* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.47 MB | |
| 2006-08-15 09:58:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  930 | 10768 | Rövid leírás | Teljes leírás (556.92 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1875. június 44-51.szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. á d Bematak7 A. g7&aT* •• *í ° •" r (xf) Kokn J (x) SdirSdar Sándor 17*17. Kaproaeea (xf) Warli bt (70(7. Ki ■■•( (x", Ciaaaiooriei In. t7»t7. (<*) K«rM bt. U*tj. íti.lb.l, (1) gehleifer A. (1) WOnaak t. K^raaad (xt) EáU Já& Bt oabalbel7 (x) Pillich Perenca (7og;. liin>|il M.te, And. (74(7. (x) Holnir L. al„. V e r 5 c >« (»•) Beca J. I. (76(7. Bli>I-Si..l>;lr|;(i) Pibir (76(7. Z i (r á b (i • MlUback I s- (7°(7 (x) Irgalnatboa (76(7. .1) HagvdOj Q7. (76(7. (■) Perklet íján, (70(7. Saaloaak (x) Scbwara Qaactár (jO(yuertárábaa. e(7«aaaan FlorstMabfll boga-tott, vartiMtito batáaa mi»ü . ... - 1 Udácaka H <Ta((al 10 frtaak postavtahránTajal ralo beksldéae melleit, bérmwtr* ktldatik nat. CIROP PAGLIAKO, HOLLA. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tuclilaubeii 9. (261 27-52) UáltaUbao ismert, 1 6T»( 1 frt. -írtnak ix>.ta«alTÍn»—.1 -.14 > , 187J. Jnains 3-án. Tlsenhalodtk évfolyam. ár: . • I . 4 . * 1O fa ■téas évrs. Hl hu 6 bwáboft petitsorban 7, náaodnor 6 ■ BimdeD lo'tbbi sorért r. kr RY1I-TTÉRBE!; \ ■oronkiot 10 írért fi t.to.k í«l. KiQCItári illetik minden !| « kirdetitirt kílan [ 30 kr. 6uUndS. fc ZALAI KÖZLŐIT elóbb: ,ZAL A-SOMOOTI KÖZI.ON "SV A lap im«U«i kSc!eai4ii7«k pedig a klariófaw bementre KANIZSA B4nneat«Ü«t. cssk iiotart mankatár- wktól fogadtatnak «L | Kisiratok TÍJIU asm helyhatóságinak, nemkülönben a „n-Uaizasi ke r esküéi ml a lpmk*nk~, a „m.-k**isa*i UkirfkpéBttár", a „Ti.Mfgyg. álUláw* tanítótestület", a ^.-kanizsai kisded-■eveié egymilef, a ^soproal kereskedelmi a Iparkamara n.-kasliMaJ kt!fa]amtmáB7au s több megyei éi táróul egyesllet hlrataloe értesítője. Heteokiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A modern nevetés hibái. IV. Nem tartozunk azok közé, kik aztvall-ják, bog}- az állami élet vagy az állam egy oly institotió volna, melyet csupán a szükség s kényszer hozott létre s melynek egyéb rendeltetése nincs, mint az egymásközti viszony szabályozása s annak rendben tartása. Nem hisszük s nem hihetjük ezt, a történelem minden egyes lapja határozottan protestál ez ellen; hanem igen is legbensőbb meggyőződésünknek adunk kifejezést, midőn valljuk, hogy minden egyes népnek vagyon bizonyos, a gondviselés, (melynek működését, létét legjobban a történelem matatja) által elószabott rendeltetése ; s ha a láthat-lan kéz által elészabott rendeltetésnek eleget nem tesz; az illeti nemzet elvész a világ színvonaláról, elenyészik s semmivé lesz. Hassunk csak a világtörténelem rejtélyeibe — a múlt elénk van fektetve s szellemi szemmel a jövőbe, ennek titkos fátyola daczára is olvashatnnk ; ha a múltról a jövőre következtetünk. 1 A mólt azt bizonyítja, kogy kfllellen még soha sem árthatott egy nemzetnek, míg a nemzetben szilárd akarat, egyetértés volt, i avagy mig önnőnmaga vesztének magvát ' el sem hinté. Nemzetünk agyszólva tönkre volt téve a tatárjárás után; a városok, falvak kihalva s elpusztítva valának, de az akarat s egyetértés, mely egészséges nemzetnél mindig nagyobb s erósb lesz — a vész idejében — i-s.kh.m.r felépité a városokat, falvakat s virágzás válta fel a pusztulást. De tekintsük csak a 18. század elejét s nem akadunk abban magyar nemzeti életre, mert nagyon helyesen mondja egy jeles írónk: ,e g y nemzet csak nyelvében élhet," de a magyar nemzet az elébb emiitett időszakban nyelvétől elpártolva, az idegen után hajladozott; megvetette az édes 8 éltető anyatejet, a magyar ember hozzá szokott volt, hogy deáknl, németül, fran-cziául, sőt tótul is szólt Szomorú idők, melyek majdnem nemzeti életünk enyészetét hozták magákkal! De hála a gondviselésnek, akad'-ak férfiak, kik fájdalomtelten nézek nemzetünk sül védését, belátták, hogy nyelvünkkel nemzetünk is enyészik; ébredtek, ébresztettek, tettre serkenték a nemzetet s nyelvünk s vele nemzetünk meg lön mentve. Vetélkedve siettek azok magyarul beszélni, kik magyarul éreztek. Nyelvünk, nemzetünk érdekében szólalunk fel! Vajba szavunk visszhangzana; s jelesebb toll mint csekélységünké vennék e tárgyat fel. Mindenekelőtt néhány szót a nyelvekről általiban. Mi valljuk azt, mit egy német iró mond: .Minden ember annyi embert ér fel, a hány nyelvet ért s beszél.' De hisszük azt is, mit egy nem kevésbé jeles férfiú mond: , Jaj azon gyermekeknek, kik az édes anyatej helyett dajkák keserű tejét kapják ; jaj azon gyermeknek, ki az édes anyanyelv helyett idegen dajka nyelvet tanulni kénytelenit-tetik.' fiz idézetekkel ugy hisszük egyszersmind álláspontunkat is eléggé jeleztük. Nem tartozunk azok közé, kik minden idegen nyelvet vassal s tűzzel kiirtani törekednek, kik utálják mindazon hazafiakat, kik más nyelven is beszélnek, főleg kik azt hiszik, hogy nem lehet valaki jó hazafi, ki nem magyarul szól; mi nem tartozank ezek közé, hanem becsülünk s tisztelünk minden nyelvtudományt ; a sziv mélyébe első helyen hazánknak zengzetes nyelve maradjon. Legyen minden magyar ember magyar, anyatejével magyar szót kapjon ; a szülő első szava, melyet hozzá intéz, magyar legyen, szokjék hozzá, hogy legszentebb érzelmeit magyarul fejezze ki. De miként el jár ez ügyben a modern nevelés ? Itt főleg azon osztályról szólok, mely mind a társadalmi, mind a nemzeti életben irányadó s igy a nép zamatját k£pezi. A gyermeket mindjárt idegen nevelő, vagy nevelónóre bízzák, hozzászoktatja ez, hogy- az első szót, melyet a gyermek tud, idegen nyelven dadogja el, azután kezdődik a tanítás, mely itmét idegen nyelven tarta-tik s idegen szellemtől van áthatva. De főleg a leánygyermeknél észlelhető e hiba oly roppant mérvben, hogy majdnem visszaijedünk. A lányok nevelését bízzák idegenekre; ezek, kik egykor mint ník hivatva volnának nemzeti életet ébreszteni s fenntartani, kiknek a haza védfalává, őrangyalává kellene lenni. Avagy azt vélik, hogy az idegen nevelŐDŐ fog magyar honleányt nevelni? Oh nem! az a német, vagy franczia neve-lőnő nemzeti nevelést kapott 8 igy gyermekeinkbe, leányainkba is átülteti nevelésének szellemét. De mondják ellenvetésül, hogy világpolgárság, liberálismus stbre fogja a leányt nevelni. Egy oly korban, midőn hazánk határain vallásháború köpenye alatt bocsájták ki a haza véres furiáját; egy oly időben, midőn a nép lábbal tiportatik, midőn a nemzetiségnek ezreket hoznak áldozatul ~ egy ily korban nem szabad világpolgárságról szólni; főleg nekünk magyaroknak, kik, ha szilárdan össze nem tartunk, azon veszélynek vagyunk kitéve, hogy a szláv vagy germán elem elnyelend — életünk, nemzetiségünk, nyelvünkben van, ezt felhagyva, elvesztünk. Magyar hölgynek születni dicső s nagynak tartatik a költő által. Borzasztó irónia, rémitó gúny. Mi dicső, mi nagy van abban, hogy leányait a magyar hölgy boroszlói, berlini, vagy párisi nevelőnő által taníttatja ; hogy reá szoktatjuk francziául parli-rozni, németül csevegni; mi dicsőség van abban, ha magyar leányban magyar hazaszeretet nem ápoltatik ? De ki is ápolná azt; avagy azt hiszi valaki, hogy az az ideges nevelóuó nemzetünk iránti szeretetből hagyta el fészkét ? Oh nem, őt csak anyagi érdek vezette hazánk szép virányaira s többnyire ha jő, nagymérvű büszkeséget, kevélységet hoz magával, mert azt véli, hogy ó hazánkban párjára sem talál, mert hát miért is hívták volna ót másként külföldről ide. Nem tudja <5, hogy ennek más oka nincs, mint, hogy a szülő szeret dicsekedni azzal, hogy néki külföldi nevelónóje vagyon. Midőn, hála az égnek, nyelve érdekében nemzetünk újra éledni kezdett, midőn az idegen nyelvet, a nagyobb rangú csali- ; dok eme kedvenczét kiküszöbölni kezdették, belátták, hogy hazánk érdeke kívánja ezt — de a nyelvnek rendeltetése legyen az, hogy érzelmünket vele kifejezzük; habár a magyar honleány meg is tanul — bár kissé késecskén — magyarul szólni, de nevelésé- TÁRCZA. A Mentére; boszork&ny. (Uliauir Gy. uti«.) (FolyUtás.) A fiatal egyén Károly volt, az kétaéget »&m szenvedett; azonban melyik hajóra ment; hovft vitorlázott — mily szándékban volt — ss larioy marad a gonosztevők előtt Minderre Vanega csak egy mexicói közmondással válaszolt: .fogva gondolj a menekvésre, azonban jobb, előbb menekülj, mintsem megfogjanak.- F. tanács folytán a szövetségesek min .deo vagyonukat, bár nagy veszteséggel, kongó pénzzé tették, s már a legközelebbi éjen elhagyták a várost két öszvértől vont szekéren. Va-oega hajtott, Canó és Benita egy aranyokkal leli hosszú ládán ültek a kocsiban. Egyenesen Mexicó tóvárosa felé tartottak. Olt szándékoz t»k Panna és Jóskával is összejönni, ók nagyon jól tndták, hogy semmi mexicói rendőrhatóság nem fogja őket üldözni, ha 20 személyt megmérkeztek vagy kiraboltak volna is. A mexicói rendórhatóság Károly jelentését megkapta, s legjobb ügynökeit rögtön elküldte Tampioóba. Mikorra ezek megérkeztek, ' fészek már Üres volt, s a gonosztevőknek •e híre, se hamva. Mindez a legnagyobb felvi-evázat közt tortént, a a nyilvános Upok hoss-•"> csikket hoztak z ravasz Moró Károly felől. A rendőrséghez küldött levelét köztndomáasá tették ■ azon váddal kisérték, miszerint a rendőrség magát nevetségessé tétette, s nem látta b«i hogy ez Moró Károlytól csupán egy finom r°ga> volt, miszerint a bíróság figyelmét Tara- picóra irányozta, mi alatt talán a tettesek nevetve épen ellenkező irányban menekültek. Vanega és czímborü e tudósítást a lapokban olvasták, megesküdtek, hogy Karoljon boszot állnak, ha öt valaha feltalálják; egyúttal azonban kárörvendve nevettek meghiu sült terve futóit Károly is olvasta a hírt. A lap kieaett kezéből, sietett ki a szabadba. Halál, öngyilkosáig forgott szüntelen elméjében. Egyszerre megszólalt a Vera Cmz-iszékesegyház harangja. Üokénytelen követte a templomba menőket, ott egy setéc zugban térdre rogyott. Azonban nem imádkozott, érzéke pedig zavart volt. Az orgona mély hangja lassanként meginditá kedélyét, — a az ifjú szemei könybe lábadlak, midón a birea Labasidó hitszónok s szónok-székre fellépett, s erőteljes hangon elkezdett beszélni, — Károly felállt — minden azo szúrásként hatott szivébe: Labasidó a hiletlen-ség és kétkedésről beszélt. A szerencsétlen he-dély vihara minél tovább hallgatta a vigaszteljes szavakat, annil hamaribb lecsilapult Isten bölcs gondviselésében! hit újra feléledt keblében s elülte onnét a kétkedést; s lassanként visszanyerte nyugodUigáL Uj erővel távozott a fölségeanek szentelt helyről. Vigaszt talált, s most már tudta, jövőre hol k*resse azL Laktanyája kapája elótt állt aa ezredes inasa: 'Őrmester ur" jelenté neki .az ezredes ur azt parancsolta, hogy esti 7 órára legyen sála." Károlynak nem volt vesztegetni vsló ideje - már fél hétre járt — előbb még egyenruháját is felkellelt váltani. Midőn a toronyóra 7-et ütött, Károly, vagy inkább mint magát nevezte, Sierró Károly belépett az ezredes előszobájába. Mig az inas bejelenté, bámulva nézte a sok uti bőröndöt és hölgykenáőt Az inas visszatért, a bevezette *s ezredes .dolgozó szobájába, mely igen fényez volt Egy ajtó ismét felnyilt, Károly belépett, s parancsnoka fogadó termében találta magát Az ezred öaz-szes századosai egy tbeaaastal körül ültek, a az ezredes mellett egy alig 16 éves kedves nőt pillantott meg. Károly egészen zavart lón. Zavara még fokozódott, midőn az ezredes igy szóit: kedves Ferdinánd, bemutatom önnek egyetlen örömöm, Leonitta lányomat, viszont édes Leonittám, neked meg bemutalom uj ezredhadsegédünket, SierróTerdinánd had-"•gyot, s add át magad neki kinevezési okmányát A lányka gyönyörű arczát biborpir futa el, mégis Leonitta minden tettetéa nélkül felállt, s átnyujtá a kinevezési okmányt Károlynak, ki ugy állt ott, mint egy márványosslop. A századosok Károly elé siettek, s kezetszo-rilotuk vele. Álom volt ez ? Ez csakugyan álom, monda magában Károly, midőn éjfél után is még álmatlan feküdt ágyában s mégis e bájos női arcz kedves mosolyával oly élénken állt lelki szemei elótt, — bofry álomnak azt nem hihette. V. Fejezet. As ujonan kinevezett ezred hadsegéd, Sierró Ferdinánd , mint ezután Károlyt nevezni fogjuk, mindennapos lón ezredese házában, s mindjárt észrevette, hogy vaUmi gazdag angol Thomson ép oly gyakran jött oda, s ugy tekintették, miat Leonitta vőlegényét Midőn a fiául liszt ezt észrevette, mély fájdalom hatotta át, azonbsLD eltökélé, miszerint stivbaját lehetőleg eltitkolja, s az ezredes há- zát kerülni fogja, azért hivatalos dolgát ameoy-nyire csak lehetett, saját lakásán végezte. Egyik nap, midőn oda ment, Leoaittát •gyedül találta. — Hogy van az Sierró ur, hogy mi mosl önt oly ritkán látjuk, — kérdé elpirulva; — re mélem, sem atyám, sem én nem tettem olyant, mivel megsérthettük volna önt? -r — Oh, bizonyára nem Sennoríta — Yá!«-'* azolá; — mint jöhetett ön ily gondolatra? Azok, kik engem oly végtelen tisztelnek, s jótetemény- Dyel elhalmozaak, hogy sérthetnének meg ? Hogy aa utóbbi napokban az önök házát rit kábban látogattam, az onnét van — mert — mert — igen sok foglalatosságom volt, s tudtam, * hogy ön kellemesebb társaságban Tan. *' — Ha hízelgő tudnék lenui Sennór, azt' mondanám,hogy az lehetetlen.Ugy vélem atváin^ ' önnek azt mondta, hogy Thomson némi voa-" zalmat érez irányomban, ön meg azt hitte,"' mintha őt szeretném. ~ — Mindenesetre —- viazonzá Ferdinánd a legnsgyobb zavarral. — Atyám, azt hiszi — felalt az ezredes le ánya, — azonban Thomson velem ez ügyről ko molyan sohsem beszélt. Minthogy azonban már e tárgyra tértünk — mit tart ön Thomson or felől ? Atyám oly nagy bizalmat helyez zz ön ítéletébe, miszerint ön igen természetesnek fogja találni, hogy leánya is egyszer vélemé nyét kikéri? ■;:* — Én büszke vagyok Sennorita az ön bt*Iai talmára — jegyzé meg Károly minden észlel-^, beto bensó felindulás nélkül, — s én biztosithav lom, hogy ó minden tekintetben képe* tat.' boldogitani. ,fa Dél fogra nem tud magyarul érezni — tisztelet a kivételeknek. Nem tették tehát eddigelé nemzetünk elokelóbbjei meg azt, mit tenniök kellett volna; legyen szabad ide azok aámira halhatatlan Eötvösünk szavait idézni: .Nincs nagyobb képtelenség, mint midin átlátva, hogy az ut, melyen haladtunk, czélhoz nem vezet, a helyett, hogy határozottan azon úthoz tartanánk, melyet jobbnak vélünk, ahoz csak közelíteni akarunk.* Nemzetünk, fönntartásunk érdekében tehát el az idegen külföldi nevelő- s neve-lönókkel; mert magyart csak magyar nevelhet. De különben van a dolognak egy más árnyoldala is. Minő nézete lehet a külföldnek szellemi művelődésünkről, ha egy elemi tanítónőért is ő huzzá kell folyamodni. Csodálhatjuk-e, ha a külföld által barbár, műveletlen népnek tartatunk. Az idegen nevelők s nevelónók nem csak nemzeti életünk s nyelvünknek, hanem tekintélyünknek is ártanak. LÖB IGNÁCZ. Felhívást A nsgyméltóságu földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magvar királyi miuisteriumuak folyó évi május 7-éo kelt 941*'. nimu leirata sserint, ai orou hadseregnek a beasarábiai területről Romániába történt benyomulása következtében basánkra nézve a keleti marhavész beburczoláaáoak veszélye beállott, mert tudvalevőleg a marbavész ragálynak termő léczke Bessarábia, a bonnau az orosz hadsereg élelmezésére megkivánUtó nagy számú marhaszállit-mányok a velünk szomszédos Komániába terel-tetnek. Ezen hazánk anyi*;i jólétét fenyegető veszélylyel szemben, mindenek elAtt czélszerü-nek látom a keleti marhavész ragályos természetét, behozási és terjesztési módját a következőkben ismertetni; ugyanis, a marhavész a legpusztítóbb s egész községek, sót országok jólétét megsemmisítő járványok egyike, mely a szarvasmarhákat éltükben csak egyszer lepi meg; tapasztalás szerint az osztrák és magyar birodalomhoz tartozó országokba soha eredetileg nem támad;. mindenkor az Orossorsságbol, Moldvából és Oláhországból kereskedés végett behajtott marha falkák áltól, vagy a határszéli helységek honi barmainak a keleti külföldiekkeli összekeveredései álul hozatik be; de ha egyszer az országba behozatott, a kórfolvsm slrtt kifejlődő, a beteg állatok minden részeihez, a kilehelt levegőhez s a beteg áílalok bőr-kigózolgéséhez Upadó ragály behatási áital a honi marhán hirtelen elterjed s a fertőzött marhának egészségessel összejövetele s oly emberek közti forgalj| által, kiknek ruháihoz a fertőző anyag lapad^valamint a beteg állatok termékeinek elburczolása által folyton tovább vitetik, ha csak elharapózásának gyors és szigorú intézkedésekkel korlátúk nem Etetnek. Hogy pedig a netán behurctolt ragály el- terjedése előtt esélszerü rendszabályok slk»J-maiása által kürtatbaasék : szükséges, hogy a ragály lehetőleg azonnal felismertelek ■ miért i. UttJibu a. oU. lakó^ágnak, de kOloXtoe. a marhatulajdono^Mlatorvosok, m»™<1£: kedók, pá-torok és nyusdtaaksz ISM iker. XX-ik Wrvényezikk 31-ik ss.ka.aa .lepjta, szigorú felelősség terhe alatt .zennel kötelességükké létetik, hogy minden egyes swvssmsrns darabnak tudomásokra jutott belső megbetegedését a községi elöljáróságnak, ^W;.8*1""** a városi kapitányságnak szonnal följelentek, hogy ily módon egyrészt a kórisme megállapítás, miaréwril p«ligs felismert kór kurtájára szüksége, intézkedtek, a kteég. •>•>)*'«•*«• illetőleg a járási szolgabiró és törvényhatóság részéről rögtön elrendeltethessenek. Mintán továbbá a behurcsolt ragály fela-merése és kiirtására irányult hatóaág. .ntézke-dések biztos zikert cssk a* esetben eredmé.yem-nek, ha a fenyegeti veszély ellen a lakosság a hatósággal együttesen közreműködni iparkodik; ennélfogva, midiin az önvédelem ukintetéből is szükséges e részbeni jóakarata kozremükö-désre az összes e megyebeli lakosság ezennel, felhivatik: egyúttal a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magas magyar királyi ministerium álul az 1874-ik évi XX-ik törvényesikk vég-rehejtása tárgyában kibocsátott utasítás II ik fejezete, mely az állandó, vagyis keleti marhavéss nem létében is foganatosítandó s a fenyegető veszélylyol szemben még inkább megtartandó óvrendazabályokat tartalmazza, zzoros miheztartás és foganatszerzés végett, a járási szolgabiró urak, Nagy-Kanizsa város tanácsa a községi elöljáróságok, különösen pedig a marhatulajdonosok, marhakereskedók és mészárosoknak az alább Írottakban hozatik iamételve tudomására. A kéródzók, különösen pedig a szarvai marhák forgalmára nézve a törvény által ren-deltetik,h»gy a luladjonos a marba eladáaa vagy Bzállitáaa alkalmával egyfelől tulajdonjogát, másfelől pedig a marha egészségi állapotát igazolja. Ennek következtében két •kmány szükségeltetnék tulajdonképen, névsserint: a) a marhalevél és b) az egészségi igazolvány ; mindazonáltal a gyakorlatbaDelégtégesezenokmáoyok egyike, t. i. a marhalevél; csakhogy ennek a tulajdonos nevén és lakhelyén kivül, a kérdéses állat tü zetes leírását, az állatnak egészséges vidékről való származását és állategészségi állapotának igazolását is magában kell foglalnia. A talajdonjog igazolása a kiállítás napjától egy évig érvényes, miért is a marhalevél minden évben csak egyszer újítandó meg,holott a marhalevélnek az állategészaégi állapotát Igazoló része caak hét (7) napig bir hatálylyal, minthogy as egészségi állapotnak igazoláaa csak akkor igényeltetik, ha a tulajdonos marháját eladni, vagy azt oly vidékre vagy területre szállítani kívánja, hova caak egészséges vidékről származó és egészségesnek talált marha bo-csáttatik. Az állat egészségi állapotának igazolásával azon bely és irány is összefüggésben állván, hova a körülírt állat hajtandó, a marhalevélben e cxélra egy külön, t. i. az utolsó rovat szolgál. Az ország azon részeiben, hol a törvény-czikk 14-ik § -nak megfelelőleg a marbaköny- vek no»t»ak U, minden ta ajdonos egTS«er mid.nkorr. minden marhájáról annak tulajdon-jogát igazoló bizonylatot nyer, és ha as dy ta-l.tfonosnak a tent elősorolt esetekben egészség, igazolványra van ssükaége, a. >*■*">•!■"■ üy-minU ülető rovatainak kitöltése fcügsMy álul külön állittatik ki. A marhalevél nemcsak egyes darabok, de égess falkák és hajtások számára U kiállítható, csakhogy égési falkák vagy hajtások réssére caak ason ezetben állítható ki egy közös marhalevél, ha azok valsmely gtwUság vagy aradalom közös jegyét viselik. Ha a marhák ilyen kösös jegygyei nem bírnának, ilyennel azonnal elláUndók, és pedig néhány napi UrUmra elégséges a marháknak olajfestékkel való megbélyegzése, hoaszab tartamra igényelt megbélyegzésre azonban az égető vas alkalmazandó- A falkához tartozó daraboknak egyenlő azine nem •légséges arra, hogy azok réssére egy marbalevél állittaaeék ki, mert az elhullás vagy a beteg és gyanús állatoknak eltávolítása álul beállott apadás hasonló szinti állatokkal a axál-litás alatt könnyen lenne pótolható. Magvarország egéss területén kizárólag csak a minisztérium álul kiadott, a jelen rendelethez mellékelt IV. alatti minU szerint kiállított és a törvényhatóságok álul e helyről beszerzett marhalevél nyom Utványok érvény esek. Érvényes marhalevelet caak a helyi elöljáróság állíthat ki, a marháknak megszemlélése után. Ha as országban marhavész uralkodik, a marháknak egészségi állapou állatorvosilag, vagy legalább is orvosilag igazolandó. Ha a marha a marhalevélben mejelült helyen el nem adatván, a tulajdonos azt más vásárra vinni szándékozik, és ez egészségi állapotot igazoló 7 nap már lejárt, a marhának egész ségi állapoU, a községi elöljáróság vagy vásárbizottság álul, marhavéss uralgáaakor azonban állatorvos közbejöttével újból megvizsgálandó és további 7 napra igazolandó; haszonban a marhalevélre eredetileg feljegyzett idCurtam a másik vásár UrUmára is elégséges lenne, ez esetben csak as aj ut iránya írandó fel a helyi elóljáróaág, illetőleg a váaárbizottaág álul a marhalevélre. A kérődző állatoknak legeltetés, usztatás vagy a gazdasági munkák folyUtása czéljából való áthelyezései vésxmentes időben s ugyanazon megye területén as előirt igazolványok nélkül, végképeni átköltöztetések azonban as illető szolgabiráknál lett egyszerű jelentés mellet eszközölhetik. A kérődző állatoknak más megye területén fekvő legelökre való bajtáaa, nagyobb távolságú fuvarozásra, nemkülönben annak egyik megye területén levő gazdaságból a másik megye területén levő gazdaaágba való átköltöztetése, véssmentes időben is csak ugy engedhető meg, ha az e óméira használt marha a helység e&ljároságsátul kellő marhalevéllel és olynemu igazolványnyal van ellátva, hogy as illetó község marha-létszámának egészségi állapoU teljesen kielégítő. A marha egészségi állapotának további 7 napra való igazolása, a marhalevél túlsó lapján, látumozás utján essközlendő. Hogy as ily helyváltoztatásokat mindkét megyénél előre be kell jelenteni, magától értetik. Msrhavéss idsjébe* p ktfdio sulitoknak ilynemü forgalms, s vésses és esekkel határos vagy köselfekró megyékben állatorvosi közben, járás nélz.ül semmi szín ..'« t Í.SL engedhető meg: az állatok***, mesése <*o vidékekre való elállítása marhavész idején csak s sninisteri-nmtól kiessközölt engedély slapján történhetik meg. As ilyen szállítások ason helységek elöljáróságainak, melyeken keresztül és a hova ssál-litUtnak, előre bejelentendők. A községek elöljáróságai álul kiszolgáltatandó marhaigasolványok világlatbad Urtáes és mikénti kezelése, valamint a kiállítási dij ssedése, s ministerium álul külön kiadott uU-sitis szériát sUUpittatik meg. Oly községek, melyek marhavásárok tar-tásárs jogosítva vannak, egyszersmind gondoskodni tartoznak: 1-ör, a marhavásárhoz szüksége, térről; 2-or, s vilii tartamára szüksége, álllst egéssség rendőri intézkedésekről is. (FolyUtáaa köv.) . '"! l! Helyi hírek. — Ürmtnyi JÓM»ef főispán nr ó méltósága májas hó 29-én magas látogatásával szerencséltette Füred minden iskoláját. Szerkeszti ur engedőimével tudósításomét e fontos eseményről kissé hosssabbra fűzöm. Délelőtt nag. Écsy László és dr. Engel Gyuls urak kíséretében a .Sseretethásat" látogatU meg 8 méltósága, hol másfél óráig időzött s es idó alatt a legnagyobb részletességgel vizsgilu meg s növendékek iskolai előmenetelét, a lakosztályokat, konyhát, ssóval az intézet minden helyiségeit. Az iskolában a növendékekhez több szőr kérdéseket intézett, őket oktatu, a kooy-hában a gyermekek számára épen kitálalt ételeket megkóstolta. Ő méltósága nagyon meghatottnak látazott, midőn a 60 árva szabatosan összhangzó da'iait meghallgatván, távozni készült. Az intézetben látottak és hallottak felett a legnagyobb megelégedését fejeste ki & méltóságs. Délután főt. Jalsovics Aladár, dr. Engel Uyuls és Bíró Dániel urak kíséretében s füredi iskolákat látogatU meg ó méltóaága, nevezetesen: s róm. kaib., izr. és helv. bitv. iskolákat, végül pedig a „Szeretetház1 fiók-intésetét (vinczellérképezde). Hosszasan időzött mindenütt s gyakran maga kérdnste és oktatta a növendékeket. A vinczellérképezde kertjében, hogy a növendékek gyakorlati előmenetelükről meggyőződést szerezhessen, a gyümölcsfa nemesítés többféle nemét készítette; sz intézettel és növendékek előmenetelével nagyon meg volt elégedve. Ily eseménynek régebben Zslamegye nem igen lehetett szerencsés ssemunuja lenni s annak szomorú következményeit, az iskolák el hanyagoltságát— itt-ott, hol a nép úgyis igen ke vés érdeklődéssel viseltetikaziskolákirintsleg kisebb gondja is nsgyobb gyermeke jó neveltetésénél és jövőjének megalspitásánál — tájda lommal kellett UpaszUlnunk. Mi, kik a tűz közelében vagyunk, e bajt láttak és érettük., de raju nem segíthettünk. Ürömmel és megelégedéssel látjuk azonban most azt is, hogy e bsjról tudomással bírnak ott is, a hol ast orvosolni is tudják. Erre muUt főispán ur ö méltó-ságának a füredi népoktatási intésetek részletes és szigorú megvizsgálása, melyből a Unügy terén faradotok kedvet és erőt — a kétkedők — Szabad kérdenem, honnét következ teti ett ön ? — kérdé Leonitta elpirulva. — Thomson ur —vistonsáa £aUl hadnagy — kellemes külsejű, szép jövödelemmel bír s be csületes embernek látszik — én ugy hiszem, bogy mint férj — végtelen zavar miatt a fia tal tiszt mondatát nem fejezhette be. Szeren cséjére az ezredes épea akkor lépett be, a a társalgás más fordulatot vón. Ferdinánd ajánlá azonnal magát, azonban az ezredesnek meg- kellett ígérni, hogy holnap nála fog ebédelni. Ez órától fogva Leonitta modorát az angol kereskedő iránt figyelemmel kisérte. Udvarias, fesftelen volt irányában, mialatt tekintetét, ha az övével találkozott, a földre aaegzé, s ajkait pir futa el. Ferdinánd szüntelen magára figyelt, hogy érzelmeinek ura maradba*-•oo, néha mégis tekintete elárulta bein", izgatottságát. Most Thomson kevésbé tetszett neki, mint máakor, könnyelmű s haazonleiónek találta. Jóllehet, Ferdinánd nem teUaését igyekezett elnyomni, azonban nem sikerült neki. Annyit tudott caupán, hogy e szeretetre méltó lányka biráaa nélkül soha boldog nem fog lenni, egyszersmint átlátta, hogy ő Leonittát nem fogja bírni Vetélytársa gazdag volt, — ő ellenben szegény, s tiszti oklevelét is csak as ezredesnek köszönhette. Megsemmisithette-e 4 tehát ennek terveit? Végre múltja? A világ nem ugy tekintette e őt, mint egy rablógyilkost? E gondolat szédelgésbe hozta, s egéss valóját megmérgazte. Minden együttlétet Leo nittával ssorgosan kikerült. Ez azonban tartózkodását észrevette, s midőn tekintete a* övével találkozott, szemeiből kiolvasU a szomorúságot és részvétet. Az ezredes parancsot kapott, hogy Mexicó fővárosába vonuljon, s minthogy senkisem tudta, ott fognak-e maradni vagy tovább hu- zódnak, az ezredes Leonittát Vera-Crusban hagyta egy nagynénjénél. Az indulás reggelén ssomorasn vón bucsut Ferdinánd as ezredes jelenlétében Leonittától. — A lányka is igen meg volt hatva s remegés fogta el, midőn a nyakában függő érmet e szavakkal nyujtá át neki: .Vegye e képet emlékül egy leánykától, ki szerencsés volt önt megismerni s most önnek szívből minden jót kíván.' Míg így szólt, könybe lábaduk szemei. — Leonitta jó gyermek, — jegyzé meg az ezredes, — ő atyja örömét méltányolni tudja. Ferdinánd tiszteletteljesen vette át az ajándékot. - Míg élek — kiáltá fájdalmas hangon,— sohasem feledkezem meg önről Sennoriu — s ez ajándékot mint megbecsülhetetlen kincset fogom tekinteni! Az ezredes még egyszer megölelte lányát — s néhány pillanat múlva a lovas ezred útban volt Mexicó felé. Mexicó tőváros a régi Tenochtitlan helyén épült s egyike az ország legssebb s rendezettebb városainak. A Tezcuoto nyugati végén fekszik, egy nagy síkság kosepén. A város e&v négyszöget képez, utczái térések, egyenesek, nagy pompás épületekkel díszitvék. A fő-utcsák a 4 világrész irányát követik s egy nagy téren végződnek, több, majdnem félórányi hosezuságra terjed. A két-három emeletes hálák általában egyszerű, de izlésteljes modorban vannak építve, földszinti házakhoz bronra-czal díszített két szárnyú ajtók vezetnek,némelyek nagyságuk álul tűnnek fel.Ezen ajtókon át juthatni az udvarra,miterkélylyel ellátott emeletes épületek vésnek korü!, as ndvár többnyire bevan ültetve virág és fákkal. A házak eleje többnyire fehér, vörös, világoskékre van festve s ez nekik vidám küísót kölcsönös. Némelyeken sz. irsai mosdatok, másokon négy- szegletes poroellántiblák láthatók, melyek izlésteljes rajzokat vagy bibliai képeket ábrázolnak. Ezen díszítés — mint Pueblában ía ulálhstój — a Mór paloták és templomokra emlékestet, minők Spanyolhonban Mexicó elfoglalásakor léteztek. A templomnak falai is többnyire mosaík-szerü porczellán lapokkal fedvék. Ezen majdnem égessen tapos téglával kirakott, többnyire koszorúk, s virágokkal díszített tetők este pompás látvány és kilátásul szolgálnak. E di-stités miatt a város valamely közeli dombról tekintve, ssebbnek tűnik fel Európa bármely városánál, hol szabálytalan tetők s idomtalan kéménycsoportosatok tűnnek leginkább szemünk elé. Asonban Mexicóban is vannak silány házak, tsük, piszkos atezák, hol vagy a nyomor, vagy a bUn tanyázik. Ily mellékutczák-han többnyire pálinkásboltok vannak. Sajátságos benyomást keltenek reggel as indiánok, kik bőresákkal, pálinkával eltelve járkálnak a városban. Különösen vasárnap tömegesen látogatják a boltokat, hol többnyire ugy le-részegeaznek, hogy eszméletlenül összerogynak. Bámnlandó az indus részeg állapotában ; nem dühöng, veazekedik, énekel, hanem addig iszik, mig összerogyik. Ekkor eljön felesége, szó nélkül felveszi hátára z hasa czipeli. Ha nőtlen, ezt a szívességet rokona — ennek hiányában a rendőrség teljesíti. Vagy pedig ott marad fekve addig, mig njra ki nem jósanul. Ez árnyoldala az indusoknak. Ünnepnap a templomot soha el nem mulasztja. Százanként vonalnak as Bicsakon dob és sípokkal fegyver kezve, valamely sz. képet hordozván. A mexieói templomok többnyire egyformák. Hsgas boltozat s pompás kupolával. Ha egy ily templomba belépünk, meglep bennün- ket a fél homily. Ezt a vastag függönyökkel behúzott ablakok idézik eló. A világosság az épület közepén levő kupolán keresztül hat be s megvilágítja a gazdag díszítést, mely festői cso portusatban van összehalmozva a főoltár körül. Az olur a háttérben áll. Igen jelentékeny mélyedéseket képesnek a kápolnák, melyek a ma gaa falakhoz jobb és balfelől vannak ragasztva. Alacsony iveeett nyílásokkal vsnnik egymással összekötve. Egy lámpa alig képes azokat meg világiUni, szabály Ulan világuknál látható véd szentjének másolt szobra vagy valamely nagy festmény talán Murilló vsgy Kibalra ismeretlen müve. A mexieói templomokban nincaenek szé kek, a fal hosszában padok vannak elhelyezve a férfiak bzámára, a nö*k vsgy térdelnek, vagy keleti szokás szerint s templom padlózatján ki-teritett gyékényeken ülnek. A mexieói ssékezegyház egyike Ameriks legszebb templomainak, a főtéren most meglehetős homály környezi, mert már esti 8 órs elmúlt s a majdnem egészen üres templom egyik félreeső setét zugában köpenybe burkolt egyéniség állt mozdulatlanul, mindjárt as sjtcni! szinte egy másik köpenybe burkolt slsk álldo gált folyvást az ajtó felé tekinthetve. Végre az elaő elhagyta a sz helyet, sz ajtónál leekelódó ficzkó alig, hogy meglátta, azonnal utána ment, s néhány lépésnyire s teplomtól utáns kiáltott: Vanegal Sennora! Vanega. Vanega hirtelen visszafordult, síig, hogy s kiáltozott éssrevette s felismerte, azoonsl feléje sietett s így szólt: Bez nagyon szép Jóska tőletek, hogy szavatokat megtartottátok; éa és Canó, BeniU, már caalatva hittük magos kat, mert már 4 hét óu várunk rátok.' (FolyUtása kör.) GYÚROM ANTAL padig ellátásosa részeHÜtak. Miflt Veszprémid 1 értesítenek berniünket, az internt kiillitáaa 3 drb aranynyal s dicséró okmásynyil jutal-maztatik. Éljen! — VanoUinet a kir. curia kötél iluli halálra ítélte. — A balatoni haláazat jun. hó 1-só nap jával felszabadult ■ igy pénteken, e hó 1-én a keszthelyi piiczon s hal eladása újból megkez dődött. — B. Polgár Gyula társulaU Készt helyen feloszlott. A társulatot Miklósi Oyula szerződtette s pénteken, e hó 1-én küldte el Te polcsára, hol az néhány hetet fog tölteni s az után Sümeghre megy. — Nagy-Áladról irják nekünk: Tisz telettel értezitjtk, hogy f. május 20 kárs kitű zött ezéllövéazet f. június 3-kán, ross idó beáll tával pedig június 10. délutáni 3 órakor Bolha ion fog megtartatni. A rendezőség — A gyapjunyirá* ideje elérkezvén, az alulirt vidéki bizottság felhívja a kerületbeli gazdaközönlég figyelmét arra, hogy mindazok, a kik gyapjút kiállítani szándékoznak, erról — a kiállításra méltó bandák kiválsaztá- sával és félretételévol, — már most jó eleve gondoskodjanak. Gyapjúnk, mint hassi gazdá- nzatunk egyik legnevezetesebb kiviteli czikke, melylyel sz európai piacsonelőnnyel versenyes hetünk, kiállításunk egyik legértékesebb részét képviselheti. — És azért senkii, — a kinek a gyapjutermeléa bármely irányában kiállításra alkalmas gyapjúja van, vissza ne tartson akár az itt-ott felkerüli kétely a párisi közkiállitáí elhalasztása iránt, — akár azon, különben is csekély, költaég,melyet néhány szép bunda fenn tartása űkoz. Nemzetgazdaságunk érdekében, valamint az egyes gaadák anyagi érdekében fokizik, hogy ezen közgazdaságunkra annyira fontos terméknek a külfölddel leeado megismer tetéséhez kitelhetileg járuljunk. Sopron, 1877. május hó 30 áo. A kiállítási vidéki bizottság. - Rövid hirek. Riegernsk Aksakofi-hoz intézett levele közlése végett Valamennyi cseh lap lefoglaltatott. — Erkel Sándornak a nemzeti színház személyzete 3000 forintos karnagyi pálezát ajándékozott. — A spanyol kor mány a rablómerényletek gátlására golyómentes vasúti kocsikat készíttet. — A magyarországi lovak dicsőséget arattak a bécsi lóverse nyen, csak két futamban nyertek nem magyar lovak. — Petőfinek egy eddig teljesen ismeretlen költeményét fedezték fel. — A németországi papok 250,000 gyermek által aláirt üdvözlő feliratot küldtek "a pápához. — Budapesti franczia fóconsnllá báró Bourgoing neveztetett ki. — Hírlik, hogy Mihálovici zágrábi érsek bibornokká neveztetik ki. — 0 felsége legközelebb 144 fegjeneznek engedte el büntetésük hátralevő idejét. — A bpesti kir. egyetem hallgatóinak létszáma ez évben 2735 volt — Apa-hidán egy nap alatt 92 román család tért át a görögkeleti egyházból a gör. katholikusrs. — Üraviczán több eifogatás történt e napokban hazaellenes tények miatt. — A magyar papokból álló küldöttség mull hó 27 én tisztelgett a pápánál. — Japán évenkint 3 millió japán legyezőt exportál <«>,000 dollár értékben. — Haynald érsek közelebb ünnepli püspökségének negyedszázados évfordulóját — Kossuth Lajos s tud. és műegyetemi olvasókör tiszteletbei tagjává választotta. — Kilián György a buda peeti könyvárusok nestora meghalt. - Báborus hirek. (Máj. 30.) Kon-stantinápolybatt nagy összeesküvés fedeztetett fel, mely az ozmán dynastia elüzetését czélozta. — Izmail bei, a volt tulcsai kormányzó Brus-sába száműzetett. — Erivánban fölkelés ütöt ki ■ az orosz caspatok elkergoitettek. — Mussa psss kurd főnök Ardasánt véres csata után viaszafoglalta. — A szultán megtiltotta Mithad pasa visszahívásáról beszélni nemzetgyűlésben. — Az összes tornán hadsereg 40.IAK) főre megy. — Nikicza fejedelem legközelebb ismét megkezdi az offenzívát — A tö Tököknek Szerbiába leeado bevonulása irán már megtétettek az intézkedések. — Athénban a király palotája és Kanaris tengernagy lakás előtt harcziaa néptüntetések tolyuk. — A musz kák június 5-én lépoek át a Dunán. — Az osz trák-törSk háborúban elsőnek elesett oross tábornokot eerczeg Tschelokajeffnek hívják — (Máj. SÍ.) As osztrák-magyar tllzérezredek harmadik osztályai utasittatuk, hogy mozgósításra készen tartsák magukat. (Jun. 1.) A konstan tinápolyi forradalmi párt bir szerint dictátorri akarja kikiáltani alidhát pasát. — Mukthár pasa letétetett, s haditörvényszék elé állittatott. — Belgrád alatt két osztrák monitor horgo-nyoz. — Az orosz hadseregből a töröködhöz átazökött cserkeszek a kaukázusi lázadás szitására Ázsiába küldetnek. — A folyók kiára-dáss borzasztó károkat okoz az orosz hadseregnek. — A muazkák Kar« dagh ot bombáz-,ái. — A kaukázusi lázadás a musikák bor-zassté kegyetlenkedései daosára egyre növekszik. — A törökök bevették Zil erődöt, — Kalifáinál 70,000 főnyi oláh katonaság van összevonva. — Fazyl pasa a kaukázusi tartományok tokormányiójává neveztetett ki. — Bécsi hirek szerint s mozgósításra v legfelsőbb parancs már aláíratott- vonatkozó • megyei hatóság iráal bizalmat és megnyugvást — a közönyösök iskoláink iránt érdeklődést meríthetnek. Megyénk és annak tanügye érdekében jobbat nem kívánhatunk, mint azt, hogy annak vezetése mindig oly kezekbelegyen letéve, mint most. — Megjelent Witt Fülöp nagy-kanizsai isr. iakolstanilótól; .A villamosság" két nép >seru eloadáaban ; a füzetke Morgenbesser János polg. isk. igazgató urnák van ajánlva. Ara 40 kr. A müvecske nem rég nyilvánoaan felolvas- Utott; aki tudja, bogy a nagy természet egy- egy tüneménye a tudomány bámulatos erejénél fogva népszerűén ismertetve, mily hasznos és szép, az Witt Fülöp tanító urnák e léreni mű ködését eiiameréssel fogadja. — Kegyeletem kis ünnepély volt a kiz- dedneveló-egyesttlet óvodájában múlt szerdán délelőtt, smidio az egyesület tevékeny s ügy- bozgo elnöke UartinkoviM Károly ne, az. Gyúry Vilma o nsga nevenspját ünnepelte a kis sereg; a vendégkoszoru nagy számmal jelent meg s számosak szemében kiiny csillogott, látva a kis dedek ártatlan örömének szerény nyilvánulását, midin az egylet elnökét virágokkal elárasztva éltetlék. Az egyik terem gyönyörűen volt feldi- sritve Rsnezay Józaefné aszzony által. Általá nosan érzett elismerésnek adunk kifejezést, mi dii Ranezay József intézeti vezérli ur e szép érzelmet tsnusitó ténykedéseért köszönetet sza vazunk. Alkalmilag megjegyezzük, hogy az egyesület idei évkönyve a t. tagoknak e héten kézbasittetni fog. — A* nmapi körmenet daczára a kel lemetlen poros, szeles időnek szokott ünnepé lyességgel számos közönség részvéte mellett történt meg. Képviselve volt a városi tanács élükön a polgármesterrel, több társulat és inté let testületileg j=ient meg. — Impozáns csopor tot képezett a helyben állomásozó közös had sereg kibontott zászlóval kivonult egy disz- — J5 lap felelős szerkeiztoje hosszabb idóre Balaton Füredre távozván, a hozzá iulé- tendS leveleket odz kéri czimezni. A lipot^lleló közlemények pediR, minleddig.Nagy-Kanizsára . .Zalai Küílöny ■ szerkesztőségéhez küldendők. — Sajtóhiba. Lapunk múlt száma 2-ik oldalán z 4 ik sor első szavában j á r a 11 a n u helyett páratlanul értendő. — TüzoUó^lnnepély. A nagy-kani- uai önkéntes tűzoltó-egylet június 10-én az úgynevezett .Práterben" nagyszerű ünnepélyt rwdezend, a bol is alkalmuk leiziportmannok- nak magokat kitüntetni, 8 valóságos angol jokke szamáron futlat,30 an zsákba kötve ver senyt futnak — árbocz mászás, kutya futtatás és több eféle venenyiések íogják a közönséget mulattatni - s végre következik egy díszes tánctkoazorucska, ez alkalommal bejövendő tiszta jöredelem s tűzoltó egylet segélyalap javára fordittatik. — JuháHX Péter Unité ur leiolvasása, melyet a városháza nagy termében Űrnapján tartott, igen sikerült, számos iparos polgár je lent meg. Egyébként a felolvasott szöveget la- pank közelebbi számában közöljük. — Murakötböl irják lapunknak, hogy Örményi Jó»*f főispán urat ott kitüntető szi- vslyeaséggel fogadták kőrútjában. Csáktornya ról Perlakra ment, hol Lisziák Ferencz ügyvéd ur vendégszerető házában szállt meg. Drasko- veczen Jankovits József h. szolgabiró urnái a hivatalos ügykezelést a legnagyobb rendben találta, Pusztákoveczen Szabó Imre földbirto kos ur vendége volt; sz alsó-domboruiak Szent-Márián bandériummal fogadták s igy vonult be AleóDomborubz, hol az iskolás gyer mekek virágözönnel üdvözölték. Innen Kot- lórin át Budapestre utazott ••— Gyásxhir. B. Polgár Gyula színtársulatának -egy ik szerény tagja KI á r i k n « Laura asszony hosszas betegeskedem után 26 éves korában tUdocészben, Keszthelyen elhunyt A boldogultnak hűlt tetemei csütörtökön, folyó évi május hó 31 én nagyszámú közönség rész-véte mellett kisértettek örök nyugalomra. Áldás és béke lebegjen porai felett. — Nyilváiws köszönet. Elmulsszt- batlan kötelességünket véljük csak leróni ak kor, unióin nagyságos ijvastits Károly keszthelyi apát urnák e becses Ispok hssábjain is köszönetet mondunk azon kegyességeért, melyet boldogult kartárzunk, Klárik né Laura asszony temetése alkalmával tekintve azt, hogy egy színész egész tövises életét a mű vészet és nemzeti nyelv művelésének szenteli, volt szíves tenni. Mi ugyanis a temetkezési szertanai egyszerű teljesítésére kértük fel i nagyságái, ő pedig a fentebbiek folytán saját akaratából a temetést köpenyben végeztette el. Amidin tehát 6 nagyaágáoak és s temetkezési szertartást végzi Király Elek legédlelkész ur nák is újból köszönetet mondanánk, hazafiul üdvözlettel maradtunk Keszthelyen, 1877-ik évi június hó 1-ii napján kész szolgái s Keszt helyen működi Miklósy és volt Polgár-féle untármlat tagjai. - A balaton-f&redi „Szeretet-ház-60 növendéke megszemlélte s veszprémi kiállt tán, mely alkalommal a kiállítási bizottság által szívélyesen fogadtattak, a város réizérSI Vegye, hírek. -***---ri — A sxyytm (*•>•*> szoodíy között, melyeket s római költő a noi báj megítélésére felállított, s tiszta, üde arczazin nem áll az utolsó uslyen, és esen szépség-szabály a régi Kóma ideje éts változatlanul fennmaradt mai napsa-gik. Legyen a ninek bármily szép termete és még oly vonzó srezvonása — a rut, tisztátalan arezszin elhomályosítja ez előnyöket Nem csoda tehát, bogy a viruló arezsain fenntartása s hölgyvilág egyik fo-pontját képezi; fájdalom, hogy e csélrs gyakran oly szereket lassnálnak, melyek ép az ellenkezit eredményezik s csak a pillanatra lévén számítva, a gyöngéd bort alapjában tönkre teszik. Mi te-bát a hölgyvilágnak szolgálatot vélünk tenni az átal, ha ai ilvaseru ross készítmények, s különösen ai ólomkeszitményekkel elegyített rtasportól, mely a kereskedésben gyakran elö-fordal s nemcsak a bőrre, hanem az egészségre általában rósz hátasáéi vannak, — iket óvni törekszünk. ElinyOs mMoi különbözik en ártalmas készítményektől a párili Dr. íjosse-féle .Raviazante' (főraktára Schvarcz Henriknél, Budapesten, Mária Valént utosa, — valódi minőségben kapható Nagy-Kani-zsán: Práger ur gyógyszertárában.) Esen bír finonjiló szer minden ártalmas anyagtól teljesen ment, és lelkiismeretes vizsgálat után mint legjobb sser a azép üde arezszin fenntartására ajánltatik. A szépeégéril gondoskodó gyöngébb nemnek nem tehetünk udvariaaabb szolgálatot, mintha ezen becses szépitiszerre a leghatható-aabb módon figyelmeztetjük. — A tiniéi ajánlhatjuk, mint leggyakor-latibb szert a mindennemű férgek kipusztitasára. Miután a timsót oly sikeresen használják a szóló féreg pusztítására, egy franczia földbirtokos arra a gondolatra jött, hogy e szert nagyobb férgek kiölésére u lehetne használni; mint poloskák, legyek, sol patkányok és egerek kipusstitására is. K czélra négy liter forró vízben 2 font timsót oldott fel és e folyadékot azután a falon és földön lévi repedésekbe öntötte. A viz természetezen elpárolgott és a timsó megmarad mintegy megjegecseaedve. A kísérletet tényei eredmény követte, a patkányok és egerek ugy eltűntek, mintha nem is lettek volpa. A poloskák és legyek pusztítására legajánlatosabb a házak meszelésénél a mészbe ily oldatot keverni. És miután s timsó ilynemd hssználata az egészségre semminemű befolyással nincs,a francsia földbirtokos ez eljárását mi is ajánlhatjuk- Utazók névgora Sagy-Kaiáaáii, 1877. május 22-től - 1SH. május 29 ig. — .Arany Korooibo ■"rtimteu esállodába: Kertész Gj. Soproo BlBer J. Trieft. Qubnan I. Bécs. Weiis Ze Prága. Bsboebej N Belnas. Kobn J Bu- deprst Hocb A. Bécs. Schlesiuger N. Badapesl. Beio- bard K. Pees Vasdenjey N Kejk. Skoblics M. Z.- Sit-MibálT. Hegyary N. Sajk. Hirscbel U: Trieet. Sebwaru Gr. Prága. Fiscber A. Badapest. Kopfstein U. Siófok WeUer I. Budapest. Fisdier J. Bea. H>r kns J Prigi. Hollöir I. BaUpest Péesy K. Pici Bubó Oy Inke. Hédinek J Bécs. Borvitb P. Bn- depeet. Bsaer J. Prága. Rajky Zs. Kajk. Hesslenyt E kfnraseombat Weiss E. Bndep«tt. Uorvitb 1. Sieg- «ird Vérteaey M Kesitbily. Wild A. Bobits. Kobn M. Prága. ReicbeDtael N Győr. Gréss N £.-Eger- ■seg. Wellesi II. B..C«b« Banpel V. Pén. Bi»»- gertoer N. Bérs. Krauss kf. Pndapest. Kobn H. Prága. Vioter A. Bndepest. Fischer A. Budapest. — ,Ssarvas b o s" ckimsett szállodába : Heiszlinger U. Triest. Grttn D. Budapest Lábos kt. Xsídfe. Winteríe A Graa. Karnán J. BadapeeL Nagy K. Beca. geieler T. Bndapest. T6U1 K. Bükk. Engel A. Fodbaba. laiereck 8 F.-Kor. 8cblesBiger B. Oige. Liadner 8. Becs. Fieberf J. FolosUaa. Haumer I. Triest Ciaey L. Sojtfir. L^.eosohn H. Csehi Klie- maou N. Possooy. Bárány D. Boglár Fiscber J. Bu dapest. KslIeraaUB I Becs. Sugár J. Bndapest. Stei- OT II. Bees. Boaayák G L.üe. goüschek F. Wolfs- l.frg WrsstJ S. Venprem. HaJler I. Legrád. T6tl Or Bndaprat Kotányi II. Bécs. Schmied C. Buds- peet. Molnár M. Csáktornya Msttersdorfer ÍLLsibAcfa. Stieder N Kenthely. JakowiU S Keiekberg lireh ner N. Bécs. Hirscbmaii L. Csáktorave. 8iUer N. Zácráb Báboa N- Zsidvs. Jflorst F Béca. Qlaa K. Trieat. Ooldsrhinidt H. Kaproncu Priakc N Bábó- c.x. 8«akó K. Bsbooa. Beresog L Bees. Fueha D Kaproncu. Erdélyi Or 8ierdsnely. First U. Becs. Ereelrasky M Bereeness. Wiu Q. Ssekes Fehérvár. 8axl J Bice. Scbwsrti A. Becs. Bogenrieder I Barcs. Krenmir K. Barcs. Kostyal F. Csiktorsyi 8t«ín R. beipaig Oyoagynar C Szonbstbeljr. Hitler N Zácráb. Khrenfeld 1. Budapest. Hirscbmen N Bvdapeat. Kut- til F. Bécs. Weingartser 8 Budapest. Rcbulos N. Sopron stiedler K. Ropron Kberndl K. Z. Egersaeg. A&chtrl K. Sopron. RaeDt>ár U. Fridaa. Braysr 1. B. *•!-OyoriJ. Fleseh N.Bndspeat — .Orosalánhos- esinaett ssáilodába : A.lajnic J. Levő. llolaár L Eesstbel;. Bertha M. Sopron, gelrber J Oris Markbrfiter F. G)6r Wei-aenWer L- Bérs. Roffn-n K Becs. HirseWer H. Dom-bora. Fiscber A. Essék. Kasser J. Kossas;. Wesk 8. Bruck •/!!. Lederer A. Becs Weiss 8 Oráts. Weisl 3. Kaposvár Thurn J Marnsrg. Eisuer M OráU. Pollik E Essek. Kocka A. Bee. Leitner A. Laiback. Brnoner J. Sit.-Oothard. Weisa II. Ssomsatbelf. Wim-saor B. Budapest Olks F. Bécs. SUrk U Uarburg. Freiher 1. Kaposvár. Nessaaa J. sfurassosabaL Bseet-nüklórr F Letenys. Domu U LetSDve. Forstoer E. Letenye. Salassoa A B*c.. Winterle A. Beea. Lobi L Beca. Beec. A. Z^Sei.-Hikály. Ffiedentbal J. Szoubstaelv. Roseoberg E. Arad. Apeestolovic A. Lios. gebsreiei A Oráts Scbindler A. Bosron Kranai J. atanseü Fsigslstock M. Becs. Hevlander 8. Z -Egtrsseg. Btrobel J Kisaártea. Csigán?. B. Letenye. ^ - Piaeriirak. Hivatalosan jegyzett piaosürak Nagy-Kauiaszváros piacibiztosi könyvéből: 1877. éri május hó 30-án. Boss legjobb nly 39, '/i asktolitarkiBt, 100 kiiofrajaa Marist: 14 frt — kr., kftKÍpnura RiJv 88, 13 frt 50 kr. - Eitn-rx lopobb alj _, _ frt — kr. kStlpiserU wuly —, — frt — kr Rou legjobb iujy 86,11 ín — kr., kBsipsurD ««ly 34,10 In— kr.—Arps legjobb iilj 32, 7 frt 40 kr., koiepnerU (ulr 90, 7 &t — kr. — Zab lsgjobb fal; 30, 8 frt, 70 kr kosepiiera ta]y 18, 8 frt 40 kr.. — Kakoriezs (tengeri) 9 frt — kr. _ Borgonj. 3 frt 40 ki. — gsis-liast 28 frt — kr., tnmlj.liait 26 frt — kr., kenyér-liut tthir 20 frt — kr., fekete 16 frt - kr. — Siss 34 frt — kr. — Bax*-4mn SO ftt —. Arpa-kisa 34 frt — kr. — Boné 30 frt — kj. — Leocse 32 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Eolea-káu IS frt. 50 8*TU;g.kipoa«ta 16 frt — kr. - Saruja-répa 13 frt — kr. Stóua kötött legjobb a frt 80 kr., kosep- sserl — frt — kr. ; nesa kotetlao legjobb 3 frt — kr., koeepeserfl — frt — kr. — Kstott- vagy igy- nalnu legjobb » frt 20 kr, — kesepeeerl í frt — kr exalme Ukannánynsk való Ugjnbb 1 frt 80 kr. kAsepMerO. — frt — kr., esalma aloaoak rald leg jobb _ frt — kr., kosepnert 1 frt 40 kr. — Cj- bor beetoliterkiet 7 frt 50 kr. Ó-bor 11 frt kr.— 1 liter pálinka 50 kr. — 1 liter eoel 8 kr. — Bükkfa, egy kobmíterkint, egy neter boetn basá-bokban, keiesEtrmkiteal — frt — kr, kerefStrakás nélkül 3 frt 50 kr. — Cserfa kerentrakáeeal — frt — kr., kereutrakáa nelkal S frt 20 kr. — Tölgyfa kerentnkáual — frt — kr., kereutrslái oélkOl 2 frt 8(1 kr. — Kóesin > báayíbol 100 kilograamkillt 70 kr. — LámpaoUj, repesebAl, tfj kilogrammkint 60 kr. — Stearíngrertya 1 frt — kr. Pigyugjertys ontott 68 kr., Blártott 72 kr. — Ssappan 44 kr. — Njers fagygyn 60 kr. — Lámps-bel, egy méter, 8 kr. — aUrbaboe egy kilogramm aseriat 56 kr. — Borjobn. 56 kr. Sertesbiu 80 kr. — Sulonu 92 kr.— DiesuSuir 1 S0 kr. — Hlrbsuir 1 frt 40 kr. — KSmesymeg 66 kr. - Voroibegyms 20 kr, — Fog- bigyme 40 kr. — F5tt eo 16 kr^ k5-io 14 kr. — Bor. 1 frt 30 kr. - Paprika 85 Kr. — Cukor 68 kr Kiadta: (P- h.) M a n i n g e r, T. aljegyző. Sserkesztői üzenet. 2357. Ét SQmegb. Mind berilt. KOiionosi. 2368. I. M Uii kei6n jdu S859 t Samegb. Hegkaptck s jkínJTet, »i-elóbb ko.oljQk. 2360. H a. UegánleTelet irtunk 2361. 3. B. Beo. Hálás koitonet. 2362. .Nínémb...' Oyenge ven. 2363. „Kirom felé.- Nem kotolbeto. 2364. R. Badapeat. Sárocy Ovnla nagyérdekfi eletrajsát megkaptam. A moeuni tárczaköilemény után asonnel kőelem. 2365. 8. PiiU Nen kapum » jeliettet 23S6. L 8 Bseged. Tudóaitáeodat kUsontm. 2367. 8>. Poaeooy. kundkettíSt kssöljlk. Érték M viltiftiyui június I. 3*/, metsJiques 59.35; 5'/, nemi. kölostu 64.60; 1860-ki álladaimi kulcson 109.25; bank-részv. 770.— ; hitelintézeti részvények 137.30 ; London 126.50; mtgjar földtehertneatesi köt vény 73.75; temesvári földtehermentési kötvény 72.50 ; soproni fóldtehermentési kötvény 70 56 ; borvát-slavon rbldtehermentéai kötvény —.— ; ezttzt 111.50; cs. kir. arany 6.00; NapoleoDoVor 10.12'/, ; arany jár. 71.05 ; márks 62.10. V ia otl menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti időünatató óra szériát, ipslul Kaiiilüiíról Vonat hova : ssijn Ors PercJdK 106 Esuek, Moaies,DoBbovár s Fíumíba 4 48 reggel 215 . , . , 2 80 delut. 212 Buda.Peebe 4 58 reggel 302 26 dálat. 204 , 11 80 estve 3!üBecabe(8>oe>bathely,Becs-UjlielyreU)5 8 reggel 501 . 11 18 estvs 315 Sopronybs 8 38 delut. 103 Triesalbe es Prsgerhofon keresstul Oráes es Hecsbs 4 50 reggel 201 Tneestbe es Prágerhofon kereestll Oráo es Becsbe t 47 delet. ■rktmik Kaninára honnM: 216 tszek, Mohács, Dombóvár a Fismibol 1 41 delnl 206 , , . , 11 11 estve 203 Buda-PestrS! 4 20 reggel 201 „ 2 5 delut 211 „ 9 44 estvs 314 BecsbSl (Siombslk. Beos-Ujhely)Wtl 10 27 sstve 502 „ „ . .46 reggel 316 ftoprouybol 11 53 delel 114 Becsbtl Qrics, Marbnrg, PragerW felSI 4 12 isggel 205 Trí.ast- e< Becsből sierbnrg, Prager- hof felSI 1 21 delut. *M Trient- es ViUaebbel Prágerbof W5i 11 — estve. Maxbargba eaatlekoeás Villecb áe Frsaeesteetbe . . . . Fiueesfestbil. XXeti naptár. JlBtai 3 tél laalss 9 * 1877. He- eeketi- j Kata. es prot. G B r ö g | aaptár | naptár •i ti A nagy eetelyirSl. Lnkáca. XIV. s 4 i 5 6 7 1 8 1 9 Vasáraas Hetfo Kedd geerds Csütörtök Páuek Saoesbat Ó'. 2. Ódon Quirin Bomifáes Norb.rl Bobért 1 Medárd Febj 22 B. 1. II. as. 23 Hib. P. 24 Simon 25 János 26 Karpui 27 Terep. 28 Nicetas !í ** Felelte iierkesxtő : >át«ri, Ujtt. A nagj kaoizaai takarékpénztár részvény társasig igacga- a társasig alapszabályai 10 ^ sa alapjin, a mai napon Urtott aláséb«n 56». itám alatt hozott határoiatirs! az igaiga-i tasa alá rendolt UkarékpéniUrban elhelyezett és elhcHjexendi . i pénibeletek után folyó 1M77. évi jniios hó 1-tíl keidre a ka ' maUibat <•/, ról 6'/, ra lestállitam elrendelte; tnirfll a nagy-ka-nissai ukaréapénstár t. ei. betevői assal értesittetnek, hogy a megjelelt naptól kezdve ugy a korábbi, valamint ujabbi betétek Wajdita Jóaef kiadó-, lap- ét ajotwUUUjdoiKM gyonaajto avotaaaa, Nafj-Kaniaaaa. Legnagyobb szédelgést űzik a nagy közönség hátrányára mindazon fizérek, kik f í r f i fehéruem&eket éi TÍ- iionárnkat mindenfele OrOgvek alatt túlolcso árakon H- náloak. izODtiao jó in] beljett csalogat*! elnevezésekkel felcziezo mázott faaaznavehetleo límlouot adnak. At I. bécsi férfi fehérneműik és különleges vászonárok gyára Béc«, I. Kkrntneratraase 17. u. 1. emelet mffrvetísiel mellől oly fogásokat ason czelra, hogy áruinak ke- leu-t szerezzen, ellenkezoVg arra törekazik, aógv a legszigorúbb berffUletesséi; feniitartásivil a már megnvert vevőket megtartsa. Mindeniieii ' féri fehírruhst rí kaltinleges váazor. ezikkeket i-Mkii uirtóaan állit ki ís teUciúmisTetesea leijesiti nyert megbízá sait pontosan es minden irányban készpénz beküldése vagy níán- vét mellett alábbi legjutánvosabban izabott állandó árakon. Nem totazS árok nemcsak kicseréltetnek, hanem kívánatra árak ii visa- IzlkiUdetik. Minta és árjegyzékek kívánatra ingyen é« bementve. Férfi i n g e k, jó ■ c h i r t i n g b 5 1 (C h i f f o n) sima, ke mény vagy gaxdag fodros mellel 1.50, 1.75, 2, S.50 krral, legfino mabb 3 frt. — gazdagon hímzett fodroi mellel 1.50, 1.75, 2, 2.30 kr., legfinomabb 3 frt. — Mell es kézelők 6noa vászonból S. 3 50, legf. 4.frtJófestekflcosmanoii perkailbel 1.50, Sfrt.lgaxifrs.nos. Cretonból 2, 2.&0, legí. 3 frt. — I t > i i <) i ( « i i 1 I 1 !, 2.50, Isgf. 3 frt.— Biinn ingek mindegyikhez két külön gallérral 50 krral drágábbak. Viuoi igék irbooi aima vagy fodormellel 3, 3.50, 4. frt romburgi , . . 4, 5, 6, 7 , Alsónadrágok ji Biesenvászotibol (pamnt) 1, 1.50 kr. -„ , fonál vállonbdl (tissU len) 1 25,150,1 76 kr rnmbnrgi . , . 1.7S, 2, 2 50, legfinomabb 3 frt. NyakgalUrok kívánt formákban dbja 1, 1 25, 1.60 kr. KéselEk , . . 1, 1.25, 1.50 kr P é r f i k a p c z á k febér vagy csíkozott 6 páronkint 2, 2.60, 3 frt. „ (florecrn)tenb. v. csíkozott 6 pár 3.50,4, 5 frt. Kgeizségi teltre való (izzadság felaiivó) 1, 1.25,1.W,2, S.50, legf. 3 frt. Pstentbálileitrevaló dbja 2, 2.50, 3, legf 3.50 kr. ZsebkendSk tisrta vászon fehér C db !. 2.50, 3, 4, 5, < frt. . . . szov. szia. szillel 6 db. 3, t, 5,6.10 kr. psmutbatüsst H . . 6 B 1, 1.35, 1.50 , Hiti ríiioi '/(.%rEf dbja 7, 8, 9 frt. C r e a • » ász o n ",, M rSf végje 9, 10, 12, 14 frt. I r 1 s n d i v á a z o n M) róf 20, 22, 24, 27, 31, 36 frt Hamburgi váss or,54 r5fi6,23, 30, S4, 38, 40, 45—100 frtig bamastasstslteriték 6 személyre 6, 7, U, 10, 12, - 12 szem 13, 15, 18, 22, Üti frt. Kí'í . izineaek 6 esem. < 50, 8, B, 10. 13. 12 Szem. 8, 10, 15, 20, 26 frt. „ abroszok keudGk nélkül tiszta vászon 3 50, 4. 5. 6 fru . . fél vászon 1.75, 2.25, 2.5U, 3 frt. D a m a s t t o r Q I k 5 x ő k 12 dbja 6, 7, S. 10, 12 frl. ÁgylepedSk varrás nélkfll tiszta vászon ■ széles 6 db. 17, 18, 19, 80 frt. "» . . . , 1. szeles 6 db. 19, 21, 23, S5 frt. . , . fél vászon 'L, széles 6 db. 10, 11. li frt. Kapható továbbá mindennemű barchent él gradl egész végekben, mindennemű Z h i I f o u msterseámra ia. Közelebb értesítenek ss árjegyzékek. .364 " — H) DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház rrtcza) Unger-féie ház. Mindennemű sör 25, Tagy 50 literes hordókban é 25, Tagy 50 palaczkos ladikban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál" litva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz" közölteinek. (346 14—*- A nyereményekért a kormány résséröl kezezkedt<>tik. F.l.ó hnzás: 13. ét 14 Főnyeremény 375,1)00 mark nj német birodalmi írttk. ■ I Szerencse-jelentés. Felhívás, a irfcnburgi kormány részéríil kezesksd- tetett (352 II. 3-6) nagy pénz-lotteriából credo nyrrrinényrkbpni réailvevénrr, melynél 7 millió 470,000 birod. mark biztosan nyerendő. Ezen ciílixerüen szervezstt pénz lott^riának, tprvszcrfllpg css-k 79,500 sorsjegyre slapitott nyeremények kővetkezők : 1 nyeremény eshetüleit 375 000 bírod mark, kulönle*. 250.000, 125 000 80.000 60 OoO 50,0o0, 4s,0M 36,000 ; 4-IT.F 30 000. •■• 25 000 4-tser 20.000. ?X-ti<ir 15,000, 12 000 !•» 10,000. 23-sz.ir 8000, '• 6sse SC-jznr 5000 és 4000 ->i»i s/.or 2500, 2400 í* 2000, 415-szír 1500.1200, > la*t 13M .zor 500. 300 > 250, 2.'«>6I «er 2n 150,138,124 »• 120, 14S39 szer 94, 67 55, 50, 40 és 20 liiroj mark' mely nyeremények néhány bó alatt 7 osztályban blztasai elvállnak! Az első nypreményhuzis tatisisilaf f, é. június hó 13. és 14-re állapíttatván meg es ára egy egeai eredeti sorsjegynek csak 3 frt 40 kr. - Ml , . . 1 . 70 . . negyed . . „ — . 85 . a ktrmUy rrázéril kuwkMltiteH eraettl Mrt|*|yak i.e. tiltott inérvények) a yétaimnsjt kirawsrtsse*, kétzaéubsal <MI s«sta •tsivisry Ittial battiMéu aMlMtt általam míg a leftavaUkM vt- sékekre is bekuldetnek. Minden menrendelő az eredeti sorsjegygyel ejyüu egy, a kormánycsimmel ellátott játszótérrel iMjyea, A busás után pedif hivatalui nyereméoykimiitatást kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen é< szerény titoktartás mellett intéztetik el. ■y Megrendelések akar postautalvány, akár készpénz bérmentTe beküldése, akar pedig ajánlott levélbem átszármaztatása mellett eszközölhetek. Megrendelésekkel mindenki teljes bisajomraai for. dalhat Sámuel Heckscher sen. bank- és viltó-üiletéhez Hamburgban. At ISTOik évi szegedi ol-8Jt%os ipar, termény és állatkiáüitáson érmet nyert oi\ kehp mint vérjavitó, hizUló étekpor, kehes bántalmak, vérbajok, puffídas, kólika s hasonló bajok ellen igen hathatós szer, lovak, smvasmarhik, jnbok, sert.ének s baromnak szimára. Vatódi minőségben egyedül kapható 80 kr. orat ér tékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vecsén (Pest- megje), Thallmayer B. é« Tirsa uraknál Budapesten, Die- j ballá György gyógysz. urnal Si.-FehérTÍrott, Roanyay Má- tv is gyógysz. ürnil Arad, é« Wajdits József ornal Nagy- KaniBán (260 6-12) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. H idjin, jul. 2 in 1876. Tit»tel«ttel magkírem t-cj. uraíigodmt, tmiiMkedjAk »hid jmi gaidsjág rénire 25 csomag .kehport" küldeni, affélét, me Ijret a toln»i ucmdaJom résaíre • birkik T»nj»'s-1 y i j a ellen kQld&tt A küldést kaUdektaUaul tmék megtelni, stb. Kosa nolgij* SZALAY ISTVÁN, kumnar. Tek. Beszédes Gy. uraak. Ercsi, neptember <-*Sn 1876. Legyons«ivoss juhoknak «on bi«onjto« rérb»j elleni porból • keTermesi ursdajom - Csanidniegye; - nimira U 60 adagot a pe»t »r«di tűnt Ldkó»hii» illomi»ir» Prokop AnUl ÜMttsxUi ur czimérj utánvéttel roibsnjaribb kaldeni KRIEÖER PA1, Mkonniny«ó. T. Beszédes Gy. urnák. Igen kérem, legjen síivé* nevem sjatt poeU fordulti»«l utánvét mellett egv caoma^ot uon porból küldeni, * mely b»- rom£ betegség ellen oly jónak bitonyult. Agg S«t. Péter, 1876 november hó lü-én. GÖTTMANN TÓTH BERTA. Megvizsgált és megjobbitott barom méri egek kflogramin-felosztással baromTásárok, baromkereskedók, gazdák, cznkor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromtenyésztők számára. Hordereje 750,1000.1250, 1500, 2000,2500,3000klgr. ara 170720Ő7~230^l!G0, 3U0~350, 425 frt. vas-ktriitm M teljes sulyokkal ellátva. Fa-korlitUl 15'/.-kal, korlát nélküJ pedig 25V.-k«l I olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az ; utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekin-í tétben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-| rehajlatian elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (262III. 11—15)Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. Alsérvben szenvedők a felette j6 a ártalmatlan batáan SUl 1811^11 ÖetHíell Heríuitui (UalT«esia) féla ■érr-keoóo* haiznilata alul meffiepS K7^gyirt tai Ufyaminta alairv- • nemi bántál maiban axenv«dÓk ia. Bíionyitráoj a háláira* -v hauDálati nUMitá«boz van mellékelve. Hegre oda Ihetö táf e)ya«-kínt 3 frt 20 krrert o. é. akár egyenesen Stormenecf *T 0 <&U »*7 kftT«t-k«6 ratárakt>61: Badapeaten: Ponnágyi F. ,8at.- Mária" gyá«y**., («» 11-11) Temesvarott: Pschec J. |7Óff7Ss«r4azB«l Árverési hirdetmény. _ A nagy-bnkoTeczi uradalom Légrádnil, HorTitország-btn barom évre haszonbérbe adja bérházait, vendégfogadóit és regália jogát 1878. január 1-tól kezdve 1880. deczem-ber végéig. Az árverés a nagy-bokoveczi uradalom irodájában 1877. évi június hó 28-án fog megtartatni. Levélbeli ajánlatok f.é. június hó 24-ig fogadtatnak el. Az árverési feltételek az alulirt uradalom irodájában mindenkor megtekinthetők. (376 2-3) Nagy-BokoTCCz, (u. p. Mali-Bakoveö) 1877. máj. 19. Intézkedő hivatal. Spanier. Dijaztatett 1887 évbw Partabaa! Fehér mell - Syrup Hayer Q. A. W.-Wl Boroaslóban é« Bécsben Miután kOlonféle felhaalnilt szerei és t JiyUisck nskís-ke. kahsg4.emn.ek tea. .nyt-alíst, sen* ssabaanttsi n,„jtoltsk, tehát a Woitschenani gyártulajdonos tanácsira sz Htenl Sei.r-hakl József raktáriból rali O. A. W M a y s r fele mell-8 y r n p o t vettws igenyb. és ennek kos.5oh.tMi a vífké-Dent megssabadalátt rozz köliogé-.emtfil. £ szert minden ha •onló szenvedőknek legjobb.™ sjánlhatom Kusslein, Tirolban. I) i 1 1 e r s h e r ge r, sorfolS. A G AVV Haver-fite fshér m»ll-Syrop valMi minőségben Nagy Kanizsán Pri'ir Béla grígysaertari-. h«n kapható ^332 V. 1— ) Megbízható, képességgel bíró ooooooooopooopooooooc ™^ (utalókat va«f belybefleket) kik . jelen idkM-kUn oly n»gy é. ve.mSlye. mérvben elterjedt bíne-ümerkedéw villaUtok ••édelgesei ellen, s ma^uk és > n»gy k5«»Meg érdekébea közreműködni ki vinntk, hajlandók vágjunk megbízni már 30 érnél tovább fennálló 8 jóhltelu vállalatunk értékpapírjainak eliruaiUaávsJ. Feltételeink igen kedvmrfk es a miüden elóoynyel ellitott értekp»piroi eliroutiu a oegünk innti nagy bizalomnál íogva, hihetetlenül konnjü módon történhetik. — Zirt »jinl»tok elfog»dt»lu»k v»gj siemélyesi megkereséwk tétethetnek a (371 3-3) Pesti bank- és váltó-intézetnél, B Jdzseflér 6 ss >QOOOOOOQOOOOO Birtokeladási hirdetés. Sotnogymegre Nemei Vid mesóváro* határiban egy 500 holdas tagosútott bírtak, hoxiá Urtoió kelli gaidaaigi épületek, lakhál, korcsma regale.malomée váairjog, mégiatöbb saellérteiekkel f évi juniu hó 10 é< 11-én tubád ké»Ml paroxellákbaa a helyasinén eladatni é> kibaailatni fog. Bgyik tulajdonos) és megbisott: V. B. (381 1-3) nemzetközi irutirlst Bíesben felosslás v*fett a kCvstkM* ara- tömegeket bocsát áru' s m«**i oleaön. jil járó időpo ai-toa órát, ax»ajo*ott láacz-«-M.l, A jtii jiráa^rt k*»e*aif rál LaJtAtik. 2 T«Mdi japánt » i r i ( « d * t J t, a ]«rg6nont»bb feat«M«l, birmely terem diraitéB»fll »*olfálh»t- 1 pompái f iüjkípilbtifflot, axmijojaJ gaxdafon diuitra. 1 pár dia«»i keleti k o t» ó t-ciipH elajfibetetUo tatpbSr-ral. o5k él nr»k stimira,. 1 nép iilHlici«ngítySt, a legjobb nj aranyból. 1 telje* japáni dohányai kéiiletet, mely mindent Ur-talau, a mire c»ak égy do- Skia olajfeatnányt, hir-nevea meiterek mflveinek ná •olaU, dit*e* keretekben. Mind ac itt felioro.t SS tárgy * IV & frt 65 k Ciim 1 i«D«btD|iiert, aelym bárki U a legs^bb darabokat képei játtKani. 1 teljem kis porc»»lic-t e r i t í k • t 6 HUD<lyr«, kiválLkipeD ajandékoak %»n alkalnaa. 2je,lfafejet, tfy et»é«en nj rcBikival eredeti tréfa 1 dtMáM V i e t o r i ava é 14 n j-koiárkát, dímciaemetfi mőhimtéaafL . nab. e r fi- « kitünó csisi kir k a n a I * t. 6 kitflao otiax. kir arab. k i- TÍlktDlllt. fi japin ciínét, kiváló uinóiécflt. 6 darab dr. Ihipont-,«le a;4t«- iégi •BAppant Otaaeaen 38 drb. legjobb kivitelben caak kr. *^V Nemzetközi árutarlat, Bécsben. Burgrlng 3. (368 3- 10) Vidéki tB0gr*tu,eIúaek utiovét mellett pontosan <n*köiölU*u.jk. Jtfyitt Mintán a Orlat rövid id&u fotoislík, a T.déki megreade- léaek bpVflIdáiét minél hamarabb kérjflk. Hirdetmény. után 6*/. kamat fog a takarékpénztár által Siettetni. Nagj-Kanizsán, 1877. májns hó 24 én. Al igasgatóság meghagyásából: (379 2-3) Darás Zsigmond, jogtanácsot és titkár. t FERENCZ JÓZSEF ^KESERÜVIZ-FORRÁS a s-od.i, raluainl minden bel- és kOlfoldi keserOvisck kosOl f dússMmak va» eU.nerve; enyhe ize miau psáis; kalonSseil «ján|SSt< mint lefkellemessbb, ItfaatÉBslisi' kassjriviz. ■elj hatás előidézésére ai egyéb keserflrlxekBél KiakáMM »4agokBak euk felét kgé.j.1. Nagybani lerakat :RoienbergJánoses Walisch J í s a e f n é 1 Nagy-Kanizsán, kapható további mindea tárban . fasserkemkedésbeii. a fOtTfcdga.gatWágmál tm. Tlienhatodik évfolyam. ggy aém 10 kr. I i petitaorbfcn ! ~, náiodmor 6 ■ minden torftbi .őrért S kr BTTLTTÍBBEN orookint 10 krtrt TÍ tűnek i*. ZALA KÖZLÖNY A lap ■MUUÜ rJitit kötiemenyet » ■ierke«rtSh6i, anyagi rewét iu*tS kfíilemÍDyek p«dig a kixdfjhot bérmentve íoCÉiendők : NAGY-KANIZSA Wti.tissaáz. Búrmnotetlm Uv«lek caak iamart munkatársaktól fogadtatnak «L rfllffn / ■% Kéiiratok viSHa MkTnuundt. l elíbb: ,Z AL A-8OMOOYI KÖZLÖNY.' j k«ia.t».k. N.-KaiűisaTarM helykatMágaiiak, nemkUÖBben a „n-kantaai kereskedelmi a Ifukask", a „tL-kanlzsai Ukarékpénitar", a .jaJamejyel általános tanítótestület", a „D.-kaniiaai ■eíeló egjetAIef-, a ^o^ronl koreatf^elmi s Iparkamara n.-kanizui ktl»álaHjtmány»a » több megyei éa lárosi rgxesölet hivatalos értesítője. Hetenklní kétszer, vasárpap- s csfrtörtökOn megjeleflő vegyes tartalmú lap. A nőnevelés Iránya hazánkban. Meg van mondva, hogy majd csak akkor lesz ez a világ a kinaani tejjel, mézzel folyó fold, ha az emberek elérik a tökély magaslatit. Ez ugyan, ngy hiszem, nagyon sokára fog bekövetkezni, lévén ugyanis az ember korlátolt tehetségekkel felruházva; s htbár a philoeophia rendszer majd minden iskolája ezt tUzi ki az ember 10 feladatiul, vajmi sokáig fogunk harczolni ez eszméért. A társadalmi helyzet ez idő szerint nem mond ellen e tételnek, mert az njabb kornak haladási eszméje oda irányai, hogy mindenki, minden irányban terjeszsze ki ismeretét. Nagyon okosan van. Ha már az ember egy, a teremtő képmására alkotott szellemes lény, nagyon is helyén való dolog, hogy e szellemnek lehető tágas ismeretkört biztosit és keres. 8 mi nem is kételkedhetünk a felöl, hogy az emberiségnek ez iránti fáradsága kárba nem vesz, mert aki komoly így ékezettel iparkodik felkeresni a mívelést, meg is találja azt, habár mostanság a tudományok a 1 a p o 8 elsajátítása nagyon gyenge lábon áll. Tények tapasztalata indít ezt kinon-dasank. Tapasztalásbél tudjuk, bogy még abban a .régi jó időben' az emberek kevés teendük mellett sokkal jobban elsajáti-ták a tudományt, mint ma, midin eszeany-nyi ezer tárgy ismerete felé van fordítva. Nem kárhoztatás képen mondjuk ezt, nem is szabad, mert az a sok irányban tőrtént ismeret csak az emberi észtehetségek fejlésére mutat, mihez az emberiség nevében gratulálnunk kell. Kezdünk lassankiat eljutni oda, hova elérnünk kell. Mindn. mi az emberi egyedre, — hogy méltó legyen embernek neveztetni, — tanittatik, sót most már hozzá jurul éhez egy, a számításon eddig kivttl esett nem is, — a n ó. Erre sem mertünk számítani sokáig, de ez uj haladást helyeselnünk kell. Ha már az ember arra van teremtve, hogy esze által megszerezze a tudományokat, kormányozza vele a világot s tág tért nyerve, a mindenséf; létezői fölött álljon, legyen meg ezen joga a nőnek is, mert, habár a nő mint ,a férfi alittasa* áll is, nem hiába van mondva az .embernek segítő társául" sem. Gratulálnunk kell hozzá, hogy hazánkban a nőnevelés ily szépen halad. így is kell; az élet majd ki fogja szabni a nőnek valódi mankakörét, az iskola adja meg neki azt, mit a társadalom állása kivár. Ma a fiatal lánykának már nem csak azt mutatják meg, hogy mint kell a tút forgatni, hanem azt is, hogy belőle az emberhez hasonló társ legyen. Felsőbb növeldéink meg már oda iparkodnak vezetni a nőt, hogy az életbe lépve, a férfi főhatósága nélkül is legyen képes lábán megánani. Dicsérendő haladás! Hány szegény BÚ volt már. ki az ismeretek hiánya miatt s még inkább a sorsnak abbeli szeszélyénél fogva, hogy nem szépnek teremte, kénytelen volt magát agg korában a legnagyobb nyomorban tengetni, vagy lealázódva, a porig oda dobni magát a szégyenteljes koldulásnak. Ez ma már — ha ez Ogy továbbra is igy halad, -- nem lesz meg, vagy legalább nem oly nagy perczentekben. Száz és száz nő van ma, kinek tudománya ad keresetet, mert nevelő lehet. Erre a nőt szellemi mun- kaköre segíti fel, mert hivatva van arrogálni magának oly állást, mit betol thet. A no, ha anya lesz, maga lesz képes gyermekének megadni az első alapismeretet, tiely annál inkább hasznos, mert csak az édes anya az, ki gyermekének leikébe legfogékonyabban bele tudja csepegtetni azt, mit jó eleve tudnia kell. A .nőiskolái intézete és iránya köny-nyen átérthető s arra vigyázion a tanár, hogy a ni taníttatása a felsőbb tudomány elemekre legyen a még mostani nehéz kezdethez megfelelő, mert habár a nőnek fogékonysága nagy is, szoknia kell mégis lassan kint megemészteni azt, mihez még nem szokott. Másként van a férfival, kinek elméje csak is erre van rendelve. SaerintUBk a nőnél mindazon tudomány, mit a férfi könnyen elbírhat, nem alkalmazható. A malhesis fensőbb eleme nem való neki, mert szüksége nincs reá, de tanulja meg alapiában ismerni a természetet magát s a históriát, melyekre az életben oly sokszor van hivatkozás. T u dós, vagy a mi rosszabb, tudákossánc legyen a nő, hanem csak a tudományt szerényen ismerő. Nincs kiállhatatlanabb, mint az emancipált nő. A nónek, mint a későbbi családanyának legyenek meg ismeretei mindarról, mit gyermekeibe beolthat addig, míg az iskola padjaira kerül, azontúl kezdve a tudákotságnak nincs helye. A tudósnak neveztetni akaró nő zsarnok, mert az már csupán ellenmondásí visz-ketegnél fogra sem fog férjem urammal megegyezni. A szerényen müveit nónek elég a házi tűzhely csendje s a családi élet gondozása, amaz igyekszik kerülni. A szerény nő meg- elégszik vele, ha gyermekei köréten egy tűvel kormányozza saját uradalmát, a gazdaságot, amannak könyv vau kezében s azzal dominál; a szerény nőnek jó az, ba a házi „soll und habént* egyszerűen beszámolva férje keblére símnl, az emancipált nő eldisputál egy plus vagy minns fölött napokig; amaz jól érzi magát, ha férjét délben várhatja a jó ebéddel, emennél várni kell, a miga „diáKné asszony* valami tudományos gyűlésből haza kerül. Szerencse, hogy ez az emaacipatioiális mánia többnyire önmagába fnl bele! A nőnemnek tudományos képzése megőrzi ót a botlásoktól, mert higgadtabban számit és' ész szerint; vannak ismeretei mindenről és nagyon czélszerü, ha különösen arról iparkodik tág fogalmat szerezni, mi a családi és háztartási élet körébe is belevág. Nagyon jól tenné, ha iparkodnék elsajátítani a gazdasági vegytant, a növény és állattant, mellőzve ebből mindazt, mire szüksége nincs. Taníttathatnék, még pedig igen czélszerüen az egyszerű lélektanra is, hogy tudja meg mi ó maga s helyes gondolat fűzése legyen. A nőt ismerete megőrzi ábrándjaitól, hova őt az oiy elharapódzott regényolvasás vezeti. Az oly nőből, ki csak ezt hajhássza, nem lehet jó családanya, mert az életnek rideg valójában a regény béli tündér álmok nem valósulnak soha. Sokkal okosabb lenne, ha a fiatal lányka addig, mig 1 ábrándok után kapkod, lelkét nemesítené. Nálunk sokoráros van már, hol a nőnevelés egész tudományos rendszer szerint eszközöltetik, milyenek Bpftst, Pápa, Kassa, Sziget stb., bárha ez mielőbb bejutna min- TÁRCZA Inkey Kálm&n sírjánál. — Rigyá**, mája* 30. 1877. — Soiogé ktntMkoo <Ulolf.tó mtáir, EgytoolradtXt nMmrei MM dal. .e^rmeo a levél, a d&IUm elhal . A kerMXten imító lelek kire var ? Oyeppinttoa tarka kOveeMfc p Két Mr virág •m.lkv.ik föUel-i. K«tŐ* rvméajr mért szakadtatok kettú ? Bin boldogabb pár alig volt a fold tekén I 8MH6 ! n« ertkold e virágok., «*•, A* S lelke «Mkea inádkoaik ; Most U in eaivvárére virakoaik.. fi i bu oü kii lányival térdepel oda. HarmftKKpp! oh ne irinud e virágokat, A weretó kit »*i* tipor könyvi — Mit a* tdo ten kepe* t*t&rleni - E1*gg*, oh eléggé hintik atokat. *>alolg«4 madár susogó lombokon, Vigasztald a xokogó bal Ö*végy«t, — Kii lánykájuk oJr a»ep, mint a kikslet, P MiniereUnök ebben aaegojal ég/koron! BÁTORKI. A Honterey boszorkány. (Ulietny Gy. Btán.) (Folytatás.) — Ssnnor Vinega, — monda Jáaka Tt&yorogTa, — u éo kedvei anyim ig*o bft-^K volt, asonbao az Srdftg különttt kedvet-;ból d«tt neki kia időt, lim, ez volt k*. Ktflooben Károlyn*kf a nyo- morultnak sehol semmi nyoma aincs, agy látsstk, az egész ügy már feledésbe ment. Vanega nagyot iálegwitt. S aztán igy ssolt: ,«des Jóskim, én es Cano feleslgestól előlegeién Quadelupe kOlváro* egyik korcs májába szálltunk, minthogy rátok várni éa tudni akartuk vájjon a levegő tiszta-e? pénzűnk elég van, egyéb nincs bátra, minthogy jól éljünk.- — Oh anyám, mind énről gondoskodott már. Nyugodt lehet; jÖjjSn Telem Canóhos, vigyük magunkkal feleségével együtt. Vanega et indítvány baasonnal beleegyn-xett. Jóaka egyszerűen, de tintán volt ölt&ive, 7acega, mint valami uracs. Ép akkor vonult be Vera-Crus-bo'l as esred, midőn esek a fÖ-vároe utcsáin a kapu felé siettek. A hátak mindinkább ssétssórtabbul álltak, végre eljutottak egy rosihirÜ egyemeletes háshos, mely valóságos bünbarlang volt A kapuk nyitva álltak, Vanega előre sietett, Jóska lépesről lépésre követte. Egy igen tágas szobában Üttek Canó és Benita borosgatván. A scoba me£ nagyobbnak íáutott, mint valóban volt, mert csak egy vékony fahasáb közé szorított gyertya által volt megvilágítva. Midőn VAaegk és Jóska beléptek, tárt karokkal fogadták Őket, s midőn Jóska elmondta, hogy gondoskodott Panna mindenről, asonna! összeszedték mindenüket a még ason éjjel bevonultak Mexicóba a Monterey bossorkány Iskába. VI. Fejetel. A Vera-Cru* bói J6vő Ptred parancsot kapott, hogy Hexioóbaa maradjon; azért u esredes lányát maga után hozatta. Csakhogy a viszontlátás SrOme meglett savai*va, mert LeenltU megérkeste atáfl TI—ffljwnii meg- betegedeU. Éjeket töltött ülve a szomorodott atya egyetlen kedves gyermeke beteg ágya mellett. Ekkor tudta meg szive titkát láiro hámban fekvő lányának. — Még rajtad lehet segíteni León itta — diinyögé elógült mosolylyal a vénharcsos ;— ej, ej, ez hát a betegség oka — csinos hadsegédem iránti áJUtólagos reménytelen szerelem. Majd meglássuk, nem tudok-e én erre orvosssert? Egy hónap elmúlt, Leonitta a javulás utjáa volt. Egyik nap bement hozzá atyja, leült eléje, kezeit as övébe zárra. .Édes gyermekem, figyelj reám jól* monda Ő ss engedd meg, hogy mint gondos atya veled beszéljek, te igen beteg voltál, s betegségedben oly valami ssó jött ajkadra, mi nekem egy tiszta pillantást enge-iett szivedbe vetni, felelj Őssmtén kérdésemre : fösvénynek tartass-e te engem? — Szent Isten ! atyám, hogy tudsz ... — Megállj, én katona vagyok. Cak igen-t s oem-et akarok hallani. Fösvénynek tartasz-e engem? — Nem drága atyám, nem! — Zsarnok vagyok-e ? — Oh Istenem, atyám, miért gyötörsz esgemet ? — Igen vagy nem! felérj 1 — monda ke délyesen as öreg ur. — Nem, ezerszer nem drága atyám ! — Jó! Becsületes embernek tartod te Sierro Ferdinándot ? — Leomtta vérvörös Ión sdadogá: ,íg«n ' — Szereted ót? — Istenem, atyám, drága atyám t — Megállj! Igen vagy nem? Lsonitu felugróit, s atyja nyakába bo ruk. .Igen* rtbsgtf kÖftav*k kflsott — Helyes édes gyermekem! Kzen feleletet vártam lányomtól, most pedig eredj szobádba. Leonitta távozott, csakhogy mily értelmekkel. Az ezredes bek iái ti inasát: „SierrÓ Ferdinánd hadsegéd jöjjön*rü£tön hozzám." Ferdi-náod nemsokára jelenté magát az ezredesnél. Es kesét nyujtá feléje s kérte, foglaljon helyet ~- Hadnagy ur — keidé rá as esredes — ön azt tudja, hogy én igen röviden szoktam végezni, én becsülöm önt s bízom Önben, szereti Ön leányomat, igen vagy nem? Ferdinánd halvány lett, s nem volt képes egy Klót is szólni. As ezredes mosolygott; kesét megfogva, sztvélyeeeD szorongatva igy acólt tovább: „Ferdinánd, én éssreveUem, hogy ön lánvom iránt barátságnál hevesebb érceimet érez; becsülöm is as okot, hogy ön ezt nem nyilvánította; vigasstalja magát édes barátom, ha gazdag vagyok Is, de azért érző ssivvel ís birok. Assegénység ne legye* ok arra, hogy én leányomat Önnek ne adjam. Vagyonomból könynyen elélhettek, a LoooittaCnt fogja tudni boldogítani, arra is less gondom, hogy Ön nemsokára százados legyen. Ferdinánd as etrede* ezen jóeigátiH elany-oyira megtón lepetve, miszerint jó hoMSu nieig ezen ajánlatot másnak nem tartotta, mint képzelete játékának. Köszönetét rebegve monda el. Az esredes behivatta Leonittál, pirulva könnyek k<tet jött be — Ő minden ssdt meghall olt a mellékszobában. Az esredes megfogta Ferdinánd s Leo BÍtta késit, ünnepélyes hangon igy t*6ft; .gyér- denüvé, mert kuzni az eddig tapasztaluk után is szembeszökőleg nagy. Az ebben fáradozóknak legyen dicséret szárazra, de legyen a kormánynak is, mely e tekintetben megmozgat minden követ. V. SÁRFFY IGNÁCZ. Felhívás! (Folytatás.) a) A vásár terének x nagyobb forgalma ut»któl lehetőleg távol eső helyen kell lennie. b) Az állategéezség-rendűri tekinteteknek megfelelőle-g gondoskodói kell, hogy a vásártér kiterjedéséhez kepeit elegendő számú állator vosi és közbiztonsági köteg álljon rendelke zésre c) A v&sár megkezdése előtt a vásári bi zottságnak kell megalakulnia; ennek elnöke varosokban a városi kapitány, mezővárosokban az illető járási szolg»biró, tagjai ai álUtorvus vagy orv06 én végre a szükséges írnokok, d) Ezen bizottság annyi albizottságot ala kit és küld ki, a hány bejárás van a váaártér- hes; az albizottságok egy rund őr biztosból és a megfelelő számú őriegén ységbúl állanak. el Minden albizottság a részére kijelölt bejáradhoz áll, és az Őrség kötelessége arról gondoskodni, hogy mindennemű tolongás el kerül-tetvén. az albizottság rendesen működhessék. f) Marhalevél é» egészségi bizonyítvány oélkül mariu a vásártérre nem bocsátandó. g) Marhalevéllel élnem látott vagy hiá nyos marhalevéllel ellátott marha a vásártértől félre eső helyen biztos őrizet alá helyeztetik és a vásár befejeztével az illető közigazgatási ha tóságnak ad»tik át további elbánás végett. h) Ha az ily marhának tulajdonosa talajdonát kellőképen igazolni nem képes, marhája a törvényezikk 5!*-ik ij. értelmében elkobzandó és 10 napi veszteglés után nyilvánosan elárverezendő. A befolyt vételára marha őrizetével és tartásával járó költségeknek levonása után, a kincstár részére a legközelebbi adóhivatalba szállitUtik be. i) A kifogásolt, de tulajdonjogi szempontból kellőleg igazolt marha kiállott veszteglés után, a költségnek megtérítése mellett tulajdonosának visszaadatik. k) Ha a vásár tartama alatt valamely állat elhull vagy megbetegszik, az első esetben az elhullott állat felboiiczolandó, az utóbbi esetben pedig az állat minden feltűnés nélkül k*HŐ megbecsülés után, a törvényezikk ól'-ik § a alapján való kárpótlás mellett — a kórisme megállapítása végett, le bünk ózandó. 1) Ai i) és k) pontok* eseteiben a kárvallott tulajdonos többi marhája, nemkülönben ai Kihullott vagy megbetegedett marha tőszomszédságában iliütt marhák, a vásártérről azonnal valptnely félreeső helyre hajlandók, és a boDczolás után kiderítendő eredmény bekövetkeztéig, szigorú felügyelett alatt tartandók. m) Ha a bonczolás eredménye kétségtelenül kiderítette, hogy a kérdéses esetekben nem forog fenn marhavész, akkor a felügyelet alatt tartott marha a vasán a ismét visszaterelhető. Ha a ionban a marhavésznek csak legcsekélyebb ' cyanuja is forog fenn, akknr nemcsak a félreeső helyre hajtott, banem minden, ugy^nazoti bely-rÓl származó és a vásáron megjelent szarvasmarha a vásári bizottság alul kijelölt, félreeső, lehetőleg .árt hel/en (kert, udvar stb.)-ÍO n*fH szigorú veszteglés alá vonandó. Magától érte-tik, hogy azon hely, hol ac elhallott vagy beteg marha elvolt helyezve, és hol az bonczoltatott, kellőleg megtisztítandó és fertőtlenitendő. Ugyané* áll a vessteglés helyéről is. n) Ua u olyan helyről ssármazó marba már eladatort volna, d« még a visáron találut-nék elő, ez az előbb körülirt marhával együtt visszatartandó és vesztegeltetendő. Ha azonban az ilyen marha eladatván, már eli» hajtatott, erről az illető községek a vásári bizottság álul azonnal ás lehetőleg táviratilag értMÍtendŐk, és a marhának veszteglése midenütt elrendelendő. A vásárt bizottság kötelet ezen esetet as illető törvényhatóságnak azonnal feljelenteni, ex utóbbi pedig köteles azon községet, melyből a gyanús, elhallott vagy megbetegedett marha származik, gyanúsnak nyilvánítani, és a 32-ik §-ban elősorolt intézkedéseket azonnal elrendelni. A vásárbizottságnak a marhalevélben megjelölt helyen élnem adott kérődző állatokról szóló igazolványok láttamosása körüli eljárása, a törvényaákk 17 — IS szakaszaira vonatkozó utasításban foglaltatik. Végre tartocik a vásár-bizottság a vásáron vett vagy eladott állatokról pontod/jegyzéket vezetni. A marhavásároknál nem kevésbé vészé lyes a marhavész terjesztésére a mészárosok és marhakereskedők üzlete; miért is ezek szigorúan ellenőrízendők. 1-ör. Mészárosok és marhakereskedők véazmentes időben is kötelesek minden a köz ségbe hajtott marhát s község elöljáróságának: 12 óra leforgása, alatt bejelenteni, és annak marhalevelét átadni. • A marhalevelek a helyt elöljáróságnál visszatartandók. A bejelentés elmulasztása 10— 100 frtíg terjedhető pénzbírsággal vagy megfelelő fogsággal fenyittetik. Ha azonban a marha a törvényczikk í>9. <** 60 ik §^. szerint csempészettnek tekintendő, ft esetben elkoboztatík, és a fent hivatkozott .szakaszok értelmében a további eljárás fogan a toeitandó. Az ilyen mulasztásnak felfedezői a befolyt árverési árból mioden darab után 10 frtnyi ju-talomdijat nyernek. 2-or. Vész uralgása idejében — a vészlepte és esze! szomszédos törvényhatóságok területén — kötelesek a mészárosok és marhakereskedők as ujonan behozott és azonnal beje-lentett marhát 10 egymásutáni napon keresztül, saját gazdasági marhájuktól elkülönítve tartani. Ezen 10 napi veszteglőt alatt a szabályszerű vizsgálat után egészségesnek talált marha levágható. Ha a tiznapi veaztegléat kiállott marha egészségesnek bizonyult, akkor az a mészáros vagy marhák ereakedó házi gazdasági marháival istállóztatható, és ezzel együtt a levágásra és kereskedésre szánt marha részére a helyi hatóság által kijelölt legelőre, — de semmi szín alatt a községi közös legelőre, nem hajtható. Ezen intézkedéseknek a mészárosok vagy marháké* reskedők által való megszegése 10 írttól 500 forintig terjedhető büntetés által fenyitendó. 3-or. Minthogy a tapasztalás már annyiszor igazolta, hogy épen a mészárosok és mar-hakereskedók olcsó marhát keresvén, istállóról istállóra járnak, és olcsó marhát csak vészlepte helyeken találván, nem csak az ilyen gyaoua marhával, de ruhájukkal ia terjesztik a ragályt ^•^Wtksvfltkeztében a gazdaságok, istállók Vet legelőknek legveszedelmesebb látogatói; a | vész kitörésének kihirdetése után as égés. országban megalakuló központi rész bizottságok felhftfalsftstttatnak, hogy a mészárosokat •> marhakmkedŐket ai»Ullúk éf maxhaawrdák látogatásától eltiltsák, és ezen tilalmat agjattal a marhstulajdonosokra is kiterjentfaessék, miből önt ént következik, hogy esen tilalom áthágás* esetében mindkét tél megbüntetendő. As árunak vétel cséljábol való megszemlélése szabadban és pedig kellő távolságról is történhetik anélkül, hogy as állatok közvetlen megközelítése vagy épen érintése szükségessé válnék. 4-er. A mészárosok nem csak a marha-vá&áriás épen leírt eszközlése következtében, veszélyes terjesztői a véss ragályának, hanem már üzletüknél (a levágás ttb.) fogra is azon községet, melyhez tartoznak, nemkülönben mindazokat, kik s mészárszékbe húsért járnak, nagy veszélylyel fenyegetik. Ezen veszélynél fogva és azon okból, mert a legtöbb helységben a marba és husszemle még eddig nem gyakoroltatott és vágóhidak is hiányosnak, vágóhidak felállítás* és a hua-■Vernie eszközlése elrendeltetik. A vágóhidak a helységeken kivQl a forgalmi utaktól távoleső helyen áKitandók fel oly képen, hogy a kérődzők, különösen pedig a szarvasmarhák ezen veszélyes hely közelébe ne férhessenek. Ha a helység folyú víz mellett fekszik, & vágóhíd a helységen alul a folyó mellett álli-tandft fel; megjegyeztetvén, hogy s folyónak a vágóhídon aluli réaze marhaitató helyül semmi esetre nem használható. Oly helységek beo, hol a mészáros és korcs ni árus többnyire egy személy, a községek legelső érdeke köreteli,hogy a politikai hatóságok lehetőleg gondoskodjanak arról, miként a mészáros- és korcsmsjog csak oly feltétel alatt adassék bérbe, ba ezen két üzlet egymástól elkülönítve fog űzetni. Habár a marha- és hoastemle állatorvos nélkül kevés biztonságot nyújt, mindasáltal olt, hol csak emberorvos áil rendel kezesre, a szemle ezen orvos, és a község egy tagjs által, vagy a hol orvoe épenséggel nincs, a község által kijelölt bizalmi férfiú által látandó el. A marhának némi ismerete, tán tori Inatlan becsületesség és kellő gyakorlat megóvandják a szemlélőt a nagyobb tévedésektől. A levágandó marha a község elöljárójának mindenkor bejelentendő. A szemlét eazkösló a községi elöljáróságtól a marhalevelet, — melyet a mészáros a marba behozatalának bejelentésé kor átadott, — a levágás bejelentett napján átveszi ét a levágandó marba azonosságáról meggyőződik. A levágás napja, a marha leírass és a marha igazolványa a levágásról szóló jegyzőkönyvbe (az úgynevezett vágólajstromba) bevezettetvén, a marhaigazolvány mftgsemmisittetik. Ezen jegyzőkönyvnek a legkisebb községben sem azaba4 hiányoznia, és ezért valamint a husszemle s vágóhidakra nézve fenálló rendszabályok pontos megtartásáért a község elöljárója s mészárossal együtt felelős; az ereszben előforduló hiányok szorgosa gyakori vizsgálatok által a politikai hatóságok részéről kik u tattat van, megszüntetendők és s kihágást elkövetők a törvény értelmében legszigorúbban büntetendők. Ha megtörténnék, hogy mészárosok nyers ,-vagy valaOTkép elkértt*r(h;;^y sserüleg megszemlélt marhából adnának el,~«l-lenök a törvény 00. §-* alkalmazandó. A mészárosokra, valamint a vágóhíd rtJtrV és bssszemMrs nv»tkozó fennebbi szabály kiToasU, minden marhavágó helyiségben — a: kosvégi elöljáró aláírásával ellátva — kifüggesztendő. Ha a marhavész a közös legeltetés ideje ben horczoltatik be hozzánk, 100 eset közül 99-ben bizonyár* a legelő marha kőit üt ki. ÁSOD könnyüaég, melylyel nálunk nemcsak a község iáját marhája, de egészen idegen tulajdonosok marbája ii a legelőre a község honi marbáj* kÖae juthat, es ^nyleg jut is, — oly körülmény, mely mindéi *-empééMtt msrhale-véi célküli vagy vészlepte helyekről men*kftlt marhának a legelőkön biztos menhelyet nyújt és a ragály behurczolását felette megkön\ iti. Ennek következtében szükséges, hogy * legelők és as azokon legelő marha szigorú felügyelet alá vonassék, mindenekelőtt azonban a pásztor mindennemű rendellenségért felelőssé tétessék és megbüntessék. As ilyen szabályellenességek felfedezése s megszüntetése végett rendeltetik: 1 Őr. Minden egyes község elöljárósága ' tartozik a csordát számbavenni, és a pásztornas szabályszerűen darabról darabra átadni, ugy nemkülönben az ezen rendeletben megszabott kötelességek iránt kitanitaní, valamint azok megszegéséért reá háramló súlyos büntetésekre figyelmeztetni, — végre hivatásából eredő kötelességének megtartása végett felesketni. 2-or. A községi pásztor szolgálatában álló bojtárjaiért is felelőssé teendő. 3-or. A község által számba nem vett és meg nem vizsgált marhát a pásttornak a csordába felvenni tilos. 4 er. Ha a pásztor bárkinek marháját bármily ürügy alatt mint honi marhát a küsaég legelőjére felfogad, vagy ha valamely tudta oélkül a csordába került marhát azonnal be nem jelent éa az őrizetére bízott többi marhától el nem különít, a törvényezikk 60 ik §-a szerint büntetendő meg, és s becsempészett marha elkobzandó. 5-ör. Hs a pásztor észreveszi, hogy az egyik vagy másik marha vagy épen nem, vagy nem kellően leget, vagy ha bármikép tapasztalja valamely állat roegbetegedését,köteles ezen marhát a többitől azonnal elkülöníteni, az esetet a község elöljáróság áj ak és a marha tulajdonosa nak azonnal feljelenteni; a helyhatóság pedig tartozik a beteg roarbát hasavitetni, ott kellőleg elhelyezni, va'amint a körülmények és rendszabályok szerint tovább intézkedni. Ha a pásttor ilyen megbetegedésekről azonnal jelentést nem tesz, a 60-ik §. szerint büntetendő. 6 or Hogy * pásztor oly kifogással ne él hessen, hogy beteg marha hajtatott s legelőre, de leginkább azért, hogy az ország marhaallo manyának egészségi állapotáról az év folyama ban általános viszgálat utján tudornál szereztethessék, az Összes marhalétszámot minden év tavaszán a téli állásokból a legelőre való hajtás előtt, — lehetőleg állatorvosílag meg kell vizsgálni és minden beteg, különösen pedig ragadó* betegséggel lepett marhát a legelőből ki kall zárni és szabályszerű állatorvosi késelés alá vonni. (Vége kov.) mekek, mától fogva jegyesek vagytok." Mindketten térdre estek s az ezredes rájuk adta áldását. . * — Édea^Berdinándom, — foly tata tovább r> ~~ egyetlen tincsemet Öf re bíztam, legyen azives leányom védője lenni. Leooittának több év óta nincs már anyja, s ha én meghalok — Leonitta támasza csak férje leend. Ferdinánd felugrott s lelkesedre így szólt: „sohasem fogom Leonittát elhagyni, esküszöm a mindenható Istenre!" S átölelte jegyesét, csókot nyomott homlokára s eltávozott. — Mily csudálatos kópé a jövendőbeli fér jed, — dünoyogé ax ezredei félig boszusan, fé lig csudálkozva— én azt hittem, hogy egy po hár punach mellett egy vidám estét fogunk r|tölteni s ő mint valami eszeveszett rohant el. — Kedves atyám ! hagyd ót, ő tulbol- dog, neki szabad légre volt szüksége. — Természetes — nevetett az ezredes — Iám-Iám, a fiatal nép hogy érti egymást, a védi. Leonitta pirulva futott ki a szobából, s ax ezredes egyedül maradt Este vidám eljegyzési estély tartatott. Ferdinánd vfcszajött s a barátságos ezredesnél különös magaviseletét nem remélt szerencséjével mentegette — a vén harezoe elfog ad la tnentÓokul. Ssegény Ferdinánd! határtalan szerencsétől látta magát környezve, mégis boldogtalan volt. Kint valami ir tói Utó kísértet merült fel álmaiban a Moró Károly név, e vigyorgva mutatá azon ujságlapot, melyben őt a világ gonosztevőnek nyilvánított*. Egyik nap így szólt az ezredes hozzá: „édes Ferdinándom, megvannak-e önaek a házassághoz szüksége* családi irományai V — Micsoda irományok ? — dadogá Fer dinánd. — Ac ön keresztlevele; szüleinek halotti bizonyítványa; mert ez okmányok nélkül az meg nem történhetik se a kormányzó be nem jegyezné, se a pap meg nem áldaná önöket. — Még nincsenek meg — viszonzá Fer dinánd s hideg borzadály futott végig rajta. — Ugy hát minél előbb hozassa meg ec iratokat s azonnal sürgetni fogjuk a hirdetést s egy hét múlva Leonitta férje lesz ön. Iszonyú volt Ferdinánd helyzete és semmi menekvést nem látott. Eszmélete elhagyta, ha meggondolta, mily tömkelegbe jutott. Most, azon pillanatban, mídŐn a biztos kikötőt elérte volna, most vánazorgott egy oly mélység szélé nél, melynek láttára szédelgés fogta el. Bevallja az ezredesnek, hogy Síerró Ferdinánd állnév s őt Moró Károlynak hívják. Az ezrede*, leányát egy jó származású tisztességes alrendű katonának adta; ellenben oly egyéntől,kit mint gyermeket a tolvajok az utczán szedtek fel ■ kit előbb gyilkossági vádtól kellene felmenteni, megfogja tagadni. Ismét elmúlt egy hét s Ferdinánd helyzete mindinkább rosszabb lőo. Kapónként kérdezte az ezredes, mily lépéseket tett iratai végett, Ferdinánd csak zavart s kitérő feleletet adhatott. Természetes, ez as ezredesnek feltűnt s Leonitta iránti megilletődését is kinvilvánitá, ki szinte szomorú s levert volt jegyese csekély bmgalma miatt s ha tekintetét kérdőieg Ferdinándra irányzá, setét gondolatokat olvasott ki szemeiből. Ferdinánd végre egy kétségbeesett határozatra szánta magát. Ac ezredei lábaihoz akarta magát vetni, megvallani, hogy az ő neve állnév a egész élei történ étét nyíltan, Őszintén elmondani. Csakhogy e szándéktól a kivitel igen messze volt. Húszszor mondta tán magában: „most teszem meg," midőn azonban útban voltL mindig elhagyta bátorsága s kétségbeesve menekült szobájába, ott magát bezárva. Ö belátta, hogy veszve vao. E pillanattól fogva ugy volt, mint valami halálra iteltgonnsztevó : bizonyos érzéketlenség szállta meg az izgatottság s aggály helyett. Egyik nap egy kíscsoportkatonaságélén a köztársaság elnökének palotájához ment, hogy az őrséget felváltássá. Ekkor — alig mert hinoí szemeinek — egy egyént látotl maga előtt, ki azonnal megállt s mereven reá nézett. Mielőtt Ferdinánd meglepetéséből magához tért volna, az egyén már eltűnt. E «r kétség • félelem fogta el szivét; midőn azonban három, vagy több nap elmúlt anélkül, hogy valami különös történt volna, elakarta Ferdinánd magával hitetni, hugy csalódott. S mégis Vanega szemei voltak, melyek Ferdinándot meglátták s felismerték. VII. Fejezet. Leonitta ízlésteljesen butorzott szobájában üldögélt- Kezeit összekulcsolta s imádkozott, mialatt arczára nehéz könyek hullottak. Egy lassú kopogtatás riaszta fel. Szobaleánya egy levelet adott át s ismét eltávozott. Leonitta kíváncsian nézegette; a papir igeo durva volt, a csímet gyakorlatlan kéz irta. Mintán Leonitta az első sorokat slolvaat*, megállt; kese, mely-Den a levél volt, elkezdett reszketni; minden ujabb sornál megállt s ugy látszott, mintha annak értelmét nem volna képes felfogni. Ejy-szerre elhalványult. — Borsadályt, s utálatot árultak el vonásai — ekkor kopogtak s bejött Sierro Ferdinánd — megrémült jegyese láttán. Leonttta visszahanyatloU székébe s át nyajtá neki a levelet: olvassa s feleljen ! Ferdinánd a következőt olvasta: „Sennorita! Véletlen forrásbóí tudja egyik barátom, hogy Ön styjs hadsegédének j<*gy**« légyen. Ön iránti részvét, jegyese iránti dtthből — látja, mily nyílt vagyok — vsgyok b*tor finnek jövendő férje felől egy érdeke* felvilágosítást adni. On ast hiszi, hogy Sierró Ferdinánddal van eljegyesve. Sierró Ferdinánd pedig nem létezik. A« egyént, ki e nevet felvette, ho^y s» ön családjába befurakodjék a as ön bizalmával visszaéljen, Moró Károlynak hívják, ó Monte-reyben született, mint inas, egy kereskedútill felvétetve, onnét csakhamar elüzetett, Sobf Karoly név alatt a Monterey pénzverdéi igaz gatóhos állt be inasnak, szövetségre lépett tolvajok és gyilkosokkal, az igazgatót megmér gezte, czimboráival Tampicóba menekült, ott egy játékbarlangban pénztárnokként működött, onnét a pénzül megugrott • Sierró Ferdináad név alatt Vera-Crasba jött. Mennyegzöjéhez önnek sok szerencsét kíván Panna, a Monterey boszorkány.* Ferdinánd elolvasva a levelet, földre ejré Némán állt ott, merev szenek s halvány *r<*-czal. Leonitta észrevette, hogy többé nem ol vas s remegő hangon kérdé: — Elvégezte? — Igen, — válaszolt Ferdinánd s hangj* hasonlított a haldokló hörgéséhes. — S mit felel öa erre? — Semmit 1 — Semmit 1 — kiáltá Leonitta, — ho gyan? önnek nincs felelői valója, Ön valóban azon híres Moró Károly, kinek fejére jutalom Helyi hírek. — Kovács Zsigmond pécsi megyés püspök B U Felsége belső titkos tanácsosa ó excellentiájának veszprémi püspökké történt áthelyezése bevégsett técy. A vessprémi káp talan küldöttsége g a felsó-örai prépost JUDÍQB 3-án tisztelgett Pécsett Ő excellentiájánál. Ál talános örömnek adunk kifejesóst, midőn Za- lamegye nagy ÍXÜlőttje a hasaüas értelmű fÖ- pap veszprémi püípök • igy telaéges király nénk cancellárja Ifin. — ^ nagy-kanixAai ipartársulat féoyea bizonyítékát adá életrevalóságának a legközelebb májút bó 31-én tartott közgyűlé sén, amidón 66 azavaaattal 19 szavasat elle nében Kápli AnUl ont, ki alapitója volt a * nagy-kanizsai ipar társulatnak, újból alel nökké rnegválasctá. Kell is, hogy a sokra ér demes és a munkáltán nem osüggedo' említett alelnök álljon az ipartana lat élén ; mert csak ily támogatások által várhatunk jövőt ai egye- lület életere. — Gyá**hír. Városunk diase* hölgy- koszomjából iámét egy oemn virág hullott le, és ez a művelt, szaplelkü Kronfeld Adél k. «., kít a kérlelhetetlen halál 19-ik évében ragadott ki szülei, testvérei és ismerősei köré ből ; nekünk, kik öt köwlebbrol isn>ertük,sokáig fog a ssvlid, Bt ép lélek, a művelt és finom tár salgó emlékünkben fennmaradni; temetése oly nagy részvéttel történt meg,a minőt hely ben már rég nem láttunk ; a koporsót nagyszámú szebb nél-szebb koszorúk födték, fehérbe öltözött hol^vek süld élű guirlandokat tartottak, scintéa Éeliórbe öltözött kis leánykák virágkorona- és kostorukkal kisérték a gyássmenetet és a szá mút részvevő könyüi Mi is osztjuk szülei és testvérei mély fajdalmát • legyen fölötte kony- DJÚ S fold. — A nagy kanizsai kath. fíigymna- ■ium folyó június hó 8-án délutáni 5 urakor a fügymnasium dísztermében ének , sene és sza valatból álló zárünnepélyt rendes. Az évi rmi< d**» vizsgálatok ugyan e bó Ití-tól 25-ig bezá rólag fognak megtartatni. Június hú 26. 27. *■* 28. napjai magánvizsgálatok tartására ror- du tatnak — A szóbeli érettségi vizagálatok pedig 11. 12. és 13 án lesznek. Végül 30-án a tanév ünnepélyes Tedeummal sáratik be. — Mindezekről az érdekelteket ■ a tanügy bará tait tisztelettel értesiti at igazgatóság. — Biba Eugénia k. a., városunk szü lötte, a bécsi conservatori um volt növendéke és a külföldön is neveaetes Marche*itaaárnót*nit váova, kinek kdlemdus hangjában két alka túmmal tartatott hangversenyén városunknak is volt szerencséje gyönyörködhetni, — mint biztos forrásból értesülünk — a grátzi-, hess Bzen-dsreojtadti , a bécsi, .Komisebe Oper*- és berlini operaházakhoz nyert meghívás után «z utóbbi udvari operabálnál f. hó 3 án tartott legebi föllépése és első próbaelőadásán terje delmes, caengú hangjával és remek játékával a közönség elragadtatása közt fényes babérokat aratott s ugyyaacsak a berlini operaháznál a lyrai drámai szerepkor primadonnájává avatva, három évre végleg szerződtetett is. Midón a van kitiitre?Oh, akkor csak el! Siessen ki e bázból, ön egy nyomorait! — Leonitta! — kiáltá 6 irtóstató lelki tájdaiommal, — én méltó vagyok as ön meg vetése, de egyszersmind részvétére is. Engem Bem Sierró Ferdinándnak hívnak, én vagyok atuD Moró Károly, kénytelen voltam nevem megváltoztatni. Kértelbetlen szerencsétlenségem ugy látüco, csak egy pillanatra hagyott el, hogy kétszeres erővel Bujtsoo le ismét. Most már min den almok Éo oda vagyok! Valódi szerelmet bordostam szivemben — mely erőt kölcsönzött — én küsdottetn, én szenvedtem — és mostV Hallgasson ki Leonitta, hogj nyomták rám a gyilkos nevet! Még igea fiatal voltam, hogy »zü[«im elhaltak, még sirukat sem kereshetem fftl. — Sennor! kíméljen meg engem minden igazolástól, — szakitá fit félbe Leonitta — ön bamis név alatt becsuasott hasunkba a fájdalom, sEivflSBbe. £1, el innét — ön egy nyomorult, eey gyilkos! Károly őrültként rohant kiddé, asivében aa elkárhozás kínait hordozva. Midőn eltávozott, Leonitta eszméletlenül rogyott össze. Ép abban a pillanatban jelunt meg as ezredes. Rögtön orvos után küldöttek, Leonitta nemsokára magához jött. Néhány n»p mnlva még aaoo lelki nyugalmat is megnyerte, mit mi oly sokasor a vigasztal ha ti a& fájdalommal párosulva látunk. A* ezredes is elolvasta a levelel s Moró Károlyt asonnal üldöstetni akarta; azonban Leonitta atyja lábai hoc vétó magát, kérvén őt, hogy hagyja abban, ha élete kedves előtte. Sierró Ferdinánd nevét kitörülték az ezred «ivjegyzékébo"l — maga pedig eltűnt. Igy múlt el néhány hónap, Leonitta tort virágként oervajdott. Egyik nap as esredes nagyon bossn-•*o jftt hasa. (Folytatása köv.) GYÚROM ANTAL nemes és «ép remfajekra fOfoaitó s*t>etsno'-nek magkesdeU pályájáhoa szerencsit kívánnánk, azon óhajunknak adunk kifejezést, vajba ne csak a külföld, de hazánk b minél többször gyünyörködhetee'k művészi énekén s mielőbb édes basája kebelén fiuhstnó homloka köré n* elismerés és érdem babérkoszo uját. — Teljes holdfogyatkozás lesz látható sálaok ez évben aug. 3 án éjjel. Ezen kívül ezen évssázadban meg a kővetkező napokon lesznek nálunk is látható teljes holdfogyatko ■ások: 1880. jun. 22-én és decm. 16 án, 1884- ben april 20-án és oct. 4-én, 1892-ben nov. 4-én, 1895-ben mára. 11 én ésseptember 4-én, 1898 bac decs. 27 éo és 1X^9-ben juiios 23-án. — Tömegen kitüntetés. A tűrök kül döttségnek Magyarországon történt fényes fo gadtatásáért, — miként as „Egyetértés* táv iratilag értesül — a szultán egész sorát fogja a török barátság mellett baigti férfiaknak ér demrenddel kitüntetni. A fővárosiakon kivtil Szegedről, CseglédrÓl, Nagy Kanizsáról két két ember lett kitüntetve. Egy csoport neve már a császár elé van terjesztve ■ csak jóváhagyá sát várják, hogy azonnal kösxé tegyék. — A nagy-kanimsai kegyesrendi fogyranásiumban .Gyakorló-iskola" erim alatt ez évben is működött ,Önkópso-kör" folyó évi június hó 1-éo ddlatán 4 órakor tar ti zárün nepélyét, melynek sorrendje következő volt: 1. Az ez évben a .Kör' tagjai által készítte tett .Érdemkönyvét, Szvaratkó Kálmán, fft- gymnásiumi tanár nr a aa „önképsó kör" ve- setÓje, mutatta be egy, ac igazgatóhoz inté zett bessédben, mely után az ifjúsághoz inté zett szózatot. 2. Esután következett a főjegy zői jelentéé az „Öoképto kör* működéséről. Tartotta Pék János, S. o. t. mint ez évi jegyző. 3. Felöl vaj tatot t egy értekezés. „A hazaszere- tetrúl", mely nek ssersője Handler Ferenci, 7. o. t. — Ezen értékeséét bírálta és bírálatát felolvasta Vialendvay Imre, 8. o. L 4. »Apo- theosia', Bajza Jóxseftúl. Szavalt* Csempéi Kálmán, 8. o. t. A szavalat megélj(>nestetett. 5 Az , Apotheosis" csimÜ hősi ódának szép- tani fejtegetését, mely Sz&cs Lajos tanár ur, mint felkért bíráló álul as első jutalomra ér demesittetett, felolvasta Kiss János, 8. o. t; a bírálatot pedig, melynek alapján ezen mély tanulmányra és vaasrorgslomrs matató fej- tegetéfe a pálma-ágat elnyerte, felolvasta Szi- gethy Aladár, 7. o. t 6. A jutalmak kiosztása az igazgató tár beszedd el, mely után a jelen volt tanári kar ac ifjúsággal együtt ünnepélyes hangulattal távozott a feldiscitett raji teremből. Nem bocsátkozhatunk ezúttal az ünnepély egyes részleteinek bírálatába, vagy jobbaá mondva dicséretébe, — csak annyit jegyiünk meg, hogy as minden tekintetben sikerült, mit leginkább biaooyii a főgymnásium fötisr- telendő igazgatójának zár beszédében kífejesett azon dicsérő nyilatkozata, melyben Örömét és teljes megelégedését nyilvánítván a tanulók asép előmenetele fölött, ezzel az önképző kör vezetés*: és igy az ifjúság jóiráoyu kiképzése körül fáradalmat nem ismerő kitartással buz gói kod ott vezértanárt sxép?n jutalmazta. De mégis lehetetlen meg nem említenünk, sót a legnagyobb dicsérettel ki nem emelnünk Far kas László, fógymn. igazgató urnák beszédé ből azon réeit, melylyel a jutalmak kiosztása alkalmából a szépen fejlődő ifjakat további munkásságra serkentette, — valamint szinten az igasságnak teszünk eleget, midőn Szvaratkó Kálmán, fÖgymnásiumi tanár árnak, mint az „ÖnképsC kör' vezetőjének, az .Érdemkönyv' bemutatása után as ifjusághos tartott beszé dét, de különösen bestédének szón helyét, hol a hűséget, a tántorithatlan hű séget Magyarország iránt ajánlja a lelkesedni tudó ifjaknak, nagy hatásúnak, emelkedettnek mondjak. Jutalomra a követ kező ÖnknpsÓköri tagok érdemesittettek : Csem pész Kálmán, 8. o. t. lyerte az igazgató által felajánlott 2 drb. esőst forintost, mint olyan, ki a körben legügyesebb uavalónak tűnt ki. Pék János, 8. o. t. kapott egy, szintén az igaa- gató által felajánlott diazkcttésü könyvet a jegy zői és titkári teendők pontos teljesiléséért. Handler Ferenci, 7, o. t. nyerte azon egy drb. aranyt, melyet it. Berzay Élek az .Önképző kör" legszorgalmasabb éa legtöbb eredményt felmutató tagjának lüaött ki; ufyfeBOttk ft, Berzay Elek, hásf&oök nrnak 2 drb. ezüst fo rintját, mint sikeres működésének jutalmát nyerte Brüker FüJóp, 7. o. t. Azon 2 drb. estist forintost, melyeket Ssvarntkó Kálmán, mint az önképző kör vezetője egy hazai köl temény Bzépiani fejtegetésére kitűzött, elnyerte Hsndler Ferenci, 7. o. L Bajza „Apotheozisá- naks beható taglalgatásával. Brüker FüÜp, 7. o. tanulónak, mint szintén pályázónak fej tegetését Kappay Igaácz tanár ur egy értékes könyvvel jutalmazta. Kötaönet a fennlisstelt tanár uraknak, kik egéss életök feláldozása mellett még anyagi áldozattal is markodnak az ifjúság köst a munkakedvet fokozni! Tu- désito. — Ax igamágOffyminitmter a kft vetkező körrendeletet intézte a* Gassea e. t. kir. törvényssékek elnökeihez : A magyar mi- nisstertanács elhaUroaván, hogy oly áll ami vagy törvényhatósági nyugalmazott hivatal nokok, kik az e. f. bíróságok mellett rendase-raaitatt vAgrahajtoi áiloaáaokért folyamodaak, ily állomásokra alkalmazhatók: legyenek, anél-kftl, hogy ezáltal már élvesett nyugdijukat elveszítsék, felhívom elnök urat, hogy a menynyiben A vesetése aia'.t álló kir. törvónyssék terül etéo jövőre nézve üresedésbe jövendő bír. végrehajtói állomásra ily egyének pályáznának, átok at az 1871. LL t. ez. rendelkezésének fenntartása mellett, javaslata megtételénél mindenkor előnyben réssesitae. — KÍ9-K.atUM9án janius 1-én uj pos tahivatal nyittatott, mely levél- és kocsi postai küldemények felvételével, továbbítása és ki adásával fog foglaJkosni. Esen postahivatal a Nagy-Kanista városi kir. postahivatallal naponkint köslekedŐ gyalog-küldönc* posta- járatok által lesz összeköttetésben, kézbesítési kerületéhez pedig Kis-Kanizsa kösség tartozik. — A* 1864-ki államsorajegyek június 1 én történt hozásában követkeso sorosatok nyertek: 216, 403, 882, 1385, 1837, 2283, 2527, 2604, 2650, 2918, 382: és 3933. — Kralfeveczen egy gj-njtogatót tet ten kaptak. A nép a szó ssoros értelmében ösz- aseverte. — Jelenleg a csáktornyai járásbiró- aági börtönben beteges várja a kövétkesen• dőket. — Bekfttdetett as alföld fiumei vasút Dagyvárad-««zéki része réssvényeseinek Bu dapesten 1877. évi május 28-án tartott hato dik rendes közgyűléséről szóló jelentés, mely as elóbb* évhes egybevetóleg jelentékeny több- letü bevételt tüntet elő. A jelentés s ssámadás kimutatás Bzerkesstóségi irodánkban meg tekinthető. — A Csáktornyái kőxs. ianoA&k- fran ac évi sárvissgálatok rendje a következő: Az elemi népUnodákban folyó hó 18. és 19-én, a polgári tanodában 20. és 21 éo tar tátik. meg. 22-én less s tanév ünnepélyes bezárása. — A .Balatonfélvidékí népta nító egylet* június 4 én tartotta Balaton* Füreden tavaszi kösgyulését, mely alkalom mal elnökké a .Sseretet-ház" derék igazgatója, Nagy Áron, alelnökké: Széptóth Antal, palos- naki-, pénztárnokki: Ssalay Károly, felső- őrsi-, könyvtárnokká : Sváb Lajos, füredi és jegyzőkké: üuoth Károly azeretethási- és Édes János asaófői tanítók választottak meg valamennyien egyhangúlag. Schnoider Dániel jakabfai tanító felolvasást tartott a növényt sejtszövetekről, mely fej olvasás általános el ismeréssel találkozott. A jelenvoltak, ssám- szerint 22 tanító az Ügy iránt élénk érdeklő dóst tanúsított. Gyűlés után társas ebéd volt. A .Zalai Közlöny- as egylet hivatalos lap jául válasstotott — Érdekes régi okmányok vannak Sváb Lajos füredi tanító urnái, ki a mintegy 400-darabot tartalsaasó gyűjteményt „Adatok Zalamegye történetéhez- mű kiadvány ssá- mára átengedni szíves volt. Hasonló nemes intézkedésre hívjuk fel mindszokat, kiknél ily régi okmányok vannak, nehogy as idó vasfoga által örök veszendóségbe menjenek. — A * Vasárnapi Ufság' junusi 3-ki ssáma következő tartalommal jelent meg: A budai honvéd-emlék leleplezési ünnepélye (képpel). — „Barnult avar". Költemény In- dali Gyulától. — Déryné naplójából. - Ká roly romáo fejedelem i képpelV — A keleti háborúból. Brailából menekülő családok (kép pel). — A csukor és csokor nád. — Szebasz- topol romjai. — „Sarvadac Hector kalandos vándorlása a naprendaseren át." Vrerne regé nye (képpel). — Adriai képek: Ragusa. Her- maa Ottótól. — A tud. akadémia kosgyülése. ~ Irodalom és művészet, stb. rendes hetiro vatok. A „Vasárnapi Újság' és .Politikai Új donságok" előfizetési ára négy hóra (június— siept.) 4 frt, — a „Háború Krónika" csimö nj képes vállalattal együtt 4 frt 70 kr. — A .Vasárnapi Ufság'-bél teljes számú példányok ■jévtól kezdve még folyvást kaphatok évne gyedenként 2 frtjávai, egyes havi tűsetek 70 krjával. — Am ApoUo wenemüfolyMrat legújabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Schumann Róbert ifjúsági albuma ból: 1. Népdalocska. II. Kis katonák indulója. 111. Olass tengerészek dal*. 2) A kis hízelgő, jellemrajz Hölxl Loriftcstól. 3) Kaoséraágok tipegő polka Nagy Bélától. A iongórátok és énekesek szamára igen ajánlható folyóirat elő fizetési ára egész évre 6 frt., tél évre 3 frt., mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, vár ország ház-utcsa94. sz. a) küldfendo be. Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton előfi zethetni as egész évfolyamra. — Rövid hirek. Albrecht tőhercseg a komotuani vas bányái három millió 'forintért megvette. — Budspetti tőrök foconiullá Senned effeadi helyett Issed bey fog kinevestetni. — Torontálmegye legnagyobb részét elöntötte as árvis. — A Bécs mellett táborozó huszárezredek egyikéből hetvenöt altisst eltűnt fegjveretlóL — A legutóbbi 25 év háborúiban Cssseaan 1,948,000 emberélet vesaett áldozatai. — Vá- sonkeoi gróf Zichy Aladár a nemeskeblii four mefrhalt 61 éves korában Lángon. — Király 6 fetaégeOdvörietétéssaerenGsekivánatát Larisch gróf fogja megvinni a pápának. — Bécsben a napokban borsasstó orkáo dühöngött — A Ca-Uis — párisi gyorsvonatról 4 millió értékű péntt és papirt loptak el. — A tágrábi karmestert, ki Albrecht ftharosegBflk orosz-bymnuasssaJ ked- j veakedett, vizsgálat alá helyezték. — Menter l' Zsófia és Popper D. mövészek jelenleg Baján hangversenyeznek. — Novíkoff helyét a bécsi követségben Ignatieff fogja elfoglalni — Gross J. S. nyír-bakUi (Szabolcsm.) lakos Abdul Hamid ssoJtáot hívta meg keresztkomájának. — Prágában az ó- és ifjú csehek a Zsiska hegyen máglyát emeltek s a pápa arczképét elégették rajta. — A Vesuv kitörő félb*c van. — Zsófia, hollandi királyné meghalt. — Háborús hirek (Jua 3.) A törökök Begli mellett 3 oldalról megtámadtatUk és megverettek. — Az oroszok Braila és Turnulíogu-relli mellett ssándékocnak átkelni a Dunán. — Terek tartományban ujabb telkelés tört ki — (Jun. 4.) A szultán Hehemed Husid, volt nagy ve-sért Midhat pasa visazabiváaának karesztülvitelére szólított* fel. — A persa shah és a ssultán kibe k ültek. — A törökök tíz óra hosszat tartó sserencsés harcsot vívtak Batum vidékén. — Oláborscág vonakodik a musska hadsereg élő-csapataiul küldeni hadait — (Jun. 5.) As oro-ssok Emiroglou vár ostromlásáaál a törökök által hősiessen visszaverettek. — A ssultán e napokban a dunai hadsereghez utazik. — Hírlik, hogy Leichtenberg bercieget a csár Bol-gárorsság fejedelmévé nevezte ki. — A görögök juoius közepe táján ajándékoznak a portának hadat isenni. — Ax omladinisták összeesküvést forralnak a montenegrói fejedelem javára. — (Jun. 6.) A dunai maszka sereg eddi gélé szökések és betegségek folytán 25,000 embernél többet vesztett. — Ac oroasok Erse-rumtól már csak hat órányira vannak. — Kara erőd elzáró 1 ás* miatt a törökök helysete aggasztó. — As oláhok újólag lődöstek abodonyi kórházra. P&pireseletek. A pint olyan, mint a ti-ágja, m«Ij csak akkor suil, ha k»USI«g nót »fca teregetve. — A szentesiek két noüen tasitót fogadtak f«l a Uoji.kol. reraAre, 0)5 kikKte««l, hogy fj bisonyoa h»tirid<5 alaU m*ekell Dfiaflinifik. Talap sok eUdá liaja van valamelyik iskoluséki tagaak 1 A gyémánt is s jó hir abban egyformák, hogy még a s&t*tb«n ia rilágiUnak. Miért o«n rokonssanvKnek •grm4M*l as jrók ? llart kOlciOnOsan meglopják egymást. Hajdan a hir k**detb«o kicsi volt « tvjed lébeo n0T»k«d«U, must megfordítva áll : sok mÖ-vén hire eleiate nagy s eaak idővel t5rp01 semssivé Ábrahám ■ Sancta Ciara tnoodi: BA p&ns oly malom, melyben mindenki őrölni akar; oly eií 1, mely után mindenki futni ; oly folyó, »eiy ben niindeoki fdrdeni ; oly d i ó, melyet mindenki feltörni; oly rét, melyen mindenki kaszálni ; olv r a h a. melyet mindenki viselni; oly falst, melv után siindenki kapkodni; oly tál, melyből miodwiki enni ; oly D Ö T é n y, melyet mindenki bírni; oly k o m &, melyen mindeni ritstvenni ; oly hái. melyben mindenki lakni; oly virág, melyet mindenki megszagolni ; oly gramOlcafa, melyet mindenki megrakni akar." — Grttn éa Veis* ketten vezetnek egy .Halé tel miért is soha sem mondják „Grttn*, hanem .Grflo és Vei**', ■ szinte igy megfordítva. — Kinek a kis 6a es ? — Kérdési X. a daj kától, az enoak az Oléb* nyoktalankodó fiára ma tatva- — Ürllp ea Veiaa-e — felelt a dajka komolya*. Eg) araság bébi egy csigioyt kastélvába, ki as orsságntoo telnek idején mezétláb ballagott. — Fáaol-« ? — kérdezi t51e u araság ? — Fáteom im — moad a didergS ctigáoy. — Pedig a vastag bSrfl ssamarak sem ssok- nak fásai — ganyolodik ac árasig. — Hát nagyságos nrám fáxaik-e ? — kérdési S ciiyáoy. — N«m fásoiu — mond sx araság. - — Tudom, miért nem fissik — vál*e*olt a csigány és kereket oldott. Vieménm bnonros orí ember a bangjegyekbSl egy ertify alkalmira! s cseh moufltnsokat a magyar cais;inyok elStt. Jól van, felel a magyar banda feje, c*ak tessék eloltani a gyertyákat, majd megia^ak. ki len der.ke.bb ? Értek ét váltéftlyaa június 5. D% metaiiqaes 60 65; ó'/, nemt kölosöa 65.70: 1860-kiálÍadalmi koiosöa 110.50; bank- réssT. 774 — ; hitelinteMti réasrények 143.— ; London 124.80; magyar told tehermentest köt vény 74.25: temesvári földtehermentési kot- rény 73.— ; soproni fúldtehermeDtéai kötvény 72 50; borTát-sJavoo füldtehermentési kötvény —.—; esüst 110.50; os. kir. araoj &.9Ö ; Napoleoad'or 9 9d ; arany jár. 72.10; márka 61-30. Felelős szerkesztő . Báttrl Ujtt. M OLL SEÍDLITZ-PORA. A nagy-Uoizsai ukarékpéwtár részvény liraaaág ig.zg», f|0RSCH^HALMAJ"ZSIR9LAJ. .óaága, a társasig alapszabály.. 10 § sa alapján a m« napon ll""^1, J^U "tói Bemben (NoTvégiábanl tartott ülisében 5G8. szám alatt hozott határozatával az igazga-, |J E«„ b,i„.j.„i,„l,j valamennyi. » kerekedetten elSfor- táaa alá rendelt takarékpénztárban elhelyezett és elhelyezendő; dlltó (,j kaaítt a. egyedüli, mrlv orvosi rzélokra haaaeálható. pénzbetétek titán folyó 1*77. évi július hó 1-tól kezdve a ka ^.j | gyunek bUZilálati Utasítással 8flyOtt I frt matlábat 7'/, rol 6*/.ra leazillitaaii elrendelte; nsir«l a nagy-ka- ^ nizsai takarékpénztár t. ez. botorul azzal értesittetnek, hogy a megjelelt naptól kezdve ugy a korábbi, valamint ujabbi betétek után 6*/e kamat fog a takarékpénztár által fizettetni. , 1»77. május hó 24 én. Az igazgatóság meghagyásából: Darás Zsigmond, jogtanácsos és titkár. i MJ Présska*. mint kQlönlegeaaegat r—6 lovreja ki.i- t, jártáDykezeíiire való SzafesépMfépeket ktaeit. Árjegyzékek ábrákkal ia gjen. A répert felelószag elvál. laltatik. Cgyea viaa-eladók kersa tetni-k. (3«9 4—8) Wajdits Jósa/ kiadú-, lap- ót urawUtalajiitMioi gfo»»»ajtiii arotaaw, Nacr-Kaaixaia. Legnjaftb orosz-iörök esafatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8—*) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára GO kr. postán szétkOldre 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldre 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwar- zen Meeres mit den Karten des Bospo- rus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szetkBJdve »5 kr. General-Úbersiehts-Karte des gesammtcn Rnssisch-tilrkischen Kriegs-schanplatzesin Európa and A s i c n, nebst Rumanien, Serbien and Montenegra, dann Griechenlaad nnd den angrenzenden Gebieten von Üsterreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét-kaldve 45 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemA nyomtatványok elkészítőére. FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRÁS Bm.HA fUTiro.i wgryr« én B-rnith J. tuirok vegyel eyf eredménye. **erint vilimen nyi bad&i, TsUunint bel- ■ külföldi k««erüri-»k kö*ött a 1«gtűbb HilÁrd ftlk«trésst UjtaJmuu és pedig a táM elérőiére ni ive eddig ié£el nemért meiiyisé^B s olrtedrező ös&zetételiaranyban, hogy ea okból enyhe it« miatt ti mint le([k«l.eme«ebb éa lfatább kül j eltsm«réare Ulilt. Korri«-ny Djokkai ÍD«;jen itolffálnnk ~ Kte-fdaierkereskedAiben i Koieobtr (Onerk«re«k«d£s&kbea Nagj-Kunt Utváoyokkal y TÍZ kapbatú minden fjógjtirbao ét ^ Jinoi í> Welii th Jí «i«f D • (378 A. «-5) Legnagyobb szédelgést üzlk a na^y közönség hátrányára ■Diadalon Oiénk, kik f - r f i III Inealeke! *■ < i- • KOQárakat mind«afél« ürUgyek alatt tújolri<5 irakoo ki* oálnak, aaoDban jó 4ru helyett caalngató fluer»iéaekkel fe.lcsiCKO mázott hajxnaTebeílpD limloinot adnak Ai 1. bécsi férfi fehérneműét e"» különleges Tászoaárnk * oak ke- Bécs, I. Karntnerstrasse 17. sa. 1. emelet megvetéssel mellőz oly fogásokat azon rzélra, Hogy án letet szerezsen, ellenkezőleg arra rórekstik. hogy a legazigorabb becaül„wsség fenntartásává; a már mee/nyart vevőket megtartaa. MindenDemG fi rí febérruhát í. különleges vászon cikkeket csakis tartósan álltt ki íí Mkü.mereteeen teljesiti nyert megbízá sait pontosan és minden irsnyban készpénz beküldése vagy után vét mellett alábbi legjtttányosabban szabott állaadó árakon. Nem tetaxü árok uemr.ak kicseréltetnek, hanem kívánatra árnk iz vizx- azaküldetik. Hinulsk árjegyzékek kívánatra ingyen éz bénneutve. Férfiingek. j,zj» chirtingbEl (Chiffon) zima, ke mény vagy gazdag fodroz nellel 1.50, 1.75, 2, Z.50 árral, legfino mabb 3- frt. — gaadagon hímzett fodros mellel 1.50, 1.75 2, 2 50 kr., leginomabb 3 frt — Hell és kezelik finom váaeonból 3, 3.50, legf. 4 frt Jó festékn eosmanosi perkailból 1.50, S frt. I g a . i f r a n o r.. C r e t o n b ó I 2, í 50, legf 3 frt. — IgaziOxfordhóI 2, 2.60, legf. 3irt.-8zinosiagek mindegyikhez két kulon gallérral 50 krral drágábbak. Tástonigek irhoni sima vagy fodonnellel 3, 3.50, 4 frt rnmbnrgi „ . 4, 5. 6, 7 . Alsó nadrágok jó Riesenváazonból (pamnt) 1, 1.&0 kr. ■ . fonál vászonból (tiszta len) 1 25,150,1.76 kr e . rnmburgi . B B 1.75, 2, 2 50, legCnomabb 3 frt Nyakgallérok kívánt formákban dbja 1, 1 25 1 50 kr. K*zal5k . , .1, 1.25, 1.50 kr Ferfikapeaák fehér vagy caikozott 6 páronkint 2, 2.50,» tja. (fiorecrn)term.v csíkozott 6 pár 3.50, 4, 6 frt. Egészségi teltrevaló (Uzadaág felazivó) 1, 1.25, 1.60,2, SJO, legf. 3 frt. Pateathálóteatrevaló dbja 2, 2.50, S, legf. 3.50 kr. ZsebkendSk tiszta váaaon fehér 6 db. í, í 50, 3, 4, 5, « frt. B . k azöv. azin. aaéllel 6 db. 3, 4, 5, 6.60 kr. . panntbattistt , ,6,1, 1.25, l.M , H á z i v á s « o n V, 30 r5f dbja 7, o, « frt. C r e a s v áss o n ',, 3« rof végje 9, 10, 12, 14 frt I r 1 a n d i v á a z*, n 60 róf 20, 22, 24, 27, 31, 35 frt. Bnabnrgi vászon54 röf S6,28, SO, 34, 38, 40, 45—100 fitif. Damastaaztalteriték 6 azemélyre 6, 7, 8, 10,12, — 12 aaem 13, 16, 18, 25,2« frt. Kávé - . szineMk C esem. 4 50, 6. 8, 10, 13, lí szem 8, 10, 15, 20, 26 frt. . nbroesok keadCk o«kul üszu raason 3.50, 4. 5, 6 frt. . . . . fél váazon 1.75, 2.25, 2.50, S frt. DamaattSralklzek 12 dbja 6, 7, 8, 10, 11 frt. Agyiepe.5k varrás n.lk.l tiavtt váaaoa •/, széles S db. 17, 18, 19, 20 frt, . .... 1, ssile. 6 db. 1», íl, 23, 25 frt. . m vieao. \ mtln 6 db. 10, 11, 11 frt. ■ Kapható továbbá aziadesaeszt barchent éa gradi egéaz végekbea, arindenaemS C b i Ifon méteraaimra ia. KOHvabb értetílenek u árjegy^kek. (364 8—8) Bakiin egyikének ejáarasán i»*trMaerte«.lee. «• Anatherin-szájvizet buiillpi u 1D iimbtUi, eames saájbajom •"••• melybez még több •«■ 'of*1 "ii kinoautás U jámlt; • « ma (Ü94 in 3 «) Báró Bramlstein Fern. Kaphatók: Xac«-Kaat»aáa : Prager Béla gyógyszeréé, ar-ail, tonohnr át Fess.llo«Jer József fnazerkereskedésökben. — Pázá.: Tsch^en 3., és Bcrmaltar J.-nel. — ste»tberye«. ■ rfiez-lerer gjógysseréaz. — Zala-Kgaia.eg« : U4Í F., gy°s/aa«ész. — K.pron.ss»: Warii .gyógy........ - V.nk» : H.lljr gjogysz. -Mmeg.n: Dorn.r1 Ka).t. - 8.o»b»th.lf.»: Pillir. Tereae. é. Rudolf i-y*ry.zer. — Hst*r«rvidéki Sz.-Oyorgyli* "b": *• ? ~ ¥esaprémb«i. ■ T»»k.. i. Tarza, Onttard Tivadar ée iáinál, n«y Fenni gyogys«>résa. — aMkeeíebérvároll »'•»• •>■. Broaamanjs, ée DiebalL gyogyss. — Loves-Beréaybeu: Heialer gjógjss. — Xaloeeáa : FforváTl «T. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J gyógyszerész. — K«rmea»«»: FtVrváth J.Hom.enrend gyifyneTOií — Kaposvárott: Kot. J. Bchríe.r és Daráé gyógyaz — *^I"ird ' Brahaay grogyaa. — Bovkádo" > í""!" J- — "**** Ml" ebitseb Bt., Hersfeld fiai, es tőnek' gyógjes. — '«•"'■ : *"»1MI W. ée K., Záeh, Siti, Kovács, él Sil*. gyógys.. — zUrsdoo: Zadifcáassky »7«t7". - Marcaliban: Kh» gyógyaz. — To't" : Fieatal 8. gy4gysz. — DonaflillTárott: Lokáee gyógyea. — *«•»!-Györgyön : Netkig. - Alsó-L*ndvái. : Kis. ery*KJ»»- - K»bo"-cinn : Simou gyógyszerész araknál. (379 3—3) tmmnim Umrath és társa 1 elismertetett a hivatalosan ' | megvizsgált ár tal ma 11 a n, | valódi , RAVISSANTEi Hirdetmény. Czn viláBkúi uepititzer ' pKUBit alitt t legszebb, it* I ttr«étz«t»b if)w «rcztz.«t | Y ;dr«.ei.- * tért fthérfti, frU U siti '■» fiROMitja, a lé« bdu I Usaltil vedel B.«ZI, elUvo- .itl©írOTÍdífcS i«íj «i*tl «ep-I I5t, májfólukat, omOrCMsl- 1 | geL • A bSr mindea ÜMtá- j ( t*l»otá«mit ■ m riuport, ra- lamtnt minden k«?ndij«5imert I fölfifrlegcMK^ trn. Nafy-Jüwizsú k*ph*t6 T»- LÓIÜ viniSaicbaBo : Prá^r ur gjógjtuertá ribu. Vidéki mcgreüdsléiek. pODlono teljesít (382 2 — Krhirarx Henrik, ^B"á«pe»t, Miria V«Jsri»-Tjtcu »» ■«*«■ (383 1—í) 1877. Árlejtési hirdetmény. A pozsony-varasdi államúton levő 243. száma marz-szerdabelyi stnrabidkjjavitáea a nagyméKóságn kozsannka és közlekedési miaisterinsa folyó évi apnl bari 2967. azámn magas rendeletével 5U10 írt 70 krnyi oauaeggel ragedélyestetett. k:.en híd kijaritási mnnka bixtositása tekintetéből alolirt bivatal irodájában folyó 1877 évi jnninz hó tg-án regjeli 10 órakor e«y njabb, eanpán Írásbeli aiánlatnk elfogméaa melletti nyilvános áriejtés fog tartatni Aa írásbeli aiánlatok 1877. évi janim ki lB-á. reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben aa ajánlattevő neve, lakáaa és polgári állása pontoaan kitecndC ; továbbá számmal és szóval kiírandó aaon száxtóli elengedéa, melyért ezen mnnkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifajeaend' végre, bogy a költségvetése és tervet betekintette s hogy a k»-UlanVgM felsitelek tartalmat istneri, eaaket elfogatja. i kesapénzbea, vagy au- Az ajánlatokhoz a vállalati oaszag l*.,-je kés gyár állampapírokban caatoUndó. i magy. kir. épitésjseti hivatal, A mSszerelrények és kolonleges feltételek alóttrl hivatal íroM-jákan a saokoct hivatalos órákban megtekintliettk. . Zsia-Egenxecez>, 1877 évi jnasnu hó 1-án. Csak akkor valódi, Z '""Mátét! birisági itfletek ismjtelleo eonztatálták ezégem éa v»g-jegyena mesjkaalUittatását; aairt óva intem a koaonsíget aa Uyeo kaavl-sitváayok vásárláaa .Uei>, maattotj aaok oak ámitáarst vaasU* «^- Egy lepectételt «red»ti Juboz ám I frl «■ é. xx x-amel jelölt CRAKCZIA BORSZESZ SÓVAL.- r A lejamgbiabatóbh SaaatrétyzS aaen aaae»vedo M>b | minden belsS és kOlaö gynladásmál, a legtöbb betegség elUn, min-d.nn. m« sebalesek, fej-, fal- én fogfájás, régi sérvek es nyUtsel-k, rákf. kilyek, ö>»ok, szímgynla.Us. mlnd«anem« bénnlás és sérllea «b. sth ,-llen ÜvegeMwn hatználati utattfással «flytm 80 ter. ■■ é. Vaiodi min&aágben a *-gal jelölt eaigeknál. Való4i niniaégbe. a f-tel j«tell Baktárak: N.-Kanizsa (x) Práger Béla iryógy. (xf) Boeavjtverg Jóa». (x) FeaaelboferJóza (z) K.,.«nf.ld. Barcs (z) Demet 8. Deák-lot>re(d Q6nez U v. gy*gy. E a r á d Bemaizky A. gjógf. Kapós-v á r (xf*) Kohn J (x) Ücnrader Sándor gyógy. Kaproncaa t*t*) Werb H. gyógy. S 5 szeg (x", Caacainovic. lat. gyógy, (x*) KWter Isi. gyegy. Keaatkely (x> Schleifer A. (x) WnnaekF. Itners (z+) Kátz Jáa. 8z oatbalhely (x) PUlieb Ke/»ne» gyo«y- 8opre>(i) Kezey And. gyógy, (x) Molnár L. gjőgj. V e r 5 e ze (z») Béos J. I. gyógy. Bánok-Sz.-Uyorgy (x) Fibic gyógy. Zágráb (Dltitlbacb 8 gyójy (x) Irtzlmssboz gyóiv. ,x> HegedBs Gy. gyógy, (xl Peiklel Ján. gyúgy. Saaiuuak (x) Sehwarz Oosztáv gyógyszertárában OIROP PAGLIANO, egyenesen Florencxb51 boza-tott, vértiazütó batása miatt O~~ általiban ismert, 1 üteg 1 frt." — 1 ládácaka 12 ívéggel 10 frtnak pdUntalványnyal való bektUdéae mellett, bírmentre keldelik s«ét MOLL A. cs. t. ndíari szillitó, Béos, (261 24 — 52) Tuchlaubeu 9. A nyereményekért a kormány rémiéről kezeik ed tetik Elad bnzás: 13. ás M Iseszs. FSnyrremény 975,000 mark nj német birodalmi érték. Szerencte-jelentés. Felhiváí. a bamburgi kormány részérái kezetked- tetett (352 II. 4-6) nagy pénz-lotteriából ere4« nyereméayeLbeni ré*zlvrvéHre, melyikéi 7 millió 470,000 birod. mark triztosttn nyerendő. Ezea czélzzt>rHen szervezett pénz lotterianzk, terrzcertüeg eaak 79.500 sorsjegyre alatpitott nyereatéayak következők : 1 nyeremény eeih.tcUet 375 000 l-ir,„! mark. kfilívnlei 250 000. 12» 00«, 80,000. SO.Ort. ÍO.OsO, 4s.000. 36,000 , 4-»«r 30 000, és 26 000, 4-tzer 20.000 -^-...ir 15 000 12 000 m 10,000. J.t-szor 8000. és 6SM oC »ur 5000 ét 4000 ->i«-sior 2500, 2400. ét 2W0, 41 ',-„,•., ISM. I20Í, ■ IM( 13/.8 szer 500. 300 a 25«, 25O«1 szw 2s», ISO, 138,12* »■ 120, 14SSS-tier M, 67 SS, S0. 40 éa 20 sírod mark, saely Byert-mények néhány bó alatt 7 osztályban biztassa elváltnak. Aa eliü oyereményhuxáa batésáfllat f. é. június hó 13. és 14-re állapittatvás meg ét ara egy ege»z eredeti sorsjegynek csak 3 frt 40 kr. . «> , . . 1 . 79 . . negyed , , „ — , 85 , • kernaiy réaisrii ksmk«tt*tttt e»e4«H zsrt|stTik (ne. uitcnt Ígérvények) i vétMsruk Mrsiactttsa, kélizalartels. ,My aewtl-ertalva., .tlá.1 sekilHess sMMét általam m4g a küttMlakki «t-dekekn U bekilldetnek. Miaden uegreodeld az eredeti aorajegjgyel egy&tt egy, a kormányczimmel ellátou játazótervet ls|ytsi, a baaáa után pt-Jig hivaulos nyereménrkfaantatást kap. A nyeremények ktflzetése általain Mzvetten ét tzeróny titoktartás mellett intéztetik el. f^" Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldés*, akár pedig ajaviUott levélbeni átszármaztatása neUett esrtőzölhetót. líegrendsléKkkel rnmdenki teljes bftmlemnnJ fbr. dalbat Sámuel Heekschea- gen. bank- és Tált6-üíletéhez Hamburgban. 5AGY-KANIZ8A, 1877. Június 10-én. 46-1K Tizenhatodik 1í EMtntésI ér: Evv Mám 1O kr Hlrdttétek 6 h&*áhc»» petittorban 7, m> aodno* *> a minden i©*»hhi Miért .í kr NYILTTÉKBEN toronkint )(> krért *é tétnek fel. Kincstári illeték minden , 30 kr. fisstendS. ZALAI KÖZLŐIT előbb : .ZALA-SOMOGTI KOZT.ON "XV A lap natlaiú kiadáhot bementve NAGY KANIZ3A WLaasittssáz. Bérmenteüen 1 •vélek ctak ismart a> un katariaktól fogadtatnak al KtWratok risasa SM N.-KanlríttTaros helyhatóságának, nemkölöohen a „n-kanizsai kereakedelml H I párbank", a ^.-kanizsai takarékpénxtir", a „zalamesjel általános tanító t*8tületa, a „n.-kasü»ai Usée4-nereló egyesület*, a ,jw>proni kerekedé Imi s iparkamara n.-kaniz8al kttlTaiautraáayatt a több megyei és vároai egyesület hivatalos értesítője- . Hetenk.lnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Felhívás a török sebesültek segélyezésére. Polgártársak .' Enyhíteni »z emberiség nyomorán, melyet egy igazságtalan háború okoz, fordulunk hozzátok. Törökország hadserege hazájának és az ozmán nemzet életének megmentésére elszánt hősiséggel küzd a hatalmas Oroszországgal és szövetségeseivel. A török nem zet. midón saját lételéért harezol, egyúttal i nemzetközi jogok szentségét a Európának a panszlarismus által fenyegetett érdekeit védelmezi. E küzdelemben Magyarors&g & törők fegyvereknek kivánja a gyózedelmet. Határainkon, a Duna mentén foly a nagy háború s mindnyájan ugy érezzük, hogy az elesett török harezosok közvetve a mi érdekünkben is ontják vérüket, vesztik életüket. Magyarország nem nézheti érzéket-leoül ez áldozatot. A csaták riadalmából feljajdul a sebesültek fájdalmas segélykiáltása. A néma halálnál kínosabbak az égó sebek. A temetőnél siralmasabb az élő nyomor. A halottakról gondoskodik a dicsőség, a szenvedő sebesültekről gondoskodjék az emberiség. Oda fordulunk a szeretethez; könyö-' rögüi mep Qnk a jótékonysághoz. Alamizsnát kérünk barátaink számára, kik a kórházakban betegen feküsznek. A holtig hú hazaszeretet áldozatai ók, kik a porból felszedve, forró lázban, rósz szekereken elszállítva tehetetlen hevernek a hevenyészett tábori korházakban, s kiknek roncsolt tagjaik kötözésére gyakran hiányzik az elegendő té-pés, a szükséges orvosság, a szeretetteljes ápolás. Mindenkinek módjában áll valamivel segíteni a sebesültek sorsán, ha jó szive su-gallitának engedve cselekszik. De legtöbbet hazánk nemeskeblfi hölgyei tehetnek. Nem restéire a- fáradságot, értékes tépést foszthatnak értéktelen rongyokból s a felesleges vásznat összeszedhetik sebkötőknek. Ez a legfontosabb és a legszükségesebb adomány, melylyel török testvéreinknek szolgálhatunk. — Lássunk a gyűjtéshez mindenütt, országszerte, kiki otthon a család körében s együtt, ha társaságban találkozunk. A fillérek, melyeket gazdag és szegény, férfi és nó a jótékonyságra szántak, ez idő szerint a leghasznosabban ngy adatnak ki, ha a török sebesültek istápolására forditutnak. Minden városban, minden helységben, a társaság minden rétegében, reméljük, fog akadni oly buzgó hazafi, vagy áldásos lelkületű honleány, ki a maga körében a pénzes tépésgyüjtés megindítására és a begyült adományok kezelésére vállalkozik. Összegyűjtve tépés, fehér ruhanemúek és pénz, a vidékről Budapestre volnának czélszerüb-ben szálliUndók, hogy itt nagyobb meny-nyiségben a török konzulátusnak kézbesit-tessenek. A vidéki tépés-küldemények czimzen-dők: Kovácsi Gyula országos képviselő úrhoz, (Budapest, dohány-uteza 12.) ki azok iránt az intézkedést magára vállalni szíves volt. Pénzbeli adományok átvételére, nyilvános nyugtázására és illetékes kezekbe átadására szolgálatait felajánlani szíveskedett: Sztnpa György országos képviselő ur (lakik : Kalíintér gyógyszertár,) kihez a vidéki gyűjtők péazküldeményeiket intézni felkéretnek. Levélbeli megkeresések s tudakozódások, melyekre válasz kívántatik, B. Kaas Ivor orsz. képv. úrhoz, a ,P. Napló" szerkesztőségébe czimezendók; ki, a miben lehet, el fog járni és felvilágosításokkal szolgálni. Ne késsék az ország a háborús idők jótékonyságát gyakorolni. Ne késsenek a kezek előkészíteni, a mi szükséges a sebek kötözésére. Hisszük, hofy a magyar közönség felszólításunkat felkarolja s kérésünket készséggel teljesitendí. Isten áldása legyen a munkán és Isten fizesse meg a jószivü adományt a lelkes ajándékozóknak! Budapest, 1877. június lén. Éles Henrik, ügyvéd, Dr. Erődi Béla, tanár, Farkas Elek (körösi) orsz. képv., Földváry Mihály, orsz. képv., Gelléri Szabó János, magánzó, Gullner Gyula, orsz. képv., Halász Géza, orvos, B. Kaas Ivor, orsz. képv. Királyi Pál, orsz. képv., Kovácsy Gyula, őrsi. képr., Lukács Béla, orsz. képv., Máttyus Arisztid, ügyvéd, Dr. Molnár Antal, orsz. képv., KAdy Bndre, orsz. képv., Sebők Imre, ügyvéd, Sigray Pál, ügyvéd, Szontagh Pál (gömöri) orsz. képv., Sztupa György, orsz. képv. Toldy István, hiriapiró, Török József, gyógyszerész, Urváry Lajos, hírlapíró, Vogel Péter, ügyvéd, Wahrmann Sándor, magánzó. Felhívás t (Víf..) Az esés általános marhavingilmtok arod-méDYéríl azöld jelentések, agy .mint eddig, esea-tal is a mÍDÍsleriumDak terjessundők fel. A korcsmák, külóDöseD as országutak mellett fekvők, ökörfogitok, nemkülönben viasri-és vágómarháknak megállapodási és etető ke-Irakul szolgálván, különösen alkalmasak a rm-galjnak akár kSivetlen, akár kösretett elterjesztésére. A vésznek az országban való kiutéae alkalmával tartósnak az illető központi vészbi-zotuágok ezen helyiségekre különös figyelmet fordiuuii,ésazoWan korcsmik előtti megállapodást, etetést es itatást, hol nincs arról gondolkodva, h gy a házhoz tartozó állatok a fertóate-léstól tökéletesen óva legyenek, felírások ntján büntetés terhe alatt szigorúan megtiltani. A takarmányozás maradékai és a ganaj* hulladékok, minden idegen marhának tartózkodása után elukaritandök, és félreeső, a háii-marba által meg nem közelíthető helyen össze KyUjtendők vagy ilyen helynek biáayábw helyben elégetendők. Az osztrák és magyar államok bosatttk. ségletaket saját állattenyésztésükből nem fedezhetvén, kénytelenek nagy mennyiségű vágómarhát oly országokból és országokon át beszállítani, melyekben az állategészaégi rendészet épen nem felel meg a nemzetközi e részbeni kívánalmaknak, vagy pedig kellő szigorral nem gyakoroltatik. Ezen folyton veszélyes szomszédságnál fogva szükséges, hogy az onnét forgalmi eszközökön hozzánk kerülő marha irányában a ragály behurezoláaának kikerülése végett a legnagyobb óvstosság és felügyelet gyakorol-tassék. De tekintve azt is, hogy a vasnti öaoe-köttetések utján marha- s nyerstermény -szállítmányok gyorsan eszközöltetnek, és ezáltal — felügyelet hiányában — a járványok távoli to-rületekre is ssélhurczoitathatnának, ngy a külföldi kereskedelmi forgalom lentarthatáM, miat az országnak, a marhavéaz behurcsoláaa és elterjesztésének vessélye elleni biztosítás* csel- TÁRCZA Szeretlek kedvesem. (Emlék májai utolsó Mtéjere) Reszketve irtam meg nertSt a hölfjnek, Kit agy kiriutál tnáni. .. k*dTetem. Harctoltak bennem SrjöngS remények, Mi dón IeirTa átnjojtám keeem ; Te bistatál .. . én hittem asép steroedoek, V. isemsn.?ir nem canl&at, OJJ búsén. ,S*ereÜek érte téf ed . . . kedTeaem!" Búi nem vagjok már, enyhe ojogilom van Sokiig iajgó kebUmeti belül. ViftiontSEerelmed éltető * taviban F'elleliem njra, mért e szív hnTQl, 6 az érek 6u néaia fájdalomban EitfiltAU élet njra falderfll. Oly jg( esek ez Qdrdó* p-rcs D«kem, .Szeretlek érte tejed . . . kedvesem !" Csalatum egykor, azetdolták 1 Te mértaniul sjra eneni. A kínt mi- ének, évek óta melyen Szer'lmed i»mét eifetedetS Boldog lehetni uem volt már reményen), B«aned majd lelkem ajra foHtli. Vfdd ni indusért éterébe életem. ,0hn mert iseretlek téfá . . . ktHÍ*esem !' Oh jer ! píbenj e csendeiftlt s«Í*en meg. Majd én regélek tBBdérálmokat, Tol boldogan oly ise«eket eo elélek, Mitíii a gondok mind sxetfuszlaaak .. U.ból m.flérV-d, mit tr.i ai ■ .saer*tlek.-H'lyet kimondani nem bírnak scavak. Jer hit! . . M oasd meg életed reltn, ,0b, aen zserrUak téfed . . . k«dre«eia '" V. 8ÁBFFY lÖÜÁCZ, A Monterey boszorkány. (FoljUtáa.) — Tthit iimét el ÍDDét, újra esredválto- sia; A Tál. azttst rAn bagjtik : Puebla, Qua- daUxara, T*gy Monterej! — Oh atyám! legdrágább atyám I kérlek — válttasolá gjursao láoya — teljesiud kéré semet — válaszd Mootereyl! Az ezrede* bámult e kívánság fölült, mégis leánya gyengéd érzelmét méltányolva, Monte-reyt válasstá • egy hónap múlva Leooitta Moró Károly azUlövárosábKn lakott, itt pontosan ku-tatol^dott a gyilkosság egyes rénletei utáo, tájdalom, Karol vt mindenki bünöanek tarti. Éptsn a bűntény közelebbi körülményei oehexültek Moró Károlyra • mintegy megrögsőtt goooazte-vói tüületiék fel. — Miodeo, mindeo el van veasve! Még szüleim sírját aem kereshetem fel! — A gc oosztevö eua szavai hangzottak folyváat me rencaétlen menvaasxony lelkében. Egy'k este egy elegánsan öltözött hölgy érdeke* boazéigetéat folytatott a sírásókkal a Muoterey temetőben. Néhány héttel móbb asi-roo. m^lvbea Moró Karoly szülei nyugodtak, uép emlékkő állt, a sírt virágok ékiték • esténként egy ezép halvány nő térdelt ott, Összekulcsolt kezek- és kisirt szemekkel. Fél évre rá egy aj sir lön ásva. AI emlékkőn esen irat volt olvasható: „Itt nyágazik Don Pronettó Jáno« ezredes, siratva egyetlen lányától.* Exental Leonitu bárom sírnáJ imadko-rótt kettő helyett, azonban naponként halványabb • betegesebb Jón. Szegény lányka! aae-géoy Leouitt*! VIII. Fejeset KörOJbelal reggeli öt óra van. A nap épen kelőben van, világa áthatol asablakfUggöuyök haladékain, a lámpa kétes fényével k fizd vén. Egy egyén ül papírral fedett iróaastal mellett s komoly és mély gondolatokba látszik elmerülve. Időről időre felemelkedik, sebet léptekkel fel s alá járkál, majd ismét leül s lázat sietséggel forgat az előtte fekvő okmány csomag között. Ezen egyén a pueblai rendórigazgató. Bár alig volt meg 50 éves, a tais*gos munka mély redőket szántott homlokán. Életereje, mit még meglehetős mértékben bírt, ugy látszott, hogy szemeibe meneküli. Szemeit féligerősise-möldök fedte a midőn legkevésbé várta volna az ember, kitágultak s belőlök oly átható tekintet sugárzott ki, melytől a gonosztevők re~ m égtek. < Az iroda aj Uja lassan megnyílt. A rend- őrigazgató inasa, Péter lépett be, újhegyen egy nyaláb iát hozva hóna alatt. [ — No, mi baj Péter? A fiatal egyén még nem volt itt, ki tegnap éjfélig nálam volt? 1 — CabaUero! fél órája már, hogy u elő- : szobában vár. j — Jöjjön be rögtön 1 — monda u igai- gatő. Az ajtó felnyílt i Moró Károly a baUl- i ma* rendőr igazgató előtt állt. ■ — Ah! végre itt van! - ki álla fel. — Türelmetlenül vártam önre, tegnapi közlései nem hagytak aludni. — S aztán Károly télé j fordult s átható tekintettel igy aaólt: — AZOD-bao rá osak nem ssed ön engem? Károly nyugodtan kiállta e tekintetet. Arczának egy izma sem változott el ■ ha táró-■ott hangon válaatolá; esküazöm, hogy borzasztó I történetemből, mit tegnap elmondtam, minden szó igas! — Nem, nem — dünnyögé a hivatalnok, magában beszélgetve — ily hangon, ily tekin tettol aenkisem hazudik. Kevés vártatra ismét foly tata: — történetéből talán némelyeket nem jól hallottam. Beszélje el még egyszer az egészet. Az irományokat elhozattam, hogy a vallomást a jegyzőkönyvvel összehasonlítsam. Károly elkezdett beszélni, mindent napról-napra, még a legjelentéktelenebb részleteit is felhozta e titokszerü drámának. Az elbeszélés sokáig tartott, midőn berag-ződött, mikor Karolj Leonittáhozi viszonyát, neme* lelkű atyját, annak kétségét, «z o mének-vesét Mexicóbol Pueblába előadta ■ hogy küzdött ez ideig éhség és nyomorral: az ígasgató megindulva, járkált néhányszor fel t alá szobájában s aztán Károly előtt megállt. — Önnek most se pénze, se állasa nincs V — Egy reálom sincsen! — Akar-e Ön mint rendőr szolgálatomba lépni i engem sagitni, hogy a gonosztevőket le- álczázsam? — Igen ! — monda Károly meghatva — nem agyán bostuból, hanem hogy az emberisé get esen asornyektűl megszabadítsam. — Jó van — válassolá as igazgató, — mától fjgva ön közvetlen az én rendelkezésem alatt áll. Két hő előtt ön nem fog az u csira kimenni s es idő alatt én minden kigondolható fáradságot megpróbálok, hogy önből as állam részére egy ügyes s hsssnos rendőrtiaatet ké pestek. Ezen időt egyssersmint arra is fogom használni, hogy a gonosztevők nyomára jöjjek. A társalgás eszel véget ért. Károly egy jiból • beUsrolsten okntlemOl oly nabatos in- Mzkedések alkalmazandók, melyek a jelzett .cselt elérhetővé teszik, és e mellett mái államok haton intézkedéseinek ia megfelelnek. Ennélfogva az állatok ét nyerstermények szén szükséges szemmelUrtáainak kereestttlvi-tele a törvényczikk álul állandó szemlélő bi-sottaigokra bisatik, melyeknek iservezete és az e czélból kijelelt vasúti állomásokon végezendő működése, ugy nemkülönben ft vasúti s gósha-józási vállalatoknak ezen intézménynyel kapcso-latos, a törvény alapján kötelességükké tett teendője és kötelezettsége a következő utuitás álul szabályoztatik. 1-ör. Álon vasúti és gőzhajó állomásokon, melyeken ezen uabály határozványai alapján alakított állategészság-rendőri szemléli bizottságok léteznek, vagy ahol azok a helysiinére szállíthatók és a fel- és lerakódásra alkalmas kellékekkel ellátvák, szarvasmarha továbbszállítás végett fel- és lerakbató. 2-or. Az állategészseg-rendőri szemléld bizottságok egy, az illeti törvény hatóság kábeléból kiküldött kózhatósagi tisztviselőből é> egy hatósági állatorvosból ülakitandók. .ior. A vizsgálat, illetőleg fel és lerakó-ilás «niiyi»zor é« akkor történhetik, a mennyi-szer és mikor szállítmányok bejelentetnek, megjegyeztetvén, hogy az illeti szemlélő bisottaági tagok a szállítmány tulajdonosa részéről eziránt mindenkor legalább 24 órával előbb értesi-tendók. 4er. Csak olyan szarvasmarha szállítmányok vétethetnek vizsgálat alá s esik azok számára adathatik meg a Mrakodáai engedély, melyek az 1874. évi XX-ik törvényczikk 17-ik ij-ban körülírt marha útlevelekkel ellátva érkeznek meg a rakodási állomáson. Marhaleveleket vagy azárraazási egészségi bizonyítványokat a szemlélő bizottságnak kiállítani nem szabad. A marha snyerstennények vizsgálatának megtörténte s eredménye a bizottsági tagok által az útlevél hátlapján igazolandó. ő ör. Valamennyi vasúti és gőzhajó állomáson szemlélő-bizottsági közbejövetel nélkül addig, mig az országban keleti marhavész nem uralg, szabadon fel- és lerakhatok: a) mindennemű hasznos háziállatok, beleértve a féléven aluli borjukat is — a szarvasmarha kivételével, — és állati nyers-terménv-ik u. m. tökéletesen száraz bőrök, csontok, szarvak és paták, száraz vagy betótotl marha , juh-és kecskebelek,felolvasztott faggyú, zsákolt és göngyölt serte, marha- és kecskeszőr, valamint gyapjú is. Nyersterményekből vagy juhok , kecskékből és borjukból álló. a Lsjthán túli tartományokon túli külföldi területekre szánt rakományokat azonban vészmeotes országból való származásukat bizonyító hiteles okmányokkal kell ellátni; . b) h* pedig a marhavész az országban tényleg kiütö'.t, akkor az egészséges vidékekből származó juhok, kecskék és borjuk csak oly vaauti és gőzhajó állomásokon adathatnak fel és rakathatnak le, melyeken a marhaazállitmá-nyok rendes vizsgáiására amúgy is fennálló szemlélő bizottságok által a szabályszerű szemle eszközöltetik MZ ország vészmentes helyeiről származó állatSnyerstermények vész uralgása idejéo sem képezvén a vizsgálat tárgyát, szabados szállithatók. A vészes kerületekből származó nyerster- menyek ellenben egyedül a muu»tanamtol nyert engedély folytán s a tulajdonosok kölue gén végbevitt szemlélő-bizottsági eljárás és • tör.ényczikk 12 ik §-hoz adott utasitásb,n előirt fertőtlenítés után oask .kijelölt fel s lera-kódási állomásokon rakhatok fal. c) A b) pont szerint eszközlendo kivételes vizsgálat költségei fejében s bizottsági tagoknak a szállítmány tulajdonosa által fizetendő fél vsgy egész napi dij, és esetleg fuvarköltség jár. d) Vésamentee helyről származó juhok, kecskék és borjuk levágott állapotban, vészes időben is, vasúti- és gőzhajó-szállításra, a hus szemléről szóló tzabályjzerü bizonylat felmuta tása mellett, saemléló bizottsági közbejövetel nélkül is fölvehetók. 6 or. Ha a szomszédországok valamelyi kének területén a keleti marbavész kiüt, a tor vényezikk 4-ik §. álul elrendelt storos batarzir fennállása közben külföldi vágómarha- és nyers termény-ssillitminyoknak kizárólag vasnton vagy gőthajón, esetről esetre külön ministeri engedély mellett való behozatalit vagy mis or Rzágba átvitelét, ugy nemkülönben az átviteli (transito) szállítmányok belterületen való itra-kódását illető határozatok a torvényezikk 5. C. és 7 ik §§-ban foglaltatnak. Mindezek pontos megtartása és foganatosítása a járási szolesbiró urak, illetőleg N.-Ka-nisza város tanába és a községi elöljáróságoktól, ugyszinte a marhatulajdonosok, marbake-reskedők, és mészárosoktól figyelmeztetéssel a fenti intézkedések megnem urtóira háruló su-lyos büntetésükre, sónál is inkább elváratik ; mert csakis ezek lelkiismeretes s erélyes telje sitése által vilik lehetővé a kiszimithaüan károkat okozó keleti marbavészt, ha az a fennálló határsiéli óvintézkedések ellenére is bebnrczol-Utnék, azonnal felismerni s pusztításait gyors intézkedések álul megszűntetni. Zala Egerszegen, május hó 22 én. C8UT0R IMRE m. k. alispán. A sQmeghl lövölde megnyitási ünnepélye. Felette Kelletlen uvaszunk. volt. — A téli kabát úgyszólván a legutóbbi napokig elválhat lan társunk vala. Barátságtalan hideg lég és gorombán süvöltő északi szél tartottak vissza fejlődésükben a mező növényzetét, az erdők s a rétek virágait — S mi természetesebb, mint hogy ilyenkor az ember is nyomott kedélylyel vonja magát szobájának négy fala közé s nem sovárog ki a szabadba, ki a természet ölébe, mely máskor ez időszakban csábitólag mosolygott mindenfelül s most e régi szép szokását elvetvén s mintegy önmagához hűtlenné lett zordon s visszataszitólag komor képet vágott. Azt mondják: .a természetben nincs ugrás" én pedig azt vélem, hogy ez nem mindig absolute igaz; mert hát — kérem — csak néhány napja, hogy a télikabátban dideregtünk, ma már pedig meg a liszterfelöltőben is izzadtság gyöngyözött alá homlokunkról. Röviden szólva, meleg nyár lett egyszerre a a mosolygó derült napot örömmel használta fel városunk művelt kösönsége, hogy egyetlen, kicsiny, de kedves szórakozási helyét — a lö-TölHét — tömegesen felkeresse. Mindenekelőtt a tisztújító közgyűlés nyittatott meg. — Érd-me* elnökünk Tskáts Alajos ügyvéd ur tartalmas beszédben üdromlé a lövészegylet jelentőit tagjait . rövid viazzapiUantást vetett a. intését Urom év működése és beléletére; külonö«n podig sajnálatát jelenté ki a felett, hogy a vi-dékbeli tagok kosul az ünnepélyen senki sem jelent meg, továbbá, hogy esekben a. egy M ügyei iránt unusitott előbbi buzgó érdeklődés majd teljesen kihalóban van. Ezután a közgyűlés elhstározta, hogy a leköszönt tisztviselői karnak működéséért jegy-,ók«ny vileg köesönet szavaztassék s legott » uj választásokhoz fogott. Az egylet diszelnökévé Eamasetter Vin-; elnökévé újból a tagok osztatlan bizalmát tattak meg. A választás további eredménye következő: I. ViUsstminyi tagok: Dr. Arenstein József, Stuppachról Ferber József. Baumgartner József, Pintér István. Székely Gusztáv, Dorner Ksjetán egyszersmind lövészigazgató és Fodor Aurél; II. LövészineBlerek : Fodor Aurél, Stidnay Antal és Binder PéUir nrak. Eszerint s tisztikar megalakulván, a közgyűlés az eddigi 6 frt évi tagdijat, ü frtra szállította le s elhatározta egyúttal, hogy azon urak, kik állandóan nem tartózkodnak ugyan Sü-meghen, de mégis az egylet helyiségét kél hétnél tovább rendszerint "látogatják és nem tartoznak szorossn valamely helybeli család köte-lékébe,fél tagdíj, vagyis 1 frt fizetésére legyenek kötelezve. Végül s pénztári jelentésen Tolt a sor. — Bánfi (Brucker) Alsjos rjénztárnok ur elöter-jesste, hogy az egyletnek 179 frt 56 kr. készpénz vsgyon áll rendelkezésére nagyréssben az itteni takarékpénztárban gyűmölcsözés végett elhelyezve s hogy — a mi sajnos — a még be nem fisetett hátralékos tagdijak 284 frt 50 kr tekintél/es összeget tesznek ki. Nunc venimus ad f or tissi m u m. A közgyűlés lefolyása alatt a lövöldéi kerthelyiség valóságos tündérországgá változott át; városunk s s vidék legszebb hölgyei fénylettek ott egyszerű, de mé^is elrsgadóo szép és ízléses toilettekben, oly díszes koszorút képezve, mely egy nsgy városi hasontermészetü ünnepélynek is becsületére válnék. A fiatalság kedvre derülve, midőn a sz.-gróti jól szervezett népzenekar rázendité a csárdást: táneznak eredt s kifogyhstlan buzgalommal folytatá azt még akkor is, mikor a nap már régesrég a hegyek mögé hanyatlott. A gyönyörű hölgy koszorúból csak emlékezet után jegyezzük fel a következők neveit: a bájos és ritka kedvességü Forster Mariska Csinyból, Magyar nővérek Góginfáról; itt hely bői pedig Takáu Laura, Takát* Vilma, Fintér Lujza. Takáts Janka, Kecskeméty nővérek Job-bany Irma stb. stb. úrhölgyek. Az elnöki jelentésnek egy fontos részét majd tollúnkban felejtettük. — Ugyanis értésére sdá a társulatnak,hogy az 1H76. augusztus 6 áo, Z.Egersaegen felállítandó .Deák - szobor-javára rendezett lő- és tekeverseny után fennmaradt tiszta jövödelmet ugyan e hó 8 án Zalamegye alispánjának. Cautor Imre urnák pos-tavevény mellett megküldötte s alispán ur el a bawtt «w*á»boi kipett, nemcsak hogyVlepi utón nem nyugtázta, de asegyle-tetarra sem méltatta, hogy annak átvételéről bennünket rövid pár sorban tudósított. — E fel-tttnó ignorutUt a tarst .í valamennyi tasjai ssjnilkosisse] és visszatetszéssel veitek tudomásul. Súmegh, 1877. juuius 4 én. Közli: STKAUSZ LAJOS j Helyl hírek. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Botffy Laj"» megyei aljegyzőt a zalamegyei kir. •dófelügjrelű mellé Il-od oszt. pénzügyi fo- galmazóvi ideiglenes minőségben kinevezte. — A mai napon megtartandó tűzoltó ünnepélyre— mérv felette mulattató és érdekes nek kinilkozik — újból felhívjuk a t közönség figyelmét. — KKanUsán a m. kir. postahivatal f. hó 15-én — nem mint előbbi mamiinkban kö zolvevolt — nyittatik meg. Hóftr Fer. köztisz teletü jegyző nr, mint ezúttal már egyszersmind okleveles postamester kezelése mellett. — Ez zel is haladtunk s szívesen registriljuk a hírt főleg azok örömére, kiknek postai közlekedé sük ez által jelentékenyen megkönnyítetett. — Hittanl viiugAlata polg. felső ás alsó népiskoláinknak f hó 9-én tartatott meg ftiszt. Ujlaky József pacsai plébános ur, püspöki megbízott jelenlétében. Az eredmény általában kielégitó volta valamint Nnh Norbert hitoktató ox, ugy a növendékek is püspöki megbízott or- nsk méltó e]i*mBr«sét vívták ki. — A török külOöttség egyik ifjú tagja, — mint halljuk — városunk egy kiváló szép ségű hölgyének, hozzá intézett levelében házas sági (?) sján latot tett. — A .Kanizsai Dalárda' ujon szer vezett tagjai által a f. évi június hó 2-ár& hir detett dalestély kedvezőtlen idü miatt t. évi jun. hó 6-án lőn az .egylet-kert" helyiségében középszimu intelligens közönség jelenlétében megtartva. Amis dalestély sikerültsegét illeti, bátran elmondhatjuk, hogy az a jelenvolt kö zönségnek oly élvezetdus estét szerzett, a minőt dalárdánk eddig még nem volt kepes fetmutavni, többek közt kiemeljük a .Faust* czimfi ope rából kivont ,Katona-kar" caimfi dalmüvet és a két német szövegű négyest (quartett), melye ket a közönség többszöri tapssal fogadott, ugy- annyira, bogy az első négyest ismételni kéoy- telenittettek. Csak azt aajnáljuk, bogy a díszes tánczkoszoru már éjféli 12 órakor szétoszlott! Mint halljuk, dalárdánk e nyári jvadban több dalestélyt fog rendezni » hisszük, hogy jövőre s közönség nagyobb számú m' gjelenésével fog méltánylásának kifejezést adui. Végül pedig elismerést érdemelnek: Rózsavölgyi Antal és Berecz Imre karmester urak, kik fáradhatatlan szorgalmuknak ez eetélyen fényes jelét aduk; k tagoknak szabatos énekük felett pedig csak gratulálhatunk! — A na ffy kanizsai felső és alső köiüt népiskolákban az 1876/77-ik tanévben a vizs gálatok június hó követkeeő napjaiban tartat nak meg: 14-én reggel az I. II. felső leányosz tályban, délután Iskola-utcza I. fiosztály ; 15 én IV. fiosztály, délután III. fiosztaly; 16-án reg gel II. fiosztály; 18-án reggel IV. leányoettály, igen esinos szobát kapott s a rendorigazgató naponként pár órát töltött vele, mig egyik nap rendőrtiszti okmányát azon parancscaal Kapta meg. hogy hivaUlát rögtön mtgkezdje. Becsületére meg kellett fogadni, hogy senkivel semmit nem közöl s levelet senkihez nem intéz. Daczára minden kuutásnak, Canó és Vanega nyomára nem tudtak rájönni. így múlt el majdnem két bónap, midőn egyszerre egész Mexicót egy uj gyilkosság! eset riasztotta tel. A gazdag Kefugió földbirtokost egyik reggel halva Ulálták szobájában. A házi orvos kijelenté, miszerint nem természetes halállal, — hanem mérgezés következtében halt meg. A gyanú fiául tejére esett, kit azonnal el is zártak. Eleinte ártatlannak monda magát, később azonban beismerte, hogy egy vén Panna nevű asszonytól — *a Monterey boszorkánytól — kapta a mérgét s ő azt arra haunálu, hogy férjétol megszabaduljon. Az öaszes rendőrség talpon ült. Alig, hogy Károly az előtte oly ismert Panna nevet hallá, a reodórigazgatól azonnal figyelmeztette, miszerint e név ugyanaz, mely a Leo-nittihoa irt levél alatt állt. ö rögtön meghatalmazást nyert és parancsot, hogy rögtön utazzék Mexieóba s az otuni rendőrséget min-denbejl segítse, másnap reggel Károly már a társas kocsiban ült s utazott Mexieóba, nem mint szökevény, — hanem mint meghatalmazott rendőrtiszt. Majdnem fél év múlt el minden eredmény nélkül. Refugió neje a bürtön-ben tilt. Canó, Vanega, Panna, és Józsefnek nyomát sem Ulálták. Tolvajok, gyilkosok semmirekelók, szemfényvesztők egy országban sem űzhetik mesterségüket oly biztosságai, mint Mexicóban. ~t találtatnak egyének, kik — finomul öl- tülködnek ■ laknsk, hamis nevet viselnek, gazdag s előkelő rokonságban állnak s csalni iparkodnak. Bevásárlásoké testnek oly egyéneknél, kiknek bizalmát kinyerték s a mint jól elláttak magukat, a zsákmánnyal odább állnak. Zsidók, kik utón s utcaikban, régi ezüst és ruhaneműt vásárolnak, egyúttal az előkelők hazait is kifürkészik, pénz és más ajándék által szövetségre lépnek a cselédséggel — néhány napra a házi vagy megvan lopva, vagy gyilkolva. Vannak ámítok, kik csak kereskedőket csalnak. Egy közülúk a kereskedőt játsza, gyönyörű lakást bérel irodával, minden látszat nagy üzlet vevőkre mutat. Egy-kettő a csimborik közül segédi szerepet játszik, mások pedig inas egyenruhát viselnek. Hölgyek — kik a vállalatban szintes részesek — jönnek kocsin, nagy bevásárlásokat tesznek s a kelmét bu szállítják. Ily módon bizalom támad, hogy czéljukat elérjék, eleinte fizetnek. Mindig több és több bankjegy jő forgalomba, a Tett csikkek elzálo-gotittatnak s ha a csalók annyit összekaptak, mennyi nekik elégséges — éjjel elválnak egymástól s eltűnnek. Ezen élhetetlenek közül ismét mások, a köznép és indusok kizsákmányolásával foglalkoztak, kik bejönnek vásárolni a városokba; ha először kerülnek a hálóba, bizonyosan rászedik őket pénzeikért. Mások ismét a a postakocsikra lelnek, ha le- és felrakódnak, csomagokat lopdoznak s hihetlen ügyességgel kerítik zsákmányukat hatalmukba. Ezen szemfényvesztők és csalók mellett igen sok játékosok, játszóbsrlangok s rablók vannak, kik erővel betörnek a házakba s az utakat félelmeasé teszik. S s rendőrség ? A rendőrség Mexicoban, cssk a politikai bűnösöket üldözi. S minthogy minden mezioói kormány-változásnál az elnöktől kezdve egész a városi iámpagyujtogslóig állásit mindenki elveszti e uj egyének által pótoltatik, így nagyon magyarázható, hogy leginkább csak politikai lázaogók lesznek figyelve és üldözve. Ha azonban oly eset adja elő magit, hogy a rendőrség magasabb orgánumai veszik át az ügyet, akkor meglehetünk győződve, hogy feladatit nagyobb óvatosság s ravaszsággal sem fran-czia. sem angol rendőr nem oldja meg — mint a mexieói. A mexieói rendőrség a legtermészetesebb eszközhöz nyúl — a gonosztevőt saját fegyverével veri meg. { Quadalupe külvárosban állt egy magi- | nyos ház. Egy hó óta egy igen gazdag angol ' lakott heone inasával együtt, ki naponként ! a szükséges élelmiszert meghozta neki. Mindent készpénzzel fizetett, senkivel nem be-' szélt, a hozzá intézett kérdésre nem válaszolt. | A házat ép oly ritkán hagyta el, mint gazdája. A legközelebbi boltban az inas gyakran váltatott 5 egész 8 ezer pesost aranyban. Rövid idő múlva az egész szomszédság tudta, hogy a házban egy milliomos lakik. Egyik este a kis ház, mint közönségesen, elhagyatva, sötéten állt As őszi szél iszonyúan fújt, a lehullt levelekel a quadalupi kertből a vízbe sodorta. Mi lépjünk be s magányos házba, felmenve a lépcsőkön, egy egyszerű szobában találjuk 1 magunkat. Egy tábori ágy, több szék, egy asztal, papír s könyvekkel telt szekrény vsn benne, a faion pisztolyok függnek, kardok s egy rövid két csovü golyós fegyver. Épen most lépett a szobába a lakos, ntans egy inas s az asztalon levő viassgyer-tyit meggyujtván s oly állásba vágta magit, mint valami katona tisztje előtt. Az ur egy zó- mök középtermetű alak volt, széles résvörös vonásokkal, kicsiny, vastag szemöldök alá rejtett égő szemekkel, határozott vonásokkal sr éles meUzetd ajkak körül. Ezen, egészben nem kellemetlen, de szilird akarat erőt gyanító arcz fekete, rövidre nyírt, gondoesn szétválást tott hajtól környezve,nem mutatott angol arczr*. Kern is volt angol, valamint a szolga sem volt inas. A gazdag angol sserepét ugyanú a híres rendőrfőnök — Liosó — jitazta s bii tosa szolgait inasul. A hát se volt oly lakat lao, mint a szomssédak gondolták, mert a ket hátsó szobábso négy markos rendőr ült kártyázással töltvén az időt Egy ismerős i« ult a szobában rendőrtiszti egyenrubábsn, okmányokat másolván — Moró Károly volt A biz pedig úgynevezett: rendőrcsapda volt A rendőrfőnök kérdé, hogy Reposo visszajött-e s midőn as inas igenlóleg vilassolt, mindjárt behívatta. Reposo bejött Egy öt és fél láb magái ficzkó lépett be, pálinkaivástól feldunsdt «'» Tizata színben átmenő orr, két kicsiny ptnröt szemmel. Öltözete olyan volt, mint egy valóságos lumpé. Ezen jó Reposo egyike volt a legdereksbb állampolgároknak, mert senki sem mondhetta rá, hogy valami roszat tett volna-terméazetes, hisz a ficzkó ezt az időt a fcg.v' háiban töltötte. Jelenleg a rendőrség tiiko szolgálatiban ill s as .Egérfogóhoz* tartozik A rendőrfőnök éles pillantást vetett " s röviden kérdé: mikor fogtok betörői? niío' den biztos? GYÚROM ANTAL (V«ge köv.) délután ÜL leáDyowtálj; 19-én re^ge] II. íe-ii.yoas.aly, délután Magyar-utcaa I. leánjou-tálv; 20-án reggel Teleky-aicza I. fiotstá)y ; 21-en reggel Teleky-utoaa I. leányoMtaJy, délután Petúfy-utss* I. fionUly ; 22-én reggel Pe tó.yutcsa I. leány OMtály, délután Magjar-ut cta I. fiotitáiy; 23 án reggel likola-utcsa I. leányotzUly; 24. 25. 26-án Nöi késimunka; 20 én reggel maganviiaga; 27-én reggel a II. 111. IV. fiowt, lornáuata-, 30-án Ai érdemao-nreat kioMtáuu A vitagálatok reggel 8, délután (HHlig 2 órakor kezdődnek. Kelt Nagy Kanizsán, 1877. június 4-én. At igazgatóság. — Kedves szolgalatot vélünk tenni, mi dűn tudomása'* juttatjuk a magas igafaágfígyi ministeriumnak, miszerint a nagy kanizsai ál-Umfegyházban az id<5 kosonként harabocaájtott fegjeuczeik el költözködésük elútt elmének bu csut veoni unitójukhoz, nértzerint: Ter-tánczky J ózcef úrhoz, ki n«kik „ajobb ától lóm ü veiét, borkészítés és pincsegaidáiko-dásból* oly annyira sikeres elöadáaukat tartott. Tudomásul vettük, hogy azon fegyénetek kfiny-veket is vásároltak, hogy esentul még inkább megiamerkedheaftenek az előterjesztett belyes elvekkel. Mindegyike előjegyez tette magát szól-lőveMtökre s mint értesültünk, Tersánczky ur által, megrendeléseket tettek a bortermő é* a cseuipge iájukból. Ki tu per fegyencz, mint a jobb tanulók egyike, kiváló megrendelést tett as idegen fajokból is, különösen kiemelte, hogy neki minden fajból, még a golden cbamponböl u tarUasék vissza, mert Ő as ások Arával nem törődik s nem bánja, ha egy-egy ojto ág 10 fo riotjába kerülend ÍB. Czélja azon fajokkal a vidéket meglepői és megismerkedietni. íme ! mar érni kezd a jótékony intézmény gyümelcse, vajha intézkedni lehetne az iránt, hogy az ál lamfegyhásakban a saőlléazet és boráasat he iyea, korszerű elvei ilyenkép terjesztetnének. A jelzett körülmény, mint életrevaló példa elég indok arra, hogy at-magas ministerium esen messzeható a jótékony intézményt szem elől ne veszítse. A szőllésset ée boráasat kiegészítő réssé lévéo a nemsetgazdászatnak, majd alig kép-seVstŐ helynsebb intézkedés a helyes elvek térj észt bélésére annál, minthogy hasonló elő J adások Wriassauak orstágazerte minden állam fegyházban Ilyenkép, hogy nagyszerű ered ményt lehetne feltüntewi,aí kétaeget n-^m ssen ved és a czél az, hogy nemzet és állam jótéte biziOBittasfték. A mennyire Örveodünk a felemlítettek oen, annyiban sajnálatunkat fejezzük ki a jelenben. Tersánczky Jóssef ur egy tanfolyamotbefejezvén, továbbra mftkodni megszűnt Hegaiuot eszel a hely** és üdvös intézmény, i meg azon jó remény, hogy eseotul afegyenctek axon nagyhorderejű tanításban nem részesülhetnek, miben bizonyár* nemcsak azok, hanem az állam U nagyon sokat vesetett. Kívánatos, hogy a hivánalmaknak oly sikeresen megfelelni képe* szakférfiút as állam a nagy-kanizsai fegyház regére teljesen megnyerni szíveskednék, mert csakis a folytonos előadások áhal lehetne a különben ÍB jubb útra térni kész haj la mot teljes érvre fejleszteni. — A nagy kaniM&ai kath. főgymná- sium álul f. hó 8-án délután 5 órakor rend© xett ének-, zene- és szavalatból álló zárünne- péiy a fógymnásium díst termében közép számú hallgatóság részvéte mellett meglepő eredménynyel folyt le. Különösen kiemelendő Récsey Ede V. oszt. tanuló, ki Ssentjóbi Ssabó Lászlótól mÁ.z együgyü paraszt", czimü köl teményt Qagy hatássál s gyakorlott ssabatos- aággal szavalta el. Érdekes volt a gyermekkar álul Weber „Kettős Euryanthe' dalműből előadott ének ÍB. Berecz Imre és Maywald Jó- uef tanár urak állal előadott — songora és harmoniumra átirt — „Adagio" Schubert F. C. mol SoDatájának kivitele — melyet neve- ■ett uraktól már egyik nyilvános hangverse nyen is baUottunk — esutul különösen meg tette halálát Verdi Troubadourja, elÖadv* az ifjúsági ének- ém zenekar álul, szűnni nem akaró ta pasai, fogadtatott s iamételése sajoa él- jenzéeek közt kéretett. — Érdekes volt végre főtiszt. Farkas László igazgató urnák as ifjú sághoz ét a jelenvolt kösönséghes iátesett sár-beszéde, melyben as ünnepélyen nagy ssá- mot képviselt hölgy közönséget, mint kik s nevelés iránt érdeklődésüket tömege* megje- lenésükbftn nyilvániták, különösen kiemelé. Mindnyájan fokozott elégültséggel Uvoitunk az érdekes ünnepély színhelyéről s méltán és •úvből kívánjuk, hogy adjon as ég magyar hazánknak több ily jeles Unárokat, kik as ifjúság művelődésére a köteleaségaserü tan tárgyakon kívül is ily hathatósan fáradhat- lan odaadásaal működnek közre. Éljen a U- nártestület, éljen a Unuló ifjuaág! - Endrödy Sándor, a fiatal költők egyik legtehetségesebb tagja, hosasabb ideig Olaszországban idósvén,C»pri szigetéről megér kezett Juniu* 2 án este üasteleiéra Balaton Fü reden az „Eszterháxy" vendéglőben annak ha- •tóas magyar érzésű bérlője Karlberger (Káro lyi) Nándor ur társas estétyt adott, melyen ssá- tnoean vettünk részt s a kedélyes, vidám táraa- *H *jfél után két órakor oszlott uét. Számosan *»»1 ijesztik egymást Füredtől,hogy itt méreg drága minden az idén, daczára a rósz időjárás "ült körülményeknek, as étkesés nem drága, as .Easterházy* vendéglőben ugyao ason árak vannak, mint p. Nagy Kanizsán, és pedig meglehetős adagok és ízletesek, asért jó lélekkel ajánljuk as .Esslerhásy vendéglőt- m indán -kinek. — Gyilkosság. Az »ligvári puszta köze lében f. hú 3 án egy kocsis ismeretlen tettetek által agyoniöretett, a gasgyilkosok erélyesen nyomostatnak. — A bogiári postakocsit kirablott • Füreden elfogott rabblók június 1-én Kaposvá rott rögtönbiróaágilag kötél aluli halálra ítél tettek s as ítélet rajtok végre is hajtatott. — Tihanyban, június 13 án urutik a bérmálás, mely alkalommal BUatoa Füred és Tihany kosta .Kisfaludy' gőzös közlekedni fog. — Rövid hírek. A konsUn ti nápolyi Örmény főpap DjeOmák prelátus Bud-pesten van. — Hiodssenty Gedeon egri áldotár, az egy házi költéssetjeJestér6a,meghaliEgarbnn. — A magysronzágiadóhivatsli tisztviselők létszáma jelenleg K22 egyénből áll. — A budapesti város ligeti artézi kut, melyen 8 évig dolgoztak, el készült. — Nagy-Váradon közelebb ülték meg a gór. kath. püspökség 100 évi fennállásának ünnepét. — Az Krny meggyilkolásával vádolt Rydelt 12 évi eulyas bortönre ítélte a legfőbb itélőszék. — iUjn'ay Ödön 19 éves budapesti joghallgató amerikai párbajban fób« lőtte ma gái. — A rögtön bírósági eljárást egy év UrU mára Sopronmegyében is életbeléptette a bel ügyminiszter. — Egy kolozsvári vasúti hiva Ulnok kéztel mozgatható velocipedet talált föl. — Gerster Etelkát a londoni olass opera hashoz szerződtették. — A „Jornal de* Debats" ismert oroszellenes iránysatu francsia lap, Oroszor szágból kitiliato:t. — Háborús hírek. (Jan. 7.) Bécsben nagy as aggodalom az iránt, hogy Ausztria- Magyarország kenyértörés esetén as erőseb bel fog tartani. — A ruat csuki törők ütegek Gyurgyevót bombázzák. — Szerbia Nis é* Akpalanka mellett azándéko«ik seregeit a muazka haddal egyesíteni. — Oláhországból orosz költségen ládákba csomagolt fegyvere ket szálltának Szerbiába. — Ai oross had sereg egészségi állapota igen rósz. — A moo- tenegróiak és törökök közt Moljat mellett csata volt, török részről 500 ember veszett el. — As oroszok a Duna melletti városokban legközelebb kihirdetik az ostrom ál i- pótot. — (Jun. 8.) Mac Mahoo négy magas állása tisz tet küldött as orosz főhadiszállásra. — Ali Szaib pasa a montenegróiakat teljesen meg verte. — £rzerum 114 ágyúval ran ellátva, melyek közt 28 Krupp-ágyu van. — A törö kök a görög határ mellett fekvő Raogonb kolostort kirabolták s a barátokat megölték. — Midőn a czir Jászvárosból eluUsott, 14 ház gyuladt ki az tlluminatió következtében. — Jászvárosba egy lengyel kapitány egész a czárhoz hatolt és a czár szeme előtt lett ön gyilkossá. — A muszka seregben nagy a pénz hiány ; a csapatok egy hét óu pénzt sem láttak. — (Jun. 9.) Milán a tisztikarhoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy rövid időn be fog következni a fegyverfogás szüksége. — Az orosz hadsereg főatkelését holnapra várják Turtukmnál. — A Sserb kormány eltiltotu az élelmi szerek kivitelét. — A szultán ha- tárosottan ellene van a próféta zászlója ki bon tásának. — Egészen valówinünok tartják, hogy Midhat pasa viasza fog hivatni. — A mooienegróiak öt fellegvárat hódítottak meg, azokat lerombolták s az Őrséget kardra hányták. Papinseletek. Sok nőre granaketaoak, bogr foiti baját; pedig dehogy, mikor Tette, fekete Tolt már aa. Ki koloabaég Tan a karibii ea a káveneaikék táreaaága köx6tt ? Ott pecsét, iu beeaQletet Teaetheti Sok tmber azért fogadja el mások Téleméujit, m«rt maga oea tod itéloi- Forc»* talaj as emWi kebel; jó aiaf ríuán, de a rou inoái gyakrAbban kel ki benne. Ei a Ugboldogibb ? — kérdi »gr nuoráa a paptíl. — A »*egé»jek — frUl e«. — meri övek a meayomág Ugj bat mAgú eok jót utt*>m ee -«ii.r — moüdja u nssoráa — as örök boldogság rénér«, meri ngrao sokat jattattaa koldtubotra Egj »*egénj deák télben koldoWin, est énekelt* egy fukarnak udvarában : a m«DvbSl jOvok most boxtiiok -, a nire a fukar e navakkal fizette kt a eugéaT fásé és ebeié fint: n*ra<ttál volna ott mo«t amm kellene ébeaned é. dideregned a fOldOo. Bitonjoi veo awftooj két gjertvit gvajtoLt a 8»t. ItibáJv altárja előu, meg pedig as rgviket a s*t. arcúnak, — a másikat a lábnál elterülő ördög-nck ellenében. Meglátva est a lelkeaz, kérdi, miért tstt* est ? Aa öreg aláxatotan axt leiele ; Uram, ea ut ballottam, niodcnfltt kell jóakarót keresni, mi-stás as «mb«r nem tudja, hová jaL HalUtok-e a kolerában, kérdi egj faltui bíró a nomnéá falubeli iimerősét ? Nem baltonk mi hál' Iitennvk, hát kigyelmetek bíró uz ? Ugr im! caak láttad volna, felelt a Mro, tJse.öttmket u vituk ki egreserre. A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1877. éri május havi forgalma. BEVÉTELÜK. fa m Peutár marad TÍ», 167f apnl 45,88085 30án Peettir asáala 14 Hiteleaiaea. 86,157 78 61,890 94 7,019 7,281 02 MMOJ — 870 42144 121188 1171 Váltí lolteoa íoivenj ie Tálto kaaut aaáml Beiratáai díj Kllueg HáajOTedelem . 19US19 30 10 aUaüeTO kamat . faVltét kamat 3*,', illetik Frank beiéi \ Értékpapír . Belet arán; , 140,858|54 Arán; koltate kamat Értékpapír taelTeay Lejog vaeai dii KIADÁSOK: 16 Adós Pénztár számi. 67,321|— 25.1011- 9,69«— 265&65 537 42 S56 70 875 4,060 89 57 31 11 lOlSO B#tét mánia Vált.- „ KölUÖn „ Betét kamat ,, Kötrény éi riltó kamat n Há«j öved* lem -várnia Ttatti fi.atés Beiét kamat 3*],, illeték „ Bélyeg U.«tek 20170 150 É-tékpapir Arany betét m BáLalpénz leiét „ Ontalak . Frank betét Arany ea irank kamat „ 75,362 98 373,476J78 440 Pésskiaxlet 1877. májú 3i-éo ÖNSM torjalom. Utasok névsora Nagy-Kaniztán, 1877. májút 31-töl-1877. június 6 ig. — .Araaj Koronába s'caimtettasillodába: KraQB U. Zágiáb. TaJün J. Bojape«t C»ator J. Z Egeratfg l)r. Gréaa J. Z^£(«raaeg. Skoblict N. Z.-Kgora.ef Qr. Jelasica N. Zágráb. Gr Wojkff; N. Zaaráb St^^lj N. lnke. Gold.teií M. Beei. Uauer M. BrUno Braun L Bn.iap«.L Baonjanc.r I Beca. Hirarhl U. Bccpnjhely klayar £. Naf j-6*ebeB. 8uiQer L 3é™. Szeadc J. BadapaaL Ibk«7 N. Szombathely. lok»r K. Kormaad. Pretamaakj P Z -Ej.r.M,. Prá- g.r J. LaibKb. — .Saarraiboa- caiawtt uállojiba t KoSler N. BndápMt Aogolo A Triót.t Cr.roUl E. Trieat. .T.kobj Zi BKI Faska U. Kapruncaa Hol. 16.Y F. Pánt Thilipp I. Uomborir. Micbel E. B«ca. 8oBii«nwald A. Ciáktoraya. Uauer N. Gráu. L«it«rr. dorf«r 1. Saegtárd. KOrmeodv N. Ketbelj. SaaghS J- Z Egerutj. Scbrarts I. Bíci. Erdei; I 8ierdabel;. Block 1. Oaebopf Ciajentik L. Wiatak gturaua N. Béci Takáo A SOmejh Blia A. Pouoo7. Bienan- f.ld N. Koa>4ro». Molnár N. Caáktorsja. 8..U. N. Lodbrag. Lakáoy E. Kottorl Polák B. BecJ Lenek 0. Lendta. PilipoTiu C. Záfrib Obwe«er C. Bea. Fonter F. Baja Biernfeld N Komárom. Sebwartt £. ZáfTáb ámieger N. Crargo. Aproach N. Becanj- helv. Friedmaa N. Dombóvár Futlak N Bndapeat. Honnan M. Beca Dárid J. Sopron. Neumann N. Raom- b.thelj BiTKbl S. Perlak. FOnt E. Prága. Scberta 8 Boglár. Lilaiák M. Perlak. Sturm U. Z.-Egensag. Groiamsan K. Pici Loir; G. Badapelt. Adler 8. Beea. Osr. Kádat J. Badapeat. Svaatica N. Rajk. Hobman N. Béea. Pratena A Eibifwald Preiiioger L. Ktbiiwáld DagoTiti U Caáktornra. Beamt Za. Beca. Kobn M. Beca. Etaser J Trieat. Luatig H. Debre- caan. Ke.chenU.il 8. Gjór. Welaa L. Béca. Lwpold J OraOTa. Rebm.dt N PoU. — .Oroaclánhoa' eaianett asállodába : Krwn M Oráta. Ebeiupasgv K. N-S«.-Mibálj. Hen F Budapeat. Pollak A PotaoBjr- Honig J. Bu-ia- peet. Kobn L. Siaaak. Elener J. SaUtin*. Schnb Oj. Pinkafő. Kelobeofeld I 7eairrem Xnlaníw A. Béea. Scberta A. Saiketfonírrár. Martiakorie. A Béoa Clonka F. BodapaaL Kranai A. Msrcsali. OrOou.lim H. Béo. Klambola A. Póla. Sacberloi H. A Ltodra. Blan J A. Leódra. Horgenatarn J. Gjrór Sebaatian 1. Budapeat. Kobn E Kesrtholy. KratoohtriU J. Ba bocaa. alilboffar E Badapeat Ooldateia £. Zágráb. Hoffmann K. Kapoivár. Waldatein £. BodapeaL Nen- bana J. Pattan. Aoar F. Grata. Eratt A. Bea. Hor- vátn J. KapoBT>r. Kobn L Z.-£gana«g. 8toluer M. SSitor. Teiaa J. Saombatnel;. Láng A Zágráb. Gltn- ner L. Zágráb. Kraoáa 8. Marcaali. Stainer E. Prága. Leiiek; Tti. Oráta. Bettlhe.m 8. Beea. Wallner T. Kaproncaa. Poponca S. Fineta Oiorfo A. Vetoneae. Slem 1 Kapoaiár. Kobn J. Hambtrg. Berger 8. Bn- dapeat Hoffar J. Btcaajbaly. MOUtt Za. Qráu. Sreriesitöl üzenet 23«8 Sa. Ketatbel;. Al epii riluanak noaa adhatunk Un, különben ia toraljak a ikonjT táljai koaleaet. *3<S«. y. Migkéailt, aüaUU koaoljtk 1 aaáp kolUaienjL Placdárak. HÍTataloaan jegjsett piaoiárak KaaÚHTánei piacsbaatoú koayvíMl: 1877. éri janim hó 6-in. ÜMMX legjobb aal; 39, V, bektoüterkiet, 100 kilogranai aaerínt: 14 Ért — kr., koeéaeaera inl; 38, 13 frt 50 kr. — Ketaaeree legjobb ml; —, — frt — kr. kssepeeera anl; —, — frt — kr. Boaa legjobb aal; 36,11 frt — kr., koeeptaert anl; 34,10 fh 20 kr._ Árpa legjobb anl; 3i, 7 ín 70 kr, koeápeeert aal; 90, 7 frt — kr. — Zab legjobb ial; 20, 1 frt, 70 kr kosápaaern aal; II, 1 frt «0 kr. — Knkorieea (tengeri) 9 6t — kr - Bnrgoo;a 3 frt 40 kr. — 8ain-Uaat 28 frt — kr., Meml;e!iast 26 frt — kr., kea;e>-liait feber 20 frt — kr . fekete 17 frt — kr. — Eiaa 28 frt — kr. — Bua-dara SO frt — Arpa-káaa 34 frt — kr. — Borii 80 frt — kr. — Leneae 30 frt — kr. — Bab 10 írt — kr. — KSlee-káaa II frt. — SaTanTn-kápoeeta 16 frt — kr. - SaTanra-répa 12 frt — kr. Seena kotdu legjobb S frt 60 kr., koeáp- laerfl — frt — kr.; aaána kötetlen legjobb 2 frt oO kr., koaápeaera — frt — kr. — Kotott- Tag; ágy- Baalma legjobb 2 frt 20 kr., — k&aápaaera 2 frt — kr aaalma ukarmáeTnak raló legjobb 1 61 80 kr. kOaepaaerd — frt — kr., eaalma alomnak Talo leg- jobb — frt — kr., koaápeaeril 1 frt 50 kr. — Uj- bor beetoiiterkint 7 frt 50 kr. Ó-bor 11 frt — kr.— 1 liter pálinka 60 kr. — 1 liter eeaet 8 kr. — Bükkfa, egr kobméterkint, eg; méter boaaan baaá. bókban, keiee»trmaáaaal — frt — kr, kereeatrakáa oelkul 3 frt 50 kr. — Caerfa kereaitrakáaaal — frt — kr., kereeatrakáa etikai 3 frt 20 kr. — TMgria kereeatrakáaaal — frt — kr., kereaatrakáa nélkül i frt SU kr. — Kóeaee a bánTábol 10U kUogrammkint 70 kr. — Lásapaolaj, repeaából, eg; kilogrammk.nl 60 kr. — Stearingrert;a l frt — kr. Fagjngrert;e ontott 68 kr., mártott 72 kr. — 8aappaa il kr. — Njer. fagjgrn U kr. — Lámpa-bei, eg; méter, 8 kr. — fcUrbaaaa eg; kilogramm aaerínt 50 kr. — Borjohua 54 kr. 8ert«abna 60 kr. — Sealenna 80 kr.— Uiaanoaeir 92 kr. — llarbaaair 1 frt 20 kr. — KSmén;mag 66 kr. — Yoroabag;ma 20 kr, — Fog- bagjma 40 kr. — Főtt ao 16 kr, k6-eó 14 kr. — Bora 1 frt 30 kr. - Papr.ka 85 kr. — Caokor 68 kr (P. h.) Miniagír, T. aijeg;aő. Érték as v*ltéf*Yi« június 8. 5'/. meuüqum 60 95 ; 5'/, um> klilwAs 66.30; 1860-k. álladalm. kaloaoo 110.40. baok- réur. 776 — ; kitalinteawti reaavenyok 143 40; London 125 20; magyar töldtebermouiee. köt vény 73 75; temeavári fÖtdtebermeateMÍ kót- rény 72.50 ; aoprüni foldtíhermoolaai kölTonj 72 — ; burvAt-alttTOa fÖldtehermeote*ei kötT(ÍDy 83.50; esüat 110.80 ; oa. kir. arany 5.96'; Napoleood'or 10.02 ; arany jar. 72.50; márka 61A0. Vasúti menetrend. Érvénye, májua ló-tói 1876. A bnda-pesti idótmautó óra szerint, indail Kauiiaáröl Vonat hova 1 teám Ora Perc. Id8 305 Eeaik, Uobá«a,DomboTár a Fiaméba 4 48 reggel 215 . . , , 2 S0 delnt 212 Bnda-Peetre 4 68 reggel 202 2 6 dé.ot 204 . 11 30 eirre Jli Benbe (S.(Jmbatbel;,B4oa-Ujhel;fele)5 8 reggel S01 . 11 48 oetre 315 8opron;ba S 38 delat. 203 Trieiatbe el Pragerbofon kereiatal Orici ei Becabe 4 50 reggel 201 Tneeatbe ea Pragerbofon kereaaHII Oráca 4. Beeabe t 47 delut. Brkraik Kanixatiira *»■«.' 316 Eaiek, aiobáea.DomboTir a Fiaméból 1 41 delel. 206 , . . 11 11 eetTe 203 Buda-Pettrol 4 20 reggel 201 „ 9 5 dálnt 211 9 44 eer»e S14Becabol(Saomeatb. B««e-Ujhel;)felSI 10 21 ee»e 3O3 „ „ , .46 reggel 316 8opron;ból 11 5> delel. 114 BáeabSl Gráca, afarbarg, Pragerbof felül 4 12 reggel. 201 Trieeat- áa Báeabol Uarburg, Pragar- bof feltl 1 21 dálnt. 204 Trieeat- ea Tillaehbol Pragerbof felöl 11 — e.tre efarbargba eaatlakoaáa 7illaeb ea Franeealeatbe . . . . Piaaeeafeetból. HeU naptár Jasl ■HO-nV Jemaae 6-kj 1(77. a, . áa betű Katk. ea prot. G o r 5 g aap ' naptár naptár 23. As elleTedt jabroL Lnkiea XT. Vataraeu G. 3. afarg. »9 B. lTne. ti 11 ' Betit Barnabáa 30 Iiadu •Sl ledd rhail 31 Hermia 13 Seerda P. Antal 1 Ó jonini * 14 CaatorUk Taaol P. 2 Nicepb. m 16 Péaiek Vida M. 8 Lneiaa m 16 Saombat R. Pereaea 4 Metrof. Felelős szerkesztő : BátSTfl Ujta. Nyilvános köszönet lgea tiaatelt Hiracbler Teatrérek, al.o-dombo-rai deaaka- át épfiletía kereakedS nrak — aa alao-TidoTenai t&akároinHaknak 200 darab epdletttt ajia> dekoani kegyeeek Toltak. — ebbéli nemea aaiTt tec-tOkart aa AlaóVidoTeca kteaeg elo|járeaága — aa illet! károtoluk Herében — esenael forró koeriae-tet OTilTánitia. Alao-TidoTeca, 1877. évi jnniu 7-én. Aa eloljárotag megbiiáaábo!: P1CHLER IMRE, kosaegi jegraö. •) E rcTat alatt koalottért feloioeteget .em t Tállal a Baerk. Legnjabb orosz-tőrök csaíatérképek.««tm«m«m:«m«m __7 • l»j t ' £ •Til7ir"HV vii, »•»» villaojoa éieny, melyet inni vagy be- WWQlfllISS Ifl'iffifM UatiUll" |41eeaeoi lebel, elíeejrili a« étvágyat, em黫tc»u T T rtlllllO •WXJtiOrjM. *. .Irá.!, »a arcinak egé.a»égea aaint «d • vér tiattitáa. é« " 1 idegek eróeiléM álul, «•*« • leBüdültebb bajoknál ia. Kiilönöwu ajánlható mell , ati»-, idegbaj (.gyengeaég) ea gSrvéTybra awn- veiknek. Ár. ti üvegnek 4 frl'.";. e., Yi Ü"K 6 frl 50 kr., MO-nem etámituuk. HannáUti uUaitav ingyen. rUktárno- ié tolnék. Dr. Burckhardt, gyógyszerész. (Greli & Radlaner) I--*) , Berlin, W., Wilhelmstrasse 84. mmtmnm mnmntm Árlejtés- hirdetmény. iDy-Ttr*adi áUmmiíton l«vő I havi 2.467. aiámu mugu r< ndeletéT«l 5OlO frt 70 Éten kid kijanuwi mooka. bUtonUxa UkiotetébŐI alölirt hi*«t*J irodijábaii Wyí 1677 én janiot b.> IS-in reggeli 10 órakor egj nj-M), canpin irinbeií «iát>latok elfoe»dit melletti nyilvinoa árlejtói fog tartatni A. iráíbali ajánUtok 1877. ivi janina b-^ t8-án nggeYt 10 Ariir fogadtatnak el, Pttkben n ajioNtteTÖ »•▼•. laka** é« poigiri illatw poDtoaao kiU^oiaő , továbbá »«á«i«al ia MO^al kiira^ló aaoo a«iilíH •lenfed^«, meljtírt et*n manl.á1,itokat elrillalni asándekoxik, Tilágonan kif-j«ieDdS répr*, ho«7 a körts(TT0U«t ea urvet betekintette a hogy a k«-lörl.-jTM f«lt^ti>lt>k tartalmat iameri, eteket elfogadja. Ai ajánlatokból a TÜlalati Oaaxeg lO*/e-j«» ki^s|>««mbeik, T«fT «M-rju állampapirokban caato)and6. A nfiBt«re]rén7«k e* k ölön leget f«l!ef-lek alolir hivaul irodájában a axokott biv«t*lo* órákban megtekinthetők. Z*la-E(rerae-geo, 1877. éi\ jnniua b^ 1-én Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. OOOOOO hölgyvilág p| o a Ih at 1 a A Qá».l hÍTataloaan ' alm a 11 a oRAVISNAMEi = I Ezea vllajbiri uepitouer ' I plllaaal alatt a Itgazebb. Iq | teraiészelesb ifjv arezazlat i jí «IS » bírt fakgriti fr(« I alti ú Innltia, t ltj keha. | taaaltélveiHlanzl, oiúvo . lit [fl^róriál iHü Up I IGl, mijfollokat, omSrB..é- \ p«t • a bor niDdea lisitá- I . talaoiáfajt ■ a ritupurt, ra- í lamint mitiden kdiű I I fíilCsiegeasé te« . Ns|yJLaB)náji kaphacú ra- ' I lo.li nn.; | Práger ur gyg ) rában. > Vidéki m«grcDd«léBeket ] ' pon'oaao teljesít (3H2 S —• ) trhwara HcBrili, adapeat. Miria Valéria-ntcsa. mttttttxt Ixttxttxttt IHirdctés! A uemastltőEl árutirlat B-cubcij ftl<,í,]á* végett a követaeií ím-tSneffket booát áru a meaél oicaón, ».k B frt 65 lETért o. é>. „„minl: 1 klloadaen jil járí idíp..- [ 1 iinibinmirt, mivii toa 6T ít, aranyotott lincz- ] bárki ia a Ugaaebb daxabo- I Itaük. 2 vaUdi japiai Tirágedényt, terem dtaaitesfefll »olf>lhat. 1 pompás f £ ny ké p al b a no t, j jt t « r i t 4 k t t 6 we mily re, királikép«BajáadékDak igen alkalmai. 2j e.lemf«jet, egy egétzen aj Na IkiTill «red«ti tréía. 1 pir digtat keleti kondi-ciipí l, •Injfibotrtlso tmlpbfir-rel, B8k éa arak tUmira. 1 Mép iiitilieiengetjAt, a lefjobb nj arany biíl I taijsa japioi dohioyió kíiiUtet, melj nii.deot t irtat max, a mire csak *gjr do-h&njriok ök^ koárkát, diinaineaetu 6 kitflnn caáai kir. axab. e • fi-6 kitnuS osáat. kir. ssab. k á-6 japán c • é ■ X « t, kiváló * kia o I aj fa 11 in en j t, hir- 6 darab dr Dnpont oevei ne.t.rck mtv.in.k »á aéfi ..mppa»t aolata, diiaei keretekben. t Öaax^M>n 88 drb Mind aa iu Waorolt 38 tánrj a lejjobb kivitelben ■ar* i Tr< 65 kr *Va| Czimj Nemzetközi árutarlat, BurgrlngS. (368 4-10) ■ncfrftiideléiiek utánvét Q>t>ii.tt p..atű4*n Jtfyztt Mintán a tárlat rOY.d id6n fo!o„*lik, a vidéki megrend*-mitél hamaraLb kérjük. WijüU Jónef kiadó-, Up- éi Bro«<UtiUa,<to könyrkereskedésében Nagy-Kanizaán (233 8-*) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és £<* kereateu>«k. Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr, postán Métküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. | (384 Handtke : Generalkarte des schwar- zen Meeres mit den Karten des Bospo- 385. iii. 18?' rus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. General-Übersiehts-Karte llurabid kij folyj íri . des gesammten Russisch-türkischen Kriegs-schauplatzesin Európa und Asien, nebst Rnmánien, Serbien und Montenegró, dana Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Üsterreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét-' küldve 45 kr. General-Übersichts-Karte des gesammten rnssisch-türkischen Kriegs- schauplatzes im Kankasos, finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. ToTábbá: Gyönyörűen kiállítót rom. kath. imakönyvek iru: Beké Kriatof plébános. Mind™ halai kOnyvkcretktdétl-fn kapható : Henyél Mulattért. S-retü, főzve 1 frt. Fel borben, tokban 1 frt 26 kr. Egész bórben. tokban finoaiiaranyinetszessel 1 frt. «tt ar. Egesi l»ir, aranTmeuzéa. csat éa kerwjocl 2 frt. SO kr. Zergebőrben. csat és díszítéssel 4 frt. Finomabban készítve 6 frt. Selvcm- v. bársony Vités aranymetszéssel díszítve 8 —10 frt. ■ewyel aia»aáak«rt, ('finom papírra nyomva. 12-rélu, bat kitnuó Űavéaaeg avéaye. ' aczeüneWíetfl kepj,,-!. S/innvoiaatn rzim-Biztea lelki vtxtr, \ lappal. Negyedik kiadás. Ara fítzve I trt. Fél bőrben, tokban 1 frt. ÍKI kr. Ep-sz bör, finom aranymetszés és tokban I frt. 8n kr. Aizel kereszt es csattal 2 frt. HO kr. Zergebur diszitrsst-1 3 frt. 40 kr. Finomabb kiállítassa! '.-6 frt. Selyem- vagy bársonykotés diszitménynyel 6—8 frt. Maaiyal eíuaáakert. S'2-rv'iü, temérdek képpel díszítve, papirkotés, tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczéi kereszt, raattal 1 frt. Zergebör, díszesen 1 frt. 50 kr. Selyem-bársony diszitménynyel 2 frt. fiO kr. Elykazl éaekkíayi. kötve IM kr. Hoaiokkoaáraal ealéay. kötve 411 kr. Kíe Rciaáskert, kötve 30 kr., aranymetszwael 50 kr., kereszti'l SO kr. Mindennemű irodapapir; 1 rízsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3,10, 1 , fél minister 4 . 20 . (a 1 , egész minister . . . . 8 —9 , — , 100 nagy negyedrétü len boríték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példáty diszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Birtokeladási hirdetés. Somogvmegje Neme«-Vid mezflváro* haláriban e?y 500 boldaa Ugoailott bírtuk, bottá Urtocó kellJ >;aidaaagi épületek, iakház, korcama regkle.maloaiáa vásárjog, mégiatöbb taellértelekke! f. éri juniui hó 10 *» 11-én aubad kéaMI parciellákban a beljaainén eladatni éa kibuiutni fo^. Egyik talajdoDM ea megbiiott: V; B. (381 3-3) Tárcsái fürdő. Tárcsa a magyar-osztrák stájer határ közelében, 'Vasmegyében fekszik, 6t órányi távolságban Szombathely magyar nyugati vasúti állomástól Vasat tartalmazó forrásai és filrdóje kitünó hatásnak, különösen a íérszegénységból származó minden betegségek, idegrendszer zavar nóknél és férfiaknál, a légzési és emésztési szervek idült hurutja stb. A fürdó orvosa: Dr T h o m a t. Májiu 21-tól jnnius 15 ig és augustns 1 tói szeptember 15 ig leszállított árnál. Az idény megnyílik május 21 én. (357 4—6) A fürdői felügyelőség. A Dyereméoyekért a kormány részérói kez«ikmitf>tik. Klaó hniú: 13. M 14. iaala-a. ST5.0H0 mark uj onnét birodalm érték. Szerencse-j et\ e n t é 8. Felhívás, a hamburgi kormány részéről kezesked- tetett (352 II. 5 6) nagy pénz-lotteriából rrrdő n>(*r**inéiiycUbeni réMztv<*vé«rf. niflvnél 7 millió 470,000 birod. mark biztosan nyerendő. Eaeu cxélsi<*rOen aaervaaett péna-Iotttriának. tervtcerUl^ cafck 79.500 •orajt-íyr* alapított Bjerenwmek kó»etk*.z.'.k : 1 ny. rnnpry -íh».ő!eB 375 000 l.iro.l mark. kalftalei 250 000, 129 000. 80 000 60 0»0 50.0oO, 4« 000 36.000 : t-upr 30 000. ■ • 25 000 <«.-20.000 í>«m 15.000. 12 000 <■« 10.000 íi-,>r.r 8000 •• 6«H ttimnr 5000 éa 4000 ^-'"--szor 2500. 2400 <-s 2000, 11 :->-.,:., 1500,1200. ■ I«M 13 .» ■>.., 500 300 . 250, -.'.'» f, i ...r 2M 150,138,124 . • 120, Ht.f9-j r 94. 67 55, 50. 40 -s 20 lir<„i mark. mt'ly nyer, menyek nétiány bt) alatt 7 osztály lián bl2t«tmB <hjillnak kx eleő nyereménj hutáB haMai|lla| f. é. június hó 13. és 14-re áliapittatváu mén éa ára egy ng^sz ered«ü M>njegyB«k camk 3 frt 40 kr. . t«l r . . 1 , 70 . . oegysd . . » — . 85 . a karaáiy réuéril keza«ksdt«t«tl •fe.tü urajdytk (»'■" tiltott igérx'uyrki a vételáraik karaieataus, kéazpéizbtil vany aaata ■talváay otjáal beklldéae aellett álulam még a legtávolabbi vidékekre is li-kilMetnek. Minden mesrendelü az prHpti sorsjegygye) együtt i-g\\ a kormanyrximmel ellátott játRzotcrret llfyafi, a hilsás ntán pedit; Bi»atal»fi njereBiénykiinutatásr kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartág mellett intéztetik el. |f Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bénnetitve beküldést, akár pedig ajánlott levélbeni átszármaztatása mellett eszközölhetók. Mesreadeléaekkel miodunkt teljes biz*lomm*l for dúlhat Sámuel Heckscher sen. bank- és vdltó-fiziptr'her Hamburgban. DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Napy-Kanizsán, Kazinczi utcza i ezelőtt Sörház utcza) Unger-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál lítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minflségben esz közöltetnek. (346 ij_») 900COOOOOOOOOOOOCXX3< MATTONl's Königs-Bitterwasser TÉR WASSER *?V*"" OFNERSITTE" ■•'•"• »w' >a«».;rk««*a.". atí MATTONI & WILLE, k.. fctKwr Kr í TWtirlH«i Mse KAISER NAGY-KANIZ8A, 1877. Jnning 14-éa. •&7-13C Tizenhatodik évfolyam. aMasUalár: af«M érvr*. . a Irt. é 10 kr. 8 Ataabofl petitsorban 7, aiáaetUcor 6 ■ mtndea loráftbi Mrert 6 kr. MYILTTÉRBEN eeroikínt 10 krért te- KM fal. KiaealAri illetek minden " efjea hirdetéseit kalon/ . 30 kr. nseteedf. k ZALAI KÖZLŐIT ÖZLON előbb: LA-BOMOG A lap aaeflean riaait ilictt kCtlem(a;ek a ixerfcetslSnBa, anyagi reeeic Öleli kCBlenéarek | kiAdiboa bét iotiaesagk: IténBentetUn levelek c.«k meri mnakstar asklfM íogadtaljiak ol Kóairatok visasa kUdemek. N.-K»nlx8«T4ros helyhatóságának, nemkülönben i „n.-kuízMü kereskeielai » iBArbank", • ^L-kulml Ukarékféwtár", * „zalamegyei általános tanítótestület11, a „n.-k»nltt«l kisd<>d-nevelö egjftK&let", a soproni kereskedelmi a Iparkamara n.-kanizMl ttlváJantmáBja" > Ubb megyei és Tárosl egyesület hivatalos értesítője. Belénk.nt kétszer, vasárnap- s csütörtököo megjelenő vegyes tartalma lap. A lalamegyei gssdaeágl egyesület Zala-Egerszegen, május 7-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből a következőket közlik velünk: Nagy-Kanizsán, az 1877-ik éri aug. hóban megtartandó gabona- és borvásár létesítésére a rendező bizottság kiküldéséről Árvay latrán ügyvezető elnök előterjeszti, hogy az 1876. évi november (ián tartott közgyűlés hozott végzésével Nagy-Kanizsán, az 1877. évi auguxztus hóban gabona- és borvásár megtartását elhatározván s a mait évi tapasztalatok eredménye szerint netán szükségesnek, vagy czélszerünek látszó módosítások iránt vélemény és javaslattételre Nedeczky Jenő borászati és Báán Kálmán földmivelési és szakosztályi elnök urakat felkérvén, az előbbitől az eladásra kiállított palaczkborok megjelölése s a kóstolást díj iránt a javaslat be is terjesztetett. Nedeczky Jenő borászati szakosztályi elnök ur által a máit évi borvásáron nyert tapasztalatai alapján tett helyesen indokolt és a mutatkozott hiányok megszüntetésére ezélazernnek talált javaslat elfogadtatván, a közgyűlés az 1376. évi april 8-án Nagy-KaBiaánUrtoU rendkívüli kózgyales45/4fl. 1876 az. alatt és jnnims 24-ée agyuott tartott rendkivilli közgyűlés 79. sz. alatt hozott végzésével megállapított borvásári szabályokhoz pótlólag elhatározza, miszerint a borvásáron az eladásra kiállított mustra-borok minősége, mennyisége, az eladónak neve, a borok fekhelye és ára körülményes kitüntetésével jegyzékbe vetessenek és ezen jegyzék kellő száma példányokban kinyomva, a borváaárOD megjelenők között kiosztassanak, hogy a vásárolni kívánó a jegyzékből az ő kívánalmainak megfelelő borból kosto- lót kérhessen mtie ezélra felállított felügyelőség álul kiszolgáltathassák. — Továbbá elhatároztatott, hogy a borok kóstolása csak a dij lefizetése mellett engedtetik meg s hogy a poharankinti borkóstolás diját a rendező bizottság határozza meg. Ily módosítás mellett a nagy-kanizsai gabona- és borvásárnak a fenntebb hivatkozott végzésekkel megállapított szabályok szerint leendő rendezésével és megtartásával az 1876-ik évi jnnins 24 én Nagy-Kanizsán tartott közgyűlés 80. száma végzésével kiküldött bizottság ezennel megbízatik s Glavina Lajos egyesületi és bizottsági elnök ur felkéretik, hogy mindenkor kitAate tett hazafias ugybuzgalmával s erélyével ezen ügyet felkarolva, a múlt évi sikeres eredményhez vezetni szíveskedjék. A Nagy-Kanizsán 1878. évi májas hóban tartaadó tenyési-állatkiállitás és vásár rendezésére bizottság kiküldéséről ügyvezető elnök nr előadja, hogy az 1877. évi márczius 4-iki közgyűlés 19 — 877. számú végzésével Nagy-Kanizsán 1878-ik évi májas hóban az egyesület vezetése alatt jutalmazással egybekötött tenyész-állatkiállHás s ugyanakkor tenjész-illatvásár rendezése «tfettiractatTta, * Mhetofck rémietek megállapításával a RM mi veléai és állattenyésztési szakosztály elnöke a kinevezett bizottság közreműködésével megbízatott, mely bizottságtól azonban a jelentés be nem érkezvén, szükségesnek látja, hogy a czél sikeres elérése végett idejekorán kellő intézkedések tétessenek. A közgyűlés a megyei állattenyésztés emelésére nagy horderővel bíró ezen közhaszna vállalata sikeres eredménybei juttatása végett egyértelmüleg nyilvánult szi- láid bizalmát itnét GUtina Lajos egyesületi elnök úrban helyezvén, tisztelettel felkérni és megbízni elhatározza, hogy aközjú slőmszditására mindenkor áldozatkész haza -fiságával ezen ügyet is bölcs és tapasztalat-dós vezetése alá vevéa, mint az 1878. évi május hóban megtartandó n.-kanizsai te-nyétz-állatkiállitás tenyész-állatvásár rendezésére felkért és megválasztott bizottsági elnök a folyó 1877-ik évi márcz. 4-ld köz-gyülés 19—1877. sz. a. hozott végzése értelmében a kiállítás és vásár létesítése végett minden körülményekre kiterjesztett teljes tervezetet a földmivelési és állattenyész tési szakosztály és elnöke, ngy az egylet tagjai közül kiküldött bizottzág és Nagy Kanizsaváros általa kinevezendő ügybuzgó polgáraiból alakítandó bizottság közreműködése mellett megállapítani s azt megerősítés, ugy a szükséges költségek utalványozása végett legkésőbb az augusztasi gyüjésre beterjeszteni szíveskedjék. Az 1877. évfolyamában Csáktornyán, esetleg Keszthelyen tartandó gyümölcs és szóilökiállitásról Árvay István ügyvezető elnök ur elóadja, hogy az egyesület határo zata szerint, a megye különböző vidékein felváltra arankáit Megtartandó gyümölcs-, és borkiállítás a gyümölcstermésre kedvezőtlen évek miatt hosszabb idő óta meg nem tartathatván, minthogy a folyó évben kedvező kilátás mutatkozik, felkéri a közgyűlést, az érintett kiállítás előmunkálatai iránt a kell* intézkedéseket megtenni. Ügyvezető elnök ur előterjesztése közhelyesléssel fogadtatván, a közgyűlés ezennel elhatározza, hogy a folyó 1877. évben és pedig ha a gyümölcs- és szőllőtermés a kiállítás sikeres megtarthatását remélleni engedik, Csáktornyán, vagy a körülményekhez képest Keszthelyen, a már megállapított szabályok és módozatok szerint, a gyümölcs- és szőllőkiállitás megtartassák; — világosan megérintvén, hogy ha és a menynyiben a jelzett körülményeknél fogva a folyó évben Csáktornyán, a gyümölcs- ésszől-lókiállitás nem tartathatnék meg, alegköze-.,. lebbi alkalmas évben fog az ott megtartatni. Thassy Lajos egyesületi pénztárnok ur ai 1877. évre a költségvetés tervezetét beterjesztvén, annak alapján a zalamegyei gazdasági egyesület költségvetése az 1877. évre következőkép állapíttatott meg: 1-ör titkár évi fizetése . . . 500 frt 2-or ugyanannak irodai szükségleteire és posta-kiadásokra évi átalány 100 , 3-or pénztárnok fizetése . . . 200 , 4-er szaklapokra és könyvekre . . 80 , 5- őr nyomtatványokra és az egylet közlönyére 200 . 6-or a számadáshoz azükséglendő napló, főkönyv s egyéb kimu tatások nyomtatványai beszer zésére 50 , 7-er a kertészeti szakosztály évi megállapított költségvetése . 575 . Az 1. 2. 3. tétel alatti rendes kiadásoknak évnegyedes részletekben, — a 4. 5. G. alattiaknak a felmerülő szükséghez képest — a 7. alattinak az illető szakosztály szükséglete szerint elnökének utalványára a pénztárból leendő kifizetésére pénztárnok ur a végzés kiadásával utasittatlk. Pénztárnok ur által rendkívüli kiadások czimén a borászati szakosztály részére 200 frt, szőllómivesek jutalmazására 200 frt, a selymészeti szakosztály részére 200 TÁRCZA Álmodjál... Álmodjál édesen Sedre* k» angyalom, Mosolygó Mereleai Sing aaioo Almádon 8«Em >> majd Álmodik, Keblem kin tjrttet . . . C~nán ép ki. *la» Deríti rejtekfc. 8 e kisded rényiugir, Mely Tirrmaat éjemen; Baessedaek emllata imAdotl kedreeem I SZIKLAI JÁNOS. A Monterey boecorkány. (Uliexn; Oj. atáu.) — Ok Sennór! — feleit Reposo — hogy minden biitos-e ? Én siorosan ragaBskodom BI ÖD pvuoáW Midin Miguel Károly ur Vaa*-gat feliunwte, még as este fal kerestem sít s korcsmát, bol minden éjjel 2—3 óráig reggel tvtomkodik. Mondtam neki, bőgj Méretnék valamit ateretai, nemsokára barátja lettem s megtudtam, hogy 6 Canóval a ennek nejéről, agy vén Panna nevű aaaaonynál lakik, kiaek Jóska nevű fia, asinte valűk tart. Kleinte Va-Mga nem bisott bennem, kéaobb aaonbaa, mi ■Un meggyoiód&tt, kogj csakugyan tii évig ültem, kivakkantotta, miawrint o, Caoö éa Jóska > legkötelebbi napon egy keraaketUnél fognak Worni; én i káara tettem okét figyelmessé. A ficskók érték mesterségüket, elóaaSr tuds kolódanak s midőn az egéas BEOmasédság ero-sité, hogy itt egy gaadag angol lakik, kinek egéax siolgacsemélysete csapén egy inaabol áll, - csak ekkor egyeatek bele. Ma éjjel itt befognak törni. — Jó — mowlá a remdtrfhSk, anélkül, hogy egy isma elvaltoaottTolna; — s Panna la kása csime? — Itt van Senoor Calle perdiva N. 4. — Jó van ; jsitahud 100 peaoa, holnap kifog fizettetni. Rapoao eltávoantt. A rendőrfőnök most csengetett s rögtön négy rnMrkatoaa jatt be Móré Karolyival» fe-asuJt figjoleramel hallgatták utasításait, Tisenegy óra felé Canó, Vanega, Jóska és Reposo a ka has előtt áldogálbk. Boraantó éjvolt;aaaél savBltéae mindig inkább erősebb Ion. — El ai a bál ? — kérdé Vanega. — Igen — válaaaolt lUposo. — Nem is bánom, mert agyas fáaom is ám s a aftél agy metaai arcsoaat, hogy saemeira csak agy könnyeinek, — sasogá Jóska. — Ai igái — dunnyöge Cam5 — hideg van, aaonban jobh időt nem is váJaaat- hattunk. — A dologboi igen; — viawnsá Réposo. — Egén kényelemmel laikatank a munkákoi, mintha otthon Tolnánk, ily időben nem kel) felni, hogy sajt csinálunk. — Meg van késetek és nordánvtok? — kérdé Vanega. — Minden késsen vaa. — JSjjetek, — monda Bepoto, — én itt jártas vagjok, majd utmuUtó lenek. Ebben a pillanatban állt a rendúrfonSk Mord Karolj és négy rendőrrel egy setét ablakban, néivén a uiványokat. Reposo minden rAl goadoakodott, figyesea felnyitá a kaput s as egén társaság s tolyoeön rolt. Repoao itt maradt örül s midőn Canó és Jóska meggj6 •ftdtek, hogy a halban semmi iaj nincs, Vanega egy uregmetaso gyémánttal koralaku Tágast laU ai ablaktáblán a már elóre elké-aaitett ragantékot nyosnott as üveglapra, esnek aegélvével a kimetuett réast kivette, s egy nagy koralaku nyilas molaákoiott. Ekkor Jóaka kesével Benyúlt a nyilason, megkereste AB ablakrekesst, iaasan elforditá s as sb-l*k kinjik. Erre Vanega óvatosan belépett as ablakon, C«no kivette. Jóika éppoi alánok akart hágni, mi-don egy elnyomott kiáltás és egy tompa ru-hanás megállitá ot. Hirtelen a kimeüet fölé tartott s örült, midőn Repoaot ai ajtónál látta állni. — Mi baj? — kérdé ex. — Nem jol énem magamat, — monda Jóska,— egy félig elfojtott kiáltást s tompa iu- bánást hallottam. Esen pillanatban felnyílt egy mellék-ajtét ason sa angol állítólagos ssolgája lépett ki egyik keiében pisttolyt, makikban egy lámpát tartva- Jóska nem Tente el lélekjelenlé-tét, hanem gyorsan felhusta piestolyát s elau-tfitte. A bistos a padlóra rogyott, de ekkor már Reposo Jóskát megragadta s a fóldös nyomta. A lövés megtette a maga hatását — kevés perei maira a folyosó tele volt rend-őrükkel, kik a ha. körül rejtőitek. Egy órára raCaaó, Vanega s Jóska áros fedelet alatt a foghassa asállittattak. Esalatt Benitta és Panna nyugtalanul várták honn as eredményt. Reggeli 3 óra felé háromssoros ütést hallottak ai ajtón — es rolt a férfiak és n«k kosi megállapított jel. As ajtó megnyílt, négy csendőr lépett be, ai asssonyokat elfogták s egy reodorhivatalnok e suvakkal lépett elé : — Benitta és Panna, a törvény nevében el foglak benneteket. — Ördög és pokol! — kiáltá el magát a két ni, a rendorhivatalnokban felismervén Moro Károlyt. Egy hétre esen eset után min den nyilvános mexieói lap a követknö njaá got kösölte: .Végre sikerült a Monterey pénarerde igaagató gyilkoiait elfogni. Mily gyakran tevéd a rendőrség, kitűnik a gonotstevok TlJlo misából. Moró Károly, a meghalt hasonnevű ügyvéd 6a égésien ártatlan volt. (S most kö vétkeseit a valódi tadóeilás e bűntényről.) Az elfogásnál Moró Károly mint rendorhivatal-nok működött s asonnal reDdórbistostá ne vettetett.' wCanó és Vanega, a Monterey kor-, mánysó meggyilkolása, Panna — mint méreg-keverí — a bűntény enkoslése-, fia Jónef a rendőr-hivatalnok agyonlövése miatt, kötél általi halálra lAnek ítélve.- .Benita, Canó neje, Refugia, a Halién-deroa felesége, ki Panna tanáesára mérgasett enyhito körülmények miatt, ttieliöt éri snlyos börtönre ítéltettek.* A két utóbbi holnap vitetik rendeltetése helyére. Canón, Vanegán, Pannán és Jófaefen ae ítélet ma reggeli négy órakor fog végrehajtatni. Egem Mexicó e kivégsaa felöl besséit, frt terTeietbe tett össregek, minthogy a bo rászati szakosztály által részletes költség vetés, a melyből a fölmerülheti költségek részletesen kitudhatók s megbírálhatok len nének, elő nem terjesztetett, — a selymé- sxeti sakosztály működése pedig teljesen megszűnt, * szőllőmivesek jntalmazására eddig csakis a netán felmerülendő eset elő fordnltiral a közgyűlés iltal megállapítandó összeg fordítható, ai éri költségvetésbe fel nem Tétetnek. Sttmegb járás tenitóki.rének 1877. májm hó 2-án Sümegben Urtott közgyűléséről. Jelenvoltak: Ferber Jóssef, Mojzer József, Dtdí. Somogyi Cyprián urak, miat pártoló Kendéi tagok; Könnye József elnök, Bruc-ker Alajos elelnök, Károlyi János jegyző, Dr. Stirliog Sándor, Táfferner Béls, Grosz Lipót, Exoer Alajos, Varga Jóssef, Németh Béla, MeUl Henrik, Berkovits Elek és Csigó Mán, sümeginek. Hadik Mihály gógánfai, Kulmán József ukki Ható Jgnácz dabroncii, I>erdik Antal nagy-górbói, Nagy József csehi, Végh Jánoe banii, Tóth Lsjos mihályfsi, Goszlon József, Gslsmbos Lajos, Láb Ignácz rendeki Unitó onk. 1. Elnök a jelenlevő tagúkat röviden üd vözölvén, a gyűlést megnyitja. 2. Elnök tudatja a közgyűléssel: a) hogy • választmány a lefolyt tanévbon 6 ». ülést tar tott, melyek kósül T.fferner Béla reáltanár a jelesei* képíó művészekről tartott felolvasást Brucker Alajoa értekezett: .Mikep keltjük fel tanítványainkban a figyelmet és miként tartjuk a>l fenn továbbra is". Ádám Iván reáligaagató elóadá: .Mikép kell a mértanból a négyzetet szemlélet alapján tanítani.' Dr. Stirling Sándor a mennyiségtan oksxerü Unitáaáról; ugyanek kor Metil Henrik a kereskedelmi saámtaoból, kiilönöeen a kamatszámítást, b) Bemutatja: Orosz Lipót, Haraányi Ferenci reáltanárok, Ber- koviu Elek, Goszton József és Galambos Lajos aj tagokat, c) Kéri a rendes tagokat a tagdíj hátralék lefizetésére, valamint jelenti, hogy szón vidéki tagok, kik Bem a tagdijat, sem pedig a gyűléseket nem látogatják ai egyletből kilé petteknek tekintetnek, d) UdvöaK pártoló tag jainkat, kik továbbra is mindnyájan körünk tagjai kivannak maradni. (Éljenek!) 3. Jegyző olvassa „Az általános zalame- gyeí tanítótestület' elnökségétől érkeaett levelet, melyben jkürQnk a tagdíj hátralék befizetésére, valamint ennek Kanizsára a központhozi bekül désére szólittatik fel. — Továbbá a muraköai tanítótestület elnökétol való átiratot; erre eloök tudatja a közgyűléssel, miuerint ei már Stt- megh jkór 1575. év május hó 19 én tartott ülé- aén letárgyalva lett éa Kanizsára aa arról aióló jkönyv, valamint Caáktornyára megkuldetett. 4. Brucker Alajos a)Mint már több isben, ugy es alkalommal is felhasználta az .Eötvös- alap* ügye ismertetése és pártolásra leendó buz dítást ; (találkozott ugyan ellen véleményező is. de a velős érvek ellenében beszéde egyéni néaetnek tekintetett) b) Felhivá a kör figyel mét a .Népkönyvtárak" felállítására, mely üd vös eanBének keresztülvitelére ajánlja a már múlt évi dolgozatában kifejtett nézetét a szak osztályok alakulására a vidékeken, — eze*. együL működé*, által hiszi k«J»r.bbeB efiendónek a népkönyvtárak «£**"«: meghes népkönyvtár™ Is tsW e^tánczvigalom ****"-aágtól, mint tiszta maradványt e zífc. c) F.lolvaeást Urtott: Kifj országb" artÍDi megyeUrület TihoztatisóL ^5. Grosz Lipót r. t»«ár „A. eleny és szé-neny vegyülete, valamint a szik-Tu késBtése ""^6 Alelnök felemlíti: Hadik Mihály gt-gánfai veterán Unitot, e(ryletünk«ek egyik buzgó tagját, ki me-bsn Gyorvárott ssületett, tanulmányait N.-Kaniisán akkor couvictor Deák Ferencs pártolásával végeste; tanítói pá lyáját Zala Egorszegen kezdte meg, Türjén• mint önálló tanító 1823-ik évtól msuj Gógánfán működik ; mint ilyet a nemzet ezen hü napszámosát, - ki jelenleg is kénytelen tanítani, -kívánja a kör a zalamegye tanfelügyeliaéghez felterjeszteni. 7. A jíví ülés meghatárosása a választmányra bízatott ■ 8. Elnök kéri a vidéki tagokat a jövő gyűléseket látogatni s azokon előadásokat tartani, mii egy hóval elóbb a választmánynak be jelenteni tartoznak. 9. Elnök megköszönve benne ■ tiszttirsai ban való bizalmat, aa elnökségről egyetemben lemondott A jelenlevő tagok, tekintre elnökünk buzgó tevékenységét, 6t ujolag tiazUáraaival együtt, éljenzések közt megválasztották. 10. Elnök a pártoló s vidéki tagúknak a gyűlésen való megjelenésükért köstönetét nyil vánitja; mely után az ülés feloszlott. K. m. f. KÖNNYE JÓZSEF jkBri alaüll. KAKOLYI JÁNOS, i Levelesés Sátonüja-ljhely, 1877. jun 3 Tekintetes xxrkesztő nr! Még élénk emlékezetüukbea van ason fogadtatás, melylye! a török nemzet küldőt teit a (óvárosban a más helyeken w megtisi-lellék — és már is egy ujabb nemzetközi áriul kezesnek lehetünk tanúi. A törökben rokonunkat ismertük fol t^ igyekeztünk is a legközelebb lefolyt betekben kifejezést adni szivünkben táplált hálánknak, melyre különösen szabadságharcaunk hősei iránt mutatott vendégszeretetük állal tették magukst érdemesekké, — ms pedig Sátoralja-Ujhely és vidékének polgárai, hazánk hegyektói koszonizotl éjssaki határánál ason nemzet fiaival szorítottak kezet, mely 48 bas nemcsak részvéttel viseltetett ügyünk iránt, hanem több festor kjUonáral is gyára pitá a szabadságunkért harcsolók hAseinek számát. Értem ezalatt a lengyeleket, kik nemcsak szomszédaink, hanem barátaink is, miről f. hó 3-án volt alkalmunk meggyőződést szerezhetni. Ugyanis a magyar-galicziai vaituti igazgatóság leszállított áron kéjvonatot retdesett Galicziába, LegenyeMíbályitol Lupkówig, hová, midón megérkeztünk, nemsokára a lengyeleket szállító vonat kozelgéae tudtul adatott A lengyelek s magyarok résééről s lem. gyei nWhymnu«i™l feg-WIUk, a velük %t katonai «n.kar pedig a Rákocsy mdu lóval tett reánk mindjárt s találkosás peresei-bel kedves benyomást. Ezután még csak BÍhány peW-st töl-töttank Lupkówsn, mert s két vonat össsn-kapcaolssa ntán Tisszaindultunk, bogy naaank határán belül, Mező Laborczon tartandó ms-iálison részt vebossusk. 3 A msgyarok résnírfl . vendégek s*á«. 300., a lengyelek resserol pedig 500-ra teheti és ezen 800-ból álló vendégkossoru La-boresnak partján, egy kies helyen telepedett le, de mielőtt a tsjajdonkepeni mulatás megkezdődött volna, Uódolyi, varanói orvos, s lengyeleket ssját nyelvükön advösölte, mire Krakónak főnöke válaszolt s köszönetét fejesé ki a szíves fogadtatásért. Később s fisUlság tánczra kerekedett, mások pedig egyes asztaloknál foglaltak helyet s ss ebédet fölkössöntések álul tették fűszeresebbé. A fölköszőntok közül különösen meg-e-nlitondönek tartom Jsworowski Hilsriust, egy lembergi lapnak szerkesztőjét, ki toasst-jainak egyikében azt monda, hogy a világ a magyarokat szlávgyalölóknek tartja, de ók tudják, hogy a magyar egyedül csak a zsarnokság gyűlölője s ezért örömmel üdvözli a magyarokat; egy collegija pedig s magyar királyt éltette. Kassás Ferencs, sátorslja-ujhelyi gyára, tanár, s magyar szabadságharcában elvérzett lengyelekről emlékezett meg, Matolay, Zem-plénm. alispánja a lengyelnőket éltnté, mire Jaworowski viszonzá«ul a msgysr hölgyekre emelé poharát A lengyelek egyedül lengyelül szóluk hozsánk és mi minden tolmács nélkül is meg-értettük volna őket, mert srczaikon ki vala fejesve azon rokonszenv, melyet irántunk eresnek. A varanói dalárda is közreműködött, és a népünnepély rendezésoért szinten köszönet, tol tartozunk s vasúti igazgatóságnak. A lengyelek már éjfél után egy órakor elbúcsúztak tőlünk s s vonat megindulásskor meghsló volt tőlük magyarul hallani ezen szavakat: .Éljen Magyarország, éljen Len gyelorzság !• Mi reggel négy órakor indultunk hasa felé, magunkkal hozván a nevezett nap eseményeinek kedves emlékét és azon forró vágyat, hogy vsjhs s magyarosítás érdekében M tennének már valamit hazánk felső vidékén ' Helyi hírek. - Kitüntetet Ó felsége LipTpsy Fe renoz helybeli távirdaigasgatósági hivatal szol gánsk, negyvenkét évi hü és buzgó ssolgálstai ért az ezüst érdemkeresztet adományozta. - Kinevezés. Városunk szülöttét, Né metb Jánost, s curís legfőbb itélostéki osztá lyának kiráját, o felsége s budspesti itéKUb Iához tanácselnökké neveste ki. - Itkolui értesité*. A nsgy-kaai zssi polgári fiu iskolában as 1S76/7. évi re* des vizsgálstok junios hó 16 án veendik kez detiket és tartanak ugyan e hú 2&ig bezáró lag. A magánvizsgálatok június 29-én fogtak megtartatni. Ének-, zene ée szavalatul öasse kötött sárfrnepely napjául jsurios 30 a tOse isit ki. Minderre a * sfBWk és- tanügy baritok ezennel tisztelettel meghivstask. As iga*, gktoaági — Meahivá*- Vasárán*, sass jusiss hó n-4m* .Komló'hos csimzetl vende>la ter mében s a.-kanizsai iparos segédek által mun- ki, tásxavigalom tog UrUtni, melyre a muo kasok éa munkás baritok ezennel tisztelettel aieghivatsak. A tiszta jövedelem s .a.-ksni- j iparos segédek beteg-eagélyzo egylete* js-Tirs fog fordítutni Belepti díj: előre váltott jegyek 40 kr, a pénztaraál pedig 50 kr. Kei dete esti 8 órakor. Jegyek alom válthatók Knortser Károly, Winhofer Henrik vendéglős és Veber Jsksb kávés uraknál. A rondezo-bi-sottaág. — Iskolai értesitét. A nagy-kanizsai polg. iak. tantestület álul ministeri engedélylyel — felserdalt leányok számár. — rendezett tanfolyam tárvissgája június hó 17-én reggel fél 9 órakor, a városház nagytermeDen fog megtartatni, mire a t asülók es Unügybsrá- tok esésnél tismtslettel megbivstnak A polg. isk. tantestület — Meteorológiai éaxUietek a nsgy- ksninssi togymnssiumnál 1877. évi nájus hó ban. Közép légnyomás: 74353 milliméter „ leg. nagyobb légnyomás: 749-8 mm. 27-én reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás : 7361 mm. &-áa reggel 7 órakor. — Közép hőmérséklet: l3rW C; legmsgsssbb hómérséklet: 25-6* C. 31 délu tán 2 Örskor; legalacsonyabb hőmérséklet: 4'2* C. 3-ic reggel 7 órakor. — Közép páranyomái: 79 mm. — A levegó közép nedvessége SSÍZA- lékokban: 7&-3*/„; legcsekélyebb nedvesség: 38*/. 29-én délalán 3 órakor. — Közép íslhi- set (O-tól 10 ig szamitva): 6. Egészen derült ég észleltetett 5 azör,te]jesen borult 23-asor. — Eö tép szélcruseég (O-tol 10-ig számítva): 2'H. - 5-oél erősebb szél éstleltetefl 6 napon. 93 essle let közül jegyestetett összesen 89 szél, és pedig: északi 29, északkeleti 0, keleti 2, délkeleti 3, déli 36, délnyugsti 12; nyugati 3; éesak nyugati 4. szélcsend pedig 4-snsr. — A légköri csapadék (eso) hsvi összege: 86'3í> mm. Eső esett 14 napon, legtöbb eso (144 mm.) 16 án. Jéggel vegyes zápor volt 23-án délután, mely mintegy 10 párosig tartott Égi háború volt 2 napon. — 3. és' 4-ikéa reg gélre dér vult, mely asonban a nSvényfejlodé» hátramaradottsága miatt kevés kárt tett. S>7-éo reggelre sürU köd boritotu s vidéket. E hó első felében a déli, második felében pedig az északi szelek voltak uralkodók. Ás egész hónapot álta lában esős, szelei B kellemetlen hűs idójárás jel lemezte. F. — A helybeli Onk. tfiioltó-egylet által múlt vssárnsp tartott tavaszi maistság ige*, jól sikerült. Eserekre megy a megjelent résztvevők ssáma s míg egy réssroj s versenyfutás, árbecs- máazál és disz-tornázáa kellemes ssorakosáo nyújtanak a köuinaegnek, másrészt a tsacsri kerekedett fatalaágnak is eléggé kijutod ai el vesetbol, mely s kedv mámorába BMrtlv* cask késő éjjel oszlott szét — Lapunk mai "^•"fh^f vas mailt kelve a nagy figyelem- s élénk politikai lirdek lodéssel szerkesztett .Ellenór' egyik térképei- kel Urtalmaaitott száma, melyre midőn íolhlr jak t. elő6zetoink hazafias pártfogását, Hm mulaszthatjuk el elismerezuakiuk ásni kifeje zést, hogj sz JiUeaór- ily %agy áldosattal ki állított számát részünkre U dijnílküli mellék letül s t sserkesstAség átengedői szíves volt sajnálták a szegény Károlyt, ki annyit és oly sokáig szenvedett. Monterey-ben pedig egy lányka térdelt, hálát adva Istennek. VOlegé nye nem volt gyilkos. IX. Fejezet Majdnem reggeledni kezdett már, midőn egy msgéiyoe utas egy mellékutra tért, bogy Montarayt minél előbb elérhesse. Végre elért egy kis meglehetős magasságon fekvó falut, honnét Monterey város tornyai előbukkantak. A vándort e pompás kiállítás ugy Utazik megragadta, szemei folyvást a völgyön függtek, s könybe lábadtak. — Hazám, haaáml — kiáltá, karjait a táj felé terjesztve, honnőt a templom tornya lát szott. — Vidám gyermekkorom bölcsője, te a visszatérő keblében minden emléket felidézesz s habár szüleim régen hantjaid alatt pihennek, habáf barátságos szem nem iat is felém, mégis légy fldvöa általam I Moró Károly iámét felkereste szülőföldjét. Mint gyermek hagyta el, nevét a világ ■lelete megbélyegezte. Mint férfiú tért viasza tisztes név s lelkében békévei. Midőn a völgyet elérte, szive hangosan dobogott Most elérte Montereyt Lassan haladt keresztül az utczákon, gyermekkori emlékei felmerültek lelkében. Azonban fájdalmai érzés hatotta át szivét, midón a helyre ért, hol szülei kisded bsjléka állt. As egyszerű ház helyett most ott egy nagyszerű villát látott; a zöld fák-kai környesett gyermekjátéki hely helyett, « kia bekerített tyukudvar helyett vázzal kerített, aárga homokkal hintett nagy teret talált Hol siobb as udvart zöld kerítés környesé, most ott *"" isMsteljes csarnokot látott, melyek, ugy látszik, kocsisser és lóistállóul ss*4gáltak. Semmi Bem volt ugy, mint midőn elhagyta. Tovább ment a fo-tér felé. Egy nagy épület elűtt megállt, bámulva tekintett rá s halotti halványság vonult v4gig árosán. Es volt s Monterey pénzverde hívstsl. Nem tudott sokáig itt időzni, szülei sírjához sietett. A sirásó lakása fele tartott, mely egy magaalaton barátaágos kilátást nyújtott a völgyre. A templom magas, hegyes tornyával, a szürke köves s sold halmu temetőtől oldal-váat feküdt. Fedetlen Mvel s bánatos szívvel lépett Moró Károly a temetóbe. & airásó ott állt, ásó jára támaszkodva; az oszfurtü látvány a fino man öltözött egyént látván feléje kozelitni, tiaz-tességesen megemelte kalapját — Jó napot édes öregem! — monda Ká roly. — Késón jövök ugyan,azonban megbocsát, ha azt mondom, hogy Mexicóbtil jövök, szeret ném szüleim sírját látni s egy miatyánkot ott elimádkoani; tudom, könnyen nem lesz meg található, mert se kereszt,so emlékkő nem jeleli hsmvaikat Hol van hát Moró Károly ügyvéd sírja<J Mindjárt mellette nyugatik anyáin is. A sírásó figyelemmel nézte a kérdót. — Jóságos ég! ön talán az ifjú Moró Ká roly, kit ártatlanul oly sokáig a pénzverde igaz Kató gyilkosának tartottak ? — Pájdalom 1 ón vagyok aa 1 — Mért fájdalom, — kérdé az öreg; — mi t a Mindenható cselekszik, as helyes; ami derék szülei sírját illeti, siról egy szép ifjú hölgy gon doskodik, kinek atyja nemrég bunyt el. — Mit? egy ifjú hölgy — dadogá Ká roly — kinek atyja csak most hunyt el? — No igen, Pronetto János meghalt esre des lánys! — Hogy mondta ön ? — kiáltá Károly a sírásó kezét megragadva — jóságos ég I — Ne törje ki a kezemet, én önnek mis dent megmagyaráaok, — vissonsá raegilletódve ac öreg a elkezdett beszélni. Zokogva hallgatta Károly az egyszerű be szedet. Ez újdonságra 6 nem számított. Elővette zsebkendőjét, szemeiből egy titkos kőoye törült le. S a kijelölt után sietett szülei sirhal-mához. Egy kocsi állt meg. Leenitta lépett ki, a nagy fák árnya alatt elért a temető falához. It egy pillanatig megállt a a kapun át lassan a dombnak Urtott. Nemsokára elhagy ta a aselos utat, melyen jött s egy kis mellék ösvényre tért Atyja lirja ott volt közvetlen Moró Károly szftlei sírja mellett. Lnonitta térdre esett. — Oh atyám 1 — kiálta M — minden kitol elhagyatva térdelek sírodnál, kinek védeni kellet volna engem, eltassitoUam magamtól. S ti boldogult szülei a sokat szén védettnek jo- csáasatok meg ott fenu egy tapasztalatlan láuy- kának, hogy fiatokat oly szivtelenüleltaszitotta. Oh! megbocsáthst-e ó nekem ? — Megbocsátok B mindent feledek — monda mellette egy hang. Leonitta megrettent, visszafordult s el kiáltá magát: —Károly, vőlegényem! — eszmélet nélkül lerúgj ott! Imája meg lón hallgatva. Hét hó njulva a boldog Moró Károly neje lett GYÚROM ANTAL Nyílt levél a .Zalai Közlöny' sterketztöjéhez. Kedves barátom! Mint minden köz- és irodalmi ügy iránt melegen, hogy ne mondjam, forróan érdeklődd szerkesztő barátomnak, a legnagyobb ksajsés; gel, sőt némi elégtétellel adom át Sirasy Gyula életére vonatkozó jegyzeteimet. Nem most irtsm, hanem rövid időre haláU után 1861-ben, a midin még minden legk isehb mossanstrs éMoken emUkestsm; s jó, bőgj ak kor megírtam, mart a sniné kerbsn étünk, talán rám ÍB nnhesttlt volna ason kftzöny, mely SárosT Gyula kortársait — irányában hallgatagokká, az irodalom-történet íróit pedig közömbösekké tette. Hogy miért tudUm életéből sok moszant tot, magyarázata az, hogy utóbbi éveiben sl buma és költeményei kisdása körül segédkeztem neki; as utolsó évben meg együtt Isktunk, • midin is bizalmát bírva, olykor-olykor, hs vi» szaemlékesett múltjára, vagy gondolt jelené" (akkor!,) hol borult, hol derült hangulatú' misden apróságokig közlékeny volt Halija után Déhány kiadatlan költeményét is közrebocsátottam. Ekkor törtéét a • megtiszteltetés, hogy HÍ .Alföldiek segél) slb urnában*, Zilahy Károly és Kaviczkj Szevér ,A tücíök' czimA s éptin Sároay bőr tos életet ilustrálo, nerakükonben irmoder'' utánzó, aláirott költeményemet Sárosy neve alatt adták ki. Talán ezt is leirom egy táras csikkben. Ezúttal még csak annyit jegynek szeg hogy felszólaltam akkor lapok utján; a többi magán utón ment; ők hivatkoztak Scelesteyre, Örvendünk, hogy vele t. előfizetőinknek kedveskedhetünk. — A fartlö részvény-társaság uszodáját otegny itatták > -aár « ideig is számot iátogatojs volt. Visszegény városunkra nézve valódi áldás e hely s a bennünket meggyőzött tisztaság után használatát bárkinek is jó lélekkel ajánlhatják — OrUud hordó. A n-kanizsai Gutt- maa czég.mely Magyarország egyik legnagjobb fakereakedóje • hordó dongáival a frucsia és angolorazági piacsokat elárasztja, közelebb egy óriáii hordót készíttet, mely a régi mérték aze ríst 1000- 1600akiaInts kiállítása anlgrni. Aze nemben kiváló nagyságú doDgák aSomogy- megyében létező Iskóctai erdőségből (valláa ala pítványi jószág) kerülnek ki s tanúságot tesznek arról, hogy habár megyénkben is neki estek ss erdopusztítáe-nak, azért egyes mintakezelét alatt levő erdőkben még mindig sok és ssép kin csünk ran. A Quttman cségnek pedig dicsére tére válik, hogy solid, nagy üzletét • magyar államnak egyik legkiválóbb termékét mutatja be a nagyvilágnak. Sok sierencsét a hordó óriás- hos. („Somogy') — Zalamegyei kir. sdófelügyelőnk Kherndl Károly ur í nagysága Balatonmellékén utazva, a l»f—.sybh is^saagaassaUttei kutatja az adóvafí netán történő visszaéléseket s intézi a panassokst. Igen helyet! es által az úgyis annyira terhelt adó«ó közönség megnyugvást ■serei, látva, misierint van, aki őrködik afelett, hogy az adó igazságosan szedessék ■ tisztán késel tessék. — Auer Lipót hirneves hegedűművész hazánkfia jelenleg a legnagyobb tetszés kost Londonban vendégszerepel Július vége felé •süléi látogatására körünkbe érkezik. Ilona Itten kitÜDÓ hazánkfiát szerencsésen haza! — Sment Baláxmn s folyó évi június hó 4-én tartott országos vásár forgalma a kö vetkező volt: eladatott ökör 316 drb, tehén 164 drb, ökör borjú 47 drb, üsz« borjú 15 drb, bika 1 drb, lo 44 drb, eladatott összesen 587 drb, s forgalom, illetve • vételár pedig 40,9'2'J Irt 75 kr. volt — Következő közleményt kaptunk, melyet melegen ajánlunk t. közönségünk figyelmébe: Midin; „Költemények* czimfl mun-kásira előfizetési feihivást tannék közzé, egy belső ösztön önkénytelenill szón reménysugárt kelti fel bennem, hogy, — midőn s t ez. közönség szivet figyelmét e kötetre felhívom t becset pártfogásáért esedezem, — nem teszem azt hiába. Munkámat a török-magyar barátság és testvériség megkötésének emlékére, — megpecaeleléseUI a szent Irigynek, mely a testvérnemset közt köttetett: ,A nemes török namtetnak ajánlom.- A befolyó tiszta jövedelem felét (vajha anyagi helyzetem az egészet engedné) s török sebesültek javára fogom fordítani. É szent caé) szemben tartása bátorított arra, hogy munkámat kiadjam ;>tet. HiRatlg b. pártfogása álul igy azon helyzetbe jutok, hogy és le parányi irt hozhatok sebesüh teatvéreink enyhítésére, hogy éa is balzsamot csepegtethetek azon sebekbe, — mely sebeket mi i» érezzük, mely sebek nekünk is fájnak. A 21 ívre terjedi füzet 2 fit, diszkötéiben 3 frt (arczké-pemmeJ együtt) éi f. év aug. közepén fog meg jeleaai; az előfizetés július 20-ig tart, hogy sz előfizetők névsorát kinyomathassam, bizonyítékául annak, bogy a szent frigyet, melyet a törSk-magysr nemzet kötött, a t előfizetők b. Mreikkel a töroknemzetnek ajánlott munkámon •sgpsmatalték — s hogy a nyomatandó példa - A Jsnovra sat; vitánk közben i, amint a törvényes lépéseket megtet-te«n,ao»ban: alőssör Zilshy K., azután Reviczky Sz. kait meg, Sselestey pedig fogságba jutott. A Ssrkady István álul kiadni szándékolt Sároty-Atbum lefoglalása után — Sárosy egészen feledve lett. • Éa SMC a kéziratot eltettem jobb időre. <£dtUt 16 eV.) Hagy Sárazyaaa- agyswrezeU börtfiadaui ■ az 1860—Cl-bea köafilt más nagyobb költe-*I*á ia, mint a Hölgyek hölgye, Egy fa törté-aela, a Drótos tót sat. oly kevéssé iasaoretasek, Talán az aa oka, hogy csnpáa as Arany trombitára raalékeatető .Trombitákaa*, mint erősen rebellisnek Urtott Ispbsn közölte. Annyi bizonyos, hogy st 1. számból néhány példánynak első oldala, néhánynak pedig czime — néhányszor aranyos betfikkel jelent meg. Az utóbbi években egyszer sz „Igazmondó" közölt töredékei Sárosy nak agy em lékszem „Születésem napján" czimft — laint meg nem jelent költeményéből. írtam a szerkesztőnek felvilágosítást éa pedig közlés végett; megírtam, hogy as a költemény mikor és hol, minő czim, minő kihagyás mellett jelent meg; megirtsm s hiányzó részt, egy veraazakot De az egész — valahol ottrekedt. Ide jegyzek pár változUtást: Szűkítésem napján, lett Iageborg születése napján, majd .As én albumomban* 1867-ben igy jeleni meg: Isgeborg ön születése napján (svéd) nyelvből. A Babylon imájábzn : („Trombita" lap 1861. '7. sz.) „döntsd meg a viharzék trónusát he- nyok száma írást intézkedhettem. Magyarország egyetemi polgárai! Önök, kik rendjelekkel bizonyítják a török testvériséget, önök, kik ragii a magyar-török barátság és testvériség létrehozatalának. — önöknek b. pártfogásokat kérem, önök szive.ajánlásokért forrón uwiiswwi- Előfizetéseket elfogad a „Zalai Közlöny* t szerkesztője „Nagy Kanizsán", valamint ,ozv. Siegler Mihályné könyvnyomdája Nyitrán* ét szerző (Kis-Rippényben, a. p. Nsgy-Kippény, Nyitramegye ) Bájvölgyi József. — Megjtient. Wilt Fülöp nagy-kaai- ssai izr. iskolaunitótól: .A légnyomás" két népszerű előadásban ; a füzetke Walbach Mór tüzoltó-egyletí elnök urnák van ajánlva. A mu veoake nem rég nyilvánosan felölvssUtott; népszerűén ismerteti szerző s légsulymérő, bu- vár barajíg, léghajó t több más, s levegő nyo másán alapuló természettudományi készüléke ket. Valamint a már korábban megjelent „vil lamosság* ról irt füzetkét, ugy ezt is méltán figyelmébe ajánljuk as érdekletteknek, annál ia inkább, mert míg egyrészről Witt Fülöp ornsk e térem működése elismerést érdemel, másrészt s munka eláraaitásából befolyandó tiszta jöve delemnek a török sebesültek javára leendő for dításában a szenvedő testvér nemzet fájdalmára irt nyujUni törekszik. Ara 30 kr. Megrendel hető Fiscbel Fülöp könyvkereskedőnél. — A .Vasárnapi U)»ág- jnnius 10-ki száma következő tartalommal jelent meg: A cserkeszek (Hadai Murtuz cserkess- főnök arczképével) Erődi Bélától. — Déryné naplójából. — Török kormánytérfiak ét vezé rek ÍResad trónörökös s Mahmud Damad, Re- dif, Szulejman, Dzevdet ét Reuf paták arczké pével.) — Oroszország belső bajai. Sámi L- tói — Óriások és törpék. — Örökölhető e s tudomány kedvelés? — „Servadac Hector ka landot vándorlása a naprendszeren át* Varae regénye (2 képpel.) — Adriai képek (3 kép pel: raguzai dominíksnut zárda; gyümölcs árutok ; dalmát pórok arasy ékszerei) Her mán Ottótól. — Budapesttől Plojestig. (Ere deti levél Plojettből.) — Petőfi kéziratai. — Irodalom és művészet, stb. rendet hetirovatok. A „Vasárnapi Újság* ét .Politikai Újdonsá gok" előfizetési árs négy hóra (junina—szept) 4 fit, — a .Háború Krónika* oaímu uj képes vállalatul együtt 4 frt 70 kr. — A „Vasár napi Ujság*-ból teljes számú példányok njév- től kezdve még folyvást kaphatok évnegye denként 2 írtjára],egyet havi (Özetek 70 krjával. — Rövid Mrek. A budapesti egye tem rektorává Hoffmsnn Pál választatott mag. — Haynald kalocsai érsek kitüntetésül a Szent- Istvác rend nagy keresztjét nyerte. — Vas megyében Egybázaa-Radócz ét Rsdóct-Kis újfalu kösségekel teljesen elhamvasztá a tfiz. ~- A ssombathelyi egyházmegye alapittalá- sának századik évfordulóját e hó 20-án Ünnep ük saag Siiazztiilnelyaa. — Az alvidék több poatján „gjaaus oroazek" járask. — Ssnss- bstbelyea egj gjarmek olyan vervbet fogott, melynek három lába volt. — B.-Qyarmaton BaMas Emma tsinessní s rabijába kapott tfn okoaU sebekben megkalt. — Eszéken tennény- csarnnkkal óaazekötölt Uoydtártulat vsa ke letkezőben. — geményi Ede hegedűjét Paris ban 4800 frank fejében lefoglalták. — Szer- dabelytt (Erdélyben) maszkakémei fogtak eL — Amerikában Moaat-Carmel nevű várost a vihar egészen elpnaatitotu. — Hodolf koro- nsbercseg közelebb fényes tikárral tett vizs gát s nemsetkaai — és az osztrák államjogbbl. lyett eredetileg volt a szamok ok tr. más kölle-méayében a sok rák — helyett veh az osztrák stb. Tavai as „Életképek* közié „BabyloD imáját', sowt kiadatnia vénél; s Kelet Kepe 173. satroáhsn est színién feleenlili,mint „Egy méhat-laaai iaiaiatt IrtzTllk emlékesek f lllanlln'1 ' Megakarum írni, hogy aa aMgjaieal 1861. a Sáruav Ispvezérsége saaUstt Sarkady talván álul tzerkeazleu „TrombiU" ea. lapban; ssiat a mely bea akkariaan kaaalilatő s leírt, többnyire bőrtoadaiait köaölte; meeakarum írni, mint agykor sz Igazmondónak, nogy e költemény és több ia akkoriban minő változtatásokká! jelenhetett meg t ugy maradt, míg valaki helyre aem igazítja; aaegakartam írni, hogy nekem sok ilyen költeménye ő általa tollba mondott t váltoatatott kéairaU u meg van; sok változU-táara mag emlékszem; de ebő fetlépéaemsiker tetenaége aúatt urtózkodUm; vártam, hogy kartársaj k&zül valaki gondoinifog aaokra, akik Sárosy val közelebbi érintkezésben voltak t talán gyűjteni fogja as adatokat. Vártam — a mig te jattéi és vitted e raj zot — az ó volt íróasztala sötét fiókjából a világosságra. így azUn a budapesti üllői útról N.-Ka-oiasáa keresztül talán bejut Bpest bal városába ial Csak arra kérlek, ae nézd nagyító üvegen; mert ez biavny kisebb, mint volt a tárgy és akaratom ast megírni! Bodapeat, 1877. májas 8. RÁKOSI LÁSZLÓ. — Sopronból ÍM tannló megszökött t utjokst KoasUntinápoly felé vették. — Zubovics hon véd főhadnagy őrnagyi ranggal vétetik fel a török hadseregbe. — A Szultán dolgozó szo bájában gyemánto* keretbe foglalva díszeleg a aaagyar ifjúsági küldöttség arczkép csoportja. — Nicaraguában (Amerika) villanydelejes nö vényt fedeztek fel. — Luocs Paulinát 0 Fel sége kaaaras-tsekeanővé nevezte ki.— Leone, a leghíresebb olasz rablóvá" igy r-ndor által agyonlővetett. — Háborút Mrek. (Jun. 10.) Az oroszok dunai átkelését Nikápoly és Sajaatova közt meghinaitották s törökök. — A czár ujabb sorozást rendelt el 218,000 főnyi kontingens kiállítására. — Az élei mózesi nehézségek s dunai átkelést két hét elítt lehetlenné teszik. — Számos szerb alattvaló lépett át a román hadseregbe. — (Jun. 11.) A rustetuki ütegek Ms-doscht lövöldözték, de eredmény nélkül. — A törökök megzaállották Ardanuscht. — A czár aem békekötés czéljából utazott a hadsereghez, haaem hogy a harcára buzdítson. — Az oroszok csak Bulgária elfoglalása után szándékoznsk békét kötni. — (Jun. 12.) A törökök SelU és Morasacha folyóknál nagy diadalt vivUk ki a montenegnjiak felett — A román milicaiát haza bocsátják. — Sulina elolt a törökök két orosz pánezélos hajót elsülyeaatettek. — A Kan ét Ereerum közt működött orosz hsd Kan alá szoritutott vistsa. — Ai osnee törők haderő Kostacnál van összpontosítva. — (Jun 13.) Az Oroszországgal kötött uj egyezmény cssk 45,000 ember hadilábon tartására kötelezi Romániát — Ali Szaib pasa ismét megszállottá s vagla- viczai szorost. — A kaukázusi hadsereg által foglyul esett tőrök tisttek közt van az osztrák dr. Hoffmaaa katonai orvos is. — Vegyes Mrek. — A c—Hutt földön hősi tetteket visz nek véghez a azabadságharoaosok. Páratlan a világtörténelemben, hogy egy egy maroknyi csapat mily hallatlan diadalokat vív ki. 3—400 ember ösazeallva várakat ostromol t s saját számát meghaladó tokaságu ellenséget küld túlvilágra- Amily nagyszert és bámulatba ejtő hősiességei unuaiUnak ok, ép oly meg foghstlaa a porte ertheílea koaönbössége, hogy e csautérre oly nevetaéget kis asámban küldi a segélyt Mihaaaaa a bámulatraméltó ritéz- eég? Ha Ksufnzsa hadteste ily állapotban éri őket, a legszerencsétlenebb végzet várakozik reájok. As aggok, nők éa gyermekek le fognak kooczolUtni s s félistenek ? Elcsonkulvs, két ségbeesve kereshetnek majd menedéket a szá- nakozó em berisaynal t as önző világ majd ala- ■issaát ad Bakik, kikről s történelem is csak snnyit tog feljegyezhetni: „A» 1877-ki moazka torok hadjárat alkalmával a kaukázusi, immár iaavsretlen népek is fegyvert ragaduk; as sgykatm itok asirinl íirntaláalk gyaaánt har- csoltak t bátorságukban, vakmerőségükben s felniének büvkörébaa álluk, de magukra hagyatva, fegyver, vezénylet ét csel nélkül estek el, a taassaserüleg túlnyomó ellen ál dozataiul." — A fa. t. akadémia m. h. Uitá saeg 37 ik közüléaét aagytsámu tagok, de kevés közönség jelenlétében. A kdaülea gr. Lónyay Menyhért elnöki megnyitó beszédével kezdő dött. Ezután Gyulsy Pál olvatU fel Arany Jáaot nagyterjedelmü titkári jelentését sz aka démia 1876—77 éri mákodaséról. As akadé mia körében előfordult egyéb mozzanatok kö sal asahtketők: Toldy Ferencz kéairatgyüj taanenyének megvétele 3500 frtoa; egy tzor- galaus és tehetséges ifjs •sántára 1200 frt oss- töndij kiraskllaltt* z magy. kormánytól, bogy a bácsi nalaagraphiai intezetet és s párisi „Ecole <U Chartos'-t látogathassa, stb. Halál álul as akadémia 1876. jaL 23-án Fényes Elek L tagját, jul. 29-én Saakaos József liszt tag ját, aag. 3-aa Klsán Qjala kkU UgjAi, sepl. 16-án gr. Mikó Imre igaagaaS ss tiaztUgját Tsaaistte el. A jeisa ulasfolysmban elhonj- tak: Peru Henrik kaitag, Jakab István, l. tsg, b. Prokesch-Osten kftlao Ug. Ritahl Frigyes küisí tag, Bertha Sáador 1. t, Preyss Mór 1. t, Szaisy iLguatoa I. t., EnU Ferencz 1. t A pénztári kimutatásból közöljük, hogy az aka démia activ vagyona l,i)71,389 frt (értékpa pírokban van 481,723 frl, az akadéniiaépUlel értéke 1.068,117, kívül fekvő alapítványok han van 406 ezer 689 irt E jelentés felolva sása, atáa Horváth Boldizaár tiszt. Ug mon dott emlék beszédet gr. Mikó Imre felett. Ki merítő élet ét jellemrajzát sdU as elhunytnak. Behatóan ismertette s gróf Mikó család utolsó férfisarjának politikai t irodalmi működését, t érdekes párhuzamot vont közte s Sséchényi közt A programm többi pontjait értekezések képestek, melyeket azonban az előrehaladt idő miatt oaak kevesen hsllgatuk meg. Az akadémia tagjai az ünnepélyes közgyűlés után asag bankettre gyűltek össze s Hungária nagv- termebea, mely a legvidámabb hangulatban délután 4 óráig tartott. — A ezaV szava. Ki törődnék aszal, hogy mi mindent ifért meg már a czár ? Maga a czár sem tttrődik vele. Szentpéterváron tegnap tették kosáé a czár ukázát, meiybea z következő hazugságok fogulutnak: 1. Az Orosz-orazágban élő mohamedánok háborithatlaaul folyUthatják meeterségoket. — Valljon azon osecaenca falvakat, melyeknek békés lakói nem is gondolUk s lázadásra, miért égette porig lakosaikkal együtt s miért gyilkolu le halomszámra s mohamedán nőket, aggokat és gyermekeket? 2. A török hajók a lerakódásra szánt idő után szabadon hagyhatják el a maszka kikötőket — Hozzá kellett volna tenni, „föltéve, hogy erósek, magukat megvédeni." Ezen múlt, hogy már eddig aem sikerült s muazkának a török hajókat elfogdotni. 3. A semleges hatalmak alattvalói és forgalma megóvandó. — Kit hajónk rá a Un a, hogy uszította fel ránk az oláhokat. — 4. A bajó-fildözét tilos. — Hát a csendé* oczeánon miért csavarog néhány muszka hadihajó ? — 5. Tisztelni kell a gen£ egyezmény határozatait — Hát akkor honnan van az, hogy a török sebesülteket ss ázsiai csaUtéren eddig mindig legyilkolták a maszkák ? — 6. A robanyagot nem szabad haazsálni. — Hozzá kellett volna tennie, ha igazat akart volna mondani : „a tö röknek*. — ö, a maszka, ugyan nem törődik azzal, hogy mikép árthasson ellenségének. Ezt tudjs mindenki. Mire való az olyan ukáz, mely a ujnoz tényekből szomorú ferdítéseket kösfil ? — Cssk hatot emlitűnk a sok rendszabályból, de ha ast akarjak vala, hogy as összes ponto satokra mutassak ki, mily ferdítések, elég lett volns azokat szórói-szóra közölnünk, s legvégül z megjegyzést tennünk: „s czár szava'. Papinaeletek. EfT magra; ftor ■afáatr Bécsben hintát eii-nálutott, idSvel a hintoaak Penten valaaii baja tőr-tenvfo, aat ngraBú Javíttatni akarU. A koesiesiaálA kérte ai illetó f3nr cnmét, mire et látogató jegyét, a molrre esttief, minthogy tarosai akart, e asavak voltak irfa : „bacjnxik.' A kocsiesinálo1 nemsokára el u késaHi a jármfivet, ily esimteliráazal. „An Harrn Orafes van N. H. in Binmit Egy jókedvű katoaatiast, kit • róuii hangulat míg a oyoazsorbaUi ■eon hagyott el, egy hadjárat ban elre-strío «g7 lábát, igy vigat-atalta macát: As előtt, lu valaki reábigott tywkuememre, minő fájdalmat oktMOtt, ettíl mórt atent rafTok. Nem ffiek a podm^rilÁl, a kutya mef oem harmpja, ba a •»•>-kér átmecT rajU, fol •«■ Tttiem. Most h<b, sir. TÍX a«iB ártanak, amit axeltftt csi-anára avdUm, avssal .Voat leontbetfm búmW, ntnt diát tűrök libomm*], ifit pitmkAfft helyett U (uanilhatom a kaodaHóoii, ba elkopik, tflxre v-et«aai ét melegszem nála, Bisooyoi fettí *>f7 tamplombu többr««dll iji-táit tvtt, k niaek -fégfurtérel a templomgondnolvsak a kSretkettE nimlit aTuJtotta be • .a tiipanaesola-tot m-fffráltosUctaA, 2 frt, t hitet kijaritotUm, S frt, ejy uj miatyínkot csinálUa, 3 frt, ANINW 7 frt Bf7 arí emb«r a városi tábolydát látogmtTio meg, a tQbbi elmeb«tee kö«t Ulilt efjra, aki ■in-d«o kÖrtUméoj kBst tAkil-fetaa öptaditb** lenni Ut-Kott. .Miért Tan itt barátom ?a — kérdi a látogató — B£B U egésa riláfot bolondnak tutottan, a-t efé» fiiig podif engea11 — Tolt a rSyid Tála*» — ,i; amint tetnik látni, a tOttWác gyiSaOtt* Kg7 egys-aema eabtt korán reggé! 0M-M-J6U egy papochátu itmerGt*We!, aki: igy »tnliitűtt Bég ' „hóra ily kora reggel barátom, niryan felnvktSdtál, miMl litom." .Korín kell lenni — felel a gfirbe, -mert, aaiat Utón, te egyik ablakodat meg moit ara nyitottad ki.* Saorajfi nagy sselet csapott tadományával egy orvos, bogy ü a betegségnek okát mindea hostta ka-tatás ntlkal aaonaal kitalálja. Elhivatott egy Sinlódö betegbes, kiook, mintán Qterét megtapogatU, — nyelvet negaéste volna, komoly arcsot vágva, igy szólt: .kevés moagást tesz oo, mi a fogialkosása : Levilsordé vagyok stár harmineakárom 4i ÓU, »á-laasolt a beteg. L! kiáh a ku «s, as elette fekvő kepét, melyen két szerelmes egymást megcsókolja, felmo-Utvs, •in) Hm látüd nam, ken, az egyik laány, a másik ustal ember. A s ám I de hát mit csinál a tatai ember a lánykának ? Mit csinál 1 .. aát valamit sng neki. — Erre a kis un egy lciaté goadolkosott és haoiskás atoaolylyal igy válasiuilt: „Ugy-e bár mamám, a Dr. bácsi ia atindig tsg neked valamit, mikor így tesa. Egy nobacaie»nanak névnapja kBaeledven, asz-■sonya, hogy hl cMsMjeaek orosit nSvelje, ssin-basba kUdötte St. Hallván est as asszonyság férje, igy ásói: miért éppen as? hias olaa* operát adaak, a mit S érteni nem fog. Ej ! mond as aasaony, na nem érti is, de hallani fogja a ssep seail ee iaekel Történt asonban, hogy as olass enekesek egyike bir-teleo roassnl lett és igy német darabol kellett játszani. A Biubalány csodálkozva hallgatja a darabot éa végre ezomaaednéjíhot igy itól .Imel még soha sem tudUmj bogy még olaszai is értek. Ették ét vttttffHyM JHÉtt 12- &•/. metaliquee 61 36; 5*/e <">•"' kólnaöu 66.40: 18G0kiálladalmi kölcsön 111.75; bank-részv. 780 — ; hitnliatéziiU réaaváayek 143.70 ; Ix>nd»u 125.30; magyar földtebermealéei köt vény 73.25; temesvári földtehermeotési küt véay 72.70 ; soproni fóldtehermentesi kötvény 72 — ; horvát slsvon földtehermnntéai kötvény —.— ; ezüst 111.50; cs. kir. sraay 5.96; Napoleond'or 10.03'/,; arany jár. 72.90; márka 61.60. Felelős szerkesztő : Bit«-f Uj**. SEIÜLITZ-PORA lufjmopbUliatúbl. . _.r , _ iiion hel«ri <., kflhfi irynlarfáMial, a lofftnbh beloexAff elt di-naoafi Mbalúnrk, faj-, Hit- ó* íugtájía, régi i^rvca ú« nyílt M>L*&, rákbkélyok, luaCk, nmonltiái mjnd«i>in-ia« bíimla« ia airIMa atb. >tb cllti. használati utasítással együtt 80 kr. o. é. V«iódi ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Krobn I. és Ursátíil Bergenben (Norvégi) Cu luIiK»)-uÍT,l.ij ...miaiij!, a keioskedolumtiea olüfur-án)6 Í&J ku*5tt hl «gyt<lüli, mol) rroni rs£)okrx hajwoálható. Ara I Bvegmk buznáJati utasítással együtt I frt e. é- D V»lóü • K » Eaktiraa- N. Jíaa. (x) Feaadbofer JÓD (i) R»,cn(«ld. Harca (x) Donur 8. C Urnji (x) QAnes L. v. ffy&ftx K a r á d B»riiatxky A. ejrd|ry. Kapna-Tár(xt») Kol>» J- l») SíkiMw Sándor gyógy- Klproiicaa W*) Weili M. Búfj. köl'l («') C«cai»o»icj In. «7ígJ. (»*) Kttul lat. gyífy. Koatbely (i) íohleifar A. (i) WHna«l> F. Klimil (xf) Rita Jin *| o at tt a t b ely (X) Pillirh Pertmca gjófy. Snpruili) Man; Aod. KrAtJ. (t) Mi.lnir L eyi^y. Virlcit (i'i lií-ca J. E. gyógy. Bánok-Sa-.Uyarfy (r) Pibtc ryAry. Z a g r a b (TI MitlbMb 8 syíty M Irg^iwbüa gjöty. tx) B^sÚa Q). «y6gy. (i) Jáu. gyigy. S aalo o al (x) Sclíwa "" " « (l) ["ráfér Béla RfifJ. dtl R(ld I ( O CIROP PÁGLUHO, o I űlae 1 írt — 1 Udaoka 12 Oiaftcel 10 frtn&k puatnaulrOiiyiiyal való beküldaap mallett, bórlsealTa A. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tuchlaubeu ^. (261 25-52) OOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOO i Szoda-viz készítő- s fagylaló gépek, kerti díszítéshez üveggolyók mindenféle ragyogó szinekben kerti vasbutorok, teke játékok és valódi Ligntun sanctum golyók, kerti lámpák, utazó bőröndök és minden utazásra való czikkek, nyergek a legjobb disznóbMI, kantárak, gyermek kosúr-hintók csinos és tartós kiállításban nagy választékban és jutányos áron kapható Rosenfeld Adolf (8371-*) kereskedésében Nagy-Kanizsán. Wajdits József kiadó-, lap- és lyowUtnlajdnnnt gynrsB»jti'. ayoaaaa, Nagj-Kanixaio. Árverési hirdetmény. A nagy-bnkoveczi uradalom lágráilnál, Horvátország bin három évre haszonbérbe adja bérhazait, vendégfogadóit « regália jogit 1878. január 1-től kezdve 1880. dceiem-her vígéig. hí. árverés a nagy-btikoveczi uradalom irodájában 1877. évi június hó 28-án fog megtartatni. I^vélbeli ajánlatok f.é. június hó 24-ig fogadtatnak el. Az árverési feltételek az alulirt uradalom irodájában mimlenknr megtekinthetők. (376 3-3) Nagy Bukovecz, (n. p. Mali-Bnkovecz) 1877. máj. 19. Intézkedő hivatal. A ny«-rem<'iiyiíkért ká éétl Spanier. y f>,CM**í mark uj niét l>iroda)mi KM hn 13. és 14 Szerencse-jelentés. Felhivá*. a hamburgi kormány részéríl kezesked- tetett (352 11.«-6) nagy pénz-lotteriából rrrdü nj rri'inén) i-Lbini rr»llvrvé»ri\ mcl> url 7 millió 470,000 birod. mark biztosan nyerendő. Kxen czéliEPrQen axcrvexelt péna Intt^riiűak, tertizerüleü ik 71i.rtoü gomjejtyrc ahipkott nyereminv a" kiivt-tkex'tk : 1 nye-,..«™y ->h..l.-J,T; 375 800 T.irr«! mark, aillonl.r 250 000 125 000. 80,000. 50 0»0 50.0o0, 4t 000 36.000 ; 1 -.■•■ -r 30 000.<■• 25 009 < tx,-, 20,000. 2S-»nr 15,000, 12 000 .■■■ 10.000. - '>r 8000 i- 6tM iw-w.r 5000 ó> 4000 -« »z..r 2500. 2400 '-s 2000 (l'i «7.,.i 1500.1200, < IOM >'■'■'« ■«'" 500. 300 ■ 250, i'«.c: n.*r 2oo 150,138,124 (■• 120, HM9 Ü.T 94, 67. 55, 50 40 íi 20 Mrn.1. maik. mrly nyrnWnyok ní'húny liú aUtt 7 osítiljl,:iu kUtMM (Kulinak A* ul&Jj ayeremén) huita hfttétá|aU»j f, é. június hó 13. és 14-re alla|>itt.-uván nt^i és ara egy egén oreduti gorajegjnek csak 3 frt 40 kr. . (él » . 1 . 70 , . negyed , . „ — . 85 , • kantUy réuírtl kezetkedtetett eredeti Mnjetyet (nnn UUott le^rvények) i vételáraik bfnteatesei, kétzpé>7lie«l vaey pnlm- •Itlviiy <t|Ml kaklldíu aeOett \lulam m!-f a KiUvilaMi vi- «kakn i> Wkaldetnck. Miüdpn mep-enilclr, az erodeti sortj^gyeyel cgjüu egy, » korm&nyrtimmel ellitott ÍKtsx^tervrt lafyM » husis után pedifr l,^H[a],,K nyprfrnínykimulalAst knfi. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. iy Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bénnentve beküldése, akár pedig ajánlott levélbeni átszármaztatása mellett eszközölhetek. Megreodelésekkel mindeoki teljes biialomtnal for. dulhut Sámuel Heckscher sen. tudná* iipiyára Prifitu »uígell— 6 lóerejO kizi és jirfánykexelétre bank- és váltú-üzletébez Hamburgban. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-IUniní» 8 — *) kaph»túk : Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás sziaexeUel ára 60 kr, portán sséUSidve 65 kr. ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán stétkfllrlTe 45 kr. Handtkc : Generalkarte des schwar- zen Meeres mit den Karton-dcs Bospo- rus und der Dardanellenstrasse, ira 90 kr, postán szétkttldve 35 kr. G eneral-Übersichts-Karte des gesammton Russifich-türkiachen K r ieg s ichiuplsttei in Európa nnd Asien, nebst Rnmánien, Serbien nnd Montenegró, dann Oriechenland and des angrenzenden Gebieten von Üsterreich-Dngarn, finom papíron, pompás sziuezettel ára 40 kr, psetin atét kdldve 45 kr. G eneral-Übersichts-Karte lel des gesammten rns j isch-tür kischen K r i eg^ schanplatzes im Kankasa s, finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán tzét- kQldve 30 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 fianczia levélpapír 25 borítékkal eg} csinos tokban fran f . i k- caa feliratul 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték sánes kerettel 60 kr. Gyásikereta levélpapír beritékkal 60 kr. Értesítés. next>r>l kox hatlu mi« tott, Van szerencsém Nagj'-Kanizsaváros és környéke a. é. k6 zönségének becses tudomására adni, bogy a néháay nap óu itt lévő panoraaa és viaazaiakok tára még kouzabb idei; van szíves megtekintésre felállítva ;* - ez az 1 osztilybac t következőket tartalmazza, úgymint: Egy haldokló harczost, gépUeg mozgékony alak. Tbomas Williamt, a timeg- és óngyiikoat, a breau-hafeni explneio okozója. Francesconi Henriket, a rablógyilkost A panoráma London, Paris, Nápoly, Latzern (Svájcban) Jeruzsálem városok (Krisztus korában), valamim árvizek és a török szerb háború eseményei látképét itt. tartalmazza. A bódé naponta reggeli 9 Aritól nyitva v*n. — Este szép kivilágítás. Számos látogatásért esd ' (3S&1-*) Loibl Károly. Belépti dij 10 kr., gyermekeknek 5 IT. Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazda-közönségnek. Kitiné javított sierkeaeta kéxicsépljgépeket, egy lóereja radáttéti járgányokat, | szilárd, agy szállítható, bsxtitószerkezetfi cséplőgépeket, Ugy szintén szémgyitjtC, sorto 1 vető, szecskavágó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkalónbeo szántó, irtó, magtakarú, kapáló és töltögttó ekéket, vasboronákat és rögttró fleogere- ket stb. (386 1—10) Minden néven nevezendó gépek javítás* elfogadtatik s javítás tegjutányoubban esi közSltetik; A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gazdaközönséget, bogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény beálltával beküldött javítandó gépek mikori elkészítéséért lelelógaég nem sálklható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, ét ingyen küldetnek. S A6Y-KAHH8A, 187?. Jnnliw jt-én. 4&UC TizenbaUxllk évfolyam. í aMntsaJár: ©g- ía évre . . 8 frt. ftí «vr« . 4 . s««r«d *»re . 3 , 10 *r. Hlrdetei* 6 haaabot petitaorbao 7, BSaoduor 6 ■ minden I további ■orert 5 kr. NYILTTÉRBEH toroDfcint 10 krért TO- KCosk fal. .: Kiacatári Ulatak aúulen , enii alrdetaaartkUGar 30 kr. BaataadS. l ZALAI IOZLONY elíbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY.' ÍTu,, J iHetJ ) i -meHenii résaft köelemínjek s " nerkentSbSs, «U"J**p réfciít ill«t5 11 kasfemen-mk p*dif a l kiaddboa bérmatatve NAQY-tálilZSA Baroentetlao laralak oaak isinart mtiDkatar-aaktdl fogadtatnak al. Keiiratok vitása naoi l Hldatnek. N.-Kanizaavaros helyhatóságának, nemkülönben a „n-kanlnal kereskedelmi s iparban**-, a „L-kanlzsaJ takarékpénztár', a „zalamegyei ilulinos tanítótestület", a „n.-kinizsal ktoded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi B Iparkamara n.-kaniutai knlválaaxtmánTa" s több megyei és tarosl egyesület hivatalos értesltéje. Ueteukint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Tihany ősbérczén. A bűbájos Balaton csodás szépségének komoly őrei: a tihanyi bérezek! Se komoly, az idővel is daczoló béreiében szerény diadalivek pompáznak, büszkén lengenek a nemzeti zászlók s a nép Qnnepies öltönyben virágerdőt képvisel. Honnan mind ez? Riadó örömmel szokta a magyar flá-vözölni királyát, csendes gyönyörrel hódol a keresztény bivósereg püspöki fópásztorá-nak, a lélek királyának. Méltóságra és fötisztelendó Pribék Ist ván felszentelt püspök, a szegények sárvák jóságos atyja s gyámola Felső-Örsről Ti-hanyba jött a bérmálás szentségében részesíteni a kath. egyház híveit. Útja diadal-Dt volt. Különösen Aszófón június 12-én délután ért a magyar történelem egyik isi lapjához, a jó- és balsorsban hú maradt Ti-hanyba. A bérez fokán kiváló gond- és figyelemmel alkotott s dúsan felszerelt diadal-kapu volt e felirattal: .Áldott, ki az ür nevében jó!* A bérezek alján pedig: „Isten hozott' feliratt&l. Másnap délelőtt az egyházi szokásos szertartás kegyeletesen tartatott meg, melyre a „Kisfaludy* gőzös, a birodalom minden zászlójával felékeeitetten szállitáa százakra menő közönséget Füred- s vidékéről. Magasztos látvány volt a .Szeretetház" növendékeinek nemzeti zászlók alatti felvonulása. A szent-Benedekiek. e hazafiasérzelmú, köztiszteieta s nagyérdemű tanitórend őseiktől öröklőtt vendégszeretettel fogadtak bennünket. A diszebéden e vidék valláskülóobség nélküli intelligentiája jelen volt. Az első pohárköszöntést nagyságos és főtisztelendő Simon Zsigmond tihanyi apát nr monda, az 6 megszokott ékesszólásával éltetvén pápa ö szentségét, kinek 50 éves püspöki jubi leumát e napokban ülé a keresztény világ, nyomban kegyes főpásztorunk, az áldott jó-szivü főpap, püspök ő méltósága jóléteért emelte poharát, ki viszont a szent-Benedekrend tagjaiért, különösen a nagytudományu pannonhalmi főapát ur ó méltósága s lelkes, szíves házigazdánk apát ur ó nagysága hosz-szu életeért Qritette poharát. A számos és lelkesítő pohárköszöntések közül kivált még Forintos kanonok ur ó ngáé saz örök vidor, Kopeczky Vidor endédy lelkész uré s Szenes Imre tihanyi rcf. lelkész uré. E közben a .Szeretetház' növendékei a folyosón észrevétlenül elkezdek énekelni és pedig a legszebb összhangzattan: .Isten álld meg a magyart", mely figyelem mindnyájunkat meglepett. E lapok szerkesztője a derék rend jövőjeért emelte poharát, mely hazafiui és hitbuzgalomban gazdag rend amily kegyelettel őrzi egy király hamvait, ép oly szeretettel öleli magához a nemzet ifjúságát, nevelvén a hazának jelesbnél jelesb polgárokít. Beszédje végén a .Kisfaludy" gőzhajó költői érzelmú kapitányjától a következő" si nagy natásfeloid~ézétt alkalmi költeményét olvasá fel: Bérm&láskor. - Tinán?, 1877 Jnnina 18. — Leng a zászló, zúg a harang Os Tihanynak ormán, Dicsfényben ragyog a kereszt A monostor tornyán. Aadrás király sírja felett Zeng a szent zsolozsnut, Tömjén füstnek szárnyain szili Ég felé az ima. Ti elaggott aggastyánok Ide mért jöttetek ? S mi szent bevély hozott ide Titeket kisdedek? Fehér ruhába öltözött Koszorús kis lányok, S ifjak, hosszú sorban állva Váljon mire vártok ? Leng a zászló, zúg a harang ós Tihanynak ormán, A főpásztor halad végig Kisdedeknek során. Minden egyes ifju — 8 lánynak Redótlen homlokát Megkeni a szent olajjal Rettegve hő imát. Erősíti a szent hitben, Harczossá avatja Ókét, hogy bármikor, bátran Mindegyik azt vallja. Ti reményi a jövőnek Osak erősödjetek, Számit rátok a hit, s haza, Hogy őket védjetek. Szent a vallás! Bzent a haza 1 E kettőért élni Páratlan kincs - s értők, ha kell Tudjatok meghalni! KBÖD JÓZSEF, így végződött e szép és nevezetei ünnepély, melynél jól esett megtapasztalnunk azt is, hngy a fáradhatlan s figyelmes Écsy László igazgató ur ő nagysága mint sürgűtt-forgott a .Szeretetház* növendékei közt, lévén köztak 20-nak bérma-atyja, mi hozzá teszszük, mind a hatvan árvának atyjok helyett jótevő, gondos atyja 1 Isten éltesse ! Á .Nagy-Kanizsai Dalárda' alapszabályai 1877. I. At egylet erime 4a czélja. 1. §. A .Kaniuai Dalárda" ezimo egy let ciélja a dal művelése ea ezáltal a táraaa élet elAmozditisa, mindenkori tekintette] as egy házi ének ápolására u. II. Egylati tagok. 2. §. Ai egyleti tagok oszlanak: a) működi, b) pártoló é> c) tiszteletbeli tagokra. A) Működi tagok. 3. §. Működi tag lehet minden feddhet- len erkölceü egyén, ki egyieti kötelezettségei teljeeitbeléaére a szükségelt önállósággal rea- delkeiik. A belépti-bejelentét a titkárnál történik, kiia a jeles tea t átteszi ai egylet művezetőihez a kellő kísérlet megtétele végett, — es csakis képeaaéget hitelesíts nyilatkozat után a választmány határol a felvétel felett szótSbbséggel. 4. §. A működi tagok tartóinak a kitű zött ének.gyakorlatokra pontoean megjelenni ét minden, as egylet által rendezendő nyilvá nos előadásokon személyesen közreműködni. A gyakorlatok rendazerint betenkint kot-•zer tartatnak és a körülményekhez képeit többször is ; — mégia a hangjegyekben jártasabb tagok a karmesterek által felmenthetők a hetenként többszöri megjelenéstől; de ai egytseri megjelenésre minden esetre kötelesek aaok is. 5. §. A gyakorlati órák bili elmaradás csakis alapos indokokkal igazolható; aki kö telezettségének mégis eleget nem tenne, a vá- TÁRCZA Hatvan árvának esti Imája. - Balaton-Fored, „SxoretetháV, jon 6. 1877. Csendéi Balaton langy fuvallata, Epe dó i»* retet babinaU, — Tornyo«]í f«lbS »öUt 4gea N# érinu rnott eu(T€m oly rnott eu(T€m oly Mapi^Ult » föld losssebb j Hatvan ájiinik etti imája! M-aj(a.s hepyek TWU.IC lepelé, A bocsátó aapni* csdktesee Meftörik e tenger bsllámibao. Hol a termiasat oltára Tan. fi os oltárnak legékesb riráf a: HatrtD árrának eati >mija! T«BdökJ3 cAÜa^uk — •aokatUn.al — Tflodíri fenje « tájra borml. Lelkem emelkedik, ■sirem sajon; S isemeimbil as érsés köujje ccorg ; Méfi. látom, ué>i« niat icAU a : Hatvan árrásak ««ti imájai Elbáit sxttiSk dicaóBlt Mindegyitek Örömöt lelbate. Ar*án hagyott fyenm«k«H«ket ÖUlt u eabeh •aeretat. S Mért áldást kér e bla ■ basára : Hatraa árráaak minden imája! BATORFL Sáreey Gyula magán életéből (1861.) ,Midőn anyám keblén vaelt még, Erer reméliynyel roll tele; S gondolT» Mire m&fSAtárm, Örftmtí! danadt kebele. Lehullt a fajdalom gjQmSlcae; De a gjümőlc-sWl hajh ! mi lett.... Sxegéuy anyám, ha tudta volna.... Dehogy •ililt roloa eogemet!',... Ha Sirocy Gyulát saját, legrövidebb életrajsából ismerni akarjuk, olvaasuk el aa 5 hattyúdalát, Bt az fl legtökéletesebb életrajza : mint embert, költőt, baiafit és TÓT tanút fogjuk ot ismerni. Talán legutolsó munkái .kost csu-pán titkosan fájó sejtelemből irta azt; talán éreste, hogy e hattyúdal nélkül el sem bu-otuvhatna tálunk; talán óriási fájdalmat erezve, mint egy tenger, a bánat tengere felett önmagát bűvölve ei, hattyúként, uivét repesstette meg, midőn azt elairta volna: talán csalogányként as ősz atólso alkonyán zengte el végső dalában életét, hogy lelke lehullt levelei k5se temesse el magát A kik e hattyúdalát elolvassák, élte symbolumát fogják tudni; de átért kegyeletéé olvaaó! asentolj néhány pereset igen is megérdemelt emlékesetére és kisérj át as 6 életén, hogy ha szeretjük mint költőt, ha lelkesülünk hasafiai forró dalain, feláldosó nagy jellemén: ismerjük meg mint embert is, hogy tgy szintén kegyelettel tartsuk fönn emlékét. O esuttal talán én voltam as a megkülönböztetett, kit sokak felett tissteltmeg őszinte baráti bizalmával s kulönCaen élte utolsó éveiben és napjaiban, igen sokssor, bol vidoraa, hol komolyan mondotta el élete egyes töredékét gyermek korától utolsó napjáig, hogy tartsam meg hö emlékesetemben, hogy talán sejtelmeként agykor helyette adjam át a méltányos nesnsedéknek. bűvös tükörként tárra föl magánéul béri életét, mely alapja volt a külsőnek. Költői nagyságát rég elismerte a namset; asért as én kegyeletes feladatom bensóleg, emberként vonni félre a feledés leplét „Fagy volt, midőn világra jöttem — — A köoy, mely reszketett szememben, Velem egy peresben született.... S hogy nincs apám, szivem — szememnek Legelső látományA lett.... (Emiitett hattyúdalából.) Es eléggé festi as 6 gyermekkorát A ki árván töltötte el gyermekéveit, legjobban érti és fogja fól est. Ámbár ő sohasem panaasko-dott árvaságáról, részint mert abban is föltalálta magát, részint mert oka sem volt arra, kivéve a mi akkor legjobban fájhatott, hogy mostoha atyja Bsigorusága miatt mussájának ■zabádon nem élhetett; miért is Lajos kereast-ntve helyett munkáit Gyula nér alatt adta át a nyilvánosaágnak, miután elsí költeményét kilencs éves korában a „Kurír" ban köaölte volna. Majd ífju lett; de es as ábrándos kor, mint majdnem átalában minden ifju és köl-tőibb lélek fölött egéss tündér birodalmával vonult, egy-egy költői emléket hagyva maga után, a melyre mondja: .Eltűnt as ifju kor fölöttem, valósuUtlan almival * Ezután jött a nemes és kőltőileg maga— tos sserelem; de es alig boldogíthatta Őt, igen rövid ideig bírhatván annyiszor és oly gyÖn- I géd-szépen megénekelt első nejét, — kiről mondja egy helyen: ,A dal, ha ssép, as ó asépsége tükre volt*, a ki „Sirvers gyanánt e szivén irva van.* Esután már hálátlan volt bossá a sserelem, talán asért, hogy egéas leikével, kőlté ssetének, sxjvével pedig nemzetének éljen; mivel boldogsága végső pereseiben jó feá s dicsőségének magaslatán, assal egyidejűleg mondja hattyúdalában: Ssarelmem át nőtt a hasára, S lett a virágból koseoru; Melynek ha nem volt semmi fénye: K&lcsönse nemit a ború ... MegfutUm a véss harsonáját, *) S magamra futtám sir-zselét •*) sat. Ha lehetne, as Ő elbesséssélései után írnám le élete esen féayssakát; asért csak es idésettsorokból adom át as olvasónak; mert itt élete mindig-mindíg borúsabb, boldogtalanabb kezd lenni; s a dicsőség pontjáról, melyre hosssu évek alatt juthatott, onnan néháay rövid, de szenvedésekben nagyon is hossw értik alatt as égből mint egy asámusött hullott aJá. Est megélÖiő dicsó koráról emlékesik 6, mint a lenyugvó nap végső visszatekintése, midőn mondja: Hol vannak, oh hölgyek! a taadérkossoruk, Melyeket jó régen, E hon vérpiacsán vásárlék tőletek Kurta dicsőségen ? Mi boldog volt akkor! ki kÖzüJetek Homlokomhoz fere: Hogy koszorút tüssön — oh tövis koesorut I A költő fejere. . . ••*) Békésmegyei utján emlékesett, midfln •) Axanr trombita. 1849 Br*4«til«f a kis- iratban igj ís volt: ,M*ffnttaai ai arany tr^am- WtáL« B. U •*) E veriMakot 1868-baa kiadott kOltesi*- nyei kSsOtt, valamint 1857-ben „As én Albumom ban* SaflJetéMm na*ján ez. kohamányebea — b«a*- a*n fondoLkoaáa útin •«m -ooitt kosQlaj i tdéaf n«m ú roh kftxsWe. &. L. —j E keltaminj* i861-b«D m4rca,3I-éa jettft mn- TroffUta 9. av) laaztaisBy által iráibelilsg megistendő. — Ha pedig IM megintet U aiker nélkül maradna, a kóteleiettségéról megfeledkezett tag ai egylet-Ml kitártuk. A működő tagok félérenkiat o. é. 1 forintnyi járulékot tartóinak es egyleti pénztárba lefizetni. A működő tagok beléptSkkel legkeTesebb egy éri működésre » as azzal járó kőteletett-tégek teljesítésére kötelezik magukat. A netaláni kilépési nyilatkozat a íolTÓti-jegy Tisszakuldése mellett at elnökséghez jelentendő be iráabelileg. B) Pártoló tagok. 6. §. Pártoló tagok szók, kik ai egyletet rendéi évi járulékokktl támogatják. A pártoló tagságra jelentkezők ebbéli szándékukat eTálaaztmánynyal, tadatják, mely átok fel vagy fel Bem Tétele lelett határol. A pártoló tagok rendet járuléka éven-kinti o. é. 4 forintban állapitutik meg, melynek lefizetésére 3 évre kötelemik magukat. — Ai első éri járulék mindjárt a felvitelnél fizetendő le. Eientul a járulék félévenkint előre sze-detikbe. A pártoló tagok tzsvszali joggal bírnak. 7. §. Minden pártoló tag jogoeitva Tan szoros értelemben vett caalidtagjaival együtt mindason nyilvános előadásokban uabad be menettel részt Tenni, melyeket ai egylet idó- tzakonkint pártoló tagjai aiámára rendes. A be£setés*el hátramaradott tagok esen joggal nem élhetnek. C) Tisiteletbeli tagok. 8. §. Tissteletbeli tagokul azon egyének választhatók meg a nagygyülét ájul, kik ai egyletnek különös asolgálatokat téve, ily ki tüntetésre érdemeleknek találtatnak. 9. §. As ily tiasteletbeli tagok sí egylet minden jogait elverik. III. As egylet igaagatása. 10. §. As egylet igasgatása kettős, u. m: 1. Művezetés; 2. at általános ügykezelés, (közigazgatás.) A művezetés a karmesterek és egy 3 ug- ból álló múbiráló bizottság keiéibe Tan letéve. As általános kösigasgatás a Tálaaatminy által eszközöltetik. — A választmány, — melynek kiegészítő réssét a fenntemlitetl művezető bisottság képexi, — a következőkből áll: a) elnök, b) alelnök, c) titkár, d) pénztárnok, e) levéltáraok és f) 8 Tálasstm. tagból, legalább is léiig a működi tagok sorából. Esen Tálaastmány a rendes évi közgyü-léi által válasstatik meg és teendője 1 évre terjed. 11. §. A nagygyűlés s Tálasitmány fö lött állva — magától értetődve minden fonto sabb kérdésre nésve appellationális forumot ké pes. 12. g. A Tálsutások rendsserint titkos •Bavasás utjáa ejtetnek meg; de kivételes ese tekben közfelkiáltással is esskösöltetnek. 3 tag kivánatára sí elnök tartosik a aza-vasást elrendelni. — A válautásokná! as álu-lános ssótöbbség dönt. 13. §. Közgyűlés rendesen minden évmá- jus hó első nspjaiban tartatik ; — mégis, ha szükségesnek mutatkozik, as elnök tetszése ste-rint hívhatja öasse a tagokat rendkívüli nagygyűlésre. 10 tag kívánalmára as elnök tartónk a nagygyűlést összehívni. 14. §. A rendes nagygyűlés a kővetkezőkről intéakedik: s) A válssstmány által beterjesztendő költségterv utólagos jóváhsgyása. b) Az évi zánsámadások telülTizsgálatárs egy 3 tagból álló bizottságnsk kiküldése. c) As slapssabályok netání módosítása. d) Egyéb — 8 nappal elóbb as elnökség- bes bejelentett — indítványok megvitatása. e) As elnök és as össses tisstlkar megTá A kösgyülés határozatképességére a tagok legalább két harmadának jelenléte szükséges. IV. A tisztviselőt^ teendői. 15. §. a) As elnök hívja össze s Tálaast- mányt is és a gyűlésekben egyáltalában elnö köl ; — egyenlően megoszlott szavazatok ese tén döntó szavazattal bír. — Ó képviseli as egyletet külügyeiben, valamint a hatóságok elótt is. Minden írásbeli kiadványok as elnök aláírásával láttatnak el. — As alelnök as elnök sksdályostatása esetén ennek jogai- és köteles ségeibe lép. b) A karmesterek vezetik as éneket mind s gyakorlatok-, mind pedig az előadásokon; ók szemlélik ki s képes egyéneket msgándalokra, a megszerzendő müvekre ajánlatokat tesznek és ss elnök ellenjegysése mellett a titkárral alá írják as okleveleket és felvéti jegyeket c) A titkár as egylet jegyzőkönyvét ve zeti ; d kezeli az egylet mindennemű írásbeli kiadványait, melyek általa és az elnök vágj al elnök által aláirandók. d) A pénztárnok kezeli az egylet restére bejőTendő mindennemű pénzösszegeit és nyugta mellett annak kiadásait egész 5 frtig. 5 frtot meghaladó kiadásokrs a Tálasztmany határo zata szükséges. — Minden negyedévben kima tatja a pénstár állását a választmánynak, as egyleti év lefolytával pedig teljes számadást ad. e) A le/éltárnok az egylet mindennemű zenemüsserei ■ más fárgyainak tökéletes lajs tromát vezeti, azokat az egylet bélyegével el látva, mindenkori használatra késsen tartja. — Kötelességének ismeri a kÍ7ánt müveket a lel tárból at átvevő megismerése mellett egyedül az egyleti tagoknak csupán egy hétre kiszol gáltatni. A kivett tárgyak sértetlen és pontos viss-ssassolgáltatáaaért mindenkor s kölcsönvevő vállalja el a felelősiéget. 16. §. A választmány negyedévenkint egyszer, szükség'eeetében többször is összeül az egylet ügyei fölötti tanácskozásra és a körül mények szerint Tissooylsgoe szótöbbséggel ha táros, mely határozatok a jegyzőkönyvbe ik- tattatnak és as egyleti tagoknak megtekintés végett nyilvántartatnak. 17. §. Al egylet két könyvet vezet, anya- és jegyzőkönyvet. Áz elsőbe az összes tagok sa- játkesü sláirásai, as utóbbiba pedig az egyleti és választmányi határozatok, nemkülönben pe dig egyéb, az egyletre vonatkozó fontosb ese mények ikututnak. A jegyzőkönyv magyar tyelvan szarkát*- tetik. 18. §. Vendégek as egyleti tagok által at elnöknek vagy karmesternek ét et által s tár- t—ags.sk muuttataak be. 19. §. As egyletnek .Kanizsai Dalárda* föliratu pecsétje ss elnök kesében van. Ugyan- esen íbliratu bélyeggel bélyegzi • hangjegye ket it a levéltárnok, mely bélyeget ismét s le- veltárnok órai. V. Az egylet felotzolutása. 20. §. As egylet feloszlottnak tekintendő, ha ayolcsnál kevesebb működő tagot számlál. Ezen esetben s még meglevő tagokat közgyűlésre hívja össze sí elnök, melyben s fel-ostlás kimondatván, s leltár — a hangjegyek kivételével — eladstván, a begyalt összeg sz egylet pénzbeli birtokával együtt s nagy-kanizsai takarékpénztárba tétetik le, mely őstzeg-neksss egy let hangjegyeinek ellenőrzése együttesen a még meglevő tagokra s Kanizsaváros tanácsára bizsuk, mely 1863. évi márczius 14-én 3%. st. alatt hozott s sz egylet levéltárában letett végzése folytán erre késznek nyilatkozott. Ha az egyletet feloszlottunk nyilvánító közgyűlési végiét keltétől számítandó 10 tv alatt nj dalárda egylet hasonló alapszabályokon alapúira létre nem jóne, az egylet hangjegyei is elsdatvsr s as ezekből befolyt összeg a kanizsai takarék-pénztárban letett pénztőkéhez csatoltatván, ezen együttes tőke a kanizsai városi tanács keseléte mellett mint örökidőkre fennálló slapitvány fog fennmaradni, melynek kamatai évenként a ssegényebb sorsú kanizsai gyDjoasiumi tanulók legjobbjainak segélyzésére letsnek fordítandók. Ellenben, ha as emiitett 10 év alatt hasonló alapszabályokon uj dalárda egylet alakulna, ez az egylet összes birtokának tulajdonosi jogába lép. 21. §. Esen alapszabályok kinyomatnak s aa egyleti tagoknak kiadatnak. Kelt N Kanizsán, 1877. april bóbsn. Ifj. SDíQER SOMA, •(rí. titkár, mint at ilapwabályok midoütására kiküldött bisousáf jefTaoja. Hely! hírek. — Hymen. Brüll Lipót slsó-lendvai ál latorvos e napokban jegysé el a bájos Baum Hermina úrhölgyet As eljegyzést nemtokárs az esketés kőveteodi. — 1>. Qold béosi orvos és lapszerkesztő pedig szinte e sápokban jegysé el a helybeli bájos és szellemdus Hoffmaun Janka kisasszonyt — Telhirjuk nemcsak t olvasóink, de általában a hasai lapok figyelmét tárczaközle- méoyünkre, mely irodalomtörténeti becsei ada tot tartalmat jelet költőnk Sárosi Gyula életére vonata: osólag. — Miután tudjuk, hogy városunkból is többen megszokták látogatni a Balatont, hogy hullámaiban üdítsék fel a forrótág okotta lan kadt testet; nem less tán felesleges felemlíteni, miszerint a siófoki fürdóhás újból helyreállit- tatott s vasárnap adatott át a közönség hsas- nálatára. — A váromnJcban időzött közös had seregbeli tartalékosok a kellemetlen meleg na* pok alatt tartott hadgyakorlatok után ismét el- UtMiak. A vett háborús hírek maHett ily tények után nem egynek eshetett le szÍTéról t mázsás kő. — ROM nokátt kezdenek alakok, mi. dón as esti órákban az amagy is keskeny járdát s izékekasfc égess seregevei ellepve foglalják el a járó-kelők elől s így ások, kik s nappali kocsik álul okosott por elől az esti etesdben óhajts- nák sétájukst végezni, ugyanakkor a ssekér- atra ssorittslaak, hogy a mitől tartózkodnzk, t. i. a porayelesto! — egyátaián menekülniök se lekéssen. — Ettvtetéri sétánynak, mely eddig valódi „tüoe'-aoz hasonlított, ugy látsziknem- sokára a közönség szórakozására is meg fog nyit tatni, s mennyiben az eddig többnyire tárva Tolt egyetlen-egy bejárai mellett meg egy ajtó alkalmaztatott — KOvetkemő sorokat vettünk: Azt mondja a közmondás i ez igazságot senki sem tagadhatja meg, hogy : „Jó bornak nem kell cségér!" Bscses lspja ez évi 46-ik szamában: .Kedves szolgálatot vélünk teljesíteni- ttb. csimü közlemény ellenében, ha t. Tvrsáaczky ■ József orvos ur nem ezóltl fel; ugy kénytseritre érzem magamat e közlemény eiíén felszólalni. Alulírott tanítója vagyok a fegyházi tanulók nsk; tudom, hogy minő tantárgyak adatnak elő s fegyeoczeksek, de tudom sst it, hogy minő tantárgyakra kell legfőbb súly t fektetnünk • ezeket miképen értékesíthetjük. Én T. ur előadásait végig hallgattam, nagybecsünek tartom szokat; de kereken tagadom azt, hogy nélküle a azőllőmiveléa miképenje elő ne sdat-hatnék. Borkészítés vegyitékkel nem egyszerű pór embernek való sddig: míg népiskoláink sanyirs nem emelkednek, hogy a tanítvány a legegyszerűbb magyarázatot jól megértve, jó számítás mellett keresztül vihessék. Még osak ast jegyzem meg, hogy a fegy hasban előadott reális Un tárgyakból a tanítványok a kíállott vizsgálatnál a kir. ügyészség teljes megelége désére feleltek: a gazdaságunt is hozzá vettem ez évre magam és a jövő november hó végéo tartandó vizsgálaton, reményiem — ebből is kiállják s tartt. Teraáncsky Jóasef k&ztiastelettt tiszti járás orvos ur nem szorult arra, hogy mii dicséretekkel tetézze el skkor, s midón páratlan tevékenysége dicséri meg. Én — s ki öt teljesen ismerem; ismerem munkásságát, de ismerem tanmodurát és azon módosatokat it, me lyekbe engem besvstott: mikép lehetne megyénkben, ugy s basánkban is a jobb szól lőmivelétt és piuozagasdálkolkodást meghono-sitsni s es álul magyar boraink értékét meglehetős lépcsőre emelni. Mindezek oly kitűnőek, hogy ezért csak hálával tartozunk; hanem én engedelmével a következőkre kérem fel s nevezett orvos ur becses figyelmét Legyen szíves s fegyházban előadót: ssóllésiet és borászatot ugy kidolgozni, hogy iskolai könyvül használhassuk tanodáinkb. n; legyen a gyermek kezébe való s oly népszerű nyelven írva, hogy bármely olvasni tudó por ember it megérthesse. Ajánlja ezen munkát s magas miuisteriumnak , igy as egész hazában elfog terjedni — s a fogy hasak ■ ban is előadatuthatik. Ez a legelaő, a mire kérem nagybecttt figyelmét Juháss Péter, fegyházi tanító. — -Ámorostul. A helybeli gsbnspiaczon, a .Zöldfa*-kert mellett levő panoráma tömeges látogatásnak örvend, különöaen Thomas és ott 184$. vagy 49-ben a nép ai urssági földeket kesdette foglalni s a kormány a nép lecsendesi-teze és felvilágosítása végett út küldötte oda, mely alkalommal mindenfelé nagy lelkesedés-sel togadták.(Csime: Emlékeset Arad és Békésmegye lelkes hölgyeinek, aat.) Talán est már ismerve, irta hozzá levelében egy gyöngéd kés (1861.): Volt ssenvedéseit felejtse el, mert mi ast, mindnyájan leosókoljuk homlokáról. Esután végkép elborult as ó élete, majd jött a bolyongás, hányattatás, menekülés és leginkább a rajongásig szeretett nemseti ügy bukása rémének kíséretében. Ez évekig tartott, mígnem barátja által elárultatou Gyöngyösön, hol Sorsicb Albert név alatt mint nyelvmester tartotta fenn magát Essél, réssben legalább, a barátság is bű telén lett hozzá ... De asért ielke még sem tört meg, mint erre öoérsettel gondol, midón a Babylon imájában mondja: Csak az marad meg csüggedetlenül, Ki ssebb jövő hitében istenül. Kit meg nem ingst semmi félelem — Még a világnak romba dőlte sem ! Élete mentre lős; de aminek 6 kétSbb agy látásik, nem igen örült már. Mintegy nagy rázkódát, fölébresstés után, jobb hittel kezdett ugysn élni költészetének, s hasának és barsttágnsk; de alig pár év itán <■ ábrándos kSdét elossUtta a sors! Egéuen részletesélstrsizában kösölve less-mek bujdottaa és többszörös fogsága alatti életé-aek(l849—1860-)egyes mozzanatai; asért én itt és eddig oaak leginkább esstieri jellemzés végett emiitettem föl egyszerűn a főbb tényeket, mintegy előidéző okait ason nagy változásnak, mely as utolsó (Vekben, as aseiótti életmódjában történt. Est szonban hagyjuk legutoljára, hogy addig se komolyodjunk el, hanem ismerjük meg előbb s ezek után as ó emberi bensőjét, hogy kegyeletetek legyünk emléke iránt Úgyis BerasenyikéDt: .Titkon nyílnak as életnek legszebb rózsái.' As embernek as már majdnem megváltozhatatlan terméssete, hogy politikai, diploma-tiai, művészi és költői nagyjait valami emberfölötti lényeknek tekinti. Azért van as a bizonyos rokon- vagy ellenszenv némelyek irányában, mert mint olyat igen, de mint msgáhos hasonló gyarló embert nem képzelheti. Ez pedig nsgy elfogultság. Különböztettük meg az embert pályájától — ét egyikben t másikért szeressük vagy kegyeljük; mert végre is emberek vagyunk, kiket nem a pálya teremt, hanem akik maguknak pályátteremtenek anélkül,hogy megaiüntek volns emberek lenoi, noht sokstor és sok tekintetben emelik magukat a közélet emberein fölül. Ismerjük meg tehát most mint embert, sz ó egéss valójában. Lelke erős volt; mint az előbbi idézésből láttok,-vagy mint a .Verbör" csimfl börtönda-lában (a kihallgatás alkalmából) mondja: Áll már a törvényszék, mind felkötött karddal... Enn/i fegyveres hős, egy rabköltő ellen ! Ne téljetek hitvány emberkék: egy költi Isteneket szokott megragadni mellen . . . Szigorúan és következetesen igazságos bíró -rolt (váJto-tC -vényszéki bíró korában is) nemcsak mások, de önmaga irányában is; pedig es a bölcs szerint srra matat, hogy önmagát ismerni ét meggyózni tudta, mi embernél a legnagyobb feladat. S e tekintetben bujdo-sásábsn sem engedett; ekkor irts többi között a .Tánczoljatok I faraangi dal 18f>0-re- czimű i kszirsts &a it igen elterjedt versében: Tánczoljatok hölgyek, tánczoljatok, Hisz ugy is már rég nem táncsoltatok. Magyarország vigalom színhelye, Epén most van a táncának ideje! Tekintsetek Arad és Pest felé: Ott is járják, csak ugy falnak bele. Sst (1850. Komádioan, Biharm.) Pedig akkoriban u is elég lett Tolna sz üldöztetés kihívására. Sokoldalú ismereteiről ssólsni, azt hiazem, fölösleges. Hanem eteknek alapja a s e m 1 é keaó tehetség, annyira hu volt, hogy élete végső napjáig visszavezette gyermekkora azon pontjáig, s hol kezdődik ss öntudatos élet Lehetett ennek más is tanuja, de én as valék, midőn végső nspjaiban éjfelekig regéigette élete történetet a legkisebb részletekig, egébzen gyermekkorától kezdve, hs nem is szándékosan egymás után, hanem csak alkalmilag, amint eszmetársulat után jött as. Voltak, kik azt kétségbe vonták. De csak asoo egy körülmény is meggyőzhet mindnyájunkat hű emlékezetéről, midón 1857-ben haza jött és fogságában irt börtöndalait kiszabadulása alkalmival tárcsáját hűtlen kezekre bízva, elvesztette, itthon ismét leírta s midin ezt is elveszte ;sssásötvenre meoő dal jó ugy részét emlékezetből mondotta tollba. És gondoljak még hozzá, hogy majd mát költőkből régi kedvenct műveit, majd régibb ét ujabb sajátjait ezek között a jó hosszú .Bshyloa imáját" mondotts el nem egyszer imiltht—lbOl; végre midőn ss irodalmunkba*, nsgy gyöagy leendett ,K é t művész* ozilnű kötetre menő művét közbe közbe részletenként mondotta el, vagy épen ugy as .Arany, f á-tyo'ioi ét gyémánt trombitájs' régibb ét njsbb egész szsksit szsvslgatis el; ea már csak mutat hu emlékező tehetségre, mely csak erő. lélekaek lehet tulajdona! Közbevetve fönebbi munkáiról it szólok. A „két műves i* kivitelén és nagyaseru eszméjén, ssját vallomása sserint tizenhat éTig dolgozott lelkileg és emlékezetben, míg leiru. Egyátalában véve pedig hamar egy munkáját sem adu a nvilvinoaiag elé. Fájdalom, bogy a.Két mŰTési'egy réssé élre szett, s többi pedig, valamint a ,F 41 y o 1 o ■ trombita- egy réssé, s .Gyémánt trombita-ét .Társ h á r f á j s" idáig ugylátssik, még mindég el vsa valakinél téré, vagy az a valaki meghalva, a kihez ó biztos helyre reményiette letenni egy jobb időre. Muutja pedig az ő jó hitét azon körülmény ia, hogy a 1 i g h a g y o 11 esek, iránt egy kit bis toaan reseu fonalat és sejtelmet legmeghittebb embereinek it. Hs illetékes volnék, tluinám, hogy hol kell e fonslat egyik másik munkája iránt kereani. Talán egy hullámzó idő fölveti e szellemi kincaek.t egykoron?! Sároty mon dott el ezen nagyobb müveiből hosszabb részleteket többek jelenlétében is; ha Szelestey László élne, megmondhataá; de uxy emlék ttem, Vsdnay Karory m hallott azokból egyet- Emlékezete asonbsn, hogy as élet minden apróságaira nem terjedt ki, sí igaz; de ő maga is tndu és bevalloua ezt mint szándékos fi gyelmeüenséget, aeta akarván erejét szétforgácsolni; mivel e tekintetben sem lett Tolns gyenge; mert nohs a közel napi teendőket is ™J"CT«l» magának a ha olykor vakmit elfeledett, aem egyszer bosaankodva tört ki: ezt gondolják, — úgymond — bogy én mindenféle lim lommal akarom a fejemet meg-tímni, van aa és: lelkemnek elag mát, nagyobb gondja, bit éa ilyesmivel terhelni sem akarom. Frsneeawoni hímem gyilkosok életnagysága viass alakját nkn felkeresik, minden USbbit a mai hirdetési rovatunk hot. — 8*trahmin«cen, Ceáktornya mel- letl '■ Hó 12-én délután 2 ónkor nagy ttts Tolt Elégett 50 has és melléképület. — A tttskáro- •ultak felsegélyzésére aláírási ivet köröznek Csáktornyán. Al első nap már tekintélyes ösz- ••'& S7U'' össie. — .4 crntteornt/ot: dalárda f. bó 12-én Sít. Ilonán UTUIÍ mulatságot rendezett, mely igen szépen sikerült. A nagyszámban megjelent díszes közönség ex slkslommsl megnmtatta,hogy • dalárda iránt érdeklődik. —A dálegylet táncz- rendezéssel, énekkel és igen jól sikerült tűzijá tékkal tette élvezetessé a megjelenteknek az estet. — A .Kisfaludy- gősos Balstoa-Fü red és Siófok között ssombat, vasárnap és hét tön naponta kétszer, többi napon további ren deletig naponta egyszar köilekedik, aa égési idéoy alatt pedig minden péntek délután a Balaton partjain egyet nevesatesb helyre kéj- atat tesz. — Ami a furdőidényt illeti, nem örvend oly tömeges látogatnának, mioőt e kies hely megérdemel, pedig » Balaton vise 21. 22 fok, a levegő 22. 23 fok meleg s ez a legkel lemesebb. — Effy meglepő közleményt kaptunk Zala-i£gerszegrő], melyben erélyesen felszólal nak az ellen, hogy as ottani polgári iskolában s tanulók botoztatnak. Felhívjuk a tanfel ügyelő ur figyelmét e majdnem hihetetlen kö rülményre, mielőtt a csikket kösölnők. — Megjelent és bekOldetett: .Csök jasa! A torok küldöttség látogatásának emlék könyve". Irta Dr.Erődi Béla. — A számos kép pel és a két nemcet jelvényeit török-magyar színekben feltüntető díszes borítékkal ellátott album kilencz ivre terjed s részletes leírását tartalmazza a Korvinák vistsaajándékosásának és a török küldöttség magyarországi látogatásá nak. A könyv a követkesó képekkel van dí szítve: Abdal Hunid szultán arcsképe és név jegye (thurája). — Musztafs Tahir Bej. — Em léklap a Korvina kódexekből. — Korvina csim- lap. — A küldöttség bevonálása Budapestre. — Seik Ssulejman Efendi. — Huszni Bej.— Hodaa Hehemmed Kfendi. — A küldöttség csoport képe. — Gül Baba sirkápolnájában. — Fák lyáimenet a küldöttség tiszteletére. — Abdul Kerim diszkardjának átadása. — Valamennyi kép a magyar mellett egyszersmind török alá írással is el van látva. Az emlékkönyv ára fűzve 1 frt 25 kr., diszkötésben 2 trt 50 kr. Kapható Mehner Vilmosnál, Badapestan, Kalap-utcsa 4. sa. — Megjelent; „Huszonöt ér a kegyes- rasd irodalmi életéből* (1850—1875.) Irta Váry Gellért, kegyesrendi tanár. Az ö ívre terjedő munka tüzetesen ismerteti as irodalmi téren, — különösen az utóbbi 25 év alatt — ifjú életerő vel előre törekvő kegyes tanitó rend irodalmi működését s részletesen sorolja elő mindazon maokákat, melyekkel a hazai irodalom kös- kincstára nevezett rend által gazdagittatott. Me legen ajánljuk az érdeklettek figyelmébe! — HétHd MreJc. Magyarország legkövé rebb embere Bakó Jóisef, ki 365 fontot nyo mott, elhunyt Duna-Földváron. — Sebesvár romjait ^Bánffy-Hunyad mellett) stylszerUen renoválni fogják. — Szegeden Porgányi György Innen volt ő gyakori kérdesősködő; s mi igen természetesen feliunt közel s egészen nem ismerőinek. Kj okból nem csak vidéki, hanem a pesti ismerői, ha lakásukat, vagy más kösőnséges dolgot mondottak neki, caak arra figyelmestette, hogy írják töl, mert ő „b i-zonyosan* elfelejti. így aztán hitték róla, hogy lelke s illetőleg emlékesete gyengül, midőn ő épen caak kímélte azt fontosabb emlék esetre. Élességét, áthatóságát és leleményessé fit matatják a közéleten kívül Epigrammái él Emléklombjai, minők a Lovagnép, Nagy Napóleonra. Kölcsey, vagy .Egy politikusból lett orvosra;" sat Ilyen : Lonovios — H. Kornélia emlékkönyvébe: Kosaorat adott a világ... Te a világnak éneket... Én meg ha rajtam állana, Egy éltet adnék még neked ! Nem e raja keretébe tartozik ugyan, ■sert itt nem írok tanulmányt, vagy. költői méltatást-, de alkalmilag osak asért, hogy a kortársak kösönbössége miatt mintegy mutatványt adjak arra nézve, miszerint érdemes volna valakinek tanulmányt is írni, eltekintve l»rai költeményeitől, közlök néhány idézetet Sarotjr ujabb és népies irányú munkáiból sajátságos irmodorát, megragadó költői képeit s gyönyörű hasonlatait előtttntetőket. Irmodorában egyátalában erősen s meg "PÖen csattanó* rímekéi haanált; mint as .Arany trombitát* is kesdi: Véreim Magyarok ! nagy időket élttak, Trombita hangokon s ágyukkal beszélünk ; JJ-tJarorszag felárt megíy< a zimankó: Majd annyi a bajunk, mint a bécsi bankó. városi adótanok agyanlotte magit. — Zubo-vics főhadnagy uasókészüléke alkalmazást nyert a török hadseregbea. — Ü felsége s király Luxenbcrgba tette át lakását. — Tierann Jánost, a dacoromán térképek terjesztőjét be WrtSnözték. — Lajos nagy bercseg meghalt Dannstadlban. — A magyar küldöttség Lon kayval élén tisztelgett a római pápánál. — Hir-tenbergben s lőgyapot-gyár melegítő kamrája légberepült. — Budapesten nagyobb mennyiségű hamis ötforintos jött forgalomba. — Titkos táborozások folynak Fogarasmegyében a romániai hadsereg számára. — Jolsván egj nő olyan gyermeket ssült, kinek testalksta, sőt terme ssete is a majoméhoz hasonló. — Barát Horváth András 30 éves czigányt Veszprémben felakasztották. — Háborús Mrek (Jnn. 14.) A munka táborkar kezdi belátni, hogy a Dunán való átkelés rajok nésre képtelenség. — Batumnál a törökök a maszkát roppant veszteséggel viss-ssaverték. — Ardahán parancsnoka haditör-vényssék elé állíttatott — Ázsiában az orosz ellenes lázadás nagy mérbven elterjedt. — A Dunán Silistria mellett átkelési kísérletet tett oroszok nagy veszteséggel viaszaverettek. — Koiaosinban a montenegróiak teljesen megverettek. — (Jun. 15.)Maratíneród bombáitatása as oroszok roppant veszteségével járt. — Milán fejedelem 15 én volt Plojeetiben. — Szt.Péter-várott a dunai hadsereg tétlensége mistt nagy lehangol tság uralg. — Plojestiben a görög kormánytól is várnak egy megbízottat. — Hsssan b*7 °K7 őnkénytesekből álló csapatul átlépte as orosz határt. — A török hadsereg Szerbiát azonnal elfoglalja, mihelyt a musska hadak Kia-OláhorszsgbaD összpontosulnak. — Az oroszok főhsdiazálláss a Dunához közelebb tetetik át. — Állítólag Albrecht foherczeg is Plojestibe rándul. — (Jun. 16.) Epirusban egyes felkelési készülődések mutatkoznak. — A montenegróiak veszteségeik mistt iszonyú kegyetlenségeket követtek el. — Miklós fejedelem főhadiszállása Osstogba helyeztetett viasza. — Milán fejedelem távolléte alatt a ministartanácsot bizta meg s kormányzással. — Vegyes hírek. — Miből áU <u otxtrák-magyar Urujtri haderő? Az osztrák-magyar monarchia tenge részeti hadereje jelenleg 11 pánczélos hajóból, 2 fregsttból, 9 corvetteből, 7 csavirgősősből, U ágyunaasádból, 3 átvivő gőzösből s 2 monitorból áll. Ezek összesen 84.120 tonnás 14.330loerejtt- ek. Van rajtuk 9050 egyén s 279 ágyú. Van ezenkívül még több hajó, melyek szükség ese tében tengerparti ellenőrzésre s állomásszolgá- latra alkalmasak s négy nsgy hadihajó most ké«i.-l Triesztben s Pólában. — A gyanút ember. Bismarck heroasg még élénken emlékezik a kissingeni merény letre. Most őt rendúri hivatalnok van melléje adva, kiknek mindegyike egy hatalmas Árgus. A műit hét egyik napján a rendőrök egyike pihegve rohan be fónökéhes s jelenti: .Uram egy gyanús ember!" — Hol ? — í> magassága lakás, előtt mar három órán keresztül sétál gat föl s alá és szemeit szüntelenül ablakaira függeszti. — .Hogy néz ki V" — &Iga*i pap alak; simára borotvált sovány srczczal, mintha nem volna enni vajója; orrán kék szemüveget Vagy ugyanott Percselre mondja: Ha végig fonhatod koszorúdat Percsel: Ai örök életet tul elad egy pereseiéi! A költői képek korul álljon itt .A költő sírja- csimfi költeményéből a követkesó szak: Csendes a sir. Éjsaakája Bejt egy séma ssenvedót. Emlékeset, szállj le raja, S rsjta, mint a tó sirálya — Csókold meg a levegőt! Vagy a Babyloa imájából (Trombita lap, 1861. 17. sz.): Fordítsd felénk teremtő képedet, Alkosd meg újra, tiprott népedet 1 E népet, — mely sanyarg ártatlanul . . . 8 ha forró könye rabláncsara hall, Az érzéketlen Ián ci iafelsikolt, És rsjta sebbérossdádsik a folt! Nagyszerűn saép hasonlatát szinten a Ba-bylon imájából vessem: Fölségee egy termet! Hindosstán völgyében Csak ily karcsúra női súly alatt a pálma; Mikor s ssenvedés szépségét alkotá: Ez volt a teremtés megdicsőult álma. Fejéről lefelé nyúlik a gyiss fátyol, Mint egy elvesztett hon hosszú éjszakája; Sötét mez borítja ssobrássolt tagjait, Még a gyertya-fény is reszketve néz rájs, A gyémántssemeknek ragyogó árnyéks —> Harmatosra borul arcss üljomára... Oh hölgy! te tüadérkrrt, mit elhagy a tavasa, Míg halvány bokra kost s szellő megmarad... S míg igy kémlelődöm . .. im kulcsolt kezekkel, Büsske tekintetét ssegesvén as égre — Mint mikor megindul a gröagygyal telt sajka : Bsby tosi isaaját igy kállaija végre (Folytatása köv.) visel s rubáxata kopott." — .Honnét gránitja ön, hogy rost szándéka van ?■ — .Jobb kasét folyton s zsebében tartja, mintha valamit rej tegetne.* — „Jól van, magam nézek utána." A főnök csakugysn elindul a nagy útra, csak- agyán megtalálja emberét, amint kénilelödve tekint Bismarck ablakai felé. A rendőr nagyot gondolt s mintha aétakoaben találkoznék as idegennel, magasólitja ast: .Jé nspotl" — Köszönöm, hasonlóképen. válaszolja annak s csak folytatja ablak-visagálódásáL - Ssép idő van mai" — .Az ám.* — „Tán lürdói vendég?* .Nem én.' As ember mindinkább gysnus lett. — .Mit csinál ön itt?* — .Látja, sétálgatok.* — .Itt fenn a kancznllár lakik?' — „Epén esért nem mozdulok innét.' — Mozt már kitört s főnökből s hivatalos busgalom. .Ne lépjen — fciáltá atentori hangon — a pásaitra, mert elfogatom!" — Ekkor megállt as idegen, megnézte a hivatalnokot s moso lyogva kérdé: .Nemde ön rendőr?" — ,S ha az volnék?" .Akkor egy alázatos kérésem volna s es as, hogy adjon tanácsot nekem mi- ' kép láthatnám már egyszer z német nemzet Mesaiáaát. Én tudniillik néptanító vagyok, s már többssör meg is büntetett ss egyhási elöljáróság, mivel egész lélekkel csüngök s : herczegen. Ma ünnep van, tehát szabad va gyok és elhatároztam, hogy addig nem moz dulok e helyről, míg szivein legiorróbb vágyát ki nem elégítettem." — .Ha igy áll a dolog", szólt megnyugtstva most már a főnök, agy jöjjön szobámba, álljon astan as ablakhoz, s húzódjék kissé vitása, negyedóra múlva itt srra jő s hercseg." Ki volt boldogabb, mint s : szegény néptanító — oda állt az ablakhoz s ' csakugyan láthatta a .Messiást.' I — A bajor király ás a bajor paratzt. Ls- jos király köstudomás sserént szenvedélyes se- nész, még pedig Wagnerianut. A minap — be széli a londoni .Figaro" — a hegyek kost sé tálva egy parasztra akadt, ki mankóján döcső- gött előre. A király kérdésé, hogy hol lett meg sebesítve. A parasst dsczosan ast lelelte, hogy Sedsnnál. „Nem ismer engem ?" szólt most a király szelíden. .Nem!" volt a rövid válass. .Nos, én s király vagyok!" Erre a parasst föl emelte s kesét ét üdvösölte katonásan. .Hát mondja csak* kesdé ismét a király, „miként van aa, hogy ön engem nem ismer ?• — Bisony, fölség — monda a parasst — én nem is látom át égessen, hogy miként találkozhatott volna velem felséged. On nem megy soha a csatába,éa meg nem járok as operaházba. — A uölöigatdák vigatttalátára érde kes tüneményt említhetünk fel, melyet Lonel- ben (Francziaország) észleltek aa idén s melyről a következőket írják onnan : .A szőlők, melye ket a phylloxera megszállása következtében végkép kiveszetteknek hittünk, erőre kapnak s , a tőkék, melyeket magukra hagyva már ki akartak irtani, gasdsgon hajtottak as idén s bó termést ígérnek, bár tavaly egyetlen rügy Bem mutatkozott rajtok. És ez nem elszigetelve for dul elé, de általános és elvitashatlan javuláa ál lott be a phylloxera-beteg ssóllőknél as egész környéken annyira, hogy számtalan szőlősgazda kétségbe van esve, a miért tavaly kiirtotta sző lőjét s ss idén ismét beültetni késsül földjeit" Paplrezeletek. Megkerdsatek egekor egy nagy alvót, bogv miért alaaik oh/ sokat ? HogT ne heuje^ek ás valamit tagjak, vátaraott aa röviden. lgas, bogv BakOnk maoTOnaagbao ia dolgoa-nnak kell ? kardi a paraaat a faloai kántort. Mas, feleié ea, ott már pibenoi lehet. Ugy aaivaaas Balok meg, mondja a parasaL, mart én mindig ason véle-mearb«a veUaai, kogj ott nekank kall masydBrogr.i Utazók névsora Hagy-Kaniztán, 1877. juniui 8-tii—7877. junitu 14ig. — .AriijXorgoáho a'caimxett eaállodába :y Tbomas Perenca Letesje. l«g!er J. Béca. BpiUer J. Badapoat Boaesfeld A. Oráta. Hfinrici E Prága. Zak B. OlmOti. ScboSar E. Béci. Mirer I. Zágráb. Baaer M. Gráti Sckmidt U. Bndapeat. Forgáck 0. Nemerrid. Feiftl M Prága. Leab M. Kia-Márton. L'agec J. Béci gebweiger 8. Béea. Hirtkl J Beoa. BabochaT N. alarctali. Praakfuter L. Prága- Her- aog M. Pápa. Baoer J. Qráta. Kokn H. Aogabnrg. Marer E. rUea. Staiaar M. B.dapaat. Beck I. Keaat- helj. Singer A. Olműtz. — .gaarvaihoa" eaimaeU aaállodába : Laaenri Gv. Arad. Caeaaaák 0. Badapeat. Kiaa A. Bndapeat. Varnar H. Bndapeat. Seherta 8. Boglár. Wocber H Bakonr. Horváth I. Béea. Hananer L. ÖtToa O6.KeI P. Laibacb. Koon A. Hoasm&Js. Erdélvi N M.-Saerdabel; Uelm A Bács Hagl T Baea. Malroaa M. Grata. Pntodas 6 Bea. Peteaor- nik V. Caakíomra- Zimaer «L Pattan, attlller Oj. Fernaa. Kardoa M. Atád. Sekleainger K. Béca. Fiaakar Zs. Baea. Manbeiai 8. Keaatáalj. Bofisaann 8. Béca. Gr. Caákr N. Pios. Zárjacslrj T. Landvs. Pálffr N PeloakefS. Takáca K. Bndapast gcaorda- gar M Béea. Jahn Za. Beca. Spiber B. Kaprosáé*. Btraaser Za. Bndapeat. Fiaohar 1. Prága- *olf M- Badaprrt. ÍTaibat K. Károivvároa. Wns 1. Bada peat. liét.0!vi sr. Pécs. Líw, L Beea. Sdiosfeld N M.rbnr,. Halm U. Becs. Straaeaar J. Baea. Scbmidt 8. Berlis. amnwajd E. Baca. Soldaar M. BrQjin. Stera A. Báes. Oeme! F. Z.-Egeraaag. Da- rdcaj J. Pécs. Baaael 8. Veuprém. Kohó A. Atád. Kajkv I. Eajk. Paakonu 6j. £.»ek Fnaa A. VU- vár. Dentacb 1. Baca. Boeenberg K. BarHa. aBnkar Ov. Oroaavár. Spiegel K. Zágráb. Oawald 8, TaaMS- váf. aifaVtv J. Kaka. — .0 roul ink o«- eslnett szálloiába 8ell«i*(«r W. Essék Bobja L Atád. Práter F. BsdapMt. Wáfiter A. Práta. Onss H. Darsvár. Kandars B Bica. Leffler 8 Btea. Báné. K. lio :áe>. Habar J. Obentarr. Uirsdiler k. Gríti Wilfi .Jer A. B«ü Rwhtl T. Tríaail. Wailer J. Etxsrí.14. Lso- {T»l J. B*ot. Hiax E. Budapest Lowuateia I. S«- ■ladt EUrtnar K, Bau. Koal L. Siaeog. MUWfar B. Kaposvár. Tachauer A. Snigetrís. Par*ach J. SOBej Baksa; 8. Keaithdj. C.oi^ik T. Budapest. Boaár J. Toponir. Gráf A. Eszék. Saffer G. Buda pest Khrearaich F. Z -EgertKeg. Oraf G7. Buda- p»t Spiegel U Marcaali. B5hm E N.-Bajom. Ku. J Cmrfo MikoUscIi A Marbnrg. Carda L Pária Joor <&. Prága, Salzek A. Triaat Somta«r L. Britan. Wirtfa A. Qrau. Gunkel O7. Becs-Ujhelj. Orsicb J. Budapest Biafr A. Bfroa Placzl ivrak. Hivatalosan jegyjwtt piacsiárak Nagy-Kanissaváros piaozbiatosi könyvéből: 1877. évi június hó 13-án. Bnaa Isfjobb mlv S9, '/, bekteUtafkiat 100 kUatramm aaeriat: U fit — kr., U»apaa«r> ttij 88, 11 írt 20 kr. — Ktuaeraa legjobb inlj —, — frt — kr. kOx^paaerfl m\j —, — frt — kr. Boas legjobb tal; Sí, 10 írt — kr, kSsapssarl! nUr 34, 9 frt Sü kr.— Árpa legjobb ml/ 32, 7 frt — kr, koaapaaerl reU 30, 6 írt 40 kr. — Zab legjobb mlj 20, 6 frt, — ki kOsepeaarfl anlv 18, 1 frt 60 kr. — Kukorfe«a ^teo-Ceri) 7 frt 50 kr. — Bnrgouja 3 frt íO ki. — Sain-lim'28 frt — kr., zjemlTel»at24 Irt— kr., keiijar-l,««t íeher 20 írt — kr., fekett 16 fit — kr. — Via* H frt — kr. — Bua-dara X) frt -. Arpa-káaa M frt — kr. — Boraó 30 frt — kr. — Loneae 30 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — KMea-kasa II frt — Saraxirii'kápoaata 16 frt — kr. — Savanya-répa ,12 frt — kr. Ssana kStdtt legjobb S frt 50 kr., kftaip- saerA — frt — kr. ; iséna koUtl*a lífjobb 2 írt «O kr., kOaepneril — frt — kr. — Kötött- vágj igr- nalma legjobb t frt 20 kr., — koiépnerü S frt — kr esalma takarmáarBak vala legjobb — frt — kr. kSaipnerO 1 frt 60 kr., Halma alomnak való lag- jobb 1 frt 50 kr., kosépiiarfl — frt — kr. — üj- bor beetoliterkiot 1 frt 60 kr. Ó-bor U bt — kr. — 1 Uter pilioka 50 kr. — 1 liter ecmet 8 kr. — BBkkfa, egv kobmiterkiot, egy méter hoaaao baaa- bokban, kei eaxtrakáaaal — frt — kr, kereaxtrakáa nalkll 3 frt 50 kr. — Caerfa karantrakáaaal — frt — kr., kereaatrakaa nélkül S frt 30 kr. — TDlfvfa kenasMkáaaal — frt — kr., kereeatrakaa nélkül 2 írt SO kr. — Koaaén a báarábol 100 kUogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repeaebol, egy kilogrammkint 68 kr. — Stearioarertva 1 frt — kr. FagTngrenra Ontott 68 kr, mártott 72 kr. — Saappaa 43 kr. — h'vers íajTIJo 34 kr. — Láapa-bel, egr mitar, S kr. — aUrhaloí sgy kilograsim laerint 48 kr. — Borjnbtu pi kr. Sertéabna 60 kr. — gaalonna SO kr.— Díauóasir 92 kr. — Marbaaair 1 frt 10 kr. — Komenvmag 65 kr. — VoroskagraHl 18 kr, — 7«g- haejma 30 kr. — Főtt so \i kr, kS-ao 14 kr. — Bor« 1 frt 20 kr. - Paprika 75 kr. — Cinkor M kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, v. ajjagjaff. Érté* M viltéfXyui június 15. Ó7, metaliques 60.45; &*', nemi. kölosön 66.10; 1860-ki alladaimi kölcsön 111.75; bask-réssv. 776. — ; hitelintéseti részvények 140.50; London 126.50; magyar földtehermentési köt vény 73.25 ; temesvári fbldteharmentési köt-. vésv 72.75 ; soproni földtehermentési kötvény 71.75; horvát-slavon foldtehermeatési kötvény —.—; esttst 112.10; cs. kir. arany 5.98; Napoleond'or 10.13—; arany jár. 72.75 ; marta 62.15. V i s i t I menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buds-pesti idótmutató óra szerint, inaiul Ksmiiaáról Vonat hova : aiats Ora Perc. idS 306 Esaek, Mokaea.Dombovár e Fiaméba 4 48 raggel 815 . . . a 30 délnt. 219. Bada-Pastre 4 6» reggel JOj . S 6 délot. 504 . 11 30 eatve SISBéeabe (Seombatkerj, Beea-Ujkelv fel»)5 8 raggel 301 . 1148 eatve 815 Soproniba S 38 d««t. tOS Trieaatbe és Pragerbofon kereaaOl Qráoa aa Baoabe * 50 raggal 901 Tnaaatba éa Prágerbofon karaaatlll Uracs áa Becsbe 1 47 Ultit. ■rkesik Kaalssárs) Jkoisftéi.- 316 EasatMobáo.,Dombóváré Flomébol 1 41 délnt. 505 , , . , 11 11 eatve 303 Bnda-Paetr'l 4 SO raggel 201 n 2 6 délot. 811 9 44 eetve 814Bé<«bOI(6.oaibatb. Beaja-UjkerrXsUl 10 ÍT eetve SOS „ „ . .46 reggel SIS SoproDvbol 11 61 íalal. 114 Bécabol Qrács, Karburg, Pragarbof felöl 4 IS reggel. SOI Tdeaat- éa Béesbol afartarf, Pvsfar- bof MSI ... 1 SÍ aélat. 304 Triasst- éa Vülsebbol Pragerhof felöl 11 — «tv*. atarbnrgba eseüakoaas Tillaeb éa Pranoe.le.tbe. . . riaaeesfastktl. KCetl s 17-tll Jsajssf 13 kj 1877 Ho- is >Mi-aap aptir > Kata. éa prot ! naptár . A dás baláaaatroL Lakáea T. e. 4. áasif a. s. oor. Marciéi > 6 Beaaar Jn liánná. Tódor Pál ea. Tbeodot Alajos 1 9 Crniloa FaaUt) P. |lü Timotb. Satdonia 111 BertalsB Felelős iierkesitó : Bát*rt UJlt. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitnnó javított szerkezetű kézicséplógépeket, egy lóereja rudittéti járgányokat, tzilárd, ngy szállítható, tisztitóuerkezetQ cséplőgépeket. Ugy szintén szénagyQjtó, sorba vétó, szecskavágó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtöró hengere ket stb. (386 2—10) Kinden néven nevezendő gépek javítása elfogadtatik s javítás legjutányosabban eszközöltetik. A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a u. é. gazdaközöu-aéget, bogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény beálltával beküldött javítandó gépek mikori elkészítéséért felelősség nem vállalható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. Szoda-vlz készítő- s fagylaló gépek, kerti díszítéshez üveggolyók, mindenféle ragyogó színekben, kerti yasbutorok, teke játékok és valódi Lignun sanctum golyók, kerti lámpák, utazó bőröndök és minden utazásra való czikkek, nyergek a legjobb disznóbőrből, kantárak, gyermek kosár-hintók csinos és tartós kiállításban nagy választékban és jutányos áron kapnató Rosenfeld Adolf (837 2—*) kereskedésében Nagy-Kanizsán. Jóaef kjaáó-, lap- ét nyoadatalajdono. gyontajtó FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORl ~" Ballá rtrireai ra^ea ée Bormatt) J. tanárok TafTeleaa^eei efTbehaiife* eredneATei eaeriat valameDDYi badsi, ralamist bel- • ktlfslat keeerűvi-s«Jl koeSU a l««Ubb eailird alaatréest tartalmassá ei pedir a gjágj^' tát elértéére neere eddif ■él el lem írt iniyisiitei s ol; tedreii tastételi aráiban, kof7 «a okból enyhe ise miatt ii mmc lefkellemeeebb ée leghatásosabb kesterfiTiz ajiala íreere talált. Forráa-uromtalvaajoskal ■ orroei bisoayítTa-i eeolfajaak. — £seo ria kapbato Biadea gjtiijiárbmn It W>ec • Koieiberf Jliti !• Vili nb Jlilef Iljiliimkilll T III Hag-TiniHai ■ (878 1. 3-5) a forráslgaigatóftégiiá] Bpeaten. Értesítés. Van szerencsém Kagy-Kaniaavtros és környéke n. é. közönségének becses tudomására adni, hogy a néhány nap óta itt lévó panoráma és viaszalakok tán még hosszabb ideig vu saves megtekintésre felállítva; - ez az L osztályban a következőket tartalmazza, úgymint: Egy haldokló harcxost, gépileg mozgékony alak. Thomas Williamt, a tömeg- és öngyilkost, a brema-hafesi erplosio okozója. Francesconi Henriket, a rablógyilkost. A panoráma London, Paris, Nápoly, Lutzern (Svájcban) Jeruzsálem városok (Krisztus korában), valamint árvizek és a török-szerb háború eseményei látképét sat. tartalmazza. A bódé naponta reggeli 9 érától nyitva van. — Este uép kivilágítás. Számos látogatásért esd (388 2-*) Loibl Károly. Belépti dij 10 kr., gyermekeknek 5 kr. DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kaztaczi atcza íeielttt SörMz-ataa) Unger féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes ' '"-'■— Tárcsái fúrdö. Tárcsa a magyar- osztrák-stájer határ közelében, Vas-megyében fekszik, St órányi távolságban Szombathely magyar nyugati vasúti állomáitóL _ hordókban esz (346 16-*) litva, mindenkor jégbe közölteinek 25, vagy 50 palaczkos ladikban a legjobb minőségben kap- « - ^^ UrtalmJlI0 forTÍII4i & fflrdóje kitüaí ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szai- kaKn6seI1 , Térslegénvségból szirmazó minden betegségek, különféle minőségben esz- jdegrend|B(,r aTtr B^oü H ttMkntii a légzési éti emfez-tési szervek idillt hurutja Btb. H deté s r. íelotmla» TÍjett a k5»etke»5 áru meeéi oletóa, O. Ó. otjuiint: 1, ir A *eaeata6ii arntarlat Beeebrr. tömegeket boesít B &"t 6S jól jiri idSp tt li ! árnál. Az idény megnyílik májas 21-én. (357 5—6) A fürdői felügyelőség. Megvizsgált és megjobbitott barommérlegek kilogramm-felosztással baromvasárok, baromkereskedók, gazdák, czukor- és szeszgyárak, sfirhazak, községek, házaló intézetek és baromtenyésztók számára. caak A fflrde orvosa: Dr. Thomaü. Mijos 21-tól 15-ig és augostus 1-tól szeptember 15 ig leszállított i jól ji p bárki ÍJ a lefiaebb darabokat kep«i játaaaai. 1 teljes kil porcseláa- terítéket 6 Memel/Te, kiT«lU4pui ajándéknak iges alkalmat. 2j ellenie jet, tfj eféaten uj raalkiriU eredeti tréfa. 1 dúaes Victoria-eétiny- kosárkát, duaaeiMMtS mihimaéaeel. é kitíoó eetla kir aaab. Iti- kanalat. « kit»»5 oaáu. kir. ■>>.>>. k á- tiikinUt. 6 japán ciéilít, kirild ióéOt tol irat, aranTOsott lincs- raal, aj(!ljária<rtkea«aicTÍl- laltatik. •i ralid! jip íni Tirás«d«íyt, a lofínomabb futéu»l, biíanlj Urem diixitiiitifll isol(i]bat. 1 ponpás f i nyk* p al b u mot, aranyosa! paada(on dilsitv*. 1 pir dilin kileti k o • ó I- c a i p ő t, alaTUatetlao talpbfir- r«], oSk é> arak taimara. 1 nép •iltlliil>D|<I;l>. a legjobb uj aranyból. 1 Uljaa japáoi d o b á n y i í kétzlstet, mfllj miod«ot tartalmat, a mire caak eg7 do- inóf 6 darab dr. Dnpont-téle egéaa-■é(i laappant Giseeean 38 drb. Sfia.iili.it bánTaóniik uflkaége Tan. * kis o l'aj f« • tm is 71, bir- B«T«« mesterek ntirei&ek mi- aolata, di»a«J keretekben. Mind u itt falloroh 38 tar(7 a lefjobb ki>itelben eask ■V 5 frl Sfi kr -«■ Czim: Nemzetközi árutariat, Bécsben, Burgring 3. (368 5—10) Vidéki negrendelé*ek atánvét mellett pootoean eeakBsBIteteek. Jevmt. Hintán a tárlat rOrid idSii foloialik, a Tidéki megreiidV Hordereje750,1000.1250,1500, 2000,2500,3000 klgr. léaek beklüdéiet mirel hamarabb kerjU. ára 170, 200, 230, 260, 800, 350. 425 frt. m-kartittai és teljes sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 15%-kal, korlát nélkül pedig 25'/,-kai olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kituntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak álul minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatkn elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, *********** (262III. 12—15)Stadt Riemergasse 11. sí. a. Becsben. *********** IV. Jahrgang. áuflage 18.000. ****** ****« PráDuineratíons- Etnladung auf dat radikale und billigtte Tageblatt: „PBSTER JOURNAL." (Chefredaktaur: Dr. Adolf Silberntcia.) (Morgen- und Abendausgabe.) ■rt l. Juli btfiont ein n«n«t AbonMmetiöi-QautaJ du ÍD Ua|f»rQ la aeiacr Art «Íiwlgea rí d ikt IID Ta-feblkttM ,P« ittr Joirnil.' w«loh«a unieoa durch sein iveim ti tlgl i eh « l Enefa«i-nen, dsrofa EeichliAlütkeit de* UkaitM ín die Beibe d#r ill tr(rfiiit«g Blltttr Öo-garaa jetreten iat- Dabeí «rmÖjlicbi es die rieaeeifrowe Aafl&ge d«a .Pwter Journal,' deo A b o »-n«n»Dtipr«ii denelb«ii aom Daoka det aotT&riacbso L«t,epoblikanu n> S gliehit b i 1-lif n atellea. Di« Hiitusf dot .Ptitir Jonrm!' w&brentl d«r jcteigeo Torwickeltm earopftMekso Zott&ade, b«d*rf k«D«r SelbaUnpraiaanf. Die Btetíc* r&pid« SUif •maj auiru L«i«kr«iau in der Hanptatadt, in d«r PrOTÍn«, to *ríe aeltwt im Atkflandc bild«t jetat, wíe frllter den tchUtendjUn Bew»i*» Rlr die K»miht.fUfk«it aad PopalftriUlt muerer QrnndUtxe. ll*Ti D»» ,P*i ter Joarml' Ut xn^leich Í»^ eiflaitje anpariielie Tagebiatt, welehe* die iches Slinaitintlitllli in ftnarksnot g*rechtw Wei>e nnd in Siao« dea mi aod der Eibtracht aller SUbnme Üngana nMunthaft, tutertckrocksn and »cbneidig ▼ertritt. Trota ftl>«r Pvrtecbritte bat AL* .Ptitar Journal* D i e seinen D P t b h i o | i-gen, deDwabrealnteraiaeodsaVolkea dicondvB Chftrakter Terloren. Hu ,P « i t • r Journal- briafft »ll« Haokriektaa ÍD eractiBpf«iid«r FtiU,, aathen-tiBebeatar Faíinnf und p-Outer PromptiUt. Uaser Leiurtikel, osure OrifinalmÍUheil.ant;oB v»n den Kriegsacbanpliuen, noiere lo na ti geo Enegmtimchríchten anaerer lahlraicben polítischen and konm<s.nell*A D 'p«*et.»>a von «)lea SJctitnnpen, onsttre miíffibrlicbe Bobrík d«r Lokal«reÍfrDÍue, NaeiriohUn von dea B«bnrd*a, BUjjTaronj Jía^iitrit, POIÍMÍ, G*ricbt*rt]en, TOD áen Tbestsm, Kupatatutaiten, vom Büch»rtinüit rua Ter«iDei>, anaer« piksnt«a P*na*r uid Wi&n«T F*at.ietoa«, lokálén aod aurprartijen F*dar«ei«iiDaiif«i. and namentlicb dí« Kflila votarer von Í*a «MUD F«-dern Earopa'i HMchriebenőn Bonne (wir Teröffentlicbfsn jlbrlich 36 Biidt, da-mnt«r Werk rom D • 11 • f, W»ch«nbnaen, Torgénj ew, Qnldt, B r a d d o D, D a U-det, Eben Ck«T«tt«, looiujt «.«. w.) «mpf»haam du ,Peit»r JoBrml* alleo gebiláewo Zc.tanfBl.uen. ao/ dai VortOfUetkite p lifo Uasere Oescblftirabrik wírd in eioer den WAnacbea onMrer Lwer enUprechen-den praktiacbea and aorfTflltigea Weiae reillgirt Aucb entbllt diuelb* dia nf r ieb ti f i t ec mtíoiM Ql>er akii* Oe«jh*ÍUiaterat»en and aíod wir auwobl inr Anfaahoifl aller Ge-icbte, aU aocb n allec geioblftlicben AaikdQÜtn béreit. Dean inieritenden Pablikum diene IUT NachriCBt, dan I n ■ e r 11 e, dia wir n*ob idem Tarifa berecbnao, aich bei der - .«■- - -- Blatté* aicht aufiieg'i , _ _ _. „„ avr loko, aoodern aaeb la Ser Prorin* (ujunentÜch ÍD dao woblbabaatlataa D o l 11- Bnd T t. e i ■ s* koraitatCK. N» la 4» letvUa Orte Croitiiai, 8 I a T O D i e n, Dalmatieni aad d« Uilit«i|r»»it, eiitcabfirfi ■ s, Lfl Ki*dtrB«t<rr«iet,t ÖilitíiD tft), ■owte dor«h d*i tontugiiciio Placaaieat nataret Bi&ttM (in aÜeti \ ■■nirkoln, £MÍIK»,*OW1* io allén Hoaoratio raakraiaea), nai roa dtr gtBiitia Wirkaamk.it STWVÍMO. DM Peater Joirml1 eradntat wSehaotlicti 13 Mai is ímmer glekhea Uai-fiufa aad tn gteieher Bud>cwhig%eit. Der AlMMUMaaoupraú áea .feiter Joarcai" betrift, ia<, tftfl.cB wnrnHijer Franco-PottTaraAndaDg : 12, halbjUiris fl. 6, Tiertol^hrig i. 3.10, iwei»oii*üích L 2.1*. mo-aatUch UO. Fftr DeatscblAJad and die Donan Farrteataamar moiuUtefa 30 kr. m$kr. Maa aboaairt On^ iaMrírt ia der Administration des „Pester Journal," Ba<iap«4t, Gőttargaaw 6, pmrtwrft, (S89 1-2) (Dia Adraas* irt |«aaa *Q aarkca.) NAGY-KANIZSA, 187). JvatvB íl-én. 4B-11E BX&X3O.. Tieeahatodik évfolyam. | OHwtWár: I effútf évre ■ . 8 frt. fél ém ■ * . 10 kr' i 6 ka»ak<,. pwitaorban J 7, Biá««<lnor6«inÍBd«D L további torén fi kr. i UTILTTÉRBEX j torosaim 10 krirt rí l uu.k f«l. íincatari lU.tók miadra j á airletMrt kOloa 30 kr. Sa««i>a8. ZALAI KÖZLÖNY elíbb: .ZALA-BO HOL OGTI :K Ö Z JL. O NT -r.m A Uf aojafi ibmii UlstS kOsíeméiijak pfldif a aiadohoa bérv«atte utisutdSk : NAGYKANIZSA WlsssJSSaax •aktol fogadtatnak | Kisiratok Wssaa ne knld.tnek. N.-Kanixaaváro8 helyhatóságának, nemkülönben i „n.-kani«iai kereskfxielmi s Iparban*", i „n.-kanl»*I takarékpénztár", ■ jalame^yel általános tanitótwtUet", a „n..kanlml Uaded-BPTOli egyesület", a soproni kereskedelmi 8 iparkamara n.-kanii«ai killálasitmínra'- 8 több megyei és Tárosl egyesület biratajos értesítője. Ueteukínt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Vakulj magyar! A .Zalai Kozlöuy- f. é. 43. számában Czigáoy Károly ügyvéd ur .Közgazdászat és forgolom* cziin alatt kenetteljes hangon irt czikket közöl a volt , Zala-Somogyi gózh. részv. társaság,' illetőleg annak Tolt részvényeiéi érdekében. Első pillanatra a ciikkben kifejezett, — s Gttm-berger L. bogiári birtokos kereskedő nrtól sugalmazott ajánlat a hazafisággal párosok nagylelkűség arczával lép elénk, (csak az kár, hogy az arcz fatyolozva van) sőt az indítvány önzetlenségének zálogául látszólagosan még az is szolgál, bogy a czikk oly egyén tollából ered, ki megyénkben ktírdetu-lett és méltó népszerűségnek örvend s egyike azoknak, kik az említett gőzb. társalat létrehozása és fenntartása ügyében páratlanul „sokat küzdöttek és fáradtak a nyilvánosság terén is, tehát a tiszta jó akaratot most sem lehet tőle elvitázni, de annál inkább csuda landó az, hogy a pávatollakkal ékesített indítvány rúgásra kész lólábait nem fedezte fel Czigány Károly ur már az első pillanatra, mert ha igen, agy megvagyok győződve, bogy nem vállalkozott volna az il letó inUtvany közzétételére. Lebbentsak félre az inditvány arczárói a fátyolt s szemléljük a dolgot az 6 meztelenségében. A .Zala-Somogyigőzb.társulat' mely alapításánál már botrány-perrel ékeskedett, amint a következmény megmutatta, halva született mostoha gyermeke lett a magyar vállalkozási szellem ügyének. A vállalatvezérférfiainakegyik része, kik a megkezdett alapon óhajtották és remélték felvirágoztatnia vállalatot,nagy hibát követtek el, midőn mindjárt kezdetben, ahelyett, hogy egy olyan hajóskapitány I ntin néitek Tolna, ki a magyar kormány által kiállított oklevéllel bizonyított képességén kívül némi szervezd tehetséggel is bír s tetemes költségkímélés tekintetéből az agynevezett manipalatiót is egymaga végezhette volna, nem, ók parti ügynökségeket állítottak fel s a hajóskapitányt helyettesitették tudja IsteD miféle Kotaucsek nevű egyénnel, ki valahol felső osztrákiában tu-tajvezetó volt s mint ilyen kormányos — vizsgálati bizonyitványnyal bírhatott, de tetszhetett azért, mert külföldi volt. Ez a jó ur, mig a vállalat nagyobb dicsőségére Bogláron korcsmai verekedéseket támasztott sa „p'latzot* hősileg meg is állta, lelkesedvén a magyar bortól, — addig hajós képességének oly hallatlan bizonyítványait adta, bogy vezetése alatt a gőzőst évenként nem egyszer, se kétszer dobta ki a vihar a part fövényére. A közlekedés persze ilyenkor napokig, sót hetekig felakadt, sőt a gőzös vízre vonszolása, annak tetemes rongálása mellett még mindannyiszor meglehetős meny-nyiségü költséggel is járt stb. s mig a vállalat Tezérférfiainak egyik része mindezt összefont karokkal nézte, addig a vezérférfiak egy bi-iooyuí másik részének, mely már kezdettói fogva a vállalat tönkrejuttatásán törte a fejét, — oly sxépen hajtotta malmára a vizet, hogy .amint a kép is mutatja,* a vállalat csakugyan meg is bukott s a gőzös, mely Zala és Somogy vármegyék számos jó indulata, szegényebb sorsa polgárainak keservesen kapargatott fillérein is készült, most potom árért a vezérférfiak ez utóbbi részének birtokába ment át Günsberger firmája alatt anélkül, hogy a részvényesek csak egy fi-tyinget kapnának részvénytókéjökbül. De persze, a gőzösön most tetemes javításokat kell eszközölni, hogy forgalomképes tehessen, mert pár év óta ette a rozsda minden szakértői gondozás hiányában. Ezen nagy javításokhoz pedig meglehetős mennyiségű pénz kell, tehát mit tesz a spekuláns lángész? Azt az indítványt kegyeskedik feltaláltatni, hogy .azért is, hogy többeknek azon gyanúját, mintha e gőzöst kezdete óta saját kezére keríteni czélozta volna: — kész ezt a legközelebb összehívandó közgyűlésen a társaság kebeléből is netán vállalkozó 10— 20 (több vagy kevesebb) tagn nj — és akár vele, akár nélküle alakulandó szövetkezetnek ugyanazon vételárért el és átadni, — mely újra csoportosulandó tagoknak, hogy régi részvényeiknek némi sikerét a jövőben remélhessék — természetesen némi u j f o rgal mi tőké t is k e 11 össze-tenniök* stb. Kz elég nyíltan van mondva, éhez nem kell commentár, sőt talán Gttnsberger nr még pénzt is lenne szives kölcsönözni a volt részvényeseknek kellő biztosíték mellett, például ingatlanra betáb-láxással stb. csakhogy tőle vagy gőzöst, vagy részvényeket vegyenek, (mert eddig már bizonyosan megtudta, hogy a gőzös jó karba helyezése mekkora összeget igéDyel) s igy njra megalakulván a részvény társalat, ha pár év múlva a gőzös nem kerülhetne is vissza Gttnsberger ur birtokába ismét potom áron, legalább ha a hajó összedől idővel, az eddig tapasztalt szakértői gondozás hiányában, nem ő károsodnék, hanem a részvényesek, sőt a részvényekért most kikölcsönzött pénze neki biztos perczenteket hozna s még az az incidens is felmerülhetne, hogy mire a hajó összedől, akkorra az egyesek birtokaira telekkönyvileg betáblázott pénzkövetelése per és árvereztetés folytán egynéhány fekvő birtok potom ároni meggzerezbetését segítené elő stb., mert hej be szép szóllő-hegyek mosolyognak át a zalai partról Boglárra ! . . . .Omnis similitudo claudicat" de azért mégis kénytelen vagyok egy megtörtént dolgot idevágólag megemlíteni, n. i. X. községben Y. Mózsinak Z. János adósa Tolt 200 forintul, de Jánosnak régebbi tartozásai is voltak más hitelezőknél, minek következtében a mi Jánosunk ugy tönkre jutott, hogy egyebe sem maradt, mint azon 200 forintnyi adóssága, meiylyel Mózsinak tartozott. Már most Mózsi azon törte a fejét, hogy miként hajthatná be követelését Jánoson. Egy szép reggelen elmegy Mózsi Jánoshoz. Mózsi arczán a szánalom, — a könyörület kifejezése trónol, szemeiben az önzetlen felebaráti szeretet könyüi ragyognak s elmondja egész meghatottsággal, hogy mennyire keseríti az ő szivét János gazda tönkrejatása, azért jött, hogy segítsen rajta. A mi Jánosunk szeme, szája tátva marad meglepetésében, hogy az akar ő rajta segíteni, kitói szemrehányást várt. Mózsi igy szól: János gazda, adok én magának kölcsön 300 forintot kamat nélkül, ezen a 300 forinton vesz maga két lovat és kocsit, eljár fuvarba és mezei munkákra, ebből szegény családjával valahogy megél, mig az Isten egyszer csak megsegíti s akkor majd visszafizeti nekem minden tartozását, csak azt az egyet kötöm ki, hogy ezért a 300 forintért kezeseket keres, kik az adóslevélen jótállnak magáért a tartozás erejéig. Most meg Jánosunk szemeiből csurogtak az örömkönyek e nagylelkűség miatt, mindjárt szaladt régi jóbarátaihoz, elbeszélte nekik Mózsi nagylelkű ajánlatát s kérte őket kezesekűl, ezek gyanútlanul iparkodtak barátjuk kétségbe- TÁRCZA Kopp!.. Kopp ! madárka, megnyitom az ablakot ? Gyönge Fiirnyad monddna vájjon mit lioiott ? Tán levélkét küldött ró«*im énnekem? Áldd meg érte kis kesft jó iateosm 1 Nrnjtsd madárka gjöngrpicwny i»ád, njajtad idiv Hogy adb ássak raja csókot isibe. Ait hiszem majd ; csókolom ki* angyalom, Hajb pedig, hajh! tiltm messse vajk napon. * SZIKLAI JÁNOS Sárosy Gyula magán életéből (1861.) (Folytatás.) Ami pedig magit az 6 irói és élö nyelvét illeti, amellett, hogy jó nyelvén volt, még következetes és szigora maradt a helyesírásban is annyira, hogy halála előtt még harmadnappal, midőn a jelenlevők kételkedtek, ha váljon bírta még öotadattal? elővettem as igya mellett függő fekete palatáblát • ráírtam: a trom-bi t is b alga t; midőn pedig megmatattam neki, elmosolyodva * aiig hallhatóan szólott: bkllgat két i-lel írandó. Ez már ilyen kicsiny-Bégnél i» eléggé meggyóeő ok volt. Utolsó napján pedig, midón mar nem beatéit, majd meg nem lehetett érteni, meglátogatván ót régi jó ismeróse Vajda József bpeati csizmadia mester,*) a kit ó írók és művészek .mesterének" nevezett, mivel nagy részö-ket o látta el „müveivel" s a ki o/jki budai fog- •) ZslasMC7«í NOUUsf B L ságiba többek közt papucsot is csempészett — Gyula bácsi! ssólitására viasza fordította fejét s felkiáltott: Vsjda! (s ez lett utolsó szava!) Kedélye, humora, emberre nézve valóságos áidis volt, mert néha, kivált szomorúbb nspjsiban, kényszerű helyzetében öntudatos szükségkép, mint egy lelkét megtörni nem hagyandó készskarva; mig nagyrészt ön kénytelenül derült, vidor, élezés, meglepően leleményes volt, mint a ki mindig fel tudja és akarja magát találni és bármi hely tétében elfoglalni elannyira, bogy változatosságból, tnidon íeglá-tssabb állapotba bozó költeményeit börtönében vagy bujdoíásában irta; szinte kereste a tárgyat és alkalmat, bogy gunyoroe lehessen, vagy hogy nevettessen, nevessen; mi végett, ha másból kifogyott, saját körülményeit, sorsit, személyét vette eló. Ugy hiszem, érdekelni fogja az olvasót mindezekre nézve néhány példa. IgJ fogságában a .Bevezetés" czimű költeményében írja: Rám zárul az ajtó. Egyedül maradtam. Itt egy tántorgó szék, amott egy ross vaczok ; önkénytelenQ] is köny szökik szemembe, A hátam borsódzik, a fogam meg vaczog. A ... itt egy fél profánt! mar igy csak megélünk. Ugy néz rám, mint félhold egy ritét vidékre ... Csak as a különbség, hogy ezt pék sütötte: Oda küon pedig s félhold süt a pékre. A többiek közt fogságából szintén mesélt el gyakran és jó izüen nevetve egy jelenetet, mint kedreacsét a számtalan közül. Mikor az aj épaJetb«n egy alfóldiesen agy ne vésett kékbelis, tnsHkos atyafival volt egy szobában, at előveszi, hogy nagy jó uram, hallottam, hogy olyan poéta ember, hát írjon ralami kicsit ai én boldogult feleségem fejfájára. Hagyjon nekem békét, agy mond ő, mert tnoat nem a halottak számára írni, hanem azon kell gondolkoznom, mint mentsem meg a magam életét ? Késóbb ismét elővette: í pedig olyan háromsorn sirverset mondott hamarjában és haragjában, hogy as a palatáblát földhöz vágta és három hónapig hozzá sem ssólott. Ezzel járt a rögtönzés. így egj aáota barátjára jellemzően rögtönözte: Te vagy az a derék sánta, Ki azt soha meg nem bánta, Hogy magát a honnak szánta. *) Ezek közben mester volt a szójátékok ban is. Igy midin albumából követség utján a portugáli királynak küldött volna egy díszpéldányt, ismerői kötekedtek vele, hogy ezért bizonyosan ordo-t, rendjelt kap: azzal vigasztalta őket, ha nem ordo-t, hit hordót, abban meg b o r d ó - t (bordeaux.) Az épület folyosóján elhaladva, oda szól egyik fogoly-tanához: ki látott ily épületet, melyben a kapa belől van az ajtón? Nem, hát Kapu (Endre) belül van!V. Józsefet igy hivja meg vacsorára: jerünk csigát enni — a osigába C vendéglő) aat. Levelezésében épen ilyen volt. Mikor egy albam érdekében.... Rózához irtoak, a levél alá sajátkezüleg a következőt irta: .Egyszer szándékom meglepni nagysádat, hogy minden külsőm iránti illúzióját lerontsam".... Heg-hitt barátjaihoz rendesen hamoristikus leve- *) Most I ) iatésve. «aIék*s«B. de tadem, kifest TOK let diktált versben; de az, valamint a felelet — csak sub roaa maradhat. V. A-val annyira voltak, hogy egymáual egészen sajátazarü ne vek és czimek alatt leveleztek. ' Mig némelyek panaszkodhatnak, még rokonai is, hogy alig, vagy igen rítkáo, utóbbi években pedig épen nem irt hozxájuk. Mindennek meg van a maga oka. Saját körében mindég és minden tekintetben ilyen maradt. Sót mint sokat át élt embernek neki is sok elmondani valója volt; nem is tartogatta magának, hanem elbeszélgette a hogy jött, bármiről is, azonban saját életé-Mi és karUrzairól legtöbbet. Igen élénken emlékszem, midőn nappal föl a alá járva szobájában, vagy este egéaz éjfélekig u föllelkenült, mondhatni ifjuló arciczal regélt, miközbe fűszerező ötletén nagyokat nevetett. Talán ó volt, ki a nyilvánosság minden emberéről még magány életből is legtöbbet tudott. Senkitől sem hallottam annyit és oly biztosan. Föllépése méltóságoa volt, mig modora különösen hölgyek irányában előzékeny, finom és gyöngéd, kivéve az igen közeli és bizalmai állást; de azért kényszerű helyzetében ia kíméletes maradt. Hálátlan soha, senki irányában sem volt, bárha e tekintetben néha némelyek félraitzaar-ték, a kik nem tudták és nem tudják, vagy önmaguk irányában senkiről nem akarják hinni, hogy a legjobb akarat, azilárd elhatározás mellett sem ura as ember elhatározó sorsának. Az ily figyelem mellett járt mindenki iráayá* bt* azon magatartása, bogy ingyen Talaiait, hacsak nem kiváló, vagy érdekes emlékéi, aoba senkitől sem fogadott el semmit; aaaafá- esett illipotjin segíteni, elrüklták a kezességet, aláirtak az adóslevelet s megdicsérték Mózait, hogy ez mir mégis csak szép tett tőle, stb. János gazda meg is vette a legközelebbi vásáron a kocsit, lovat, dolgozott is vele faradhatlanol, egyszer csak bepörli Mózsi Jánost, hogy fizesse meg régi 200 frt tartozását, ez nem fizethetvén, lefoglaltatja és elárverezteti a kocsit és a lovakat, ebből kikerült a 200 forint, — utána nemsokára beperelte az utóbb adott 300 forintért, persze, bogy Jánosunk ismét nem fizethetett, mert nem volt egyebe rongyos rajtavalójánál, tehát kezes fizess! az utóbbi tartozást megfizették a jótállók s igy Mózsi bekasszálta régi 200 forint követelését is. Vakulj magyar! Lelkesült- séged szalmaláng fényétói elragadtatva, behunyt szemmel rohanj a falnak, fejed egyszer már oda vágtíd, csak ugy koppant, üsd oda még egyszer, talán be se törik, te csak túrd a földet, mások majd gondolkoznak helyetted, te csak fizess, mások majd hiz-nak sétálta a te véres verejtékeddel össze-kapargatott filléreiden s örülj, ha ezek kez-tyüs kézzel megérintik erős munkától kérgesült tenyeredet. Végy uj részvényeket, ha pénzed nincs, kölcsönözz, ád Mózsi neked szívesen! Nem ugy édes magj arom ! okulj veszteségeden s ne fogj ujabb áldozatokkal olyan dologba, mihez — fájdalom -- nem értesz. Takarítsd meg keserves keresményedet, szükséged van arra magadnak is. meg hazádnak is, mert labet, hogy nem messze van a megpróbáltatás ideje Günsbergerur megvette a .Balaton* güzöst, kívánj neki sok szerencsét hozzá, bizonynyal nem fogja azt elvinni a párisi világkiállításra s ott elárusítani s igy lefizet Te a viteldijt, átutazhatol te azon Somogyba vagy Zalába. Dolgozzék mindenki a saját pénzével, ne pedig másokéval, mindaddig, mig Magyarországon a társulás egészségesebb alapokra nem építhet. Ha valaki idővel megirandja a magyarországi részvénytársulatok történelmét, furcsa dolgokat kellend majd itt amott szellőztetnie. E jelen ügyben érdekeltek meglehetnek győződve, hogy engem e sorok írására semmiféle érdek nem vezérelt, hanem igen is, rosszul esik látnom és tapasztalnom azt hogy hazai vállalataink vagy sorba buknak, vagy a lét és nem lét közt lebegve tengődnek legtöbben, ennek okát kisütni kötelessége minden egyes jóravaló honpolgárnak s nemzeti életünk ezen vérző sebét gyógyítani sürgős kötelessége magának a tőrvényhozásnak. Bar csak ngy leane minél előbb! KEÖD JÓZSEF, hjókii ki Ipar fejlődése , az 6'kortól a jelenkorig rövid vázlatban — s az tparo$ tanonezok mikénti iifco- láxtatása. Felolvasta: JufcáAx Péter Igen tisztelt iparegyesület! Vannak dolgok as életben, melyek, mert általánosak, a hoszássólásra magát majd minden ember jogosítva érzi. Innét van aztán, hogy e közmondás: sSok ssakács elrontj* as ételt," nem egyszer megy teljesedésbe, bizonyos ügyeknek nem kis hátrányára. — Megvallom, soha nem voltam barátja a sokoldalú beavatkozásnak s hogy e mai felolvasásra vállalkoztam, egyedül azon remény bátorított a felhívásnál, hogy önöknél uraim egy szakmámon sok tekintetben kívül eső értekeaéa-nél becaes elnézésükre számíthatok Van eset ugyan, midun akár ha tyúkszemünk azon tutik, akár kabátunk szabását nem találta el az illető, bele bos&ank^dom magam is némely iparos urak dolgába. Ennyi beavatkozás azonban még koránsem czáfolja meg azon állításomat, melyet csekélységemről fenn- 4 tebb koczkáztstni bátorkodtam- As ügy szentsége lebegett előttem ebbéli vállalkosásomnal, melyet keresztülvinni leginkább tanügyi szempontból óhajtanék annyival ís inkább, mert már éveken keresztül van szerencsém az iparos tanoncsok oktatásával foglalkozni, • mire vonatkozólag mir hirlapilag is nem egysser tartottam kötelességemnek a nyilvánosság előtt felszólalni. Mindamellett nem lesz tán felesleges, ha bevezetésül az ipar történetéről vázlatban' egyet mást el mondandók. — Hogy elejéről kesdjem; vessünk nstsapillantást a legrégibb idők azon szakára, melyben földgolyónk ösz-szes boldogsága éa küzdelmeiben egyedül két emberi lény osztozott. Bibliink szerint ason eleő házaspár, kikre egyik büntetésül a világ benépesítése is szabatotL Midőn e kezdetre viaasa vittem tisztelt hallgatóim figyelmét;ne tessék ép azért elhibázott dolognak tartani, mert megczáfol-hatlan as, hogy as emberiség ipara első szü leink paradicvombóh kiűzetésével kezdődik. Nem akarok ugyan a mai quarckerek, tuní-kok, stb. kostümök s a fügefa-levél közt es által párhuzamot vonni, mert ily tekintetben a mai unokák aligha ismernéuek ősi szüleikre, csak jelezni kívánom, bogy az ipar az emberiség legrégibb korávsl vette kesdetét. Igaz, hogy legfeljebb a ruhásat és sátor építésére szorította csak annak idejében a kényszerű körülmény s vajmi primitív lehetett, de oiegia, «lapját képezé a mindinkább fejlődő — a mii már mondhatni, művészetig emelkedett általános iparnak. Tubalcsin már a veresréz feltalálása által egyebekre is kiterjedt, sőt később a bábeli torony annyira vitte, hogy mai építészeink sem mernének oly magaslatra gondolni, melynek te tejérül az angyalok énekében karbafont kezekkel gyönyörködve, a nagy k(*üDségoek koncertet adatni bátorkodnának. Még később az aegyptomiak történetéről máig U bámulatos emlékek tanulkodnak. NOÖ apáok után, kinek különben egyéb érdeme ÍB maradt fenn ... a Phaenicsia-beliek mint nyüsgő kereskedelmi nép a hajózással is megpróbálkozott 8 pedig oly mérvű haszonnal, hogy a szomszéd népek csupán irigy féltékeny- tiporták le a messse kiható egye* ta-UJmioyok élelmes feltalálóit A babeloniaiak és persák már sok tekintetben tűimentek a a természet egszerti kívánalmain és s luxusra wcoadoltak. Bocsánat akkori haladásuknak, a mennyiben e» által a mű isiéit, mi ssintén as emberi méltósághoz tartozik, finomítani vetélkedtek; habár ma, valljuk be ossinlén, költségesül valósságunkból sokat engedhetnénk. — E futólagoa áttekintéséből esen fekuri népeknek, láthatjuk, hogy as iparnak első sorban as széles körben kellett már akkor fejlődnie. Ha pedig a khinaiak álláspontját tekintjük e szempontból, máig is bámulatunkat kilu fel szón DAgjssaru iparemelkedettaég, a melyet sokban utolérnünk napjainkban is dolgot ad. As indusokat tnellflsöm, miután azok éghajlatuk befolyása következtében inkább hajlottak mindig as ázsiai kényelembe*, melynek ábrándjaiból nekünk magyaroknak ís elég kijutott, habár ne ítéljük el magánkat egy kis tettet is, ujabban pedig örvendetes haladást kell, — hogy rólunk, legkonokabb ellenségünk is elmondjon. És most — uraim, térjünk át azon nemsetre, mely a világnak nemcsak iparban, de muvéssst és tudományban egyaránt fáklyát gyújtott; azon nemset történetére, mely máig is forrását képezi aU pos művelődéseknek. — Ez, — a* emlékében ís dicső görög nemset 1 Hogy kisebb ipara mennyire volt emelkedett, köveikestetést von* hatunk azobrábtata- és építészete minden időben kimagasló példányaiból s mindest a görögök azon ritka szelleme teremte meg, mely nőties csatáin kívül a mflvészi törekvésben találta hasatiasságát. Teremtményei egyszerűk valának, de egyszerűségükben oly classiku-sok, hogy minden végső vonáson minden építészeti osslop, vagy dombormfivön meglátszik a valódi mfivésMt alapos felfogása. Épületeik nem tornyosultak a magasba; ők nem keresték földön az el érbe ti en eget, az egyszerű, boldog megelégedésnek megnyugtató alakjában emehék még középületeiket is. S ha összehasonlítjuk a mai goth-styli építkezést as övéké vei, as említettnél inkább as elégedetlenség fölfelé törekvő irányát találjuk csifrásott árnyalataiban; mig náluk a földi megnyugvás mosolyog felénk minden műveikben. Általában messse lehetne terjeszkedni e nemset méltó dicséretében, de minthogy időnk és felolvasásom ssük kerete azt nem engedi, menjünk tovább! A haulmss római nép össses emelkedettsége már csak utánzata volt a górok nagysserüségnek, bár mondhatni szerencsés kivételben. Ott állnak romjai e második nagy nemset jó és roasban egyaránt oestosó múltjának. Fiatal művészeink mintaképül használhat* ják még igen sokáig a leonmaradt emlékeket, főleg a festettéiben; de igazán nagygyá bármi tekintetben is csak e két nép művészetének egybevetett tanulmányozása áitai em el k ed boti k bármely tanulmányozó. Itt a művészetről szőllottam ugyan, de ki tagadhatná azt, miszerint mindennek alapját csakis a már szélesen kifejlett ipar képezheté. Ina ét szivárgott át tagadbatlanul a nyugot-európai népekhes is kezdetben a kizárólagos ipar, ezzel kapcsolatban még később a mŰvésset és tudomány, napjainkig. Mi, magyarok, még ekkor nem birtok azon földet Európában, melyről kossorus költőnk Vörösmarty el monda : Itt élned, halnod kell! Áron földet, melynek minden hant- Ut m fl«4k Tá™ swiitalt még, «*ott lyet egy vílágármánv daczára máig Ís magyar hasának nevesünk — • melyről minden jóer-sésü magyar polgár tudja, hogy drágán szer •att bölcsője, SMJy ápolta - mely egykor elfogja Ukarsi hamvait. Bendegus, Almos et Árpád népe még ekkor as Ural bogy erdei és riseiben kereste maginak élelmét, — s as As hasa legelőin táplálta magának ama kedvenc* álUtsereget, melylyel később vitérül beszáguldottá majdnem Európát és rettegésbe hozta annak külöoboafi népeit. Ekkor még iparunk csakis a küsnapi szükségleteire szorítkozott. Voltak — nagyosi természetes, kik elkéagítet ték gjóxhetlea fegyvereiket, hősies kacxagá-nyaikat; szóval mindazt, mi ssttkkörü kívánalmaiknak kellett, hogy megfeleljenek. Fölöslegesnek tartom Őseink eme hplyzetébeo szükségkép használatba vett iparáról bővebb említést tenni, minthogy annak jelentékenyebb mosB&natairól inkább a kereszténység felvételénél szólhatunk. Lássuk, mit mond erre vo-■atkosólag kitűnő tórtéaéatónk Horváth Mihály : „Szent Istvántol kezdődik a magyarok tulajdonképeni polgári életének korszaka; ő alatta fejlődtek ki határozottabban a*^n körülmények, melyek a polgáriasodás lényeges föltételei s melyek részint már Géjza alatt, fejedelemségének végső éveiben hozattak elő. As uj vallás, a népiség elemeinek többfélesége és s kormány valáoak, valamint egyáltalában as egész művelődésnek, ugy a ma ipar s kereskedésnek is forrásai s emeltyűi. A keresztény vallás fölvétele egy egéss fordulatot okozott a magyar nép életében • ast közelebb vitte as európai polgáríasodáshos; lerontás falat, mely eddig a magyarok s a többi Európa közt erkölcsi tekintetben létezett s némikép a német-olasz rendszerbe ssótte be őket; ások ré-ssérŐl ax erőszaknak s rablásoknak, a németek és olaszokéról pedig a félelem és gytilöl-ségnek véget ve:ven, a viszonoe köslekedésoek utat nyitott; a külföldi foglyoknak s beoszii-lötteknek pedig megkönnyité ax igáuak, mely alá vetve valának, szigorúságát. (Vége köv.) Helyi hírek. — A nagy-kanis&ai iskolák minden ossUlyában a vizsgák már végük felé járnak. Verseny esnek tanítók és tanulók egymással lsemben s ugy látszik, mindenütt fényes siker koronázza az évi ssorg&Imat. Örülhetünk, mert bizooyos az, hogy vároaonkban jól képzett honpolgárok és derék honleányok fogják megörökíteni a tani tó urak páratlan szorgalmát réasben s szül ők örömére, részben a basa, nemzet és állam eiőayére. Folyó bó 14 ón mint iakolaszéki biztos hivatalból roltuo jelen a polgári iskola I. és Ilik leány osztályában a vissgáü. Reggeli $ órától 7,12 óráig folytatva tartott, mely után lelkem érsekéből adhatom tudomására a szülőknek, hogy kedvet gyermekeik kivétel és különbség nélkül oly helyesen, oly kedvesen ée fényes eredméqyoyel tettek vizsgát, mely nekik méltó örömet fog szerezni. Örültem, éledtem lelkem egész valójában, mert midőn a vizsga szép eredménynyel végét érte, azon meggyőződésre jutottam, hogy a növendékek nevelése, művelése nagyon erélyes, kitartó és elismerésre méltó műveli egyének kesébe van letéve. Legyen ixabad latot epén nem. Független lelke nem törte a kö teleset tséget Daciára a sok üldöztetésnek, fogságának a azon tudatnak, hogy a rendőrség folyvást figyelemmel kiaérte minden lépését, nem csak bátorságot, de merészséget is tanúsított; igy mikor 1856-ban kissabadult, elő szerette az Arany trombita egy nyomtatott példányát, att lemásol tat U több isben s azzal kedveske dett barátainak; később egy ember annak leírásából s eladásából néhány éven át jó melléke* jövedelmi forrást bírt. Sároty csak anv-nyi óvatossággal élt, hogyha meglepik, nála ne találják meg sem at eredetit, sem a másolatot. Utolsó elfogatáaára asonban 1859 ben ok nem, csak ürügy volta „Krinolw" czimü néhány sorból álló gunyoroa verse, abban csakis a sárga-fekete szín fordult elő; nem is kasölhette, mert nem arra való volt, csak bizalmas barátai előtt mondotta el nagy derültség közepette ; igy történt ex Aradon, a hova felolvasás tartása végett lerándult s este vacsora után a ,Fehér keresitben' többek kérésére est is elmondotta; erre elfogták. De ő maga séta tartotta ezt okul, hanem as olaszországi események miatt az akkori kormány tartván attól, hogy Magyarországon i« mozgalom keletkezhetik s hogy ne agitáljon, asért fogatta el Sárosy Gyulát. Szeszélyről as o életében ssó sem lehet. Éhes legközelebb állott egy kis gyöngéje s mint rendesen minden nagy embernek és költőnek is volt egy kis bogara; ez pedig a pfeteki »af Tolt Mir erre tartott és keveset adott aanyir*, hogy semmit sem akart pénteken kezdeni, Tenni stb. legkisebb tárgy-Ua is. Midőn ingerkedtem vele csért — „hja barátom ! — úgymond — tudom én, hogy erre nincs mit adni, de engem sok csapás ért pénteki napon, azért kerülöm." Szenvedélye sem volt; a mit pedig annak kereseteitek némelyek, hagyjuk iegvégre. Független lelke e tekintetben önmagának sem akart rabja lenni. Kártya, shakk s másféle játékot itt-ott tudott, de lelkét egyikkel sem tudta és sem szerette, nem akarta elfoglalni. £ tekintetben egyetlen tücske volt a lutri és a sorsjáték, mely utóbbi egy isben ötszáz aranyat hozott Dfki épen a legjobb időben ; miért is nem egyszer monda, hogy a vélstlen szerencse akkor szokta meglepni az embert, mikor legnagyobb szükségünk van rá. Híuság ha ugyan volt — igen kevés lehetett benne, mert annak Ulán önérzete lát szőtt inkább Azért lássuk bővebben. Meglehet, hogy véleményem személyes ismerőinek nesetétől eltér és igy tévedhetek; azonban amennyiben szeretem hinni, bogy ha nem tudtam volna ís felfogni égésien ; de bensőjét ismertem jól; mmek következtében lélektanilag akarnék hozzá szólni. Benső önérzetén kívül szinte adott ő magára valamit; mint egy helyt mondja: Alacsony volt bár börtönajtóm, Nem léptem abba szomorún — Tudván: hogy az, ha meghajoltam, Le nem korho'ía koszorúm. De még ezzel hiu nem rolt, mert a mire K-hetett volna, arra nem akart s a mira azere-tett volna talán, arra meg sem lehetett hiú. Benne szintén meg volt ai a bisonyoa fájó tudat, vagy minek lehetne jobban nevezni, mely-sserínt szerette voJnsŐ magában a hiúságra való okot föl fed érti és bírni; de mivel erre nem jöhetett rá: agy tett, miat u aa ember, aki va- iamire vágyik s bár tudja, hogy nem érheti ol, mégis mindég arról beszél, mert arról aseret hallani is. Es esetben az ó szemeljél illetőleg jól esett neki egy kis meg-megérintés, midőn a biselgést még sem szerette. Ugy lelt volna as jó, ugy nőtte volna ki az magát, ha utána valaki valóban fölfedezi annak okát. Es okból ha önmagáról, külsejéről szólott, egy kis visszaemlékezésen kívül, mindég caak gunyoros volt beszéde, majd Otletekül, majd pedig nevetésül használva föl. Nézzük most már est as apróságoktól a legnagyobb resignatióig. Példa erre feljebb idésett egyik levele. Máskor délelőtt kínált uj varral. Ssásadszor is megmondám neki, hogy ebéd előtt nem élek vele. .Lássa barátom, — úgymond — aki délelőtt dohányzik, az nagyon szépül; íme vegyen példát rólam . . . .' Est aztán ő maga is jóísttn nevette. Máskor, ha vidékre gondolt menni, vagy előfizetői, munkáinak olvasói kost ismeretlen ■Ökre gondolt, nem egysser nevetett fel a kitörésig, mikor magát körültekintve elmélkedett: .Igy vannak a költővel, különösen a hölgyek; mikor munkáit olvassák, elképzelik, hogy minő sugár alak, sseavedŐ, halvány arcs, aki est, meg est irta s ha látnák, hogy mily kövér és Ácsoló vagyok: bizony nem hinnék el, hogy én vagyak én . . .* Ha mindezek kiosiayaágek, a hiúságnak megölésére elég ok volt as, bogy Sárosy IHh-ban torsaokö* nemes családi csimeret megégett*. i ... ás használt helyette saját, mint mondott*, , polgári cxiraort, mint költő a lantot. Ezt használta pecsétül; es ftggfitt le hossá méltóan nagy alakban kifestve a koporsóját vivő halottas kocsin is. (A csimert tette egy jobbra hajló Unt, melyen keresztül vonult neve kél jegyét (S- Gty-) elő tüntető szalag. A lant alatt balra egy lomb hajolt át, mig a lantnak föntebb álló bal sarka fölött egy csillag volt.) Áldosatkéeasége — életének egyik sym-boluma volt. Életoésetei a legtisztábbak voltak, mivel 6 igen is bírt élet bolcsetéggel. Éhes járult demokratikus szelleme és nézete, mit as életben annyira szeretett kivinni, hogy mint a fentebbi 1848-ki tettéből láttuk, misoknak is példát mutatott. Jellemssiiárdsága egéss as aprólékos dolgokig határozott volt; mint ast- egész nyilvános és magánélete matatja mindvégig. Mindég — ha agy lehet mondani, — busskén állhatott meg bárki előtt, hogy különösen a legerősebb oldatáról senki trtu támadhatja meg. Ssivét is tekintsük meg azonban, bárba nekünk n«m adatott a szivek és rések redőU m eg vissgál hatn i. Sárosy Gyula nemes és jóssívu volt. Elöl' tŐileg szeretni, nemesen foldobogai igen is tudott elán nyír a, hogy szivére nem egysser panaszkodott, miért is olyan, mint s miaő! S kü lönősen jótékonyságai miatt nem egysser hálát lansággal találkozva fakadt lei, hogy ő nem bánja, ha így, meg ugy less; ásottban a másik peresben már falatját is megosztotta as éhezővel. Meg-megbántáaait is pillanatnyi hév után, ha as illető nem, 6 maga engesztelte ki. Eszel járt as U, hogy igen jóhiisemfi volt mások iránjábaj egyelőre; hanem aki Őtegyszer megcsalta, asDsk ugyan előtte hitele többé nem volt! (Vége kÖT.) tehát ezáltal elismerést szavaznom egyrészről * növendékek szép szorgalmáért, másrészről a tanítótestületnek, névszerint: Berecz Ilka ! UDÍtó úrnőnek, ugy nemkülönben Hajgató Sándor ói Rózsavölgyi Anul tanító araknak részemről a szülők nevében erdemszerü köszö-ni-tet és mély tiszteletet e helyen nyilvánítani. Örülhet N. Kanizsa, örülhetnek a vidék be! i Bfülök, midőn ily az/llerodus neveiéiben részesíthetik gyermekeiket. Tersánczky József, tpmt kiküldött iskolasxéki butoi. — Derék uumismatáok, Dr. Szakíts >'and«r mellett van még megyénkben és pedig Balaton-Füreden egy másik szenvedélyes nu- roiamata is • ez Orbán Ignác* gyógyszerész ur, kinek főgondja a római péntek gyűjtésére irá niul i mondhatni ritkítja párját a becset gyűj temény, mely már is nevezetes értéket képvi sel. A tudomány szomjas a régiségekben gyö nyörködő furdftvendégeknek szíves készséggel megmutatja a kedves .Náczi bácsi," ki e mel leti még minden humánus intézménynek haza- fiae, lelkes pártolója, így a „Szeretetház" péoz- tárDokaágát is a legdícaéretesb buzgalommal kezeli. — Megyénk tanfelügyelője, tek. Krób Pál ur, ki a városi tanodák látogatásira kö rünkbe érkezett, a helybeli kisdedovó intézetet is szerencséltette látogatásával. Kedden délután 3 órakora megjelent választmányi és igazgató sági tagok, valamint szép száma közönség je lenlétében tekintette meg az intézet helyiségét s uj:y a berendezés, mint a gyermekek gondos s Bieglepó irányú nevelése tölótt elismerését nyíl- vioitotta. Ez alkalommal is ujabb meggyőző je leit adu tapintatos és fárad ball a n működésének az in tétet vezérlője, Ranezay József ur, ki a gyermekek különféle mutatványaival mintegy 2 óra hosszat kötötte le ugy a tanfelügyelő ur, mint a jelen voít közönség figyelmét. — Személyi hir. Köves János felső- Őrsi prépost ur 5 nagysága mait vasárnap a ro- hitschi fürdőbe u'axott. — Kovács Zsigmond veszprémi püs pök ur ő excelleotiájának installatiója bír sze- ript f. évi szeptember 8-án, kisasszony napján lesz Veszprémben. Különben e hír még megérő silésre vár. — Mai számunkhoz van mellékelve a .Vasárnapi Újság" és „Politikai Ujdomtágok," .Kemzeti hirlap," „Képes Néplap,• „Háború Krónika," .Kelet Népe," .Jogtudományi Köz löny/ Közigazgatási Lapok' és „Község Lapja' hírlapok előfizetési felh>vása és a Franklin-Tár sulat könyvtárjegyzéke, melyet ajánlunk olva dóink figyelmébe. — Gyásxhir. Fű tiszteién d<5 Pintér En dre, csórna premontrei arany misé* áldozár, a kasBtbelyi^vmnásiumnak sok éven át volt igaz gatója, a mindenki által szeretve tiszteit „Bandi bácsi," az egész ország tekintélyesb férfiai előtt ismert kitünó fejsiHEDülo, a koronás araoy ér demkereszt tulajdonosa végelgyengülés követ keztében Csornán, szombaton, fulyó hó 16 án élte 81 ik évében jobblétre szeaderült. Temetése hétíŐD, ugyan e hó 18 án d- e. 10 órakor nagy részvét mellett történt. Legyen könnyű a hant, mely a megboldogult busgó pap, jeles tanító és kitüQÚ emberbarát földi maradványait takarja ! Nyugodjanak békében porai! — Következő gyászjelentést vettünk: Nagy Pálné született Borondy Ilona saját — T&iamtnt Nagy József és nője Csabi Verona, Boron dy Jáno* és nője Gruber Anna, kiskorú Nagy Béla ét Endre — ugy Bőrönd7 Gyula, Noszlopy Z icmond és Nőj« Nagy Mari, Nagy Jóeset és Verőnk a nevében fájdalorstelt szívvel jelenti szeretett férjenek, illetőleg fijok, vőjök, édes alyjok, sógoruk s fivéiük Nagy Pál, sze gedi földbirtokosnak, folyó hó 16 án reggeli 8 órakor, életének 30 ik, boldog házasságának ti ik évében, hosszas betegeskedés után, Készt helyen toriént gyászos elhunytát. A boldogult oak bült tetemei folyó hű 18-án, délután 4 óra kor tétettek a kessinelyi szent-miklósi kozsir- ^kertben Örök nyugalomra; az engesztelő szentmise áldozat pedig ugyanatOD napon reggé!i V órakor a keszthelyi plébánia templomban tartatott meg. Keszthely, 1877-ik évi janias hó 16-án. Áldás és béke porain I — Juniális Türjén — F. hó 10-én délután, a lehet£ legkedvezőbb idő mellett tartá M J. türjei vendéglős saját saőlejében as éven kint tartatni szokott .majálist.* A természetnek m«gifjul( Ü4e zöldjén, beláthatlan sokasága tar- káJlott az *gybegyult vendégkosvorunak. A tánezvisftketeg lábak alá a merne vidéken elÓ- ojCMen ismert sst.-gróthí zenekar rak* magja roa zamatu nótáit. Valóban festői képet nyúj tott a regénye* fekvésű begyoldal egyik kieab pontján táncsolva vígadó ifjú közönség, körben pedig — távol és kösel — a .nem táncsoló kö- tonség* élénk csoportja. Lenn a hegyaljban p-rdig a .Lujai" hegedűjének sserte rezgő hang ja a .nem arakat" és „nem hölgyeket" per- diié rohamos ütemű lánczra, a vendégeket ide ■zállitó livrés kocsisok é* .rangosán" kicsipett ■zobacziezusok áldoztak itt Terpeichorának n*gy .kényesen." Hogy ezután walezerre nem caárdást jártak-e, nem állok érte jót. — Viga dott mindenki kedélyesen, A vidéki elegáns világ ssépeiból alakult höJgykísworm nefelejtsei között ott láttok (már mint a felső parlament ben) a báj és szellemben egyaránt gazdag E E. és H. kisasszonyokat TftrjéróJ, B. V. k. s. Szt-Gróthrol, S*. nővéreket Hármairól, M. M. k. a. Szt. Gróthról, és sok más, Isten tudja hány szebbnél-szebb alakot. — Szép volt, de hasztalan! — vége szakadt, mint mindennek; most már csak emlékeivel foglalkozónk a ked ves napnak s ez emlékek egyiknek másiknak talán elévülhetlea ereklyéivé válandanak, de hisz ki is tudná frlejteni a boldog órák emlé két, melyeknek varázsa még ma is .... elég! — szent legyen a gondolat, mely a mai lak em lékeihez visszavezeti lelkünket! — Hogyan is mondja Uathissen, a költő: „Die Krde wird sterben, die Sonne vergeh'p, Doch Liebe mui evrig, und ewig besteh'o !" P—r. Gy. — Következő sorokat vettük : Egy év előtt hivta fel a magy. gazdasizonyok oraz. egylete az emberbarátok figyelmét ujonan berendezett árvaleány házára, a tanév folytával nem mulaszthatja el jelentést tenni azun örvendetes sikerről, mely ez újjászervezés csel szerűségét bebizonyította. A szerencsésen választott igazgató- és tanítónők jó szellemben és háziasán nevelték a gyermekeket, kik mind az elemi iskolai, mind a polgári iskolai tanfolyamon dicéretes haladást tanúsítottak a tanulásban. A torvény által kiszabott tananyag mind az elemi, mind a polgári iskolai tanfolyamon lelkiismeretesen feldolgoztatott, tanultak tehát az elemi tanfolyamon hit- és erkölcstant felekezet szériát egyházuktói megbízott kttiön vallástanítók által oktatva, beszéd- és értelemgyakorlatokat, anyanyelvtant, számtant, melynél az értelemfejlesztés és gyakorlati élet szükségletei kellőképen figyelembe vétettek; földrajzi, történelmet, a természettudományok elemeit. A szépírást és testi ügyességek fejlesztése szempontjából a rajzot, éneket és tornászatot. Tanultak továbbá mindennemű hasznos kézimunkát, mint: kötést, horgolást, ruhajegyzést, burkolást, hálózást, ruhaszabást és varrást stb. Az anyanyelv tanítása mellett gond fordiItatott a viszo-lyaiuk közt oly szükséges német nyelv elsajátítására is. A polgári iskolai tanfolyamban e tantárgyak nagyobb terjedelemben taníttattak ; de a mellett nem feledkezett meg az intézet kitűzött czéljáról, a házias nevelésről sem s e végből a leánykák s házi teendők végzésében is gyakoroltatlak, u. m.: a febérnemfiek kezelése, tisztítási módja, főzés, kertészkedés, takarítás stb.ben, mely utóbbi ismeretek elsajátítására egy az intézetben rendszeresen alkalmazott abhos értő gazdasszony vezette a növendékeket. E mellett az egylet nem kiméit áldozatokat, hogy a növendékek egészséges, tápláló (bár egyszerű) élelmezésben részesüljenek. S eme, valanvint azon körülménynek, hogy tágas, egészséges fekvéssel bíró lakásban helyezteté el Őket, tulajdonítható, hogy az egészségi állapot lehető legkedvezőbb volt. S hogy az egylet törekvései a nagy közönség méltánylásával is találkoztak, bizonyítja as, hogy az év lefolyása alatt lokan szerencséltették intézetünket látogatásukkal s örömmel tapasztaltuk, bogy elégedetten távoztak el B mindig nagyobb lett azok asama.kik leánykáikat intézetünkben óhajtották neveltetni. Hogy az a kevésbé vagyonosak részére is lehetővé váljék, az egylet a lehető leg-mérsékeltebb tartásdíjakat szabott. Az elemi iskolai tanfolyamon ugyanis 250 frt évi fizetés mellett nyernek a leánykák lakás, mosás és élelmezés mellett alapos oktatást a törvéoy álul kiszabott tanterv szerint. A polgári iskolai tanfolyam fenntartása az egyletnek több pénzbe kerülvén, as e tanfolyamot végző növendékek a fennebbi előnyök élvezéseért 300 frtot 6zet-nek évenként. A törvény álul kiszabott tantárgyakon kivül a szülők kívánságára mérsékelt fizetés mellett rendkívüli tan'árgyak, mint zongora és franczia nyelvben is nyerhetnek oktatást a növendékek. A kézimunka tanításra különös gondot forditand az egylet ezután is, hogy a növendékek ebben is mennél több oldalú ismeretre B gyakorlati jártasságra juthassanak ■ bármily állást foglalnak is majd el as életben, ezen ismerőtöket haszonnal érvéoyesitbessék. £ czélból as egyletnek törekvése már a jövő tanévben oda íog irányulni, bogy intézetében a házi iparnak legtöbb haszonnal bíró ágait amennyire körülményei engedik, meghonosítsa. Midőn ezeket az egylet a nagyérdemű közönség tudomására hozni siet, azon reményt táplálja, bogy szélesebb körben levés ismeretessé as egylet működési iránya és intézetének szervezete, mindinkább növekedői fog axon nemes emberbarátok száma, kik az egyletnek nagy áldoz* tok áráo alapított jótékony intézetének fenntartására segédkezet nyújtani kegyeskednek. As egylet nevében: Damjanich János Ösvegye, egyleti elnök, iwtupa Györey, egy lati jegyző. — Alt öngyilkosságok a szegényebb oépowtálynál a szükség és nyomor következ teben egészen napirenden látszanak lenni; ugyanú : a múlt hetekben Karmacson egy sze gény napszámos borotfával vetett véget éle tének ; folyó hó 14 án Egregyen egy föl dm i- ves fiu kötötte fel magát; és 15— 16 közti éj jel Keszthelyen bizonyos Harangozó Ferencs oevü k óm íves, miulán nejét ■ több gyermekét a szobából kikergette, magát a gerendára fel akasztotta. - A kőmdgó évnegyed alkalmából ajánljuk olvasóink figyelmébe a .Magyar Jogász" czimfi jogtudományi és közigazgatási napi-lapot. A .Magyar Jogáas* (ó* Cunai Értesítő) jogszaki ét közigazgatási napilap mindenekelőtt a magyarországi ügyvédi kar veszélyeztetett érdekeinek buzgó védője, a helytelen codificatio erélyes ellenese. Érzett hiányt pótol a jogszaki irodalomban, és főleg az ügyvédi osztályra * bírákra nézve mutatkozik valóban nélkülözhetlennek, a mennyiben minden nap teljes kivonatát adja a „Budapesti Kör löaya-nek, közli a kir. táblán, a legfőbb ite löszéken és a se mm ítészeken előadandó ügyeknek jegyzékét kifüggesztésük előtt, ugy a már elintézettek lajs'romát az előadást követő napon, a miként történt eldöntés megjelölésével. Tájékoztató czikkek, tartalmas hírrovat, a külföldi jogélet nevezetesebb mozzanatainak ismertetése, curiai döntvények, törvényszéki csarnok stb. képezik a .Magyar Jogász" (ée Curiai Értesitój többi tartalmat. A Up elüti zeiési ára negyedévre 4 irt., félévre 7 frt 50 kr , egész évre 15 frt. Az előfizetési -pénzek Budapest, Erzsébettér 14. szám alá küldendők. A vidéki felek bárminemű megbízásában a fölebbviteli, valamint első folyamodásu fővárosi bírósagok s bármely hatóságnál mérsékelt dijazat mellett pontosan s gyorsan eljár a szerkesztóaég. — A „ Vasárnapi {7)**ó?a június 17-ki száma következő tartalommal jelent meg: Kmety György (arczképpel). — Déryné napló- jából- — Stambulban (képpel). — Kmety disz- kardja és rendjelei a nemzeti múzeumban (3 képpel). —_ Az ázsiai csatatérről: Bajazid vára Török-Örményországban ^képpel.) — M gvarok szibériai fogságban és Petőfi. — .Servadac Hector kalandos vándor láaa a naprendszeren át." Verne regénye (2 kép pel). — Négy költemény Tóth Ede müvei ből. — Adriai képek: Kagoza; Bocbe di Gat- taor(képpel). Hermán Ottótól. — .Samil" Kar- czulat Június Brutustól. — Irodalom és művé szet, etb. rendes hetirovatok. A .Vasárnapi Új ság' előfizetési ára negyedévre 2 frt, a .Poli tikai Újdonságok* kai együtt 3 frt. — Ugyan csak a Franklin-társulat kiadóhivatalában meg rendelhető: a „Képes Néplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára; évnegyedre 50 kr. — Az említett hetilapok melléklapja: a ,Háború- Krónika" czimü uj képes heti közlöny évne gyedenként 50 kr. — RövUl hirek. Kolozsvárott aszály- irtó klubbot akarnak alakítani. — Nicolinit Londóiban, midőn Pattival föllépett, kifütyöl- ték. — Mait héteo az országban több felé erős jégeső volt. — Haynald érsek a belga földrajzi társulat ülésére Brüsselbe utazort- — 450 hír lapíró is tisztelgett a pápánál. — A bécsi da lárda Győrben múlt vasárnap hangversenyt rendezett. — Deák Fereccs emléluzobrára ed dig 104,413 frt. 94 kr. gyűlt be. — III. L»jos herczegért az udvari gyász két hétig tart. — A prágai wámbergi egyház-község oroszbaráti tüntetések miatt feloszlattatott. — Molináry tá bornagy Bécsbe hivatott. — Pulszky Ferencz Tahir bey fogadtatása alkalmából az Ozmán- rendjelet kapta. — Erikson Matild, a merész léghajósnŐ hétfőn mutatá be kísérletét Buda pesten. — Zágrábban .Szvetozár" czimen egy horvát pánszlávizmust terjesztő szépirodalmi lap indult meg. — Nagy-Váradon a napokban erős dér volt. — Háborús hirek. (Jun. 17.) Muk- thar pasa letételéről szóló hirt megezáfolják. — Maratinnál erős fegyverbarcz volt. — A cser keszek átkeltek a Duoán és Brútol helységet kirabolták. — Szulejman pasa és a monlene- gróiak közt még folyton tart a csata. A törö kök helyzete Topra-Kalehoál javult. — Az oroszok Taniozt ismételve megtámadták; az eredmény ismeretlen. —Kodor folyón ál az ab- ebázak által megtámadott oroszok 150 embert vesztettek, 300 nál pedig több megsebesült. — A Beasoki hegyeknél 3U0 muazka ment át a török sereghez. — (Jun. 18.) Román kormány körökben mélyen beható változások vannak készülőben. — Hírlik, hogy egj oross csapat Kiadovánái átkelt a Dunán szerb terűiéire. — A mootenegró ellen működő török hadsereg 42,000 főre megy. — A montenegróiak hely zete kétségbeejtő. — A jövő héten valószínű leg megkezdődik a döntő actio. — Sok oross katona, nevezetesen tiszt, osztatík be a román hadseregbe. — Kihatározott tény, hogy a ro mán hadsereg részt ve*a a háborúban. — {Jun. 19.) A törökök Karsbol véresen visszaverték as oroszok támadáaát. — A felkelő abc házak Irmndy és Tsimtsurft erődöt megs. állták. — Uiláa fejedelem s« oross hadcsapatoknak Szer bián leend-5 átvonulásáért Ő Szerbiát és Boszniát fogja kérni a cxirtóJ. — Az egyp- tömi seregeoBtingena Konstantiaápolyba meg- érkeseu. — A Laria*s» melletti ütközetben Zia bey elesett. — Mafanud Neddin pasa hat millió elsikkasstása miatt vád alá helyeztetik. — A konstantinápolyi lengyel legio 1000 főre megy. — (Jun. 20.) A középtengeri török ha- joraj parancsnoka Kréta ellen utasításokat ka pott. — Karsvárát az oroszok három nap óta szakadatlanul lövik. — Orosz-Lengyelország ból ssáznos fiatal ember szökött meg a sorosai elől. — A törökök megkezdték a támadó hábo- rút — Albániában 'a törökök megtámadván Danilográdoc, Petroviu által tökéletesen mrg-verettek. — As oroszok a Kan előtti folytonos harczokbaB nagy veszteséget ssenrednek- Vegyeg hírek — Kit golyó az agyában is wUgii 41 Bpesten mintegy két héttel ezelőtt Müller va- dászkapitány öngyilkossági szándékból két goi^'ji röpített agyába és csodálatos — as ön- gjiíttx még ma is él a katonai kórházban. A tett után nyolez napon keresztül mégsem lát szott rajta, hogy mit rejtegst agyában, ét- vágygyal evett, sót tréfálgatolt aossálátngaUS barátaival. Ezután mindinkább el komolyodott, minthogy az orvosok kijelentették, hogy a go lyókat nem lehet a főből eltávolítani s hogv a halálnak be kell következni. V kapitány el van erre készülve. Már fél is vette az utolsó kenetet, bár e mellett szilárd léptekkel fürödni jár és hatalmas étvágygyai dicsekedhetik. Hanem a tréfát már abbahagyta és komoran, magába vonulva né* a közelgő halál elébe. — A néptörzsek OrossorMtágbatí. Nem lesz érdektelen, ha most, midőn Oroszország népeit fegyver alá hivta, Összeállítjuk azon néptörzsek szamát, melyek a minden oroszok czárjának köz vetlen parancsa alatt állanak. A terjedelmes czári birodalom a következő néptörzsekből áll : Európáüan 49 millió munka, 960,000 lengyel 40,000 bolgár, 660,000 német, 17,000 görög, 875,000 moldvai, 2.340,000 litvánai, 3.335,000 finn, 1.630,000 zsidó, 33.J.00 armeniai, 1.312,000 tatár, 1.037,000 bask, 146,000 kirgosi, 416,000 kalmük, 4000samoj»d, 23,000 czigány, 70,000 más nemzetheti. Az európai Oroszország összes lakossága tehát 61 s egy negyed millió. Len gyelországban az 1863 ki népszámlálás szerint voltak: 3.450,000 lengyel, 603,000 zsidó, (aránylag itt volt és van a legtöbb zsidó), 600,000 muszka, 290,000 német és 285,000 lit- vániaí. A kaukázusi helytartóságban laknak; 925,000 ujuszka,852,000groai,560,000 örmény, 3500 görög, 9600 német, 21,600 zsidó, 977,000 tatár és 898,000 más nemzetiségű. Ezenkívül 110,000 kalmük is volt Szibériában (ide szá mítva asaámüsötteket is): 2.000,000 muszka, 7000 zsidó és 3000 német. A vallásra nézve az európai Oroszországban: 51 milliónál több ó hitu förög, 801.000 raskolnik (örmény katho- likus), 2.H40,000r. kath., 2.100,000 protestáns, 1.630,000 zsidó,2.090,000 mohamedán, 200,000 pogány. ,A Kaukázusban és Szibériában a ke resztények nem sokkal múlják fölül a mohame dánokat; a keresztények száma: 2.460,000, a mohamedánoké 1.950,000, a zsidóké 21,600 és a pogány oké 14,761. — £ roppant birodalom 66 millió lakosságával csak 36 oly várossal bir, melynek lakossága fölülmaija a 30,000 et. Papirszeletek. Mivel hiUlak ut parancsolja, hogT a halál áriján a legnagyobb elleniébe] U ki keli békülDÖnk, add ide Jancsi, asólt ai nr ioasáhos, avun pohár rizst. A poharat átvéve, tartalmát kiOritve, a hldkjí köd ** kiadá l«lkét. Ktllöoöi as, iopíokodék agy ori ember, k°tT-napjainkban a sagr embereknek esak halálát teásat ' ki a tápokban, szQletétOket pedig «oba. Igasad vas baritont, de ennek ii meg ran az oka, még pedig as, hogy napjainkban nem MtUetnek sag/ emberek. BiaonyoB fSrangn ur egy delnő arexkipét kérte ennek férjétfii. De e* lóba 'nem teljen tett* különben jó barátjának keretét, mondván : bs a .copiár oda adom most, majd idfivel as „originelt* is kiváaoá. Egy parssttíegeayoek anyja haldokolván, •!-ment a lelkészhez ejcek idején a snhanca, hogy b*> tag anyját meggyóntitoi elhívja. Torit.b bárom óránál kopogtatott a pap ablakjánál, de igen lassaa, végre viradoi kexdett, a pap felébredt, látta a 1U-bancaot 4a kirdé tőle: mit keret ? O feleié: máj barom órája itt várom, beteg aoyáafaos akarom hívni, mert mikor eljöttem, haJdoklott, de asm mertem *5r-getní, atert felte*, hogy felébred fSt. at. Ugy tv-aát már meg is halt anyád ? kérdi a pap. Nem még, felelt a tmhaae*. men Péter bátyám megígérte, hogy Kig mef érk«B&ok, addig mulatni fogja «. Cserkesztől üzenet. 3370. Elemér. A gyengéd kii költeményt aen tadjnk kibet ssól. fl. vagy L. Sajtóhibával k*M-karva nem adhatják ki. 2371 ZaJa-EgersxegTe. A kéoyM ügyben magáa- 1 ereiét Írtnak, egyébként nem hagyjak elaludni. 2372 B. I Rippeny. Intéxkedtflok. 2373. L. Podbrejxt. Nem hastnálbatjnk. 3374. K. A kflidttiiiinyert szíves kOixonet. Érték M vilt*f»lvM Junias 19. ÓV, ■«uliqu<» 61.—; 5'/. ■•■»• k«l<»«» 66.40: 186O-kiill»d»liiii kdloön 111.30: buk- ráiT. 782 — i luü>lint«»oü riiiviujek 142.30; Landol 125.85; nufju tMtaharmwítoi kSt- »énj 73.— ; uaio«c»ri földtekermoiitéii k9t- rtmj 72.— ;«oproni foldtohonneDláei köcv*«y 72 —j horiátil»Ton földC8horm»ou4.i kötvtejr —.—; Miiit 111.25; o«. kir. »r«n7 5.94 ; N»pol«>B<i'or 10.06'/,; «r»»y jár. 72.86; aárfcs 61.80. _,_—^===^ Trielte uerkeotA : BÉttrt La|M. M OLL SEIDLITZ-PORA. l Árverési hirdetmény. A kia-komáromi uradalomhoz tartozó kis-komáromi és ko márvároai vendégfogadók folyó évi augusztus hó 13-án a kis-komáromi üasti irodában a reggelt órákban tartandó nyilvános árverés utján l87«-ik évi január l-s6 napjától számított három egymásután következő évre baazonbérbe fognak kiadatni. A bérleti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi június hó 20-án. (391 1-10) Az uradalmi tisztség. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO G r ÉL c ss. Riet Jíxsef, előbb a« .Arany L41ioaB cximxett asálloda bérlSje, most már saját, njonan épített, as njkor toioden igényeitek mt^felalőlef bereadeactt szállodáját bátorkodik ajánlani í cxim alatt: Hotel Ries „zur Stadt Triest" JakominlpUtz. A laálloda a Táró* köx pontjában, a c». kir. postával el a ea. k. térparancanokfigga] Etemben, ax iinu hatóságok, Baind a két Ixinház, a aUdtpark, vaJimint a magyar nyíltra ti >asp4lva t,-tínm.,,id,á(rábjin fekw.k. MindeD ronatho vaapaiva lOHomn....^. Io danák iáját Cánaakocaija k5xl«kedik (.1ÍH' Értesítés. Van szerencsém Nagv-Kanizsaváros és környéke n. é. közönségének becses tndomásira adni, hogy a néhány nap úta itt lévő panoráma és viaszajakok tara még hosszabb ideig Tan szíves megtekintésre felállítva; — ez az I. osztályban a következőket tartalmazza, úgymint: Egy haldokló harezost, gépileg mozgékony alak. Thomas Williamt, a tömeg- és öngyilkost, a brema-hafeni explosio okozója. Francesconi Henriket, a rablógyilkost. A panoráma London, Paris, Nápoly, Lntzern (Svájcban) Jeruzsálem városok (Krisztus korában), valamint árvizek és a török szerb háború eseményei látképét sat. tartalmazza. A bódé naponta reggeli 9 őritől nyitva van. — Este szép kivilágítás. Számos látogatásért esd . (388 3 *) Loibl Károly. Belépti dij 10 kr., gyermekeknek 5 kr. Meghívás. Alulírott esenoel bátorkodik a n. é. kdtöatég- • a mindkét nembeli ifjúságnak tudomására adni, misserint f. évi jnnias hó 23-án a „Sörhás-kertbet." saját Unitvánvai álul , tánezpróbát rendesend, meljre a n. é. kösöoséget tiastelettel meghívja Reiner Éliás, (392 1 — 1) táncsmfivéss és fénykép«« Belépti dij 40 kr. - Kesdete 8 órakor. A senéasnek caak a as&nóra alatt engedtetik meg a péncgyfijtéa. , Jó ételek- és italokról, valamint axok pontos kissolgállatá- i sár6l goodoskodni tog Tarnaj József, vendéglős. Kedveaűtlen idó esetén e táncipróba a reá követkesó bétfdi napra halaasUtik. EfíTuttal bátorkodik a n. é. kösonségpel tudatni, mistartnt e táncspróba beffjestevel egy aj láncsoktatást tanfolyamot fog Mattoni's Könios Birterwawe- Xatürllclips BITTER-WASSER OFNER MATTON & WILLE, k.n w.rr. N.IMM.1. SttiXtM Ír t rtruziftts Oittt KAISER rin w—ntin!■ (tnek ) Bw)m*M n4 taktgltek fan» ErfoI(M dk rnaMMkUer EltfBMMrUátr !M wnkWaia Kittel fftr IUHMUIUI aa4 d*a llftBacabrueh mm4ii íSattont & ia., 1.1 uu. 3ftaniíns6aí ÍW- nyitni, melyre a beiratások már előre esxkösölhetűk. axok ctak iaitátra TUiaak asá- B5oletí biresáci -itelatak Untteitea eonstataltak eaegem és riA-j egyem meghamíaittatasát; aairt óra iatea a kttaónaefet ai ilyen I •ítrányok vásárlása ellen, mi tBitva, Egy lepecsételt eredeti debez ara I frt e. é. CRANCZIA BOASZESZ SÓVAL. ■^ A legmepbiabauibri 6o»ef^lyi'"> r%rnt * menvedíí «ml>erii.4fnfk | minden b«.a6 éa kOU5 g-yttladámuál, a iejrt&hb betryiig allén, min. dxuneoifi aaboléaek, fej-, ÍUI- áa ■ioríáSi», réfi sarrek «a nriit aeL-k, rákfekeljek, Oaaftk, ■■•a(7«ladáj, mindennemfi béaoláa ea B«rtnea ttb. ■tb «U«o. Üvegekben használati utasítással tgyütt 80 kr. a. é. l jelölt <-tégakn>l. Valódi mÍDÖaé(beii a t lORSCH-HALMAJ-ZSÍROLAJ. DKröhn «. és tanától Bergenben (KJrvégi'ában.) Ezen hklsiij-MiroiAj Taiameonyi, a kerffskcdelflmbeD slSfor-dnltí faj kOtntt az eg7edflli, mely orroii czílokra haa*nilbat6. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt a é Valódi DÍDS>égb<o a *{al jalolt eí*»eko*l. Baktárak: N. - K a D i z • a (x) Pragrr Béla f;df^. (xt) Boa«ub«Tf Jóu. (s) Feaaelbofar J6aa. (x> Boaeofeld. Blrci (x) Dftrur S. C a á k-uiof ■ (XJ QSocx L. T. gjbgy. K a r á d Beroatok^ í. gjógy. E a p o e-▼ ár ixf*) Kobn J. (s) skhrfider Sáudor gröfy. Riptoieu (xt*) Waril M. grójj. KÍ|II| (i*1, CaacaiooTiea bt. |7<p. (x<) Kllttal lat. tjófj K e a • t b a 1 7 (x) SchWif.r A. (x) Wtna«b F. Ilniid (xf) Bála Ji« Sí ombalb alj (x) Pillick Farano ijtlJ. 8 o p r o ■ (x) M.rej *»d fjógj (x) Moloir L. jyójj V«r5ci« (x>) B4ca J. E. ■70(7. Bi..k.6i.-6j»i[j(ii Fi°>e Í7<S7 Zirrib (x UiUbacb ^ C7^g7 (x) Irf^^aaboz (76(7. ,x) Bafedfla O7. 87^C7- íx) Parklat Jáa. r'^KT- S.alon.k (xl 3<b»ars Goizll- ir6ái Umrath és társa audaiaal |«pfyir> Prátákai mint kfllrtnlegfii«é(rct 1—6 lóerejd k«i és járjiavketeléare Taló Szegcsépl6gépeket keaait. jírjtjv.ékek ábrákkal io. ÍT". A tifin M,\6ntt eUál lalutik. Cgyta viaz.ela.l^k kerea- utnek. (3«9 6—8) CIROP PAGLIANO, a^janaaan PlorcncKből hosa- f tott, vertinatiU hatása niaU OáiuUb.n nmen. 1 uv.g 1 frt. — 1 lAdíaka 12 S7a(Ial 10 frtnak poatantalritirojal való bakfild<a« mailéit, bérmautva kBld«Ük ott. MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, (261 25-52) Taehluibeu 9. Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitflnó javított szerkezetű kézjcseplőgépebet, egy ló«rejfl radáttéti jírganvokat, szilárd, ngy szállítható, tisititószerkezetü cséplőgépeket. Ugy szintén széBagyüjtő, sorba Tető, szecskavigó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtöró heDgere- ket stb. (386 2—10) Minden Héven nevezendS gépek jaritíaa elfogadtatik s jiritas legjutinyosabban eszközöltetik. A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gazdaköz£n- ; séget, hogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert ax idénj beálltával beküldőit javítandó gépek mikori elkészítéséért felelősség nem vállalható. I Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. IV. Jahrgang. iPránumeratlons- |Aufla^e 18.000. EinlsdUng auf das radika<e und billigste Tageblatt: „PESTER (Chefradaklear: Dr. Adolf Silber»tcio ) (Morgen- und Abendausgabe.) Mit I. Juli bogin nt ein aaaM AboaaemeaU-Qaarta] dw in Uo([»m io letner Art «ÍDaig«n radikaleo Ta-geblattei .P e • t e r Jonmal," welcfaes tudvin d-irch eein tweimtl li(lich«i Encbei-oen, dnrefa Reich haltigkeit dM Inhaites in díe R«ibe d«r ilhr |r tiilea BÜttar Un-at*ro« getreUn i*t. I>abei «rm6ff.icht M dia riei«ngroM« Aaöafc d«s tP«ater Journal," deo A b o n-'uentDlipreii dftiielbea tum Daake de* ao^ariacb«n LcMpnUikanx* m 6g lichi t biliig ia at*llen. Die Haltaag det ,P e i t e r J o D r n 11" wahrend dar Jet«ig«n T«rw,ckeit«ii eoropii«<lieD Zantüods, bedarf krfn«r 8elbít*npr*í§on^. Di« at«tig« rapid« St*if«roof nnierti Letekr«isei ia det Haoptatadt, in der PFOTÍDS. ao wie aelbn in Atulaoda bildst jetzt, wi« frflher den sehlagetid*c«o Beweiu ftlr dic Kernbaftigkeit und Popoíaritit onierer OraodsIUe. Da* .Peitei Jonrotl' int ingleich ds.* sinK.(e angari&che Tageblatt, welchei die liivischen StinneiiDtirtiien ia anerkannt g«recbt«r WeUe and im Sione des BQr^erfriedena and der Eintíacht iiler SUUome Uoganu manahaft, onerachrockan and »«hneidip Tertritt. Troti aller Fortacbrítt« hat daa ,P«it«i Joarml' nit itines anbUc(i-K e n, den wahren lnter«n«n d e ■ Volkti dieoecden Charakter Terloren. Das ,P eiter Joomil' brinet all« Nachrichten in ertchtlplendsr FQlle, antben-tiiche*t«r Fassonf and grösater PrompUttt. Unser LrfHtartikel, on>«re Ori^DaimiUheilniifSB TOD den KrÍeg»schaapliL«aD, naicre tonati^eD KriegaDaciirícht«a anurn sablr«ichan poUtiacbeo und kommeitiellen Dt>p«ech»n ron alíen Uichmnnen, tmaue ausfflbrliche Rabrik át' LokalcreigniMe Nachrichten voo d«n B«hr>rd«n. Ra^ieron^. Ma^istraf, Poli*eí, Oorichtsailan, voo d«n Tbeatern, KuDstacttalten, vom BQcbertíirh, ton Vérein r n, auere pikaatan Parisé r nod Wiener Fen illetőm, lokálén und atiswarügen F^dermeicboaViren and namcntlich ai« PS11« noaerer ron dea entti Fe-dere Europa'a gMchriebenén R o m a a e (wir verSffentliobsn jftbrlitsb 36 Binde, da-ranter Werk von Dellef, Wachaahaien, Targénj ew, Qaidt, Braddon, Dilidet, Eben Cbavette, Homujt a. s. w.) empfehJen du ,Pei tar Jonroil' allea febildeten Zeitangílesern aaf du Vonttglichate r Ge- Unaere Otícblftirob rik wird ia ain«r dea Wdnacaaa saaerer Leser enUpr«chen dan pxaküacben and aorfrULltigaD WeU* redigírt. Anch eothait dieaelba die aaf r ioli ti gi t Infórmití oneo &ber all* O«acb<íftaintereu«ri and «iod wir luvohl tar Anfaabme all achüfiberícbte, als aocb rn ailen geichaftiicben Anikflnften bsrait. Dem inuri renden Pablikom di«ae xur Nacbricbt. dau Imerile, die wir nacfa aaSiegendam Tarifa berecbocn, sich bei d«r e a 0 r a a n Verbnitng niueret Blattét oícbt nor loko, aoadsro aacb in aerProvina (aameaüich in d»a woblhabendaWn D o D a a- Had T b • i s ■-komititen, bit ía die leUt*n Orte Kroatieaa, 8 1 i T o n i e n, Dilnttiem uod der MilitergrlDie, Siebeobllrge n s, ín NiedcrOtterraieh, Oalítieo est), towie darcb das Toratlg.icbe Placement dna«rei BlaU«tt (ia-.all«u L«9eatrkeia, Kaaitioa, iowie in allea BoDoratio rvukreiim), iich TOO der grlutin Wlrkumkeit erweiaeD. DM .Paiter Joornil1 encheint w&cheatlicb 13 Hal ia immer gleicben Um-faege and in i;le.cb«r Keicbbaltiakéit. Der Abonoaoteoupreis des ,P e a t e r J o ar o a 1" betrlft, incl. tlfÜch eiomaJiger Franco- ^T4n2, halbjihrlg fl. 6, Tierteljikrig ÍL SJO, iw«ImoMtlkh 1L 2.15, mo-natlifh UO. Für DaBtachlaad nnd die Donau FarrteaUtamer atoaatlieh S*X kr mear. Hao abonnin on^ in««rirt ia der Administratíon des „Pester Journal," Bdapoíl, OötterguM 6, i»rtsrre. iit («u ,s oarksa.) (389 1—2) ....,,,.....,. t.... —1~. —j J6mt kiadó-, lap- éi ojoadatilajdonof frontajtó (Dic Adruae NAGY-KATOZ8A, 1877. Juiüng 24-én. OOMc TaMahatodik érfolyaia. OHattalir etia dm. . * In m ama . W»< i JO *r. Kiríttalak 7 »í»od«*or6f awod 'további •orirtíkr. NTILTTÉRBEN .„rooKint 10 krért »*- i t»u>.k fal. Ki.crt.ri ill.Uk -iaoea dtó*tk«l5 30 kr. fiaatapdS. ZALAI KÖZLŐIT etóbk: ,Z AL A-BOMOGTI KÖZLÖNY.' A lap neUeai r黫ít 1 iUetí kMlaman/ak • •urkeaattaOs, urmgi riaü illatf ksilemftnjrek pedif a kud<bo> bérmatTe NAGYKANIZSA WlaaaKakú. B«rmeDtetl«D ]«T»l*k c«ak úaiart mankatár-■aktól fof allatuk al. Eaairatok liaaaa Mai ktldateak. K-Kanlzsatai-oa helyhatóságának, nerakfilÖDben a „n.-Uniuuü kermitedéin! s ipai-bank", a „■.■kanizwl Ukarékpén*tár<S a „zalameiryel általános tanltótestSiet', a „u.-ka»lraal klsded-■«T«I« egyesület', a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai killálasitmáiiy." H több mftgyei H lárooi egyesület hivatalos értesltéje. lap. Betenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú Nagj-k'anlwa, Janiiig hó 1877. .Nehéz időket élünk, rósz csillagok járnak.* sóhajt fel a magyar ember és nem ok nélkül. Válságos állapotok fejlődnek, rémes szint mutatnak és ijesztő alakot öltenek és a magyar ember keleties kényelemmel egyet mosolyog, összeszidja az Állapotot s aztin hallgat, mélyen hallgat. S váljon tesz e valamit ? Igen, dolgozik — nagyon helyesen! és olvas, nem ugyan pénzt, mert ez »legkevesebbje, hanem újságot és ez a legtöbbje ran. A helyi érdekű lap olyan a csalidban, mint annak egy beszédes tagja, cseveg mindig, vidít, vidámit; koszorút fon az érdemnek ; boldogságot kivin a házaspárnak; részvéttel temeti el az elhunytat; megdicséri a szorgalmat, megdorgálja ahenyélöt ; öntözi a virágot s kitépi a gyomot, szóval cseveg szinetlenül, tesz-vesz, örökös mozdony s rendszeres világító torony, melyhez, mint a hajós a tengeren, bátran, bizton jöhet mindaz, ki irányunkban bizalommal viseltetik, szívélyesen vigasztaljuk a szomorkodót s az árva kétségbeejtő helyzetét magunkévá teszszfik, a helyi- a hazai ügyek szolgálatára készséggel vállalkozunk, ha erőnket, tehetségünké, felül nem haladják. És mivel magyar embernél legragro-góbb erény az őszinteség, őszintén bevalljuk t. közönségünknek, hogy e nyilatkozatra a .Zalai Közlöny* életének 32-dik fél- és tí3-dik negyedéves előfizetési idénye serkentett ennyedikszer kopogtatnunk azon ajtóknál, a hová hetenkint kétszer mosolyogva besurrantunk. ígérni is kellene ez alkalommai szokás szerint, de az Ígéret szép szó, ha megadják, ogy jó; azonban háborús világot élSnk, hátha nem tarthatjuk meg azt, mert bizon mi czári engedélyt igéretünk be- vagy be nem váltására nem kérünk. Azt sem ígérhetjük, hogy a harcztérre eredeti tudósítókat küldünk, dehogy küldünk ; hanem j azért mégis harciolunk a szellem fegyverével bátran. • Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg s nagyon természetesen fürgébbek vagyunk annál, ki csak egyszer lép — utánunk, lévén egyszer egy az egy s kétszer kettí négy. Lépést tartunk a harcztéren mind a két féllel s registráljuk az eseményeket hűségesen, szóval mint eddig, lehető változatosan áll elő a ,Zalai Közlöny,* melynek előfizetési ára az eddigi, t. i.: 1877.julins -szeptember negyed évre 2frt, , . - deczember fél . 4 , mely összeg a kiadú Wtjdftt Jézsef könyvkereskedésébe N.-Kanizsira küldendő. Ai orscágos Iparegyesület. (az - ) Az iparosok szellemi clóbala-dásának és anyagi helyzetének kérdése több irányban volt már szellőztetve e lapok hasábjain. Az iparosok érdekeit képviselni s azt előmozdítani kitűzött czéljaink egyikéül öleltük fel, mert a társadalom ezen osztályának boldogulása nagy részt a többi osztályokéit is magában foglalja. Az oly virágzásnak indult s az oly nagy szerepet játszó országos iparegyesület június 3-án tartotta közgyűlését Ráth Károly országgyűlési képviselő és egyesületi alelnök elnöklete alatt. Beszéde, mellyel a közgyűlést megnyitotta, élénk képét tárja elénk ezen egyesület kezdeményezés folytán ugy a köz- fontban, valamint a vidéken megindult áldásos mozgalmaknak; mi hisszük, hogy a gyakorlati eredmények nem fognak elmaradni, mihelyt a nagy közönség, de különösen az érdeklettek minden eszmét, mely a hazai ipar terjesztése érdekében fel fog öíel-tetni; sietni fognak érvényesíteni. Hith Károly or az elmúlt évben felmerült azon mozzanatokra, melyek egyrészről iparosainknak mind gyakorlatibb irányú összmüködésérül, mint pedig a hazai ipar fejlődése iránti közérdeklődésnek mind szélesebb körbeni térfoglalásáról tanúskodnak, viszszapillantást vetve elnöki megnyitó beszédéből a következőket emeljük ki: Mint egyik jelentékenyebb eredmé-n y e az iparosztály gyakorlati czé'okra irányzott, önsegély törekvéseinek kétségen kivül a mait évi szegedi orsz. kiállítás áll ellőttünk. Talán nem volt utolsó része a kiállításnak azon mozgalom első fejlődésében, mely a , hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület* alakulásához vezetett. Érzik iparügyeink felkarolói, hogy nem mindenütt a versenyképesség hiánya okozza a honi ipartermékeknek a külfölümtal való leszorítását, hanem a legkárosabb hatással van számos egészséges fejlődésnek indult iparig felvirágzására a fogyasztó közönség nagyrészének akár tájékozatlansága, akár elfogultsága. Ez örvendetes társadalmi mozgalom nem vezetett ugyan még jelentékenyebb gyakorlati eredményekhez a mennyiben az ujonan alakult egylet csak most és csak igen szerény körben kezdhette meg működését; azonban a gyakorlati eredmények nem fognak elmaradni, mihelyt a nagy közönség a kellő tájékozást fogja nyerhetni azon hazai iparágak tekintetében, melyek -nek felkarolása semminemű anyagi áldó zatot nem igényel, sőt elég gyakran mind jelentékenyebb előnynyel fog járni. Kivált vidéki iparos körökben mind sűrűbben nyilvánult az óhaj egy a fővárosban még ez év folyamiban egybehívandó orszigos ipargyülés megtartására nézve, mely az 1872-diki ipartorvény évek óta hasztalanul sürgetett módosításának és több egyéb iparérdekü kérdésének napirendre tűzése mellett egy Budapesten a legközelebbi években rendezendónagyobb szabású országos iparkiállitás eszméjével is foglalkoznék. A Közvéleményt azóta kizárólag foglalkoztató külesemények következtében azonban — helyesen — az iparcongressns nyugalmasabb időkre elhalasztatott. Daczára az ipartársulati szerveset ben beállott ziláltságnak, egyes vidéki ipartestületek örvendetes tevékenységet fejtenek ki a társalati ezélok megvalósítása körül: igy a nyers anyag közös beszerzését ezélzó szövetkezések több helytt már is szép eredményt képesek felmutatni: továbbá lokális iparkiállitások rendezése által a szakbeli előtörekvésre és az egészséges üzleti versenyre ösztön nyajtatik, a vidéknek pedig alkalom nyajtatik saját ipartermékeivel megismerkedni. Ily ipartársulati utón kezdeményezett iparkiállitás a legközelebbi augusztna hóban Egerben fog rendeztetni. Az önsegélyes törekvések terén felemlitendók még azon hitelszövetkezetek, melyek a központi ipartársulati hitelintézet támogatása mellett több városban és vidéken, nevezetesen Marosvásárhelyt, Gyöngyösön, Tokaj-Hegyalján stb. létesültek s a kedvezőtlen pénz- és TÁRCZA A mait*) AE eltűnt kéj, Sx édee, boldog álmok — £«ek caak moat ia, minrförakre fájnak. A lélek «iáll-kél banké gondolattal, Versenyt repBl a leggyorsabb viharral S felbftkbe tfinve, még magaabra vágyik, Fel « teremtő ikteaek lakáig, A ködtiligokon túl meme — meme — D« ím! homályoi ábrándokba ve>*ve, AIÍR, bogy asállni kezdett, már kifárad Valtán viaeaakéri, viusavonja . . . • TalÜ egy köny, egy réfi — régi bánat, Emlék, mely airjából mott ojratámad S ragyogó asároyát ismét wíjjelbontja ; Taláo egy lawo, caBndef reasené*, fifitiájnak gyenge, aangnak i* kevés — £>• úgy wong, mint a távol dajkaeoek! Oly itinert, áfája*! — Klhuűoott regéknek SohajáráBa tán, mely erre téved ? Talán egy álom álmodott zenéje f TégaC ragár a vent«tt fldvoMéffbf I r Krsét, mely megbalt s mintha viaacttirne ? BúhaÚao ttdv, mely méfU — tAoni ké**al ? Hlatcsok, mit caopáa a lélek ére*, Hámor, nely meg M' jött s már emlékké leM? Világ, a tnelyoak éke porba ballt*.. Ab ! a ni viaaxavouja Mrtfinébet - As aa eaüekwis. A -alt! A moll! »*jtó gjele *) Moutrány a ml lkölbb y j m«ly lagköulebb fof BMrgjelemu a Petifi tár- "- aláW Swrk. 8 Siánal] . . . Bgoadolja búra váitan : Hof? énett, vert a taiv a régi lángban, Ai ifjm hévoftk el*5 Báinorábao I Mily könsyfl kéuoJ építette várát K«aéDy, biaalom, gondolat, bit, ábránd Uag8 felbSkre, asétoalö habokra — " ' > mklákra építette volaal IIily bittou Járt a k«t«a gf, Maga ii akként, mint a tunderálom, M«ly lelkét játura csalta mind odátt .. . Hogy' 1«U, kivel Üd«it ■tgoHUi! 3 búgj itta t-tomja vágytál BorTadoxva A tiialmaa kéj gySngjo'so'.borái! KOrötte mily tékof/,16, ixil«j élet I E^ytitt: batalotn bír, mreiieM, fény' Orjii árnyrajxok, reae* dOledékek Ai egykor do-aa nyillo ken helyen I Tört irboc»ok, uétasakgmtott riiorlák, Nynf-^o Bajórái... ab! *gim* rom orn/{ Sivár valtfja posváiiyt«ageré« ! Hol egykor r*aCT*áf ' égi feasaeg, — Moat nin« egyéb, mint vutag — képtelenség! Mépii! valami uong a melyaéjrekbea. A Tirágoa lotrab balkao leadfll-reaseu, Sagarak c*okja rt.ylik a levélken A ai«noy aláaoaolyog a iiant maganyva 8 a lelek — Tentett álmait kereaTén — Nebés bájával netonol ai árnyba . . . Risxea e lomb, e nittogií levélkék, E minden égnél titwtább, k«dvM«ab eg, E tgodöklS gyáas — íataerúte mind ! Etek mind, uimd látták ei»5 «t«rsJaét S hallották boldog <»«regéseit! A baluamoB tég, mely itt offt&I árad, Talán caak resse bűvSa aáoioranak 8 • Bt«gorwtott fény föJ4öa, esilíafokba', Pata haliamon tflt MÍmokra tépve — Talán ai elttat kedve* drága k&pt Milljö meg miit jó fenyparáayra bontva?. . Oh I nül/M ea-lek! ■ifyan gasdag efb»lt I Mid2n v«le b«lyongottl * *■ ört *«tt > lfidSn elSnOr forrja átkarn*t»l - Élt 7 Álmodott? Megérte? Nemi ha-űgtig! A mit elgondol : soh' M letesrtt 1 KóriSffalMtBak rétalátáu minden — Avagy mi lenne má«, mit leikeinkbco EmUkké bont a táradt képulet' A lomb ciSrampfil a többé n«a senei, Kern illatot, de hamvat hord a nel, Hervadt virág, por, mit •me*aBiikb« vet — 8 a dorváa IMCO, o«4é> Catyotoa át Pel-Mragyog ax elgáa«lt BManTonaáf, Bé* s^pé ^félek Ssia! pára! teaait f lehet*tfeo álmok! D« mfrank fáj éa megt«ak»d B*>nok . .. ENDRÓDI SÁNDOR. Sárosy Gyala magán életéitől (186J.) IVége.) Nemes 4* jő uive ít íolyvitt pattiT áll* potbao tartotta, meljbe a sora anojira baöro-k itat te. oogy a oagj, wándÁko* báüUlmakat, keaerü caalódáaokat i ások ki nam oagewtelt fijdaJmátben-xíj-ibeaárvatartotU anélkül aaoo-b»a. hogy hagyta voloa magát att^l emésztési nagyoo, — UÍán a kibékülóat várandó, mindaí-által el nem feledve, magával a úrba vitte . .. Mig barátjaiban is tokasor oaalódva, a megmaradt egj-kettíhöi .geo u bő volt, így Vöröi Aotalhos halála előtt öt nappal diktált nekem vagy tii aornyi majdoem tiszta jambosoa éa ríme* Ievélt6redéket. Végre^mint költői asép lelkének, oemat ét j<5 tsiv^nek egyik legasebb virága volt a kegyelet. A kiben kegyelet nioca — a* itm lehet oemea m jó taivU. Kegyelete* volt agy Hellenri, mint anyagi emlékei iránt. Ilyen volt BBerelmtfbea. tverete-tében és barátságában. így minden legkisebb tárgy iránt, mely őt egy jobb. ssebb időre, boldogságra emlékestette, szent kegyelettel viseltetett. A szellemié ket illetőleg p*dig isivé valóságos oltár volt. Ennek volt SE következménye, hogy különösen utolsó időben, minden ÖMÜBte meglátogatójának óhajtott némi emléket adni. Talán sejtette, hogy Bemsokára caak emlékesötben fog élail Ex okból előbb „Költemények" erimalatt megjelent munkájában többet, a .Trombitában" köilött verseiből pedig mindeniket valakinek ajánlotta ; majd arcsképét, végül még Badweisböl (Csehországból) hozott e igen, mondhatni arc*képéhei képest leghívebben talált, giptból Öntött mellszobrát ajándékosgatta el. Kegyeletét illetőleg sok tárgy volna méltó megemlítésre, azonban én bizonyos körülmények miatt, caak kettőt említek föl. Volt neki egy fekete palatáblája: azon volt egy fogságában bécsi milly-gyertya csomagról levett két winü (sárga-fekete) ZSIDÓT, melyre ironját kötötte. Est a világért sem változtatta voloa-iieg. Keserű bár, de kedve* em léke volt ez neki lélektanilag is, ha hozzá gondoljak, hogy idő multával kezei között sok emlék veszíthette el as általa egykor méltányolt és kegyelt becsét. £ táblát agy, amint volt, előbb említett föliráaommal tettük koponojáb*, feje alá. Misik volt egy egyszerű karika-gyÜrü, melyet annyira sseretott, hogy halála előtt jóval kijelentette nem egyszer, miszerint e gyü-rüt, mint boldogsága egyetlen emlékét, magával akarja vinni még a sirb* ís. Mi pedig a világért sem vettük volna le meghűlt ajjáról . . . Mint többuörí emlékezéseiből tadom, e gytó még első neje jegy-gyürüje volt És Így ábrándos, költői óhajtása szerint, mint eltűnt boldog aága egyetlen emlékét, talizmánját, magával vitte a fold kebelébe, melyben annak adója pihen, míg hosssn álmát őrsevdi a kegyelet s a Domset nemtője. Hadd pihenjen 1 EmeljOk föl iámét a leplet, hol elhagytak u ő benső életéért. . . hitelviszonyok daetára meglepően sikeres működést képesek kifejteni. De nem kevésbé figyelemre méltó mozgalom észlelhető az iparos segédek körében. Ünképzőéssegélyzo egyletek aU-kolnak számos helyeken a józan, üdvös irány oly szigora és örvendetes érvényesülése mellett, hogy e mozgalmak az értelmes ÖDJ^IÓ iparosok részérSl is méltán mindenütt buzdításban és támogatásban részesülnek. A Veszprémben legközelebb tartott első iparos ifjúsági vándorgyűléséhez alkalommal rendezett munkáskiállitás szép eredménye is teljesen igazolja a figyelmet és támogatást. Végre emlékeztetésbe hozxa, hogy a törvényhozás határozatilag felhívta a kormányt, miszerint az államüzükségletek beszerzésénél a hazai iparra kellő tekintettel legyén, s bogy szinte az orstíggyülés utasítana következtében az ipari szakukta-tás országos szervezése tárgyában beható enqoette-bizottsagi tárgyalások vannak folyamatban. E rövid visszapillantásban nem foglalhatnak helyet azon nagy kérdések, melyeknek törvényhozási megoldásához iparosaink az ntolsó években megszoktak sok vérmes reményeket fűzni. Barmikép nyerjenek is e ma már merev politikai jellegű kérdések végmegoldást, egyet kell, hogy e megoldás eredményezzen és ebbéli várakozásunkban nem lehet csalatkoznunk: ez az, hogy mennél kevésbbé engedik politikai tekintetek és kényszerűségek a hatályos iparfejlesztés követelményeinek érvényre emelését, annál inkább fogja törvényhozásunk és kormányunk elutasithatlan feladatának ismerni, iparunk emelése érdekében mindazt meg tenni, mire nézve az országunk sem pJliti-kai, sem pénzügyi helyzetére akadályt nem képez! Ha áll azon többek álul felállított té tel : hogy nem remélhető, miszerint az or szág tisztán agríknlturális állapotból, ter mészetes nton magasabb közgazdasági foko zatra emelkedjék; ha áll, hogy a nemzetek Yersenyébeo elmaradni annyi mint e 1 ves z n i, akkor nincs hátra egyéb, mint hogy az ál lami és testületi kezdeményezés után a ma gasabb ipar fejlesztése és ezen iparnak meg erősítése érdekében magán tevékenység is fejtessék ki s mi részünkről minden alka lommal örömmel nyitunk tért e kérdésnek s szóltunk hozzá egyesek és a haza jólété nek előmozdítása érdekében. ü. Az Ipar fejlődése az 6-kortói a jilcnkorig rövid vázlatban •az ijiaros tarumezok mikénti üko-l látmá Felolvtita:"jiiháaz PítíT .FolyLtas.) Ezek a keressMsvy vallásból eredi áldásos következmények a kormány által hatalmasan elősegittettek. Szt. Istvánnak spoatoli buzgalma ezen vallás terjesztésében és meg-gyökeresitésében oom egyedüli érdeme a bon iránt; o s polgári, sít még a hasi életnek is minden részieleit méltatá figyelmére; a kés-műi s kereskedelmi ipart is, mint népe jóllétének forrását s királyi széke egyik legerősebb oszlopát atyai gonddal ápolgstá. Hogy a kés-művekben > földmiveléíben járatlan magyarokat azokba beavassa, számos görög, német és olass műveseket telepitett le ss ország külön vidékein; s b«nntzttlöltek szolgsságanak szigorúságát tnegenyhité; a birtok bátornágál törvények által bistositá; a lopásukat s rablásokat kemény büntetósek alatt tilalmasa; számos templomokat és monostorokat építtetett s azokat a műipar mindennemű termékeivel kiékesité és gasdagitá. Ily ápoló kezek al»tt kevés idő múlva is menynyire haladott a föld-tnivelés, todosítausk bennünket azon oklevelek, melyekben a templomoknak • egyházi intézeteknek ajándékosott javak előazámlál-tatnak. A szán latvetésnek már as 'gesz ország bao kőzdivatuuak kellett lenni, miután István a templomokat, püspökségeket és monostorokat okmányleveleiben leginkább a gabna-titodekre utasítja. A pécsváradi apátságnak egyebek közt hsrminczhat siántóvetót ajándékozott > 1116 hold földet szakasztott ki szá-mokrs. A szőlőművelés valószínűleg még tóbb kezeket foglalkodtatott: a magyar kedveié a bort s s vezérek alatt is mivelteté mir a bennszülöttek s szolgák által ssámos ssőlőhe-gyeit. litván ss említett apátságnak ssástiz szőlőmivest sjándékozott. A pannonhegyi apátság sltpitványoe le-relében pedig est olvassuk: a „tizedelést minden javakból, a tananyákon, ssántótöldeken, szúlőkbeD, s gabonából, vámokból, a gyarmatok borából, mely tanyáikon terem* stb. Hasonlókép emlittetnek szőlőhegyek s nyitrai káptslan intésvényee levelében is; igy majdnem minden sson korbeli oklevélben. Kseu föld- és szölómivesek közt pedig magyarokat is gyanítanak a sz. király oklevelei. A földmivelési ipart emelé némileg a vármegyék intézése is, főleg mintán Istvántól rendszerbe hozstott Azon harezosok, kik a várak őrisetére ss országban ssélylyel osztattak, a vár környékén fekvő földek termékeibői nyerték élelmüket ■ szolgálatuk diját; ők magok nem fnglalkodtak ugyan kézmüvekkel, egyedül katonai szolgálatra lévén rendelteivé; hanem egy második alacsonyabb helysetü osztálya a megye lakosainak, a vár szolgái, kik az egész megyében elssúrva lak-tanak, mi vélték amazok földeit is. A bánya ■tat szintén Istvántól veszi honunkban kezdetét ; Bnelav morva hercsegtól épen e végre vett néhány hadi foglyokat. Hondatik, hogy a magyarjk Takaony vezérsége alatt tiz évig közösen bírták volna a morvákkal a oaazlaui és kannizmi ezüstbázyákat. E korbeli ökle Telekből tudósittatonk ason késmAvek állapotáról i«, melyek a durva anyagok földolgo sừr«l fogialkodnak. A péctvár.di spátaág siapitváayot levelében az említett föld- • s*6-lőmuveasken kívül eUezámlálaWiiak még: ti. koTáa, hal bodnár, tizenkét ezsnergályot, ki lenes stló, kilencs saakaos, károm fasekis, bat visaagyertysontí, öt aranyműves, nyolez tzekérgyárto, négy molnár, tiawkét ménén, ötven halát! stb. a pannonhegyeiben pedig vargák, mébserfózók, kerékgyártok, faragok stb. Ason ékszerek, melyekkel István és neje a templomokat gssdagitá, néhány naomabb késtnűnek gyakorlatát U binonyiuaák, ha méltán nem kételkedhetnénk azoknak Magyarországban kéazittetésokről. Szinte ily kétséges a posstógyárosok létele i<, mit Fessler szzal igyekszik bisoDyitani, hogy sz. István a sza-lavári apátságnak kétssáz rőf finom posztót rendelt, tárából a szerzetesek ruházatára ki-adandót. Azonban bizonyos as i>, hogy István számos, különféle mesterembereket tartott ud varában, kiket részint ő mags hozatott, részint a német származáau s az akkori divatvilággal eléggé ismeretes királyné kiaérftében jöttek be honunkba. Hogy későbbi királysink mennyire mozdították elő a magyar ipar fej-lSdosét, történelmünkből agy hiszem mindnyá jnnk előtt ismeretes. Tagadhatlan, hogy sokat nyertünk e tekintetben a német családok betelepítése által, kik ekkor már hosszabb és nyugodtabb fejlődésük folytán bennünket jóval megelőztek és felülhaladtak. Nemcsak as ipar, de a kereskedelem terén it emiitest érdemel Illik Béla, ki a közforgalmat egy ujabb pénzveretés által nagyban elősegítette; nem kiilönbez Nagy Lajos, kinek uralkodási idejére esik a hiotók — s igy a kárpitos munkák behozatala. Feledhetlen emlékű Hátyát királyunk figyelmét szintén nem kerülte ki a népboldogitás eme fontos föltétele, noba as építésiét terén Róbert, Károly sőt Zaigmond it jelentékenyen megelőzték. Jelesebb uralkodóink után minden korszakban megvolt ugyan mind a politika, iigy egyéb köséletü mozzanatokban is a hanyatlás, mindamellett sok tekintetben iparkodott nemzetünk sz ipar egyes ágait a külföldivel lehetőleg párhuza-motitani, mig végre bekövetkezett azon kedvező időpont, melyben u eddig, úgyszólván minden rendszer nélkül működő iparágak sp#-ciali« türoörrését Mária Terézia Bzépemlékü királynőnk a ezéhek meghonosításával elrendelte. Ily alakban, habár a haladási szellemek minden irányban mutatkosó mozgalmai között mai napig nem maradhatott is fenn ipar-rendszerttnk, mindenesetre jótékonyan folyt be sson tényezők elfogadására, melyek iparunkat a jelen örvendetes álláspontra emelek. — As alkotmányosság- s sz ebből kifolyó szabadelvüség megteremtette nálunk ia az úgynevezett azabadipart. Kezdetén vagyunk le. hát azon korszerű álláspontnak, mely hivatva van a nemesen küsdö verseDyt nemcsak ha-'ánkban, Ae a külfölddel is kiállani. Igaz, hogy Anglia, Francziaország stöbbi műveltebb államok már bizoriyos magaslatról szemlélhetik ebbéli mozgalmaink- s főleg s műipar törekvéseit, mindamellett bizonyos nemzeti önérzettel mutathatunk az 1873-ik évi bécsi világkiállitát ériáai piacaira, melynek tenger nyi szépségei között a magyar produktumok sem enyésztek el, sőt különös ügyelem- ■ elismerésre lettek s jury áljai méltatva. Minden nek daciára tárol legyen tőlünk az elbizakodottságnak legkisebb gondolata is; mert e körülmény buzdításul szolgálhat ugyan, de a valódi babér még messze étik iparunktol. Ssol-gáljon buzdításai arra, hogy a mit elkelte mu Uutanuok a múlt viharai miatt, vállvetett akarat és odaadó buzgalommal fényesen kivívhatjuk. Nekünk jutott uraim a azerencst, bár küzdelemmel, a refurm kívánalmait utó daink számára sikeresen keresztül vinni. Eljutott önökhez is a szent szózat, — s hogy megértették, bizonyítja ezen ünnepélyes aí-kalom, melyben a különböző ága, de egy nemzetérdekü iparok képviselőit egyesületi tömörülésben üdvözölhetem. Valóban alig találok méltó szsvskst őszinte örömem kifejezésére. Sokszoros eüemeréa azoknak, kik a so-rakozás zászlaját városunkban is kitűzték! Ma már megvan vstve alapja, ugyhiszem má sutt ii hazánk területén egy biztossbb iparjo-vőnek, mit önöknél már a további fejlődétre • A nagy-kanizsai általános ipartársulat alapszabályai" szentesítenek it. Ez lesz uraim önöknél azon talizmán, mely mindnyájukat a várva-várt siker révpartjára vezetendt. r.) Helyi hírek. — Kittevextetett Musw Sándor alió- lendvai kír. jirátbirótigi dijunk » ula-eger Bcegi kir. jiráabírósághos írnokká. — Naffy Kanimsán élénk mozgalmat latuok ax utciákbao, nem baccajáró, nem ma- Utó aáppel Ulálkoíaok, bánom muakátokkal, kik issadtig javítják a köslekedési azekéruta- kat, as utonelletti árkokat. Ima itt a gyümölcs a nemeskeblU megye ason oagybecsü iotéxmé nyéoek, bogy a kösmuokát áteogedoi méltös- tatoit a váróénak oly megjegyzésééi, bogy ai Nagy-KaniBM terülütén baMoáltaMék fel. Kö- •■6net a megyének, eiiameréi a rároaí haíó- ságoak ém dicaéret a vároíi méroöks«goek. Itt in feltűnik városi batosaguokaak a külügyek iráolí eroyedetleo bucgalma. — Helyreigcuritús. Mait Mamánk tár csarovatában a harmadik naaáboa levő <wil- Ug alatt pár asó elmaradt, ■ igy kellett voloi lenoíe: A 4-dik aorra moit nem emlékesem, de tudom, kibes volt intésre. Továbbá ugyan esen asám belyi fairek rovata elafi bekezdésé nek 12 dik sorában .polgári iskola' helyett .elemi népiskola* értendő. — Müeép állunk gasdáasati tekintet, ben? N.-Kaniíia környékén a ro« bibás, ka-vetkeeve nem íog oléggé kielégitóen fizetni, némely táblákban sok vadócaot lehet látni, meiy ismét alkalom arra, hogy % szegény ember va dócsos gabonát fog aratni, vadócsoe kenyeret enni. — A basa jól áll, jól u fog fuetni; dacsára a nagy stárasaágnak. ssépen áll kukori-csa, burgonya, káposzta; mig a legelőkön nagyon kevé« a fö, a mi nÖ, az is elszárad, követ-késre legelflre járó marháink nagyon vékonyán táplálkoznak. Öreg széna van elég, sarju nem sok len, ha csak hamarjában eső nem áll be; — bortermésünk nem épen kedvesó, mindamel- Néniik végig gyermekkorától boldogsága, dicsősége tetőpontjáig. És volt a 40-es években, melyeknek egy részét első nejéve) Aradon töltötte, mint váltó-törvényszéki bíró; itt találta 1848 • mint fiatal diák gyerek mai napig ia emlékasem ason népgj ülésre, mely ott márcziusban vagy későbbi hónapban, vagy a vörös sapkások (19. aászlóslj) megérkesésekor s városbása termében vette kezdetét, majd a piacson lett folytatva s s melyen emelvényre állva Lelkesítő, nagy ha-taiu beasédet tartott. Tetőpontját érte 1849-ben s még ei évben elborult élete; elbujdosott; majd fogBágba került s kiszabadulva csak 1857 ben keiden csillaga ismét derengeni. Eddig már óriási halványa, a hazaszeretet súlyosait reá; szerelme . . . barátaága . . . lesekre gondolva, jegyeste fel tárcsája egyik lapján iróonal: Ob álmok, édes álmok, Helyek ringattatok: Mért nem Jöttök szememre ? Ti bivek voltatok! Egy másik lapon pedig: Küldj nekem, ob tavass, Ilárom zöld levelet ; Akkor, és ossk akkor Békulók ki veled. Egyet a szivemre, Hol ssent sebek élnek ; Kettőt » szememre, Örfik saemtodálnek. Ekkor jött hasa és ekkor kesdelt és akart másodszor élni; de alig varázsolta elő napját, majd a kösöny, majd a politika elborította azt. És 1861-ig ismét nem élt, nem élhetett Midőn 1861-ben februárban a mosgtlmss idő és kor őt is visszaadta Snmagának : harmad. szór is kezdett és akart élni ... De az óriási csapások ismét előálltak, míg sorsának anyagi életét nem adta cserébe, hogy a dicső harcs vivása után pihenjen, hogy szellemileg éljen. Boldogsága romjait föl akará építeni; ú; azok raja hullottak. Esért szive már csak a hazáért dobogott. A mozgalmas időbe lelke egész hevével beleszólt; de rendítő hangja elenyészett s pusz-lábsn . . . Csak az egykedvü, a hidegkozóny vette körfii . . . Az az ember, a ki annyit veszik tt, ss a hazafi, aki nem annyit, — hsnem mindent áldozott: még levegőt ii keserűt szívott! Az, mint olyan, elhagyatva, elfeledve, mit tehetett egyebet, minthogj fájdalma tengerébe ereszkedjék, bogy feledjen 1 ? Viaszavonult tehát, mint egykor a boldogság és dicsőség szálait saCvő, hogy azokkal magát végkép elburkolja a világtól. Magányában akart tehát élni.Ilt as ú köre kicsiny volt ugyan, de kedves. Nem csak az egykori bajtársak, hanem a sors Üldözöttjei is látogatták St, kik mitsem kértek tőle, kik mit-sem hoztak egyebet a részvétnél. Etek közül maradt néháaj bive utolsó pereséig. Aki vájsí napjaiban látta, azt hitte, hogy egy oly nagyszerű, fényét multu ember, aki hivatva volna e mozgalma* időben tényesoül működni, látta, hogy az figyel ugyan a külvilágra, azonban egykedvü marad De ast nem tudta senki, hogy minek voltak az ő tervei? Azt nem tudták, hogy ő mindamellett lassan, csendesen ugyan, de mégis működik. Önérzete erősebb, busskébb, volt, sem hogy követelje ast, amit megérdemelt. A meg sláaáat nem szerette, — mivel sorss úgyis elégszer és eléggé alázta. Nem m*nt senkihez, mert minek és miért? ha annyira elvan feledve, — mint ő azt nem egyszer íájdslmasan mondogatta. Azt hitték róla, hogy már lélekben és tesl-ben meg van törve. Annyi év — *s igaz — megviselte testét, mély gyöngeséffcathatott ugyan lelkére, miként viszont ssokott történni, de megtörve nem volt. Ugyanis mint elób írtam le as o benső világát, ép olyan volt végig. Néha ugyan néhány perezre elkomorult, — de ismét cssk s ssokott élezés, vidor, élénk, kedves Gyuls bácsi lett. így terveste munkáinak kiadását; sőt készült is, hogy ssok ugy lászansk nspvilágot, mint ő akarja, mert a régiebbek ÍB több kényszerű váltostatáaaal jelenhettek meg. Némelyekre s meglevő kéziratokon kívül is emlékssem. Készült, de eszébe jutott, hogy mi- dón 1857-ben minden nélkül, jövedelmi forrás hiányával ÍB Albumát adta ki, arra ezerhárom. zsás, — midőn pedig később költeményeit igen érzékeny fölhívás mellett bocsátá kömre, valami ezerkétszáz előfizetője lett . . . Alig mert gon dolni a kiadásra, sőt jobb időre it halasztotta. Ez egy reménye voitjhogy magát„fön n-t árts a* s erről ia le kellett mondania. A „Trombitánál" lapvezérzége megszűnvén, ss életfenntartás súlyos gondjai elé nézett. S hogy e komor „gondolat bántotta" őt, kifejezést adott arról a már egyszer idézett .Emlékezet Arad- ét Békésmegye lelket hölgyeire" csimu verséoen, midőn mondja: Dicső honleányok 1 én köszöntökön Bosaa hererésaek I Forró fejem alatt szalmává hervadomk, Már a világrészek. A ssalagok pedig szülőket meghagy va ElrongvoUHának! . . . Mélw ékességfii egy koszorút koldus Bsbérls botjának. lett a bornak OÍDOI ára ■ mint fol tetei eani lehat, uum is igen lehet nagyban kivitelre ssamitaD, a mértekek egjentöüensége folytan. Ugy van ut tnMt városunkbaD, hogy például a grácsi bordók mértéke Nagr Kanisaán nem ÁrvéDv**, a nagv kanissai Gracabao oetn fogadtatik «1, pedig a*ert lettek a mertékek egy terméaaetüré téve, hogy aaok körül, ■ebeasegek elhárítva k! — A párirt k&ck.állita* magyar or- siagoe központi bisottsáp* a kiállításokra sió ló bejelentéseknek ha Und éjét 1877. e v i j u 1 i us ból5->g meghosszabbította. A soknak tehát, kik kiállítani kivannak, de Addig nem jelent késtek, elegendő idÖ van fcdva ebbéli ssán-dékukoak nyilvánítására. As ügy, mely sso-liao furog és mely anyagi erdekeinket oly aok-ttzorosan érinti, reménylenünk engedi, hogy a kiállítóknak stáma as adott időben jelentékenyen növekedni fog. Kérjük tehát a kiállítási stándákot eaen bisoltsággal kötöloi, mire a szabályszerű bejelentési ivek asonnal meg-k iildetoi fognak. A levelesé* a bísottaággal díjmentes, de kell, hogy a borítékon a koldó' minőségének megjelölése mellett még kitétea-aék: .hivatalos felssólitás folytán portómenta s.* Sopron, 1877. június hó 19-én. A kiállítási vidéki bigottsá?. — Beküldetett: .A tüsoiió" cstmü mnnka. A tüsoltás ■ tüBOltóintésménynek el méleti és gyakorlati ismertetése, tekintettel főleg basái viasonyainkra. Késikönyvül kös- igaigatási hatóaágok, köoégi elöljárók, egy letek í ügybusgók restére iru Adamovich Ádám, ügyvéd, a komáromi önkéntes tüsolto- szazad parancsnoka. Ára 1 írt Ajánljuk a* ér deklettek figyelmébe. — Vimbe fuUt. Sförcsök István 30 éves nős, horvát-szent miklósi lakó*, véletleoül a lovak által megtaasitts>tván, a Drávába e**tt és belefnllt; halláját még nem sikerült föl- Uláioi. — Palotaőrök trigyáu*atok! Petőfi Sándor, a halhatatlan lyhkus, a haxasseretet utolérhetetlen ecsetlője, a világhírre iiert tett m»gyar költő életben létéről legújabban oly va- lósziaü hirek smarnjaltak a köt vélemény aas- tala fölé, melyek pro- éa contra, ugy a csalá dok ssentélyéban, mint a nyilvános helyeken általános betséd tárgyit képesik s a legna gyobb megdöbbenéssel fogadtatnak. E fontos ügy már a magyar parlíamentben is interpel- Mio tárgya volt a mait héten. S elég sajnos, hogy oly rövid utón intétttetett el. Bebiao- nyitva nincs, hogy Petőfi a saabadságharcs- bao elesett, vagy mint sebesült, könyörületet kexek ápolása alatt jobb létre asenderült volna. L>r. Ligeti asoo bisonyitéka pedig, hogy aa erzsébetvárosi törvénysséknél levő gyürü Pe tőfi levágott keséo találtatott volna, alig fogad haló el, mert himsen épen oly gyűrűje lehetett má»oak is. Nem kell tehát valóssinüÜeoDek tartani, hogy Petőfi mint a népjogot velőkig sértő darvasággal col por tilt sebesült még ma ii ott vau valahol a Fekete- és Kaspitenger között a Kaukasusban, valamely maszka bá nyában mint élte hosassáig fogva tartott bá nyamunkás, kinek 28 év óta talán a napot Bem ssabad látnia, hanem mécsekkel világi- toti bányáUa emésatelik fel drága életét! Ha azt mondanák, hogy Petőfi valamely civil.' tilt állam foglya, azt mondanók, hogy az nem ő! De ha Orussorsaá^rol van szó, melynek É 1 fölszedett emlékivei, oda, a .Hol nem élnek ér-zemények, hol ninoea többé gondolat!* S Ő oly szépen, oly nyugodt vonásokkal ment el, mint a ki semmi bűnt sem visz magival! Mi pedig, kik ót felismertük, kegyelettel zarándokoljunk sirjáhos, kik éreaaük benne vestteségünket, hogy habár mégha f t: as 6 önérzetévefsóhajtsak el rá életében nyilvánosan, mintegy bucsatásol oly lelkesen elssavalt hattyúdala végasarait ;•) melyek fájdalmát és ünérzetét tolmácsolják leghívebben és legna-gyubbsierüen : Siegény anyám ! ha tudta volna: Dehogy szült rolna engemet! Dicső anyám I mégis, ha látnád, Mi bölcs túrővé tett a hit! Dicső anyám ! ha elvethetnéd Önérzetem fenoajmait! Ha tudnád, mily hiven betol lém K földön honi tisztemet ;*) Nem tartanád te fájdalomnak — M^g egyszer síüloi engemetl Csak az marad még csüggedetlenül, — Kit meg nem ingat semmi félelem, Még a világnak romba dolta *em 1 RÁKOSI LÁSZLÓ. *) Líaznyai Kálmán költóí estédén pesten aa Enrop. acálloda termében, halál* előtt alif két hó-asppal, s#pt. 11. 1861. Miaf meglepj, ibH hof? aaisto Ussnysiaak *5h8i MtétyéB Győorjösflo, nidoa »gTM*«z«tt Kr- d*lji Jóceef ssaraJta Tolna, ijy jelenthette: 8*ale- 'ét«« napján, irta Sáros; Oyula, ki atost halotti '•"lilon íaksaik Pestea 1 B L. *J SnJetiief (gr »olt irva, atealvs ped-f: •»h«r-tU«t*met. R L. J csívilisatiójit a lengyel aetniet és as épen most tar'ó háború történetéből oly jól ismerjük: istápuljak leikünkben * reményt, a hitet és a valószínűséget az ú megiithatása iránt! Manassea, ai egysserü erdélyi fbldmi- »«•, Petőfi svolgaja, ki csak es érben ssaba- dolt meg orossorssági fogságából mint 1849- ben kihurcsolt honvéd, hivatalos utón ismé telve törtéat kihallgatása minden nap jobba* rs jobban erősíti bennünk a hitet, hogy P e- tőfi Sándor, a mi legnagyobb költőnk, tuég 54 éve. korban is él! És ha él: hon- fiai kötelességünk ugy a magyar, mint a világműveJtség barátai sorát növelő vala mennyi esi vilimált állami kormányt figyel meztetni, hogy oly utón közeledjék a diploma- tia as oroszokhoz Petőfi (esetleges) fogaágának kiderítése ügyében, hogy a muazka udvar leg felsőbb regioi neszét ne vehessék as Orossor aság iránt e barbárság miatt világscrte kitö rendő undornak, megvetésnek s talán még ko molyabb irányban is lángra lobbanó szenve délyeknek ; mert nagyon félős, hogy es eset ben, ha élne is Petőfi Emlékesünk a nagy Atillának temetésére! Palotaőrftk vi gy ássatok! — Rövid hírek. Pécsi püspökké Du- lanszky Nándor székesfehérvári püspök nevez tetett ki. — A csuzi plébános, miután a templom szentség tartóját • egyéb ékasareket elzálogosí tott, megssökötL — Páriaváros költségvetése 1878 ra 254,837,132 fraskra rug. — Kisszál lás és környékén a jég minden termést elvert. — Erdélyben Hosszú-Aszú községét tagoaitáai pör miatt 60 oláh fegyverrel támadta meg. — Miioch Bellinghaasen osstrák-magyzr követ meghalt Ataenben. — Schwarsenberg bibor- nokot macskasenével várta * cseh fiatalság Prá gában. Aradon „Arader Zeitung" czim alatt uj lap indult meg. — Debreczenben hamis ál lam jegyek forgalomba hozatalával óriási csa lásnak jöttek nyomára. — Budapesten pedig sok hamis ezustpéns van forgalomban. — Bod zafordulón Erdélyben egy musska kémet fog tak e!. — Aradon kertészeti egyesület van ala kulóban. — Bosthorn Ferencs, a legjelesebb geologok egyike meghalt Klagenfurtban. — As angol orvost kar egyik fadíszét egy nő, Hoggan Erzsébet képezi. - Háború* hirek. (Juo. 21.) Ssnlej- man paaa a moHtenegróiakat visszaverte s el foglalta a Duga-«zoroaL - Milán Oroszoraság- gal titkos egyezményre lépett. — Negotín és Zajcsár alá nagy sereget küldenek a maszkák. — Az oroszok Öt ponton fogják megkísérlem a dunai átkelést. — A Dunánál felállított muazkik számát 200,000 re becsalik. — Thes salia és Epiros nemzetőrsége momgósittalik. — A* angol kormány Konstantinápoly veszélyez tetése esetén 40,000 embert küld Gallipoliba. — Spuz és Danílovgradnál a montenegróiak víassavenés: a törököket. (Jun. 22.) Katina- (J'taviczánál a montenegróiak ellen vívott barcz- ban 2000 halottat hagytak hátra a törökök- — A szerbek a Timokon csapatokat pontosí- tanak Öasze* — Mashkert közelében a musz- kÁk roppant vereséget szenvedtek. — Az egyp- tomi csapatok már elindultak Várnába. — As oroszok Kaukázusban iszonyú kegyetlen ségeket követnek el. — Ardabánbaa as oro szos: fölgyujtották a katonai kórházat, hol 800 beteg esett a lángok martalékául. — (Jun. 23.) A maszka seregben kitört as egyptomi nem betegség. — A törökök, bárom hadoss- loppal benyomultak Montenegróba. — Ana- toiia minden városában elrendeltetett a nép felkelés. — Ázsiába 12,000 lovas küldetett a musska lovasság garázdálkodásainak meg- gátlására. —Kegntinban 15,000 szerb honvéd van Ösazpontoaitva. — Alaskertnél a török hadosstály jelentékeny Ütközetet vívott aa oroszokkal. — Kan bombiztatása 25 ágyú- val meg Kezdeteit. — Bajased és Wan kost as oroasok magverték a török csapatokat. A közönség köréből. Tekintetes szerkesztő ur ! A .Zalai K6»1ÖD?* *« a ,Zalaa hasibjsia * gbbi napokban Uénk *iU fejICdött több bslybeU tanító or kotótt, * járin tanítói körnek, a leg-«tóbbt salavarí fjfllÁM a]kalmÍTal D*háay ÜTOIUTÓ taf nÜMt hosott roisaló njilatkout ffilött; tán hallcmU-foa- &lvaag;atoni inu nyU*tkox*tok*t, ha a vita r*n-ém kitffadt keretéből ftseite Karolj polg. igk. Usitó ■raak a .tal** zS-ik námibas kOzme tett ayilatk*-sata áttal a r*adft« kerítráyásból kttirre, h*vsi kifakadisai áltai a rissálj Bátrát s tantestület tagjai kost el D«BI hinti. A. tanQffj iránt nag7 érdekkel TÍ»«ltet*én, Mindenkor a legnagyobb figjeiemmeJ kuér&m a j. knr kebelében történteket ■ Useits árnak támaditai állal figrtflnetessé tért, a> egéu flgjrdl tudomi»t sserex-t«B ■ mintán as elSbbi grQlosekes hamu. batároca-tokröl éj m«fb«aséléa«kröl bi«t<j» máomáaoai van ; «ak saját polgári kötelességemnek éi a* érdekeltek becstUttések vélek eleget tehetni. Hidóa Ssetts w ti-a-íitai •Ilenében, a ■egtamadottak rédel-■«r« kftkk.*) Ugvanu a kÖraek régebben tartott afrik gyűlése alkalmival uegbea««Ie« foljtin elbataroiUtott : mú««rint a kör gyniésea Begjelcani a tagoknak ko-telertefféve nem tétethetik mindaddig, míg a községek a reájok rótt köUletségaei, a fuvar ás aapidijt ille-tJSleg, eleget nem Uaznek ; éa esea határosat elnök *) Kereti* * .Zala- L aaerkesstosefe U Így érdekében jelen torok felvételére. «r álul tadominl vetetfen, f selsfcU gjfiJet akalmáva) ioditrányo itatott, kogy a kiaaabott btmUt黫k as illetók&B régrebajtai atjás vtfssspfk aeg; asonbao éten inditriny »fj másik, ■afl">sl tfssll, V által b«t«rjeasteit fllenindttráay folytán elvsttelvén, határoutkepen kimondatott, hogy a bttatetesek esak azon esetben rétethMsentk: »eg ai illetűkom ha aa Ul.tS kQaonaég kotoiesetui-geia«k eleget te*nek. — ügyao es«n Ögj a a«gv«i kösponti (Cjfilésvn )• aiSoregre kerOjréo, ennek határozata folrtáa a negjei UofelQgjaldi hiratal *gY átiratban megkérésé a kantbely^irosi tanácsot, Bti-aterint fennü Ogybec k otei*settságein«k eleget tegyen ; — ranek folytán a városi tanáét Indíttatva éráé ■agát 6 tanító résxeVe a fnyar ét napidijat BMgsaa* varai , — a többi 14 tagtól ut pfeuflgyt ealaaútá-saieü fogva, aiegtagadTao. Moil már HÓ tag kozftl esak 6 ayerrén köl(-•éget, el kellett batirosni, rajjon csak hat, avagy misr den tag negjelenjen-e a uüavári gyQléaen ? — kt ftgy megbenélés Urgyává tétetvén, elba tároltatott, mi«»rint a rárosi tanáét által magsxavasoU öm»«g, * gjalétea Ba*g)eÍeB6 ümet Ugoknak ko«Oa koltoegc fedekétére szolgáland, miodenkinek aaját akaratára bisatván a megjelenés. A gyniésról hatan maradtak •); M*k koiUl k«tt^ már elSbb baUgséggrl okadatolá •laaaradiaát; kettő elkésett aa alkalomtól, ogrania caak ax elrobogó koesifcat liUik ; pedig bírhattak rolna aaayi flSsékenytégg*! » többiek, hogj meg néhány peresig rárt*k, avagy itenlek volna; a miaik keUÜ kotfll egyik agg korinál fogra nem jelenbetett; * ütlajdon-k«p caak egy tekintbeÉ elmaradottnak *a «t Mnt illpti vád, an.enj>yib«n ax elSite való napon tftrténl negbeaaélés foljtio, saját akaratitól fOggÖtt bonű maradni. 8 ily •KaafteayakkeJ Membea magam i*m bibe' eto el, hogy a L j. kör rouv*lolag nyilatkozhatott at otthon aa/adottak felett, mert ellentmondásba ennék saját határozataira!; s nem hiasem, hogy vtte votua rtt Bseiu ar indítvány* folytán; kinek banyagtigit ni* tér«n b volt alkalma Mbb+kaak tapatxtklhaini. — 8s*it> ar m«r«szel roassalo Dyilat-knsatot indttráoyosni, oly tagok ellenében, kik S6-30 év óta bajnokai a tanügynek ? Oty egyéneket B«r hsayagtiggat H társadalmi ér«tlens«ggel vádolni, kik már érdemeket Kerestek ziagaknak s Unügytéren ; (holott *i 8s. ornii még a jovfi kardiáé) kik altaÜnoi tisxteletn«k Örvendenek és kiket társadalmunk legtehetségesebb tagjainak pevezhetnjtk; az ily vád már ntm hAm>a svag* talso, hanem s legnagyobb mérvben nevetséges Valóban kellemetlenül érintett ama heves kifakad**, melylyel #s*its or ellenfeleit megtámadj* ■ figyetaestetnem ketl Sseiu arat állásira; hogy nem hotsi illó, * vissily magvit kartirsai kOat el' hioteni, Biert; ,ki asel«t vet (vihart arat ;■ — * la-nitó iái magamtot eséinál fogva, melyet pályája Héjé Wa, esak ab«k« embere lehet; .egyetértés!* legyen jelisava; — vállvewtt ogybnagalom, kitartás, egyetértés által lehet jóltev5j* hazijiaak ; mert esak így nevelhet j6 polgárt a hasinak, hasznos tagot * tinadalomnak. Keestaelyea, 1877. jnntns bó lfi-eo. EGY TANÜGYBARÁT. Paplrueletek. — A vssyrémi postán olvasható egy késbe' zithelJea letel caime ; .Nagyérdemű nevét eihibistan.. Tekintetes flgyvéd nrnak Sxegeden. Egy Ssvegy éde* aayjival van, egy derek ssolks nr. Tissbelettel *jálvs berni entes. — Ssabad kérnem egy pobár vizet, *sol a vi déki ar as asssonysigbez. — Te Jancsi, boss banar egy pohár friss vi zet, parancsolja aa nj inasnak. S es csakhamar hos Cgjr hohir vitet * tenyerén. — Nem tudod tányéron boxni, hiiltott rá as asszonyság; ea Jancsi megfordnlváo, rOgtSn hossa a tányért tele vissel, bele öetvén a pohár visat a *géas aiásatoseifglü mondja: — Istenem, nem is tudtam, hogy es as ar tá nyérból isaik. — Tanító : (mintán a termények mindhárom oraziginak ismertető1 jeleit előadta) Hová Uxtokik a ll f Gyfnnek . A levesbe. Utasok névsora , 1877. június 14-től~-J877. június 20-ig. — .Arany Korouáho s'csimsettmállodib*: Or. Forgieh N. Menesvid. BUberateio J. Prága. Brhwarts J. BadapesL Schmidt ii. B«ca. Brnekner F- QráU. WiithGy. Beca Pammer M. Z.-Egesssef;. Bar- kovics K Sopron. Zodát J. Frankfurt fe-blo** Q. Becs. Rermasn M. ÓlmOU. FHed A. B«cs Kopel B. Becs. Weist L Vízvár. Blenck P. Becs. Ba»ns A. B*cs. Br. Ssegedy N. Inke. Hochreiterné Poreg. Wirto I. Bpeat Beitler L. bndftpest. — .Ssarvsshos* esimseM s«atlodibs : Sopkey J. Budapest. Piros J. Átad. Viscaer A. Bada- peat. Ötcm B. Possony lleiseln S Btes. Trsmtyánnky M. Keuthely. Kaady tf. Kaposvár. Oriiodrr *L Peei. I^dányi 8. Zágráb. Wietert.erg II. Bécs. Fran* N. Becs Fach* J Béci Kosenth*! M. BrOan. Kogl ». Prága. BognirJ.Baboaa.UorTalkJ.Buda.pes1 Fiscber A Bndai^st Wriii L. Berlin. Srhw*.rtx M Budapest Habért J. Berlin. Weinsieder K. Béo Bohm F. ParM. Tflrkl «. Prága. Orlowald J. bsombathHy badar Gj. Babócea. Kasatel M Sciexek- Gr. Nittky H. A. Leadva. Hiebenetetn A. Budapest- Freissler K- Kécs. Wilheimer M Bnoapest. Bos«nberg K. Prága. Pisrfcer A Pees. LÖwinger 8, Sigrib. Andenck J. Prága. Bossl«r D. StBUgart. Csorba N Kaposvár. OramUik* N. Oy6r. Kofcn K. Brnsn. Kicheler J. Badapest. HollAn E. BadapeA. W«iaa L. Prága. Press- barger M. Possouy. Wilbetai I. Sxeged. Kosarica J. £aJabe> Hirschel M Oumbovár. Keresztes? M. Keszt hely. Wcisi L- Bécs. Uanmgartner S Badapest Y*s- viry M. Bad&pest. GaUntbal S. Ba<ia>pe*t. Bchlesin- ger H. Qelse. Weist B. Berlin. Blan 1. Bécs. KraAnei J. Birt WtiuL Prága Schlesinger J. B«cs. Ftscher A. Győr Kohn K Hosssafaln. Bvacüca K. Z -Eg»r- aseg. Martonfy I. I^etenye. Csaby N. Rójtör. Hanny A. P.-Magysxod. PáJflry E. PSloskefo. ZSbner J. 8sa- hadka. — .O res«l áah os- esiaisett ssillodibs: Markbrerter A. Adria. Cottolo J. M>.ran. Orzinqne Q Marán. Khersberfer K- Becs. IUesite. J. ZágTib. Pan- esy A. Hamborg Suimigoól 3. Breals*. Welss M. HiHU. LoweafsU M. Hirits. Ch«rsr J. U.rborg. Hinetd K. A.-l^Bdva. Scbwars A. ZÜgrib Dr Koaset N. A -Leadva Sefawan L. Kazar^ Herron M. Baja. Kora a. Saegzard. WaJIbacfa A. Béea. Eowobwg F. Temesvár Seanster J. Bees. Bod* O. Budapest. Ka-bina J. Kesstbely. Baner A. Losoacs. Tragsailer M. Berlin. Bosenxweig £. Kirolyrároi. Aogenfeld A. Ka-posrár Lovenstem V. Pápa. Wagaer J. BéenjheJ*. Holke A. Qrita. MorgeDbesser L. Bee*. WinUer J Lxibach. Sohwan Zs. Bndapnst Haber A. Polstraa. Eitinger £. Triest. Korira Üy. Tapolca*. Weiss A. Pftez. Seesua I Béos. Király Gy. TriesL Wolfager A. G í-rr DMIUÍI. If. Bece Wolf J. Prága, rürzch U. Pi(*. Or&s* U. Sopron, aforgeustern I. Oyftx. Zahn I. Prága. Kreiter K Bies, H«a*sr H. Tríest Werner F. Becs. Stille R. Béca. Frank U. Beriin. Hoch 8. Stéged. HaczI arak. HiTktaloaau jegjtett piacsiÁrak Nagj-KaaiauTirM pimcibiztmi kíínjvébíl: 1877. é»> janim hö 20-ia. Bou legjobb mi; 39, */i B*ktolit«rkiflt, 100 kilofTmmiB w«riia: 12 frt — kr^ ks>ipas«rfl nly 88, 11 Irt 20 ki. — titmrm legjobb ■"'? —, — bt — kr. k».íp.i.rü ujj —, — ín — kr. Eo_ legjobb nly ::6, 6 Irt 00 kr., köiíp»v.rü nlj 34, 8 frt — kr. - Árpa lanobb ■•!; 32, 6 frt 50 kr, kB*4p«er! «UT 90, 6 trt — kr. — Zab legjobb aal; '20, ti frt, — kr koi.pnera nljr II, & frt — kr. — Kskoricsa (t»o-téri) » frt - kr. _ B»r,oo,. 3 irt — kr. — 8*i«-lUst 38 frt — kr., laenljelim 24 frt — kr., k.ojír-liwt feber lö frt — kr., fekete 14 frt — kr. — Hiu 34 Irt — kr. — Buudara M frt -. Árpwkan 36 ín — kr. — Bor.0 30 frt — kr. — Uni S0 frl — kr. — Bab 10 frl — kr. — Kslet-kata 13 frt. — Baranyu-kápottta 16 frt — kr. — Baranya-répa 12 frt — kr. Sseoa kotfttt legjobb s (rt 60 kr., kosip- ■sert — Irt - kr.; nana koteUeo legjobb 2 trt 80 kr., koaepaaerS — frt — kr. — KBtott- rag7 agy- •aalma legjobb 1 frt ÜO kr., — k6sepesart 1 frt — b •salma ukarmáoToak T«1Ó legjobb — frt — kr. kosepeaert 1 frt 60 kr., u.lme aloBsak ralo leg jobb 1 frt 40 kr., kteipuart — frt — kr — Uj- bor beetoliurkiat t frt 50 kr Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter paliik* 60 kr. — 1 liter ecmet 8 kr. — BUkfa, egy kBbmetertiot, egj aelar boán hsaá- bokbaa, keieatnkaeuű — frt — kr, kereastrakai atlkOl 3 frt 50 kr. — Ceerfa kerentrakaeaa! — frt — kr., kereestrakáa rjílkíl S frt 30 kr — TolgrCa kereutrakáeaal — frt — kr., krrentrakii nílkBI 2 frt 80 kr. — Ionén a banyából 100 kilogranmkint 70 kr. — Unpaolaj, repcéből, egv kilograso'kiiit 68 kr. — Suariogrertra l frt — kr. Kagragr*rt7a ontott 68 kr., nirtoB 12 kr. — Ssaapan fi kr. — Nyeri í«gTlT» 3> kr. — Liapa-bel, egy metv, 8 kr. — Marbabna egy kilogramm leennt 48 kr. — Borjobn. 64 kr. Sertéibna 60 kr. — gaalonna 76 kr.— Diauóair 90 kr. — Marhexair 1 frt — kr. — Koatier/aug 66 kr. - TSrotbagyau 16 kr. — Fog- bagyama 90 kr. — FClt eo li kr., ko-ai 14 kr. — Bon ] frt 20 kr. - Paprika T6 kr. — Cinkor 6« kr Kiadta: (P. h.) Xnilgir, »■ aljegy.5. V it nil menetrend. fcrwéaytm májú 15-tíl 1876. A badt-pesti idöünaUtó órm uerint, indái KanilMról Vonat Aewes; náa Ura Pan. ld« 106 Ke^k, Hokaaejlosborar ■ Fiomoba 1 48 reggel 216 \^ . . i 90 dilnt. Bnda-Pe«ue 4 68 regg.l 20i 2 6 441.L 904 . 11 SO eaBe ■ 13 Beobe (Seombatbely, Bee. Ujeel, feli)6 8 regg.l S01 II 48 eatre 316 Sopronyba 9 38 dalai. 103 Tríeestbe *• Prageraafoa kafeaattl Qrlei ie Becebe 4 60 reggel SOI Tneeetb. it Pragerkofon kereeetíl Qráe. i. Bee.be « 4f d*lnt_ Érkemik Kabinára 216 Eaiek, llokaei, Dombóvár • Finaribol 1 41 delot. 306 . , , . 11 11 eetre 303 Bud.-Pe.UKl 4 S0 regf.l 201 „ 2 6 leint. 211 9 44 eatre S14Beeab<l(8«oi»bath. B*a-Ujbaly)felSI 10 2T eatra 302 „ . .46 reggel S16 Boprooybol 11 53 delel 114 BecMl Grao, Uarborg, Pragerfcof felíl 4 IS reggel. 201 Trieeat- i, Beeebol Uerburg, Pragor- bof falol 1 21 delet. 204 Trieaet- ea VUlaebbil Prigerbof íetol 11 — utre. ■farborgba etatlakoaáe Vilinek 4a franee.le.lbe. . ' , . .Fianeeafeatból. Értik ét vilttftiyasi jwtos 22. b'i, meUliqum 60.10; 3*/a Dera 65.55; 1860-ki iiltdalmi kolcawn 100.50; baük-nÍMf. 778 —; hiteliuté»ii réaaroojok 139.90; Lo.ioo 126.75; magjai- itídtohermaaliti köt-TSIJ 73.— : tata«avári frSIdtekermsnt^si kSt-réay 72.— ; aopront földtobanneat««i kötTeoj 71 76. hor»át-al»Toa föidtshormoíUiti íttriaj — .— ; sabt 111.55; c. kir. vu; 5.99 ; Napoiav«d'or 10.14; arany jár. 71.70; mark* 62.25. 24 t« jaihM 3»-4 W77. Hó- e. beti- Kati. it proL nini |> aap aaptár 1 <H»ar IntJ 6 Ha iguaigoeabbak nem Tagytok. Uáte T. Vasárain 0. 5. í. Jáa. 12 B. 4. Oo. M Betft Proaper 18 Aaail. iA M Kaid JU. Pál 14 Blaeu JA n gaerda Liaalo *w M CatUruk La. P. t 16 Tycbon t a* Peutek PMar éaPal 11 Bertái. 10 guBbat Pál eml. 18 Lavatte Feleló. nerkesztrj: Bátsrf LajtS- ■B. I ! Hir d e t és! ! Hir d 1 oensetktsi áratarlat tMeabd fetosiUi eifett a koratkaat ára. toejefeaet boeaát áruba n«*íi oleSAa, ÍMayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitűnő javított szerkezetű kézicséplőgépeket, egy lóerejü mdáttéti járgányokat, szilárd, ugy szállítható, tisztitószerkezctű cséplőgépeket. Ugy szintén szénagyűjtó, sorba vető, szecskavágó, knkoríczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, irtó, mag takaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtőrő hengere ket stb. (386 4—10) -* Minden néven nevezendő gépek javítása elfogadtatik s javitás legjutányosabban eszközöltetik. A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gazdaközönséget, hogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény beálltával beküldött javítandó gépek mikori elkészítéséért lelelósség nem vállalható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. Wajdits Jóaef kiadó-, lap- ét nyoadaulajdonoa fyornajtó njoaUaa, *íti«j Frniirti Legnjabb orosz-török csatatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Oroae-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás'színezettel ára 60 kr, postán síétkfUdve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwar- zen Meeres mit den Karten des Bospo- rus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétkaldve 95 kr. General-Űbersichts-Karte des gesammten Bussiscu-türkischen Eriegs-schanplatzesin Európa nnd A s i e n, nebst Rumánien, Serbien nnd Montenegró, dann Griechenland nnd den angrenzenden Oebietcn von Österreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétkaldve 45 kr. General-TJbersichts-Karte des gesammten rnssiscb-tttrkischen Eriegs- schiupliltes in Ktnkisss, finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétkaldve 30 kr. MtgitttfU ét minden haxai kőnyvkrmtkrtlíabtn kapható: Hátaik 1 irta ntt! MiKjsr fflkcVtti.nU"> (tnaszt) könyv uer-keftztctu-k Wajdjts Jówwf és Bátorfi l>ajua- Mi&MÍik javított és te-trracsen Uritftt kiad. A disz** keniV-n> kulcsa könyvnek ára 1 frt-50 kr. (UJtl Bak rias^nt ! KúKkrdmsrüii ilalklinyi, olodik böri-tett kiadás 1 frt. N) kr.. dlsr.kóUsbfn 2 frt. Ml kr. (Ujta «sk vitatjuk ! Msgjar dalkdnjY ok»í. kiadása, kötve 9f kr. Rajit. Itaayak ejejlais.sk 1 Mulattató któkírajv, mas,»r h.,1 gyek szamara, gyűjlrttu- Wajdita Júxsef. Ara az 50O lapra t^rji-dfi •zifiiiTOBUto boritokkal rllálott kófiyTnrk 1 frt 60 kr. Araoymet-szésa ■«~M~"—i- l fn. «> kr. Rajta párat táraaljmfc! lakatos Sándor tánrrlíinj.r itiszrs cziraborh>kkai. Kfm.-iij ItoL-MU mn ára 1 frt. 4<l kr. Uaaar. \m Saiea«l tcataetar DleMsaa Ma|[jaror»i:áp a német költészet tnkri'beD. díszes kiáHitáxhas fúxie 1 frt. 90 kr.t elegáns diszkotésben ar&mnzvs 2 frt. Ho kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . 1 , fél minister egész minister 10 20 . 3 . 4 J-9 . - , 100 nagy negj-edrétü lenboríték égést név és lakhely ki- nyomisával együtt 1 frt 10 ki-. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány Dévnyomissal együtt csak 3 fit 50 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok feoriték&al. 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., színes monogrammal csík 50 kr. — 50 levélpapír.50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, színes és gyásxkeretü 100 példány díszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját miadaanemO nyomtatványok elkészítésére. Árverési hirdetmény. A kis komáromi aruUlomhoi Urtoaó kis-komiroroi és ko mirriroai vendégfogadók folyó éri aognutaa hó 13-áo a kia-komaromi buti irodában a reggeli órikbaa UrUodó DjiNinos Arroría utján 1878-ik évi január 1-ao napjától számított bárom egymáaatáa követkes^ évre bAaxoabérbe fognak kiadatni. A bérleti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatok. Kelt Kia Komáromban, 1877. éri janiul bó 2O-án. i 2-10) A2 uradahii tisztség. Dfjaztttttt 1867. évben Parisban 1 Fehér mell-Sjrup !-—-"" G. A. W Mayertől Boroszlóban ét (332 VI. 1-*) Becsben. Biwavitvány. Fiam boanabb ideig efj boraantí kaMjínóI nappal és éjjel kioozxatott és mindn saer, meljet «a ellsa alkalauicUm, ti-ker DAlkBIt volt. T&bboldalB unacara asooban a borossUi O. A. W. llayeror fehér melt-87rDpjib(Sl néhány palackot L. 1. OatAflim orail BudjDg«Db«Q Tettem ét niutáii es fiamat si«u r^^aetúl tAk*l^«t«ti magfiabaditotta, t«hát nem mnlaiitbatota .1 «c»a ta«rt miadeo köhAfé^lteii ««nv0dükn.k a legjobbat ajáolaDÍ. Strfiberg b. WSrMarsl^cli, jacair 30-ÍD 18T2 (SM 1—2) Arlejtési hirdetmény. A tottOTeU-kvnaoeUi áll ami aipiakolánil ■stlk*4f«« p .•tok i» belyreáilitiaok kiritcU a ug^niltóaápi T&Uá« éa kömokutáii ntnürtoHiun 1877. évi janin■ hé 10-*n 10111. nimu ma^as rendt-letérei 1140 írt 79 krayi öM«.g([ci 8ngedé.ye«t*teU. E»en ttmnk» biztosítása tekintot*b£l Ksnanets kSsség állami iskola «PSletéb«D folyó 1877. jnlius hó 3-án roggali 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosslt ayi\<riam EtÖbeli áriajté* fog tartatni, melyre a vállalkozni »án*lBk<.sok azsal hÍTatnak m-g, hoyy u árlej-tísbeoi résatvevés eietére majakit a fnDtkltett 5«t«ef &o/0"T<>' m'Dt b* aatpéonvl rllájsak, mely vüi*lko.4s eseteben U)\ bistoaitckra 1«M ki •fféniUiM.5. As iráiboli ajánlatok kanan«tt köiség nlOljáróság* által lenoti ■ap re^vli 7,10 oráif fo(f»dt*lnak el, etekben as ajánlattavS neve, lakása «s polgári állása pontosan kit»«odF ; torábbá náffitul és atuval kürandó asoo sxáitólj elenc«tles, melyért e*es munkálatokat elrállsJsi ssánd^kovjk, világosan kifejeieadS ré^te, bogy a terret ét koltoegreteat betekintette ■ hogy a különleges feltételek Urtabaát ismeri, exekat elfog* Hj*. Ai ajánlatokbo* * ráUalati UnKtf lO^-je kéftpénxbea, Tagj sU- állam pap irokbao csatolandó. A mfisterelréiifek Am kfllőclr(rM felteUlek alól irt hivatal irodájá-baa x aaokott hivaulos érákban meKtekinÜietók. Zala-Egemeten, 1877. éri juniai hó 20-án. A zaJamegyei nagy. kir. építészeti hivatal. Legelőbérleti hirdetmény. A pápai uradalom részéről köthirré tétetik, miaxerint a veesprémmegjei Hidegkút kösaég határában fekvfi i nmgjmélt. gróf Eaiterháty Pál ur tulajdonát képező mintegjr 700 hold ki-terjedéaa erdei legelő, meijen egy njári akol ia áll, foljó 1877 k évi nt-Mibáljtól námiundó 3 évre haaionbérbe kiadó. A bérletre vállalkoini kivánók t. é. Julim hó 15 ig aján-iataikat Pápán, ax uradalmi igazgatóságnál beadiiatjÁL a ugyan ott bővebb felvilágosítást is n;erhetank. Pápán, 1877. június 24-én. A/ uradalmi igazgatóság. (Utánajomat nem dijazUtik.) (395 1—3) A hölgyvilág ( álUl n.Dt í e 1 talnBlhatlan^ bór-asépitósser | eliatvtwtetctt a hivatatosan | taefróaráltáMal ■ »tl * valódi KAliSSANTEÍ Ezes vlláfUri szeplteuer I } usaat alatt s Isftzebb. leg . teraéazetssb tfja arczazlat f p . } aiusaat alatt s Isftzebb. leg fi tétb tfja arczazlat X I UÍ..Í.15. aMrtMnrm. fru 1 sHJ ás I I tássit*lf I lit legrövidebb idő alatt nep- i IBt, májfoltokat, orrvoroiMÓ I get s a b5r minden tiastá- I i talanaágait a a riuport, va- Á ' lamiat minden kendisSsisrt V *M*ft)a, a léf keks Miisilaiizl. oltiv r eredeti párisi ttvei ira i frt 60 kr ! Ils sredeb párisi ára 1 frt 50 kr. > Kapható valédi minSsegben: I '■KADÍssán I Práger ur gyógjasertá-ribui. Vidéki megrendeléseket ) ' pontosan teljesít (3&Í 7 — Uearife, | kSipoati aaetUUdeai raktára | 1 B.daprtsn, ' Miria Valeria-iteia 9. v 1 seneaangltert, mefreB bárki ia a lafsaebb daribo-kat képes játssam. 1 temjei kia porcselás-teriteket 6 ssemelTre, UTáltkepeiiajáadékiiak igen 1 klISnosen jól jiró i d 6 p o u- loi irlí, sraa/osott láncs- rsal, a j<!l járásért kssessif Tál- laltatik. 2 »al44ijapsni TÍra|edeaTt, s leganomanb feetiasel, bármalr terem dissiüienl eselfilbat. 2j ellemfejet, egy egé«xen aj ren.IkiTfll eredeti trtíx. 1 din«i Vic toria-iétáoj-koiárkát, dumiO tiáiéi 1 pompás Te njkép albs mo t, ar«sri>7a! gasdafon diaaitve. I pár disxei keleti komót- c 11 p 6 t, elBylhetetlen talpbSr- rel, nSk és arak iiÁmán. asép ultilieltDlttjlt, 6 sjtflnd caáas. *kir. ssab. e T 5- a legjobb aj aranyból. kanalat. 1 teljéi japáni dobinjif 6 ajtOnS eaáss. kir. ssab. k á- késsletet,melj arinient tar- t'eskanalat. Uiaiax, a mire csak eg7 do- 6 japáa eiéutt, UHU minoaéfU. S kis olajrsitmsn yt, air- 6 darab dr. Dnpont-lele egesi. nevei mesterek mftTeinek má- I aégi isappant solata, dieses keretekben. 1 Osssceen 38 drb. Mind SS itt felsorolt 38 tárgy a legjobb kiritelbea csak ■V & frt 86 kr. "Ml Czim: Nemzetkízi ánrtariat, Becsben, Bnrgrlng 3. (368 6- 10) megrmdeleaek ntáovét mellett pontosan esskOsBltptnek. Hintán a tárlat rövid idCn folosslik. s vidéki mt-gronde-lések bekaldriéi miiéi bamsr>lb kérjük oooooooooooooooooooooo DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza(ezel6tt S8rház-uteza) Unger féle ház. Mindennemű s*r 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksfir megrendelések, házhoz nzál- litva, mindenkor jégbe hűtve ts különféle minőségben esz közöltetnek. (346 17 -*) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX3 (393 1— Arlejtési hirdetmény. (393 1—2) államát 1-2 3-4 -g~ ** 19-g- miá. aukanin I«r5 47. &S. i». áteretwk ajbóli épített a a&gja.<I14tác« kn.mai>ka £a kflale- BÍafateriaM foljd évi jsotu h«5 14-eii S919. **á«u magú rude-letével 679 frt 46 kr. ött*%eg%t>\ fiofedélyeatetett. E«en iteretxek építóai mnnka bi.totitáaa UkinLetíbfíl aliiirt bira-1*1 irodájában folyri 1877 evi juliui h. 2-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánUtok elfo{»dájival pároault njitvioos Ittábeli árlejtés tog Urtatni, melyre a vállal komi •xáof.ékox4k aa.al hivatnak mer. bőgj aa árlejtea-bont rés*tvtvé# ecetére maiakat a feDtkitett Ounef 5^-vel tuiat bánat-péouel «Uáatik, mely v*llaiko«áa eaetébeo 10*|, bictoaitékra lesi kiefé-Baíteadfi. A* Írásbeli ajánlatok 1877. éri jolinj b6 2-in re^rti 10 óráig fogadtatnak el. eaekben »■ ajáaUttevC neve. lakása ea polgiri állás* pOBUatu kiteradC ; Uráliba txin.ii.aj ée esóval kiiraadó ason náatóli eleaitedéa, neljért eseti munkálatokat elvállalni atándékoxik, riláfoaao kifpjexeDdS véfra, togr a k<aéfvetett ea terri't b«tekintett* a hogy aka-lönlf-gM feltetelek tartalmát Umerí, ezeket elfogadja. Ai ajanlatokat.t a vállalati Inig 107D-je k«Mpeosbea, vágyna-gjar állampapirakhan caitoJaodó. A terr, költségretáa «■ kfilönlegea fellé U-I ek al<5Ur. bivatal irodájában a amokott iűrataloi órákban ncgtekintaet&k. ZalaEgersx' jen, 1877. é»i janin* bA 18-án ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. MOY-KANIZ8A, 1817. Junta. 88Wta. '»»->■>-•>•>■■ i. ■)."■ Í-J BHalMit: i petataorhaa ! 7 miaodssor 6 ■ miadas tavibbi ae>*rttkr. NYILTTÉBBEN . .„roakiin 10 arert »« tataak f«l. I Kiaoetari illatsk miodea \ta- birdatíaartkOlOn i 30 kr ZALAI KÖZLŐIT előbb: .ZAI.A-SOMOOTI KÖZLOlV ~XV A, la, apüsiai nsait UlMÍ Wslemesrak a tserkeastSbSs, r**4« a-e klad&ea béntitn HAGT-IAMZS* Barneoutiaii lavelek caak ismert mnokatir- II nktól fngaiMtrnir aL | Keaúatok liasas MIB Mllatsak. N.-Kaiiiza.város helyhatóságának, nemkülönben a „n-kaaiznaj kereskedelmi s ipartank", a „n-kaniMai takarékpéutár', a „zaUmegjei általános tanttótertaiet11, a „n.-kaalBaJ ktsaed-nevrtö «dcje*aiet«. a „soprani kereskedelmi 8 iparkanura n-kanbaaJ knl.áiamtmanTa" a tök* negyei és TérMi egresület hlraUlOT értesítője. Hetenklűt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A modern nevelés hibii V. ,Veao eaim patriaw, qaia magwa Mt amat, Ki qala mi.1 Seneka e szavai vajmi sok igazságot tartalmaznak. Hazaszeretet, az emberi sáv legnemesb gyümölcse; távol minden állati érzés, távol minden önzéstől; e szelíd virág csík titokban disztik s a veszély s szükség idejében mutatkozik. Van-e valaki, ki hazáját kisebb vagy nagyobb mértékben ne szeretné, létezik-e ember, ki távol hazájától, a legnagyobb disz s fényben élve, lakjék bár a föld legszebb s legbájasb virányain; egyedüli órájában, ha szivét méla bánat, valami kimondhatatlan érzée fogja el, hazájára, szülőhelyére, hol gyermekségének elsó édeni éveit töltötte, hol először rebegték néki a kedvet szót, hova számos láthatlan, de a sziv mé-Ivébe vésett kötelék vonza, ne gondolkodna ? nem hiszszük, hogy legyen, de nincs is. .Hazát kivan, hazáért ver szivem.' Igen, mert a hazaszeretet oly természetes, oly nélkalözhetlen valami, hogy nála nélkül alig gondolhatunk szívvel biró egyént Avagy van valaki, ki hisz abban, hogy ,ubi bene, ibi patria,* oh, az nagyon téved, mert a hazán kívül mindig nélkülözzük a hazát; ne mondják, hogy az ember két ha zíva) is bírhat, hagy aztn hely, 1*1 ételét fenntartja, hol él, hal tás barátokat, sőt családot is szerzett magának, második hazájává válik, hogy szeretetét ez országra kell áttennie, oh ez nagyon téves fölfogás; mert helyesen mondja Eötvösink: .Lehet-e életünkben két nőt valóban szeretni, nem tudom, két hazát bizonyosan nem.* De nem csoda, hisz hazáján kivfil nem hallja édea anyanyelvét, mely síre érzel-, minek minden bárját rezgésbe bozxa s igy mi természetest), a hazaszeretet nemzetaxe-retettá válik a ez a hazaszeretet magast foka. Minden komák meg van saját irányadó szelleme, mely mind a vitorlának aszél, irányadó ; ellene hajózhatnak ugyan, de aélt soha sem fogunk érni, mert a természet mindig utat tör magasak. A kor szelleme változik az emberrel; 8 valamint az emberiség kivetkőzött már gyermekkorából s az ifjúság korába lépett, hol a sziv melegebben ver, az érzelem ttt-zesb s fogékonyabb, ugy jelenkorunk szellemének is változnia kellett; kivetkőzött azon időből, melyben dajkamesékkel édesgetik, anyós beszéddel elégítik ki őt, — a sziv érez, szeretni tud s akar; igy tehát korunk az általános a vüág szeretetet, a huma-nismoat tűzte ki zászlójára s ki kellett tűznie, mert hisz ifjú korában él. De gondoljuk meg jól, váljon szivHok heves érzelme nem vezet-e tévntra; igaz, hogy Eötvös a sziv 8 észről igy szól: „A viszony az ész s aziv között ahoz hasonló, mely a melegség s világosság közt létezik. Annyira együtt nyilatkoznak többnyire, hogy látszó különbségek mellett mégis azon gondolatra jntnnk: nem ugyan azon egy k-ot-fóból erednek-e ?• Eftvösa aknák itt ellent kell mondanunk ; mert mi az éaat 8 szivet tökéletesen elkülönítve gondolhatjuk magunknak, sót mi több, többnyire tapasztalhatják, hogy az ész ellenzi a sziv cselekvényeit s uint igy viszoat s boldog az, ki e kettőt fta*Th»nfliath» hozni képes. Hí az ember életében egy sziv B egy «•> knnzakát képzelünk, az ebinek nevezve íz ifjú, a másiknak a féri kort s vajmi nagy különbség van e kettő Uzt. Az ifjn a tüz, mely hasoalóLag a bibliai t&xhöz ég, anélkül, hogy pusztítani; mert azon forrásból, melyből e tüz, fakad szerelme is s mrní arányban a tüi növekszik, azon arányban ló a szeretet is, azért mondhatni e korról: ,ne közeledj hozzá, mert e hely szent." A férfi az ész kora, mibez volna ez hasonlítható? Nagyban hasonlít egy gépezethez, melyben ugyan a tüz ég, de bizonyos kitűzött czél felé működik ; a férfikor nem vetkótótt ki a szeretetből, de e szeretet higgadt korlátok közé zárt, mely bizonyos czél elérése után törekszik, e törekvést nyilván a szerelem szülte, de mely szerelem nem általános, hanem egyesek s egyes tágyak felé iráayul. Melyik kor, kérdezhetjük, a legboldogabb? Nehéz volna erre feleletet adni, mert a tüzes ifjokor gyakran ront, emészt, pusztít ; az eszes férfikor pedig nemmindig boldogít így van ez egyéneknél, de másként áll a dolog nemzeteknél, az egész emberiségnél ; itt előnyt kell adni az ifjúkornak, korunknak, mety az általános szeretetet, a hu-numsamst tűzte ki zászlójára. Ha tehát ez a kor szelleme; honnan van az, hogy épen most dühöng egy irtőzatos habom, honnan van, hagy épen a hnnanismni kora az embertestvér gyilkolásában nyilvánul ? Vegyük ismét fel az egyént 8 vonjunk ríla következtetést az egész emberiségre. Tudjak azon elismert tényt, hogy az egye* emberek, bár egyenlő kornak, nem mindig egyenlő fejlódöttek: vannak ifjak, kik ko- rái a hideg észlelésre vergődtek — kétség-kivll «xek a legboJdogtalanabbak, mert az élet arany korát mintegy nem is élték - vannak ismét olyanok, kik egy örök ifjúkort elnefc, végre vannak olyanok, kik az ifjúkorra nem képesek vergődni, mindig s örökké gyermekek maradnak ; ezt részint természetiségük, részint pedig azon viszonyok okozzák, melyek közt élnek. Amint az egyénnél, ugy van az emberiségnél is. Innen ran, hogy Európában a legérettebb neouetek mellett olyanokat találunk, kik még a gyermekkorból ki nem léptek, a legmagasb tudomány mellett a legmélyebb tudatlanságot találjuk. 8 ez egyenetlen haladásban fekszik: épen a veszély. Valódi' szeretet csak két egyenlő lény kizt létezhetik. Avagy gondoljak, hogy egy érett nemzet, az éretlent, a tudós, a tudatlant csak tisztelni is tudja? ha már tiszteletről sem lehet szó, hogy mondhatnók, hogy minden embert egyenlően szeretni akarónk ? ki ezt akarja, az szeretni általában senkit Bem tud —az örök béke, az általános testvériség ideje mégsem érkezett, ez csak költői magas phantasia; mert hány ezer év óta hangzott már a magasztos szó .szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" 8 kérdezzük, váljon akadt-e csak egy ember is, ki kezét sávére téve, becsületére mondhatná ,én tevém ezt* nincs, de ne is adja az ég, hogy az általános szeretet kora bekövetkezzék, mert ez. nagyon identikus volna az általános elii-degtMs korával. Tenyészszen s virágozzon a nemzetsze-retet B a hazaszeretet!! Börne «gyan a hazaszeretetet bűnnek tartja, melynek már számos áldozatai estek , k TÁRCZA Itt és ott.*) Ctaode* Tölgvbeu, kavargó utakon 8 vaa reageleg türö boaotja köat, Elkagvott Uoetl BMSoa karaanjaia Porladóid varróm leomlott Unta Járok, kalak aendbsn, I olj jól eaik besselgetaeB TalSt I ElbaaséU pasasait hit saivaa, . s> Sromat, renfoyát miodanatt ; 8 audardallal, stallS lebbaoémal Felaaall a magasba ■ égiekkiH Sasát frigyet kot agbea, 8 0I7 jól Mik, hofj Ma ngjok ai|U ! Oh, d« 4u térek a Tilifba, 4a imhntk aqgd Ki* BtnSl nei itr ^. B áaare ae Ttxik, ho(r ém i% alak. Bűt illatnak 8*0707*1, B arsam, bogy itt magam vagyok, magam [ (Egw, 1866.) K»«li aBAFI LAJOS Egy szőke hölgy IrU: Faradl V. Hlador. Sokaaor j^isüeo moaolyogtaa ag oly ri-takoo, mikUn ut akarták eldönteni, hogy ■"•lyik mbb: — a »»őko-«, vagy a barna? Ea ai aU, dolga; mely igm gytknn 'altomik - a mi tagadat beane, «■ » SOTall-wom, hogy tfj ideig n is tadtaat k«p«lai *) MutatriiiT Tóth Ede Jute b'l, aalyakra még foljiail lábal alófia Monal, inai kk k iwktUb ( nini- g j i Aigaar kstataek ansakappai fll<r« i In, ( ín- ajioljuk a L köaftaaag pÁrt/ogí 8«rk. aumeaji bolgjot aaóke bajaat aétkfil • moat, — ma már épefi a miaik talaagban ainlA* dóm. Annyi való, hogy a u6ke n6, épen oly ■sép, mint a barna, — ha nemoaak* k&ladleg, — baaem beMleg a megüti a mértéket. — Ha pedig a dal •savaira haMgatunk, akkor: ,Mindegy aafike, rmgy barna: Mind egyforma, mind caatfa!" S valóban ei asoc aarkpoatja aa igaa-•ágnak, melytől még ritka n6 tart el eddig, — ea aam egyeüeo aaabáiy, - mely aMl aligha van kivétel. A barna n6 taemeiben ea haja dben-fakateaég^beo birja ason variMaert, ~- mety a férfit — anélkül, bog; akarni, mert ritka akarja, elbijolja • ctak kfeóa, — koaínaege-aeD a aaent hánaiág ntin ébrednek fel a bft-bájb6l — • ekkor asomornan gyorddnek meg arról, — hogy a baraa ttó aam nA égessen, hanem íél né — ea a nagyobbik fele oaalfaaág él bútlenaeg. A barna nAknek m^gia meglehet bocsáj-tani, hogy barnák, de a esíke sSknek, — kiknek bajok a higgadt megfoetolaa, aasenvedélj-telenég tflkftre gyanánt tekintetik, meg-bocaáthatlan, bőgj meg hamisabbak, go-noasabbak, mint ások, kiknek barna bajait a lángold isenvedélj vajmi hamar foastja meg (eayeWI. MMobeAnok aej«t bistosaa aaok«Mk mondhatnám, ámbár a rtge B«m nKmdta meg aa ntokornak kaja tárnát: de bjsonyoaaa aijke volt, mert ea, eaak es tad oly títoksaerüen ebej<eai annyi eserféle tienvodélyt Öamertem éa ii egy aaép taSke hSrgret, — de ae ijedjen aaeg a nyájaa otraas, — mart nem voltam as a boldogtalan, ki aaereiett, ki e nőbe aaarelmei volt. Egyik kedvei barátom kivetett el ily badarságot; d*caár& annak, hogy sokaaor intettem a ísokéktril — mint Pártáktól — ótet RSvid torténetecake ai egész, — még sunyira aam fog nyulai, mint Byron ,Lara*-ja. Volt egyeser ery aaép asoke hölgy, -nem mese, — aaart, hogy igy keadam, — hanem pgaata ás témiU vajosigl A sa^ke hölgy .nevét nam mondom mag, sehogy raöamerjen, a jaég mindig életben lebeg* tulajdonos! Tehát X városában tortéat, hogy egyetlen UrátMB Lajaa, aaerelmes lett, agésaea sa oroléaig egy aaép, aUkalo oaaUdWl ssár-msso ssőke hölgybe. Aki már átélte aajaaur a anerelem mearny-orsaágit és pokoli kínjait, aa megérthet eagaaaat, midoa est mondom, hogy Lajos ba* rátámnak senki ásásaira sem volt hallérséke és beaaétó mftaaere, caapán csak as imádott ssoka aaámára. Vannak mely érsésB kedélyek, kiket a eseavedélylyé fokosodon erielem elvakit, elbódit és ha csalatkoanak, — a legrémitibb Srvénybe sodortatnak. Ilyen volt aaegény Lajoa barátom is! EMaatr a asinhasba. pillantotU meg a ások* holgyst a fbgekoay keble, - elva-rásaolva a pillanat hatalmától, — első aaeage •serelmét aa akkor még osmeretlennek il-dosta fBl. Ki ama aaép ss«ke hölgy? — fofdnlt hoasim lángon arcacsal Lajoa? — I Uaaaawayil — saoltaaa gyor- aan, meglepetve éreavén magamat barátom •avarától. Lajol eaután hallgatag tón ■ aa égess előadja alatt mindig a ásókén fftggStt tekintete. Másnap komor kedéllyel lépett ssobámba, a k&lonben vidám fin ■ kerdesoakSdeaemre kitérileg felelt. Körülbelül egy hétig tartott lehangolt-tiga; ■ oiutio nagy robajjal, mosolygó, tnl boldog arcacsal ffipett be hossám, megSlelt, megcsókolt • Isten tudja, miféle kedre-sésekkel balisosott el. Én meghökkentem Lajoa e rendkívüli állapotától — 1 nem tagadhatom, — de valami rendkívülit is sejtettem. — Mi bajod van ? - Kérdem. — Barátom vegyél réast, — asolt Lajos; — kifejeahetetlen boldogságomban, mert ma mutatott be PaE barátom, ama "»> saSke hölgynek. — S es olyan nagy boldogság neked?! — Kimondhatatlan! — válassolt ba rátom; — mert tudnod kell, hogy én aa ebo pillanattól fogra, melyben I .... t ■ láttam, lángolón aseretek ! ^ — Gondoltam, vigyása, — ri- "" gyáss, mert I .... asóke ! FWelmesteUek; hogy a sMd levél, a asáp n virág aUtt kigyó lappang aa halvány, a'.IJ" teher arca sok roas ssanTedáryt takarhat-"' Adja as Isten, hegy ne tejJesGtjtae* jouatainv '* de te nereneeijtlaB leeaxBB e aserelemanl, —."* vagy én nem ftamerean Mfgt I t ■ '* Lajos mely gondolkosáaba merUt; de Havaimra nem igen hallgatott, mer! tokkal inkább et volt foglalva jelea boldogságával; , s véreitekéi, igazi de mit renéeylhetank azon kortol, zsery a bidegesedés kora volna; a testvér testvért látna-e a testvérben ? Oh aem ! hanem csak oly lényt, melyei maga mellett, amint érdeke kívánja, vagjUrthat, vagy elvethet. Oiak Börne tarthatá bűnnek a hazaszeretetet, mert mit Tárhatunk oly férfitól, ki ok és meggyőződés nélkül vallását ve- * tette el; mint egy ruhadarabot, ki szégyennel gondolkodott arra, hogy más vallásban született. Nem tisztelhetünk oly embert, ki hazáját a vallását elhagyja. Hanem helyesen mondja Széchenyi: , Becsületes ember, ki földi létének titkait csak sejditheti, éltének homályai közt forrón fog ragaszkodni nemzete bármi sorsához is s híven vigadand, busuland vele" Haza- s nemzetizeretetet kell a gyermek szivébe ültetni, modem nevelésünk pedig, mely a kor szellemének vél hódolni, álta- ' linos szeretetet tüz ki zászlójára — elbánja golva, sít Bernéként bűnnek tartva a haza-szeretet. Mit várhatónk ily polgároktól. Mindent, csak jót nem ! LÖB IGNÁCZ. Az Ipar fejlődése az ókortól a jelenkorig rövid vázlatban — t az iparos tanonczok mikénti iskoláztatása. Felolvssta: Jaháai Péter (Vígé.) Áldja meg ezt ss egyesülés szelleme, s sdja Isten, hogy felvirágosásának mielőbb egész hsziok örvendhessen! Nehés s munkakezdet, de annál édesebb leend gyüaoölcse, as eredmény pedig önök kitartó működésétől tételestetik fel leginkább. Előre! ha magunk sorsán javítani iparkodunk: Isten is segíteni fog. — Ismerve szentesített alapszabályaikat, önök igen tspintstosan válassták meg esskö-seiket s nagyfontosságu ezé! kivitelére s esek kost dicséreteseo foglal helyet kiválóan aznn pont, mely az iparos tanonczok iskoláztatásit, szellemi művelődését kimondotta. Nem hiszem, hogy volns közöttünk, ki el ne ismerné, miszerint as általános culturs volt mindenkor és lesz minden időben az előre-lönkvés nélkúlöshetlen emeltyűje. Ezt nem ignorálhatja sem pór, sem egyéb osztálya a társadalomnak ; ha csak megközelítve akar is lépést tartani s gyermekkorából kivetkőzött emberiség gózerejtt haladásával. Térjünk át tehát az előzmények után azon m o t f v u-m o k kijelölésére, melyek iparosainkat, kitűzött czéljuk elérésére épén az alapnál tanonczaik szellemi művelődésükben biztosítják. Hogy ily nagy horderejűnek tüntettem fel a szellemi eszköz megválasztását, mellette bizonyít még as oly sok közt a soproni iparkamara következő nyilatkozata ia, mely nyilatkozat az ipa-ros oktatásra vonatkozólag Zergényi Qy. által előterjesztett következő indítványokra hozatott: Bl. A kamara sziveakedjék oda hatni, hogy egész kerületében, ss as minden város és me •ivarosban, hol az iparosok nagyobb <•£«*, JsV tezik, ostvéli és vasárnapi iskolák fölálliftassa-' nak, szóval a kamara ily iskolák felállítására ösztönt 6/tHt, hol az iparosok saját ereje>U|-taleu, an~i segély t Md|asn|| " keresztttlnnsVére missss*ieH|ssl as egész kaazarsi ker«latben7|énzgyüj|sz. 3. kamarának évenkénti költsegíitésébe nthnisO fal e osélrs UZODTOS összeg (szsstegy 1000 forint.) 4. Ugynzinte tfnkedjék •kamara állami segélyt kioaakósolni. 5. A részMek kimunkálása, ti 1 végrehajtási módozata* megállapítási a közös bizottságra bizassék. Ezen indítvány mellett közölteitek még s kamarai kültagoktól és levelezőktől sasiak folytán bekWáat ésMagyar-Óvir, Sumegh, Szegszárd.Zsla-Eger-azeg, agy Kanisziról beérkezett nyilatkozatok. A bizottság hosssas vitatkozás után következő véleményt nyilvánít. Azon indítványt, miszerint minden város- é» mezővárosban, hol az ipar csak némileg képviselve van, a körülmények' hez képest vasárnapi, vagy estélyi iskolák al-littssssnsk, a bizottság teljesen elfogadta. Ami az eszközök beszerzését illeti, melyekhez — és pedig első sorbso az illető községek es iparosok volnának hivatva járulni, a bizottság a javasolt pénzgyüjtésl nem helyeselheti, mivel attól megfelelő sikert nem vár. Feltétlenül he-lyeali a bizottság azt, hogy a kamara évi költ eégvetésébe bizonyos összeget és pedig 2000 frtót a kérdéses óiéira felvegyen és a magsa ministeriumnak ez iránti jóváhagyását kieszközölje. Ilasonlókép igény beveendónek véli az állami segélyt, mivel a műveltség terjesztése és es álul a hasai iparnak emelése kitűnően közérdek, csakhogy az állasai segélyért akkor volna lépés teendő, ha a vasárnapi és estvéli iskolák felállítása iránti tárgyalások már bisooyos ered-menyre vezettek* Hz sz iparksmara évi költségvetésébe 2O0O frtot vesz fel e csélrs kisdás-kép, — s tegyük fel, hogy a magas kormány ugyanennyit utalványoz évenkint; meglehetünk győződve arról, hogy a soproni iparkamara területén levő — s fenntebb említett városok iparos; i számához mért zrányban nyerjen ez összegből bármely iparegyeaület segélyt ssját évi jövedelméhez: az általam alább elősorolandó pótlékkal azép szellemi eredményre vezető sikert biztosíthatunk iparos b.aonczaink-nak. Tegyünk caak egy azámitási kísérletet: minő kiadást igényel Nagy Kanizsa város iparos tanouczainak iskoláztatása ? de mielőtt est ten-nók, legyen szabad elmondanom, mikép óhajtanám az iparos unonezok iskoláztatását sikerre vezető utón eszközölni. Az ipsros tanoncok oktatása betenkint legalább 5 órát igényelne. Feloutandó volna pedig 4 osztályra, ugy, hogy sz első osztályban taníttassanak a tanoncsok a magyar , német iráa, olvssás és számtan 4 alapműveletében; a második osztályban mindezek mellett adsasék elő a magyar nyelvten, magyaronzág földrajza, számtan a éterrsndmerrel; a harmadik osztályban már .oittzssék a német Dyelrtan, hazai történelem, Európa földrajza, elérni szám- és mértan, rajz; a negyedik osztályban mindezek bővebb folytatása az egyszerű könyvvitellel megtoldva. Nem kis súlyt fektetünk s rajz és szépirászatrz is. Mindezen tantárgyak előadására kivántat-uék négy tanító, kik 10 havi szorgalmi időszak alatt oktatnák z tanonezokzt; a tanonczok nyilvános vizsgálatra lennének kötelezve. A tanitáa esti órákban eszközöltetnék. Négy tanító, fejen-kint 250 írttal dijazvz, egy tanévre irattá.,!}! M idej^ hogy ssámitázukat ka-, reastal vigyük. Minden tanónes évenkint nzes-zen 1 forint tandijst, — s inas éVei után mes-térénél as általa evégre kivett befizetendő tan- m,nt |Jf 'ÍL^ i, illetőleg a bzSzttett ss«g« Izzsoigslni. enaak lefizetésével szabadon lrl 111-1" Nagy Kanizsán k6s4pasámitá»sz»-rint 400 iparos tanítvány létszik, kik sz ipar-törvaay értelmében tartoznak ipariskolába JAr-ni; tehát s beirstási dij évsakint 3-400 ártot hoz. — Ezen összegben sz iparkamara járuljon 300 forinttal, lesi 700 forintunk. Hagy Hasú zsaváros ad hozzá (mint addig) 200 fcriatot, van 900 forintunk. As iparegyesület adjon ezen összeghez 200 forintot, meg lesz zz estéli világítás, de meg lesz zz iskolák termeinek tisztítási költsége is. Es volna röviden uraim ason irány, melyet szerény nézetemmel jelezni kívántam s melyet korszerű slspssabályaik erre vonatkozó szakaszaiban úgyis eléggé körül ir-nak, ÖsvSkaa most már a soe igen usatelt po] gártársak az igét teatté szentesíteni, különösei zs által, hogy városunk egyetlen iparosa sem fog a törvény keretén kívül tetszése szerint el járni, de lelkiismeretesen vesetendi tanooczát mind a műhelyt, mind a szellemi művelődési illetőleg; mirenéave vagy olyan inas tanonczo fogssl tel, ki már ss elemi iskola ii«ralább négy osztályáról bizonyítványt képes felmutatni vagy ellenkező esetben iskolástatáaát az ipar torvény sserínt hazafias kötelességének ism< rendi. így fogják önök elérni az ipar felvirágzása mellett saját hasznukat, hazánk pedig azo: msgaastos időpontot, melyről nagy S z é C h s n y i n k élmondá boldogító jóslatit, Adja Isten, hogy igy legyen keresztülvitelére — szivemből kivá som— hogy éljenek hazai ipar-egylet e i n k I 1 I Jegyzőkönyv, a nagy-kanizsai ipnrtármdat válatztmá nyának /877-it évi jnnitu hó 9-én tartót rendkmvM üUsérM. Jelen voltak: Elnök: KápK Antal; ügyest: Lengye Lsjos; határozatképes százában a választmáay tagok és Juhász Péter jegyző. Elnök a választmányt szívélyesen üdvözölvén, s gyűlést megnyilottnak nyilvánítja. Tárgy: 1. Olvastaiik Nagy-Kanizsa város tanácsától 1721/N77. szára alatt folyó évi janim hó 4 én kelt átirata — s olvzstatik ezzel kzpeso-latbaa a nevezett ssántu átirathoz mellékelt — nyomtatásban kiadott .Felhívás a közönséghez* s budapesti történeti társulat bizottságától, melyben különösen az iparegyesületek hivatnak fel, miszerint az ipartörténet tökéletes ki-dolgozásához megkívánta*} régi okmányoknak a nevecett történeti társulathoz 14 nap alatti beküldését kéri. Minthogy u ipartársulat válaaztmányz e nzgyfontosságu ügyet szívesen pártoljz, de 14 napot nem Urt elégségesnek a szükséges adatok megszerzésére, melyek a felhívás túloldalán feltett 53 pontnak teljesen megfelelnének, ennél fogva saját kebeléből — egy 8 tagból álló azü-kebbkörtt bizottságot küldött ki, névsserint: Lengyel Lsjos, Bartos János, Samu József, és Joii-W j „.„■».«— • ly *» *«"*« P4t<ir i«*7««\ kik — sgy rövid időn — maguk közt tartani* gyűlésen e tárgy felett tanácskozva; a aszkség^ ltazM adatisifHpM lésének miképwjéról goa. Ssz^nsk • **« intézkedésekről a választ-máaynak referálnak 2. Ein&k, a társulati tagok kortl ethaUlo. sandák temethaaési szertartásán vonatkozó szabályok megvitatására hivja fel s vtlaaat- szány figyelmét t tárgyhoz többe, hozzászéltak s szag. ritatás után oüssiároztstott, miszerint: as 1878-ik év januárszwjéig elhalálozandó tag te-zaatkezszi UsBaágainek miképec leendő fedezéséről a választmány határoz; az eddigi rendes tagok által betratáa fejében fizetett 10 kr. ösz-zzage pedig, a bekövetkezendő halálozás esetén azonnal kiutalványozandó. 3. Engel Adolf választmányi tag indítvá nyozza : hogy a temetkezési szertartáshoz szűk- séglendó gyászlobogó mielőbb szereztessék meg. Helyeslő tudomásul vétetvén; rí felkéretett as érintett ssükebbkörü bisottság, hogy t. Lengyel Lajos ur elnöklete alatt tartson gyűlést — s ennek eredményéről s társulat választmányát értesíteni ssiveskedjék. 4. Samu József válssztmányi tag indít ványt tesz, — hogy as ipartorvény életbelépte előtt fennállott oséhak volt mesterei kéressenek fel, hogy a kezeik közt netán létező régi okmi nyokstakár eredetben, akár hiteles máaolatbsn as rpartársnlatnak kiszolgálói szíveskedjenek ; - de ezzel kapcsolatban kéressenek fel arrz, mi ként náluk a régtől — legkésőbb időig szokás ban volt ezéhekre. megbiváa és a csehek a fel szabadulás vagy más egyéb ünnepélyeknél di vott eljárásokról as iparegyesületet értesíteni ne terheilessenek. Köstetssést érdemlő tudosaásal vétetett. 6. Kérdez intéztetett z választmány több tagja által: vájjon megrendeltettek e azon hírlapok a társulat rendelkezésére, melyek már régebb időben jegyzőkönyvileg elfogadtattak ?! A közbejött akadályok folytán a még meg-nem rendelt hírlapok megszerzésére jegyző és . pénztárnok bízattak meg. 6- Jegyző három iparosnak, névszerint: . Perkó Péter szobafestő, ifj. Schwarcz János, szíjgyártó — és Vincze Kálmán, fazekasnsk sz ipartársulatba leendő felvételét jelenti. A társulatba lett felvételük éljenzéssel fegsdtatott Egyéb tárgy nem lévén, a gyfiléz esti 7 órától kezdve '/, 9-kor véget ért. Kmf. KAPU ANTAL, társulati aMufik; Jegyzetté: JOHASZ PÉTER, ■ s látaalat jefTtgje. BUBÜgyl tárgyalások a zala-tgemegi trr. (SrotnyteSmŰ.. 1877 ik évi június 30-án. 1239/B. 877. az. Sz. 1. Sebestyén Pál tol vajlázsal vádolt elleni ügyben, — véglárgyslás. 1267/B. 877. sz. Sz. 1. Marton Illés és tár szí csalással vádoltak elleni ügyben, — végtár gyalás. 127 l/a 877. az. Sz. L Szekér János és Urss tolvsjláasal vádoltak elleni ügyben — végtár- semhogy másról töprenkedett volna, mint arról, hogy miként szerezze, hogy biztosítsa azt as idő és körülményektől, jövőjének. Gondolataiból as óra ütése keltette Tói. — Ah! — már öt óra! — Isten veled psjtás, — sietnem kell, — Isten veled! E szavak után kirohant as ajtón, mist egy őrölt. — Valljon, — hova megy ! — töpran-kedtom magamban — s kalapomat véve, — utána siettem. Sejtettem, hogy a szőke hölgyhöz megy, tehát én is azon ház felé irányiam lépteimet. Felmentem s z szőke leánynak a városban általánosan tisztelt anyjánál, — ki őz vegy volt, — látogatást tettem. A szőke hölgy és barátom a mellékszobában voltak, honnan mindkettőjök hangja kihal látszott. Helyzetem sajátssarü vala, mert az anyát nem lehetett egyedül hagynom, más-réezt pedig szerettem volns a két ifjú arcaiból és beszédéből kitadni, hogy mennyire haladtak már a szív A. B. C-jében. Asonban nem bántam meg, hngy az aaz-ssoaynál kellé maradnom, mert igy legalább olyanoknak jöttem tudomásába, mikkel barátomnak, — ha tanácsomat követi, — igen nagy hasznára lettem volna. Az asssony, vagyis a szőke leány anyja nyíltan bevallotta aekem, — Lsjos barátiáaak, — hogy leánya Gróf Kanénál van sQsgyesve s igy semmi •astra ssm lahet Lajosé. — Sasrsti a kisasszony a grófot ? — kér- **» árdeklőleg. — Ugy, zsiat Lajost, — Ugy, mkt Lajost, — szólítani cao- dálkozólsg. — Igen! s mi van ebben csodálatra méltó. — Leányomnak oly szive van, mely a szerelemmel nem sokat törődik s az udvarlók kal csak ingerkední szeret! — 8 mily véleménnyel van nagyaád leányának e könnyelműsége iráni! — Könnyelműség! — Hahaha! — Őn6k nagyon a érzékenyek kezdenek lenni! — szóit mosolyogvs sz anya. — Én azt hiszem, hogyha leányom mindig ilyen marad, agy bol- dogkH. — Tisztelem z véletcéoykülönbaéget ez igen aajnsaVstn, hogy e kérdésben nem érthetek egyet kegyeddel! Így folytattuk beszélgetésünket még egy negyedóráig, midőn z fiatal pár is bejött s én í-sjosnsl együtt távoaám, útközben mindazt slnsosdva neki, sut s szőke hölgy anyjától hallottam. Lajos hallgatta is, nem is előadásomat s intelmeimre azzal felelt, hogy én sokkal sötétebb színben látom a jövőt, mint a minő valódilag. — Tehát te mire építed reményedet ?! — Szerelmére, melyet eaküvel foga dott és erősített meg ma; s egyszersmind azt is megfogadta, hogy sohasem leend s gróf neje!" — S te hiszeas z ník szavasnak] — As övéinek teljesen ! — Szerencsétlen! - Tanaid meg, hogy mindaz, mi mézként folyik a aík aj kairól, bódita nektár, mely lángba hozza az idegeket egy pillanatra; hogy örökre , betegekké tegye szokat A szavak, mikkel 1 hűséget esküdnek, a sok regényből kibön géssett virágos vallomások, mely nem a szivből (akad, csupán hiu kaczérkodáaból s azon vágyból, hogy férfit láthzazanak térdelni lábaiknál. Ah! hidj nekem, minden erény bűnné válik, mihelyest egy szőke nő ajkáról lebben el az> Én gyűlölöm a szőke nfikat: kik csak baratnéknak, de nem imá-öotuknak valók. — Kössönöiii tanácsodat s megfogok emlékezni azokról, akár jó, akár rozs napok álljanak be. — De mi a terved e azóke nővel I — NőOl veszem 1 — Mire!? Hiszem szegény vagy, mint a templom egere és imádottadnak sincs semmije, mert épen azért fogták meg férj nek QnSf Karcért, hogy zilált vagyoni helyzetükön javítsanak. Azután gondold meg, hogy az anya sohasem fog beleegyezni e szövetségbe s hiatozitlak, hogy a lány is cserbe fog hagyni, ha majd kenyértörésre kerül a dolog, mert szereti a fényűzést s szive nem tud nemesebb érzelmet táplálni; azért üt- kább z gszdag grófhoz menend nőül, mint hozzád, ki csak a legszükségesebbekkel lát hatod el ót. — A boldogság ekkor u elég dus lesz és a szerelem, — a valódi szerelem z szzgéoy- ségban éled aj, srósebb lángokra 1 — De hiszen 6 nem szeret téfod ; — Erről én többet tudok, mint ta. — De ne beszéljünk arról többet; hism agy hó nnks aózjdezt megfogod indái, addig is as ég áldjon, imádkozzál bsldogaigoarirt 1 — Adja az Isten, hogy óhajod teljesed- , jak, de ém nem hízzam ! Egy hó múlva megtudod! — szólt Ls jos — s kezet nyújtva, sebeeen eltávosotl me-Mlem. En egy ideig a szerelmes Uju utáa néztem ísajnalkosva osóválUm fejemet; naisihs előre sejtettem volna, bogy egy élveezett élet fölött sajnálkozom, mely homlokegyenest rthan visszatartóstathatlanul azon mély ór-viánybe, mely halála előtt bolttá, elve-szetté fogja tenni őt. Nem láttam ezután Lajost egy hónapig — Egy hó múlva agy sápadt arosu fiatal ember botorkált be szobámba, rongyos filtó-netben, ssétzilált hajjal, fövegtelenül, arcain az őrültség félreismerhetetlen jeleivel. Megijedve hátráltam a szerencsétlenség e*en áldozatától s egy karszékbe ültetem barátomat, ki majdnem fél óráig szótlas"1 mozdulatlanul ült ott. Kérdezőeködéseimre nem tudott mással felelni, mint azzal, hogy a legújabb napi lapot húzta ki zsebéből és z vegyes rovatok között egv újdonság elolvasására intett, vagy hitt fel. Kiragadám keséből a lapot, honnan e tudósítást olvastam : — N I.... kiauszony ma kait > QnW Karoer Tivadarral, hajnali négy órakor a legnagyobb csendben. A fiatal » nzár boldog pár aa esküvő után Üalioziába ta vozott a gróf egyik birtokára. Áldás frigy ökrei" (Vége kor.) 1324/B. 87T. sz. Sz_ 1. Bereea A>» tol-vtjláasal vádolt elleni ügyben, — végtárgyales. Julim 3-in. 1030/6. 877. tt. S.. 1. Kaleair Josaeí tol vajláttal vádolt ellesi ügyben, — kir. Ubl»i ítélet hirdetét. 1I12/B. 877. M. Borbély Mihály és Umi emberölés eulyoa táti sertéssel vádoltak ellem Ügyben, — kir. táblai italét hirdetem 1308/B. 877. at. Sí. 1. Salamon Varga Mihály tulyot testisértéatel vádolt elleni Ogv-ben, - kir. táblai ítélet hirdetét. J a 1 i n t 6-i n. 1267/B. 877. sz. Sí. L Marton Iliét és társai csalással rádolUk ellesi ügyben, — végtár-gyaláa. Julin* 10-an 1307/B. 877. u Sí. I. Leuner Benő ét tiraa hanm Unuskodászal vádoluk elleni ügyben, — Ítélethirdetés. 1332/B. S77. H. Ss. 1. Kovács Jóiaef j« vidéki kihágás miatt elitélt ellesi ügyben, — Ítélethirdetés. Július 27-é n 1291/B. 877. »». Sí. I. Szívós Jánoa csalással vádolt elleni ügyben, — curia, mint leg-lóbb iUlűaséki Ítélethirdetés. 1366/B. 877. at. St. 1. Hermán Imre (Se táraai nyilvános erótaakoakodáaaal vádoltak elleni ügyben, — cnria mint legfőbb itélózzéki Ítélethirdetés. 1370/B. 877. a. Sz. 1. Simon Jánoa csalás buuiétsssággel vádolt elleni agyben, — kir. táblai ítélethirdetés. Helyi hírek. — Lapunk jelen száma e Jélévben az utolsó levéti, tisztelettel felkérjük t. kö-zöntégünket az előfizetés szíves megújítására ; jól tudjuk s érezzük az anyagi állapotok kedvezőtlenjei, ép azért leginkább akkor tűnik elii a figyelmes őrködés védii szelleme s nem kétkeziünk, liogy e hosszú évek során át a megyei érdekeknek híven szolgáló lapját a megye részrehajlatlan intelli-gentiája, pártolásával továbbra is ne biztosítaná. Lapunk felelős szerkesztője július hó elején ismét Nagy- Kanizsára jővén, tnin-den idejét e lap szellemi emelkedésére Jor-ditja, a kiadó pedig pontos és figyelmes megjelenésre törekszik. Ujolag felhívjuk t. kli-ámségünk pártjogását az előfizetések megújítására. Előfizetési á: július - szeptemberre 2 frt, július—deezemberre 4 frt, melyet Ugczélszerübb postai tUalványnyal kül-deni be Nagy-Kanizsa, Wajdits József könyvkereskedésébe cámezve. — Személyi hírek Bogyay Ödön kir. aliigyéu ur, városunk társadalmi életének egyik tevékeny tagja, a kaposvári kir. ogjészaég- bea; Graodpierre Károly, távirdzigazgato- aápi titkár ur, lapunk buzgó munkatársa a a n.-kaaisBai tistti önsegélyző szövetkezet ernye- detieo buzgalom elnöke a kolosavári távirda- igazgatósághoz helyestett«k át. Sok aterenctét kívánunk a távoliknak. — A .Kantont Dalárda' tzombaton, azai f. hó 30-án et évi Ilik kerti dalettélyél tar-tandjamega #Sörk.ert'-ben, mely ettéiy — ai ujonan szervezkedett egylet utolsó eztélye alkalmával kivívott oly fénye* fnroré-ja és a helyiség szerencsés választása után itélvo — nagy réwtvétet beiysV^iállitásba. A musorozst jelen-Ing majdnem álalában uj és nehéa darabokat foglal magában — és t derék tagok nagymérvű Sgybuigalomésssorgalmát igényli. - Őszinte kivánatunk, hogy fáradozásukat újból érdemet •iker koszorússá. — MegMvás A nagy-kinizsii önkén tes tűzoltó egyletnek 1877. évi június hó 29-én, délelőtt 10 órakor a városhál nagy termében tartandó rendet évi oag-vgyülesere a tusoltó •gylet tagjai tisztelettel ileghivatnak. Valbach elnök. r- SrtetUé*. A nagy kamatai polgári Siskola folyó juniua hó 30 án reggel 9 órakor a városház nagy termében ének-, aene-, és szava latból álló zárunaepélyt rendes. A sárftnaepély műsora a követkeaó: 1. Hymniu, Erkel tói, top- ran éi alt, lenekar kiaérettel, 2. Dalár induló, Beckertól, énekkar. 3. Egyveleg, aenekar. 4, A rab oronlán, siavalja Krátky I. VI. out. ta- "uló. ö. „lm itt a nép Uvasz" aopran ét alt II. III. oszt. 6. Magyar népdalok, a cenekar. 7. .Pepi tan te' tréfát négyet, Markbreitertől, énekkar. 8. Korma dalműből, kivonat, hegedűn wngorakisérettel 9. Mátyás király, Kávaija Uwnishj, L. I tanuló. 10. Izabella, nyitány, Suppé-tól, tongorán négy kéare. 11. Gizella- Po'ka, senekar. 12. Táncára fel, gyon-polka, énekkar. 13.Bányáu dal, aopran ét alt, senekar kiaérettel. 14. Bucsu induló, zenekar. Mire a t. "Uík ét tanügybarátok etennel tisztelettel meghivatnak. As igazgatóság. — Előbbi számaink tárcsájában közlött •Sarosy Gyula magán életéből" czimt nagyér- " " akt köretként jti- deka.. lemző adatot: .Sároai ai í csípős gunyorát ki- terjnaalaalu as 50 e» évekbeli állapatoinkra i*; a többi kösdtt egy akkoriban igea kapót, élet adomát bocsátott késről-késre, melyet kétíbb különféle váltotatban a lapok ia kösiltek. így mikor isn>erói kérdették : no Gyula, hogy vagyunk? Hogy vagyunk? Majd mindjártawg-mondom. 48-baa kiváltam neveive Pattra a váltöfeltSrvényasakhes (nlnfiknek); akkoriban sokasor megfordultam a Curiánál; abból at id6-bö! maradt ott egy ismerősöm — a portát. Mikor attán hasa kerültem, oda térek egyszer s ast kérdem > portáatol: noa Jánot, hogy vagyunk? Bisony nagy tagot aram, nem agy van most, mint volt régen. Akkor ide robogott a hat lovat batárd, leugrott a nyalka huszár, kinyitotta aa ajtót — meghuttuk a csengőt s elkiáltottam : Nádor o Fensége! Majd jatt másik hintó; leugrott a huszár, csengettem a kiáltot-tottam: Peraonális ő exoellentiája; igy jött a többi. Ét most? Mott azon veszem észre, hogy itt van as egyik ur ia, a másik ia; a lépcsőnél megállt a sst mondja: ahuxza le a kalucsnimat — tegye el as esernyőmet igy vagyunk nagy- aágoa uram ! Barátom mott igy vagyunk !" — Ugyanesen csimü közlemény egyik sajtóhibájának kiigazítására kSvetkeió sorokat vettük: Amultasám tárcsaciikkében a 3-ik oldal 1-tő hasábján ai cia<3 uülag alatti megjegyzés 2-ik bekezdésében sajtóhiba maradt, mely félreértétre ia okot adhatna, azért kérem igy kijavítani vagy helyreigazítani: minő meglepő éhez, hogy szinte Liunyainak költői estélyén Gyön-gySaSa, midőn .ugyanéit* Erdélyi Jó-ssef szavalta volna — és nem úgynevezett, mint azedve volt. Budapesten, 1877. jun. 24. Tisztelettel: Rákosi László. — Ifaidit* Jótsef k&nyvkereskedé tébe egy néhány iskolát végzett ét jó házból való ifja mint gyakornok kedvező feltételek mellett felvétetik. — Kámahá*áról, Dobronak mellől f. hó 22-én bizonyoa Siomi Jánoa nevű ottani la- kótt szállitottak PolaUek Arnold uradalmi éa megyei t. főonrotboi, kinek ball lába csombjá- ban tizenhéteorétlövésvolt. — A lövést ugyan azon éjjel kapta, a midőn mintegy éjféltájban kinn as éléskamrájánál világosságot pillantván meg, kiugrott agyából s oda futott, de a rablók egyike, kit épen megakart ragadni, pisztolyát rá- aütötte és a lába czombját találta, mire aztán azok, szám azerént hárman, elszaladlak. A tet tetek ugyanezen éjjel a helytégben két kamrát észrevétlenül kiraboltak, és mintegy 200 forin tot érő eletéget ét ruhaneműt vittek el. — A rablók Szomi állítása szerént vagy valamely szomszéd helységbeli lakosok, vagy vasmegyei czigányok lehettek, mi abból ia gyanítható, mert meglepetésük alkalmával német szavakat ejtet tek ki, már pedig köstudomásu, bog;* a szom széd Vaamegye muraszombati járátbeli czigá nyok, kik évek óta e vidéken ét s aiomated Stajerhonban, mint hírhedt tolvajok ét betörők ismeretetek, egymásköst németül beszélnek. — Kern ártana, hogyha közbiztonsági közegeink nagyobb figyelemmel kísérnék azokat, mert már es idén is több ilyféle betörések és tolvaj- Iátok történtek itt a vidéken t — UjUiky Hirschler ét fia domborui fakereikedö czég számtalanszor tanúsított pél dás hqnpolgári kötelmének egyik ujabb jelét adta as által, hogy egy ismeretlen keiből birto kába jutott hamisított 10 frtos bankjegyet to vábbi eljárta végett a helybeli adóhivatalhoz küldöttbe.Lelkiismereteaaége nem engedte, hogy a sikerrel utántott bankjegy forgalomba hozata lával egyebeknek ia ártson. — Meghteá*. A balaton-furedí „Szere- tethál* növendékei f. évi június hó 30-án, szóm baton délután tartják évi rendet visagájokat, melyre a tanügy barátait öaztelettej meghívja az igazgatóság. — Balaton-Füredre a fürdői vendégek tömegesebben jönnek, mily kár, hogy a kellemet fürdői idényt számosabban nem vették igénybe már eddig is. A fehérvári színtársulat megérkezett s külön zenekarral megkezdé mu-ködesét, melyről sok stépet írtak a fehérvári t közelebb a pozsonyi lapok. — A hémiti kápolna ünnepélyét fel szentelése 1. hó 21-én, csütörtökön ment végbe, a fürdóvendégek a még számos közönség jelen létében. A felszentelés! szertartást a vessprémi püapökaég megbízásából ft. Saabé M. szántói esperea-plébánot teljesité. Km első sst. mise ál dozatot a kápolnában pedig nsgos. s ft. Mayer- hofer győri kanonok ur, a fürdőnek rendes ven dége, mutatá be a Mindenhatónak. — JutUut 25 iki kis komáromi vásár for galma: bejelentett eladás 952 drb., forgalom 78660 frt. Legdrágább pár ökör 420 frt volt; sladé Büki Vendel karosi, vevő kádárdi Molnár látván. A szarvasmarha forgalom nagyon élénk, ellenben a lóvásár lehető lehangolt volt. — Aa Apolló xeneműfolpóirotnak ismét egy félévi folyama fekszik előttünk. Visszapillantva egyetlen hazai lenekbzlönyftnk ilt félévi működésére, agy találjuk, hogy at at előbbi évek folyamában mutatkozó eredmény mögött nem maradt, sőt némely téren ast felül ii multa. így még as előtt csak ritkábban találkostnnk as Apolló hasábjain operett* dalUassk kidolgozásával, mott a zeneművészet énen ágát kiválóan kép t ind ve talál- juk I>7 Sinusnak A denevér, Jonat Esiit-aek Javotta, BrOll Ignácanak As'arany ke- raazt, Genée Richárdnak Kapitánv kisasszony czimu dalműveiből könnyen játashati, sikartth egyvelegek és átiratok adattak ki t félévben. Házai iaJmaveisket Erkal Ferenez Hunyadv Lászlója dallamaiból szerzett egy likerult strand képviseli. A népdalokra e félév alatt kevesebb tulyt fektelett ai Apolló, mig előbb minden számban találkoztunk egy-két népdallal, e félévben összesen csak öt, bár mindany-nyi jelet átiratban jelent meg; ennek okít abban véljük találni, mert **—* múarosaink jelenleg a népdal irodalom téren oly tevékenységet fejtenek ki, bogy at Apolló, mint hézagpótló vállalat, e térre kevésbé van utalva. Különös figyelmet érdemel a Zimay L. által át. dolgozott, múlt századbeli dal, (Hogy ha én azt tudhatnám), mely dóriai hangnemben van írva. — Ugyanezen félévi folyamban jelent meg Szabadi Frank Ignácanak általán elterjedt Túrok indulója ia, azámot táncz zene, ábránd1 t egyéb eredeti lenemu. A lap előfizetési ára félévre 3 frt., mely összeg ha a félév alatt megjelenő zenemüvek halmazát tekintjük, valóban csekélynek mondható. At Apolló kiadóhivatala Budapest, I. kar., országház utcza 94. sz. a. van, hova az előfizetési pénz is küldendő. Ajánljuk ezeajoravaló vállalatot a L közönség figyelmébe. — BOvid Mrek. A Petőfi legendában szerepelt Minaises kiváltotta, hogy soha sem beszélt Petőfivel. — A pénzügyőrök egyenru háján lényeges rajtolások léptetnek életbe. — Aszódon kiütött s kanyaró. — Kit-Azsiában magyar őnkényteaek ii vannak. — Gr. De- genfeld Lajos erdélyi birtokán egy hegy eltű nőben van, 250 boldnyi földjén pedig tó kép ződött. — Titkos toborzások folynak Fogaru megyében a romániai hadsereg számára. — Schwarcs Sarna bpesti férfi szabó egy mesteri- leg hímzett hálóköntöst ajándékozott Kossuth Lajosnak. — Sopronban as athletikai klubb végleg fnegalakult. — Andraaay GyuW kül- ügyminister veszélyes lábbajban azenv«d. — Pe ruban a földrengés roppant károkat okozott. — Amerikából uj éjazaksarki expeditióra készül nek. — A margitszigeti fürdőt jelenleg 209 személy használja. — A csanádi pttapok 60,000 frtot te>t le köznevelési czélokra 50,000seb- kötő szállítására kötött szerződést a honv. mi-nialerium. - At aradi vitkár, mint szakértők kimutatják, 38,950 írtra rag. — Haynald értek a Belga királytól t belga Lipótrend nagy keresztjét kapu. — Győrött ipartánulati kör alakult. — Háború* Mrek (Jun. 24.) Szulej- man pasa csapatai már egyesüllek Ali Szaib pasával. — Az osztrák-magyar csapatok meg- eróaitett határőrségekbe vonultak. — A her- czegovinai csapatok majd teljesen megsemmi- littettek. — Bajaid maszka helyőrsége meg. adta magát. — Abdul Hamid szultáo elhagyta Konstantinápolyi éa a csatatérre ment. — úlun. 25.) 3000 orosz kelt át a Dunái Gak«u«. — Az oroszok által készített hid Braila melletttel- jeaen kési. — Mtcainnál irtóharcz folyik at átkelő muazkák ét törökök költ. — Az orosz ütegek Szlabotiia melleit sok kárt azenvedtek. — 8ml-jm«n ét Ali Saib Cettinje felé halad nak. — Ázsiában a törökök megverték as oro szokat Elbáinál. — Kan át Vaunál szintén nagy veszteaégetszenvedtekai oroazok. — (Jun. 2^o) Az urossok Matsinba bevonultak. — A du nai átkaimnál at oroszok 50 lebesurtet a l&O halottat, köztük egy maszka ezredeit vesztet tek el. — A török lereg, mely erőtbitétt nyert, st oroszokat a Duna felé aaontja. — Monte negró teljesen le van verve; Nikica fejedelem eltűnt. — (Jun. 27.) A törökök Bajazid várát visasafoglalták. — A törökök Szeidefcasa ét Delibaba közt megverettek. A muszkfik^ bor zasztó Mmtettekei követnek el a kaukázusi tö rök lakosakon. — Lsajanin ás Borvatovics, * muaaka Sít György renddel lettek kitüntetve. Vegyes hírek — Ameríkaiasan. A poiney-i lelkész hez beállít a napokban egy ifjú pár öatsseake- tée végett. Mintán a asertartáamk vége volt, a boldog vőlegény egy huasdolláros bankje gyet nyújtott át a tisztelendő urnák, hogy ab ból fáradságáért 3 dollárt vonjon le. A pap e pazar jutalomtól elragadtatva sietett 17 dol lárt vitszaadni, mire at .ifin pár eltávozott Mennyire csodálkozott azonban aa ur szolgája, midőn egy kereskedő ama felvilágosítást adta neki, hogy a huasdoilárot bankó hamis, végre midőn szakácsnője el beatéi te, hogy a fiatal asszony alighagy kijött a templomból, agy ház- zugba vonult, ott leveté menyasszonyi ruháját t lett belőle — egy tisztességet fiatal ember. — B»pfogják a — firjet 1 Egy atya va lamelyik vidéki lapban kötzönetet mond egy biztosító társulatnak, hogy az kiadta at ó leányá nak azon biztosítási diját, melyet ezelőtt 17 év vel igért a díj lefizetésekor. A lásyks ugyanis nagy csomó pénzhez jutott most, melyet s prak tikus atya ugy hozotl a háaasuiaaác fiatal em bereknek tudomására, hogy köszönetet mond a lefizetett pénzért. Est természeteset) Udomátul vette mindenki, akiket as csak illet é> ilfethat, mi miatt annyi kérője akadt a leánynak, hogy alig győz közölök válogatni. így olvastuk I .Nagy-Várad'-ban. y^ tanárt töbfc év óta állami av caélMl^ogy . lfoffT tinctoria) uját rendszere szerint az indigógyár tást megkitértta. A kitéri eUk első éveiben már is képes volt Sarlay igen megnyugtató eredményi eMmutatni, mert az aluli kia mértékben- ' gyártott iadigo, a mi iuri^vHn tartalmat )!• , íeti, igen megközelitet. A rrJcdi iegjobb* minőségű bengaüai SQáigot A múlt évi caülényter-métbőlS. már nagyobb mennyiségű indigót produkált, ugy, hogy ezen mennyiséggel 'már is lehetett Goldberger és fiai jóhirtt bodai karton- i festő gyárában fejtési kísérleteket tenni. A ki,-térletek e tavzszos megtétetvén, a nevemülgylí ' 4 heü folytonos, a legnagyobb poatoasággal M vigyázattal teljesített vizsgálat és próbák után t kormányhoz intézett jelentésében konstatálja, bogy a S. által gyártott indigó összehasonlítva a középfinomságu bengál indigóval ahhos ugy aránylik, mint 100: 697,.; ennélfogTa a nevezett gyáros azon nézetét fejezte ki, hogy S. indigója alkalmas srra, miszerint at Auistfia--Magyarorazágban nagymennyitégbec basználi ét tok millió értékű bengál indigót tetemesen . pótolja, sőt talán teljesen ki is zárja, mert na- , mesitét ésjavitát álul idővel ezen termék it nemesebbé válhat ét csak olyan lehet, mint magában Indiában. — A rmuxka esttr kítcsókja. Az oláhok most roppant nagyra vannak azzal, hogy a czár oly leereeskedőleg viseltetrlc a -fejedelem pár iránt Az oláh lapok egész hymnusokban éneke lik meg a fejedelem éa fejedelemnépkgesti fogad tatását a czár által. Midőn az udvari vonat Plo jeatbe érkezett, a czár éa egész ott levő esáládja pályaudvaron várta a fejedelmi párt. A czár a fe- jedelemné elé sietett kezére csókot nyomott és egy azép virágcsokorral ajándékozu meg. Az után udvariasan karját ny ujtotu és i veielé kp- ctijához, melyben behajtattak. A fejeUeleni ejy pár nagyherozeggel kísérte a feleségét vivő ko csit. Esti 8 órakor a fejedelmi pár visszatért Ugyancsak a czár ét csaladja kísérte ki Okét a pályaudvarra. A rendkívüli megcsak mott tor tént. Az eső esni kezdett ét a czár födetlen fővel állott mindaddig, mig a vonat el nem robpoott. Cstkaeg tt irueáiaki »ráii*;s*) Héz csdkot, s czár majd Románia vételárába tzá-mitja be. — Hdlfgti wngrOmje ellen egy élezés uri ember a következő gyógymódot aján^a : Végy néhány arany lánczot, csavard be azok^at egy va- lódi shswlba, helyezd el at egészet egy páholyba ai operában, végre adj mindezekhez egy háziba rátot ét iamételd eit hetenklnt kétaser. Ptrresz gyógymód mindenesetre, de Után itatásos lfsz~ — Qyillumdg a oartCnW. VsrfsgylsJó eset tartja most izgatottságban Königrátzet. E hó 15-én egy Turek Venczel nevű egyén lólo- páséVt 3 4vi börtönre ítéltetett. Ai itelét kimou dáta o4án Turak nejétől kívánt buctut venni, mely kérelmének hely it adatott. A találkozás este 7 órakor történt Mlám-Turet tmérdzsil *■ képen nejét megölelte, hirtelen előrántott egy hegyet eszközt és azt oly erővel szarta rfejénok. mellébe, hogy az egyetlen egy sikortássai 'a '* isidre rogyva, asonoal kil.kelte lelkéL A gyil kos ördöngöe mosolylyal tekintett le áldo zatára: „ezt akarUm — most megkaptad", monda Túrokét gyilkossága után állati ja/Mg szállotU meg és csak több katona segitsegevel voluk képesek az őrök ót megkötözni. As eset nagy izgatottságot keltett a váweban és késő éjjel is nagy néptömeg vette körül a fogházat, honnan a fogoly átkai ét káromkodásai -kibsx- latatotuk az sftezára. A meggyilkolt alig 23 etesjsaáp éa arőteljes nő volt. trtéfc M 5*/, metaliques 60.30; 5'/, nemi kölesös 66.60; 1860-ki álladalmi kölcsön lll.-;bank-réa»v.78O.-; bitelSotéseti rtaseirjak HslTö; Loadoa 126.10; tugyar füdtehenaaalési kein a vény 73.50 , temesvári földtehetnusUSsi köt-, >( vény 72.— ; soproni fbldteharmentési kötvény 71 80; korvát-slavon (oldtehermentesi kfrtríny'*4 —.— ; ezüst 110.90; ot. kir. arany 5-.*? rJ* Napoleond'or 10.09; arany jár. 71.75 ; márka 62.-. Zágráb, PBÁGBE BÉLA -kanittai gyógyst Feleik uerkesztó : Bittrl Uj«t. r>: m muil larkellnaaabb, laftattluujat knadWz, lj kati« eloMézésere aa ftgjéb kesertrliekifíl nokiitoa,, adag*tauk csak felét Igényli. r; J W lik RUDOLF-FORRÁS. NéeMt-Keresztv-Saarw- l Itgttatákk rsMétknU alos aavanrn viz, vegrelemezte Dr. Freaenias B. tanár és ndvarl tanácsos Wieabadenben. A IcgKUtibb, latialalaaabb á-iinjoj ital, aiaden agyeb iiiánjTi.iitl nagjobb tyógjbatáaaal bir, kH«k aattbajakbaa ea aiaan Ukhártjabántalaakban. Sxállitáai caak J6I dugauolt o.-iekben eaakoiolutik. Tniajdooos: LutftMer Ede, Bécsbea. I. Jetannttgassa 12. Fóraktár Sopronban. (397 1-10) Kapható Nagy-Kanizsán: Bosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból atállitra eaoaagoláaaal tfjüu : ,': 1 kkéa 16 egata lítCTta «<aggal C trt 50 kr. o. a. !.»« 4 . 60. .. Mayer B. gazdaaági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazda-közönségnek. KkUaó (Mitott szerkezetű kéáeséplogépeket, egy lóerejt rndáttéti járgányokat, szilárd, agy stállitaató, tisititószeTkezetfl cséplőgépeket, ügy szintén szénagvajtA, sorba vetd, szecskavágó, knkoriciatnorisoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, Irtó, magtakaró, kapáló és töltögeti ekéket, vaabomnákat és rogtoró bengere- ktt atk. (386 5—10) Minden aérm KTezeado gépek jaritása elfogadtatik s javítás legjntányoiaüban eaz-ir A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gatdaközoa- hogy a jaritandft gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény ral bektMött jariundó gépek mikori elkészítéséért felelősség nem vállalható. KEpes itfegyzeiiek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. Wajdits Jóaef kiadó-, la#- ét araadataUidonos fjor Wajdjts József Nagy-Kanixsán kaphatók: (233 8-*) (2 ) Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompái színeiénél in 60 kr, postán uétkllldve 65 kr. Cgyanax fekete srinbee ára 40 kr, postás nétkflldve 45 kr. Handtke: Generalkarte des schwar- zen Meeres mit den Karten des Bospo- rus und der Dardanellenstrasse, árt 90 kr, postái stétkUdve 95 kr. General-Übersichte-Karte d«s gcaanuntén B ns sisch-1 ür k is eben Kriegs-sehaaplatiesin Europi and Asien, nebst Suliiéi, Serbien and Montenegró, dann Gríeehenland and des angrenxendea Qebieten von Österreieh-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel árt 40 kr, postán stét-Wldve 45 kr. General-Übersichts-Karte des gettmmten masiscb-tflrkischeo K r i e g s- schinplities im Eiikiioi, finom papíron, pompás szúezettel ára 25 kr, postán sxét- kaldve 30 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- «■> feliratul 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték színes kerettel 60 kr. Qyáukereto levélpapír borítékkal 60 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, du«Íto enyveseit . . . 3 , 10 . 1 . fél minigter 4 , 20 . 1 . egész minister .... 8—9 . — , 100 nagy negyedréH lenboríték egész név és lakhely ki-ayomástval együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány étal együtt csak 3 frt 50 kr. FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRAS~ (3M 2—2) I «3 1V7. . •» kqlgldi km»i«Jri««k k£s«l iaf|wul«B- eo^he iae miatt p*4if; ktUOngwau ajáaUutó abb, laftattluujat knadWz, é krtkí Arilejtési hirdetmény, i A tottoTats-koraanoUi állami népiakolánal nükaégw mettékepfi 1 dálabbsak ran elitaerre UUk U b«l7raállrláaok kl-Hul. a nagTaerttaág* ralla. é. kouktatallI mm, \-*eu 1140 frt 79 kraji otaaaffei «nf«aai7«»w>*.. aUco ronnka butoaitaaa lakúitatebal Karaanatt kSaaég állaau ia-kóla «pOl«U>k.n faljó 1877 Julin, hó 3 án rsc(«li 10 órakor iráfbeli ajánlatok elfogadáaiTa} párosalt DriWánoi aaóboli árlejte* fog tartatzd.' . ■ elrr* • Tánalkoazd aiáadekoaok uial ki'atnak a«g, bog? aa irlej-' J téabemi rántrarai aattére Kaffkát a featkilett am<c &V™1 aiat ba-natpéaual elláaaO:, ael7 vállalkoiái esetiben 10"|, biatoaitekra lsn ki- i% írásbeli ajánUtok kursaneu koxiig •Isljáriaaga által tennli aap reggeli ',',10 órái( foradtatnak el, egekben u ajáalaUevo Here, la-kiaa ál polgári állau pontotan kiteendS ; torábbi laialllal e> axiiil kürando aaon atástoli al«n(*dé». aeirért oaen annkálatokat •irállalni •sáadékoák, Tilátoaan kifajaaasdS >atr<, ko(7 a tarral éa koltaigretait beukiatatu a bogjr a knlonlagel feltéttlak tartalmát iaaerl, nakat el- 1877. «ri jeehii ho lOufa, 10111. aaáaa aagaa r~4>UU~r itek jbani lerakat: Roienbtr^Jiaeioi W e nel D« [ Npgy-Kmniif^n. kapttaUS továbbá miodea fükkd4b fá*igZg&tÓ8ágnáJ B Urban>fttaaerkeraakedé«b«n ■ a forrá»lg»Zg»tó*ágTLaJ Bp«atn, LegeKíbérleli hkdetmé&y. A pápai uradalom részéről kösbirré tétetik, miaaerint a vetsprémmegyei Hidegkút köiaég határában fekv6 • nagynélt „_ ., p^f Eaatsrniiy Pál nr tulajdonit képemí mintsgy 700 hold kj- j erdei logelú, melvan egy nyári akol ii 411, foljó 1 ik C'i tat-MiháJjtó) iiámitandó 3 érre haaioobérbe kiadó. A bérletre rállalkoui kiránok f. é. juliua no 16-ig aján-Utaikmt Pápáat &■ oradmlrai igugatótigDál beadhatják logyaa-ott bÍT«bb falrilágoeitáat U nyerhetnek. Pápán, 1877. joniu 24-éo. Az uradalmi igazgatóság. (Utánnyomat nem dijaiutik") (395 2—3) \a aiánlatokbo. a rállalati Ua»( 10"l.-j« küapéaaban, »af7-a- terjedé.tt erdei legeli, melyen egy nyári akol i, 411, fglyí 1877- ■~_7r_:_..k .»i...j,-. ik é'i aat-MihájTtó) iiámitandó 3 érre hauonbérbe kiadó. Aj Ijislatoíbo. a vállalat fyar áUaaipapirt>kbaii eaatolaadó. A miaunlTiiiyak «. kalSnle,;.. Mtaulak aUSrl hhatal irodája baa a asokott bjvataloi árakban aeflakinthatAk. ZlE(«naw>, 1877. in jaOhu bo 80-áa. wapy. Mr. éprteszeti A aűMWiyrt wapy. Mr. épftéoti Mvttml Árverési hirdetmény. O- r A o se , slőbb &. .Artvny Láho«e c-imiett ««AJlod* &r táját, Djon»n épil«tt, >u ujk*r Minden ní- leg beraodetett •ailiodijit bátorkodik tjáaJani Bie. ék A kia-komáromt armdalomhos tartusa kia-komáromi ia ko márrároai rendígíogaiók folyó *fi au^ualUu hó li-án a ku komáromi tmti irodában a regg«li órákba* Urtasdó ayilváDOa árver4a utján 1878-ik évi január 1-aj napjától uámitott három agjrmiautáa kfiTetkea^ évrs haasoabérb« fognak kiadatni. A bét-l»ti feJlétolek a fenitsmlitstt irodában Diponkint megtudnátok. K«lt Kis Komárombaji, 1877. éri juniuj hó 20-án (391 3-10) e cxin «l*tl: Az uradalmi üKtoéq 49. uáai. l393 2 Árlejtési hirdetmény. 2 34 Hotel Ries „zur Stadt Triest" JakominipUU. A .-állo4* a város kóipontjábmn, a ej. kir. pMtáral *i a CM. k. tirpAra»c*nokaáfg&! stembeD, as Saam«a batótéfok, mind a két ssinháx, a atadtpark, ralamiot it magyar n/vfati Tmapáiya tSssnminédiá^ibaD fokamik. Miadoo Toosthoi a asil- lodának "ját tánukocaija katlaksdik. (390 2—12) 12 3-4 badi-rráUi áltatnút 19 -g- éa 19 ö é« 58. n. átfrwMk ajbó B.uaUriQv folyó 679 frt 46 kr Ci EMU iterraek épiU Ul irodájában feljó 1877 í ik ü"dlál á fld. ler& 47 i ép éri JBDÍIII hé 4-éa 8219. m%iam n«ca« roade- enfitdíyestetett nankk b.*toiiU»* tekiotetibSI alMírt hW»- julios hó 2-in rsgjteli 10 6rmkor iráab«U U ili öbU l393 2 -2) Ul irodájában feljó 1877 ívj julios hó •iinUtok «ü"of»dl*áTal párouU nyilvin l iUJki idékmók usml n rsgjteli 10 6rmkor iráab«U stöbeU áxl»jtí« fog UrUtni, lOLL SEIDLITZ-PORA. r« * riUmJkoBDi aiok usml hiT«ts&k meg, hojy « iriejlia- réi«t»«Té« M«t«r« mj^olut < ten Üti tett CuMf 5*|„>Tel mint bitu.t-pteuol •lÜMák, rae\j »áll«lko»i* eMt*Sb«n 10*^ bistoaitikra law kie^- As iriabeli aiánlatok 1877. éri juliai h* 2-án r«(f«U 10 óráig futn&k •!, «sekben M ajánbtteTŐ nero, Ukiu ét polgári Álliaa pootot&s kitoeodS ; toribbá •sámmat im a»6vil kiimndii «on í«istAH •foogedM, naljrArt MOO mankilatokat elválUlni nindttkoxik. rilágaaao kiíej*nend5 vAjre, bog? X költ*égrottet iaUrret b»tekint«tte « hogy akft-llM f«ltiUlek un*bn*t itmeri, eseket elfogadja. Ax ajanlatokhoz A vallalaü öt«eg lO/0.j« kífipéntben, vagy magyar iiiavmpapirokbtn c«atol*ndó. A torr, kottségf-t^* <•* kfilönUgei fe)t«Holek llttr. bÍTSUl irodi-jibaa a Mokott bivataloi arákban megt«kÍnU.otSk. ZaU-Egermmfgea, 1877. é*i jumm hA IB-ÍD. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Umrath és társa IAÉHÍ *•» ■>indeo doboa esimlapjáti • MI Pífé. lenyom ra BünlctS biróaáp iU.f**k UBtitoU«a coujtatáJlák cségea. óa * j«(7«a nafbamiaittttáait; a«*Srt óva i&tooi a kö-ówiget aa ilyan ha ntTáojok ráaárláaa etlsn, minthogj a»ok caak initiir* vaaiuvk t -:»ra intkalSale^Maiiatl—6 tferql kiii- *i járfáorknaléara raló Minf ^ladók keres. (3<9 7—6) S. irpért laltatik. 0g7ea Egy lepecsételt eredeti dabaz ara l frt e- é. A hölgyvilág X áltJÜ BÚD. f • I a I ■> M l h a 11 a ■ . bdr-»épitdMer eliiat«rt«teU a birataloaaii | mnfvitMfáltirtai ma ti a n, i Tllodi ' RUISNANTK keaait Árjefjaekek ábrákkal ia-A repert hlelóraeg elrál. k. 0(7ea rín^ladók kerea. CrvegeUea használati ntasltiml egyttt 80 kr. •• í Valódi minSaé(b«ii a t-'«l j«l5K D ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Krolni ■• H táraitól Berpeabea (Norvégiában.^ EMU bavlaiij-tsiroUj Ta!an*5iiny., a kerealtvdsIaaDbaa tJ\Mar-i faj kö«ött a. egyedüli, anoij artrw «»i.okrji husoálhat^. tm »a»*lrl arattráarar ' | tMuat atatt ■ laaank*, k* ' . Imánilrt Ifli araiuW idaai .18. a Mrt MárW, Mt i u r Araljwawfc toszmáJati rtasltissal agyftt 1 tH. e- é. Val«di mia(aa(t>aa a •-ral I Ut UfrtTidebb ide alatt aaep- I ' üt, aájfoltokat, oiTTOroa^-I get ■ a bSr aindso tiattá- I | talanaagait ■ a riaspotl, va- ] laaiial aiadoa kendaaoaaart I ft>loile(eaié IMI C7 eredeti páriái ÓTOK , ára 8 frt 60 kr. . Cil aradeb páriái flvagtok ' ára 1 M 50 kr. ' I Eapbato TaUdi niaíaegben : NagyKaaiaán ! Práger or gyógyaurtá- ribu. Vidéki megrendeleaekM ' pontoaao taljeait (38*2 8 — * Sckwarr Henrik, | kaapoatl i.Mkaldéai raktára | Baaanetam, Hári> V>l^r;.-nt«. o . Raktárak: N.. Kaaiaia (x) |
