Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.98 MB
2010-01-25 15:11:18
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
629
2956
Rövid leírás | Teljes leírás (478.02 KB)

Zalai Közlöny 1898. 014-018. szám április

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
37. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA. 1898. április h6 2-án.
14-ik szám.
XXXVII. évfolyam.
Kgetz évre Fél évre . edévre
L/á/f teleti ár:. rre - . . * frt —-kr.
2 frt 50 kr. i frt 25 kr. tO kr.
HIRDETÉSEK asaboipetiworban 1, másodaxor j -imiden további lorérl 5 kr.
SVI LTTÉRBEN cl soroukéut 10 írért Tétetnek Kjutiiari illeték mindeu egyei
iiirJciBEért 30 kr. fizetendő
ZALA KOZLOHY.
A lap szellemi részét ületS mio-den közlemény a felelős szerkesztő serére, az anyagi részt illető fcöt-lemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagr*KaBÍxa4ra bérmentve tntézesdők. \'
Bérmentetlen levelek nem fugád-tatnak el.
kéziratok visszanem kaidetnek
részen;
. . } A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai T.tkarékpínztár részvény-társisá^,* a .Kotorr takarékpénztár
-társaság/ ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a ,nagy-kanizsai kisded -.évelő egyesület/ a „nagy-kanizsai tanítói járáskör," a tnagy-k*nizsai keresztény jótékony nőegylet." „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," .szegények tápintézeíe/ a „katonai hidastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányinak hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A kibontakozás útja.
(Véáegjlet.) \\agy-Eanfcsa. 1S9S. ápril. 1.
Az elrettenés kínos érzése lepett meg mindnyájunkst, midőn váratlanul s síig számbavehető előzmények nélkül, futó tűzként terjedt az országban a nép forrongása. A nemzetközi szocializmust rántották elő bűnbakul, pedig a baj gyökere sokkal mélyebben keresendő Hiszen a szivünk szorul el, ha végignézve szép Magyarországon, látjuk a nép sanyarú helyzetét s enyhítés nélkül maradó nyomorát.
Nézzünk csak végig az Alföld rónaságán, a Danáotul termékeny földjén, vagy a Felföld kopár hegy közt élő testvéreinken, a földet mivelő népen, vájjon elégedettnek látjak-e? Oh, nem. Mindenünnen csak a baj és panasz sóhajtása hangzik felénk s ninco sehol egy vigasztaló hely, mely az elégedettség képét mutatná.
Mit nekünk az az unalomig hajtott szép virágos beszéd, melylyel nagyhatalmi állásunk és az európai müveit nemzetek közé való emelkedésünk kiváló fon:ossága mellett kardoskodnak !
Ezek legfeljebb arra. alkalmasai: hogy még rikítóbbá váljék a kép, melyet jelenleg hazáok népéoek sanyarú helyzete eyujt: épen olyan, mintha vihar és földrengés dúlta vidékre, melyet eltanart az éjszaka áldó sötétje, felvirrad a hajnal s mi megdöbbenve látják elébünk tárulni a pusztulás teljes nagyságát.
Mi tette Angol-, Francia- és Németországot oly nagygyá, ha nem népeinek helyzetükkel való megelégedése? Jelenüket kielégítőnek találják, jövőjüket pedig reményteljesnek és mindenképen biztosítottnak látják s csak természetes, hogy ilyenformán honpolgári kötelmeiknek önmagáktól igyekeznek eleget tenni. Ez az tehát. — mely minden nemzetet nagygyá és hatalmassá tehet.
Valóban fájdalommal és csodálkozással láttuk, hogy ná\'unk maga a társadalom se törődik a nép ügyebajával, — teljesen a maga sorsára hagyja s lelkiismeretlen egykedvűséggel nézi, mint pusztul a magyar faj fentartója, a nemzeti és hazafias eszméknek minden időben hü ápolója : az. istenadta nép.
Valljuk be az igazat, eddig nemcsak a társadalomnak, hanem az egész nemzetnek is mostoha gyermeke volt a nép. Életmódjukkal, helyzetükkel, kiképeztetésükkel nem törődött senki s igy aztán nem is csoda, ha az első csábító szóra az izgatók mellé állottak.
Bizony ez már nagyobb baj, de még mindig hátra van a fekete leves s ez talán a legkeservesebb. A mikor már ott fekszik kicsi szobájában a haldokló beteg s ...