* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 40.79 MB | |
| 2010-02-26 21:20:17 | |
 | |||||||
Nyilvános  2854 | 7656 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.44 MB) | Zalai Közlöny 1928. 123-145. szám június Zalai Közlöny Politikai napilap 68. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: m. M1j*m, 123 Uám MaffkuiIiM, tm június péntek lm 14 HBér POLITIKÁT NAPILAP Smrktsztfofe & kl«d<ShlvaUI: Pö-ut 5. tzim. c i i- , lUnthelyi llokkUdóhlvalal Kossuth Lajos-u. 32. relelŐS szerkesztő: BarbaritS Lajos előfizetési ára : egy hóra 2 pengő 40 Hllé« Jugoszláv izgalom Kétségtelen, *ogy ma az európai politikai érdeklődői előterében az Ugrnevsxett netíunol egyezmény rati-flUUu áll. Ezt az egyezményt még W29 junlus 80 én Paslcs kötötte az Blaál kormánnyal, de a jugoszláv kormány különböző okok miatt kö-sel három esztendeig nem tudla rá-uinnl magit, hogy az egyezményt ■ parlament elé terjessze ratifikálás végett. Közben az olaaz jugoszláv viszony nem épen a legörvendete-sebb módon fej\'ődölt s néha már ugy állolt a dolog, hogy a két állam kOiOtt háborúra kerül a tor. Olaszországnak albániai törekvései a ezzel kapcsolatban az Adria fólölt való toftgeri hegemónia kérdése e három Slftidő torán több ízben halálos alomba Hozták a jugoszláv közvéleményt, amely nem akart eszére térni, csak amikor Anglia részéről az •urópii béke érdekében kifejtett nyomás érezhftővé vált Belgrádban. Mítrlnkovlcs szerb külügyminiszter belátva, hogy a nettunói egyezmény ratifikálásának kitolása legalább is gysous színbe hozza Jugoszlávia békeszáadéktit, elhatározta, hogy az egytuiényt a parlament elé tsrjsazti. Nem is épen politikai, hanem inkább agrár és szociális kérdéseket rendez a két állam között ez az egyezmény s hivatva volna az olasz-jugoszláv -Jóvisxory alapjait lerakni. Mindenki ugy gondolná, hogy Ju- Ijoszlávia kapva-kap az olasz baráti obbon és elfogad ja a nettunói egyezményt, attitly kihuzuá a méregfogát .a két ovzág közötti súrlódásoknak. Legnagyobb meglepetésre azonban a a jugoszláv közvélemény fólrg pedig a horvátok és szlovének véres tan-\'éétésekbe kezdtek a puszta Mire, bpgy a nettunói egyezmény ratifikálás előtt áll. Annál is esztelenebb ez a megmozdulás, mert úgyszólván az összes eorépai nagyhatalmak Igen |ó szemmel nézték, hogy a két állam kOzött -Végre nemzetközi megállapodásokon alapuló okmány segítségével eliroi-náltatnak bizonyos súrlódási felületek. Maga a francia sajtó is, nmely pedig nem szokott fukarkodni a Jugoszlávia iránti jóindulattal, bizonyos ■ aggodalommal szemléli ezt a heves nwmoaduláat, Anglia pedig egyenesen nem titkolja, hogy a nagy jugoszláv kölcsön lekötésének legtöbb \' feltétele a nettunói egyezmény rati-•hkétésa. Jugoszláviában tehát ma az a helyzet, hogy a kormány az okos mér-•Sákiet álláspontra helyezkedett, mlg ataatavénsk és horvátok a kormány s ezzel a nettunói egyezmény ellen foglaltak lááiást. Jugoszlávia most először tapasztalja saját bőrén azokat a nehézségeket, amelyek mindig megmutatkoznak, ha egy állam nála magasabb kulturáju, számbin pedig csaknem azonos kisebbségek kebelez be. Hiszen a horvát és szlovén meg- mozdulásnak meg is van a maga ió oka. Nincslcs politikai koncepciója, — amely időközben megbukott — az volt, hogy a horvátok és szlovének bőrére hangolja barátságosabb Indulatra Olaszországot a tulsjdonképeni Szerbia irányában. A helyzet tehát ma ar, hogy a horvátok és sztové nek gyanakodnak, hojy a jugoszláv kibékülés ára horvát és szlovén érdekek feláldozása írsz. Horvátország és tulsjdonképenl Szerbia között már amúgy is igen éles és mélyreható ellenlétek vannak. Esek ar. ellentétek természetesen csak még nagyobbak lettek, azáltal, hogy a horvát közvélemény lu domására Jutott a Nincnict-féle álnok politika s amint a Jelen hilyzet mutatja, ezek a nehézségek a nettunói egyezmény ratifikálása esetén sem fognak kisebbedni, tői a jövőben további bonyodalmakat Ígérnek. — Mikor Szerbia oly mohón annektált hatalmis területeket és ezekkel hatalmas néptömeg\'jke... |
