* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
28.9 MB | |
2010-02-28 17:18:48 | |
Nyilvános 2408 | 8127 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.46 MB) | Zalai Közlöny 1931. 026-048. szám február Zalai Közlöny Politikai napilap 71. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 71. évfolyam 26. szám Nagykanizsa, 1931 február 1, vasárnap Ara 16 fillér ZALAI KBLOHY SaerteaikSeég: nappal Soíál ul 1, éjjel Póut 5. KLidótilvstsl: Pint 5. síim. Keszthelyt tWkktiiddhlvatal: Konath-utca 31 POLITIKAI NAPILAP Felelőn szerkesztő: Barbarlta Lajos OUUctM ái*: \'ű 8 ptHtf (Ml Mlé< \\ Kiadóhivatal 7» K.ciatbetyt Mk 22 A bécsi beszámoló Belhlen István Bécsből történt haja-érkezése után nyomban beszámolt a parlament külügyi blzoltslga előtt tárgyalásairól. Nagyon helyeseljük, hogy a közvélemény legnilenliku-sabb Informálása a legrövidebb időn bellii megtörtént, mert ezáltal a bécii úttal kapcsolatos közgondolkozásl megfelelő mederbe lehetett terelni. A bécsi tárgyalások anyagában ugyanis korántsem lehel politikumot keresni, mert azok a legmelegebb barátság jegyében, gazdasági vonatkozásúak voltak. Ezek a kérdések érdeklik ma a legközelebbről sok bajjal küzködő hazánk minden termelő s fogyasztó táborát. Qróf Bethlen István nagy szabású beszámolója ujabb remény séget ont a csüggedő lelkekbe, mert a bécsi ullal u|abb kapu feltárását látjuk megnyitni a nyugat piacai felé. Maga a miniszterelnök is a bizakodás hangján szólt az elközelgő időkről, amikor hangoztatta nzt a hitét, hogy a tavasz folyamán olyan tervvel Állhat az ország elé, amely a magyar mezőgazdaság szempontjából nagyon lényeges javulást fog jelen leni. A magyar nép repesve vár|a ennek a jobb tavasznak érkezését. Ennek rttgyeit bontogatták azok a tanácskozások, amelyek a napokban Bécsben folytak le. Síjnos, csak most érkezett el az ideje annak, hogy a szomszédos Ausztriával, vissza nem szorítható lelki rokonszenv alapján is a realitások terére lépve, olyan tárgyalásokat folytassunk, amelyek nem irányulnak egyetlen nemzet érdekei ellen sem, mégis biztosítani akarják ugy Magyarország, nnnt Ausztria boldogulását. A bécsi ut főcélja az volt, hogy ezeknek a jobb jövőt biz toslló gazdasági tárgyalásoknak szerencsés kimenetelét előmozdítsa. Ennek a megegyezésnek egyrészt biztosítani kell a magyar kivit-li cik kek részére Ausztrii állandó piacát s a kivilel rentabilitását, de lehetővé kell tennie Ausztria részére, hogy csökkenő ipari kivitelét Mngysrország felé fokozhassa. Szó sincs itt vámunióról, csupán szorosabb viszony megteremtésére törekszünk, mi ép ugy, mint Ausztria. Egészen bizonyos azonban, hogy az Ausztriával folyó gazdasági tárgyalások jelentőségükben a jövőben még fokozhatók. ha az. össrefogás szelleme gazdasági téren kiterjedhet Olaszországra és Németországra. Ha ezek a targyalások betetőzést nyernek, nyugodton állit haljuk, hogy ez > kél kicMn\'nyí zsugorodott s az utóbbi éviizedben éppen eléggé sanyargatott állam «d példát a nyugat ri8gv, viaskodó > egymást minden eiővel kisiip ilyozni igyekvő államainak arra. hogy miként lehet kölcsönös jóindulattal, őszinte barátságos szellemtől eltöltve, minden nép számára áldást oszló megállapodásokat létrehozni. Ebben a" pillanatban még korai volna bevégzett tényekről beszélni, de nagy kérdésekben sazok elvi vonatkozásaiban rendben vagyunk. Gróf Bethlen István bécsi tartózkodása alatt szinte szakadatla nul tárgyalásokat folyt.-.tolt Ausztria legelőkelőbb s legilleiékesebb köreivel Ezek a tárgyalások, bár minden tekintetben gazdasági vonatkozásúak voltak, mégis széleskörű felfogás s vélemény kicserélődéseket jelentettek. Örömmel regisztrálhatok, hogy nngy kérdésekben az oszlr.\'k közfelfogás összhangban van Magyarország vezető gondolataival. Ez a lény Jelenti számunkra az együlthaladás legmeg-ingathotatlanabb pillérét, rt miniszterelnök nyíltan hangoztatta külügyi bizottsági beszámolóján, hogy Ausztriával az együttműködést megkönnyíti az a körülmény, hogy mindkét országnak az olasz... |