Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
56.12 MB
2010-02-24 15:17:28
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
240
2617
Rövid leírás | Teljes leírás (1.34 MB)

Zalai Közlöny 1926. 097-119. szám május

Zalai Közlöny
Politikai napilap
66. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

68. évfolyam, 97. szám
Nagykanizsa, 1926 május I. szombat
Ara 2000 korona
ZALÁI KÖZLÖNY
Snritdrtitig fc kUiMvitil Win IstemtM-WíTon 78.
POLITIKAI NAPILAP
Felelős szerkesztő: Kempelen Béla
EKUatttl án: Egy hifi S0.000 t Hároo hárs ......... 80.000 I
A NÉMET-OROSZ SZERZŐDÉS
A német-orosz gazdasági szerződés nem, olyan egyszerű esemény, mint aminőnek első szempillantásra látszik. Ennek a két hatalmas államnak ez azérdeksző-ve\'sége még sorsdöntő eseményeknek lehet szülőanyja és épen nem lehet ludni, hogy nem-e rejti méhében egy előbb-utóbb elkövetkezendő háború csiráját.
A nagy világháborúnak meg kellett történnie, ha nem is jött volna közbe a sarajevói merénylet, mert a hatalmas német iparnak az angol iparral való erőteljes versenyében adva volt annak kútforrása. Ebben a pusztító hadjáratban győztesek az antantállamok maradtak s a központi hatalmak területileg mind megnyirbálva (iefüliek ki a „béke-szerzőíés"-ből. Soha nagyobb Igazságtalanság még nem történt velük, mint mikor megcsonkították századok óta szerves egészet képezett testüket ás jutalmul adták oda cserben hagyott s ellenünk fordult szövetségeseinknek, illetőleg ellenségeinknek.
Hogy történeti államoknak ez a szétdarabolása csak rövid életű lehet s hogy ezek az államok minden lehetőt elkövetnek régi határaik visszaszerzésére, ez a törekvésük nemcsak természetes folyománya a nemzeti gondolatnak, hanem-gazdasági okok is támogatják. Mert hogyan képzelhetik el azt a feltevést a „győztes" államok, hogy akár Magyarország, akár pedig Németország bele fog nyugodni a testén végbevitt területcsonkilásba s gazdasági lenyügözöttségébe?!
Ne szóljunk ezúttal magunkról. Vessük tekintetünket Németország felé, mely a maga hatalmas gyáriparával megfullad, ha erőhöz jutva nem tud magának megfelelő felvevőképességü piacot teremteni. Másrészről pedig abban a percben, mikor legalább az ipar és külkereskedelem terén újból elfoglalja nagyhatalmi állását, mint alkalmatlan és veszélyes versenytára már háborús veszedelmet is jelent.
Németország politikusai nagyon bölcsen tudják, hogy miért kötnek gazdasági szerződést a szovjet Oroszországgal. Ez a
területileg hatalmas állam legközvetlenebb és legjobb piacnak kínálkozik a német gyáripar számára. Ha pedig ez utóbbi erőteljes lendületbe jön, újból megizmosodva és állig felfegyverkezve jelenhetik majd meg az európai harcszintereken.
Érzésünk ugy súgja nekünk, hogy az orosz birodalomban is szelídülnek az ottani szélsőséges állapotok. A német gyáripar nem veszélyezteti a maga fejlődését és érvényesülését I Amely percben Oroszországba teszi be a lábát s ott füstölgö gyártelepeket létesít és ennek az országnak a számára dolgozik, már meg kellett dőlnie a szigorúan kommunista uralomnak. A németeknek céljuk van a nagy orosz birodalommal s kalandos játékba nem mennek bele. Az orosz szövetséggel nem mumust akarnak játszani Európa győztes államai előtt, hanem gazdaságilag akarnak megizmosodni és erőt akarnak általa gyűjteni a nagy leszámoláshoz.
Egy állam életében tlz vagy ötven év nem játszik szerepet. Angliának történeti hivatása más is, semhogy Európában keresse gazdasági érvényesülését. Franciaországnak nagyhatalmi állása nem sokáig fogja tartani magát, ellenben a német birodalomnak nagy jövője van a kontinensen. Oroszországot Ázsia fogja érdekelni s ottani területét kell európai értelemben kulturálttá tenni. A többi löredék szláv-népfajok-nak nincs önálló államalkotó erejük s ily értelemben vett szereplésük csak muló jelenség a világ színpadján.
«J^met-orosz gazdasági szerződés tehát előre veti jövendő árnyékát. Néhány évtized múlva egészen másképen fog festeni Európa térképe. Aztán jöhet a Pán-Eu...