Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
10.42 MB
2010-03-09 13:16:18
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
481
2496
Rövid leírás | Teljes leírás (257.02 KB)

Zalai Közlöny 1915. 009-016. szám február

Zalai Közlöny
Megjelenik hétfőn és csütörtökön
54. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagykanizsa 1915. Február 1
54-ik évfolyam. 9 szóm
Hétfí
■•Ijilulk kéllöti ii ciltirtlkla.
S-\'elelőa •xukeiKtő:
KIAfliatéal árak: Kg*.. «.,« 10 korona. NUna 6 korona.1 R-nnknvinh TÁnn« Nagyadévra 2 korona 60 flll. _ Egya. .«ém Ara 10 fiit. JanOS
PÓM«rHesstÓ: Kemény László
Szirkiiztéiig ii kladihlvatal liák-tér 1
Talalon: 182. — Hlrdatéaak dljaiabta aaarlnl.
A háború.
E inost folyó háborúnak lobit nem a serajevól bérgyilkosság ,voiraz||eredeti oka. Nem. Amikor Bosznia-Heroegovinál annek-tilluk, már uton volt. Kiürítettük ugyan a szandzsákot, de Szerbia forrong, mert vá-gyáinak tárgyától távolodni látja magát. De nem tör ki a báboru. Oroszomig még nem beverte ki Japánt, Szerbia pedig osak az orosz paranosszóra cselekedhetik.
Marokkóban nem akar az angol ós francia piacot engedni a németnek. A német hadihajók már meg is jelennek Marokkó elótt. De Anglia móg nem látta elérkezettnek a báboru idejét. Még akkor sem, mikor az ulasioknak, tripoliszi foglalása idején jött ellentétbe az angol a német érdekekkel. És elkövetkezett a Balkán-háború. Létrejött a Dalkánl szövetség. Szerbia, Bulgária, dörög-óraiig szövetséget kötöttek a török ellen. Hogy ez elóbb, utóbb bekövetkezik, azt mindenki tudta.
Törökország nem akarta s tán nem is tudta megváltoztatni régi politikáját, elmaradt, gyenge lelt, ^[vérzett. A balkáni or-
szágok megnagyobbodtak, megerősödtek, osak Bulgária járt rosszul. Ez volt az előjátéka a mostani nagy hadieseménynek. Itt már érezhető lett az orosz kéz, amikor háborús fenyegetőzéssel is kikötőt akart Szerbiának, helyesebben magának.
Már a balkáni háború idején két csoport állott egymással szemben: a hárman entente — egyezmény — Oroszország, Franoiaország, Anglia és a hármas alliance-szövetség, Németország. Ausztria Magyarország és Olaszország. A ket csoport erejét szakértők így becsüllek fel: Németország 4 5 millió ember, az Oszlrák Magyar monarchia 37 millió, Olafzopzág 35 millió.
A másik csoportban: Franoiaország ö millió, Oroszország 8 millió, Anglia 1 millió 250 ezer.
A szárazföldi erő tehát körülbelül egyezik. A tengeri eró már » hármas egyezmény javára billenti a mérlegel. Anglia nagy hajóhadával.
A hármasszövetségnek van 44 sorbajója, 24 pánoéios cirkálója. Ebből német 25 és U, osztrák magyar II és 3, olasz 8 és 10.
A hármas egyezménynek 715 sorhajója
von és 67 páncélos cirkálója. Ebből angol BO és 30, franola 22 és 22, orosz 4 es 6. Ez osak a balti tengeri flotta.
A nagy hajókon kivül van mindetilknsk sok kisebb hadihajója, torpedónaszádja és tengeralattjáró hajója, melyeknek száma ismeretlen. Hogy a két nagyhatalmi osoport ! között elóbb utóbb elháríthatatlan lesz az ellentél. az világos volt. Ha Angliának siá-moUevó szárazföldi hadserege lett volna, bizonyára már régen kitör. így azonban várni kelleti mig a viszonyok odaérnek, hogy a helyzet az ó számára kedvező lesz. A franciák és németek, között az. utóbbi időben mintha engedeti volna a feszültség. De ott volt a háttérben a nagy lomha test, Európa Jkanesukás kísértete, az orosz. A kulturnépek * közöli levő ellentétet nagyszerűen feltudia használni, fullajlárnak maga mellé vette a szerbet. Kikötőt keresett az oroBi, világtangert akart. Először a Csendes ooeánon próbálkozott. de a japánok elűzték s Igy to vább és tovább, mig nem a sor a fekete lengcrre s Konstantinápolyra. Ha itt ur lesz. a Földközi tenger is nyitva van előtte. — Ezért történt a balkáni szövetség, amelyet pokoli Ügyességgel a volt belgrádi oroaz követ hozóit létre, kik nem is sejtették\'
G. M. emlékére.
Azt se tudtam, hogy ösmersz engem,
Hogy kérdezgetsz sokat felölem,
Csak most tudom,...