* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 35.49 MB | |
| 2010-02-28 17:43:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  2508 | 10192 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.63 MB) | Zalai Közlöny 1931. 049-073. szám március Zalai Közlöny Politikai napilap 71. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 71. évfolyam 49. tzám Nagykanizsa, 1981. március 1, vasárnap Ara 16 fillér ZALAI KÖZLÖNY Szerkcaatóííg: nappal Sugár ul 2 . é||el PÓUI 5. Kiadóhivatal: rtul 5. szám. Keiithclyl ftókkladólilvalat: Kosjulh-utca 32. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Barbarlts Lajos Felekezeti békesség (bl) Nem vádolhat bennünket senki azzal, hogy bármikor Is felekezeti lürelmetlenkedés vagy pláne csóva-bajlgálás vezetné tollúnkat ezeken a hasábokon. Mindenkor a város nyugalmának ós az emberek békességes együttműködésének voltunk, vagyunk és leszünk is munkásai. Még csak érdemül sem kívánjuk ezt beludni, mert hiszen meggyőződésünk, hogy ma százszor Inkább, mint bármikor, szent kötelesség minden magyar erőt összekovácsolni. Meggyőződésünk, hogy felekezet, pénz, származás véletlenei nem determinálják senkinek a kálváriát magyar éleihez valö jussát, — de épen ugy nem Is mentesítenek senkit a kereszthordozás kötelessége alól. Meggyőződésünk, hogy ez a szomorú torzó, amivé Trianon tépte Magyarországot, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magyar a magyar ellen álljon frontba. Csak azért, mert az egyik más hiten kéri az Isteni, hogy áldja meg végre kemény próbán sínylődő népét, a magyart. Meggyőződésünk, hogy Krisztus hitvallása nem a gyűlölete, hanem a szereteté A kenyérrel visszadobott köhajigáió bibliai parabolája sem kötelez azonban ad infinitum. És a felekezeti béke fenntartása tekintetében vállalt minden kölelességérzetünk sem tud hallgatást parancsolni akkor, amikor a felekezeti békéért nálunk sokkal fele lösebb helyről intéznek támadást a békesség ellen. • A minap meglelent Nagykanizsán egy kis tüzel Kádár Lajos ref. lelkész tollából. A elme: ,A nagykanizsai református egyház története" Ennek a füzetnek első pár oldala, amely a tulajdonképenl hisiorikumot tartalmazza, felettébb alkalmas arra, hogy Nagykanizsának mindeddig zavartalan, csendes felekezetközi helyzc-léb? beledobja a torzsalkodás szellemét Azt olvassuk a füzet 9 oldalán, hogy a reformáció terjeszlésén fáradozók munkája azért miradt eredménytelen a közeli horvát vidékeken, meri azok a reformáló .lángszellemek nem számoltak a horvát nép Iszonyú tudatlanságával". Ez magyarabbul annyit jeleni, hogy Iszonyú tudatlanság kellett ahhoz, ho«y valaki kalolikus legyen és a katolikus hitén meg Is maradjon. Ilyesmi lünik ki egy másik mondatából is, amikor azl irja, hogy ,a műveltebb főpapok és papok" örömmel csatlakoztak a reformációhoz Ez is elég világos: katolikusnak lenni egyértelmű valami kullurális aisóbb-rendüséggel. Később azt olvassuk, hogy ha a reformáció tovább folytathatta volna munkáját a Muraközben, akkor talán Trianon el sem szakította volna azt Magyarországtól. Pázmány Péter egy kijelentéséhez a »krisztustatan\' jelzőt fűzi, egy Batthyány gróf rendelkezésének pedig. mert az katolikus érdekeket védett, a .hírhedi" epitelont adja. Ezekre a nem épen szelid jelzőkre is rádup- Elóflzcléal in : egy hón t ptngó »0 llllér. T,/ Sztrkeillóa^ 421. Ilim, (éj|ll 7S.) \\ Kiadóhivatal 78. KeaathetyHlók 22. láz, amikor kíméletlen nyerseséggel megállapítja, hogy a Zrínyieket, Batthiány-akat Pázmány Péter beszélte rá, hogy csupán báni és grófi elmekért, meg anyagi érdekek kedvéért térjenek át a katolikus hilre. Nem polemizálunk ezekkel az állításokkal. Nem a ml feladatunk. Bennünket a iendencia érdekel. Az a határozott agresszivitás, amivel ezek a sorok kimélel nélkül Irányulnak a katolikusság ellen. A katolikus önérzet nem állítja, hogy meg tudta volna menteni az országol a trianoni széldarabolástól, de ugyanez a katolikus önérzet, Igenis, tiltakozik az efa|ta támadások ellen. A kanizsai katolikussá... |
