Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.79 MB
2010-02-17 08:50:15
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
651
2513
Rövid leírás | Teljes leírás (257.26 KB)

Zalai Közlöny 1904. 006-009. szám február

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
43. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 190-4. február hó B-án.
B-ik szám
XLIII. évfolyam.
Előfizetési árt Egésx évre . . 10 kor. — fill Fíl évre ... & kor. — fill. Ntgyc-dérrt . . 2 kor. 5a fill. Kgjex szám 20 fill.
H I R D E T É*3 E K 6 hasábos petiuorbao 14, mfc»o<l»xor 12, * minden további torírt 10. fill
NYÍL TTÉ R BEN
petit sorunkéul 20 Úll*réft vétetnek íd.
Kéziratok visszaírna kUldomek
—:----A nagykanizsai „Ipar-Testttlet,* a
részvénytársaság,0 nnagykanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet, nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,a

„nagykanizsai Takarékpénztár részvény társaság," a „Kotori takarékpénztár 1 a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagykanizsai tanitói járáskör,* a „nagykanizsai keresztény jótékony ;katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagykanizsai külyálasztmányának hivatalos lapja.
A lap sxellcmi réssót illető minden közlomény a felelős izerkesrtá nevére, ar. anyagi réwt illető kö*. Icniónyek podfg s kiadó nevére címzetten Nagykanizsára bérmentve iolézendők.
Rérmpiitftl pii levelek tiem fogad -tatnak el.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A fegyencipar.
Szinte csodaszámba megy s a huszadik század felvilágosult eszméi közül hangosan kirívó törekvésre vall az a különös mozgalom, mely nálunk az utóbbi időben megiiidult a fegyenc-ipar ellen. A kenyéririgység és a vastag ludatlanság superlativusa kell hozzá, hogy gondolkozó ember a társadalomból száműzött fegyencektől a munka javitó, biztató, reményekre jogosító és vigasztaló erejét megirigyelje és elvenni kivonja. De egyúttal jellemző ez az embertelen törekvés a mai kor gondolkozásmódjára, különösen pedig gazdasági felfogására, mert nyiltan bevallja, hogy — szemben a jog és méltányosság, az ész és ethika törvényeivel — a munkát egyes individuumok és osztályok részére kisajátítani, monopolizálni akarja. Vajjon tudatában vannak-e az ily törekvésű emberek annak, hogy gon-dolkozásmódjuk embertelen és erkölcstelen? . . . alig lehet föltételezni. Egy iparos- testület, a mely ki akarja venni a kenyeret a társadalom számüzött-jeinek és azok családjainak kezéből; a mely a bűnös emberek javítását célzó törekvéseknek nyíltan útjába állnak I Ez történik ma Magyarországon, a huszadik század elején. Bizony, bizony röstelkedni való állapot. Ezt a derék iparos szaktestQletet bizonyára követni fogja a többj is; sőt lehet nemcsak iparosok, hanem történészek, nyelvészek, jogtudósok sietni fognak a magyar igazságügyminiszterhez, hogy tiltsa meg a raboknak a könyvek használatát, ne olvashassanak, ne írhassanak, mert azzal veszélyeztetik az ó existenciájukal!...
Mert éppen annyi joguk van ehhez nekik isi
De nemcsak embertelen és erkölcstelen ez a törekvés, hanem jogtalan is. \' Közgazdasági szempontból téve a dolgot bírálat alá, miképpen minden embernek joga van a gazdasági foglalkozásra, azonképpen joga van ehhez a fegyencnek is. Büntetö-t«r-vénykönyvünk ismeri a politikai jogok fölfüggesztését, de a gazdasági foglalkozás, a munka jogától való eltiltást nem. Már maga a rab helyzete is elég csapás reá gazdaságilag, hogy nem azt (kényszermunka) vagy nem ott és ugy dolgozhatik, a mit, a hol és a hogyan dolgozni akarna; de ez a helyzet a büntetéssel szoros összefüggésben áll, tehát rajta változtatni nem lehet. De főleg nagy csapás az reá, hogy nem kap rendes munkabért munkájáért és nemv rendelkezhetik a megérdemelt csekély munkabérrel szabadon; nem köthet üzletet, nem szerezhet be anyagot, nem léphet
Hogy az igazságügyminiszter, a kikhez a fegyencipar eltiltását követelő iparoso...