Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.49 MB
2010-01-25 14:49:56
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
609
2785
Rövid leírás | Teljes leírás (457 KB)

Zalai Közlöny 1897. 040-044. szám október

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
36. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KAMIZSA, 189?. október hó 2-án.
40-ík szám.
XXXVI. évfolyam.
Előfizetési ár:
Kftti érre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . 2 frt 50 kr. Nefredem . . . l frt 25 kr. Y.fjt* axán 10 kr.
i. . :. : : Eh 5 haaiboi petiUorbaa 7, m&aodaxor 6, i minden torábbi ¦őrért L kr.
NVILTTKRBEN petit soronként 10 krért vétetnek let. Kincstári illeték minden egyw hiriii-icj ért 30 kr. Etetendő
fi s mm
mm mim.
T
A nagykanizsai „Ipar-Testület11, takarékpénztár részvény-társasig,¦ a galamboki önkéntes tflroitó-egyltt*, a „n.kanizsai izr. jótékony nőegylet*, .-szegények tápintézete", a katonai
A lap azeUemi rétiét illető minden közlemény a felelői twrkessto" neTére, az anyagi réazt illető költemények pedig a kiadó neTére címzetten Na^j-Kanizsára bér-mentre intéz endök.
Bérmentetlen terelek nem fogadtatnak al.
Kéxtr&tokrissaaaen klldeUek
,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság", a .Kotori ,nagy-kanizsai kisdedeveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanítói járáskor*, a keresztény jótékony nőegylet hadastyaa egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra* .nagykanizsai k ül választmányának hivatalos lapja.
HETBNKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A nemzeti szellem.
Sagy KanizB 1897- oki I.
Ezer éves történetünk, dir.sflségea képei rajzanak körül, s elmerül lelkem a múltban.
Ázsia közép tájáról megindul egy törzsekre szakadozott nép nyomatva külső ellenségtől, űzetve a természet mostohaságától, s letelepszik itt e földön, mely téres és gazdag. Mik voltak a vándorlásnak részletei ? Mennyi harcba, küzdelembe került, mig állandósult országot, hazát alapítottak itt? Csak a monda regélt róla századokon át, mig végre a középkor egyszerű papja tollat vesz kezébe s megírja kortársainak és az utókornak azt a csodás történetet, ahogyan egy nép hazát szerez magának.
S iró tollát nem. az oknyomozó történet szelleme vezeti, hanem erős nemzeti érzés ihleti. Az az érzés ez, mely büszkeséggel tölt el és önérzetre tanit. Az az érzés ez, mely szeretetre gerjeszt és lelkesedésre gyújt. Az az érzés ez, mely munkát, vagyont, életet áldozni buzdít ezért a földért, melyet hazánknak nevezünk.
fis ez a nemzeti érzés, mely kifejezésre jutott a krónikás egyszerű felfogásában, ez hatotta át egész történelmünket, egész életünket mind az ideig, mig nemzeti királyok uralkodtak rajtunk, vagy oly családok sarjadékai, kik egygyé forrtak nemzetünkkel.
De azután, több már háromszáz esztendejénél, idegenek ültek királyi székünkbe, kik ez érzést sem meg nem értették, sem nem becsülték.
A nemzeti érzés nem ragyogott többé tündöklő fényével, vezérlő világosságával. De ki sem veszhetett a népből. Erdély bércei között hu-zódott meg; szerzetesek szúk cellái, falusi prédikátorok egyszerű házai
őrizték meg. Majd a szabadságért és alkotmányérc vívott harcokban lelkesitett; vagy bujdosó fejedelmekig kei elköltözni látszott c haza földjéről.
A nemzeti- érzés hanyatlása jellemezte ezt a kort.
Az alvó leányzó azonban fölébredet\'.
S ébresztője és ápolója az irótoll lett, melyet a mait századok kardja helyett az uj idők szellemének megfelelően ragadtak kezükbe jobbjaink.
Az irodalom ébresztette ujjá ez érzést, e2 növelte nagygyá és erőssé ugy, hogy csakhamar a közélet küzdő terére léphetett. S itt lelkesített azután a legellenségesebb viszonyok között. Itt lüktetett azután oly hatalmas erővel, hogy semmi hatalom sem állhatott diadalmas útjába, melyen megteremtette az uj Magyarországot
Századunk első felében történt ez.
S azóta e nemz...