Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
15.23 MB
2010-02-17 09:50:56
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
578
3021
Rövid leírás | Teljes leírás (415.47 KB)

Zalai Közlöny 1905. 026-030. szám július

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
44. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

nagykanizsa, 1905.
Hugyoennegygdih évfolyam, 26. uim.
jutiua I.
ZALAI KÖZLÖNY
Megjelenik minden szombaton. f*>«i»« »«*•»«<) | Si«rk«i^tM(: N.gyk.niz.., sugár-ut e. Mám.
Megjelenik minden szombaton.
Elöflietáal árak: Egá»i évre 10 koront, félévié 6 korona, negyedévre 2 korona B0 f. — Egyaa aiám ára 20 1.
Dr. Villiiyl He.rlk
Uptulajdonos ál kiadó:
IfJ. Wajdlt* J^mef.
8z«rkaaxt0aág: Nagykanizsa, 8ugár-ut 0. azám. IIKiadóhivatal áa nyomda: Nagykanlzaá, IfJ. Wajdlta Józaafnál Deák-tér I. azám. Hlrdatáaak dljazabáa azarlnt. Nyllttár soronként 40 f.
Ez i cél?
Arra v»n hivatva az emberiség, hogy folyton magasabb színvonalra emelkedjék. Az erre való eszköz pedig a munka, a küzdelem a természettel a létért, a magasabb létért való haro a természettel.
De ez a haro kemény is; a természet hatalmas ellenfél, amely még az egész emberiség rohamával szemben is szívósan védekezik, vele daool, ameddig csak lehet.
A Gondviselés maga akarta az emberek küzdelmét az egész többi természet ellen akarta pedig azért, hogy az emberi szellem haladást tegyen ezen küzdelemben s hogy hősi hatalmat küzdjön ki, az egész természetet kikutassa, áthassa s teljesen meghódítsa.
Eten értelemben haladni kellene az egész emberiségnek, de nem osak az egyes embereknek.
És mit tettek az egyes emberek\'/
Fölvették ugyan a harcot a természettel, de nem solidarisan, egyetemlegesen, hanem kiki csak önállólag s Önmagáért.
Ha valamely hadsereg háborúba megy. hogy a közös ellenséggel harcoljon; 8 ha a katonák egyenként, terv nélkül rohamot intézni akarnának: vájjon nem különös hadviselés volna-e ez?
És ezen elhibázott taktikának régóta hódoltak az emberek; hódolnak nékie még ma is; sót egyedül azt fogadják el helyesnek!
De ez a taktika, ezen eljárás bizony nem jól
Ahelyett, hogy az emberek eróiket egyesítsék, hogy annál könnyebben mérkőzhessenek a konok természettel: ók egyenkénti
eljárásban szétforgácsolják ^róiket én kölcsönös támadásokban pusztítják el azoknak legnagyobb részét I
A harcosok túlnyomó száma teljesen elvész a tuiajdonképeni föladatra nézve!
A tuiajdonképeni célt csak kevesen közelítik meg; legtöbbea tpegtörve útközben fekve maradnak és testükön keresztül tovább indulnak a gyózók — diadalittasan I
Ám képzelhetik magokat hősöknek, ha épen ugy tetszik nekik,\' de azért mégis rettentően ostobák, mert jfcüszke győzelmeik osak Pyrrhusi győzelmek és a lenyögzött testvéreiktől csak abban különböznek, hogy amazok mit sem takarítottak meg tulajdonképen életerejükből, isteni rendeltetésük számára, ezek pedig csak egy kis töredéket
Igaz ugyan, hogy efcn töredéket megmentették. de erejük hárónnegyed részét elvesztették, az ép ugy basubtalan, mint testvérgyilkos harcban.
Az ember az ó egolstiAsában igen ostoba, bátor ugyan, de mégis oftobal S miért?
Hiszen az emberek 4 letért való küzdelmükben egymás ellen mégis eróiket képességeiket gyakorolják,"ezeket érvényesitik. • így folyton magasabbr*. tejlesztik.
De melyilr-eí^iket?! A ravaszságot és brutalitást I És ezen emberi .képességek" épen ezáltal bizonyos törvényszerűséget nyernek arra, hogy mindig nélkülözhetetlenebbeknek bizonyuljanak.
Azon magasabb nemű képességeinek fejlődésére, melyek* természetnek megismeréséhez s annak anyagi és szeljemi legyőzéséhez vezet-
nek : az ember nem találja meg a szükséges időt.
Ezen legjobb egyéni erók és képességek nem jutnak kielégítő fejlődéshez. Az ember túlnyomó részével ezek elsatnyulnak, sőt már csirájukban is igeji gyakran lesznek elfojtva.
Hát ez volna az ember magas...