* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
27.88 MB | |
2010-03-11 14:27:44 | |
Nyilvános 1973 | 8317 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.55 MB) | Zalai Közlöny 1936. 100-125. szám május Zalai Közlöny Politikai napilap 76. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 76. 4v*tjmni 100. Mim NawkaalxM, IfM, májas 1. pénlek Ara 12 ni- ZALAI KÖZLÖNY __»,x>t»r\'ilt>i| Mik * i L* * t1 «j»i IMI íjj i HM 5. ctt ^HJiiiiim ■■ mi»<MiBp qtligla. f*M6é szerkesztő: ttarbarite Lml*. S^etiíS^LVj^JufíelScí^lí\'Í!\' áfárhri béke^trének A külpolitika időszerű eseményei közül bennünket érthető módon igen közelről érdCtoel «z a javaslat, amelyet Franciaország akar prezentálni »Európa nyugalmának helyreállítása* érdekében. Móg mielőtt ezzel a javaslattal érdemben foglalkoznánk, elöljáróban meg kell állató.\'.."ik, hogy abból semmisem lefcw.iUf. ft sorsra Jut, mint már mS^eiOzöieg megszerkesztett hasonló javaslatok, mert kiindulási pontja éppannyira hibás, mint azoké volt s Így az aktuális francia >béke-terv* szépen elhelyezet nyer a napirendről lekerült irományok archívum ében. El kell Ismernünk azonban, hogy ez a javaslat logikus, de logikája csökönyös merevséggel ragaszkodik azokhoz az elvekhez, amelyek im>. iaár ÍS esztendeje azt e helyzetet ápolják Középeurópában, amelyik a a győző és legyözötiek gondolatvilágából kerül ki. A francia elvi nézőpont változatlanul a régi, de hibája súlyosabb, mint a már megelőző hasonló lervczgetéöeké volt, mert nem számol azokkal az ekven erőkkel, amelyek ídŐK multával meg mutatkoztak s legfőképpen : rtem tészl figyeiembe éfct, Ittgy a Dtma-medencéjében véglegesen megmerő, viteni nem lehet, azt a hatalmi,politikát, a melyik, kegyet Leitóégre és brutalitásra épült. A Javoalal első pontja hangsúlyozza ugyan azegyen joguság elvét, de ennek a gyakor-Latban önmaga mond ellent, amikor katonai téren viszont nem türegyenjogúságot. Ezzel a kiszolgáltatottság továbbra, is. fennmaradna s zavartalanul birtokon belül élvezhetné a kisantant azt a hatalmi politikát, amelyik a n«nz;\'tek közötti problémák megoldásánál a gyengébb felé csak a térdrekénysxerités eszközéi Ismeri el. Ezzel Bzembenáll a ml felfogásunk, amelyik őszinte, .hátsógondolat nélküli megegyezésre törekszik, de qem vállalja azt, hogy az asztalfőről csak a diktáló hang hangozzék el. Ez az egyoldalúság jellemzi a franc "a terv egész komplexumát, a mely változatlanul a győzők uralmát igyekszik megszilárdítani az» kon a legyőzőiteken, takik mindez. Ideig védtelenek a győzők által öszS. szeálUtot\'- szerződésekkel szemben. Az elmúlt hetekben ezeken a szer. ződéseken erős léket ütött az élet, mert a Rafna-vldéknck a németek által történt katonai megszállása, a Dardanellák védőövéwek katonai célra való újjáépítése, s Ausztriában a védkötebezJQtiség bevezetése, mind olyan tények, amelyek a kész btlyzet tudomásulvételét kívánják Magyaréi"szájj ugyanekkor higgadt nyugatommal intézi politikája ügyeit s nem folyamodott egyoldalú eszközök igénybevételére. A szerződéses állapot\'meílétU kitárt &s korántsen\\ jelenti azt, hogy a nngfex rnmmt *\'tet#n6dÓtl WJtkbe a drákóian foűgyet\'.en sz2rző-d&i pontokba, de egyelőre a -jénMi .Nézeteltérések az angol kormányban ■ Németországnak küldendő kérdőív egyce pontja* körül Lóridon, április 80 Tegnap az angol minisztertanácsban nízeteNérés* merültek tel t. Nenietor*aééh0z Intízertdő angol kfirdűtv tárgynfVcy kőiben. A v<Ve inényküliWibsögek nem olyan tf\'rmé-szetflík, hogy StMdáltintók ite lennének. Ezért ma az angol kormány tagiíil u) minisztertanácsot tárta-nak. A mlnlsttettmács a ktSveilc\'zö kérdésekkel tojlalkoztk : 1. Hogyan gondolja Németország a szerződéseknek n Jövöben VBló tiszteletben tarttóét? 2. Mit ért Németország jogegyn-loség álatt ? 8. Miként értelmezi Németország azt a követelést, hogy a népszövetségi alapokmányt válasszák el a békeszerződésektől ? 4. A támadás... |