Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
17.69 MB
2010-02-13 21:48:59
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
369
2048
Rövid leírás | Teljes leírás (304.52 KB)

Zalai Közlöny 1902. 031-035. szám augusztus

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
40. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

8302. augusztus h6 2-án
31-ik szám.
Előfizetési Ar: Egésí évre . . kor. — fill. Fél évre ... 5 kor- — fii\'-Kppji-d\'ívrc . . 2 kor. r><> fill. Ksjes sxánl 20 fill.
HIRDETÉSEK
6 hasáltoí jK-tilsorbanl4r(BS»odíKor
12, * [uiodcn lovfti\'l\'i sorért 10 lill
NYÍL TT É R 8 E N
uctii soronkéüt 20 [Illírért vételnek fel.
"I"
I
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,• „a nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a „Eotori takarékpénztár
^maSmJS^mSmsa.íjaHMtartalmú HETILAP
XLI. évfolyam.
A lap szellemi részét íllotö minden közlemény t felelős szerkeattS nevére, az anyagi részt illető kőz* lemények pedig a kiadó nevér8 címzetten Jía&y-Xanlwira bérmentve tntézeadők.
Bérben tetlen levelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok Ylssr.aneraktildetnek
üást I?
Xasykaiiiisn, 1ÍI03. ani-nsütus 1. A legnagyobb közhelyek egyike a rossz gazdasági viszonyokra valő utalás. A gazdának mindig állandó themája a megélhetés nehézsége, a gazdálkodás csokély jövedelmezősége. Mondhatnék állandó tartozéka a gazdának — a panasz.
S a remediumot állandóan keressük. A legkülönfélébb gazdálkodási ágakat karoljuk fel, a legraffináltabb módon igyekszik a gazda a természet titkait ellesni, hogy boldogulását megköny-nyitse, hogy ráakadjpn arra az útra, melyen a természeti, erőket legköny-nyebben kihasználva, a legnagyobb eredményeket r elérhesse. A létérti küzdelem az okszerűség íelé szorítja a gazdát. Kezdik mindenfelé belátni, hogy a gazda csak akkor boldogulhat, ha számit, ha él t> természet törvényeivel, azokkal a törvényekkel, melyek büntető f-ainak kérlelhetetlen szigora éri azt, alti nem igyekszik e törvények oltalma alá magát helyezni.
Aki nem gazdálkodik napjainkban okszerűen, az alámerül; mig aki a rationalismust viszi a küzdelembe, az győztesen kerül ki. Győztesen kerül ki, ha a rationalismus ellen nem vét semmi tekintetben sem, ha él vele az egész vonalon. Erre csak akkor képes, ha meg van a megfelelő tőkéje; mert.a rationalis gazdálkodás költséges. Költséges, de eredményes. Az okszerűtlenség olcsó, de eredménye a tönkrejutáshoz vezet. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a nagy befektetéssel
"TXrczX
Rz ebéd.
— A .Zalai Közlöny" tárcája. —
I.
A hadgyakorlatok kitűnően sikerültek. A csapatok szabályosan végezték munkájukat, semmi hibát sem követtek el s a/, ellenség is nyugodtan törte, ltogv megverjék. A gyakorlatokat befejező díszszemlét a inegve előkelőségeinek jelenlétében tartották "meg. Pompás idö. volt s így a hölgyek megint magukra vehették azt a ruhát, amelyet a nyár elején a lóversenyre csináltattak. Az utolsó felvonulás után, melyet hatalmasan megtapsoltak, az ezredes azokkal a tisztekkel, akik a csapatokat nem kisérték szállásukra, bemutattatta magát a jelenlevő asszonyok és leányoknak. A préfet, aki már régóta heszélgotott a pénzügyigazgatóval, nyomban hátat fordított neki, mikor meglátta Verdelin ezredest.
— Jó napot, kedves ezredes, jó napot! Nagyon örüiök igazán, hogy kezet szoríthatok önnel. — Niui, Duclosey I Hogy van ... És a felesége? — Köszönöm, csak meg vagyunk valahogy J. . Szép idő van, ugy-e? — Ez az átkozott nap.
— Ugyan, az ön vértesei nem ijednek meg egy kis bőségtől . . • Mondhatom, hogy az ezrede derekasan viselte magát!
— Nom rosszul viselte magát, az ignz. ... De azt is el kell ismerni, hogy a lakosság is uagyou szoretelre méltó volt
járó gazdálkodás éppen nem mindig okszerű, viszont az ellenkező nem mindig okszerűtlen. A tőke képesiti a gazdát a belterjesség különböző fokainak kifejtésére. A belterjesség óriási ar...