Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
3.97 MB
2006-06-21 11:43:07
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
405
5296
Rövid leírás | Teljes leírás (623.76 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1875. november 90-97. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

3A01-KÍ.5H8A, 1876. norember 4-én.
OO-Uc
Tizennegyedik évfolyam.

Wttstssl ér:

ZALAI KOZL


Hatat sast
6 Bawiboa patitsorb i
, mindea
■ toTibbi eorart 6 kr STILTTÉRBEK oronstint 10 knttn <
A ikp ueüetmi és W igi r«sset illeti tos-l lemenrei., előfizetések," reelamatiók sat. & sser-
|i TakarekpéMtári épalet,
I fÖldsKinL
Kincstári illetek minden || u túrd.teáért kilo 30 kr. Síelendő.
u
i
i Bérmeotstlao l«T«Uk ' cím iamisjrt mnnkstár-
előbb: .ZALA-BOMOGTI KOZLO IV
1
Kisiratok TUSBA aem kOldetnek.
Nagy-Kr.nizsa vártt helyhatóságának. neakOi&ntvM az „első zalai Qgyvéd-egylet", a., nagy kanizsai kereskedelmi « mar bank", a ,nagy-kanizMi takarékpénztár' a .zalamegyei általános tanitó-testülef, a .Zaia-SeaMgy* (ézkajizaai raszvéstytártuUt t tööö aagyai ét várisi egyesület hivatalos értesitije.
Üeieuklii. kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
3165. arám. N»*-T-Kar,i«ierjiroa tanácsától.
ÁrrerésI hirdetmény.
A nagy-kanizsavárosi helypénzszedés f. éri november hó 22-én délelőtti 8 óra-kor fog a városház tanácstermében nyilvá-nos szóbeli ariejtés mellett 3 egymásután kővetkező évre bérbe adatni.
A kikiáltási ár a belsó piaezi hely-pénzre nézve 7500 frt, a marhavásári hely-pénzre nézve 1500 frt.
Miről a .bérleni szándékozók azzal ér-tesittetnek. hogy az árlejtésnél a kikiál-tási ár 10%,-k* bánatpénzül teendő le, egyéb szerzudési feltételek a polgármesteri hivatalban tudhatok meg.
Nagy-Kanizsán, 1875. október 30 án.
BELUS JÓZSEF s. k.
polgár DI e»ttff.
••' Felhívás borkivitelünk ügyében.
Évek óta munkálkodunk boraink kivi-
tele és megfelelőbb értékesítése körfll
Már Széchenyi István nagy elősze-retettel foglalkozott e fontos kérdéssel. Az eredmény azonban,a melyet eddig elértünk, sehogy sem felel meg várakozásainknak. Pe-dig hazánk bortermelés tekintetében második országa tíurópinak. Mi is pénielhetnéDk be-lőle épen ugf ,mint Francziaország pénzel az ó buripara után. Kereskedelmi mérlegünket javítani kétségkívül bortermelésünk és ke-zelésűnk lennejuvatva. De ezt, fájdalom, mindeddig hasztalan vártuk. Hogy ez öröm-telcn állapot, valabára javulásnak indulhas-son: erélyre, tevékenységre s ok-szerű kezelésre van szükség, mindezek azonban csak saját magunk életrevalóságától nyerhetik megoldatásukat. .Segíts ma-
gadon s megsegít az Isten ii,' mondja egy franczia közmondás — nagy igazán.
Nem szándékunk ezúttal tüzetes fejte-getésébe ereszkedni azon okoknak, melyek az elérhető nagyobb eredményeknek eddig uijókban állottak. E helyett egy tervbe vett alkotást akarunk ajánlani és megismertetni, mrlv ha létre jSn, meggyózódésűük szerint, na. v lendületet adhat ügyünknek s ezért arra . l'ecses figyelmét fölhívni hazafiui köteles-ségünknek tartottuk.
Sikerült ugyanis nem rég több előkelő hazai bortermelőnek, Londonban lakó Gre-ger Miksa hazánkfiát s ottani nagy bor-kereskedőt oia indítani, hogy az; .kivitel-re alkalmatos és üvegezhető bo-rainkkal,az egyes termelók ezé-ge alatt lépjen föl s azokat bi-zományi eladásba vegye át.'
Fontosságát e ténynek, ugy hiszszüs, nem szükséges bővebben magyaráznunk. Na-gyobb snlylyal bir az, mint első pillanatra látszik. Üvegezésre alkalmatos boraink nyer-nének ilyképen egyszerre jutalmazó értéke-sítést és ezen körülmény, a mellett, hogy az illető termelőre jótékonyan hatna, hatna egyúttal lenditőleg összes pinczekezetésünkre is...