Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.95 MB
2010-02-13 19:59:38
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
660
2471
Rövid leírás | Teljes leírás (275.06 KB)

Zalai Közlöny 1900. 014-017. szám április

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
39. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1900. április hó 7-én.
14-ik szám.
XXXIX. évfolyam.
Elüflzetéai ár: Kgéii évre . . 10 kor. — fílU Kél évre . . . 5 kor. — fili. Negyoilévre . . 2 kor. 50 .üti. Veje* Ktám 20 1111.
hirdetések
5 hííAI)ospptitiorh\'aDl4,raásoil»/.or 12, » midiién (oráblii sorért 10 fill.
NYIITTÉR B en
petit soronként 20 fillérért vétetnek (el. Kincstári illeték minden egyen hirdetésért 60 fill. firetendö.
zalai mm.
A Inp Bzellemi rétiét illető min-ilen közlemény & felelős sierkcsttó nevére, az anyagi részt illető kö*-lemények\' pedig n kiadó nevére címzetten. Naf^-Kft«l*»ára bérmentve intézendök.
nérmentetlen levelek nem fogadtatnak el.
Kézlratokvl»8zaii(1tnkllldetnpk.
A nagy-kanizsai ,Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,0 .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tüzolld egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagy-kanizsai tan/tói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai liadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamará," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETEN KI NT JE-GY8ZER, SZÓM BATQN MEGJE LE NŐ YEGY ES; TARTALMÚ HETILAP.
Az ügyvédi pálya. v
Nagy-Kanizsa, 11)00. április G-án.
Azelőtt csendes észre se vett ünnepség volt a budapesti ügyvédi kamara közgyűlése; néhány év óta azonban zajos csatározások színhelye. Panaszok, keserűség, korholások hallatszanak innen is, onnan is. Szinte olyan benyomást kelt ez a közgyűlés, mint mikor a római nép tüntetni ment nyomoruságával a fórumra, csak azért, hogy orvoslást szerezzen uogy nyomorúságára. A római népnek is igaza volt. Belátták ezt a dúsak és a szenátorok és az ilyen nyomortüntetések után dúsabban érkeztek az ingyen kiosztandó gabonaszállit-mányok a világbirodalom tájairól,
A budapesti ügyvédek, a kik panaszkodnak, szintén jogosan panaszkodnak; a világvárossá nőtt Budapesten minden hatszázadik ember ügyvéd. 1200 budapesti ügyvéd olyan rengeteg szám, a melytől megijedhet-a közönség, még iokább az Ügyvédség. És a csodálatos csak az. hogy ez az óriási szám nem hat elriasz-tólag és az egyetemeket és jogakadémiákat egész falanxai lepik el az olyan ifjaknak, a kik az ügyvédi pályát szemelték ki életük hivatásául.
Hogy mi az a C3áb, mely erre a pályára vonz? Első sorban az, hogy az ügyvédi a legfüggetlenebb életpálya. Az ügyvéd senkinek sincs lekötve, nem függ senkitől, nincs senkinek se alárendelve, életének rendjét tetszése, kénye-kedve szerint rendezheti be; ügyeit ugy rendezi be, ahogy akarja, hivatalos óra, napszak nem köti munkálkodásában. E mellett teendőjének legjavát vagy egészét segédkezekre bizhatja s nem
okvetlen csökken a jövedelme, ha maga egyáltalán nem dolgozik, hanem jól-rosszul fizetett alkalmazót-. takra bizza egész munkáját. Számos példája van — kivált Budapesten az olyan ügyvédnek — a kinek sejtelme sincs róla, hogy mi történt irodájában, melyekből ezrekre rugó dus jövedelmet huz.
Ez a kiváltságos állapot vonzza az ügyvédi pályára az ifjakat s azo kat az elemeket, amelyek kevés munkával, de sok összeköttetéssel remélnek boldogulni. Ezért látjuk az ügyvédi pálya felé tódulni azokat is, akik eddig közpálján vagy állam-és mcgyeszolgálati pályán voltak, vagy ezeknek sarjadékait. Mert ezek az elemek is arra a felfogásra jutottak, hogy a közpálya szép volt, de kenyeret nem adott; hogy a sok családi és egyéb összeköttetés jó volt ugyan a közsikerek szerzésére, de elégtelen a megélhetésre és a vagyonszerzésre. Ez eleme...