Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
27.97 MB
2010-02-26 19:57:56
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
984
5158
Rövid leírás | Teljes leírás (1.62 MB)

Zalai Közlöny 1927. 048-073. szám március

Zalai Közlöny
Politikai napilap
67. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

87. évfolyam, 48. szám
Nagykanizsa, 1927 március 1, kedd
Ara 14 fillér
POLITIKAI NAPILAP
tthaaMs kiadóhivatal P&it 5. sí. K^bci^b&klxlótiiTaUi: Klsüludy-u. 15.
Felelős szerkesztő: Barbarlts Lajos
Inlerurtwn-letefon: Nagykanizsa 78. Kim. Elúlizttési ára egy hóra 2 píngó <0 filtSr.
Az igazságügy napi kérdései
Irta: dr. Pesthy Pál m. kir. igazságügyn ínisztcr
Ilirom év óla egyébbel sem foglalkozik az ország közvéleménye, mini a szanálásnak nevezell ország-hclyrealil ás nagy pénzügyi kérdésivel. Lassankint rájön azonban a nagyközönség, hogy a helyreállás nem csupán pénzügyi természetű problémák helyes megoldásától függ, mert hiszen a háború ulán bekövetkezett rettenetes viszonyok az országúik nem csupán pénzügyi erejét ingatták meg, hanem azt az erkölcsi tőkét is, amely lelkűnkben még a béke idejében raktározódott fel. Meggyengült az emberekben az igazságosság s ma nem lehet nagyobb lelidil, mint helyreállítani az áldásos jogrendbe veletl régi bizalmai.
Nem csekély fontossága van léhát az igazságszolgáltatás rendjének,-meri hiszen ma is ugy van az, ahogy a régi rómalak mondlák, ubl judicia delicíunt, inciplt bellum, ahol megszűnik az Igazságszolgáltatás, olt már a háború kezdődik.
Nem csekély dicsősége a mi országunknak, hogy bíróságainkba vetett régi hite és bizalma még akkor sem Ingolt meg, amikor az erkölcs nagy értékei jórészben elmosódlak az emberek elölt s nekem jól esik rámulatnom arra, hogy az elmúlt viharos esztendők során a bíróságok minden vihart sértetlenül állottak ki.
Tagadhatatlan azonban, hogy az igazságszolgáltatás terén vannak bajok. Eek a bajok szerencsére nem a birói ítélkezés színvonalában jeleni keitek, mert hiszen például elég í mi bíróságainknak azokra a jogáéi küzdelmeire rámutatnom, amelyeket törvényi ulmutatás nélkül folytatlak a háború ulán százezrével felmerült anyagi, jogi, elsősorban valorizációs kéid\'sek megoldása érdekében. A bajok Jórészben épen a szsnMási programmal kapcsotato&an keletkeztet-. Amikor az 1924 évben az államháztartás egyensúlyának helyreálli lása érdekében a magyar kormány és a magyar állam külföldi kölcsön felvételére szánta el magát, mindenki tisztában lehetett azzal, hogy ennek megvalósítása érdekében áldozatokat kell hozni. Ádozatokat kellett hoznia mindtn állampolgárnak és minden magyar intézménynek. Az áldozat-hoiás alól nem maradtak ki igazságügyi iniézményeink sem és így történt, hogy a szanálás a maga lél-siámcsökkentő törekvéseivel nem kímélte meg bíróságainkat sem. Az igazsátügyi kormánynak mindazáltal sikerüli keresztülvinnie, hogy a birói függetlenség nagy szempontéira való tekintenél a B-Iistának alkalmazása elmaradjon, ehelyett azonban magasabb kényszerűségből a salus rcipub licae érdekében nem leheléit elzárkózni az elől, hogy a lélszám szá-
mos állás megszüntetésével azok megűresedésekor folytonosan csökkentés alá vétessék. Az 1924. évi ügyforgalmat tekintve, nem ütköztek ki akkor olyan lárgyi nehézségek, amelyek vítót parancsollak volna annak a gondolatnak, hogy a lélszám a biróságoknál Is apasztassék.
Három év leli el azóla. O\'yan há rom év, amely alalt valóságos per-lavina indult meg. Különösen az úgynevezett polgári eljárásokban előte nem lá\'ctt pertömegek zudullak bíróságainkra és pedig ípen akkor, amikor a lélszámppasz\'ásl programm keresztülvitele folytán épen az elten kezőre, t. i. a perek csökkenésére lelt volna szükség. Ennek a helyzetnek a következései itl állanak előttünk, bíróságaink ílig győzik a munkát, túlterhelés állolt be, amelynek jelenségei soha nem kerülték el. n figyelmemel és foha egy pillanatra le nem vettem a. tekintetemet az előállolt kedvezőllen igazságügyi hely zetről. Nim csupán a bírákat érd...