* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
11.38 MB | |
2010-02-19 15:34:45 | |
Nyilvános 1045 | 3247 | Rövid leírás | Teljes leírás (292.25 KB) | Zalai Közlöny 1914. 085-093. szám november Zalai Közlöny Megjelenik hétfőn és csütörtökön 53. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagykunizsii. 1914 október a S3 ik évfolyam 85 szám Hétfő A hadviselő felek. A hadviselő felük mai csoportosulásának magva az a szővétség volt, amelyben Andrássy és Bístuarok egyesitotték 1879-b«n Ausztria-Magyarorszagot es Németországot. Poroszország és Oroszország kózöti már 1870 előli olyan természetű megegyezés jött létre, amely szinte főiért a szövetséggel. A három osászár barátságából szent szövetség látszott feltámadni, de a Halkán ese menyei eltávolították a középeurópai hatalmakat Oroszországtól. Helyéi a Németbiro-didommal egyidős ifjú olaszkirályság foglalta el, amelyet gazdasági érdekei a\'/, északi államokhoz utaltak, a gazdasági versengés és a tuniszi kérdés pedig eltávolított Franciaországtól. Olaszország sürü és gyorsan szaporodó népességél a földművelés nem tudta eltartani, az ipar a szénhiány miatt akkor még lassan fejlődött s igy az országnak égető szüksége voll oly területre, ahova népfölóslegét levezethesse. anélkül. Iitmy WittcrkustA: Kemény László elveszítené. Így érthető bosszúsággal votto tudomásul az olasz kormány, hogy Franciaország rálelte kezét Tunisszá, amely tőle alig 200 kilóméternyire fekszik s ahol már akkor sok olasz telepedett\'meg. S mindennek dacára Olaszország népe nem feledte el. hogy az állam megalakulását a frauoiáknak köszönheti, kik kiverlek az előttük gyűlöli oszlrákukal Lombardiából s ezzel megvetetlek az olasz egység alapját. De a vérrokkonság is a másik oldalra vonzotta őket; az irredenta mozgalom, az albán kérdés, az adriai és balkáni versengés pedig végleg eltávolította őket tőlünk. Most diplomádul eredménynek tekintjük, hogy .szövetségesünk" nem támadott mag bennünket. * A hármas szövetség megalakulása uláu Frauoiaország számára nem maradi más lámasz, mint Oroszország, melyei bár mél-méltallannsk tartottuk a müveit u demokratikus köztársasághoz, mégis a revanohe gondolatától sarkalva veszedelmesebbnek la- Szirkiiztiiig ii kiadóhivatal Diák-ttr I Taltton: 183. — Hlrd.M.i* dljmbi* ilarlnl. 1 lálták a mérsékeltebb, de germán oárismust, | mint a vadabb, de távolibb orosz oárismust. I l\'edig a két előbbi ország között alig vannak érdekellentétek, sőt inkább egymásra vaunak utalva. Fóldmivetéseik és iparuk termékei különbözők. Kereskedelmi érdekeik alig keresztezik egymást, a gyarmatosításban is ritkán találkoznak. De Franciaország nem lud megnyugodni akban a lényben, hogy közvetlen szomszédságában egy olyan hatalom keletkezeti, amely alkalmas arra, hogy kelet felé való évszázados terjeszkedési törekvéseinek örökre gátat vessen s amelynek , ereje az övét évről-évre jobban fölülmúlja. S igy ahelyett, hogy közeledett volna Németországhoz, inkább kibéktt|t ósi ellenségével Angliával; megegyezett vele Afrika felosztásán, a Földközi tenger uraltuan s elkezdte ulját egyengetni az angol-orosz megértésnek. Az óriási érdekellentétek folytan u két világbirodalom az orost-japán háború alkalmával már majdnem nyíltan szembekerült egymássá, mégis ez vezette te a Anya és fiu. — Kép a harciéi ról. - 011 messze idegen tájon. Hol már nincsen lomb a fiikon. Bug az ágyli. folyik a vér . -Hurcol apa. fiu. testvér Szörnyű ütközetnek vége, Holtukul raknak szekérre. Egyik éppen mos! vonaglik, S ajka ilyen szókra nyílik: „Székelyföldön, messze innen Elrejteti kis csendes völgyben ■ Faluszéli ócska házban öreg asszony iil magában „Reggel. est e, tudom róla, Ki iil a pitvar ajtóba. A kanyargós utat nézi S ha embert tát. fiát vélt „Engemet vár! ... Jó pajtások! Ha a földet rám hánytátok, Ke tudassátok halálom, Egy fohászban megtalálom " „Hadd üljön ki reggel, este. Anyám a pitvarba lesve; Hadd legyen remény szivében... |