Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.11 MB
2010-02-10 21:49:53
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
933
4241
Rövid leírás | Teljes leírás (587.04 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1873. 053-061. szám július

Zala-Somogyi Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
12. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA, 18?8. Jullus 8-án,
53-115. sssémfi.
Tizenkettedik évfolyom,
negyed <i»r« i i I Kav mám 10 kr. í
\' Hlrdstissk |»tá»y«»" I
KY1LTTKRBKS \' toronkint 10 krárt »• t«in«k fel.
Zab-Somogyi Közlöny
Nagy-Kanizsa város halyhatósi^ának, nemkülönben zalamenvei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tan,lo-egylet, a szent-balázs-, kls-komáromi és sümegh^videki " flóktanltó-egyletok, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ipamank\' ugy a .Zala-Somogy gezhajozasi reszvunytarsulat
hivatalos értesítője.
J f A lap szelletül réixét
ó Mziemenyek a

I anyagi .részét illetA koxierucnyek pedig a kiadóhoz bénnentte in-;{ tóxeodók: j N\'AUY-KANIZHA L Wlmloihíi.
Heteiikliit kétszer.-vasárnap--cgűtflrtflkfui, megjelenő vegyes tartalmú lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
a
„zala-somogyi közlöny"
1873-ik évi IÍ-ik félévi jolyamára.
Midőn a második félévi folyamot o számmal megkezdjük,bizalommal kérjük t. közön-gtluket, a második,félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szíves eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék.
Előfizetési ára o hetenkint kétszer megjelenő lapnak:
félévre ft, évnegyedre 2 ft.
A zalamegyei általános tanító-egylet által Jutalmazott pályamű.
I^het-e a gyermekeket testi büntetés nélkül ax iskolában és a családi körben nevelni és tanitanif
Jillge : Kinder braucben I.iebe, und wltre ci <U« elnei wilden Thlerei. L«r.lng.
Azon részével e kérdésnek, mely a családi-kürt illeti, röviden fogok elbánni, mivel magára a testi büntetésre vonatkozó nézeteimet ugy is elég alkalmam leend az iskoláról szóló értekezletem folyamában kimondani.
Az ókorbeli népeknél a nevelésnek legfoniosabb kelléke volt a testi fenyíték, bot és vessző a legkiválóbb eszközök a nevelő kezében. Már Salamon mondja: A ki gyermekétől megvonja a vesszőt, gyűlöli. (Példab. 13. r. 24. v.j Továbbá: Vessző és fenyíték bölcseséget ad sat. (29. r. 15. v.) Ugyanezen nevelészeti elveket találjuk a görögök s rómaiaknál is.
Do korunk jeligéje a humanismus. A humanismus jelenleg alapelvül szolgál a tár-sadalon^miuden intézményeinek; humánus
eljárást követelünk most már a gonosztevők és állatokra nézve is: mennyivel inkább kell tehát a novclés\'zctnck körték ezen legnemesebb vívmányát magáévá teii\'ni. i A legtekintélyesebb ncvelészek abban egyeznek, miszerint a testi büntetés a gyer-i meket inegbecsteleniti, és a tapasztalás bi-1 zonyitja, hógy ha gyakran alkalmaztatik, kiirt kebléból minden nemesebb indulatot; elnyomja önérzetét, s helyette félénkség, hazugsig és boszuvágy ütik fel tanyájukat a gyermek szivében. A zsarnok névelő uyo-| masztó járma alatt a növendék gyáva rab-| szolgává lesz, ki semmitói sem fél inkább, \' mint a bottól. Mi -pedig egy szabad, bátor j nemzedéket akarunk" nevelni a hazának ! j A zsenge korától fogva szelid bánás-I módhoz szokott gyermeknél egy komoly sző | is .megteszi hatását, míg a verte alatt fel-I nőtt növendék idővel ugy eltompul, hogy a \' már elkövetett roszat mind megannyiszor ! ismétli, habár tudja, hogy keményen bünhő-\' dik érte. A műveltebb házakból, hol a ne? 1 velés koruuk szellemében intéztetik, jobban \' nevelt gyermekek kerülnek ki, mint a mü-j veletlen családokból*
I E szerint látjuk, miszerint a családi J körben nem csak kell, hanem lehet is a gyer-• raekeket testi büntetés nélkül nevelni, j Az iskolára nézve szem előtt kell tar-, tanunk, miszerint az nem csak tan-, hanem ; egyszersmind neveiibintétet, s hogy ily formán a tanítást sohasem szabad a növelés rovására kezelnünk. Oly tétel az, melynek i...