Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
4.32 MB
2006-06-21 11:18:59
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
494
4377
Rövid leírás | Teljes leírás (600.14 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1875. május 36-44. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

1875. maju 8-án.
36-lk
TlMnnegyedlk áttoljam.


OflKMtf ar: tiw *m * <r.
fél •"• ■ * '
wiyw ••*• - -
Á lap isailaai él
t rmsel iliattf Ua-I ie»«nfo* , elófijet&ek, reel&miüúk ML » ue keuti-kiulibai Mr-

6 huáboi pauuorbu ' tofibbi •nrin 6 kr
ntiDt 10 kr«n *•-1
.emui f«i ;:
Kfouliri ill.Uk BÍI «« bird.t«ri
3Ü kr. fiscUDdS.
ZALAI KÖZLÖNY
előbb: .ZALA-BOMOGTI KÖZLÖNY.'
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkOJsnlMn u „alsó zaiai Qgyvsd-egylet". a .jiagy kanizsai karsskadelmj s Iaarbaak", a .nagykanizsai takarékpéaitár' a .zalamegyel általaim tanitt-testOlet', a .Zala-Ssnwgy lézhajézási rsszvenytarsuiat s több nogyai és városi egyesület Mvataios srtesitója.
Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
í soproDl kereskedelmi és Iparka-mara főjeleutése az iHT4-ik évre.
A kereskedelem az 1874. év folyamába? a viszonyoknak általánosan kedvezőtlen volta alatt szenvedett Az 1873. tőzsde-válság utóhatásai súlyos nyomást gya-koroltak, minden vállalkozási szellemet el-fogván s mindent lenyűgözve tartván.
Ezen, lassanként általánosan az üzleti életre kiterjedett válság fájdalmas következ-ményei az iparnak pangásában és a fogyasz-tók nagy körében szükségszerü£n beállott megszorításban, mai napig ereznetek.
A kereskedelmi tevékenység kamarai kerületünkben főleg a nyersterményekre terjed.
Azonban a gabona kereske-désben teljes flzletpaugás uralkodik.
E mellett a gabnanemuek ára annyira csoknent, hogy a termelő alig látja kiadásait fedezve.
A gabonakereskedés mai nap a keres-kedelem egyik legfontosabb ága, melyben a pénzforgalom roppant terjedelmű. De már nem az, a mi volt, t. i. többé-kevésbé loca-ns természetű, hanem tényleg világkercs-kedés.
A nagy népességű közép és nyogoti Európa, Angolország és Helvetia kivételé-vel, csak jó termés alkalmával képes saját szükségletét fedezni, az utóbbi nevezett két ország pedig mindig idegen gabonának be-vitelére van utalva és ha a termés közép és nyugoti Enropában általán gyengébb, az idegen gabona bevitele mindezen országok-ban nagy kiterjedést vesz, mert nem keve-sebb, mint száz millión fölüli népesség szük-ségletének fedezése forog kérdésben.
Azon kérdés támad tehát, honnan fe-
dezi ezen atáz milliós tUüii népesség saját termésének elégtelensége következtében mu-Utkozó hiányát?
A válasz egyszerű. A gabonakivitel tekintetében az első helyet Amerika foglalja el, ezután következik a nagykiterjedésü ■Oroszország és közvetlenül reá a szomszé-dos Románia.
Ezen htrom ország rendesen minden évben szokott — bármilyen volt saját ter-mése — gabonát kivinni, mert gyenge ter-més esetében is saját szükségletüket jóval túlhaladó feleslegük marad, mely nyomott árak mellett is, másutt keresi értékesítését.
Magyarország szinte a gabonakivitel-lel foglalkozó országokhoz tartozik, de a ne-vezett gabonatermő államok mögött áll, mi-vel éghajlati viszonyai oly kedvezőtlenek, hogy többször van közép és rósz termése, mint jó és kitűnő.
A mondottakból láthatni, hogy Euró-pának gabonában nemcsak nagy szükséglete, hanem ennek fedezésére kelletén tul sok for-rása is van.
A mindig tovább terjedő közlekedési eszközök képesitik, a szükségelt gabonát a világ báraely pontjáról gyorsan beszerezni.
A gabonakereskedés tehát nem localis természetű vagy csak két szomszédos or-szágra szorítkozó, hanem continentalis, sőt világ-keresked...