Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
17.82 MB
2010-02-18 14:23:54
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
835
4504
Rövid leírás | Teljes leírás (1.1 MB)

Zalai Közlöny 1923. 048-073. szám március

Zalai Közlöny
Politikai napilap
62. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

t
62. évíolyam
Mirkw>t6>*( ♦« hl»0 Jhl»»l«l rA-at IS. Ut«rukM-T*l*r«i 7». tiis.
Lapunk mai szórna 15 korona.
45. szára.
. .. •
Nagykanizsa, 1973. március I. Csütörtök
Bgyea szám ára 15 korona.
Aizomszéd-államokkalvald kereskedelmi kapcsolat.
Köztudott dolog, hogy valahányszor a legyőzött országok a béke-szerződések által teremtett uj határok tarthatatlanságét, mostoha helyzetüket szóvá teszik, a győztes államok azt n választ adják, hogy Igyekezzenek az egyes államok azom-azédalkkal gazdasági szerződéseket, egyezményeket, forgalmat létesi-teni, amivel egyrészt beliő gazdasási helyzetűk szanálását teszik lehetővé, másrészt letompíthatják a határok folytán keletkezett nehézségek élét. A tanács megvalósításának akadályairól már kevésbbé látsranak a tanácsadók informálva lenni. — Nem vesznek tudomást ugyanis azokról a meg-meg hiusuló kísérletekről, amelyeket az érdekelt államok a gazdasági közeledés előmozdítása érdekében kifejtenek. — Becsületes kereskedelmi megálla-
Eodások ugyanis csak olyan felek özölt jöhetnek létre, akik egymás jogait respektálni hajlandók, akik elismerik a másik fél értékeit is.
Msgyarországnak is többszőr szemére vetették már az ántánt államai, hogy miért nem létesít kereskedelmi szerződéseket szomszédaival, sőt bizonyoz forrásokból származó információk alapján Kő-zépeurópa békéjének veszélyeztetőiét látják a leginkább legyengeitett Magyarországban.
Ugyanakkor, amikor a szomszédos államok azzal a váddal illetik Magyarországot, hogy nem igyekszik szomszédaival szorosabb gazdasági nexutokat létesíteni, csaknem az összes elcsatolt területekről, de főként a román közigazgatás alá tartozó területekről kapunk olyan információkat, amelyek azerint ott a magyar vállalatokat nem tűrik meg, nacionalizálják, kisajátitják a magyar alapitásu ipari és keroske-delmi vállalkozásokat, ami természetesen súlyos sérelme a magyar vállalkozásnak, de akadálya is mindennemű megállapodásnak és kapcsolatnak. Magyarországon ugyanis a fennálló törvények szerint bármely idegen állampolgár bejegyeztetheti cégét, folytathatja ipsrát, üzemet indíthat. — Természetesen normális viszonyok között minden államban igy kell ennek lennie s az egyes államok közötti megállapodásoknak előfeltétele az ezen a téren la megnyilvánuló kölcsönösség.
A magyar alapítási vállalkozások jogainak elisn^erése helyett azonban a helyzet a következő: Romé-niában néhány héttel ezelőtt Mra-zek kereskedelmi államtitkár egy nyilatkozatában kijelentette, hogy
a kormány a legrövidebb időn belül le fogja folytatni az idegen vállalatok nacionalizálátára indítandó eljárásokat. Sürgősen meg is alakították a nacionalizáló bizottságokat, amelyek nagy apparátussal meg is kezdték munkájukat a már egész tereg iparvállalatunkat sajátították ki. Csaknem ugyanilyen a helyzet Cseh-Szlovákiában is. Kérdést intéztünk az utódállamokkal való kereskedelmi szerződésekre és a nacionalizálásokra vonatkozóan Viramersperg Frigyes báró kereskedelmi államtitkárkor, aki » következőket mondotta munkatársunknak :
— A naclonalizálások ügyiben a kormány felterjesztéssel fordult a Népszövetséghez, ahol azonban ugylátszik nem intézkedtek, mert a megindított nacionalizálási eljárások csaknem mindenütt zavartalanul folynak tovább, sőt már . befejezé sükhöz közelednek. Ezzel az akcióval természetesen súlyos károsodás éri a magyar ipart, mert srámos olyan vállalatunk van, amelyeknek főtelepe uz elcsatolt területen van, a racionalizálás most eteket n vállalatokat súlyos dilemma elé állította : s a megszállt területen levő telepek választani voltak kénytelenek a felszámolás, vagy a nnciona-lizálás között.
— A kormány természetesen el van tökélve arra, hogy mlg eg...