Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
17.03 MB
2010-05-25 11:44:51
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
717
2683
Rövid leírás | Teljes leírás (490.79 KB)

Zala 1881 március

Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

!h s/ám.
Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, márczius 2-án.
VIII. évfolyam.
gtaááli tvatad tmk
Ctöttis UH fttsk l
bt VésdNt\' 6 tu
kr, wbW&ti
«dti 30 kr.
i lUMft. £>11, *áa
o & itt, N fii, 50 bv
i
kr . Ué
Szerkesztői Iroda. Hova a lap neUeni rácsét illető közlemények külidend\'ik U) rirfibáz utczk 518. ez. .
Bérmentellsn lovelek.cwk iiníwl kssekbíl fogadtatnak el t I Kétíratok vissza nem küldetnek.
Nyílttér: PstjUora iO kr.
MEG
KÖZ M Ü V ELÖDÉiSI, ÍÁRSA
|EI ÉRDEK 0. ALMI flw GAZDÁSZATI HETILAP
A ZALAMIíGYEI GAZD. EGYESÜLKT ÍS TÖBB MAS KGSfLKT HIVATALOS K
4 laUM^yrl U«i(ÍNitá|{l l.gy v»ült-t ktirébtil.

A Zalamegyei gazdasági egyesillet
úyix. 1 sHl ik év i iiiirczius hó 20-án lilutani 3 órákor Ztja-Kgerszegen saját •l/a ttTfuében réuilkivüli kőzgyüleat tart. ti\'U re az egyesület tisztelt tagjai minél ijgyobb számban megjelenni kéretnek. J A közgyűlés. tárgya a kővetkező: 1 Az orsrágos magyar gazdasági egye-ftsület arról értesíti a .Zala megyei gaz-1 detági egyesültet bogy a szövői kezeit gazdasági egyletek évi közg) ülésének leg-l foltosabb tárgyát egyes égetőknek ismert közgazdasági kérdések felülit lariácskq/á-l sok képezrén, két kérdést a melyet a saját jkebolébcjrt előzetesen folytatott ta-uáiskezások. által indokolva előkészített, u s/Wrets^g telsó közgyűlésének tárgyalására, javaslatba hoz, u. ra.
A mezőgazdasági földbirtokok határtalan szétdarabol-tatásának megakadályozása.
Általánosan ismert ma már, hogy korunk társadalmi és gazdászati fejlődése veszélyt rejl magálpn főleg a kisebb birtokukra fiézve; elég e tekintetben oonk arra, Wgy mily egyoldalú protec-tióval segittetik elő a tőke éraeke és hatalma mindenhol ott, bol mint társadalmi \'teuyezú áll a birtokkal szemben, és az évtizeddel ezelőtt felhangzott ama pnnas? kiáltás,"bogy „A földbirtok a vi; $/.yn\\ok feji\'»dése által mind nagyobb el-s/égéojjtídéHie kényszeríttetik", ma már kod fgflzsággá válni. , . Atnilc m*;g sokkal aggályosabb azon Müta$}y, hogy általában a mjii modern törekvéséit odairányuUiak, bogy :lerontsák .meg azon utolsó korlátokat ia, melyek a földbirtokot természetének jogöli1 sajátos ■ jogaiban védik, hogy tökévé, ^könnyen jíotgathalo váltópénzzé alakim, hogy ibtoiut mozgó>ágotj a piaezon mindennap megforduló áru jellegét erőszakolják reá.
Ha csopán az e tekintetben rendelkezésre álló, minden esotrd igen hiányos vUtUtikti adatokat veszszük, a melyek-bt\'ii kitűnik, hogy a földbirtokig vezetett adó-*ágok lü év alatt megháiooiszorozod-ílak és a birtok változások száma ugyan-ezeu idő alatt a kétszeresre ejnelkedett "s lm tudjuk azt, hogy minden egyes úirtőkváltozás rendesen inprodtetiv terhet ró a; változás alatti birtokra, kétség-feléli, hojjv a földbirtok eladósodá-ápk • glifc főoka a birtok változásokban rejlik.
Nem érhetné hazánkat nagyobb szerencsétlenség, mintha azon nézet ver gódhetnék túlsúlyra, mely a földbirtok megfartásánajc kérdését • nemzeti *va-^yonosodás, illetve annak adó és jőve-jirhni képességéből ítéli meg. Nem ezen •zempont itt az irányadó. A földbirtok, uionövn a közép- ét kisbirtokok meg-tartásának kérdése a legszorosabban egy be <igg hazánk állami létének, védereje, efazeti jólléte és a társadalmi rend kér-
Ha ralék tehát a földbirtok eladó-és elszegényedése miatt haugoz-\' l,lM panaszok ás midőn való az is, »»gy bu>ifly«M batáron alóli birtokon hasznos gazdaság nem Űzhető, ez esetben <-m szented Mtaéget, bogy a (Öldbirto-ot és fölílMftokpftt fenyegető veszély ngy váazt rpjt magában az államra >*tz«e i", él ebből kifolyólag nemcsak í\'í\'jeífco indokolt, 4« kötelesség azon U>dé...