Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.27 MB
2010-02-13 19:53:05
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
568
2399
Rövid leírás | Teljes leírás (279.7 KB)

Zalai Közlöny 1900. 005-008. szám február

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
39. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1900. február hó 3-án
Előfizetési ár: Egé«* érre . . 10 kor. — fill. Kei érre ... 5 kor. — fiit. Negyedéire . . 2 kor. 50 fill. Egyes szám 20 ílll. HIRDETÉSEK 6 hiiibot pelitiorban 14, m&soriixor 12, i minden tOTábbi sorén 10 fill.
NYÍLT TÉKBEN
pctii Boronként 20 fillérért Tétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 60 fill. fizetendő.
XXXIX. évfolyam.
A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkeutö nevére, az anyagi réazt illető közlemények ppaig a kiadó nerére címzetten Nagy-Kanizsára bér-mentTe intézendők.
Bérmentetlen leTelek nem fogadtatnak el. ~ -
Kéziratok vlBwanemkUIdetnek.
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,■ na nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,* a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagj^kanizsai kisdednevelő egyesület,*^ .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,- „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,• nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER. SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A kőszén.
Nagy-Kaulzaa, 1000. febr. 2-án.
A legmodernebb anyag aktuális jelentőségre is emelkedett. A szénkérdés, bárha állandó, acut jellegűvé az utóbbi évben vált. Kevés a szén. A szükséglet nem fedezhető. Angliában, mely a legjobb szénnel dicsekedhetik s a mely a világ összes hajóit majdnem kizárólag ellátja a becses anyaggal, szénkiviteli tilalomról is beszélnek. A német birodalomban, mely Közép-Európa íötermelóje, minden ismert bányaterületet művelés alá vettek. így járt.el Belgium, Franciaország, Ausztria. A szén azonban még mindig kevés. A munkáshiány két év óta állandó. Az államok idegen országbeli munliaéröt requi-rálnak. A vasutak nem képesek szállítási eszközeikkel a forgalmat rendesen lebonyolítani. Szóval szén-szükség mutatkozik a kontinensen és ezen kivül is.
Az ipar súlyosan érzi ezeket a nehéz viszonyokat. Nemcsak az emelkedő, magas árakkal kell megküzdenie, hanem a mi ennél. nagyobb baj, széuliiánynyal is. És hogy ez állapot meddig tarthat, az iránt tisztába nem lehet jönni, főleg mikor bányamunkások e konjunktúrákat természetszerűleg kiaknázni akarván, egyik-másik szénterületen a munkát boszüntették.
A hazai iparnak az a része, mely a jobb minőségű u. n. porosz szén használatára van utalva, e szinte válságos szénviszonyok hatását elsőül érzik. És pedig annál is inkább, mert iparunk pangó állapota, a különben is kedvezőtlen termelési viszonyok
mellett, nem nyújt kompenzációt a magas áron is alig beszerezhetó~~szén-kalamitásért. Sajnos, hazai szénfajaink minősége nem olyan, hogy e helyzet nehézségeit belföldi széntermelésünkkel leküzdeni lehetne." Szeneink általán úgynevezett gyöngébb fajtájúak, koloriájuk messze elmaradt a poroszé mellett. És habár a szóban forgó viszonyok javítják is szeneink kereskedelmi helyzetét, ezt tartósnak nem mondhatjuk. Mind a mellett is, vagy éppen ez okokból, a fulyossá vált kőszénkérdés helyes mederbe való terelése vagy lokális megoldása érdekében némely intézkedés evidensen sürgős.
A kőszén árára ^egyik fótényezö-ként a vasúti szállítási dijak hatnak. Ezt a tényezőt tehát akcióba kell helyezni iparunk és kőszéntermelésünk érdekében. A hazai vasutak előzékenyek voltak eddigelé is. De ez normális körülményekre vonatkozott. Mostanság azonban állapotaink abnormisak.\'lly viszonyok rendkívüli eszközöket igényelnek. Ezek legfőbbje a szénszállitási dijak jelentékeny csökkentése s a szénforgalom-nak minde...