Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
11.66 MB
2010-02-17 09:38:07
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
538
2538
Rövid leírás | Teljes leírás (273.74 KB)

Zalai Közlöny 1905. 009-012. szám március
A 10. szám hiányzik!

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
44. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

M.0yk.
1905
"■■ywnnagydih *»fol„m. a.
■iám.
március 4.
ZALAI KÖZLÖNY
ClM.alt.1 ír.k : K,é., (,„ ,0 „ ,
•""\'itm 1 »0 f - E|yti szia i,. IIT
A drágaság.
Felelős laeikentö:
DB. VILLANYI HENRIK
LiptuUjdonoi «i kiadó:
IW. WAJDITS JteSEK
- T-lk cikk. -(vh.) Az élelmíoíkkek drágasága most a tel végén még nyomasztóbb mim ősszel, mikor a főváros és a vidéki sajtó egyértelműen foglalkozott e fontos közgazdasági kérdéssel. A közélelmezés kérdése fontos, a megoldás problémája rendkívül nehéz, mort a köz-élelmezés osomója erősen össze van bogozva es ha mindjárt karddal vágnók széjjel, az erőszakos megoldással nem nyernénk semmit Vannak sokan, a vagyonosak osztálya ez, kik a drágaság kérdésével nálunk egyáltalán nem törődnek semmit. Akik a selyem és
\'Ti kuf\'ya é8 8 íénro8en trendezett akások luxusát bírják, azoknál 3-400 K tobblet-kiadás óvenkint nem sokat határoz.
— ......—* nőm nu&iu uaiaroz.
6 fen 8 vagyonos osztály kezében van na unk a közügyek vezetése, nem osodálni valO tehát, hogy a közügyek vezetésével megbízott elemek a drágaság kérdésével a köz-élelmezés szabályozásával nem foglalkoztak. 1 Míg a közélelmezés ügye van olyan fontos, mint a legelő és erdőgazdaság. Ennek a bizottságnak a városnál mintegy 25 tagja van, közélelmezési bizottság pedig épen ninos. Amikor a városi szabályzat 49. §-át módosítottak, lett volna alkalom közélelmezési bizottságot is szervezni. Ha megszavaztuk városi hivatalnokainknak az őket jogosan megillető üjetesemclést, nem lett volna szabad mog-feledkeinünk városunk szegényebb osztályairól sem, melyek azt a 4U0 K. drágaságokozta többlet-kiadást háztartásukban elő sem tudják teremteni. Akkor kellett volna szervezni a közélelmezési bizottságot is, melynek feladata
Sierkmtóiéff: Haf/kiiias,, 8irtr.it 1 KlaMklv.t.l «. »JJ7k..U,«, !(,. Wajdlts Jeuefuvl
Kertit. Nyllttér .oroikíat 40 III.
keresett áruoikkek. De hogy mi sokszor drágabban flzessük éiolmioikkeinket a németeknél. ennek osak a gyarló, felhozatal az oka.
A kistermelőt nem lehet arra késztetni hogy a piaora árut hozzon akkor, mikor neki a hazban és a mezőn dolga van, vagy mikor a zord időjárás egészségét veszélyezteti. De ha az élelmioikk-kereskedó foglalkozik a beszerzéssel, ennek, mint a városban lakó embernek érdekében lesz, hogy az élelmi-
siilrLralskAI I.;__e____• ■ ...
brn volna a kőzélelmezés ügyével foglalkozni. Nem mondjuk, hogy ennek a bizottságnak alán sikerült volna, az élelmicikkek árait lenyomni, de arról sem győződtünk meg, hogy a kérdés megoldása lehetetlen, mert his? nem is próbáltuk.
Sokan azt mondják, hogy a lelketlen közvetítők okai az élelmioikkek drágaságának, De mikor ezelőtt néhány évvel a város píaoi szabály zatta megakarta szüntetni ezt a közvetítő keres- embernek é,
kedelmet, a kereskedelemügyi miniszter b i TiTaT , . -„, - _______
piaci szabályzatot nem hagl heTyb n azzal Íf°""\'ielíb6 "e f°™on\' » bevásárlási az indokolással, hogy a közvetiiókiniéznTyé \'" B"
osak képzelt baj, mert a közvetítők is köz-1, , gy m,re ""együnk az élelmioikk-gazdasági tényezőt képeznek. kereskedéssel akkor, ha kereskedő ós termelő
A vásárcsarnok intézményével a főváros "
, ............on miiiifiu
egy személyben van egyesítve, ezt legjobban nem ment semmire, mert. a vásárcsarnok , !fony"j|\'ií, a vá™ mellett lakó bulgáraink, magas helypénzt szed és testi ezt az élelmi- k\'k P"?""1\' dinnyét, hagymát óriási raennyi-oikkek olcsóságának rovására. Valószínű, g nak raegíe...