* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
18.29 MB | |
2010-02-13 21:32:56 | |
Nyilvános 1430 | 4804 | Rövid leírás | Teljes leírás (329.54 KB) | Zalai Közlöny 1902. 014-017. szám április Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: • hó 5«én. i4-ik sxám. XLS- éwföiyaim- zttfitusUH-ár: cvr« . . 10 kor. — 611. ■Föl-ívre . . . (t kot. — fili. Noyyedévró . , Ü kor.- í>0 fitl. / K^yes Mám 50 íin. Hl R D£T.£ $ EK •fthAS ftbo\'sr petits orbA h 1.m&aod szór it wivdcri további s.orírt 10 NY! LTT ÉR 8 £ N pitit sorookóíii 20 JiHiirárt vétíCtr no\'li fel. A lop széliorni x^ftr.ét i)lotí> minden kOtíemétíy a feíelőí «xcrkcs*to nör<5re> az &hyftji i&rx illető köi-: lemínyek pfdig * kiadó nevére \' cio»zct«n Najjy-KaaisítArív bér-uoentvo íuiéxendők. Rérm^fttetlen levelek nem fogadtatnak él. Kéziratok Yi^zanepj küldőmet Fővárosi pénzintézetek a vidéken. Xng/kanizsa, 1902. úpr. 4. Mind sűrűbben kezd lábra kapni a fővárosi nagy pénzintézeteknek abbeli törekvése, hogy vidéki városokban fiókokat nyissanak.. Kétségtelen, hogy s. fővárosi nagyobb pénzintézetek hatalmas arányokban kifejlődött tőkéikkel és nap-nap után szaporodó idegen tőkéikkel a fővárosban a mai viszonyok\' között nem találhatnak eléggé jövedelmező foglalkozást. Az éri mérlegek, amelyek mostanság It^zrekerilltek, s a közgyűlési jelentések, amelyek közelebb elhangzottak, bizonyságot tesznek róla, hogy a főváros üzleti viszonyaira roppant mód reánehesedett a gazdasági pangás és azok a jó idők, a ; mikor nyugodtan bevárható\' busás .\'jövedelmeket hajtottak az ipari, és kereskedelmi vállalatok: elmultak. Ámde e mellett még mindig ugy áll . a dolog, hogy a fővárosi pénzintézetiek még ezidén is átlag eléggé tuagas kamatláb szerint fmrozott osztalékokat fizettek és hogy arányba hozzák jövedelmeiket kötelezettségeikkel, könnyű szerrel tették meg azt, hogy leszállították a betétek kamatlábát: Ennek dacára is az » gondolat; -hogy a részvények tulajdoaosai adjanak tui részvényeiken és változtassák ■át részvényeiket betétekké, részvény-jövedelmeiket pedig betétkamatokká, egyelőre nem kisért. Látni is a tőzsdei forgalomból. A fővárosi pénzintézetek részvényeinek árfolyamai, mintha megvolnának kövesülve; eladásra nem kerül belőlük semmi, vevő mindig akad bőven. A multak- búi fentartott-gazdag tartalékok nagyon is kívánatossá teszik az ilyen részvények birtokát. E mellett azoknak a régi jónevii intézeteknek meg van az a"rendes üzletkörük, amely behozza mindenkor azt a jövedelemminimumot, amely —\' a biztosság tudata mellett — kielégíti a részvényest. Mi viszi hát a fővárosi intézeteket méfiis a vidékre most sűrűbben, mint valaha, A vidék nem pénztelenebb, mint volt eddigien. Olyanok a. viszonyok, hogy az a forrás, amely eddigien táplálta a vidéket, ezuláora is adja bőven. Ha hozzá vcszszttk azt . a körülményt, hogy\'az Osztrák-magyar I bank fiókjainak elszaporodása már [ is kiváltotta a drága kamattal dolgozó vidéki intézetek kezéből azoknak a kötelezettségeknek egy részét, amelyek joggal tarthatnak igényt arra, hogy eiőiivösebb kamatot élvezzenek: nem szabad közönséges kísérletnek tartani a főváros legeísőbb intézeteinek azt a törekvést, miszerint egy-egy fiókkal a vidék városaiban üssenek tanyát. Hiszen a vidéki clien-tela eddig scui hiányzott a fővárosi intézetek üzletbarátai sorából. Az a kereskedő, akinek az ő helyi bankja vagy takarékpénztára drága volt, játszva találta meg az utat a fővárosi intézet sorompóihoz. Hány vidéki intézet foglalkozik ma is jövedelmező üzlet formájában azzal, hogy szerény provisióért valamelyik fővárost intézetre forgassa igazgatósága tagjainak Üzleti váltóit, amelyeket 6 elfogadott kamatlába mellett nem számitolhatott le eléggé olcsón?! Ehhez járni ai a hatalmas összegre rugó vísszloszámo-lás, amely a vidéki intézetek váltéinak nagy részét viszi a főváro... |