* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 20.59 MB | |
| 2023-08-22 13:48:16 | |
 | |||||||
Nyilvános  182 | 298 | Zala-Somogyi Közlöny 1869. 014-017. szám április | Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre Vegyes tartalmú hetilap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 8. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa 1869. április 3-án. .■ i . ; * ■ 14ü szám. > ! Nyolczadik évfolyam, Kiterjedve SOPRON- és VASMEGYÉKRE. Vegyes tartalmú Hetilap a széliirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Meití ölenűllr:______ minden uoinbaton, egét* irón. Bgerko&ítöl Iroda én kiadó hivatal: WAJDIT8 JÓZSEF könyvkerotkedéííben. Előfizetési föltételek: Hol/ben háx''o» hor<Un«»l ét vldíkro poiUn kllldro 1 Ek<«» érriff ■ « f''»- — kr. Fii érte • - 8 , — , Évncgyedro • l , 60 , Hlraetéselr A hxt h»«AI>oi patitnorlrt 1-aiflr 7 kr. í <«or 0 (» minden tovibbi bclklAti«<rt 6 kr. Ilílyegdlj minden í^yc« hrikUtiMrt 30 kr. A .Nyílt tíren" egy petit tor beikutisi dija 16 kr. '' Helyes modor és jó szellem a nóptanod&kban. II. pályám A. (k''ol/MU*.) II. * ^ A másik fő-kellék a tanodában : a j ó szellem. Egy magyar tanfórfiu ez alatt nem érthet mást, mint a tiszta honszeretet forrásaiból származott hazafias szellemet,, A honszeretet az erénynek legszebbiko. Ezen alapszik a becsületérzés, az erkölcsre és a ueiues tettekre való törekvés. Azt mondja valamelyik aggodalmas kritikus : ,Hát a vallási erény nem-e a főalap?* Oh igen! a tanoda jó szelleme ezt is magában foglalja. A mely gyermek nélkülözi a vallás-erkölcsiséget, abból jó hazafi som lehet. Mert hiányzik benne oly lilki támasz, mely nélkül a tudomány legszebb épülete is, mint kártyavár összeomlik, mihelyt a sora vihara ostrom alá veszi azt. A jó szellőm a tanitó lelkéből száll a tanítókra oly örökségül, moly örök áldást terem. Ha a tanitó egyszersmint nem hazafi, tanitása és nevelése a magyar haza nemtőjtí előtt tetszést soha sem találhat. — Mort e hazát eddig is nem annyira népének léUzáma, mint a földben gyökerező és őseink szent vérével ápolt honszeretet tartá fenn. Hitem szerint, legyen inkább egyben-másban tudatlan a magyar nép, túrja a földet és éljon a hogy tud, de legalább éljen benne a forró, hü szeretet hazája iránt, és szive mélyében örökké hangozzék e szózat: Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar I Bölcsőd ez, majdan sirod i», Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors keze: Itt éInc<l halnod kell! A hazafias Szellemen kivül, melynek az egész oktatást és nevelést át kell lengnie, a tnnodai jó szellemnek vannak még más ágai is. Ilyen a rend és figyelem. Rend a dolognak lelke. — Ordo est aniina verum. — Amely tanodában rend niucs, ott sok giz-gaz terem. Életre kap a figyelmetlenség , vagyis: szórakozás, zajongás, ki-, beszaladgálás, czivódás, egymás iránti türelmetlenség, irigy-kedés, vádaskodás és egyéb erkölcsi kicsapongás. Az ily tanodában a tanitó tekintélye elenyészett. A mi által csendet eszközölhet, az nem szellemi erő, hanem nyers anyagi eszköz. — A tanóra nagy részét perlekedés emészti fel. A szidalom, dorgálás, fenyegetés és ütlegelés a tanitó egész erejét igénybe veszik. A folytonos ingerültség, boszuság kimerítik türelmét, és az oktatás eredményo alig észrevehető. Innen ered azon szomorú tény, mikép némely fiu 2 —8 évig is jár egy osztályba, és még sem tud jól olvasni, Írni. Bele vénül az alsó-osztályu iskolába, utóbb Litóp onnan, és szive, lelke a művelődés legelső fokára sem emelkedhetett fel. Tudatlan, együgyü maradt, mint Yolt, és felnőtt korában csak annyit mondhat az iskoláról, hogy ő is járt oda 2—3 évig, do amit tanult, az régen elpárolgott, mert csak néhány csepp volt az egész .tudománya. Mi. tcsii mind ezt ? a jó szellem hiánya. A tanoda jó szelleme magában foglalja, a mint mondám, az Isten, az emberek és a haza iránti (tisztelet) szeretetet, kiegészítő részei: a rend, szorgalom és fegyelem. Mely tanitó képes e magasztos szellemet tauodájában meghonosítani? Az, ki a fentebbi erényeket nem csak tiszteli, hanem bírja is. & nem csak bírja, de gyakorolja ís azokat. Amely tanító az Istennel keveset társalog, az embertársairól is gyakran megfeledkezik, ki hazáját , csak akkor és oly mérvben szereti, amint az neki kisebb Yagy nagyobb jólét forrásául, szolgál: az loliot nagy világpolgár, do a magyar haza fiának noveztetni nem érdemli meg. Amely tanitó kötelességeinek teljesítésében szabatos, fontos sorrendet tartani nem tud, az a tanodai rendot sein képes megalapítani. Ha nincs benne kitartó szorgalom, ha szenvedélyeit, és fel-fel riadó érzelmeit fegyelmezni nem képes, az a gyermekek tömérdek lelki gyengeségeinek hulláma közt könyen alámerül, és a helyett hogy orvosolná az erkölcsi hibákat, megkérgesíti a szivet, konokká teszi a lelket — elfojtja a jóra való hajlamok csiráját, és vérzó erkölcsi tövisek teremnek ott, hol különben a legszebb erények virágai díszlettek volna a haza és az emberiség legédesb örömére. Hogyan lehet megismerni a tanodai, jó és rosz szellemet? kérdi a t. cz. olvasó. Egy kis körültekintő, vizsgálódó szellem kívántatik csak és azounal felismerhető az. Nézzünk be először egy oly tanodába, — melyben a jó szellem az ur. Mit tapasztalunk ? Először is szeréuy, őszinte üdvözlést. Nyájas arezok néznek felénk. Alig várja egyik is, másik is a megszólítást, A feleletekből élénkség, ügyesség, a hangból bizalom szól felénk. Nincs panasz, vádaskodás, seiu a tannlók, sem a tanitó részéről. Szavalmá-nyokat is hallhatunk, és pedig erkölcsöt és honszeretetet tárgyazókat. Kevés van, ki nem tudna valamit a nagy Hunyadyak- és a dicsó Zrínyiekről. Hangsúlyozva mondják, hogy ók Magyarország fiai. Az egész tanteremben kellő tisztaság látható. A tauulók maguk is tisztán öltözöttek. A tanító derült arczu, gyengéd szo-retetet tanúsít minden szava, minden mozdulata. Szemeiben az öntudat nemes érzo-tének megnyerő arezfénye mosolyog felénk. Nincs vádaskodns és''komor panasz a tanulók ellen. Az olykor csinyekot elkövetett tanulók lelkűkben áldják a nomessziyü tanítót, ki a látogatás alkalmával a nyilvános gyalázattól atyai elnézésével és eszélycs modorával megmentő őket. Oly jól esik lelkünknek az ily áldásos tanodában néhány örömteljes pcrczet töltenünk. fts önkénytelenül felküzdi magát bennünk a gondolat: hogy ily tanitó a nemzet legnagyobb jótevője, — mert a hazának erényes, derék, liasznos polgárokat nevelt kik a hazát szeretni, érte tenni, áldozni képesek és készek leendőnek, kik korán megtanulják, mi a rend, figyelem, törvény-szüretet, pontosság, kötelességi hfiség — kikben a vallási és polgári erények bimbói dus gyöiuölc.sözést ígérve, nyilado/.uak. A hazát csak ily szellemben nevelt honpolgárok logj.ik virágzóvá, nagygyá és dicsővé tenni, és annak életét messze időkön át biztosítani. HÓJA OKKÜKLY. (KolyUUUa kflr.) Bórlot- és bórlettörvóny. Jöyó országgyűlésünk sok teendője mellett, a mezőgazdaság több igénye közül méltán tehet törvényhozásunkhoz igényt egy bérlcttörvényre, mely hazánk földjére nézve nemcsak «/.aktudományos, és nemzetgazdá-szati tekintetből a jövőre, hanem a mindennapi szükséglet égetó kérdése. Hazánk áídott tulajdonságú földje fóld-mivelő országnak mondatik s annyi tapasztalás a mezőgazdaság körül talán sehol sem tétetett, mint nálunk, hol az ó i tapasztalásokon ''alapult niivelési mód mellett korántsem hiányzottak annyira szaktudományos kísérletek, mint azt általánosan hiszik. Egyrészről az előrehaladott ipar, kereskedőiéin és közlekedés, másrészről a szaktudomány kiiUtó követelménye, hogy a föld-mivelés a kor kivánatainak luegfelelöleg rendeztessék. A munka és vagyon bátorsága és biztonsága, a hitel és tulajdon iránti intézkedések mind meg annyi alapjai ugyan a mezőgazdaságnak, de az élet és jólét alapja a mezőgazdaság, mely tápot nyújt az emberiségnek. Ha tehát a mezőgazdaság külön oltalomban nem részesül, hanem csak más társadalmi osztályok szániára hozott törvények hulladékain kéuytolen tengődni, az ország jólétének napról napra hanyatlania kell. Ha tekintetbe vesszük, hogy hazánkban a föld-tulajdon koránt sincs a munka-erővel és tőkékkel azon arányban, hogy mivelése -bérlemények nélkül történhetnék; ha figyelem nélkül nem hagyjuk azt, hogy a com-munistikus vágyak vad kinövéseinek épen a főtulajdon egyik kiváló tárgya s ezen kinövések veszélyességét évről évre táplálni ncin szabad: oda kell hatnunk, hogy törvényhozásunk mielőbb egy olyau béilettörvényt hozzon, mely által nemcsak a földtulajdonos és más társadalmi osztályok jogai, hanem a bérlő vagyona és igyekezete is lehet«) legjobban biztosítva legyen. Törvényhozóinknak a más országokban divatozó és törvények által szentesített bér-lotrendszcreket nemcsak tanulmányozunk, s a jog-intézmóuyokkel, gazdászatí és egyes Hirdetéseket elfogad : N.-Kanlitfcn i * K i ADÓ-ittvATAl>. Pesten i ZKtsura M Bíoi-, Hamburg-, Berlin-, MaJnam.Frankftir«- Basel-ben: IIaasenstkin A VOUMílt. Llpoie-, Bern-, (» Stuttgartban: SACIIÖK&tAiiSA. Btcsben: OPPKLIK tanelvekkpl legmegcgyczőbbct mintául választaniuk/'' de a megválasztottat éghajlatunkhoz, hazai szokásaink- és tapasztalatainkhoz akképen kellemi alkalmaztatniok, hogy az sem az egyik, sem a másik társadalmi osztálynak a másik hátrányára előnyt ne nyújtson, sem pedig a szaktudomány éa államélet zsibbasztására ne hathasson. Hazánk jelenlegi állapotában a kereskedelem annyi előnyt vívott ki magának, hogy azen előnyökkel az anyaghoz kötött ipar és a földtől függő gazda versenyezni nem képes. A mint nem kívánjuk, hogy a földmí-vclés, különösen a bérlők roszhiszomüség'' pártoltassék, ugy másrészről nem lehetünk barátai semmiféle osztály-igazságnak. Telekkönyvi intézményünk éi végrehajtási eljárásunk korántsem kedvező még a földmivelő igyekezetének és vagyona biztonságának. Klleuben gyakorlati földbérleteink korántsem felelnek meg a földtulajdonos, nemzetgazdászat, hitel- éa szaktudomány igényeinek. Naponta hallhatók a földkizsarolások elleni panaszoK, ellenben azt is látjuk, hogy a földbérlók, ha csak kissé jutalmaztatott igyekezetük, azonnal más foglalkozást keresnek, s a keserűséggel megtakarított filléreiket biztosabb útra terelik. Nem csoda tehát, ha uj meg uj éhes szúnyog repül a kikötött ispán testér", honnan egv jóllakott eltakarodott. A földbérletnek tehát annyi kellemmel és biztonsággal kell járnia, hogy azon a becsületes és értelnicj gazda holta napjáig megáll hasson. Nem kis feladat a gazdaság minden ágát a bérlettörvényben kellően megfigyelni és mindenki jogait kellően méltányolni és biztosítani. Hazánk és utódaink jövője függ egy jó vagy rosz bérle! törvénytől, azért jó lesz erről különösen gazdasági egyleteinknek előre gondolkozni, értekezéseket tartani, — egymással és szakférfiainkknl érintkezésbo lépni, s oly kérdéseket s alapelveket, melyeket csak tapasztalt magyar gazdák oldhatnak és állapithatnak meg, jókor tisztába és annak idején törvényhozásunk tudtára hozni. A hitfelekezet nélküli iskolák érdemeben. Molnitr Aladár ur fölhívást intézőit a fUredi közönségHoz, egy hitfolekozot nélküli népiskola tárgyában, moly így hangzik: „FelliiviU Balaton-Füred én videkértok polgáraihoz ogy Bala-ton-Fllrodon fölállítandó MÓlíntivoléii éa felsőbb népiskola tárgyában. A tapasztalás Altul is sokszorosan bebizonyított ign/.*Ag nz, hogy bArmoly notu/ot szellemi éa /«nyugi jélétonok legbiztosabb alapja, h legfőbb tényezője: a nép luövoluégo. Oly alkotmányon siabad orazágbaty minő hazánk ia, hol a nép nftgy tömegű bofolyást gyakorol a közdolgok intézésébe, « n hol (az ősiség én úrbéri torhek inogsziUitotietvén) minden polgár szabadon rendelkezik birtokával, — a »zabadsAg niennyiro áldás, oz attól függ, —■ hogy a nép mennyiro müveit nnuuk élvezésére, vagyis hogy monnylro tudja a azabadiAgot okosan, Ki»rkr!-ztüarKÍ példáuy. Die Quelle der Genesung von schwccren Krankheiten. SDtottfrtborf, 22. ftónittr 1801). Da 3$r auöflytlc^nttt« unb allgemein WoMrfl áíatj''tfrtrafl l»tfunb$cil«Wtr ''audj bei meiner fttau In tyrtm íeiben far Ijeilfam wirft, fo bitte um »leber^olte Öufcnbuii0. 3of. laoaffi, f. f. «Mtmtifttr — Weu.&ifletoro (Öt. í). Cíööliu). ^r UwWaft mirfenbe« iWaljfabrifat Ijat mi$ oor einer Weifc »Ott ^a^ren oom uu< au«blcl&U<$ Mcjntntai lob« flmtttt. SM bem tienen $mor« treU» mein« SHaflenilM« tonn ba^er jtur ju biefer Quelle ber Qknefnng von fo vielen flamen «ran%lttn jurilife^ren. S3olcftr, ÍHltterfluWpá^ter unb (aubföaftftfrr ®eqii<ftey. — Pinj, Vanb-ftraffe 7«1), 29. Dinner 1809. «itte um ¿nfertbuiifl von i&rfit au«Mei<$net beiljam ivirfenben üMali-öthinb^ltíd^ocoíablj (£. Witfiter v. sBInneiitfaf. — «ton ^rem @<^ieimtafeuben ®rap-9)ialj''®onbou« uub ^rev au<jflt¿dd)itct ^difamen 3)ialj-(&t|untyfitö.(Sd)ocolabc erbitte Saibling. ©otonln üclorr, ßf6. örifiu Jorflo^ in söovaif. \.t ■ dnner ''alj-1 Sr Du allein echte HofT.ehe Malz-Extraot Gesundheltsbler, wie Malz-Qesundhelts-Chocoladen u. Malz-Extraot-Bonbons, »Jod nur Klrntnerrlng Nr.2 Auf den Ettlqueta »teilt der Namenszug Johaan Hoff., greife: aWafj.öftratt.Qkfunb^eltöbler mit (Mal u. i&rpaN tunfl: Oftíafó. 3fl.70. 18 ftlafö. 7ff.28 &lafd).Mfl.ft8.ftlafó. 27 fl. 80 fr. 120 ftlafo. 66 fl. SWalj.CkfiiubMtö.GljOiolabt 9ir. I. im ff. 2.-10. «r. II: lVfb.fl. 1.00. ^(i f>1)fb. arati«, bei lO^f.b 1 ''/,Ufb. 3Halj-(I&ocoIabtii f nlwrfflr ZMifr Rnflcaí«(Srfat>mittel btr fe^lenbenWutter miiil) 80 u. 10 fr. Öruft.aWafjbonbon« 00 uub 30 fr Alle» nl» Wien. JMT Ttx Ü)?alj-(£ftract ift in (»ro^Sani,^ vorrit^lfl bei Johann Rotenberg & Josef WcllUcli, Adolf Schwarz, Franz Rodenberg uub C. Rcichentlial. (232 -8) ____a.. APRIL15= 1869 vau nz 1804-ikí cs. kir. osztrák állam-kölcsön nye-emé- . nyének húzása, melyen 250,000,220,000,200,000,150,000,50,000,25,000, 15,000,10,000, 5,000 frt stb. törvényesen bölyogozetl részjegyei, molyok a nyeremény hu-szadrÖAzét foglalják maglikban 250,000 forinttól lefelé 155 forintig 8 forintért darabonkint ajánljuk nz üwzog boküldéeo, vagy |H)»tai utánvéttel. 1) db 70 frt, fcO db 155 frt. ROTHSCHILD & COMP. Post-Gaue Nro 14. in Wien. Bfe. limit-eladók lennek felállítva. -» PPM Traugott Feltei lléc», Kltrntnerrlng Nr. 2. általános árjegyzéke Pnplr-é. nyomtatványokról. & Legmagasabb első nyilvános Kereskedelmi tanintézet Bécs, Leopoldstadt, lVaterstrasse .''12. Tanulói iroda » kereskedelmi tanulmányokhoz, Porges Károly igazgatónál. Kik háttérbe vannak szorítva ezen intézet összeköttetésétől, c felfogadásokat folytonosan, és oktatást nyernek a vizsgáig c szakba vágó intézetek képviselőségére. (241—12,2) Angol levélpaplroi, tet«ié» iiorlntl I név, lietü vagy koronával ingyen I nyomva. '' 100 darab nyolejtad, Yollli, fehér 10 kr. KM) , ngvana« 100 drb >.<>■ ritV-kkal 46 kr. 100 , vaitag kellő« »lini-tA»«al vagv vonaloi"-va 60 kr. 100 . ngvana« lOO db borítékkal 1.50 kr. 100 . ncgyedrét, velln 80 kr. 100 . . yaMur kettBi *lu>ltá««al vagy Yona-Ioiya 00 kr. 100 . uyolcxad, kütönbO«C c«lnoi(iiniicl lii) kr. 100 . ii,:jniin« 100 »»Inéi hotIKkkal 1.20 kr. 1IKI . Iiorll/k bellii »ilnea- vo thr> kr. lliO . Allgol loví''t - |iA|lil OI ■tivn(»Kcr(l monoginm-írnl 90 kr. ICO . ti(*y»nn» t.ortt^kWl 1 frt*40 kr. lüO . IÁlo((Atój<yy clk¿«iil-vn e¡ty perci nlAll 60 kr. 11)0 , kcItíafányO, llloifr*-j.IiIa, mcaterili''K k<-0ki 1 vo 1)0 kr. 1 <ll> iloinliornyomó ríj» nív- (» cxlmmel 2.60 kr. 1 <ll> {¡iiinA^ál nfilvnitó »Uni- I.íkIIa f).60 kr. Koltrl fílo Őnnedveilta Iráíier, IroilA xámárA • utAiátrn, r|;v .11. liu/ííl.MtuiúiYAl, 100 darui» tollal 1 60 kr. 1000 d«rAb cnyvexett levéfmark nrAnro»YA ¡ nn^íAi; tvtAiáa • icrlnt l.W kr. 6<K) >Ural> «íy»n«« 1.20 kr. 1000 IcKiijAl.l), mini n peolét'' vlail S.f)0 kr. 600 <ll> ''¿ frt. Kr y dobol b«til III kr. . . YÍrá|íPr<-i«''-iícjry 10 kr¿ 12 tiiciAt iiAtcui »ciíltoll tirenj kílfolo 26 kr 1 turxAt tolli<Y¿l, finom G kr. p«- Biámlik, oiállitA Ixvolok, liiindciinciiill nroinlAlvAny , jx— ci/tnyomdk. flclolt iiiAmlA kOny» ívok Kyárl ároii »»..il/Allalik. Póttal utánvéttel 1« knldl.ot- illk. llo|i«kol.W dij nélkül. TRAUGOTT FEITEL izáliltó-Uzletn UéfH, Kltrntncrrinff 2. Rcgonlitn-f dem DrAiebr-llAiii. Nr. n. (2.37—12,5) l''sak iiycremeiiy ! Njcrcmeny! Nyeremény! ét l ,t C*'' u''le,l,Ari<AinknAk ai «redeti «orijífryck meg.icrriholítít mtRkftnt.yiuak, Utkedtank, hoKy a IcgkrdYoltfbb .or.jcgy-DUncktt kl.obb ríliletekben Adjuk «I, mint a ercdotileg iidloAk, ugyAni» : ugy in- mennyire 10 írtért, húzása jul. 8 » . «pr. 7 . 1. ir,: Egy huszadr. UltelBorBjenyot 1864 ki lOO frtos HOrsJ. 1839-ki RotllBOlllia sj. Mii.deA yívö egy, általunk tDrvényeien kiállított köteleivényt kap. pontai mrC|rlflU»ÍYel a ion-Ifgy ioro.1t« ín **AmAnik, mely níki bu..idr.'':..bci. bi.lokibA jut, • Aionnal jivAr.i ját».ik.- Anélkül, iogy további beflzetáaekot kellene tanaié. A hitelsorsj főnyeromónye 200,000 frt, a legk 170-200 Az 1864 kiekó 250,000 „■ „ 165—200. Az 1839 ki Rothschild-sorsj. 140,000 „ n 100 frt. mrwVeszteség alig lehetséges, miutbogy már a legkiiobb nyeremény U kOrtlIbdOl egycnIC a dcukor kéaitk vagyunk küUloivénycInkat •itriut. • ornjegy Yételá/ávil • vlM»a Ii viltAnl, még pedig rolndenkor kDltiuben Ii min* * napi irfolyun Nvitrai ós Társa bank- é. »Altd-tl.l.tr PMt«n,-Jáuef-Ur |. ia. k potUl utánvét«! mellett ii ponto.An enktliSlUtnek. Poitoi RteiJelilUlé* Vidéki megbiii. . __________________________ Vil a név és lakhelynek, kuiiii jegyaákeket minden bniAi utiudij nélkül küldjük meg. Wagy-Kaninén WAJDIT8 JÓZ«KK I. „,,lKii valaroliit feMlágoiltálial, ugy eredeti m* kel (Antheil-rheine) « hirdetménrben kitelt <r.<it, melyek nál* i.onnil étxebctük Gyémántok, gyöngyök ós drágakövek a külföld számara a legmagasabb arakon vetetnek. Á legnagyobb vászoimibi-raktárban váczi utczaYPSILANTI-hoz pesten. Kaphatók a legolcsdbb árakon a leanagyobb választékban mindennemű kész fehérnemüek. férfiak, urak ós gyermekek számára, úgymint: 20oi«r darabnál több férfl Inoek nim.burgi, hollandi »agy Irlandl váaaonbál, darabja 8 ft 60 kr., 3 fl, 8 ft 60 k, 4 ft, 4 fT ¿0 k, 6 ft, 6 ft 60 k, 6 ft, ® ft 60 k, 7 ft, 8 0, 10, II ft. 10 oicr darabnál több exlnei férfl Inflík, e«cr különböaí »InUban 1 ft 60, 1 ft 80 kr., 1 írt, 3 ft 60 kr. 8 ft. FtMr mada polán - fér R Ingek» 1 ft 60 kr, 1 ft 70 kr, 5 ft, 2 ft 60, 8 ft, S ft 60, .4 ft. Férfl Mtyák válionból, magyar, félmagyar vagy franeila mintára 1 ft 76 kr, 2 ft, » ft 26 kr, 2 ft 60 kr, 3 ft. N6I Inoek válionból, almák 2 ft 26 kr, 2 ft 60 kr, 8 ft, 3 ft 60 kr, 4 ft, 6 ft. hlmeive 8 ft 8 60 kr, 4 ft, 6 ft, fl ft, » ft, 9 ft, »chwelil é« francila mellmuitrával 4 ft, 4 ft 60 kr, 6 ft. 0 ft, 7 ft, 8 ft, v ft, 10 ft. N4I «70.vállak (Üarocn-Mlcder) 1 ft 60 kr, 2 ft 60 kr, 8 ft, 8 ft 60 kr, 4 ft, 4 ft 60 kr. Flu-lnaek válionból 4 éve. 1 ft 80 kr. 2 fl 10 kr, 6 évei 1 ft 86 kr, 2 ft 40 kr, 8 éve. s ft, v! ft 46 kr, 10 éve. 2 ft 10 kr, 2 fl «6 kr, 12 íyo. 2 ft 40 kr, 2 ft 90 kr, 3 ft 60 kr li ive. a ft 66 kr, 3 ft 16 kr, 4 ft SO kr, 10 éve» 8 ft 60 kr, 4 ft, 4 ft 60 kr. 8ilnei flu Ingek, 4 éve. 1 ft 10 kr, 1 ft 25 kr, 6 évca 1 ft 26 kr, 1 ft 40 kr, 8 éve. 1 ft 86kr 1 ft 66 kr, 10 évei 1 ft CO kr, 1 ft 76 kr, 12 ávoa 1 ft 65 kr. 2 ft, 14 érsa 1 ft 75 k,'' 2 ft 10 kr, 10 évo« 1 ft 76 kr, 2 ft 20 kr. '' Mindennemű téti «lió mellínyek, nadrágok, harisnyák ii egyéb téli ciikkok férűak ét hölgyek • lámára, nagy viUnU«l>An. «raktára a legjobb amerikai krlnollnnak mlndenfélo nlnben 2 ft, 2 ft 26 kr, 2 ft 60 kr, 8-6 ftlg. Színes alti-szoknyák. -1 írt 76 kr, 6 ft, 6 ft 60 kr, 0 ft, 7 ft — 10 ftlg. . tA iok egyéb két« fehérnemű cilkkok. melyekről ai árjegyiék kívánatra bérm»nU»«n elküldetik. - Továbbá ajánljuk nagy raktárunkAt rumburgl, hollandi, éi Irlandl vásznakban, vág« 27 fl, :w ft, 30 fl. 32 ft 35 ft, -10-120 fiig. Creaa-váazon végo 12 ft 12 ft 60 kr, 13 ft, 14 ft, 16 ft, 10 lt, 18 ft, 20-26 ftlg. Vái70n zsebkendők, tucatja 3 ft, S ft 60 kr, 4 ft, 4 ft 60 kr, 6 ft, 6 ft, 0 ft, 7 ÍI, 8 ft, fl ft, 10 ft, egéii 20 ftlg. Törülközik, tueiatla 6 ft 60 kr, 0 ft, 0 ft 60 kr, 7 ft, 8 ft, 10 ft, 12-20 ftig. ,n0 ,otax 8zlnei ágyl oanavász. vége fl ft, 10 ft, 11, 12 ft, 13-1« frtlg. (92-lü.li) Vál70n-ai7talkendík tuoiatjn 6 ft, ft ft 60 kr, 0 ft 20 kr, 0 ft 60 kr. 7 frt 50 kr, 8—12 ftlg. — Abroszok minden n»gy»*gban 6 nomélytöl 24-ig. — Asztali készletek 0, 12, 18 éi 24 iiemélyre. Nagy válaiitás ágyterltik, plque é. trlcot paplanokból, kávés- i• osemdge-kendókból. Afnnvna«7nnvl líótj''/lof''ok b«¥áiárlá«ánál fehérnemtlluk roppant halmaza k6-MCI1J UÖSZOIiyi KLiWltllK ve,ke.téb„n oly helyiMben vagyunk, hogy a legoa* gyobb mennyliégol mindenkor kéiien (íolgáltathatjuk. elkllldllnk If* Ktlldeményekot minden Irányban utánvétollel még A levél érkeito nApján Aionnal 6$ ciomagoláat nem ««ámítunk, ugytilnt« inegiondeléiok leghamarább olkéíiittctnok. Kollarlts József és fial. A 19-ik századnak egyik csodája! Allerncuetto Glflcks-OfTerto Da« Bplel der Oesterrelohlsohen Loose i«t von der Kalisrl. Oest. Regierung ge»uttet. .Gottes Segen bei Cohn 1'' <«''rnii>4nrtiKC mltGcwin Itflit bedi''iilcnd vcrmclirto €n pitul''iii- VerloosuiiK von Ubor Drei Aiillionon. Dio Verloo«ung geschieht uutcr BtAAta-Aufalcht. Ileglnn dor Ziehung Am April d. i. 14-ten Nur 4 Gulden österr. W, oder 2 Gulden österr. W. oder I Gulden ö. W. 8taate gara: Original-Staats* ko«tet el« vom tlrtes wirkliches LOOS, (ulcht von den verbotenen l''roineiten, au« molnem I)el>lt und »erden «olcho gegen frnnklrte Kin«endung de« BrttagOS ielb«t, nach den entferntetten Q«geuden von mir venandt. K« werden nur flewlaao geiogen Dio Hauptgewinne betragen : 250,000 150,000 100,0Q0 öO.OoO 30.000, 25 000. 2 k 20,000 2 á I5.Q00 ; 2 12,000 ; II.QoO ; 3 K 10,000 2 k 8000 3 A 6000 6 A öooo, 4ooo, U A 3ooo 105 A 2oro, ''i A I5oo, i! A l2oo, 156 A looo, 206 A Soo, G A 300, 224 A 200, 21Q60 Oewlnue A lio, too, ön. 3o. Oewjnngelder und amtllcho Zlo-hungdlaten send« meinen Intere»-«etiten nach KnUchcIduug prompt und veraehiviegen. Durch inelno vom beionderem R Ultlck begtluitigteu Looie, habe meinen Intereaaenten bereit« allein In Oesterelch die allerhöchsten. HauptrefTer >™ 300,000, 225,ooo I87,5oo, l52,5oo. 150,ooo. I30.coo, inehriiiahla 125,000, mt^iitli loo ooo. kOrzllch schon wieder das grosse Loos von (27,ooo. <>. Jüngst am 3-ten MÄRZ schon wieder den alleryrtfssten Haupt-Gewinn in Wien ausberahlt. (261-2 2) LÄZ. SÄMS. COHN In Hamburg, Jlauk* und Wch«tlge»«hMf|. /ESTHETIN. Tisztanövtfoyi szer az ősz haj eredeti, a raegőszQlés előtti színének visszanyerésére, annak a megőszüléstől 8 kicséstő niindeiikorra való megóvására s a hajnövésnek feltűnő módon előmozdítására. Ea állomány nem érc«e«, a«ÍrMOkélote«An árt.ilmatlan, ■ Igen egy* ««ertt alkalroaiáiu, a hajat nem rontja meg « ««¡ne nem váltoilk. - Kgy tlveg ára 1 frt 60 kr., pó.tal elküldésiéi 1 frt 60 kr. haainálaU uU«itáu«l együtt. — |,m<t eladók teteme« «áialékban r.''aiMölnak. STARK J. fodrász _^ , JosefrUdt, JoaefitSdterstr. 16. M- Bérsbea. Pesten TÖRÖK JÓZSEF gyágysierisinél, király-utcaa 7. as. ______ „Med. Wocheiifirhriri" birnlatu: a.er „,".k"^''''"!''^. """"""l ,"«on ~ 8TARK ur álul f.ltaláll h^f.ltí n,n ''e.Twbki Mi [eU,U> V0" •''«•W hogy érckevréktOl menten ir. l ll V bcLfu,^1 n01» gyakorol a hajtaUjra, haueo, erMK vegyés.elnél fogva a kellemest a liasinossal egybekotvr • hajat atépsn liMiiiálát Mind0" •»»•'' kliUottaaprébát^ liaainálat la igen kényelme«. (200-12,9) Torony órák '' a legújabb szerkezettel t^iplotnok, várak, orn^hAzak, gyárak, indóházak .tb-m,ndcn »«gy^ghan tökdlotes JdUIUml ugy,| mint mindennemű rnggő órákat ft IcgjutAnyosabb ár»k mollott szolgál Reaoli teatvóreK n«Ky őr« rnktárn lUcnbon, Mariahilfer-Htraiwo Nr. 61. Araz»bályok n rajzok kívánatra Ingyen s Mr-kttldotnek. A legtyubb időben IJ<«aiWl, ezen gyár azolgálUtU kl n legtöbb mentve a viddkre toronyórát. (226-6,0) -■íá- Wajdits József kiadó-, lap, és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.'' Nagy-Kanksa 186Ö. április 10-én. lő. szám. '' Nyolczadik évfolyam. Zala-Somogyi Közlöny , . Kiterjedve SOPRON- és VASMEGYÉKRE. Veifyea tartalmú hetilap a szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és mflvészet köréből. Előfizetési föltótelek : Helyben biiboi bordáunl 4« vldíkro poítíu Vnl<lv*f V.gvn* ivro : • <1 fii. — kr. Kél c»ro • • 3 , — , KYiicjycilrQ -l . 60 » ülr a Qtéf aele \ hitt buiboa |i«tltao.rért 1-«»ltpJT- kr. ! >».ir rt .''•« mindvii tovibbi boikUlítórt 6 kr. Hiljrtf.llj Miimlvu o^yes beikUUUirt 80 kr. A .N>ill- líreii" egy potil »or bolktAtiúl díj* 18 kr í* -r *t—jtr.T Hirdetéseket elfogad : N.-KanlziAn: * K ADÓ HIVATAL,Pmím: ZKI6LBKM Béo«-, Hamburg-, Bérli»-, HaJna-ra.-Frankfart. i> B«»«l- :| bín: HA AfiKN''HTKIN A VOOLKIi. llpo»«., Bíró-, Stuttgartban: ^U''IISE&TÁltSA. BéoibinsOPPEUK •^Trv V.''J-re vvt.. MegjelenlK: mIa<Im uoMbaton, egíia lr«n. Hn-rkt-Milől Iroda én kiadó hivatalt WAJUITH kBnyvk«r«»ki>d4«4ben, Helyes modor ós Jó szellem a nóptanod&kban. II. pályamű. (Vágc.) 111. Nézzünk bo most oly tanodába, melyben a jó szellőm vagy is: az erény, a rend, i figyelem, szorgalom, tudvágy, becsület-érzés, pontosság és tisztaság nincsenek meghonosítva. 13o so koll mennünk a tanterembe, már a külzaj, szaladgálás, czivodás és egyéb rendetlenség zsibaja elő pontonkint hirdetik a féktelcnségct. A külfalak, ajtók, ablakok be vannak firkálva. A tanulók a tanáruk elött ki-bc futkároznak, egymást lökdösik, ráugatják, mindennemű pajzánságot elkövetnek. .Jön a tanitó," hangzik a vad lá/ma-kiáltás; a tanulók egy része be szakit, más részét ugy kell bekergetni, bekényszo-riteni. Kezdődik a tanítás, ha t. i. a roppant zaj,taszigálás, dulakodó helyre-igazodás miatt meglehetne azt egyhamar kezdeni. »Imádkozzunk!" kiált a tanitó. És van ima zűrzavaros, minden áhítat nélkül, gépies, minden figyelem nélkül. A szegény tanitót eszi a méreg, mig ren-dot eszközölhet, sok idő elmúlik, sok szidalom szükségeltetik. „Nem moudottam-o már többször, hogy agyon verlek, megnyúzlak benneteket, ha ily pokoli zajt üttök." .Kérem tanitó ur" kiáltja a több torok, „N. Pál. N. Péter. stb. ucm ''hagy békét, az utczán hátba ütött, ez meg pofon vágott, amaz ellökött, cmoz elvetto a könyvemet, a másik elhajtotta a kalapomat stb." A panasz, a vád egyre forrong. A tanitó nem tudja, melyikuek adjon ijj^at, molyiket büntesse, ki a bűnös, ki az ártatlan. Nem is bíráskodik sokáig, mert a perpatvar tömkolegéból ugy sem tudna kivergődni. — Miért is a készen tartott pálczával akkorát üt az asztalra, hogy annak összo-tartó oreje ollen nem állhatván a szálak szétválnak 8 egy pár lcczke alatt rongygyá válik a páleza, és ismét ujat kell elő venni, vastagabbat, erősebbet. A tanitás nagy nehezen por és egészen le nem csillapult zaj közt kezdetét veszi. .Olvassatok" szól a tanitó. .Kezd cl ezt meg azt a darabot.* A könyv elővétetik, s mint a forgó szél jobbra, balra, olőre, majd v hátra forgatják a tanulók a piszkos, szakadozott könyv leveleit. A felszólított panaszszal adja elő, hogy az ő könyvét ellopták (pedig vagy otthon hagyta, vagy elvesztette.) .Ki lopta el?" kérdi a tanitó. ,N. Pista" lesz a folclet. Pista ellent mond, tamik vannak mindkét részre. A zaj újra növekszik. Ismét a pál-ezát koll elővenni. A tanitó már is ki van fáradva, a folytonos zsibongás izgatottá, türelmetlenné teszi. — Végre valahogy véget vet a pernek, és mást szólít fel. Ez már olvasna, de hebeg, értetlenül olvas, erre több hang kiált: .Kérem, én olvasok, én jobban tudok, mint N. olvasni." .Csitt" lármáz a tanitó, .majd rátok Kerül a sor." — így halad az az óra, a tanitás öt perczig sem folyhat békében. Nincs csend, nincs figyelem. íme most nyílik az ajtó, s látogatók lépnek be, megtudui: miként áll az iskola, miként haladnak a tanulók. A gyermek-sereg oly fülsértő, oly zavart hangon köszön, hogy a látogatók első teendője nem lehet más, mint komoly intés, hogy máskor illedelmesen köszönjetek, hisz ily hang sérti az Istent 8 embereket. .Hogy viselik magukat a tanulók?" — kérdi az érdemes látogatók egyike. Tanitó: „Istentelen rosz fiuk ezek, nem lehet őket valami jóra tanítani, hasztalan intem, feddem, ütöm őket, nem fog rajtuk , a szó — borsót hányok a falra, szerecsent mosok, mikor ezeket becsületre, szorgalomra oktatom." Látogató: .Hogy lehettek oly roszak, nem féltek az Isten haragjától?" stb. De hagyjuk el a nyilvános dorgálást, — nézzük, iuit tudnak. Tanitó : „Kérem alássan, nem tudnak ezek semmit, egyik butább, tompább eszű, mint a másik. Vannak olyanok, kik három évi iskola-járás után sem tudnak olvasni, annál kevésbbé írni, számolni." (Megjegyzcudő, hogy ezen magasztalás alatt is egyre zsibongnak, taszigálódnak a gyermekek.) A látogatók mégis csak .hozzá fognak a kérdezgetéshez. Egyiket, ki legközelebb van p. o. hozzájok megszólítja az egyik látogató: „Hogy hivnak, fiam?" Felelet több oldalról: .BorzPista" — „Ez a te neved" — Felelet: .Nem, csak igy csúfolnak!" .Hát hogy mertek ti csúfolódni?" „Xércra nem én — mondja hat is — hanem ezek meg ezek csúfolják ugy!" .Nem szabad ezt tenni, értitek?" „Igen, igen!" Tovább : .Szeretsz-«, Pista, iskolába járni?" Felelet: „Nem szeretek biz én." Kénlés: „Miért nem?" Felelet: Mert a gyerekek csúfolódnak, a tanitó ur pedig mindig verekszik szid" stb. A. látogatók összenéznek, roszul érzik magukat, s még néhány kérdést adván, dc mindig badarabb, kétségbeejtőbb feleleteket kapván — fölösleges volna több kisérlotet tenni. A látogatók elborult érzelemmel s azon szomoritó tudattal távoznak, hogy e tano-dábau az erények fája fel nem virul, a tani-tás édes gyümölcsöt nem terem. — & nem tudják elhatározni, a tanitót kell-e inkább _sejnálni, vagy a tanulókat? Van az általam festett kétfélo iskolai állapot közt még egy harmadik, mely a jó szellemet, helyes modort nem egészen nélkülözi, és ha néha rendetlenség történik is Cgyben-másban, azért a tanulni, haladni és tenni szerető tanító mégis képes, ha nem is fényes, de legalább sok tekintetben kielégítő erdményt felmutatni. Sokat árt a tanítói, tekintély elvesztése. Mit a tanitó vagy a maga gyarlóságai által vesztett cl, vagy a község lakóinak a tanitói állást kicsinylő, — megvető bánás módja ront le. A tanitói tekintély zománczát nagy mérvben lezúzza a nyomasztó szegénység, melynek ostromai által a tanitó kénytelen néha tanítványai szüleinek kegyére szorulni, és ezt a tapintatlan szülék gyermekeikkel is tudatni ci nem mulasztják. Oka sokszor a tanitó függéso egyesek szeszélyeitől. Oka többször a kellő nevelői és tanitói képzettség ~ a hátramaradás a korszerű önművelődés utján. E czikk inWmál tollamat a legjobb szándék vezérelte. Nem czéloztam senkire, mert láttam kitüuó népiskolákat hazánkban ís, láttam igen hiányos tanmodort, visszás eljárást nem Magyarországban, do a külföldön is. „Tanulás, önmivelődés, előhaladás". legyen jelszavunk. És igy a néptanoda érdeke, tekintélye és sikere folyvást növekedni fog, annyival is inkább, mert az életbe lépendő néptanodai törvények védpajzsa alatt a tanitó biztosan haladhat pályáján. BÓJA OEItGKLY. A cselódrartás. Alig van napjainkban valami, mely társadalmi életünkbe több kellemetlenséget s gyakran gyötrelmes nehézséget, sőt keserűséget hozna mint a cselédtartás jelen viszonyaiban! De különösen a női csc-lédtartás az, mely nagyobb kiterjedésénél fogva az egész cselédtartó osztályon, tehát főleg a városok lakosságáu — mint roppant élottehcr nyomaszt. Városunkban is, uton útfélen hallaui a kiáltó panaszt: mily roszak s alig használhatók á nőcsclédek; do a mi m<''g veszedelmesebb, hogy alig lehet rosz cselédet is kapni, és mily drágán kell azt megfizetni! Ezerféle változatokban hallani ily panaszokat a gazdaasszonyok részéről,, s nagyon igazaknak kell lennie c panaszoknak, mert a szegény gazdaasszonyok egész lelkű-letét annyira elfoglalja s átjárja a csclédtar-tás, miszerint alig tud már két gazdaasszony egymással egyébről beszélgetni, mint a rosz cselédségről s az ettől nékiek'' okozott bajokról. Azonban túlfelől is hasonló panaszos clé-gületlenségről. hallhatnánk, ha hallani akarnók — a cselédek részéről. — Ezek sem győzik eléggé egymásnak 8 falubelijüknek elpanaszolni: hogy mennyi sok a dolog, értelem és jártasság kívántatik tőlük; hogy bármint igyekezzenek is, soha sem képetek a gazdaasszonynak oleget tenni, ki c miatt örökké szidja s tán még veri is őket s kosc-rüvó teszi nokick a felpanaszolt''kenyeret, hogy c mellett a bér milyen csekély, alig képesek abból szűken ruházkodni stb. stb. Nem mondható ugyan, hogy a cselédeknek is ép annyira igazök''van panaszaikkal, — mint a gazdaasszonyoknak, — mindazáltal eléggé bizonyítják ezen panaszok létezése, hogy cseléd és gazda egyiránt elégületlen helyzetével, mely a cselédtartó viszonyok mai allapotjából ered. Kedvetlen valóság biz ez; és még annyival is kellemetlenebb, hogy ez régebben 8 legalább itt nálunk nem volt így, a mint a középkorú nemzedék saját tapasztalásából tudja. Hogy tehát ezen változtatni, segíteni kellenék, azt bizonnyára minden cselédtarti'' dc maga a cselédség is — ha helyzetének megfontolására vezettetik -- melegen óhajtani fogja. . ) Nem először van c lényeges, sőt fontos társadalmi kérdés e helyen szóba hozva; utóbbi időben is több lapban találkoztunk rövidebb és tüzetesebb fejtegetésekkel o kérdés körül, melyekben mindenütt hangsúlyozva volt, hogy a cselédtartás jeleni rosz állapot-jának fö oka egy. korszerű cselédretidtartás hiányában fekszik, s hogy e szerint gyökeres orvoslást ezen viszonyokban csakis a törvényhozástól lehet és kell várni Én részemről is tökélyetesen elismerem ugyan e tétel igazságát, mindazáltal nem éreshetem kielégítve, dc csak meg sem nyugtatva a társadalmi érdekűket a mondott föokuak ezen megjelölés« s az illető törvényes orvoslás iránti kilátás által. Mert először is kitudja, mikor kerületül a sor törvényhozásunkban e cn fontos s napról napra gyötrőbbó váló kérdésre; és másodszor, mert a törvény mellett — véleményem szerint — főleg a mai cselédtartási gyakorlatnak megváltoztatásában keresendő a mostani állapot orvoslása, mely nélkül a legjobb törvény is aligha fogna valamit hab/.nálni, a gyakorlatnak megváltoztatása pedig igen természetesen nem függ és nem is függhet mástól, mint magunktól, azílz a csclédtartó osztálytól. Világos tehát, hogy merőben mirajtunk áll a munkát ezen a téren minden órán megkezdeni, s igy egyik legkiválóbb társadalmi bajunkon mielőbb segíteni. Lo kelleno már most írnom apróra, hogy milyen tehát a mi mostani cselédtartási gyakorlatunk, melyről mondám, hogy meg koll azt változtatnunk, a mely tehát nem helyes és hibás, belőlo származván csclédtartási kedvetlenségeink legnagyobb része. Ámde mindenki el fogja ismerni, hogy ezen gyakorlatnak leírása az ó ezerféle változatosságával íveket töltene bo s még ugy is csak -hiányos lehetne. Ezt tenni egy lapnak szűk hasábjain cz£loni nem lehet; be kell azért érnem, ezen gyakorlatnak elvi főhibáit röviden megjelölni, azoknak megváltoztatását ajánlatba hozni. A főhibák itt nálunk is, mint sok vároi-I tón, a következők : VDw. A cselédet legtöbbször nom csak a | szül«''» vattf gyám jelonléte, do még c ak egy Nirrhmti^ii prflüt Hj. egyszerű honossági elöljárósági igazolvány, cSolédköuyv vagy bizonyítvány nélkül, egy.-, szerűen szóval szegődtetjük házunkba; az után a rendőrhatóságnál sem jelentjük bo s gyakran még a bérszerződés soiu állíttatik , meg kétségtelen szabatossággal, s ez is csak szóval, ugyan ritkán iratban és idegen tanuk előtt. Hogy mennyiféle baj, utólagos perpatvar — származik ezekből, melyeknek erkölcsi hatása mindig a csclédtartóra esik, tudják a gazdák s a rendőrigazgatóság! 2) A cselédet vallásos és egyéb emberi nemesebb érzelmeinek fentartására, fejlesztésére és gyarapítására nem szoktunk elengedő figyelmet fordítani vagy pedig o végre viszás módokat követünk, melyek gyakran inkább az ellenkező eredményt hozzák létre. Megszoktuk, n cselédet szükséges rosznak tekinteni, s irányukban, mint ilyenek iránt viseltetünk, a visszahatás a természet törvényein alapszik, s igy lesz belőlük valóságban fizetett ellenségünk. 3) A cselédek üdülési idejére nézve semmi rendszabályt behozni nem szoktunk; pedig az e részbeni gyakori kedvszegés és csalódás kcdvetlcniti s teszi szórakozottá leginkább a cselédet. Azután legkisebb befolyást sem veszünk a cselédek üdülési óráiban követett kedvteléseik irányára, hanem szabadon engedjük óket át saját választású élet-iskoláiknak. 4) A cselédet legkisebb kötelességén alól való elmaradásaért, sót gyakran tehetségén kivül fekvő fogyatkozásaért megróni, büntetni szoktuk; de ellenben, annak bármily nagy szorgalmát s feláldozását kötelességén felül, csak igen ritkán jutalmazzuk, vagy épen el sem ismerjük. Ebben a négy pontban fekszik a hibás gyakorlat lényege, s ezeket kell megváltoztatnunk ; hogy mikép s mivé? azt nem szükséges elmondanom, mert ez a cselédtartó család-főnek természet-jogi jog-érzületében -benne fekszik. IIÁI''OLTY KÁROLY. TÁRCZA. ciupAn basádnak bír««« : ▼!—■''»» n»fy r.evod, ■ fcuiópa Cmic« népe Mint honneratSt emleget. Hasinak megholt fldvs v timasid fel újra 81, - nSA «''■ 111 kaid*, h i\, ki bolt volt eielSti. A IrgdrAgAbb leg««ent*bbre, Mit e.ak földre kllld ai tg, A i»arnu)i«Ag IiíklviU verte H ea nyögi «ord börtöuít. A iiabadiAg égi kípo Fogva volt hass éven At. Moit ixkid — nlved kértéra — Uoldo|{tni a haaáL Kink borult • íAj dalra akuak Honuu, kfnot íjjele, Napjaink mi fényt »m adtak, (K> volt a lelkek tele.) A borult égen ranpAn csak Még egy ctiliag ragyogott, « benned moit — üdv a haiAnak — CjrftaOljOk mint napot. itipíd egykoron caatAkban Karddal Ilit e téteken ; / Kard tienié, de boldogtAgban Oeak a béke tartja fenn. A békének tient kegvelino Terjent Odvet a baiAn, B a fehér lUildt kexedbe Te aiért vovéd ejupAn : Mert tudAd, a hon mily drAga — Ili»« legdrágAbb teneked -H a békének olajAga l.ttt llgyéhru fegyverei. 111»» a ior« «tetiélye« lányka 8 úgy a hart», melyben »<«• r, A UaiAl mim biinAiik r.ij.i. ^»ijlirl temuii (fi Iirm .''i '' A Balat.-Püreden felállítandó felső népiskola s egyúttal gazdasági tanintézet előleges tervrajza. I. A tanintézet mindenek ol<5tt az 1808-dik évi XXXVIII-ik törvényezikkben meghatározott .fölsőbb népiskola" lenne. IJgynni» a novo-tett törvényezikk gondoskodott Arról, hogy ezentúl no coiik azok részesülhessenek magosabb ki-képozlotésbon, a kik lolkészekké, tisztviselőkké ügyvédekké stb. lesznek, hanoin (a hol csak a körülmények engedik) maga a földműves és iparos nép is. K czélra valók az ugynovozott .felsóbb népiskolák," molyekben az olomi isko-iskolából kikerült gyermekek 3 éven keresztül tanittatnak a következő tantárgyakra: 1) hit- és erkölcs-tan, — 2) szépirái és rajz, — a) magypr nyelvtan, — 4j) számtan ós mértan alkalmazási gyakorlatokkal, — fi) természettan és természetrajz, különös tokintottcl n fóldmivolésre, iparra, — G) földrajz és történőt (általános és hazai), --7) mozoí gazdaságtan alapvonalai — 8) hazai alkotmánytan, — 9) egyszerű könyvvitel, — 10) testgynkorlat, tekintettel a katonuigyakorlatra, — 11) ének. A törvény ugyan csupán a legalább 5000 lakossal biró városokat kötelezi ily tanintézet felállítására, do minden község állithat ilyot fel, valamint a kormánynak is joga van mindenütt, ahol szükségcunok látja, ily tanintézetot létesíteni és fentartani. Az általam ajánlott tanintézeti en tehát elő; szőr is a fent elősorolt tantárgyak taníttatnának 3 évro osztva. II. A tanintézetben minden növondéknek 3 éven át gyakorlati oktatás adatnék a föld-, gyümölcsfa- és szólómivoléabou, — valamint a borkozelésbon. E czélra az intézetnek legalább 5 Itoldnyi kertjo lenne, moly ben a gyakorlati tanitás inel-lolt, eladásra is tonyésztotnék szőlővessző és gyümölcsfa. III. Az intézet vinczollér-képozdo is lenno. Mindenki noveltethotné benno gyermekét vagy páítfogoltját vínczellérré. —■ Ezenfelül a községvagy vidékbeli 21 oly szegény gyermek is vétetnék fel vinczellér-növendékül, ki : a) életének 12-ik évét betöltötto, s az elemi iskolát olvégozte, legalább annyira, hogy irni s olvasni tud; b) teljesen vagyontalan, » igy neveltetésére saját vagyonából nem költhet*, c) gyámok nélküli, azaz vagy árra, vagy ha van U sztllőjo, az róla «zogénység, örogség vagy egyéb körülmény miatt nem gondoskodik; d) erkölcsi tekintetben nom mogrovott. E szegény gyermekek 3 évig « \ intézetben kapnának lakást, élelme ''jiI és ruházalot, és ezért viszont minden roájok bizott munkát teljesíteni tartoznának. —■ Evenkint 8 vétetnék fel. IV. Az intézetben legalább két Unitó működnék. V. Köteles volna a közaégbóli minden 12-ik évét betöltött gyermek lö-ik élot''-ávénok betöltésig a kiszabott időben bojárni, h gyakorlásért az ott nótán reábízott munkát végezni. — Azonban az idősobb ifjak is bejárhatnának, csak hogy hu magukat boiratják, az igérkezott időig kötelesok rondosen járni. A köwégbeli gyormokok tandijt nom fixetnó-nek, do a tanterem flltéso és tisztogatása fejében adnának fojenkint egy évro fiO krt. Azonban a szogényekot az iskola-szék oz alul ia felmontené. VI. E gazdasági és felsőbb népiskola hitfolo-kozoti különbség nélkül való községi tanintézot lenne, — melybo azonban a vidékbeli $nin-don lakos és község is járathatná gyorino-keit. VII. A tanintézet fölötti hatóság lonno, olsö fokon a község által választandó legalább 9 tagu helybeli iskola-szék; — második fokon a mogyei iskola-tanács és tan-felügyelő; — és legfelső fokon a ministeríum. A fő kérdés azonban az, honnét lohetno olő-teremtoni az intézőt létrehozásához és fontartá-sához szükséges erőt, s pedig ugy, hogy általa a község elviselhetlen terhet no vállaljon magára? Nézotcm szerint három forásból, u. m. Füred város buzgalmából, — az oi.izág kormányáuak segélyéből és a vidék részvétéMl. A) A község adna hozzá*. 1. Tantermet. A reformált ogyhá-község iskola-épületének első emeleti nagy termo üroson áll. Kétségkívül örömmel ongedhetné át a gyülekezet ezen termet használatul azon intézetnek, melybon az ó gyennekoi tanulnak. 2. Legalább öt holdnyi tclkot (alkalmas bolyén) tankertnok. E czélra a rof. egyházközségnek a falu végén lövő 10 holdnyi tagjából a község Ifi évro kibérelno öt holdat azon föltétellel, — hogy ha az intézet növokcdéso miatt szükséges leend, az egyház a másik fi holdat is oda fogja adni ugyanazon áron. V/go köv.) Heti szemle. Április 9-én 18G9. (B-fi.) Kolozsmogyo egyik községében mart. közepén egy 120 éves ember halt meg ; beteg soha sem volt. — A képviselő-ház olnökévé Somssich Pált, alelnökévé Bónis Samut emle- Sotik. — Idősb Emíoh Gusztáv meghalt. — A emsroborra Brauch J. nagykereskedő ezer forintot adott. — Willmors Nagyváradon van. —- Bulyovszkyné kijelenté: hogy a pesti leány, árvaház javára mindaddig fellép, mig 2d00 ftot meg nem üti a bovétel. — Gr. Houst közös külügyminíster Budán van. — A hatvani hon-védszobor mult vasárnap leploztetett le. — Dr, Arányi Lajos kórbonczUnár apr. 4-én Unnopelto tanárkodásának 25-ik évfordulóját, mely alkalommal 1000 frtuyi alapítványt tett. — Kossuth Feroncz a Bzentlőrínczi képviseld lemondott. — Ijónyny pénzügyministor a fóldhitelintézot el-nőkévé cgvhnngulag megválasztatott ujolag. — A pesti takarékpénztár fi millió forint pénzlári utalványra kapott engedélyt. — A pesti magyar népszínház részvényeire apr. 23-ig folynak alá-irások 100 ogész s 60 félrészvénynyol. — t,Uit Fcrencz valószinUleg I''eston is mogiolenend. — Viktor Emánuel 2000 forintot küldött Miksa'' császá'' trieszti szobrára. — A siket-némák vácai intézeiéb«n fi országos alapítványi holy jött üresed''$8i.o. — Böszörményi Lászlónak állítandó omlékoi )brára a .Magyar Újság" gyűjtést kezdőit, mely szép sikerrel foly. — Palaczky cseh történetíró veszélyes beteg. Hirek. ♦ Királyné Ó Felsége Bátorfi Lajost e lajwk segédszerkesztőjét logmagasb kitüntetés-, ben rÓAzesité, t. i. ó Felségeik midőn Horvát-országbaní utjok alkalmával Nagy-Kanizsán keresztül vonultak, lapunk 11-ik számának rendkívüli mellékletéboa is közlött UdvözlA költeményt irt,.melynek elfogadása jeléül szerzőjét ö Felségo 50 forinttal jutalmazni méltóztatott. — Midőn ő Felségének o logmagasb figyelme s buzdító kegyo folhozásával értesítést nyujtunk t. közönségünknek, lohotlen meg nem jegyeznünk, miszorint örülünk lapunk segédszerkesztőiének a logmagasb elismerés s méltánylás elnyerésén 1 a szorgalom s becsülotes munkásság megtermi kedves gyümölcsét előbb utóbb b bármily lenézés és kicsinléssel viseltetnek is némolyek a vidékon élő fiatal irók iránt, mflködésöknek szellemi orejo messze s magasra hat, ha tevékonységökben szoplőtloa honszeretot s tiszta Ugy buzgalom vezérli. A k(l«dé»ben nem mint ftldl Kmbcré Állott nived, Mit klvAnt volna bntalt''ul J Nem volt ¿bajod neked, í.gy eiél volt ctnpAn előtted, Hogy boldog legyen iiaiAd, Mint liogy ei«el nfiie«xöttcd OnbpldogtAgod'' uiagAt. OdvniOlve légy n honnak Legnagyobb lia l)eAk, Kit frlejtni ioh''»o fognak A legkétöbh unokAk. KeitAmadt haiAnk noví-hoi llo««Aforrva le»« neved, H inig .Magyarhonban e»»k Mint honnemtőt emleget! K. SAJÓ JKNÖ. ncp Kullogó. — Iga* történet. — BuroiiRÓatől. (KolytatAi.) Ezen utolsó szavakat már a szobában mondá Csáb érdomes jegyzőjo, hol Sára asszouy sürgött forgott, százszor is olmondván v» «zives „Isten hozta" — .Do régon nem volt t.zeron-csém" — „Tessék helyet foglalni" s más sokféle barátságos szavakat. Andor nom is soká kináltatta magát a von.'' dégszerotő házi asszony által, honom leereszkedett a legközelebbi székre, folytonosan nyögdécselve : .Eb az inge, ezudar útja, beh mográ-zott, majdnem derekam törik szét!" - No oda, ide tessék ülni az asztalhoz, ebbo a karós székbo talán jobb lesz a derekának. — Csak ide, idol mindjárt hozom az ételt. Istenem! csak mogizonto volna, hogy eljön, jobb ebédet készitottein volna; — oh jaj I jaj I minő rosz omber maga, édes jegyző uram. — Soh so törődjék vele édes jogyzőné asz-szony, eszünk ami van. E közben már fel is hordatott az étel s hozzá fogtak az étkozéshoz, el nem mulasztván a szi-ves háziasszony vendégeit kínálgatni, és kérdő zősködni az otthoniakról. - Igazság még nom is mondtam, mi járatban vagyok, no, eltalálnád-e kollega? — Nem én, ha csak meg nom mondod, mert proféin nom vagyok, hogy .... , Eltalálom én; kullogéba, nemde? Ej ni, bizony ördögjo van édes ju^yzőné • iM/iinv. — Hm, kell is oda ördög, hogy az oinbor kitalálja, — hiszen ha az ember rá néz jegyző uramra, meg ozekro a fiatalokra itt, mindjárt gyanítani koll a dolgot. No do — uram bocsá — kell is ám egyszer már, hogy liatalaink megadják magukat a házasság gondolatának, mert utóbb oda jutunk, hogy kivenz fajunk ; do persze, sokkal kényolmesobb dolog a lányok körül ólálkodni, fejőket hazugságokkal elbóditaní, köblökbe uz édus romények folyondárát ültetni, aztán megvonni tőlo uz éltető harmatot, a szó-tartás melegét. Sára asszony itt aztán oly pompás beszédet tartott a világ romlottságáról, a fiatal emberek könyolmüségéről, hogy beillett volna akár tomplomba predícationak. — Do mondja csak, édes jegyző uram, ki losz n boldog lány ? — Csók Katinka. — Uczcíu manó, ugyan csak jól kezdi édes jegyző uram. — Mindenből a jót, édes Sára asszony. — Ennek még doctor ur som mond ellono. — Mentsen isten, én is azt tartom: a kávét cr.ukrosan, a leányt csókosan. Totszett ezen beszéd Sára asszonynak s jó kedvébon majd agyon tömte vendégeit, kik is nom sokat látszattak törődni a művelt világ otiquottc-jével, molynok egyik szabálya igy hangzik: .Ne egyél az elédbo tett ételből az első kínálásra, hanem várjad meg, míg háromszor, négyszer szólítanak és azután is mindon falatnál kínálásra várj." Ja, nom a magas, log-magasabb körök illatos légkörében növokedtok ők fel, nem czepodliztok a csillárfénybon ragyogó salonok sikamlós padlatán, « talán onnét van, hogy nom is estek el annyiszor. Ettek biz ők kinálás nélkül is, és épen nom szégyenlet-ték jó étvágyukat bevallani. III. Miután már jélloktak és kikérdezték egymást házi körülményeikről, ismét olővette Andor uram a házassági ügyet, molyot édes oldalbordája annyira szivéro kötött, tanácskozván, hogyan fogjon hozzá, micsoda ürügy alatt látogassa meg Csók Adorján urat?... — Nyelves uram mindenben magát hirtelon föltaláló omber, do ugy vetto észro, mint ha tohoUégo most cserben hagyta volna, nom ötlött eszébe egy jó gondolat >»m. — Hüm, hüm, hogyan kezdjünk hozzá. — Megmondom én, aj>ám ! —• Halljuk hát fiam, tégy ki apádon. — Hát Boldizsár, Csók Adorján fia volom Í''árt ogykor V....-bon iskolába, tudja apám, livol húsvétra mindig hazajöttem. — Tudom, és mi kövotkozik e''ótWll V — Hát az, hogy én meglátogatom Boldizsár barátomat, kit régen nom láttam már. — Aztán ? — Aztán doctor ur is eljön velem, hogy láthassa a kisasszonyt, és ha tetszik, holnap elmegyünk apámmal és mogkérjük. — Bölcsen van fiam, bevezetésnok jó. — Bölcsen van, — hagyá helyben Terzsa uram is. Azonnal hozzá is láttak a terv kiviteléhez, megigazítván öltönyeiket, megindult a két szo-rencso-lovag lány-nézóbo; azt tartom, mi is csatiokozzunk hozzájok, do csak amúgy in-cognito. Ha idegonoknok és nom magyaroknak irnék, akkor olmondanám, hogy Csók Adorján kapujo mindig tárva nyitva áll, azaz hogy kopnjft. sincs, mi egyik tisztelőire méltó maradváuyo azon ős szokásoknak, molyok nemzetünk nomád életéből maradtak fel, olmondanám, hogy n lakház tágas udvar közepén áll, molyot azonban a terjengő ezívilizatio már cseréppel tödötf bo, elmondanék sokat, molyok kolwti UrmésMr tünk kifolyásai, do hisz édes hazám fiai és leányai előtt ismeretesek. Midőn ifjaink'' a két kapu-bálvány közt a« udvarba léptek, két komondor által — oz i» ogyik nélkülözhotlon kolléko a magyar háztartásnak — fogadtatának, és irtóztató örömnyil-vánitások közt közölöd tok az érkezők felé. -Tudós Hári barátunk Pesten csak puha pamlagon heverő ölobocskékkol találkozván, majdnem halálra ijodt a barátságos fogadtatás hangjaira, meglopótésébon meglóbálván pálerikáját. — A komondornak sem kollo több; a páleza emelést ellenséges mozdulatnak magyarázván, jó magyar szokásként nom hátrálták, hanorn annál ; bőszültebben rohantak olőro s éles fogaikkal I megragadván a divatos blouso-t, llári barátunkat nom épon kollomos érintkozésbo hoztAk a földdol. — Szent Vondol segitsl — kiáltott u szerencsétlen doctor, (folytatás* köv.) — Morsioh Józbo f kedves munkntániunk a»ul s nagyjörőjű ügyvód a „Győri Közlöny" főmunkfttárea lőtt A Bzdptehetaéc midőn szorgalommal párosul, az ólot legazobo adománya, mondja Byron a mi onnok olvasásakor legolő-gtör czimzott munkatársunkra gondoltunk; bírjuk igárotót, hogy tanulságos «Se árdokea „munkálataival mielőbb bekopogtat náluk is. — BUvószot. Moliay tanár III. Napoloon kitllntotott udvari bftvószo Nugy-Kanizsára is eljön, Bzorotenők, ha o hír valósulna, mórt biz itt lenne mit bűvölni valója. — Dalkör. Minden zaj nélkül lópott ólotbo Nagy-Kanizsán az ugynovozott »Tanári Dalkör", első ícllópóso april 11-ón vasárnap looud a helybeli plóbánia templomban tartandó h nagy wiso alkalmával ónoklendő mflvokbon. Ez egyházi Unnopély ő szontsógo a római pápa arany misójónok szoroncsós elóróao feletti kogyolotcs keresztényi hálából tartatik. Ez uionan alakult dalkör kót próbán már hat darabot tanult bo, ha igy haladnak, nagy sikert fognak tanusitni, ■.%% crnyedotlon szorgalom s kitartásról ológgó kezeskedik a czim. Tanár szorgalom u kitartás nélkül fogalmon kivüli. — Fölhívás. Vasvármegyo gazdasági egyesületének folyó april hava lil-ára kitűzött én már közhírré tott gyűlés tartási határnapja, taollőzhctlon akadályt képező oknál fogva,ugyan neon april 14-ik napiának délelőtti 11 órájára tétetvén át: az egyesület tagjai erről tisztolottel értwiittotnok s ismételten folkéretnok a minél •zámosabb mogjelonésro. —• Elnöki megbizás-ból Mészöly Ignácz, az ogyceÜltfMitkárn. — G a 1 a m bok o n mult szerdán egy életerős mészXroslegény ismerotlon ok miatt felakasztotta magát, miro éazro vették, inár moghalt. — T üzoltó egylet van alakulóban Nagy-Kanizsán ; a helybeli tornaogylot buzgó tagjai ülést tartottak oz érdombem b batározzottá vált; kerestessék mog a városi magistratus oz ügy pártolása végett, oz alapszabályok kidolgozása <és a létosités cszközléso végott küldjön ki egy bizottmányt s a tornaegylet választmányával egyotértvo mielőbb élotbo léptessék. Ez oly wükságca 8 nagy hasznú egylet uszinéjénok léto- sitésén örvendünk s a dőrék kezdeinényozőket | melegen üdvözöljük! | — Bán fi Hozsőa hétéves togoramüvész o hó 6-én hétfőn Nagy-Kanizsán tartotta olíő hangversonyét, az ifjúnak csodoszerfi képzettségét, jártasságát olismorőleg olvastuk fővárosi lapjainkban, mégis nőmével a kétkedésnek jo-lontünk mog a hangversonyon: hogy adhat concert-darabokat elő cgv hét éves fiu, mikor ennyi év kell, hogy a zongorát ismorjo, a zono bflbájos fönsége- s boláthatlan gazdaságáról fogalma logyen valakinok. A kis fiu megjelent, jobban mondva a zongora mellett termett, mint egy mozgó lmngjegypontot, — nagvltó üvegou kellő nézni, hogy lássuk őt, különben az arabs-rogék ozorogy éjszakai világába hittük lenni magunkat, hol a zongora magától játszik. — E geniális ífjtt a szó szoros értelmében meglopott bennünket zongora-játékával, kitörő lelkesedéssel hívtuk is ki minden o^yes darab után. Nagy reményft jövóiéhez s>k sikert kívánunk. Diotriehstein és Wilhoim kisasszonyok közre-működésű emulto a hangversenyt a mindketten elismerésben részesültek. — Közönség csekély számmal volt jelen s aztfrt egy másik hangverseny adása közóhajjá vált, hogy o gyér jelenség élvozotebon minél többen részosülluissonek. — A lotonyoi képviselőválasztásra vonatkozó minapi közlésünket hiteles kútfő után, — oda módosítjuk, hogy Királyi Pál 252 szótöbbséggel választatott meg. Tuboly Viktor ugyan is 310, Királyi l''ál í>08 szavazatot nyert. — Közkívánatra! A hót éves Bánfi Knimnnn ltozső l''ostről zongora-hangversonye, mely 18Ü1I. ápril 10-én szombaton Nagy-Kanizsán a .Zöldfa" vendéglő nngy teremében tartatik. Müsorozat: 1. a) „l''rohido" Bach Sebestyéntől, b) „Dos dur Vals" Chopintől, előadja a haugversonyző. — 2. .Szavalat" (németül) Stelzel Ede ur által. — ¡>. .Hab-loány éneke" Oberonból közkívánatra a hangörsonyző. — •1. .Állatnégyes" előadva a hoiyboli dalárdai tagurak által. —■ f>. „Dalok" énokli Horváth Gyula ur. —• (>. .Köpülj fecském" Boményi átirata szerint a hiwgversenyző. — 7. „Bánli Bozsőhoz" kgltemőny irta s olőadja Bátorfi La- joH ur. — 8. „lMköezy-induló" négy kézzel előadva a hanvorsonyző és ** * által. — Stel-czel, Horváth, Bátorfi ós * * * urak szívességből mftködnok közro.'' — A zongorát a helybeli da- _ lárda volt szivos átengedni. — Helyárak: i Támlásszék 1 frt., ülés 70 kr. — belépti dij BO kr., Doák-jcgy 30 kr. — Jegyok kaphatók: Wajdíts József, Fischel Fülöp urak könyvkeros-kedésökbon, Prager Zsigmond urnái Koho ká- '' véháza mollett, és Schwarz Adolf, Fessolhofor József és Bosenberg Feroncz uraknál. Kozdote 7 órakor. — Vasmogyo muraszombati korülotbon Berke József baloldali 351 szavattal Gróf Sig-ray Fülöp ellenébon követnek megválasztatott. — A zalainogyoi .függotlon kör" részéről f. évi april hó 17-én délolőtti órákban Zsla-Kge''rszegon a szokott holyíségben rond-kivllli közgyljléa fog tartatni, — melyro a ér-di-klett tagtársolt ozonnol tisztolettel meghlvat-nnkt Zala-Egerszogon april 2-án Farkas Ferenc/, uil. jegyző. — A Balaton régi rozzant hajója a .Kis-faluily" végro nyugalomra tétetett, miután inár tavaly is csak sok foldozáfl mellett volt használ- | ható. A társaság az újpesti hajógyárban uj gőzöst készittotett, moly darabokra'' szétszo<lvi!, már elszállíttatott a hely szinéro sott összeállítva május 1 én tcciuli olsö próbamenotét. - — A kanizsai független balpárt .vörös programmja" sajtóporébon az illetők a kőszegi sajtóbiróság elé april 2ü-ára vannak idézvo. — Károlyi színtársulata Kaposvárról átjő Nagy-Kanizsára 12 előadást rendezni. — Üd-vözöljük. Nyílt pösta. — II. J. 7.ala-Egertieg. Jöv3 námunk hona; ndvöxMIek I /\ II. M. I.engy ellAti. Mind a kit tajtó alá adandA munkának öntet kéilrata bekaldétét kérjük , cu|, ax után Múlhatunk hoizA, — TV. Nem kAnakar va történt, Üdvöilü A — 8ümegie. Kivárjuk nlvet Ígérete t«ljo«i(,'',t|. — N. A. l''éet. Uratulálunk a h''oupolgári erény fittyet elitmoréién. — O. K. l''éct Kgv réno tnegj. »ionnal. oégjött, de kl Ii ment jNTyirt tér.*) Köhögés és tüdőbajban szenvedSk és különösen a tavaszi idolján megjelonendS betegségek ellen ajánló gydgysíer. Kik ozon bajokban szonvodnok, szíveskedjenek ezon forrást mogkisértoni, moly az utóbbi óvoa több százozor, és o gyógyszer feltalálása ót» millió egyént gyógyított ki o betegségből. Udvari szá llitó Iloff Já nos ur központi raktára Kltrntnorring 11. Bécsben. Hun Av ál* folytonosan tionvedtem gyomorgörot ét elfogultságban. Magában Artotldik, hogy a gyA-gyuláthoi tcniinl reményein nom IAvAii. De caoda«>*ra hatása ai ön Maláta-kivonat Aa Maláu-ogAnoAgi eho-koládAja megtevAia halálát, mort alig haianálám, a negkUArtAilg már a legnagyobb elAgedetUAffemr« gyygjriiltam s Aa caodálatotaii |ntt a J.wulá», mert H-llc haimálat után gyomorgörctöm Ai oiael egyilttst ba-jum raogiidnt hnnl. A legnagyobb Orörn-nel tenam e«ennol Ixghilátb kömöneluraot, lliot fobr. 9- IÖÖ9. Hlr.oh Mária. - 8i.-Voit febr. 13. 1889. önnek eli3 klIldomAnyo Milát*klvonat-iör UQriainte a M\láta ogAoaAgl oliokolá IA hoi xubb Id3 <5u UrtJ köhögi« (Cinat Iiio/iavllá. a mIArt kirem oaou j«Iai K/árt-mánynak i«tníllA«At. Nledoraelthlnger K. orvot. — Klalulea febr. 11. 1339. Sajnálattal teaseru aion Arte-allAao.net, hogy önnek nagyaierO gyAgyaiorAt kö*«> lebbrSI nera váiárolhatom, mintán űielöu hat ávv«l a fojbi''legiAg A« rekcdUA^bSI tökAlycteieo kigyígyi-loll. I''oluric Ama. — Prelok fobr. 18. 1880. Miután önnek Maláta kivonat egAaaaAgl lOre bele^e''muAI oly «''«A|i »Ikerrel inrt''trt lik, kArek mielőbb így ktlldemAnyt Tette« Tkalicln J.S«ief kerületi Jogy«3 urnák tenui. Mandel, «orvot. — Unctmvkl febr. I86D. Egy hely-bnli orvottAI lett''l.inek M\iáia-ohokolade-port ajánl »a kírek «»en Itdv.w iryA;v«iorbít| egy nagyobb ineuiyl'' aAget küldeni. Kyui.itU Jóuof, 8oh .varjielibor^ lierciej uradalmi »lámlartá. Arak: Maláta-kivonat eg.''t<«.''g tör llvrggel át. cioinagoláítal: Ő üveg 3 frt 70, 13 Üveg 7 frt, ÍM tlveg 14 frt, f>8 Itveg 27 frt M), Jíl> üreg f>5 frt ; — Malátl-egAiifAg raokoládA Sr. 1. egy font 2 frt i Hr. II. egy font 1 frt 60, 01 fontnál íól font Ingyen, tls iontuAl egy Ai egy negyed font. Maláta-chokolAdepor ctooomők aiámára; a hiáuyid anyatej pAlláaára 80 Ai 40 kr. Mell-maláta-bonbont íVJ At 30 kr. Minden UAcfbúL KaphatA Peaten Török JAnef gyAgytierAainAl Klráijujtoaa 7-lk taárn. Lritner Aa Or inwald. — N.-Kviiitán kapható Kotenberg J. At Wellltch J. — Schwara Adolf; Uotonberg Kerenei At Kelchenthal C. uraknál. *| K rovat alatt köilöltokArt fclelSuAget nem ▼ állal a 8<ork. ÜZLET I - KC ÍRNOK íhU;í ''AV_; Vasúti naponkinti menetrend: Nagy Kaatzsa, lHtld. aprllit 2-án. *" A* Idiijárát * hAt végén t«Ap volt a mei3tAgro nAave, ma aaonbtn folhí!» At erüt. (labonallilct a hit «Ujln Javult ugyan, végo feló hátrafelé való menetelt ■(»nvedett a néhány krajciárrol Icviítt at ár. Ilojiál-litáa árpában legtöbb volt, <lt3 otíályu buta hiányos, 6-ohi koreiott volt Plaoz! httl-vásárl kcletárok. NAQY-KANIÜ8ÁN, Április 2-án. Altó-autilrial mirönkAnt. T«r«ények i I» n a a 88-85 fontot 3 frt, 00 kr. Irt •8—86 fnt. 4 fr. 25 kr. 87-88 ftt á frt 30 - 50 kr. 2*as 78—70.fnt 2 fr. 40 kr. 70-80 fnt. 2 fL 50 kr. tpa lerßaönok, 70—71 fnt. í fr.30-50kr. 71-72 kr. 67 -08 fnt. 2. frt. 20 kr. Kukorica a t frt 20 kr., !i frt 30 kr. K 11 k <> r I c a a dlatt (ctlixiuanlin) 2 frt 60 Kr. Zab 44-46 fnt. 1 frt. 70 kr. 40-47 fnt 1 frt 75 kr. Pohánka 60-68 fnt. 8 frt. 60 kr. 60-G5 fit 2 frt. 05 kr. Pataul y fchAr 3 frt 60 kr Pauuly, tarka 2 frt. 50 kr. 8iAna má«t. — frt. kr. Bialma — frt — kr. Bécsi pónzárfolyam, apr. 9. 6% mőtólíques 02.30 ; 5% »°mz. kölcsön 70.4;"»; l8«0-ki állndaltni kölcsön 102.40; bankrészvények 7.30; hitelintézeti részvónyok 203. 10; London 120.lt); ozllst ágio 128.—; arany darabju íi.íl l''/|0 Indul N.-KanUtáról llula felA d. n. 1 Ara 22 perci. • • i ettve'' 0 órakor. ■ > llécs , reggel 7 óra IS perci. • • an ettvo 7 óra 45 . > Trietl . d. n. 1 Ar« A0 , ■ • ■ ■ eat«(o 0 Ara 25 , . . Ilarct , reggel* 8 óra M , • p . . délután 2 óra — . ¿-k. N.-KaulitárA Duda fölül reggel 6 óra 6 , • • w > d. u. 1 óra 20 . I t I''ict . reggel 8 óra 20 . • • > . etlve 7 Ara 30 . . . Triott . reggel 6 óra 25 , . < . . délbtn!2 óra 62 . . , Ilarct , d. u. 1 óra -14 , t t > . ette 7 óra 20 , Heti naptár. April Il-t6l 17-lfl 1869. T^ulutíit naptár Hó- ét heti-nap Katholikin tár nap. Vasfirnap lli''lfS Kedd Kxerd. C«ntörl''ik l''Antok Sioinbat Jé»ui xárt aitón jü keretullll. Jáuot XX. 19 ¡11. utj. | 0 2 Leo p. 1 (Jyula p. ! Jutitfn Tiliori-t, V, Neatc tilli Tiiribiilt ltulolf crnir Uyula Ida Tiboréi Se. te Turibiut Keaitf U. fk SS 1 Sí Felelős szerkesztő : Wajdits József. Segédszerkesztő: Bátorfi Lajos. H I lt D E rr E S E K: NYITRAI és TÁRSA váltó-üzlete Pesten, Józseftér 5. sz. a* Ajánljuk * t. oa. kösöntAgnek aa általunk leg- lőnytltobben rendeiett társas-játékot valamennyi Ausztriában létező sorsjegyekre • kövelkeaS fónyeremAnyekkel: 300,000, 250,000, 200,000. 140,000, 110,000, 60,000, 50,000, 40,000, 30,000, 25,000, 20,000, 10,000 frt stb. 20 havi részletfizetésre 5 írtjával. Minden vev6 egy törvAnyoten kiállított rAtivAnyjegyet kap, melynek ArtelmAben a tulujdonot atonnal st eltff 6 frt rAislot-UŰaetAtAvel a befiaetAt Ideje alalt történendő 70 aorliuzá.a ▼Alsaennyl nyeremAnyAben rAtit veat. Kgyuttal ajánljuk ** oly gyoraan megkodvelt tártai-Játákot ÍO) darab 1864-ki 100 frtos sorsjegyet,« frtos részletfizetésre, Hltelsor^iegyet 10 ., '' „ s valamennyi Magyarország és Ausztriában létező sorsjegyek 12, 18 én 24 havi részletfizetésre általunk megszerezhetők, úgyszintén ig-érvényelt is minden húzásra. "f Nagy-K*niz«án Wnjtlltft JtixHef U szolgál vnlnmiut folvilágo«iüUa«l, ugy oredot ré»zjegyokkol (Anthoilsclioino) a hirdetményben kitett Artirt, molyok nála azonnal átvehetők. " (250-1) , OjrómAntok, gyöngyök ós drágakövek a külföld számára a legmagasabb órakon vétetnek. !! Fele árért kapható! P I Viasza nem huzhatd klárulás 11 (28°- 18-ö> Nagy árleszállítása az osztrák államokban létező legnagyobb cs. kir. szabadalmazol tiszta lenvászon- és kész leHónnULlxet-gyániak BérHbon, Tm hlnubeii ll-ilik Hziim nlntl. tíunkl-házbnn. Már rA({dU nem okoiott oly nagy fellllnítt egy kiárulát lt, mint a Tuchlaubcn II. »X. a. Iev6 et. k «ab. cyárA. — TAny . hojfy több mint 30,000 db. eloffaut kész férfi 4* nii fehérnemű mindenfAU naivíAppal, ai ArtAk foleArt adatott el A t. koiömAg nagyobb kAuyelino vÍKOtt levAI állnli kívánatra vl.lAk minden várotába küldetnek muttrák a kiválatitái inegtekintAte végett mlndenfélo fehArnemfibSl, vá iionbAI, giebbeltbSI, antali ruliákbAI utánvAtel mellett; a inelv küldemények meg nem tartatnak, aiokért a pAnr. a potláii rögtön vlttia küldetik. — At eladát febr. 7-é« venl keidetét At ad.lig tart, Inig a kén let el nem fogy. Férfi viUM-ingek köiOntAget 1.70, 2.f,0, 2.80, :i frt ! Unom belföldi vagy rumburgi vừonb6l 3 frt 60 kr. 4.60, l> fit M kr ; legfinomabb váaionból At battUtból G.fK), 7^0, 0 frtig ; hlmictt vátion mell-b« toldátial G.60, 7.50, 8 lo frtlg. Fehér »hlrtl»8-lnBík ttáp mell-redSieltel 1.80, 2, 2 60, 2.80; angol thlrtlng 8 frt, 3 frt 58 kr ; fohAr angol báli ingek vátion mellel, elegant kiállilát egyenet vagy keretit mell-redöiettel 4.60, 6.60 kr. Szlnn Ingek \6 motA muttrákbAl 1.50, 1.80, t.30i legújabb ang. tiinet thirüng-ingek S.70, 3 frt, 3.60 kr. Kgytiera vászon nBI-Ingek 1.70, S.60, 2 80; Igen elegan« liimieU női ingok 3, 3.50, 4.80 •, Icgtinomab vátionbAI, eleifant liimiAttcl At caipkAiettol 550, 7—1.1 fiiig; váaion n5l bálA lngek hotttu ujja gallér At kéielövel 8.60, \ 60 ; legújabb gaidag bimiAtü 6.60, 7, 0 fitig. N8I háló-öltönykik 1 50. 1.80 ét 2.60 ; finom hlimAMel 2.80, 3.60, 4.60 krig. Igen Unom battlitbAI, ele-gautul (5.60, 8.50 0 frtig , fodrán köpeny l>ii vagy tiorot ujjal D.60, J&,60, 7.50; nöl nadrágok flnoui perkalbAI 1.50, 1.80, 2 fit ; nOi nadrágok lilmiétael 2 HÍ), 3 60: nCl noknyák barcliend vagy ffuoni . iliirtingbGI 3.60, 4.50; legfinomabb noknvák 6.50, 0,60, 7,50; nöl liálA-fökötSk legfinomabb vátion bAl himeive 1.50, 1.80, 2, 2.60 kr. Váixon zsebkendők férfiak ét nök námára, 1 fél tunat 80 kr, 1, 1.50, 1.80; Igon finomak 2.60, 2.80, 4.50 krlg ; liattUt vátion-iaebkendCk 2, ».50, «.60, 4.60, 6 frtig; ehiual battiti atebk«nd0k körieUal 1 fél tueiat 2.60 kr. 3 frtlg. i db 48 rSföt vátion 6negyed tiélet 17 frt 50 kr, 10, 21 frtig; 1 db 60 r.lföa Igen finom 6negyed »tél*« 28, 25, 27, 81 frtig; 1 db 60 rSföt legfinomabb l.atllM növel 35, 37, 43 fit; 1 db 30 rí!fÖt kAtl tonátu báli-válton 9, 10 frt 60 kr^ll frtlg; finom fehér perkál r.lf« 25, 30, 36 krig Igen flnoin. 0 tiemélyre atitalnemU ötnelllC abron ét aiitalkendlvel 6, 7 6(1 krig, IJnoro daniattbAl 0 — 11 frtlr; 12 tiemélyre 1 abron 12 antalktndtivel 10 — 1.1 fitig; allat-daniaMb.ll ¿0—28 frtlg; 6 tiemAlyre UnbSI 1.80, 2.50 krig; tiervAlák vagy tllrölköiők, 1 fél tucnt 2.60 egén 3 fit 60 krig. 50 frtnyi vásárlásnál 12 Bzemdlyre való a»zt«liiem(l ndatik ritadáaul. MF* Ingek rendeléiénél a nyak bőtégéntk tudatáaa kéretik, ipg Prajm . Oentral-Depot aer kais kön ausschl. priv. Leinen-YJLU.II. Wfische-Fabrik Tachláuben Nro 11. gjiüjjjii___J_l.....mm Általános ajándékok urak és hölgyek számár«. Ezen uj tSrezbél (u. n. uj aranyból) késr.illt ékszer nélkü-lözliutövé toari a valódi éksxorl, mivel oz uj gyártmány mind szin, mind alak tekintetében vetélkedik a valódival, én ax a j<5 benno, hopy az egéaz trtrgy negyedrésznyibo som került * azért annitl gyakrabban megszerezheti mindenki a logiy''abbut éa legdívatosabbat, inert a valódi cxikkoknél a névleges órtók csak 10-ed részo a/, érnak. — Ebből az a íísnusjlg, hogy valódi ékszer cBak liolylyel-k.''izzel, inig oz uj gyrirtmiiny roppant tömegben készíttetik, azért sajtit erdekében van mindönkinek, hogy inda érték-.it dolgokba, no pedig ara ny ékszorokbo fektesse pi''-nzét. t%lft, Legújabb ékuerek *+> ligy pír fiirg.: M «oso kr, 1 ft. ÉÍME^xUvAto. alak >ij arany- . , ÍOggS »ttWIhe foglalva bél, mindig mektaitjAk ax arany- 1.6", íJ fit. «Ii.il Miiri a lujicul.''konyabban «rg.L''Jff*- I i n j /i I fl lí IIII |11 l''l r hMonlll.uk a vald.lihox, emalll- WM»!© meJ.iiiluii • alakban : roxva, vagy utjiiiaott körekkel, a J,«-lUjclíkQl»i)»lgiU- injiit ax alak kivAnja. ''hat. E»en naptAr ugv van ké.xitve, Pfr- Mellékek 11110ni 1 db 10, CO, ]10({y ulp0t, kellel, hónapot ponto-»0 >tr. 1 frt. «Mi jein é. Orrtk ¡.lőre haoiiAlható . légiin. 1.5c, 1.80, 2, f, kr> flnom ¡¿á valódi aranyoxott 2 lri M kr. 45 kr. FQlbe-fUggSk liliom, pírja 50, 80 kr. 1 frl. „ legfinomabb I frt 50, 2,2.50. ML- Egé.* ké.aletek, mell-ékek é. filltdggók 80 kr, 1.40, 1.60, legíno-mabban kiöltve 2 frt, 3 60, 3 frt, 4 frt, 6 forlut. Karpereexek Unom ilrlija ftO, 80 kr. 1 frt. . U/flnoiuabb 1.30, 2, 3, U.ftO. Mk* Nyak-ékek, dbja CO, ÍKI, 1.Í0 1.50 kr. M* Medalllonok, flnom 30 kr, 40, tíO kr. . liuomabbak 80 kr., 1 frt, 1.60. Bfc.Tffa8-fé«Uk uj aranyuyal 80 kr, 1 1 ft 50, i, 3 ft. Mk. Oydrrtk klllónfélo utAnxolt körökkel drbja 30, 10, 60, IX), 70, 80 kr. 1 frt. Mft. Leg.xebb férli - óra - lancxok j (rnvid) M), 80, kr, 1 frt, I fit 5«. Leg.xcbb nyaklAuexuk 80 kr, flnom veleneiel forrna I ff, I ft 60. Url melltAk 2o, 40,50, 6(1 kr. Mell-gombok 10, 15, 30, 30 kr. Kéxelngombok pArja 20,30,40,1)0 80 kr. Oailérgoinbuk 6, 10 kr. Lfgfln. készített §rV gyémánt ékszer. Míg a iiakeinber i« iiieg.''*alódik illa''«. -- Ka ék »alódf exllalhe van foglalt», arauyal''íjsl ellAtva. A« ulAnxott gyémántok a legllnoinab-ban kr.«x«rült liegykrUt.4lrb.tl van-ll\k kéaxltvc, A iii. lv<-k élénk Iliiét «oha »eii) ve.xtik el; uiA» drAga kfi- la lamerhetlenUl tannak iitAnoxva. tkt- MelltAk l, 5, 0 ft. ■fes Kgy pAr flllfnggü 4 6 6 ft. , „ kéxel.''l-gomb 2 50, 3 50. 4 fl 60 kr. Kgy melllH urak iiAmára 1 80, •J 8'''', 3 4 ft. •A''l)rAgAkll\e» gvllrAk nrAiiyból 1.20. I i :t frt* Kermitek él nlrek nyakkal, 2, fl, 1 frt. GyAszékszer. Kekete legMobb klAllllA«, Igoii lailiM, (Ireg, larAÍi bivnl''iiarubdl. Kgy mclltfi -i" Ml 50 80 kr. 1 ft. •í'' . pAr f ll^nfOggö 25, 35, 50, 80 kr, 1 ft. •A'' Karpereeíek f.o 80 kr. I ft. I»*'' Nyak-ék .|!.ja 30 50 80 kr, 1 rt. a^Ónlánes iftví.l 15 30 00 kr. Ing-gomb .Irbja 1 kr. Kgy pAr kújelo-goiiib 16, 20, Kg.''»» kéiilet mell- é» kéiel? gombokból, legnebb kiritcl 50, 80 SÜÍ1'' ''í''«. / .1, uv i W''Kgy''tfliO.fé.íiWHOOOSOkr. Kgy knteg óra-lltyolék, na-1 « , , syon eilnoian n»..eAHi»va 00, 80 Őrükké (llatozo ük- ar- 1 frt. Itiierck Ind nflvénybCI, moly ter- W^* VtlAdl arany-gytlrflk kövekkel'' mémelei Illatát mindig inegtartjA 1 60, 2 frt. 2.50. I legújabb divat ixorlnt van farag- 13 latoi «ittit lAneiok tltibou! VA. Kx íkiier fel''llmulhatlan dinoi aranyoava, rövid 8.W), 4 frt. 13 lato» lioixii nyaklAnei li él 7 fuilnl. 13 latol eillit nii.laillonok tOiben arnnyoivn é» edavo 2.50 é• 5 frt. A legdivatosabb aoiél-ék iok liliomai) eiliioll viüi-tn*ött aciéliiövvgekbCI nmeAI-litra. Kgy niell-ék 4" 60 80 kr, 1 ft. MV1 Kgy melltfi eillilbe foglalva 1 frt 50, 2, 3 frt. xyxi&t, M Árlcjíési liírdcímcny. Zalamegyének 1H09. óvi január 12-<5n tartott rondkívüli közgyUláw azárnu vt?gtó«o Által a Zala-Kgerezegi nagy megyohii« kát szárny nyal való megtoldá»át, — ós n rógl tncgyo-ház alkalmauitását rendolto ol. Az első épitmónv, mely 147* 3'' (>" terUlotot clfoglnlaland, pinezók nélkill a régi mogyohá« módjára 0« formájára ópitondő lészon 20,001 forint GO krnyi költeóggol van mogszámitva. — A második munkára, t. i. a régi épület alkalmatositáaa ¿a lópcsó-1 házzal loondó olláülwira, melynek tervei azonban eaak nagygyá-ból létoznek ós róazleteaon caak az épités alatt, az épitéa vozoté« állal készíttetni fognak, egy 713« forint 34 krnyi átlag öuszog van kivetve. Az elufl munkánál az árlojtéii az ogéé« öwzcgro törtenondik, a másodikra nózvo a tervhoz mellékelt egység árak szerint azon világos kikilté.-wül, hogy az utóbbi biztosítására lotoondö bánatpénz én biztosíték a kitett átlag Dasseghoz mérendő. Ezen épitési munka, vállalat utjáni kiadására 1809-ik évi május 12-én Zala-Kgemegcn székelő számvevői hivatalnál reggeli !> órakor kezdendő szóbeli éa írásbeli ajánlati tárgyalás fog tartatni. Ezen arlejtési tárgyalásban mindenki rt''azt vehet, ki érvényes szerződések kotéséro jogosulva van, és a ki vagyoni állását, nagykorúságát és üzleti összeköttetéseiben jó hirnovét igazolhatja, azok pedig, kik nem szakértők, a szóbeli árlojtes megkezdéso olőlt szakérlőkkeli összeköttetésüket kimutatni tartoznak. A szóbeli ajánlat biztosítására a kikiáltási ár 6 százaléka, azaz 13SH) forint osztrák érték bánatpénzkéoen még az árlojtési tárgyalás előtt leteendő, mely összeg a vállalat elnyoréso esetében a vállalati összeg 1(1 százaléknyi biztosítékra kiegészítő le*zon. Az írásbeli ajánlatok mindjárt az ajánlati összegnek 10 százaléknyi biztosítékával terholondők, és a vállalkozóktól az árlejtési tárgyalást megelőző napon esti G óráig a megyei számvevői hivatalnál beadandók. A bánatpénz és bi/.tositék készpénzben, államkötelozvé-nyekbon, azaz nai>i árfolyam szerint, éa tökélyotes jelzálogos okmányokbau loteliotő. Az irásbóli ajánlat felszerelésére nézvo ozonkivül .mcgiogyoz-tetik : hogy az ÖO kros bélyeggel ellátva, jól bepecsétolvo legyen, az ajánlati összeg határozott kijeluntését számokkal éa betűkkel és ama nyilatkozatot : miszerint ajánló magát az illető általános és különleges épitési feltételek pontos megtartására kötclozi, tartalmazza. Az írásbeli ajánlat végén ajánlat tevő vezeték és mellék neve, lakása és polgári állása, nem különben az ajánlat kiállításának kelte bejegyzendő, Kivülrói az ajánlat akként czi-inezendö, hogy azon az árlejtés tárgya könnyen feisinerhotő legyen. Az ozeu épitésro vonatkozó torv és költségvetés, valamint az árlujtési és épitési feltételek a nzáinvovői hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Id, Madarász And. Pécsett ajánlja GÉPGYÁRA ÉS ÖNTÉSZETE készítmény oit gőzgépeit, különösen pedig malom szerkozotokot, olaj henger- ét sajtókat, borprésokot, gőz- és vizvozetósi csövokot Ukarék-tUz-holyekot cj azok ogyes részeit, kutakat, oszlopokat, ráosozatolut mindon uévoa novozondő öntvényekot, továbbá » gazdasági gépeit Ur m. szántó-, Irtó-, kapáló- és töltögető okékot, vetőgépokot, magtakarókat, rostákat, orőmllvekot(goppel)108zorkozotro,cséplőgépüket, kukoricza morzsolókat, répa ¿» szecska-vágókat, zuzó és daráló gépeket. Mindon a gépé«zot szakmájába vágó megrondolésoket 1 loggyoreabb olőállitás s logjutányosabb árak mollott olválla ngy a gyárba Vítéz-utcza 14-ik szám alatt, valamint raktiri irodájában országot 5-ik szám, hol a fontobb elősorolt kéezitmé nyékből folytonos készlotot tart. (176—0) éi illata miatt •« rfolett kedvelt IIa liftlgy ily ek»«»-irel a terembe lép, n terein néliAny |ierc* mnlva b. U''llik illattal. «*'' Kgy mellifi so, I. 1.20. l.&O. I jiArfdlbuvaliiM). i. l.V i. 1.60. I kar|»-reei ioiHidill. |.W>. t»*y Nyak ék l''slÖO 1.1.60. 2.50. Bé* ÓralAnex 1.40. TKINKOMKI''KltKK. OlvA''.i k.''. I.| mint Oin-lilyelék drbja 30 Ii1'' Ur. Zala-Egerszeg, IHG'',1. april ó-én. (2ő7—3,l) A bizottmány. wr-tmwm A 19-ik századnak egyik csodája! TRAUGOTT FEITEL (Nro 4.) Bécs, Kftrntncmng Nro 2. (»37—n.i) a Drasche-házzal átellenben. Vendégfogadó. Szabad kir. Kaproncza városában a „Szarvas" von-1 dégfogadó, minden hozzávaló épülettel, mintegy nyolez j holdra való konyhakert, iniudenfélo neuiesfaju gyürnöl-'' esőssel, mintegy 26 szekérre való kukoricza s krumpli alávaló szántófölddel több évre árendába adatik, a Ix''rbo venni szándékozók sziveskedjenek magukat aj tulajdonos Jakopak Mih uinál Kapronczán jelenteni f. évi április 2v>-ik napjáig. vi, /ESTHETIN. Tisztanövényi szer nz haj eredeti, a megószülés előtti színének visszanyel csóré, annak a megószüléstól s kieséstó mindenkoira való megóvására s a hajnövésnek feltűnő módon clómozditásái-a. \ K* lill.miA''iy nem ére»««, aiért tlikélote»-n Ártalmatlan, . Igen egy-»«erü alkalmaiA»!!, a bajat n.om rontja meg • »»ine nem vAlto*lk. — Kgy tlve^ Aia I fit Ur.. jii.tai clkllldéMol 1 fr» 60 kr. ha.xiiAlatl ula»itAital enyillt. — Uniót eladók teteme. axAialékban ré.xealllnek. STARK J. fodrász Jujiefila.lt, Joiof.Udter.tr. 10. »x. a. ll«e*b«n. »''«*t«n TÖRÖK 1Ó73EF ffv.lgy.xeré.xnél, kirAly-utoaa 7. .x. a. A „>l«a. Woriieuftrlirlfl" blrálntn: „Acithetin ''-nak neveltetik axon — HTAltK ur Által fultalAlt h.jfctS •xer, mely batunlói felett aion el.''nynycl *»lr, Imgy érexkeveréktSl menten nfln.e-.ak kArtékony befolyA.t nem gyakorol a liajtalaji», baneui cr8.}?1 vegyéaxeintl fogva a kellemelt a ba.ailoa.al egybckUtvo, a baja» *xA|>en .xiuexl « a klcxéxtCI óvja.. Mlndun c«»0l lett ki.érlet klAllotta a próbAt, . a KaunAlAl i. igen kényelme». (200-12,10) A nagykanizsai „kereskedelmi s iparbanb" igazgató-vdlaaztmAnya az ogycalllet oz évi rondoa közgyűlésének mogtartáflára határidőül 1869-ik évi május hó 9-ik napjának reggeli 9 óráját az intezoti hulyiaégukbo Nagy-Kanizaára kitQzto 8 erre minden Ulraulati részvényes urat az alapszabályok 47- ée t)3-ik §§-Ara figyelmeztetés mollott tisztelettől moghivja. A kOxgytilé. tArgyal lesxnck : a) ax tixlet eredményér-ll elíílerjentitt jelenté«. b)a xAraxAinlAnak a .xAm-vixigAló bixottinAny jelenté.-jval egyllttl cIMerje.xtéxo. c) ax o.ttalék megbatároxA*». '' d) ax ala|itxabAlyok értelmében kilépő 4 igaxgató-tanAco», é. 8 tagból Alló »xAinviugAló-biiottinAnynak incgvAla.xtAaa. N.-KauluAn, 184i''J-ik évi april bó H-An. Az Ignzgntó tntincs. A lilv^tkoxott alap.xabAlyi §§ ok ekkép .xólnak i 47. §. Minden ré.xvénye. a ktixgyliléien .xavaxatkéne. é. pedig olyfonuAn, hogy ogy ré.xvény utAn \ »xavaxat, 2 utAn kottö, U utAn hA-rom >tb. r«lk,Oix^xavaxatnAI tnbbot axonfiaii nem gyakorolhat .•nki''—■ bArineii''.<?l .''fíytv.''éíxvényeinok xxAma. V-J i''. í''*»:'',Vylllé.en .iomélye.en vagy meghatalmaxottjaik Altul t&eí* ^¿^i-.uAn.lékoxó ró.tvényc.ek H nAppal vA(ty a öl. g-ban megc.nlitell elnap.iltatA. e.etébon & nappal A küxgyllléa olÖtt résivé-uyoikot (ell.inervényelket) n még le nem jArt molvényekkel együtt a bank pénxtArA.iAI, innen nyerendő téritvény mellett, innly ogyntul belépti jegy Ul .xolgAland, letenni t-irtoxnak. Uer Vcrwaltungsrath der Gross-Knnizsacr Handels- und (icwerbe-ltank ladet dio Herren A. tionhre xur - ersiiä ordentlichen General-Versammlung nclcho Hoiiuug den U-ten Mai umf 0 l''lir Vormittag. Im Uauklokal« abgehalten werden wird. XTertLELSa.dU.-ULrig''S-GegenatändQ V a) Der Hechcii»ehafu!;*richt Uhor da« Krgobuiu der fle«cbMfte der 0«- .cllichafU b) Die Hehluurechok ^mlti''.em Rerichte de. Uovi.ion.-Comit<«,i r) l)lo lleaUinniung der Dividende. • .*, d) Dio Wahl der 8t»*it«ii»j1)ulg ainnnlo.enden 4 Vcrwaltnng^tthe >. und de. i . :>»>- ^.«eru he.tohonden Uevialoni-Comiti«. . (Ir.-Kani''x«, d f---------If^cu April 18«». »er VerwaltuugHrath1. I An.xiifr au. dr- iM^inton : 6. 47. J: ,1er Ac''.} ''"Pt^u der Oeneralveraainn>,<ing «tlmwbe-rechtigt, und "te. -^v.ß.itie I Süinm«, •• kann jedoeb h.4»Und mehr al. -y.ttn beatUen, wie gro». immer die Zahl aoln?r Ac-tien aoeh trt. ''" $. 6!). I!iejjnljtii''. '' (ionXro, welche--au der Oenar/Uver.ammlang entweder per-öullc''a oder durch Btellvertroter cr.eheine''n wollen, haben H Tigo vor dorn fllr dio Vvr.auiinlung fe.tge.etxten T.ige ihro Aallen Interim.-..''heino bei der Cax.a der Dank tu hinterlegen, >io empfangen hlerllbor einen ltevera, derauglelch aU Legitimation.-Karto tun Hu-teilt in dia VeraaiA»''4ung au dienen hat. (-JA8—1) APRIL 15= 1869 van ''y ''.8G4-iki cs. kir. osztrák állam-kölcsön nye"0iu6- nyének luizása, melyen 250,000,220,000,200,000,150,000,50,000.28^0, 15,000, 10,000, 5,000 frt stb. / türvénywcn bélyogozott részjogyoi, molyok a nyeremény huszadrészét foglalják magukban forinttél lefelé 155 forintig 8 forintért darabonkint ajánljuk az összeg buküldé*«, vagy postai utánvéttol. ö db 7» frt, 20 db 155 frt- <256-*,» ROTHSCHILD & COMP. ru.t-lia.au Nro U. in Wien. Mu lawét-eladók lennek felállítva, -ma Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. T7" -Kanizsa. 1869. április 17-én. 16. szám. N yolczadik évfolyam. r- Kiterjedve SOPRON- és VASMEGYÉKRE. Ve^yea tartalmú Hetilap a szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gafdászat, tudomány és művészet kflrebtfl. Me«JelönlK •IwAátM, »gít* Ive». Nscrkt''Mitói Iro<ln éw klndtl hivatni WA.IOIT8 JÓZ8KK kflnjrvkere»ke.lí»íl««i>. Előfizetési föltótelek : Holjbtn hiikoa. hordWl U vldíkro poitin kUMv* " Kghn ívre : FÍt ívre ■ ÉrnoKjcdro fl frt. - kr. 3 . - . I , 60 . Hiraotéaols: \ IiaI ImiAboi j)ítlUorirt t-»HJr 7 kr. S »tor lí ii minden («vAkbl bolkUli«írt 1, kr. Htt/rpllj miiulun «fye» belkUdiórt .1" kr. A „Nyilt tíita'' Hif |i«''lil >or L.ikLli»! dlj* IA \r A Dagykanlzaal köveaetvAm érdemében. Tekintetes képviselő-testület! Nagy-Kanizsa város által kérelmezett kövezetvám érdemében a nmltgu m. kii*, bel-agyministerium által 1868. évi jauuár hó 81-én 26692. sz. a. hozott magas intézmény alolirottakkal közölve lévén, erre nézve vau szerencsénk a következő véleményt, illetőleg javaslatot a tekintetes képviselő-testület elébe terjesztoni : Sajnálattal kell a hivatkozott magas in-tézvény tartalmából értenénk, hogy ezen ügy tényállása iránt a magas ministeriumnál egészen más nézet szolgált irányadó alapul, mint a minőt szemelőtt tartott a tisztelettel alolirott bizotmány akkor, a midőn az 186$. september 18-áu felvett jegyzőkön»; /''ét szerkesztő. Valósziuü tehát hogy nem voltrák szerencsések gondolatainkat a hivatkozott jegyzőkönyv szavaival ugy tolmácsolni, mint a hogy azok valósággal léteztek, s o hiányban véljük feltalálhatni a város kérelmének nagyobb részbeni sikerctlenségót, a csak részbeni teljesítését. Ugy látszik, hogy a magas ministerium a felterjesztett iratokban többször előforduló .kövezetvám* elnovozést oda méltóztatott értolmezui, mintha a Nagy-Kanizsa városi kaprouezai utcza végén sorompó szándékoltatnék felállíttatni, — és pedig azért, hogy az ezen utczáu keresztül hatoló jármúvok tettleg a teher minden mázsájától ''/, krnyi vámot fizetni tartozzauak; holott ily eszme, — valamiut általában nem létezett, ugy annak gyakorlati nlkulmazása mellett most sem nyilatkozunk. A kanizsai utak járhatatlousága századok óta botrányos tény, s a vasút fenuállása óta annál érzékenyebb, amennyivel azon utczák, melyek a vasuli indóházhoz vezetnek, szerfelett igénybe vannak véve. Ezt bővebben taglalni felesleges, mert köztudomású dolog, és tekintetes Zalamegyének ez ügyre vonatkozó 1867. évi sept. 16-án 5737 szám alatt kelt velős javaslat, illetőleg kérvényében szinte hivon körvonalozva van. Hogy tehát e borzasztó állapoton egyelőre csak némüleg is segítve legyen, a kanizsai lakosság éléu az itteni kereskedelmi testület önként határozta magát arra, hogy a kanizsai utak helyreállithatása czéljából, a vasúti indóházhoz szállítandó s onnét elhozatandó minden mázsa tehertől ''/, krt fizessen. Ez tehát nem oly teher, mely bármiképen is idegenekre nehezedhetnék, — mert a gabona, és egyéb szállítmányért a fuvaros tettleg mit sem fizet, hanem a vasúti hivatalnál ezen ''/> krnyi dijakra egy különös rovat nyittatván, ezen dy utánvét mellejti* a vasúti vitelbér, biztosítási s egyéb dijakkal együtt azoktól vétetik be, kik a küldeményeket, Triestben, Laibachban, Bécsben, Pesten vagy bármely helyen megkapva — átveszik. A vasúttal ide érkezcttckrenézYe ezen eljárássalkapcsolatos díjnak fizetése pedig csakis a helybeli kereskedőket terhelendí; végro azon tehor-szállitmányok, melyek idegen helyekről, — nem kereskedő kanizsaiak számára szállíttatnak, az évi .szállítmánynak alig egy százezred részét tévén, említésre sem méltók. Óhajtandó Nagy-Kanizsa város többi ut-czáinak szabályszerű építése is, de mivel a város anyagi tehetsége ezen roppant áldozatot még csak megkisérleni sem engedi, azért nyomult azon óhaj elótérbo, hogy. egyelőre csak egy utcza tétessék járhatóvá, s ezt kívánta a város egy bizottmánya által, — kölcsön segedelmével létesíthetni; a terv tehát azon eszmébeu rejlik, hogy az utcza-kövezet használataért fizetendő díj egy oly jövedelmi forrást nyújtson, melynek segedelmével olóször is az újonnan építendő ut fon-tarthassék, másodszor: hogy hosszabb évek során át necsak a kölcsön veendő töke törlesztethessék, de, — tekintve, hogy a város közepétől a vasúthoz három utcza vezot, — mindezek — mint legtöbbet igénybe vettek, — járhatókká tétethessenek. 8 ekként vélte az alulirt bizottmány elérhetni azt, hogy Kanizsa város utczái idővel megjavulandnak anélkül, hogy akár a városi pénztár, akár egyesek anyagi áldozatot hozni, vagy magukat terheltetve látni kénytelenittetnének. A magas ministerium a kövezet használataért veendő dijakat elvben pártolván, — 40,000 írtnak kölcsönvétolét megengedni méltóztatott, de a dijszedhetési szabadalmat egyelőro csak 12 évre szoritá. Ezért a város hálás köszönettel tartozik ugyan, do pom titkolhatjuk, hogy a vállalatnak ily értelembeni foganatosításához csak aggodalommal foghatnánk, — mert ha a 40,000 frt kamataival együtt 12 év alatt törlesztendő leend, — akkor az építendő ut fentartásához semmi sem marad fenn, s igen valószínű, hogy 12 év múlva a most iszonyú áldozattal építendő ut elpusztulását fogjuk látni, azon remény pedig, hogy a kaprouezai vagyis kóroda utczáu végig vezető útnak elkészítése után — a többi utczákat is járhatókká tehessük, hiu ábránd marad. Tekintetes Zalauiegyo közönsége, — is-mervo a Nagy-Kanizsa város utczáin átvezető utak rettenetes állapotát, a fentebbi szándékot melegen pártolni s azért a kövezet használati czim alatt szedondő ''/, krnyi dijra nézve 50 \évi szabadalmat javallani szíveskedett, tudva azt, hogy azon terv kivitelénél idegenek, vagyis oly kültermelőkre, kik Kanizsára bejönnek, semmi teher nem nehezedik. Tudva vau, hogy mindon termesztmény, mely Kanizsára behozatik, vagy ugy érkezik, mint már előre megvett, — vagy pedig mint az itteni piaezon elárusítandó tárgy, s azért sem az egyik, sem a másik esetben a kövezeti díj a kültermelót nem terheli, mert tettleg ilyet nem fizot. Ha pedig a kanizsai lakosság önként aláveti magát ezen közvetített parányi tehernek azért, — hogy szállítmányait a városból a vasútra, a járható utakon ki vihesse ós illetőleg behozhassa, ezt csak saját, jól felfog itt érdekéből teszi, s az áldozat haszonnal» igen, de terhel tetősnek soha nem mondható Nyomatékos megfontolást kivan még azon körülmény is, hogy a „kottori-barcsi" vasútnak megnyitásával a kanizsai kereskedelmi forgalom valószínűleg csökkenni fog, s ennek folytán azon számítás, miként évenkinti egy millió mázsányi forgalom utAu öOOO frtnyi jövedelemre számíthatni, — jóformán hiányosnak mutatkozván, a megcsökkent jövedelemből a felveendő kölcsön is 12 év alatt aligha törlcszthető leend. Alázatos véleményünk és javallatunk tehát oda járul, — méltóztassék a Tekintetes városi képviselő-testület u magas m. kir. .Bclügyministeriumnak kezdetleg hivatkozott intézvényét köszönettel fogadni, azonban a dolognak foganatba vétele előtt ujolag esedezni, hogy ezen, ugy a megyei felterjesztvén}-ben írt nyomatékot indokoknál fogva a magas m. kir. BelUgyminísterium a kért szabadalmat több évro kiterjeszteni, — a kövezet használataért bejövendő dijaknak az utak javítása s fentartására való tylhaszná-lását minden megszorítás nélkül megengedni és igy egy százados bajnak és szenvedésnek áldozat nélküli orvoslását eszközölni kegyeskedjék. Melyeknek alázatos előterjosztéso után tisztelettel maraduuk A Tekintetes városi képviselő-testületnek Kelt Nagy-Kanizsán 1868-dik óvi apríl hó 14-én. Az uteza-kövezet fölállítása iránt kirendelt bizottmány : öuttmann H. elnök. — Koch Mihály. — Varga János. — Blau Lázár. — Ma ver József. — Wel lisch Samu. — Plosszor Ignácz. — B o r ó n y i József. Az ingatlanok biztosításának állami szervezése. Wciss B. F. egyiko hazánk Icgórdemosebb fiainak, a napokban egy röpiratot bocsátott közre a fentebbi czimalatt*), mely azon nagy fontosságú s jövőjét tekintve roppant horderejű eszme fejtegetésével foglalkozik, hogy ingatlan javaink biztosítása az egyos társulatok köréből kivétetvén, o helyett az állam vegyo magára o, tisztet, s az ország minden egyes lakosa solidarltásba tevén nuigát egy- Hirdetéseket elfogad : •) M.gjeloni Polen Rilh Márnil 18«!).. i bokát/ 4«Utt honiak I*. S»«»*. N.-Kanlzián: «K adóhivatal.Peitea: zkwi.KRU | Bio»-, Himburo-, Berlín-, tU]i»-«.-Fraakriirt- U B«t«l-J ben: iiaa8knstkin & VOGLER. Llpoio-, born-, (* ■ SUttgirtban: s.uh8E&tAiwa. Bécsben: ol''pkuk más irányáb an, összesen kárpótolják az egyesek által szenvedett veszteséget. Ha ez eszmeélotbo léphet: kétségtelenül nagy részo lesz ubban, hogy tovább fejlesztésével eddig nem is vélt hatást gyakoroljon a haza egyetemes gazdászati életére. Mint az értekező maga is mondja, az eszme nem uj. — Az állami biztosítás több némot államban egy század óta fenáil, s áldásdús működése, valamint másrészt azon nagy haszon, moly belőle egyfelől az alacsony biztosítási összegek, másfelől a birtok biztosítása által millió meg millió állampolgárra háramlik, már 1847-beu arra birta a magyar államférfiakat, hogy az állami biztosítás eszméjét nálunk is valósítani törekedjenek. Wciss B. F. urat már 1847-ban fclszó-litá Apponyi György gr. akkori kanczellár terjesztene eló e tárgyban részletes javaslatot, s a nagyért és jóért lelkesülő feledhet« len emlékű nagy hazafi, Széchenyi István gr., ugy, mint csak ó vala képes, égé« melegével támogatá az eszmét. Dessewffy Emil gr. ép ugy lelkesült e gondolatért, mii:t Ko.suth Lajos, és a javaslat 1848-ban törvény nyé is vált volna, ha a közbejött világ-esamények a törvényhozástól el nem fordítják vala államférfiatok tekintetét. A rákövetkezett absolutismus alatt noar akarta közzétenni Wciss B. ur javaslatát; most azonban, midóu az országgyűlés a bel-átalakulás nagy müvéhoz fogott, s szemügyre vonni Ígérkezik mindent, ami a nom-zet jólétét s erkölcsiségét emelni képes, — most itt az ideje nyilatkozatra hivni a közvélemény szavát az állami biztosítás áldás-teljés intézménye felől. Az elemi károkelhii val» bizt »sitas egyike a kor társulási szelleme legszebb virágainak. Az emberi társaság go:io.sz elleuének hatalma örök idókn meg van törve, és a biztosság tudat i emeli az ember erkölcsi érzületét. Az ctubcr, hl szüntelen kí vau téve annak, hogy egy szerencsétlen pillanat alatt elveszítse mimhut, a mit hossza évek sanyarú munkájával szerzett, könnyelművé lesz, restté és fatalistává. — Az atyái tűzhelyhez ragaszkodás érzete meglazul, az éde< otthon d is ütésének nemesítő szeretetőle! o • tétlenné válik ott, a hol az elvesztés gondolata, mint Dalnokiéi kardja, szüntelen fejűnk felett lobog. Az ujabb kor egész jelzálogi hitelrendszere a tűz ellen való biztosítás eszméjén nyugszik; és ha a mezei gazd i nálunk non» bir személyes hitellel, ez épen onnan származik, mert a jég.ellen való biztosítást kevéssé veszi igénybo; elfagyás elleni biztosítás és marha-biztositás pedig épen nem is létezik. Minél jobban kifejlődik a biztosítás va-lamennvi''-ttga, annál jobban fog fejlődni a kártól feltett nemzeti vagyon; és minél job-btn hozzá s/oktatják a népet a biztoMiát óvó-intézvényéhez annál hamarább megmenekszik a vele születőit, s tán belecsepegtetett fatalismnstól, — mely egész erőjét a Hitrki»z(Aiié|l ptfldóuj. y gazdálkodási jó tulajdonait megerőtleníti. ,, Ki a bíztositás becsét ismeri, s ez niiudcn művelt emberről feltehető, az kétségkívül rögtön belátja az állami biztosítás hasznát is. Ennek vezéreszméje az, hogy valamennyi kárpótolja egynek a kárát. A solidáris kárpótlási elv alkalmazása ez, ngy a miut nálunk nagy uradalmi complcxumokból régóta szokásban van. Valamennyi ingatlan bele-vonása által — Weiss ur 2 millió házat számit — a károknak viszonya az Összeghez mérve csekély lesz s cilnek folytán az egyesnek" biztosítási illetéke elesik. Emelkedik tehát az egéaznek biztonsága míg másfelől az egyes megtakart. Wei&; B. F. erre igy szól: .Az első pontban tett kimutatás szerint nem egészen 9 hónap alatt 1494 ház lett a tüz martaléka, és igy esik egy-egy hónapra átlagosan 166 ház. Ámbár a tűzveszélyek a száraz nyári időkben gyakoriabbak'', télen ellenben a uedves és hideg idők nem engedik a tűzveszély terjedését, mégis veszem ezen számot télro is, és igy egy évre jutna 1992 ház. Ha a helyeket vesszük tekintetbe, a lml a leirt tüzesetek voltak, azt fogjuk találni, hogy ott — miut többnyire falukon és kisebb városokbau — valószínűleg nem igen magas értékű házak vauuak s égtek le. Az ily házak fedelét és tüz által eléghető részeit talán egyenkint 100, 200, 300 frtra lehetne tenni. De tegyünk néhányat 1000, sőt 2000, 3000, 5000 és talán 10,000 frtra is, nem fogunk tévedui, vagy nagyon keveset számítani, ha az átlagot egy-egy házra 1000 frtra te *zük, ami 1992 házra, Yagy kerek8zámmal ''2000 leégett házra, tesz kél millió forintot. Ha még a kezelési költségeket egy millió frtra tesszük, akkor az egész tesz három milliót, vagyis a két millió háznál 1 frt 00 krt egy-egy házra. TAkcza. '' Mílt., i fuUnUS Kovács Zsigmond. urlioi ! Nemei Fu|>*p I Kugedd, hogy fénylakodha, Mely a aargAny elStt U nyit»« «11. Hunld taWem, Iclkoni aarAmlokoljon, 8 bóduljon aietit OrOin« lAnglnAl; Uli.t langy Ueaaanak ked»»a IholyAJAt — UAr rejtetik illatja föJI fal: Ke végaeted Neked Ir, ca lelt aoraod, «»erényeéged n.oil fényben tandnkOl. Engedd, hogy én klcii h< nntkxeme.k« Tíged — * eaiklAt — megkOaaOnUelek, Ki eateken fellll — rmelkedAI, Aa lUIAIva Kád ««lik tekintenek 1 Magaian Alisa, éa oly kflael aa éghei — I.crAitad a rllAguak rát porAt A caillagtAborig utalta vnérklut: Uo(T oU keiTaaQnk boldogabb haaAt I Kid nAaol Qdr, aa Q<lr vlgaastaláaa U.ly kétkedS »ívben hitet fakaaat, Mely — na Int a bArcil aaikla — rendületlen Yihalja bir maga a pokol aat! A kór ao«Arg«a nAa KeAd kfn-Agyán, Ha mAr klfAradott a vígtuaAn Ee arcaaln a kétaég ran lefeatvn : O njin hinni keid ajkad aiarán. örömkSnyfiave IlAd tekint aa Írva, Mily Artetek dagaaatjAk hfi aalrAt j Éa aaálua--oh de *Jka néma — — kflnybe Oaileeitl aaeut hálája tengerét i Mrit ArraaAga kflnyét eltörölted, Megeiflatflíd égö fájdalmait, Ke AtvarAuolAd örötuUöuyükkA Valii« t«eate)te báa airalmait ! / Mig vAiiadou eareknrk gondja nyugatik, LeaxAllaa a bajok gyáaaoa keblibe, B uegfyujiod ott ai Ági aient vilAgot, Melyen aaAtoailJk a bit fellege. Te atyja, 5re vagy a kfi aeregnek, Melyhea aa latén kOlde pAaatorul : Hogy felragyogj a bfinOk éjaaakAjAn, Ha lalkok lAtha Ara elborul. Bizonyos az, hogy az 1992 ház között van nagyon sok, melyeknek kára csak 100, 200, 300 frt, és igy marad a nagyobbakra 5, 10, 20 és több ezer frt, ós ezen arányban oszlik.fel a kártérítési díj is a két millió ház közt, t. i. lesz talán egyre f>0 kr., 1, 2, 3 frt, holott most a legcsekélyebb házacska fizet 3, 4—5 frtot, a nagyobb pc,:.0 10, 20, 30, 40 és több forintot." Az általános biztosítás jótékonyságát kétségkívül állami biztosítás nélkül is cl lehet érni, ha t. i. valamennyi háztulajdonos, jól felfogván saját érdekét, biztosítana, a biztosító intézetek pedig csak a közjó érdo-kében saját előnyök nélkül működnélek. Azonbau a dolog természete szerint mindkettő lehetetlen. A számtalan és tevékeny biztosító intézet, a városokban s falvakban lakó számtalan ügynökei daczára, még mindig alig van 5%-a biztosítva valameuiyi háznak. Ha az állam minden birtokost biztosításra kényszerít: akkor ezen intézménynek minden haszonleső melléklettől mentnek kell lennie; minthogy pedig a társulatok a nyereségről nem mond hatnak le: nem marad egyéb hátra, mint hogy az állam az ügyet a maga, azaz, az összes rovására saját kezébe vegye. Sokan tán ugy tekinthetnék a biztosítási kényszert, mint a személyes szabadság megszorítását. Ez azonban visszás magyarázata lonno a szabadság fogalmának. Az egyén szabadságának határa csak addig terjed, a hol polgártársának hosonló szabadsága kezdődik, s ezen törvény erejénél fogva meg lehet akadályozni azt, a mi a közjóra nézve káros. A társadalomnak joga van, sót kötelessége gondoskodni azokról, kik magokról nem tudnak gondoskodni. Egyébiránt a kényszerű állami biztosítás eszméje még a népnél sem fog, azt hiszszük, ellenállásra találni, ha a nép tudni fogja azt, hogy az egyszer megtörtént felvétellel egyszer mindenkorra vége van a zaklatásnak, hogy nem fognak njitásokhoz, és hogy csekély ! összegért 1 — 2 forintért, kárát sok ftitká-! rozás nélkül rögtön ós biztosan megtéritjk: akkor áldani fogja azon embert, ki legelőször kimondá az állami biztosítás eszméjét. Ajánljuk o röpiratot mindazoknak figyel-mébo, a kii" a néppel érintkezésben élnek, hogy az elmék ez úton mindinkább megnyerhessenek az eszmének, s eljövendő időben ellenszenv nélkül fogadják a törvényhozás ebbeli intézkedéséi__H. A Balar.-Füreden felállítandó felső néipiakola s egyafctal gazdasági tanintézet előleges tervrajza. (V 6 g o.) 3. A tanítóknak alkolmas lokásul ogy vngy két házat bdrol ki. Kzekot mindon díi nélkül adná a város ti nevezett iskola használatára. Ezenfelül kötelezné, magát, hogv a vidékről jövő niivondékok számára gondoskodik lakásról (p. o. o czélra bérelt házat vagy házakat), melynek diját az intézet mog^zeti. Végro ünno|>élycscn ígérné a város, hogy ha a kormány az intézet szmára házat vagy ''lázakat akar építeni, tehetségo szerint adni fo? hozá leikot, követ és munkást. Mindez nem nagy, sót alig érezhotö teili-it róna a városra, éa érto azon legnagyobb nyero-ményon felül, hogy gyermekei ogy helyben levő magasabb tanintézetben kapnak ingyen oktatást, még azt is kiköthotné, hogy az intézőt kertiéből eludandó fák és szőlővesszőkből a község lakosai első jogon, s meghatározott mérsékelt áron vehossonok : — és hogy az oladás folytán bovooudö |>énzből először is a község által viselt köl''-ségek fedeztessenek, s csak mi őzen felül marul, íordittossék az intézet egyéb szükségeire. Több mint valószínű, hogv néhány év inulra a fa- és szőlő->*ssző cladásáVd annyira fodoz-hetők leendőnek á költségek, miként a köwég-nek egy krajezár kiadása sem loond az iskolára. 1)) Kormányunknak olső gondjai közé tartozván a népnevelés, biztosan roménylhotiük, hogy ha a község ez elsorolt és valóban csekély áldozatok meghozása által az oktatás Ugjo iránti jóakaratát és buzgalmát tanúsítja, mind a közoktatási, miud a földmivelési és kereskedelmi min L* tor arak ő nagy méltóságaik a torvoz«tJ tanintézetet még a ¡ele» érbon fölállítják, é» annak mind fölszereléséről, mind fantartásáról országos sogélylycl fognak, ktllönöaen p. 0. * Unitók állításáról és Bzetéséről, taneszközökről, a kert munkáltatásáról, szóval az intézőt egyéb forrásból nem fedezhető szükségeiről. C) Azonban, hogy az egész Balaton vidék« minél nagyobb áldását élvozhesso az intézetnek, szükségos, hogy tottlegca részvétévolő is járul-jon annak fontartáiához. E végből czélszerünek látnám ré«zvény«kot bocsátani kí. Egy részvény p. o. 50 frt lenn«, melyet vagy egyszorre, vagy öt évi részletben (évenkínt 10 frt) lehotno lefizetni. (Ki réstü. tökben fizet lo, aa kötolea lonno a még le nom tizotott öiszogot biztositaní, ■ attól 6 perczent* kamatot ftzotui.) Kés/.vényt vehetnének egyesek, társulatok és községok. Ki ogy részvényt ve«», annak joga volna a kertből oladandó gyümölcsfát é» szőlővesszőt ugyanazon árért venni, melyen a ftlrddiok kapják. Ki legalább két részvényt vosz, annak a fr és szőlővétolen felül joga lonno as intézetben egy a kellékoknok mogfelolő szegény gyormek« vagy évenkinti 10 forint fizetés mellett felH-tetni; vagy ha a szátu már betolt volna^ mérsékelt évi diiért ott noveltotni. A mely községok logalább két részvényt vesznok, azok gyermokoikot az év bizonyoszakában, határozott napokon (^logfölobb feien-kint néhány kraiczár tandíj hzotóso mellott, az intézetbe küldhotnék tanulni. Meg vagyok győződve, hogy a vidékbeli lelkes polgártársaink és községeink örömmel fognak a szétkUldondő részvény-ivokro aláirnL Füredi polgártársaimat |>edig bizalommal felhívom; hogy hazafiúi buigalommal iparkodjanak városukban létrehozni azon tanintézetet, molynek K/vid idő alatt csak áldáaait fogják érezni, de terheit nem. Tartsanak minél olőbb községi közgyűlést, — melyben határozatilag mondják ki, hogy az általam torvozett gazdasági és felsőbb népiskolának még oz évben fel-állítását óhajtják, é« a fblebb irt módon készek hozzájárulni. Nagy becsülotére fog válni Balaton-Fürednek, ha köbölében fog létrejönni Magyarországon az első .felső népoekola." Kolt Budán, lÖOO. márcz. 15. MOLNÁH ALADAR. A kladeilek liíj barAtJa rapy Te, Hikínt aa Úr, latenl mfalereJ j Ha aidlaa, miként ka ai^liia angyal, ¿a a Né|>«k aalvft ma){A<''iiak inevnyerod. H mily haiiKoian ver a< anyAknak aiivc, 11a fdleinelcd Aliló julitojat, 8 IniAt rebegai, aa Ag kegrít lecxlrp MrgAlJod a kis Ártatlanokat. Nem fAra«l cl keiol a jiltcv/alion, MIoilenUvA aaent Irlkcl gomlia lu''a ; TanAra, aegíly NAIa<l karOltvo JArnak, KOiclli vagy ott, ahol nagyolili a vraa. Í.I iiilu.Uaért mit Ad Nckel n hfi nyáj 1 A aacietct oltAra laAmolyAii JAaAgodat inegAldja, a (I WniU''rt e«d t Hogy lUd moaolyogjon IcgdictSbb korAny. t.t Au kllldok forrd Imát a< vglx : Hogy élj aokA, aokA «''•• boldogul; Mjry bajnoka a aaent a flrOk Kalonnak, Melynek egén oly aok *i»» Atvouul. Racrea I a uyAjat Aa tanlud aallnelliD, Igy leaiurk a hon já polgAral ; Majd fáradalmidért kegyelve néz KAd Itaxánk, a aa egyhAa lifiu fog Aidául I — UÖDV J. Kullogó. — I g a a történet. — UuroiiKOKtál. (KolylaliO — Czokí, kusti, nom takarodtok — kiabált Árpád is a felbőszült cerberusokra, do azok épen semmi kodvet nom mutattak a győzelem mámorában inogrotirAlni, főleg miután látták, hogy a megszeppent Árpád több hajlamot mulat a szaladásra, mint a védelemre, sőt uj rohamra készültének és kétségbeesett barátink, már a komondorok körmei közt képzelek magukat, midőn — segély érkezett. — Hattyú, Holló! nem mentek; ej hogy a sintér fojtso lo bőrötöket, nom szégyenlitok a vondégot ily gorombán meglátnadni, no várjatok csak, mihelyt megjön a papa kosarat kaptok szátokra. E szavak, melyek női njkok körül hangzottak, tnegtovék hatásukat a barátságtalan házőrökre, mert megszégyenülve bozontos farkukat lokonyitva bánatteljosen vonultak vissza s mintegy negyven lép*»ro mogállnpodván, sajnálatteljesen szemekkelpílantgatlak a kellemetlen liolyzotéből feltápászkodó doktorra, kinek arexa égett mint a hajnal a kelő nap láng-sugaraitól: oh csak női ftemek no látták volna o pirító helyzetben. Hári barátunk, ki különben oly megnyorőou ügyes, földünk angyalai — mint általán hölgyeinket novezui szokjuk, telivér urszlánalnk — körül, most neui volt képes szavakat erőszakolni bőbeszédű ajkaira, nem tudjuk, az elfogultság miatt-o, melybe kéllometíen h(dyz»ito sodorta, vagy Katinka rózsás arcza korbácsolták fel lelkének ábrándos hullámait, melybo gondolatai úszni nem tudó gyermekként fulad-tak. Nem állítjuk, hogy Katinka nom lott volna képf-s ily állapotot tlővaráznolni — melyik nő nem képes? — do nekünk hihetőbbnek látszik a másik vélemény, mely doktorunk némaságát n helyzet kellemetlen légéből magyarázza. Végre is Katinka szólalt meg. — Bocsánat urak a goromba fog.ultalá-sért, do hisz eblől mit várjon az ember? A hang, molydn o szavuk mondva vnlának, varázs erővel hatoltak doktorunkra, — mert a megkötött szavak feloldódlak a néma ajkakról, nyolvo újra pergett, mint a malomkerék, midőn a duzzadt ár előtt folvonják a zsilipet. — Semmi baj sincs, kedves nagysád, mert som csont nem törött, som sob nem ojtetott, no tessék ennélfogva szegény párákat mogfonyi-toní, vagy inkább magamra vcszotn, mert ily szép kis közöktől csak boldogság megfonyittetni, egyébiránt is csak kötelmöket teljesítették, — midőn megtámadának bennünket, mert hiszem, azért kapnak szép kegyedtől eledelt, hogy a házat biztonságba holyozzék, mert hol ily drága gyöngy van, mint kegyed, ott szükség van őrro, igaz ugyan, hogy leláthatták volna rólunk, miszerint nem rosz szándékból jövünk, do... Még tovább folytatta volna védboszédét az ebek fölött, ha Katinka félbo nem szakitja a beszélőt, korántsem azért, mintha a fonmondott szép szavak sértették volna egyszerűségét, sőt inkább nagyon toUzottck azok, -- mert úgyis ritkán hallhat ilyet, mivel obbon az utálatos faluban nincs ogyotlen mftvolt iíju som, kivel délutánonkint, vagy akár roggelenkint is elcseveghetnének ; uram Istenem I hányszor mondta a papának, hogy monjon városba lakni, — de mindig a gazdasággal állt elő. Imo most veszem észre, hogy megint eltévcd-tom, és pedig veszélyesen, mert bájos olvasónőim rágalmazónak nevezondenek, mivel én is Hári barátommal felelek, hogy''szép kegy etek eper-ajkairól az átok is áldásként hangzik. Katinka tehát félboazakitá. — Papámat tetszik keresni ? — Igen — azaz hogy még som, hanem egyenesen kedves nagyrád iinádásár*.... — Én Boldizsár barátomat szándékolta» meglátogatni, itthon van kérem ? — Nincs bizony, inít nagyon sajnálok. — A papával kímont a szőlőbe, hogy előkészüljenek a Hzüiotro,de talán megvárhatnák önök, hiszem, hogy nemsokára meg lógnak jönni. — Ezor örömmel,.mert nincs hőbb ohajtásom, mint Boldizsár úrral, kiről barátom oly sok, sok szépot beszélt, — megismerkedni, do még inkább szép kegyedért, kinek oldala mollett boldogság volna életem. — l)o talán holnap jőnénk, midőn Bódi ii itthon lesz. — Kisasszonyra hagynók talán a határozást, amint neki tetszeni fog, most maradjunk o itt, mig BoldízMr megjön, vngy holnap jöjjünk-« el látogatására. Katinka elpirult, ábrándos szemeit szendén sütótto lo, habozván, miként döntso ol a bírósága elé terjodztott ügyet, valami ott belől s hullámzó kobolhalmok alatt, ugy ösztönzé, ugy kényszerítő, hogy tartsa itt őkot. mort ily szép fiatal embert nom lát többé itt Ciiabon, do nem lesz-o feltűnő, sugdosá egy más valami, sem a papa, som Boldizsár nincs hon. Bizony, bizony, nehéz feladata van a blróunk. — Jobb lesz tán mégis holnap jőni, barátom ? szóla Árpád, látváu Katinka zavarát. — No, nom bánom; tohát kedves nagysád engodelmévol holnap bátorkodunk, vágyom ismerni Boldizsárt, hogy barátja lehessek, kinek ily bájos uővéro van. Tohát holnap, alázatos szolgája, csókolom közét... tohát holnap ! _ Ifjaink mély hajlongások közben eltávoztak, Katinka podig a kapubálvány mellott csak állott, mintha mogmorodett volna, szemei mozdulation azon irányon függtek, molyou ollávoxá-sak, azután illodolmeson olpírulván, felsóhajtott én bemont, hogy tovább ábrándozzék. IV. Katinka még soha som érezto igy magát, — somrai som mout ugy kezoi között, mint kellet» volna. Visszatért a ludtöméshoz, mit as ebek csátányou ugatására hagyott félben, ée kezei azon pillanatban meredtek meg, midőn a víztől vastagra hízott k.ikoriczát a lud kinyitott Majába önté, mely emiatt halálához közöl érezvén magát, kétségbeesett gágogást kezdett. — K hangra megrezzent, mint kit álmából riasztanak fel. \ (Vége kOvrtkealk.) Folytatás a mellékleten. Melléklet a „Zala-Somo^y, nbzfOny" 16-ik szAmAho*, Levelezés. KrHithrly, april 15. 1809. Pár nap múlva — május 1-én — a hévviz fürdői idény kezdotét vocndi, molyro mind a kényelem, mind a szállás tekintetében lényeges változás és javitás történt. ltcmélhotjük, hogy meleg fürdőnk nohány év múlva országszerte hires és keresett is leond, annál is inkább, mivel fekvése, különösen gyógyorojo, molyről számos felüdült beteg tanuskodhatik, alapossá teszik reményünket. Fölvirágzásának egyik indok* a városból idevezeti ut megrövidítése s oly járművök behozatala lonno, molyok a boto-gek s más látogatóknak a naponkénti kirándulásra kényclmot biztositanának. Volt róla szó, hogy lóvonatu vasúttal kötik ósszo a várossal, hanom ez mindeddig csak „aszongvák" maradt. A Balaton partja is pár napjo kibontakozott temotői csonuességéből, néha zajossá is válik, m. p. tegnap egy volocípodo művész (talán nom haragszik mog o ozimért) mutatta bo két korokll járművét moglohotís számú közómtégnok. K, nom valami kényolmos szokérkén végig futván műrész ur főutezánkon, — a Balaton partján pár fordulás után első kereke a hátulsótól bucsut vett, s az illető conductor kénytolen lett ma-•chínáját per pedos hazaszállítani, molyro egy iskolás azt a megjegyzést totto, hogv »nem hiába „vele-czipoldu a novo eunek a taligának." Es alkalommal két zenetáraidat is mulattató a i>. publicumot, az egyik keserves nyofegést oró-•zakolva a .szonvodő omberiség" fojébo, a másik Horváth Palkó játékában volt élvezet. Lakatos Sándor veterán tánezművész május elsejétól számítva négy hóig városunkban tanítaná, ajánljuk a tánczko<lvelő fiatalság meleg pártfogásába. • A napokban két holtat, az ugynovezott Zerna vizébon egy éltes férfit s Balatonban ogy kis csocsomőt találtak. 22 sertést fogtak ol két csavargó kisérotében. Adjon Isten minden ilyfélo vállalkozó szelleműnek pünkösdre karmanádlíkat 1 — II est h dósírcr. — Au rovoir, a diou 1 K. Gy. Heti szemle. Aprillx 10-án 1809. (B-fi.) A budai uépszinházban o hó 15-oig tartottak előadások, ezután a színkörben. — Haynald érsek o hó 17-én tartja székfoglalóját az akadémiában. — A magyar föld hitolinté-Mt fenállása óta 25 milió forint kölcsönt szava-■ott; vagyona 80 és fél milió forint. — A pesti nemzeti színházhoz mult évben 41 orodotí darab nyújtatott be, előadásra elfogadtatot 4. — Anr. 8-án Széchenyi halálának évfordulóján több helyen tartatott isteni tisztolot. t— Droyschok 8ándor századunk egyik legelső zongoraművésze Velonczébon meghalt;-120 művet irt.— Bostonban oly hangversenyt adnak olő, molyhoz 100 ágyú is szükségeltetik. - Uj-Yorknak 1 millió lakosa van. — Pesten nagy országos kórház építése van tervben. — A „Corvina" megalakult. — Az akadémia évi nagy-gvülését, april 17-én tartja. — A munkácsi rabbi két israclitát excoiiimuiiicált s ráadásul 400 ortho-dox meg is kövezte. A vizsgálat foly. — Sarolta császárné veszélyesen beteg. — Rákoson nagy papírgyár létesül 4 millió frt alappal. — 8an Franciakéban dús aranybányák fedoítottek fel. — Egy török lap-szerkesztó egy másik uerkosztőt boporelt, s mind n kottőt megbüntették. — Gorovo mínister Árvavármegyében egyhangúlag követté választatott. — Brassóban •gy 49-ki orosz omlók összeomlott. — Hamis 10 és 20 k''ros uj veretű pénzek keringenek. — Egy p tómban megölt Gr. Almásyt valószínűleg egy olasz társa öltő mog, nyomozzák. — Pcrczoí Miklós baranyai főispán zihlor Iinro ellen sajtópert indított. — -Tompa Mihálynak Itima-•zombaton emlékszobrot állitanak. — A császárfürdői távírdaállomás főnöko Swaben ur katonai czélokra is használható léghajózást talált fel, az angolok akarják megvonni o titkot. — Jókainé kijeleiitetto visszavonulási szándékát a színpadtól. —- A pápa o hó 11-én tartott nyilvános kihallgatás alkalmával a magyar hívok által adott arany keresztet viselte nyakán, a magyar küldöttség több százpzor franknyi összeggel is kedveskedett. — A magyar irói segély*ogylot pénzeit ezentúl a földhitelintézet kezeloniii, az adományok ído czimezendők. — Horváth Mihály .Magyarország történelmo" müvének adá az akadoinia idei 200 arany nagy jutalmat. — A honvédsogélyző alapkiosztó bi-aottsághoz 10,»03 beadvány érkozott, — 170 .illésben 25,105 honvédügyo tárgyaltatott, tott-leg segélyoztotott 0731. — Aradmegyóbon a marhv*ész njolag kiütött. Hirek , — Laokonbaohor Józsof (Popi) ma, *ur. 17-én délelőtt szőlejéből meglőve hozatott Nagy-Kanizsára; a hivatalos vizsgálat azonnal megkezdotelt Felgyógyulásához nincs remény. — Horváth Boldizsár felköszöutésé-Ul, melyet Szombathelyen, a választói által ''«ttdozoU l.tkomáu tartott: „lllvo a demokratának, mindig kerültem a demagógiát. A do- mokraüa győzőimét nom abban keresem, hogy lorántsam az aristokratíát a porba, hanem abban, hogy a népet a szív és a lélek nemessége által fólomoljom azon magaslatra, a mely már most mindnyájunk olőtt egyformán nyitva áll. Jelszavaimat mindig a mérséklettől kölcsönöztem és sohnsom intéztem azokat a nemtelen szenvedélyekhez. Hogy a domokratia diadalát olő-segitsom, nem ozon taktikával éltem, hogy á demokratiát ftilfegyverezzom, — hanem hogy lofcgyvorozzpm a domokratia ellenségeit, eloszlatván azon aggályokai, a molyokot a demokratikus török vésők túlzásai, vagyis inkább a domokratia szent novében itt-ott gyakorolt aljas üzelmek geriosztottok. Folytonosan azon tant hirdotéin és kövotém, — hirdetem és követem most is : a domokratia jövőjo egyedül azon életképességtől függ, a melyet az a normális államrend mogalapitásában, fenntartásában és megszilárdításában tauusitani, — érvényesíteni tud és akar. Szilárd meggyőződésem : hogy ezon élotképosségot megszerezvén, a domokratia jövőjo biztos és meg nom akadályozható, ellon-bon ezen élotképcsség nélkül a delinekratia uralomra nom vergődik — ós no is vergődjék soha!" — Hangvorsouy. Mult szombaton tarta-tatott mog a kis Bánfi ltozső második s utolsó hangversonyo, melyen igen szép számú közönség jelont meg. A hangverseny minden egves darabját zajos helyeslés s tapsolás kisérto, különösen az állat-quartett tűnt ki, melyet a da-lárdai tag urak szép Öszhangzattal adtak elő, valamint ezt, ugy a kedves ifjú művésznek „Köpülj fecském" czimfl Reményi szerinti változatot ismételnio kollott. Bátorlinak a kis Rezsóhoz irt humoros költoménye a Kandi Klári legközelebbi számában jolonond mog. Alkalmilag megemlítjük, hogy oz olaó hangversenyben Dietrichatoin kisasszony énokolt, i a legelső fellépése szép reményekre jogosított fel bennünket, hogy tanulmányozás mellett nagy jövő áll előtte, zi felsőbb hangfutamokban gyönyörű, zengzetes s mind a mellett orós hangja van, mi a ritkák közé tartozik. — Lapunk előbbi számában közlött galamboki hír, molyszorínt folyó hó 0-án ogy mé-szároslegény gyanithatólag zavart pénz-viszony miatt, felakasztotta magát, valósult s mint lovo-lozőnk irja, megtagadtatott temetésének egyházi azcrtartássali eszközlése s a szokásos haran-gozás. — Halálozás''. Ozv. Noszlopy Antalné sz. Szonoczei Bárány Julianna, Somogyinegyében Vrácsikon márezi 23-dikán éloto 81-ik évében öregségi végolgyöngülésbon moghalt. A boldogult édes anyja volt az ötvoncs években szomorú ^áldozatul. esett Noszlopy Gáspárnak. Jótékonyságban kifogyhatlan s az irodalom hő pártolója volt. llallottas ágyán kívánta, hogy halála az általa keletko-zéso óta tartott kédVelt .Vasárnapi Újság" ban megomlitessók. Béko poraira. AKegyetlon anya. Egy vasúti nő, ki Nagy-Kanizsán Szalmay ur házában lakik a mult napokban 7—8 éves szelíd leánykáját a logillotlonobb kifojozésokkol szidalmazta s az utczán vomi kezdvén az udvarba czipelto, hol mintegy 10 porczig hallani lehetett a kegyetlen verés okozta kínjajgatást. E botrányos és szá-nalmas csclokodot ogyáltalában méltó megrovást érdemel egy anyától, kinek gyöngéd nevelés és bánásmód illik és dukál, nom podig ily barbarizmusság. — A nagykanizsai lövész-társaság tisztolt tagjaihoz. Vasárnap, april 18-án veszi ke* dotét ez idoí lövészetül Tisztolottol moghiyatík ön a rendozott közmenotboni részvétolre. Ötózo-jövotol e napon d. u. 2 órakor lesz a .Zöldfa" vondéglőnél s a zene olómonotolo mellett kocsikon megy a társaság I-asnakra. A tisztelt tagok kérotnok oz alkalommal kocsikkal hozzácsatlakozni s a menetet hozzáil-lólog s oly tökélotoson, mint lehotséges disxes-bitoni. A bizottmány. — Királyi Pál lotenyoi korület ország, gyűlési képviselője f. april 10-én érkozott muraközi részének látogatására, hol w Kottori és Domború községek részéről a logszivelyosobb fogadtatással találkozott. Esto Domborun az ottani dalkör tiaztelotéro díszestélyt rondozett, melyeket hazafiúi beszédek és pohárköszöntések fílszereztok, kedélyes társalgás késő éjig tartott. Másnap a képviselő ístoni tiszteleten volt jelen választóival, honnan délután meglátogatta szúmos kisórö közepott Légrád város közönségét, hol a város népségo kiszálltakor mozsárlövésok-kol üdvözlé s az öröm és tisztelőt őszinto kile-jezései közt kisérto ót a városházához, hol is az egy begyül tokhoz a látogató képviselő az időnok és viszonyoknak megfel-dő boszódot tartott, — mely a jelonvoltak részéről osztatlan tetszés és helyesléssel fogadtatott. Innét az ottani olvasókör helyiségeibo vozettetott, hol is választói részéről a bizalom egy ujabb jelével találkozott, megválasztatván a kör tiszt, elnökévé, mit ó köszönettel elfogadott, — s a bizalom ez ujabb nyilatkozatát tettekkel ígéré megérdemli. 12-én Kanizsán a Szarvas fogadóban jelentők mog üdvözletére választói *kerület azon részéből, melyet idő rövidsége miatt ezúttal nőin láto- gathatott mog. 13-án délben a vonatul Budára visszautazott. ,•— A nagy-kanizsai nagy-gymnasium „Onképzókör" omult vasárnap tartotta második nyilvános ülését a gymn. tornutorltmbon, mely alkalommal ahalgatóközönség is szép számiunt jelent inog. üröm volt tapasztalni, hogv az ifjúság hazafias lelkesültséggel halad a kitűzött szép pályán. — Tartatott felolvasás, szavalat részint erodoti, részint ismert mflvckkol. Folytatólag tornászati mutatványok élvozotében réazesülénk, amelynél tapasztaltuk a tanítási helyes inodorts a tornatanár ügyosségét; az ifjúság szép olőhaladást tanusit. Végül az önképzőkör pénztárához Wal bach Mór megyoi t esküdt ur 10 írt s liartos Józsof városi kamarás ur 6 forinttal járult, molyot főtdő igazgató ur az ifjúság novébon lelkes szavakkal köszönt m-ig. '' V)Máár Nándor oki. állatorvos, ki városunkban több éven által az állatgyógyászat Urén szakavatottságát tanúsította, h''azáuk alföld vidékein tapasztalatait bővitvén,városunkba vésszaérkozott, h állat-orvosi működéit mog-kozdotto; magát a t. cz. gazdászati közönség pártfogásába ajánlja. Lakása a „Zöldfa" vendéglő'' mellett, a Lástló fürdóbon. — A n a gy-k a n i zsa i Soproni utczában 10-án délután ogy padláson a kócz kigyulladott, szorencséro ilizrovétotvén, csakhu''iiur idol tátott s a tűz továbbtorjedéso mog leli, akadályozva — Egy Nígy K an í zsáu hofszubb iilő óta szakáeanősködó leány nagy ■ mon nyiségü gyufával mérgűzto meg magát; nolm a segély korán érkuzott, mégis életben maradásához nincs semmi remény, iszonyó kínokban szenved. — Kor t mog ny i tá s o k. A szép tavasz kedvező időjárása kövotkoztébon N.-Kanizsán a kertiuognyilások kezdotétvotték, nevezetesen; a jelentékeny beruházással díszített h kénvol-mcsbitott „Zöldfa" vendéglői kert, ugy a szép-számu látogatásnak örvendő polgári-egylet csinos keltje. — Er tusit ós. Miután folojthetleu nőm s anyánk elhunyta után a húsvéti szent ünnep hetében a gyászmise nom szolgáluihatott, azt a következő csütörtökön, azaz f. hó 22-én regéli 10 órakor fog a helybeli Szont-l Vreneziek templomában megtartatni, melyről rokoninkat, barátainkat s isin«ötöseinket tiszteletteljesen értesítjük. BISZTRIOSÁNYI JÁNOS i1« családja. Iroclalom. — Elólizolés a .Jogtudományi szemle" folyóiratra. Élénken érezvo a követelő szükséget, hogy most, midőn az országgyűlés kétségen kívül a mindenoldalú reformok üdvös cs termékeny útjára Jép s a m. kir. igazságügyministe-ríuiu, törvény készítési munkálkodását nagyobb mérvekben folytatja, a törvénykezési reformok-nak tartalmasabb, a napi s heti lapuk o czélra szolgáló szűkebb körén túlterjed«'', s kizárólag, n tudomány e nemes ágának szentelt közlönyo álljon elő, moly ugy az elméleti fojtogotésekook, mint a gyakorlati ismorotok terjesztésének tágabb tért nyisson, a codifikátio irányát s haladásait folytonos és rendszeres figyelemmel kísérje, a készülő törvényjavaslatokat a bíráló közvélemény szemei olól''íocsássa, az azok inollott vagy ellen fóluiorlm éízrovétolekot közölje; a hozott törvényüket kimoritólcg indokolja s magyarázza, és végre n hazai törokvésokot a müveit külföld rokon-infézko<léseível összehasonlítsa s párhuzumosaii ismertesse : u in. k. ¡¿nzságügyi ministerium törvénykezési osztályának tagjai, a birói, ügvvé<li s a tanári kar több kitüuő erőivel egyesülten, elhatározták cgv „Jogtudományi szomlo" kiadását, mely évenkint 24 fUzotbon, az „Athonaeum" irodalmi s nyomdai társulat nyomdájában, a lehető legtisztább s dis''.esobb alakban fo^í megjelenni, b inig ogyró«ről az omlitett törvény készítési oí/.tálynak rendes közlönyo lesz, elfogulatlanul s réízrohaj''.atlunul fog tért nyílni az o szakba vágó szabad eizmccserénok s vitatkozásnak. A „Jogtudományi szomlo" rovatai következők: 1. Ertokozésok ax ös.«zos jogtudomány köréből (jog-bölcselet, állami s nemzetközi jog, p-dgári és bűn totó anyagi és aluki törvények; közigazgatási, vált<>- s kereskedelmi és bányajog ; jogtörténet). 2. Bel- és külföldi törvényhozás, (codificátio általában, törvényjavaslatok és törvény-szövegek ; a törvényhozó gyűlések tárgyalásai, észrevételek, fojtogetések és bírálatok összehasonlító modorban.) 3.- Törvénykezések (jog-esetek; polgári- s büntető ügyekben kitűnőbb védboszédek, poríratok, és novezetosb ítéletek, tudományosan feldolgozva.) 4. Jogirodalom (jogtudományi munkák s közlönyök iaiuertotése, bírálata; jogirodalmi szeinlo s biblíographia.) 5. Novozotesb jogtudósok (bírák, ügyvédek, tanárok s írók) élet- s iellem-rajzai. 0. Különfélék (jogászokat érdeklő hir-dotések, kinovezések, tudni valók; személyügyök; necrolog; tör.-énykcséní statistika.) Ai említett tartalmú „Jogtudományi szednie" Cse-mogi Károly igazságügy-min. osztálytanácsos, Kautz Gyula, in. akad. tag s egyetemi tanár \ Okröss Bálint, m. akad. tag s igazságügyin osztály tuná''.''óos; Pauler Tivaóar, kir. tanácsos, m. akad, tag s ogyotomi tanár; Szóher Mihály, h. Ügyvéd; Szilágyi Dozsó, igazságügyin, elnöki titkár, s Tóth Lőrinez, ni. akad. tag a min is tori tauácsos, és ozon novezott kiadók ált*l felkért nagyobb számú bírák, ügy védek és egyéb szakértők közreiuuukáláaával fog mof(jolenni; kik, midőn o nekik kodves, s ha a kiállító erők a jó szándékunk megfelelni képesek lesznek, a hazai közügyekre nézve üdvös és áldásos munkára váltakoztak, hazafiúi és baráti bizalommal számítunk a magyar törvénytudó közönség, különösen a fővárosi s vidéki ügyvédi egyletek s testülotek szíves részvétére s pártolására. As „Athonaeum* társulat, azon megyőződéaben, hogy ez által a hazai jogtudománynak s a józan haladás ügyének is lényeges szolgálatot tesz, örómmol vállalta cl a .Jogtudományi szemle" díszes, éa a kényesb Ízlésnek is mogfolelő kiállítását. A „J ^tudományi szemle" hónaponkint logalább két filzctbun s hat iven, és igy ogy éven át 24 füzoibon s 72 iven, vzép é^ sima fehér volinpapiron, nagy nyolczadrétbon, színes borítékkal s tartnlommutatóval ellátva, fog mog-jelenni. Előfizetési föltételek: ¿vnegyedre (0 füzetre, logalább 18 iven) april tói juuiua végig 2 frtöOkr. Félévre, nprií-september hónapokr* 5 frt. Egész évre (24 füzet, legalább 72 iven) 10 frt. — Előlizetholui nz .Athonaeum" irodá- Í''ábau (Barátok-tere 7-ik szám) s minden hito-es könyvárusnál. ISTyllt pósta. — Keli J. Zal.i-Apithl. Kkím 14<S»-kl marttaa rí|(>Ik as «lofuptó« rendben vsa A Uveilít onnuuaradt, hogy kOujgeknck ¿vi 4 frt k* Weicninyárt «Jánlultunk i ■ ámítunk Uovtinat! •— V. Ij. Hopron. Nem tuillak mire ma^yiuáial tlmsrsdAiát a kedityoa leveleknek, okot magtad. v*u, nrUlUnk ■ linux»« boldofi*Af(»t kivAnunk. Hloíl gyskurlbb levelr<ó>e megkeidjiót rouiíljllk, n b»k9-»»önti» jól ke<d4dött, mi, mint « kút mogy«, uem ■ir 111 vngyniik : «jnlltl — tidlyuninnk. A balUds jő. fMrluSliQk I — L. 1). II»K»,\. A uifl klaUiira voaatkosó U* v. Ilinket mexk«|>li« ? II A iii-llíkelt 10 frtot kn»n.i.utel retKtk. — I. J. A inut.itvinyrere jíinl fog. — 8«. M. Itsres A~ kllldon./ny Iti''esbSI megír-keirún, axonnal c<|>*diill.itntt. H..k «¡kerti — H«. ttiombalbel.V- A válásit, bAr megk^rre, inagAn levollluklirn tudatjuk. — H. L. l''cal. K bó 19 in ai e«tl vonattal Pó tra ¿rkexvi''n meg. a» e»le »xemílri» ti«itrlat«iii*t t«»jaia nálad. Addij 1« Udv(Vxollrk I II INTyllt tér.*) — Különö s megfoghatatlan, hogy as utóbbi burásnál ismét a legtöbb nyoremény Sohwars-sch i ld G usz tá v ur házában Hamburgban fizettetett ki. Ha tehát Schwarzschild ur házát a szerencsések közé számítja, méltán teszi, melyBzorint nem csodálandó, hogy a közönség kegyét megnyerve, ismét a legtöbb rendelvények jőnok hozzá. Legújabb elismerés a legnagyobb figyelemmel. Kik ozon bajokban szenvednek, szíveskedjenek őzen forrást mogkisérteni, moly az utóbbi éven több százezor, és o gyógyszer föltalálás* óta millió egyént gyógyitoKki e betogségből. Udvari szállító Hoff János ur központi raktára Kftrntncrring 11. Bécsben. née« márcalnt 7. 1«M. Akin« aitu eaoíAIatm mAltd eaet niapAl clftadja, mluláu ahlhalellonUglgflŐJört betegséget tfilib ív dta •senvedlem, s mit Itt latrok, ba-eiQletemniU merem ail AlllUul. IA Avla «aenvedtcui folytonosan ai aranyérben a kapcsolatbanIév8 gyomorgnica-ben, ítvágytalamAg és még kvsShb honájOtl mellfAjda-lomban, sxámtalan e»et>-t liaixnAllara fel, ral batiuoanan volt, mlg végre e>etlege«en lettem <rte«ltve életem ha UrtAsábos egy Ugye* onroa Állal, kl a Hoff-fAlo Halát* egéaxségl »ört mint ha>inoai>xer(It ajAnlA, ugyuiuU % lloff-félo MalAla t-géiiuégi ehokolAdét és MalAu-bonbooS miután mellbctrg>,''gben 1« axenvedtem. lllbatetlca v«U betegségemnek knvrtkexS gyógyulásai ralndeu (lveg UalAta-klvonal, mludrn dobos inalAla-eiiocolAdé indita meg véremet, nmcly nlAn naponta «rSmhOa jnve étvAgyat nyertem, a kl»xenv«dt Icalein é« «ílvein egétiaégel njert, minden auilt éreatam AtvAltoitatott és három hói alatt egésssége« Isltnn. KOsiOobm Istenemnsk e intgnirnU«! é» ajAnl ¡óm lelkiUmeretesen mindenkinek eU>uyöieu a Hoff-félo kéaiilményekeL Kérem a t-ivábbl küldeményét 18 firsg MalAta kivonatot 2 font chokolAilé a 10 dobos bonbont, a legnagyobb tUaleloticl Kom Henrik m.k.Or.natthyAnyMóx«ff jánAg Ig^xgatója. Arak: MalAln kivonat egéssséf s«r Üveggel A« c«omsgolA*«al: ö Oveg 3 frt 70, 13 Oveg 7 fit, 2Í llveg 14 frlTM Uveif 27 frt 30, ISO ür.g 56 frt j -MalAta-egóisiég rsokolAdé Nr 1. *gy font ''i frt; Nt. II. egv font 1 frt 60, Bt fontnál fél font ingyul, ti* fontnál egy é« egy negyed font. Maláu ehokoléd«{»^-cjicicmSk iiáinAra ( a hlAnyió anyatej póllAaAra 80 éa 40 kr. Mell-mslAu-bonbous CO éi 30 kr. Hlod«* BécíbBI. v A valódi udvari MalAti-klvonat agAax/fl sSr-, UataU-egéisségl-cliokolade és MalAla klvoaiia bo»-boi.» esupAu llotr Já iosnAI KKrntuarrlng ll-lk asá» kapható lléc«ben. Kapható Pe«ien TflrBk Jóssaf gyógy»«eré«»iWI Királyutcsa 7-ik SiAm. haltaar As OrUnwald. - K. ''KanlssAu kapható Koienberg J. U Welll.ch J. Bchwan Adolf i Ko.euberg Kerene» U Bclehantkal C. uraknál. *) K rovat alatt kSslSU^tárt felel."s>Aget naa vállal * Ut*fk. Or as El TC X-H I Ä N Ö K: Nagy-Kanlita, 1869. «prill* I6-An. A gabnaUzlotbon o héten árcrikkenéa vöto-téti .iámét öazro; minden kül »5» bolfiildi pia-oiokrél azinto árcwikkontéal hirok valamonnyi gabnanombon érkeztek hozzánk, molyok az Uzlctot moggyengitotték, azonban a votésok állapota igon jól lóvén, azért m árctókonéanek indokolható í iöJ holyo láúzik lonni, annyival is inkább, mórt az oladAal fornUok hiányoznak ; kivitelt tesz azonbuiya ttbdllot, molvnok kővé* yon koroétetik s azért a magas 1-véUrl NAOV-KANIZ8AN, Idto miatt nagyon irt megtartja. Plaoxi hati-vát keletArok. Aprilla 10-Au. Alid-aua«trUl injrSnkAnt. Tarwiaytk i III.«» 83-86 fonto« 3 frt, SO kr. Irt •6—86 fnt. 4 fr. 10 kr S7-88 ft« 4 fit 30-40 kr. Roat 78—79.fnt 2 fr. 80 kr. 79-80 fat. 8 ft. 60 kr. Arpa ««rfSainek, 70—71 fnt. 8 fr.30~-40kr 71 — 7» fata 8 ttU 60 kr. Arpa k«afliu<gea, Oft —«0 ft«. 2 fr — kr. 67-68 fni. t. frt. "30 kr. Kukorlo«« 2 frt 20 kr., J frt 80 kr. K uk orlo la olaa« (cilnauantln) 3 (Vt 60 kr. Zab 44-45 fn«. 2 frt. 70 kr. 40-47 fn« 9 *t 76 kr. P o h a n k a 66-68 fn«. 2 frt 65 kr. 60—85 fU 2 frt. 00 kr. Pa«iuly feh^r 3 frt 40 kr Paaanly, tarka 2 frt. 60 kr. Hi.''na mill. — frt. kr. Stalm* -frt — kr. llaittk : mil«. K I r A 1 y I 1 a x t 0. «a. 12 frt - kr. I< i n g I I ■ a t ma«. I. ««. 11 frt 60 kr. I, A n it I I a * t M«l. 2. «aim. 11 frt — kr. z I c m I o 11 » * t 3. ««Am 10 frt 60 kr. % s • m U l l « a t 4. »»ím ''•» 0« ftO kr. K ony érll» «t 5 ««. 8 frt. 26 kr. Kenyérlltit 6 ... 7 frt. 62 kr. Kany.-l. m. 7 ««. 0 f''« - kr. Km; 1 iá 8 aa. 6 frt. — kr. R o * » U n g niAai. |. aaAm 7 frt. — kr. HoaalAag raAx.Aja 2, ««Ara 6 frt. — kr. Kúkorloxallixt ma«. 3 frt. 60 kr. KUlünftlék. Mis mAaaAJa .19 frt -- kr. N''laaa ra> 100 frt — kr. FagygyiS nyor« m. 20 -22 frt — kr Kagvgvó aiAi.ix m. *2—25 frt — kr. Oyapjii ínon. 80-105 frt. - kr. Uyapj.1 hatArŐrvidékl in. 70 frt. — kr Fehér rongy m(U frt. 20 kr. Tarka rongy in. ti frt. 60 kr. Hxalma m> 1 frt. 20 k. Hiéna m. 2 frt — kr. Egy kéva ««up 12 kr. Horgonya mérője t frt 20 kr. MarhabSr ««Araa, nehéx mAxiAja 60 -05 frt. MarhabSr ««Arax, könnyfl uiAxtAja 76-«0 frt Horjil-l.8r fejjel .100 100 -100 frt. Horjubör fojuélkUl rnx». 100-100 fr. IlIrkabSr 100 * — frt - kr. Borok : Vldíktlnkbe1l újbor 1807-diki, fehér vatfy achlller akóla 3.60 fr Vidékünkből! A.bor 1800 - 65-bcli fehér vagy achlller ak. 3 — 4 frt — kr Hatatni, melléki 1808-beli fehér ak 6 -0 f I. - kr. 188:l-G«-bcli feh ». achll. ak. 8--12 frt — kr. 8omlal 1803-64-bolt akója 8-12 frt. — kr. 1807-hell 6-8 írt. — ki. Iladacionyl 186S-06-boll akd 12 frt. 1807-beli akój» 7-8 fr — kr. VlllAnyl é« 8xok«airdl fekete, 1807-dlkl akóla 0 10 frt — kr. BorkS 11 frt — kr. Kiiplaoil Arak : Marhahua fontja 23 kr. Hertiahua fontja 20 kr. H»*lona fiit. 38 kr. Ilorjuliui fnt. JS kr. Jóhhu* fnt. 13 kr. Ziirnak fut 42 kr. A«xlall olaj fontja 80 kr. I.einnagolaj fnt. 45 kr. Kepcxeolaj fnt 30 kr. I''.''trolenm fnt). 22 kr. Ciukor tlnom fut). 38 ki. KAvó fntj. 80 kr. Konyhaaó fiitj. 8 kr. Marhalónak fontja 3 kr. Faggyógyorlya fnt 30 kr. Sxappan fnt 21 kr, ltlaokAia ItexéJe 16 kr. Kölc.ikAia ltoaj. 8 kr. HaJ-d:ua itcaj. 9 kr. Fohérbab (patxuj) itciénként 0 kr. Tarkabab (paaaiij) Itcaj. 6 kr. Árpadara foiítj 14 kr Ilórió Ilea. U kr. Lud, aoviny 1 frt, 1 fr. 6—80 kr. Lud hliott 2 frt. 3. 60 kr. Kacia pArja I frt 60 kr. Pujka pirja 1 frt 60 kr. Tyiik-tojii 0 darab 10 kr. Kertét 1 Diiatia 26 frt. Sertél 3 miaaAi — 60 frt. l''ljbor lloaéjo 8 kr. O-bor lloa. — J6 kr. SxlIvapA-linka Itcaj. 70 kr. Kanlüal aflr Itcaj 10 kr. l''catl aör Itcaj. 14 kr. Keményfa ölo ««Aráx 9 frt. — kr. Nyerifa öle 8 frt Fa-ixén raérSJo 85 kr. Egy pAr calrko —, 80 kr. Egy ki* malaca «dltnok 1 fr 10 kr. Vaauti naponkinti menetrend; Indul N.-Kaulaairdl Duda felé d. u. I <5ra 22 perci, t . . . eatvo 9 Órakor. , a néc« . reggel 7 dr;i l!> perox. , * , , eatvo 7 óra 45 , . , Trleit , d. u, 1 óra öl) , i . . c»tvo 9 óra 24 . , , Harc« , röggel 8 óra 60 . a a a a déltllAll 2 óra — . É''k. N.''KanlxaAra lluda folSI reggel 6 dra 0 , i , . , d. Ii. 1 óra 20 , •, Héca , reggel 8 óra 20 . , a a a eslvo 7 óra .10 , , . Tri««l . reggel 6 óra 26 . a a a délbeol2 óra 62 . , , Harca , d. ii. 1 óra 11 , a ■ a 9 >''<10 7 Óra 20 a Bécsi pónzárfolyam, apr. 16. 6% motaliquoé 01.00; B% nonw. kölcuün 09.50 ;/l«CO-ki Alladalmi kniest» 101.— ; bauk-réazvónyok 7.25 ; hitolintózoti réazvényok 287. —| London 121.05; ozllst ágio 121.76; arany darabja 5.84 kr. Heti naptár. April 17-tól 24 lfl 1869. , Hó- éa heti-nap Katholikin nap tAr .létua aArt ajtón j8 kcreaitUl. I''rűteatina" T*"* naptir u T8 in 20 21 2 2 i 23 24 iap lléif.''i Kedd Hxerd. C''lltflrtOk l''énlok Sxombat JAooa XX. 19- sí:Co(tr- Tódor, E. J) üyS«3 vért. Anxelm v. KAj. éi 8ot. A<lalb«rt György v. 31. UpoL Km ma 8ulpltlui Oda I.eonldia Béla \(k\ I Felelős szerkesztő : Wajdits JÓZ$ef. Segédszerkesztő: Bátorfl Lajos. II 11 1) I-: E S E K Cs, klr. szal). Déli vaspálya-társulaf. j » . '' Folyó cvi april hó 15-ótöl kezdve ideiglenesen Prager- ■ hof és Zágráb, ngyszinto Kanizsa és Sopron között fog egy kovert vonal menni, mely a rendes szcmély-szállitó vonatokkal Buda és Pragcrhof között összeköttetésben leend. Ugyan o napon fog egy rendes toher-szállitó-vonal, szomé-lyek utazasára Buda-Siófok és onnét vissza használatra engedtetni. Bővebb ertpsitést a falragasz. Bécs, april 13.1809. & 2 o a í •6 u ) ''•3 A 5 (202-1) i A fő-igazgatóság. ! und vlt li'' bedeutende Vortlicile bli-tel den I». T. loHi-reiitcn da« im Jahre 1868 gegrOndeto und vom liolion k. k. 8taaUir.iulit«rium conce««. cr«to ölterr. Amionccii-Burcan : A. Oppclik m Wien, Wollxeilo Nr. tt. in wcchiclaeltiger Verbindung mit dun gr.1»aton Uciclikften dieaer Art iu Paris, Florenz, Berlin, Leipzig, Frankfurt a. M. Hamburg u. Bremen. Der ■ o I i o il o und (Iber ganz Europa auagebreltele 1t u f o b I ge r Firma biotot den P. T. loacronto» dio vollo Uarantlo dorr a 11 « t o u uud b 1111 g» t • u A u a-fahrung aller dletfHIIigcn AuftrKge. Obige Firma erfreut «Ich einer grouen Anaahl von A n o rk o n»ung«aohrol b e n Ober pünktliche und bllligo AiuMhriing der Ihr (Ibertragcnen OcacbJiflo von ver«cbloden«n hohen l,a nd oa« t o 11 o n der Oiterrelehiaeheu Mun.irebie, aowle von dlver««» Auatalton, lintltuteu, Indiiatrlellon und Privaten aua allen I.Xudern. (114-6) < Legrégibb t legjobb hírnévben illó dowbor- él tilnesnyomat-gyár.''*» Kaiiili €. papir-, iró- ós rajzszer-kereskedése 1''eaUn, Deák Foronoz utcza 0. szám a., a rföltör hajó''-baa, ajánlja lovélpapir-kéazlotét a lcgujnbbszorU NÉV-JEGYEKKEL. iW -lb Uvilpaiilr axlnaa névjegygy«l 1 frt 30, 1 frt 60, I frt H.t rgé.a 3 fo rintig a leg''iiuomabb. 100 db levélpapír é« mO db boríték mindegyik aainoi u•ívjegvgjrel 2 frt 60, 3 frt, 3 frt 60, 6 frtlg a lejfliiomabb. Minden 100 —lOOdb levélpapír- él boritékhox egy diaaea pépboriték in- Een adatik. rélpaplr é» 100 db borit''k névvel éa''eaimerrcl ''vagy keadSbetUk-kel dlaaea pépborltékbau 1 frt, 1,60, 2 frtlg a legfinomabb. 85 Látogatójegyek tüstént elkészülve, aalnea nyomatban, tttmSr, fénvteleu bri«tolpapirra 100 db f)0 kr, uTinden tovibbi «or lOkrral Wbbj aaine» brlatolpaplrra 80 kr, brillantin papírra 1 frt 60) kettíli lakpapirra arauynyomMUl 1 frt. Levél-pecséUcgjck. 1000 db arfnynyooiatban 2 frt 60 kr, a legfinomabb p«eíétvia«x aain.''hea baaonló nyomatban 3 frt, tdbbo« ailnll (eongreve) 4 frt. Férfl papir-gallérkák és hajtókák (mansettek) 1 tucaat gallérkik 85—40 kr. — 0 pAr maniettek 35 10 kr. Raktár rovatozott Üzleti és kereskedelmi könyvekben. Eaek kUltlii niegreudeléio ii elvallajtatik él minden kivAut uilnta •Kiint leggyoiaabban /« legiutAnyoab Árért elkéaalttetnek. Salntugy elvAllaltatuak miiidenfélo könyv In köiiyoiudal inunkAk la. AjAnlok tovA''obi kn«fin«égea író-, irodai- é« -lerélpapirt, levélbori tékot, ae.iéltollakat, tolltartókat, rajx- éa iront, Irodai-, poata- éa aiinei hölgy-pi-caétvlaaat, teljéi rajxaaert, tuafaitéket, mAioló-vA.aont é« mAaoló papírt, rajipapltt takereaben, nii«oló-gépet, niiioló- éa aliaarln-tinlAt, di-aaei tintatartót, tollkéit, fénykép-albumot xenével éa aeneaier nélklll, be-■aeivtaett IrótiakAkat, poitemonnaikat éa levéllAakAkat, valamint minden mAa Irodaié« iakolal ««ereket nagy vAlaaatékban. 04T Angol ia francxla lllataxaiek, Au do Cologne éa a legfinomabb pipere aaappánok. Mimién IcgcaeWIyebb megiendeléa 1« legpontoaabb axorgaloinmal taljealttatlk. I.avélbell mcgtendeléaek utAnvét mellett, eaomagolAaért éa bélyeg díj fejében 10 krt hoaiAaaAmilvin^lcggyoraabbau <a legpoutotabban •aaköxölUtuek. Leveleket Igy kórom caimexnl : (963-24,1) Kunitz C. ,ml,ir''pkMt«kwUl8ü 1202 1869 Árverési liirdctméiiy. -Zalamegvo polg. tllrvényaaékének mint tolekknnyvl hatóaAgnak fonntl aiAm alalt kelt végxéae folyiAn köxhlrré tétetik, miiaerlnt Nagy-Kaniaan vároa törvényaxíkíuik 1808 ik övi auguaitiia hó 28-An 2703. ix. a. kelt vógíéao foly-tAn l''illcr Jóí«i)f neje Kana Anna hagyatékAt képo/ö é« a kanixaal 731. aa. alatti t«lekjegy«3kftnyvben ugvanaxok tulaidonaul felvott éa 43iM) frt o. é. bo-i''«Ult, 1 U belyiiinoléal axAiumal Jelnlt ingatlan birtoknak elArverexéae elrendeltetik, ennek fi>canato>itA»Ara f. 1809. évi Májul hó 24-lk, axllkaég cio-1869. évi Június hó 24-lk napiAnak inlndrukor délelőtti 10 óiAja n licltacinéro Kagy.-KanlaaAra kil6ietik. uly boxiiadÁ«.il,)iogy exen birtok aa eliöAiveré-aen <»»k becaArnii follll, a inAtodik Arveréanél axonban beciAron alul 1» el f^>g adatni, éa hogy a venni aaAudékoadk bAaalpénxOl a baeair tOojo-At kéaapém-ben, aa Arveréa megkexdéao elölt a bírói kikllldött koxére letenni taito/nak Ax Arveréai fellételok a Zalainogyei telekkönyvi batóaAg IrodAjAbau é.i Nagy-Kanixia viioa taiiacaAiiAI Nngy-Kanixtin megtoklnthctök. (2CO-3.D Zalamegye telekkönyvi hatósága. Legmagasabb első nyilvános Kereskedelmi taniiiíézct Bécs, Leopoldstadt, l''raterstrassc 32. Tanulói iroda a kereskedelmi tanulmányokhoz, Porges Károly igazgatónál. Kik háttérbe vannak szorítva ezen intézet összeköttetésétől, c félfogadásokat folytonosan, és oktatást nyernek a vizsgáig e szakba vágó intézetek képviselőségére. (241—12,3) Ihre aiiagexelebnete Hruehialbe hat mich von meinem'' 23-jkhrigen llruehlelden vollatltiidig goh''ellt. Da mein Dnider auch am gleichen t''ebel leidet, 10 bitte Ich um 0 Töpfe halb von der gewöhnlichen Horte, halb von der «t.trkiru. Obaclion wir von dan eraten Ärlaten umgeben aind, «o haben wir noch Keinen gefunden, der einen Ürueli «o radikal tu heilen Im Stande i«t, wie Hie. Empfangen Jt|o dafflr die heralichite Dankaagung. 1''arl«, den 7. October 1867. Hatfter, patluler, von Welnfelden. A nagykanizsai „kereskedelmi s iparknk" Igazgató-választmánya az ogycatllot ez övi mndoa k''lzgyQ-löitónek mogtnrtáaára határidőül 1869-lk évi május hó 9-ik napjának reggeli 9 óráját az intózoti holyUégokbo Nagy-Kniiizaára kitflzto a orro inindoii társulati részvényos nrnt az alapszabályok 47- és 5H-ik ft§-ára tlgyolnloztotós mcllott tbr.tolottel nughivja. A köxgyltlés tárgyai lennek : '' n) ax llxlct eredményéről olOterjoaxtctt jelenté«. b) a liraximlAiiak a axAin-vixa^.iló bixottniAny jolentéaév«! egyUtti • elülorjeaxtéao. c) ax oartalék inegliatiroiiaa. t d) ax alapaxabAlynk érteimébon kilépő 4 igaxgató-tauAcao», éa 8 Ugból illó »xAmvl««gAló.|,lxottiiiAuynak mcgvAlaaxUUa. N.-KanlxtAn, IHO''.t-lk évi apr.l hó S-in. Ax Irttiagntó taiincs. A lilvatkoxott alapixabilyi S$ ok ek''kép «»ólnak i 47. §. Minden ^éixvényei a köxgylllé««i, «xavaxatkéne« 6» podlg olyformin, hogy egy réaxvény után 1 axavaxat, 2 útin kettő, 3 utAn hi-roui atb. ealk, tix axavaxatuVI többől axonb.iu''ncm KVakorolhat aenkl — birineiin nnyi 63. legyen réaxvényolnek axAma. 8 A knxgyllléaen aicnélveaon i gyakorolhat aenkl- \ vagy iii''-ghatalmaxottjaik il--bjiu t«l réaxt venni axAndékoxó róiivényoaok 8 napptl vauy aSl. |-t megemlített olnapoltatA« oaetében & nappal a köagyfttéa elölt réiavé-nyelkot (ellamervényelket) a még le, nem JArt axolvényokkel együtt a bank péoxtArAnAI, Innen uyffrendő téritvény mollolt, inily o/yutUl bo-5 lépti jegyül »xolgiland, felenni tartoxuak. (258— 2 Dioae dnrchaua u n a e b A d 11 o Ii wirkende BruOhialbe von GOTTLIEB STURZENEGGER in Herliau (Hcl,«eli) lat in Töpfen «u 3 il. 20 kr. öMorr. WRkntng nebal Oebrauch.anweiving und Zeugnl«»en Hebt xu beliehen lowokl durch den Erfinder «elint, als durch Herrn F. Forwaayl, Apotheke iua hell. Maiia in P«»t. (218—10,6) t öltiok auf nach HamTDur» 1 " ^ ti a Als eine« der vorteilhifl«iton und «olideiten Uulernohmen «mpfloll uiilcr/ciehneto llanklirma die vom 8taato Urauniohweti S i J gcneliinigto und garantirtc gröain neuu u| HTAATSI''HAUIEN-VEIU.OOSUNO £ I g von Uber 2 Millionen dulden, deren Oevrinnilehuugcn «chon am k J « 10. Mal beginnen. y Jaf.« werden nur Oowiunc gexogen. .ik g t Die Hanptprtiae aind : -. ^ G ■•.! Halden 17/i O.irtj lO.VOQOj 7o.00t>i a.VOOOi 21.000; 2 k,l7.600 '' ■S V •''•! fc WMXKM 2 K 10.«»; I t\ H7.MI; 4 ytyOO; 2 h J375; 12 k iftOOi ? S S2M202Ö; loiix 17.50; IMti HKI; |(, Allem 22 tot) (lelMnue. S''s - Kü.,.nd«»g de» Hctragea voraendu ich dlo da« Herxog-c ° ti Ii ho Wappeu traxouden Original Htaatalooio (keine l''rome««*nl - o f für obige Ziehung xu folgenden planmäßigen, feiten PraUenl 3 ¿ElnOanxci7 R. Ein llnlbci 3.60. Ein Viertel 1.76 Banknoten, o 9 C unter Zuilcherung promptealer Hodlanung. — Vorlooiung.plan, 0 o Oiowle nach Jeder Ziehung dio amtliche l.lata wird ohn» walUr« ^ D«mliOUU| «beraandt. ADOLF ''HAAS, r tä-f ____Staateffeetcnhaudlung In Hamborg. T *r Csak nyerni lehel ii n a Nem ígérvények, sorsjegyek eladása részvényekben. llogy t. ez. ílgybarátainkuak az crodoti sorajogyok viUárlását megkönnyítsük, azon iutózkodéat tettük, hogy a logkodvcltobb uorejogyokot az erodotinól kisebb részletükben adjuk cl, éa pedig adunk egy buszaor. eredeU 1884-K1 ÍOO frtoB sorsjegyet O írtért, e»y „ „ liltelaoraj egyet ÍO firtért, A« 0*1 ot megkOtéténél a vovO egy Általunk kiállított eladási levelet kap, melyen a tortjegy aoront- ét folyj txáma pontoian fel van jegyeive, a a tortjegy hatxadrétxben ««ónnal fc vevó tulajdonává válik, i enuélíogva annak javára JAtttik. A tortjegy mindaddig nálunk marad letéve, mig a* hutatik, mely utáu ml a nyereménySitiegct átvetniük, a a vcvBro eaC járandóságot rétxünkrőli minden lovonát nélkül aionnal klfixetjllk. A főoyerő az 1864-lki sorsjegyeknél 25ü,000 frt, a legkisebb 160, 165, 170—200, — hitelsorsjegyeknél a főnyerő 200,000 frt, a legkisebb 166, 180, 185-200 írtig. ^ A Eszerint tehát a befizetett összeg elvesztése lehetetlen, mivel a tegkltebb nyer« I., mlkéut a ÍÖnnobblekb5l láthati, a tonjegynek — melynek okvetlenUI huiatnla kell, — botxerxétl árával kOrUlheltll egye..l3, ii ml réulegyelnket minden ÍO" visszaváltjuk. -Hlitxük, bogy ex Intéxkedétiel a köxön.ég egy valódi ixllktégl« tének feleltünk meg, mivel a kevétbbé lehelSicknek, kik nlnctenck axon Selymeiben, hogy eR''.tx torajegyet «xircxxenok maguknak, osalt «1 alkalmat nyujtuuk, Ily tortje^ypapirok előnyeiben magukat, habár kltebb mérvben la, rétiellctol, mlg tchetű.obh tgyénel a klllcnifúln toroxatok ét axiimok nt.xováaárláta állal a nyeríti étélyokel fgarapitják. A kevétbbé vigyonot, ki reményt akar tiereinl a nyerhotétre, eddig ígérvényeket vátárolt, anélkül, bogy pénxcért valaha kárpátlátt kapott volna, t a reá kflltntt prn i flrflkro elvet*«?« : i''t/iejryeliiV megvétele által ex többé nem tiOkiéget, mivel a vevS egy ctekély letétele által egyszer mindenkorra blxtoilti^ magának a megvett tortjegy valamennyi liiiiátalra a játékban! rrtxvétclt t aioii kelleme.» tudatban van, hogy pénxét, miként fönebb kifojtetott, el nem venltbetl. — Ajándékokra, juUin.akra itb., dlixet kiállitáiuk folytán,'' rétxjegyeink íölfttl«- alkalmasak. PIRNITZER TESTVÉREK bank- ós váltó-ttzloto Pesten, Doroftlya-utcza 10. sz, VIdékrölI megblxátok legpontoiabban teljotlttetn. k a a járulék utánvétele mellett it etxkíi/Mt. link. "f&Q (218—03) 1! I Szerencse JTöl!!! Egy millió 390,000 tallér kész ezüst pénzben a Herczeg Drauuschvroig-félo kormánytól butositott a felállított országoa lottcria által 22,400 nyeroményro ós következő nyerő összegekro felosztva játszik : 171),000, 106,000, 70,000, 35,000, 21,000, 2-szer 17,000, 2-tzer 14,000, 2-»zer 10,600, 2-t.zer 8050, 4-szer 7000, 3-szor 4376, 12-szer 3600, 23-szor 2626, 106-»i6r 1750 frt stb. Mindezen nyeremény kihúzás után rögtön kéazpénzzzel fizettotik. Az ogészro csupán hp.t huzáa eszközöltetik, molyok közUl az elsé már május 10- és 11-én tar tátik meg. Hn a uagyobbszerü játékhoz ozon lotteriánál, sókkal kovosebbet bizonytalanitunk, miután egytgéiz eredeti loriiegy (nem xgirviny) csak 7 frt, egy fél — il ''/» írtba, °g7 negyed csekély 1 frt 75 krba jön, melyok az összeg beküldése után a legtávolabb helyro is megkUldotik. Ki tollát -ózna csekélységbo korilló szolid utón szőrencséjét niegkisértoni óhajtja, méltóztassék bizaluinijinl lenni Soliwarzaolill d Gusztáv nagykereikcdS-háxhox Hamburgban. ■xmm—mmmmm—m^ammmmmm^mmmm !! Kgy ©¿Üst tallér egy forintért!! (231 - 12,4) A es. kir. vámhivataltól 20,000 porom tallérért átvett blelefeldl leltáruk a bcca-biztos rendeletéru «0,000 Oftllr. forintért ogyonkint vagy egyea ösazoválasztássnl önkén-tcHon kiúrJilntiutk a es. kir. kizár, szabadalmazott LEMÁRUKRAKTÁRÁBAN GoMschmiedgasne Nro 3, im neuen Bazar. 10 fit. Ery rÍM blílefeldl viÚCft, ¡*> berlini, 60 hf-tl rőf, 20 Ullér helyett c.tk 20 frt o. é. Bf7 . »I« finom blelofeldl vászon, 60 bécti r«f, U ullér helyett e.ak *4 írt. Kg/ . Iflen finom szövet, M berlini. f>0 Ufel ríf, 27 tallér helyett ctak 27 frt. Kgy . legfinomabb battllt-sxüvet. 60 bécti röf, 35 Ullér helyett ctak 85 f.t. Kgy . szívet, ¡10 herllui vagy 80 bécti >Kf, f .».ullér helyett ctak 15 frt. Kgy , klnfmkésiltett nehé* házIváMOB, XV btá* :?f, 10 tallér helyett c. 1*1 darai, blelefeldl lenisebko.yd-, !l tallér helyf .>k s .ri. 12 . Igen finom len-zeebkoadí, dUfW iegflytÄtel 6 ét fél ullér helyett ctak 6 ét fél frt. 12 tegflnomabl. loa-battll^S." Já, atla.x-txegélixeUíl 8, 7 ét 9 Ullér helye« ctak G, 7 é. 0 frt. Lea-aeztataemGek G txomélyrl 5 ét fél, Ü, 7 ''fe^llér helyett ctak & ét fél, G. 7 é. 8 Ot. Több 1000 darai. battUt-otal< éa ••U« kétl hlmiéttol, dar-Sja 40, 00 ét 80 kr. CMaal aelyemkeadík a legujaiíl. .»»• et'' »larabja 90 kr.____i____________ ''• ''" •■•" ..... '' ..... ~JJ.-ir?.„.„_, -^t.-. á logjobb ét legttllárdabb munkával van \0ttT "V^.SSBOrL k/M„ve, , mindegyik darabra ponto.an rá van írva a rSfOk txáma ét aa.ára. . ___ .___x- kgy db Imii mtínMm, mindegyik ÚrB nagíSghoa alkalmaavat ctak a nyak.nértéftet kell tudatni. - 1 ét fél, 2 ét féli. 8 Ullér helyett cak 1 ét fél, 2 ét fél 3 frt. - Ifen fnom blelefeldl váexon-lngek, legjebb munka, Igen ttép mell-redßxottel, 3, 3 ét fél, 4 ét fél tallér helyett raak a frt 80 kr, 3 ét fél 4 ét fél frt. ..,,„«,„.„.,,. Tgeu tlnoiu blelefeldl váuon-lnoek, a. «.j divaté keretit- vagy mellred.txettel 1 éa fél, 5 ét G Ull.r helyett csak 4, 4 ét fél, 6 ét t> írt. x'' Vállon férfi-libravalók háxl jíasoaK''?,-; 50, 1,80, 2, S írt 60 krlg. SWrtlno férfi-Ingek finonw ■.«v::oreiité.''.Uel, teUxét txerli.ll nép txtbátu ét nagytágu J, J ét fel, J tallír helyett ctak 2, 1 é» .''el él * frt. , ..,,,,.,,,„,'' Igen txép''színes oarton-lngeh, legújabb mu.tráju 1 éi fél. 2 ét 2 » fél tlr h. cuk ét fél, 2 ét fél írt. Wl vászon Ingek különféle fwtmával tettxéi nerinti nagytágban 1 ét fel, 2, 2 ét fél, 3 tallír helyett .nk 1 ét fél, 2, 2 ét fél, ''S írt. .., . , i_ o • /ii I* Flaom Bíl VAllOS Ingek lUmi-^ol i ctl.okéxettol 3 él fél, 4 ét fél ét 7 tallér helyett ctak .1 11 fél, I ÍI N44 háló-Ingek''tin''om vá.xoii; J ét fél, i ét fél Ullér helyett ctak 3 ét fél, 4 ét fél frt. Ktuou. hlinxéíü nÖi háló-lr>< -non, vátxonbélli-0 Ullér holyott c.ak 5 8 írtig. NW RadráQOk (Inul.. I.atl''.tból fagy vátxonból 1.60, 2, 2.W, finom hlmiétü betoldá.tal ét c.lpkével igen Ml háló - íí tl ny m/^Íi ^ nt'' ''m i b A»t a I* f e n á 11 é vagy lehajté gallérral, 1 ét fél, 2 é, fél. 3 tallér helyett ctak iltl^kAitK ebével, legújabb mlnU, 4 ét fél, G-10 Ullér helyett c.ak 3 él iái, 4 ét fél Ml »IOkKnyík\ű''rU''va''gy unályoi ruhákhot, finom két.itmén, 3 ét fél, 4 ét fél, 6 ét fél írt, Igen elegant hlutéttel 7 ét fél egétx 7 fitig. , ... Q , ... Berlini gyapja-moilóny ét nadrág férfiak é. nSknek 2 é. fél, fél é. 4 ullér helyett etak » él fél, 3 é. fél, egén 4 írtig. . , , „, . a. , 10,<>00 rí)f háromnegyed ^let^ blelefeldl fehér foiul-válion, bécti rCfo c.ak 3.) kr. 10,000 r8f finom shlrtlng. röfo ctak 35 kr. A. .lkaidét utánvétel mellett e.tköxOltetik a. ot.trák birodalom minden vidéki várotába 30 frt vátíi- lá.nál 6 darab kradö lagyen hoizá adatik. AiiiA An die k. k. bsterrelchlsche und kön. ung. Leinen- und Wäsche-Niederlage lUZIIr. Indien, Goidgchmledgasse Nro 3, Im Neuen Bazar, is®- NYITRAI ES TARSA -m váltó-űzlcíc Vrstnu Józsclícr 5. sz. a. Ajánljuk a I. cx. knxöméguek at általunk leg<-löuy<1tubl eii rendeiutt társas-játékot valamennyi Ausztriában létező sorsjegyekre a kftvctkrxű főnyereményekkel: 300,000, 250,000, 200,000. 140,000, 110,000, 60,000, 50,000, 40,000, 30,000, 25,000, 20,000, 10,000 frt stb. 20 havi részletfizetésre 5 írtjával. Minden vcvB egy tArvéiiyoacn kiállítóit rém ényjegyet kap, inulynek érlelinében a tulajdoni a axonnal at cltö & frt réixlct-lefixetéiével a l.efixetéi l-ltjo alatt tftrténendö 76 BOrllUZ^B l'' valamennyi nyereményében rétit vetx. EgyulUl ajánljuk at oly gyortau megkodvelt táriat-játékot 100 ilarab t8(54-kl 100 fi tos sorsjegyei, (I ÍVtos részletfizetésre, llltclsorslcffjet 10 „ s vaJamennyi Magyarország és Ausztriában létező sorsjegyek 12, 1« és 24 havi részletfizetésre általuuk megszerezhetők, ugy szintén Ig-érvényelS is minden húzásra. Csak nyeremény! Nyeremény! Nyeremény! Hogy t ea. OiUtbarátainknak ax eredeti «ortjegyrk megnereahetéiét megknniiylttllk, ngy in" tétkedtlluk, hogy a legkcdvcltid.b «orijogy-i.eu.eket kltebb réitletokl.cu adjuk rl, uilut a mennyir* eredetileg txéluak, ugyanit i Kgy husziidr. ll.l-t©l3orsdl©8ryetl 10 frtért, húzása jul. 1. 1804 ki ÍOO fitos BOreJ. 8 . , npr. 15. 1839-ki Rotb.aomid 8j. 7 , Minden vevíí cgy, általunk törvényesen kiállított klttllezkényt kap, pontos n.CtcjelMétév.l a tora-légy toroxata ét txámál-.xk. melv néki hutiadréttbcn birtokába jui, • atouiml javára jáltxik, anélkül) hogy további befiietésekst kellene tennie. A hitelsorsj főnyereménye 200,000 frt, a legk. 170—200. Az 1864-kieké 250,000 „ n 165 -200. Az 1839 ki Rothschild-sorsj. 140,000 , „ 100 frt. irPT Veszteség alig minthogy már a legkitebl. n/rromény it knrlllh< llll egyenlő a >o -jet-v vételárával, a különben it mindenkor kétxek vagyunk kötelexvényeinkot vittxa it váltani, mé„'' po«llg miudenkor a napi árfolyam axeriut. NYITRAI és Társa bank- él vált<S-Oal*t« l''etlcn, Jésief-Ur 5. txáa. •»> Vidéki megbltitok poiUi utánvétel mtllett it ponto«an etxknmltetnek. Poatfl me^eliflélé- vei a név ét lakhelynek, hutitl Jegyxékeket mindon ha<át nlán dij nélkül kfildjük mog. , . , Nagy-Kanltaán WAJDT8 JÓZ8KK it tiolgál valamint íelviliK»«itáttal, ugy eredeti rét»J»gyrk-kel (Antheil''cheinc) a blrdetmérybi n kitett áréit, melyek nála aionnal átvchetKk. (Ü.VI -2) Gyémántok,»gyöngyök ós drágakövek a külföld számára a legmagasabb arakon vétetnek. HWB Általános urak és hölgyek számára« Ezen uj érczből (u. n. uj aranyból) készült ékszer nélkü-lözhetővé teszi a valódi ékszert, mivel ez uj gyártmány mind szín, mind alak tokintotébon votélkodik a valódival, ¿a az a jó benuo, hogy az egész tárgy ncgyodrésznyibo som kcrtllt a azért annál gyakrabban megszerezheti mindönki a legújabbat ós logdivatosabbat, mert a valódi czíkkoknél a névleges érték csak 10-cd részo az árnak. — Ebből az a tanúság, hogy valódi ékszer csak holylyel-kttzzol, mig oz uj gyártmány roppant tömogbon készíttetik, azért saját erdőkében van mindenkinek, hogy más értékes dolgokba, no podig aranyékszerokbo foktosse pénzét. Kgy pár fllgg". M> 00 80 kr. 1 ft. . , függ". i-xllstbe foglalva 1.50, 2 frt. A* ii| •Iröknnptnr nipilaillon - alakban : óra-lllyetékalsiolgál-hat. Kten napUr nuy van kósxltve, hogy napol, kellel. hónapot pontoi >an jele» óa örök Idílro haaxnAlbató 6 kr. finom 2"> valódi arauyoxott 46 kr. LegAn. készített gyémánt ékszer. Még a siakeuibcr la megcsalódik Alta''a. — E» ék valódi eiOatbe van k 80 kr, 1.S0, 1.C0, legflno- fogtálra, arany-alijal ellAtva. Ax , 4''utAi Legújabb ékuerek divatos alak uj »rangból, mludig megtartják at aranysaiul s aiírt a logcsalékonyabban hasonlltnak a valódihas, emalll-roxva, vagy utánxott kövekkel, a mint ox alak kívánja. Mellókck finom 1 db 40, 60, 80 kr. 1 frt . legfin. 1.60, 1.80, 2, 2 frt 60 kr. Mfe. KUlbc-fUggők finom, párja 60, 80 kr. 1 frt. . legfinomabb 1 frt60, 2, 2.60. Mu Egét* késsletek,mell-ékek éa ftjllflggöl raabban késsltve 2 frt, 8 60, 3 frt frt, 5 forint. Karperccxek'' finom drbja 60, 80 kr. 1 frt. . legfinomabb 1.80, 2, 3. 3.60. ML- Nyak-ékok, dbja 60, 90, 1.20 Mk. Medalllonok, finom 80 kr, 40, 60 kr. . finomabbak 80 kr., 1 frt, 1.60. Mk.Tfli6-fti(lk uj aranynyal 80 kr, 1 1 fl 60, 2, 3 ft. BÜk- Gyfirfik különféle utánxott kOvekkel drbja 80, 40, 60, 00, 70, 80 kr. 1 frt. Ili^U I.egssebb férfl • óra • Uncxok (rOvId) 60, 80, kr, 1 frt, I fit.''X''. •^»Legaxebb nyaktánexnk HU kr, finom veloncxel forrna 1 ft, 1 fl 60. Url melltfik 20.40, 60, 60 kr. Mell-gombok 10, 16, ¥0, 30 kr. KéxelS-gombok párja 20,30,40,60 80 kr. Oallérgoinbok 6, 10 kr. Kgóss kóaxlet mell- óa kóxelfl gombokból, legaxebb kivitel 60, 80 kr. I frt, 1.60. ■♦•Egy knieg órafityelók, na- fyon calnoaan ötsttAllltva 00, 80 •. 1 frt. Valódi araii)-gyUrllk kOvekkel 1.60, 2 írt. 2.60. 13 latos extlat lAucxok tQxben arauyoxva, rövid 3,60, 4 frt. 18 latos hoisxn uyaklAncx 0 é« 7 forint l*®* 13 latos exüst medaillonok tdaben aranyosra óa edxvo 2.60 ós S frt. A legdivatosabb aoiél-tk sok finoman csiaxolt exOs-tösött acxéiaxövegekbSl öasxeAI-litva. t*"- Egy meU-.''k JO «0 8.1 kr, 1 ft. (Vfettar melltfi eillatbo foglalvn 1 frt 60, 2, 3 frt. áuxott gyémántok a legfinomab-ban köaxörOlt hegykristályból vannak kéaxitvc, a mi-lyek élénk tUxét soha sem vesxtik el; mAs drAga kö-U iimerhetlenfll vaunak utAuoxva. Melltfik 4, 6, fl ft. •S^Egy pArfIllíllugŐ 460ft . . kfxclö.gomb 2Ű0, 3 60, 4 fi 60 kr. Egy melltfi urak számAra 1 80, 2 8''\ 3 4 fl. ■A" Drágaköves gyllrflk aranyból 1.20, 1 ft", 2 — 3 frt. Krreaxtck ós síink nyakkal, 2, 3, 4 frt. GFMV» Gyászékszer. Wr^^ Fekete legstebb klállitáa, Igen tartós, (lreg.lava ós blval-sxaruból. -é* Egy melltfi 20 80»0 80 kr. t fl. •A- . pár fUldnfUggŐ 26, 86,60, 80 kr, I ft. '' Karpercetek 30 00 80 kr. 1 ft Nyak-Ók dbja 30 60 80 kr, 1 rt. •fe óraláncx rövid 16 30 00 kr. ••■* Ing-gomb drbja 4 kr. •a* Egy pAr kóxelő-gomb 16, 20, 30, 40 kr. Egy tfixS-ró.fi 20 40 00 80 kr. ■0J* Örökké Illatozó ék-Htert''k Ind növényitől, mely ter-mésxeles lllatAt mindig megtartja óa legújabb divat axerlut van faragva. Ea íksxer fellllmulliatlan disxei ós Illata miatt sxerfeletl kedvelt lla hölgy Ily ékaiorrcl a terembe lóri, a terem nóhAny percx múlva bctelllk Illattal. Egy melltfi «0,1,1.20.1.60. tpAr fülbevaló 80. 1.1.20.1.60. 1 karp-recx 10 <»80 1. 1.60. Nyak ók (XI KOI. 1.60. 2.60. Óralánca 1.40. Ax u J TKINKOM E TEKKK. Ölvaaó k^ailet lulut óra-lUyelék drbja 20 30 kr. Árlejtés! hirdetmény. IKO'',1. évi január számú végzése által a Zala-Egerszegi nagy éa a régi mogyo- Zalamogyénok lKO''.l. évi január 12-én tartott ro»dkivllli közgyűlése -„j - megyeház két szárnynyal való megtoldiUát, ház alkalmasitását rondolto ol. Az első építmény, mely 147* 3'' G" területot elfoglalaland pinczék nélkül a régi mogyoház módjára ée formájára építendő 1 észen 20,661 forint 66 krnyi költséggel van mogszámitvn. — A második munkára, t. i. a régi épülőt alkalmatositása ée lépcsőházzal leendő ellátására, molynok tervei azonban csak nagygyA-ból létoznek és részletesen csak az ópités r.latt, az építés vezetés által készittetui fognak, egy 713» forint 34 krnyi átlag összeg van kivotvo. Az első munkánál az árlejtés az ogész összegre törtenoudik, a másodikra nézvo a tervhez mollékolt ogység Arak szerint azon világos kikötéssel, hogy az utób''ú biztosítására leteendő bánatpénz és biztosíték a kiiett átlag összeghoz mérendő. Ezen építési munka, vállalat utjáni kiadására 1869-ik évi május 12-én Zala-Égerszögön székelő számvevői hivatalnál reggeli 9 órakor kezdendő szóbeli és iráabeli ajánlati tárgyalás fog tartatni. Ezen árlojtéai tárgyalásban mindönki részt vohot, ki érvényes szerződésok kötéséro jogosulva von, és a ki vagyoni állását, nagykorúságát és üzleti «.«zeköltotésoiben jó hirnovét igazolhatja, azok podig, kik nem szakértők, a szóbeli árlejtés megkezdése olőtt szakértőkkeli összeköttetésüket kimutatni tartoznak. • A szóbeli ajánlat biztosítására a kikiáltási ár 5 százaléka, azaz 1390 forint osztrák érték bánatpénzképen még az Árlojtéai ld. Madarász And. Pécsett ajánlja GÉPGYÁRA ÉS ÖNTÉSZETE készítményeit gőzgépoit, különösen podig malom szorkezoteket, olaj hongor- 6« sajtókat, borpréaokot, gőz- és vizvozotési csöveket takarék-tü«-Uolyoket és azok egyos részeit, kutakat, oszlopokat, rácsosatokat, mindon névon novezendő őntvényokot, továbbá gazdasági gépeit u. m. szántó-, irtó-, kapáló- és töltögető okékot, vetőgépeket, magtakarókat, rostákat, orőmüvokot(göppol)lőszorkezotre, cséplőgépeket, kukoricza niorzsolókat, répa és szecska-vágókat, zu«6-és daráló gé]>okot. Mindon a gépészet szakmájába vágó megrendeléseket leggyorsabb olőAllitAs s logjutAnyoaabb Arak mollett clvAlla ügy a gyArba Vitézmtcza 14-ik szAm alatt, valamint raktár jrodAiában országút b-ik szám, hol a fentebb elősorolt készitra nyékből folytonos készletet tart. (176—10) (257-3,2) tTaslet: TRAUGOTT FEITEL (Wro 4.) Béca, Kürntiicrriiig Nro 2. (237-12.2) a Drasche-házzal átellenbea. o oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooocoo © pénzeket, éd mindennemű arnuy, «-zOnt éa driÍKn-kövekkel kirakott réglnégekft| tovAbbA nyönB>Öket, mI-nch köveket, nrnuynt, eiQfltöt cs ásványokat vt*z és csórói a legmagasabb áron a régiségek és természetiek irodája Pest»«, Derottyaatoza a Lloyd épületben, 14.1«. a. ^♦eebea Herrea-Oaiee Mo. S. hot ogy najjrAlasilóku raktár mindennemű rógiaógík, rógl pénxsk, gombok, övek óa mente-kötSkbSI a legolrsóbb áron ugysxliitéu egy nagy raktár ásváuyok, lepkék, bogarak, ma. dirbSrök, tojások óa Uvcfaxeuiek Is találhatók. I.evelekre salveMu vAlaax.xal és ért«.ltÓM«l saolgálUUk. (1W-11) (j^^OOÍKJOOOOOCKKJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOrtOOOOOOOOíHtO Mint haszon-adó ajánltatik LOTZ H. es «, PESTEN Váczi-ut 403. sz. • kézi szállító eszközök minden alkalomra használható mostanig ol nőm ért előnynyol, különösen fóldmunkálHtokra kózi taliga (amerikai navybarrow) darabja ö és fél forint o. é., amelyből a gyAr i.jponta kéUtAz darabot készít. (264—10,1) tárgyalás olőtt leteendő, moly összeg a vállalat elnyerése esetében n vállalati összeg 10 százaléknyi biztosítékra kiogészító lctzon. Az írásbeli ajánlatok mindjárt az ajánlati összegnek 10 százaléknyi biztosítékával tcrholondők, és a vállalkozóktól az árlojtésí tárgyalást megelőző najton esti 6 óráig a megyei számvevői hivatalnál boadniKlók. A bánatpénz é« biztosíték készpénzbon, államkötelozvé-nyokben, azaz napi árfolyam szerint, és tökélyotos jolzálogos okmányokban letehető. Az irásbóli ajánlat folbzercléséro nézvo ozonkivül megiegycz-totik : hogy az ö<) kros bélyeggel ellátva, jól bej>ocsétolvo legyyi, az ajánlati összeg határozott kijelentését .számokkal és botükkel és ama nyilatkozatot: miszerint ajánló magát az illető általános és különlcgos építési feltételek pontos mogtartására kötolozi, tartalmazza. Az Írásbeli ajánlat végén ajánlat tovő vozeték és mellék novo, lakása é« polgári állása, nom különbon az ajánlat kiAllitAsAnok kolto bejegyzendő, Kívülről az ajAnlat akként czi-mozendő, hogy azon az árlejtés tárgya könnyön foismerhotő logyon. Az ozon épitésro vonatkozó terv és költségvotés, valamint az árlojtési és építési foltétolok a számvovói hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Égerszög, IH69. april 5-ón. "a bizottmány. MISEMONDÓ RUHÁK, pluyiálék, dalmatikák, albák, rochettek, volumok, oltúrpárnúk és terítők stb. Ohina-ezüst ós tüzaranyzott monstranzok, kelyhek, c/iboriuiuok, pacifical gyertyatartók füstölők töménytartóval, s/entelő-viztartó aspa-soriumma), lámpák Htb., / (09-20,24) Egyházi-, czéli- és Iskolai lobogók, bnldichimimok c{8 pnntitical eszköz,kesztyű infttln paxtoral, grcminl, linrisnya, cziptí alb. s a luggatdagalban K¡Állított ORKTATOK, é h iu i u d c n t* « ) h n x I Kiérek Ugjuidnyoib dron kaphatók: Otoertoauer Alajos, gyArroktArábon, váczí-utcza 16. szAm a. PESTEN. Árjegyzékek és utasítások Jtjyénatrai^ekMIdetnek. Porosa királyi ndrarl küldS. ROSENTHAL H. bécsi ¡(Glycerin gyomor-ital-készitö) Iglycerin-eisen-liqueub melyet aa udr. tanácsos ós orrostudor urak 0 ppolzer, Balassa, Vlszánik, ugysxlnto af5-orvosok Kovács, Löwy és Dr. Lénk (HAxl orvosai herexegBehvraraenberguek,) IsArgasilg, vérvosztéa, erőtlenség és női bajok ellen, meggyőződésük után jóváhagyják. — Kapható Rosenthal II., l''ratcrstrasso 24-dik esAm, ugyszinto az osztrák-birodalom majd minden gyógytárában. Egy nagy üveg ára 2 frt. — kis 1.30. Pótlék-raktár üécsben : JoiefWel«, Ptadt, Tucblanben inm Mohren-, WllhilM Raab, Ktadt, I.ugek xum schwarxen lltren; Dr. Jos. Glrt-l»r. Htadt, l''relung Nr. 7 i Aat v. WaldheJn, 8tad^ III»-írelpfortgaaao 17 i Helaf. Jesovloh, Wollxelle I Dr. iebaBR Lamatl0h,Wledner Kaupbtraase.xurhell. Drelfaltlgkelti Carl Brants, Josrfatadt, xum goldenen I.övrea | V. HSfer, Laudatraase, Ungargaaae Nr. 12; A. Vólk, Kudolfahelm HohOubrunnerstraase 190) 1. PoMmaaa Kohlmarkt | F. j KuahXttter, MarlaHlf xur „Marlal.ll«.« linktár a birodalom gyógy táraiban : I Depot in post: Josef v. TörOk. xum heil, Oelati Mlch, |j sovIU, pharmac. und tochnlacb-chooilscliee lusütut) ll)r.D. Wagaer.sumltoielispalaiin; F. Formágyl, «ur Mk-rla Multor Oottesi Elsenstadt, Kr. Orjlssner, *um Bt. 8al-jvatori Or.-Kanlz»a Josef Uelus■, CiuíllovAkmmschwar. j seu Adler | QUns, Kranx X. ftrclile, xum uug. Könlft — ■Kaposvár, J. Markuv; Qedeaburg. Andr. Uexey, sum . K''lnlg v. Ungarn; Stelnamailfler, Kr. Plllleh aum Auge (iottest Vetzprln, K. Kcruuexy aum acliwarxrn Adler | ; Zala-Egerszeg. Anu luó. (242-18,1) A 19-ik századnak egyik csodája! /ESTHETIN. Tisztauövényi szer az ösz haj eredeti, a megószüléa előtti színének visszanyerésére, annak a megószüléstól s ki esést í miudonkoira való megóvilsára s a hajnövésnek feltűnő módon előmozditégára. Kx Állomány nem érexes, aaúrt tökéletesen Ártalmatlan, a Igeu e^ty-aaerü alkalinaxAau, a hajat nem rontja inog s axlno nem vAltoxlk, — Ugr Qvog Ara »''frt 60 kr., póatal olkUldóaacI 1 frt 60 kr. haaxnAlaU maallAss«'' rgytltt. — WtT ''sínét eladók tetemes axAsalékban réaioaOlnek. 8TAHK J. fodrász Joaofatadt, JoaefaUdloratr. IC. ax. ».. Bérabsn. resten TÖRÖK JÓZSEF gyógyaaerésanél, kirAly-ulcsa 7. s«. a. A „Mrd. Wochcuschrlfl" bírálata: „AestlMtla"-Mk nevexUtlk ason - 8TAKK ur Alul felUlAJI bajfeil« _ sier, mely hasonlói felett axou elínynyel blr, hogy éroakerarékUSI menUn nsmesak kártékony befolyást nem gyakorol a hi\Jl*l«J''«i haneio eiösllo vegyéaselnél fogva a kollemost « bw«o»»íJ eerWWhre. « b»j»'' "6lfa silueal s a kiesést*! óvja. Ulnden essel tetl tUMet klálletu a pfóH'', 9 a haaanálat is Igen kényelmes. ''t , Wajdit8 József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Na Kanizsa 1869. április 24-en. \ n 17. szám, Nyolczadik évfolyam. / Kiterjedve SOPRON- és VASMEGYÉKRE. Vejryea tai-taimu b.etUap a szépirodalom, kereskedelem, Ipar, sazdászat, tudomány és művészet k ti rolnii. Megd elenlK: Minden »lowbatíii, egA»* Iveo. ,, /¡. , f4s«k-kr»stöi Iroda étt kiadd hivatali WAJD1T8 JÓZSKF krtnyvkereekedéiAbe.., Előfizetési föltótelek : | Helyben hAihoi hordAaeal ii vldAkro poelAn k(ll<l»e • a ím ¿yio i - 0 frt. — kr. . j I évre - - 3 . — . Kviiogyoíro - l „ 60 . A vasárnapi iskolák. Ml*.. OrJf SxApAry Qtu ÍÜUpAa ur ÜUl nevelfc.eU'' caAlohra kltíiiOtt \ db maffy" »rajíyra. III. pályamű. A mindenki által és a legtöbb tekintetben méltán kárhoztatott Bach-korszak eszme-szülemény ének és csaknem a kényszerítésig erélyes föllépésénok kÖMÖnhetni a vasárnapi vagy másként mint nevexhi is szokják ismétlési iskoláknak hazánkban történt létesítését éa elterjedését. — Hogy ez említett korszak, — mely kény-uri hatalmát sokat szenvedett hazáuk elnyomatásán irányzottnak mutatta, hathatós körbejárása által mégis általában a tanügyet mily lendületnek indította, bizonyítgatnom fölösleges, —-mert csak egy-két futó-pillanatot vessünk vissza legalább két" vagy három évtizeddel ezelőtt volf tauügyi állapotuukra és hasonlítsuk össfco azt az ezelőttivel, a meggyőződés eredni/nye minden részrehajlás nélkül önként beisuíerteti velünk, hogy tanügyünk, bár a k<v kívánalmainak mindenben meg nem fe-lelólcg, mégis lmlndoft. — De hogy megkezdett tárgyam foualát meg no szakítsam, visszatérek értekezésül kitűzött tárgyam azon részérő, hol azt elhagytam, vagyis a vasárnapi iskolákra. — E kormányi bölcs rendeletre hazánk megszámlálhatatlan községében állíttattak fel ismétlési iskolák a nép-nevelést mélyen szivükön hordozó tan-ügy barátai által; do, hogy ezek eddigi minőségeikben a népnevelés fontos czéljának kellőleg meg nem feleltek, —- annak valósága a tapasztalás igazságában található fol. Ezen okoknak fürkészés alá Tevésével darázs-fészekbe nyúlnék; nincs is ez szándékomba vévo; mégis azért nyílt sisakkal az okok kútfejét azon laza közönyösségben lévőnek vagyok bátor tulajdonítani, melylyel az ily iskolákat létesítő községi elöljáróság a nép-novelés szent és fontos ügye iráut —• többnyire — viseltetni szokott, gondolván, megteremtettük*) népuevelésünk előmozdítására az ismétlő iskolát, a tanítónak is átadtuk, végezze ó most a többit. Öröm tolt kebellol is lép osztályába a tanító az első oktatást vasárnapi neveudékoi-nek megadni; — fáradtságot nem kimélvo, tanítását érdekes- és vonzóvá, bánásmodorát is megkedvellietóvé tenni iparkodik azon poodagogiai számítással, hogy ily módon az iskola és tudomány (ameonyiro ezt az ily tanulóknál számba venni lehet,) iráuti szo-retet magvát hinti el tanulóiuak kebelében, miáltal legyőzöttnek hivén a nehéz kezdetnek, és könnyen végezhetőnek tartván a további munkát; pedig a tapasztalat az ellenkezőről gyózódtet meg, mert az olóadá-sokrai szorgalmas megjelenés az ily féle ujonczoknál rövid, legfeljebb annyi ideig tart, míg elóttök észrevehetővé nom váland annak tudata, hogy oknélküli mulasztásaik daczára semmi fogyolml rondftzabály reájuk •) Nem elíg valamit teremteni, llletBleg valaminek létet elCIdAini, hanem ast fenntartani • koriuA-nyoanl U kell. 8»erk. nőzve büntetésül nom alkalmaztatik. Az ily gyakori elmulasztások a tanulmányokbani előmenetelt pedig helyrepótolhatatlanul akadályozzák az ily korral haladó ifjaknál. Az ismétlő iskolák létesítésével, ha czé-lunkat sikeresen elérni akarjuk, alkalmas, ós az előadásokrai pontos mogjelonést, ha másképen nem, kényszeritőleg, — biztosító rondszabályok volnának először is alkalmazásba hozandók. — Találkoznak is kivételesen egyes községek, faluk, hol a vasárnapi iskolába járók a nt. plébános urak által alkalmazásba vett azon büntetésben részesit-tetnek, — ha köteles tanidejűket mentségre nem szolgáló ok nélkül mulasztották el vala, melynek folytán ók nősülés! szándékukban megakadályoztatnak. Mennyi és mily kellemetlenségekkel járhat az ily büntetés alkalmazása, azt az erkölcsi világban szabad szommcl látliatui. Az ily fegyelmi eljárást pedig a többiekre nézve ijcsztgotésül egy-két hétnyi időre alkalmazásban tartani s egy pár szóból álló Tntós mellett a büntettot büntetésének terhe alól felmenteni nem egyéb, mint a vasárnapi iskola előmenetelét szándékosan akadályozni. — Egésaen másképen van ez községek- és városokban, hol az ismétlő iskolákat látogatni kötelezett növendékek többnyiro mesterséget tanulók. Ily tanulóknál a faluhelyeken használt büntetés, tekintve koruk- és érotlenségökot, alkalmazásba nem vehető; — ilyenekre egészen más fegyelmi eljárás alkalmazandó és több helyen alkalmaztatik is; és — pedig amely vasárnapi növendék a köteles tanidő-ból alapos ok nélkül többet elmulaszt, felszabadulásra inas-idejének lcszolgálása daczára igényt nérn tarthat mindaddig, mig mulasztásait után nem pótolandja, ezeket pedig a tanító által kiállított és igazgatói uton ellenjegyzett bizonyítványok szokták igazolni. Az ily fegyelmi eljárás szigoru és pontos megtartása az inastnuulóknál nagyban volna kénes elősegíteni az ismétlő iskolábai szorgalmas eljárást, azonban az a sajnos, hogy az ily tekintetekben korlátlan hatalommal élhető czébek a felszabadulni akarót és a vasárnapi iskolát hanyagon látogatottat legfeljebb megfenyítik, vagy talán egy hétre visszautasítják s igy uientettnok hiszik a magukét. - Mii tettek ezáltal? — Nem mást, mint kárt az iskolának; uiert ily eljárás mellett a még az ismétlő iskolai előadásokra mogjelcnni köteles inasoknak — úgyis felszabadulok ürügye alatt még nagyobb alkalom nyujtatik az iskolábai menés holyott szokásba vett csavargásra, mit tenni amúgy Is vakmerően mor, tudván, hogy hibáinak orvoslására ügy sem létezik ír. Az ily számítás nélküli eljárások mellott, hogy a vasárnapi iskolák a tanító legnagyobb buzgalma és leglankadhatlanabb fáradalma daczára M) felelhetnek inog kitűzött rendeltetésüknek, az igen természetes. Nem csoda tehát, hogy a ipagyar fÖldmivos- és polgári | osztály igep nagy száma a külországok, mint Hirdetése] .\ hat haeAbos petlUorárt I-»anr 7 kr. t-e*or 0 .<j minden tovAbbl belkUtAiért 6 kr. llélyegdlj minden egyei bolktabUArt SO kr. A .Nyílt Úron" egy petit .or belkUlA»! d(Ja 16 kr. Hirdetéseket elfogad : N.-Ka*Utáa: a K''AIhíiiivatai,.Pettcn: zki8lkrm Béo»., Hamburg-, Berll»-, mj8«-»,Fraakfwt. i, BfWt || ben: HaA8kn«TKin A V00i,KK. Llpo.e-, Bern-, é. |j Stuttgartban: uach8k& tAm8A. Béo.ben; oppklik angol, franczia stb. hasonló osztályaitól a műveltség terén évtizedekkel hátrább áll. Óriás léptekkel halad a kor s nem hagyand nokünk egyebet o jelszónál: „Sietvo haladjunk mi is, különben még hátrább maradunk." A kor in tó szavát követve, sii&sűnk alaki-taui tehát minél több helyen addig is — a polgári életben nélkülözhctlcnné vált tudományok elsajátitliatása végett vasár- Yagy ismétlő iskolákat. Most már nincs okunk ezek fel nem virágozhatta fölött kétségbe esnünk, mert az ezt elősegítő kellékekről szentesített népoktatási törvényeinkben szakavatotton és eló-relátólag gondoskodva van. (KolytalAsa kflv.) SZÉLIG FEUENCZ, ol. f8tanodái tanító. A bakonyvidók termelése. Hogy miliő kereskedelmi, és műipari czíkket bírunk, a most még fejletlen kender-termelvényünkbcn; hogy ueinzetgazdásza-tunknak minő emeltyűjévé válhatnék az, ha termelése kihatóbban, s kezeléso szakszerűbben végeztetnék : ma már az elismerés oly fokára emelkedett, miszerint arról szólani felesleges volna. Elég bőven kifejtették ezt már nemzet-gazdá3zaink! Szerény soraim, mint már a cziiu ís mutatja távol állanak az első sorokban megpendített eszme fejtegetésétől, távol állanak a kendernek az üzlet világban elfoglalt helyzetének vázolgatásából: — inkább bei-életére, a kendertermelés egy bizonyos helyiségére, a bakonyvidékro szorítkoznak. Az ily helyiségi ismertetések ritkán hoznak fol ugyan valami ujat, do elmélkedésre, összehasonlításokra adnak alkalmat, a mi pedig egyrészt már az ész- és czélszerüségi útjához! közelgetést jeleuti, míg másrészt az elavult kezelési formák ilynemű felmutatása, a „rnca culpat" juttatja eszünkbe » az ujabb vívmányok ós okszerűbb kezelések elfogadására vezérelhet. Do Yan^az ily helyrajzi ismertetésnek más becse is, habár sokak előtt ez még valóságos „terra incognita" — azon hiszemben lóvén, hogy a felmerülő kezelési eltérések — náluk nem levén alkalmazhatók, tehát nem is hasznot hajtók., Ezen felfogás azonban téves, s haazonnélkü-liségo csakis a látszaton alapul. A helyrajzi ismertetéseknek liaszonnélküliségo — ismétlem — csak látszat, mert hitem szerint minden termeié vagy gazdának, a termeszt-inény oly neménél, mely kiható ós kereskedelmivé kell, hogy váljék, ismernie kclleno mindazon helyeket, hol az termeltetik; tudnia, minő fok és mérvben, de tudnia továbbá mindazon sajátságos és táj-eljárások módját is, melyek az ^ígyanazon termei-vénynél, — a legnagyobb jövedol raezést vévo mindenkor alapul — létesíttetnek. Ez az oka kender-termelési holyrajzoin-nak, s c czéllal vezetem t. olvasómat egy pillanatra a/Bakony bcljébo. — Igaz, hogy vy ezen vidék nincs arra hivatva, hogy a kül-kercskcdésnek nyers termelvényével adjon lendületet, do ellenkezőleg igen is meg van áldva oly természeti erókkol, melyek kipótolják a nép életszükségeit, s clegendóleg fedezik a nélkülözhctlcnekct, Az ily körül-móny pedig már is eléggé életbe vágó. Szerencsés holyzotben állana akkor hazáuk, ha ezt minden részéről el lehetne mondani, akkor lapályaink és síktérségcink valóságos aranybányáinkká válnának, mert összes productivanyajunk a kereskedelemnek adhatnók át. De lássunk kitűzött czélunkhoz, szóljunk a kendcrterineléá ügyéről. A bakonyi kciidertermelés még ekkorig csak a belszükségro, tehát a bclfogyasztásra szorítkozott, s hogy kereskedelmi szempontból nem foglalt el az üzletvilágban oly helyet, mint a futaki, újvidéki s egyátalán s bácskai az nem a nycrstermelvéuy (töretlen kender) minóiégébou, mint a menyiség előállításában, de főkép a feldolgozás hiányosságában rojlik. Felhozható lenne ugyan, hogy a tal^j minőségo befolyással van a kender minőségére s igy hasznot hajtó szempontjára is, a mí természetesen való és igaz; do az bizonyos ismét, miszerint a kendornek meg nem felelő talajba igen ritkán vagy sohasem löszén kondor vetve. A kendernek mcgfolel''3 talajt pedig a munkás nép saját tapasztalásain okulva jól ismeri. Ha kell, ha haszonnal alkalmazható a talajismeret valahol, ugy az a Bakony liogy-ségei közt, a bakonyi gazdaságoknál, a gazda egyik fókellékének koll lennie, — o nélkül gazdálkodni, annyi mint pazarolni, mert a hegyes-völgyes vidék legnagyobb részo uj-képzóduiény és üledék levén, a hegyhátak, a hegyoldalak, a laposok, do sőt a dűlők is a lőhető legnagyobb talaji eltérések felmerülését tárja elénk. Epén a talaj képződésének miuőségéből (üledék) magyarázható ki soknoiuüségo; épen ez okból akadunk bár ritkábban köves és sziklás, — do akadunk futó homokra is, találunk márgát valamint kötött agyagot, találunk uzouban televény és humus, valamint fekoto ós sárga hornoku talajra váltakozó keverület és variatiolian. Innét van a llakony termő ereje, ismét termolvényénck soknomüségo. S ha felteimé valaki, miszerint ezen hegyek közt a búzát csak liirből ismerik, vagy állítaná, hogy a repc/.e csak az álinak röpko képében jelenik meg, az véghetetion távol állana a valóságtól, mert búzája nemcsak aczélosabb, do nehezebb Is a bánátinál, a buzatcriuöföld-nek tartott kanaanjaéival, többször levén szerencsém ül ''/, font, do egyszer 92 ''/i fontos búzát bemérhetni, pozsonyi inéiit értve. Hogy miért nem bír mégis az elismerés fokára jutni? arra Igon egyszeril a felelőt: — inert kevés. Igy állván a dolog a talaj minőségére uézvo, a kender-Üzlet nélkülisége nem a hirrkvbitéargl <tiy. Talán ha tüzeteoen felvilágoaítnák az illető szülékot, hogy a rájok rótt havi befizetés elko-rülhotlon iskolájuk fennállása a a tanítók díjazására, nom tonnónok bitfolckeaetük rovására ily lépést Megvalljuk, hogy nem épen meglepetés nélkül vettük ozon esemény hírét oly oldalról, — melyről a közvélemény igen szép elismeréssel nyilatkozott. Izraolita társaink szegényebb osztálya műveltségi tok in tétben érettebbnek volt kikiáltva n mionkénél; — idáig nem akartuk kétségbovonni o rájuk nézve hizelgő állást, ma azonban sokat vesztott hiteléből. Mi történik a kiexpodlált tanulókkal? Felvétetnek katb. iskolánkba. Hogy az izr. tanulók tanodáinkat keresettségüknél fogva látogatnák, annak csak örülni tudnánk, de ily oaotben s a tanévnok úgyszólván végén, hogy fölvétetnek, bajos helyeselni. Az ily Burlódások a ncvolda ügyének használni nem, crak ártani tudnak éa fognak. A koszthuly-szontgyörgyi szárnyvonal épltá-séhez, ha a hírnökhiteit adhatunk, az engo-déiyezés utAn azonnal hozzáfognak- — Bizony tzerotnők, ha mirél előbb városunk alatt pipálnának a mozdonyok, hanem addig még igen sokat pipázhatunk, míg megérjük, ha ez is oly i''zokott gyorsasággal halad, mint más több ''ügyünk. A fols. gazd tanintézet hallgatói pár napja a kétholyi urod/.''Arnba kirándulást tottok. Több eredetiséget olbaiigatva, csak annyit mondunk, hogy a hallgató: ig zenokara — mint ők szokták novozni „praxi-banda" húzta a városon végig a „Rákóczy induló"-t. Igazán dicséretre méltó, hogy az intézetnek oly tagjai vannak, kik egész kart képesek előállitani. Kár, hogy többszór nem hallatják játékukat. Viszontlátásig 1 K. Gy. Heti uzemle. Április ''43-án 1869. (B-fi.) Dr. Machik Béla, Sarolta csásaárné udvari orvosa Pesten tolopedott lo. — özvegy Déryué, a magyar szín- és dal-raüvészet egykori csillaga Miskolczon nyomorog, már 77 évos. — Liszt Feróncz Pesten a belvárosi plébánoshoz száll. Előadása 20- éa 80-án lösz. — 0 Folségo april 24-én nyitja meg trónbeszéddol az országgyűlést, másnap, vasárnap 12 órakor lesz a „Józsof nádor" szobrának ünnopélyos lo-leplozéso. — A honvédségbe októberben sorozzák bo az -alsó ujonezokat. — Nagyváradon egy pinczébon megtalálták az 1849-ki országos had tanács el ¿Oki pocsétjét. — A zágrábi egyetem szentoaittetett. — Zágrábban a posti országgyll-lésre 2 felső- éa 29 alsó-házi tagot választottak. — A postbudal Qanz-féio aczél-öntödót is rész-vénytársulat veszi át. — (IrófTaafo a roicha-ráthí mlnlstertauács elnökévé noveztetott ki. — Bulyovszkyné a nemzeti színházhoz szerződtetett — A „Peater Corr." megezáfolja azon hirt, molyszerint Wonckhcim báró kilópno a minís-teriumból. — ''A nyárra a sultán udvaránál Ferenc* Józsof ő Folségo látogatását várják-- Pernyávában egy földmüve* nejo, kínok 9 évro szülotott gyermeke, e miatti örömében elméjében megháborodott — „Aurora" czimmel egy uj könyvnyomtató- éa könyvkötő-réezvénytár-saság van keletkozőbcn. — Pesten a barátok temploma ogyik zsámolya alatt egy coocsemő találtatott; kezoi s lábal egy részét éjjel a macskák megotték. — A táviratokért, hír szo-rint az egész osztrák-magyar birodalomban egyenlő árt azándékoznak Bzabni, moly tetemesen olcsóbb lesz a jelonlogiuél. — ó Folségének o hó 17-én lett a teljesen fölszerelt magyar testőrség bemutatva. — A szultán Walos norczeg-nónolc Igen nagybecsű ékszerokot ajándékozott. — Londonban az ott élő magyarok egyesülőt létositósét határozták ol. — A nagyváradi szom-gyógy-intézotbo szombotogok lolyvást folvétot-nok. — ó Folsego a Királyné Jókai legújabb regényének ajánlatát elfogadni méltóztatott. — Németalföldön eltörölték a birlap- és hirdetési bélyegot. — Egy bécsi lap táviürgöny<\szorint a honvédség fölszerelése coljából hirdetett pályázatról Vécaey nagykeroskodő lett a nyortos. — Pesten az izr. hitközség egy második zsinagógát szándékozik építeni. — Az Irsa és pilisi állomás közt vasúti szerencsétlenség történt. — A koronázási domb olhordási ügye még mindig nince véglegesen eldöntvo. — A belügyministor Csongrádmogyét 1 évro rögtönbiráskodási joggal ruházta fol. — Liszttől ogyütt Pestre fog érkezni egyik legkitűnőbb tanítványa, a 17 éves Leitert Qyflrgy is. — Pár héttel ozolőtt egy budai poztahlvatálnok nágyobb pénzösz-szeggel, 17 ezer frttal mogszökött— Az ordélyí királyi kormányszék raüködéoo apr. 80-án megszűnik. — A jelen országgyűlés korelnöke: Pribék Antal, korjogyzők: Zichy For. Victor,. Jurka Bazil, Porényi Zs. Széli Kálmán, é* Jut-kovich Miklós. — Bécsbon ogy árvorozéa lesz, hol az árverezendő tárgy becsértéke ogy uj krajozért tesz. ; nyeraHnder minőségében, dc csuk is a kezelésmód hiányosságában koresendó. Hogyan éa mikor lesz vetve a kendermag, mint kell éa munkáltatik meg földje, a ken-dortermelés ezen és több gazdászati pontjait mellózeudóm, ez ugv is „a kender termesztés" — tüzetes ismertetésének körébe vág, melyek azonban azon hiányok, melyek azon hátráltató téuyczók, mik kenderünknek virágzó állapotrai jutását, hasznossá válthatását ellensúlyozzák ? — felmutatni cl nem mellőzhetem. A bakonyvidéki kendertermelés az 60. és 60 évek között, midőn a szemes termei-vénynek, gabonának átalán magas ára volt, véghetetlenül elhanyagoltatott, elannyira, miszerint 10 — 12 falu határában alig akadt a szem egynehány négyszögöl kenderesre, melynek magvas részét ósz elejón ugy elpusztították a verebek ezrei, hogy alig lehetett nyüvés alá venni, s ha ügygyel biyjal valahogy mégis csomókba szedettetett, s kiáztattatott, lett belőle egy marok csőpQ, alig haszilálható másnak — mint zsákfonál-nak. Magról pedig szó sfcia lehetett. Nagyobb kendertermelés tehát cazcágában so volt senkinek, a nép a fonástól kezdett elszokni, kezdett lemondani, s nz ősi szép szokások, a fonókák kezdtek a divatból (mert a nép életében is vannak divatok) kimenni, hisz. a búzát, rozsot, árpát stb. jól megfizetik, lehet azon vásznat, készet, szépet, szebbet, finomabbat vásárolni. És ezen fonák nézet már csakugyan gyökeret vert, s talán megörökösödik, ha nem jön egy uj korszak, mely a népet is felébreszti elsatnyulási álmából, felébreszti és tova üzó az urhatnámságot — a közös szükség által. A gabonanemüek —■ a különféle elouii csapások következtében elcaene vésitek, elsatuyultak; a termés alig fedezhette a gazda kiadásait, s c mellett az árak is hihetetlen olcsóra — legalább az elóbbeni évekhez mérten — szállottak, oly mérvben, — hogy a munkás nép kezébe annyi pénz se juthatott, miszerint az állam követeléseinek tudott volna eleget tenni, a szép és vett Yá-szonnemü pedig már rongyokká és foszlányokká silányult — ekkor a kenderterme-lésnek is i\j korszaka nyittatott meg. A kcndertermclésnek a szegénység és nyomorúság adott uj lendületet. Ezen forduló pont az 1862-dik és 63-ik évekre esik. J** id még ugyan az idő, rövid ez uj korszak múltja, do fényes eredményeket mutat fel a népéletben. — Az 1864-ik évben a kendertermosztés, már legkevesebb tizízerezve lépett fol a a bakouyi takácsok, kik már a megsemmisülés örvénye szólén állottak, bordáikat és szövőszékeiket, melyek évek óta a sötét sutban pihentek, s legfel-jobbi a pókoknak szolgáltak műhelyül — kezdték; előszedni — boldogabb idők bekövetkezésének reményében. És e reményök nem volt hiu álom, a nép seregestül tódult hozzájok, 8 igen keveset mondok, — ha az 1864-ik évi kendertermést (a virágos és magvasat) 60,000 rőfnyi vászonmcnn>iségre teszem. Ezen számokhoz maga Csernyo (falu) tizen nyolez takács kézi gyártmányával 9 ezer s egynéhány száz rőffel járul. Hogy e? a kcndcrtermelésnck egy óriási lüktetésére mutat, ugy hiszem, nem kell magyaráznom. (Vígo követkeilk.) F. 0. Levelezés. KrxzthHy, april ti. 1869. Legközolobb a holybolí izr. tanodából, mint biztoo forrásból értesülünk, több tanuló elutiu''t-tatott, mivol a havonkénti tnndij lefizetését nem teljesítették. Itt két oshotőség lobot, vagy nom bírnak fizetni, vagy nem akarnak. Ha az előbbi áll, ugy igen megrovandó az eljárás, második esot-bon igen roszul választatott az eszköz, a fizetés eszközlésére. Véleményem szerint más módot lohetott volna foganatba vonni, moly inkább czélhos vezetne. — No nz is jó, az is jó, do mégis... — Soh''so vesződjék volo orvos ur. Hoi pedig dehogy fájt a feje szegény Katin-káuak, hanem ha már épen valaminők fájnia kollett, jobban oltalálandotta Adorján uram, ha a szívfájdalmat adja okul. Fájt bizony, fájt a szívó szegény Katinkának, hogy nem láthatta a csínos ífjut Ott ül szomorúan, mint maga a megtestesült fájdalom az udvarra nyiló ablrk mellett, főiét csüggedten hajtja keblére, melyből koronkint nehéz sóhajok birkóznak fol, — majd kitekint az udvarra, hol a hím-pulyka szárnyaival a földöt söpörvo, forgolódik a nőstény körül, totszolgő hangon beszélvén hozzá. Még jobban olszomorodik Katinka, búsan ugrik fol székéről, apró lépésekkel mérvén végi« a szobát A koményitott szoknyák ropogáaára, szerol-moa doktorunk is opodvo tokint az ajtóra, mely irigyon rejti ol olőlo a kedvest — Sajnálom, nagyon sajnálom, hogy nem ajánlhatom fel szolgálatomat m szép kisasszonynak, higyio meg uraságod, oly biztos receptet írnék, mely ogy pillsmat alatt kioltaná a fájdalmat — Aztán patika sincs falunkban, é* mire a szomszéd városból megfordulnának, magától is megszűnik. De minő irtózató* lárma ez? Bódi nézz ki, kit ugatnak azok az ebek. Adorján uram folyton doktorunk szemeibe nézett, mintha valamit kiolvasni akarna bolő-lŐk éa pedig oly erősen, hogy az uem birrán kiállani, földre süté azokat — Jó napot I — köszönt bo Andor. — Hozta Isten, ej bo régen láttam jegyző urat — Nem csoda, mikor az omber annyira ol van foglalva a helység ügyeivel. — igaz, igaz, sok a baj, roaxak sz emberek. Do ugyan mi járatban van. — En ? folt a képen, — hol is kozdjom csak ? tehát egysnosen lány-né.... — Pszt 1 apám, még nem jutottunk odáig — sugá Árpád. — Azaz, a doktor úrral a Balatonhoz rándulunk fürdőre. — Ily későn, hisz hideg már a viz 1 — Mint mondják, a Balaton mellett molcg fürdő is létezik, annak vegyészt megvizsgálására megyeink, másrészt azonban a vidék mogszom-lélósére, — minthogy ¡u szándékoznám lote-lepedni. — Igen, igon ; szeretnék a doktor urat lote-lopiteni, mert ugy is kevés jó orvon van vidé- künkön, — erre pedig mladonoeotro házasság szükséges. — Hüm, hüm, bizony anélkül nom lehet. Már ki van hirdetve diplomája, öcsém uram ? — Ki — azaz tulnjdonképon nincs — habozott az orvo«. — Hát az ugy van, kedves Csók uram, hogy az orvos nr szegény fiu lévén, kénytelon volt oonditióval..... — Nomdo a „két szerecsen" utcxábau ? — Ott — azaz kérem . . . — Hab keveréssel, nomdo ? Hári barátunk olképedt, mintha a monnykő ütött volna lo molletto 5 iaj átkozott öreg ura fellebbentette a fátyolt, ol van árulva, — ezért nézett tehát ugy a szomoibo. Nyelves uram is csak állt és bámult, nom tudván elgondolni, mi történik Itt, komédiát játszanuk-o velo V — Katinka, jöszte csak ki, lányom 1 — Parancsol papám ? — A doktor ur megkérte kezodot. Katinka, mint illett, szendén elpirult. Hári barátunk szemeiben pedig csillám jelent mo£, hátha csak tréfált az öreg ur, Nyelves uram is szabadabban kozdett lélegzeni. — Tud — folytatá Adorján ur rövid idő múlva — fogat húzni, erőt és tyúkszemet vágni, továbbá borotválni, do roszul. Ss^iát tátotta az egász társaság. — No tessék bámulni, uraim, doktor ur valóságos borbély-legény; koronázáskor Postro rándulván, a „két szorocsen" utczai borbély-boltbsm találkoztam volo, s ha jói emlékszem, kozemmol kissé arczul is logyiutottem, mert megvágott Jaj, lángos lobogós! Nyolvos uram még noha így nom érezte magát, szólni sem tudott, csak mont ós csak miután kocsiján ült, hogy haza vágtasson, oldódott mog nyolvo, akkor is csak ennyit birváu mondani : „Na, még így nom jártam; jaj, átkozott komodiája, még most is ég az arezom." — Klemontin nagysám, midőn meghallotta férjétől a dolgot, vigaaztalhatlan lett, — talán a szégyentől V — nom, az álorvoa távozása miatt latosom, ki fogja mondani oz-utáu oly bájosan „édes nagysád." Caak Hári barátunk nom esott kétségbe, sót midőn a házon kivűl érozto magát, már jó kodvo is volt Na, ha itt nom sikorült, maid máshol. Es vígan, mintha mi sem törtónt volna, ftltyö- réozvo ballagott tova, természetesen nom 1)...... felé, azt jónak látta kikerülni. TÁRCZA. Kullogó. — Iga* tfirlinot. — Burougdntól. (V á g c.) Do nom föstögotom Katinka lelki állapotát, hisz unt én járatlan ocsottol rajzolhatnék, azt szép olvasónéim valóságban ísmorik, tnort lii-hetetleunek látszik olőttom a gondolat, hogy éber álmaikban nom foglalkoztak volna ogy kis barna bajuszos fiatal emberrel, kinek lágyan ömlengő szavai az ábrándok tündér-birodalmát nyitották meg köbleikben; hisz a hölgy arra teieintetett, hogy ábrándozzék, szeressou. Csók uram, midőn Boldizsárral megjött, csak bámult Katinka változásán, do amint elkezdett csevegni ccy bizonyos fiatal emberről, kinek gyönyörű holló fürtjel. csinos barna bajusza, mosolygó ajkai vannak, molylyol oly édesen beszél; holnap ismét el fog jönni Bódi iskolatársával. — Adorján uram azonnal átlátott a szitán. Hüm, hüm, bizony szorolmcs ez a lány, ¿u nem ellenzem, mort benn van az időben, apai kötelmem kiismerni a sihedert, kínok lányomat adom. Másnap iÍjaink adott szavukhoz kivon csakugyan megjelölitek Adorján ur udvarában, hol már várakozott rájuk a azives házigazda füstölgő nagy habpipájával, szobájába vezetvén vendégeit — Servus Bódi I hoj bo régen nom láttalaki Bódi úrfi lomhán mereszté szomoít a karjait baráti öleléare kitárt Árpádra. — Kihez van szerencsém? — Hát neiu ismored Nyelves Árpádot? — Nyolvus Árpád ?... -— Az az, no, még most som omléksz^l ráin ? •— Nom én. — Ej lánczhordta, heh hamar elfulodted azokut a boldog napokft, moly okot V......-T>eu tölténk. l)o gondoljál csak, jut-o oszedbo néhn a „szamár-pad ?" «>- -- Jut-e?... de már hogy no, hisz máshol sem ültem ? — Ki volt ott lnWgos.társad ? - ^''o volnál az ? — Én no. Háta laton, csakhogy megismertük valahára egymást Ez itt doktor Jlári barátom, kivel E.-beu ismerkedtem meg. — Doktor? — kérdé Adorján urain vastag füstfelleget bocsátván varjú-szárny nagyságú bajusza alól. — Igen, doktor — válaszolá Hári barátunk — Pesten iártam az ogyetomot, hol világhírű tanáraimtól a gyógyászat mezején kitűnt tudományokat sajátítottam el. Ismerni méltóztatik tán uraságod 11 ok Dr. Arányit, tőle a bonczolást tanultam. Ah I Dr. Arányi nagyon ielos férfiú, az omber roppant érdekeltséggel hallgatja előadásait az emberi test részeiről,, inolyot ugy ismer, mint az órás az óra szerkezetét, és valamint az megtekintvén az érát, azonnal feltalálja a hibát, ugy Arányi csak szemünkbo tokint és rögtön felismorí a botogség okát. — Vagy hallani méltóztatott Balassáról? ily roppant tudo-raányu embert nom mutathat fol a müvolt külföld az operatio terén ; kéretn, a szülotósétől fogva púposat oly egyoncsro gyalulja, mint a cédrus, sót kínok szeme megromlott, egészen uiat ád helyotte és ¿>odig oly élosot, hogy egy fél óra járásról megismeri az órát a tornyon. Tossék elhinni, valóság.» csodatevő. — Csodálatos; és ön tőle tanult, barátom? — Egyenesen tőle. Én, mindig velo voltam, ott voltam altkor is, midőn egy kis fiút, ■— kit kigyó mart meg a 8váb-hogyon...... Totszlk tuc ini, hol fekszik a Sváb-hegy ? — Igen, Buda átollonébon. — — Csakugyan! Tehát méltóztatott már Pesten lenni? — Több alkalommal. — Talán Boldizsár barátunk is ? — Még nom voltam. — Kár, nagyon kár; ugy mindonosetre fol kell mennio, mert aki Pestet nem látta, az nom látott aommit, ott van csak az élőt, nom a nép-szorü movínczíákon I — Es doktor ur mégis ott hagyta? — No, különfélo az ízlés, én már mogántam azt a zajos életot, aztán mint a fű, I''osten annyi nz orvos, hogy egy pationaro tiz is ősik, s ha egyot mogfoghatnak, — mind a tiz gyógyital akarja. l)o, ha szabad kérdozuom, hol van a szép kisasszony ? — Lányom ? — sajnálja, hogy főfájás miatt nem lehet jelon. Főfájás? — ah, ozon könnyön és rögtön lőhet sogitoni. Papirost, tollat, téntát kérek, — azonnal megírom a receptet és ... . ■ — No tessék fáradni, mi falusiak nom vagyunk oly kényelmesek, hogy főfájás miatt orvoshoz fussunk ; caak hideg vizos ruha a homlokra ós elmúlik. H i r e k. — NngY-KaniasAn a romaniai vasut-kölcsönro u holyboli ipar ta keroskodolmi banknál april 28 óa 29-dn irhntni aU. — Kinovoed». Öröramol halljak, hogy a hazafiúi intelmeiről b magyar nomreti ir&nyánSl mir a -18 ik illőkből iainorotoe Tallinn Edo Idgrádi plébános ur a tAgribi ¿rsok ő oxoellen-tiija Által srontsrdki Ulnökkd novcslotutt ki. A magyar olorn gyarapodásának a eágrábi ogy-háu kíirökbon nagyon örvendünk. Szomorúan coik jelontonUnk, hogy Stt-moghy Foroncz követünk veszélyesen be-tog. Adja oe óg : ujabb tudósitáaunk ollonkozö logyon. 1 — Dr. 8 o h roy o r La j o b ur lakisit, mint hirdotraónyi rovatunkban olvaahatá, a nagykanizsai Zsontbor-fólo háíbdl a fő-utczai Bolua ur gyógy tára fölötti omoletbo totto át, miről a* ¿rdekeltokot kóazaóggol értesítjük. — Alaptalannak bizonyul be azon hir, mintha llajnor Pál barsmegyeí főispán ur Zala-mogyóro is királyi biztosul küldetett volna ki, do öomogymogyóro — igon. — Laokonbachor Józaof nagykanizsai lakosnál a körülmónyok oda mutatták, miszerint saját rovolvoróvol önmaga vetott véget ¿loténok, Múlt vasárnap reggol meghalt b hit-főn délután izr. szertartás szerint daczára az o»Ő8 időnok nagyBzámu kíséret mellett temettetett el. — ii lotók ob holyről vett órtadtós után örömmel jelonthetjük, hogy a nagykanizsai utcza kövozós kórdéso thooría teróről miolőbb a ténylegesség sorompójába kerül. — Dr. I, ö b 1 A r m i n ur lövő csütörtökön esküszik őrük lulsógot szivo imádottjának. E kedve« dolgot sokan eszközük, de kik oly művelt s szép nőt füzzönek örökre magukhoz, — mint doktor barátunk, ritkítja páriát; a menyasszony hamburgi szülotóeU, Amorikában lakott ( b ott tanulta mog a magyar nyelvet, mely köü'' rülmóny nom mindonnapi joionség, azért tld-vözöljük hazánkban s ama édos-kedves nyelvünk iránti előezoretotót, molyet nornoa sxivóben táplált, koszorúzza meg a családi boldogság a azon tudat: hogy most már imádott hazánknak bizonyára kedves leánya lesz. — Ana pókban egy angol utazott keresztül Nagy-Kanizsán : ez ugyan nem valami jel*» újdonság, do igen is érdeme« egy mosolyának megörökitéso, moly akkor sitllomlott mog, midőn városunkban a Kissfélo főutezai ház impor-tinonB trotoírián mogcsuszott ■ ropodt topánjára tekintve a oh innia* gödört meglátta, melyből oly annyira csavarta valami az orrát, hogy prüazontéa helyet moeoly jött borotvált ajakára. Egy igazi angolt mosolyra inditaní valóban — vívmány I — Vihar. Légrád és Zákány között o hó 19-én délután 4 -6 óra között oly vihar s reá záporeső dühöngött, miszerint erős tölgyfákat sodort ki s a vaspályát betomotto, 60 egyénnek egész éjlol kellett dolgozni, hogy a fenakadt közlekedés ujolag a rendű« kerékvágásba jöjjön. — Hibaigazítás. lapunk előbbi számában hozott Királyi Pál letenyei választó-kerülőt országgyűlési képviselőjének, kerületébeni körútja alkalmából irt hírünk között tollhibából a domborul „dalkört" szerepoltottuk .01 v a-b ó - k öru holyott, mit özönnel kiigazitunk. Irodalom. — ImrofíJánost. munkatársunk következő olőfizotási ivot bocsátott ki egy kötőt költeményre, melyet ajánljuk t. olvasóink szíves figyoltuébo: .Az előfizetési felhívás czélja, az olvasó közönségnek némi tájékozást nyújtani a kibocsátandó infl felől { — miért ii mellőzve minden szokásos öndicséretet, igyekszem néhány sorban rövid vázlatát adni kiadandó köte-tom béltartalmának ■ illetőleg azon iránynak, mit oddlg kövottem ■ ezután u követni fogok. Sokan örvondotes jelenség nok tartják azt, hogy irodalmunk jolen korszakában fiatalabb iróínk alig foglalkoznak már hazafias versek írásával. En nem osztom e nézetet; mert az én szerény véloményem az, hogy a hazaszeretet nom divat-ozikk, mit a kor szeszélyei ezerint fölcserélhetünk, hanem tüz, mit nom csak a politika, de a szépirodalom torén is folyton élesztgetnünk kell, hogy as ki ne aliu^jék. En gyűlölöm na üres phráz¡sokat jobban mint bárki, de azért a szerelemmel, melynek forrása kimeritbetleu. Ez áll különösen ma, midőn politikai helyzetünk •léggé izgalmas arra, hogy a figyelmes szemlé- Iónok ujabbnál ujabb anyagot nyújtson. K nó-zetemnok tulajdonítható, Jiogy kötotom iolonté-keny részét hazafias vontok képozendik. Tartalmazni fog még ezenkívül nép- és szerelőm-dalokat, leíró költoményokot ós gonro-képekot Az olvasó-közönség jogos küvotuliuényoi közó tartozik — különösen lyrai inunkákuál — változatosság, moly a nagy lyrikusokat mint Petőfi, Hoino, llorangor stb. különösön iollomzi. {ízt tartva szem előtt, igyekeztem költeményeimet akiint össioválogatní, hogy azok a* élotnok és egyes érzelmoknok no csak árny-, do fényoldalait is feltüntessék; a komolytól egész a novot-•égosigs hogy változatosak logyonok, nom csak as eszmék, hanem a hangulat éa forma tekintetében is. Szóval, egyedüli czéloin az volt, hogy kötotomet ne érjo az a »ors, hogy azt az olvasó egyszeri folülotes átlapozás után mogelégolio; honom hogy abból bárki is lolkosodést, ni írni élvoxotot éa szórakozást meríthessen. Hogy o czélt mily mérvben értem ol, annok megítélését magára az olvasó-közönségre bízom; mely a log tapintatosabb s legigazsáf^sabb kritikus — • melynek mflérzéke hamis hangokat nom tür -mig. A diszos kiállítástj kötet, mely mintegy száz költeményt fog tartalmazni, május közopén mulhatlanul megjolonik; miért is az előfizetési pénzekot legfolobb május 15-ig novom alatt aa .Első magyar egyes, könyvnyomdának* (Pest, 3 korona utoza lB-ik sz.) bérmentve kórom. Elő fizó téa dij 1 frt, aranyos diszkötésbon 2 frt. Szivoa gyűjtőimnek hat előfizető után egy tisz-teletpéldánynyal, tizenkettő után pedig ogy díszpéldány nyal kodveskedem. Pest, inárciius 30. 1869. Iinrefi János." 3STylItpóőta. — L. B. Bak««. Jki VII. 4« VIII. aiímuakat kO-aiDnettel vottak. A hevenyieiott vennék niivettUuk. — A falusi tavaail képet bírjuk, .le caak JOvfiro nólhatunk honi. — A Ualaton cilmO pAlyamttvot felhaiiniljuk. Nyílt tér.*) ÓC8Váry Ede-,orvos és szülész, Pécsott, Jó-zsef-uteza 2-ik BzAm alatt lakik jolenlog, ki is a tüdőhurut, nohéz lélokzot, fulladás, ugy a nőknél olőfordulni szokott rondotlon női bajokat bizton gyógyítja. Megkereső lovolek hozzA bér-montvo l''ócsre czimozondők. Az emberi erő fenntartását még a legidősebb korbelieknél is tény legesen fenntartja a Hoff-féle maláta-kivonat egészségi sör. lük ozon bajokban szonvodnok, szivoakodjonek ezen forrást mogkísórteni, moly az utóbbi éven több szAzexor, éd o gyógyszer feltaláíáBa óta millió egyént gyógyított ki o betegségből. Udvari Bzállitó HoffJAnos ur központi raktára Kitrntnorring 11. Bécsben. Kct levél, m egyik 10 év előtti, h uitUlk jelenkori. ... I.''Iloff Jiuoe umak, udvari »AllUé Rsrllobsu. Dsden (IWc. mollell) 1«6''J. felír. 20 Ai öu Usláu-klvonsta oljr cioilAUtotan U*l 70 í»m korú «rfttur*, hogy eieu ({yArlinány nólkül nem tudok lenni, imbir tudom, bog/ BatAUbbi um U««. Nemes Wuthvrtry Mederer. orvoitudor. II. ICoff JAuoa ur f3r*kUrAbs, Híce, K«n,tn«rrlng'' 11. iiAm Ai Önnek UsUu-kivonatu iBrit mir naa nélkülOihetem, inéit ¿lotemet Urtj» fenn, *x<rt kirem ne lokA Yárakoitstnl reá. Uaderer, orvoitudor. Mint m«ll4keltn*k ko.flljak a kOvetkeiS lorokst t PoUdsra, 1869. fel.r 16 llogr Önnek iUUU-kUon»U ii UnllU tgUuigl ohokolidij* «ok beteg*« Jobba-lAsrs isgltott, u • vllig elStt ItmerSi, — buncra a. legnagyobb OrOmem rolt, hogr ogy barátomnak grer-meko, (kUkoru, kl anyjlt mir elreeitvin) »or»AiliU-ban MeuTodett 6» ai On eiodilatoi MaliU-chooolide porit a nílk«ln»3 anya tej helyeU ilreiTÍn, láthatd-''Nf J®" or®- » egí«*»<gboi úgyannyira, hogy hihetetlenné vAlt a gyermek betegtíge. Wolf, kereekodŐ, Nauneratruio — Igy hangilk aiimtalan elUmerii minden ositAlyból. Arak i VUliM-kWonat eg¿míg ilr flycg^el ie etomagoli««al i 0 üreg 3 frt 70, 13 üreg 7 frt, U*eg 14 frt, M Clveg 27 írt 30, 1*0 (t/eg oó frt; — Maliu-egí.«.^ c.okolidá Nr. 1. egy fout 2 frti Nr. II. egy font 1 frt 60, Ot fontnil fii font iugyen, tls lontnit ejy ¿a egy negyod font. lialiU chokolidepor «•ccaemSk aiimira \ a hlAnyió anyatej pdtliairs 80 U 40 kr. Moll-malita-bonboné GO éa 30 kr. Minden Bécabfil. A raládl wlrarl Malit-l-kWonat o,;é«Mégl aflr-, MataU egiaiiégl-obokolade éa MaliU klvonatu bonboné eaupin lloff Jinoanil Klrntnerrlug 11-lk eaiin kapbatd Uécabcn. Kapható I>«aten TArOk Jóaacf gydgyaisréainM Klrilyutcia 7-lk *>im. I.cltner &» Or lnwald. — N.-Kanltain kapliatd Boaenborg J. éa Welllech J. — Hchwara Adolf) Hoaeubcrg Kerenes <!« ltetehenthal C. urakniL •| K rovat alatt kOalnttokéil felel3a»éget new villái a tí«ork. Or Z Is £2 T I-HC I R KT Ö K ; Msiy-Kaalzsa, 18C9. sprille í»-in. As a bétl roca gabons-Bslet as elSbbl hetivel «gyforma, uak aa a kdlOnbaég, hogy moat ni okot la lamerlOk, hol fekailk a fSauly. Angolomig, mint egy OrOkOa fogyantó, Amerikából vir nagyobbeteril aiillltminyokat éa nem veea a> európai nirai földről, ai agio la nohiny percienttel feljebb emelkedvén, Igy roai gabona-Oil»tt!nk terméaaetea klfolyiaa ennek. Ml ugyan nem akarjuk enel sít mondani, hogy a ml gabona-torményelnk fön maradnak, hanem hogy aa amerikai concurrentlival meg kell küldenünk, mit caak ugy érünk ol, ha irméraékletUl élünk. Plaozl hetl-viiárl kolsUrsk. NA () Y-K A NIZ8A N, Április 23-An. Alaé-auaitrlai mérSnként-Termiaytk : Huta 83 — 86 fontoa 3 frt, 70 kr. Irt 80-8« fnt. 4 fr. «0 kr H7-88 fta. 4 frt 33-40 kr. Hon 78 — 70,fnt 2 fr. 40 kr. 70-80 fat 9 ft. 60 kr. Árpa aorf3»«nok, 70—71 fnt * fr. tO—40 kr. 71 — 72 fnU t frt. 60 kr. Árpa knaönaégea, 86—«0 fts. 1 fr. SW kr. 87-68 fai. 8. frt. - kr. Kukorlosa S frt 10 kr., 8 frt 80 kr. Kukorloaaolaai(ealnquantln) 8 frt 60 ar. Zab 44-46 fne. 1 frt. 70 kr. 40-47 fa». 1 frt 90 kr. P o h a n k a 88—63 fas. 1 frt 80 kr. 60-66 fu 2 frt. 90 kr. Paasnly fehér 3 frt 60 kr Panuly, tarka 2 frt. 60 kr. 8iéna miu. — frt. kr. Sialina • - frt — kr. Lisztek : mi>a. K irilyllsst 0. m. 18 frt — kr. L A n g I I a a t mia. I. ai. 11 frt 60 kr. L i n g 11 a s t mii. 2. itim. 11 frt — kr. Z ■ « o»,l o 11 • m t 3. 10 frt 60 kr. Z i • m I e I l 8 s t 4. iiim 9 frt 60 kr. Kenyérllsst 5 ii. 8 frt. 26 kr. KeuyérllaU • is. 7 frt. 62 kr. K eny.-l. m. 7 •«. 6 frt — kr. Ken y.-l. ». 8 ai. 6 frt. — kr. B o a * 1 An g-miia. I. aaim 7 frt. — kr. Bosaliag uiinija 2. aiim 6 frt. — kr. Kukorleaallsal ima. 3 frt. 60 kr. KOISaftUk. Mé* miuAJa 19 frt ~ kr. Vlaas m-100 frt — kr. l''agygyá nyer» m, 80 -22 frt — kr P»gy«yA Miraa m. *2-26 frt — kr. Oyapjú ínon. 80-106 frt. - kr. Uyapjá kiOArSrvIdéki m. 70 frt — kr. Kehér rongy m. 11 frt. 20 kr. Tarka rongy na. 6 frt. 60 kr. 8ialuia m. 1 frt. 20 k.. Sséaa io. 2 Irt — kr. Kgy kére laup 12 kr. Burgonya mér3Je 1 frt 20 kr. MarhabGr niras, nehéi miiaija 60-06 frt. Marhablír aairai, könnyfl nácija 76- 80 frt llorju-b8r fejjel 100 100-100 frt. BorJubBr fejnélkül nu. 100-100 fr. BlrkabSr 100-a — frt. — kr. Berok : Vldékünkbell djbor 18«7-diki, fehér vagy Schiller aUája 8.60 fr. Vldékttnkbell d-bor 1860 -65-bell fehér vagy aehlller ak. S—4 frt. — kr. Balaton-mellék! 1868-beIl fehér ak 6-6 f.t, - kr. 1863-66-bell feh v. aehll. ak. 8--12 frt — kr. Somlai 1863-66-bell akója 8-12 frt. - kr. t867-b»U 6-8 írt. - kr. Badaraoiijl IHfl.t B6-l.ell skd 18 frt. 1867-bell akája 7—8 fr — kr. Vlllinyl él SiekeiArdl fekete, 1867-dlkl. akdja 6 10 frt - kr. UorkB ll írt — kr , / Kisplaozl Arak: Marhahua fontja 83 kr. SertéiVui fontja 86 kr. faalona fal. 88 kr. Borjuhui fnt. 3S kr. Jdhhui fnt. 13 kr.Zalrnak fnt. 41 kr.AaaUll olaj foutja 80 kr. I.oninagolnJ fnt. 46 kr. KepoieolM fnt. 30 kr. Hotroleum íntj. 82 kr. Caukor floom fnt|. 38 kr. Kivé fatj. 80 kr. Konyhaad faO- » kr. Marhalénak fontja 8 kr. Pag/ydgyertya fat 81 kr. jaspptii.ful il kr, Hl.akiaa Itcaéje 16 kr. Knleakiaa ItciJ. 8 kr. Haj-4lpa lto»J. 9 kr. fehérbab (paaauj) Itc.éukénl 6 kr. Tarkabab (paiiuj) ItcaJ. 6 kr. Árpadara fontj 14 kr Borsé Itci. 11 kr. Lud, loviny 1 írt, 1 fr. 6-80 kr. Lud hlxott 2 frt. 3. 50 kr. Kacaa nirja I frt 60 kr. Pujka pirja 1 frt 60. kr. Tyék tojii 0 .larab 10 kr, Snrtéi 1 miiaia 86 frt. 8ortéa 2 miiiia — 60 frt. jbor Itciéjo 8 kr. Ó bor Itoa. — |6 kr. Sillvapi-linka itcij. 70 kr. Kaulaaai lOr ItciJ. 10 kr. I''eatl aör ItcaJ- 14 kr. Keméuyfa nlo aairaa 9 frt. — kr. Nyorafa ölo 8 frt. Fa-aién mérSjo 86 kr. Egy pár calrko —, 80 kr. Kgy kii raaltci »ültnek 1 fr 19 kr. Vaauti naponkint! menetrend: ludul N.-Kanliairdl Buda felé d. u. 1 éra 22 perci. , » . eatve 0 érakor. , . Béca . reggel 7 éra 16 perci. . . . . ealvo 7 éra 46 , , . Trleat . d, u. 1 éra 60 . , a , . eitve 9 éra 2% . , . Harci a reggel 8 éra 66 . . . délntin 2 éra — . Ó-k. N.-Kauliaira Buda felől reggel 6 éra 6 . , , s , d. u. 1 éra 20 . , , Béc* , reggel 8 éra 2<l , a a a a eatve 7 éra ^K) , a . Trleat . reggel 6 öra 2.S , a a «a délbeul2 óra 63 , a . Barci . d. u. 1 óra 44 , . a a oate 7 éra 20 , Bécsi pénzárfolyam, apr. 23. 6*/o raotalí(juoa 01.40 •, 5% nom*. k''ilcsOn 09.60 j l«00-kl álladalini killcsön 100.-j bankrészvényük 7.23 j liitelintézeti részvények 2il. 41 ¡London 122.80; ezlUt Agio 121.05; arany darabja 5.81 4/.o kr. Heti naptár. April 26-tól Mijui l-lg 1869. llé- éa hotl-nap Katliollkua lir nap l^tiiSTua8 nnptir Vlaaiainoio''ek »ho«, ki t-ngdui küldő JiWa^XVI. 6 — 11, MtJ. FTut.., íiétfn Kedd Paerd. Caütflrtnk l''éntok Biomliat rrjsDVo":'' Krvln. K. I''eregriii h. VÍUI éa V. Maxluilii Slenil Kai. Fülöp, Jak. 8 4 bimUÜ" Marciellln ZIU Vili AnUlka Kutrép l''Ülöp. J ik. Felelős szerkesztő: Wajdits József. Segédszerkesztő: Bátorfl Lajos. II It I) K T E S E K o ooo!6ooooooooooo<>ooooooooooo<)ooooooooooooooooooooooovooo O pénzeket, és mindonnoinU árán)'', fr*fl«t éa drág«-k0vi-Lkel kirakott ri:KÍit(:ueket| továbbá gyűilgySket, »«I-ui''H küví''knl, nrnuynt, rxAktOt és AsviinyokKl vesz és cserél a legmagasabb áron a régiségek és természetiek irodája Peiten, Dorotlysutozs a Lloyd épületbea, 14. sí. ». B «ősben Herrea-Gasss Ne. 6. hol egy nigyviliiatéku raktár mlndenaemQ régilégek, régi péniek, gombok, Avek éa menU-kftlSkböl a logolcaébb Áron ugyailntén egy nagy raklir iavinyok, lopkék, bogarak, ma dirbSrOk, tojiaok éa avrgnxmek la Utilbaték. l.e.elekr" . aalvoaen vilaiaaial éa értcalléaael laolgilUtiü. (196-11) 8 ° OOOOOOOOOOO^WXKKHIIXl IK«»«» WHHMHM><M>lHM><KKK«KKKK><KXXX)0(KM1 . aiftolt auf nach Homtourg;! e Ala eine» der vorteilhafteren und »olideeUn Unternehmen !! «mpflelt unterieichnrte Bankfirma die vom Btaato Braunachwelg ¿5 gcnekmlgto und garantirte groue non» -S 8TA AT6PBÄUIKN- VEBL008UK0 ^ von Uber £ Millionen Ouldon, deren Qewinnilehnogen aebon am 3 j 10- Mai beginn«». g "a f-M werden nur Qewlune geaogrn. (205—8,8) £ 3 Dio Ifanptprel''e alnd i Jj v Ouldeu 176 000} lOA.OOO; 70.000i 86.000| 21.000-, S K 17.600 Bö 2 A 14.000; SA 10.60013 A 8760) 4 A 7000; 2 A 487ÖI 12A8ÖOO, 23 A 2Ct6, 106 A 1760, 166 i 700) In Allem 2«4oO OePInns. JS ^ Oeg«n Kluaendung de« Betrage« ver»endo leb dl« da« llersog-t * Iii he Wappen tragenden Original fitaaulooae (kein« 1''romeucn) J § ftlr obige Ziehung in folgenden plaumXaalgon, feiten l''relaen I Ein OaniM 7 fl. Kin Halbe« 3.60. Kln VIeitol 1.76 Banknoten, - Jj unt«r Zu«leh«rung prompt«at«r Bodlenung. — Verlooiungaplan, ¿£ «owlenaoh J«d«r Zlchnng dl« amtllobo LlaU wird ohne weiter« v ^ Beroohnung Oberaaa.lt. 4 C Durch da« Vertrauen, welche« »Ich die«« I/ooao ao raacli In OeaUrrelck erworben haben, erwarte Ich bedeutende Auf-£ v tilge, aelcbe werden bla au deu ttlelnaten BeaWlIungen lalbit -5 "g naek den entfernteaten (legenden auagefQhrt. % C> Man bcllrbe «ich baldigst vertrauenaroll und dlreckl en "t "•ll,''on I"lt dein Verkaufe obiger l.noao brauftraate V a-q Uroaah«ndlungai|«ua ADOLK IIAAH, V 8uatotr«clenh«odlung In Hamburg. I)io meisten Haupttreffer fallen gewöhnlich in mein Dobjt und luibo ich dioMs Jabr schon wi«dor don allerhiV}iton,Oowinn pontön-lieh in Ungarn ausbezahlt. HÄASENSTEIN & VOGLER Annonccn-Expcdition, WIEN, Wollielle 0. Hamburg, Borlln, g.Johanlaatr.t4, Ocrtraudtouatr.7. Frankfurt a/M. v groaao Cialluaatraaao St. Basel, Leipzig. afmmmmmmmmmm^mmm—mmmm IKTSEJRATB werden prompt vermittelt . unter Bereobaung n. d. OrlglMlprehca In dlo <? Zeitungen aller Lilnder. Zellunas-veritlokaltso gratia u franco VBelegrblitter llberjwl« Inaertlou. , Rabattvortheiii, gain uach den bei de« Y Zeitungen geltendpii Anonrrn. Koiteasstokllgs atehen auf Wnuach I vorher «u Ulcnateu MM -^B Dr. Pitöswi''t * GICHTWATTE (CZÚ2-YÁSZ0JT) lindert eofirt und heilt «chaell Gieht nid Sh enmatlimen aü-r Art, a!»: Geaichta-, Bra»:-, Hai»- n. Zahntchmcrxea, Kopf-, Haid- n. Kmegicht, Gli«der«U- aco, BQckec- o Lendenweh. ix i''ak*tes es 70 kr. tn halben m 40 kr. «a haben bei JoaefVTajdit« in Gr. Knniraa Seit «inemJahr litt leb anheMgen RScke3«chai«rxen, welche in leU-terer Zeitlich «o verschlimmerten, da« mir da« G*ken n. BQcken nr hOcb«t«n Beachwerde ward. Nach dem ersten Gebranch der Dr. Pal-ti*on''cbenGiehtwatte beaaerte «ich mein lcidesderZnstud «ehr merklieh Nach Xnweodnag der «weiten Aofiag« bin -ieh nicht allein von aimmtliehen R ickenachmerxen gtnxlieh bc/reit, »»¿»m ich kann im 78. Jahre wieder ohne Schmec-ien in«: geben n ich g«t bfleken n. aoea." ohee Beacbwaede etwa» von der Krde an/sehmen. Mttadnr am Dewter. deu 21. K«. bc 1369. D. KrtckeUrg. Oberfarater x. D. b*m in en »uw wt»v« — • —---------- îaturgotrouon Abbildungen, gross Octav. Bdo 7 il. Baritáten 3 Bdo 7 fl. Der Ehe- für Bücherfreunde ! Garantie füi^ Neu, complett, fehlerfrei! nm Dio Preise sind in österr. Währ, in Banknoten gestellt. "9>fl H''arrs», Caj* Wüe<m und Caj>f. CAamier, W. 20 Bdo. OoUr. A1U 8 Werk«, n 0 tl Uttindièn, inalorLsch-historiache Beschreibung die«» hüclwt interessanten tolthoU«, gr. Pmehtwoik mit 24 Prachtstahletichcn. Ladenpreis 8 fl., nur 2 fl. Ofc»''« Bilder-Atlaa zu jeder Naturgeschichte, mit ¡300 sauber color.rten Kupfern, gr. Quart 2 fl. DgUehs Kumt in liild „tl Lied,grosse*Prachtwerk mit vielen saubercolorirten Bildern berühmter Künstler, nebst vorzüglichemText, gr. Quart, sehr elegant 4''/a fl. Spanien und histomeh. romantische Scldldôntngon d''or pyronitisehsn Halbinsel, mit 12 PrachUtahUUchen, böckst mte-rixisantüa Werk, gr. OcUv, Ladenpreis 7 fl., nur 1.80 kr. DeuHchlmu, M» Volk, seine Sitten, Line Sprache und »eiue Trachten. Ü00 Seiten stark, mit 10 säubern Bildern »n Blattgröaw 2 fl. Bibliothek historischer Komme der besten deutschen Schriftsteller, 12 dicke, grosso Bde. OoUv. Ladenpreis 28 fl. nur 3 fl. Bibliothek deutscher Classiker. (50 Bdehen mit Portraits m Stahlstich 2 fl. Hamburger Novellen pikant, interessant 3 Bdo 1.80 kr. Caianota''n Momoiron, besto doutsehe illustrirto Ausgabe 17 Bdo mit Bildergallerie von 100 Kupfertafeln 15 fl. Liebesabenteuer taten und Schicksale «les „Loronea da Ponte- Soitonstück nun Casanova 4 fl. - Liebesabenteuer d» Chevalier Faublas, elegante Auagabo in 21 Bdo. i>.7f> kr. Sehönheits-.Albuvx. 24 Photographion von Fnuiungruppen in reizendster Stellung, sehr elegant 4 II. — /VrtM»wc/»tf»/»*i<<m, Beautés do femme. 21 brillante Photographien von Fraiiongruppoii in roizondsten Positionen, in elegantem Albuin mit Goldschnitt 0 fl. China, Und, Volk und Kewon-Prachtkupforwerk. Quarto mit 35 feinen .Stahlstichon aUvtt 11 Ii. nur 31/, fl- Boz (Charles Dickons) ausgowllhlto ltomane. GO Bdo 4 11. l)io .Dresdener Gemltldo-Oallerio- mit 21 Photographien der beliebtesten Bilder derselben, eleg. geb. mit Ooldschn. 5 fl. »Die malerischen Ultoinlando" 400 Seiton stark mit 100 Baubom Abbildungon 2 fl. Schenkel, da« Planzonrcich mit 4<X) natur 1 ''/, fl. Mein Noviziat 3 Bdo 7 tl. Neue Frauenschuh 3 Bdo »piegel versiegelt 1 fl. Aus dem Leben''eines jungen Mannes und einer schönon Frau 2 Bdo -l fl. l)ie Berliner Demi Mondo 4 Bdo 3 fl. I<las Momoiron 4 Bdo 2 fl. Jottehea und Minna 4 Bdo 2 fl. (Irccourls Oedichto 2 fl. Mexico und dio Moxicatu r. Heison und Interessante Schilderungen aus Mexico mit IG Prachtstahlstichtfli, «ehr elegant 2 fl. 30 kr. Da» weltberühmte/WUisWor/ertfWiut-Icr-Album, grosses Prachtkupferwork ersten ltanges mit Text und zahlreichen Kunstblftttorn jo-dca Blatt ein Meistorwerk. Quart, in Origlnal-Prncht-Einbttudon mit Goldschnitt 5 fl. IWueldor-fer Monatthefle, mit den vielen weltberühmten, bealen komischen Bildern und illustrirtoii Entfth-lung nobst 24 grossen Kunstblättern Quart, sehr elegant 5 fl. — .Der Feierabend", Schon und Ernst *ur Unterhaltung und Belehrung 3 Bdo mit 20 prachtvollen Stahlstichon l''/t A- Murillo-Albttin, Prachtwerk mit 24 brillanten Photographien nach don klassischen Meistorworken Muril-loa, eleg. geb. mit Goldschnitt 4.00 kr. AloxaixW Dumas ltomane, hübsche doutscho Cabiuota-Ausgabo 125 Ilde Hfl.— Malerische Naturgoschichto der drei lteieho, 750 Seiton Text mit 330 prachtvoll kolor. Kpfrn. Prachtband 3 11. 1) Shakespeare''« sflnimtllcho Werke. IUustr. noueato Auflage in 12 Bdn. mit Stahlstichen in reich vergoldeten Prachtbltnden. — 2) Neues olegantea Su hiller-Album 2 Bdo gr. Üctav, beide Werke xtisainmou G fl. „Dio malerische Schweiz" 2 Bde mit 75 säubern Abbildungon 2 11. OLesaing''s Werke, elegante schöno Octav-Ausgabo. 2) Körner''e BÜmmtlichu Werke, Prachtband. 3) Jartislav''a Enthüllungen aus Huasland 3 Bdo gr. Gctav (Ladenpreis 8 11.) Alto 3 Werkt» zusammen 4 fl. 1) Cooper und Kot. Marryat ausgowllhlto ltomano, 27 Ilde. 3) Heinrich Laubo''s Novellen 10 Bde gr. Cctav, alle 2 Worko zusammon 4 fl. Illustrirto Mytbologio aller Völker, 10 Bdo mit 300 Illustrationen nur 3 11. Heinrich Zschokko''o humoristische Novollon 3 Bdo gr. Gctav 2.80 kr. George Sand''s Itomano 75 Udof)fl. .Deutsches Dichter Albuin" der l>eliebte»teii Dichter, als Chamiaso, Freiligrath, Goibcl, RUckort, Uhland otc. 290 Seiton stark, Frachtband mit Goldschnitt 1.80 kr. Kaopar, Dichterwald für doutscho Frauen, elegant geb. 1 fl. Doutai hland''s berühmte Mltnner in Wort und Bild, vollstltndigo Boachroibung mit über 300 säubern Abbildungen, sehr elegant 2 Ii. Nouor Vonusapiogel versiegolt 1 fl. 80 kr. Iii Juan Paul''» Werko 8 Bdo. Der contisclito F.ulcnapicgol. 3) Aua dem tabon oinos Richtcrs, in-u-reasanto Kriminalgeschlehto 2 Bdo. Alle drei Worko zusammen 4 fl. Bibliothek doutschor Ori-ginalromanc, 10 dk-ke, grosso Blinde, Ldpra 2(1 fl., nur 2 11. H Schiller« silinmtllcho Worko, Ori-ginnl-Aiugabe 12 Bdo. 2) Goetho''s Werko, G Bde. 3) .Menzel, klassischer Hauaschittz aller Nationen Prachtwork, 700 Seiten stark, alle 3 Werko zuaauimeii nur G fl. Sophie Schwarz, Itomano nus dem Schwedischen, 118 Bde 7 fl. 50 kr. .Feierstunden" in 100 ausgewählten Homanon, Er-ziihlitngen, Novellen etc. mit vielen hundert Illustrationen sehr elegant 3 fl. 20 kr. Valon Reisen in Orient, I.dpre 3 Ii, nur 80 kr. .Dio Fortpflanzung déa Menschen'' und dio heimlichod Go-wohnhoiten beider Geschlechter mit fein lithogr. Abbildungen 3 fl. Dr. Heinrich, vollständiger S dbstarzt für alle Qeschlcchtskranko 2 tl. Dr. Morel, Das Gehoimniss der Zeugung 2 fl. „Thdhtro do Gaillard" 8 11. „1-a Legendo joyeuse" G 11. Dr. Warston, die Heilung gohoimor Krankheiten und sei bat verseil uldoter Sehwltchon 1 Ii. 50 kr. Eugen Suo''h ltomane, hübscho doutsoho Kabinot AtUgabe 125 Iklo 8 fl. „Polizei Geheimnisse und der Jesuit" höchst interessanter Roman aus der Neuzeit 5 Bdo 2 fl. Doutscho Literaturgeschichte iler neueren Zeit (Heine, Börno, Gutzkow, Goi bei otc.) in Biographien Proben otc. 30 Bdo mit 58 Portraits, foinsto Stahlsticho, statt 26''/» fl. elegant nnr 8 fl. M uslliallen, Mozart, Beethovon» und Webers sitmmtlicho Sonaten fllr Piano. Alle 3 zusammen nur G fl. De« Pianisten Hautichatz. 12 hrillauto Salon-Kompoaitionon boliobter Komponisten: Godfroy, Kafka, lticharda, Ascher, Ilamston u. s. w. Ldpr. 13 fl. nur 4 fl. G4 der boliobtoston Ouverturen von Mozart, Wober, Koasini, Bellini, Spohr, Donizetti, Beethoven für Piano. Allo G4 zusammon nur (5 fl. Opern-Albuin, brillant ausgestattet, G Opern enthaltend 2 fl. ML» 30 dor nouosten, beliebtesten Titnzo, einzeln 1;"> kr., zusnmmon 2 fl. Dio Opern der Gegenwart : »Robert,'' „Norma," .Stradolla,- „Regimentatochtor," „Hwgonottou*, „Troubadour," „Traviata", .Freischütz", »lti-golotto," .Stumme," .Faust," .Martha." Allo 12 zusammen G fl. 12 dor boliobteaten 8a- lonkompositonon von Ascher. Jungmann, Mondelsohn-Bartb''oldl, Richards und A, Iidnprs 8 fl., nur 2 fl: Jugend-Album, 30 boliobto Kompositionen, leicht und brillant arrangirt, prachtvoll aua-gestattot, 2 fl. Foatgabo auf 18G0. Brillante» Festgeschenk für Jodermann 2 fl. Tanz-Album auf 1800. 25 THiuo onhaltcnd mit ologantom Umsehlag 2 fi. Franz Schubert; Mllllerliodor (24) Win-terroiso (24) Schwanongesang (14) Erlkönig (23) u. ». w. Allo 84 Bilder zusammen nur 2 fl. — Volkaliedor-Album, 1(K) der berühmtesten Volkslieder enthaltend, 100 Seiton stark 1 fl. flg^ 50 leichte Tilnzt» für Violine, ztuammon 2 fl. — Chopin''» G berühuito Walzer 2 11. — dessen acht Polonaisen 3 11. • Allerseaeatd älUcks Offarte 1)M Bplel der Oesterrelo!ilaoli«o Looso lat von der Kalserl. Oest. Reslenwfl nealallot. ,Ciötte8 Segen bei Cohn 1'' GroMurtige uiltGowinnen bedeutend vermehrte plUBen-VcrloobunR •Ii » Um ^ > ''■ 1* 1 yon über 0''/, Millionen. .v.i. i . . . '' Dio Vorlooaun(( gcachloht unter BtaaU-Aufalcht. Beginn dor Kichuug am 3-tca Mal d. J. Nur 8 Gulden österr. Wf Oder 4 Gulden österr. W. oder 2 Gulden ö. W. koitct elu vom 8taata naran-Ortts wfrklfekM Orlglaal-Staatc-Loos, (nicht von den verbotenen Promeaaou, au« meluom Deblt and werden selche eeK«" franklrto Einsendung de« BretaQt) eclb»t, nach den entferuteeton Oegcndon von mir versandt. Ka irerdeu nur Gtwlano geiogen Die IIau]>tKeninne betragen; 280,000 100,000 100,000 B0,0u0 30,000, 25,000. 2 K 20,000 i i 18,000; 0 K 12,000 ; It,do0; a A 10,000 8 k 8000 8 k 0000 6 k 3«oo, 4000, 1* k 3ooo 104 k 2000, 6 A l5oo, G A l2oo, m k looo, 206 A 5oo, 0 A 300, 2i4 A 200, 216Ä0 Gewinne A llo, loo, 5o. 3o. Oewlnngclder und amtllcbo Zle-hongilUten sondo meinen Interea- Il''.-Uu uach KnUcheldung prompt uud voreehwlegcn. Darcli meine vom besonderem OlOek begttnatigten Loose, habe melnon Interessenten bereit« allein I« Oeitereleh «o allerhöcheten, Hti.ptreffer »oP 300,000, l87,5oo, l82,8oe. 150,ooo, 130,coo. mehrmahle 125,000, mehrmals l»o,ooo, köriUoh schon wieder da« groteo Loo» »ou 127,ooo, n, lOagst am 3-tea MÄH/, achon wieder den allerflrSeiten Haupt- Gewinn In Wien ausbezahlt. (''2CS-8.1) LAZ. SAMS. COHN In Hanburg, - Dank- und Weh»clge»cl.Kft. Mint liaazon-adó ajánltatik PESTEN » ÉS TÁRSA vác*i-ut 403. ez. kézi szállító cszkOzOk mrndon alkalomra ha»*nAlhat<S roontanig ol nom ¿rt olönynyel, különösen földmunkálatokrn kézi taliga (amerikai navybarrow) darabja 5 óo fél forint o. «5., amelyből a gyár naponta kótszái darabot kóazit (2G4--10,2) Poron klrAlyl ndvari kUld3. p ROSENTHAL H. bécsi kölycerin gyomor-ital-készitő) GLYCERIN-E1SEN LIQUEUR melyet aa udv. tanAcaoi és orroitudor urak 0 ppotzer, Balassa, Viszánik, ugyninto a (3-or»o»ok Kovács, Löwy és Dr. Lenk (Hial ortoial herciegHchnartenbergnok,) sárgaság, vórvoaaUSfl, orötloni«5g 6» női bajok üllőn, .meggyőződésük után jóváhagyják. — Kapható Ro8cnthal H., Pratorstnisso 24-dik »zám, ugyszinto aa osztrák-birodalom majd minden gyógytárában. Egy nagy üveg ára 2 frt. — ki» 1.30. Pótlék-raktár Bécsbon : JosefWele, Stadt, Tuchlauben »um Mohren-, Wllhelai Raab, Hadt, l„ugck tum «ohwArxen Stttron; Dr. Joe. 6lrt-| ler. Stadt, Freiung Nr. 7 j A«t. v. Waldhel«, 8tadt, Hlm-melpfortgaaio IT | Helnr. Jeeovlch, WolUolle I Ur. Johann Luutso«. Wiedoer Haunútraue, cur hell. Drolfaltlgkelt; Carl Braats, JotefaUdl \nm goldenen Llwca) V. HSfer, Landatrauo, Uogarga«. i Nr. 1''2; A. Vólk, Httdolfihelm Hchnnbrunner»tra««o IOO i J. Pohlmann Kohlmarkt \ f. Konnhi''Jier, MarlaHlf «ur .Mariahill." Raktár n birodalom gyógytáraiban: Depot In Pest: Jorefr. Törttk, mm hell. Ocl«t; Mich, ü«T «ovlta, pharmac. und technlich-chcnilache« Institut; iDr.D. Wagner, aumltelclxpalatln'', F.FornAgyl, «ur Ma-| ria Mutter Gottes) Ellenstadt, Kr. OrlUsner, »om Ht. Öal-I valor; Br.-KaallM, Josof Uelus) Carl LovAk tum achwar-I ton Adler i GOns, Kran« X. ßtrohle, «um ung. König; — Kaposvár, J. Markus t Qedsnburfl, Andr. Meaejr, autn KOnlg». Ungarn I 8tokuunaag«r, Kr. l''illlch »um Augo lOottea; VcJIprlo, K. Kercuciy «um schwaravn Adler; Zala-Egersief. Ant, I »6. (241-1 ifi) ___NB. Direkte Bestellung unter Boifügung des Betrages in öst. Banknoten werden sofort prompt ausgeführt. (Postvorschuss wird abseiten der deutschen Post-anstaiten nach don k. k. öst. Staaten nicht urtheiit.) .,.»4 J., ausser don bekannten werthvollen Zugaben zur Deckung des geringen Porto''» bei Hl ULI» ItestöllAngott von 5 fl. und 10 fl. noch nouo Werke von Auerbach, Mühlbach, — t-rhUU Jeder illustrirto Werko und Classiker gratis. : SIGMUND SIMON Hamburg, Ii i\chor-Exportour tl 2,1) grosse Bloichon Nro 31. VÁLTOZÁS. D^ Schreycr, orvos '' ^sebésr-tudoi^szcnj-«rvoS és szülés/., a dőit vasúti társulat szcfflélyzctéiick orvosa lakását S>:ont-Györ«y-naptól kc/.dvo Bciits József ur gyógyszertára f?lctti emeletbe teszi át. gfc Rendelési óra 11 — 12. (170-2,1) Legmagasabb elsó nyilvános Kereskedelmi tanintézet Bécs, Lcopoldstadt, Fraterstrasse 32. '' fanul ói iroda a kereskedelmi tanulmányokhoz, Porges Károly igazgatónál. Kik háttérbe vannak szoritva ezen intézet összekötto-tésétól, o felfogadásokat folytonosan, és oktatást nyernek a vizúö''áig -o szakba vágó intézetek képviselőségére. (241—12,4) Jégkfe? áiin! biztosit^. Az alólirt igaigaWsAgnfS. m szerencséjo a t. bi.ztositó-közöuséget ezennel értesíteni, hogy az eM Bl%ar általános biztosító társaság a jelen idényre a jégkár elleni biztosítást már megkezdte. Egyúttal azon t. biztosító feleinkkel, kik a niult évben jégkár ellen intézetünknél voltak biztosítva., ¿3 kártérítésben nem részesültök, tudatjuk, hogy a mult évi jégkár-üzb- tiszt. , .yercményében részesittetvén, mull évi dijaik ö°;o->> jele,a évi dijaikba fog betudatni. A jelen évben biztosító t. felek szintón rószesittetni fognak ( a jolen évi j^u^izlet tiszta nyeremónyének 20%-jóbcn; mely kedvezmény, reméljük, egyik indoka lesz azon nagy részvét és bizalom emelkedésének, melylycl a t. közönség társaságunk keletkezése óta folytonosan felénk fordult. — Pest, J869. Április havában. Az első magyar általános t)lZtOaltÓ tá,rBaBÖ,ff (268-3,1) , lKELSEiarei/tcbe^Hrei. Qt Wajdib) József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kw.iv |
