Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.77 MB
2010-02-13 21:00:54
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
467
2308
Rövid leírás | Teljes leírás (275.32 KB)

Zalai Közlöny 1901. 036-039. szám szeptember

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
40. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1901. szeptember hó 7-én.
36-ilc szám.
XI . évfolyam.
Elöftzcléai árt Egéa* évro . . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 kor. — flll. Negyedévre . . 2 kor. 50 fill. Kgjes szám 20 flll.
HIRDETÉSEK 6 hasábos petitaorban 14, másodszor 13, i minden további sorért 10 fill
NYILTTÉR 8 E N
petit soronként 2U lillfiréit tétet-oek fel.
ZALAI I0ZL0IT.
A Inp írelkmi résiét illető minden kOili-uiéuy a felelői szcrkciit6 nevére, at aryaji résxt Hletfi köt-leniényfk podig a kiadó nevére cimietten Nagy-Kantza&ra bérmentve iotéxcndők.
Béraieu lelten levelek nem fogadtattuk el.
Kéziratok rlBSzanemktlldetnek
A nagy-kanizsai . Ipar-Tcstűlct, • na nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a .Kotóri takarékpénztár részvény-társaság,8 .nagy-kanizsai és a gaiamboki öukóntes tűzoltó egylet,- a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a „nagy-kafaizsai tanitói járáskör.- a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,\' „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.______
A buza ára.
Nagykanizsa, 1001. szopt. C.
(M. N.) A nagy problémán mindenki töri a fejét. A buza ára ebben azországban gazdasági és társadalmi tényező, mert az ipar sorsára, a kereskedelem viszonyaira és egyáltalán az egész sociális életre elsőül és főleg az3 dönt, mi lesz a buza ára. Ezt a kérdést adja tora a gazda a kereskedőnek, ezt veti (Öl a kisiparos, ez érdekli a nagyipart, mert összes fogyasztási viszonyaink a biáza árának a magasságától vagy alacsonyságától függnek.
Sajnos, ma még nincs olyan iparunk, mely a nemzeti jövedelem hasonló rangú alkatrészét képezné, mint aminőt a mezőgazdaság nyújt. Nálunk tehát egészen más jelentőségű az árkérdés; ha fontos is ez a Nyugat némely államaiban, mégsem oly döntő, mint hazánkban, niert ott nyer az ország más foglalkozásokból is kárpótlást. Sót ott eminens nemzeti érdek, hogy a kenyértermények ára ne terhelje a fogyasztást. Nálunk ma még országos érdek, hogy az ár lehető magas legyen, mert a jövedelemmegoszlás ez idő. szerint alakulásánál fontossabb az, miszeriut búzánkat jól értékesíthessük. És csak azután jő számba a többi termelő osztályok fogyasztási érdeke.
Leglóbb bizonyíték pedig az, hogy iparos, kereskedő, lateiner mind magas búzaárakat kiván, kivánja saját fogyasztásának megterhelése mellett is, mert tiszta tudatában van annak, miszerint a nemzeti jövedelem főforrása, melynek bő bugyogása az ő jövedelmeit is szaporítja.
Ezért van napirenden mindig, de különösen aratás után, a búzaár problé-
mája és van napirenden a módok és eszközök kutatása, melyek segélyével az ár fokozható vagy legalább is bizonyos niveaan tartható, mely megfelel a mezőgazdasági-érdekeknek.
Az árakra ható tényező egyik leg-fontosabbja ez országban a malomipar szükséglete. Hova-tovább erőre jut azon a viszonyok kényszere, a tengerentúli verseny nyomása alatt érlelődő helyes nézet, hogy kenyérterményeink in natura való kivitele mindinkább akadályozott. Az még>a vámközös területre nézve is. így hát azokat feldolgozott állapotban kell más .országokban elhelyezni, mert, ezt minden agráriusnak el kell-ismerni, a kész iparcikk inkább képes a védővámokkal s versenynyel küzdeni, mint a nyerstermék. Ezért sok igazság van abban, hogy a haladottabb nemzeteknek nyersterményekkel való ellátása és kiszolgálása — barbárfoglalkozás.
A magyar malomiparra tehát fokozottabb feladatok várnak, mert a fejlődés természete szerin...