Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
60.69 MB
2010-02-16 20:35:46
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
821
4413
Rövid leírás | Teljes leírás (1.54 MB)

Zalai Közlöny 1935. 197-221. szám szeptember

Zalai Közlöny
Politikai napilap
Felelős szerkesztő: Barbarits Lajos
75. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Ma 3 oldalas Képes melléklet! f \'UÁAA■\'\' 1 f/7\'i
76. évfolyam 197. szám Nagykanizsa, 1935. szeptember 1. vasárnap Ara 12 H"*\'
ZALAI KÖZLÖNY
-a3*2
H U^aMnUli FM 5. uiim.
POLITIKAI NAPILAP
Felelős szerkesztő: Barbarlt* Lajos
EIÖIUeté»l án: egy bör» t pengő i Sicrkesitöíégi ti kfuMhlnUU teleíoe
Lesz-e olasz-abesszln háború?
Irta: dr. Szabó Zsigmond
Az abesszin-olasz viszály már régi keletű és a mult század 80-as éveitől fogva egyre tart. Az abesszin kormány megbízhatatlan, kétszínű és az olaszok iránt kimondottan ellenséges érzelmű. 1886-ban az akkori négus, aki Menelik császárnak nevezte magát, tőrbe csalta az olasz * gyarmati csapatokat és az adual ütközet 18.000 olasz életébe került. Az adual siker túlságosan megnő, vélte az etiópok önbizalmát, amely már annyira fajult, hogy az olaszok-kai kötött szerződéseket soha 1* nem tartották, a határszélen egyre, másra véres összeütközések fordul-tak elő, amelyek a nemzetközi jog alapján soha scnT nyerlek kielégítő elintézést, j
Amióta Anglia és Franciaország a népszövetség tagjai közé iktatták Abcsszlniát, a feketebőrü étlópoka két világhatalom kegyeltjének tekintették magukat és bár külsőségekben igyekez\'ek majmolni az európai kutturát, alapjában megtartották az afrikai bennszülött népek civilizálatlan erkölcseit. Abesszínia ünnepélyes Ígérete és kötelezettsége dacára sem törölte el a rabszolga-ságot, amely a civilizált világ szégyenére még most is fennáll a négus birodalmában.
A vllághál>oru befejezése után a győztes hatalmak Ígérete ellenére Olaszország nem kapott Afrikában ujabb gyarmatokat. A keletafrlkal német gyarmatok angol kézi* kerültek és bár Olaszországnak az 1884-ben kötött angol francia egyezmény alapján jogában állt volna Szomália gyarmatának határait Abesszínia felé kiterjeszteni, ez a» angolok ellenállásán meghiusu\'t.
Mussolini a fasclsta uralom kezdetétől fogva sürgette az alesszln kérdés megoldását. A folyton sza. porodó olasz népesedés sürgős szükséggé tette az emlerfölöslegel. helyezését annál is inkái b, mert aa Egyesült Államok a legszükel b határok közé mérsékelte a l>evándor. lást. Másrészt a kivándorlásra kény. szerült lakosság amúgy is elveszett az olaszság számára (s ennek megakadályozására a fascista nemzeti érzés sürgősen követelte az ujabb gyarmatok létesítését. Ez az ujabb gyarmati zóna pedig csak a két meglévő olasz gyarmat, Erythrea és Szomália között volt megvalósít* ható, annál is inkább, mert azj;>lusz államnak már 80 év előtt az volt a terve, hogy a két gyarmat közötti 1000 kilométer távolságot vasútvonallal köti össze, i
Olaszország a közelmúltban szoros szerződést kötött Franciaország. gfll és a két hatalom között meg egyezés történt az olaszok kelet-afrikai gyarmati igényeire nézve Is Mussolini tehát ezldén alkalmasnak látta, hogy nagyszabású
gyarmatosítás! politikáját a franciák segítségével keresztülvigye. Sürgd\'s sé tette elhatározását azon körül mény Is, hogy Al>csszinia mindinkább kihívóbban és vakmerőbben viselkedett az olasz kormány ellem amely az év elején egy véres határ, menti összeütközésl en válságos helyzetet teremtett. Bár az olasz gyarmatokat Alesszinián összekötő vasútvonal kiépítéséhez annak Idején a négus kormánya elvileg hoz. zájárult, a mlndlnkál b kiélesedett politikai ellentétek miatt most már a végleges hozzájárulást olyan feltételekhez kötötte, amelyek az olasz
tekintélyt sértették.
A. fasclsta kormány világhatalmi állóira tudatában, fegyveres erejére támaszkodva, elérkezettnek látta az időt, hogy a túlságosan öntelt étiópokkal végre egyszer már leszámoljon. Mussolini ugy vélte, hogy ezzel nemcsak az olas...