Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.18 MB
2010-02-17 09:45:14
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
481
2700
Rövid leírás | Teljes leírás (332.84 KB)

Zalai Közlöny 1905. 018-021. szám május

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
44. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1905.
Negyvennegyadik évfolyam, 18. uám.
május B.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton.
Előfizetési Arak: Egt%i évre 10 korona, félévre 6 korona, negyedévto 2 korona 60 f. Egyes szám ára 20 f.
Felelői tterkéuiö: Dr. Villányi Henrik
I.áltulajdonos és kiadó; IfJ. W»Jdlt» JÓKnef.
Szerkesztőség: Nagykanizsa, 8ugár-ul 8. szám. | Kiadóhivatal ás nyomda: Nagykanizsa, IfJ. Wajdits dózsefnál Deák-tár I. szám. Hlrdetásek díjszabás szerint. Nyllttér soronkánt 40 f.
A főváros és a vidék.
teljesebben lép előtérbe a hasonló igyekezet, így a kereskedelmi nagy üzletek, áruházak A kettőnek egymáshoz való viszonya is mindinkább reávetik szemüket vidéki most megint ad alkalmat a foglalkozásra. Arról, llaKíol>1\' varosainkra. Ez meg éppenséggel hogy a központi bankok fokozatosan vidékre kcM ve82\'"!"1?1" » vidék gyenge detad kerra-
terjeszkednek. különösen sok szó esik. A vidék pénzintézetei körében természetesen aggodalommal szemlélik sok helyt e terjeszkedést, amely szűkíti működési körüket. Habár a hitelélet terén érthetőbb és niegokoltabb a központosítás, mint talán más gazdasági agakban, mert közérdek, hogy országosan hó tőke, alacsony és egységes kamatláb legyen, mégis a gazdasági koncentráció e folyamata szintén apasztja a vidéknek amúgy
kedelmére, amely majdnem kizárólag a szük-körü helyi fogyasztásra Tan utalva. E terjeszkedés mellett azok a gazdasági érvek, melyek a hitelszervezet uj alakulata mellett szólanak. nem hozhatók fel; Mert nem látjuk azokat az előnyöket nagyobbaknak azon hát-rányoknál, amelyekel a központi áruházak fiókjai a vidéken okoznak. Már pedig minden közkérdés megítélési alapja csak az a mérlegelés lehet, hogy a szükségképeni rombolás
is\'gyönge s csak relatíve annak tartható uj ? //
. .... 1 hu uhúü tm AftnnL\'-a A 7 arnhai oh t aimoq\'j íí_
gazdasági önállóságát.
E viszonylagos önállóság még legpreg-naii8abbul éppen a hitelszervezet és élet terén fejeződött ki. Most tehát ez is ha éppen nem is veszendőben, de mindenesetre csökkenőben van. Ennek bizonyára lesznek szociális s a közgazdasági tevékenységre való kihatásai is. Hisz ha a vidéket, a vidéki tőkeerőt még egyáltalán nközgazdasági" tevékenységbe bevonni lehetett, ugy a pénzintézet alapítás volt az, ami megtehető volt. Sajnos, sokszor éppen osak ez és túlzott mértékben.
Valamelyes előnye volt tehát a régi rendszernek, melynek helyébe — erre talán
haladás fejlődnek-e. Az áruházak terjeszkedésénél több a hátrány, mert a középosztály annyi önálló elemét képes létében felforgatni, hogy ezért kárpótlást nem képes nyújtani, nem, fájdalom, különösen akkor, midőn a nagy áruházak kénytelen-kelletlen idegen ipar szolgálatában állanak.
A vidéki nagyobb városokra a modern társadalmi rend a maga erősbödő központosításával amúgy is súlyos régismert — baj. Erről a vidéki közönség — valljuk meg, hogy joggal — az ujabb évtized alatt különösen élénken panaszkodik.^ És pedig annál inkább, mert a kormányzati politika a lehetséges ellensúlyokat nem alkalmazza. Hisz
készen kell lenni — a fővárosi nagy intézetek, központ természetes vonzása ijgy is oly nagy vidéki fiókjainak organismusa lép. A főváros I hogy mindaz, ami bármi téren, legyen áz e szerint hóditó útját uj mesgyékben folytatja szellemi vagy anyagi, érvényesülésre tör, es kárpótlás csak az, hogy a peripheriákból természetszerűleg igyekszik a központba. Ezt b.-léfolyó tőkét ismét igyekszik visszaadni a a vónzást. ezt a felszívást tehát nem szüksé-vidéknek, ahonnan nyerte.
J.ges, de nem is szabad mesterséges eszközök-1
így bizony a vidéki kereskedelem erejének n...