Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
27.88 MB
2010-03-11 14:27:44
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
808
5048
Rövid leírás | Teljes leírás (1.55 MB)

Zalai Közlöny 1936. 100-125. szám május

Zalai Közlöny
Politikai napilap
76. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

76. 4v*tjmni 100. Mim
NawkaalxM, IfM, májas 1. pénlek
Ara 12 ni-
ZALAI KÖZLÖNY
__»,x>t»r\'ilt>i| Mik * i L* *
t1 «j»i IMI íjj i HM 5. ctt
^HJiiiiim ■■ mi»<MiBp qtligla.
f*M6é szerkesztő: ttarbarite Lml*.
S^etiíS^LVj^JufíelScí^lí\'Í!\'
áfárhri béke^trének
A külpolitika időszerű eseményei közül bennünket érthető módon igen közelről érdCtoel «z a javaslat, amelyet Franciaország akar prezentálni »Európa nyugalmának helyreállítása* érdekében. Móg mielőtt ezzel a javaslattal érdemben foglalkoznánk, elöljáróban meg kell állató.\'.."ik, hogy abból semmisem lefcw.iUf. ft sorsra Jut, mint
már mS^eiOzöieg megszerkesztett hasonló javaslatok, mert kiindulási pontja éppannyira hibás, mint azoké volt s Így az aktuális francia >béke-terv* szépen elhelyezet nyer a napirendről lekerült irományok archívum ében.
El kell Ismernünk azonban, hogy ez a javaslat logikus, de logikája csökönyös merevséggel ragaszkodik azokhoz az elvekhez, amelyek im>. iaár ÍS esztendeje azt e helyzetet ápolják Középeurópában, amelyik a a győző és legyözötiek gondolatvilágából kerül ki. A francia elvi nézőpont változatlanul a régi, de hibája súlyosabb, mint a már megelőző hasonló lervczgetéöeké volt, mert nem számol azokkal az ekven erőkkel, amelyek ídŐK multával meg mutatkoztak s legfőképpen : rtem tészl figyeiembe éfct, Ittgy a Dtma-medencéjében véglegesen megmerő, viteni nem lehet, azt a hatalmi,politikát, a melyik, kegyet Leitóégre és brutalitásra épült. A Javoalal első pontja hangsúlyozza ugyan azegyen joguság elvét, de ennek a gyakor-Latban önmaga mond ellent, amikor katonai téren viszont nem türegyenjogúságot. Ezzel a kiszolgáltatottság továbbra, is. fennmaradna s zavartalanul birtokon belül élvezhetné a kisantant azt a hatalmi politikát, amelyik a n«nz;\'tek közötti problémák megoldásánál a gyengébb felé csak a térdrekénysxerités eszközéi Ismeri el. Ezzel Bzembenáll a ml felfogásunk, amelyik őszinte, .hátsógondolat nélküli megegyezésre törekszik, de qem vállalja azt, hogy az asztalfőről csak a diktáló hang hangozzék el.
Ez az egyoldalúság jellemzi a franc "a terv egész komplexumát, a mely változatlanul a győzők uralmát igyekszik megszilárdítani az» kon a legyőzőiteken, takik mindez. Ideig védtelenek a győzők által öszS. szeálUtot\'- szerződésekkel szemben. Az elmúlt hetekben ezeken a szer. ződéseken erős léket ütött az élet, mert a Rafna-vldéknck a németek által történt katonai megszállása, a Dardanellák védőövéwek katonai célra való újjáépítése, s Ausztriában a védkötebezJQtiség bevezetése, mind olyan tények, amelyek a kész btlyzet tudomásulvételét kívánják Magyaréi"szájj ugyanekkor higgadt nyugatommal intézi politikája ügyeit s nem folyamodott egyoldalú eszközök igénybevételére.
A szerződéses állapot\'meílétU kitárt &s korántsen\\ jelenti azt, hogy a nngfex rnmmt *\'tet#n6dÓtl WJtkbe a drákóian foűgyet\'.en sz2rző-d&i pontokba, de egyelőre a -jénMi
.Nézeteltérések az angol kormányban
■ Németországnak küldendő kérdőív egyce pontja* körül
Lóridon, április 80
Tegnap az angol minisztertanácsban nízeteNérés* merültek tel t. Nenietor*aééh0z Intízertdő angol kfirdűtv tárgynfVcy kőiben. A v<Ve inényküliWibsögek nem olyan tf\'rmé-szetflík, hogy StMdáltintók ite lennének. Ezért ma az angol kormány tagiíil u) minisztertanácsot tárta-nak. A mlnlsttettmács a ktSveilc\'zö kérdésekkel tojlalkoztk :
1. Hogyan gondolja Németország a szerződéseknek n Jövöben VBló tiszteletben tarttóét?
2. Mit ért Németország jogegyn-loség álatt ?
8. Miként értelmezi Németország azt a követelést, hogy a népszövetségi alapokmányt válasszák el a békeszerződésektől ?
4. A támadás...