Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.05 MB
2010-01-26 09:11:47
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1937
4730
Rövid leírás | Teljes leírás (296.91 KB)

Zalai Közlöny 1899. 040-043. szám október

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
38. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1899. október hó 7-én.
40-ik szám.
XXXVIIt. évfolyam.
Előfizetésé ar: E?Liz éTre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . 2 frt 50 kr. Nefjedévre ¦ ¦ . 1 frt 25 kr. Egres Kxám 10 kr.
H I R DE T É SEK 5 hnibo* peüUorban 7, maaodtzor 6, ¦ minden loribbi torért 5 kr.
NYÍLTTÉRBEN
petit soronként 10 krért Tétetnek fel. Kincatárí illeték minden egyei hirdetésért 30 kr. Sietendő.
ZALAI KÖZLŐIT.
A bp izéltem! részét illető minden köiletneoy a felelős iierkeaxtő netére, iz anyagi résrt illet6 közlemények pedig * kiadó neTére címzetten Xagy-Kanizaára bér-mentre intézeadők.
Bérmcntetien levelek Bem fogad* tatnak el.
Kéziratok tIssza, nem küldetnek.
részvény-társaság.
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,a a „Kotori takarékpénztár ,nagy-kanizsai és a galambokí önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony
nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINTJEGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
| Október 6. |
Saffr-Kaalzaa, 1S99. október 6-án.
Fél század tünt le az örök megsemmisülésbe azon gyászos nap óta, midőn Aradon nemzetünk java, a tizenhárom hős, a minden emberi-jogot lábbal tipró zsarnoki önkény áldozatává lett.
Egy fél század sok idő, a késő unokák nem emlékeznek már azok neveire, a kik előtt nagyatyjok tisztelegve és félelemmel telten hajlongott. Okét uj nagyságok körébe hajtja az érdek; de mire az unokákból nagyaiyák lesznek, ezeket a nagyságokat is elsodorja a feledés örvéoye.
Miért is emlékezne rájuk a világ?!
Mit tettek, a mi nem az önérdek, nagy hiúság műve volt?
Hadd szálljanak vissza hát gondolataink a verőfényes jelenből egy pillanatra a vészes, viharos múltba, hogy e kérdésre megfelelhessünk.
Vissza, vissza egy fél századdal, mikor mint a kiáradt tengerben, agy úszott a keserűségekben e megzaklatott ország; mikor csak a vég-pusztulásra tudtak gondolni még a legbátrabbak is; mikor igazán nem volt már „közel s távolban — semmi Jény....*, s a .nap lement, de csillagok nem jöttének!"
.Mikor megérkezettnek látszott a nap, meiyet a költő jósolt:
„A nagyszerű balál. Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben álll"
Okt6bez-S. volt az a nap, a melyen csórdulüg~telt meg a pohár. Porba, sárba volt tiporva a nemzeti zászló. Ezer számra hullottak a hősök, nem
csatasikon, hanem hóhér bárd alatt, gyalázatos kötélen.
Szent vértanuk I..... Midőn a
ti halálotokról elmélkedünk, az elkeseredés okozta felindulás után legelső kérdésül ez jön ajkainkra: miért kellé nektek meghalnotok ?
És ha nem állunk meg e kérdésnél, hanem kutatjuk az okokat, feleletül csak ezt kapjuk: Mert az igazságért,aszabadságért küzdöttek...
És midőn ezt elgondoljuk, szinte megszállja szivünket a nemzetünk jövője felett való kétségbeesés fájó érzete. Nem tudunk, nem akarunk hinni az igazság diadalában, kivált ha gondolatban végig megyünk szegény sokat szenvedett hazánk történetén, a mely örökös küzdelem a szabadságért.
Feltűnnek az Ampringenek, Básták, Caraffák, Haynauk, a szabadság e kegyetlen hiénái, kik siralomházzá tették az országot, melyből a jog és szabadság legderekabb harcosai lépnek a vérpadra, vagy a száműzetés rideg magányába. Hiába való a lánglelkü félistenek minden erőfeszítése, nem képesek...

Insert failed. Could not insert session data.