Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
12.85 MB
2010-02-13 21:22:52
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
392
2129
Rövid leírás | Teljes leírás (287.13 KB)

Zalai Közlöny 1902. 005-008. szám február

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
40. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1902. február hó 5-én.
7-ik ssrám.
XLI. évfolyam.
Előfizettél Ar:
EgéiK cvrc . . 10 kor. — fill Ft-I óTrc . . . kor — fili-Sfgj\'. J.\'tre . 2 kor. Ml üli. Ktryos *xám 20 nll.
HIRDETÉSEK 5 hiiit\'Oi pctiuorh.n 14. iui»oiUr«r 13, ■ Qiiniloo [ovililii sorért 10 fill
NYILTTÉRBEN
petil soroukóut 20 fillérőri rótct-
zalai közlöny.

A lnp íxfllcmi részét illető mio-
rten ktfxlemény t felelős B7.erke«rtŐ
nevére, i»y ati\\í,;l rím illető köz-
i leoiényi k p- dig a kiadó netére
. ClDlZOl\'lQ Nagy-Kanizsára ter-
in. ítve iniéxemlők.
Rfrnu\'ntf lei, ler< lek nem foKad-
tatnak o!.
Kézhato k vlssy.anemk Ilidet Jiek
I
A. nagy-kanizsai .Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,■ a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izrs. jótékony nőegylet," „szegények tápintézetc," a .katonai hadastyánegylet." a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HBTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Kisiparunk.
Xagikaniz*a. 190jan. 31.
Hogy Magyarországnak valaha fejlett ipara volt s hogy e tekintetben egykor egész Európában vezető szerepet játszott, ezt ma elgondolni is nehéz a magyar iparnak pangó állapotában. Aki pedig ezt a hihetetlenül hangzó állitást kissé szivére véve, utána néz a történelem lapjain, hogy mi hát a valóság, mi volt — és mivé lett a magyar ipar: az nemcsak rájön e hihetetlenül hangzó állitá* valódiságára, hanem a leküzdhetetlen érdeklődés íölkutattatja vele azokat az okokat is, hogy miért tüot el a hajdan virágzó magyar ipar és miért kell ma szégyentől piruló orcával beismernünk, hogy amit apáink gondo sau, előrelátással, szorgalommal és mély hazafias öntudattal megteremtettek, abból mi, korcsutódok, nem tudunk mást fölmutatni, mint a tények — történetét. Igenis, volt időszak, mikor a magyar az ipar terén vezetett. Nemcsak megalkotta pedig a mindennapi vagy időszaki szükséglet nélkülözhetetlen tárgyait, hanem azokba művészetet, izlést öntött s keresetté lette a magyar ipartermékeket. Sót a mindennapi szükséglet határkörén messze túlemelkedve, a . fényűzés terén sikerrel érvényesülő műalkotások körül is elsőrendű sikereket aratott. Kigondolni is merészségnek látszik azt a tényt, hogy a külföld e ótt a magyar ipar évszázadokon át tekintély volt s iparcikkeink az ország határain messze tul is nagy keresletnek örvendtek. Ma, midőn a magyar ipar termékeinek a belföldi piacot, minden hazafias és társadalmi agitatio dacára sem sike-
rül csak szük hal árok kőzött is meghódítani. nagyon b.ijos elképzelni egy oly előnyös és uj.ibban hasztalauul vágyott állapotot, hogy a magyar ipar virágzott, tekintélye volt 8 termékei nem vesztek a termelő nyakán, sót még a külföldön is kereslet tárgyait képezték! Ha pedig mind ez tényleg igy volt, lehetetlen, hogy minden magyar embert, hazafit ne érdekelne az a kérdés, hogy ez az örvendetes állapot miért és kinek a hibájából változott át a magyar ipar mai siralomházává, midőn minden politikai és társadalmi erőlködésünk dacára sem tudjuk a magyar ipar számára csupán a föntartás, az egyszerű létezés biztosítékait megszerezni?
Kissé különösen fog hangzani a tények történetéből merített válasz ezekre az önkéntelenül elénk tóduló kérdésekre; de az igazságot mégis be kell vallanunk s ismét csak szégyentói szorongato...