Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
31.02 MB
2010-05-25 14:27:33
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
403
1905
Rövid leírás | Teljes leírás (692.57 KB)

Zala 1882 július

Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati lap


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, julius l-én.
IX. évfolyam.
V
Riadok Iratai M FaloP könyvkor* kadéee. l)|ván*háa etesa Bi3
fttmettm Arak • tfgéee éfiM m. Fél éff 4 fti. Negyedévre t Irt
Hír-letmenyek b hasábot jfceUlaor sgysao 1 kr. «'*bbezöri IMétésnéj 5 kr. lié Iy«f4<j. 10 kr.
«rerlc«e*tdl iroda. DÉlttUÍ UkwékL___
tár éjrtlot 10. ta. U/irWyi^. Hova a lap oatJleau réttét ifjetff sáelemények knldeodők.
IMrmeniecJon levelek atak mmmi ktaekMI fofi^utMk el j Kéűttok vim dm kikleUwk.
r § i I ' i II ' 1 ?'" I ' J I I f'i i l! I i I f I •
MEGYEI 4H HELYI ÉRDEKŰI POLITIKAI éh KÓZGAZpASÁGI LAP
Hytlttér: Petitiers 10 kr.
MEGJELENIK HETEAKWT KÉT8ZEA 8ZER0AN (FÉL IVEK ÉS SZOMBATON (EfiESZ IVEM.)
Lapunk t. olvasó közönségéhez.
A küzdiulo uj félév Alkalmával tisztelettel fordulunk öJv ásóinkhoz, bogy lapunk megindításával a közjó nlőfnoadiMaára irányzott axerény török vé«linket, szellemi ée anyagi pártolásukkal támogatni ét előfizetésül kot megújítani méltóztaseanak.
A „Zala" annyiban előnyben van a megyében meg jelenti, de a legtöbb vidéki lap felett, hogy politikai tartalmánál fogva jogosítva van politikai kérdések tárgyalására és ineg-vitalásárit, a iay 1 apunkban köavut-lenül nyilatkozhatunk az orstág kormányzati Ügyei felett • közvetlenül ítélhetjük meg azok helyes vagy helytelen voltát.
Eljárásunk és elveink ismerete* aek; függetlenek vagyunk mioden irányban, megmondhatjuk minden körülmények kü/ött as igazságot. Fe-Iftte állunk a pártoknak s mindenkor a higgadt mérséklet utján baladunk.
Feladatunk legfontosabb része, küzdelmes munkálkodásunk legfőbb ereje tyia irányul, bogy a törvényhatósági éi helyhatósági ügyekben a szorgalmas, a helyes éa lelkiismeretes vezetés inegh"Qo*ittassék, az ok* szerű gazdáiködiis érvényesítessék la a pajtáskodáa, a corruptio kiirtaasék. Ki o nagy do nemes munkában se-gitségünkre kíván lenni, az lárt karokkal várt vendége lesz lapunknak!
A „Zala11 e 1 <5 f i z e t A s L á r a : Kgész évre . . . L , . . 8 frt. Fél érre . ... V- ... 4 írt
Negyed évre......2 írt
| Az előfizetési pénzek legczélsve-rüftben postautalvány nyal eszkO/Ol-hetők.
Az előzefési pénzek a „Zala" kiadóhivatalához küldendők.
^Tisztelettel
.N.-Kanizsán június hó 20.
A Zala szerkesztősége it kiadóhivatala.
Az uj parlamentek.
(T.—sx.) Jó est meggondolni 1 Egy égi tünemény például egészen kivésxl a laikus embert sodrából, mig az, aki a tünemény okát tudja, gyönyörködik Ijeutio, Vannak hóilÜíJctek, melyek kétségbe ejtik a laikust, mig sz orvos egész nyugodtan azt Doudjt rá : ez semmi. Pár nap alatt •lmulik. Gazdaságban, kertészetben es mindenütt, ahol alakulási proczeszus megy végbe, fordnlnpk eló esetek és jelenségek, melyeket az ahoz nem érté nem | képes megfejteni magának, mig a szakérté tudja, hogy mi történik éi tátja a fcjpAdént türelemmel.
llát ig> vagyunk a társadalmi és a társadalomban fejlődő politikai jelenségekkel Is, bog) azok, a kik a fej ifid és proczcsszussait nem ismerik, a társadalom és politika tüneteit s tzok természetét nem tanulmányozzák, — sok dolgot nem képesek felfogni és megfejteni. Például:
Tény az, bogy a társadalomnak semmi fele politikai előny nem adatott míg, nem küzdelem, lia nem oly döntő diadal nélkül, mely a balalmasokat a társadalommal szemben oly helyzetbe bottá, bogy azok a társadalom követe* léts inek nem; bírtak, illetőleg nem vol-tak képesek tovább Is ellentállni.
Az alkotmányok például tömérdek enroerí vérbe kerültek. A régi Róma alkotmányt után úgyszólván évezredeken át küzdött a, társadalom az egyes hatal-masokk.il, bogy a milliók érvényt .bírjanak szerezni maguknak egyesek ellen, s hogy végre oda érjenek ahol mmt vágjunk, miszerint vannak már államok a bol a társadalom saját msgj-nak ura: néhol egészen, néhol azonbsn még kortátozvs. És bogy e kettő közül melyik jobb? egy olyan alkotmány-e
mint az angoloké, vsgy egy olj an mint az amerikaié? Még nincs eidön ve.
Elég áz hozzá, hogy valai ilnt ezek, ügy minden más alkotmányok ■órrol!lettek kiküzdre. Innen az, hogy i viluiros, küzdelem Ibllámainak csapdos issi csak is szon alkotmányoknál szűntél meg teljesen, hol az alkotmányért tOrént küzdelmek ideje már igen mess :ire esik, mig ott bol a jelent ama küadelme^től legfelebb is néhány évtized váll azt ja : ott a lm Hámok még nincsenek lecsillapodva. Mint a tenger vihar nélkül is zajlik, ugy zajlik az alkotmány áldám í csendjét még csak róvid óta élvező ti rsada om, melyet e, megszokott hoss/u és nehéz küzdelmek idejéből föl-föi ujulo emlékek, s még az a láz, mely ama i< óból i fel-maradt, hábor itlanul nyugodn i, egészen nyugodtan működni, nem eugn .
A vissznismlékezésí sz abxáolu-tizmusras arra a küzdelemre sz erőszakoskodásokra, — még uindigj ingerli a kedélyeket. A vissz? emlékjezés arra, hogy a hatalom nem a jognak, nem a méltányosságnak, nem a t igaznág nak, hanem csak sz erősen fel épó kérül-mények'kéiyszerének engedett, - - azt a bi zalmatlanságnt, mellyel ellenség ellenség irányában viseltetett,nem hagv ja elenyészni s a legtAUb esetben még szol elieji is kik bizni mernek, biralmatla iság nyilvánul
il pedig az arázhktat-inzaiatás ez a visz-lenül t meg folytatott Lt tekintve bármelyik menteknél mgodtság,
Hit bz a jelenjég ott, b slkotmáoyosság már félremagy lan tényc'jben nyilvánul: a szüleményt. Be éppen, mert szahatás; meg van, s. mert min van, hol az absolutizmns ellen barcz nem olyan régi dolog, h a világ bármelyik nemzetét és alkotmányát, de 'fiatal sehol sem észlelhető az
pari a i
mely nadyón természetesen, miqjlenfttt a megállapódoUság tulajdona
A társadalom még néni bírt hozzá szokni dbóz a goudolsthoz,; bogy az a kormány nemi 4* absolutizijins eszköze többé, hanem jajj ő váiasztoti kormánya. ÜOrty anit.uk a kormánynak ura az ország táráalalmaJ Hogy annak a kormánynak, ha élni ákiir, a társadalom kegyeit kelt keresnie és a társsdalom bizalmát megnyernie Hát bogy a társadalom ebet s bithez, ebez a gondolathoz bo/zá szokjék: ahoz idő kell.
íme ama betegségnek tünetéi, me lyek fiatal alkotmánnyal, illetőleg fiatal parlamentekkel biró államokban; lépten-nydiuiMi miUatkeznak. A bizalmatlanság a halálom iránt, a mety bizalmailanságba évazá/adokon át szokott be a társadalom. A bizalmatlaaaág a hatalom emberei és a hatalom jközegéi iránt/ a mely bizalmatlanság különféle tünetekben mutatkozik.
& ez igy lészen mind sddig, mig sma államok társadalmai bde iiicm élik magukat! abba a hitbe, hogy dz abszolutizmus többié csakugyan nem j szerepel. A kormány cs4kngyan inkább a'társadalomnak, mint iaz uralkodónak kegyeitől függő hatalom.
A bécsi nemzetközi mÜKiál-li fásról.
— Eredeti tudósítás;
Npauyolorazág
A i|'snyol ukolát ha jól tanulmányox* sak, SnkénytrlenUl jut cssankbé sj régi lovagkor. Többnyire oly munkák Vannak ki-álíilva, melyek #*zméi s hasai életl>ől merít-vék ; a marqiiirezott vonáaok, melyek m^gia ely kellemeaen, kfdTesen ' olvadnak egybe, -4 a meater liatáresottságáiól malstnak bi-tonyitékot, mig a harmónia, ás élénk, d« mé-gia •ziopalbicns ssinvegyülék, ialéars utalnak.
,Ai Or&kOSnő ■xületésiiapja", neis^je: Leon y £scosura lgaaeio.
A gasdag ürOköaoö egy pamlagon dl
S li«teíSje ssolgája által rakatja lábaikos as ajándékot; ex egy poaipAa róxaaeaía at> laaaőal áevont rósíawfcrteyke és egy kis lábváakotka, melyre aá erflkfis neve gMaria* van irva. :
El mo-iolyodúnk ka Seigusr Alezasdre jjTabíe d' hoteö ea. mfleét aaemléliük. Egy á kwtbeo felejtett koeáfkákos Ölnek a nyal Urak éa s««sosyaágok epask tartalma elköltésénél Bgyanoeak versioyasnek.
A mdvásset ritka Jankáját matatja Vera Ahnús miivé; ^Anuaaauaaok h^aíeasége, Nu-mantiáoak a rómaiak áltkl történt bevételekor. Es egy kolossális kép j a rómaiak áUörték már a falakat amelyen ját bejutnak és már [fegyverezni késtek az elnyomottakat, de esek — nők. ifjak, aggok, gyermekek — a halált elSbbrs vonják: a gyalázatot fogaágnál ée tőreiket Ontestflkbe Cöfik : — hős háláit ibslnak.
Ép ily senaat^t kelt dal Aliaal Jósé .A hneakal harang" cL nagy müvével Egy jelenete' ábrázol Arrsgonia ó történetéből. iRamiró király, a szerzetes, több nemest !e-;fejeztet; a;többit hatalma eredményével le-nyegeti. A haixng nem más, mint egy k&-! télen függd fej, melyet jobb kezében tart | Balkezében láncz, mélyre óriási kutya van ! verve. A kirá'y lábainál számtalan tejnélkuli ' hélla éa fej hever. A megbökkent nemesek | borzadva néznek a képre.
Peiró Urrea Jeait-tól „Fagy verTe J" Je-j les kép, a ipanyol bőéeseéget é« bátorságot ! h(ven tükrözi. Egy lisresos sáaslóval kőében szól a-; néphez egy aaztaJon állva, — mindenki arezs a tflztŐI sugárzik.
• „ Kellemet len meglepetés" Mélída Henritől. Virányos pázsiton DMo néhány grand : és hölgy j bérruhas azolga kordja as ételt s italt egy kőtárból a gyeppen improvisált antalra. S! midőn így á völgyben kellemesen i fplyik,- a társalgát, — "k dombon megjelenik a — bika. A zavar általános leesl
Kedves kis kép Looo y Baconra lg-i náciO-tói: -V. Károly jesátsár Tizián műter-mében." Mig a nagy festő, műrész megmn-: tátja a császárnak munkáit, addig a háttérben egy gyönyörű asőke leányka (Akt) a pnpagájjaJ jáitaik. Cabral V tíejarono Eraa-nin»l-tőí ^Egy Ünnepély Sevillában" csinos k'-p; itt re^gismerkedÖnk az ottani viseletekkel, melyek kelleméii benyomást gyakorolnak a szemlélőre. „Erdeke* olvasmány" Jiadroqne Migueltől. A pfl*pök ül stellye-tsékáben, átellenben tőle egy szerzetes ül e Suettben alusznak { a nerzeUs újságot tart kezében. Az érdekes olvasmány elaltatta
ftet
„Senki" szerzője í Amado Ramon. A vonat megérkezettiapályaudvarba; katonák ^állnak ki, t ki U övéibe ta'ál. E^y hazatért bajnok áll egy vitk* előtt, senki sem
„Zala" tározójáé
Az elsti orosz nagyfejede-% lemnö.
— Történelmi rsgt. —
* Mid->ii aa oroea birodalom megalapítója, a skandináv származású Burik (878) örökre bezárta szemeit, már is nagykiterje-détfl birodalmát fiára Igorra hagyta, ki azonbau még ekkor nem érte el a nagykorúságot s igy képtelen volt a kormányzásra. Helyette harminca évnél tovább ép oly erélyes, miut «zerenotát nagybátyja Oleg tartotta kezében a kormány gyeplőjét; moly egész hotazn idő alatt a tulajdonkénéül nagy-fejedelem saját birodalmában másodrendű tan-rogrrf volt kárhoztatva. íUgy láŰzik azonban, bögy esen alárendeltség nem nehezedék tu-Igorra, mert mindig a legjobb tgyeíártéfben élt nagybátyjával s midőn es <9i0.) aMghalélozott a bánat és tíaztelet jelei kösöu kitérte aa örök nyugalom helyére.
Azonban tévedés lenao ebből azt kB-vetkezietpi, min Mit Igor nem lett volna maga n elég bátor ée bareaus; mert ezen időkben áfcutáM*, 4e különösen Orosaorsaágban nem tarthatta magát ksi saaklsom, mint fejede-kse, ki a Mrfistság esse jellemző »tjáttégai-▻•k hiányában szenvedett volna. Sokkal va-"•s«eubb, mohraaerínt as örratég és a baj-,a«4i Lirnév veMas, mtlviyel Olmt oly nagy értékben kárt t mely Igort kibékité sorsé-vei. Bntik ia n#m egy alkalommal megmu-Ism, bogy étéiben normán vér faiyik | ama norSMaok vére, kik Earopa állami slakalá-tára és ssÖVelődétért ép oly feltönő, ssbt nevtMtM UMyésl gyakorollak néaadokoa kniHl.
Okút stmtask {ól értette a bábom mte-tortM. kenem Ules törvények alkotásában kt<ájé dwWget beifSMNL 8 midőn mindkét iráavkaa aa aj éHam Javára ée Mura etéíéro (hii tele el, gyámokat Fokow vá-
v«sá4s^ kegy
mmé jegyem
keressen. A válasz'ott Olga volt, kinek elődei Hurikkal költöztek be Skandináviából; egy bölgy, ki ép ugy kitűnt testi szépsége, valamint különösen férfias erélye által s ki bivatva vala basája történelmében felet le foutos szerepet játszani.
Aa orote évkönyvek nagyon tokát beszélnek a nsm kevesebbet regélnek a abá-joe", a „gyönyörtejjee" fejeaelemnŐrŐI j ki miként egy korábbi Ninon* L/Enclet ínég Latvau évet korában it mindenkit elragadott liüliŐ bájai által. Igor állitólag vadászat al kaiméval találkozott legelőtaör a taép hölgy-gyei, ki rögtön lebilincselte as ifja ssenve-délyét; t nem kellett tok idő és 01 g a a nagyfejedelom neje volt.
Igor, Őseinek nyomdokán baladván fegyverének súlyát mindenfelé éreztette a aaétacórt törzsökkel, melyek az oroea fenső-tégnek meghódolni vonakodtak. Ások között, kik legtovább ellenállottak fegyverének, különösen kitűntek a derévriek; égv vad ée esilaj, de szabadságát mindenek fölött ked velő lisrezias nép: Hasztalan voltak Igor mioden kisérletei ét támadásai, meirekrt mindannyiszor msahiúsított a deréWiea vfi-léatége: t Barik na felbaragitva a soktao-ros kudarcs által, egy vágső nagy ott pásra késafllt ellenük. Azonban a tzerenese most aem Igornak kedveseit, tőt a deréwitk ra-vataeággal kezükre kerítvén magát a nagyfejedelmet, aat kegyetlen balállal kivégezték (933), miáltal szabadságukat egy kis időile megmentették agyán, de csak aaért, hogy bukásuk annál rettentőbb legyen.
Midőn O'ga féríe gyásaot haláláról ér-leeilt, a kor ée népének szellemében várás bosaat seklvék azoknak, kik oly korán öa-vegytégie kárhoztaUák.
Azonban a nagy fejedeietenő, ki mekt maga vette kezébe orsságának koimányzá-tál, minthogy fia Swastoslaw-még gysrartk volt, jól tudta, hogy a botiu wkere esik agy bialos, kőgylia higgadt megfontolásasl ét ka kell — csellel kapatik végre. Azért nem maissale«t el semmit, bogy wggyklöie tetebb elisotéfn&ek asivében vonzalmai, tőt karálaágoi ihi—ia maga iránt 8 valóban
ia deréwieH, kik keidéiben azon véleményben voltam hogy az orotzok nem /ogják Igor halálát botzulatla&nl bagyniJ lassankint annyira mégszokták régóta nélkülözött biz-tonságokaa hogy nemésak gyakrabban érint-keatek a ttmmszéd orotzoalul, hanem velők barátságotjöatzekötletétbe it léptek. Minden ugy lörténl, amint Olga ólmjtottnl
Némjokára a deréwiek egy fényét küldöttsége jálent meg Kieirben, sz oross fejedelmek akkori székbslyében, mely szon kérelemmel lépett Olga elé: nyújtaná ez kezét Mái fejogalmöknek s mg ezáltal örökös békét alapítana az oroszok és t deréwiek között, egyszersmind birodalmát aa utóbbiak országával)gyarapítaná Olga jói játszott nyájassággal logadtaa kérőket, ügy, hogy, ezek erőien bitóik küldetésük sikerében; de a fe-jedelemnő lelkében égett a boezn lángja, mely már-már teltre serkenté.
A deri'wiek ezután régi orbsz" szokás aaerínt — fürdőbe vezelteiének, —I hol miud-1 nyáian bajáira forráststiak. Es volt sz oross fejeuelemno első boessujs, mely jó ideig titokban lakatott. S nehogy a bonijiaradottak ezen etemébynok lőrét vegyék s igy a bo* szu folytaÚsában megakadályozik, Olga maga réazeről is követekot kttldöjt Koroea-téaba, a deréiriak fővárosába oly izenettd, hogy hsjjlaadó kasét Mái fejédelemnek nyuj-taai, hogy] jha a deréwiek még llbb JkitüuŐ férfiakat küldonének udvarához, mintegy ko-zeeekOlJkégy a ccélba vett liázij^tá^ valóban létrejitrand
8 ; a szilsj és vitéz, de sgVog^H nép jnetn hanoiolt a ravasz fejedelemnp kivárná-gá|t teljetijáni. Moel egy njabb az előbbinél még fénji|>ebb ée saámosabú küldlittseg ment KitwbeJ mély Olga részéről nsgyl tzipélyee-téggel ét k|tüoletétek kel fogadlatok A vendégek ItotsfcU ét gasdsgoa megrakott asztalosnál etskhamar ssjot njulatságpkn|ak engedők át magakat — a ugy látszpk, mintha a deréwiek! ét orosaok sokstem letteK volna olhseégeki I De a v|gság nemsokára gyátaot véget eri A deréwiek aa ad vari
vés, egy
latáaak, I fl elevenen sltesettette t
itta alán agy nagy gödi rbejdobat
vésőnél-
volt
Olga mátodilc,! de ugy látóik — [Imég nem utolsó! nostfujrt. j
Ismét egy; ordtz köveitfg jjélent meg Korosatéuban '{tj Má| fejedelmét éS nemeseit ünnepély ee találkozóim hivta m*^ [f*~ Igor tirhalma közélábep.] pltt költessék meg", mondának Ol^a álntí^k küldöttei „won ünnepélyes frigy* ljuélyj pékét és ksrájúágot lío-' ztnd ngy a deréwleknek, mint aá oroszoknak." S a jó nOréwi^k ísméli'Iye ma/edeliék magukat, nagy számmal jelentek meg Igor sírjánál, hol a ItilwkQlés ét eQegykés ünnepének • kelje váló végbemenlie^ Azonban itt körülfogatíak! k isoklcál nagyobb máma oroszoktól • nagNOubj.restben lojnéoaároltaltak mintegy eogeegtélőí áldozatképen 4- a meg-gyilkofl nagyjí^jédtlom eirján. Es ijvolt Olga harmadik botUnla.r])e eeen nő lelke telhe-lellen jrala t [neln etekéi} ebb lebegett előtte, mint a d«*réwpek egée^ törzsét e)j>utzütani, lángba vagy péjbe inflssstani J Mszoérzeto erőtebb volt, pánt as embei^ ikunj^örület.
Olga, kinejk jmOel már ssiolslétre tnblié nem volt etüfts%e, er/ú hadat gyűjtött Ösz-s*e, melyet maga veseteit a szerencsétlen nép ellen; mert bp«jnjá, dácsára |s apa vérnek, mely elfolyt, ihég mindig nem jrala kielégít ve. Mái magmarapoTt jbivoivel és fogyterőseivel Koressténba iáijkAott, mig a véuteieii tartomány minden jirányban felduSatbit az orotzok által. I
De KotMtn, aldoréwiiik ezen végső tnenhelye nem vala elég erőt, liegy aa ellenség lámadfisinnák éoaáig jsikénrel ellent-állani ludött Moll a ejáre lehejte láíni, mikép aa oroszok nemsokára, ezen védUíitjájáfc it ellensé^eikneU kenűkbé fogjájk l^fitem. Az élelmitserek kr,«oron^tott s mfujién oldkl* ról körűlláborosétl váirétban ejsakjiámar fogy-ttn éjiak U a milkség éji íáségbtatés poreara-péremis InövekMéaok^
|A lömwptatien lakosak Imoét egy végső lépétie1 hftJáiioítik magukat. (Tektnté>yee polgáraik toraiwS égy kjlMfUséfat fálptalodak, melyét 1 a j kMMkeaé kérelemmel küidének Olgáhofc sz Iorosz támnba l Jlmei elég vér Alyt nkr kéz Mtlnk, jlegyen jegyimfer véáo aa irló k&adelemt sk. A deréwmk aliimenk aa
oroszok fentőségét is ennek bizonyságára évi aidó fizetéeére kötelezik magukat: hogyha Olga felhagy minden lovábbi ellentégoske-désáel éa teregeti [elvezeti Koretztén alól". Olga hideg mosofyjyal .fogadta a küldötteket fl rövid magfontoláa ulán a következő vá-ijiizszal hócsAtá el magától} „A deréwiek ajjAnlatát elfogadja^ doa hódolat jeléül a következő feltételt tűzi ki Szállittaeoék minden kémény után két pír veréb és ugyan annyi galamb, mint adé as orosz táborim t hogyha ez megtörtént, aa oroazok elhagy ják eddigi helyűket a tárót falai alatt.
A saeroMsétkn deréwiek, kik a kieza-lioil feltételek könbyen etzközölhatő termé iveiében legelső jelét vélték fellelni Olga jé-íjitlulsiáimk, siettek a galambokat éa varosokét átnjolgáltatul t még mielőtt a nap le-l aiiyalloit, -í- a ssjátéaerű adó taljeten le tjol^ ;róva..:Olga, ,kinek boszuérzete még mótt ám hagyött alá, inoit íaaon parancsot adta : l o|jy köttessenek á azsgéay szárnyasok fariját! alá kénes tapló darabok, a mintán' azok meggyújtattak, bdetátkasanak aa állatok gyorsan szabadon.
Ugy |Önénl, mikjép a fejedelom nő pa nancwlá. Ai megrettentiállatek gyorsan vita-sjzasiettek m*-gtzokblt ffietikeikbo, magukkal Vivéii a repülés Által iáég inkább éledő ve séedblem ai yagátis. Momaokára, ét Korow lén egy lángtengeches patonlitott — mely • Bői a taawbotáüon lakások jajkiálláaai hang. sotisk ner»ze tikeríelenül — ég felé. £t tjolj Olga Mgyodik és végső boszuja. Aa Öroszek máUap Uevonnltak aa elbamvaaa-Ibit váreaW s saaál mindea időkre vége saa-Ijedi a denjwiek ilggeeeeeégéook éa tzabad Ságénak ; ^rszágnk • eÉysserÜen bokeblezte-líett aa oroet birod*loiiíba, melynek mai aa-' pig kisgétsllő résapt kipesi.
De Igor özvegye nasuotak om boaanja álial Vált diveaeteteé Sa oroea nemaot törté-nelmében, Ijanem áokkM inkább azon meg-ll'pö és reijdkivűu títélye által, molyok a lonaánysás miad*m ágaliau intézkedéseit jel-Ibin^iték, Alatta sn Mr ée kereekodelom s aataksl ksácsolaülan |m anyagi iáiét ntd-givHl) ollkaladáil Mtek sa íegőiső békés in-
Zalamégyei Gazdasági Egyesület <s a Zalamegyei Ugy védegylet hivatalos közlönye.
ZALA
)Ü ebbe, Mk; esetik atáa ftkil karokra í>H — MM űrét* mm várt* s«4ki I
,Mmm aa letlt, tért* sséa F*töp kapsr*é)4atl«, witiili: fradilis Francéi* ttörsaaetÓ látvány s—tatátuk ; M irtíl ki-iiír»8 ott állva ftrje kefer*éfáaál, hottsu MHi báreeeyraha Ml írnél. Oritf Mf* Mmi vtsm IMI él sgy |M|> iMil i ko-
r^éatl, m*fyuél kél vastag gyertyái ég' kipinMi Mim in faragás ág, míljnw W4*r fiüii* aa fcftklí irály aJWs saAU. Szótlanul Vminlegy 4nmagival küsdre, mereszti Infmliit aaftneit ilirtlfíl * koporsóra, mely hktia snlvs4te^ van ftbaritva.
DáftU.
KUönöe élénkké aa tssai a mŰkiálli-tást, hogyha aa ember egyik országban —-ugysaólván — jóllakott • | kielégített szemmel tekint i ssoinszódorstAgba, — sasmei rögtön felfrissülnek s meretnék a kévéket elnyelői j — mért minden ország első sor* ben hasai ty punokat kos, hasai jeleneteket, bassi szokásokat.
" Humoros kép Exner Gyulától: BA savait ebédutáni alvás*• Egy fiatul legén/ bever egy falóczán, a. fal mellett egy ajtó nvi-lik a konyhába, honnan é(ét tld* erotu vidor leányka bájol; ki ás lúdtollal aa alvó árosát esiklaudoaaák.
„Erdei vidék HelÚbik környékén" Zaobo Cbristiántól. Kristály oeennely fut vé gig a szűk völgyön j gyönyörű erdős vidék • a söld fagalyakon át látni a vöröstetős lakáat.
„Váljon jönni fog-e n Dalagaard Obria-tentŐI. A festő büszke leltül eaen kicsiny, de remek munkájára. A psrssutleányka a pitvarajtón tekinget ki, sóvárgó pillantást vetve a vidékre; keaében1 kötés van s mig kinés, saájában játsaik a kötőtűvel. Váraké zásteljes positióbau van, mintha önmagátél kérdezné; „váljon jönni fogé?"
.Téli tájkép Bretagne-ben1 ZaoboChris-tiániól. A nap süt a havai vidékre és pom-
Eás contrastót képesnek a napon ée árnyé* oe házikók. A felsőrészt barnás falevelek s töissös ük képeaik. J
„A fizetetten számla" Roeensadt Vil- I mostól. Egy frsnosia korosmában vagyunk, bol a vendég meresztve tekint aa asztalra, melyre a korcsmáros krétával irja létánia bosssuságu számláját
.Zsuaaana a fürdőben* Tuzen Leüríts-tói. Két idegen tekint a kőkerítésen a kertbe, hol a leányka fürdik} szobaleánya gyorsan köpenyt vet reá. (A kin naiv, hogyan szeménneekedik I sserz. jegy.)
„Gyümölcs szőlőlombtól körülvéve" 0. D. tői. Elénk aainvsgyülék kellemessé te szik a képet; a gyümölcsök (barack, mogyoró stb. bivsn vannak eltalálva és pás saőUőfflrtök és levelek által körQl. I „Körülhajózza-e ama ladik est a földnyelvet Aneber Mihály tói. A tengerparton áll néhány pór s a meesae távolba egy esol-nakra néznek s aaon tűnődni látszanak, váljon as előtte levő földnyelvet körttifogja-e b«ózni, vagy pedig beleütközik*? Az élénk érdeklődés aa aresnkról olvaaható le; a kép maga kitűnően sikerűit.
Zahrtmann Christiánlól: „Jelenei Shakespeare Rómeó és 3üliá?-játíől»* Virányos ée íllatés ligetben Olt Júlia, (Ujkája nyaka kőié fonta karjait kérdésesen él várskozástel-jesen tekint dajkája arcsába.
„Holdas éj" Rump Gottfriedtől. A sik tenger fekssik előttünk, ezernyi apróbajóes káival. Aa asli órákban tf tenger saine sötét stűrkés-aöld és a haragos viatömegsn szépen veszi ki msgát egv esOstssinü széles ssalag, — a hold fényének viasssogárt.
' IV. Chrístián dán király, kancsellárja Miels Kíios halálos ágyánál" szerzője: filocíi Károly. A király ndveronezaivsl jelent meg a félig már holt ktncsellár ágyánál, ki egv pompás szekrénykét nyitott ki és azokból
•ú II t9rT
egy kMet keleset kivéve, est « Ijiríflynék öjnjtja ál
Ugyaneaen ssersőtől egy i falst te liumo res kén jelent meg, mely eredetiségénél fqgvs nem kii eeoeatie tárgya; flua; /tengeri retket (tormái) restem leány kai" A konyha esiosus ott ül a konybaaaztahjol mellolte a nyers bus, hal és sölaaég és egykedvűen re-szeli a tormát, mig árosát --mim ez ren desen szokáselfordítja, a Urmától Ha nem éppen as aa eredeti aroa, melyet a leányka vág, s a mely oly kitűnően pi bumortelten van ellátva, vonzza a ssemlélft a képbet éf figyelmét lebilincselt
„Dooüaéjátssók" Engelst ed Halt he-tői kitűnően sikerült Uumorteli kép, mely ép oly vonaerővel bir, inint a tortnarósselŐ. Ecv agg hásaspár játsaik '^ominót, s mint iátsmk egy jálaamának vége, van s a férj. a nyír tés, ki 'krétával jelet egy vonálkát aa asztalra gvőaelme jeléül; Májában ikurta pipa, orra v<%én okulárium. Aa asizöny pedig h-gOmbölyü, mint a féle éltes parasztasszonyok — kerekded árosán a^pápasanméevigyáavia kiséri szemeivel férje ura mJudou mozdulatát.
Ezoer QyulátóP „Olvasó leányka Daciára annak, hogy rögtön „váljon jönni fog-e?4 esiintt képre emlékeztet, mégis iuog van saját eredetisége s előbbiből jel is tér tendennája. A pitvarban áll as ajtóbos iá maastva egy gyönvörfl leáuyka és egy könyv ben olvasgat. A festő itt oly élethűen oly pr&cisen vitte ^i munkáját, ungy sz ember a képen elmélyedve ast hiszi, liogy azt nem festve, hanem esakugyau a természetben látja íjBpugv a spanyol, vnlanűflt a dán ki álHtókoaroaasan megállták a lant: as összes sajtó mUmerésben resaeslltek.
Si mmtr Sándor.
Politikai szemle.
Az űoyploml vállá| még miodig nem ért teljeeen véget Erre néave a köveikeső táviratokat köztfljűk :
Loudon, jun. 29. A kormány két nagy magán gőaöst bérelt csapatszállításra.
A Reuter- ügynökség jelentéee Konstantinápolyból : A nagykövetek folyvást oda törekesanek, hogy a portával megértessék, mikép missiójuk csélja, hogy vele aa egyp-tomi viszonyok reudeaésébes vetető inléiure-dések fblött tanácskozzanak'. Ha a porta vonakodnék a nagykövetekkel értekeeni, as utóbbiak azt fogiáa kormányaiknak ajánlani, hogy a rendszabályokat maguk köst állapítsák meg.
Lniíjdon, jun. 29. A Reuter-ügyuök-ség máf^jelentése Alexandriából: Számos európai bezárja boltját, flslethelyieégét és éttermét ; pénzt éi egyéb értékes tárgyakat a kereskedői bajókra saállitják,
Konstantinápoly, [un. 29. A porta ast távirta külföldi képviselőinek, hogy arra a birre, hogy a szultán á Uedjidje-rend hagy* szalagjával tüntette ki Arabi pasát, az egyp tomi csapatok újra hőséget ée odaadást Ígértek a szultánnak, mely lény ujabbi biz tosilékul szolgálhat a róna és a nyugalom fen tartására nézve.
Valótlan, hogy Dervis pasa utasítást kapott, hogy kémlelje ki Arabi pasát as iránt, vájjon miként fogná ez fogadni a török csapatoknak Egyptomba küldését.
P á r i s, jun. 29 Devorgee, volt perui követ megy Alexandriába ée Sienkiewicz távolléte alatt vesetni fogja as ottaui oonsulá-lus ügyeit.— Konstantinápolyi hirek szerint a porta ason kívánatét fejezte ki, hogy az érint kf*é«t a conferfntiával fönn akarná lártnii
A tztrb eikupilint tárgyalásairól a „P. C.M a következőket irja junius hó 24-ki kelettel:- A ízkupstina a tegnapelőtti üléssel nifgkmdte éidtmlrges tárgyalásait. Mijatovica
Zefcéil péaaügyminimter a jcl«n|gi állásául adott réeal
ijatoviös, ki tudvalevő leg a szerb psr
egyik legkitűnőbb
téskedéeek Konstantinápoly és Oroszország között az 6 közvetlen befolyása alatt jövé-nek létre. r
Valósainü, miszerint eaen utón érett meg elhatározása is| — ősének isteneit el-begyva — a keresztény hitre térni átj bá-bár erre birodalmában még épen nem vala kellőleg, olőkéaaijve a talnj; Olga 950. körül fén\es kieérettel sskiélyeten meglátó-gatta Konstantinápolvt: mely alkalommal Photius patrísreka által a keresztény egy-báa ölébe fóvéutelt. Keresztapa maga — a caáasár -volt, ki Isasélyes tapintattal fogadta a távol tordon birodalom uralkodónőjét! t gazdag sjándékokkal boesátá el magától. Azonban as orosz nemzet tovább is megmaradt őe vallásánál s csak mintegy saás évvel kéeőbb Nsgv Wladimér vsry Wladimir volt as — ki birodalmában behoata a ke-roaaténvséget.
■Olga nyolezvan évet korában, tizen négy évvel kaeezteléee után Perejaslavíban meghalálosott (96i.) miután halála előtt fiára 8wetoalawra ruházta át a fajedeimi méltóságot. JJr. Látér Gyula.
Az adelsberoi barlang pflii-kösd-hétfön.
Aa Öreg Liboik Ferencs vidor Ttkin-leftel ŰdvflnéH; már évek hosesa sora óta kai sas el 6 engem a világ legssebb barlang jáksa ée mintakor hálásan emlékesik meg errél, Iwgy máig vagy tin darab „arguaínas
Íirete«a**'t vetirm meg tőle, darabját — két erinijával. Es egyaa nem nagy Beszeg a ritka áUaUr*; de AdHsbergbea, a bol megtudják bsesilai a pénzt, saámei tass an öreg barlang - ktlavs •eenHéhenl Bátyú, Máivás, kareaaM | ftk kcCUa végin a cemsf réae samp* már évtisedsk étal Inasáé, fcavée lai—oráas meadhet|a ti magárat tok meg veh, van ét Monyára leea is s4é-gadve eaen lálftlé sersgi a mely a palgi-víláf Assaas i—sHsihll ajeeeswaa
A Jrt Alflttt M||i*mt vaaaa mim-
patból nlkotrák. Krajna egyik felét atok borítják s e lánesoíatukban igen számos cseppkő barlanggal bírnak, melyek kötött Itgneveaetesebb és legnagyobb n vilagbirü anelsbergi. Aa osztrák tartományök ejuráié természeti csodáját nagyságra dévse csakia két barlang múlja felül: vijágrésnünkben aa aggteleki cseppkőbarlang, s £<dckammikában a Mammutn barlang Kentucky államban: as ellőnek hossza, 6805*5 tnéfer, aa utóbbié 18*9 kilométer; de nagysserüséget, bübájos-ságot ée kényelmes megtekintéet illetőleg aa Adelsbergi cseppkő barlang mindannyi fö-lött áll*
A tourísták részére itt azon igen nagy előnv kínálkozik, hogy Adelsberg oly vaa-utnak képesi állomását, melyet Ők gvakpeta bastnálnak. Akár Kabrosina imIőI jövet, akár pedig oda menet saállunk ki a Vgggel^' vonal zárkájából, kényelmesen látogal^h-juk meg a lures nariango^ és még ugyanaz nnp folytathatjuk utunkat E legújabb in-téskedések következtében bárom forintért egyee látogató is megtekintheti ló világcsodát kielégítő világítás mellett; perase ha társak kerülnek a féayeeebb kivilágítás da-eaára még kevesebbre rttg a belépti jegy ára.. A azolgaazemélytelnek tilos még ssem-forgstás utján is borravalót kénül; a tőlük eredhető zsarolás tehát ki van zijrjva. A látogatók legnagyobb része két napos vendégj tűkh kisebb vendégfogadón kivűl! as „Bötol sur ungsríschen Krone" — á városka közepén — s as .Hötel Adelsbergi Hof" — pompás nj szálloda — 18^ 6-ban menynyitva J— kényelmes ssállóhelyűl kinálkoanalL Ha e két saálloda vendég könyvét végig lapozsnk, ast látják hogy as utóbbi hst év alatt több ha-sáakfia irta be nevét aa első szállodáéba, mint ss utóbbiéba; de azt is látjuk, hogy saomsaódvoltunk dacaára világrtiműnk többi, nemsetábea visaonyitm a mienk usgYOn k» vét láingaió állal tón képviaeljra Ea más tárra taitoeík: aa, ho0 aa itt Járt magyarok küsnos twedrésae németül jvagy padig fraaatiánl Ma be nevét, ammét,jrangját, k£ séretéi a vendégkűnyvba, es dí: azágyenle-tes botrány, minit eeakia a ou léha „gyáw-
vaaati kárdéc Kas firivilágotf-
nónoka, kiváló
e bukása miatt kosolt s szután nmutatta, mind Szerbiára néz re Comptoir d'Ee-; Irtán eltűnt. A^ dő a teodentio-
fényt vetett es igeu kényes ■ lgyre, mely aa állánttak, at Union Oéuára 12,921.000 franknyi terhet ó sereg számmal a keaében kov«|bedett latsanként a kis a nfsgpr veszteség, mig nem a oómiue-ial kötött egyezség f< ml(>Mater egyúttal elejét veec sus gyanúsításoknak, Maottaák kiküldését in dUványozla a számadások, njelléklet^k, ok mánjlok ée egyéb idetartozó iratok megviss gáljásara A báa arra nyomban 22 tagból illó bizottságot választott, m<[ly műkűdésélins már possá it fogott
I Ugysnessk a légnapelőlti ülésben a mi nisttárium egész sorát a javáslatokoak tette le ^ íiás asztalára, mely iörvényjavaslatok a bolt- ée korc«maadó bob.ozatklára, az egyenes ádó reformjára, a külföldön ezerveznadő nená ty ujabb aépviseltetéere, végül a sajtó törvény korlátozására és inpgváltostatásárar vona kosnak. Ea utóbbi .törvMyjavMlat már a juiius 24 ki ülésben tárgyalásra került, mert sürgős voltát minden mdaljról elismerték. A vita, mely e javaslsjnál keletkezett, rend tivtll élénk volt. Szerbiában a saalud sajtó intézményét a mostani kormány teremtettei természetes tehát, hogy nem lehetett fülaqata, mikép a kapui, mely a gondolat-esabádság élőit megnyílt, ujijá bezárja. A jelölj Jaraslaltal a kormány csak [azon vissza-éléausk kívánta elejét venni, melyet a ke-vétse scrnpulosus ellenzék a szabad stóiral űzött, hogy így a társadalmi fejlődést lehetővé tegye. Popovic Aza, Uamjirnolnök, az ellenkék űaeliueit a sajtóban I „ssngyenteljeaM-nek nsveste s a ki pl a „SorbaM vjigy a BSainoupravau-t osak egyuér olvasta, aligha fog megütközni at elnök amat jerős, de jogos kifejezésén. Oarasanin Miljutin belügymi-niasú beszéde azonban valóságos gyujló hatást idés^tt elő. A saabad sajtó nűpégeoségét — ugymoud a miniszter — masaaabb szempontból. eenki sem fogja jobban beismerni, mint Ő, ha ea ugy hssználtatík, mint es a ezivi-lnált világban szokásban vdn. A mostani ellenzék aaonban a sajlószabaidság alatt a piszkos szenvedélyek notrányés kifejezhetéaét érti. Ez a sajtó sségyon a nemzetre, melyet megbélyegez. Eaen őrjöngö kitiágások minden érdeket veasélyeztetneU és! főleg s köz-erk^ícsiiéget, mely ulóvégrá is a tárasdslom slatíát képesi. — Ezen beasédek után a ja-vaajatot valsmenn) i szóval 11 ellenében el-földiák.
[ Különfélék.
! i l— Zalamrgye központi vA-laaal mán) ától. A z o rlaz ág gyűlési kép>jaelők vála*a>á*áról szóló 3874. évi 53. töilyinyczikk némely intézMedéaeinek módnr sitákiról alkptott 1876. évi XV11I ik t. Idz. 2-ik í§ a értelmében köshiijé lételik ; missé-riní a megyebeli válasalókelűletek öasieavá-. lasztpinsk 1883-ik évrefkiigsutott ideiglenes uéi jégyzékei Zala-Égerszögen a körponti vá|Mtlmány székhelyén a megyei irodában, eaeíilivűl az egyes város, éagy községek és köifjogyzőaégek ssját válaastóinsk ideiglenes névjegyzékei Nagy-Kaniztaj városában és as illíjlő nsgy községekben s község báaán, kiííMzségekre nézve 'pedig a körjegyzőség ssékftelyéu folyó évi .luliua hó 5-IŐI 25 ig lesknak közszemlére kitéve, hol is s névjegyük ezen idő alatt ..naponkint reggel 8 órátal déli 12 óráig mindenki áHnl megto-kiiitlető, t délutáni 2 órától 6 óráig lemásolható ; — ezen ideiglenes névjegyzék ellen aajáj személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezen hív ül mindenkinek jogában áll azon
l|i«tókerfllplb$o« melyen tartonó va'a*^y kömád Mt|4gy^AkéUj ftlrfeetett, bánMy] jogtalan Tel vétel vagy i kilpigiá* miatt a nűv-j jagíjmc éhW fol4zól*liji i t felszólalások Jráa-Man él pmfig a aéri«gysék nyilvános klié-lelát ||öv|mB ,10 nap sjatt vagyis í é. jálnu, hó 1ű[ig Iwárólíg nyújtandók be, és jegy bead vMnfbk több egyénre! vonatk oaó fs|*tó I la'ásri U jotlalkftó; is AiasMaiásokat mindenki m«jgU«iotbeti, 4 sakkra a nérjegyiifek kitétfl^ndk! tárnapiáig vagyis l é. juliui |ió 2b ig besárólag mmdsliki — ki s iannabHski szermi iijáiibán éntrevéieleket jnyujthat bsi valamint Isi fplsaó laláspk jigyj az azokra tptt éetravitelek j a mégyeijköipoati választmányi hon iiiléaliádők, jéi a Iszültaégea okiratokkal felmerolvn | ason táros vsiy kősség elŐljárój lámánál, Melvnelti névjegy|zéka ellen a j falj izolálás törtön Viki" f ősségekbe pedig as
illető Mijjjgyzőnél nyüjtspdók be,
Eaen] Lirdétménv mínddii egyes kösswj ben a iuziégi] elvlUuóijág, Nagy-Kaijizsa város^baji a városi tsluácl állal •snkásoa módon MjOipH köásó teé'ndö. f
Kelt| Zalwu'.'gyé fipxpouti.rálaszlmáj nyáu4k Zálh Egerszeáen llBBÍ^vi június'hó 26-áu! tartött UlfiaébeJ.
Kiádtaj., I .!" HAjNTY KAROLY m. k. Wiaagyei kjöippnli vala^umány jegyzője.
f — Iakolal értealtAk. 1) A ke-gyes 'tanítfrendjek, Ivezctese alatt álló imgyf kanizsaiI Iksthl fjőgyinnátium p(te! [sitojö! az 18814 82]diki tanévről. Közzütésa P a p János, igásgátó. At értesítő tarulma t Az infusbriákról. Dr. Ormándy Miklóstól, egy a snerső által a terméaset ntáu rajtolt fény nyomatú ábrávU <3 j-34 I.) 2) a tádáif személyset. 3) Előadott tananyag. 4) A í-gymuásínm tHrténetébez i vonatkozó adatfok,. 5) trdemsorozat f) Stitiatikai táblásat»ki 1) Érteatés a jövfl tanév mégnyitáaácól. -f Dr. Ormándy Miklós 6. tekeiése önállóikul ar tások alapján nyújt érdeket íelviláguiiláat az állatvilág ezen mbad szemmel nem lát-* ható paiányi léuyeíroj, félhasinálva as ifjabb és lognjább kutatáujk eredményeit is. iwiá világot, ájlátnó a ja tudományos spparaius-íal dolgozott értékésést | a laikus is élvezettel olvadhatja. íj f i»!
A tanári személyzet a lúttanárokkal eg} Ott- 16 tagból áiottj A rendkívüli tantárgyak kfzül a müéneket és rrorsirást Gross-inann Ijrniács k. r. tag, a tranczia nyalvcá Szabó Ferencs k.tj tag, és a zenét Veuczol Re-48'3 világi tanította j— Könyvtár és jaier-lár oz élvben is tatfmeten szaporodtak. Aa év el^éji 322 tanuló iratkozott be, ebből|ér-kőzben elmaradt 10. ;
L 2) A nagy-kanialai államilag segélytett kOzjségi [ nyilvános polgári fiúiskola tizedik értésitőjp nz i881-j-82J tanévről. Szerkeiztá fii Orgbn boBs or János, kazgató. Aa'ér-lesiő tsírtahna: Adatok a pplg. isk. történe-féhez 18Ö1 -82-benl —j Jótékopysági űgjf -r Fölsőbb? rendeletek. —j Az intézet tánctereinek gyarapodása, -j- A bevégzett tananyag áttekintése, tankönyvek és tanárok. — A lanáestűlet és működésének kimutatásé. -4-Érqemsorozat, — Bta^slikal táblázatok.; Tandíjmentes, Öaztöndijas, julalmasott és segélyezett tanulók, j— A jövő tanév megkezdésére vonatkozó ^rtealtéa. -f Tan szertár és könyvtár az iskolaszék! áldozatkéazségéből ez idén is szépen szaporodtak. A tantestület9 8 tagból állott. ]
3) A nagy-kanizsai községi nép-: és felső népiskolák növendékeinek név- *sj érdemsorozata aa lé8lj-82. tanévben. Tartama : Népiskolai hatóság. Tanitói test illet. Tánulólf érdemaorézata. A fiu és leányiskolái as ismétlő iskolává! együtt 1547 tanuló látogatta (a pedig 739 Irány és 808 fiai
magnarkáink" szoktak külföldön a világ gunytára csinálni. Már ismételve föltettem magamban, as itt sabreplő nevekből égj „gyönyörűségei koszorút" fűzni; de a lim-gyarl társadalomnak oly számos köre .van e vebdlg könyvbe, irt nevek által képviselt^, hogy! mindeddig röatelkedve tettem le a Col-lat, mely a „rováit írni" készülic
As sdelsbergí régi catippkőbsrlang mfir pvizátadok óla ismeretet. nl|ianieu»baUéu fa isin eddig fölfedezett (Öliratokj közön a legrégibb 1215-ból való E régi bárlaug hosssa csak 1189'6 méter hosszú; nagyizorli Intvápit Bjíujj a Poik*folyó földalatti Ubml:se és el-tflbésp; a természetes és a!mesterléges btd ftjöttp; a nagy Dom, medret Nrptun-bár-laugüak is nevetnek; I a mesierségos karzat. A barlang többi ráaéj ősik 1818 ben ffipöale fel Ö t i c e' ,L u k á o sl kalauz, mikor Nándor trónórököa fogtjdás íra a barlangét tiastogatták. Ea üj blrlaiig résseib Nánoor — Ferenci József j— — Mária Anna, — a Kel vár in. főjicrfmig és egy oldal-barlang'
ezlnlriktit és asialagmit kép gyogÓbbak a János fubercieg nifilytt csakia külön engedél gátliatni mer. A barlang tö KiFerencz József éa Ersaébei-bárlang kívéte-16|?ol, a bol n kalauzok osup in ftlearín gyár-teákat visznek avilágiláaáJ lyák által történik ugyan Mha füstölő, da olcaíó ols Pálnak.
A cseppkő képaődéseli 'nevet viselnek s a legtöbb jaBemaől. Á legnagyszerűbb li íliégfi t a legszebb a függő i ti . E bámulatos-cseppkőképi 5 tor boassá, 8 milliméter vasi élfltnyiro lóg ki a falból; barná éa vörös saegélye g ttot; a függöny fehér r ulmoeaa terméaaethlek*
Otszáanegv\en méter rltng szijáiól, feksaik a 18-44, hosssa AVI,
Őd4
a
és Eraxébal, a János képezik. A sek a legra-barlaugban, yomáu láto-részében —
— I- ■ — — DV.
al ézteariu ^yer di a vezetők jm^ csökét haat-
saet féa
őd^
fi 0 !
áaczi
láil áa tna|
valami kétatán wn valóban a Kálvária, evű az tálak-ény 2-88 mé-
méter saéle^ örfl hullám* i pedig bá-
olságnyira a i slarem \ *aé naságn pedig
13)27 njétér; talaja égyenei, kŐporral be liinlve ; mennyeseikrő| csillár függ alá, aáyik fülkéjénen üde tisáta jris buzog. Már négyven évnél hosszabb idő óta pünkösd hélié-jét| nagyszerű barianaünnepélyt tsrt>Ji,|fél-űgyelőság | öt-hnteier pmber. tolong ilyocikor a |aén barlang küjöníple ágaiban; a táncz-teremben pedig nemcskk víg sene és tiáncs, de babaó tör u folyilű E ntpon tízezer ate-tiriogyeatya ttáyémm nsgyoMiak a astatalctij titok ésIsstalMmimk ;J iTbelépti díj idegenek rjécsére piak !kgy florín, míg a mezővájfoa és •környéM lakossága ini yen látogathat ti as Ünnepékr ssiéhelyire. ]
An ujabb időben j íok tértént a barlang Izépitéaére : á régij fal|f jcsők helyett kénírel-mos lejtős ultéeek késsjMtek, melyeknek oldalain; véafal vagy vjaskb lát 'bídzédik, az juták kőporosrs'lettek s|igy szárazak; tiz áylóta pedig ej y jkis 'vaspálya 2268 méter Iiomdi yágányí in' tolathatják liiagukat, a kik áfár-jltáTásnai jkiftradtak, p smejl o módon bakit a b trlnng felél n« hetik meg. A mfső-yártsbó a MHangbozl reaaw, pompátijn Ité Mit áriypkon útu osk i néliády száz lépés-uyl bowzrtj sjígy valp )an fölösleges tárvas-kocsin 1 aj|atni odij.
Vi laliány|mor v« ig járom a epdda-tzép b itlkug | foWósóii termeit, karaaiaü, mindig Gájjdaínuaaá gót dolok ntgymarű ÍBa-mdlánk aJ melyet cadi is bábé-korba kiirts fül idegtij tovisUi. -4 Mikor fogja áriért ja normán f juinnk ujak izedíjpizét is tenni, ia i nt aa a atrákok ak Ad iltbefgi barlang eme-lMro fi rdbottak; i
P InicOnd héiran r igvogó fényben juisik ni Adi iliergii bantng; de, a ki behkflóan iyánja tanuimáinoau annak osodáit és: sá-mrtala iiu óhajt nöiff Irködni annak sáén-légoin ari ne ilyenkor jöjjtto ide: uieh ja isfvsj, |a fánnn síjt né; a tor is ea ünnep n a inpidőbarlaanok jl«g-ínrWysiiy JŰttpUfs.T
i^non ftoíkélyezők mebbik ében
4) A nagy kanissai polg. isk. iantaetű Itt által falai i*lt leányok ssámága miaiss téri engedéljlyal{nndasetl rendkírflli tanfolyam értesít/je. A tantestület megbízásiból saerk sasi ette Uejffmann llór tanár. Tartalom: Egy 'pár szó a leányok kiképsaleté-sérőf, Uonmánu ífórtél. A reodkivlli tanfolyam keletkénásánek ás fantiállásának rövid történnta. Tnnw, IMI—82. tanévben. A tantMStület. 4- Lmbynövendékek névsora. — Zárszó.
: — A p«r Laikus vagyok ugyan, mindamelletlj tudom, hogy as utezai por, az ember egésBMyái illetőleg a legártalmasabb tériyezók egyike] A por as, mely évenkint ezreket üz a Mroaokból a fürdőkbe. D« nom minden|u ván ason bolyáéiban, hogy « por elleni sterül'a fürdőbe utásást haaználjá, már pedig eaek megkivánhatjik, hegy a per elleti oly ufiéakáááeek tétessenek, melyek, Jia a baji ugyan egészen nem mellőzik, de ast legálább menleuMÖsen enyliitsék. A por elleni nincs mis szerűnk, mint av öntösés. Ha égj? fdegen jön 'városunkba s kérdi, miért nem iteazQnk valsmit e rengeteg por ellen, mejyj mindet eeyesnek Egészségét alá Jueft^ ugy jazt lehljük; neki, hogy nálunk is meg tan jbonosit^a. íb Ooíözés intézménye. „Aber nráfet mith p ur niioht vrie? Csak itt 0B-j latunk néha egy-egy öntösŐ kocsit s llyeu — bs jól vágynak értesülve — as egész várók ssámAfs csak kettő létezik. Eme két ko<4 koránteen élégaz élénkebb utcsáknak kíeldgitő uiógűn k>zé«ére s étért ke'.I Bnálunk ii meghonosított Dntöséai ín-t é síim é n-y d i le z á r t" naponta tudja ls-Uéi mily ponin Inyiségeket bessivnnnk. Ha tuárjníuoieuck lüvös üdítő léta taroink, tétetlek meg Jeglább a szenvedő emberiség javáfa az, bogjlaz tlctlu járhasson, Anélkül hogy a tabksopőt «Uja ás t ateműve* g«t azeme előtt aelljen tartania. — Különö. son érezhető a por által okozott kalamitás aaon utczákban, melyekben jelenleg épitke-túseir vannak ocanalhan, igy például aa is-koU u>czában a koösiutat jelenleg 5—8 centiméternyi vasikg porréteg födi, a nélkül, hogy vnlakincW |s esak eszébe jutna ezen vaamikép ttgaani. Ha még hozzátesszük, hogr ez utczálan ugyancsak as építkezés köyptkeztébien plyton fuvaros kocsik közlekednek, ugy nundenkílelképselbeti, mily kel-íemétességgel llir ezénikörülmény olyanokra nétye, kiknek [ez ntetán naponta többazörön-kiiij keresztül jkeil menniük. Reméljük, hogy e nphány szó asem fog elhangzani anélkül, bo|r aa illető köxok; némi üdvös intézkedéseket ne tennének. (Mind igaz az, amit nálunk és más városokban a por ellen felhoznak, csakhogy olyan városban mint Kanizsa egVi egéss visvuctékre volna szükség akkor, mikor két-háróm hétig eső nincs. De tudunk inl)j olyan móipt, mely tűrhetővé tenné a pori, *ha a hástjuhudoDoeok volnának legalább annyi figyelemmel hogy házaik előtt maguk öntöztetnének napjában legalább kétszer^ —
Sserk.)
' — Féayes enkfivtf tartatott e hó 29*én déjelŐUJl 1 órakor a helyb. isr. templomban. Giűnajit Alfréd fiatal kereskedő vezette oltárhoz Dobrín Irén kisasszonyt. Az esküvő után kiagytzámu rokonság az öröm-szűlők hásábaU gyűlt össze,'hol dúl lakoma volt A fiatal már eete elutazott
— Énekes Deák-ereklye beküldését jeísi öy őrből L in ezer Oyőzfi ottani bérlő. Spanyomádból készült vívó-kard az, mtlylyef Deák [Fercncz fiatal korában vivői tanult és melyen a gyakori használat nyomai-láthatók. 1A kard markolatába .D. ¥." belük vannsAo jmelssve éa spanyol viaszkkal kitöltve. A nádkard már 14 év óla van Liüczer bitókéban és a tulajdonos esak most határozta el, rjiogy ezt Inegőrsés I végeit a nemzeti mweam Deák-szobájában teszi le.
— A PetOfi-aaober érozbeöaléeét Bécsben befejezték ét most as vyé* részek ösfze&llitásávan foglalkozunk, mely munkálatok befejezte jután Budapestre száftitják A talapzatnak, él a lépcsőknek nsgy gránit köveit már a] Petőfi-térre szállitotiák és a talapzat faláUjUsát megkezdték. E munkálatét körülbelül 3 hét alatt teljesen bef*> jetik.
A vtlláti éa kösoktalásűgyi m. km. minittterlum részéről esranel kftsbim tétetik, hogy na állami laniló- ée a tanítónő képeidébe feéwn felvéM végett kötveUenűl a ftntneviDuál' Itoitiasteriumhot benyújtott folyamodvánok figyelembe nem vétetvén, vi««ísaküld^(net||; minélfogva utasíttatnak as érdekeltek, ljogy kérvényüket as illetékes kir. InartlQgynmkhöt nyújtsák be.
. — A király KUsnartoabaa. La pisik légküzö M)bi saám^au em'iknttük, irj4 a8~-nfl, tnanrint 5 felsége a király a kíimartoni katonai alreáliskola megiakinté-^ééejő junius! j2B-án, A várva vári örömitap fölvirradt meg)|énkre éa Kiamrrion stab.kir. városra, mer 6 |a fejedelem nevezett napon reggeli 7 itirR porcakor megérkeaeU a gj^so^rtn^bWnrtLi vasat anáraavámi állomására. t) Ifeiságe kívánatára hivatalos fogadtatás nemi volt, mindsaonáltal ott volt megérkssásktr tőméitEsterházy Pál htr-czeg m|spás n, Simon Ödön slispáa, Qrűas ner Ferénct ttmnartnni polgármester, Faludy LQrínca smdnbiró, Hérics Antal oinfalví plébános át ons. képviselő, lliután a király atj mnljtett |e»nroltak mindegyikéhes néhány nyjájaa saéá Utéaett, — kíséretével együtt atj ott levő utífari kocáiba saállotl t aa egéss utbn aa adagjjüiekcMtl nép sereinek örömrivalgása fcDspjt egyenesen a katonai alroál isfolába h»|lslbtt, 1U a vendégeket aa intést! nqvtndéksi, ■ámsssrint 270, a tisztikarral éltkön fogédmn, Ezután mindjárt mtgkez dfldöU a vMtlAt, mely kitűnő btzodyaégoi tejt as inlÓMt áUtrovalóságánU, annyu^ hagv ftltimt nem csak teljee megelégtdé. «ét fejezte ki] de magánpénatárából 400 fríot ia ajándékoccjttUiután mégadiss- és torna g^akórlatoiat^megtekintette volna, — vifaa. ren éljentéá kptMi tmenkettsdfél órákor meg vitt na inUttAl. ö Msége asatia vissaa
(mM i HÍNMVW áHömátköt., y |m|.
m wnfc AM yytilrti, kik ml m+Htrnémkrn tafwk (u | felség itoik. KmmIíi; f»! k«r*eeg faopia vnJ saiválvns ^M^d^ ereit. ásatás naéig Kltva <\|a» ftiMfte fodkka BVájaeaa soá-
; tente «b«k • iátUí4 énUIMiéaM aNkfti iák vitaeayniak fttiöi, Aat IMnIi wtfaa* • ttW kanon s Mmtitg floMabu ;«JukioY — dm áelog rmo a vám^gjré-ptf t — Oj arap**tk< • Boaroa t árosa, épttl-•*t?i}-e V - Mikor árti U I kaeeánija ét Uai asáaná luttMi Ufogedására Urmu-\mr Mikor fcMaát 1 kSrsoegságSTcl » beeaélfslstt, MiikOtboti a vonat í-^iÜU e I t'ehége eaou Matekkal, melyeket ik ismátvlt: „Küuiiüíiüin, igen szA-H kaiNBaf, a öép éljenzése kötött U Mf*U koup&jába, ée saidén már a vonal «*g akkor U kihajolva saivéljt-•mi a bueauköeaÖDlátekel. Mog keli
«>n>It(<máuk még, tnisaerint Ki*- ét Nagy-Hertáuv, mely aüsségekbao 0 büfén jövet ét mtttiel utazott, ia lakosság által szépen reldisziitetett A hátakon minden felé nagy yiuíBŰ lobogókat lengelett a lat»u saaJlö, utoíy lobogókon m|d felirat volt olvasható i n^ijeu a király I" A vtsuli állomásiéi egé« Kisunuiotiig, hogy por ne legyen, gondosan megöutöaték az Qtal. Kismartonon végig pedig a rend feolartásáre az örik. I üt ollóegylet ügyelt- fel t képezett torfalat.
A budapesti országos kiállítás
(F o I y t a t á ».)
A fun többiek be u előadván azon jobb indokokat, melyek kívánatossá teatik, hogy aa ország k. városában minél elfibb létrejöjjön egy nagyobb szabású, leliel6leg telje® ét aéltiálatea^rondaie^tetéggol rendezett orsaá-goa iöarfoükiállitátj— és a melyek alapján isméibe! ni véljük, íltogy azt Nagy méltóságod ia hivaláaoa buzgalmával ét a hazai ipar (Igy . iráut lépten-nyomon tanoaitolt meleg Ugyazo-rnMével támogatni kegyet loend: — mielőtt kttclmfliik részletet előadására ét a tervezett kiallitáa módotatainak vázolátára térnénk, riekook némi iudftkoiáaául it röviden olő-adandónak véljük a mottani tervezet eddigi előzményeit. *
A Budapesten tartandó országos kiálli-lá« etzméje az orta. m. iparegyetUlet köbölében már í868-ban megpeudiiietett, a mintán az etzme aa akkori kormány kebelében meleg viszliangra talált, —_ sót a, Nagy méltóságod rezetéte alatt álló minisztérium aa előmunkálatuk megkezdésére 1000 forintot utalványozott, befolyátot kormányféfíak részvétele melleit aa előmunkálatok részben el ia készítitek ée at Nag) méltóságod vezetése alatt tálló minitzterinmltoa fel is terjesztettek. A kiáUilát 1871 re terveaiotott, ét pedig mintán akkorában inkább a világkiállításoknál követett rendeoési mód lebegett a tei vezök szeme elolt ée milán aa iparot oeatáiy kebelében a keademényezéa és öneegoly eteUemo még nem nyilatkozott oly erőteljesen, hogy ily vállaikoiáara képet lett volna, mát rendezési tiód akkor tsóba sem hosatott, mint aa, bogy a kezdeményezés és intését a kormány kesében legyen, — a eltet képeet a költségek fedetése is országos eszközökkel történjék.
Hágától értetik, liegj a költségelőirányzat is <*zen alapon történt a mi a dolgok természete szerint már magába véve tetemesen feUtóktette a tzdktégesnek mutatkozó kiadások összegét De e mellett a tervesők ko-i'-.bon a kiállitás kerete it miudinkább tágult, u*y, bogy majdnem egy millió forintnyi ostkudget mellett mintegy 300,000 forintra irányoztátott elő a kormány által iedeaendő hiány. A dolog ezen állásában, a terv kivi-tel- egyelőre elodáatátott. Időközben lélreiö-víd at 1873-iki bécsi világkiállítás, a budapesti ortzágoe kiállitás annál inkább letűnt a napirendről, mintán as \873-ban beállt nagy k«>/gazdagsági válság anyira megbénította az iparosáén tetterejét, miszerint ily nagyobbsza-btsu vállalat kezdemény eséséről egyelőre uó •em lehetett,
Azonban a k iái lilát atOkeégének értető még ama nagyon nyomasztó iparviaaonyok küzepetlt* it folyloootan erőabült aa iparot osztály kebelébea.
Ennek kifolyását képette azon tény, bogy midőn 1876-bnn Szegeden egy taerény-k#rU teatulet oly kiállítást rendezett, melyben való reaavetre aa oraaág minden vidékeinek iparosai felhívattak, — as ortaágoa magyar •paregyeíület buzditáen ét segítő köaveiitéee folytán a főváros iparosai éa etek példáján
txámot mát ipari központ iparosai is igen ikintényee Btámban resztvettek, ugy bogy kiállítás majdnem országot jellegei üitütiJ
fc kiállítás nemcsak erkölcsi, hanem anyagi tekintetben it teljes sikert mutatott fel ée bizonyságot saolgál tátott arra néave, bogy as önsegélye* társadalmi tsvékenyeég — legbiz-leeakb tényezŐjé a sikernek, A szegedi kiál* b<ás csen tanulsága még nagyobb ée tteljo-mW mértékben iemétlödött as 1879. évi
i •aékeaíabértán kiállitás alkalmával, te igJ ■ oda étlelfidtek a dolgok, kegy a bntat ináj . roeeág, melfröl JHÜS ban i«nki még fe'tételesbetonek sem tartotta, bogy egy bt(l budapesti kiállHáa rendezése ée a koczkit^ átvételére csak részben ia vállalkoihatnék, lamaa bátorságot maritalt mind alt emlitstj példákbél, mind á külföldön — jtUtőhöseM Nérnetortaágban rendezett omágeé kiállító tok kedvező eredményeinek lálá.Abúj — Hm| aájárult eb has hogy az iparosság aa állán résééről méltán várható támogatáson kívjll I— a tett tanatzlalatokíioz képest -r még egjj igen jeieotékeny hátaimat tényeső köaremtil ködéeét. illeiőleg támogatását U méltán teái mitáaba vsketőnsk találta, 1 I. i ifővárottt mely mint a kiállitás székhelye, kÖzveilenH ét közvetve igen jelentékeny előnyéket élvén a kiállításból — ée azért eltő sódban ér4» kelve van a kiálli|ás létetitéaében.
Időközben a budapesti kiálltáé eszméje foí] Jrökb
_I_____H 4»FL
Itavában tartott kösgyfllétén fttár bivalalot
a tzogedi kiállitás dta folytonosan napireoden maradt a hivatott aaskkörökben, jugy hogy aa orta. m. iparegyesület 1818. évi májút
kifejezést it nyert aa iparosok ' azbri óhaja, misserint Budapesten minél előbb reodeatee-sék agy oagyobbteebásu vslóaágoi orstágos iparkiállitás. Miután pedig az 1870. évi pr-eságot iparoagyülét épen a etékeafehérvári orazágot kiállitás folyama alatt a részt vett közel 600 azakteatület egyhangú óhaja gyanánt kimondotta, bogy a budapesti ores. kiállitás mielőbb, lehetőleg 1882-ben megtartassák, ée bogy a keademényeeést a gyűlés as oras. magyar inaregyesülettől várja; as egyesület minden néssdelem nélkül hozzálátott aa előmunkálatok azon részébet, melyek bottsabb időt igényelnek. Behttó albisotteégi tanácskotáaok tartattak ée tüzetes tanulmányok tétettek ez érdekben. Egyee igaagató-
tági, illetőleg albisettaágitagok meglátogatták ét alapoaan tanulmányosták a klllölai be-eonló kiállításokét; e mellett tüietee tanulmányok tárgyává tétetett aa ujabb időkben tartott kiállítások aaervesési kerete ét be* oeatáai rendtaere, a kiállítások taámára emelt énületek szerkezete és költeégvslése stb.^A kiállítás helyének megállapít hatása végeit megszemlél (ettek mind azon helyek, melyek a kiállitás tartására oombinatióba boahatók voltak. E mellett épiléeaek réeavéte mellett az épülelek és mát saükaégletek iráut tervek és költeégvetéeek dolgoatattak ki, egy ásóval öeeaegyüjteteti mmdason anyag, melyre müktég volt, bony a kiállitáat ecyfelől a lehető legnagyobb rendssereatéggel és czél-tndatossággalT mltfelől a kootkásatnak minél osekélyebb mérvre való lestállilásával lebeasen létre bosni, — a ennélfogva annak sikerét minden irányban biztositaui,
(Folyt köv.)
A vasúti uj menetrend.
ftrstlai kinj
I.«/B4cí^lielyi -Bena. 1.!
j (Someb.) | 10 6. *> pJ 11 A I P-Ü SSU
l>) Barcs- BSss-
aMjr 1.1 1;
n. s) Dpcit IVagcrhof 1.
a. o.
W) Pncarkef-%ai 1.
Kaalsaa Érkezik I Indul
mí;^
II ó. IS p.j 3 óra IjdílliliW
11 d. |J>. (aa. tí IS-
I káerk) II
4 ó. 11 p. • ó. 15 p-t reggel
11 ón I II A. 6 p.1! íjjcl'i 6 4. 27 pi « ó. IS M reggd (•a- r. Itl kinyWI.)
1 (J. 41 p. 1 6 M Pji.d. a.
I 4. | p. t 4. iS p i u.
10 4.10 p. 10 ó. B0 p.; «to 4 A. 81 p. 4 4. 67 p- rsggsl (v.*). I
Iá. Wp. S 4. I p. reggel I á. 14 p. I á. I p. «1. u. i (SS.V.) 11 Ó. 15 P ÍJJ.I. II 4. 10p. I
vegy.lvQMt
vegy. vomt
vonat
TSgJ.VOMl
Tsgj»teeet
■tokveeel 0MITNÍI ma TOaet
gyoei roeal
«W>. WMt
np. »eest
Felelős ssorkeestő: VABOá LAJOS. Tárteserkeeslő: HOFFHABfl WÓB.
NY0LCZ ÉREM. BUDAI
, 1U4Ö o—ö
Rákóczy
keserűvíz.
vsfyslaietrs 4e jÖTabtgjélif v4i*B>lujrt*t * mt< WU
ly ■■
Pirisban. dr. Tichborne tanár által Loadonbsn 4s
f jsr orss. akadémia általBndapesteMr; -atokssl ; ár. Bar as ts talélyi ' **
tartalma folytán klUelees aa smássUSi sssmi
tanár áltat Mlarksebva, dr. Hardy tanár által Párisban. dr Tichborne tanár által Loedonbon si Wbb orvosi tekintélyek éltei kiváló nagyLitbioii-
bántalnul ás Wielesl nshésségnél lsg*iksres»t»t>«a slkslmastatlk a igy mhiden más vissk aaSBstt mint IsgetlaySsb kiválóén ajánltatlk. Kafkáié mindnt gyifyttertárban fi éméftü-ktrtiktdiibm, miadif fim Mlllitl.
Mesterséges ásványvizek.
K^xWikesOkthablI, BellertI, Marhbadi, Marleibadl, BUInl.EmsI;
afjffc áeree/vleet mifnaéslésre a legpeatoeebb yeyystmesássk essriat kéeiitttk. A ». st*t^fM 黫.ey*Usk slé^yH slesástf mltéseker syyesli tartalsm, roeMlbttlttsá|. kelltmes ts. ias teéetas tartalmuk kivettsstábsu,
Utasításokkal bérmentesen ezolgálnnk.
Hölle, Pietzsch, Fleischmann és Társuk
Krti 1-4 Halok gyára
■Ma^itf eal»lfj«at 10; -áai. MT" Vidéki tttfétfésoá tttánmu ssaálriWsft>4
1951 jttám Í8|}'2 májai 8.
2307
«k 1882 Ap» il 8-áp*
Árveréki hirdetmény.
A akanizss! kir, trvssák telekk- owtilv.n rássáről közhírré Rálelik, bogy Hoffmaan Aidslf I A I ÍJ. ele* U L II -
Árverési hfirífftmény.
leni 600 frt tők« 1876. január 18 tői járó C" kamatok, 4 frt óvási 11 vállóilij 29 írt 9'> k pert 22 frt 20 Mr. végrebajUs kárelinijft f 50 kr. jelftu'egí, s még felmerülendő kültagok iránti végreíiajtási flgyábso a fontnév yezett kir. trvejtk terflleláliea tartozó pa-osai 491 szik v ben A f 2891. , brsz. a j Iák VUmot tulsitfooául (elvett 6f7 frtra cetlit váltsál notelee ingatlan 18821
váltság
iptemb l.ó lÖTk napján dáleiőtt 9 ókkH Paosáo a kQaeág házánál Dr. Weias Zsigboád
■kfl-
msgtaitandó feulebb kitett beoiár.
árotu verés ■ Kió-IÍA-óiiap utján a-n ot
»kljsr ser ni

Ügyvád k Ősbe jötte mellett váoot árveráeen eladatni fog ikiállási ár a
rvaresni kívánók tartótnak a [beáe-ár t0|-át készpénzben, vagy óvadák|cá|jee papírban a jkikllldiilt kezűhez letenni.
Vevő kőtelet a. vátelárt egyenlő részletb^o, ét pedig aa elsőt aa Jogerőre eipelkjsdététől .aaámitandó nap alatt, ja másodikat ugyanattól nap alatt a harmadikat ugyanattól 8 alatt minden egyes vételári rátale as árverés napjától száinitandó 6> tokkal IgiQtt aa árverési feltétel meghatározóit bolyén át módosatok lofizetní. |
Essfi hirdetmény kiboosájtásávsl idejOleg megálbpitott árverési feltétblefi a hivatalbs! óij&k alatt a n. kanizsai kir.Jtflrv-Szék tlkkvi osstályánál s psossi kOsság elől-járóságuál meglskintbetők.
Az 'elrandélt árverés a fentirt telek jegy • BŐkOnyvcÁtUeo feljegyzendő.
A a árverési hirdetmény a telekkjri ha tótágnál kifügneatás, ugy paotai át aitsfin-saédos községekben körösés át kilOgdesttés t aa egyik [bolybeli hírlapban egy izben beiktatás álltfl küzxététetik. As árverét ibgsns-tositásával Fáuiáo Ferenot bír. végjeiijijló biaatík meg.
Árverési feltételek.
1) Afvorás alá boeiáttatik a pafcaai 47 tvalkben A f B291. Ima. a. Pollák Kimos nevére fölvett 167 frtra becsült ingatan. — Kikiáltási ár aj bectár, s as ingatlao tOsOtt egy j határnapon a beeeáron alu fog adatni.
2) Arverekni kívánók taHosnsk a 4 Sí Sk ben a kiküldött kesá
10$ át kétipám tenni.
8) Vovő
kőtelee a vételárt egyenlő irészletl ien, még pedig az e áverés jogerőre! emelkedésétől számi
nap alatt, a 2-kt ugyanattól 60 nap ^ ----
ki is el
beosár ies le-
ltárom sőtj az va 80 ilaltl, s
3*át ugyanattóll 90 nap alatt, mindeij e|yes vételár részlet után az árverés uapjá ól járó 6| kamattal egkütt a kir. letétek tárbyában 39435,81 sz. nTkibocsátott ig. min. Trefadei leiben megbatározott módtseriut a n.-kanij ztai kir. adó n int letéti pénztárnál lefíuetna bánat] éns aa utolsó részlegbe fog
A
beesámittstnL 4. Vevő tokbslépés nap ' 5. At ár vevő a megvet megjegyestetvó i, sonvitvány az
köteles sa épülotekoj aj bir-ával tűzkár ellen biijotliani. erét jogerőro emelkeflésekor ingstlsn ■ birtokába, [lép, — bogy a vevőnek veteti bili 881. évi 60. t. ca. intézke-
déséhez képest csak as esetben fog kiadatni, | ba aa árverés napiától saámitott 15 nkpialatti aa idésett t e» Í87. § a inlézkedéséusk megfelelő ajánlat mm tétetik.
A birtokbalépés napjától a megvett ingatlan baszna is terhei a vevőt illeUAc.
6. A tulajdonjog bekebletáse 'csak a vételár ée kanptaioak teljes lefizetéee után tog a vevő javára hivatalból eesközOltetni.
A kincstári illeték a vevőt terljeli.
7. A mennyiben vevő » árverési ((illéte-|ek bármelyikének eleget nem tenneJaWr-vett ingatlan isi érdekelt lelek báraielyik*-nek kéielméio aa 1881, ávi 60. U k[l8B. A. értelmében revŐ veszélyéro és kiltségére bánatpénzének élveeatése mellett njábh ár-verés slá bootáttstni ée csupán ugy bs-' táridőnek kilüáése mellett aa előbbi becaái ön álul ia eladalbi fog.
Ha aa ingatlan az ujabbi árvvéten. as olőbbinél nagyobb áron adatnék él. a vételár többlet aj mulaeató vevőt nem Illeti.
Kir. trvsiék, mint telekk. balóság «agy-Kanitaán, 1382. évi április lió 19. MuUján
106$ 1-i , I
A nagy • kanizáai k irt [ Itfrssbf* •elékk. ostlálya »ásMől kethirré Jl^tMikJlogy Ha* gyar Magdolna t Palgár Jdzfeítié, hagy -indái lakóé v^nfbajtálóball, 1«b JóuUl, mint nébai Major Aona prtJaöee végreliáfltást ^aen-vedő ntgy radei kkés eíleni 70] frt. flSkey 1876 április M-től járó ÜfioJ kshislokj 'JÍ frt. éé kr per, 6 frt fii Ur, fégrehajtás Kérelmi, 16'frt 80 ki. bebfléii, 7jfrt 76 kr. jelen légi, s juég fel^etjUleiijlp költségek, iránti
végreeejtási] Qgyé Irvszélk teraletál
szikiién A if. 1, 2' sor, Íl64[bl a. Hrett váltsá|( koinlst 4oé ff ingatlanok 1882* jévi s4enisoibni napján délblŐlti 10 lórskjűr Nai kOtségusk (lázánál jl"l|). 00vál He
n j a iént nemzett j kir. |ert«né f agy radai 162 |l>4 a hrsz. ra bncííilt
l.ó U-ik
r-Radán n nete Qáza
be|yelte4 kOzb j0(tév«|t megtamlaudó jnyil-
adátnijfeg.r
a Toueíib kileti beeaár. Arveimni ki áelók Urt^znajs a béosár
vánoe árveráeen Kikiáltási ár
10Í kázpéhebeO
vnAkápss pap|íban a ki-
küldött kőiéhez le enni.
Vevői kőtelei a yétélárt liárdm egyenlő részletben, j még ledig az elsőt |az árverés jogerőre emelkodésétfll scásiitya líj nap fdatt, a 2. az nkvanattpl jkét (iónján |tlatt,.ja 3. ugyanattól|3 hónap slatt mibaeij egyei vételár réaalet ulán aa iirvecés napjától számítandó 6% kamatbkkal egy Ott ia árteréei feltételekben meglalározott helyen és módo-sstok sserfot lenzsluL
Ezen' hirdetmény kjboieáiitávsl I egy-klejQlef; InH^lspitélt árverési föltételek s bivstáloS órák alatt a nagy-kanizasi kir. trvtsék tik vi otálályánái é^al nagy-radai laágánál niegtekinlbetők. Az elreudek árverés a Isfclirt telek jegy aŐkOnv ben fs|jegytendő.
As árverée] hirdetmény a tlkvi hatóságnál klQggee^ét, ugy a] n»i radai s n azomasédoa kOtaégekben kOTOd i et kifiig-gettlét és a liel\ Íh-Ií egyik bil lapban egy izbeő beiktatás által kOssátéjetili.
Aa éljáráa leljeeiiésére Biree GyOrgy bir. végrehajtó kiküldetik.
Kir. trvssék, miut tlkvi hal iság N. K*-nitaán. 1882. májul 17-én.
1063 l-l
kOteég elöljárói
500 ARANYAT
isotek annak, a ki Ketké logvlzf liaiseáUu mán nloleg fugfájáet vagy ssáj-büzt kap. 911 28-52 Kgy flveg nr> kr.
KftirilE JT. tí. kiérd, udvari átállító Mééllsi Béét mellett Koths villában.
Vsládj tuinOeégbeO kapható Nagy Kauizsáu Prááir Béla ur jgyőgyszertárábao éa minden nagvobb gyógy^aeftárban. Magyaror-ftzágháumiuden nagyobb fuazerkereskedéeben.
d d
U
s <o
— M
3 ;
á $ 1? cc
V fi ti
fii
f 3
« A I
S
C*
S) ^ r «* «
b Jt»
í -r ®
B "c ja
p SS
H Z
te-l o o
o
rt T3 -
« s
M tC
r ■ "" |f§
a
M Ö
ifi 2 ÍS £ M m
i «S L
H m
.If 3 <9
11- m JS
Mr M ff 1 8 r •e •o
tbl u «
Í?1 |s & © X> 00 •O %
jel % *o K s® J

* fi
lm 1 4 d. Ír fl
5 Z
1 " JS B
s S — * S N <■ x
♦2 5 2 If ö 2
— M Jt «S2'5 M bfi *0 m-a ' a JS
O P "O M ■r.r a "o > 9
S a ® w m fi ^ 5 na > •M fl
I
fi
r ü a?
Ml _ w
> ws ■ S'0 3
llf o>>« s * 2 ^ 3 OS
15 M J S- |

Lr*2 tí OS
|3 8 e B o B a u 8
NajHinkliit 2-ozer bojtakOslekedés I j
feénforrsis
VnraMil-ToplIeza. IIorváfországban.
Exen a Magjai] As Stiiyeroruzág jliatárniboi. kOnsl I kies vidéken fekvő liőfbírás éjredménydÜa haiználniol nyújt mindennemű kOfUE* vény ésj Idegbajoknál, AuchyloNokii&l én lde^bénulánokiiál. oldal és |haHháijtya gyuladások uííuil Izzadítsokiiál, gypkills 6h különféle bOrlietttoégeknél úgjy eeintén n iélekzés és as emésztő b/XTveknek köinnféle bajalná) A. forrás liő foka 45"R.
Távol nágn
a CBáktornyai
Jltól bediff 7
yuh 11 ti állojaiAntől 2'}t, Kréutz ée Kap-ronozattólj 4, a Zágrábitól Dedig 7 óra. Gelktornya éelToplicsa, valamint Zágráb és (Tiplim kOzütt társaskocsik kö/.|ek»*dnek Az erre vonatkozó OQeiwtrpndek a különféle állomásoknál!és Zágrábban az igazgatósáig! irotl&ttan megtekinthetnie, j
Ezen Kiválj minden állomásnál kjllön kocsik is állanak rendel*
J. !, i I
EgésiségOfl égalj, Ityönvörü itorjeaelmeB ültetvényeik és elegendő ibimel bei
^ kolflnfürdők pbrczollláki és ijzemeiit kádakkal, ugy színház, 3 ven-
Q
kezésre. v - - i s ^il^^Lr
■, S'/ámu mjndiMi kényolrmiuc
•rendezótt szobák, továbbá társas és
ilég 1(3 ésikávéjiác számos lapokkal, ángy gyógy teremi két tongorá-val és kfilcsOiijköiiy ttárraI, |naj»onkint kétsser hangverseny továbbá
tombolaj^tékol^ és tjáijijzvigiflmakkal.
Adolf.
gyógtizértárJ Orvosi I utasitákokat ad Dr. Fodor
1017 5—8
Feleletekét 6b mégreudblésüket tuljesit
A FÜRD^IGAZGATÓSÁG.
>
;xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.>
nton: <1
A i.-a','újhelyi kiáthtáion at s&p p; t arany dítxqkUvéllfo a löewrí áia'ai/i
(él jutálmajoA $ a na&yar íj//íjnii/(7%«rí
vi'
goznioz
amint a S. A. Ujhely.
szabad.|
agyar ipar ftMUtétééri* \diuéri okUvil-
^áínlAnráii
rouy cs \u^Btitiu gvmw
Mds, Zala! Egsrizfg, RllaizoUaf éa J Széchenyi kiálliiá^iko^ alafl dijakkal IfrtQntatatt
&jrgftiiy cséplőgépek tisztító és zsákoló készülékkel.
1(»0 l-f 6 Tj
vezérütynöke magyar
jfaHa legnagyobb és) dutlarU 14-HÍ Wfrirt, iittlUó )U ttáko vagy a nélkül, tiictit jában\ vágó m
osztrák, angoli francziaj, almenikiji M német metögakuigi liftpgyirtknak Rudnpent, üllöl-ut 25. ns. „Köatolek.44 ]
I AM^fliA ci
m teae /—í /Jo-^iV yir
u raktt'mil, at uom (sfé'ls^r I kitzillékkel, /ovó^'i JweM cjj^tö

lisáási léhéfi
vdlasiUf roHálf, iNlsnf seyfl'6 htí*S s#ef|ttfa#fa pfp'^ a Abráiott Arladynkak kMutra
XXXXXXX) OOiOC/^^OlOOlC

In- ét sabv'i'iust j. sUNfU <Ír..jt h ktdfa l|MBa éa Nnpealve
fiVj^íiw hnfíiitra keslaM á siilikiM s ■aiwalsaly i ójélmük etíllst/J
xéplögtpeil h törtk-uahná'
1804 m. 1881 mártina 17. 1069 V-k
Árverési hirdetmény.
A nsgj-kauizasi kir. trroák telek kvi otttálja Ml közhirrá tétetik, hogy Bük. Vter.d«l karM Uko. végrehajtatnak, Bolháii Juli ttrj. Saáb Jáaoaná rágrehajtáet asenvefó károeí lakói UUai 270 Crt t*ke 1877 i.nuir I07lhal. l-ig |M 10$, 1877. éri jtil, i-tól a! léfkíelWtáeW járó kamatok, M firt 75 Úri per. 7 írt 05 kr. végrehajt kMuii, f ii irt 60 kr. jelenlegi, a még fl|. merülendő kWtaégek iránti végrehajtási Ügyé-ben a íenta erezett kir. tBrváoyeeUi terüleiA. héz tartozó, karai 26. aatkfbió A I. 1-44, 719-18. inibiáw alatt felvett Bolháéi Juli C| Síéo Jáaoaaé tulajdonát kápeaí 640 írin bteciüít ingatlanok 1882. évi septamber U 2p-ik napján, délelőtt iO órakor Karóiban aköwég Liaiuál mag tartan dó nyilráooslr-veréeen Varia Lajos ügjyéd ktfzbonjöttéíe! o|adatni fognak.
KikiütjUí ár a íennébb kiteU beoiár^
Árvemni ki fán ók tartoznak a btxaár' íps készpénzben, vagy óvadék k{pe« papírban a kikÖllöU kezéhez Menni. T p? VeyŐj kötelei a vétem liárpm egyenfó rMaletbeSt még pedig aa ettflfc^az árverés jfgerfre emelkedésétSi számítva, 1 hó alaú, a] 2-at ugyanattól 2 hónap alatt, a lat ugyanattól a három hónap alatt, tniaftm egyei réeslet után aa árverM napjától izámj* tíndó 62 kamatokkal együtt is árverési feltételekben meghatárzott helyen ée módo-zatok laeriut lefiaatui.
Ezen Hirdetmény, kibociájtáiával egy-iánjüleg tnegallapított árverési feltételek a a líirataloeTórák alatt a n.-kaniziai %ir. trvezák Hkkvl osxtályánál, a a karoei köz-s*g elfiljáróaágánál megtekinthetők.
Az eli?ndelt árverés a fent írt telek-jegyzSkOnyvpen feljegvzendS.
Az ánwréai biníetmény a tkkvi haló-•ágnál kifüggesztés, ngr Karos a aaomazé-doa községekben körözéi fii kifüggesztés a hely boni egjjik lapban egy ttben beiktatatás által knazététetik, — aa árreréi foganatosításával Fábián Fetöncz bír. végreh, meghintik.
Kir. tíjvxzék, mint tlkkví hatóság Hagy Kanizián 1882. éri ináreziái hó 22-én.
Aa elad éremmel | ü«ate(vk a zala saar óegi ga$4a*%i kii llláá-egy értlet által lp»l. [Ab elaMntttítne^ litlntams HaáoeényUn. H4grt|d^egt Ibéa jajiini 4 áa.
IÁ mélyen tttatolt gpjákt molnárok. ka-rieekedők ée gépéi zek beoaee flfyelmBb*.
Vau izemiic i^cn tudatúi, hogy Mr-gyáramban ^yárijc It j
gép- és lit&bSMsijak;
vklamint forrasztott
Hirdetmény I
A nagy katiiaeai fttriló réeavéiif->.»r**itat a* .iltála Nagy -Kanlaaáti f«»l-<MUtoO é* íwtlirtoH giafUr«l<3l ét IÜ&3. Mi uiároalus l-tól 3 » * $ éM'V bérbe »Jj». A UérJeni -.á vUii^k'^^k kftldjék ajáí»lataiUatt • b-inatp6i»*ul AH áluluk ajáploltt 0»2 io^ át bexáróUg.C 6vi aug. i m 1-i^ alvilirptthoz, hol! egyúttal k l^rjtíl foiiétoléit is megifemerbetik.
Kflt Nniry Kaniziáo 1882. évi tuájus Ih'i 81-én. í 1054 8 3
\ naxy-kanlKMil fUrdti céftzvény •tárnaItt elnHke.
jrumiHFH Bi'Tiimiíiii.
111 MA Ezelőli« ^Szarvasu Ézólioda átellenesen,mosl' | j ||1 a délr.alfli (BkHrékpénztar (bazár) udvaii helyisé- j I dústartapnu raktáréi, mindennemű j
| §y asztalos- és kárpitos-bútorokból
1 le^finomahb, vulaminl közoiiHégeH min$8égböt a Ie((- j i olc^élib piyarl lirah mellett. S
Jr^vSzállodai, füxdöi és menyaH8zonyi kiállil iHok juÉ- ,K | nyo^n elfogadtatnak és gyorsan eszközölteljiek.
11' W^h' megrc4drtt$ckrA aiegnagyóbifi^ytlem fprditlalkl í jj
ír i BENEDEK SAMU, kárpik K
ibtíGoe^M^
mioden | alakban lijálam a legjatányoijabb árak mulatt: a iiegjjobb miuöiégért lyaló ki-zeaeéggel kapbáuik.
Ármig: egj'réizt az általam gyá|rtott ízi jak tninfrége az angol ée egyéb kfll-fiildi haaonn-ártnjánynyal a renenyl kiállja U addig Idámat árak ia Mi* meeett^lotóboakí k klilftílilöo gyártoitak-nál i igy biztonI remélem] hogy
íhns&i í^Tájr-tminyom a rnéhjn tiaztelj ;aadák,| molnárokJ ke-reakedök gépéijje i [által figyelemre j fog tnéltatátni.
S rám be beaw e megrciloléiért esedezik kiválé tiazteleUel
kruuHz József fia
1008 9-p jbirfjv MareuliUz.
| Árjegyzékek kjváiiatra bérmentve kQl-I dőlnek.
Bizonylatok:
T. Krautt Jóuif jia untak MucX'ili
K tnkr* grif Hmaty Vertre! nr nlli (őz«i<lrn«
i lámán OatAI raodtU tafutiott i k6h«jt<W)ijik káran! I buaiákt etán af4caU tOMlitnw nwwi«liti«li a 1 muá fMli.lt váaktauuMkJhMMm iuak*t fdflMt itiuliák imjibMJ b4$i » rurnuiiiitti h«ly«k bmí upig h-
, MWI rj.tk, h ttij.k miMMtlkU ibag/ 1 dh. M-! fmt-
tí• k&U»jltan» bMuultitltk. dlf »-4 umlLátil ívniuk mini kllAMIgjiártnúo} ■ fenti wtifrobu, i»rkil61 m«ft*kintkcfí.k U l«ij<»bb»n pániul |«iv«( i iöUl«Mác*njMk Urtiiraj [
K«lt Szllb*u (üoqiatjtnafj*) 1661. jaliiu sd-im. ;
RaK A|mIm arod. tiittjurtó T. Krautt Jéuáf jia urnák Alarciili. 1 Vm LáénMim biait «moM ura ktÜoL ál-ul«m telt táMuUláintl Kd6«tá« adni, mkxaHnt u rumé 'áurclt (épMijak btyta mrffWcc*déMm«L- kür-MMIUU
KllfljiÖ i Wylrtmárjyi ionul ii inkább •BoMmi DálU, n.lutiti ifit »kl|off h* iwjalt mümuIImb mB éri, "« yortó fcrttjüklMjI uiL mb VanteMk, de nem l»
>},.!r. r. w>wH4M|í Uo«rt ktltsui kénténénrl twbiudflUi j J i | I
Asm biitoiitáwili btjgy jövőben egén utlitcEle-cmtt Onnélj ingom /édssd, vngy^k ]
Kelt N«f7-B«jnntÍiii (.Somojfym.) 1860. din IO
; tiiitoitttiu BÖhm D. i- k. 1
I I j göim»Ipmtul»jdcnoe ésbéHűJ T, ffrrtuti Jontf jia útnak Marczáíi, !
1 A káuatt több lildbui forrLztolt eniakkej n*t yi*rk *l'**dn u#a jól beválnak, ugy hogy ml»-ieukineli tncleien mífem]njánl«iá. xi JörT,Í M?luégleUp)e^nlnte fimmtottexljekllen fln-wl fogoái jrno{mnlelnl ísintgyon! örvcmlek, hoft eien Munl Sjfnuiáiij OoiUk oly lűtúOSen mkernlt. f r Kúti Bábé Pnly, (Twjmegye)! dcn. 28-in. 1SSI- '
tintelattel
I , v| 1 Sáader •. k. földbi.tokoe,
^éraktár, Na|y-KaiJtiáa Eiatf Aleif fyertyi- «e pappaakyarei eráél « [Eitvla lene e gyinunun átillenebe*.
Katonai tanoda
Egyttveg önkéntes tanfolynni nndapM, Tfagy Kereaa>al<9ia 18.
Eain tanfolyam eaélja if]akat. kikmin-egyévet bukénteaek kívánunk védkoteleaettt i^güknaH eledet tenni, elókéeaiteni a raQkié-gei vixigálat letételére, mely által képzetteé-v&ket igaaolják. A legközelebbi ily tan* Alyam 1882. juliui 2 án vmxI kezdetét é* Ua t It ó u á t fog tartani. Hogy a réeatve-vok hiratáeolban gátolva ne legyenek, aa ^MRkáiok aa eeti wákhan tartatnak. A vízi-^álatm magyar, német éa horvát-n j dl ven ifhet letenni. Növendékek aaiu-iéawen teljes ellátái ée folt^gyeletre felvé* rétfak. — Beiratáiok aa ini^aet igazgalóiági ■r^Ujában történnek. — £rt*«tto kívánatra ingyw. AZ IQAZGATQSAQ.
1041 4-4
GUTJAHR ós MŰIiILER
102118-ao WffP-
Klh(í I)uilmpeh11 Trioar, rohta)i'iu«z és gazda|i&Kl gépgyáir iezelólt BR0GLE I él MŰLLER) o HargltbM közolóbe.', ajánlják izolW eMrkeaetn h jaíiíotl gyáiirányukat mint:
iprík t azdaiáo iza-
I11 r|«iraí
^l'j Íj!'. ■ _ . ij^Üiúi." fjl*^' aI J • I
fp^snr. . Lhmimmi^ < "1 Ki IflnlefliMéflek mai
C ^^ ,1 [ í »♦ f* ^ r.ok izámára;
ME^ Árjegyzékek kívánatra Ünáen é« bérmentve. HAl Gyári raktár J k<pviielMg Hagy*Iáaulzaán Bieninanii O. urnái.
ÍHHO ik é\ben 80.000 palack, INNI ik évben 295.000 palack lett elszállitva
INNO-ik évben NO.OOO palack, INNl ik évben 295.000p*lack lett clnxADitva.
CCCCCCCCCCCCCCCOOOOOCCCCOCOOCOOCt, CiCCCOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC
a j&mZí ered.oxi Siaa.g^r--vaxró^óto©jc %
§kuiün<>sen ezéliwrtt tolajdonrágnknáli fegfa, oly íéiiyci 11 kert mutatnak fel, hogy az elánuitai tetemesen növekedett a á lefolvt (évben ezen gé"
pekböl titok mint fel miliiö rzaz £61306 darak ke l el, ezi tá >bet teiz ki aa egéez rilág öeazei yzrr/jgfp gyftrtmánjábkk eáj| hármad részénél. Ekén áriáéi likért, Vg^JniSj
a Si nger - féle gjáHméiy ciílnzei ti FÍerlj< sete, tCkélete^t- ^ie és tartó^eóga idézte eW, és na már el van iimerré hogy aa ere> ul|WH Ali
deti HlNG FK variój:t>j t )<. alindru Iparöanál «• n i.den háitartAaban [kiváló kedveltiéglen réizeiüloek. Eien nj izeikezetü tipoiAlU íknynyal ||T fírfMJ
ellátott gépek sokkal {óbbak t-e e'4|bit-kiiélj (meljék iCvíd id'g alatt mrtaioklak Tán éa nzgy zajjalHéinakj) meijt j tzek ibha meg nem vásnak, tartoean, ffl Í ^ZWjR
állandóan, KninélkOl i kiinxty^ii doigotnk, ugy] li^gíy a Ugnengél/b avegf >gg izemályek ii minden ci íeetités icjélkiil használhatják. H
Aa eredt'ti Hl!NG£lk vaj jógjépekfiz itt lemáso)t vfdirgtrgfel vennek élláiVa a eép állványán m a gépezet karján ■ o»akie enftl ie> n| J^^^OEg
icutjielt'k meg. — A gép^k rei dkiial rlSiijjfoen i jiuég 4 Ugii gényebb által ie küin n megsaeitahotok, teljés jótaljáa jne lett, gyári árakon, hejcpkinii fmJr
Egy /ötén részi rí fizetmelleit maminak | | J| i^yi
.(Hvi-.a VEIULINGIQK U-iiél XttK) HaniKNÉD J AljU*^
1 Deák Porcncai-iérj 460. aJ. ötünhut fólej Mer Jj MM ^ 1 j| vj ^ ll'Hj ^ " *[} 1
Sococogcccooccccocx^occococcgcococcococcogoooooocoooooooooooocxx>ooooooo 5 0000000
Myeaiatett |
r41 s \* -
O- 1 I Ilii :
- - 1 11 ii :
w ii r 3 J? -2 c "o
5 ír1! í: ' *i illílj
• ö Iliiül
• r U. Ssf N -S •? f: '
n Ml Pl^ V 9 f flí J 2"'1 -•« ll --w «s?7 ^ *t
• ~ pH Í -1 " 41*
a öl? I
*i Ilii. |
sr rro i-t .■ . «■
Fitandk HeArik fiai ... cs.J kir. szab, gyár
Jiujl^igsburgban. Linzben, a Dana mellett
. i_ I ■ eiÉ^ÉÉt _ 1 1 1 eiiata
I ^P^Wy _ iw " -
fcük : vFRaNCK
I jlekelrőstíbl), logkitQnöbb, tehát legolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz.
2-8 kanálhoz egy uuiitVl Franck4átét kell Tenni, I ezáltaítápMóib, eröaitobb, ízletesebb 6s egéazaégeaebb kivét 1 nyerni' mint 4 i kasálnyl tiszta babkAvéból.
f Ajánlva fa jniijdlg friss minófiégben kap-
hajtó az ország 'éa város miuiiep íüszei- \| íj uciietkedúkébeu. |u v
IHHMH j 998 Ö-10 I . Lv
B-J.iJ • 4'-^- !••• r \ ■ m
Amohai AGNES-forrás 1
00
hazánk egyik legksénsATdúsabb c
savanyuvize j
kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztéii zavaroknál s a gyomornak az jideg- *
rendszer bántalniain alaptHó hajaiban. Általában a vizmind azon koroknál |
kiváló figyelmet érdemel, mélyek ben a am'ví élet támogatása és az idegrend- |
szer inilködésének íöllokozása kivánátos. T |
Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek örvend. |
Fris töltésben mindenkor kapható
ÉDESKH'm 1
m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszé jettéren. |
Úgyszintén minden gyógyszertárban, föszerkereskedéítlken és vendégi őjkbetí. .
1 .1 í i | 1
("fi J&i rí®
•u] pipii \M i
3PS|:
Kiadóhivatal Fieefeei Fnl«P kon>*k«iM kadáe*. Uitároakia Mim*, 611. saáai-
KiAtoetéat trák fcgitt éne I irt- Fél évre 4 fri Negyedévre f Irt. '
Hu4etmény «k : ft hasábos petltsor tgytter 1 kr. tlbUaOii hirdetésnél 5 kr. Ri lytfdti 10 kr.
ÍM r : P 1 • | - j; • I | <r Jf I if j| II }}"
Nagy-Kanizsa, 1882 szerdán, julius 5-en.
MEGYEI éh HELYt ÉRDEKŰ \ Zalamcgyei Gazdasági Egyesület <s a
MC6JELENIK HETENKlNT KÉTSZER
^MrÉMkUM Írod*. Déliiai takarékpénztár jépütet 10. se. fa|uárbt|titég. Hova p lap szellemi részét' ilietS közlemények Mljwidfik.
BtripMlL letelek e*ak ámrt ' ketekMI fofttdtata* 1|;! .^Hiratok vítaza atm küldöttek-
írlr —i
KiiIttér: P«til«4r» 10 kr.
FOL4TIK Zalám<■ g
SZERDÁN (FÉL (VEN
a i |k(jZgazpásag|[ LAP.
J ! M í I ! ;
m Ug;yvédogylpí hivatalos kfl/Jonye.
ÉS SZOMBATON
EGES2 IVM.)
Lapunk t.r olvasó közönségéhez.
A közuledí uj f&lév alkalmával tisztelettel fordulunk olvasóinkhos, hogy lapunk njtógínditáaával a küzjó előmozditátára irányzott azorAny torok véallnket, a^cllenii éa anyagi pár-to lá sukkal támojg*titi ^h előftzotéaoiket megújítani méitóataaáatiak.
A „Zala" ftnnyibjan előnyben van a megyében mogjcleilő, de a legtöbb vidéki lap telelt, hogy politikai tartalmánál fogra jogosítva van politikai kérdések ;tárgyalására és megvitatására, i igy lapunkban közvetlenül nyilatkothatuuk az ország kor-máuyzati Ügyei felett a közvetlenül ítélhetjük meg ások helyes vagy helytelen voltát.
Kijárásunk és elveink ismereteik í függetlenek, vagyunk minden irányban, megmondhatjuk minden körülmények ktfcött as igazságot. Felette állunk a pártoknak s mindenkor a higgadt mérséklet utján haladunk.
Feladatunk legfontosabb része, küzdelmes munkálkodásunk legfőbb ert*je odaf irányul, hogy a tői vény-
* hatósági és helyhatósági ügyekben a szorgalmai, a helyes és lelkiismeretet vezetéi inegltooosittaiték, az ok-tzerü gazdáikódát érvényééitessék s a pajtáskodáa, a corruptio kiirtaasék. Ki o nagy de nemet munkában ae-jgitségünkre kíván lenui, as tárt karokkal várt vendége lesz lapunknak!
A ,,Z a I a" o l <5 f 1 s e t A • i ára Lgéga .évre 1 . | . . , 8 frt.
• Fél évre ... ^ ... 4 frt. Negyed évre . . i . . . 2 frt.
Ai előfizetési pénzek leguzélsze-rübben poitautalványnytl eszközölhetők.
Az elősetési péntek a „Zala" kiadóhivatalához. kQldendők.
Tisztelettel
N.-Kanizsán június hó 20.
A Zala tterkcQztőségc it kiadóhivatala.
Az országos fparkiállitásról
A mióta alkotmányos jógáinkat fin-ssanyerve, ssját felelős kormánpinki intézik belügyeinket, nem volt eset rá, hogy e gyakoribb kormány- ,mintnend-szerváltozások alkalmául a Jégrohajlóí hatalom képviselőinek programmjából hiányzott volna az ország adiAépesiégo emelésének hangzatos jolszava,1 a nemzet közvéleménye mindannyiszor a pasai Ipar megteremtésének követelésével válaszol t e phrásisra. At adóképcaaég
qmeléáéból
egyszerűen az adók rendszertelen és vég-nélküli emelése lett, mert a kjormányok — ki vonná kétaégbe jóakaratukat — határkőtnkftn kivQI álló viszonyok' etilen-séges befolyása alatt, többnyire bevégzett tényekkel kén; szer öltek számolni, ezekkel szemben pedig a rendszerezés helyes államgazdászati. politika követéie kétségtelenül a legnehezebb feladatok eg\ikét képezi. A hazai ipar megteremték vagy ha ugy tetszik cjnelése és szilárdítása is csak kegyes óhajtás maradt, mert a társadé lom, a melynek használ, több politikai lap hirdeti különféle változatokban, hogy par'amentanp, felelős kormánmai biró nemzet^ vagyunk, lovonja köveitlcez-t tetéseit a hangzatos elméletből ésj úgy gondolkozik, hogy ha a kotmánjy minden jogot ssját kezeiben összpontoeitot^ ve* gye ki az oroszlánrészt a kötelességekből is.
A társadalom áhítozva vájna a kormányok ipsrteremtó tevékenységének kezdetét, a kormányok pedig f&tjalis megnyugvással lesik, niikor következik be a közvélemény áramlatában az a fordulat, a midőn sejteni, sót belátni kezdik^hogy as ipar emelésére irányzott ^nosgalom vsgy tevékenységnek nem kell) szükségkép a kormánytól kiindulnia, élleijkezó-leg e mozgalomnak csak akkor igérhe-
ákararabpiti
tünk élűiké »ességet, ha annak a társajtyloi i Ielke«ülMégében ( gyökeresnek, 8ieieii isére, e pillanat is kezett '{és p ;dig gyorstbbsn mi it kött ezi remélni
pzonyaipik k lettflnlq Ul iá.
Aj Ke
és 8z.-Mi rvárótt rendezett Viiéki kiál
liláSok ftVi'c ndotcs tanukágot szí
arra nésve
sánsk érze volt, A lz< és erkölcsi latilag gon azzal, hog; szükség, a Kaiban kö
a mely az
zálai omoly
állítás
elé, mert
bejkövet-- vi-islfvn
skemóten, később
Igáilat tak
hogy a magyar (ksádalom
kezdi, hublr csak ösztnnszerüU
részt, a nii a köt lik és siet kimutat hogy 0; kö^ebségét A fennebb említet t eje leginkább hazafiad Onne-
knerni azt reá hárani szándékát, lelni kész. állitások e
pély, a második a ssflkségessck lifolyá
g is, fls-eleiségból il Icomoly ek megfő vidéki ki-
a harmadik már erédmény gedi kiállítás meKli pé I an> agi sikere után minden gyakor lolkozó hakafi tisz ábsn volt már csak jegy kí regre van mely a nemzet iparos osztá-ipont futólag müköuó, |de már iolébredt e 'éket egy górzpontban egye-jsilso és mi ident magához vonzó jrilágitó tornjul szc IgáljOn annak a tűnek vésnek, égboltozat szét szói i csillagai-
nak miude i irányában! koressé működé-
sének, ren
leltetésénekl alapföllételeit.
A szí keafehérvár kiállitái azért lett
eredmény,
mert köztiszteletből Illó el-
nökének tzemélyében megtalálta azt a kimagatló központot, a mely köml cso-portosulvft, az erők szétforncsolásának lehetősége már elólegesén kizárva volt.
És n időn az 1884. étté kdapestie tervezeti országos kiállitás érdekében megindult mozgalom elén ismét a székesfehérvári kiállitás ^szteltéi nepszerü elnökét' Q óf Zichy Jenőt látj ik haladni, jnár nem >s puszta rrményket énei, ha-nem jogos alt bizalommal tekit lüijk c ki
„Zala" tározója
Lenzállt ti ntp..?
Ltatálll a nap, nyugvóra tért a madár, Bania-árayik bóritja be n batárt, — Htraa árnyék, aötét ború, búbáunt, CmIík lányka, óh beh sokat E»ougt«m én Miánad I
Titkolta^, de ballt a kttuyem eleget, Höídott mi vem sok-tok báaatfella^et, Mert kié volt ssivtta miodto véreséppfé:
......Hőíelen lett! — — hogy as Isten....
,....>...3oká...«oki éltesse!--
Éltette még! Hadd éljen a csapodár, — EMUt is telve as ürOmpoliár, s! ,
Mi esi temet bármi telté sainültig I — Barna ftlbC ? MüatfelM : FelMSe it íötéilik I —
HsM ank van I Bánat a saemfildftje, TmiAb* ketten járónk jöyíré; — íkM'fgaágatk egy sírba van letárva, KsKm kejtoak, kflnyek küsdtt Zduni a (nlAit 11>— — \
JfirM.
Egy különös vita.

á Markait ét nj»njöi«nft B í e i 1 | t-ftttkt 20 év éta volfpk Uiasak és ká-feeáatktl méaáteAU a béke és efjMtértAs páálijal áiiitetták kL A marqnis elUtil rangét viaeis a kadetrenél; tM báttnága, at távaraál ktUtwe f^leme, a váraekaa
pedig szigorú trénjeinél fogva áljalártos be-esUlisben részesült. 0 nem volt éppen kedven, nagyon -it csüggött elOitéleteken, érzelmeiben ugy foglalatosságaiban notljodikus módon járt el; lakásában is minuen Inkább példányos, mintsem kellemet subáijrsserü-'éggel haladt; — neje tohatem gynnitott tetteiben olyast, mi littlcnségra mutatott volta, ét ht nem it játstá a itenvédélyee szerelmest, mégis {eltalálta bonnpia gyengéd állandó barátot. A marquisnfi iy férjnek volt teremtve. Bütsko születéséin, fsigorn altpssabályairt, ketelességhiven mindett meg* tett, mit a társadalom követelt aj legkisebb réssietekro terjedő pontossángal. Ugy látszott, hogy nem képes e szilárdul alepitott egyhangú csendet valaha megzavarni. Lel* keik harmon^kltak ét egyenes, temmj felháborodásra nedi képet jellemeik pgvbel voltak olvadva ét ba Hint is fél kdatük [olykor né-setkülOnbtég, csakhamar ismét egyesültek.
Egy este azonban a tsinliáa és egy rOvid ebéd a«án egymás mellett idlteH a kandalló, áttlleuében. ^ mfcrquit ason giiinute* rÜlioz hajlandón, melyet oly aoV|»on íiass-nálank mát ét osak ritkán aajátí iSnjt iránt, Udetége és szénde pUlautásai f«sí< tt, luelyek 5t oly sokszor megbájolták, — p fiilom iít-lé*ét as OltOták megrálasztásában, mi 6t d-jegyzésük boldog pillanatára tmlikeáieti — fejezi ki aserenott sivánatait.
A marquiün5 eaen dicsénltét sSerény-tágtel fogadá, — de mégis ugy, -4 hogy ujabbra ingeríé.
Utoljára elnémult a társalgás át beszédes gyengédség lépett annak helyjébe)
Yéfrt a párbettéd ismét megeredt azon ttivéljrssaáfgel, mint as as o'y iwvümtengé-lekre kOvatkeani szokott.
„Kedvet n6m, mondá a nwaqui^, mily irigylétra méltó a mi torsunk, nwly már háat év éta boldogít bennünket]^
9tm b agy érsek mint tel nemeti ba-rátom I De boldofságaakból m%l|i hjáiiytik egy lényegtt pont
,Tttdom: egy kép, mely Isi mU4 tgy-másrt emlékettei, egy gyttatli, tgyOre
kOse kellei leid- ét erényeidnek, tem 1 (mii Ittt kexeit gyengéden
bekOtre. 1 'melytt mi I^en it lej i í u n k k
im vtgtok még uegy akornak minden háiti én sem vtgyok még erjdk még t rég
Cás hivatva van len küldeménye*
jloiiki, hogjj az iás nem tnozogh pélyességek! éa ti
érezzQk.i hogy e kiáll! arra, hogy a Kecikemé tt, Bzegjjdcnj és Székes Fehérjárotti lovlbh fejtemet^ morgalum a czél elérőének elaó gyájkorjati po^za (jnlát képenizb
jjlcrt jiz irfut legyen;titttáhin min 1884 ikijttr^ágos kiálii-it többéj n Ikfllsój ünnp Qütetések szújk —} fájdít fám nálunk nagyon népszerű— korlátai Itözótl hanem annak első soriján pyakor lati értékkol kel) bírnia, be kell bizonyítania nemcsak azt, hogy a magyar ipar-osztálv egy|f lapjai, az egyéni ügyeaaég-nek n|i'g'epó, vyaktan bámuiatos, de a IpgtAnb ecetben gyakorlati haszonnal nem biró mértékét érték el, hantjm azt is, bogy az ipnros osztály ÖMzeségélen, tudatára jutott ama^, hogy saját bollo gulávának elet föltételeit Uol [kelljen se-rc iie és hngyi a társadalom fógyasztó Osztályából | kiindult. mp|zgáln}on( saját maga és hazája jól felfogott jérdokeinek szempontjából, miként kelljen a gyakorlati megvalósulás állapotához ejjutniJ,
ipar és társadalomnak lelát egy-iránt ki kell venni részét a kiáilitáa kö-tességeiból; Iparos Osztályunknak különösen őrizkednie Icell attól, liog\ a fősúlyt amaz ominosús magyar különlegességekre fektesse — (kulacs, karikáé ostor, sal-lángos kostök, lei varrott szűr ésj raba) — melyeknek a Ifüfföldi kiállitátokéi is csak phiai: TOk líí'iííí., itt-wak az sincs liai em meg kiállijásön oly Mészitmé-ékkel bizonyitbá ja, hogy a kor Unomi^lt! szükségleteit egs vagy más irányban' tjsak ugy kópés kielégíteni mint azt a kfilföld pjárai teszik ma. A kiátliiást látogató közönség prdig vug)is a társadltlnm vpsárnja meg a kiállított tárgyak közüli mindazt, a mi islés hasz-
inkább ét hnogr hon pedig még kell jelennie e nyekkel,! a inel
iJő&sojg ragm aiolidilái | szem pontjából ki" tt)nt<|tésrc méltó 69 ez által jntalmazza mjeg a kiáiil|6k ál^ozitkész^égét ét ösztönözze ókét a toijábbtörekvés és b'ala-
dis4
Csík a mi dón az irányadó körök és tmiéaólt ily modornanj nyilyánnlú tevé-IwnyMgéi r-:gistiáljialjuk,, ajkkor mond-nujak el teljes bÍsalomms|, pogyj az igé-I nek {megtestesülése már csak szidó kérdése és talán jogos büszkeséggel mond-llatjuk ,el egykor n)agunkró| azt is, bogy a nálunk negindaU és — be kell valla-; tjunlt — eddig helyes mederben haladó mozgalom volf az élsa, a Vely s világ fflaiq megnmtatla, hogjj az; ipari haladás m tőkélyetesedés 'nagy kérdését a tóke-■énz mindenhatósága éa d gyári termelés ellenére is egészséges irányban lehet jiiegoldani.
; A tókepénz hatalma jé* a gyári ler-tjiclös! I?
| Dzek tisztelt olvaú más rotásrs iarlpznak, de mielőtt alkalmunk lenne a férvezett iparkiállitáscsarnokaiban körül jfezetni önöket, még I erre nézve is el-Miotjdnnk egyet mást. |
1 ' Nagy Itttián.
Késő vezeklés.
[Mias Öregség n|ekjt lagbisto-s a b b jele?
Nem ám a rosz mg, a rost gyomor, a fehér fa&jszáJ, a ctúz, | testá fogyatkozások, Ue még cstk aa tdfl aem,
Mert hi*z ma máij olyan gyorsan éltlnk, liogy mind eme felsorolt kellemetességek a lliatalságnál ép oly sOrln eJőforduluak, mint áz időseknél, *öt bitQttyos fogyatkozások még gyakrabban.
Hja, a matériáimmns hódit, t mióta aa [dasmények egymásután tünedeznek, rohamo-taiij síttOnk az élet rvöipöreit kiaknázni, nem gondol vt meg nagy doirén, hogy a visz-ttaélések és mértftklejlentéj; mennyire al> tonjpitják érzékeinket, b mily gyorsan megrabolják aa élet legédesebb örümeit it legin-gerlObli bajaitól.
Db kedve-iMgssoriiá)
te még eti k harmjncznyjolcz tsraslt ssám
jlá'sx, ]ta ---------ttÉ
még as if halmozva, lOleg eb] dogságot.1 „Oh tkkorl p mMgil
barátom mily szórendéit voluék 1 ha ezen áfdá*btn -ésspsühvénk ok nyugtalansággal I 11 no az egy-
rendijét! ét ntketk
r'eu évet \ te vtl el vaj-y Orag, hihe-hajiott bol-
1 gy egyetlen gyermek dig fé'nüuk kiellent csekélyebb eset e'rab k kelltntlena J LOisn c k 0 118 angyalom mai dilit j 1 ilfuvalkodva. H*á r 0 kettoMel 11 r as egyik megliali előbbi n}i gtalanaágna esnénk három gy rmekünknftk kell lenbi hárjtm i u a a k. Qzerelem é 1 aemmin s< m szabad kétségbe ei ni.
Vwé l>an mondá « mart] nist Ivogi á slf< rjét áifiltlve, to oly tQ isii daloriielje bangón l>etsé|st. horv Ttncaj kmn«águuk teljefeués^i 51 jbittosi vtg pok. Azonban, - la án jit júvput, bogy három finnkntl; m pitsuk me j nertnotéjét.
oly kincs ilvoezithoíni.
hatvanezer frank
évi
kou.K ] teljes |müna ?"
LTfoj om báratom I Asonbi n tt gyak fel, mi adunjk mindegyik gyehntkQi ktuk 10,000 {frankot U| y nekünk eeak 30,0 )0 1 daradna, tai atm rolua elég rangunka t ft De a legi [Ssebb 10,000 frankjával parthiet e inálhatna."
alHi ek esen tggédát, kádve legöregebl katona lesz ^t ncaüul esetre te(q szabad elhantagoln
: n'ondá a mert a Mlléú az t. Igen,
II pedig
tartással
5 nipsof és bízóén kfedr najdnem zavarba kép álla-
inct ne-jOvcdel-
n tartanu ÍJ jé
t elfiíéptotésá é» nej racirai tlég bitélein vsjn, hogy a ml
eiu? A semmi Ixfgy tat-tsuk j másodi-
kat a díb tmetikai pályáh aiki pzenj kttfi ke inindenhoval elvozjat ét a reá fordított Löltségeket basiwta nseti vissza. In taUt már kétűben Ukerttft hylagUlan-Mg^lal w ávtUtaai"
LStép, édtsem 1 de;mi tOrtéóSék a leg 6ttalihUkknl;?^
LAb — kedvet uömj ina | — ót máltai lavagnjkk szánjúk.i ~ Én barátja vagyok Jt iSprtóriiiak. és Imid uí az Ifjú lovag egy ben|nfeníhurával mtgajá|idé^<izva nem fógiw bái; ja Lat 1 elicsélét trigelnLT
• |kABén!Rimmá)ta|lov^g?|Bréille-II0 * 111 ej ur. 'N< ro, ssavsmrajl EUue sohasem ítgoa bileegvet iLu
Í.Ho|jah 1 Asszonyom F Ezi valóban a I rend iránt a legfuycsijnb ipákranozok a, [ét ín ellenateitvét légy Jily nemes t iránti mely ei64éinki vi teségét ét ostágát példaként UeníéiuW élé állitjs, egv ilj híres társulat iránt mely as orttág le^ttkiutélyestbp ostládjtinalB nyílott dicső-aégte jeél pályátJ — meg nem fogléstom."
I BtJnsm! sb nem advtrias, nézetemet makifenaznak njnpyarázn'ií; kulónnen aa izléa dojga, ét én éol atem adim wleegVezéaemet, hogy as iép náijaiadík logifjutíb nnm máltai lovp|i| legyen.
Asnotijaro^ ha éHÍ u olyl akaratot mint 001 ast fognám mondani, hogy a házml iának kell
vok éu vágyok törté*
ni mit in akarok."
„íuaonj uram, hogtjj eejr a»a akarata nady fontOaságdal Űr, ba gyermjke 'ortá-róljvtn szó J db a»t befogjaíláltiijhog}'egy aulának saava Uem elvát*bdo. Ai igaa, Oh a cpwlád fnje. ün az én iérjem, db: nem pa-rnnbsnokom és bii nem ftr»rö(tort7Ígb'an la* kuifip
LJaji Utejied I Igéti, asszonyom I én lúdbm azt bogi fraiu^kprazaebaij, a világ legktilOneáebtt^rtzágifbak áJt^k, hol a f?r fiu la! nót j kagyia maga feletti urátaodni, de at na köVBtejésb niem ldltet extna|-aganliatf.
I „OuííéiWi uram dám pánáBtkodltaiik IQrélmem jfeldtt. Ön egji jhuzkmllah sok ke-mrijy ssatat inté#tt lítzsáit, tiüjkrancaoa, bizijr^ sem, vttli még eM| étjmeát íme ex-trajagansttk njonl ét mégis tmlzérte jósa nabb vagyok mint Oa." |
.KltáMri vagjpk H kfllOods éllílát be bMHtAaUtf
v
.A bizony itt ék azon szende türelem* mellyel én oly «ok év ótá, úrias vitelelél, véfínélküli büszkeségét ét!a kellemetlen hidegségét a le^kíálbatulankbb férfiúnak, kit vafaűia szemeim*elijtt láttam. — elviseltem."
jGj, asszonyin, [nswonyom I Ön tltal-raömet ttizpróbára leszi Én tObb igaztággal viszonozhatnám, hí»g) kérés férfiú vuélt ne-lie^ebb sortot mint éni étl^ogy tz, egy neme aaiérdtomnek, niiuerir* unalmas pedanteriá-jáij, haszontalan kifpzelméin ét prozti ba-morán tarelmemet még e| nem vesztettem."
'Is'enemrel [iuráml KalönOt valami egv ssarnokot áldozata felett panaszkodni Jiajluni. As jBgéss világ csodálkozik állandó-"ájrom felett egy iljy odemttleo lénj iránt. OtLliid, makacs, bösziké, egoisziíkus 1 BiHn-cstjím irég elviselhíieilenek, kinteljes kényszeremet bieguntain, ös én érzem, hogy le-Iie etlejn volna tovább is egy ily Onbgnl é'ni.*
| .Ntgyon jól p*}, attsonyom! — na-ibajl akar lenni ? .Xiyán«ágom hasonló. Oa elattem gyűlöletes,I'On kia, vitázó, makaót I As élét az On oldala jmtllett pokollá válnék reám nétva. Én ItOnond^k mindenkorra tsö-vo kezfetflnki 51.u I
gJól van, ursmj végezrük es unodal-imát sjrásriyáat é« váljunk, el.
•Igtn ', asszpnjiöái 1 tlváláal On meglekm elégedve 1 sieiaégammtl.*
„Én nem kétélkedam 1 Isten jOnnel jurkm 1"
nlsten Önneli asftonyom I*
Ifi _i.ii *
gyorsan sl Ifitek választva, dacaára is tatlik kérelme, la dS barátok fáradozásai j&ti a 'lelkész tanáesiaak. Sót a nyilvános boiiánvtől való fél^etji tem bírta Őket meg-téríteni.
|gy lön e|jr kottta, boldog mtg tem tafl 1 e-gság a feletti
61
Irlgv, liáro.rn itág^mi « e 11 g y e r m e*k bt ído fritajáhal fal »l Ida.
1UUI Mihály.
ZALA
rm
th M
Mart ft
atatatk«t*kv —|<
WiwBiil*
f' i r
in
ftkn
140 ttttl
R li WiMlUfti (Miik M Otm. •éfot^ • Jékatak oly méfmi, mint iga ián imm|«í „Hmi m m tr«g* a ki l^iá tm * ImWfctL btnetu a ki T<f blMÉMi m i lirboe 1
Aa •njptg bhiniitt ]•(• M)W M|nni |l niwlu b|Malr éijük r*jl mj vili IrmIiInIII, mindan
aptopoa náikli elkezdünk a Mttimmí.Víá# is » utál g—deleiével lépolódnl.
rtítirMM megemel, éa így •»» kVái mh, kén*felen ri|fN
(i)il«tuif>4 titilumáftul tMií, bogy i hívatlan,
ft Wrijfllvö Vetldég Ui(fpl»t i tt Oftgtég itt
v«a
8!a rnelj báeba • aord vendég heköl-ifiatk, annak ablakai alatt é| kVritéte mögött teiud g) ak rabben, gyakrabban Megjelenik m öregeég ! tejtettvéra, ii még widoMbb baléi. A* ftubmli aat akaratjuk;- illft^ri megtejitk, wui' M • lépelödéej éa foglalkotáe ft Ullliendótág gOlldole iával.
H« «kv alttá böleaek akarnak <h tn dunk ItnniJ M íiy ".Iliiül bódétok 1)0111 épen kÍÍ»Ógt«0 Hjtl.lt Ilit lift — lift lillllxi ftftk roiidén j vnn ft nlii|i, liHiirfn kell 11
ftódnia li 4*it*gnie * nyoiuojiól k nélkfl tookííl Atomi axon lapokban, • midin fogyóarSk jobb táplálékot követeljek, « midőn ft |f(|p|i leat kéttaarate11 megkívánná ft jóllétrit /■. h kánjaimat.
S lift halálunk utánra ia mdii meg ayugváaeal gondolhattuk', hogy elmúlt tutik legalább tnyagi kárt tanainrk notii ftkos, t hogy édueoiitkrOl leltet aénnk mér téfcfl aeerint gondolkodtunk.
Fájdulom ftt étt eaénám épen niuot randin, én i)«m t«|jruk meni • nyomár ét tr.Uk*égtfd v/iló reltegétlÓl, mindinkább ko zohídö lelj04 munkaképteleneégrm időjén1, baiáloinia pedig c«ak i)i|oi|joUi' riilriiAi •a), lájdalotamel éa tíégyennel gondolok flMretleim miatt.
Oh! lift oaak agy kiaaé okoaabb éa goudoeabb latiam tolna I
Alanyiig utiJyaii a«ép Oattagü tökéin éa birtokom látatna mái I •
Vagy flttk annyi ataam ó« eióHátáeeml IMI tolna bár. hogy életemet flilil korom b»n buioeiiatiam tolna, ■ midiin aa évi dijak n\l mekélytk.
O'il ujny könn)en éa kényoíninaon tfzoihellow v|)iiia atofetl, • m»' ily ttjdalmaa tüprenjeavk liülvotl milyan boldog Vagy lag . alább 11; ngmjt labaluék I
' Da inoadliftija ft tiaalelt ovtió — mi kOsUnk nakdnk aa On magántiaaooyftikoa ? Kk éidakal aa?
Jgaiftd vfttt jó olvasó, d« iáid, kft aa ember >B"i«oc«átIan, lagalább saftal aaarat magának liiaalkadni, Itogy tBeroitoai'iilonn^g4> bfil fagftlább mátok baatnet mariluidt.
Mari at ambor nam gondolja mag, hogy mát káráwél még nolnt tom tanuh, aankt. Ontuagutikiiftk <1 átélni ft |ng)c<-a"i abb Mftlodátokftl ét fá)dftlmftaftbb Upatsiftlatokftl, bogy tftl«mi kavaaftt okuljunk belfilc.
Da ftft t'ltulá* fájdftíod) ft lagtAbb am bbmél két5n iéikoaik Aatán mag agy má«ik okom ia taft. M/ílránmi olégiÁtfli ak«iok adui 0 vftlttmáaommft! i/oa dőrék ainmrr^k-1 ntk, kik olykftr«ftlykor élfttbísloaiiáara látlak | ifti t kiköt én niindauynyitaor lüdiigeu a 0t I bbonyoa lonététaal KtaaiiottMra al.
K nyílt vftllomá*Ml Wcaánaloi akarok kérni l íHlk tlóitélatoinéri, melylyol irántuk' ' viieltattom, a uon UlaUao modoréi t, malyfyol ókat magamiól Hutnaitutiftm.
Kalon&ttn ogytöl, ki akkor o'y balga fejeimet minden áron ráakadta beatéini, bogy, gondoükndjuiti Or«g nnpjaimról a kínok én oklftlati rg «$ tárló liwgiéggtl ajiót inu-
tfttlftU).
Vftlftliámrtaor «aft>Mulm jut aa ft fájó moaoly, malmel tftobáinból tároaOtt, min dftonyitnor atíttmbo nyüalik, t lm tftlálko-•om vola olykor, mindig elpirulok a taég) an-Mi fordítom cl arcomat.
Ő moat jó módú, aót gaadac oinban mig én gonddal fakasem éa aggodalomoml ébtedak.
A napokban naouban már nem karfll-kattam Ki Iakintatét. Egy hát kapujában agyaaor ouk az<;iub«n álltunk,
Szolidon ktftaOutOtl éa,.magaaólitotl. Nna uram, mfgbocaiaion, bogy még agyaaor m**ga^ólifom, do létaa én {juuok el-lanaa*>nv<* dacára ágy érd< klődCm aoraft iránt, „'tivm óh«jt»ná l'ialotitftni Órrg napjait.11 „Már kori" aokajiém ttjdftlmfttftn. „JSVi.i Ué*ó. Hm On uom oly öreg, njig Ottan étot még!"
nÜö*b«t%*égeiíu tannak, molyok miatt fel tom vonuénok többéi .Unió botrgtéftk ?" £io*ond>am néki.
9lgaza Mm, mér kéJi, — aolmjtá —' látat On, lm otftk (uumiiioa tagy oegyvmi éeoa korábfto.,.11
Nem liagj lam kibaaaélni, i'lroltanlitm. Mott nyntánotan kérek tólo booaánatot. EiimmilD, liögy nemoaitk udyaríatlan, da egytoeramiftd oktután ia voltam, a bogy I ft milyen jéesirfl, megboeaájüml' nekem, é$ én magam ftftk > okn I
fiolán Sándor.
taultán ^alfégt Ug«i tfbijft
Politikai szemle
Aa K|;ptaml Aa #K~r* A
kérdét
r- Kjt 1 * ewnfrroftlft tagjai aat fognd'áh, bog) neméi üljék el titkukat. Ilégia tfttéikualk Lap a moly tudja, bogy mit oamftJ a ftNilaia'ii. így aat fttvaaaiftk. Ingjf n tttknatil iW ftléaMieu aam foAlftlhoaotl ••■pán fúriue itftawkkftl, loati $ imgykovih mh ndistét mor-liék aa agypt«mi kérdéa raodaoMén aaékeégta randatftMi) ok míndoa pevjft tol. Kiliiiíbaég eeok a katonai m«*g tftéláa ét • pfcaftgiak ollon<lrtéeé< iHetfilag 'SiáeeM. A Hfíimitfk eiombee kéaftT-ketmányukkfti ao olUit néaetekai A t—ltrtftMft taiaH»ftkép»oi ntljéiil titntáaa
1'
aaombftto* keadódútt A ftftk daiftlüoiával, éa ta ftlkftlftném. dóeág tNUfttnoftoit ft atftltán |oÉajft^ aktft Int moutmélétért. da oly tlapaa.Tkofy Cgyp tom tebtaota leltet iaaíét t/Vrök tartomány Kbtmu ft lakiultlboft aa a uéaot ii;ilténaíl bogy IWyptom nrivltogiumftil M dlég Mekomed AM aaftládjáaftk adott Itrmára ala pitaui, Kanom bogy a aaemfldée nomofttkütí terméitotéfteh atftbatoaabb méglmlératéta állal kftJl elérni a kitttaOtt caélL A ootferoo Üft ft aaftltáu jogainak aiiamtréiéji' kiéül pamaoti pártot ia ki abftHft elégit«ni, ott merve aa olókolók gylléaét éa irtaidévá aa eilenórdk áa at agyptomi kormááy tmoaiát ál agyptomi liadeer*g jOtÓ tsefttLéUft nálvo vatárnap még nem kaptik meg m uta aitáat ft nftgykOvetők, do ugr léji^k, bog;-kedden ott ft pontot ia eliatéftiéjf.
Orotaoratág magat^iíjUáról aat írják a vVoeaieeiie Zoitong'-nak ^'étervárról ICgy iráayadó államlérli a kovtékf»ó • tan vakkal jolloinoxto aa oroea kormány egyptomi l'Olitikáját; „Ami aa egy tömi kordáét illaíl Oroeaoraaág o»ak annyiban énlmtlÓdlk mennyiben TOrükort/ág vau t'ÓMn. TOiOb oratág tlég totűlotet engedet! niéij At, ugy lumy a mttulmán alomnak ayukat (alá taló leqoaakoíd^aétól uom kell falui,! aom altéi, bogy • tOrOkOk elnyelik v ^ébalárokal Oroeaoraaág nak eaeti alkaré utéjn arra kell tOrokednioi bogy Aieg«aabaditaa |T0rOkortaÁ got a nyugati baiuíiuak gyémiég)ától.
Aat ft birt, bogy Ang ia iaiuét feltaéll tolla Franatiftoratágot a Imávalkbtáara, mag oaáfolják. A franoiia kormány í nem akar eletigotalt beavatkoaánt, da Aupia aaOtataé eégéról nem akar lemondani, e|t a taOvH téaot a mié! aaotoaabbá akaija lenni, minél talóbbeiinl, bogy a oonferrniia nem fogja btlyeaolni ftaolmgetali beavalkoéátU továbbá aat it leméli a francaié kot mán), bogy ily taoro* aaOvetaéggol vittaa fonja lartaui Angliát aa Ónálló aetióiól. Aa aa aaarne, bugy barmadik, eÓt negyedik batalom it otttoiiok at aotióban, komoly lárgyaláa aládiumába lép. CNaatoiatág té-atéiofct etm tllentik. éleiét éa Üiaokowiit albitaláta jó Imláat gya-koiolt. Vorgea ideiglonta ooatul meetto rotnÓ ntaaitáet kapott. Katéabé fonfoe (Igyak fOlOtt kOavatlonill Arebival lártyalbal; a lonioi Ogvtk foloii Frauoaiaorazág a porta aOavt-lilétével alkudozik Aiabival.
A jun. 12 ki tavargát áldatataiok mánia e ooutulaluaok kulatáaa n'apián bárom-aaáarft rug. Etoknok legalább itlt európai. 40 auiopai ember boltteelél megtalálták é« 72 aebotUllot kórbáaba •/állítottak. A meg-, gyilkoltak b'guagyobb ráeaét nem labatott megtalálni, mert aa arabok a teogorbo dobiák Őket. A rendóraég épOleiébon lagalább 40 európait mé»aároilftk 'e a a*endőr0k éa a koltloaloftot aaintéu u tongerbe dobiák.
A Inzadát Itvtréia. 0 lelaége, mint a kivtlftlot lap jelenti: orlnbuigi báró
Dablrn Horniann (áboreaoroagy éa taarajevói parancsnokló tábornoknak a a bjiiafliuí ét eretogovinai oraaágot kormány i fBuOkéntk, valamiül báró Jovanoviot látván áltibornagy, dümácaíai Imlytartó éa tárai iiadparanoa-nőknek, — • felkeléa leklladéeére nebés Vr>' aaonyok kOtt kiválló tapinUttnl! I4tt iiléa* kadéőeik, ftomkQlúnben a felke'ók kibékiléit kOrfll átértett kilünfi érdemeikérl, a Lipót* rend nagykrroatjét a hadi ékitjnónynybl dijmenteeed, — éa Imyarelieími loivag SobvV txer Lejoa tezérkari ttrodeenek a u eaora* javéi fónad]>aranc4Uokaág vezérkari Iónokénak ( oaen ftlkftliuaaáftáben t kivákképan a feUraléa lokQidéaéia oa^lba vett rtndaaabá-írók fogata'oailáaa knrill kifejlett kitOnff aaolgálataíért' a 9. o»*t. vaakorona-randet ft bftdi ékitmén)u)al díjmentotou adományótla.
Különfélék.
roktaj lelvén U kr. MeUaa Míbély 90 kri Mualftjr I Oomalln 20 kr, Naár La o« M kr látván W) kr, Kevitflfik óa 10 krj •91 kr. Tótk B0 kr. Márvéry íamalbi |0 kr. Balgk latján VI kr. OtanáMt 4 írt W kr. ~ A §96, 901, 917, 913, 01 9, 911, m, 924, mf W, 911 éa 929 aaámu gypjiMveken negya. Btábly ílyörg; teeeprémai. UoMflgyWó oi gyOjtOtll
Kenete y Miklóe 6 Irt. Káodai Jd Itám (yulft 9 Irt Üe'ák IA hi íiábtír I' Irt. SsOet Akoa tt frt Oyulft J frt. H N 10 kr. M. V. metil Jpaaot 10 kr, Ooadi MAlvi
* 1 frt Korpády
Méeiely frt. ni
40 kr
Hoot Pld 40 kr. ftumplor J W 40 kr. Ba-liigb J( aaef 50 kr. Mprenea Oyule 60 kr. Uoroati f Béla 60 kr. Oláli JánL 90 kr. TéntJ ajoa I frt 50 kr. iiukáoéek 6 frt Tatéul lámuel 1 ft, Kováotlmrw II frt. Ta káoa J, taef 30 kr. Jákói SaiU'.l 60 kr. An fal Bél oly 20 kr. Bttbó Káfolv í frt. Vár-ktnyí atván .111 kr. BalaeeJ Kálfán 1 frt. BzlWe Dániel I frt Mi Qlior I frt. Por-dán Jó :t»'f I Irt. Aat Károldné Ijfrt Oódo öábor I fri. Fiijet Gábor I frt. Bakó Imre 2 frl, J 'éatvárady Jóaael 80 kr. Cbép Lajoa 00 kr. Kováot Oéaa 30 kr. Baabó Láaaló 90 kr. Gy rfy Mórioa 20 kr. Ifegy Lajoa 20 kr, Fa tgó látván 20 kr, Kálmán Jótaof 40 ki> Fa; Imre 40 kr. TótlJ Jóxaf^f 40 kr. HaOca , ánoa 60 kr. Hyivi OáLor 5» kr. Btu kot Jé; 01 40 kr. Halom Ádfm Ü) kr. Bor vátli M bály 80 kr. Btalar Lajdt 60 kr. Ctepó )dOn líO kr. Doifijón Ifárton 60 kr. 8«auó Jábor 30 kr. Homogy Láaéafó 80 kr. Tótli Jfván 80 kr. Ooldberé Jakjab 80 kr. al Fraodziaka 80 kr. L. Ármin 60
áOaftoliftlel

ftaém. kOatádéiftáerai
RomhiiI kr. II
20 kat
kr. Hadon Janka 10 kr. Bt
10 ki*.
kr. 1 Kr. Öia g)üjtéi >0111
litttebt
tlááalji &
Iliit sara elent]
dák ellj utott
réatt It ima m uiiveloti lenyeli méoyo
ton Bóaa 60 kr. ller Hobi»eba Adolf 60 ki
j/leld Lipót CO , Kitin Fű top Darun Maii 10 kr. B|uon Km ma 10 n»n Klameotiu Kloihcbn-i Bóta 10 B*tk Maroift aleter Aladár b kr. Ht'oaet Gyula & A 878. aaámu népiskolajryUj-í Irf. FőUaattg 421 frt 199 kr. Taljte el maradiam lek. taftrkeeatf urnák •aolgája Sváb LajoaJ r, k. tanitó, pfua'árnok.
fenyeget! A
52 Irt 50 kr. -en bratró bolonyai áll.
amgf veaxélj
jftl mléte
w»k
ina a taim altit: Cpen vel|flk Keaallmly kornyékén t pbyllo-konetatálUtott i Hogy ea mit t tudja, a kinek alkalma volt
látni I ogy Frandaoratág pbylloxoialtpte vi-
J vidék, ga 'ági torlllatéoek nagy alkalmaa — é«
— Kid tolt aa utoltó oapokbankét-eaor, a gaadák állitáaa eaei int atonban n^m; ártott aemtáit, a aa aráláa mmt eddig rftmél-ték, jó arodméuyt igér. Aa idén tálját talán még aam oáaUlkoaik a atorgalmtt gasdft.
' — XXalAIoxáft. Kg) kOtbefttttléabon réeaoaOló derék lelkéaa ball m'K Kefttbelyen juniut 27 én délután 79 évee ko^ábafl .v4a-elgyengOléaben. Nagytágot éa fBtíéatftlandó baeéári 8vtatita Károly, liabóti apát ée koatbolyi plébánoe volt ^t, kit a kOxréatvét giaért ftt OrOk nyugalolii lA'yért, a ki taljat életén át aaertteinaméltó tulajdonaival a jók bectOléeét éa aaeretetél nytrtt meg magának. — Aa OrOk világdtaág fé-nyoakedjftk neki 1
— A iiAléliilaJdwneiekntk. Zalamegye aliapáni bivaUlálól.f87t B8t. Tekintetet aSapáui bivatalnak Veeaprémbon. A Veavprétft vároti rendói kapitányaág folyó bó 14 én a4 1344. eaám alatt art* értoait-leteti, bogy Zalamegyo batétaaélénlft báió-i aági kOtogtk állítólag n-agkOvefejiu, bogy míndou vaatprémmegyai lakóik ki ZMamegté bon eaÓIOvet bir, átjOvolelo alkalmáról mag;ál éa boatéUiioaóit Mmmélyftionoeeági pitonyit* tánynyel látna el. Errt vonmkotólajg litflto* lőttel értaakom a tak. tlitpáni biváiKlt, bogy a mint agy már elóaóleg folyó évi! májutibif 17-én 8700. ea. a. kiadott, ugy »! leien át-irttommtl egyidejűleg kelt itndelnUmmal fi-gyolmeatotltm a tapolctai járiie laulg^biráját, bogv 1 nmlgu minleaterium f. é. iftájua lió 10-án 201B). aaámu raodoletéval alóirt iga aolvániok daakit á taOttara|tAaoklá kOvo-loloudok, bogy at elrtudtlt tárlali bntéakft-déaek aként fuganaloaitandók. Jmjjyl a tat> mélyi forgatom indokolatlanul naJkoHálod-taaaék. Zolft CgntaMen, 1881 jiu^ji hóTf Aliapán ur belyetí Oóaoay Láaídó fntfiaf.
- Bnlnton Fflredrtfl iijUii: Molnár Aladár tmiékaaobrára kOvmkwi njftUi •dakotáaok érkeetek ltoaaám : A 127. mSttU
KOj'Óivra Oeetbá Alejoe «r K«*t(Uyré. ik lkeraaag'n 4a Letouyéu gja^wt adfj mányokftl köldte 1 Qoldatein Mikea 6u kr. Moealepy liyyU M) kr. Waito Jeti 50 kjr. l*fttt#tíoH AU kr. Márkot Sándor 20 kr.
ány ettr, ttolóit jómódú honpolgár által majdnem a koldue bolra. K^anbely környéke minjl tudjuk, aaól lólormtl
akié bortermeié*re 1 annyira kedvalt 4a jOvedelmetó ágat a loliató legnacyobb veai/<ly , — oly veerály melfuek kOvetkoa-•zÓllők puaatuláea. I Kijiea ttándékom e bolyon a pbylloxera-véaa |c lÓdéaével, annak magdátláaával fog-lalkoabi lumom agy oly kdraiméuyre óbaj-Un ám 1 gaadakOaOneég figyelméi irányiUin, mely a obylloxOravétn terjedé»ét nagyban igíli ée fa aa: bogy etámoe ■eóilóbirto-kna ké eégbo vonván a pbyllioravéat te-a^lyeee igéi, nem akarja magák aa etontéea rtipgállei iHáaára irányított rendeleteknek »Já-éui, lianem. t liol oaak tobtti, a bol tudja, bpgy » aaolgabiró karjá Ót nem éri, ott kijáweaa aaoket, mag aom gondoltán, fcbgy ad által Oeak maga aletl vágja a fái t Bitalumtlaniág, kónnyelmOeég, tudat lanaág) liinni, okulni nem akaráa, aton kO-nluiéayek, melyek kOvelkettoban a etóban gó otarágaaerte annyira plharanódaolt,. ba t-ln iaikarrel mfgkUtdlmi ;akarunk, altó én Itgfobb leondOink oa^rény néteiUnk aterinl: bitklmaUanaági'l, kt|coytlm(ltégat tudkinmtágot m<|gtÓriii, — evre p^dig oaak egy mód léteiik, aa oktaláa, K miggyAtód-tatát. /
He atóllóbirlokottiuk nagj obb réate 'meg. Itt^gyóaódva t> phyllosertvéfks vttpé lyttaéáéjól, ktleikeaéeérol, ekkor ép exen taSllóbii tokotok latinak leghati natoeilói aa ebbeli i'endelotno jól felfbrat érdekök állni v< atammiilj ÓrkOotodenuk tiotnot ttomanénjáik taOllói Iflett ia.
Pofig a tudat4miaág báati nem arna laláif oly nebé belyea In ódot kell válaeatan^nl
Itt van a gatdatági tanUtétit, melj*-nek lauirai Ugyaaólv4n bivatalnól (arlo/.imk a pby$o sera Ügyet aUpoatn iamerni j nekik nem krr iin'o nagy fáradtaágokla íiyilvátmt olSadáaol; állal 0 oalatnitáaaal tftgatbb korákat 'meg 1 mer tatai; a taoinlésol tuaa termei ►xbl pállainak alkalmaa g) ülliélvo!,- at okiatáap a taflkeégra rajtok át lí-ttiiméuyok mag kéli liogy legyeneK, alkalmau idot pedig atjO map- ét vtaáruapok ojaolgjáfÚtnak.
l|tl át tem hely. tom idó, jaem atakaró nem liikb yoatán, eaaki mag keljone ragadfli aa alkáli tat a biatoaak loliatOnl fáradtáig nam leat biába való 1 Vja mint aa orvoa a beti akkor 01 pótolhatja bittaaao, he okát ala] Oaaa iimori, épen 1 mi it aa ttftéla tzólóbatogtégokk l^akodionk a baj okalva taaabban magitmorkadui, éa birtékábft juUn-duok akc Ü fegyvernek, malyekUal aat nitlo-tan legki ihatják.
Jjb ilgyűnk bftlteaiátt n.em engod, aaért nU \ volna aaabad a javamatba boaótt alóadáaOl at ké«óio balaaatani, Imnern minél 4ébb kel! a oaolekvéa torért léktllilc. li Egy rötid feltaólitátba kerülne aaagéM, én ft dqic r nyélbt volna ütve.
Máj yen ókajUnók, ba tilUrUU volna tntn félt Itt fontot Ogy iránt Uialánotabb éjrdeklÓoé ^ a véaa Álltai érinlnlt
kptfOkbfta félkollabl. I lu-jl
|Í Mlltdl ■irttiliái rátőére
qjabkan idakoatak 1 a vempréídi nema«ii kaaaiaó JO frtol, ftaáabuig Oárid 2 frt, Haftmafi Adolf f frl, meljr nagylelkű «do ttáftyftMt, midőn a gyujiAbnottaág nevében
6PL_
Ijmaaab loga-mert mtt lrelre, tnor ik aajál, .de
• .n. ijál|mogiOrhi j^éggel, eaak
bogy aton
IMI enak ft betegtég gp jf«gynbk
minél IQte.
atjfariÉrfk|| rtft eatren ÍmWuí, Wy Károly Mán 4or< IJfttridl nogyJreadégl4« kírvébáf jmk valamint Bréftnor lAéiim áa Obn* fán jfiUe) afatádji IkrdéfUUaiiboa a gt# MpérMraM tfténéán jtfcfátoiMk. A tdrovma Imrt ^yi|tfWaat(4gl akÁk,«
I U A réfl fttferfalaa ktakje iegój^'bi piafgymíaiéjlaii tfiíiiA a ló. kír. J^ottlgyjgai^Bióeágnak h [ta tMtrák'éaagyar ;bank . nkmtántioin^k éaéUMyeln M kír. élóbtvalaLk által, Fifi ^éémft na ótfanl kír. jftvámkivHal állal, bk taertHáe kép^B éof dtjitdlNr bó végejg elfogad latn(ilt
H VMatlm Nvtloiár ujabban 4iét átvett* a „ZaeaUva" atadhemrlétét éalft Itadrl náplw* intésntt ftlbivMmn aoyagi él tttlIoBlij iMMfaláeifliér jvál^lata mkmkríy melyre mpti ftunáijijikábbi Mfik, imuiiö lapjától a Uibbi werb étf borját lepokkM ágykombed Botnin éa Hérttégovina ogéft éwH|a(é«a «| ftoetai atAHitáet OMgvoaták.
Mvld lilrek. To«la Aranydif megye koalában m. bó 28 ián HH tobb firkin mttfftmadtft *t erdő GMiletl tanyáig julnjket; e danaéra a páaetorok^frdekaaéténéll 12 Ijubol |sogO|tak é niyttgt 40 darabot eiari*boekfttlait j a ipbbieíc pedig ugy aaát itaalftduk-aj ■élióaea minden irabyában, kegy teftk b áront nap alatt lőhetett M nyálai 0*k taf4arelnl. 4- réntílgymitiflUon Itgujabb éf Mtlm tterjni f. é. jujtut l-tóljketdve nx ir-kedveamánV,] malybto atok ré^iteOlotk, k|k fii vart atáUval vagy dőlté nyit kilogramm ttárora tagy!ciomagokban voMtk, magatO tik. — A sipinaoyag eftjtoláaWn oly órUU kaladáat értek már el, bogy a pe bórák let finomabb kjegwkoit ie judják már abból kft itlltni. Kgy : aaitolt papírból kéezített eféjt érát motelnak be t Mrlínj íaáragylotbonIt ár termáatitfttoti nagy érdekmiaégot kelteit a a*ak kOrben. — A gyalogút tiéapfttok taof veaáaén«>k reformjára lOrvényniaói intáaké* déa nem leat r/Oaeégat. miothegy a tarta a«tt ujiláeok eeupáa a budgetbtn fognak u Jfrjeaéat uterti. — Baarbia fdgét'lenné proli [lamátának évfordulója alkalmából julina 2-én nagy Qonepély volt a templomban 6a fogad-Utáa • kb« palotában. Eaia a tároat kivi lágitják. —< A KOnígtbergból IftvO gyortv^* aat egyik kflintija a lángok mtrlalélía lelt Garibaldi oaaládja Oooaába érkoaotl; a eealádR/ halála alkalmából a etalád nem kft veaebb mint 12000 rátavéllávUatot kapott r- Egy bortdt lap jeltotée* aadfint Huaakojt (Fiume melltli) juniut bó 264f?7 iki kOtU éjjel 11 órcj 10 pereikor (Oldretgéel árefttaai moly egy ^At lókáaeel végtódOtj.
Irodalom.
Aa aJábli tjeiéiiea*eh ■a|»taliltiilíh l#lii>a«ill fhaát
I OlOp MjytletéitMIle Kaáha^a.
— Megjelent a „Magyar Lexioonf 105. fOiete^ Tartalma Legamift'-iól — lift t'elliww'íg itrjed, eaeUkivOJ mdléklolfll t „Aj Monerák élewOapályáJt* eainidképl tarta)-tnaata.
— A* .Ortiá(*Vllágj XXI. fOaela it meglelem trdekea éa váltoxatoa tartftlom mai. EISfiattM ár: égén jévrjs] 10 frt, fá|^ évre 6 firí, [ékoegyadra 2 Art 00 kr. Egyet •iám ára 40 Ur.
— A „Itegéuyvilág" ftkíválóaoé^ irodftlmi fojypiratbdl megjelent a 18 ik ae 19 ik lOtot Mtfteáe bó Urtalemirtal. Evenkiuli 8 írtért egét* tárliáaát nyújtja a honi áe világirodalom Itgjeleeebb regényeinek ét kOd-leményeibou mindenkor a bgmagatalib irodalmi uívaaftu törektaik megmarad ni. A moal1 megjelent fdaetakkel a l»p II ik évfolyaméinak 8 ik negVedévi folvamái aárja be éa fl-gytlmtttoli iUAtolAl, bogy j ft 4Jik ntgyto-l éti folyamra!jdóflttiétwkat miélóbb maguji-tftni axiteakftdjeuek. Iáméulva mjtlagen a^ánr jtik 0 bectei lapot oltatókOtOuaágUuk figyel ijiéU áa ImUiatót pártfógáaábft.
[ — megjelent tu ,4la%jrM>t III
Itiadfu/iuak ípTlk fOtttft, irta Kborr Alftjoa. (Kiáília ifj Magol Olló Üudappaton.) E f(i! aatbift a taijraO a péfttkóloaon aaaratféaaá iéiuenetéaát befejezvén^ ikOtli a magyar fOldrj bital utézet, niidnkrtakmmk Oraajkgoa fOlábMtlj itttétfu át a Mati liatál ólijö takarék pénaf tárnák kofóittk eogédélyaaéeé körüli eliái ráai j taabálmatAt j atillán a ajálogir-móde-i aekuél itraek-lM a kwaatég éé kéaa<aaléti engedmény |u|tlvány M átvfilalu atabályaií aj a keroakedelmi utal|rányiok«; afóadje »] niegliatftlinaiátbol szAruftzhntó jogviazonyoi kftt, aa Ogyiréjli, oaégvaMtói áeRtnwkadelm m'pgbfttiilmaiát szabályait: jaaután lamertHI nrj aláavavéU aabraódéMk kíllonbotd uémtill «*\ eiirántí taérsftdéeekat, a végre megkoadi t munkabéri éa bMlgáMÜ i>tr JHéatk Hatar)! tetfaét, éa tjelűg a atelgjUeU aénraódéeekbój a Üontoatblj {faolgáltlokj ináutl aoeraódéaaki aa iparoa, gywroaj éo t^édiaetéélraete kOati j Walftéd4ttk, át a gj áiji imtlnkitOK jogtieao-nyMnaki {tinnrtoiMiél. Cftadag tarulmu ftttat ára 80 kr. [
I.....Tlrllí lllil li ;.mB
A budapesti orsz, kiállítás
(Fej y ta t áa.)
Mjodttea méikAloéok kooaau M8t vattáéi Igénybe áa at tretáatt mag; ar iparagyo-efllft aom la láita téhaarfftth a Wlaget kaadeaéayaaéatai 'tiotei, mintán f^7f. év végén to (partnak1 aimaly ktrébeo oly né mmIí hnafoataitak, mmmrutt a II araa. ipmroagylMe állal jkillafttl év : IMI borai VtM.
MáeMU naejall klIMdftn, klIOftOeea Mékitéorteágbai, jgtn élénk Ittdllatal veit aa oratégtt kiflii iátok flgya; át mind tana kiéi (Mátok eredioétye aaak leogeróe^ieéc ká fmÁe aaofl lartilatgaak. melyekot keaoi or-aa%oa kiállitA^manái lapaeetftJ'ftftk. Ktíi.i-nMoo kát iránt ba igen novetetet Unolaé golftt nynjtantlt a kiálliláaok.
At egyik mt hogr nagyobb oreaágoa kítílítíi eíatrtt réadoKéae nem iftn képMl-bet/5 ugyan —'iktjlofiwi kovátké kataímai ipar mellett -t- ; hatósági át aa áliami köiromflkOdét ée fftmogftláe néikül, atonban 1 aa Jí'y kiállitáaiiaH mégit inkább ttalAialí, illH^leg lártftdftlmL mist állami táflalftisek kel Itnni. At ojabban rendezett áa eíkoma volnkról lammatámé telt kiállHáook mmd «Mm jaiiommej bírtak — na 1800. évi' brfle-eellt kivéve, mi/ mint Belgium 00 évet lOÁedenaégi Oonőpélyénok egyik rátát, a dolog ttrméaftota aaermt bivaUloa aaíooaétO vol|* íA mátik nt, ibogy aa ily alapon roodft-aetl kíállitáaok |egnagyobbréaal namoaek hogy doCemtot nem matattak fel, benőm legiiegyobb rétaflki kieebb-nagyobk feioaiog gelj Mt némeiyikkpl Váratlanul nagy hetzon-nal aárU le mérj' gél. így aa 1879- 4ri berfiui kiálliiáaf at otUni toetfliotek kead* ménvexték át rendezték. E kíáliitáa 182,000 mark feieelagat mjafttolt feb At 1880. évi dOatoldorfi lűálíitM a mérnök ét iparagylo-Uk kexdeménytXééc. E kiáliitáa liazta lelee-lege 203.871 martra rúgott. At 1880. évi grác/i kíállitátt fta érdekelt tormotók áa toalflletek képviseli rendexták ; tiazta jöra-deJem volt 43,<KKÍ írt A borotzlói IBHl. ornágoa kiáJliláat » esiléaiai inaroaok eaft-. vetaéjp gyOléeéftokj kOtnonti bmotleágt ren-doato; feíetleg woltí 86,000 mark. Aa 1881. atuttgftrti oraxágoa kiállitáet, at érdokolt toe IQletek képtieetóibo) alakult bizottaág ren-dette; fOlOaltg jvoll 804,142 mark. Az 1881* évi német kiállltáatk kOzOtt oaak egy voli, mely némi defjezíuel eégaódOtt, t. 1 a kO-lOnbon igen timtrat káliéi.
Hintán idikOáben minden oldalról mind élénktbbon nyilvánult aa óhaj, btgy ft'tecr vetett kiáliitáa minél előbb rntgUrtteaék, 1861. év nytrín jolérkeaettnok látmott aa idO a kiáliitáa ktadaaényaaéaéra. Aa oras. tn. iparegyaaOlft igaagaéóaágt t végból «a Oaattt elóaotoa munkálatok tzámbatéleíével, nékány főpontban jOtezefoglftlván a kiáliitáa általánoa larvváalaáát, mult évi májua 13-ád tartott Aléaaibaa elMároata a kiáliitáa koa-daményeséeét. | *4 j
É végból Jmíndenék előtt aa agytaflltt-het kOttl állói atpn kOrOkbon, melyek' t hazai Ipar tarén kiváló álláat foglalván al, kíizroinüködoiiük ájul a kiáliitáa aikarét te-tomaaen elímonditliatják, megkezdette egy garantia-aJap gy Újraél; ezen oltó lépée ai^ karétól tevén tmgSfij bogy ez ügyben minó további lépéeek Uiríénjenek. A garftniia-alap gy ojtéee reményen felöli eredményre vantlatt, ft mennyiben oajipán ia ielzott aaOkebb köriben, ÍSleg elaóranén iparoa éa keraakodÓ naégek réeaérólí • 1 nélkül, bogy nyilvánoa ielblváaboa fordulni kellett volna, már ltg> rövidebb idÓ aláU ^0,000 frtayi Oaazeg jegyeztetett a ftzóU liiftig mindeu további ftl-tzólnláa nélkül dmpjm önkény ea jaionlkatéttk utján 100,000 IHtof felül emelkedett.
](ndét kör.),_
FelelÓt MorkeaktÓ 1 TáROA I.áiOO. . TáraoterkeaftlÓ 1 ■OFF9IAIV1V HÓK.
UJ
Ch <4 ~ 5 • t -
O i Ifi s : 1 slfl 1 i » IJ £ J. •
t ^M • ji H 4 i Z
Itíi Awm
* fui 5 rf |i= iiia
5 s-m tir
V** ilflh
- Hl I 13®
Hll I
PRO 6LE JÓZSEF
kopf ón rofltftlem«H)ára Bndflpcitcij'
Clyár: táci|ut Motitr.4ll»mraspáljakö«rl^ben RaklAr t váci körül 68. ix j | Ajáklja minden pjmAaa^gi kiállitáaon kitüntetett, javított gypjtmányait miatt ,
Trieurókel véHotó rMtávai I |
Tisztitd-frtpwki't Mitiftvei l
kOlOnlegeaelgok nnlnank aaá- BKfi^^^U | «Ara| 18466. enim alattaaaU- I
| | 1 .li 1, j ialmaaott b&MUlS ekéket,
(jséplpg|p |roi|\k|itj lyukABztott és habifttt lemezeket
«ai adjél ál, horganybpl, -valamint nttideonemü gaa4«aá|i s irfnbiék kívánatra laijyw M
mak ki aamakvl
ékitott lu
p 18, ijiiní a .HlIgPahség", fent-u atócaki r«l lom j óujlékoxilj foog IcíolyásA. I
]m(í nxa i.i)i „e^vmiik" freramir^jka lUiik Mi ihílkoijrfoftiTivnoitrlr. Mfljfyi' » M IU'IÉW>lj l|«Í<ÍBÍ'g)l«t
kb'án a i Igot; niQ]lrjlt[; II. II«te LIAnnA'í-j Imii kö»de8 \h Ö"ák
HU Rikái Jjinljrj ifbon a peali Iti A láv 600 máSttf folt 111 M* a |l lefelé már JwűMtiftl IfogVA
mOlell, VU/.ftj« MttlMQ latsate ISA-
|( 7*6 im« ;/ alatt. R6m mjUodik Uia ; H I • tuógj csak venjenybo
áaodik mi inban il réndezffÜgylet i mérktiz jit sa uj egyesUlei esa-M elajRk | ,, Lidire*" l>en. aé utób-
Íij hajóin il — „Nf»*í«4onu -4 e«u Ölfelé lefelé W> roétfrt A 1" esnps jk |»t hajlója Íl »"kkal frt-a .l udn jreliek-l|rk 1 »s utéhbiak liány na i óta idomítottak. LI • «• mér tr • 4 a koimytyée — minden dsesári a „naiite|i**k" |h«s<-s iiit-k 6 4roa 10 mlsdd pe«ed aIaii.
rn" egj a •vwfi.é;M.M...Ü, íoKüU
a forda ójiál t Qlktt julasaladlák a ha kiaé ••wi'tfww, nini uriotiak: tk irl.ii élfire láilditt volt. ]
bnvátndorit H pelei p k vagy ttrrlieoiek óm a li«iiiiüilllül Ibér i • gáll. pimmih pAujtor ée )Mia*iinAi»l^i uui in ak, o«k(ikl aubnlhlk etb. — Utóbbi tk almi ni ih'h név éji ti ia előlor-tlultak n I órán l ldinllvolhojol, >la|- w bpr-termoaelék e| foul Ikoaiak, A liuluMguuni aa Alpvldékr I ilélfolA roni|l6 qlijn eok vagyra-aonok i*A«i lm |o)g imák, résalbt* issorimtták; ol Ion bon a bonnal Ül itt népakl llönbOpi t»a-vak a'all «aabail< n éit filggoílj'i III fonmarád lak inig a rómilai baialmii »k kódoltak. Aa áborig nes m« itt tvezéat Lp un lakóinak tula|donllatlák. ín Wi t la a rigi atiuokat ugy tok int IminL mint fli 'égi Időktől Ingva aa ór» aiágbnu lakó oéjltlli a«t*t k mjlili él oHö'nyelv-hes rokounyelvvN, l'róJH f<llütalji M illán még ogy trójai gyartnkt i ealiakomtloaeá Aeneas vezérlete klflttt. A'* írsság iuiánbi Mkól a •loannk 'óa ilotilok' nagyr4«ii dllfalé Vándorollak h a i Aluk n&ynwjit ni(iilttisígo(nt uó» paaltotték ina| ]
A« éiruakoli I inal inklák a
Tibor parijáig a Ul valaágow állkmot kápea-(ok 12,'Alggnilon Ivá'OMal. A«j*dtriiiiQüá mai* lóit éa állítok ólílyi iíiva; lnktiík] « uinbriak.
A láballak^ e róioljM lityit) taAlioa tóitok • Ublttokj a aamnliak n i |no«»nh«ka) A aijbiiltokwl rokon LmI tOr««él>M tartoviok s n tolapol, auiouik. ]r itulok. aa quak, horniliak, ah unkok ktii.j
A lailook 4'ffr iiiaaai ji^y i. Tibor déli
ira a papni I arj V Uiaajralai LJ
í ,iaü»ii.i1 ti, i '*) TgulUui. v
A Zalauiegyei Gazdasági EgyesÚjlet vs a Kalamegy
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER 8KB0AM (FÉL IVEH É
■■ njj"' -
Aratáskor/ i T
1 i í Ritka cutendó, hogy t> ^ttls oly
auapiciumtik im-llcu rotte Tolna kosdo* tét, mint ox évboi. Jó kilátásokról Kólának az ország táindcu rénóból érkosó tudósítások, de biztos reményt so-kan nem mernek táplálni, annyira hozzászoktak már &)k|z, bogy valami csapás reményeiket u ntolaó pilletwtban Ifinkre tegye. Eddig már orezágazérte elkezdfi-dött |z ataiás i i mit az eddigi ered-oényekrói hallani lehet, tzelóg bíztató, mert ai időjárás (élen agy ifiiut tavast-ittl elég kedvezd folt.
A buza azonban még jövőn van i habár rosizat erról eddig »m irtak, Jó meleg napokra volna izükig, hogy a u«b kífujjódliessók i a miiiMg is megfeleljen a mennyiségnek, a ! mely sokak állítása szerint elég jól fizet-
A kVdvesótleu idóJái'As már qéhány éf óta Mmkre tette a gazda reménpét, a mi fóldihiveló országban, minó Uagyar-omág a képzelhető legnagyobb csapás, mert a gazda ember, Magy^rorszfg fftld-miteló néjte, innen veszi éleléf, j jerejót., feitnüirtásának, foilnmaradásának líjiveges cszkftzáií. Tagadiijttatlnn, iiogy fokféle bajánk van, de LíjfadbaUUan az is, hogy mindenütt nézünk gyógyszer után e bajok megszüntetésére. E tekintetben pedig legtöbbét tehet nálunk az úr isten; Mert t fttldmireló népnek anyagi jóléte után rfrnl és virágzik minden mái.
A hol évekéin át tartó rossz termések megtámadják a nép fönntartásának létfeltételeit, ott nem igen lehet csu-dálkotni az erkfilai és szellemi hanyatlás .bekltefke/étének. Viszont ninoi jobb bíxtosillka a haladásnak, mint mikor a gszda szorgalma g) ttmölcseit látja és az élet anyagi gondjaitól, szQkségétfl menten élhet polgári kötelességének. Magyar-
i i i '<!'
országon néhány jó termés csodákat! Népes mi vei ni. Az elcsüggtdésre mááifpr sincs ok és igen rosz szolgálatot feszrjj'k, I a nemzetnek ások a bú< hazafiak, mk permanens panaszokkal ajkakon folyton a nemzet romlásáról, hanyatlásáról ltudi oak szólani. Ezeknél elveszett a Kirité-neti fejlódés iránti érzék vsgy egyáltalán elveszett minden érzék, mert a á ip biztosított alkotmányos szabadság íh tt él, nagyobbra nem is vágyódik; klfcf ti heti eróit minden téren hassnálja in az alkalmat, a népnevelés a nemzet jót Ifjainak verejtéket munkája nyomáu ibijd jobban és jobban halad, áldásaiban szesitve a legszegényebbet, mflvéssil, ipar nagy lendülettel ipa> kodnak tért hídi tani s ha egybebasonlitjük a nemiét mait ssázaiait a mmtai.ival, az istóUpi javára fog eldélni az Osszebasonlitfli; csak u anysgi jólét minden forráájii nincsenek még megnyitva éf ffildniltwó népttuk jólléte még minden eszteo<lól#ii a paszta terméstói függ, de gazdaságiak! emelésén is látónk erélylyel inflködpi ki ly férfiakat, kiknek szivén fekszik a neit^i ít| jólléte s igy ha az időjárás is kqdviA lesz^a nemzet Is ki fog emelkedüi J|íá jaibol s az isteni gondviielés segijt^^ó vei erőteljes, virágzó nomzet fogjaj mio| Qlnl fennállásának ezer éves QnQepet,
A budapesti regatta
— Eredeti tudósítás. —
Hamburgot {leazámilva, niuoa Világai* aslokoak nagy várOMi a mely alkalmaaalb volna a TÍsi-aport mindenféle ágának ertji-ményoa ápolására Budiipeatuél. 8 aniek dácsára mit kell látnunk f As evesééi mortjj a mely pompáé lendtllotet vitt 80 évvel rnelsM, laeaasaint annyira hanyatlott, ln»gj évek lioeeau aoráo keroaatűl nem volt rwijttatta-depeeten. Már prdig mindeonsmtt aport-kg vii uláaát legjobban a minél gyakoribb versenyek biaoo) itják. Boewu, airalniaa esQnet után végre aa budspeeti oeónakásó>rgyletM
B SZOMBATON (EQÉ8Z IVEK.)
annyira mefenjberelte magát, bogy 4 éjr elStt —' 1878. májul 29-én kejókerceet iléeaei ée táMSmulatakggal OaaseirttOtt hajóve raenyt rendesott. De miután, e veraeny cajikii 4
aoámból állóit toltak ; aa el $ tagjaiból korul
baláaavaOwi —■ pedig vágyig
diju semiattigj inkább egy
Uiigén „rakott1 volt: aa egé« ín lépély, : mini egy r«gat|ta]j»i legét viaelte új igán.
Voltakép hát nemoaak (bizony 1 4 <iaa*)c eem valaiui ;ür| endetee jelenlOeégfl) 4lvdl(tt gyOoyOrkOdlleti lt a magyar ÍOvároa egy ro gattábau. .
Két é« 6 a koaík baaáukb m
terén. A két 4 f elfftii balatoni távueafalJta r»Jy a Váos-b« iep*ali veraenyuftáii, <na«t buda^eii itjga ti követlék ; a balatonífllrUl visiaport-Uuéee ilyakia pedig nagybao kóeatl-
lAdikjas oraaá(
Aki ban réaalveijt, 0<iák liallatláu lau gySielnwit balui) miaacrin rodalombau i re mileg jogoeitVü bwn esatáfl
aodáoit a e^óói Ez ugyan kép veeeaQkj bogy nemoaak a leii aOdéere, a aa 0 tudatának eme hatáseal van: lalaágoi el kel telilett kávMiá 151 s a játékai
tflbb fagylaté.
ltoláó franocia uAmet liélioru-4tran Alljtlinijn, Irogy a fran-Vereaégeit e a németnk Ipáijat-nagyréeat annak lulaneonit-aa egyleti élet a sémei Ibi-idkiv tll! ki vau tej töd 4. lté-vagyunk állitani, a wjeiaara-német dalái^gy letek, a w-ir tbit a l0véeá-e| ylelek, a apioberenit a toriia-egyletek, aj gi ueootliU aa uaeé-egylaf^k] a k-egylotok atb. nyntél nW etoe állitáe; de ba tokintntbo u emlilett egyletek mŰjkUuéae fejlfidée|re, hanem a lólpk ir6 saaetartoaáa érsetéiiek, éaére mily véglolenül (IdUa ogoault es állMáaunk. A pia-vonni a fféaüa doliánvftl«tel akbao való tullioaa>ulidficéa-talok mellSI: a koroHnáaáe-tól: mirídertjoj i edig injáéin alkalmaaabp, mint
nemes apért nem kökaégue.
azon ágai, ne ly akiiek ápolása 8 o lek intet ben aa elAsorolt
nnoroii
aportneiáek inti idegyikja nagyon ÍOlUtt» á|l a lovegiáei-ejiort! iák.
Kedden (I Hután borús idft kedveli
el a regattád jt bt érdeklődőkéi; aSt i aoruán
reggel atemaai
piter plaviáa I ejyjee volt, ugy, bogy féltjtái a legaodvom versenyek. Ai i .kÜialt^.Bwa dOU miudnilkji
bármi tekiuuM
bajé 0-koi i.
tAjéliea | mhm Ivén a iipói vároai téri jveodMwit ie, érintette as emlit
„Zala" tározója
Napom leáldozott.
.JU ntnUahlbaa oly JA vi|7«h a aagaa aaekl aaw aaarslM Karnis J.
Kapott Uíiijíiíoti Mutatta ely kleéay, H$m laat hejaaloa j Mut«Us ojy bldeg, Ssrae b«aisiv bt*t j • Hogj téle raaskaiett A baras fajdalom, B**iím* ailaéaa itl«g.
tolH |rr4»y (MAit Még *a«t ts ratahalafe,
gkayarf ait^r etem, Hs s fwlíaibM
Uae ss turistái II Msflsdute h»j 4 H fífjurg feütn rélae. Ké^a leeg atfttai*.
S il Myi«tl angoai Ily OU ílltsiji aprdra
*Hét Ártja/ fSIÍ? Kgy pll|^nMf«U(t.
K| as, bl <r«sbb jSvAin S béajaa saelMM bltea
ümtojH a*fel«?f A atg IstóH, iMr*.
WMf s iM, Os dSrkéSl ísgflaló
U» téti elv''a«ai; VoH ailadsa fülsaat
Mkr.ifi Ta. atal fatel. Mart tiUa asoi aaiUl,
iruvv. •ag/ateM. MajAd mlg sUsladt-
Ntsaeafe bttMefc R#»dí, kisírjanak
• W aa-« 'af/ m»t tpyMií, Obs/lsH lr%ld. D* a*«a f«f"«a De asaet arafaiasiast
Muj a. Magaddal el ee Vidd I
s ty, iépdm <as nwipn v#a m ffiié* tl fajoeg uíímö, ifr'flt agyk«#ree f
t(aft«4a«lait Mbda IHMS VMÜSOMt
* Ma isirjtott
'ffrifsa aaab batfsti
jSi-tt aaeFaHalak, M>tH e4f taagalée t íj Havi* éfa'ei faaé lem e Biágstyda I
mattad te lem h NaMli a<f ftAetor. a eaaifeet aaleMt
Csáb as (iS Mkéjn, Casl aa, assk Hjf fftvíd, f M lg aNghallgaU SilfSaa eylj^aalC
MagbSIdA a íftnd tdelaak balaSaadt. S m, ailat ayy K|baaala|i lAf aaatta;ag«lSMt de.
setét Sfffay lémt
gaa/aag*M bit ni*is, Pa a affér atAAI Mdr aagaasbaiiiltia.
uVapeei lasldasatl, tfsaa less tsbb ba^aak«" |ly teres rdast ea aág
Beetel Hlamaaa
Ea nainJ S ai Ulmieain, Silvsm naisd i a ieifcéall Kddl|, aaaelul Is s4aal aegáldott ?J 'i'trsni aiaut ^nsaéajft
Hldsf, fsfyea asivdrt Kgy rftsi világot Ki ad, bit taloné
At árietam vlrdgi Ha raq kiért virul. Ts Is fofadd al mi Stlvsui rs|dalnlrul.
Róma etnographiai viszonyai az ókorban.
— (Tanulnifuy; •
Irta; KOS5ARY JÓZSEF.
I. ItátIJa slsl náptéruel.
Itália fekvéee ée terméaseli alkata ese-rínt két, lényegeeen kUlOnbOatlréesreoeslottl aa Alpok ée as Appenninek kftsttlt eltet'(lilÜ éaoakf alk főidre Aa a boeesukás déli félikí-gélre, mely a kegyeégek által aok elaárt VŐlgvro ée pertsikaágra basitva, a tOiswk eserinti elkalOnséenek ée ealálaágó* életformák fejlédéedoak kedvest tért ssolgáltolott.
íEesakon Aa nyugaton aa Alpokiéi, dél-rfll ae ApponoinektSI batárolt eikság a Pa^ due, vagy Po mindkét résaéo ősidőktől fogva ki volt téve idegen néptOrseek be vándortá-se inak.
Midén as oraság a rómaiakkal való érinlkeaée által a történeti élet terére lépett, majdnem kisárólag gal', vagy kelta népek lakták. E népeket megkülönböztetésül as Alpokon tul való nadrágoe gállokliól, ruká-satuk sterilig tógába OltOaOlt gálioknak te* vésték*
Idővel e torsé, lemondva nomád áe« térál, a Po termékeny sikeágán a fl»dm(tte< létra adta magéi; de a herozlaanbb tUiMbk ionént le lejaho, délfelé eaorilottákt inlíjcAti as ineubrtk, eenomának, bójok, eenoook alb. apróbb téreeek eaínlán oyuglalankodlak.
Sok 'Ideig voltak a gállok aa Atyjuk és Appenninek kö*tl vidéken ét is aqlial parton a eik Md ée a gasdag legelék ut^| |
0 Or. Webetj Világiért. gH. L
de gyarmaidaili lűletee volt -gyOkeiat ée L A tOiseú
as Appeunin oraság, me y lyeket'asolidál mflvelékueb
. ,Ag W
méeshegyeé|, o mellett vu a nyár kosept KükAd- ée Ala isit ktbelélien Valaminl egéaaaégee :leV' nagyesertl iirth ltAlláfj 8 FOlié- KilSép Fölaő.|U aikságot fntjlal
As Aíp I oi néplOrsaek lak veneliel loogej tok. A gáliok, llát elfoglejták esoritotlák, kii Iliitek. Legkiri •sén a harasllk lateok ée á a bojok,
KOaép eában, u. m. i 12 arialokrslA
másodszor Ulti Latiumot a Alsó tokról Magy boneejét oae népaégek Apullérá, Ue ée Oolábria alkairéesakbél Brutllumet Itálláboe saánj aeiget le tsbb KOaépU eok I Ala
IKo [ liil
liáh
kii
iái
val
e aaámok owi
3 aaámrK k vereenysék;
ipán „m «ki» u
aa 4 ild
lifok 0let eaám éeiély
Orvendetee lendület mulat-a r iái*port minden ^gááak
litya { orrán kalonei senekar mulattatta, vendégeit. n iTi
A vtjraenyrő ci apatok már délelőtt (Hl-eveatdc alaetgetrn » ott ebédeljlekj Poéipás, élénk, asingafdag klprt nuiatjak a dinién tuluvoző kiriad aló oLpatsk: Sa t (ylotjik te-gényaége inbbíéle dijeest vlsolj,-kQnnyebb le^jfen a }iieakQ!nnljbct
így annál tbeiM; a
•viget aisój fiiriUAnftkl kornyékeit nántegy éljék. — A u érflekee
kesdett: mindesonál
időjárás meTlett folyt érdeklfidée kielégilS )oal es Albteebt-gősOa a kJ falai ikOsJitt jo| Hni is kiválóbbnak le [ttlt a Mergifasiget nlai kikO lotnliA->11 ial>
geiet • aaiitánl horgonyt vetett Annák lifla árnyékábael ei imbeu a vereenybirói lábplv-lyaf, aiuely; <|y tágéi dereglyéu volt (elál-
nitpttn
n
k le a roll; a e kttl-ot Kart in. E
sorba kikélő^ vijr*Miylinjók «int látványI nyújtottak.!
A vdrseéypálya a tsigoj b^pAriiánek mentén vo|it ki»tl*v«[ tollnlé a birni páholyig 20t), illulé eg 100 nmter t onnkn k bordókig f>00 mélsrl
Mintán a nemwU.ha|óeeayl«t e aa idén alakult buflapeali oafinakásó.minaUlet bli*ütl bisonyoa filráértéaea| merítitek fpl, al ejaő ef(y'et egyedéi volt jrendtSé "jigjje veijeeny-biróiág tagjai, indi^^|Min4roL0attl0K ke-rIliink. Ualáijóxotienlrosaaaljuk aj reuddx^i^g ré«cArAI, ijogy a si«ji»i n ányábaji uem mn-lattá aton [ elósékein*ég4tl leelyrt aait>-ljee joggal megvárbat * Abb áepiláppák nem küldött ^mindeuliovA éivénvM j^gya|et; aa nem asolgált avir^l két jjumildi / MaUlap műnk a-társainak lem* Ityiile wáráa által biaony nem nagyan uépMmsítleiók a jregatiák; a kilogáa, Iiogy mraiulodsesték. ' valóbén tekintetbe iem jOliet* [Pereáe 1 ik a|vaikeSuiény azután abban nyilv iblyáioe lap la, mini lenegy árva etóeekl a regattA leíolyáeé As ejaff aaám pflyt'o: hdaltak M (gvíln k. ktlajegya RFuiiny*-jában a Antal aojátL Anná1 OAsa a Cirill Ríká part mnnreh, A táv ugyanannii lefelé „Furtny" vcrzotetl, rint kj őziwi 7'B p Deák Qéea; H lem juiott
A mjáeodik Himban niiégyeiM.ji mérkflz^t az uq paliéval j aa elajBk óink egy uj bajíób tek. Táv fölfelé (K „ui'ur/.i'iioll" eenpa lőtte állottl a „liudn osupáu nryiány ne n y a i Klemér tr
ási noliIlkájuk renylio BraliiödAeilK nem vert lakúit kisirólsgoe bii ti élet1 fejlődésére Ion
mellett vsty begy ée éorapáe lelepedési. éa lak Itiltott a páastoroknsk <
Aa lo mély loljlaé. toidlbb sailtla* ó be-Ibid-
en niii nagyobbréest I ok liAiAdékltal ée bari anioua, Uecaaebb oi
opaaa,
pgbáli uai a M« a a
W4
<aŐ
ig hóval él (wgel fed >-ItálÍA OeestMiolyóinAk re|U.
ŰOrögoreaág, ugy Il| gS, bájos, k(ik, vidám léasetAlkAt állal (tinik réesre isokték feloasUt éa Aleó-Ilállám. ia a Po mindkét partja
magáliAn. gyaég vidékein liareala lak. mint a nórok, rlír ()bOl kll'rtll a karnok Ai kik laeeAnkint egész F< ée es olflbbi lakókat i OnbUző nevű népaégek iliebbek voltak a Po Aadak loaubsrek) a tAUrinol Ománok. A Po déli ottok ée a legdélibb aejii ha hat oreaágot logla Etrurlát, vagy Tuaeiái, alkotmAnyu váróiból riái, Pioeiiumot, Hamt ll OampAniál. I a partjain fekvő g < iOrOgoieságnak ie no le eabell erodeltt fílltl k. Hárotoréoire oislptl nlára ée jHrattiumraf él pelaig, bélién ée vegylllt tevékeny nép nápvegyttlék lekta. IttatoU J termékeny •pré esigettal. ila népei a római uraló u tlőit képestek, minők vttfUÍk a
illa la ég éi
l/i ía I
Dflllotti
kid In 4oM) a véne-Iá-
él felé
e pia tkíré-
i ii lartján ionok, t ma-mely Alibit} invol,
annn-VMfléki miféle uj in. Anulis •itáliai 'ollak t Vfgre Biailla-
őrén I li el fogl IU Alpvldékrél délfelá aenek réailnt leigis ellenben n vek - |lalt [esebsdi n lak mlg la rómlla
Legérdekesebbnek a harmadik asám ígénesett; „tSAoli" e Qáfeeatt két egylet báijiéelyík négyeviasőa iiajMa k0*011. A tnem-teljek" bajójánakj — { ItUrvtalasa" — BAgy •mmm aZolgjUtAic: halk aulyA, oausxó Oléféi, falbavésottj e»eeétmn)eí. aípa fala e belU-t^íre ^pfllt voltapek ellenében oe „AránkA" Mwáaj egy! ttíőnyt bírt fölmu-tmni: koskenyeb$. TáH tOltoié 700 méter, ieífjlp 500 mélrr. Ui>e k két imjó a bírósági páholy alá érkf*e<i, már előnyben volt a '„NpjrleienM a előnyét |njrd/r<>l peteara gyara-pitOTtA. agy, hogy több iioosaaI győzött 7' peioz 6 má«odperes klajt4 Aa „Aranká^-nAk cgytk evenőe* iiárómsaqrj fogott 4rák"-ot e aa i iamerikai fordulás" qem aikerlllt; Axérl vált; kdanyttvé a nN«vt»U)a" gyAsaln*.
j A nogyedik azámja! a.gyáríek" indul-talt a neinseii bajóaogylm] „Szőke" bajójában (kéiLvea&a ii é|y lapát teli Ha te, If i b á I k 0-viiée ts l) o r n o r HfijMy kormányos) e a ^«Mee6*egylet túrjai kMBl Kraieeovite Lmm,Deák OAaa evUéeOk éa TftmSry Kálbán kormányos egVlbtAk R&)aliAgonH-já-bajii TJkv \ ÍDlIaié &00f méter, lefelé ügyen
aouli.
A győriek bámulatosan asép munkát végezlek; a rosszabb j bely nekik jutott a oordhusásoái; bajójokAj,: Amely mögötte áll a- L|lalmgon"*nAa éa a| v izet nem öamerték; mmldazóoáiial osakis ejgy lábnyival gyfis^ leftkineraseliek. R verj^iy ^ly rendkívül ér-deMM volt, minő oaak igtii ritkán fordul elé, Ida • 6 pejrez II máséeunrea.
I Aa ÖiOdik esámt Wám-, molnár- ée ba és-verseny elmaradt1; I oka a rendozéeég, mailt Idsony 15 frinj i |«M díjra aeut érde-uhu a/okii»k vereeoyesaj, akik kormányra i eeetleg 4 evealpaa ugyanannyit kmliemek napifoglalkoálMuk msilait. Pedig naUy kárju népszsrti veiwanyre oly kii súlyt feltletai. I rí ír' i
I A fdérdem — epprit; lekintetbéi — a gyHrieké, a kik kéásséaei jiltiek le a re* gailárA; de mint gyéaéaé ie 9vék as elaA be y : mert Mibalkovjos tpeguyerto aa ,egyes* ve jioiiyt; a „koltfia" üereeuy után pedig aaopnal kihívtak egy másnap tArtaodé amBeha-re a gyóalaa dianatot, melyet aa neiji togpdott el. Eb a legitatároeottBab be-i»tnaréae, bogy eaupáa VéleUeuaégbél gyóstek.
A blrUpiadéeilókst kOsvetleoQl a bírói páholy mellett lielyaeték ugyan al, de eaért a mlltUrtOki jepek köattSi oaak ie egy ven •~ ]ij „Hiidaposii Hirlnnj — amely kT, esek Avaiott ludóaltáel kÖzOl 4 regAttáióI; A többi (ujlUaitások mindegyikéi cauaatak be kiaebb-iiajgyobb bibék; aéiíi'elytk pedig elv badar-aáKknt ickA( öaaae, Iiogy a -syőeíik" « ée RlMyésötlekÍ>et öassétévhasti. Valóban nagy-eswtl boiláeoaat követ el e 'tekintetben a
Tibor parijáig a bs< tek II) fllggnl len Ivft leit éa általék sUy A lábellek^ i lostak a fabiaok
c a laniQOKi i A i^bellekljel tartottak i n volapol quek, berniliek, aii A Iglláok aMi r/axéi|4) 8t) önállé sároabanj lUojlt, melyek ssttveteég ée kOa a iörvényittíxéaj által egy államagiiveldéggé voltak egtebiivé a melyek köztll AUmljmga, léáalábblikljoki idején ki-tauleiésb^h réasa illli
II. Kéma é| Itéaa » 1 Mlrotlalaaaa lanankla I kaié fej 10far.
A régi mól (la eserlnt Állalnuga királyát Num lop tj iré al Aeneisia|ó«jái, Hvéret Amulitia, liiegie alM "réiijá é| éa! leányát l Rhea flyltliít, jí( jy itlóda utj •.i|leteék, Vwta
l ll t'l'f" '■»■■■■■ aztlII, I. I. Rémuluet éajEemuai, kik, "habár Aitluliua pareneaárA a | Tibar pal ijára tála" tolj íh kl, egv néatény barkáé álta'eaoptAtve, aa ibbaláliól m^menwdltek • kéaébb a páaa> toi4k áltB^mneveltetvénl véletlenül Indemáet iftt roalek saáiiuaaáaiikiiéj éé nagyatyjuk,eor* sáréi, kinek vieeaaestfniiMk Albalenga J»én-jáu la később Ason a ihflyen» bol daodálatosan meamenektlltik aa éliülftllól, a Tiber bal purtjA ineletil palai lói [dombon Róma váró eáij alapították.
A várói épiléeéni ioaatkooólag Hallaa tlui is abban a vAloóti^wben volt, begy ast ép lelték ée kirták efómíétt a trójaiak, kik Ai neaa vezér alatt kiktÁmeeéu, bisonyoa lakó lm Uk uélkt) tébeiyegtak ée aeekkel ea abe-ryaiesek, imutáti efty Váfeaba gyIlitek, kár nynlmkre nmve kttlöíjl ozfik. s mán ée más eséltáeok eserlnt elMl, Uajd nilietetlen, mily kOi|nyen OaejaagyeetsklS
i A várót litbát vB^ban Romulus A* Ra-ir.ék által íüíépltteivéni ennek bnnépeaiiéee tonoit BB0n#efen. Mautue erre ie talált liioflol, miiHáii teelééfal a esivódái miatt megOlIn, látvány oe iátékokat rendeaett e eaekre a .«zömasédo» uipekel ie megHjfrta, mély nlkalommal a selieabiu né elrablása után kelatkeOett báSAts^gok kevetk«|él>M a Mároa köstinióge eseinl aa utea ia rojwlt, T ,
j lúgyébiéánt mint íijiridennak, ugy Ró-mának is eredete a korábbi v|«aonyai kOrdt kéiyttleoak vag) unk !<Uak a mondák ka-g)OmányAivajl beérni) komoly históriai a daloki hiányában a igy [Róma éetOrténete is Igdti hninálydi,*)
i Mid^k'-í aé| hogy la sabiunék^ maguk Oamapitották i le u alniUláauk miatt kaletke> aeti háborút,! kijeteltivM hogy ék t«*l)eeea mefliyugoasi^k férjeik kariét kOaölt a ngy< ál találtán tieái kivánkubak tbbbé bazsfelé.
| A anbiiiuk a latieékkal i nem sokára •eutéo aa eiiu^ookuák je egy gyarmatával egM kOaeéggi egyesOai^U ée ason intézkedést tették, bogy | a eabiti király t Tilua Tatina, Romuiuseal oeeaa mag u| uralmat, ítauláu pe*
I •) 8 Hu |ia. CalllMh VI.
IJebé. tHs iHaaMSsgsaOsaek Rawa tSÜ-
Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, julius 8-ájn
S9iork|sztÖI iroda. Déésalai takarékpénz-épSlet 10. es. badár^lviaég. Heve aj lap sseliorBt részét HlejjakSalsBiAeyek kjfldendfik. t j
Itérmelnetlen levelek eeakriaaert keeekből fogadtatnak [efi'i M Kéziratok viepaa nem ^flldetrrak.
MEGYEI í» HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKAI;íhKÓZGAZjDASÁÉH LAP.
Iwi m
ltUká6|iivaUl tiMkei Ftiap kSayvkeiae Itedéoe Ulv^ruekáa uteaa. MS eaám
KlMaettot árak Kgém évre 8 tjrt Fél evre 4 IH. Hegyedévia I frt
Htrdaltaéuje.k- á hasábos potiteoregyaaer V%t lobaaeóri birdetéauél fi kr. Ré-Ipegdii 10 Mr.
NapM*, a mely keseee osikkei mm-üli • rsguüénak.
Peme Í «t üsaaeeaiári .reitélv" íolv-t«»M tádttáaa sokkal (ulmuníV Milk IM iMj l«|Muk illu, iiil im regattá-wak ailiiMdí méltatása. mvlyunk közvetett *uUm.í iüAv kgfcöstjebbi hadjáratunk folytán m javuakia fognak *ku!gálfti • Egyébiránt ,D« ga*ül>ua"
A vereewyAkef oly IkrM táúesvlgalóm klT«lt« I M^|iUlÍ|KM, miuő még A lővá* roaWa w ritkán stk*rtL — A ,gyOaőkM 6a „lagyúsuttek* buoiusssva igy hangzott: BVl-saoutlat*sra BalatouFüredeu I*
Snkrén^«$»y Kálmán,
Politikai szemle
Aa egy ptoinl vAUág.
As egyptomi Állapotok Ügyében a kővetkező táviratokat reprodukáljuk. Az európaiak ugyan már valamivel nagyobb biaton> aágbau értik magukat, de a válság még tel-iieessjom éiH véget, r KWtantinápoly, juliua 6. A conleren-í tia oly javuatpt fog kidolgosni, a mely in /. tózkedésokál ajánl a rend helvreállitára érdekében és a tuelvek biztosítékot uy ojtanak a jövőre nézve, vlfa addig ragaszkodni fog a -aorta eddigi elszigeteltségéhez, a oonferentia határozatait oolleetflr jegyzékkel fogják tu datníSeje a hatalmak és fölfogják szólítani, vagy teljdMu^fggJrat rögtön, vagy a hatalmak fognak megbízni valakit a végrehaj-
■ r \
Caliee nagykövet skombston ismét iparkodott félhivatalos módon arra birni 8said külügyminisztert, hogy vegyen résel A porta a eonferentiában. Aaóta Ozmán boj Egyp-tómba ment külön és uj utasításokat vitt Dervis pasának. Ast mondják, hogv Arabi pasa eseh bajén Konstantinápoly ba iog jönni,
4 palotábAS minis* tor tanács volt tegnap, a^ melynek balároania kellett volna Oa-lice báró axon javaslata fölölt, hogy vegveo részt a porta a eonferentiában és oaapatpkat küldjön Egy plomba.
'A porta eddig politikájának váltotta-táaáttvalósainűnek tartják, aaért is, mart a Szíriában uralkodó iigatottság és az angol-francai a beavatkozás komoly veszedelmet vonhat maga után. Eddig nem hoatak határosaiul, de a hadügyminiszter készületeket lest az expeditióra. Több miniszter komoly bonyodalomtól fél és ajánlja a conferentiA tárgyalásában való részvételt.
Anglia készülődése nagy hatást'gyakorol a tyrOk kormányra.
Lpndbn, jul. 5. A „Reuter ügynökség" jelenti Alexandriából: Azon I&, mely szerint Seyniour tengernagy már kOvotqjte volna az alexandriai kikötőben folyó katonai munkálatok megsaflntetéaét, alaptalan. Aaon bir következtében azonban, hogy kövekkel terhelt hajókat készülnek elsUlyeszieni, hogy a-j kikötőbe való behatolást meggátolják, kijelentette Soymour, hogy ilynpmü kiséi leteti nyilvános ellenségeskedés tényének fog tekinteni. Az efcyptomi katonai készülődések egyéb-iránUa legbuzgóbban folytattatnak és nagy élelmi- és lőszer szállítmányokat indítottak ssárzzfÖldön a parterödiiési pontokra.
Politikai hirek.
A szerb függetlenségi bátora emlékét tegnap ünnepelték Belgrádban. A városban Is a várban lobogók lengtek. A helyőrség ilnnepi diezben megjelent a> székesegyház jelútt. Aa isteni tiszteletet délelőtt 10 órakor ja helyetles metropolita tartotta: a király, |i királyné, aa udvari tisztviselők, a skup-
tsiua tagjai mind, a diplomaliai kar, a m|-uieeterek, a polgári és katonai méltóságok, a tíseti kar, a testületek, képviselői ás im-mos előkelő volt leien: A királyt és király- • nét mindenütt lelkesedett ssiviokkal fogad ták. Aa istentisztelet után saamlót tartott ja király a kslvőrség fölött. Aaután nagy fogadtatás volt az udvarban. Aa udvarban megjelentek : A diplomatíai kar, a bslyettee metropolita a papsággal, a skoptaina tagjai aa államtanács, a szolgálatban lévő és a nyugalmazott miniszterek, si hatóságok tó-nOkei, a katonatisztek, a testületek küldüú-ségei és a városi hatóságok. Canelanx gróf franoaia követ, mint legidősebb, a diplomatíai kar nevében üdvözölte a királyt a királynét és a trónörököstjj mindent [ét kívánva aa ország és a netnzet fejlődésé érdé-kéberu^l, király köszönettel fogadta a jó ki-ván|wot és azt mpudla, hogy a kormány .ki-..' vMo faladatát képeli a barátságos viszony áffltlása valamenny l\kprmánny ijl szemben. AXflrök kOvettel .szemben reményét fejezte ki a\yá1y, bogy a'porta itaeg (esz elégedve a földmeg váltás végleges rénd esésével, különben, hogy áa uj területei)] depbasedáltbirtokosok kárpótlásának kifizetésé is legközelebb meg fog kefedgjtaLJBHto ünnepi előadás volt a ssinhásbau, ezután kivilágítás és lűaí-játék.
— A Boszniában végrehajtott ujoocso-zás az ország minden részében a legeseké-lyebb ellenállás nélkül fólyi; le és rendkívül kedvező eredményt mutatott föl. A hadügyi igasgatóeág ennek folytán. — mint értesülünk — a legrövidebb illő alatt visszavonja a Boszniában elhelyeaetl cnapatojc tetemes részét, miáltal az otllevl tniialc-UoKük legnagyobb része haza l.orill. Ellen bon a csapolok további reducalása, a Heresegovinábau csak akkor fog megtörténni, lia a legközelebb fogauatba veendő! ujouezosás ott is végro less hajtva.
' Különfélék.
I.a punk Ifelelős sserkesstője Varga Lajos ur a bét elejo óta Radegund-ban tartózkodik egészségének he|yreállitása végett. Reméljük, hogy onnan nemsokára érdekes lerelot közölhet (luk.
— Pályázat HeghoaAMbbltáMi.i A lapunk egy barátja által kllüsOtt pályá * zat határideje julius elsejével lejárván s e határidőig kevés pályamunka érkezvén be, azt — a határidőt auguéztus végéig hosszab-bitván meg — újra luljQazük és a pályázatot a következőkben újra közöljük:
Lapunk egy barátja üacaulav „Anglia történetének" teljes Aksdemiiai disskötésQ msgyar kiadáaát ozer.nol pályadíjul tűzi ki egy Nagy-Kanizsa vagy vidéke társadalmi életét vagy Kaj^y-Kanizéa városának köaségi életét érintő szabadon -választható oly irány-ozikkre, mely a „Zala'f rendes vezérczikk rovatában hely öt loglalljat. A pályázat név-telenül jeligéé levélke mellett tOrténik. Pályázati határidő f. é. augusztus hó 31-ike. A pályamunkák a .Zala" szerkeszt őségéhez küldendők. A bíráló binottság tagjaiul felkérd nek o lapok szerkesztője Varga Lajos ur ée lársszcrkeflzlciio Hoffmann Mór ur, továbbá Babosé László, BatorfiLsios éa Tőttrsy Béla urak. Igen termésastes, uogy a pályadíjra nem méltatott, de különben a lap szellemi szinvonaláu álló czikkeket a szerkesztőség a szerző tiltakozása esetének kivételével fel-bAsználhAt.
— A hivatalos lapból A m. kir» igazságügy miniszter S z a 1 a y László zala-^ egerszegi kir. törvényszéki joggyakornokot ugyanezen kir. törvényiaékhes, d z i r m a y Béla budspesti V. ker. kir. jái áabirósági iogeyakornokot pedig sz al'ó lendv^i járásbírósághoz — aljegyzőkké nevezte ki.
j- BsrusiU hmU ouinkiá ember Zelsnák P4 rag|afl borzasztó íjslálát egj saaloBával.iBgy uilháldutcaai iijl paágát munkáséitól lee: Mrí|en a kútba, A flföbör kjitt fafttlotéig mikor %gy uagj SSett jitána és fejét szétref raotuj a kútba, a honnan os^ tik ki. A szerencsétlen emt délutáp temettetett el nagy rrardtfk IAteK«totjí
Egy derék síta 'szerdán út jCsinálása lilbsjn ugynnj stvln a esOi alig ért 4 arab gerend* vén uelebof haltan huz^ cjütörtököii v|t melletti ) Aba<
{aton-íürédi fürdővendégek nlviorluák 8, és 4f kimutatása sserínt e kies [ftjrd^ben addig 000 isndég van.
- mérsékelt dljté ejleis a tűzoltók é> tüaoltósaerek szál Iái tái ááál Atüs< és egyél balesetek, alkalmával tözaigekbe se-gttsí^ (ll hívott tűzoltók, vala u nt a szükséges <s mentősserek szállitáára nézve —• minit sz „O. é.* írja — az I sése > bssai va* suták által küvotkoző mérsittell díjtételek engec élveztottek : 1. Tűzoltói áslazok szeréinél közönséges vonatokkal való további-tásak >r aa előliekért szem ilr- Ka kilómé-térén (int 1 kr, utóbbiakért ceesj- és kilo-ínetQionkint 8 kr. 2. Külön vonatokért, há aaok több mint négy koqsibi I (anosdonyon kivlll nem állanak, vonalonl:iptj és* kilométeren cint í fpíyS Az illetéke ilhijeleztetnek;; isa ez irányú hitelkimutatás i z illétő paranoS; noli íltal a'áirsudó.
— (Tttn). Végedről ji ii ti ievelezőnk ljulliM 6-én'i F. hó .4-4n» obé I! utáni szundikálás >mból a harangoknak vésajjiiső kon-gása ébresztő fel. — Kisiotv in ak.ujcsára, a mibtigy 6—8 poreznyi tárolságra fekvő Báty i község felett iszonyú tlst felleg eme)-kedei t a külöubun majdnem (oljea essndban vsszt iglő légben. — A liará ig kpngásra elő-sietet; kösswbeli nép segély ^vel a fecskendőbe fogni és a vész színhelyén megjelenni, alig lébány pillanat műve v >lt. Iszonyú, a véit megfagyaaztó látvány tárult esemeinlc elé, (uintegy 48—45 ház a mizsá tartozó melU t épületekkel, vagy 16- 20 pslts, széna, ssaln akazal, sertés, ól s as idvsroKon ellie* Iveze t tüzelő s egyéb épült tfz jegy borzadály t keltő dörgéssel égő 14 ngtebgerben állóit. — Az utoaán alig lehetett efey két embert átni, mert a roppant iielegség éa füst kezOi t lehetetlenség volt vol iá Megmaradni. Mindcét ti'cra sor égvén, i lángok át-át osanúdva nyaldosták egymáitl — Mint fentebb lemliténk a tűz színbe Jétől távolabbi helyoteo szélcsend uralgott, benn a tüzvé-szes faluban azonban a hirtslen átmelegült loVegŐnek áramlata kOvelkl üében valóságos vihail dühöngött A szegény helybeli nép lé-lekjelouletét vesztve, kétségl éeso'tt jajveszéje-léjwei futott a kertek alá, si ját fis gyermekei életét megmentendő. A v Ögcdiokkel egyetemiben megjelentek Zalabér 'közy^g lakófis, s erőjük teljes megfeszitésévil iparkodtak a vésxt localizálni i szerencsét Ipn embertárssik vágjjonát megmenteni. — A legnagyobb nMntiés közepett ujj — kétsi gbeeeett jsjkiál*
T levegőt. „TOz űr csak tévedé-ítttük, de fájda-gő szél átcsapta Zalabéibe s 5 tavid peres alstt
lájsok hangja tölté szerte ván j ég Zalabér ltt — Elős buií alapuló kósza hírnek ll lom igaz veit — A dühOi as égő Uazköt a szomszédos háa b melléképület néhány
olt is porrá éget. — Értesd ívén a zalabériek aj ssját községükben kele kezett vészről, lélekszakadva sietének lm ja, minélfogvva Balvki'ól a mentőit ezeknek agy tekintélyes részé vonatott'el. — Midőnia végedi fecskendővel épen egy ház roei mentésén, illélő-leg a Itta tovaterjedésénei I meggátláaában munkálkodnánk, egy batyl i ember kezeit tordélve rohant hoazánk, térve tymnünket mindenre a mi rKrtal, menüink hozzá, mert neje)és fis, ezenkívül egy nátik élles asz-szony a szobába szóiul t és a körös-I körül égő, lángoknak mialta nem képesek
uig felváltva majd latint, maid sabint válasz-szón királynak a legelőkelőbb nemzetségfőkből álló tanács7) miáltal biztosittatolt a római állam léte, mely az emiitett kát fŐtOrza egj beolvadása állal keletkeaett s lassankiulí bódítások és bevándorlások által ssapo-rodott.0) ,
De midőn már elég hatalmasnak látszott e. kis római állam, a szomszéd királyok megirigyelték sorsát s haddal kesdették háborgatni. Azonban a rómaiak ia aa ellenség ellen menni, szabadságukat, hazájukat és szüleiket fegyverrel is oltalmazni készek voltak.*!
Róma eleintén királyok által kortná-nyoatatott, kik élelboaeziglan választattak, de egéeaen korlátlan katalommal nem birtak. A legfőbb ítélő bata'om, a háború éa nyilvános isteni tisztelet egy részének reaeté«e kezeikbeu vala, de a hatalmat megosalották a taaáesosal.
A római birodalom kssdetben csak Róma városára és annak legkOaelebbí kornyékére szorítkozott és alig torjedt két mérföldnyire; de lassankint tovább terjészté ki uralmát 2ö6 ik évben már egéas Közép- ée Alsó-ltáiia Róma batolmában vala.
Ea Időkben kezdődtek ama nacy háborúk, melyek folytán $ birodalom lassan-kiat a Középtenger kOrfllfakvő 8 világrészre tsrfedt, agy, begy a köztártaság bukásakor Róma északon a Dana- és Rajnával, délen Afrik* sivatagjaival, nyugaton aa Atlanti-a) és kaletee aa Eefrat folyóval volt . A császárok alatt a határok még Crvább szélesedlek. '*)
Fass roppant kiterjedésű, birodalom baiánúa beltl minden igazgatás Rómában történt és sshsése peIgáraak ee áll/m kor-■áeysAtábae való tevékeny részvéte a köz-téreaeéy idejében e fővárosban való személyes jslselétékse vala kötve, mely ftvárea-
5 WsWr, THSft*rt I t* < *f rnétias ir. D)» (Waés*| Issss Ilsl

CeM. fL
tm LI
hoa eredetileg lulajdonképen minden, polgár tartozott.
Ul. Ab ókori Kóma helyrajza
Róma, Italia fővárosa és a világ urA a Tiberis partján, 3 mérföldnyire a torkolattól, kezdetben lassan alakult. A Palatínust hegyin épült, de csakhamar hozzácsatol látták a legközelebb fekvő magaslatok is. Ser-vius Tullius kőfallal vélte MrOl a 4 hegjet (montes^ ée a 3 dombot íéolles.) Ezek nevei a következők : Pálatijius, 1 Cspítolinus, Coelius, Aventinus montes: Esjquilinus, Vi-minalis, Quirinalis colles. Osak Aurelian esá-srár erősítette meg újból a várost ée hozsá-csatolta a oollis Tiortulorum-ot és a folyón lul levő Janiculumot éa a mons Vaticanus t. A pomoerium vagyis a falakon belttl és ki-vfll levő szabad tér, mely a városnak szent balárát jelOlé, valószínűleg Servius Tullius általi később a császárok állal még jobban saélesitletett Servius Tnllias a várost 4 kerületre osalotta föl, u. m.: Pslstina-, Subu rsna-, Collina- és EequUina-ra.
Eredetileg a város 3 független vidéknek — pagoe — egységes könállománynyá való ^Összeolvasztásából kelői kezett, mely al kotá"elemek kOsOlt a sabinok is voltak.")
A város keadetben nagyon egyszerű volt; de külszín re uem sokára agészan meg váitosoit.
A fórum romanum is, mély a római hiatoriában oly nagy szerepet játszik, eleintén osak lágas térség vplt. minden ékesség nélkll, de Tullus Hoatfliüa körllkeritetta oea lopós Csarnokokkal ée kalmárboltol^kal, mely ok ben kfllOnOstn a bénaviltok végezték működésüket. Később roppiant pilótákat jépit-tettek ide, melyekben törvénvjt éaoktak szolgáltatni s némelykor a Inép is itt aioktA tartani k) Illéseit Ezeket ai róma nép bafjlicae név alalt i«merte. .
Voltak továbbá a forumoe templcjmok ée oszlopsorok, köaOs lanintMétok és más pompáé énttletek. A II ■samitűiyMstti álló saobar a IS fOisleaségotlábráaollA IÚ folt a . Jaaes istennek m tomplbma, mély legrégibb

-M
vjolt lesen istenség minden mU temploms között;! minthogy ezt mégmsf a Romulus építtettél Numa e templomba i Jsnusnak oly ssomrát tetette,'mely kettői ábrázatú volt sj mol) nek ujjsi ugy voltak [észitve, hogy a 366 számot jelezték annak [emlékére,- hogy Jlanis volt a legelső, ki mettanitotta as embere tet az évnek 865 nap ía való fÖlo»atá-«6ra, ~
Alurnus temploma so iksl nagyobb és pom lásabb voll. Ebben li r tol Iák a! légió kása óin kivűl az or»zág kic ttsél is;- Minthogy illatúnak félték, ók vért szokjak1 verseket, ujié-j
istent vajl és szilaj rn< A kdlonák vagy karddal vi áldó • •
•i kis
kisaaba lufel. 4- BOdBA oda sietánk s a
MKn iőtj 1 roppant h&ég és Ast dacaára it nehuitukj as u4vartk s mindenek előtt az 'égő szolja és &pnqrlu| ajtót kvakeAtttnk eloltani — Kkflzbon as jud var felöl való szobából i euo emheréhez, j lanem állatához hasonló L KgéJt lebete ki hallani. — A benre-kedt si írenMétleneknek a halálküzdelem közepett laJbjtott iii|kiáJt)áaa volt ez. — Ekkor Poieonr Gyqla [végedi néptanító, egV nuilleU i állott emwr dől lerántó a köténvt, be|isez rép, — azt fejéré kOtá, s a kiálltáé* sal]Butinam kinek|eairelvan" akOrOe-kOrül égő üm kökön átugörvl Kovács János batykj jöldmivjssej egyetem^elnla szobába rohAnti — A üu az ágyi alá Uenekült a- veskély llőj, a kft i asszon v pedig csak alig hörögvé kdhatU k tudtára u életmentőknek, hogy nétg éliekJ — Ránpant füst lévén a jízoi-páhan, csajt tapogátódkáa által lehetet aeze* roncsétionoket felradéz: iíJ s aa udvarra kiijonv szólva is életnek Ibjrs visszaadni. Hint líslk-juk ai édűletek Jó nigy része bíztositvk jyolt, a s isiola éptllet éi tanítói lak aaonr jban ne m. nogy kinek J hanyagsága ez, nem akarju i kutatni, ügy tupjükí nogy az j: ér-demleg m vizsgálatnál 1 maja erről is leizen szó. — A tantermet esi a tanító szobáit sikerült ugyan a bejégéitŐÉ megmenteni,afle ss ilet tetosete, a' tsjniió nagy meánjtiaégü ináji és ssÁlmija Is [sok más egy^oe.a láágoi mnttalékádl eéett. A fent maradott foéskei dőnj kivűl ott] -nolt még a tűrje} is, Hock Pál tanitó : vezetkse mellett, továibbá báró Kikösd fecskendője Mikosdról, eten-kívül t sajabéri éji baltavári urodalmak fecskendő . Elismeréssel I kell hogy adótsnnk szL-gi ithi derék nolgárlaürsaujkiiak, kik szintén m iglol etős nsjgy számmal jelentek meg a véss színhelyén js tevekeny részt vevénok az oltásbaa. A kár hjvitaloi becslés szerint 21 esir Írtig van föl^éte. A tüzeset Utáni nspox yégtg mentem a csak alig 24 órá*Al olpbb mégl csinos i falun, elszomorodott lelkem, látvsl a usgy pusztulást. — Itt egy csalác apa iámMzJtedoktl megszeaeeedett j ka-ptifáji hoz, mealái^zotj Kormos árosán a barázda melvot^a ssemélől lefolyt kOnyek hagytak i isguk után; oá Ogy szegény asszony ült füstölgő otihonánák romlain, gondterhelt homli kán a munkától megkérgesült kezeibe mlély sztva; e — mit. . do hagyjuk él e szom >ru Uépet A tUz így pajtában Ütött ki, ml c< sk más után és fenntartással moud-H(ÍU ls«jgy A házbeli ik kOzill az időtájban pipál lillátluk btt valakfit. | r...—|L
— É.-Heresilnr jul. 44n. Tekintetes szerljoBzljS ur J tí hó elsején minálunk is m gkezdték en! aratást, mely a legjtzebb eredi lénynyel kecseglej, bal az Isten, a mit adott válapi elemi ciapáaaal meg nem semmisít . Aaősíi átaljáfaen jó, tavaezl, kfl|0-nOsei :áa árpa igen skép, ólak némely he-lyen, látszik a nélíáti yszor olőlordultií kod folyti n a tavaszi rozsbsn csekély hiba. — As ii ő jáms átaljában kedvező, e a kuko-riczá c .már virágjukat pányjék. Bár a tavaszi fsgy s idők folytán ixztl hitlük, hogy gylUnöles nem leszJ ssónbsn cialódtiink, mert hála isten lek midenből vau valsfmolves, ha nem is oh bővwn mint külümb« n várhattuk volna. Szőli iuk pedig oly roppant termeltek, Ihogy ha I len Így tnegtaiijal ury nngy hiány le«z érezl ető az üres bdényekbon 1 Ember femlé-keze óta nem voltak la szőlők ily termeltek.
Brunner.
— Felhívás! A szsbadlcai torna-egyli >t váljnszjmAnja íl év és hó 19-éűj tsr-tott választmányi gyűlésében elhalározla, hogy az egylet a|spsikbály«erU czélmi elérési végett! f. h i fiuliua! 30-án Pajicspu (gyó jlüiiő és :vaswi állomás Ssabsdka mell itt) egy orszigon jathletiksi és toróaver-seny foglrenHeziji.' A verseny részletes program uját ide mell{&keNe küldjük) miként a versfcny tizenegy j viaUS|ból fog állani 60 dij-
| jal, melyek kÖSÖtt több igen érdekes tiazte-■ letdíj leea. Jelen értesülésünk kaposábao egy-szorsmínd felkiérjuk a t ez. társegyletet, roisáorint — tekintetbe véve, bogy a fentebb kOrkonalosott versenyen minden magyar mfi-kedvelő (amateur) tornász as sgylet tagjaivali teljesen eglraniogu s hogy a versenybíróságok két éffyíeu ée ké^ vidéki teából fognak flssaaalálittAtni —raa egyleti titkár-ságot mielőbb hegyaekedjék értesíteni, vájjon háűy egyleti tag fog a versenyekbee előre-látHatélag részt venni s kik leesnek ezive-sek az egvleti I tagok közül a verseny bírói szerepet elvállfilní. Ezek iudalása után va-Ayúnk Kelt Baabadkán, 1882. június 28. honfiúi tisztelttel Pertich Mihály, egyL elnök. Dr| Békeffy Gyula, egyl. titkár. Dr. Seffer Sándor, vorsei ybizottsági titkár.
! — Orsfáfos mépümmepélj Sst- : Istvánnapján ja vároaligetoen. A sseretethási- I egresűlet mai választmányi ülésen ssóbe került a báró Aczél álul tervezed, a várót-ligetben Szt István király flonopén rende- l zondfi országon népünnepély, melynek tiszta J jövedelme a seereteHiáz czéljaira fog fordít- 1 tntni. Mint a {rendező báró által általánosan körvonalazott prografnm sejteni engedi ezen népünnepély unieum less a maga nemében.
;u rendező bizottság, 600 nje-27 verseny, OkOrstUés, hoídó-agyezerű tűzijáték s mellette stb. A program m 100.000 omatva az ország minden vi-g küldetni, ta a végén megitató ' iz ismertetve a azeretetkáz czélja. |
Losz 1000 tai remény tárgy,] eeapraverés, élő csoportkéji példányban aékéro ezét szavakban 1<
Edásheim bitó főhad parancsnok megígérte, hogy a fend fentartására szükséget katonaságé a roudejco-bizott-ág rendelkezésére fogja I bocsátani, aa állatkert igazgatósága is bogy csak az ünnepélyre jegygyei bírók fognak be- f bocsáttatni. 4- Legérdekesebbnek ígérkezik a programm aaon pontja, mely szerint jutalom J fog. kiosstalpi a legszebb nő éa legszebb férfi« részére. A jury tagjai természeteeen | az ellentétes 1 nembeliekből fognak állani A gyűlésen julieplevőkro magénak az űnuepély programmjának előadása meglepő hatást gyakorolt, ugy hogy a magas röptű Hanta-1 ziával és readkivüli lelemény ősséggel szer-kosztelt tervét egyhangú helyesléssel, sőt lelkesedéssel fogadták al. A fővárosi bizottságnak jelenlevő tagjai nomcsak az egyesületi nevében mondott kOszOnetet a buzgó reudo*; zőnek, hanem előre is köszönetet szavaztak a fiiváros nevében, melynek as országos Un-j nepély társadalmi szempontból a vidék éa a főváros kOzií tetemesen élénkülő érintkezés' bői ée forgómból rendkívüli előnyöket szoroz. íj .' r
— A azt-fetvAnnapi országos nép-ünnep prográmmja, báró Atzél Béla által szerkesztve, {már nyomtatás alatt'van;*Di ■kos kiállítású fűzeiben, mggyar éa német-nyelven, cgjr hét múlva megjelenik és az egész orsaágban eladás végett saétkű'detik. Ara két krajcsár lesz. A minden tekintetben eredeti programmot egyelőre 100 érer példányban nyomják. A leleményes rendesőség a nyomtatási költségek elkerülése vágott, kereskedői dzl&gektőJ a program-fűzet utolsó Ifcpiain megjelenő hirdetéseket fogad el ée ezeket jól megfizetteti. Czimlapján következő 57 pontból álló tartalommutatóval bir: 1) Az ezer tagból illó rendező-bizottság: 2)' Egy ezred sorkatonaság kivonulása. 9) Az ünnepély kodete ós vége. 4) Előreváltott bolépti jegj&el 100 ezüst frtot ée 100 pompás tárgyétTlebet nyerni. 5) A két krros számozott ptogrammok, 50 készpénzdijat és nyereménylárgvat nyernek. 6) Három kraj-czárral szái ezüst frtot ée 200 gyönyörű nyeremény tárgyat lehét nyerni. 7)Ingyén tombola -gycrmekek számára. 8) 000 versenr-dij és nyeraménytárgy. 9) A nyeremény tárgyak éa veasenydiiak. ÍO) A nyeremény tárgyak kiállítása- ll) A nyereménytárgysk

mi olláránál s a Kunyds et ilyenkor énekeltek, isaturainusoknak flevejsték.
A fórum kOzepén rrl különös 'smlék iijálott, melyet a rómsiMj 416. esstendő-ben az antlumi polgároktól elvett halóknak érré )ól készítettek. Ennek tetején egy szék volt, melyről az oratorok i néphez ksoktak Sióli ni. Eat rostra nak bivták, rostrum-lól, mi 1 sjóorrot jelentett. Melleile volt líarsyss nevl satirus álló szobra, hogy a peres felek 6gy Imesteesenak, hogy aj lOrvénykbzések gya! rari mily veszedelmesek szoktak lenni, A oapitolium mögötti volt a tarpeji jikli, (nelynek tetejéről a basaárulókat Mol 'Ak Utasailani.'1) Jffjf látszik, a helret íjiér válasslották, mert afl lel aolt a capíto-lilim ioz s igy a győzelmi [ ompát tartóknak g eszükbe juttaUiatla i dicsőség veese-dkln ét, a'JA>alomnak és bűi tetéfúek egymás-hoz ly esetekben gyskran gpö közel volját Venusnak is egy igei csinosan énillt témáloma emelkedett a f iramon a római sms inyók egykori azon ál Jozatfnak emlékén , midőn a gallok a os piíoliumot ostpo njol ák, hajukat metélték 11 a [kézivek ská-4ár i készítendő kötelek fo lásához.
Juno templomában, i zokták a hasas áldozni azon özvej yasssonvok, kik vái halták meg a törv íny által rendalt
Hós s
") 14*1 b. és TWIa Í F. M Mlüsfvs IHS7 ") Cis. sC Hk IL ssp I
l lévelel.; ír. fíid. II Ult s kS? «.
idő llteléskt a fé^jheá haláíosásu után.
A Quiriuslíi doip tós jemploma, melyed tetetit Róma vároéána patrjeiusok és a plels kjbékűlésének nlkaldi Vmnelykor a senllUs kpf aa tar ottj I | [ Ugyanezen ponj
menetelben férjük el-
bon 'volt az Egyetér-Fnritts Camillus épit-387| esztendejében a usok egymással! való .vál énnek emiekére, templomban gytllése-
on volt a Fortuüa vi-| tompjoiuja is |Se>|vfiua Tullius, smlekére, nplomot, hogy háláját égirátt, mely ól anuyi
rlbl
ki ijzért épittistte le [ti lomja az eiul tett jslei jóvu halmozta; el
i A város kejitá hol pOriolanus ;hsi Volomnia lécsjillnpli művjelet eknlékéra a Wáf épitietejt |j Bomulnk tompít
qnllinus dombok [oldi kesék áltál inegöletvi nini istsu mégisl hogf QuiHnus jnáv | iékflnt, attnrjk-mLgjli
ÉNevbzottai tém i|A templójnn I ii 1 ták mmujatm oltei ieik lárskááffál gjft ínekkiel ájánqék nfim Illést heglu J]uií> dkri bókból áljptt ; é mái /in lej minőn Ii
Vonka llibilinl Inni hőnek is Hol ( ták aa áldoaaUáiÉ.1 meg kait d eu sujűat kp Iták, mert év T pén darabok lé eoboll nwtik mim, Mfaj IjA;
A kJülöeféle istét vttl Itétségkívdl í pfhi j Claullius jillA éii éAját tjevéml él
b kívül, ason a helyen, it anyja Veturis e neje ták, ezen szerencsés íjortuna muliebris temp
m
Uh i osatbrna as £]• sf. nfcn A|
dej< Un. vohkgW
pitik dbiljtf Mstornk
MlMTiLfy
i ia a Quirinalis éji Es-án volt, ki ellenséges i, Juljus Pioeolluisnak, S kijelentette neki, It a város oltaqnazó-tissleltetni.
m volt még aj Juno nsilyb'en áfcon ftrtiak i osataikat barálllik ée |, kiköt nejeik! férfi ak meff. As áldosat jltárára helyezet t pénz-igy Juventa tmnplo-ak megkapták a tógát, ak, vagyis a halotti ploma; ide aaoi vit-Ijnek valamely rokonuk ai ssempontnóí in gya-in megszámláltattak a kitűnt, hogv hányan yen születtok. ' j iséjgek temploms|n kimet érdemel sJj Ap-nyi műgonddal snilott ti bt ia, továbbá a j^ulíuui kapunál, melyet ott Roma éli esatsn-10 njértilldAyi lávol-vénet Tnaankm legyé-
ről majd völgyön, majd msgas hsgyeken ka resztül. E eaalorna vize kizárólag^ a városé volt s egy nolgárnak som volt szabad Bajiát ssámára A vizet ebből levezetni, A városon belül 120 dőre oszlott (eastallA dividiculs) melyeken a fürdőkbe, szökő kutakba éstááa közhasználatú helyekre ömlött Kűlűnféle műhelyek tulajdonosai is kaptak belőle bizonyos összegért js aa igy bejövő pénz a csatorna fönu tar tájára fordiliatott.
Voltak] szemétcsatornái is BómánakJ') melyek aj íöjdalatt számtalan ágakból állattak s uténbj egy főágba (oloaoa masíma) egyesültei' s minden eaemetet a Tiberísbo vitték. Eoijor aa aediliaek gondatlansága miatt eo^atérnák megdugultak s kitisztításuk ezer laleittumba került vegyis egy milió lll& eser talléjbój
Putjoíij, vagyis roüiadási gödrök is voltak Rómában. Jftízekbe nagyezámu aaegény emberek donatlak, kiknek ann/ijok sem vélt, hogy halálult esetén Örök nyugvó helyet j-á-sárolhallsjk; pjolua számukra.
Sajáissérű mindenesetre, hogy Rómában temetkezni senkinek sem volt saabad") még a legűnnvpjsllebb badveeérnek. s a vestasál' zeknek ikj jósak kivételesen s nagy rítkán enged tetei t| meg a város belsejében, adjlig a nép Isgallébb rétege itt jutott a rothadási gödörbe. I
Aa jukAlt részint kOaOnségeeek voltak, mint pl. k| |via ssera, réssint országutak, mint a nár említett via appia, mely aómá-ból Capualiji, később Drunduaiumbe is ive-satelt. ÉinMtül kanuk, mint a porta jes-pén a, van Inraenesiina ée a mezők, eam pusok TolklB nevezetesek, mint a eampu* martius, tanlv a városon kivűl a Tiberis mel lett népgyulltékre ée testgyakorlatokra basz-i^áltatott! |
A dijejujmkról, és fUHőkről későbbéi; Jogunk
(Folyt kov.)
-H
') GM i
latö tt. I
I NI Kémsi HcMftaa S, l m lelt. Uft" XVt tok ós Isgiba^ UW H. Gsp. tt.
lettek. It) Bár Wi, bár mikor , *k»c a It HMiejbaérfg U) A diirtl '1 legeBebb kt||T« Wljl ki I IS' <H|j Hkillii, U) Ingyen po-,-*'*<v4k*s kar. ||) RaneltŐI aieaap
urrááug táaoasealauág a acabed éa alatt.
Ai tMe«* Óvárosi eeaakarok. 10) Néu-j»hk é» karok. W] KlIöaboA mindenféle ti) A veroeitybee győateeak *agy diadalmenete, 29) Ttodért látvány. Tji tenger. Veloaonai Mi laa apály. Uwi 615 .. ;. r&épak a rirMucitN. 23) VYitevia-tvá* tarMÉt 10 ditjal. J4) A légizebb hl(l-t<rk eaéneég voreonye 10 dijjal. 26) A leg-uíj eeemek verseny 10 wjjal. 26) A fc,* i/i ks««k versvuyo 10 díjjá). 271 A W-h.-«é4ebbjnék súly versenye 10 dijjal. 28) A ^-.auaaibU nők vereenyo 10 <jU))al. 29) A íírftí.H'b térfiak térti-szépség vornenye 10 j 30) A legerősebb férfiak versenye 10 «bi)al 31) A legkövérebb férfiak suly verse-eye 10 díjjal. 32. A legmagaaabb férfiak ver-e*uyé 10 díjjal. 33) A legnagyobb ftrfikeaek vereiuye 10 díjjal. 34) A nagy fojok voreonye hő díjjal. 35. A nagy orrok versenye JO éi|)|L ,36) A nagy ftilek vereonyo 10 (ii|;a. 87) A legiaebb fiúgyermekek veree-ujw 10 dijjal 3B) A legiaebb leánygyermekei versenye 10 dijjal. 30)N«maetköii dal-eowratny 10 dijjal. 40) Fatál verseny 10 diÜiu. 41) Péina mássás verseiiy 10 dijjal. 42) |Ziákl"tás verseny 10 dijjal 43) Ugrás vermny 10 dijjal. 44) Velooipéd verseny 3 dij jak 45) l£ét eveséi Mólnak verseny a vártjiligsti tavon (0 dijjal. 46) Mégy evesős vasasolnak verseny 10 díjjal. 47) Létek veiztő saandolin vereeny 10 dijjal. 48) Kétevezős factplnak vsrseny 10 dijjal. 49) Csárdáetáncs verleny 10 diijaK 50) Pénatárak, bemenetek, kirienetek. ől) -Látható feltOaéao és hoi-dáia a belépti jegyeknek, 52) Iámét eladók árle-engedée mellet kapuak belépti éi tombolajegyeket éi programotokat. 53) A kalendá-riufc»-fizt.-lstván napjára szép időt jósol. 64) a jaljyrinth. 55) óriás kígyók tigrisek tanyája) — állatkert 6|i) Mi a wíarotetháa. Aa orsáágoi népttnnepre belépti jegy 40 kr. kapna é* gyermekjegy 20 kf.
— Kttvld lilreik s Jámbor Páj iaa-balkai frgymn. igaagató 1400 fi Hal nyug-
attá magát.— A római parliament muu-kodáaát befejezte. — A párisi uj város* telavatáaára Dudapeat főváros hatóságát leghivták. — A köztársaság elnöke Grévy, arangyapjaa rend vitéae Tett. — Blaka Ldiza nagyváradi vendégszereplése lényen-n lik 11. ro A
ortllt. — A budapesti uj Iranesiafőeoniul laeliá de Brovei báró leoz. ~ Pétervá t as Arcádia színház teljeeen leégett. — görög királyi cealád Volenoiébe ment. — jAJ angol alsóíiásban egymást érik a képvi-semk kisáratásai. — Au»ztría-Magyaror-zág rémére villamvilágitási társulat alakult.
Irodalom.
slib b kt'tAH mflrek íjiíflreiuMhttök Icsplistók Pkcbst
I ul-> U»;»tiHlti«iéli> Ksay-KsshsÉw
— A Hagjfar RrjínyCssmek 3ÖXVX. füzete is megjelent a szokott elegáns kiállítással s rendkívül változatos gazdag tartalommal. A folyóirat előfizetési ára egées
■'étro 6 fi t. félévre 3 irt.
— Táborazky éa Paraeh nem-zéti aenemfikeretkedéeébea Bitda pesten meg* jdlent: „A vörOá sapka." Vidor Pál eredeti ' uépftsinnrfvének közkedveltséget dalai. I.
Ejelirántoitam kertem alatt (Hioolicb Sándortat). 2. Ugyan rózsám. 3. Sokszor nézek fel . ap-égvo. 4.' Galagonya bojtorján. 5. De nehéz igaz fgivet találni. (Szeniirmny Elemértel.) 6. Ha bemegyek a c»ái d&ba (Barna szeretőmnek). 7. Aa én kedvem olyan mint aj csalfa izellS (Nicolicli Sándörtól). 8. Hall jl-e kis Violám. (Bévsy Arnoldtól). 9. Jula, mla, beje, buja. 10. Lakodalom arany lakodalom. II. Szeretni szeretni (Sarulinney r""4 HlcmértSl). 12. De fáin. (Ssentirmay Eleméitől). Euekbangi a zongora kiiérejiol (vagy znugoráta külön) izcncé Erkel Diek. Ara 1 fit 60 kr. _
A budapesti orsz. kiállítás
(Folytatás.)
ils valami, biaonyára ezen tény minden élteiazóláinál erÖsebben bizonyítja, mily mély* lj|en át van hatva iparoeaink izine java a tervezett kiáilitáe fontosságától, s azon ki-számitliatlan előny Októl, melyek általa elér-hotők.
A garantia-alap részére tett jegyzéeekre támaszkodva s annak szélesebb körökben vjtió aláírások álta'i kiegéizitéiének festar-iá*ával aa orsz. m. iparegyeeűlat megalaki-tátta a táriteetöleteknek, u. m. a magy. általáaoe iparegyletnek, a budapesti koree-kedelmi és iparkamarának, a magyar kereo-kedelnJi csarnoknakt végre a városi igsrosok kórének bevonásával aa előkészítő bizottságot, é«ly it aa oraa. m. iparegyesület előterjeea-Étt iervvázlathos hozzá járulván, immár tfajlegeeea meginditotta aa Qgyot. ée első taendő gyanánt a kiáilitáe évének fQggőben lagyvttTkérdéso írint 1848-ban aaegállapod-tán, eiős«tee költségvetést dolgozott ki.
A tervváalat szerint a kiáilitáe hélve Mg lö^glbea lévén hagyva az otőkészitő twzoítiég tlaatss vizsgálat alá vette a figyo-fűibe jöhető kllftaftla helyeket: éa miután á keiy a Jftvéree közönségének aöaremökö-* éáee aáiktl eldöntliető asm volt, minden to-fábbi lépéaeilu srtkiágeaaek matatkoaoU a ttvéroa kösöoaégét slősali ia a kiállítás anyagi éa arköteei támogatására megnyerni, a efjr* SMramiad a kety kijelölése iránti intéaksdé-áek rnytátelérs felkérni.
Es meg ia történt, és a itváfes jkf éí asági nom si késett ttnyesee igazolni szon táfsAsaéssksf, melyeket a ■ imaet koasá,
a gaadaaági és aili haladás hivatott aáméévtvfpíkaa méltán eaaielt. A ffiráros k eftasáfe nmasaak kénmánnl msgssavaaia é kéti*é* eofélyeaéeére 3U kárt 60,000
Irtnyl járulékot, kanom egysaarsmind oly helyet boodUott ingyen a kiállítás read«lke-! sáséra (a városliget délnyugati résaét), mely] a tömeges látogatottság feltételének mibdenj tekiatotbon megfelel, ée a likőrnek egyik flUaatoeitékát képesi.
A hely átengedéie ée a jelzett 4etéln nek megesavasása által a kiállitán rengeáéi kivel kapcsolatos minden fodtoiabb kérdés-nek megoldására meg nem levén találva aj* ut és mód, ma már lehetővé vált a kjiállilái általános tervvázlatát annyira eaabaU|a|lani| hogy aat Nagyméltéságoduak éa Nagyniélj lóságod szivei azóizóláia utján a magái kormánynak tiiatelettel bemutatni, • annali alapján immár a kormány erkölcsi ás nayagi támogatását is kérni bátrak lebettlnk.
Midőn azért a kiáilitáe ájtalános terv) vázlatát és aa annak alapján késatllt jnpgí közelítő költiégelőirányaatot tiezteletjol eloj-toriessteni laeronesénk van, magától t|i|hot nak tartjuk, hogy a vázlat ép ugy, knlnt költségvetés még nem tokinthető véglegbii tettnek, a mennyiben aa ^agyméltóiágoooa' ée illetőleg a magas kormánynak kivániágai boa képest, váltostatái álé eshetik. Nerti gotj-doljuk ugyan, hogy a kiállitán rendaiáaém néave a tarvváalotban foglalt módoaatoktel igen lényegesen altérőket találni lehetne, aaonban es előkéazitő bizottság, mely ez Ügyet a tervvázlat végleges megállapításáig vezeti, minden irányban igen eziveeen kész mindmi javítást elfogadni, — hacsak magét az]ügyet, melyen a hasai jparoioiztály oly nugy várakozása) ciügg, biztosítottnak láthatja.
A tervváalat réialeteeb jndokoláeába nem kivánunk boesátkozni, meg ugy véljük, hogy a fentebbi előadott indokokból éi a kiállitái Ügyének rOviden váaolt eddigi f^-leményeiből követkeseteien folynak atoú réss-letosb hstározmányok, melyeknek általánoi keretét énen a bemutatót tervváalat képeái.
Csaa két pontot lavánunk különösen hangsulyoaoi, melyek az eddigi elŐzméuyelk nek éi ások tanuliágainak izollemével Hiiy-| nyirf öisseforrya vannak, hogy ugyiaólván ■arkalatoiakuak. tekinthetők. Ás egyik az, hogy a kiállitái minden körülmények Vözbtt az állam támogatásával ugyan, és'aa állam hivatásos befolyásának és felügyeletének tellei érvényességével, —• továbbá aa össsoi éra« ke't tényezőknek közremüködéeéveí — lo-zauék létre, — de hogy |lényegében mégis eliő torban a közvetlenül érdekelt köiwk öntevékenységének kifolyása s aa ÖD|iégé!y elvének megteiteaitője legyen — vagyis egyszóval, hogy társadalmi vállalat h'^en.T— Ezen sarkaíatoi elv helyeaiégo a tapasztalat által a ha>ában ép ugy, mint a küliOldöra is isázaaoroaan igazolva van, de csen felül az elv mellett eaernyi- indok aaól, oly indokok, melyek réiaint az ipai fejlődés főtényesQjét képező öntevékenyiégi laelleintiek erösiKse iránti tekintet által, réeaint nagyfontonégu társadalmi, réezint gyakorlati pénzügyi teltin-tulok által diotáltatnak' ^ f
(Folyt, köv.) '
Vadász kalandok.
A Uuramelléken a récze vadászat igen kiadó sport szokott lenni, különösen ss árs-tás tájon, midőn a fiatal récsék még csopbrt-bsn vannak.— Mindenki, kinek birtokábau puska van, iparkodik ilyenkora tiltott gyü-mölcsökből a mennyire éppen lebetiéges! rér ezosü'ni.
M. bsrátom izinte szenvedélyesen Üzto' ezt a sportot. Egy izben jön be hozzá [két násztor gyermek, jelentik neki hogy a holt Murában egész sereg fietsl vadrécze tsnyéi. Azonnal fugta fegyverét ée a megjelelt boly felé eietett. Mily ardvoe meglepetée várakozott reá! Íme a nádae közt egy kii Uraláson meglát vsgy tiz darab gyönyörűen kifejlődött réesét I Rájuk fogja bistos csőjét, jegy durranás és a csoportban usakáló réoaék közül három darabot agyon lőtt I De á többiek erre a meglepőiéire sápogva, jajgatja híztuk azanasaét I még a második lövést is í rájuk szánta, aaonban e szándékában már nkadá-lyozva lett (gj pórnő által, ki lelkendezve ssaladt a vadászat hslyéro s kérte aj neki tüzesedett récae vadászt, bogj ne lődösze agy oo a réoaéit! Azóta több vigyáaattal jmegy barátom réoaéanill
Kukoricsa esedéi ideje volt. Nap'atiAmo-isim nőm felügyelete alatt künn dolgoztak a mezőn, én azonban ottbon maradtam tanítványaimmal. Déltájon ki mentem a munkások után, szokásom merint pnikámatima-gammal vivén. A mint a tarlón karoeztül mentem, csaholást hallok ée ime a határos erdő felől egy gyönyörű him rókát bajtojRak felém a jubááa zulyák. Bele huaom magam az árokba a ugyancsak aaerenosésen aíkarOlt róka komát {előnnöm. Megtöltöttem fegjfve-rem, zsák ményómat fölakartam venni! ri|ime egy második rókát is zavarnak ki aa ^bsk ismét irányomba, bár távol volt tőlem, tjaért rálőttem i oly saerenciésen, hogy pár (épéiro már elfogták a kutyák. Odasiettem, eljváttem a megiebeiiteft vadat üldözőiig a nyakánál fogva elevenen vittem kíváncsian várakozó nőmhöz holt párjával együtt. Azonban megsajnáltuk szegény párát, hogy ne kínlódjék, egyik napszáméinak megparancsoltam, liogy Üise agyon... A két róka hátaó lábátl Öaazo-köttetém ée hsaa indultam, egyik napázamoi botra akaaatva a vállán hoata ^ttánanj a rókákat Alig mentüuk egy dülŐj Jüldj j.tjíszát aa én emberMi'kétaégbeeeetten elordítja magát 1 Ijedten fordulok bátra, hát Uraaá segély) I aa én emberem a döglöttnek félt rókával kllzködik) Ugyanié a róka a! kőr.ben élethez léit ée a aaegény ember kinriotidha-
UImd rémébe oly erőien bolekarspot dolant adott kkaábaditani kellemetlen
1
iMfti Oftkbn
Mf
agy hónapra ia tréfát űzött vtlemll a megfejtést egy saomasádra bijtíatjlíjki's bőröket saalmával kitömve, a pedláfti ftl-akasztotta. Pár bét nralva jött egy ktjiMkedŐ a éa s bőröket el akartam adni, aaoöbánaa
be (I
egyik ssőrt éni élit volt .te«m ké le él vele ||(ei gfti, a nyüjsk tészekjré igen ványómst]el|é|-ge ii egygyel fizetjtetni puskáimat éi nsa köriemtől hiilVan dába éisrevMsea Ráfogom púikén dul I No est agy s oda megyei! a nyal helyéjt sgyon.
jjtett, kaaanálhatlanné I idobattsm. Megjött as «lembe olt ványaim' ell y reggel ezen kelletli aragodtam, mert tölblj
Klál
ták. Meg*kartara legl a vacsora árát I kJ láani indultam. Alig áxj lépésnyire, ime egy; a nyalat, bogy fel at. lövök I A ny ul net n jól meglőttem, goá( Képzelhetik boszu«á| kidobott rékabőrt Muramell
gazdaság.
n > klHinirtonbftili
készített leolt léi egybekötve. A kezdődik, á[di kor történik A tli'jlal | I. 8bUm bikákra. Tiaslel
A sopr >nt legyei gazdasági egMeiület 1882. évi szc ite nbfr bó 6 én RismáiHonhan szarvasmarha] k; Ulitást reodea. mely kiállitái háziipar utján e őállitott szalmakalap, kosár, gyékény, SMja itenueljlH, továbbá ll^áailag Li^iu.u uJ.rx-1 kender-fonál díjazásai less kiállitái reggeli ÍO'I óraktjr >sstás pedig délután] a órá-elyiziuén.
a következők! aimarbára: a)Tényész itdijak: egy belga muhkáiló
brongból készt It atatnettje 80 Irt értékben,
1 darab ezüst dijak: Kliő Ujj második dilit harmadik llij: esüatbeo. b) ElaS tintelntdi es ils téreui, 4 d
Eléfr dij: 8 d
dik dij: 5 d«r dik dij: hérot boni nogyedik l'rt; ezüitbanj o évet iijeg . uoi daj-ah ezllst Pénzdijak: Eh irány j méitodjik
) darab bronge órom.lPéuz 8 darab 10 frankói arany; darab 10 frankói; araby; kétszer egyenként! 10 frt ejőstehenekre. Tiiate|eldijsk: 60 frt értékben, [2 darab irab bronge érem. Péuadijak : ab 10 frankói arsnjí ;l máio-b 10 frankos srsny t liarma-nzor ervenként 10 írt ézüit-
egyen
dii: háromazor ' egyénkéut 6 Bikaborjukra, meiroK az 11 baladták. Tiiateletd jak 1 ékem, 2 darib bronfiej érem. dij: 5 darab 10| arankoi di): 3 darab 10 fraukoi
srany; narmaim ei|; ö trt eeüituen Uizffkre. Tiizt iledijak: 2 darab, eslij éi 3 darab brenq J éreui. Pénadijak : 5 darab lp frinkoa arany ; másod dairab j10| frinkoi arany , barma ké^zer egybn! int 8 frt ezüitbeu
dij: kétszer lit Itat
réazoiUlheinok ciakii ! 8(Hm íntnál nyerhet, Üliaqk éi
yenkint 4 frt ezttuhin, Kiál-
yel tényé
izló és a ii csuk
■min«D lopronniegyc köziégek, ettiŐ osztályú dijat azonbsi sopronmegypi ;ssdaságl egyesület tagja nyer he^. Ama uírt lkotok, kikpek egyojiqa adója 80 frlót tqégl alad, pénzbeli dijuk
Megfordítva: (is ítéletdijat
több adótfizeti bikabo íjuknál
kiállító iáját áeveléiü állatjai dijaatatnak, mi a UMgi bizonyít vény uyal igazolandó. Tenyéazbikák éa. fejóateheuek' idegfn izár maaáiuk iallfbetnek.
IX. Saalmakalapokr
ion nem
kiállító óiakia
at Eliő
második bármadik ben. .Di
dij: ,3 1 darab 10 franjkoi arany , di] 2 uarab 10 frankói arany; djj: kptazef- egyenkint 8 frt ezüi jazáiban csnkis Soproomegyében luLsi ipar tuján előállított izalmakalapok ré«zeiülhetnek. Mindéit kiállilónak legalább 8 dafabot kell bémnúitui. A kiállítók kötelesek tpgyaikou átoknak áráti megjelölni.
III. Kojarak és g y ék é nly e k r e: Eliő djj t ^ dsrsb 10 frankos arany ; második dii: !l darab 10 frankos arany. |A dijak ssáma'siet led issporíthstó. Díjazásban csakii Mopronmegj é >on termelt, kosár fül bői, házi ipar uiján ell állított köss rak része lülhetnek Az árák mef jelölendók a koiarakuj.
IV. Silyemtármeléii dijak Első dij : 4 i arab 10 fratikoi araiy ; máso dik dii: 2l (arab 10 frankot arany Azon kívül I dara i ezüst érem a lelyelnterma-I énii el liaaaná t czélszerü eszközök jdBaaésára fordittalik. íjijat osakiá Sopronmegjrébon ler
melt solyeipl igó nyerhet.
lyó évben te nélfogva t lésből eladott! intézet Állal ián dikatatik
V. Vá
előállitáaárá kender fonaldk Eliő dij 8 Idi
dik dij: 2 d der fonalakra arany t maat
41 ta
Valnm^nnyi auKuratus ln5
augui a kiállítási tooba bejelei tések Vágyj ki véle Ibsen | v katálo^uiban
főméit mennyiség ss iráfayjadó, mi* állító cankÍB aa ea iflet terme-Öurei nmnnyitégnek tj beváltó tiállitoft hitelei kimumtáia nap
daróoaaelmék lasznált, házilag késziioji len éa
dijaaása: a) Ledfohalakra. rab 10 wankos arany | máso-irab 10 frankoa araiArJ b) Ken it,'a6 díj-l 3 darab JD frankot dik dij:! 2 darab IP |frankot
ánoe'határos alt bk kiállitmánv, legkétő^lj f.
26 káig Tanár aj G; ula úrhoz bízót t*ág|[ slelnökéhej AÍsmsr* íenaő. KéiŐbb érkéz i bejelen-io nem fe'entrtt tár} yak esik itetnek figyelembe i i. tíiadaudó nem foglalnak hely it. 2) Aa állaiolt bejeléutéiénél (mely Ozálc ejllen le-veleaŐ lap Iá lal eazkösölhétő) a következő adatok kitin otendők | a kiéllíió n ívta éi lak* helyet b) ai állat Uefuo és kora: d) as állat nme 64 egye: dh ka állat ti jtála, ke-| reaztezéiekn^ I a vérk^vérek ; e) iladandó e az állat ée i ily áron? 3) Takar nányrój a kiál)itó tartó ik gondoskodni, a (iállitandó; marhák elhel jrezéaérŐl aaonban a i endező bi-aottMg intéz tedik. 4) A biráló biz )t|ság működ Me a kjii lilás megnyitása uti n azonnal
li at MM
nsm a
_Jkiállltp
kiállitái nak nátdl Klstnjá fog 'msaai,
meJ|»(L (A
kezdetét ven i. A dijkiósztái élőt t sainétŐI el n im távolíthatók. 6) J Ütogktáaa ni mentea:! kivéve abit )t márk fenntju ott belWt a hová QO lépti dij fiaefsndő. A befolyandó
«rt távolabbi vidékrŐ
kOaöU fog ssétoiati tu . ÖY A éa, tzéptember hó 5ét, C«or-tonig éji viema egy | ü 5nvonat iO|fl ksséllitett isi Ili táai dij nnaft tn nden kftzbeei | álloniá-
he|y
kialliléi
tágsaá-kr. be-Oktaeg aj övő ki-i
aon megáill, itt kiknbad calkii a fóbb állo-piátok vannak kidntolve.)
Sopron, tpffi. évi julina jbó I4n. A icproomegyei gasdj eg/saéleá nevébaa: Gróf Széchényi K., I jfaédy Jóánf, elaök. í T tkár.
A kiállítás bisöttság nMllén
Htrvitih HoUtft elnök
Éld és
T|M(jwy Gyula, lnök.
tréfa.
Igen malatjktó ip^rektejet lelybimiegy folyton levetf-nl ' jélm: Ijaj, álig birom mar még egyszer látnám J daralbotj! mag kellene lUlhoin If ! | Brre a férj fölállott 4t tá 4Hová «%y Mrdéi 4 nő;
JE darai) | legkökelebbi elő gyot váltani If
Fürdőben Egy ebéd utifn
+
volt a nagy lég _ ss egkredüi étke:
goa ur magákéi ölelijas^baloány sitfvii&za cióxíjlja) |ja|j bek van Maritka 1
K:
„Mondta
Itak elő, uólUfér-etéatJ ha Ivettemben
ai kémfllt
Iáiéra {o*
asszony. |tl nagytájéi öss-lot ctjSkod int ajlele-
Sokkal éfloaebh,
aat már!GyujrijialH Volta
naiv válaaa. lg r hívlak jaz inast
„Férjem iram 1 Ka így tpváab nem ma tMbaf 1 A aanl 1 ^ tOfhottaml* j| „Kedvet rövidlátié vagy .Moaa
aleánynyal oiiyelgésedef nem
>k éa igv éserlllef el I1 ] lár más. íj* I
eleeégáml (Hiteen
Beteghez hívták az brvést egy njulató társaidból. A i orvot mtagjelenvé i betegénél liadá^yokat n udelt. Megijedt i z aiizony mondván : nD)» ki t^tsijipl aj áajlályt, jén lé rakom én 1'
lek tőiéi" „N Csak rikgatj^, e helyet pa orvvá;
9 hozzá elŐ. majp fe czukroiéuzel ifc
de
megragadni | „Talán nadrágát leve
„Hát miért n im molidta, rajta ? IM
°gyjk kJgyleti
foletli kakarél^oeiág léteiről ismert niogvAiárláaár
Tagnő foiinhf V...ur
biz á uadály
volna laa uram ni olől|b?{lVKp bogy
konyáéin bálon ft laaólitétta as sgnő |n fővárosi kii rökbea szer-ugyszii tén •1 urat ég;
„Hogy a csók Tekintve a jót
As íj igyon drági
ndod, hogy
negmóua a nem akart
szarvasbőr az atizony. uadrág van
helyee fele-kiavpsokor
r?*3
konyeaélt 5
TagnŐ mcgctokolva moit aram ?|j.
. Y.. ur gyorsan : uMoatl mj megfisetlietetjcn as jreám néave
Exemiéator: Mit tenne Un uram, ha Omivet például izdti 400 láb ma yról lébuk'nék.*
valamélyik 1 gaiságnt toron i'andidát •epernlém
,Seprűt
Egy n itliemátikütt tréfálni, kért esvén i tőle: 200 lülót ny im, mily ökörnek ?u
lSsivoa tedjéklcaak uram lani és asoái al megmondom", higgadtan.
k . á djokrotj: „Éa
pjg már pláne j|
i Mn ®
fognék ét| össze-
megakart valaki ,Ha Inégy borjn
a ehet egy vén |
a mérlégreál-monda amaz
Őrmester: BFerki, te a agyon okos fiu vagy, de azit aa egyet mégsem tudnád raeg-moudáni, uJ i. hogy miért göijbe a huszár kard. I
iFerenes: rIlogy a vágasijak nagyobb Biilyt ktOkaamnönJ
Prmeémr: íjh I ,mít sMmirtág I Nem
tudod! bét megmondom : Min görbéi a kardnak ii görbém hogy bele jolieisen dugni.
E)r. W...egy I ugyanazot: állatoj-vOiliM: „Utoljára mun aram] ha az én pácaienaeim m
áasakbdnaki bogy aj lépcsőn én paczienacl megmaraoitán, fordulok"
fel
lázban laké dám önnek égegyizer pa-öve Bkot az birétághoa
ul<Sl
b ok
iEgyj bézatodai szándék ily szókkál Jijánlá nőtlen btUát rét ja t „Yeoa el barátom. (Iul nem fogod megbánni, ö a ulri velkedett fel !"
A riajJvVilágl hölgy átlJdji gyermekeit a nevelőimnek éa nleb^ekéilIái ólja, j— délig ágyban fakaaik éi ptpiros tabu (jzipőket kord, —* In UAgonát aétiégki áti, — elfeledi fodrász lőjét kifizetni, aj aáegény rokonokat peait válloá át tekioti y— a templomba caol' akkor megy, mjdmi uj kala^a van, — alap fogalma egy u yrfszürw, — a kötőtat nM; tudja índgküíönböztetuilaz été
gy » hüvely ltell leunieí,
Öldmfveinek egyik jó bk-lúgomat, közt no*
tél, — saeritné tudni, hoajr kel tarom aa IMmU^ — útkoa aoakálTée tojást, asztalnál podk két kaaál levest eoaik — ée ka káram te, mily idői legiMM cyermake, sat PMt: „én bitooy osta tudom, kérdezze meg aa ápoléaőt.4
Városi hölgy (egy jáátal gszdásahos aa ablaaon kinásve): vNom4uram, á mi szon a dairab földön nő, as aavahyu káposzta ?"
I Gaadása (ironiávanJ Llgen éa oda át a tnlie! oldalon illlt bargoma terem*. •
j Altiszt: „Meddig zusíros egy jó katona}?*
| Regruta: „A módiiig bir."
j| Altiszt: „Az nem ígaa, hanem addig, mig már nem bár I" í j
Szerkesztői (zenetek.
Br, — M. K. — Á vidék mozzanatairól metfOl több értesitéet kéjünk.
1 fr. A. - T. Valóséra csendet idyllben élhettek, hogy nálatok éppen semmi omli-{eqraméltó nincsen.
W. F. —| Mezö-Clálh. Nem jutott boz-zád'{levelem; igen kérnénj válaszodat a benne ériniet lekről.
T. M — A kéziratokat kaptnk; majd egymásután sorát kerijjük; csak türelem.
| P. fiy. V Valami' gyakrabban nom lehetne?
| 8z. 8. — Beca A prózai munkának mihamarabb iprt keritflnk._
P#el6i izerkfeatő: VARGA LA^Ofl. Tijrsizerkeastő: HOrFláMH 51 ÓK.
7631882. tz. 1013 1—1
j| Árverési birdftméoy.
j| A ciáklomyai kirj jbíróság mint tkvi hálósig ezennel közhírré teszi, miként Skvaroz Jó|ief i neje Fanbroviqi Katalin végrebaj-talpnak Fanbrovice Mik ót ternavosáki lakos végrehajt ált" szenvedett elleni yégrehajtáii ügyében 246 frt 31 kr] tőke és járalékai ki-elégitéie végett a IV. bMykarOlatí 126. tjkv-bet] 213. Iiria. 636 frtJTaa ottani 126. tjkv-ben 246. hrta. 206 irt] laa ugyanazon ttkv-ben 250 a hraa-a. 106 ft, önzésén 648 írtra bebsUlt ingatlanok a Iy» hegy kerületi köa-tég házánál 1882. évi Uliui lió 29-ik napjá-
nak reggeli 10 órakoif nyilvános árverésen ázj alábbi feltételek njélíett eladatnak.
1-ör. Kikiáltási ás a beetár, melyou alljl it aa árverée alá bocsátott !iogatlan el* adatik.
2-or. Vanni aaénfiékozók kötelesek aa árverési feltételeket fijátkezüleg] aláírni és a kilóit breséroak I0| vágy 54 férínt 80 krt készpénzben vagy órádékképee papírban a kijküídött keséhez letenni.
Egyéb feltételek íalttlirt tkvi hatóeág és a IlV. hegy kerületi klöáség házinál a hiva-taloa órák alatt mindenkor megtekinthetők.
A kir. Ibiróság mmt tkvi bátoság Csáktornyán, 1882. évi ápM hó 22-ik nspján.
4141. tk. 882.
jirverési hirdetmény.
A ^agy-kanizsai jkjir. törvény izék, mint telekkönyvi batóiág rétiéről közhírré tétetik, mUzerint & Dél Zalai jtilkarekp/lnztár véere-Jiájtatóuak Lakatos Páli karon lakos elleni 2i>0 frt tőke • a járulékai iránti végrehajtási ügyében a karoti 64 ! iktjkvben A I. 1*4—17 adrss! a. felvett t tartozékaival együtt 948 fiira becsült ingatlanok! 1882. iulius hó 20-án délután 2 órakor mint máiodikj batáridőben nyilvánoe. árverésen éládatni fégnak, mely alkalommal a venni ésándékoadk tartoznak a beoár tiz százalékát bánatpénzül a kikfll-djitt kesére letenni
As árverési feltétélek a hivatalos órák alatt a nagyj-kauiztaí: kir. törvénysaék lelek* kfinyx i osztályánál a á karosi község alól— iárótágnál megtekintlielök. . 1014 1*-1
te tk. 1882Í
> II. Árverésr hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszék mint .telekkönyvi batóeág récéről közhírré tétetik, fipgy Zalamegye öiusesitett árvatára végre-h aj tatónak Kovács János áeneje Bernát Katalin kerecienyi lakósok elleni 80 fii 70 kr, tőke éi járalwai iránti végrehajtási ügyében, aj kereoeenyi 165 taljkkben A f 1. 2. 3. kérsz, alatt felvett 33a frt 50 krra becsült 0 asee ingatlanok, méps a keijemenyi 289. s tjkvi A 1. I. sorai, ingatlannak alpereseket elő 10 ft 66} krra bebült} réSae kü!öu-kü-n aa 1882. jévi július lió 20 ik napján d. a. 9 akor, mint máaodik [határidőben a kere-ckenyi község kásánál tarlaadó nyilvános á Térésén bdosárbn slúl is eladatni fognak, a oly alkalommal a vejani szándékozók, tar-t íznak a fennti beéWek 10 eaáaalékát bánatpénzül a kiküldőit kezére letenni
Aa érvérééi feltételek a hivatalos érák att a nagy-kanizsai ikir. törvényszék te-ikkönyvi osztályánál • Karecieoy község elől-Uréiágnál moglekintheiők. 1076 l—11
MUMM WVtJUl XX X jmUK aaaaa aaaaA^
\ Grand T] ticatre Mochanique. 5
21 ^ iÉl A! I j Ííagy-káiiiuai aalnkör. j|i
\ " v Siombatnn vasárnap és a kOvotkozd napokon min ! i1
£ ann es c Inagya/crü előadás uj nulaoroiaktal: A hold -1'
2 EÍRj I felkeli í jFloionc/. mellett Tengeri viha|r httjtMoró&sH y 2 t Ribrtljárl tengerttoros mellett. Véghu: Uj automata |1
2 WW | vAltozi^oik moxgó modorban. i ! |!
] ^ Vtkftáriiap kél elotadáii 1
5 it jlaó kesdidik ióluJIn 6 ódakor a raápodk este 8 óraldorl * J
j Szamos Iánkataséit esedéi ; Méljr tisztelettel i i
5,1 ; l<jÍMl I I l
1 í 111:flriJ'fl;-;|;p,' H: ^1111: f ln|| || j.
Í^p időikéi^■^o.ooop^fkjHfiiikévMnOTg.toopn H ll A fcpszllirlvi flrdiliAx o jra épült
I A" 1 * A4AMÍyFBÜT P ' ' l'f 1| | •1 • a BffltoD ézigeténl
TH An Al H IHL iAHHA A B Miot^m « BtUM IradáJ Ifibb érAen áikétyelm^i fQrdó f«láUHáOl alti-
■ f ii lllllllü I ■■ I ■ IV J% -, I I I I I J V I > ■ 'iílyoili, i&íre 4 I Wb lehel fűi (leni, tetaiés tzeriol mély avagy sikér vizbea,
IlllllllllInlUUn LU IIII I IIA i I ^ tt
Í XX Hl U11 vll im VI ■ W Hü lui JL Uv 2 í A. Ballton Mijeién 60 ölUW atoba 4Í), a bilat >nparti vendéglé aj étterem-
I | lm mél, p nczévjl wjjó vi?ü kúttal iatUÍtott el, a váróiban pedig lakások bőven éa
basánk ervlk lc»*«énanvd*snbb IS| JÍ feD<tó*,ók »álo»tnl lehet i portól nem kell többé félni,
13 ■ iö.; mtjrt ál fóutdzát fMáat öntözik, i
jm amm azm W M VV ■ W ll AÍ ki Jól miatti kiván vagj( a JBalatón vl* gyógyító és erfoitó hatására bzo-
Ii SavíinpvlZC I
II : I ! .S , * TO 2f-2 MM íttrdS-bérlÖ. I * kitűnő szolgálatot tesz főleg h emésztési zavaroknál s a gyomornak az ideg. j; MM _|_Uj_ , ____
íj rendszer bántalmain alapuló, hajaiban. Általában a víz mind azon kflrékiiAl | g)OOOÜOOOOCOOOOOOOOOOOOOC<^)ÜOOOO
1 kiváló figyelmetérdemel, melyekben aszervi élet támogitá$a és az idekitnid- | p f f LT TT ~.7 j" T •'Tl^Ta^^^ll
szer inrtkmléséiiek (ölíokozása kivAnai o*. | X | TeglaVetök lUlajdOnOSainak >
8 ii Borral használva már is kiterjedt kedvességnek örvend. I ij T #4»í;
| f — . . L/Zi__«LJt>«a2 I 1- telfltéelák, valamin ©Kövek ntb. J.
tj r ns töltésben minflonKor Kapr Laio 5 g k^téaiba* ILítíjóLi alka 1 gőz- lóerB- éa kézi hajtásra azerkeaztelt aaját Q
S ^^^ ^^^ ^ . ^Mj M 3 G IkéezilményÜ gépeimet kulönöaen] pedig f
- VI VI ®P flfjF W ■ I S 5 Mzakíidatlttiiul niflködö kézi tfiriu-snjtóimat,
■ ■ ^HC B B ■ ^m ■ M ® 0 5 ft roplpek^náe gyárai kwHlé. roódjál.oz képéit v
I Mfll aBj j^B I^H ■ 2). A IéKai ' jéUr ,,evWo,,,i "Ifaaid birnek éa u«gy megU- Q
<43 f DBH HH BW^ ■■■■ Hl I W . ■■■■I [y ^ A Jl|Mj ^f^B k^ríláal nyújtanék. L Ezekkelcaupán kétem- H
ij m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébeitéren. J H | ffMí^^ §
Úgyszintén minden gyógyszertárban, Tüszerkereskedéslen és vendéglőkben. N £ ö ■fiaia8^^^- tfgri^fra ^nhl X
H W r I ^l'g ^'ien azántott, aézben nintkaoU téglák kikéazitéaére, — Árjogyzékek ingyen* f i
Í| ri íJoülB JÁ(|EK gó,pgyáitüH Eliretifeld-K5lJben a Kajna mellett
' " aaaEaaHWM«ÍMM ^pobc?^^
Aa eled éremmel kitOntatra,^ a »^a-^er fm fWf- ' m'^i^Tl K X /t i. a.-ujhtlyi kidMion az ittő dij I arany diiLkUvtttl. a imUí kÜltiuUon a „magyar imar UjLtHéiér.rt" dicsérő okUvil- X
ffifft^^r^Ssi: B Jisí í! 8 11 ; , B
twp4d«t»p*h«B ■ , r « t 0 ffflamüíffoiiy es vaskerctíí ffözcsenlooeueéil. g
▲ mélyen Üaatalt gaadák, molnárok, ka- ■ i I 3^'lcl- 1 Jlra ° X ® 9 V : J 1 © I l y
reakedők ée gépoaaok beoeee flgyeifnebo. ■ Itl^l 1 - 3 taJaniat a 18. A.'UJhely. Ad a, Zala^£|er»leB, Rünaftio^bat éa a Szkhwyl kiállitáaokon alaő. díjakkal altflatetett Q
Ndatni. ^Mr. ^ epfc jJ.gtíJ 11 I 0 í - ^^^^^^^^^^^^^^f^ ^ zsákoló készülékkel. | ^ X
minden alakbau nálam a legjutányosabb ■ ^^^. 0 O I ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ^
írÍ Twllka u*Skbb miu6aé'ért va]ó' | sSrAEi^^^S 1 ö ^^MiWMiértr" i .AajiLwBBrgB■ i'TTiííniúTi . X
A mig egri^aat az általam gTártott Q N PEHÉE 2
•aíjak miafteége az angol éa egyéb kOl- ■KnHnflHMM X V L— W W *
föidí iiaaonrjártmánynyal a veraenyt ki- _ .. IMtÉi ,'■>.- $ Vezórflgynöke magyar, osztrák, angolj fráncziu, at|iorikiii éé német niezögjtzdasági gépgyáraknak q
Q ■ | B-d.pe.1, HlJöi-u< 4 hz. „KÖKtHek." | f Ö
nál a igy bizton remélem, bogy H — C^j « 0 • • I 2 pjdnlja Ugnagyobö cf dutlarláimu rdjctárdl, ai általa teg§fHt%C\' MAojoH ^nU (t Ugitilérdabb wr.kczctu járgdny-<*épwgép*it Q
lu zai gvAHmányom | * £ a | > I Q 2-4 lóerőre, tiiitt<? éi ctáko'ó kcieQlékkel^ továbbá kitebb csépKigLcil kézi uaiji/ /—tf lőúrc/il jiirgúnjf hajtásra nalma ét törek- A
i, ,■ . ... , . . . I f & 5a í = "|X rátával, vagy a ti 'kill, tiistitó- it vd/autá roitált, Trhur konkolyt bükköny' v* tábvá'atgéó. zalamiuk a muóyatdatág ttakmá• X
* tíVrl0 Ufílt 5"?,tkr ■ « O - o| ? I Il y já,ak\ágó mmdm eléb fciv«nk LrlLtü; gép, A UgolcMÜroU ét ktdieá feliét&h vulUu. V
fea^_gépé«ek 411.1 figyeleau-e ibg Íj ^ .. I í J 9 ^ Ábrázott árjegyzékek kUn.tra ingyen éa bermeolve 0
*8aáano«beoa^me^redeláaérteaedezikI | Z | ^ g |jJ||« I QXXXXXXX)CXXXXXXX XXXXXXX|XX^XXX>QOOOOOOOOOOOOOO^
iii öiilitEl 15ÖÖ Mtot nP™^ F^'1 l!1!,ll■ll.....I
Ar;egy^ kijá^a bérmentve kül- ■ g | I ■ j, | fiza.ci|' ann Jk, a ki I 1 MNtWfféS A^l Ali V V17i6 Ii n I
BiEonjIntők: B l KnUhe léj|Tl*« ■ m f „I
T. KraHtM Jihttf frun.akM.iwU. I S S^ fii g| :lm.nálata mán njolag ogfljáat taiy azái- ■ HéáxictiáQuGlehhniill,Selleiil,Karlnbadi,Matleiibadl,BIllnKEnitil; ■
B _ *0 ^^^ jjlí'oSf'oB I i bllzt kip. öll|2ff-rö2 | minded t|j4b M»»n^iitt rocgifudj^rl . «r|kalaira*t»i oerial kfcatttak. »
w^ÜtSStilrl^^ ■ o * _ a 'Í--UJ ■ KKV tive« A>af35kr. |a M UilkM Atmahta*^-1
Ukmk taUlv&B, f4oMJm»h bMn n IriaayWMek- j| c J M " «3 H I H ! 11 U "TT^ Urt",n,"k
^íKsSfe^u. I: ili j | i '^EnttHÍa^íiS;4 I lU iT^f telt^W^ i
cn f s I- ■ Hölle, Pietzsch, Fleischmann és TársukI
„ „ ... ! nagyobb gyégyeierSrban. Magyaror ■ ]l)7| 2J4 I • PeugÖ ltttlók gyftrffl I
I Badapent, mSmSrl-nt 10. I
■Utefal MT*1 értMltaa. mikéül » nMkál ruwU.'t t -:--ü__________ _________________________U___H Vidéki mtqbizátok ■itonlotan lukötőUdnrk. Í1
(nunMi *xij*k. uwly.k.t hét W ÍU — I—l»by H 1 S
tuaxnitok c»élj*lndi mrjtoo —gf«l«ln<k. njrulij rajja ,-----. .
tawalMtl t§ % hmm na Mjtk oly iptk, minth. a " " 1.................m^m.-im^ » BeS6aBLje@l^^ Ui vi ^ KHHHHBIIBÍMIHIÍ^VHHK
ím kiatáklWi M bilik Lt^M«nWiiit m WMI V a anaB r __JLW
iiw^^^asr GUTJAHR és; MULLER , aam f-—4-^-sasss
Kth p»pin (V«prtMM|jt) imi Mg. te ftBsaQ1
•JEjjSjyj 1021 9- 30 , BUDAPHöTEN. \ SS®j ^^
r. Kraun jóetefunokitarcsaii. Eutf budapesti T^eiir, Wki leiiiéz és gazdpági g^gyjlr ^T|Frftiick Hoprik fial J cs. kir. szab. gyár
AhotrfakjkiMe«« forimtóPtt tzíjakkmi m^cin..g (izilfttt BR06LE J. eiMÜLLER | liadwigaburgban. Lii zben, a Duna mellett.
^ ,egme1*' a Márgitbiil közelébeDi ajánlják isolid djr cozélü éa jatitott' gyájtininyukat mint: j | j n ' ff- I
WAbJíH^^^ t ,88L I^-JUJUI* ^ .L lU-r^ j - . nTr eurjök tiaitlaaáoéiA" ! ' 1*=®)
Tta—tel ——r—--------------,1 mára: U ' 1 • i^SC M
Wel»j Adolf ée Flila a k. I ^^HR. _ ^T^S jaSbU I"' " Ir L i 1 • J^TWaV
Mbg J+J JiKI^^ .......... »■> ^ , a^j ? 7
Tina.Abádiiii- 4a FegyVetReki-n. 1 nifcMÖNttn rvSíran fl|B T1 !: I rt/»l
' awagggsaa i|| CD -i MPIÍ
t«F.,. 1 fir-^-'^aST ViWr NHNülx-Uvc ! I
budai | jÖ^ pP Oj^S ^T ^SL ^jj iegerösebb, legitttln^lb, tehAi legolcsóbb
AKOCÍY EISffl.ffifflű Í3JESL' Pótlék a bab-kávéhoz.
A ' \M r.^ioit, DticUik. 2-tr 3;kmié hoz egy I inAI Fmnck-UTét kell tenni,
KESERŰVÍZ W^BB " ft alo n alkatrészek: I (ezáltal Uplálí bb, eiöbltí bbj laletcscbb té ígéewégaaobb kávét
i , , I 1 . " < I b i<1jmjiMi ■»>■■ Ti ont*imák, . I J ' nyérk mint 4 kanálayl tlasta Ifabkávéból. . í
f,ü.. I'^l liláéi: Iltf^, ifn Síi/^fM. : | j J; Ajánlta H Wiu'ig fr>in minőéin kep- A
"til^íík.wi l'g, ^ —ÉHte Ml H«alaltnazák: I •^fc) ; b; lo az oiazág v>roe minjfn; ftufr- lff) ,
éeaef^^ir^i ^I.utMtó^uwi. rÉJMr ^fr1 fl^H^ < pHgcrrottdkj LJ Uraekedéaébau Ülf
fc^rtr.^ , M/W* ».e«a.i«#a u u tiki airiiít. . J* ^ 11 I iH^feB
r-^r* C^i'r'ji i |Í ^[jlj | |9t810—10 jJi jgjg£
I G>*n rakiár éa| k/p-iafl^g HfniaaiTi. nmál. j- » .. | .. t-Lj . .. , . '
Hyomaaoq IW^el Fi)ip UyamUilriiiiil/léafyjriíi fajlti. | ~ ~
tCNUTZ MAMC.
ii £05.000pi ilajek lett eliK
Miután ai Bilaton áradázai több érdken át kétytilme* fflrdő felállitáaát aki dllyosta, véf re át Mén leltet (Űideni, tetajée azeriol mély avagy likér rizbeo, alna t ilajou éa iiei olcsóért KeoUiplyen. I
K Balaton |ni|etén 60 ölUM6 aloba áll, a baktxipartl Tendégíó aj étterem, mél, p ocxéTsl él|jö vik Irattal lltUtott ej, a Tárosban pedig lakások bőven éa oldafin Ikapbátók^la ; 5 Vendéglók közti válogatni lehet i portól nem kell többé félni, mért a fóotűzát fplyhráat öntödk. i
i Aj ki jel ratílatjii Iklván vagy a Balatén vls gvópyitó éa erősítő hatására izo-rij, Kjesztholyp61|| alkalimasabb belyerncm Utálhat. [
HEUÍCZ ANTAL, ,
lOfa 2-2 i fUrdö-bérlö.
bnsánk egyik Irgsténsavdáiabb
kitűnő szolgálatot tesz főleg iz emésztési zftvaroknél si a gyomornak az idegrendszer bántalmain alaptiló,bajaiban. ^Italában a Vi7' azon. kordknál kiváló figyelmetérdemel, mellekben a szervi élet támogi titóa és az idegifencl-szer mdködésének (ölíokozása kivánai os.
Borral használva már is kiterjedt Wveli ségnek örvend.
Fris töltésben míndénkor kapható
m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébeitéren.
Úgyszintén minden gyógyszertárban, ftszerkereskedéslen és vendéglőkben.
IHSQ-ik évben SO.OOO palack,18HI-lk évben gQS.OOO p»1i»cklett^elggijHItv^ [' j
Aa eleé éremmel kitűntetve, a aala-cgor azegi gazduaági ki&llitó-egyestllet által 1881. Aa el*6 éremmel kitünletvo Saéoeéii) ben. Nógrádmegyében juniua 4 én.
A mélyen tieatolt gaadák, molnárok, ke-roakedők ée gépoaaok beoeee flgyolmóbo.
Van eserenoaém tudatni, bogy bér-gyáramban gyártott
gép- és timbSr-szijak,
valamint
forrad/Joli
lúáton az illő dij e arany dinnklevU'el, a tom^oi Ul jutalmacott 9 a mdgyt
rí tflflüfdaon a n'nagyar ipar feji lar államgépgyári
ítééri• dicsérő akisnél-
valamint a 8. A U|hely. Ada, &la EtsrsJag, Rimanombil éa a Széchenyi kiállításokon slió d'jakkal altfiatatatt
szabad, jéi'gftiy cséplőgépek tibzfitó és zsilkolO kószáiékkel.
minden alakbau nálam a legjntányoaabb árak mellett a legjobb minöeégért való keaaaeéggel kaphatók.
A mig egyréaat aa általam gyárlott asijak min6aége aa angol éa egyéb külföldi baaongyártmánypyal a veraenyt lü* állja éa addig másréaat aa árak ia tete-meeen olcsóbbak a kllftldön gyártottaknál e igy bisten remélem, bogy
hesal gyártmányom a mél ven tiastelt gaxdák, molnárok, ke-reaaedfik gépéeaea által figyelemre fog méltattatni.
Számos beesea megredoléaért esedezik I kiváló tiaxieletiel
krnuhz Jóuef fia
1008 ÍÖ—13 biffjAr Marctaliban.
Arjegysékek kívánatra bérmeutve küldetnek.
Bisonylntnk:
T. Krauss József fi<i umak M'ircs^U.
hlmii tndaljuk L'raaár ililal. aiUwrliil » griii-Ui mm k»JtÓMÜ«k»i ■lkalmartnk it MetuU kkt-nfikmk UUtvAti, gqtnmliTiunk minil«n m MMfiatt-
Mglvt.fc 1'intMWl lÉrittiiniit Mml
KJt Sxl MártubbM (Bwaiqwa.) 18Í0- mv. 11.
TUstcletttl
A ai.-attrtonl müjöimalam kormnyiiia Müller a. k
21 AVauíi Józssf Jut «maá Martsali.
En l|a iiHih MtelwetUigomnek fotek mt ■Hlijit wril ertMltaa. miként a nyáriból rwd«t fcwiBWi ItUak, melyeket hét M Ma tn»lm»imb«ii tuuzuilolc caéljkinak nagyon —gftleln«k, nyúlás rnjja aHf é a forrantott haljak oly épak. minihs
uh hiiiiálathaa m láttak nha Legveomjélúráot atTvl b aim)HaUn hn további aiAkaéglalahnat aaakí* áwai 4a Mnaktt M^ahhaa fugát fadaui.
Kait FlfAa (Vwprtweagyi) 1881 ao«. 16 Bcrfar Vilmos a k-
m&aialon> tuUjJ uooa.
T. Kraun Józssf Jut urnák Martsali.
A hnnáah kaidat foraalM agakkal afj-B w( npaé aHaad»% mert aukban nagy alúnyűaí^et la-| lilunk 4> lu tanaisB *iij»it ■iMaakkaak Icgtnela-gablitn ajánihaiiah.
Tfeaa Abád fllniwim) tttám Y. IMI.
IhetUal weéaa Adolf ée Flilp s k. gStflírát 6rl6ma' óm tainjdonmoS: Tina.Abádiiii. Aa FegyVetRekfti.
ratigyar, osztrák, angol frincziti, j amerikai éé német mezőgazdasági gépgyáraknak Bndnpeat, iillől-ul 25. hz.
éf dutlartálmu raktárát, az általa íegt'önCl- Máo/of/ ét legszilárdabb tzrikesetll járgánu-cséplágépsit
'Itf és ztáko'á kéizÚlékktly továbbá kisebb cséplögtpsit kézi vagy 1—él lóérsjü járgán^ hajtásra ttalma és törek-IJtlll, tisstítóés v<áautó \roswl, Drisur ionloM bükköny- vi zábvá'asztá, valamiA a mezőgazdaság szabnálak vágd mmdm egyéb hitünp uerksftü gépeit ■ legolcsóbb ttrok és kedveit) felféMtk melleit. Ábrázott árjagyzékek klvanntra ingyen éa kérneolva ^tg
vezórflgynőke
ajánlja legnaggoba 2—4 lóerőre, tiszt rátával, vagy a n
kú^zictb;en GioHhilltlI, 8elteij«l, Karlnbadi, MaHenbadl, BIIInlEmtil
jnlndao a|j4b úkánjlviiat magreaMNaty a laffjwaUwtbh «rnalnirtéaak norint kéaaitSak. A oltaUiMfM áiTkanriiijik előnyei: olcjitóacg aiudenku cbícpiő tartalon, romolhatlaaaafr. krllrma | iu üui íz-flf:iv i tartalmuk kafttiraaMMe.
Uiaaltáaokkal Vérmentesen szolgálnak.
- PezHgö Italok gyára iBnidnpeAt, caöniörl-nt 10. aaám
xi pna^óifdaOáí InMfoioa eszkötöUetnm. "
GUTJAHR éü
1021 9- 30 , BUDAPHöTEN. \ El stf bu d a pest i Tjrieur, roHnlemes és gazdpííul g'^gyár (ázsióit BROGLE I. és MŰLLER) a Márglthiil közelében] j ajánlják ssolid wjci leaetü éa javitott gyáítjuányukat miot i j ff?" —i----— • -----— iTrisurék tszdaiógazá-1
ii uoaiinliimtwmiaivl ,. .- -•. j. i j il i j .
^^MMia í ■ />'< yiprotiákk I I :tk nyer sziták. * |H HK' f trn Irmetek.
tpo y- 'emszek | atáJ
Mh At|eB>ieaak Hváaaiii latién és lérotatva. Oyári raktár é« ké|fiael£aég Bagl^lilailaaán HenmiaaJo. urpál.
Franck Hoprik tini
liudwigsburgban.
cs. kir. szab. píyár
Liii tben, a Duna mellett.
flrafclÉr Nasy-Kaairaáa Enel Adolf gyartya-erappaniyéree araál a« E9tvii tarai a gynaarii
)egerösél)bi IpgilitMl b, teWAx legolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz.
2í- 3;™á hoz egy I |tni\l Frnn«k4.tTét kell ttnnl, ezáltal jtópjáííbb, eiö^tí ibj ízletesebb té égéezségesebb kávét I nyirn mint 4 ksnálayl tiszta babkávéból.
Jttn | A|ánHa és mjiii<j!ig fi'ias miD^ságUen kap- A ' Vfgíf | bitó áa Oisxáft fés város minden íttsaer- Xjm) JnnL Ursakedéaébau ü U
R, ■■ IQS 4—6
AKOC|Y
Nyomatott Ifrjnlel Küföp Ii plnUjigj—il, WjM
nyílt levél
A N.-KANIZSAI „PQLGÁRI EGYLET" T. TAGJAIHOZ.
Irtei: HE^rCZ ^ITT^L. !
Am rksAi helyzet, melybe engem mint épi-tdaat • golgáii egylet építkezési aiáudokáaák ter •dtaeuUtoet fejlődése skaratpm ellen belesodort : igaaalal fogja atoa szokatlan e)jáiást, uielyhez miit 'ípé etik&tkös folyamodom, midén ezeu sorokat magtfom.
Jé baeátaim art fogják válaszolni, hogy egy kia korleekedét annak időjén többel ért volta, miut aak«ffo moat midőn már késéi: ellenfeleim vádolni tagnak, hogy önérdekből izgitek ó ellenék. A* tlsó szemrehányásra nézve mqgjegyzcm, hogy áa
rttlennek bizonya): sz jieiu baj, ipegflzetjül a tt aalé pénzt utólag, de sWki minket eiólegpteu ii ingyen ne tanitson.
Magánügyben még: llagyján ka Igy dk nkodilj valaki: ds ha közügy ekpen kiküldött áiqttslg Uyforma okoskodás fwjillt jár eh az m|r | igen sajnos. ,
Mondom, hogy nemj értem hogyan lnjhot el igy: ds hogy ily formán van, aa kitűnik egylet építési Bizottságának eljárásából
komoly pem lehet: mert éppen jé barátaim előtt I toslk ide.
EW hogy
más Bizottságok Is Így szokták, as most nbm tar*
szállt volna alá btceültteus há pártolásokst kértem] volna. bármily oly Agybea, melyben önérdekem látazulsg a közérdekkel össze nem egyez. A máj sodik vádra nézve elég annyi* bogy azt csak el-| lenfeleim mondhatják el, de ójc magik sem hihetik.|
Ezeket előre bocsátva éjihetóen ét a valói sághos liiven előadom as ügyet: a ki másként! tudja, czáfoljon meg
A polgári egylet régóta! i| helyiséget akarj építtetni a ezeu czélrs sok terveket készíttetett ét különféle határozatokat "hozott. Engem mint egy letí tagot és mint építészt kékfélekép érdekelt as Igy, tehát szóltam hozzá éa terveket készítettem \ nagyon örültem volas, ba alkalmam nyílik köz remúködésem által as egyletnek valóban hasznára it iejietui.
Azonban a telek szerencsétlen alakzata lehe tetlenné tette igazán jó, di>z£s éa oleaó kivitelű terv készítését, i midőn ezt jöbb Ízben kimondottam éa külöhféle tervek bemutat áa által bizony toltam: ugy hiszem eléggé ötiérdek nélkül éa az egylet javára dolgoztam, nnggá tolván azt, hogy as egylet czéiszerütlenttl építsen. Egy tervem volt, melyet aráiiylag mégis legjoibbnkk tartottam éi tattok máig is: est azonban a választmány él közgyűlés cg}aráif nem volt hajlandó elfogadni, mert eltért s megszokott régitol; abban állott, bogyl as egyleti ház udvara éa bejárata Fasriattí felé forf dittassék. Ezen módoni építés Kétségtelenfii előnyös lett volna főkép azon esetben, ba az aj utcza az együtt és PascíatU telkén vitetett volna kei észtül : a mi bogy szebb és olcsóbb lett volna mint a most munkában levő egyenesnek óhajtott éa mégis görbének mutatkozó utcza: azt napról-napra többen el fogják kínai, 4 kik akkor hjntii nem| akarták.
Végül az utczanyitá8i kardét elég szerencsét lenül eldöntetvén, a Polgári egylet közgyüléae el határozta, bogy ez aj utcza vonalában fogja építi telni aj bálát. Az előmunkálatok megtétele végett] saját sürgetésemre még mnlt ősszel kiküldött a Választmány egy bizottságot, melybe még én iaj bele jutottam: de ha jól emlékszem, a közgyűlés utóbb ezen bizottságot újra választotta s ezen sl kálómmal én kíhagyattam belőle, azon igen szép ürügy alatt, hogy mint épitéss ér de kei vej vagyok az ügyben, tehát v*m illó hogy hozzá szóljak. Igy aztán at épltéti bigptuág, mely most nagyobb hatáskörtei is fulruházÜKoU, csupán oly • urakból állott, kik minden alkalommal sietnék hangoztatni, bogy ók nem isskértók, hanem azért 00 maguk közt, tót szakértő jelenlétében is szeretnek építészeti tervokét kovácsolni, melyak bogy aztán szakét telem hiányában sqha tem sikerülitek az Igen ssjaot de igss.
Ilyen, a dologhoz nem értő toktagi, különféle nézetű bizottság szokta közügyekben ai épi téti programmot megállapítani — nem érdekelt felek ók az igaz, de meg vannak saját tévői véleményeik, melyekhez erősen ragaszkodnak nem érdekelt felek de nem is érdeklődnek az ügy iránt mátkor csak egyik-másik bizottsági ttlea alkalmával, melyen egyéni uéictüket kifejtik • pár peres alatt tg in építési tervet fogalmaznak: tehetik kin a sikerért nem felelősek.
Ilyen épltád bizottság rontotta el alapjaiban ss által, bogy szakértők szavát meg nem hallgatta vagy olyan szakértőt válasstott magának, kí minden nem szakértő véleményt udvariasan jóvá szokott hagyni, városnak minden középületei' • pdida reá a gymtásiam, a ugy városkái, s gőzfürdő, a kit-dtdévoda, sz qj utas, ttb. Mindezeknél tatot most sz egyleti építkezés cél félre szorítottak, nehogy önző érdekemet tartva ■Na előtt a közügyet károsítsam: mert kát éa e iaüstetkea igen vttsedelmta ember vagyok, mert nem akarom a nem asskártók terveit előre diesérai, kdlerktdata vitatásai velük, okosabb akarok leírni MM él; kegy e mellett minden oly vállalat, a ssaljfeaa lásremllüdlsMi Igénybe vétetett kieiégi-táéag, Béka fdayeaua sikerölt: ast senki sem kir-áett, aét ka tstkadgkél felemlítem, taksa tagadják, mémk dicsekvés gyanánt féfíemtgyaiáuák: ók tadják miért 1 4k egyáltalán atm értem, hogyan leket as, kagy midét aa a kérdés marti fali kire Mai valamely Urvaaétt vagy épüdei roá Mll! sem u s felelet, kögy arra ki már több fenálió éyMMI eaamftak láttára kátmtgsllgsáámi dolgost - kaaom mlább aa a feltét*, ktgy arra ktaaafe a «aaké»ldl tMgot, ti aakftak mlat mm aaakár* *ááati áditdgu Jdtdgi kivdaáimsÜtat kévoft
igérkeslk. Ha mámm aem váltja k he HkiKt, vagy
Mihelyt a'nom szakértő éa nem érdeleit felekből álló bitottaág; alkalmatlan jelenlétein ól szaf badult, elaó dolga vblt az egylet házával tapcaof latban óhajtott nagyobb terem' eredeti eásméjé^ mely aierint az athjbáati) átalakítható j vagyií olyan lett volna, hogy benne izükaégbói színi előadást ia lehessen taritauit egy kit szójátékkal tönk te tenni Eszébel jutott valakinek, hogy a kézérd<|ke)tség felköltéie véget it jobb lesz tiinháuuajt nevezni sz épületet; mintsem táucztoroinijek éí ei eszme tetaaetl a nem szakértőknek is, a bérmálás elfogadtatott js uoa nyomon: aaiinoái|iá átalakítható tjáncz-terem" helyett ,,táuczteremmé átalakítható színház" vétetett fel Szj építési progrsnmba. Hoszólhettem én akármenaylt ezen esame ellen: a kik feltalálták nem tágítanák uiul-lóle; először azt mondták (tanom reá egyj egyleti közgj ülés) hogy ez caak ártatlan ai óját ék: de most már tények bizonyi|auak a mellélt, |hogy nem il tanezteremmé átalakít Íja tó színház fj:haii(jm csupán caak színház, drága aiép nagytiarü él dicsjl sziubáz lebeg az illetők |tfmm előtt. Szerelmesek'j ez eazmébe, hogy ők mint jó hazafiak létst hoz.-lák a színházat Nagy Ksnizaáp, kerüljöa aloártpiU'fl Ei ám után a bljjt liogy tokba kai, ke rülni. Nem a pénzt ujnálom én: miért iilttjnáii nám ? a mit aláirtam egy vagy két ét plótt t Polgári egylet házára, az| sem több, aem kevetebl nem iets, ha a házon kiyül axinházat it építenek érte : hanem a sok időrecsegetést, hiába valé fáradságot, cséi nélküli törekvést sajnálom, ej mellett pedig a Polgári egjlot élete mmtt komoly aggodalmaim ívtnaak
Többször klméndttai u Egy let köz- lés vát Issstmányi ülésein, Jtogy hs u egylet qzéirányot «sn épit: si épület middig jövedelmű anDylt. bogy törleszti idővel a beruházott költséget: et)iluettem
asomazéd házak megvétielét bármi áran
u Egylet telke önmagában kiaebb, bogy aejn rajta
valami ciélaieitit lehetne építeni, ilindadd ctak azinbázká átalakilhatjó tánciterem lett
építendő, pártoltam u Qgjett hittem silerébenJ Mikor tánateremmé átalakítható szinbájz lett a jelszó, kétkedni kezdtem, it azon nagy bizi dalom-] mai fogtam hozzá egy pájlyázati terv kéfti éséhezj melynek programmja tok1 a lehetetlentéggel bttá^ rot kivántmányt tartalmazott. Sürgető kééttmttj az épitési Bizottság már kén programmját mely az Egylet választmányi jegyzők Ön y vében inog van
mivel
génységünk megengedi az építétt; éa bíztam abbaa, hogy ha befoly ás t gy a k or olh a tnk .az építésre, a* semmivel drágább aem ifsz mint a mennyire alőlegeeeu tzámittatik: de inost midőn úgyszólván' kényuerittnek egy építésit, hogy ol-eaóbhra szfmitsa tarvét, miut a milyedre eredetileg saámitbtta, okom vau félni, bogy \ I g a a 11 túlmegy ünk a határon. A Biaottság által sjáulptt éa a Választmány által feltéMeaen elfdgadott terv tokkal termdtlmésebb, mesterségeaebb azerkezetü, raóval drágább mint az én tarvem, tuát ha u euyim a kiszállott 60 dser forintért eásk ugy építhető meg ha kutat, kerítéseket caat»tnákat, járdákat, melyek nem voltak btone a prug^aaimban nem asámítom, s<»t a motókonybát is kihagyom ét a szinhul öltözőt, itktárt, aiuórpaoláat és lyesztót igen szerény mértékre aioritoja: akkor a nagyöbb térv legalább la annyival drágább a menj • uyivel nagyobb. — A matbematikáui nem lehet kifogni. 7 . i 1 I " M-, ^
Tervém Szerint u öaaaea épület területe 270 D ö la tudjuk, hogy emeletea ház pégyiet öle körülbelül 200 fttba szosott kerülni; ha ueu kerek összeget számítom teivrm 64 ezer frt, gazdálkodva AO' ezer:; de most vegyük azon feldicsért és erőnek erejével megépítendő tor vet j melynek védői azt ia bátorkodnak velem aaemben fölhozni, hogy Ctak azért drága^mert k pesti árak uerint ván izámitvat területelnem ke' veaobb m(nt 434 Q Öl tehát ára 80,800 forint.
Azok kik ei ügyben nejiu egéufn jártnak, természete u-it ut fogják hinni, hogy lén Í0,j nagyitok ét íjeutegetek vagy épen izgi tok a isain-ház ellen — hihetetlennek fogják találni, hogy ai építési Bizottság és u Egyleti vámastr-mány, melynek meghatalmazáu caak 50 ezer Írtig terjed, ha még oly igen tetSiik it Rtki valamely terv, arra|8D eier forintot (jlóteremttfl remisyl
: óiajtom, hogy viszont a Polgári egylet Ragjai engem ae moat'tt utóbb ae vádoljanak te avval, hagy ügyükben hanyagul vagy ügyetlenül vettem réaxt, tf avval, hogy midét kellett volna jó tervit! elő-állani: éa ilrét csinálni aem tadtám. As első te-hakitetbeu ís»|áretes s mit eddig tettem s elég a /■It fentebb j uegirtam t a terv jóságára aésvt rnuéz nem szakértőket folvilágosiUni, de aki nem utlja végig olyasul a következőket; mégis tájéku-| hjtja megállj
Ide igtttjam mindenek előtt átou tervltirást, l| pályázati tervemhez melldkaíve veit.
A terv magyaráiata.
A n. kioltsál polgári-egylet mindenek előtt öfmaga szániára alkalmát egyhiíi helyiséget kíván, ily t kiadeit jegyzóköayvi ki vaut taeriat áll* j<ái 2 nagyobn olvaaő és játató, £ kiaebb étkező
kivihetőnek éa elfogadhatd-Nem is jutott mik még egé-vagyank ét lala<ldul| ez
"volna
Írva, némely pontokban megváltoztatta
kihagy ta azon egészen képtelen kiváatmán] L bogy a színház mellett még egy akkora étterem épüljön, mint mekkora a Korona vendéglő é termo a ba ez benne maradt volnk a programúiban kinevetett volna érte az |.egésp, világ és nem slálko-zott volna egyetlen Dályájtó, ki mindéit 5$ ezcij
fitért megépít hetének tervezze. Azt remény lettem,
például
hesson, I Igy a tervet nsk nj ilviuitbaau. ~ tatén idáig: de útban irányban.
áfott még azt reméuyllk ások, Itik ai ügy élén álluk, hogy azon terv egyaierjOaitbetőj, éa olctőbb izámitái szerint tok. mellékes munka elhagyása és néháuy léiket helybeli Iparot olcsó ajánlatai Beriai talán (5—60 ezeréit felépíthető lesz, ennyit valahogyan majd essk kifizetünk, arról histatják rgy mást: de hátha reményeikben csalatkoznak j ad le*s akkor ? Végül bizony még engem fonák vádolni, hogy miért nmn világosítottam ókét fel elóbb, hisz nekem érteni kell u ily dologhu: ók pedig nem sukértók!
. Moati nem hallgatnak reám ha mondom éa 1 írom, hogy jő lesz gazdálkodni; meg sem köszönik tervemet, mely szarint plcsőn- ét ciélnerüen lehetne építeni: most caak-a sziahás legyen igazi színház t kerüljön bármibe.
így majd után az Egylet oda jut, hová a gőzfürdő-réti vény társnliU jutott ugyanezen uton ét hstonlő figyelmeztetéseim^daczára. r—! Vagy tán ezet) intő példát már i el « feledte mindenki, s nem illik emlegetnem meit most más emberek állanak az Ügy élén?
inűleg
több hasonló javítást foguk még tehetni az érdekében, ha talád tervem mint valói egyedüli a pály ázatnál kivitelre kerül.
|Béut vettem a szerencsétlen pályáutbau, csinállam egy terret mefy a programm minden klváaatának szó szerjnt megfelel, kivéve azon egyet, bogy a vendéglős lakán nem földszinten, hanem emeleten van, a mi salán nem is oly nagr baj. Nem mondom hogy i terjr jó — i hisz 8 j két alatt rou programm szerbit alkalmatlan telekre jralimil remek épületet tervezni aem leket — aa a terv| tűrhető, javltkató ésj a mi előttem a fodolbg, 60 ezer trteu r»lób«u) nUgépitbető lett volná. ]
- A tort ugy 'akaha, bogy még egy iiskkárssm< reá szánja magát a pályáiuttbaní részvétig :[ő ter-j vesatt valóságos szin|ázat, láacsteremmé alig át-|~ alakitkató ssiakáut lés számítottá a krtltiégpket jóval 60 ezer forintojn feljöl ét az Egylet JépitM bizottságának mosj ezen terv ,tetszik t| törik-szakadj magépitjtati. Igaz, hegy 17-féljt javítás ét módaJtás kivutatw a tervea, többfk közt a^ hogy ctérépzsindely hdlyett mát valaraal legyen födve, tzohái tnaguabbak legyenek, ablakai nagyobbak ét főkép ftogy 50 ezer írtért mÉfépit hetó legyen t de u utóbbit aem lehet komolyan venni, mert u világok lehetetlenség, h(jgy nagyobb, jobb, szebb épület olcsóbb legyen mlat || kevésbé eaifra: hanem • jtzámitást lehat tézni, kegy okaóblmák Mtasataél u éjpfl| drágább volta asak a pótuáditáiBá jók fel. / ! / Kem titok, bogy Ss Ed;Itt tagjainak nl| aidf u épitési tana első Idejében bstoo méay fölött aggódott, ttti*, kegy kd ag^ kfzálsk: fal megyüak aaéa kattnsa,
Mbk ét H ia-
r k
I tia
M réaae H eredsz] r bele k| u Igyliea tddig azorepelü legyet melyig ase- aua akár jőhahUom akár tjl—Ür" i ossk ast gwa
•, j, ! Hl ^
De bltzen gondoskodva van arról, bogy u egylet választmányai. 6a építési tjizoitsAgál spin móralis, tesn anyagi "felelősség nem tertielhaU, hi-i szed ók öijérdek nélkül jártak el fa ha hibáztuk, annak okai egyrészt szon szakértők k(k a pálVítl útban réagt vetlek: miért nem tudüik jobb fér olcsóbb terveket oínálni; ós más rént okai leit nok azon izakérlók, kik a tdrirekit mlgkiráltak Mert a Választmány ét bizotitság meg tölt mindent, hogy a felelősséget migáiéi távol tartaa; ugyanit mindenek előtt a programm ssig állapításául hallgatásra kénytzeHtitte I u egyetlen izakértót, ki u egylet virágzása iránt érdeklődik; [áz u engámet, nehogy önző tséljaíart zijákrjiá nyoljam ki az építési Szándékot: azután pá lyázstot hirdetétt, hogy múljék a drága idő, mely< ben méy jo 1 cjs ó n éplteal lehetett vidna.éi at mondhaua peukj, hogy a terv kdsáliójli mf mélyet haMtaák ét bizalom folytán Választották meg; végül még a beérkueU pájyamüvek köul tem saját belátása' után választotta a| jobbikat: hanem szuértóket hívott öttfe s dukj véleménye után indult.
Igy J Bizottmány ét 7ála*Uaájiy »ls4u' oldalról födözto uját i magát - — i huem iu ügyet, melalye meg volt bizjfs, U Kgylei kéj, az épftés Likerét kecakáija tette íj valősziiítj leg elvjesztétte.
! ■ ,j ■ ■.' I I
taiialfó éd egy még kisebb Ikitjiyvtári helyiaég-: minded I is első I tmeletan ' lévén építendő gas lépcső, j előtér, áruyéktaék Jít a vendéglosi aidgálat teljeiiitéaét kljnyíttó bellék lépcaő szük-wjges volu magától értktódik.
Tervem mdtal a íjivánt hnlyíségek oly képen ónak csoportosítva, Kogy az | előszobából közvet i bejárattal hir a Mayvtáfi jigy hogy ide a kjmyvfáii óriabu nem' egyleti tagok ét csolédok bojárhjitnijl|; aztán k könyvtári szobán át, vau lij-járás az oífasó terembe, mely 4 ablak által kitűnő világítót nyer, ós ezután következik a tár-sálgó szoba) j melyből azoubae tnég agy kijáráa van u itkezö szobán át Aa elő azoba másik ajtaja a játmó terembe szolgál | ezen át az ét. kezó szobába juthatni, melybél ismét külön kijá ru van a piDcsérek számára. Külön tálaié szoba vkgyii Credmis épen ezen külön kijárás miatt tmm okvetlen 'tzüktégua, pótolni fbgjt ut egy u» nobbszerü jajdéoyoa almáriom vagy is Ortdeai a »|ó azoroubb értelmében s ezen lel öl a földszinti tilaló taoba,, mely szőető ét felkuó gép által la öuzekötbetó ii emeleti étkezővel,
Így u egyleti helyiségek czéllrányosan cto-' pnrtositva lévéu csupán a feljáftt vau asokitlap éa bővebb mkgyaráutot igénylő módon tervuve. bt több köiülmény indokolja a asjátaágos lépcsőt.
1) Kívánatos hogy tt egy kii kertből épen dgy mint az utczáról lehetőkig rövid uton elleneden jutni jn egyletbe.
2) A mennyiben az dj egyleti kás l várót Imzepétől távolabb eaik mint a régi, ctéltterü annak bejáratát lehetőleg a város feléli oldalon dzkflzölni. i
8) Ar épület kfll altija a kerti oldaloa ki-íjánatossá teiz valamely eredeti, fettói és a kerti jelleggel öttiuugiő alakítást;
4) A lejietó legkényelmetebh lépető a félkör siska midőn kanyarulata nagy átmé-t|flvel bir, mivel a izerint amint kicsiny vagy ugy lépést Szeret valaki tuni, mehet a lépcaő belső vagy külső oldalán,
6) A tirvuett lépető a lehető legolcsóbb, Égu ét diliét minőségéhez képest, mert sem tsz lopok sem Urtő vsuk tem vsakor látok nem nökségetek bpzzá tőt faragott kó nélkül it igen népen elkétlilhető akár cementből akár fából a mennyiben tö '.biztos volta ez atdbbi anyag állal sem lehet kérdésessé, mivel minden más ég-lető tárgytól, el van különítve. A lépcső köze-
Íét egy szobpr t növény csoport: fogja díszíteni, ibnyezete púig fél kupola atakbm közvetlen a Udog alattljjltnkator lesz.
További feladat egy rendéi színházi épületet uy terveeniJ [kogy uu egyleti helyiségek igény be Mtele nélkül] színi előadásokra használható legyen: Viszont iazonban nagyobb tánczvigaliuak al-ulmával a siunház képezze a tápeztermet, mely-(iez sz egyleí minden ogyéb helyisége mlat étkező, mint társalgó hely bozzó kapcsolttihaesék.
Itt fegétt halmaza a nehézségekaak |efavotal ^ tjorvező elé, mert a kívánt berendezés f el 1 c íj liu o nd éle ok a t flu^l magában miteket vag» épen nem vagy csaka szépség és ti^pág rovlurs lehet ö«z» egy cztetui
Miiultíiiei) előtt takíatve u épület külsejét: iiiráuatos vein, hogy a színháznak valódi taiakás alakja is legyén: azonban ekkor u egyleti helyi* léggel! ötsktU megszüeik ét a bét különféle épület egymás njéllett rassul veszi ki magát éa arány-Itajanui több Költséget ia okoz mart mindet ajt^», ablak ét diazjjmény két féle alakban len elkészítendő. Jltg leileae kisérteui mindkét módot de
arra 'rővid ad
Én njo t la mint alóre bocsápttam saját íga-j tolásamis, miitdjuk eaapa Üasi' llrdeU bél fogtijm mlist: tárol lefejt tólei,kugy hé|-kii le bevádoljak vagy gyuaMtatk, kady akár ti Egyletnek lakáj nekem ariadékotu ká|t tett vagy tslán üaasdgáaak kssaaet hsj|sni igyekezett volna: ellrakaiéleá elismerem á jé y^o(Mkot mioáeaklrél,
HvmMRM
idő, azért éa terveatbsa asaa altér-
na;tívát válaa tottam. |iy képeaj a főhomlokzat elég dirtetét tekintélyes éa tgy tyilváiNis épületnek megfelelő alsjual nyer, de aem lehet benne a»y-nyirt vinni anymetnát, hogy a mrst kftstpéa lej|yea va*yj a jobb Is bal ojdsl agésiaa e g v « n I ó n'v k mutatkozzék.
Tovább Já beleő AdBMÉétlaiéál tekintve kivá« aatae volna, íj kegy mindkét épojet padlója agy flldaslat miu u emafciu egy mágusigbs a le-r de a ildán u tjgyletí helyiség alatt
44(141 4t1 e r e m kívántatik, tt oly ugy magasságot WléUi«, hogy hlSOllÓt ft Kisházban földttínt és i-páholy aarktat térteiül neui szabad Tervem **rtit aa egyleti helyiség WldsaÍDÜ padlója I lábbal alább fekszik mint a idabáa padlója, vfamost u esssletei aa sgyletl hát padlója 1 lábbal magasabban fekszik mint a páholy folyosóké uh l lajt «VMtibflé((i még, aa ablakoknál és ajtóknál al lehet kityletol és igy a aainbáa íöld-ssiutjénel( magaaaága a Aennyire lehet mérsékel-tetík. 1 i 1
A totábbí belső filseköttetéat azon fokig, vinni;hogy ugyauazun előtér éa lépcaó vezes-termeibe éa
agyéa számán, viszont izonbin tábc
ssttk l«at 80 pár
#)lgári
egylet tartóit
egyszersmind a megengedhetőnek a követ-
ninhaibi: Qam
keió okokból. • 1/ •
1) Nebogy aa^egyleti hely bejárata a város központjától még eltájrolittassék.
2) Nebogy szinil előadás alkalmával az egy* letl helyiségek háborgatást szenvedjenek.
8) Nehogy a padlók magassági különbzete a főlépcsőn feltűnővé és kellemetlenné legyen.
Aionban terfem szeriut a színházi páholyokhoz vezető lépcső képezi egyszersmind sz egyléti termek mellék lépcsőjét sez által aa öaazeköttetés leghelyesebben létesíttetik mart táncz vigalmak alkalmával nem csak á mulató közönség akar közlekedni az egészépfllétben hanem főkép a piai-ct.ének és konyhának kell összeköttetésbe jön®.egyrészt a táncz teremmel másrést a föld-"szinti étteremmel él meg másrészt as egyltti helyiséggel. És ezen összeköttetés ttém csak tánczvigalmi alkalommal hanem m á a k o r is szükséges midőn különben az egyleti helyiségek elkülönítése kivántstil.
Az összeköttetés; bonyolult kérdésének mely az egész tJrvre nlftsve irányadó kellő megértése végett végig J$lH góndolni miféle élet fog uralkodni a majdan kész épületben? i
1) Napközben égyleti tagok jönnek olvasni vagy kártyázni, belépnek a kertbe már annak város felőli végén aéiálnak benne éa a körlépcsőn fellátogatnak az emeletbe: nem egyleti tagok vagy a kert felől jönnek vagy az utczáról a színházi előcsarnokon át s megtelepednek vagy a kertben vagy a földszinti étteremben. Este főkép télen a kerti séta mellőztetvén az egyleti tagok a körlépcsőn az emeletbe, más vendégek a színházi előtér egyik félig nyitott ajtaján! a földszintre gyülekeznek; éjjel a kerti ajtó elzáratván az egyleti tagok is oehe
a színházi lépcsőn mehetnek le.
Színi előadás a kalmával kiny itta tik mindhárom faajtó s a közösség az előtéren jegyet vált a a ruhatárba lerakja felöltőit s színházba meg}' : szinház után az egylqti tagok az emeleti helyekről egyenest az egyleti Helyiségbe mehetnek, de ha a fOldazintről akarnak jfelmeoni várniuk kell mig a páholyok közönaége a lépcsőn lejön, vagy kerül-niök az ntezán át I a körlépcsőre. A karzati közönaég számára ilyenkor a kis utczai ajtó is kinyittatik hogy az élőcsarnokban nagy. tolongás ne legyen.
Más része a közönségnek a színházból a tálaló helyen át a kertbe vagy a földszinti étterembe -juthat. Tüz esetén ha az a színpadon ütne ki a karzat másik ajtaja, | mely a páholyok lépcsőjére szolgál szinte hisználstbi vehető, viszont a páholyok számára kinyitandó azon ajtó mely a karzati lépcsőre vezet. Aj földszintről 3 ajtó, éa számos ablak enged kijárást]. Tánocvigslom alkalommal tolongás nem igen támadhat legfeljebb a páholyok éa a földszint közti közlekedés könnyitéae végett lehet a karzatra vezető lépcaót is haaználatba venni, ugy hogy a máskülönben a páholyokhoz vezető lépcaő minél inkább a szolgaszemélyzet számára fennmaradjon, ugyan ily alkalmakra a földszinti étteremből lehet egy ajtét nyitni a nagy körlépcsőre.
Hogy a színházból hogyan lehet táncxtermet csinálói az'iránt tervemben tekintettel az olcsó-aágra oly berendezés ajánltatik, hogy a szinház padlójának nsgy része egyenesre készitteaaék és mozdulatlan legyen a ezen padlóra a színházi zártszékek külön talppal ellátva ugy állittaaaanak, hogy a legbátulsó talpa legyen legmagasabb a színházi padié másrésze a kilátás miatt lejtőere kéazül s erre akár közönséges székek akár padok állíttatnak. Tánezvigalom alkalmával a padok eltávolítása után a padló nagyobb réaze tánezra alkalmas, a kisebb lejtős részen azonban azükséges lesz második padlót lerakni, mely egyazersmind a zenekart ia áthidalja a a színpadot a nézőtérrel összeköti.
Talán még oly elrendezés is lehetséges, hogy ezen mozgó padlót a tánezvigalom után ki se kelljen bordani a színházból hanem felfordítva és reodbe rakva használni lehessen a lépcsőzetes talpú padok talpa gyanánt.
Tekintve bogy aazinháznál igy azólván ablak felesleges, az éazaki oldalon mint mellékutczáhsn kéltség éa tűzifa kímélése végett néhány ablakot rakva számítottam.
1 színház belső alakítására nézve a szokott félkör vagy patkó alaki karzatot jelen esetben azért nem láttam jónak alkalmain!: mivel egyrészt drágább munkát okoz, másrészt a bálteremmé alakítást majdnem likititliiné testi; különben ia ily kisebb színháznál M scsstikai aem optikai okok sem szólnak a patkó forma mellett éa eaepáa azért mivel nagy színházaknál ezen alak etán t Is éa általánosan divatai, esapáa utánxáai «ág) bél, nem akartam czélszerütlent tervezni. Kft lödben a belső forma a tervre nézve aem Irányaié, mert be épet kívántatik lehet a ssiatts beledét patkó alakra la csinálni a terv mlndep egyéb vátalltál aélkfti
▲ jüafcá* befognád képessége tml megy 000
lesz IcOi emeleti
zártsp #eliift
teremni Kzájnáfr Föléli
öí, W*J\
60, 'karzati
dkzihtj
kltvi kin zártizék
üléa 66, ülóhelf filds^jsfa fal ülés 184 összes ülés 585.
A színpad ija spin házaik b| darabok előadására fad számítva' és ságoa nagyra saokottépíttetni, Máé nál hiába valós erőlködés vptaa építeni, midőn sem az egyletnek lesz pénze az igen | költséges gépt^et^t és díszletet kiállítani, sem a vándorló magával egy hjtmar hozni
p)| „A színpad tu
ázik {" ' «m| előre I zatnt ! hirdet, meÉiijtalm, hogy' olcsó pénzért! túlságosan széles építkezni alig
Iságjosan ífnzér
in látványos e végéti tol-) b színházik-nfgy szinpadot m egy
n<
színész nem fok
hamar
társulati ilyet Azonban a
terv azerint a színpad mögött ürto t ilek maradván ninca elzárva ainaik lehetősébe hjogr idővel a azlnpad megnagyobbittassék as aI kori; viszonyokhoz képest; de most azonnal azo í szükségletre számítani mely ÍO—80 év muWi beáll: rossz gazdálkodás volna.
Msgát a színházat is kisbblre tervezném ba nem kellenei tánezteremmé alakit ini.
A páholyok közti közép réaz zá tazék gyanánt van felvéve, de ba netalán a pál oly-folyoeó ez általi megszskitisa nagy bajnak tekintetnék, lehet azon folyosót a Izártszékek mögött ls végig yinni.
Mindkét smnházi lépcsőn ugy s páholyókhoz mint a karzatra ia ellehet jutni] Azonban, rend-Bzerfnt jobb less a baluldali lépcsőt pak a kantat, a jobboldalit csak a páholyok asámira használni.
T -T-f-l II ■
Még a vendéglős lakásától kel felemlítenem, hogy a földszinten minden talpalatnyi tér igen becses éa egyéb szolokra ntükséges lévén: szt hiszem elég jó lakása lesz a vendég ósuek az emeleten ia, hol ogy igen nsgy és egv kisebb szobát ksphat; ezen Izobák msgsssága pedig jóval ki srbb leltet mint as egyleti termek magassága igy aztán még egy padlás Bióba W keijül, mely akár diasiet raktár akár vagy festőműhely akár pinczér lakás gyanánt Igen szükséges.
Végül a színészek öltöző szobás és ruhatára a főépületben sehogy sem fér e és jezen kis nelyi* ség mistt a magas épületet j nagyobbra szabni pazarlás volna, azért is vsgyj a színház mögött még egy ideiglenes mivü alscsén épület emelendő vagy mint tervbe vettem a kerti oldalon kell a színház oldalfalánoz építeni, miáltal az egyleti kert a hátulsó udvar telektói, melyet a vendéglős és színtársulat magán szükségletei^ fog igénybe venni, szépen elválasztatik.
Miután miiiil az egyleti Jiazti^l mind a színháznál a belső beosztás czélszeíjflségo ugy kivánja, hogy az épület 18 öl széles legrjcn j ily nagy szélességű födelet legbiztosabban bádog íödéssel ajánlok elkészíteni, s ez esetben a ftdélym aránylag gyenge lehet, s a tüzbiztonsság annál nagyobb lesz.
A költség számítás szerint áz egész építkezés 50,000 írtért1 kivihető annyira, amennyire a pályázati feltételei^ szerint kívántatott 1 még egy díszletraktár és egy öltöző is könnyen! felépíthető lesz a terven jelzett módon a kert zfkerekítésének tekintetbe vételével; azonban tq[bljet már azon határozott átjértj kiállítani ne d lehet azért! is a pályázat tárgyát nem képező melékea pót munkákat hallgatással mellőzöm.
Az épület Btyljét eléggé mutatja a homlokrajz, mely Bzerini a főhomlokzat minden költséges és erőltetett! díszítés mellőztél cl jp arányai által maradandó hatást gyskorol; gazdagabb díszítés nem is illenék Össze a polgári egylet nemes egyszerűségű elnelrezésével.
A mellék homlokzatokat felesleges lett volna megrajzolni,' midín magasabb Bzépaég náluk ' épen nem kívántatik. ;
Kezem közt van továbbá azon szakértők' véleménye, kik a pályázati tervek átvizsgálására az épitó Bizottság által meghivattak: e azerint tervem hibái ezek.
1) A programúi azon kivánata, bogy az egy* leti kert lehetőleg érintetlen maradjon, néni tartatott meg, erre megjegyzem, hbgyí a programm azon kifejezése, hogy „lehetőségig,"magában már jelzi hogy aligha lesz egészen ' lehetséges e poutnak eleget J^nni. Tervem tzeriat néhány fája ss egyleti kertnek bizony áldozniul] esnék, de an nak fejében közelebb volna az [egy let bejárata á városhoz éa maradna a szinház mögött annyi sat-bad tér vagyis utjvar, a mennj i (okvetlen szükséges szemétlerakás, mosókonyha, kerti árnyékszék, régi sörös hordók és sok mindenféle liázi szerek elhelyezése végett: másik 'terv ni kertből igaz bogy semmit sem foglll el: de akáij sóvá jönnek a fentemiitett nélkttlözhetlen hülyék? azt szeretném tudni: talán ha ^zemétgödö'r]ésl[árnyékszék len is a kert közepén, azért a kert érintetlen marad ?
2) A prograkm 5-ik pónljtnak nem tettem eleget; ez a nagy hiba abban áll, hogy a ten-déglóa lakását nem földszinten] hánem emeleten jeleltem ki :| mintha ez annak a vendéglősnek bem mindegy volna. 1
8) A rtiosókbnyha kihagysmttp megírtam | a tervmagyaráptbán, bogy ezen Ipiazkoa helyiséget jobbnak látom | j félreeső udvai|bán] külön felépi-teni mintsem általi i főépület tini i de meg vsjn tervemben | [egi czimü belyiaég isi mely a prognam1 kívántatott; szt minden órátl l< keresztelni, llcsak egy kiL hozzá: én oéelédfzobáuak szint nagyobb azülaég van mint m*
4) HAfrogr|mm 7'ik pónl a földszinti étterwn i n|sh4z veden öaszelött4lcsbei pályásé nem folojt meg saegfeMt? csak Ugy miit ójj. fitúi s közvetlen Bsasecjköttetés: Mf ai terem kftat néldul esik egy ttipajló legyen; nem oMH ka i£j'*ftáf>n elétérlxjl |j|ilij; as ejté t
ttását megron-külön szoba azerint nem loeókonyhának karat kell livel talán erre rkáia.
(kivájajá, bogy tinijével jköí~ m kívánatnak másik pályázó la pina la szinház él ét-

i szin-flpithetó
gazságbs akar
Igizí mondani, lt aem
I
I. I rugó|
Íhélyii égek s legye á kivántl !l 1 ,
sziiipád<jit épitenli liéptel^éaég, Ide aaOlujigin a mi kis a/inházunknál.
. ' 0)1 , Díszletraktár hiányzik L" hl oi4cs [á pénz miből is épitsük. Megírtam, begy ily alárendelt jelentőségű heljriséáók miiatt a drága főépületet nagyobbra venni paprláa volni: ellenben báz mögötti udvariján egy raktjár olcsón mihelyt lesz rá i pénz.
|Ezek a hibák j tervémen: k U l| lenni, beláthatja, hogy1 egyik á0» nagy hiba, mely mistt azt lehetne bogy az egéu terv 'ro« — (és pályád!jj érdemel.
Hanem érdekek lesz összebasonlitani ligyána zon szakértők véleményét i mákik servi felöl
1) „As egylet számára Ulván tervbe felvétettek jngyin, de n e mér Ükben." 1 A
2) Az öltözők; [ól el volnálnilk /helyezve ha ezen elhelyezést a megnyitandó upcza vonala megengedné. A díszletraktár czéljjának nem felel meg.
8) „A programm 11. pontjának (nikjép íplelt meg pályázó, aat a hiányosan rajzolt tetrek-bői kij nem látják. Annyit szánban bogy a tetók csekély lejtőjüknél fogv déare jegyáltalán alkalmatlanok • Pedí bap céerép födéa yján. j
4) Tekintettel a költaégvétésbe kil;y|
t o Ijcjc r e, a tét közel 20,000 frtra bec-Qlják.
Tehát a másik lervben isj vannsfc hibák és ezek ellensúlyozására! valami különös előny nem hdzatik fel, hanem $0j,000 frt a számításból ki maraqt és mégis 50j ezer frt^p tul megy az ösz-szegl Talán ezeh körül mélyít ! nagyobb figyelőmre is lehetett volna méltatni!?
A szakértői vélemény végén aztán ezen Ítélet álh
lAz előadottak|)é{l látható, hogy á tervek közül egyik sem felel p^g teljesen a programúiban kijelelt feltételeknek, mégis 'a tNsgy«Kanizsa* jeligéjű tervezet mel é benyujtiott költségvetés teljesen megbizhatlan voltától eltekintve a|t egyleti
le sskkori I jelen év lolyimán lehet;' vágy pedig a beérl^ezntt Sem | tervek) ItOiUl ízt, me|yiól a makértói vélemény annak az egyleti helyiségeket
egiegyzflnk, cserép! föj-anzámitás-ít
ilvőtt cse-
árakra s az abból I k i h a k y 611 t é» r e, a helyi áraknak diegfejele löbble-
helyiségek és czeknejc a színházzal vjajló! össze-k p t tje té s e, s a elpny.qsnek mutatkozik a:
lépcsózetek elhély estése igen vmóderitáT f tervezetnél igen isu és kényelmeMeni, noha az :ylet! helyiségek j ival kényelmesebbek bbinél, ellenben nagy hátránya a Köziekedé-gtelensége." 4- A ki ebből valanogyan ki |duá betűzni, bogy jz I. terv] 20 ezer írttal1 töb-t ér mint a II., azo igen kérem, tnjngmsson meg iráiybsn engem, mint i Polgári Bgylpt választ-mjányáhsk egyik kétldedó tagját.
Bn a költségvetés te 1 jeseiii megbir hla 11 la n voltától el nem tekinthetek, inert magámat és másoKat ámítani még ily Idazafias Izin-hszi ügyben sincs megengedve; tehát i tétel csak igy áu ha a szakértők elburkolt orsculumszerü mondatát magyarra fbrditom:Ha van az Egyletnek kidobni jvaIó piénze építsen sok szép fplyosót és lépcsőt és üvegtetejű ndiart: eny-nyivel kényelmesebb 'helye nem lesz ngian sem az egyletnek, nem a színháznak, de maft léaz köztük a kényelmes összeköttetés 4- áz pedig a fődolog — esztendőben egyszer, mikpr nsgy bált tartanák.
Lég vonat, sötét1 folyosó, félre eso léicső, ferde szegleíü egyleti termek, az egyleti Uelyiaégek teljes megrontása a színház kjedveérl: mind nem nagy plj, csak. sok azép folyosó és lépcső legyen, mert ezek teszik csak lehetővé, hogy! 20 ezer frtot el lenessen költeni haszon nélkül.
Koholyan mondvi a két .terv közti különbség nagy részben azon felfogáson ] alapszik, melyet a tervező magának alkotott a helyiségeik egy mással i összekötése iránt: én áz egylet házat külön egész gyanánt tekintettem* s esik évejikintlipáizor nagy-bálok alkalmával hianm összekötendónek a házzal: máskor pedig azon örülnék,jha közönséget az egyleti éa viszont, minél háborgatná sajátI kénveimében. Igy báli szekötes nem olvj; szórós és! a ei ó nly o gyanánt tekintefen: mások azt ad egy nsgy bá|U tartják ssed cl5lt aj azt versenytársam terve sapHnt szebben Vélk liiállithatni.
evezetea -még ja szakértői Vélnmenr vége : A sziliházak gyakorlati megoldása körül| Jgyík sem járt e) szerencsével, mert azok (talán aj tehrek) voltuknál fogva k kivitelre nem al-iz elfogadásra egyiket sem
$zin-á szinjházi Ikevékbbé m az ösz-t a terv aztán csak
czélázérütlen kilmaáak, ennélfogvi •iánljnk.
ifogy miért í osztálya, arrél
szinht
czélazerűtlen egy ik-mi iáik tarv^ ballgaumáj szakéit linkj
agy hát a pályazat erjedmény |igen i zomoruj téhát mit tehet a Pblgári Egylet váliszmáaya? elsőben ia megmenti azon 400 frjtótj melyl palya-dn gymnánt ki volt tíüzve. Nettem adni Vétísk volna, tfsz dolgoztam én tcfldig H^scjkat ingyen iz Egylet simára ; tilost js talán vissza wüáíná! n íján dékozbi a szinház alapra a ezzel talán igenis bagy népsűrűségre trnnék szert: tao dehnejg lem ér dlemldttem, hisz; két azakértó mondjs, ho [y más k|t sakértó kflsül Igyik sem| járt el szerencsével.
Ntst nytársiunik lem kell [odaadni :J de mégjs kivel ó még fej ember kftzttték r tprik \ róbárs. 'Vbát az épiléHi 'bizottság és ajtásá ik egy v^laaztmásjá, | jjöyetkezó uat^rofatijt li ozjh
J-J(| 8
mtmimU i ortői |v M—tények 4kák egyike Je"

Hal
Mintán s mz leérljasett ndUyaini liltótlenül ektMilfiirá tőiná két nt sör
^ >»m>áséé aa^
ssBrint a aj ÁlhitÖ a biaóttaág {totjábl i teen
£
I
U: tigy
°J
elisnuai, bogy p r»;—VJ—
magában foglaló réeW alig higy fenn kívánni valót, l(bol olvasta est » bisottaág?) a szinház rénédek elhejvezéae. W>aztáaa, a erinháznak as egy lei helyiitoslkelj ^aaseköttetéee igen czél-Ityek és mpnyöen^k mutatkozik éa Ö-, majd tgyedOlij lényegééi hibája, hogy költaége van t«rvezve mint a hogy aat as épít-programm lí^ikj pontja megengedi, azon mellett elfogadja, hogy azersóye a szak-éleménybeu kifejtett hiányokat kiigazítja
ayínhávst jakkép pj téa a progn költségvetés
rszerüsiti, épitkézős a programmban felvett
gyeze íiban keretiben
hogy as egész 60,000 írtra foganatosítható
pályá-
gektjfll hogy
folyU
!» rünea h a. jJbn

^kmtvej hogylmár az első pályádat alkalmával csak k^t pálypmfi érkezett be, s igy nem valóasinll, haty uj pályásat esetében nagyobb verseny fejtetnek ki; sjaz nem bizonyos, nogy az uiabbi pályázat . ekeiében a beérkezendő pályám unkák; a ki vánalmnk riak tökéletesen megfelelők lennéqek; s |tekzntve, hogy a pályázati hirdetés s azután a beérkezett müvek ismételt szakértei megvizsgáltatW, eltekintve a fcöltsé-tövénvtelen idöveesteeségbe kerül, s félő, as, as Ipitkesée jöganntositását a jelen év a teliesán lehetetleníti; a bizottság nj pály-hirdetéi kibocsáftását nem látja czélsse-haijienj a helyett a másik utat választja ^-^étíntf jeligével ellátott tervet, mel ről aímsakértót vélemény igen sokoan elismerőll nyilatkozik, melynek alapgondolatát, beosztását, elhelyezését előnyösnek — mondja s tulajdonkép csaklannak költséges voltátki-fögásolja,s amely világra, átlátszó, tzlésesl szerkezeténél fogva első tekintetre a figyelmét magára vonja feltételesen Ielfogadja s neki pálya díjat azon esetben kiadatni jébyezi, haannak i szerzője mindazon hiá-it kipótolja, amelyek a szakértői vélemény-ilsorolvak, kidönösen, ha tervét akkép egy-iití, hogy az 50,000 írtért felépithetŐj lesz, lég mind-- ezeken felül a bizottság által fel-következő követélményeknek késznek nyi-£k eleget tenbi.
.) Az ^yleti helyiségek közül a társalgó egy ablakkal kisebb legyen, mellé jöj-játtízó terem, asntán az olvasó, mely^a tár szobából elveendő, egy ablakkal .na-littasséU
2) A padlás feljárstot czélszerObben hely lyen^a el. I '
3) A karzatra [lehetőleg külön feljárás tervezendő |
A páholy előszobái elhagyandók. A nézőtér inkább tojásdad alakú legyen, hogy a színpadra mindenünnen lehessen látni.
6) A karzat három első sors erkélyssékekké, bbi állóhelyekké alakíttassák át
7) .A földszint jhájáS '/s része álló helyekké latsndó. |
éazaki Irészén tervezett kingrása miután ez a nyitandó nj uteza tlen, jnásiiova helyeztessék el.
9) A kéresztmetazetbol kitűnvén, bogy a szobi ik magassága nem megfelelő; ások magassága a fóldaríntől 13 lábra, az első emeletben
lábra tervezendő.
10) Az | ablakok magassága a földszinten az emeleten 8 lábra tervesendő. .11) Hondó reiidszérü árnyékszékek alkal-
mazándók. |
12^ A költségvetosben minden terv, innak kivinele, mérete kimerítően leírandó, a tervek copnosandók, a kályhpjk, kémények ér szellőz tetős tervei kitüntáendők.
13) A vizvezetések a helyzeti rajzon jeleivé mez.
14) As árnyéluaékek csövei vasból legyenek. Ifi) A nézőtért körülvető fal helyetteeit-
tessék vasoszlopokká].
16) A szobákban az ablakok belülről is itricusan helyezenaők el.
17) As első hároim terem lehetőleg négy legyen és a pjogramm 4 ik poncának
megfeleljen, miért ia a köz£al az előszoba és légüi Ivar felé deré|,;isagben akként vezettessék, hogy ej által óz első bárom ftoba négyszögű legyen.
Sok megjegyzés férne ezen határozathoz : de taláii magyarázat nllkfl ia világoa belőle, hogy versi nőtársamtól sok miin ka és teljesen lahe-tetilen feladat megoMáaa kívántatik: hallomás szemt vállalkozik reaj éa iz építési bisottaág bizjk a* •rftdménvben le elhiszi, bogy egy tervet, milv igen ölesén szjtaiMva 10 ezer frtbi kerülne: egiazerfiaiteniJehet annyin, bogy no kerüljön többe mint50|ez*r frtoa.
Természetes elhesl idő kell: tehát várjunk széd türelmesen, addig [is készüljünk elé azon ál* dooü tra, hogy ha épei 5(jó00-ből 60000 lenne: ezért szót se tegy ünk, éa ha még oly roes lenne Is a módosított terv; mm' pár kifogást senki ae kein mert különbé* [ó lesz oka, bogy as idén semmit sem lehet |piteni. Az egéaa ügyet; éjoadtam a mint jelenleg áll kzempotitombtjl >fcyan, de a mennyiben té-ltóI van azé i [valéiághoa hiven: nem vádoa kod im senki ellen, szerénységem arra util, hog| végre elhSgyjesn, logy i hol egéa bizottság válssstmány e^rbájagulag véleményem ellen én tévedtem s nekik vau i togy szaktudományom nem
a tö átala az
miatt
14
1%
legy
sym ssögtl
Igsf
mát széf
mát Mi
m
nvi ttkozik ott eégre u
uk
csak as al|||j en^dil meg, hogy I fellebbezek tágjaihoz 4s
ill^Msó
TIT Irtír
IUL
JL
hitben asegnyngodjsm: fórumig as egylet Ösz-éleményhez.
Nagy-Kanizsa, I8f2. szerdán
sodik ja o*ak keve^k illái ia nei t Rvíchstadii •heram ét a |iarmidilj| ki a di polcát élérté | elbukott,: iiegíjalT, - mondhatnók Ölükül nélktll; mólt fia Lu u i • történelemben icpnVtelcn taefepét jálti ott
Bkobolrff C)|ő/0Mi|ií mr i 'tért Imza luiiuléi i. Iiudjáratálipl ét Ion & fthaját — a psnsrf ívitnuit eiuaéstt I «at é aljarta'vál-j<«tnu i. Ezt IgnalieÍL' tíz e bukott paneila vlsta hellinoznAltn 4s Skt^beh fl eurqpM u'ra Ifí.U,. nu'nt Ipiaiit-ff (•►i.k"itv Ihinjri min-ídenki Skobolelf szerel élj m «ly »t mint ben-(|U«-H iónok Aa eu opai tioli ikl Un jáUznit; pköb beazédoi míg as t ut< pai t< z drk»t a unjjift din-luk. SUbol.ff nimhti ifié éa lllftícá alkalomma ffjhaLzni hí nráttnri teKrt-•ég/l i-t gyújtó szsvait szó la Pártiban és miiidéifllt hirdette] a botru tti tájéi Német-ornái és Autztrid étlen, Afcoi l»«n a ftan-caiák IjJ/anok és jiidfaek nfandtak éa Sko-belelj josek hamar LoláilaL lipgj Ignalieff Őt osaku politikai inti igtiákLosHiá «uá4a. Igna-liHl jpoliiikája odáliHoltl hi>g; Francakor-tzágwtalába kever dj k Kénr'c i'«ággál,hogy ez <Jjo*sortiágg»l s» Ivejkrsjii tény [serit lton. Ha tát Fianesinor st u céakag) in tejtta volnt, akkdr A legelső kid oatj állal miinkl 0-o»z 'Oretág által ote||l> nlbagyktptt volnk. O«otz-fdréáklian Skt.be rlfarld bé tellett látnia, hogy h czárl télrn.-i (eiiq étia jtu**laviiiiut ; erejét tulbec-llllo ét emiatt Igi atioljf ék Sko-belefí küzütt berek jsévtliái t irt ki.
Skobeb íf nelr J eailtaB o« írbáj saenve-deli,,de a rallinirbiéll tábofno ( köpnyiense-giletl baján. Weiitdieg n mw iMétt jó Imitálja ée tnnek felanatátá váll tábijinojki bajt áijii nevét hűlyrjálljia .i. JA ri»Ő*é«a álml Eui (rajiban körlllllojnott képei kökl roll a »ipka»z< ro»i gyfls'jlcm fi »<Jol hája a képet ós aé egé*a képgj (ijicméky iIái a), .jnely aaon ! ticroijet ábiázolja, niiilfití, Sltol el« fl a |ty«W lem után alelállitbukabaitt nlőit lovagolva a o»áazár és üroisdiksáb aevftbenj Küh/«íiu>-tet mond.
Aj tábornok IpóljtiMai i lül üdésrnok gy d-pnnijn n pansalavumtie vol é ■ nagy liBr fölélt rei ilolkerotl, jn|lrnjk I ije 5 vlfll és mrljr moit oly végt\W uujdrjgta nn (? I) meri a tá bornok elliali. Wdrésorag u nevét helyre-Illette, do Berliiilenl dégii , ftkéif in|k ne-vi zic Iksu ár boskéM miatt
A mi SkobéMl J fia al tál4rauk éle tét ilUtjl, kUveikeÉra lulbll miomájnnkra'
I$43. Utálokj pseriul IÍ4I. •atílet-It. Elsl növelje ii/miql vojl, i 1 fiút gyakran negverte s ezérl kpstdk ( N-I 0* fll«-n- ge«-krdés állott lenni Aj nrvel i 1 idvailó toll ét a llu tijues ajtó Ii mosjt, mely a iinUts ve-sói^ ajtón vplt, eaisnlav xxíl íjékenle. 12 éves kniiibsn msga isUsereáueavélt éJ midőn as álltjlu tjaslolt Iráijyjkk leleálé ében nevelője' |
Ismét közelebb egy lépéssel.
Budjapést, jul. 10.
(T sa.) Ismét egy vívmány és pedig ulv vivuiány, melyét a nemset egye-iall akját biggadlságának ós méltóságos ii}ugujL&rtá$áU{ik köszönhet és ami a^t bi-ijmyitjs, hogy a tisxteeságes komolyság újljáit. mindig többet lehet elórni, miut a] haiidubandázással, fenyegetésül ós ix-g^támal. Mert ime a in agyar bad-sjereg minden ezrede hazaké-ijül él kiegésiitó kei ü let ében fog álló-másokni. A magyar fiu többi; neui shí-kaufaiik el saaióitól, hazájától, ismét ó-seitól és játék lm neki a katouáskndás ezeutul. A tartalékban levő CNsIádspákat ápdís éti, miszerint nem félhetnuk ezen-i»l. Iingy moigóftilás esetén büfögünk M-valni. Uitit iitiézkedétlek Kii teliueli, b»gy a tartalékosokra cstiU| is leudkivflli ékelik bén kerül a sor) Miután pedig ezen intézkedési ket az úllcnzü'kl lopok elfet-<|it\e adták elő, ihogy öitiiu helyett azzal it csak rossz vért ckiiiáljanak, ime, hogy liudja és iimerje a közönség, ideiktatjuk amint következik : '
Eddig volt 80 gyalugezted, ugyanannyi ktflön larlalékpaiaiicsiiokHággul éa Íjánál és egieukiut At zászlón íjjal. A tartalék parancsnokságok és llaiok megizlluuek, au«i jelentékeny egysie?ttsité* és megtakarítás és a mi már azért ia lehetséges, mivel áz rzn drk ezen tűi ren de se n h ad i i v gó a z i-t é bi k.erflleteikbeu fognak állomásozni. A gyalogos zászlóaljak száma felemeltelik 8-al, de i^bsk az által, hogy 8 vadáazzáazlúa'j gyalogok zászlóaljjá alakitlatik, Uhát mindeo tffel|tiv-izi>|M)j ulat, a hadsereg iujn-ieit nsgyobbilátaaélkQl.
öt helyett ezentúl négy zászlóalj It'g tg) eziedet képezni, Kaz tehát ősz-izi>én 102 ezt ed, de lem emberf lem liqzt, aein költség izapo-lulat pesr leiz itt sem, mert Iznjezr^dek paiancinokiá-gaí és kaiaí bóven kitelnek a feihsgyoltt tarttlék-parauci-pok s ág bf I, upy, hegy még tflekllv
is i agyon eomprdm I
lvok.«n kivOl lisgyheiasegnok elki J I«t e t. As isgs'efm í eséládbsn' Katánalai]
tént. Eask i gmójván nagyobl tekinlél; bon rés<esUllek, mint maguk aseual >rok. Do nagyok ia vol ak' a Irjbiin jogai. A'iribUíii Ki v.itnl adod sáiuoti aa orsaág hülim^cití'l «<a jövedoliüoiri I; ő |iUldhetett o*i k jköveteket a kUlsöjl hnt Imnkhoa; í nevezi eleit ki helytartók ntjj fi endozliolott triuiupl i jtompákal. ( inpndliut'i meg n ooiiMilokna tűikor kell jcntoiiálilal s ictlni, ]£ hivatalbau levők atyáknak, pijlros nevestellek. Klősslr psak százan voltak a király ogyot novesettl M, mindaharom liibui hármat hár nai s a 30 curia kikül i< miiidogyik egyet adián hossá. kikerüli a vés. A rómaiak ., aabiiiokkal i gyosdcvéii, ismét ftyászai »snp< rodlnk.
Aj pai ioiatok kass'ja a i <natorek Ivadékaiból ke ei 1cq>lett, do kétóbi nem min den pámelii i volt j egytssnmii^u limjn a se-nnlUBiiilk. 1 a a nleoejusok mW is gasda<| godtaki sőt ha senaterok h'ttwk is, mégis mindig]! o«a c plebejus névvel! neveztettek.! Patriefaa ni m foglidliniottj plebéiué gyeruie* ket ni Ükség io, de a pK'btjjus pati-jeiust igsn, A kbstijrsnKkg kezdeten nlég niiuuen üütlsit* tég, I a jóapl I is, a| pntiioluiok keaéboji voll, j Uiólb yegyksen Vitel lék é ti»aUégpket, aaon-1 ban Ja ma inon inalit mindig oíakj patrioiusj marádll Taiquliiius ismét j 100 abnsiort! ueve* zett kl! lUma ébitéso után IBOjbenJj eaekf patrloii min iriun igentitiuj, kisebb pátrleiii-sokijnki nov kxtottlek.
; A sey itoiok n Itiiclaviumon kivitI, ntolyj ököl! mégkl lömböLtette, sajáitzlitl] ozipót vi-soltek?! ti fí sárig érő esJnőnelj fjjéu,' ezüst-' bői, vágy i iefáulj osont 1^1 kéi etilt kis félhold indít, i ioIt rt C hetit foruikji levén lu-tiulánHM, vi gyis kis holdnak ne resteuki.1*) ' -
| Ajseuitorok taáma Liviu 'lieiiijt efein-tén osak ti ás volt, do utóbb i égkesaanál u töbljeal leht tok. 0«ak ss vétet iltf (Öl kn«é^ jllkj kii rón ai loirsg volt e náJ kllönféla oramgUi In ralalokban SsélgáK, tejvábbá nem gyakonlt i lelébep aolta ! valaii el» lealao«o< nvit'ó Muiil ál. pli nem vnlt sauéia slb. Sőt efegeiim v gyen'Is kiváilatoit, legalább ||
800l eser se«teioius A gyiílé ok . alatt nem voli nokik stebau a! vm'ohuóI lávazni s útra va'é engedély néÉtUI ném I »| yhat ák el l>á liáti A íxnatorok a királycII, C<jn»ulokiól, a kl't*--bb a ö«Uto[okÍól vál latiak, eleiniéii öiikjényjexou, do Méinbbk le t*< viniárói kezdve bizénvoa roiidicrnl íjly'ok áll •{ in. Cjiijero erre yoijiilltó.'ólBg Pro Síixtié (línű bessédélien esekot mondja: .Uélig^ret lu r em universo . pO||ulo adiúiique in 1 ilhjra u nmum ordinem imiiiuiíj oiviuui i éUsirjae ic viriují pait rei.,t
II Ak ordo eq téMrls] ve j is a lovsgreml, ?rls| reijd volt a [wriaihsol ulAn.j Kelelke-késkor jesakis kaloriaijrenl volt. Romulus BUé gyáloghos ntpÉ|800 lo s.t Isi enodott a liájkm liiuu«ból. Illájuk la tn niorojk után A legUlooxhbek vol|al| Tarq |i tlius [késöbk tt vatjr 8í saásra exíjmintojtit m l alől/ll formálta asu|én Horvius íjuplds ja 1B eeulujriól s eaesi szám megmaradt| wvábma m, habár e rena-heallsrtosók nngron Is megíjsiyoijid ak. Ki a ilpiiillio akart letiiTi, légaVÍI b ia IHéveMiieJk ■ kel olt leiuilo, jól M otáláAél kejtett iu4 nta a elég vitayKiiinal, Ip [alább ia -beaér aeJlrroiiitisl Köllnjtl buiilaj üjjyébiránt mik j dsá snnator lia lilnumt lovLhajakaVt. A louignknnk oUŐ fokjjegipbl (oglalkoaáouk ja kkap»uáakodát volt Ua jValál I nem raugja-'hoí méljóu viteltkj magái, ái t a rénithől ki-Utsiiioiták. A lojégok Jolvé yei tollak: sz ; aiil u|i nuroi, meritjI k nép v sgyUijüt viselt; to' ilibá a lex roUiu óta aj M első aaék a hsí hfzban aaeni tbrok fléoéi melleit. QiiuUkjc ■ •pl >n|didÍKtinti, f il'Ussinii |r >li. Hempronius IMréjnye 630-hai a práetoy elnöklete alati kai igat>ágBzolgál alánt |yak 'rolni,! Őket jé
l||
j Aa orsaág nfpettngéM i haiimadik ff* leé&tia plebs, vigyié a kp't>éj> képviwello. ' jlií BI Kumulus m ilden tlfstufe rot metfagedoU ( jl<| már Valsriut pontul a r Ip |óvékagijá«At m| idan dbloghos radkaMeaji ?k nyilvánítóba s « (itiqroknak a Uiégparsji otoítaj hoay As j Iwukylilt nép eőtt, asj-ai|l valójOtggésnék jol tuTvesstánval kta|alkf ll nm) k fold filé les lit4k. Eeért papolt U íerlus PuhHeola juji HélneveU VlÉft a nép a nétneaég^ől,
rtjiubli
S/MIII.
IXo óv A) h Alii.
MEGYEI és HELYI ÉRDEKŰ, Zalaitiegyei Gazdasági Egyesület és a
MEGJELENIK METENKINT KÉTSZER
Hrnrk«or.tfll Iroda. Délkai ai Ukarékpéoa-tár épület 10. sáibUsárHyiség. llova a ían tz«llomi részét Illető kösloméayek kéklondők.
Hénionkotlea levelek jesák ismert keeekből I fogadUpnak tl: Kátii atok viaasa nép küldetnek.
Nyílttéri PjijtJWeora 10 kr.
ul álé?4 tározójáé
Róma etnographiai viszonyai az ókorban.
, — Tmvlaisj. -Irta : KOZÁRY J ÓZ8EF. IV A róssial mép pelgárl vlszsayal. í tl f (Myutst-J
1 Róma s a római biindslom lakói ré-kainl saabudi k, léssint assbadosok, rétaint pédig labnolgák voltak. A tsabadek, vagy polgárok (avat, populus romanus, populus ionian u» quidlium) vagy idegenek (pereg-ríni), mo'y név uiég aa alárondeit római poí-gáijog. nélküli népeket is magában foglalta.
Aa államéletbeii a foniotabb polgárjo-
tek valónak a oomilíákonj aa állami Ügyek-nt való ssavasati jog, jjts bonvi um j aaon kíflíl, a római polgárnak Wmélye több te-kiaiotben oltalmaava volj törvények által. íCftvéssel a királyok olUséto után Va'erius Fubüeole (örvényt által a néphea való ffel-lobbeaéti jogot nyerték meg a hatósági tae-m^ltak önkénye ellenében. Későbbi lörvé-ö>*| awgtsttotoilék a testi bflntetést és a * aJálos ítélot helyett is aa önkényles saám-Asoiétt hoxták be.
A iómti dviiae álfái több legyőzött seoos-eéd váiet lakásai a szavazat nélküli polgá«)ogbM (eivítat »ine sufiragio)jésssittl-uk, de Im ea által minden terhel, adót és hadi s*oígé»atot immi lartoatak a oéikOt, hmmf aa áikmkoimáoy*atln»tt résat vetlek volna. Laataekiai m^gii Irljot polgári jogot ayttftali; tléeeli a ktfeaUbbi (latin ée sabm) váresok, kéeőlb podtg a látelabbiak (volsö ás ©an-pamai). A Irx p»pliía iolytán pedig a« né isi saévotoégoa államok boa lévé mladon saafaad po'gár a polgári joggmi ,uUz<atolt H ®«wMyt kmMünlia, liagv oaoa idóben, Kidle a törvény boaalott már liAüákaa volt ée 10 aap alatt a római araotoraái magát »sit'ilis. A kéa>ársaaá| oloayéaalo alán pe-ép^en rnmmá takarékosságot mm"
POLITIKAI ÉH KÓZGA^I>4£iÁG|I LAP Zalamegyei tgyi'édigyíl bj hivatalosc körJönye.
SZEROAH (FÉL IVEI) 8ZOMBATON (EGÉSZ IV^M^j, ,
h
| a polgári jogunk osztogatásé bai^faCt Oaudius .osátsár még pénzen is siadla, lift rá vevői aksdl. j
Apo gáti jogol amint megláhetett.tiyeruiJ minek igen sok módja volt (ewmaaáaj törvény,' aianu inisiiio, vagyis ssalaiou liootá-lát) de ttiulUgy el is lehetőit vei|zitoéiJ(i<xi-.J lium, deportaiió) stb.
AsonbaA bizonyos körtllmenyokbén as olvesr.tjitt jogot isinét viakaaleliemtt inverni. Igy pll ki ea elleuséges fogtágpól viatr átért, post liminium, vagyis vissaalérljejéti pakbad-tág fomáu á régi jogok (o.ijbs birtokába jutott. A polgári jogok elvetakéi<e,f vagy meg-ezoiitáea dominutis enpilisnek n«r«aletjir.
A réaauU polgárist Uléaftle eaalAlynl én rrniljel.
Tarquinius király elkergatéea jután a királyi halalém ugyan mogsMuii Roinjkban, de aaért a flAiatalom gyakorlánji j nejn ráállott át feljesen a népre j a kil-alytég | o*ak megtörélet', de nem semmisölt í meg ée nem törintelelt el teljosen, mert at'iíjSK töredékei soká Rinmái'édtsk bizonyos számh oualádok birtokában, melyek ol^ tok pillvileglumot • tartottak meg maguknak, hogyfékok mellett a nép polgári egyenlősége ueta egyéb volt hiu képaelelné'.
.Do a nép lassankint erejét járesni ketd-vén, megtámadta a felsőbb rendMiet s szüntelenül Uldösle azokat; kicain)jqnkiiit elragadta tŐlUk a legfontosabb eltőeéaitke*, de a m^llótág nevelt mégis miudigi | itisateloibea tartotta.
Romulus legelőssör két rémre ositlolla A népet, t. 1 senatorokra ée a tnjSjdonképeni népre. A senatorok többnyire iwsok, éi leírnotok ét gaadagok voltak. A aéfnatuos gyűlések tatalma, mely a királyok a hitt ínég meg voll eeotitve, a kösiáitatág idejéji igen fokozódod. A nép aa ország yíjgyeiljől ki volt aárva s habár joga voll le wilol keadva térvényeket hosní. békérél és Ii (bérunM vé-geani, do eoea fogával osak senAtu>lól függve ált.
A tribuntisi hivatalok flMáilitáea ' a kl* rályeég •Jtörléee utáni 11 eáali ndőb«A tört
l líjpfrií,! ezt a fiu Ii köpte ás aresulvégta •íré a nevelő e!böö*s látott ée Skobelnff a }irérdais-lélenfteléii| éaetlie került Párisha. JirS'dait oolosaálie bj folyást nyert a fiúra, it jeles pevoiéhJifu i uvetitalt. Különösen a ,köfolet»4jJs vtllé4* I inmerteite meg. fli-anlait k Abb 8kob«j iiTet Orotzorsságba ki-lértp ée ilJu válliiiicj többé tőle; sőt aosa-ai^ren itl^ifi:látogat i. SkobelrfTa pétervári fg,yHemet WMet'e, i úg aa .1861-iki zavarok itidilmányjmink vég| t vetetlek l ezután a !Cl|>'ValiertQsid^ ím edbo lepett. A lengyel kjeié* áikelmával la hutráiokhoo tél ott o nagái, hej kiiaiilHéJUn réizesUll. A tábor-íiiijy i karlekad^miáNba téletve, ast Il-od' ranku bisonyii ványaijai hagy le el, ugy hogy kéHihb cmkis egy hokiétt által — a Niemeut óháton álüazla egy gyakorlat alkalmával — I jiivátoit meg a tábpijsagyi karba.11864 ben SkobfMr a dán eaatitéren volt, inig 1868-bai TurljeelánbaIliitidoictt ét olt Ahramoff nábbinoklalatt opevánt; 1870 ben Kaukaaue-bal és IM3 Un ^ClMráhan kürdött. Aa or-Nokai ilikjítz' t alapiiojia meg nevét ée hírét. Exatán iötib f«>uyvbifk»t( következeti, melye-kém araiiv karderfj iiGyitigyrendel ét táhor-iiolli. renget kapott. j|ö<4 ben Skobeh-ffDon Ceélot iáliOml.en hiijbeolt I«ielia ét Pedodi-mula meljeu. K**-ébb(|nint katonai kormányé réiot vettjKokahd öjja/ea otaiáiban. A török cajiábani jműkFdéte,! ugy a lekiuaenek feletti gj es*-lma [ét a »ceok|trpeB-i ott rom Umoreio-sekj. Kiváló ayelvismkiete volt ét a htr, hogy ő inain Volt, egészen alaptalan. Skobelelf tuavaievőleg piirahxi|klól származik,
Sképfflelt nrjéinl egy Otgarin grófnőtől — j^lvá t éta jfrígv tmcklfleo volt* Ujjy hírlik. Woren«il-Da»ehkoff a oeér ked-vejiezo HkolM-i. IT lemeléeéro megy ée as üdvért képjtjitelui fegjá
Béos, 1881 juL 10.
As 1 iujabban idfrkasrtt külföldi táviratol tzeiint Om«zniiság heálinpots semmi etilre srm irigy létra méltó.
A ,Oauloia* wtervári lap eonetalálja, hegy Skblieleff halála nem voll lerméssetes. Aitáliorttok diziialio-nal niegmérgeste magát Ős ss életénifk I gyorsan véget vetett j líémy leien volt nyontiiull életének véget vo'ui, mvrl felfödealetetti Hogy ő, a etátaár leghívebb (?) tábornoka Ja ihilislákkal volt üassakOitetésaea. •j Esen gyslázatól és eompromissiót már etsk a kblviiág mimt is túlélnie nem lebe-te^t; de netnossk 61 obeleff, hanem Ignatieff tlállatotU
a uihilisjták Wladimir
lldOt'ék aU» a I á l - i t é-nagy, a félelem a oaári
vsgyit a natrieiuíüki él minden jogot kiosikart S aroknak otakajpi Roiáulus a u o«stály ra i osatötia t
tsiaesimet hagyta meg |iet 3 nibusva, vagyis Iniuden ssakattbél i*mét 10 ssnkaést osinált kúria név. alatt. Tshát 40 voli öa»aaten. |A [nép ily nuríába öt«zo-tijiilnetetl tsi>áe«kosái légeit! Servius Tul-íiujs, vagjjis Kóiicaj hátodi|tkirálys est ia meg* vált< z'aitan) a jréiisslaksi 6 olaasism, Vagyis gaadag«ág aserinti teakataokra oaatotta fel '•) s e qjaséitokait 193 oenluijiárn.
As altő elkeSi«»a a leggazdagabb polgárokat állította, .kitinek vagy oni értéke 100 ewr stia rUfioit. Holataitban 08 oeatiria vu'lt. A máaodik elak«ist 30 oeoluriáia nee-lo'ta 1b ezer sssal rendelkező polgárokkal. Kai iea.kspeaplt niénj más kél een(uriát is a hadteregek tserg^ánói s éleiében a m(lator ké^itékbOl A harnjkdik olatai«ba SO oentu-luriél ontott be MdO annyi birtokosokkal. A negyedik ^latsitkán ugyanannvl eee<urát iortjiált Sft eaer assiu, hozzájuk aapotolván még a hsdi trombitából; ée másoenéteokaek kéi eentuiHá^át. Aa Jtúidik elassitban 30 oen-lurlát foriuált I9M ateal. A halódik, vagy* ís Ulolsófolnssisbaii t«ak egv Conluriát al* kotoll. Uiba hö^visto mitiuaiokat, kiknek »sab*dté|ukoB ktvjpí semmijük sem volt, bükk aa»éi lietanálislk as államnak, nagy a ssaporodáti olémípdilotiak.1*)
K fnlobttáü U'án 61 etateudővel később Tarquiuijist egy mnlnv eeelekedoio miatt elüsiéks'vele egy |ltj végkép meggy alélták a kiváltságokat, ákkir történt, hogy a nép íribunaxtkat, vagkis •eóeiéUkat nyert.
Eluntén vatétéioüleg a eomitia oenin-riáiákon|válateiatta|>. » 'ex publiila éta (41?) ai eomitia' íjibatákon. Számuk osak ke lő vélj, «a*^tsl« 10 'ev, kik a lex im> bonia loWiíti miialteá|eu A népből válass-tatlak. Ipkj iikédénkép osak agyneveaoit vetőjük Ilial tartMmk a népet a oontulok nyóiuáskj vagy ajpéli1oiu«ek gígje ellen vé-déllnesutl SsmnélvUM saoroeaaeia, lobét séH-hatolien jVolt s ajetmiilia Inbutáköu, hol el-
fit LlvluJ I 41
)««, ét hi j Ijl • 1 Üipi*uu» LlW Lúl. XV,|>lk4 Wfsst
ZALA1
ktH^ohtvatal Kieekai Kulop köeyvkeiét kedéeo. Ujvároaká% utesa. 643. saám
Bldflzetént Arak : Kgoea évre 8 irt Kél évre 4 irt. Negyedévre-S űrt.
(ftnlstaénjlk: 6 ■ hasábos petiteor egysaor 7 kr. lObUaöii hirdetésnél 5 kr. Bá-i|egdii kr.
megtakarítás maiad. Miiideuj eztjűd egy zászlóalja vó^ro mobilis zászlóaljat képez. Azaz részleges mozgósít Ai esétéu kiegészili msgát hadi'lábra, njoui lúint eddig törtéut, tartalékosokból, hanem a másik károm zászlóalj tettlegU Uitooái-búi Esetleg eszközölhető a (lolng ittec-föiditva is, hogy egyik ziisz óaljj líjlegó-sziti a másik hármat.
Ar. igy kiegészített zászlóaljuk lép-uek azután akczióba, a tar tálakon ok pedig békéu otthoni ni áradnák, Az igy kiürített zászhluljak benső és helyőrségi békoszolgálatáti) pedig be-voubatő a póttartalék.
Ime tollát miudezekból látui lehet, hogy ellenzéki lapjait k megijit esuk el-ferditétték a1 dolgot és néni alai tök meg -engedni a noinzetiiek, hogy egy régi óhajának Iteljesülése felett öiiliimt lérezztu, és ue^t aksi|ák mi-gengedui utziai esulu dóknak, hi>l a családid katoim, mgy! hálát ói ér zen azok iránt, kik luni megadják nekik a éy ugodalinat, hialy pctl g oly szomorú éa keserves véielleuektick volt kitéve.
De nehogy azt gondo>jaui közönség, miszerint e vivmányta T i szajkót ni ány magának tulajdonítja, ime eges/. Készséggel és örömmel jelentjük Ifi, hogy bcuimi másnak, mint a ucit r.ot komoly magatállásának tulajdonithatji éa bizpuy-ságul szolgál annak: hogy Lkjki uját szerencséjének kovácsai"
Mert hát igen, sz előbbi keunáayók is megmozdítottak már iniádmi követ, csakhogy a magyar katonaságaik IMa-gyarotszágban történő véglecei elhelyezését kieszközöljék. De netu [leneteü. A magasabb katonai kötökben mindig azt hoziák föl éileuvetésOl, bogi Mamror-izágban a sajtó féktelenül viseli augát, hogy a hadiereget rontja ésl llzjtjaUtb. stb. Történtek azonban eseniéinek, | mely eknol a izéltőbali lajtó ,'iiiiiiflcn! erejét és tehetségét összeszedte, nagyj lázíthasson, fajogy a közönséget a hoflJt^g Hlcn és a liadbeitget a közönség éllltn.imissn, hogy ,a katonaságot feg)eliat'9eiloiiiógre ösztönözze és fellebbvalói ellen lázllsa ; de indít a neiuzet komoly jnagntáikáiát
I ezen : izgat ás ik egy jpillanatra t em jzavltr ták in cg> mrtt a katonstágná, egk otlin I ógV fegyelmi kihágást seui idéztek dió bát a in^gyar kormánynak alkalma nrili ezén! tényekje rámatatel és i bj/alíjmi a indgjaj' nemzet llíggidisáta és f méltósága j icái t a dÖnta kötökben felkelt mii Él hogy o |néltó»ág elismerés 3 és bt bi-soltyltásjj iáiudciteinél ■ löbbtt Unszaál, cilk niarailjtiiik 11 ek mellétté, lát itaptlsz-talnil mKjukj Íé|i|en-niyoiuqu.
Í iutáii pedig az ellen ékil Is tok ilézUdésck áldásos jeltnlójégé a< áltatfiklrják kbebhiiteiiijiuisieriijt aizal iiesztJetik fl közönjégét, kogy sok pénrbi-fog kai Ülni, hát mji meg iellei kezoh-g a^t mutuljiik, h igy mcjgtakar tásn .at foglui'k cnináiai. ti 1 ha! megglmdo jiili It Uy mennyibe k.wUltik a tattnlák mttjtiCBiiok-ságok, a ki tonaságnak az ezr dltoz é^ az czredéktjól iaza töriénő tzullilá a, a mi uiost kiiind L'l fog mai adni: látja lueg-lakatiLái el ittünk áll.
Skobelelf halála.
- Eiedeti tudósítás. - - !
; Béqt, jiüus 8 án.
ökpbol fl' orosp tábornok e hó |l-ái reg-
Ífeli 7j óiako • Moskvébsn gutsi lésiáldosata ott és alig lehány peres alatt ne^ialL
skpbe! ilf.speciális hadves r Mólt, aiuit ueuicsjik hof y as fgéta világ 1 ím tsgailhat meg ililn, lu nem ej luk tűiéiben nacy tiszteletben | résaoi lll. Aj férfikora tu atzóu elhalt (áboi tjon. ak tor, 4- midőn as orpsa lörök .háború {ége éri, épon 33.éves volt éa már 'ekkor; Cjroex srtság I leglehet«ég« lebp hadvezére volt és m* g »zám^s év álk t| volna ren-delkeaétére, hogy a diadal netovábbját elér-hetee. .A| ha ál aso^bsn véget leleU mii den további műk Jdésénj'k,
Sk ibel *ff kttlbuben as or >is jnép állal saerelre és isstelve volt és bet ne luiut hsd* veiéit! Jsteinek kiulönös kttldl W látták. Neve 111 ir ivek hisizu során át itmeivtee Oi oszon ság isii ; mert öreg npj 1, —• kl szintén táibaruol volt psrassterfdetü ; Uiosz-ortaágbijn niudeu kunyhóbsn láthatni aa öreg Skpbel tt ké|iét. midőn 1 dut iuvaldus tér vit'ka a szűlőfjháshor. Ah a szintén tá-bimok vull — atoubsn neve tové^sé ismeretes és ő 1 isga (a mo»t elhal) még öreg-atyját' If lu isárn^filia; vele n; onbsn kihalt a OkiiSájL IC 1 basonlit a három ^apoloonhoa; melyek küiJl ns tilső ^nsgyuev lj volt, a má-
e^ész hossu ko<» l >ra robogott é ■Bton FÜtrod Mi t mlndbyá au Écér házáho* tar iájtakf Iiögl'j átadják neki jó kivA»4A^i|ítf«f. A; paraszUá* kflJdplU rgeket meuetztsU a sssretetMás (paliig, a msfynek a^RÍtá" körül sok Erdőmét Izerfce't vol' macának, uGveudék.-ít küld t-i Itt, bogjl egy rlgi||uzolt ki* Ünnep^yen bálálak fneg )ótovó|ű|j nHottoljes juűkfid.j«6t Délben lakomám Ol-Bmh a táriaség, a i kelv**ri poliáiköwlbtőkt bfn nem nlt lilán, l A* tWt Sta'ümár/ miklóa <jistfggyülé*i kénrj«elő inoudia Kpyra a fürdő veauégek u» lében. (Jtánna faltak Jármay ütuilár m nbday pannonhalmi tanár ; ei utjjbbi Mén lité, bogv Eeayi awjád-jáárt bőven] kárpóto Latja a pz.-Bet»dsf rend 150 tagjádi k tóítjvéi j szerotote éa 'barlMága József Lási ló ref, p jpnak Simon , íUiglmoud apátra mof do(Í kö« eutŐje ti-'án K^ípmeli •sőt, mondván'; )M< lyen tiszteli veiitjpgko-■zoru! aAj bála at unbéri «jziv legrieiilpsebb virága, esti nOvaoi 1 est ápolni életlennek minden p« csőiben jötole*eégemnek tűztem ki, a jó sáv azojibi t, midőn s liAju Jnetét aksrja kin- eanf, nk mr aa rijk kétkedne, habozva zára le, éj cu ík ast yépea -'mosdani, bár egéss i letomoer -hálámat ugy tanúsít bálnáin bog* ezen wté j vendégkoexornbsl egy hsr v ad listái Isn imíi Ipjls virágot füzhftnék, lií«;/.i'n e negtissimt '{énére * üdvkos/milétre örök liáUrtal táeto óm, <lo| tartozom| asoii di<v»ő 8s.-Beuedukrc élnek a, t mely ne: bs-.zánkbsni lem, bszi nc alkotmányává* egy-íd'tjU — lés lelke. i .keblem érzetét ia — .mlilőn poharat oiué mi és aft a tisztel ven-dégkoasoru mindén «{gy$p tagjának ej úasaé-gélo folkimzöiitönj i apu a djoő napon me ly«fn| névöfpmnapén al Ünnepiéin, mélyülöm, fájdulom élmulik l i lé litjt vele nyerés a stiv h'gneineaeflb éraelél, la hŰ emlékes' t I gdrá gább kincs gyanáu [lógja pámomra biztosítani. Fogadják sí lat feglujlásabb. ki itöue lemet »zu<es menjlImjétUkéjl scifből' éiedő ólisjiásoraj melletti: libgy a jó Iiteu tsrtss inng miiidsyájuksj, időben, egéss^égben m»g el^gudéabmi és tsrt ia boldogságban a i emberi kor fcgvégsőul | l«atéráig, s vala iínt a szép nyári nspod i j liegyi pntnk csörg d« zvo UKVan, du esöndeer) Jlonrdotál, oly (»üude-^ee s niedePgedvB jfllyjatiak napjaik sután is,lbogv így te«ti|i (mbókkal koszorúi ra, a liMpi disz ró és I j t«rs sarelett öv ikuek büszkeség >re és I óllogilására, mindi fájuk Í|9K öröm "i e aa 1 ten élteése, éljen !!! As limiepült' lély ért< ssel elmöndott tzsrsit s (iinsaág dkes é'|< nmikel légadts.
— I oprois ('hu német nsln< nzel. Sopron vi rOsa .oi| !í Mm Ind megbars .ko<ni áttal aa »a»itWcBÍ 1ibgy relnsgyjun a jn-mo! Isitiószet slájtolémivsi és a msg)°art pi i tolja liolott int lligeneű ja nx ulólibi időben írven-lleteseu n sgt aros idolt* A város törvén i ba<ó-Mga legi toubi lÖznjűléM siksliuá al. a városi n nliáaat k «t évre ismét német sxiiiicnvgi lóirak: F r i t s oh o Üuv. árnak cpgedlo éi s iua( s a lörvun) ható*ág folya-niodott | imára jn konuAnyengedvly m«'g-Iiij eréseéri. A lör |énnbstó«ág kérvényt t Sop-jron vAro polgát tnetjere pprtolólag tnjesa-i'tnttn a br üg) mii Isstérium elé.
Vllm ós férje Psksv OIM0 cyak. jkk, tn-jnttó lélyen megrendüli lélekkel tuMák, jbégy atyjuk. Hlelőleg jiitoyhtyjliJf ét ipjáa lUré Iy Ignáot a csáklprbyéi: tíl lataliók^ ptsdi igssgatója í. é. julius hó 7-óm d. n. jaj óri kor, mnnkás éloténetó 49. évéfann, fts Jur s taraiéban vidó kéitesMiyi megnyugi vlUbi n hirtelen elhunyt. IDmmi |mmyfi C na jujén d. t^. 5i órakor, fog nak Ja osáklornykf | t<jme őben örök nyugaloj irn welai, as ^í-j gjwztilő szanlmise áíaoza {jodjg 10 éíi d. jaj j 8; óri kor Ííjk a sz. Heieui rrémTltelybbH egj'-j bázá ian a Mindsuhatóna ; boiiluta t tojni. IJékí. lengjen n eokat .sz sírodéinak hamsai I fíjlötl s a legszentebb kt gyielet]!őrizze [omléj ! két i véinek szivében.
— Balaton-Fiir< flríKirjAk nektlok jálin 6 iki kelettói: 'C erojy >záulársulata Ilii.'' I -án kezdte uiog a iüledi saisoiit „Mm limáii", népsainmfiveí ns jy] Kfttöuaég e1<Íti> Gerí Fyhé, Gerőfy, Balog i Írnád, Fehérvf|ry
Jjtló jé Kőmivesné nagy hktAvüal }á(ssoltak.
i zóta négy el8adá« volt, saépmUjmu Itü-zenslg előtt. A fUtidőveiK égtek folyloli érkezr neki az időjárás if kedveiő!ésisy a tár«ulst jq ss somiak néz elébe.
— Barbarlsmn i KévenkAIIAnl A -tt liteafTérektől íi< *ok vélna, de ja köVe* kjllla | róni. kstlj lurek mfgtftfék. ISz^génf öreg íanilójukunla szó aiorul é'i^i-li|ié|>en „kirflkták az mazégut (ailjArfl." Uja! igr fapst a mi czivili/iit. pa aUtságuuk a szs-gmiy uéptonitóna.K sok é rnl koaérvos ssetvo-déiio i|lán| Babérral fiz< t j bwlwrritlL' utj spu képi-ben. Bá fekiisiik >z>*génk iljiti s btóyÁiik, c-iég la a vau aa oririgut ply-K ii j aédes It -s o't uégpllmiini.^ Híd a
! kíirll alj esperes !ur ' és j üjási ssolgiliiró 'jr selni it sein tudiisk eriilr Hogy UjUoirdol* gejk ií tilrlfnln ti < k alk ilmányos nÜauibsa;.. a' lel >it báii.u'ui k. Ig»zu oadó. : (K.) <
~ Balalaii-Ffii t*il«*ss a legutóbbi jkluu alái szerint 609 s elidúgek s/áma. A ; vend g»'k körf vannak : iprovo Kriafóf oia. j láqjá al Budapestről, Töi )k Jó«« l Bfidapi**L ' rfL ! ieliők Árpád' npá'sá (i Iiásgoudnokj Bá-knny ix-lből, Paiw Andor kúriai biró o«a!áa-jaial Dsiiivérv Alajos, i i.l k. kúriai labMsé-ejnöl, Jánosay Rezső ne' 6Vcl, Gyertyáiiffvijé iliidi pestről, Vésey Mi] á|y Véséről, Kije Lijjó i 'peijel C«ornáról, C ofovt Jánoi Hudá-pjmliSlj qr.* Kovách Imr * bor. orvp* Buda-poiti ül, Ilotéuyi Béla éi Gyeiie* Lá /ló, <a népi e>i srinl ás togjti, Üé^óc y l'^torlw Józs I, br. Döi y Lsjos rirpdcn ifiév .1, br. Iföldráry Lnjo<, Üalnuk; I3>m Budi pesti ".!, Riist ' Z*igmond kbveUé( i jimile»u* Ii«m^b<9. Ií/ics Gyula törf biró. Nl Kii;indáról Kud-yődy Sándor esalfdjával ft\'4iádiól, A^bótli l'ide esoládjávtl Uudnpc »ljól,'- límjiigii1 Júz*ef mai. orvtálytanácsos Bud im-strúl, id. Htinnyti Jazs -f egy. könyvtárőr lliidtpesitl.
— <JyAaslalr. í zénioifdéli j szívr«>l jeleit jillc Giiner Kárul) oí. kh- iazsU'déli vjijiu fiíiiökéuek f. hó 8{áu <C3e(éii^k 80 ik érrbm lörténl gyAs/ot Icitnultát,' Bóld^ult-nwk liölt tolóméi f. Iió 1) én d. s. 6 órakor téfet n-k a »ák^nyi síi knri ki örök-nyugalomra. A a < iigCMZtidő sSMit mis i b hő 12 ón d. i*. 1Q i rakor tariatík meg a helybeli plébánia -szen «'gyliAzban. Áldás éa liéko poraira 1 Költ Záki uyou, 185-2. juiius 9 én< A sákáliyr vsa I Utj I attillMr. J'f | i
— Balafon-Ffti cili-fll: A követ-k ezt közleményt, mely a ,P. Corr4 j'irnt lueg s m ily mull számunkbó k^/orult, lö/ÖljQk érd( Itesaégéiiél fogva ul< lagoaaft : A |uiag% nr tetf írnek neveseit lia s<du kies iparijain már beköszöntőit a föidŐévad. Töinege»en sere ;lenek immár Bnla ot-Füredi e i a haza mkii en i észéiből sz ild l'ést éa g)(}g)ulást keri iók ázásai. Tömeg e«rn, mert | tudják, bog; azt, amit keresnek, Ibiztóian jm^gfog-ják találni itt o helyen, a | melyre a tnriué-szét oltan bŐkezűb'g pa iárólta szépiégsinek áldá iát és a iiie|yeu a | ;yóg) ului a ndü ni kivi ió kösönléget a teimé-ft iiyiijtot'a gyöt yöiökön, kivUl még egy más fürdőhelyek n iiétve iimii kevés ilié foltos téuycső it v irja':; i. i. a jó íz éá é< hx oléganczia köv élményeinek ni'-glm Ilgatáaáfal |<ti*Hc|l kén elem, a melyuek. hi mVn iHiuk .m'okkéijt neluzedik kolönöseu lm ánk leglöblj «'gyétb fílld Hielyeíre. Mert at < Ivitátlintatlaii lény, bog/ Balaton Föreil nm itani bi'ioml'-tésit a com oi i dolgábsu legeli ésyesitleitidjb icé-n)r nek is dereksasu inegfolol i'-« h yemíe-gek lek nyújtott kí-nyele n Kekii|tut>-lH>ii veté> ked ietik EŰióps mindi n förduladyévnl. A szél nél-srebb villák és ivlíi i lákuka mirége, az i | fdidőliáa elegáns Mieiidézésd szobáivá', as idén a resyprén i ^ Raiuil'lirg ifá^Éd álta késelt Uojváth liái jgvöovöra kiláli-sári I és szép fnljvésil U {Salak ágaivá ltok iá* tély >s számú fUfdőköröi a^get győtlmk bj>> fögi dui* A sztbadbtu a gj Önyérli aéiáiiyol, par.uk és llgetnk, kinákóuiak! IditOá laf* tóti odó htdyeklfl a rtl kiuiŐ ti)/ i i napjoft alai. A glógyleltni; fé lyps liérendeaóeótél és i ichiteknolikiit béjáv ilJ liivójgiitjq éa kál ms| altos a szóiakozni k vánókai. A Balattjn tök éu olt látjuk a magrlji leng* r hajónjál; szái italán apró és mig) < bo miim^iiféle eve-zf'jl é< viioilfiiu Jtajó éi llsjóoska, a tno^ji-köti pompás kirándulás wjkbeátó lávO'áljb. eső lészeibe. Jó ötlete ' olt Mr. Youngnas, sa leluies angol hajógyi rosuak, hogy meg-ttrt mié ast a kis flotumt]: a kösöuség egy uj leniti szórakozást ny nj sa egéasségss T« edz» vivjUport gyskorlá* i altsl. Egy ^óvalt Ba ftlou-^Qied egy sm« «UŐ, virégzó Ittrdb-bel képét níujlla. És t ss emelkedé*, js fOn őíguxgstójáiiak Eos y Lászlóim It a« éW Őijna ki VÖsel 40 év ó s a Isgaiigoruljb lau iismersteeséggel éa le [öurtlsneblJ w éllyH fwri dozik —. mint láliul s a hitjóbli s|kerii*l -4} Balaton Föred íelvii á| |pft|H| és aíti ejjti munkássága álítl h ív via ít sgwa k6r-1 nylk snsretetét és Fflie ulajdoueaknak, a mj. Beuédtk rtnd tihany tpáis4guálj tl)imt* i# t. A nsgyqiértéktl n ipxsrllcég. a mely • ntl Eciy örvend, a mii ai uy)lvánul| tma stitélre^ és fényes tOnMéwkbiu, a|melvel-M) WNIi aa Igftágsté i nevtuapjá alkil-má >01 meglepték. A kör ly Ikbeji kit^aésM
Élez is t^éfa.
Kg) ifjú ilii ja^nlr, m'flly méxea beleit teljes, méi éklxm plvez^, egy pái nip óta éjen *f \ ík tái ssksjábaii [idős.
ndjn a ig- mkaiit keilner", nondá a férj egj ík uap m 4- hogéan van, nissn-sststr a lako«»ág igy jiámuTlbennliukel miut valami Ul nn osu< át mikor én önmik hogy a jk riteinttl m lavánesjságot elkeéfl'hee-aUk megi iiondtai l miszmíilt «aakinelq al na beasé jei Imgy: ti UUá«ow vkgyuuki „D-Uram I ii m ik b ÉsélleiU el kii azt aeukinek. CUeiikeéő m, mii jlig Ital álntoltani mitdtuki előtt. Iiógv önök jtHáltalában nem is bá-zsaoa^ í
! Jf
Ulti: Kg n ttégény vándor legééJ alá it'oaaii j Mér vall iái melegsn
Stákáti nős Mag) <|n sajnáloin, hogy nincw ,.im| acni I ree-l saiu iBaelékeiii. i
U tka: Ot himeu ojvuszuk éli olyan valami baiidafeh i is, osak moleg l"g)|i>»<
, pTicyen t Mn italból minden arában kjil ov^kan/tllaj cedvbs majiuier, da sátán ne u|oiijrn[«n válni t aseszos jlalt inni, Jjt elaŐ e^epp jlslálái ok anáj ICzeiij újonnan mtledo téti extrád egy uöll ittegtiienlőjé. (Miután Ot orvdi|iávoiU)t | ;lla|*atot. Va*Bllő )■ p,Ftl ugy "«'tMíjgyÖKVu löbhé, j tehát mlnkk yo» atőuieni |zttd t LgMvalékkjal. Mw«j 41 Tm-c^i é* Ijmit egy tél liter pálinkát, dé ugv, hogy a'niaJiaUnl meg ne {lássa, est i dájk-tör ttveg|t pnlig tlioaban öpUd ki," <1 'utín ■ négy nínpal kásl bb.i
„Eij aa is lievetott !alltroaag-« ;trfo-tqt^ egy jnehéa I eiag — i kovács jc iesier VssQIIőmI, kinek fe|gyógyjilása felölje kii-
Különfélék, j
r üjllitkuuaküiléBrl. A nsgy-kanizsai kiadednevslő ijgj|wOl<a sorsjálésot r»ndrzfij>izottségálios toly is'ólig követklnó ftlQl^VMk, illetőleg ajái.l ko/á.ok érkéz-t«k ■ Muller Fiigym iudspeal 50 ikr Kairz^f István N. Ksi.»x«a 2 írt. Szemáhyi Ájgoatoh Pécs 60 kr Bsaer! Fsrencz Sopron llfrt. Baronyi te.tvérok Builapeat 6 Irl.jTa-irinyi Ferenc/ PuaiaSst.-lifMlÓ 3 frt. Po*-tiliivatfll Szomor 1 frl. Gf'zmalom Qörz 1 fit. Orf. Fosteiicb Gyöntv Uolrári 2 Irt. Báró Bésán János Puszto-üics 2 frt, Wías siís Ignatz Káthely 1 frt. jBisthiiz Dávidné Budapest 2 frt. Kották Méndor Big)áet'2 fii. Ktresk. és iparbank n.-Kani/Sa 6 [frt, M. k. államva^pálya aserallyaete Budaniot 1 frt Nstcbsimr Vilmos Mea 1 fit. jSegéj^l asöveikezrt Kspoavár l jfrl. Postahiválai Kálozdl I fi>. Kalmár Eadré Budapest 1 Ifrtj Dsrán#i Ferenc/ ksnonok,] VeSsprém 4 jfrtl jljr. Uelleiieh M. Fiume j 1 fii. Foriiiioi W tv án j kanonok Veeapré|n< 1 frl. Öastnaeii 40 frl. EK'bbi kimutatás í'ffi frt 50 kr, sttfen 210 fit. 50 kje. IfiiiíeMÁén a bitútt !tág ne^ébeu hálás kö«tdiititmtknyilvánliim»i Njsgy-Kaiitz»áu ju.iöa lüéu 1^2. tfomsliclj Lbrineá bit. elnök és pénttofnuk.
f Br. Ilererrgli Hlhálj l>uda-HneÉtl tndományegyetemi t)í r.l jogtanár t)rnt' és nejét lájdslmat c-npá*«rtcl K«dies kii íéánj uk a négyéves Uai ála jjfivíd de kaios i skenjr^ét után e hó 7'éöjflliili, Fogadják tj m'élji íz snjtolt szOlők Mtitito résztélBnk Iqifejeséséi azon kívánságunkkal, hogy a jó j isten vigasztalja meg mngsaobiorow,t szi< . vükui. T ; | 4 S
— llalAlosáa. A tanögjnek nsgy vte*aiesége van. Egy kHQnŐ taníérfin, ki a. tanügyi irodalom torén ia nem esekély érdemeket szerzett msgánsk, liiltclen elhunyt Osák trnyán. Bárány Ignáai tanitóképoz-dsi igazgató es, ki o hó 74n jnnnkás életé' nek délén 49 éves korában slsunyt. ÍJgy is mint gyakorlati tanférliu, fgyli mint oratág-steite ismeretoe tanügyi Irl afép érdemiket ateneit magiunk, bfl2ála|tÉán pedig megér-detpli, hogy a (aultóvilág ae^yeíottol Őimt meg aa elhuny twik em'ék^lj ÁjaladojtjDTlIts-jelentás a köv*kss4képn*n stól: Bátfány disla képezd<?{ tonjb és'snle asdl. Lédnán Kleiili, vslsmint tysnnekél k Kmilis, űiéss, Imre, — Bárány Fka s íb \« Bauss fiátdor flgyvéd, sgy gytttNkflk Oívár, — Bárány
BROGLE JÓZSEF
gép* és ro'lu t'iiioz pyAra Botfi|Metrn. üyárt Tác ét lz oitlr. álismva. ú^a kOxeléWn. Mktár I váci kéiél 66 Ajánlja nlndid gasdasági kiáffi ásbn kUQntateti, jíjvilbU gyártinányail miut:
tTriouriket v«ietó wstkvlu J^^i'SfcA Tisztit^pekit^ii j ív i ági
kulönleg)si aégek muilatak Ui--
■iára i 18490. asám alatt si«U« jjffjy^W^1
dalmaaoU bttrilittS tiwi maustim
kttt, l^ukaszt-ott ésl msitott lenif/ek
jrból, Valam irilj muidc«nemU gáidáUgi gépek ée aseieki u Bgyték kintira iRgyta ts Mrttttlvt =3
VjoaaáoH FlaoAi I Falöp lnptalaj4o**WU, Kag7
A etár magpnrtaestha, hogjr aa össses katerek, asasnélyi és saaládi vagyon mind k Üt föl ára saállitlnsstnak éa fit kiataatágba ktlytttndlk.
A bajAr artstnkrAua, — tekintve aa la>. ■atott álinpétokat a previaaiákbaa ét tukialva, M(p a hadaersg és nmrine megbiahatósága asm igen uagy, — kivitte, hegy a koronázást siet'k és ángy a keroaáaáa aaámárn vagy a pátortáti vKa»an*Kaihedrale(l ben vagy pedig a uétarhofi . Vártamplombaa" minden títann ellkéstiutsslk.
Ujabban ismét számtalan tengerésstisst logaiott eh A szent Drusehiua sok tagja mint kihiliala fedeateieit fel. A telvigyássl Péter aefban tiasseresitlelett I
Garad Sándor,
A horvátországi tzláv miték .Ügyében a pápa eltiltotta a horvát papokat atlóT, hogy Cyril és lloihód apostolok dnnepein szláv nyelven misésliessenek. A zágrábi nPozora most es ellen kifakad e emlékesetbe hoaaa, hogy annak idején Strossmsyer djakovár bo*niai pdspök maga engedto meg a szláv miséket amaz egyetlen napon. A nevezett lap azt hiszi, bogv a betiltáal lltrvátoraság ellenségei eszközölték ki. Különben megbízható forrásból hallja, hogy Mihajlovieh bibornokéraak utján Ra <»ásaári királyi* külügyi minisztériumból s djskovári püspökhöz (Strossmayer) megérkeselt a meg-hagyás, hogy álljon el ss ó szláv mise meg-tortáaától, de magától a asentszéktŐl Jskobini bibornok államtitkár utján s távirsti ti'ulom is megjött. Esen utóbbi betiltás eeskugysn döntő ss emiitett kaiholikus püspökre nézve. — A horvát ellenzék miudtnesetie tőke gyanánt fogja használni e könnyen megtua-gyaráaható egyházi tilalmai.
A földmivelói. Ipar- ét keretk. Q(jví m. kir. minisztériummal, valamint a birodalmi anáesba képviselt királyságok ée országok illetékes mioiszleriumaival egyetértve eaeunel
kösInrré tétetik, 'hogy as 1879.. évi LU. törrényezikk 15. §ja, éa aa ugyanaaon évi Lili. t.-ei. 3. | a értelmében, aa osatrákmagyar vámterület, valamint Bosznia és llerssegoviná, illetőleg Dalmália közt fennálló, ideigleues vámvonal 1882. évi juli-uehó 16 án megazöu tol telvén, ezen naplói fogva' azon megszór!táaok is megazönuvk, láelyek a Bossma és llercs»goviiiából, illetőleg Dslinátiából a közös vám- és kereskedelmi terület többi réazeibe irányuló bevitelre j nésve a fenlemlitett (Örvénycsikkek idézett1 16-ik illeU'ileg 8. § ban foglsltaluak.
Eren nnpon a bródí és kosztsjnieaai vám- é* adó-óii lnltlgyi-ÍŐ8Ógnk, valamint a koastajriicaei, ó-gradiskai, zavaljei és rupan-jéi mellékvámhivatalok felosxialtatnak, ugy-aa|ntéii a sajevoeeloi. samaczi,.k<iha>i, avin-jali, jassenováczi, duhiezai, korlati, uovioblaji, maljevácsi, pm«i6*aíkauieiii, Hacijaki nzerbi, ; tvonigradi ás szettIrókusi vámállomások ia.
Kelt Budapostfui, 1882. juRua hó 3 án. j A m. kit. páuügtfVtiniuUi ium.
Fővárosi levél.
juiius 9-én.
A saiton haldoklik, még as Eyva nr állal ereibn kssépegletett ^Pálinka* sem bírja éjetre hívni. De mipt s gondonkodó, jóisvsdó ember elkéaéitotta egyszersmind végrendeletéi is, hagy ván n. i. reánk oly mulatságokai, melyeket remélhető feléledéseig gyakoroljuk. )gy mindjárt nem utolsó helyen áll ezen nemes kánikulai sportok között aa snlisze-mitismus. Héva kellene most lennünk nélküle? Uram latenem' képzeljük el á külön-fi'e Ispokst ason hsaáboa sssláriádák nélkül I Vsgy tán olv kegyetlenek sksrnánk lenni, hogy némelyeknek^senyerét vegyük el? a
Uulslóhelyeken as őskor sselleme borong kere*stül. As élelmaaség azonban itt sem tagadja meg magát. Auiig más bosaan-kodáaában hajtja magától a legyet, addig
oököeködtok, a palríciusokat is a nép ítélő taéke elé hurpaolhatták. Ki nekik elleu ál-loti, még pénsbirsággal is bűnhődött. Hivatalok mfiködéaak a városon kiv}ll eaak 1000 lépésnyire terjedt, de mindenkor beléphetlek a tanácsba/ sőt össze is hibatták azt. Soká löoáUott e hnraia1, még a császárok korában; ia, de utobb már minden jelentőség nélkül.
Röviden elősorolva as egyes néprétegeket s szoknak jogi viszonyait térjünk át a főbb tieatviselÓk eUorolá»árs.
VI A rémal blrsdaloas fObb llssl-vistlM.
A les villása sterint ttak t katonai ssolgálalban kitöltött 10 év Után volt Subád hivatalt kertani a római polgárnak, de ki sek atyja hadi fogoly voll, aa kisáratott mMíd«tt tisstoégből j mert ék ügy gondolták, begy szabad nemzet nem igaigattoibatik olyanok tél, kiknek apja láonsokai hord.
A quaestura*0) első tisztség voll, mely a királyság keadetével támadt Ennek megszűntével n nép s kincset két patriojuara bsato, kik 4 saétól: qnaestus, nyereség, s«v«*tot(ek éj quaestoroknak. A nép már 32$-ban stsalén akart részesülni t hivatal b#n s így a régi quaestorok hot még két uj adatott. A má««dik pun háborúban 8 lelt ásások. Utóbb még többea Itltok. KsttŐ Is-kett ktsüiik Rómában s quaestor Urbánus-nak, vagyis váró*i quao«tomak kiválnit a M á>lam pésmévtl ezek sáfáikodlsk. A gyí-salmes kaienAk sáfaléit tfiat>s eaak helyezték si Ha<iwass UmpWmábsn n többi quaestorok „nravjMÍaist" voltak, kik tartottak a teasnH a hadba kísérni a a hadserea ki-adási knitsógairs toitgysiiek s sgyállajábnu n nóamügyet rsnéeatés. A qsssstorskst a Irihseé g> Üléseken asvasták ki, még beiig s mist már — iiieiiük it, káeőbb mind a |ái rmML (Fojyl, k«v.)
*l IsiNatlm 0s kslle bt M. mf.
Bwa a népaaiaháa serény jnstgatója légvfog-doeónak állott be; — (né as igaz, hogy ksas afalt minden aranyUni vilik I) 8 igy tehát nincs mit csod^lnuulq abvnn, ba a mé ly es hortyogó nemzeti sslubáa mellett a nép-sainhásiban feltűnően vig jlikngul^t középeito tessi meg ismerete* utjájt L^lrtgoff Mihály Mosskvátöl lrkuczig." ,
e
Ad v&ern arany lé|y. Igazán ritka müvésnstet fejt kt A fővárosi közönségnek megvan aa alőilélete a eajiapedi gimnssiüku-sok irányában; tapasztal jn ezt e'ég«ser a nemzeti színház egyik Ujű|éttáuc/osa.jlóla irta a télen egy lap, hogy holnap a 'Tdlzüíi-ség nagy örömére nem fog táitczpini.u — As is igaz, hogy sslnnadoi' nom kell a-czii'kuBzmutatványok saínks kévé Isnni, mindazonáltal aa arany légy mutat ványait oly I ritka ügyességgel, annyi' mfiréaaitamgelj veszi, s e mellett nem ie költ a kgliubenj is ideges nyári publikumbaji borsaimat JisjJ meresatő produkáesióval H hogy vél'o pzein-1
ben engedékenyebb álláspontra helyezkedünk.] *
A népszínháznak tuost caakugyaü Ön-! »ct len publikuma van, mely tiaatán a műól-f vezet magasabbra szálló k «ánytitŐl vitolveji jár az előadásokhoz. Aa ugynevett babitueretJ; kik as- idény publikumának nsgy iréssétji képezik, hiábs keresed.
Blaliánó a vidéken, Pjálmay likk Páriában, Hegyi Aranka Szabadkán, majd. Aifs seeban, Komáromi Mariaka Siófokon yan —I tollát ők mindenütt vannak^ c«ak ép Ja nép aziuházban nem. 8 ezsel.sm liissem a ikülön I ben nem valami nagy rajié£y meg van oldvaJ
e i r r
Napóleon Vidor berezeg, a bonabartia-ták boldog álmainak ötödik császárai köztünk időzött. Érdekes arazá vau, mint valamennyi Bouaparleuak ; dé UgyláUsik — inin-dei: politika nélkül legyea mondva — abgbal termett arra s sserepre, melyre sz «4tl, a Nagy Napoleon szeriut minden Bonipartol hivatva lenue „uralkodni az uralkodók fflett H
• I Ss {}'!
Annyi balsterencie közi, t olv *uk viszály i^lán nagy hálával köll fogadnunk at! állilóltg a ssstlimári,zsidók|ól e|edt zaidóre-formáotió eszméjét. Esek al urak meg nem Vetendő fsntaziával toremtojték mOg aa asz-azimiláézió nagy művét! Csakhogy nsgy, feltűnő elIcninoudáaba keveradtolt I Azt mond ják ugyanis, a modernitáh níi|ló-ágnsk, alapja, tisztánlz ó-t'*alNménlúiii| téháH Mezes Ő4köny-| ve ; a !következő paragraíimok 'dgyike szerint pedig mindent megehetiU a modern zsidó* 4> a ni neki izlik. •
A javaslatot már kültmberi is a jövő srazadra is elŐi emodoruitáil zsidók gondol hattá k ki.

Nem akarom befejttni lovelemet a nélkül, hogy a Krisztinavárosi! színkörben öléi ajdáaosé ssinlársulalról eiaiiést ne tegyek. Á iáraúlal.szinigazgalója Bigyó Alajos; aki ^lineretos esen minőségében (társulata tagjai-nnk mtgválasstásában ügyca isnintsttsl járt e|; szouban kevés s saersposéje dsrsbjsit illetőleg. Elkopott vagy a Éledés kriptájától flíőiánlDtt népszinművekkelj n^pdrámákkial aSigha 'boldogulhat a főf£ra|b»n, n mely különben a legmelegebben vetti párt lóhátába. Hiszezftk, hogyha a jós karéj iuwsek nem ps, ott a tapasztalás megfogja q^utalni Bogyónak Itogy sikert el I — zL —i
ajzon utat, melyen balsnjom tégevbesae működését
déáas voll -hI mintán minden szer hatás uíh kűl maradtí 4 alkalmaztam. Már két űr*; est hawnálsta utáu határozott jarulást faj-plintallsni, 4 a betogjó tartása me'leitdll mddon növ^lw deli, bogy ss ismét iidám élei kejlrral dolga 'ik. £n lehár a nevezett n triet kitfliil |<atása felől tett eajáf topassta láá|m folytán azt bárkinek a leguielegebbeii ajtuilliatom | Dr. i Uiifti.-
! Egy Mfjl, ki Portamouth kikötőjében az ágyút lmlldti& melyet mindig ssoni pillánál bsn, midőo tj usp lenyugszik sUütoak, kér-dejié sgy Mletto álló tonserásaiőh
^Dgyan] mi volt e* 1*
nNap Imiyugta, semmi más f* volt a válnss.
„Mi&iopjt ? kiáltott fel aa angol csodál-koava, hát diátok ily dörgéesel nyugszik le n nap ?• ÍJ
Egy byji oehonder sietve hivstá orvosát, elbeszélvén A ki, miszerint ss éfjel egy egér fubtt s ssájs is. \
„Akkor minden e^etra egy macikát kell bevenjiiemoydi at Of'roe. •
£<gy pti ngelikns pap, ki Almit mist a valódi kerán ésyi ^türélsm példaképét állitá hírei sjé, a jt Jbbi köst igy kiáltott f»l :
bEs bal ár őt Kain agyon is ütötte, még sejk bosíujta meg magái".
f. ü " ~
A.: Be örülök, hogy láihatom drága
barátom, brnji lenne asirg* nekem 10 frt«t kflcsönöznn : y.
B.; Ksgyou éajnálom, de rtinoa néami.
A : El i otthon 7
B. gyanmn távozva: Köszönöm mind et&«s*ég«4fki Liten öi.ne ktdves bsrátom. Sintői utam | ysu.
j ■ iL Lj i
felelős aterkesttő: VAKU A L4JON. Tár»tterke4siő: 1IOFF3IA2V* 9IÓK.
1-1-^-
490111882: siátn.
jFelhivHS
a [iuhijuijtíi | Jigíuyek érréiiyetité^e iráni.
Aluliii nirósági Végrehajtó esennnl közzé t -h-i.. I.ngv aj nagy-ktnis*ai kir. járáabiióaag-iiA 490l;IQá2. »sámu végaéee folytán végre hajtató S s ujk i e s Mibá.y Urára (lak : Horvát Sz'-iit jli|lóaoii) végrehaitást «aeavtfeu Vlo j k o v i ds Imre ellep (lak : Kor«1mván illiii vátorasác) 539 frt 60 kr. tőke körfte-léft és )ámléltoi kielégítésre a végrehsj áa li-ilyífll saálnlt aa általánosságban köveké z'Bt-g megjelölt ingóságok, u. in.: Kotnv^k Jéiioa féle aa^ut gyArgt vári kösép*^ bsgyválr s/plőbirtok 1 jrételáráaól Simonnsiee Autaj nlgv-kaiiissái Iskóf vevőnél kiatlavő 600 irt vételár körMaMe foglaltattak le.
Eaen réie'ár összesen 6O0firtr* becsül-
tejelt.
As IMI. éri IX L ez. 88. fának rt iidelkezésélinz képest ielhiratuek mindazok, s kik s fentiek aseiint lefoglalt ingóságok-h< z tulajdoni igényi lámssttlistni véfaiek, mi-u irint lulajloui igény kereset Uket aa eaen hadetmény íjeltélől azámiintt IS nap alatt a tiágv-kanitaai kir. járáeb<ré*ághos s killön1 hén.i törvényéé következmény ek Itrhe a alt bányujtani sl ns mulasa«»ák.
L* Kvlt Kigy-KauiMáii, 1882. éri jalms líd 8 ik napján, ^
BART8 GYÖRGY, kiküldött bír. végiel»i>j'é. I(|7? l-l í . Lakik: N Kanta«án.
18490. aaám alatt
bártiitis ekékig yjukasztott ésl nasitott lem<7eket
nti mmdcnuemU gjfcdtaági gépek és ssmski U * Ira lifytn ts klr^tblvt. =3
jMI ftjN
..i
=1 P " |t 1
0*9 si 1 E 19
I -s-S f i : I »éii 9 lllíi: i
x -si r i' Sia »!• I
íikiifllkl
• s k M, j|i;:|
: '-a ; a* ij. ti:5| : üt l-l
HP 1II iil
« S 8 a. M h
sJÉI l111
MEGYEI és HELYI ÉRD ÉK U, POLITIKAI és KOZGAJZDAS/.GI LAP
I II I I
A ZalamegyeL Gazdasági Egyesület <s a Zalamecyei Ügy védegylet hivatalos kö/Jónye.
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER BZEROAN (FÉL IVEM) ÉS 8Z0MBAT0N;(UÉ^Z IVW.) 1 j I j |* I I 'i
lül, gyarapodott nemzetiség nélkül, fej-lódott j kurmány z» nélkül1, gazdagodott támogatás jiélkül : csak a boldogulás, csak aj volt) tőle megtagaavm . Megvolt mindene, amit a pokol ad iád de snm-mijn sem volt ab bői, a mit s i mcijny nd-liat, íjiijt liarczolt és harcfplt! tovább a monyát.
Ef sz űrök zsidó j
Elát hejgy epben a rá Mái felekezetben ezen okoknál fogva sok a nemét, azt m m leltet ta ;adni bogy a bjgotte-ria és babona egy hajszáimereszt o neme fogiattUztatja mist a UrmdalinatL melyet rUm folekezét egyes fanatikusai követtek tolna el, kz mindenesetre (visszariasztó] hatást szül, ámde ja jk'erosxtény társadalom csuk a régi hibába 'esnék, lia ebből iMiiét i (alános zalüótérdjfat csinálna, j ós általános nioo igydlöhtet
sgitanju
<p.4k ttom régen kolUetti fel tünést egy költemény, melyet egy KiaaIJówf iiic\Q zdldó Irt, aki bizonyáén .Klein" I— volt egykoron, és „lokmsl -f zsidó {voltsjc^ie, akikiftánban iéftfs jgrtlóite a kerdsziényjll, amint bogy a Jknresztóny gy ü-lölte ót. É* jt kaftános „lokifs'jzsijló'mio-| kajából I levél magyar költői aki dalt song a hazáról és! lángoló hazauerttelre ta-|irtja a magyar embert Lopis zsidó volt a Mezei Erjnő ós apja] slinw unokája Magyarjotszág függetlenségéért küzd {most a magyart patlamenlpeB. Loknis zsidó volt íjjBoMSláíiyi Mpidor és apja, s imo unokája ja , Pesti Hírlap"-!*!) iszidja Tisza | Kálmánt, ki | nem olyan magyar, amilyennek Borosky'ajii magát utitja. Lökni* zsidó volt a |üajlsgi Mór jós apja, s imo most unokája a magyar* |aág első nyelvtani tekintélye, aljadi mi-kun és vastág nvakn ,kftloibistji,j És hány olyf'n í mag; ar, igazi, (a in > magyar lombéit cinlitbetiék uiég. síinek Inknlt !zsidn volt túrós apja, és imo az mókája olyan magyar, h<)gy bizony ktagytn sok «sl többet éfj usgyon sok ufctuw magyar urnái, kinek pedig kaczsgáimoi íjéi volt as ós apja.
Hát mrgéráemlik-e must már eiek, a kik jó magyarokká, jó hauflaljká let
I Éppen őzért: nézet 4s hit, véle* méjiy éa iac (győzöd ea iietn terjesztetett még, illetőiig nem volt még qltarjoszt-hel6 e őszül os tttön, mert aa erőszak meghajt ha tji és lánczokbt ^verheti a tetőt j mély m kór legmélyebben görnyed a látirzoM a lat , lehet hogy a léjik j akkor! küzi} ejllenct a legiuakacssbbsnJ Es kkij a wlekpou iem hicz, aki az et ibéri cl-kot iisBzet|\eszti az éthberi testtel és azon bitben dl, hogy mikor a lesiet le* uyügözie, ki t lenyQgőzte a leli etl is: az szjMiitásábai mindig csalódni fi g.l Lélek ós jtest kéli dolog és aki csak a^ testre számit! de a lélekre ilent: 11 mindig) gasda nélkül számit. Mert hiizei nem; egyszer mi»f történt már, mit népikkel; és Inemzetfk tel Is megtörtént, híjgy az az leróiask! everte, elkiuozta, flss&törte, nyomorulttá tette a testet, de iiioai da-ezoeabbá tie te a lelket, j melye i kínpad és kegyetlei Bég, vsdság j és kef yvjtlenéég néni arathatott diadalt. És tanár sz elkfozott ós elcsenevészett tpst alázattal uieggóibedtr* állt a kínzó eltt. de mint a buszút 41 i'i lélek szolgája, kikérte izt, mindenült léi annéUiül, hogy a kínzó el-lenti állhato r, volna neki': bele ny^ilt zsebébe és elvitte kincsét, hulenyiIttányérjába és kiir tto abból a legÍzletesebb falatját;- bbÜeiyult családi életét e és kivette abból a boldogságot.
! Dsczol évezredek eltlyon attatásá-val. | Mint (a i elmúlt évezn dek penészes szelő ,inél) ( n rajt volt a doh is i kripta sziigjl bele t! Ke mugát az uj évnzredelibo s míjiit az flmult'világ hazajár Sjij, ki sértett áz nj ' ilág lakói közt, h így azok borzadtak t< lé, de nem voltak képesek .mcnaküliii; ütötték, de az Qtéi nem fogott jrojta ; szúrták, de a szuVá tott rajta k »resztül, mint eg/" kMk^pen és nifm ölte mog, hanem a hol 'ett, bog}' meghalt vo na o kisértő nlu t f«vlyfon csÖrgetto a kísértő aranyat és4iülia vele lépreL kikben fölébredett a pénz ingere, miud g elve ,lék tőle és mégis oiijidig az övé supor>dotl; elnyomták, Üldözték, iitolták, ^gis mindig terjedt Ks elhatalmasodni t a? uk közt, kiket ápcltuk, kényeztettek a dédelgettek. Élt haza nél-
ós ül-
ló so-itaank.
kodá#. A oonaulaág a rómaiak lálj minden — Ha hivatali
hivatalnál a Irgnovaaoieaobb roll, A ki est aégaaak voltak!,
alértty nave la eomuli ktínyvbe bt raiván, ott Jugaik asonban
örOkre fbtmikradt • igy a dioaft» gniik leg- a lariomány, ni
magasabb fdkára jutott. A királ^ág qllöjf kllldoit, nem j<
léte után kit jales férliura bisatitt a kirá* praoioir bclyotr
Ivóktól olvolt lialalom tgy rénze. iLzeu fér- A projooniul IS
nakac nevétjék akkor eontalokna ;. Mindou- kspoti
nel knrUl vdliak véve a oónaulok, a íjnit oaak Ha randlii
a római pompa kigondolhatott. MttUk 12 jiak, aj dictaioii!
lictor ment, pjnotexiát vHoltok, al i*fájitoaont- o* ' G bónapnl
bél kéaaUlt é kraoynyal gaadagoi ^keeitett ihatolt'a<) Kiiuv
pá'eaát tartattak koz.likhoii, uiint a parány fogva a róm
oaoló hatalom jelvényét. Oaak egyodl l nekik rotveJA diotaló
volt ssabad la városban aaékan lorlloslntuji békét küini as
magukat. Hivatalukat oaijk egy évik vínI* [a«érint| ktlltojcéft
lirtték, liog) Vele vlaüza ne ólho«n mak. Ina 'betog^lgek a tji
évatoMk is (voltuk a nagyin vigy IZoit a kéf [t0l|( Igk
oonau| égYMUra, hogy a| fontoa h vatalon |ft iwjjátoa aaen
ballé|4s által egyik a máiknak Be | áriliaai' hötithoMo J
aon. Ijbt rUakul viaalték magukat, éy végén i ;Ht4y I
nem vélt.skibad a axokánoa oaktlt letenniOk* dlolaiw elélt
A eonaiulek jaaouben, báintfly nag' lm talont | hot, mllyakaak
mai Mtekjji,j a nén ullqn, m«lfti4k oaak dig' lujlyezve, jo
elsó tjwtvíii I61 voltait, aoaimitaaii tjhoüok, siindig nigoiua
A aobi tunniik volt lultelaaa^ |a Matiáonj R conéulok o*ak
koaniJin nlfj uék végeeiii,a oon»ulitkáak noj Innigulj tdfllt a I
dig ajV^gaá eket végrviiaitani. A opnuufok j/tboknlt.
egymaat ftj|;állva bavonktnt igaaratlak. A 1 coímullh
^c,lób!H !!riLT^ koiohák ■ ovnat
ti WlÍU IV bíte, " *>Ú«)tól [raáiJuiSsqti
"m' li f 1 f 0tá?"- íSf " ífH^ lalkoaf.uk; arJ
íteí "ír. 0/ "<,,Uk hí{RÍ?°a1 késelték. II
aul leéreaate lel botoraival a vaaarí eaémél. A Uy,^!; ulTu n[.
lenatult bír uikor Osesehivbaiták. A oon»n- V..*»ílrtJ • L... L
lok bk'itI tefdve mindig a aasi II. hónap- ff j|
bf ,vP"t lT ' * U,A' Í 'íreSl 'ágUérej lutvL
aenafuk a«o. njl a cap.lo mmba 1 enl imád ,°oU (JkUná!
kőzni, bog? aa latauek jó tiaatviialokai ad- i.iTl
1 Pft. T n ,' .Ili. ,1.1, „ ipgy aoha at«m 1
iaaak a néfa tek. Ha valaraHy con al évköa-; Jiju.L.i L
if i WH A rr\ Rr«íi * ^kat Válaaalft
oaáaaárok I íjábott égésien Mveeal i|ld jalen-i Lw . j .
tfséfé a aj oijaulvk hivatajs ekko• m>roaak1 líIB'-O
rint n agki* intatett, bogy aa aet 1 « 86, a LiMlinl« r
p^e^, odniiil pedig 48 évei k^.") f "
^Otti afgy. kia. ÍÖS8 IV.|lt»«. I, \" ' **) OpéiMH I
| Kóma etnographiai viszonyai az ókorban.
— Taauluiáay. • Irta: JCOZÁRY JÓZH^F. I ^ (PoljUfcáa.) J
Aa aediiiaak nintén olökelő liaatek vdl> tik'1); ledra, éptllet szótól vették Revüket, minthogy biva'áauk as volt, hogy az állami épületekre, emlékekre, ntakra. ludak 1 a, oakr tornákra atb. feiflgyeljenek a azokat jé] karban tartaák. Ha valaki már rolt qua^aton aedilia ia l«lietett belőlo. ók aggódlak arra bogy a város tíasia legyen a hogy ela-gendé élelmiaaer hotaaaék W. A halptlaik temetéai küllségeit w Merjarláialt ia 6k határolták meg, aaaonlékép aa olöidandóiisin^ darabokat ia ék bírálták meg.
A praetor név a kOstáraaaág jcezoéléu mindenfele polgári tiaitaéget jelenteti] ajk még a hadi tiaatakra is kiterjedt, ílnqrt a IrgiObb praeti.rnak, praetor meximUa navaji-letett; dia 868. eesUndébeo ezen nevSzetét oaak azon legfőbb batóaág viaellmltf, ál ilynek kBteleaaége volt uinaen polgár aiátnéia aa igazaágot kitoolgállalni. Elohu ni 1 00a-aülok oaelelcedték, dó minthogy *okam>r a vái oaból elkollitt távozniok a JiáborUba^ hé-lyettok a praetor lett aa igazaág' kiasO'gál-tatója. E kiltéuek méltósága tehát egymáa-bői nagyon küzel állott.
A pr ni orra vagyíi iébiréri, küU8 jé-lekbél ia rá leintett iamerpi, mart a városon klvtll mindig 6,: a vá'roabau pedig két liotor ment elölte. Továbbá iamertPté jeli Volt ia iai bogy piuteatái vigyia bárioayprému tíwii tógát vi*e|t. Joga volt a aenaiua íImzö-blváaára. A praetor tOrvényhalóaéjga Ő' azé kuríll foraott j du, dioo éa iddioo, jvágyii hiif tokot idea, végiléletei borok a a ner alall le{0 tárgyat vdaamlyik félaak odaitéle n.H Gon»ulaégi hivatalra veaetlek <j quaeif I to^ágban való bfaég, ai aedllíapk illa pompa a a prattori igaaaágbóa való 1 ragatzj
bű OaMía Dt rnar. rap. ll «a»- i B6i «) Caata a Vilegt V IS. I. H ■
H/ain.
gud^tilvk^al l'taakel KaiOp kOeyvkerea-kadé4* U|váMakáa uteaa. 518. szám.
Ktöftaatéat Irak Kgéae évre 8 trt. Fél évre 4 H Negyedévre 8 Irt,
lftr<t«tai*«ytk: 6 kaaáboa petitaor egyazer ? kr. lükUiiid lúidetéaaiél ö kr. ' 114-iyifd«i 81) kr. .
tár épület 10. as. ttaiá^kilyiiég. Hova T7I.
aj lap otelbwii réaxét illető közlemények
Hr.erkpaztftl Iroda. Dj|lzal|ű takarékpéna
MBSBOttm
HénttaÉtetlan levelek oaák tlaaart kaeekMI Mfidtatnak aí: . ^éairalok viaaza nem kOldatnak.
• yllttér : Pet|taof-i '10 kr.
J l-
teliJ hogy fzonositsub okét a gyilkosokkal 'De nem bizony itttták e be, hogy hévt I müve heti magát jnajdan az a zsidón ig is, mely ma '|nég a fanatismosnak babj He bos: kéli
Ne a tanatismust hanem az észt vegyük tlü.#)
(T-^-az.) A babotía nem vallás, hanem azért minden vallásnak megvan as ő babonás ktltövése. Vannak azonban babonák, utelydk nincsenek valláshoz kötve, melyek csak bizonyos |tájakon vagy vidékeken ismeretesek, lés vannak ismét barnáit melyek átaiáitosak: mint a péntek.; ba a njiui keresgtBl szalad kocsid elótt sg utón; ha viszket a tényei ed ; ha cseag a filéd; ha szarka cseteg a báz eiüjti, sati sat. És ezek közül az átalánui baboii&k közül még igen sok tartja 'msgát a müveit osztálynál is; holott vauuak ismét babonák, melyek már csak a legalsóbb rétegekben tartják magukét, mint például a rontás; sz igé • ih, Aidög idézés, bazajárás, akasztott enibeia« k a kis. ujját jhpidani, élfélkor s kettszt útra meu^, sut.. Vaunak aztán veszélyes, babonák melyek gyakran ön-(inxásúkkal én csonkításokkal jáinak; borzalmas babonák, mint pl. a hinduknál és araboknál ag jélő emberi tagok tecetOróie, ée ugy íátsjik, bogy e borzalmas babonák egyik borzalmas neme, t. i. a keresztény féiépck vevése, mely ha az eizlári ecetnél valóságnak bizonyult vagy bizonyul; itt is a legbigot-taliijés fyiiatikiLsabl) tudatlan részére vall a zaidétáguak.*4)
Ha ez at eset más vallásfelekezet nél történik? Hát mint hajszáiméiesztó undoritó, felháborodást szült a közönségnél, de uco liíszetn, hogy a babonából eredő ezen ocsmány bűntény azokra is ! kihatással lens'e', kik fölvilágo-iodpttságuknál^ műveltségűknél és tár-sadalmi állásuknál fogvu oly magasan állnak a bűntény elkövetői fölött, hogy afcokkal nem téveszthetné ókét össze meg a roMz aksrit sem; holott azon ellen* tzeuvnél fogva, mejlyol a közöl ség nagy része a zsidóság irjkast viseltetik, ez un* á«ík bűntényt az izgatók könny0 szerrel ála!ánoaitják a tudatlan tömeg előtt, és
*) Ef jlk t Ctlmuokútnrfenoktól. á ciiU valta-1 lat'anef v»i léru (8aerh)
**) Ka lülat baboka teljesen ian.aratíea, aaai Uuaytlbteti ka t*<ha. ap>rk.)
átvihetih ajs egész Zsidóságra: ami [pedig a legnagyobb embertelenséget égyik*, mert ártatlanul vádolni valakit, hamis tanúságot tenni valaki ellen, ártjajlánul Ítélni el valakit ? As mindeneset *Q embertelen dolog.
Mikor art hítom, hogy egyil jfiná-tikus azért haragszik a másikra ineftL as is fanatikus és hogy egyik fá ujai íj kos kigyógy itását tűzi kí czéltll, Ihitj olyan nekem, mintha egyik LdrfllL akarná kigyógjitaui a másikat. A< a hat ez pedig, melyet a. kereaztéhy j faj ualikusok a zsidó fanatikusok ellon mlyf tatnak: az ótQltek harcza.
Okos ember, már t. i. igaziiu oko$, nem tud gyűlöletet érezui még a legalá valóbb gazember iránt se, meijt ijiiii-dig tudja, hogy as embert java is i meg rossza is a b» hatások és köiűlMnyek teszik. Innen a lélektan szüksége a pör-vénykezéMiél és befolyása á lüívdijyck humanitására.
Hát ha még azt vesszük ügyilem* be, hogy bizonyos embertáisaink IijnUa^-| ságinak mi maguuk vag unk okgi. fiiért elzáituk előlük a javulás alját, döztflk óket ott, a hol a civiliza rompóját megkel,lett volna n elótt ük.
„Tempóra mutautur et nos mui in illus.* Változnak az. idoli időben változunk mi is. Kz már des közmondáá, -és ime, haragszuj olyan népfajra, mely még most mely bogy az idővel változzék, n|íiu[vu|t neki megeugedve.
A nézet éa vélemény, a hit diadalát. fegyverrel nem lehető t keresztül viuiii soha. Üldözéssel iia iyli Illettel nem lehetett még megnyci ni tolla senkit. Elv és hit dólgábsn a liatijlom semmi és gyengének mntafkozikj urilma ckak sddig tart, míg hatalma, míg ellenben a lelki meggyőzés aiadilalállant|ú éa a meggyőzött |iŰ«ége biztos. Az peitt fog ellened fellázadui soha, honi m támogatód éa bajtárssd- lészen,/meg(Uzt-ván veled a nyomort és üldöztetést. Da rzol az erőszakkal, mely dacz élvezet nieki meghsl étied, mely halál neki dicsMég. ■811 1 —■— i 1 kim
nemzetiséi; nélkű), fejnél k ül, gazdagodott : csak |i boldogulás, megtagaflval. Megvolt pokol adiiatJ de snm-a mit ajmetjny sd-harczold tovább a
iáénak sötétjéből tesped és fetreug. ijerjedjtjn tehát se a gyűlölet, se a it, csak. addig a,[meddig terjednie I a mennyire![a [törvény büntető k^zi is fógj érni. Hagjjnk a gyűlölettől nxeiltpu azokat, kik éppen oly ártatlanok n^flk mi vagyunk, t talán még nagyobb felháborodássá! fogadják c dermesztő esetet mint mi maguijK.
|Á törvény elfogja végezni köteles-stlg 't;, a tftbbi pedig a művelődés, a czi-víljfáczió dolga leeid. '
A szii ház kérdése.
Qannte válasz Hencz] Antal barátomnak a nat yj-kanizaai polgári egk'let t. tagjaihoz in-' itézelt nyílt (eveiére.
' Kedvet bartflpm
I >1 . i'l V I
I A nigy-kiniziat polgári egylet által eséjbavett épitkezé«ek .tárgyában nyilt lova* let] intéztél aa egriét jtiaztelt tagjaihoz, a melyben magad ia kanondod, hogy anrény* •éged arra iutal, miBtrtnt ellngyjed, hogy anq) ogsias biiottaág Sa jrálaastmánv egyben-gnlkg véleményed ellen nyilatkozik, — ott vjwif ia Te tévedtél léi amaioknak van iga-.túlj j oaak as a baj, |bo|y azaktudományod DM engedi meg, miazei?nt ezen hitben meg-nyagpdjál éa azért lieljebbozel a legfalaőbh íontmig ai egylet Oaaiea tágjaihoz éa a küz-vj&miiiéuylieí.
I ! Snjnoa, bogy oum nyilt leveledben qem o^alt 1 ellenaéie'idet, ha vánnak, hanem bará-tiiflak ii ia,|kik küzo láagimit én ti asá-niilom, gyaüuaitáaokjcal illeted oaak aaért, iiogy vélt i£rolmeide{ a küzünaég elé tar-jciaztl|ea«ed.
Ba kéaztet engemet arra, hogy válaszomit •aláhnlad haaznált uton egéaa nyilt nivü-i'fdgf éa őaainteaéggál yel«l küaüljem.
[ Már téaga azorj lény, mely azerint nyilt leijeltdlian eljéráaodai magad ia szokatlauuak |tjlaed éa eliámrred, [hogy eaen eljárásodat, ugflT barátaid, mint aalenaégeid helytelennek raijájk tartani, — elegendő anyagot nyújt kiaiduláai pontod ma*világiláaára. j I ;£ii azeuban mim [akarom a aiándék tMttáaágál kutatni aaná| kevéebbé, minthogy vijleij nem mint olloijaéfí hanem mint jóba-m állok aiemküzt éé tizen viaaony nem oaak Nüogoait, hanem kételáaiágemme ia teiii,
„Zala" tárczája
Újra bxóI á vidor ének.
Újra azói a vídbr ének, Újra ásói as égi — dal, — Mrgioltve a asifret, léget Lelkeattő ijungivai ( — Fértidakem hő> tűdében \jjra vígan élhetek — • Hjaz kürü ttem angyalarcra Sz^Jpányjok lejtettek I —
Újra izél I vidor ének : Minden hangja lelket ád, S*einbe, apvbe odaírja Hő azerelem lángaetvátl — j Ajkaimon aa Orümaiek Hanaaioeeppje • bor — rémeg Körültftm fflog aagyalareza afép leányok lejtenek I —
Újra aaól a vidor ének, Cgy mint agykor hangozott, MMm még nem iamerém a ' UlekSlŐ báaafot I — 81 ugy, míet agykor, iserelejnért untam a mloget, ka k^aliem angyelaremi 8aéf» leányok lofloaok I
Uj'a aeóí a vidor é«ok, Feaag ao élet aaellowa, P«aag, miként aa örvény árja Zord awktákaak etlooe, § éa «sak hagyom riaewWpei ftuvamks a kflnnyekei, — • Míg kOfflteoi angyalaroau laép leányok lejtőnek I —
NJRZA.
_imVMiL
i Jugaik asonbab rJam igen oal kkénlek. Ha a lariomány, melybe a eenatul lianlpiaalőket k ll Idillt, nem Volt igen fontba, jakior a pro* praoior brlyeti a artomány praoonoi alt nyert. A pi oooiihul 12, 11 propraetor paal 6 liotort kapott
Ha rendliivt II kürüiményjpk ijgy kívánták, ajdictftioiil tu illóaág ia fíl|állitli (olt, de oz 61 hónapnál [tovább aolaá ao n tart-j hatoltJ®^) Kimyexóao éjjel tttrient s [0 pereitől fogva a róláeiák mindnyájai allftjk voltak vetve.'A díotalórnkk joga volt l#bona Oeenui, jbékét jkUtni, n» oiUég kineatárábél! totaaéallk aaeriué kdltike^ni itb. Ha nafy járványoa 'betegifgek a mái •félék dúlták ajnép kO izOtt, oaak aaért l| válaiilatétl diolatnr, hogy ia azolláaoa azenl kacgot nagy aanmnuia kQ* jsött bélltlioaen Juiitrr oltáránál jébb 'oldallába aa iatüii harag eltávuliláaa végett. A Idiótáim- elélt M lictor vitte al viáaaőnyalá-bet, melyiknek nendegyikébo bprd jvoll mindig helyezve, jólé ll, hogy a dlntatér Ítéletei mindig nigOiuan végrehajtatnak ;j ellenben a conéulok oaak á vároaon kivitI alteihettak [miigulj tdfllt a licfoiokkal bárdöa veiasőny'a-láboaaft* i I f,
A eoAaulí hatalomnak fonioa részét gya koiohák a ornioibk. Kaadetbeá mint aean-attatól ifiáisnaiotl név ia mutatm, egyéb fog ilálkozáauk irm vbll, mint áz állam jtlvedel-knét kilelték, jllirataluk a ki^álylág meg piUuéaa után npm eok idő mulvL Ualatkaaeit Diidőu a nép a MgOa nagyok uialkodáaát ^neguuvai a l iteleaCk telheioi enéMi miatt riginaéáril jutvu, á várón, melvetífiSár nem aitotljhazlijának,. elhagyta 1 Íme||iik8d0ti, iiogy aoha 1 ai>m\ fog- oda viiaaaiérnij na oaak 'égi a0éi*égai el|nem engedtijtnaa 1 aaou okban! nem réáuLfUmk, Imgy kúlflti tiailvi ^előkel válaaail aaj|aaa\|, kik tikot oltalmai
Íák a jegaikiá .v%|:jászénak. A aeialua éea atiíeilaok m«grMjttik| de mmdatanllell aa dóaaég elengnléiét folté telek l ei kotftliék,
IréeuaQltak a ktklvtjséahen. A kik adéa-tagaik miatt rabaágia jutottak, tnnat megna-lu,ltnk a megvaléaaltJa nép aaon kívánsága j ia, hogy Onmigának vrdilmarö zaját kebléből válattlhatdtt jticitviaoléket, kiket untán népbrlbunusoknak novaatek.
A kik a trmunuaokat megaértották, aapkia rettenetei átok mondatott; földjeik Mtétattek éi Cereenék azönteltat'ek 1 bárki é|»] bárból ia megölbejtte »kot.
: Hol a lázongó [nén •« hegyen gyoléat tánvá leoailjapultj ebnek emlékére Jupiter -azámára templom építtetett. A tribunuiok ásmiij&lye, mint már jaÉjitetttlk, aaeroaaneta vnt a Cajai Veturiíia íémai férfiú halállal bdnlUdolt egy tríbnnua áaogiértéie miatt fia aajuteaán mentek a néptribanuaek, előttük iwn Hetor jáct, banoto egy víator nevtl szolga, dw ki amannál sokkal liagyobb tüelmnt é. iMfloiet gér|oastett.| Ha valamely végzéate a rT betűt friák aa igéaám törvényes erejű léit, ha pedig est: irtó, akkor tOakro volt tájró l a* egéaa baiáre^atJ K uerínt a aitX8 jejoa íérliu a körjóra néavo haainoeaak vflt enr |lyen, aokieor reei akaratú vető elvont HfiKL
IA tribunuiok térvény hatósága nem tar jelt ia városon kívül m*|awebb egy mérföld-nél* kőt mék át aom Voli aaabed nekik menni W liajáron, kivéve amnj Onnapályen, midiin minaen réméi tiastviÍHtl« testületileg ea albei kwyakre ment a Ikttumi nép bolmtgaágáért áMMatot bemutatni. Sőt kotilmégük volt liNiuait ii éjíel nappal nyitva tartani, hogy Imi kJ akáimiior igényli veheeae hivatalok piitlbgáaukal. Oly nágyi>oli hatalmak, hogy allfeélyokat még.itébi előtt ia kiazabadilhal táK. Ulv trikunuaeá tyiakU plebejus leheteti.
Mint már emliUattttk* a eenaor nevet eijtk kapiákj kik 810 kpríl a oouaulok mellé rabdiltettak, nrinihegy ekeknek munkája na gjJeu aok' v«t.H) A eeaMrok fómunkáji volt aj bojgárokaak aaámbatartáia. £ tíeatvUelék vWa^aiáaa a Mara maiajéti a eanturíáukái t mhgiprtoit gyflléaéa mrat végbe. Kin«V'«é» HM aaoumü a oepiiof umba mentek aa ea-
IMaaya. Halyk1 IV lk
' '. I! l.ill Jtsi ji I i . . | f.. I .;?
Nagy-Kanizsa, I882. szombaton, julius 15 én.
lifli
Mgy tfiH leveledre veaatktté válesaomet mm Imtinlwéggtl nyilvánítsam, melyet i barátság mitita körfllméurtk kW meg kivin.
Henki tom ikiiji tl vitatni ím érdé-midet, weiyst mseaatél m állat, kogy mint saakérté kitint ttUid, hogy i polgári egylet aneretosétlet titkáéin telkén jó, diasea áa eesé épüketést fuganatositani aom lehet; n ea aaáit aom logoait fei arra, kegy mindenkit elítélj a enitu, kogy a Faeoittti-füa latok megvásárlásával kapoeolatoe épitkesáere miiiioai Ior*edet el nem fogadták. — Bi-aaayeeaa tolt oki, agy a választmánynak, mint a köagy ülésnek, etet tervedet visszautasítani.
Aat aaonban nem teaaem fel rólad, mint axakártóról, bogy állitani merjed, mi-szeriül a Faseiatti-féle telken általad nyittatni óhájtottj uloaa, mely a takarékpénztári ut-csáuak folytatását nem kápeate volna, áa mel)kea a Ctengeri éa Takarékpénztári utcáéból egy kérdőjel a'aku területen keretet Ql lelie>ett< volná eljutni, — a saépésaetnok éa fórgaioijn érdekének kellőleg megfelelt volna. * Igaz ugyan, éiogy aa nj uteaa irányára voaatkozÓ véleményedben nagy haladáat lettél, mert előazör görbének, utóbb termé-eaetae helyzetiből kimnzditotlntk állítottad, tnöat aijonban caak nyilvánítod, hogy ezen utcza görbének matttkoiik ; — mindamellett véleményem ezerint kár volt az nj utcza nyiláéi kérdésé', — a polgári egylet építkezési Ogy ével kapcsolatba hozni; mert elót* tfm tett azon nyilatkozatod, bogy eten ut-ttának megnyitását pées á doszt árán is megakadályozni kéaa tojnál* jogosan következtetni engedi, hogy eaen kéraásben elfogulatlanul nem itálhetja.
A polgári igylet épitkapéei kárdétébt bt't vontad a város középítkeaási kérdéaeít ie, pedig nyíltak elmondhatom, bogy velem együtt túbb baijáfaid .meglieirtettük eaen a téren éidekeidei előmozdítani, dt ezen eljárásunk nem tarjtdhettty tovább, mint tt igaaeég határéig,V^-y 4r Kogy ezen körön belül más eoakériXvw attmkötl elónyt nem nyertél, tnntk egyedül aa aa oka, mart be rátáid at igataágiól nam tértek el.
Feljajdulaa amiatt i», hogy a bízott -•ágból kihagy atiál; a köaügyakben kiküldőiéit a bizalmon alapaaik, ée ezt kierŐar.ti ko'ni nnn lehat, de aat eaek elismered, hogy ha má-iól m-m legalább lÓlem at Ogy állásáról mindig ktlló értesítést nyertél.
Velóban maglep tton alaptalan ál'ilá-aod,' hogy a bizottság, aa eredeti tervet efcy kis atójátékkai lönlue telte, mert hiatan a polgári egylet 1881. deczembei 21 in tartott közgy ülésében ltozta aton batároaatot, melyikei aa épitketéa elrendelve lett, éa Tt vtlem , dg) ült már jtnnár bavában beutaztad Fehérvár, Győr, Pépe éa Szombathely városait oly caélból, bogy aa ottani arinhárakat megtekintvén, magadnak, mint aaakértdnek, kalló tájékoaáat szerethessél. — Egész uton — négy napig janól beszéltünk, hogy a Nagy-Kanizsán építendő tánea áa egyéb m a I a t a á g o k r a ia alktlmta- színház, annak fbldiaioti néző tart, páholy része éa karttia mily alakban tarvezteeeik.
Ennek dacaira moat aat áliilod, bogy ta eredeti terv tönkre tétetett
Hiszen, lm csak oly láncateromról lett volna saó, a melyben arnni előadások alkalmával a színpadot felállítani áa a székeket ' tótba rakni kellett volna, ekkor trraakOa-gyOlée határozatában magemlitott Oeezeget mrg nem szavazhatta vo'na a nélkül, hogy a pénz feoaérlée vádjával nem illettessék.
Magad ia válaaatmányi tag vagy, a dicséreledre mondhatom, hogy a választmányi üW eken rendesen megjelenni azok tál, tudhatod tehát, bogy ezen választ mányi üléseken soha teni volt másról szó mint anól, a mit
a közgyűlés elbatárotoU, hogyjf. L aja egy-Itt helyiségeivel kapcsolatosan, agy Itáncz-tiulatságokra éa egyéb eldadáspkra alkalma-tea eeianáa építtessék, oly, formán, hogy aa tgyItt helyiségei még ea ! évfolyama alatt falépittattaek, aa ease^^apejiofathan álló lentebb emiitett többi ápitkttéttk pedig csuk akkor foganatosít lassúnak, midőn aa aktéira ttQkségta pánt Oaataátk a' kwgyOlétj iUal jiijelell taódon bizloytva lesznek. ' 7
Hogy tnntk tRtnében honnan /voltod ázon alaptalan illitá^cMa^ iuiazérii)t éa illt-iók szemei elölt outién oaalt ernnklí drága, szép, ntgyazerü éa dicső eainháa lebeg, azt nem tuaom.
Annyit atonban bátran marok állítani, nogy a magyarság magvát Ntgv-Kauiatán a L Polgári agy Itt képezi, — es ezen ngy-[et aaiva sugallatát kOvttve, hazafias eselo-kedetot és a hazának nagy szolgálatot téas, ha moat, midón a mngyaraigot egyfolül a aaláv másfelől a germán elem agyoonyoróni szán-dékozik, itt Kanitein —«Hoivitor-zig 'bálárán, —; hol magában a városban la a magyar nyelv oaak egy évtized óta Jitláid olóre éa hol tnég moat ia polgirtirttink egjr ró-eaénél aa utoni lisztelet német . nyelven tar* kálik, —- a magytrnyelv művelésére, tt er-jkölot ftjlesatéaére, a hazaszereleinek Jn szivekben! caepegletétére s mtletgéaért czélzó magytr mfivéezetnek templomot épít.|
Ily caélra a magyar, ember semmiféle jildozailól sem riad viaaza; iiljud a inolletl biztosíthatlak, hogy ugy a biatttaég, juhit a választmány minden egyes tagjában van annyi becaületérzés, hogy a kOngy tíléd lialá-rozatát tolia túllépni nem fogja!
Azt áliilod, nogy aa építkezés Agyéban soha meg nem htllfttttltik I 1 hiatan li ttrvj kéesilétért vonalkotó pályázat feltételeit saját magad késailelltd ée tbbtn kOjönüa fel-lélrlal szabtad, bo^r a beérkezendő páljm-roflvek mindenek elolt tzakértlk által vivi gilttsatnak meg éa motk nesa átallod eten állalad.aine qua nou f«llélelUl |mtgl^|^ozoit.| leljárás] miatt a bíaotlaégot és választmányt azzal g^anositaui, hogy ea á|k|l a felelőssé get akarta magától lávol tartni.
Reád bitóm eaen tljáráa jellemaéaét
Arról, hogy atttk^rlÓfc Itrvrdat el" nem fogadták'— a bízolicág és válaattmáinr nem teliot; annyit azonban a bitolfaág éa válaast-mánv la almondhatoti, misttridt tt építkezés' feladatát nem azerenctéatn lejtetted meg; meit terved ezerjót az egylet kertjének nagyobb réazéi elfoglaltad, a sr.orzett faodus nak hátulró részét pedig föl^alégae udvarnak Üresen hegytad, továbbá l^aaalilia a bitóit-aág és választmány, hogy a jkét épjlletnek öaarekapcaolási kérdését, mely miatt nyílt leveled szerint a uehézaégeknek egéaa hal-mata lornyosu't eléd, — a maik lervezó igen ctélintnyosan fejtette mec, anélkül, --hogy tll.eomondáaokba keveredett volna/
Végre azt ia tapatzia'ta a bizottság éa választmány, hogy a boérketoft két térvnok kflleégvetétei közt különbség nincsen, mert a mennyiben az egyik kevetebb összeget (Un-ttfoit ki, a mennyiben abból piyjlt levbled-ben einülett éa a különbözetet] képező öesze-g'fet okvetlen igénylő mellékhelyiségek kiha-gyatttk.
Átért tehát, hogy ugy aj ezakfrlffk, valamint a bizotlság ée vjüaettmiay mtgbiza-táaáhoá hivan véleményét még veled, étem-közt it kimerte mondtnL — nem jogoaitva fel arra, hogy ugy jáijláí el, a mint mjáriál nyilt leveledben a válatttmány, bizottság éa agyik eaakértő- kUlön uton pedig a másik nak értő ellen.
|legangedem, hogy te lókat dolgoztál ingyen ez egylet réttétt, annyit azonban az egylet válattimányi jtgyaÓkOnyvt tanúsít, hogy nyilt leveled sattint ta egyletnek aa előbbi években részint megintés folylán, részint anélkül bemutatott többléla tervezőtek ---- -- i
latért lift frtoa aaánlál mútaltíil bt a
traá»yi\ak, t midőn iiáj US 17-én tartott ül
a válk»ztji|á«|y f. aibtn eaen eiiin-ládttj aa e|f let ügyei iráajU érdeklődésedre t a pénzttfr állására hivatkozva 76 frltd ér-fianatiM, — azt; jelaritpfietl ^i, bogy a többiért ta agyletet bepörö'öd |
; Nyilt leveledben a b zottság és választ máúv ollan leginkább a ai akéirldem hiányát lianaozlatiod, enuek daczári munkálatod meg biiiluát blv fórum elé ak írod vinni, amely-ook tágjai közt cmk két oklevelei építész van j az egyik T^ vagy, a máailt pedig nyilt lovtlM 8-dik bokeidéáébt n jellemzett azon ttaktétő, J ki tervedül már leiül bírálta l igv aa általau kijelelt fyniinor ragr magadnak keUonjB tájit iu un kid felHt birilatnt mondani] vagjy nyilt Molcdbe i atnyira hangoz tatot) elvtiek feladása mai att fkéuyteleri lennél nelonyugodni abba, h így munkálatodat nem aaaloértök birálják míg.
Ea bem logika éa airól; ki eten kö-vetnaatltnaégbe esik, akk >r, inidőn maga ia réspfvptt aton közgyülétbi n, n mely olhali-eget elfogadása a tartózik J ét a ki linneiji barátait ia a kö-gyknuaiija, ar-liogy 5 nem izgat meg annyira, zetjsz ?
Kölcsey, hogy: életünk
roalá, hogy a tervek vég választmány hatáakOréhoz nemcsak ellon^ég' it zöiispg elplt inindenfé ével rólj Vtgydn nehéz tlhinni,
Vntíy hiúságod sértett fio^v mimíenkintk hadat QymiyörOen moudjs bb.is cqolntk, oh, csak AJ tört itt octeán: l|ott szép ptrlokra ködielftnk jd hullám mérge há ly. — kedvetón lengő azt et cjörgo vészt a osolntk felett lr a pOtos egyformán Különben vagynk
fttigi ellet tetl
léte rii GÓ kq
(Lo
Politikai liirek
qtrálod: PÍiMl Ar
sjefí
Alexandria bembáittlásá* At liJc megl«erdel|ék tt tatiot Akxm diia . Sewnour moglartotla aa ultintátttmban igéreiai s a hatalmak előleges mwkér-deeéke nélkül megkezdelle at al|zt|idriti erőd ik lövaléséL A bombásUlást ilblőleg kOzfl ük a következő julius 12 érői kelt tivUntokM.
London, jul. 12. A .Rmiieij Ogy-nük^g"-nnk ma délutin 1 órakor kelt jelen-aa ilexandriai kiküiöből: A J e xa u d-b a n ja 11 b é r. z á a z I ó k üt (I z 11 o t t. liOaO'k ugyanily lobtgóllktl tltnnek a h a jóh a d|hotj Alexandria, jul. 12, d. u. K órakor donop át) Azon török jelzngöiOs,! mely
kon i)nntinápolyhó( az utolsó török bOldöiiet ido iiozlij, az alkirálynak Rnn\le1i «i«*Wt| pa-lotáj i előtt horgonyoz. A városban, löbb leiől. nar | égéi létlmló. A fehér zászló: még íuin-dig ti van tOtve.
London, jul. IS. Híre jár. hogy Seyi iour tengernagy ma iiz elaxainlriai ki-kölll Imi InvÓ erödök löveléaét foly látni wi/uí dék< tik. j- Misit a nTimesM éile-ül, Mu/.uru-. pasa |török nagykövet tegnap kérte Qranvillo ,aug< I küllgytiiifaiasteil, hogy adjon parancsot a c Ombánáa megszünt<*létére. Oranvijln ,atl vála izoltal bogy a porta jól iamtii a via»o nyo Lat ét azok komoly jellegét; eznk kény-lottók; at tngol kormányt aa alhatáro-lépéate; ma már u kormány eten el-baJUbotdli azándékálól nem térhet el, — A -Tiatot* azerint három ntgyhtltlmtsaág képnittlC btrátaágoa hangon megelégedésükéi ffjették ki at angol kormány tljái'áaa.
pM1}' 1 J i • - . f j
iLondon, jul. 18. Az alexnn^rlti jóbeá állomásozó „Chiltarn" fedélrőlAről jeleilik 10 ól a 40 percikorj Az „InHe^ible" és t Tepieiairo" vértezett hajók ma rog|*l
kflt leteendők arra, hogy igaaaágoeaki lesznek. A cenananek minden ötödik év ben meg-kellett történnie.*0) Erre nézve a nép a Mara mezejére öeetehivatott, hol azután ototurián-kénl össteiralott. A oensorrk ilyenkor fölléptek egy meg tea bb állványra, hp^ már a curulia szék virU ókét s egy kiáltó által a polgárokat,egyenkint felszólították. Mindenkinek be kellett vallania vagyoni birtokát a o eeeaorok a polgárokat egyik vagy mátik clasaitba vagy tubusba osztották. Itt a cenzorok a légibb itélóbirák voltak. A senato-rok legelőször, srután a lovagok a végül a polgárok kiáltattak ki aton rendben, amint éppen a cenzoroknak tetetett.
A nőtlenek bitonyoe báaaaaági adót fi aetiek (áea umorinm)} a többi polgárok blo-teléae padig abban Állott, bogy a oeoeorok alsóbb rendű elassisba tolták őket, bol még a aaavaaáat ia elvetatbettik.
402-bén már ttmcaak a natrianiaok la* betlek oansoiok, hanem plebejuaok ia; mi nagyobb megtiszteltetésnek tartatott, mint maga a eon*ulaág. A oenaori hivatalt caak 18 napig volt aaokia viselni, -nelyoek vé géziével hivalalbeli leglontoaelib tetteiket írásba foglalták a ott a eimphák templomiban ellioiyaaték.
Marent Pereiua Colt, Genaorint melléknevet ftyfrri fedbeUeneégt it Ogyetaéga miatt, nii eoaeor^gt a1 alt lannsitoii. Ceneor bárki ia ttak tgyet«f lehetett. Minthogy rejidttto a tenserek igen jól viselték magukat, ma* gitt rí, praefetii mornm ditaoe tevőket ia kiét demol'ck a okkor I^Mdötl ki aa ogy teve-aatt t*n»art ia vagy a régimén morum, atta: a nyílvinna *rkálltaikra faló feltlgyt'ti. tata joggal kapteslaiban, moiyteoiii.1 tlet<tl*tbali büntetést (nem peoae, botom nttar aahntd vtr»io. igaomtnit) loliotott tttbnj, Rltg, kik t oaaiid irányában kegyaletloasigat (ínpie-té») a vááitMsek Iránt hűtlenséget vagy jó-stégptatrlAsi követtek ei.**)
Uelts If. ■
Ttlar Hsa TUL jt Fsll^m fai II. 10
¥11. A római lártadalosm IrgaloA réteget; satlfák ét rabtzolgUk.
Egyes teendők véghetvlltléra és Kisebb* szerű Ügyek elintézésére a hiuó'ágok iák jelentékeny szolga állott rendétkezésükke (tp-partiul). Legnevezeteaebbek voltak a seribao librarii. kik dreuriakba vollak beötzlva éa aa atririumból vngyis a kindslárból paplak fizetési. Eleintén kevéare becsli I let lek, de később (Igyetaégükkel a gyámoltalan hivatal nokokaak igen jó segédkezét nyujtoliaki Aa állam kOlls^én vol'ak még a teribae quaea-torii (3 decnrit), aedilicii, (ogy deomria) ,éa trjbunuü (egy decaria).
Később nevezetes azolgák vollak a prae eooee. vagy hírnökök, a lidorok, kiU a faa-cetek kel vagy ia vesszőnyalábokkal » bár említett msgas rendtt hivatalnokok elolt mentek a arra ia Ügyeltek, hogy atoknak ja kalló tisztelet uton uueleo megada»íék.M) ide tar-toatak a viatorok it, vagyia a küldönczbk, kik a néptribunusok előtt járlak. Katonai jelleggel bírlak aa acenti, küldöncikaionák az imperiummtl tölnihátott kttonttiakteknél a ezekén kívül volt még ezámoe servu puh lioua.
Sokkal nagyobb atima Volt J római birodalomban a rabszolgáknak, kikel leginkább háború Idején szereztek a rónaiak. Hal) karnassusi Díonytiot, Serviut Tujliutiól aaólvia, aat mondja, hogy a rómaiak; t Itg-tOrvéaytttbb módon szereztek mtgnknta rabszolgákat: Kmte tovs diHutpt&tovc teinoef; mert Vagy árverésen vették óket vagy á aaákmáayayal egyfltti adatlak al vagy ata-bedségot kaptak a vezértől mtgtartati, ki* ket a liábornban elfogtak Vagy Olytnoktól vették, kik a fönnebbf'módon Iniotlak attk-bta. Egyedül csak Mlithadif&ttk ellen na-naeakedlik, a mi épaa nem volt riikaaág,kivált a kOatáraeeég ttloltó éveiben.
A rabaaolgt ktltlktziaéntk a saületési módon k i v fii tanát tok neme volt, BMirt táját bOnt miatt la taaá lehtteit.
(Folylaláaa köv.)
Napjitlm folyáni,.
(t rt*i mi i'/j" Kárwufn
.Klltlsm a bi, Vska4 a barlL
fit , liiHÍIrtlnj/omiKtk.) -
stJriMait ROiMlnlkcánnT,
»Iliivel áldol-llS *
ÁNT08.
•) OUa/t
ség. aa. a.
Náplaim fbl/iaa Ntm ingé [patak, Ctmnts éri a vftterlr Csalss hkllgatsg.
- ÍIjI I '
PsriWránjMn leng Kai * déli tlf
8 fi \ vlrag kft ette Bol jm ayilaalkl
H Kie
Ksl| plisln tiri'g hint
l|S }lUto>,
StAji rsjililr sinüt ssé| Mlédtu baaat»l
midiirVa itegl djaj Is Ueél»' uiItIm stm alkot él stchb isoél
itavarg Itl titltlti. isi i tftjasf stm adna
Ktü lúg förgeteg, Jajt ávsskal égtisi Én ém sörgetek
Óm dm (ak tcy van, Es végtelin: Hssátalsa nt bolyglsk ItHé é'téa,
Ily Ittvénr ektjbto
BiréljsgjToMta:
A4ni I Istoi, lofiaek H . •
Ns i
VtMbb.jsltat« I a tftlg/ek áraya nok< in tsrsait. •
rt Wt tstmtts Iái, datill Virul f j tlatylsltat Isiig, plpiif jibal '
n t ntffjtstéa msg tárosf gsrsid kis IrftRiftitré
bos
Hsrmal, vsgy ess.
Hétln a kii filém I Kgi [torsa maid | Ktsléjtst Ma|,H Kéjtét tl s! fajt.
JiiiWtabnlmslot bogy Mjl K.um'ián ;
|Jdbi|stlvet éldsta Alkeád ssáltaa rám.
Is ftiftiiiDm léi kezd.
Pa s
d snwtt a vftlfyön patai susog { . at raét trlllssatk
tTt'
yl sarat gyftnyftliiék i kftziiistt véinjég ia ssáf nor jaOfWpftt-
fl Imlht eási táikküt-récdft beéáltt,
Aditae |amon álklkl rt (tekint.
Ét1' Altért étk «Uk. Bfe nlftm fteksg lOtl lt(ysé iistrtnlsá,
Mla| iitgyea beidtt.
1,6 k
,, t hoJo.lt A polip i lost 4 bátfa isnr, »;ylja' nincs, a tála miir itm pUaervaf.
Kii
Járb
lényéit IsUsk ! itl ni/ se* ayati, ttdélltbtltll ai i ualoui.
li
tat étaitk kést II a tat, kftrfttttjt rónák
i Élk üWIsnsV.
8 i ilals vsa a srlnlw Vsi Ifláaf* atffi I I<e ksiii islp raméuyieL Ak IV ttt'sst vtigyii!
I kár ksvtt kéjl Itt tslvtara ve i
i
árnyát as4bel<4
islralm
srttiié
Nasáry listát
megkezdték a „Ifowriaf" irOd bjmbáaái álJ mtlyntlu al topani lövőét által megronj ált láuczai aa éjjel tijavillaltaL
Cindtn.i jul. I?. J (Brtideti! á-' v i r a t.) Aa „Invincible^ fldéiatUrOl II íra 40 lierczkor jelootik: Ai Mdnoríef^ erőd n ét-|on»bolUtolt; a vároabán íjirom fielyan Ot OtOtt ki, aj maival vtt^tdelmeeaé Mez a m gy |zil. Mos| sh/apnelekkal lOvik t ptrtol 6t t hátráló katonákra lőhtkl At sjgyptom ak k'javitniia|c aa éjjtl lárojn üteg-'. —j 12 óra 8Q. p a r c a k o r. Aa angol admintlié moat adott jelt a ttlzoléi mégazün|otéiérQ|
Lptido n, jul. 12 j(Er edet i tár v í r a tl Aa angol kormány három föllltolt tart azOkaégttatk Egyiptom állandó nyogab mának l liélyreálBlisára j Arabi pasa ellftvoj-liiésá', ta egyimomi litdtireg iöloerlataait és a péi^zljgyek dlleuőrzéténbk helyreállitisáL
é
zérdekü.
A ht nvédség itzl gyiborítlai iV/Jjidoi őszi hadg; a kori ttok alkalmával fa honi -'d ctapatolc iéezéru iámét lAb Imi yen lj eujl Osexpontoaitáa és pedig 4- mint a ,1'eflji Napló"• raaaletozj -f ajködatkazS helyei . A) Péeiett a sátohállorban ? 1. A hpnvódgyllogdai dár,. a '6i. éa 68. fPlos}. 60. éa T(X (Kaposvár), 7öJ (Körmend),8.71. ét í 9. (Nagy-Ktnizna) azájnit tásalóaljallkal. 2. A 83 ik hont/dgyalpgdándár a 79. JVii-raad), SuJ (Zágráb), 83. (Sziazek), 88. (< gti-liu) éa Síi (Szviirosi)) Jráiáu tátslóaljal kai. AtonkiroiaB-ikihoövMbiisároirtd. 1.(1 feoe) osztálya, üstzesijn 12 |yabgzisalÓalj év [két lovaaniztd.
B) A ktaaai tiinrtilorUn: A 71 ik gyalogdaiidár a 37. .ítp-tjos). 38 (L/Ue), 39 és 4 ,.(Kassa), 4é. pitkolcz) és '49. (Eger) íttámu zátzíótljijkkll. További iU t. honvéd hjiazirezred 1. i Ka«-a; oszlályt. Dsz szoscii 6. gy-záazlónlj ta lét loraaaaázstL | 0) A mtroavásánieljri sátortáborban: 1. A 75 ik honvéd uyalogdandárhói a 22-ik l'ó'dandár a 10. (Déjal 21. (GyulaWiérVLh, 2B. (Snisirégxn) ée 297 (Mtgy euyed) a/ámu zászló aljakkal. 2. A 7i>-ik hotivéd-gyilng-dandárból a 23 ik féldimdir] a 21. (Nhfcf-Szeben) jfi. (Kr*ébelfárda| 26. (Csil|£é-rede) és 27. (Maioaváéárhidy I aaámu áit-lótljakka Azonkívül i Ü ik honvéd huéntt. rnred I. {Marosvisirhtjly) lés j2. (8egmjvké) o-ztilyt. öaszesen 8 fyalog zászlóalj it ;4 lovaa szazad
D) A lugoti sálörláliorbtii: A gvtlogdaidár t 14. jNukybecskerek); íVertetz)! 86. (Ptiiczoft),n5. éa 10. kova),[86, (Qraova) ód 18. (Lúgos) ai iátzlóaljaltk.ál, továbbá a JS-ik honvéd tzárezredil (Arad)iotziá'yn. öanxeaen 7 jgya ion záfkláalj éa 2 lovat tsjbad.
li) Dobieczonboi : IA SO-ik ho lééd gynlogdandár a 42 és 146. (Debreczeu), kp. (Zilnh), ti. éa 12. (BoHénó) éa 10. (fllW-vártd) szkmu záat'ótljLkUal. Továbbá a 2-dik. honvéd buaaiiesírd 12 ik (Dohroc xen) otziálya. Utsteaen 6. gyalog tiatlóalj éa |2 lovaes^ázád.
^f) {Nyilráp: A | 73 ik Imnvédgy ilbjt-
■■■■iíBHl bi.
daudár a 59. (Ó-Gyalta), 160. (Nyilii.),L_ éa 62. (Iiftva) éa 64. (faja) aa. zásslósljkk kai. Usiaaai n d. gjaloviáizlúalj.
Ó) jHudnpesten : Az 1. Itonvédgy ibg-féldandár aa I. és 68.1 (Bttdapeal) éti. 1*41-fgyházs) i*z. aaazlóaljaltksa. Oataesen 3 n tátz Ók íj. I
H) Turócs 8í.«nt Mijionbau: A bonvéd Hya'og .féldandpr jat b$. (Rad< 54. (Ri&adshagy), 55. (iudjiio) ét 56. ( oaén^ sailuu zászlóaljak kii. Ö seresen aiaaíóálj.j
I) Veszuréml»-n : A17. honvéd-gyjtfo^ iéldandáila 65|(8aékétlelérvár), 71 (Pápai az. aúaalóaljalfl al. jössaeeon 3 g aást'óalj. |
J) Sopronban: \ Í8-ik lionvi log féljltildár a 78. (l oeoby), 74. (So ét 78. fKőszegj stálnki zászlóaljakkal aaesenl 3 [gy. táttlótlj.
K) ÍMuuklosou j [A ll-ik bonvéd log féldtidár-1! 34. 85, fMunkács)'4 (Nármarotszfgal) saánju fkszlóa|jakkal tttstn! 3 [gy.-tákilóalj.
L) KWkönOsOn E IA 4-ik ho'nvétl-l ezred jl-Jö (Bji2) éa 2-ikI (Ktoaktmél tálya.1 Oésttatnf 4 lováaaz ítad.
M) Párkányon A I ik konvéd-héimér-ezred 11-Jő (0 áyalla) It ^ib (Véca) ostfálya. Ötazeten 4 lovkaasáttn
' N) Kit-Ckollen :J A jf-ik honvéd lidtzár ntrtd ||;tp '(Vejzpréfiij ét 2-ik {Kőtzog tálya. Ötszosnn 4 wVjvtti Ittd,
|Az|ill falj ntm Itmpittt tátzlótl:
I
M
huizá otalályoli ttjll|áll< más helyei ken iák öivi [hadgyakoi ntliiki i.
VégQl magamBijok, hogy tigy a tatai, i Ingó 1, marotváaá
vei amin ti a kaksai, ót dkbrMBeni honvéd korlajailma a oa ^ kir. aaámil üjegtk ki ragttk
osaptlok ai rgya taaénrfjgtfil a rendoljotni'
(ánylklUI Itat a jríjgal -lulajdönotokl keire! másrisaröl ai megyáltáat ttakOt|
éégek émekttnok ;an le
omlik át lajrt-
NM. helyi
kelló
ÍA reotlt MiQValtái áról tzéló löiflrény itvatlaf, melynek áa írszággyűlie Relébe leendő tdi'jesatéto t tor lány állal aj jdvö Oléttaak alatt kilátáaU etlyodlttttt, M) még mindig tiinot végltgtétn megálltpiivt. ÍA javaslat végtagon OsMQtllit taát —f mint [ halljak 4- ax a kOrflliWny kialaltoli. hoÉy ily megijáltám módozat szá idékol tátik a Ük. vénybe mlvitetni, mtly nig egyrészről mél
előleg megfh tljtn
Egy ilyen minden i|iny ban kiolégitq Táltasi módotat magállt litiaa fogja « QgyUtn tttgbiaolt k«ldö Uég köaelebbi kodétének tárgyát i képén!
Különfélék.
ftefijd
— JA iéAtf'
a vtlósuíáshoa kös válaaamébya f. • bd. IU r-módtoeitó t lervtt |e|fogfd
állandó ik — Á polgári tor lel tartott " U éa a 40

érüo-kOt
mag-
eaen mű-
inbáa
) frt
az |«jgyi«r állj kötlpaég érdeklődése megiartatotlJ latján: A d
dijai rárosunk éaOlOHének Tandor Ottó bu-dapoaii épitisk ornak lefizette. Aa ép tkezéai árlejtés legköeélebb fog megtartatni oly formán, hogy ugy az egyleti épület mint a atinkit étntise fay viUalkozónnk adatik ki atoá Wtételi aljút, kogy az egyliti épfl|«( még ez év fatvaniaia, a tzinhiz építése pe dig a jövő évÍMi foganatosiiiaték. — A régi egyleti 1 hit eladása iránt az árverés lolyó hó 29-|n Ing as^tortalni.
11 — léMUáráneek az arat4ai munkálatok r4 náavaFMytenosan kedvező. Kétsar ugyan erösebb iaöaáa volt az utolaó héten, do rémélhotAeglneoi ártott át aommii, a a
{{abojia minoaégért nézve nem volt btfo-yiUil.
i í — KévejnkAIIArél írják ookOok: Midt|ku beesés lapja a politikai rész mel'«u megyénk láijiadkimi iliapotioak ia bd Mkrt; Éömeaségemney tartom váratunjk nevetett-eebb lársadajmil mozzanaiairól, melyek I«g. inkább a közművelődési egylet működésében jutnák kifcjéaltre korookiat érleaiieni. Be-cset I lapjában jitoiua 25-ére joizótt feio'vasás i helybeli vataaüor a vktyki gansebb rész-mik folytonos Ott a jelzett napon csakugyan Jfefőlvaatak pedig: R é de y í tért ezimO eredeti népstin-műviébílK egk Mvonátt. H a k a á n y i Át-pádt „Kösválemi ny* czimű költeményét, — V i pr 0 a m art y Izidor n Erdőben" jczimú /a|mt a régre alulírott siavali:
Az el&dáaok a közönség, mely leg-ínkibb fialni MlgyekbÓl állott, többsaörüH tnjqa tapaoliban nyilvinnlt tetézéae - mellett foktak le, |T*zlelettol Pálífy Dénea, °gf p
— A bndapeat-p/ral vaaiH énil-keuséntk jélealegi stádiuméról a kö^et kérőket jelents a L.Somogyk: A vasnt épifke-zéte annyirá I níid', b->gy kél helyről — Sz-Lőrii cz Ai [tfeuföld — már eajál vágá ii} on ez&llilijati • k II lön félő építési' tnytg. A ;«-l6rineajsit ionloruyai részvonalon julius hó l-ig az épi áa következő baladi*t mutat fel; Az alépltn ény — pályakerítések és pá-lyáelziritoü k vitelével — be vaa ffj^avr, a fizenl Lőrinc t éa Sáad közti alagút talaza ttján moat lel goznnk it rOvid idő mnlvi o mnnkt isi b< lett fejezve. A Kepos csatolna éa dtttt drávai vaattt itliida'iáa. még julius I ig Uef jeave nem volt aa ellenfalsk ugysui már Iteisk ótt készek, de t aaerki zei még elhply >tvn nincsen. Mi t felépítményt illeti,, a Bz*iít-I< rinct aimontornyai réstvoua-Ion jubus lag J-í-*- *— '-1-1
vágány le vpl rűl Dombóvár nytok segélyvv
jál. A duna|di ávti és bndtpeat péoai vtau-
mtuitgy 47 kilomtter folyó-rakva, ugy hogy SaL-Lúrinet-(elé már a vágányt (pordr* I anyag aailliliara JtaazuáU
lat Oaaaoköljf i ágány szintén tlkiezűlt már, A j folépilmniiy beágyazása még bátra van. Mágae épilméi yek m<g aa elao stádiumban vannak ogyjan ; de lokiíitve azon körülményt, hogy at azáklea tsttksigra fedélszékek', ajtótokok .atbj n ár lokOtOU illapotbao vannak, a magas dpaménytk gyors befejezéáo it vájható. Mi [aj épikezés kiviieJil illeti, mond* hatni, hogyj a lechntca e téren lett kaladáe-nak elég fojt éve. A hidak kivétel nélkül raaeserkeeejfle i; a duna-drávai vasutat it hidaló álertjsz eJleiilalai mind kivilollik »nlí* ditisa, tmint étinoaaiguk tekinteté bői különösen megeénlltiert méltók. A felépitmény, u j rendezet li; —i függő OtkOaiaO — actélsi-nőkből vtlói
— Hs»l, ssslkor vaa ti araiás ? Uj Seelaudtaij, Chili legnagyobb réazóben éa: aa argektiái kOalirsaaig egyet vidékein janniibati Weádik aa aratást. Februárban már Nyugoljljidiibau folylatlik a éasak f»l-márcsiusbaa Ivjégzik. Mexikóban, Egyptom -bán, Porsiápaa, SyriAbun áprilisban araluak, míg északiJKis Ázsiában, Chinában, Japán bam, Tuuitlaii Algirl«n ét Marokkóban uiá jntbau. Kajiforuiában, Spanyolországban é< PortttgilliiltK Olaát- ea uOrögoraágbet. Hiciliában Is Franoaiaoraaág niliány déU megyéjében jonineban folyik at aratta. Fta cziaország lOfapi rétzeibon, Aattria-Magyai-országban, jdéli Ornaaornaágbau át ta iíaak aijterikai Egyatlltt-Államok nagy réatéhen júliusban kjtsaik t tttgusatiisbau )0iintk K" mélorttág, I Iwigium, Kémeitliöid. 4)áai«, New-York,! Vagttl azepteínbőiben jó a tvi Skóciára, Svétt- it Norvégorartgra, Kanada legnagyobb! rsmérs éa Ortantraiágra a ea utóbbinak iigéfcskibb tájira. kOlOnöeen a finnek liasjájában oktobarbao ér viget a« aratás. SaójraL oaak két hónap Van, noveti» ber ie deoénibeniber, midón ta aratát s«n szllnotql tt tgétt világon.
aklls • Mnernt* lUIAearél Itbe* i lt-iki ktlfkaja kOveikatOktt irjik nekiiuk T, saerkesitó ur 1 Tudva aat, nogy bvn lajpjában a növelést mindig kallö figyelőn i maiiatja, alkvvatkenö torok ielvétnléro iím le)ottlljeeen fülkéi eta. Miként a keHétt, ki egéta évanlil a- Itgkülöntéiébb virágok ben ! gYÖnyOrkOah«|lik, migit aa ordti bokrok In- ! j eu-ojiöaOtt ntimérmta ibolyát Örömmel asob | eaokorba, ugy mi ia a környék hali iskolák ben tartott jévl'viasgilatok min teljes ké»r aÓggel fogiiütftk t. Blumen*on«4n Jóastf hci« bali bérlő ttr réastVöl tmt intgki«i%t, ho^ | lakiaán eg* magánok tatát ttridmétiyéi wl i t^reRtQn^nkgunKnak tapttatalásl, K végi- i I. hó 10 én] délelőtt 9 értkor a helybeli kath. papiig további t. Wthtwts Ado i j* helybeli kürmgyaó, Attdalita János helybeli • Sséphogyi M spir kacaorlaki tanító Vasas ' üila okh jégk'tÖ urak a kilftaOtt helyen m«n jelöniünk, aj bol i. OrQnbaam Sarolta ki* | altitav néÉv leány tanít viuvával, valimii w n|lknaa ttalétvel éa laatvireivol mir teán-. ; vfrtkttlak én megjtlttiétQnk ulin atoni»<l I raegkasdő<btu a vuagilat a kOvatkwiö !, bén; magyar is német olvaaia, magyar és német nyeliiaui, Byalvttni is mondattaui ni"- [ maeée, loldnija. mennyiségtan, termóea«lrs|'. Ukténeléin. A leánykák a teliea 3 óráig u» • j tóti viatgilkéHi átj Meloteikksd nomoaak hogy ; kielégítenél várakozásunkat, hanem jé* : fOlOlmuliilc iat, étrt dtnaiia ta általiak
míwm u. 4- fogók árdéeakttk, a tanít-feghitafb ttvarba tani jötU'k, a ni hboayitjk l<egjp Qrüabaam Sarolta mimi) ntaitaah Mjfnw adja oíq a taa-IgvM, lékM egy tttramind érti ama uu»s-U. Ka^pr aa aiöadot lakai a taaitvi-k mer a-ttodé tulajdonává ttgye, Eu-*gva, km dul*t ama. elvből: fflipinaféa •ihatnak lc | a viasgálat eágéu miudnvá-i áí<at kite|MeU mtgeUgadétüuktt éa kö-•ittaktt «|r4 iaoiétMve, aaaa óhajjal fe-U ka Wftiait! Bár minden caalád lehelne attet ooaáa J aeveiöbök megválaaatáeában, ; aaeteucWtj volt t. Blumeuschein József" fentén U Ürdubdum Saroltát házához *! Bánd J«|ssoi, r| k. atgédlelkése.
JáiHif mh^resei beaaéde. A t«i tt töherdseget, midén legutóbbi kis-t birtokán időzött, a kisienőiek díszei ' Miieuritol lepták meg. Ilidőu Kőröty üdvijzíő beszédét, a fober-Ói érczes hangon, tiszta ma-álatzoljti Köszönöm önöknek
flvégM ; aa erkély! r*éggal igy i
tem tanúsítóit sziveségüket, azonban en-
gcdjék kijelent nekem fidemtll 1.07<un. Miut i'z Kiajeuő-Erdőhe^ köaöa basánk h mert a mi a etinan kiirtani köt üli
emelni kellelt riaim ma már o:
mem, hogy Rzsál. a mit itt -ftltaruJiiák, basámnak tar* oraság aaülöltje, • vidékhez, igy lettVér kŐsségekhez éa
■ mindenkor ragata kódom,
•aivbeui meggy Ok evedzik, ast nem lehet. As oreaágoa ipar L'mei^ao kuiuu fáradoisáet köteleaeégemutk iJmercmj mert lem vojlt addig iparuuk a est • kell. Honvéd taatvéreim éa t állanak, hogy ha atükeége leas tájuk 6 I slaégéqek a királynak éa a listának, bátrai felajánlhatjuk szolgálataikul. Fogadják niégjegyater asivet | köszönetemet ét kívánom, bogy sa. Isten önöket ia aokáig éltesse!
— Krokodil a - Harosbaa. SárembttkéiŐl írják j aa „Ellenzékinek: Nemi égiben valamelyik hírlap ast j a hirt eresztette eaólu|sk, hegy Szolnokon jegy ál-laUeregletböi a krokodil megszökött a a Tiszába meneküli. Azután a mai ot vápái helyi fvokola tudóa j elöljái ósága a lanjilóktiak oiMtittoita a IBrdéet, Imivel as a piaezi hír iár&hágy skorpió éa Krokodil uh vau a Ma-tótban/ Hihetőleg a ar dl no ki krokodil leuasott SreetUro t onnfin felúszott a Marotou Vá-»árln>i\ re. A
j re, a » Itg megivait megy fe) Bor»zi gen is aggódv aráasiégetii' tai kéaaUl, hogy e kedil-késdéat i m^gsiBnitléeévi
kban Sáiömln-rkén állitó-i gy bOmyui, a ugy látásik
k foléJ meit már Gernytate-i fürödnek a Maioaban. A let fréiyea óvlntétkedéttkra tengeri kigyóH-vá vált kro-még Nggódók félelmének intéska sl.
rodalom.
Lb b k.'.tíi n öjík m^ratHlcIbttűk ét kaphatók Fuchtl I úlf p »Ci>) > twutrtWtn Uagj-Bűbtáa.
A .,91 sgyair BrgénxMsrnok" 27. fnreio moai hegyik el a aajiől érdekes éa lábotatoa ti rttlominal, a legelegánsabb kiáMitáel>tn. Tirfalmt e fllzoinck a következő : v íny i rév bér, érdek ftesitő eredeti itt ^ mi^gv ir lárijaa-éleiből Q. Btlttner Julin j»lra tollából. -4 A lo!d alati, eiedeti í«g/ny ví-ge Ab-nói bitói (Szabó Iguácz). — íl«yi>aud Andor] Irauesia elbeaséléa, fordította Veie* Sándor dia Moréik cziui alatt Umeret-trrje»ziö éa'liuiaoriaiikiua. apróságok. —• Ia-mHrlve* ajánljuk e derék folyőiralot t. előli-tat&iik tigj elm<[be, amely ugy élénk, érdeket iafiain-áitál, níni tendkivUlí olctó»ágánál fo(£\tt (rrpy füzejt Ara 12 kr.) méltán megér-1 di mii a uieleg tásnogatáat. Élöíizetési áia egéaz /íre 6 frt, léléibn 8 frt.
- A tiajsdaaAgl ndrssttk esimü [me.Őgt da»ági ia mOtraki htlilap legutóbb níegi* lent' arámi i iáméit örvmdeiea taruaágot i>\u)t«ftk tzon elűmeiéare' méltó törekvés-i'fil, melyíyel e ángy gr>nddal éa kiváló »tak-/•i'elemei »terk(tstetl a igen díszesen kiálli-tftit lap a gatdijtági éa teehnikai astkítmt-l i?t»kei 1«»j»*hztani éa frjleaateui igyek»sik. Lr.pek igazol/ifára tlfg legyen utalnunk a lap gazdag ia tjáltoaatoe tartalmára, im-lybŐI tájékotá ul kösiljOk a következő csikkedet: A gáj.ketrlí.k ii futok MtkaverO kiképttte-té»c. — Amerikjn mezfga; daiági viaroujtia az«k helolyáaa.Kurópa mitögazdtaágárt. — A Cíi ttifárd-va' at (képpel). — A bailancbe e^aiottqj nlagof (kép'jjel), —- A fa Itragáa a Síi war. wii 'iíLmi. — A Tiaza völgy rend ez é-eérAl. — L. Pait<ur (aiezk/pptl). — Sstas-Ifpáiió k- p| e ) — Beton-l/póő (képpel.)
A pamlxoii ' píléaél.ez. Ooi di. Bélától.— A i»k(la. Dr. K<>t> u ányiól. — A
n-t niok vi'ágiiá áiól. — Kazáiildlét petio-leemmal. — 'A Ivi'lamoa fény t mezőgazda-Ság cvo!^4liifál»« t, — A va>ípár FdaŐ Ma-viar<'i«zá|oi'. -P- A lo-ngetmalmokról. — Magyar Ldigó ayártáa. aib. A Otsdaaági Máin<k elifisetMi dia negyedévre 2 frt.
A budapesti orsz. kiállitás
i Fply t ét vége).
A ntáaik pont, melyre kiváló aólyt l«k'Mt> k,' a ki|llitáa mielőbbi megtartááa, »HeiíHf aj ttálbavtU IBB4. évhez való ra-ía '*"iá#j — rtjiagat éttink minden aoiá bogy a kiállítás utm ditselgő paa<>ii< a hazai ipar emelésének tatfcfaa Asr lenni j nem babérokat nyújtó *y»gpoaiJ iiteljF jra' g/<rdetnűli pibeuét aiőet-kápátaa, kaatia a lendtlltleaebb ipari itvák*a|»|g lítinéaláH pontja. Bhhez képeat a»vái>i<loai l»'--g)f aaut aatkea, mely t httaí '{•tjt tUmoaditadi van Vívatva, mtnél előbb fcwgáabtj iO||On,j bogy amaa a( landfllatrt való ám»4oláw nH^iöbViatgtOriéiiják. K actm-pamUl njktvt a játlge'* mínda«on aggályok, »4}fk mrt mejiPtk ki, hogy a Htíáilitás la»áa korái volnaj a mtonviboa iparunk még aau a^segé í"jl*tt arra, Itogv meglepőt ma-'aataa Af, amíaata tártVtalímoknak lakíat-, aMvt líaadt t kíaliitátnak nem aa a létsUfre, bsgy aácéi nagyobbat maittatn,
talán olyat is, a ml ainea, hanem at, bo0;| aSAaagitaa a haladást, mely aztán önkényt multi kötik éa lehetővé tegye, miszerint lo- j l>*u mit mutatni. . . . éa na iparunk aa\y- j uvira „haladott" volna, nem ia kel(ene> a kiállítást olyannyiéit nllrgotnUnk; — míg na aat mielőbb létm nem botsuk, ftlő, nagy nagyon it eoká kalland várnunk, mig meg- I Itpo mutatni válónk Itta.
Oatstftlgj ezzel azon némely oldaliéi hangoztat ott ollén voté-, hogy a kormány oatk á legújabb időben kezdőit bizonyos rendmie- | reaebb iparpolitikai aetiót, kblönöten aa j iparot szakoktatás ét a gyáripar ktevetla* nobb támogatása terén, „Várjuk meg igy , mondják — ez actiónsk eredményét I r-;.; Már fenttbb érintve volt, hogy épen ezen I megkezdett iparpolitikai mttködéa képezi agyik fő iudokát annak, hogy a kiállítás i mielőbb megtarttaaék, mert hiszen' ezon ki. I állitáa van hivatva a kormánynak a Jogcan-erttebb módon megmutatui, hogy bol, mit ét i mily hányban tegyen; holott őzen tájékratatás nélkül a kiaérietezéa el nem keHlllittŐ | éa könnyen megtörténhetik, bogy a legjobb akaratú működte ia helytelen, vagy hjg^lápb kertllő utakra fog tévedni.
De ezon — talán elvont terméaaetU t-i-bkok on kivűl, még egészen kézzelfogliátő gyakorlati tekintetek it kivánják a kiállitás mielőbbi létrehoiatalát Majdnem mksiél éy tized óta vaiudik immár a kiállitás' tlgyo; 4-az érdekojtnég éa lotttrŐ at iparos kötökljon most mindenlltt .'fel van kültve Va' magát ét'véuyesitloui igyekszik. Midőn moat már ts eredetileg komolyon esélba vett I88S. év^Ől
— a viasonyokban rejlett okokból r- már úgyis egy évvak 1885 ra éa később tfivét még egy évvel Vvább kellett Mjfittli' a tervezet lélttUlétét — az Ugy további .nalo-gatáaával éa bizonytalanná tételével ds egétt áramlatot viatstduiraaittni alig le)ietnej t nélkül, hogy a legnagyobb elkeavtelqudés no lepje meg a kedélyeket, viaasavetvéa aa ide-roaaág haladni kívánó jobbjait la ama téimn kOsUnyöaaégbe, 'mely, mint gonoaa igésjst, éveken át lekötxis tartolta az erőket! lelifM-lenné téve minden lendületesebb ht|ddástJ|
De továbliá, ha a budaneMi kiállítat elod^atatnék, vagy tnn'ak 1884-oen ^leeimől megtartáaa bizonytalanná tétetnék aa ország iparoaai innét azon ferdt htlyseilm juttatná-ntk, mel)beo — mint fentebb jellemezt Dk
— a különféle bel- ét ktllftldi kiállitkatitjk-kai ssembeu már több ízben voltajki hogy' t. k tetemet péns- ét időboll áldozatokkal oly kiállításokban 1 kellene részt venniük,1 melyeknél t valődi retlia ozél majdnem teljesen hiányzik. Ugyanit as orazág tübb i S-gyobb városa eg) mással ugyazólvtti; vt t-: kedve várjt, hogy úgynevezett ror8?ág ot kiállitátt" rendezzen. Ksen, különben di^é-re tea, do a budapesti valóságos orasáoot kiállítás élőit helyén kívüli törekvjéet c>-ak addig tarthatók viaasa, mig a budápMti li* állnáa küásöban tétével a tetterő o jtiMlfájji-A irányozva, ugyazéíván öazpontoaítva ijiitatDc. Már pedig, na bármely uagyobb I vijrpalian csakugyan rendeltetnék akár I88S-W, aUr 1884-ben egy nagyobb azabáni kiállítás, áa iparnak jé lésze, a versenytől tarkáivá, Ián akarata clltenéro is kénytelenítve lednd abban részt venni; a akkor iámét as erők il^orgá-oaoláaa, az időntk ée pénznek rea|a| alél nélküli pazarlása köveik esnék bt, niely Uútél arra vesétne, hogy a teivbe vett valódi lór-arágoa kiállitáat — melyre oly égető étükjifg van — egy-két évre iámét el ktlltbtlodátdi.
A tervvázlatnak még egy pontjára népire kell nem ti nvirá indokoló,- miut >Ókább magyarázó jmegjecjfzéat tennünk. ElŐadá/Uok egéas edjdigi Irnyamáhan mindedkor csak ipar kiállításiéi szólunk és a dolog |tr|uéj»iltle szerint máaiól nem ia azólhatunU, miiitin, mint.! az ipar képviselői, magunkat jdgojiitjt nem éirsfieitük as ipar körén tuibmrmtmt ée müvflldéa máa ágtiia ia kitenonkeuni. Azonban ;— mini a lei wátlat 3 sfc pOftiQd-I ól ra kitttasik ~ korántsem zár|<óil(iá|ui|k ol azon nag) (bi.tosságu érdekek elől, mitfyek as iparkfiáTlijdaasI kapcsolatban, t terme ét többi ágai. jwz/'rCI, különösen pedig;a ^Md-miveléa és állalttnyészléa réatérŐI érvényie-aitéare méltán igényi turth&liiiik. Kniíjftlfbgta nempttk kizárva nincs, hanem as ipdrkiálji-táa ^azempjonijából ia igen kivánttOantk tartják, Üogy egy lc 101 az Öeitrmelét, im'itlelöl ;a a^müvéaset éa a közműyelőjléa egyéb tényezői szántén btvonaatanak a kiállítás ktrttéuja. Do,min táp a kiállítás rendezésének fónéhojs-tégéi nem ts őstermelés éa művéeset, hsuem as ipsr részérő) mei ültek lel. mindaduig, mig tt iptrkiálliláa mint ilyen uitloeitva nincs, eséluiau Itnnt él ItU volna a iiohézaégektl még azzal ia fokotni, hogy a többi, téuyp-zők bevtgyítéae által s helyzotel még inkább bonyolíttatiók, Milmlyt azonban a uiálliUM léleaithetéáe a magas koimány lámogatáiáoak kilátásba helyezésével bistoaitottnsk leaz tt-kinthető, a többi érdekelt lényetők hivnlntt képviselői kOzremfiködéera fel lennétnk l|l-vaudók ée pedig oly módon, hogy mindep ít* oaoport (mttőgazdaeág, erde*set, képzőművészet stb.) önmaea intézte saját aaákánaklci-állitáaát.
Magától értetik, bogy a mennyiben [áa érintett eaoportok csatlakozni hajlandók leas-nok, a tervvázlat? pontjában vátolt ateivektt la kiegéaziltudő feaz at illttő eaoportok káp-vieelömtk a központi vetttéaben való aránylagos részVételo ée egyaztremind a kérdélta eaoportok külön ttgyeiutk. autonomikaa in-tétéert hivatott kösegtkntk hottájárulált által. • «
Hogy a szóban forgó csoportok, illetőig ttrmeféai ágak bitenyára aaivtt káaatéá gtt oatllakorni fognak, tt iránt tgy »illa|I-tig aem kéltlktdflnk, mert t mint t] iphh kiállít áantk o«ak tlőoyért válhttlk tjtti^l-lét a többi ágaiotk réttvéttla, a köloaOtta még Sokkal nagyobb tt utóbbiakra lilékre, mtrt holott pld. tgy mtsögasjdstágí kiállítás saak aránylag ettkély látogatotitágim tjtá-■likat, tt iptrkiállitáaeal mozgásba jöv/i ntsm apparatus, — mini hinni tkttjuk — a^áit-gttők tgéat lömsftit fogja aa ortrág min-
den vidékeiről s fővárosba vonzani] kik sátán as iparíjiá| itás mellett a kiállifti többi ágait ia megszemlélik, s igy altokra] nézve is érvényre juttatják atan elöutöket és azon hatást, malyala t tömeget látogatottsággal járuak.
Nsgyméltbaágu ipiniazt-r ur I í íidőii jo len felterjtattpaüukbeis az 1884. ev-t terve-sett budapeeu prtzágok kiállitás tor rváslktát
olőtorjeazienj adtrtnoadnk van, hoi
fáradalmat duplájának trtdéiényt t miiiais
juk bt. £vaik Inunkája volt, hogjr roaaágbaa a| ilubizalmat, a halauái as tlotörektéa esellemlt annyira aiktrült, hegy jsa osztály, mely az
s> ipa-ÖtziUnl, I ijlosztei^i 1868-iki
■MffMHpm, }mmn tervorgetí-aeu alkalmával még mindi ot a kor máaytól várt, ina mips ke^cdomónyt bő, mint vállalkozni éa JUdoaniJ.mint a nemi eti bprd-erővel biró vAtlalat kóczkázatát vii )lnl kész testület áll ja kotmány élé, lörekv^aeii l' lag Joaokémuénvtl támbgatáaát kérv muakájáusik tjrediuénvo; hogy
Vososztály jspinlban uzl ipstr álttlánfl________
iránt leikelélő oly férfiak találkosc ik 4 éa pedig jelentdkeny szám mai, kik tet iraes iöaz-aztgeket íjaillttaók aj nomzeti váll dal' síkúiéra lenni. 4- £a midnn ea ercduií iiy láttán a főváros llausáiat közönsége ia tetemtl ál doaatlal lik) aíjdó a vállalat aiktré lehetővé tttni, ebbeiií ia oly lelkesítő éa buslitő wnyt
karány in. Bv«k aa ipar-érdbkei
látunk, mali tt ipsromág haladási nyílvánuláad nélkül várható nemi
Mindezen I flrei iményeaet moat Naf yméljósA-godliak és ipa ty méltóságod kegye i köziveli-téaé^el as pse itt kormánynak ke tébe kosz szűk le, taon biztos Isittel ée re nénypybl, hogy ts ily li üalmsstn nyilatkos 1 kösőlisj
buzgó áliilMtiá tileui kegyét As elwdc
várt táknogttásávtl wnd.
tttk nyomán tton titt
kérelemmel fo: dulunk Nagyméltoaá (odhét és a magsa I m niaztertanácshos, m azeript s bcderjeaztetll ti rwázlatot kegyea udomáaul véve, as 18B4- e tervez*tt budtpeati oratágos kiállHát esköl »i és Wnyagi támoj aiá»át elhatározni ét if y lehetővé tenni mé loztaasék, hogy ss e|ék4azitéai munkálatok églegesit tetvéii, a lét isitést Megkezdeni lehesaei
uh ss diiyagi támogi táat illeti,
okosántk a kiállitl sbau {való
novezote'ei) t
azt egyfelől áz államnak, miut j< ipartelepek bír; réazTále alak) alakjában jk'ér öaazeg (7BXXK)
ban levő Ibiét kegyea tlLttá
befolyás és jiel vezetése tárgy I ügy tlii ke ság jlgye,} sőt lelten le^yta ajánlva éa a ttror^áuak . i októl kérve, h müvétteli atb
nevében il/uffrliiir/ \S Ipartfy.
lentéld
ban, mátfelöl állatit ük éa pedig körül frt) eredig, a men
mutatott kUllti gelőirányttt szerint
y tesz; egytzeremi
Ósáaát
nézve
fg^'J
belül oly lyit á be-kilátáa-id kéljük ia, bogy
mily Imódoii gjákorltassék a korm ínyt illető
Igyelet a kiállitáa lé ban.
i mely as összea liaáti
valódi | nemzoti közi gy, lamé pártfogásába és jói magas sármány k ielőbbi tudatáéit,
udultlába j oa Solha-joleg azon gy a Itíállitás mező pazutsági,
részeinek élőkéi
unelőbb, íijegínlitaui lebetaen, marapunk! Itg-
mélyebb iiáste ettél Budapesten, jnniua 21 án.
As io^sz/igos ipitrdgycsület ál
dspesti Ikjctioskedeimi éa iparkams'a,
gysr k 'retked dmi csarnok és iparosok Ijöre l svonáaávtl tlŐkéazitl
o i a,
Oi.' Zich |/ Jtnűy iparajjr. I ;txgttd
Nyilttér.
Egy 1H évit, si Magyar éi
nyelvben jártai nőtlen, gyakorlati!. gazdaliiL.tli ki már 11 év óin! t ga>d. tigéd, léazint mint önálló ntgyobb ("f'áda máknál működik, It tlktlmazáit' kjeres. Kitűnő biron kivánt'ra feldultlhtlék. Böv«bb szolgáltat a tsfjrketziötég,
Felelős ssoikXztő: V A ItU A I Tánazcikeaziq: llOiVnANJÍ
8838. 1881 november 94.
árverési hirdetmény.
A nágy-lpnisasi kir, törvény könyvi (Üztáljja részéről köshirn hogy Solmirillj János kareesenyi lak hajtatőnaK, Tói látván végrehsjtáat azabari lakón ejlcni 73 fi 00 kr tő évi noysmber Il-től járó Öt ksmsi per, 23 frt ljUr. végrehajtási. II jtleultgi k mtm loimorülendő költséktk iránti
végrehhjtási Ügyében a fontnovozeti vény szak ptíratáhez tartozó stsbar ben A|l. I—Í9j éa f 1-8. soras
a t f 6rH. «jor«7. a. foglalt vált^gkt^elt sitt ingallnr|ollt[ ' " tartosékokkjil11 irfld rlaso aa l napján dálelfilt aégbiró Ilázáilá. résen Hlarlt
llotö a a becsült hó l[4-ik kös> toa Arvfl.
tk Tóth Iatvánt gyűlt 411 it krm 882. évi aueusatus 10 órakor otabtrba megtartandó nyilvá t n d y Béla nagyi-kanizsai ügyvéd työtbtjöltévtl eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitolt Arverwtiii kívánók tartoznak lOt át kénem ben v. óvtdékképea a kiküldőitIttei éhet letenni.
Vovő ítjii' lee a véitlárt báron rénlalben, még pedig as elsőt at jogerőre pmelki désálol 15 nap alai ugyanattél 3t) i ap alatt, j a 8 sl 60 nap dlatt tn índea egvea réaalet
árverés nap|átó
együtt at árvoi 6ai ftltétélekbtn
toii btlyen éa
nédosstok azerinl hlluetai
azámitaíjdó 6{ ks nstokksl
su élvek
ágyának toll
megleste telet elj<
»y
eáitéle ée
iparos'
dléset it
1882. évi
ul, a bu<
fovarosi bizottság
nésmet
g kénsolt zinl sniut {nadatiay.t ;kös4lebb itványok ájékózáat
AJOMt
nón.
ék ttltk-■tétetik, os vlgrt-ssenvtdS te, |B81. k, Ifi frt I rt 80 kr
kir] tör; 0. sttkv-s. foglalt
lieeaar. a beeaár papírban
egyenlő árverés I, a 8-at {yaiualtól után az
£sen mr^stmény klbooaájiásáral jegy-id*jnleg ,itiegáll ipitott álveréal lel éttltk a liiTatalte órák Jall a Uiigyksaisss kir. trv-sték Ulekk ot tályáltál, Bsabar él a ta<»m-aséuoa késségei tlAljáréságánál n egtegint-btiők.
Nagy Kan zaán, t kir. Irvsdék mint ikkvi. lífló^i 18BÍ. évi oiáiosiua ió 21 én. i 10U l-l
ghatáro-
3978 ts. £rt juniui 15. I8W
Arveréül jliírdeCinény.
A nsgyltsnisaái kir. tjvasek tskvi ontályt rttsénl VöUlirré tétetik,!bogy Dr. Horváth áiitt ügyfréd kétllUré 12B6>2 at. t. ol.ijodelt árvlrét 3766^2 m. vánéar ael .benzüniettetvén Marton Panka Józaef kia-komáromi lakót mipt Dr. UorvLh Antal ügyvéd engedményese végrehajtatának Kübji JáuoN kis komáromi lakét vékrebaitást szenvedő elleti i-250 frt tőkt 6 ífét 50 kr. per, 10 frt tt krí végrébajtátkénlmif 12 frt.30 kr. itltnlWi, t mégj íolnioi U ekidő költségek iránti végrehajtási ügyében fal fent neveseit kir. trvatélc területéhez tartózd Kis {Komáromi 130 sz. tiltben. A III. 1-9 Ur ti. a felvett ingatlanok KÖbli Jaánost ilj«ő4- t ptrrdl meg nem támadott mlq rétzé pOSÍ frt 80 kr. beotértékttta 1882 évi szeptbmljer hó 20 ndbján délelöjli 9 órákor Hiá kémárombtn a köatégtjek bázánál jelperds ülyvéd Her-ttlendy Béla vagy helyettese kisbejöttévtj megtartandó nyilvápol árvfsiéssL eladatni f<!gj
Kik állási ár a (ennrak kitolt beoaár.
Árverezni kiváuúk láijtjznijk a beotár 101 át Ijéazdénzbt rj, Vagyi psadlkképea papírban a kiküldött keaéliea jleientii.
Vevjí kötelet la UlelArt négy egyenlő ré^al^tbeij mig pedig :| az ojsőfl aa árverés jogurőre emelkedéeétőll ssáámannó 1 hóntp alibit, a tpáeodikat ugyan nítpí 2 hónap alatt a hannojdikái tigyam ajtói B höfaap alatt, a negyedikét a^íuio attól d bphlip álált minden egyes réisltl után az 'árvU-ét nap játéi azá-milaiidó OJ ! ktmtfpkkal igy ül az árverési ftlléttltkpen I meghatározót helyén ée módozatok ttei-intj leüaetkii.
Ezen hirdetmény kibocsátásával tgyi-dejüleg megállapito^t árvtré«i teltéleltk a hivataloe óiák alatt a nagykímittai kir. tryszék alekkvi osztályánál e { kis komáromi köz-ég | előljárőaégSná| begtekinthttők.
N.-KaiiiznAn a* kir, trvnéU mint ikkvi hatóságnak 1882 évfi Jdniuaí 211 napján tai-ion üléséből 1084 1 —l
Arleilési liirdtlmcny.
I A nagy kaniriai polgári egylet állal a Bahóehay ház menttn nyitott fuj utczában aráudékolt 1 épiikttéttknek aáit ajánlatok" illetve nyilvános áriajté^en IjstndŐ kiadatását a Választmány tlht ároaván, az árbjtéa ha tárnapjául f| é. juli le ttt-ik] nadjának d. a tO óráját aá egylet helyiségébejkilUzte, fel hivatnsk teiiát mindazok, kSk fezen árlejté ses réest veuni óhajtanak, [hogv zárt aján latjaikat a ijiíjgfoiolő] bánatpénadel a fenti batáridőig az jegylot t t kárához- annál irikább nyújtsák: bet j— mtrt t kéhbbb beadott tján laiaik figyelembe ntm jéteinelé ; — illet vt ezen határidőben á kitUzöti hejyen megtartandó fiyilvénos árléjlésen Szeniélyesnn vagy töi vénVes nseghisolttik álla jdentketzenek.
Az árléjtési feltételsk, as építkezési ttr-ve|c éa toryleiiásók tt egHfjíj elnökéjiél t. Dtrása Zsigmond' urnái misielinthetők.
A Bsgy'ksniziki pélgári egylet válatst-mánya megbiaáaából kíaaiiu: 1
Dr. TlaPAMIIKR REZSÓ 108611-11, ]f titkár.
Árverési hirdelni^ny.
'A nag)-kanittai po'gáii égy'et választ n ánya IstVsiliirré teilzi, mitserjnt a polgári egyletnek Kagy Kanizsán h fliutozs 6 népsor ss. sl felvett bását a bozaá tsrtosó a a helyszíni ugy miut, vátrejaílafl ia megjelelt udvarral együtt nyilsránoa árvtt-éeen eladatni ttándéko^áu, httájidöül f; éj juliua 29 ik
iianjáuts holyUégá
Mii telnek, !
üitzeriut
t
alóliijottoi A
mánva n I0b7 |
áKdiéall lel lételek ét, tüiUit Ingaaaii vázrajzát egyleti ela k ur vagy thotik. [
nsgy-knnivsií piilgáii df ylet váiaist-(jgbizásáhÓI kiadtál
ugy ts i tvei étre k . Darázs jZ>igmond megtekiu
800,82] t
Ái vei esi liiHMnióny.
A c táktornyai kir. [járás bSió*ág mint
M
voiési iíiMim
kkönyl'i hatóaág részétől ezémíol közhírré • ii. . i L__e>:..l1_ niJj__IiJ n_____i__
telt téltllk Józ.lff öli jár. jiíán gyó | tuU
101. szljfc éa au ad
euntk
kölojezotí kttssrgblil 24-dik árverésen A
ikííL
abój mik belök.
A
ü. e 10 éráját a dbtgAri egylet il|t kiltlstpj
| aa Arvot jmsii SdsMidéjIoaók érleait
D1.ITRIPAMU titk'ái
ÍR REZFÖ
ogy Piíchér Dávidnak] Pougráoz ÖkQaeí elleti 21 l[t Bu kr. töke a
végrehajtási unébn az örükl Ilonát képasö sln^tasisssí kir
(örv^nyiaik területéi léve
Ihályoveesi
tbtu A I íj-10 sör si álatt felveti alapján 757 Irlraí beösljll ineatlan birtdk, dgyaneten Isised klkiáliáei ár ée egfelelö lm báUtiéiz letétele lége melleik tt alsójmihályóveoai házánál 1882 Ivl lauiuttiua hó Etapján d. *. 10 órájtoiT tartandó eladatni ing. j
lasteteaebb árverési f Itételek ezen Jblrftág telekkönyvi laat Jvánál éa aa Hyoveosi V ösaég birő iái betekint*
biti s
nne
Elek
liir. járás bitőság; ínin telekkönyvi baiőáág. Csáktornyán 1881 é. 1 iájit hó & ik napján, 1 1080 1-i
62|l 81 ik. at.
Arverrsi hirddni^ny.
A niiáktoi uyai kirJ iárái te|ékkön||vi halótág réasélőlj ezi téltak, ijitgjy öav. JDtu^bány Bortvita Álital pudttetsti ps | gyotj aatlbiewi (horvatorsjtági TÓ0 Is 1 88 kr. tökd a jár. ir ján ügyiben, a nkaniaaii kir terü ltén lévő Perlak kds^dkl briit |A I ;I4>7. sor U aj fHt vetek tulaj 800 fi Irt Öatafg kik! bánitpint peHtki k glj-ik ntpji árvtiéatn
B01
akde<
4nti töd 157
mául folvttl jltl at Olt •ingkllanj Idrtek llá.si ár ét entick letételt Hötel^e)
liáaáuáj 11 dl ti adatai fo
tté; ;e:

évi érák
lOgl dl
ág mint közhit ii nánek ívitt Fri-ok elleu Végruhai-vénysték Ijkv ban tlpt I alapján aneaen lő 10) 1 neljelt t uattua hé
tartandó
A réealtttttbb árvwáei feltételek tsto kir. járáabiróaág telekkönyvi oaatályánái ée t! Pprlak közaégibírónál bttokinlbatők.
A kir. |aírátbtróség mint teltkkönvvi batdaág. Odáktornyán, IÍ8I. évi apríl 20 ik napán. 1081 1—1
ÍM tk. am
Árverési hiraetmériy.
A éeáktornyai Ur| járáebiróság mint tele (könyvi hatóaág rétttt-ől ezennel közhírré ttlt ik : bogy Woittk [Jánosnak, Hartmaun A4( If éa nejt Farktf I Rotálta Csáktornyái íjak* sok ellen 6?3 fti tőke ,t jár. iráati véitliajtáei ügyébtn. tlptrtatk tulajdonát kéUszÖ a nkaniteti kir. törvényszék területén lévfi ternovetsi 77 IMUtvbtn 19 br. sz. a. Mtt 1066 fira bt«(it ház ét btltő telek S iiursáueczi 07 sztjkflwa A 31. br. sz. t. felvjalt 399 fira be«át szántó ée rét éa *a máésiteczi 69. astjkrbU 286 hr. az. s. fel-kelj 21 fira becsült tiUŐböl álló ingttiaaok pgdauezeu összeg kiuáltdai ár ée euntk uégfelolő 10% bánttpéns-letétele kötelezett-# melleit 1882. é. abduáatas 22-én reggel órakor a máczínécan, |II órakor a lejíiovoczi, délutáni 11 érakor a kuraaneczi köseé|biró bázánál taítaadó árverésen tla jda^ni |lógnak. !r I
A részletesebb .'járvpréai föltételük ezen jjáráabitóeág tolijjcftüUvi. osztályánál ét .illttő kttzlégbii óngl bptekinthetŐk. | A kir/ járáebií<óiág mint telekkönyvi yán, |8p2. é. apríl hó 22-ik 1082 l-l
lki!r
'lult
iSaág. Calktornyád,
Ihlnr 18! Iko
Isi Iko. hrlu Mt
kW:
M (állt US
Is
ea, kii ér r 15 hé 1/
111 lói éa 1684,82.
FelhívUs
olajdoni Igények érvényesítése iránt.
jA'nlirtkik. bír. vérirehajtó esennel köz é [teszi, hogy s Itdfpyti kir, járáabiróaág )2Í évi 1486., 16Ö4B2- ttámu végaéte ot|ceztében Kurics Mihály ibecsehelyi o*[ ellen Simon Qábpr ntgy-kaniatai la-részére 100 frt jtöUteléa kiflégitésére 2 t! szőrű ökör, egy raetengelta ökörttt-rövid hosszú oldatokkal, 1 anysstrtés 2 póirmalttzeval, egv ártán tertés, széna zlél, 1 vtstke tajyigíval, 1 télién zseni-islrü, 30 ktretzl rw, 8 kereszt busából ingótágök 1882i léyi juliua hó 10-dik iiiján folytatólagosán b róilag lefoglaltattak 152 frtra becsüllettek.
Ennek kűvttketllban tt 18B1..XL. t 89. §-áhot képelj jeihivsinak tnindtsok, a lefoglalt ingósjtgpkhoz igényt válntk ényeaithelni, missdrjnt tulajdoni igénykt-itOket ezen hirdetmény keltétől számított nap altit — a Ujtpnyni kir. járáabiróaág-t különbeni törfátyte következmények he altit benyuittnj rl nt mulasszák. Kelt LetenyénJ 1H82. évi jqlius hó 10.
' EGYED JÓZSEF, IOÜU 1—1 Kii jbiróaági végrehajtó.
Legnagyobb I HonfoHtiágii nindenkinek sze'meire
nézfé, 037 S—II
Or Whlte-nek egyedül vjaiödi sxemvlisEkr kardt Tranutlltl, fl^tsursílsukackkan ThO
rlngiábsn, mely IB22. óta világhírű. jUjyanes üvegekben'káplistó á I fit Praper lila oyóuyazsrtmfálBé Nagy-Kanizsán.
Csakis Dr. Wlúto Valódi tatmvist ké-ék. Mát ntm. I Lt v 61 k i v oln M 0 k: íj. Ehrhard Tr ui mik. Miután aa Oh valódi Dr. Whité-fé| 1 Mtmviat eddig jqiijidig j ő azblgálatokat tej , kérek (jtövrtk. rijnd.) Scljöpntnatadt IS 7. 18. Wencsell Yiknoa. Továbbá tgy jó baráttól, kin aa OnN tlódi |l)r.Whiié-lé k ssemvizt szintén tfpjiteil, ntklm it ajánl-ttplt;i azért (köv. mtiptnd.^ Springe 27.
év
80. íitmbold özvegy. Továbbá: Kél előtt ettmbeteg|éjgbt azeuvedtom, mtly<
btfe nekem tt 6t vaUdi Wb 11é fél 'inviso segített, pM*a (köv. mtgrend.) uMf.lt 17. 8. 80. | Oknirg.
ol lifl Í
: 1 NM a rf" ÍJ ■ l £ , I Ili H■
| (d Ml\l\i*
ír IjiU
!:* I íi
M 1 § i Ö. * ?
5 COl F ^ |
f^i!
I Hk) ilíill Lvl ! r jl #jsM mmí
UijíiS imnm
A eag
•nviMlI slgrekm taténak, kakál flilwu 8W
•ÜP11* *
IHÍ llM
MeAf v DemUi
Ml Mwu l«tr«
«ttt » ím 94* ion i»i II Árverési hirdetmény.
keeisnei kir. tOrvéayseék, rolói ies*rél kOaUrré tétetik, Jéasefaé Ufón Aim Onamián |an a >imímí M • jár. iráati végreUi'ási 'kaaieeai 413 satkben A f plH Aljft, 0011. krsa. a. felvett ásóknak Osknaadie lmrk illető 88° Ifaetli Merfeae, mégis a' n.-kaníasai vtikv^u A f 1103, 4092, 49311a *,] Ostaatadie lan nevére felvett 979 tyentlt egéae ingatlanok ee 188*2, évi tata* 10-éa délelőtt 9 érakor mint második VaUridibea a n. kenusai 471. ettkv 3602, HM, jirt*. a. együttesen a 2833, 5011, kr«a. alattiak pedig mégis a a. kanizsai ,3301. áatkvvi 2103, 4092 és 4031 ja hrsa. alattiak 1 kttlön-ktUiJn azon megjegyzéssel, .hogy ea ingatlan vagyon a végrebejlaló javára Mkeblezett haszonélvezeti szolgalmi jog terimvei, vagyis ennek a vevfire leendő át saájjáiárol adatik el csen kir. lürvsaék esengeni uloaá le ekkvi K< lyi»égben ineg-isrlandój nyilvános árveréson következő leltélelek Alatt eladatni fog, u.. m.:
1.1 Kikiáltási ár a fenti beosár, azonban cnen il. árverésen a fenik ói lllirt ingatlanuk boasáron alul is elfognak adatni.
Lrverezui kívánók tartoznak aa
l
ingatlant brtz. o tatán 6 10 kr.
k beesárának 101 vagyis 2888 fuw "
fn 7 Irt 3U kr, 3602. ás 8603. hrsa. pl 80 kr. a 6011 brsaq elán 19 frt la 2103 braz. után 9 irt 70 krt a 4092 braz. uinii 13 fn 30 k. is 49)1 a brsa. atán 0 fit 9 oszt késapénabfu v. óvadékktpee pepiiben a kiküldött kesáliea letenni.
8. Vevfl kOtelee a vételért liérom egy«nl*» [részletben, és pedig as eMt aa árverés jogerőre emelkedésétől számítandó egy bónkp alall, a 1-at ugyanazon naptői saátuilantó báróin Itónep alatt, a 3-al ugyanazon lisptól sftáqiitaiidé 6 bónkp alatt, minden egyes vételári réssiet után as érvéréé neplálél Jsaéiiiiiaiiflé 6| kamarai egy Ott a letétek targyál*n kiadott igatságllgyminieieri retidelelUn eléirl módon a nagykanizsai
mint bitói letéti pé utobó n'-t-xli
kir. ad
lefizetni. I •
A piánstpéuz aa l^száiniijtiii
1. yeví kötelese* balépéi il/ipját'nl t fiak ár ,5. Ai árterés joger
ni* árnál
ilie iog
toülsleket a birtók->ll<*n biztosítani. Ve emelkedéskor
vevő ii megtelt ingatlan birtokába lép, en uéliogvu >i megvett ingatlan baszna éa terba
f-zon idfitél, 01 illetik.
6. A. lulajdoijog bekebeleréae esek a vételár ói kamatainak telÍM ieliee'éae atán Iog yevff jiivára íiivatalbó es*k<izőllctni.
Az látruliáaási költségek vevót terhelik.
I 1. i menyiben vevfi m árverési fellé* telek báfwelyikének eleget nem t'-nne, a megy^tt bnga'lsn aa érdekelt f«l«U bárm** lyikéuekJ krrelmére na 18B1. 00. ». er. I8ő.
J a éi leMnebeu vev-ő ve*eé'yéie éa költ»é g<-re bánatpénaének elvesztése m»llett ujabb árverés alá boeeátatni, és esupáii <gy hatái időnek Mi'Uaé«e méltat aa «lubbi becsáron a'al ís ••ládatni fog.
Kid trvsaék, mint tlkvi batóség N. K* ntzaán. Irh2. június 23 án
.4349 s>. Etk. {unius 2f. 1882.
II. Árverési liirdrftmény.
a tiagykaniwai kit. trtyzék mint tkkvi lUléság HÍr/ArM kü/birr'* tétetik, mi*aerint ia tíagvk <nizsai takarAkpénatár tégrebsiia-tónak Kálinles Ferenea és neje, Pribék Kmi *?np»tu«'ki lakosok végrehajtást szenvedők "llriii vfgrcbajtási ügyében a saepetneki 861. se. i tkkben f 142 ée t64 e brea alatt felvett s tartozékaival egy fltt 484 fiira becsült egé»a ingatlanok, — ugy a saepetneki 294 •a. tkkben f 411 hree. alatt felvett váltság küteles s tartozékkal egy Ült 181 ft 60 kfra br c«Uit üi^atlen aa 1M*2. évi jnlins l.ó 27 napién d*lelélii 10 érékor, mint második haieridAtyrii a ssepelneki küzségliá^uAl megtartandó nyilvános érverésen kővetkező fel-lételak alatt eladatni fonnak u. m.:
<1. kikiéltAfi ár a fentebb kilett txoár; azonban ezen II-ik áivetésen a fenköiUlirt ' ingatlanuk bce»áion alul is elfogoak adatni.
2. Árverezni kívánók tarlósnak aa ingatlan beesárának (Ot vagyis 48 frt 40 kr. illetve 18 fit 15 kr. készpénzben, vegy évadékképee papírban a kiküldött kezéhez letenni.
3. Verő. köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, ée pédíg as elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 16 nap alatt, a másodikat ogTsnasea naptól számítandó 46 nap alall a harmadikat ugyanazon naplót számítandó 90 nap alatt mindén agyas vételári rée'siet után a birfokbalépée napjá iól wsámitaudó 6| kamatokkal egyOU, aa 1881. évben 39425 81 ss. a, ig. min. rendeletben foglalt eljáiáa mellett a iiksnwai kir. adó, — inint biiói letéti pénaiárnál Mealai.
A bái'stpénz ea utolsó részletbe fog besaá mi itatni.
4. Vevő köteles ss épületeket a birT lek belépés napjával tűzkár ellen biztosi'ani.
6. As árverés jogerőre emelkedésekor vevl a megvett ingatlan birtokába lép, eaaélftgve a megvett iagallfia baszna és terkei ea időiéi ft illetik.
4. A tulajdonjog bekeblecáse osak a vételár éa kamatainak teljes lefizetése után teg vevő javéra hivatalból eeakBeoltatni
As étrabáfási kdilségek vevőt térbelik.
7- A »ennyibea ve»é as árveréei főtételek bármely jjkének «Jeget aem tenne, a megvett íng*'l*i« ee éfdekelt felek bértnely íké-aek kérelmi e a polg. tkrdets 409 | értei-■ibet vevő• veasé'yért ée költségére liánul-p*>eHasfc e*vesel<se mellett ejabb árverés alá Ueeésietai, éa cennén «cy baiáttdőnek kitti' eéM mellett as előbbi beesáfon alul ís eladatni fog.
Jlagy Kairót sári, a kir. trvsaék mini tkkvi. hróeág&ak 1812. évi. Jssúm 80 nap-1071 l-l
xxocxxxxxxa»cxxxxxixxxx
ieséré eAfceét-
•ujhéhn hitÜHtdwn <it «/«4 dif $ erenv déunklmfB^ a aemáon klilUdim a Lssoiper fsr fyUwéstt
uí walmttm $ a sumer áVa^péf gyári' 1
tro^iiiü/jroiiy éj; usltcrclíi gíizcse|ilóüiipcéit
valamint a 8. LU|hely. Ada, Ztfa E|sri2sg. Rlmaftiombal ea a 8zécaenyl k.állításokon slaé dijakkal kltgafatelt
szabad, jár^tuy kfplö^épi'k tisfeli^ó és z?ákott készülékktíl.
KFOLCZ ÉREM BUDAI
-n ; ill , <048 s-8
Rákóczy
kebsrOviz,
1070 3
aSK-küír^mSt
vezórflgynöke iiiöuyar, opstráki ootvli fntiiczia, BudA^I,
v»g|slaMx*e ■ tétsWeyálsg ilMstiymi s bu-irj«r t-rw akedéfnU slúlBedssssWe, 4r. tWa*\ Hmss altai HiUitis, ér. Bssdv taesr ÜU) Fárisáse. étf TSsUesas iseer alul usáeki Sa tm snwt üOfaMlvsk átUl kivslá litUsa-tartat ma fsfwia MlMeea ss wsássltd Mnu héatslml é» Msslssi eskisfégiúl lsg>ikefss»»u» *U»linaitóíiii > igy ■isrfsa más 'viseá »sastt adat ylijlil álvilése ajáű(tstik Kapható minin ffimnmtérhm it émémp* ktrt$ktdi»i*m, mmdif frúl
ajdmUn legnagyobb éé quj/kirtrifmu ruÁtlírtfl, !fir di/mu Idtolfatf
aijicrikui nániet uiesdgkzdtsági gépgyárakiiufc!
ailál-ut 25* MZ. „Köztelek,
itt UgujaUt 'ét léosiilai dabb btrhüíM i<írrituy<icpl&gfj>ei(\ tiiitüőiéi ifáko'ó kéttnlflkkrt, ioWibki ki*jbb eifplóyheá kén vagy \1~2[ IderejU járgliny 4ialma ét tdretf •|j
4 untot PHHPHHHVHPHHHH. HHPHPHHPHHH
[ r át óval, vagy a ué'kkl, tittiitó- it vdlmxt'i tokd't, 7'rirlrr kovknlyl bi^kőny- ét ^abndíatttó, valatjifnt a m^ágoidatág ttak
JábaÁ wigé mindm tgyib áilMd uétkwlB yrjmt li légolciúLb dryk éli kid utó /tVfftlsk énlátt. I ■ ÁbrAzoh arjagyiákék kenuira tn^ysn éa bérmentve
Ixxxxxxxxxxxxxxx xi».xx^xi^x^xxaxxxxxxxxx>oiixxxxx^

I
■8*
§
i
1880ik évben 80.000 pnláck, Iffl ik
évbe ii 5
295.000 pnlttck lett eNzál li I va.
A mohai A
haiáik egyik legnrénMavdÚHabb
kiváló fig
savaáiynvize
)lgálatot tenz fAler az (jbiéflzté'H /avaroknál 8 a gyomornak az ideg-bántalmain alapmó hamilmn. Állalálian a vizmind ay.on l kóroknál yelmH érilcnu*!, nirly^kln-n a s/-i*rvi élet támogatása p» m idt^gn-nd-
szer iiiüUödéMtjpiek íöifloko/ftsa kivánato.s.
Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek ftrjvend,
Fris tölMsbeh mindenkor kapható
ÉDESKUTTL.
m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszóbéttérén.
Úgyszintén minden gyógyszertárban^ föszerkereskedésben és vendéglőkben.
| 1880-lk"évbenr80.000 pnúek, IH8I-ik évben gBflí.OOO paUck lett eii Jállltrm.
1


GUTJAHR és MÜLLER
1021 10 30 . í ; IlUDA|™r|:N. I . I / t
Klftd hu<li>pfhil Trleur, ro*ti»lfjnc/nA* KazditH^gl g^pgyáii (eie óit BR0GLE J éá MOuIr) a MargltbM közc-léber, ajánljék ^olí|| saerk|»enT^aJavított g)áJttninyukat mint:
iTr avmiud.aigaiái
márn:' J^rgtwy - CtémgépH ~ Ml t otidk I áeiiírra JuorrMdJt, tetkavijjik. rmtdk; ^K^töiiietiessógek malj mók B/ámára t [ tjílamatmdk. dóit t'ieurhéug»rtk\ Ö Mai ostUtíitd áewj euva. koptatógépek. > jjurii wil'iixtógépek, Terujeá,1 Dtlaefierfík, Malom alkatréaxak: 7'ran|niiii#idA% SitjÚrtktk*
RoatalaMajtak: . Cléplögéproitdk, iitlkíugtr ttridk'l , hivtotó Uinéitk. ' itfipplii- 'rmre-k tilt.
ArJeoyiél'Oli Hvánalrá lagykn éa Mrmeat«o. Óyári rakiár ée k^pnriselfség 9a||r-láaplvaá4 Nessasané O. urnái.
Jlesterséges ásványvizcL
K^lctbeiiGlefíhniiII, SeUei>l,Knr)Hl)ndi, Mlitieubadl^BIHiil.EniiHi;
500 AFfANYAT.
' laeiak jaiaiak, a ki; Kijtbé logvlio
bauiiálala utált uj^ajj fogfájást vag) siáj . MatIkap. IMI 30-52
ti vü« Iftru 3G jkr.
láOTIIi: J. U. {kiérd. Mődliiig Hí-cw njelktt
Valódi nitiir^égbon kshibató Nagy Kskissán PrágoJ 11; é I a ur gyógy szór lárábajn és miiulou nágyéblj g)|óflfBsertárbatt. kPaatarer-sságbanra}nden fiagvolb fUaaerkere»k«usben.
udvari sslllitó Kotbo villában.
As elsd érőmmel kitüntetve, a aakt-eger szegi gaadaagi kiállilé-egyesaletállal I8HÜ Az első éremnél kitlntetve Széosénj ben. Nógrá|lniegyében jánius 4 én.
A mélyen danteit gazdák, molnárok, kereskedők ée gépészek boosos figyelmébe.
Van k^ereeeséa tadatni, bogy bór gyáramban gyártott
gép- és timbőr-szijak,
valamint
forra»zloU
ffrpliajló-szijai
minden aJsi|baa nálaui a legjatányosabb árak Bellejt a legjobb minóeégért való hfweséggél kapliaték.
A míg egyitWt ez általam gváriott saijak ainaiége aa augul ás egyéb kai-fbldi basoijgy án mái.) iu al a ver»en) l kiállja éa aálig másrészt aa árak ia tetemesen oicMÍbbak a ktllföldon gyártouak-uál s igy liizton remélem, bogy
haial g^rtmányom ja mélyen tisztelt gezdák, molnárok, ke leekedók gépészek által ágyelemre íeg méltBiiatnjj]
S>íbm* b«*cs«« esegradeláséfi esedezik Líráié litzleluiiel
kraiiKZ Jóxaef fia
iüfll II-IÜ kii(jár HttcsdilMa. j
I árjegyzékek kívánatra bérmentve k$ detnek. « |
Blaaaylalok: T. frais Jduef fia inunk Maradi
A afcgosimf ReejMlr finn ur ulti (AsankM «ami» OmOImUi fomtitctl l»m>És^i> Ur^r.
Ílriti U«inil*íi jsüa ■■■eifc I|S<>«I— méieUlt^ a - i oii rfUtS tkf«k zÁtaak, Imii whl fciólU i rfák éiieytfcee. Wnla l^neiiS Iwtjck nul Mftr t* lel-fct-n éüík, »]wij4k ■ In In rllrtt I A 4í Sm»-kt-iuJuáM amlMM. il| mrti iinn a Ijfultftk M MÜlil klt&LÚ gjkftwin • frati —I—
lijjahlft á« VfJiifcM »jitUr.i_niu
tortok
>.imiiwi) tmi jnlio* m Se f Fink Afstlse thntni 7\ AVomt Jóurf fia untak HartsaS, Vm MHffiiH Osasfc eier.nfl mtm koNam si whlertl nÚtta adni, arimHei m gtfW^ak Ülje* m»f«li(«iliMm»t btér-
I* di útiak ás M
áUfkMltaJ
■ lönrWa^fCioi | tíril Hűlj
tálam Mt Hifi
Asséf víHMBIÍ
iawahiá. ¥|
Kitsa mémaajk aouil la lukibb •Jli miviiiifdU akkor, ka nUail ualMulUan
Ufat akkor, h ■■mkll mit
a MH .11 kfllftUdl kteduiU
Sfisa styl|l
faak *__
tjulaak *• dUhaWnak. ]| ]
I ühi UiiMtaal, kin Jnlk jcmci Oseél |m MmT>I|H> I Kall Ka0|im»ml>an iSeee^ymJ tSSú. 4aaa h> . tliki«tp(t*l BOhm 0 S k
gls« alialrfnH siiSí Matt
j 71 XrstU JitMf fim uraali AíatwomH.
i A kSUM Mk reiulUlí tmaliS aapakkal mt ♦azr»k aUfcurk eegyea )sl lawllsak, eay h*sjr mle 4«uLlnfk mmn m*ram ^Salsat
JAvfin aiflM^aSMMl nlali l.irra»HjU«iJ»kUo <Mi< éSI fogom mmmI Ss nspae SmeSafc, kagy p«Sa Uasl iiliMfl Oaaak ol> kMalsa ikiitH
Kell asuney, (Vaa«*>«. ka tü aw Mt.
tirttslttls! Nsgy Sáaásr ». k. ÍBldWitA"*
Flraklái iBm MealisÉe Esesl Aielf ívsrtye >i •ispíssuysres Sraál a* EH vés Isrea a iisummi
:«xxxxxxxxxxxx^
Távírda Allomáa f)
Na pun kii t BHffccr poHUkOMekfdél.
'l^©!©© kiénforráus
Turnád-Topllran, HorvátoraaAgbaii.
lírrn n iMngynr éa Siari^ryiraaAg határainba kOaol kiea viJékti ereiliiiénydáll liaaanAUUit ny-i ít oiindonnomil ÜOat
fok vp liíTfm mi
vAny éa' Iflt
üldiil fa Ini^l ftilytt gy
nlttdrn ffjtb ásvsejvlsst eifteeésiásrv s <i*K|<4iit> A inisttrtfgM n(v»ejr\b«k slésVti olcsóság tiiitiiliiikoi Isi sas ssssSsv tartslanik Utasításokkal bérmontefeen akdlgálnok
Hölle, Pietzsch, Fleisc
1071 8-4 j'1'o/.HgO Hulok
Ündapral, rsém8rl< Vidéki mtybié'ítok ftoulotan tuti
djtlu»ri<»«L azertet kéultlsa wrtalcm. romoibatlanaág. kelI-n.
imann és Társuk
éa UQIbnféÜ
Tiiválsága i roiiokailél 4
ilaé|
Vfápju inindi (j kolönfllrdpk
^ dégli) éa ká
K) tWll;
ni ICL Niém,
söütmto.
lotnuo
JAlla4dó Adoir
un* y
efebajokiiftl, Hu oh) Ionoknál || fn klogbé>nul&8o)l uAI. y
ilth 0
I, iiuc ulttlfc légit ll<
ok utáni uMdánokttáU ttyphllh
bilrlt6l<*grtég*}inél ugy eaitiMn a léiekftéis 6e aa okliok kuumfé!ö botinál W f<«rrée lul fika éft'íl caáktornyai vpeuti álloniáatéli í1,, Krettla éa Kap-. ZA^rulijiól pl«l»g 7 dra. OaáUlkirttya éa Toplicaa. va
Itt mini Zjági u i éa Tupliczaj kOaÖtt táraaalimalk k&alok«*dnak Ai orre vfljnaAk(x<> manelrondoí a kQlA^ifélo álli*knáaokná) és Xlgtál hz tgi irodában niegtokintlletők.
E^njcivjty minden álloi|káanál Hulön kq^ik ia állanak römM keiéiről
Kgés^sé|«i égalj, gyOnibrü Wr jetlolmoa í Öltöt vények éa elaggd uí kényolcmmojí;bnreitdtixeifc lovábbá Uraas é
tiprcaol
(ibrczoilán éa <j|ommU kidakkáll ugy sainháit, 8 vön-é|iia aaánioa Ufókkal, nagv gviigytorom két aongorá-
vftl |6a ijköjlca ItJkÖny vtáiTivl, napotikUt kétaton baugvoraony íuvéblút
. éa lánoavigálmakkaU gyógyaaortár. | Orvodij utaaitinokat 'ad l)r. Potlor
Nyomatott IteM Fülöp iaptalajdoBoasál, NhT
57. 8/ain.
'Kiadóhivatal. Fjaehel Fütty könyvkereskedése. Újvárosház tilosa. ft 18 saáui
jRiíMtz«teat Arttk i feéea évre 8 irt. Fél évre 4 M Nagyfclévro I írt,
HtnUimányaÉ: $ basibos petit sor egyszer « kr- töbisnöri hirdetésuél 5 kr. Bé [1hM kr.
Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán!, julius 19-én.
IX. év|blyam.
MEGYEI 6a HELiYI ÉRDEKŰ A Xn la megyei Gazdasági Egyesület i|s a
j—1 Szeretetházat minden
gyében."
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER
Jt
PöLITÍICjAl W KpZGA^lpAS Zalám egyei UgyvcdogyI
n n ; m
szeroAn (fél íven; és szombaton (egész íven.)
Iifi
Hr.«fka»at01 Iroda. Dtízalai takarékpénztár épület 10. aa. bkkárbaljiaég. Hova ja lap neHemi részéi illető közlemények | küldnndők. BárSieetetlen letelek eett ismert kesékből fogadtatnia el: Késiratok viseSa o#si küldetnek.
Á ayllttér: Petikkora 10 kr.
4.GI LAR
t hivatalos ko/Jőnye.
me-
j (H. M) Magyarország nevelée-Uvyo örvendetes lendületnek: indult. £kt jólelkiiampreitel azok seui tugad-bltják, kik állandó viazonyainkkel megelégedve uincienek 6a folyton panaszkodnak. mért a külöuíSéle pártok lapjai majdnem egyhangúlag csak dicsérő szavakat találnak közölj tiltási miniszterünk intézkedésére, azjou valóban ínradhatlan buzgalomra^ melylyel oktatásttg)ttnk minden terén a cr.ólszerU javításokat behozni iparkodik, s minőig uj és uj módo-kak é» esz közöket talál, hogy az egyik vagy másik ágazatnak uj lendületet adjon.
De tudvalevő dolog az, bogy éppen az oktatáaügyi tér az, a hol a társadalomnak i észvététől sok függ, a jiol a társad alom eaját művelődésének és haladáaának gátot vet, ha a közműveltaég előmozdítását czélzó iimkedéeektől távol áll, az ezt elősegítő munkából magit kivonja, mert a társadalomnak e téren az államkormány nyal szemben nemcsak megóv in dó 'jogai, hanem szent kötelességei vannak és a taiiflgy bizonyos ágai Valóban csak a társadalom hathajók közreműködése mellett virágoznak fel, sőt vannak olyan ágak, melyek 'ápolása és fejlesztése eg yenedet* á társadalomból várhatók, mert fiaasty/it első sorban csakis ez látja. Azfcn intézetekhez, melyeket atársa-(luIhmijak kötelessége felállítani, s melyeit a túzaadulinut sok hajtól óvják] még, mert sok embeit mentenek meg a tárra dalotu Brémára, tartóz-núlí a szeretethézak is, melyre időköziiként nem szünfink ineg t. olvas <inkat figyelmeztetni, mert ezek fflilllit/iaa valóban szent és elodáz-an kötelessége a társadalomnak, vobb szentebb, mint állatvédő eg\V etileteké, met t senkisem fogja az flti ier-véd e'met az állatvédelemmel szemben másodrangú * kötelességnek
hat n adj
ismerni. Májutlt például kSvajozbjXn türmészetazörülog teszik még a czi-vilizáczió útját, ott számosak á szegény- éa sterotetházak, mert drágának tartanak minden ! ember életet, ott srép elterjedésnek örvendenek immár az állatvéaő-egyesále-tek is. Nem baj, ha ez utóbbiak meghonosítására nálunk is tprekszennk; de nem szabadna elfeledni e mellett, hogy 20000- hülye gyermek mellett, kiket a monityire lehet a társadalomnak számára meg kellene menteni,van aok, igen sok anyátlan, apátlan ejha-gvotfállapotban levő Árva, vagy pedig anyja apja daczára Árva, elhagyott, szerencsétlen gyermek, luk nevelés nélkül felnövekedve, nyűgei lesznek a társadalomnak, sokszor, sőt a legtöbb esetben orkölcsteleni útra télinek s a társadalomra nézve veszedelmesek is lesznek, meglökik] a börtönöket éa iegybárakat, a honnan riitkiább esetekben szoktak javulva kikért) 1 ni, mert nem akkor neve!tettoki mikor még fogékonynak voltok a jóra
A társadalomnak sége ellen ; nálunk kevés lehet a panasz, legfeljebb ellen, hogy áldozatait njem! miádig azon oltárokra teszi le; aj llonnaii valódi üdvöt cserél be értei
Egyáltalán sok bajunk | miatt hiába panaszkodunk és •opánkpdlinal mert igen sok böjtink neun fog iliogi szűnni addig, mig be nemi IlugtiiK ezen bajok forrásait. Igy | nevelési ügyi szerveketünkben nagy j Hézag a szegény • nejvei és, nemoatipan csak azért, mert [ miden fölneyelittel egy munkás haáznoa lagot adunk al társadalomnak, hanem és különöse n azért, mert minden fel némluevelttifl szaporítjuk azon elemet, meljyneld lakhelye időközönként a börtön szekojt lenni.
8 miután a társadalom intézményei közölt az egyik a másikat bizonyon tekintetben kiegészíti, a mint hogy teljen azeWezemenj az egyes részeknek meg köH^iolfelni egymáa-
nak, úgy n
ár ai
ujabb bühet'ő
iihumaniataus, mely; r vényünké) átlengi,
s melyre t örtöaijendszerünU is. alapit váj van szükségessé töspil hogy más öldalrSl arról gondolkodjunk* rJadalomnnlt mentül! I tévedjen ddéig, mi
tá agja
miszerint kövesebb utáni]* bpijtön sunk oda! sadailpm (ír ml hassunk, hasznossá De a
oltnje a jota. iák' itldozatkész-* Ma^yarprázagon
ftvetkezik, tízért has ársajUlmilug, hogjy a tárj inden tagjának alkalmat miazerint az egéizfe nézve tehesse magát, i helyett, hogy mlndenüti egy czél f 16 cUnoentrá|ná erejét a tái Hidalosu ; éllllozatkészságét elíeí csérli és!bizton erkölcsi garantiáka't nyújtó ma adapió iuiézménycket ke vesot állít
A hol a éidvelónról v^n szó, olt azonnali' eredményt legkevésbé sem lehet várni. Ikt bolső érdek; szükjé gea, hogy a közönség éretté lelkesül liessen. A belsői érdek pedig adoUg, meg- és á lértfséből szánna/hátik, a mely általInowá csak akkori válha tik, hogy általánossá vált azon; ije látás, mis: eript| a nevelés és oktat|áaj életsr ükéé| ;let erkiölcsi, i lint I Ebije i a hogy is s ;épi
i a társadalomnak mind anyagi szem,pontból tekintetben pedig nkflr-j alk a dolgiti hizonvj mé(j( hátjril vágvunk. Nen hiányzik: aok eaetlx n ns[érdek, de úánysik a legtöbb; e letb en az értelem.
Máa orizágokban o y intézet minit a Balaton-füredi izeretotl áz vailáudoklat íelyét képezi a ht|vjiu itáraadalpiD minden rangt Iemberei járnak,] logy meggyőződjenek, ntj lean az elllagyott gyér innkekljől, érdfklőqnpk későbbi Borink irunt. Aa egyik mépill polgár talán nzegvik* maaiík íi'n mudához is vet zl mllnie-lyóbe, s irtll liogy derék embert képeztet tovább belőle aioiu-azalnnon melvet ipáll az intézetben kiiuott* ieiek olyan dplgok,nie* tu'k éa! mi azon iájé-i müveit-lolgokban
már t min
Nálunk lyek kevé aeni bám nin kjozatlaoslg jeitlk léin
„Zala44 tárezójas
Róma etnographiai viszonyai az ókorban.
— Taniilmsny. -
íia: KOZÁRY JÓZSEF.' I
| (Folytatás.)
rA rab«olga kelet kötésének a aaületéei médair kivöl (fkát aok neme volt, mert saját Mlue miatt is sssá lehetett bárki, ka pl. a liijelezfik eladták fit. Továbbá a kitett gyermekek ie rabeaolgák lettek.
I A.túrvény nevében kitett gyermekei, valamint minden rebsaolgát dolognak tekintetté^, nem pedig ésetnélynok, vagy em-bonfkH> jv,'
i A rsbsaolga, tnai másoknak tulajdona, a polgári életben senki által sem képvisel* tatéi; törvény elfftj minjt tana,- vagy vádié 181 éeta lépbewlt.a";: Ha rajta sérelem tSr-téntj árért is owk gaadája érezhette magát iae|Sértettnek; végrendeletet nem tebetkU. A Sebsaolgának tütvéilyes házassága nem fvíii s igy ka gyermeke ssflletett, ea sem ▼•Itl m ové, A rabszolgát ura kénye ssorínt Kiije, mSgfeeaitkette stb.
A rebs*r»%áket lengeti rablék, vagy k«'áek«dAli liozték a Vlsárrs, kik én oljr á/s'.osan ezeríZfékj mint as ujaobkori iu./^oíjjs kotoskedéb. Pelos volt a ftvásár-térJkoi sa istenség oltalma alatt aarek adat takjel aaponkínt. Legdrágábbak voltak a fsl-lalsii frigiaíak, ugy, hogy egy-egy csinosabb na'étaei ssaaoay ára 2HÚ0 Urára is felrúgott, kivált még fiatalabb voU.
Esek a vá»ártéren kalitkákban m^gkO-tOafe tartattak. Homlokukon irés volt, mely ss Hdilisek paranesolaljábél Jé és rosa ta-la]4Ba*égaíkat foglalta magában. aImpediii P"Ím , viadal manna, inscripU vikitas0', meséje rg^ helyeu róluk Seneoa.
kiissi Vfsám IS. L ■ Mái
i jtgthi KM. L
! ----U-L -' t< f*
Áruk kttlUnfélo kürOlmdnyok lerlnt változott. Egy orvosnak ára 00, egy írónak 60, a 10 éviiéi fiatalabb- bsrjltnek éti, as idősebbnek 50 arany pénz voln')
A bárnál minden dolgot ja rabsnalgák végeitek. Oki voltak a ftMdriiiyel/ik, páxzio-roíc, erakáosokt borbélyok, fitraSsek; isabók, vargák stb.. Kéuielyeket a ka|iulioa linótól-tak, liogy sa idegenek érkeaéeét ugatással jelentsék ; mások, mint él5 órák] aa ór^t kiáltották ; ismét másokat a malomba ffgták, bogy a gabonát őrüljék, hogy azonban éhségüket véleÚontH még csak! egy marok liszttel se esilapithassák, nyakuk k0ré;nokik széles táblát kötöttek. Némely rabszolgák tanítottak, máiok aenéltek, soaan pedig a kéjeSgés Irgiürtelmesebb fiijainak kielégítésére szolgáltak.
Nagy beeftbon tartották a j rabszolgákat, mert a jé erőben lövő naponkiot 25 ffillért hozott be urának: holott 6 osak 201 liter gabonát, 26 liter bort kapott linvoiikint; de a bor ia nagyon gtarlé lu|ielett, mert eczelből, édee vízből és romlott tangori vízből készült.
A bánásmód, melyben fésaoaUl|ak, a legetuberiolouebb éa lefgysláaatoeabbj volt, mit amber osak kigondolni kénes lohotott. Seneoa fiatal gyermekeket említ, kilq a lakoma végével uiár kUlOn szobákban Várták a rajtuk elkiTveteudő ÍOrtelmeseégeket. Pli* nius és Quinálsnus elmondják, luüy fnrfso-gosan s minő! füvekkel késlelteUék aal érettséget azok kÓrUl, kik ^iljss kéblgésr« vol-j tak szánva.") Dionosius aat állit|a, liogy a hölgyek meatelen rabszolgákat ia tartottak magok körül. Lehel, bogy Juveaalia satvrája ia erre vouatkoaik, midőn ázt rndndjá: ^Sunt, quaa eunuobi imbeüee ae mollia sem per os-cula dolecUnt; — — — derntíat illa oum domine o|a>M)
A seoalas oonsallnm áilai^ianuntj Ali-
Í;usatus korákaa aat batároata, ihegyba va-amely rsbesolga egy polgárt meggyilkolna,
"J JasUiíUiitii BJO L
^ Pltfitts XVI JUJ, XXL SS. Qkietttlsnas II. IS. v. li
•*) isvsa, Set/r Hk. VI SSS.
_

ne miik mi
bUniljdj *iiea. jCésfius, hires jogt
hhl)b|elte
hásron | A kei esnpán skturnáliák mét mindé
embert érdeke toiabb, mint melyet a n lgyi-iskoluügvi i mi !)'■
Iimiem társai is
tét tat' hogy néhány
vadretettj i ^aaságjalanságot elé
io y bélőle sz egészrí
yétlenség e folytono{s j láncfolntá k egyster sssjtadt djibzódásai alatt) d s elpbbi forgalom
rabasélgati/ k kénytelenek volts c | átengedni.
magbkst b inni lett niB| kiket ágyé száminál an ^Itöaieték ityoúkor lii ;yos Irol ininilíii ranoeétlon Battnáltail f slm olég llelyréütiOi
osspou^ás rosaa csak
irdmi jermészotü ga dáiknak. E
, A b< sa
flfki a fél g azaz a lelt JiiO [boll IÜ rabszol tátik.**)
. H
íték saáma szemünkig qele'e, ino dfk veeatek1 uupáu 4 35090 drU
söBtorciusl
Egy
hegy a ra liftnek, de ahbél kels revenoék saabad em
m Ti «ji
a hölgyek stessély i( ineaztoleii testtel iHll s (mindéi ipero s volt
lodósokélyebb ri l>sadlgának karja nmilit tikkor Is, |i
vagyliölelevenitsni Iti I lilinyatlásnsk ind i lüfdmivolési osak a rapsaolgákai, mid
bs^aélők a ba^mo| urmákl silylbninánf a mrg|nidvaléfnél a, q ökör és 4 sdaiiiár llivánj-
ot oiijtárgyak." Gato olájflfa korihoz
•sieei,
IJi
Egyiknek körül, kei
f^ggol a toripésset lliibáit kor 4s ki[ ilj saépségeL lajlk' kösé so-ift azt jnondj-a rsjbesolf
ilö esaköaök vsgy
mind halállal idDs is aszal sínben ojlen kipótolja bírám lik.*4)
ideg t| i. a Inautám isj iw jutott. A
itl is t lrtékl
llloltak nagy volt dolga Aa urnOuea ;ébon, íiuolyf
hbá
■ SEO*
[ éa melléi nem birt a
mljl nagy volt e I aSererésétl*.
E VMotiius és Plinitis olvasiaánál i^lilL Glaudius liidlrlus mrent íiJ panasskodik, hegy a ttlmér}-édsk miatt a polgánl|áborakbaa 60 rabszolgát, 6600 Mr pkröl dróbb marhát éi liOO Imiilié Mázhat osak bátra") iz wtt valaki aat indítványozta, )S* algák különös Ollöáetst [viselr es kinnmar átlátták 1 yessáhrt ni kt Bnlk, ha igy a rapskolgUi ésaj> zt [hegy mily keveeln yaüjiak, a Úoiolf.**)
iaa. XIV. 41 s kfl*. m ruitfcs X. XI. Sdite sinsi! la ásg. IS. Pllajui Ds olsinsstia I. Iái
xxxin. 10.
prodjukálnak, ml kór aküflejég van rcé, hogy hallaaaák magtMaí
Az ily dolgok imnv nély érdek kel kell viaoltutuj az egiísz társadalomnak, akkor a lelkesé 16a nem pilláméiig tartó szalmaitlz! hanem tartós és mindent keresztül vinni tudó. mert keresztül fvínhi | in ró. 8ajtónknak pedig ktlldnuaoQ | egb jó nagy rf-szo | a Misi SltaraboncK a lábairól, vagy az amerika1} bénszji lőttek fogairól jhaaéhos loiralokat líd adni éa gyönyörködteti jjlvniióii a hajme resztő dolgok kifjjstéflíébtii: valamely foniósabb hirnék tofzep a balatonfüredi szeretet líáznak lm mutatásához elég htrom sor. MAzért közönyös is közönségünk az :óly kwlések iránt, nielyek megkiyánják, htgy fölöttük gonidolkozr.ék, lés AtUgi j t rajtuk, ér-dek feszítőt, idngrázót ki án, a a a aj tó egyj rész * jobb belátásai pl lenére szolgál is ilyenekkel. Él eW.szokták ne-vezni érdekesnek. Én pjjdíg amondó vagyok, hogy a aaj'éiiu* aokkal na meáebb feladaui yannjj számosai ezt ; feli nem épden csak nn|)ér/.t|m|'B kélrebb érteiméhen.
, s ha nnp-rtik -akkor a szó cso-
Három találkozás
Kradéti tud A közel jöJőben I
létrijönai, melyek! raindef yik
és
érdékkei bír búzánk bel szottyaira nésv<s r£s ha most töijténnéneki jimidői t politika ifBfigyelmét aa e| yptj magára, — akkor talán néménk elibe.
I As első találaosás fe légos királyunk és I. Vilmos néijn-t császár löst fog megtilt ténai és pedig o [he 20 síi J Kchlbou.
Bár a hlségmet mínii steri nvnpy-po tikai espsoitásokjfiem ibgj^ báij a teiv szőri it a t|ilál
Iro
találkozás fog kisebb nagyobb külpolitikai vii I ilálkoaások néni összes eumpsj tini kéitloN vonja DH| robb kösOnynyel
k kisérni, 4- * Icozái meni le«a Women|lun|októl, — mi még
aÓgy k kft felség kSsivs*
k meg fog tör-
minden politikai ia liinni nkai juk lanli politikai esáiévoseré tépjd
lg*z, a lelleá baiátsák, ss ŐasintS von asléni Tmraa ös*ii»la két urilkndél, migmáa-részről Vilmos oápsár á,'"fl,,n évben lelke-res) Gasteint a I nos osstrájt nysrslót és alig
setné elmulssstani jelaéges barátja meg' avatását. A német peásaár nagyon udva-m ember ée még mai is ssereti a szép asz-áaoáy kezét megosókelai, mhft aat tavaly is ujtte Erzsébet királyiővel; mert Sk tagad-bálján, hogy feleégea királynőnk bájakban jilndükio izép asszonti
Másrészről, ha VpsOk, liogy a török Unltán a köselmultbu a német eeásaáii a medssidi rnd legfelsOb fokával tüntette i ki m j-Övídeseé erre pompáé, telivér arab párf-átj küldötf neki — éa Ismét másrészről ugyan j szultán Sa osztrák Máesárt legközelebb egy agy rendjellel szándékozik kitüntetni, —
Í' jig hisszük, hogy ajkét uralkodó eonversa-injába ne csússzon ae valami nl:isu politi-üi meghesaélés ia |
Hogyiidl megtörtjénjék, a szultán érde li!éaen van, akr váiiölyeatetve látja javait Isa iangolokytáiiiadá«s{ miatt, mely alatt Ale-xaedria nemcsak hogy sokat tsenvedett, sőt iGlséletesen összebotnbartatutt. Kem bocsátkozunk itt tiélyebb okoskodásokba, majd ha a találkozás megtörténi p« annak lesz politikai mmla is, akkor njbélj hozzászólunk.
Ennél azonban sokkal érdekeeebb lesa n aiásodik találkozás Bismarck berezeg és TSafFo gióí között. Haj valaki itt ia aat marná alítani, hogy e taíáltpaáensk nem lesz poli-tjkii oldala, annak aMretnénk a szeme aöaé nézni.
A német kanoélwrt ás as osstrák mi-, liisáterelnököt bizony psak á politika véseti (jgymáshos; ss alkalom is igen kedvező: Bismarck évsnkint vsadsge Qasteinnak ée a kéj diplomata uAlkmksa is itt less.
Természetes, eáeaet sem fogja máepo-litíkai motívum idtjvmotni, mint éppen as sgmotni kérdés, ds] ezenkívül a német osz IrMk -politlkai visaony ia. Ami ea utóbbit illeti, tudjuk, hogy mit eredményezett az, midőn Andiáaey grólkljlügyér találkozott ugyan-ésA Gasteinban a német kaneellárral, a kuioe lár imeglátogalts| Hécst>U Lobel, bogy Tasffe gróf is kifofna|eal eszközölni, ámde Sajmég csak kárdéíiargys. Peisse, nagy ár-oeáiei •zefeane exáljal | magának a gróf, ka Bismarckot politikai tjgy hozná aa osatiák ISiárosbal
Szerintünk azónlían, inkább szereljük 'iihini, liiigy aa urak iiz egyplomi kérdéssel h inbbeu is a spanVol kérdéssel fognak fog-lalkesni. |
J Bpaityolorssági nyilvánosan követeli, bofty iiniíyliutalomijak ismertsasék al, kttlö-jiöíen mokt foiciiozm aa ügyet nagyon; mert Szlegyptomi kérdéfl tárgyaié oongreesausban iiiipt nagyhatalom akar helyet foglalni. Igaz, knánsága kissé neliésfágekkal fog eljárni, ilej kiváu*ága teljMlésit — úgyszólván — jiiaton várhatja í mmtliitgy indokai alapoeak ^Ijogosak. Angliát osijkis kereskedelmi Üsz
Egy afiika egystéiüjj OsTfgy aswopy eg\j mrzei lakkal rg» Üt 4<H> iah»z«ilgái adö't át fiáiiak pedig sa öiökkégl nagyobb' részét saját szamára taltétta fijii.r?)
| A rabssolglk száiááilik usgyságát abból is kü'vi-tkozt itheijükL mfigy a nagydbb báláknál egy ilr<ini<noli|l(frt kellett tartani, kinek más munllds iisni volt, csupán Iss, hogy a rabsrtjlgfik U'-relt emlékeee|peii tarlsa.
Gonstanliii efászár i éíjdoleto a rabslol-gáltra vonatkosólsg borzas ilq dolgokat lár fól o'ő Ilink, ki ujalJb turnék Suvilágositva,meg-pasanosolta, boga {a rab* olgát nem svajbad lülakiiszlani, ereibe Iliéig »t taeöpögtetni, lassú tUzjiél perz»elni,jlfiélicztí nijvsgy pedig rot hsqásnak adni áf Htlaral qltj testeiket")
VIII. A réafl IftrrMyhsils mé* dasatal. Vékiések fa rrssdrlrleh.
^Ilogy a imjnii élet ylszbu) ailm annál melysbbfn boplílaiilliasi |s»ki saüksége* aat minél több elomtól lel inteni. Erre néave >gyik leknevezejéeehbr e sktts a löivényho-aáifi kördüméiirew tlwgá ata l mart aa életér-
I L ig;
lobot lekioteni,!: ha égjimáéra vissonyitjuk mint a Ipgikai alöaménj l éakövetkeeményt, vagyis mint okta ée okt jtatclu 8 ha még a köéniondas is jéstünkbe j ilttj: ignoti nulla eu^idoi; pz annvit tenuo 1 hogy bizonyos sm-heiiuek ngjfr bjíonyos ^rv&iVek szüksége-kber
bsIb ; mái szóviil, mind i >z e
lm ennélfogva tből a másik-|uemia ki fog
olyanok a törmnyek IK egvikst ismerjült, eaen i mer i nak mlnöeége l| mint t)t)iise dortlláb •
I A H&mal fgrégibbr|brdényeket 8eztos Panirltil senato j eaedte kéaso egy könyvbe; később sok vél bzáson t ipt i tgyan kereestül
ds jméf is Imára Íjak belé e iö aa IslSQ témaial \ keménj
naa jj nhjanna! >L kit a volt saalUd s Msfgéw
») (födi
liBMi
edéksk, melyek eiMö,oseire mutat
illán

megütött, nem
|mi ml | ha pedig
lüitént utjeglisll ii| valóson bolyon minden jiojnpii nélkül kell eltemetni őt. A vá-( fajban mjudon as • Ipuliultságra és költséges-kejl'-s t^rjesztéwére saébé mesterségek gya* kollánH megiiliatottl Ki ezán'áskor ekéiével a jnosgye kövét kÉTorgalia, as alvilági ie-teaeknek iidatotl tjkrejvol együtt. A mely gyermek apját megkerte, még ha boe>áuatol nwit yo'Íih is töleJ elátkozott lati. 467. éta kiinles^rge lett' a jeenalnsnak, minden tör-•véiiyt megeröeitoni, niil a nagy gyűlésben elébb uiághatáiOatak. I
Titnényeknek nevrftettek, pedig a pát-rictuusok ée pleb^ttsojk állal kösakaraital ■valamely uiagasubU tisztviselő indítványára bmioti haíároiatok.^*)
Voltak olyan' törvények (a, melyek niágüseiitelir-knék íj(sadralatt) nevezteti^k ; mnriWgy xaeiitségniré^ lett volna ásóknak éltuilésái e«ak meflmrébélai is j mig egyéb falta lörvünyl a rajnai'nép eltéiülboiott.
A Vallási coriiuoniáknak ia nagy belo-lylaa vet a törvéiyelre, mert pl. ba aa aogur roesaat jósolíj a törrény el vettet ott.
Senatua consaltum név alatt voltak la* mmtaeek a senattiis végzései. Esek nem voltán ugyan törvények, de lörvény önjével biftak mindaddig, iinigj valamely natároamt törvény el )iom tör alté azokat. Leginkább szj állam igasgatásának (Öbb ág*salaim vo-nmkoatak azok.
Később válaN|tatétt 10 tudományos ftr él (dfcoinviri) kikj taijttltAáuyosván a görög-lurvéuyekot, végre me^saerkeaatotiék aa td töfvéityekot és átallták a seuatusnak moly sat egy végzése által helyben hagyta s aa-u'kn a római nép is egy gyttlé*ben rá saa« VskoH a bogy annál Ünnepély esőbben menjen e saavaaás végjieaj poafifeksa maaimas, aai a ugarok s mmdsn acyasületbeli pap előtt IS tént a megeröailée. ua<án Róma vmIisIo-im nek áldozatokat mulattak be, a törvénye kft pedig 12 éreatéblára vésték s esőket a fórum Ivgsaeuibetinéttb helyén felftlggess-ték.
(Folyt kök.)
Olplsnas LtWr
Lés
auiLia
IÉI^^ÉIM ladake *j IiIMIHI * IM anéar Stjfl- ayétea ^Kt^MüL *H|%*>,ttiW||ÉpNI *a
aofy»4A érdek* mim •b^bsigy agia»*oaek a *m*e>n'ttfoá» k CH *Ml ÜeeBokéfHSéee tt Mtotlolt el kilÜttt-ai^ « hu iM^oAk eoigeistWl. 8|fM|»lw<é| kIMwwdge 4dM p$jj| (iMi sAwnksttákro ée «gj itttwbail, iM|jf tt to^Mbi It A kar-W*íf*Íc taUtkaeá* Ml lakiflt királynak ll at 4*«a U.ittíy k«tet h* M||**it>* <itíír|éfl titr ' f*|»rw"sb*o nf) Hkéhi
A Vn» lwr|ki« tt tdveii fi**-!ak *im rá •aa. kik t »tttl Ipm^AÍ :wk, mér atoeitáol kap-aa utf*. A fc«*-$yt a. királynő fogja eí-kMti1* altebe* A* &*kw ■ bécsi 14
M|Ma*i ikiijik vtyaltaoini iiaian királyi Mk
K*á 1*1 a pnlinbai barátság • birods-teeá ét Oiasasertzág klM seorooebb lest. — Qt»te«i«aág a0k már zagy kataloni éi'al* kalsaat.ai i ii flottával fog operálni Kg* p<enibe».
K károm laláfitoxástól tokai lehet tárni í kfitbUt vár eaonh»a a taogéay •zoitáo.
| Figyen-mmeí t*gjak m ügyeket ki.*érai é§ ainaak ideában ttretoson referálunk rák.
Gorád Sándor.
Politikai szemle
Urálii pata rakk sas tágárai viMmi oda fiat t doigot, begy a teép AJe*Rfld«t t fcdjetHok V*#n jtfbb mini két eter éveí gyö-nyörfl tir«H H«ta remhalmat. D» » menynyire « legutóbb ét kitett hírekből kivehetjük a I aulmakotk talán sikerülni fog iámét nefereáHitoai • rendet Nagyon, irrm^Mtot, kan ot elveszett emb'érérnteH, ii európai IMftaatáa) ak ki valtak téve a esabedaa orrén-teli IrntacMk üMöklétének, kípó'ölni nem kébeoek. Aa Alexundiiái illaté legutóbb ér* ketett táviratokat a következekben repró-dukáljuk: . ,./
áleieaérle bembéilatéaa. Bér-, i^tlB IJiFti^xoo nyiltlko-ta iával tteuoen, bogy A uanria Magyarország é* N asaiortzág legitimnek nyilvánítóitok Angliának Alexandriában falé eljárását, hl'Siet (orráéitól jelenthetem, W>gy Anglia a bombázá* elttt tolt ily nyiladroaatot ée m*n-teantte jegtaian önbi»á«k oijé^t, a köaöe korvnány nem aaólitt elolt föl éa alkalmai ette krrwKilt a bombázásról való nyilat ko-táera. Dilke nyilatkozata tehát, nevezetesen a mi A««trit-Mkgym£i aeégti iUeti, de bi-zopyoysl Ném« toiaiágot illetőleg*, alaptalan.
' A I e z a n d r i a, jul 16. A uteirie-Magyarország ét Oörögorseág kivételével valamennyi állam coapetokat szállít portra. — A rend belyreáliiiátáre tett mlézk-détek hálá sokknak bizonyulnak. — Aa angol csaptjok : toqpKrapotitáea várbalé. A váiot némnly pontján még ntm oltkatlák el a türet.
fK.o n s t a u t in á p o I y, juL 16. A nagyköfeteégi lolmáotok átnynjiváa a portának aa egyttloe jegyzékei, aaon i.yilalko-aattal kiaénfk, bogy takintve a *i«ooyok, iroandy voltál ée a eOrgAioégot, a batalmak kéfnieolfii a Íeltíiy legrövidebb 08 alatt vá-Intxt várnak.
Tiioaat, julitta 10. A .Díana* Uoyd-göa&i ma d. u. 4 óra 16 pereakor 216 utae-eal Alexandriából megrrkoöott.
Alexandria, jul. 17. A Reuter Ogynokeég jelenti d. #. 11-kor: Bejmonr toi'gei nxgy köztéléit kiáltványában tudatja, begy as egyptomi kormány beloagyoaóoével ínag^ia vállalta a rend beiyreáltitáaál; a gjttjfc gaták egyonlévolnek, a foaaiogatékat elfogják. Napnyugta után senkinek temaaa->ad t városból távoznia. Seymour ajánlja továbbá lakottágnak, bogy kikí roudes fogtálkorátáboz lásson.
tábornok Idraakmával s 4000 íJHji téigialngtággai és tenger^eakatonával m^g^rlúaetl, a Oeana'ek a 0»btmri és £1-Ramlel^ erődöket foglalják el
Alexandria, jul. 17. A „Havas ||g)a»k*ég* jelenti: A rendőri fe'flgyoltt czéijábá ée Arabi pa*a esbotólagee lároadá-aának Vieeaaveréae végett kiszállott angol katonaság taáma 3000 fóré megy. A kiszállott ném«t és göiög leng^rétsek tegnap iámét ▼ia«zai értek a hajókra. A ludósiláe határétól tan álliija, hogy *fty egy ptomi ezrtdes adott j»l« aa ablökWa. A tfis igen nagy anyagi károkat okozott;
Netiány szó a polgári egylet érdekéden.
A ki e lapok hasábjait olvasta ét t nagy kanntoaí pMgári egylet feletli polémiát tok inti,- esőn meggy fízödéebea lobét, hogy iU baj i* pe«iig nagy baj lobét, hoinlt aa exé«s építW.áji ügynél ttapáu félreértés léitékeoy* eég az, ami a polémiát előidézi, «-ui>ekfoi/m a kedélyek nyagtaliinságát vonja aiagatlán.
Tény m, mtkép a go'gári egylet Ittlyi* t^ga tovább fan nem, tartható, nem pedig eeokéle iérimébi miall, moly as egyleti; tagak taénsarányával nem áll arányjfán, de kl-linbssi m ódoo épülőt lovéa, ennek át alakítása totiétlen ttükaégse vtft.
A vátatetmány látva oson saüktég na-raaetou Iwiyaaiot mér aa elété években aa á tatok riá«i Woaia {avaetotbt. mely javval ttf bee kajé'üvéot Mtttfétii aa nj fmányi tás folytáa aaoa indoknál fogva, hogy tt tt-snanyrtás kü^atkerébea ae egylet esétotorüb-ben épétbei, kagy ka aa ti utota álttl nyert ttopon balyetbati al épülőiét.
Ae nj ntasa megnyílván, ennek Mytán ot tgy toi kort belyioéfébél ttoaoU torüleS bt lyaü n váiattunány egy oly lerttof birtokába jm, hagy nett tarlfalre aa egytetosá el/
épület Mádkáaái javttoWialta^ aWy épület egy áttol a sainsaüadáaakra it tifkté^o* Imk lytségti fcsleüks feMAoti, 4* igen tmmé sattoa, kogy a vákiaelméayab| ezen eljáráta ttindaaokaok, kik vasénak jélétét ée virág sáaál saivükün btrdenták, etak kedvesen fo-gaduioit, etetlek ts egy sdbbáai bszoUaágot váltatleei, Moly késtieág toladstátl titteki magának n saiakáai alapra aláiráai írét ki kieiéjtoaí a ez által aa egyltt helyiségével k tpetotoioasn ety épületet álÜtoni, mely épület a oaiaielltdáeeknak it mogfelotfioaeen.
Tekintet tel |ax iránt, múcép aa Uy tt-meges öesnojüvaiolokro saáat ép a letek teiél-litáns feltéllenül megkíván tolók, bogy lt» Téezmet teoen lehetőleg a tOz által kevésbbd fenyegetett bolyon áQitkaló is, tekintve ait, mikép as tgy tol mattoai épülete kjöröe-körüj ódon épült és Btewninfoli la| kásáikkal van kürayeavO| így a vosnélynek kitéve van, to* kintve azt, mikép aa nj égéikanásra szánt fhelyiség mind ez aggodalmaktól mentien kéi aleaára nyíló tarkón helyeabeíő el, igen kény* nyen boasáftrbotővé ée natá^i véas essSéry abbéli atntkélát ii veeaély nélkül foganato titható, igy ezen okoknál f%va ís aa épít-kőzést ea ujonaa kárpótlási* nyert telekkel foganatosiini kell.
Mindezekéit osak elismerés illeti, a vá^ laszlmányt s mindazok, akiknek keblük eléf gedotlenséggel telve, vegyék fontolóra as általam oknnndotlakal e aa esek bél vontkö* veik ez létéénél fogva beláthatják, mikép azn> kat etak le aa egylet jól félfogett érdakt veaéreita akkor, midőn oson Jépitkeaéei ügy. bon eljárt, — de külUM ieW. egylet küat gyüléao már balárts^íilt^ al is d&tötte, mi* kép aa épilkesést aa tj telken fippóa ólmj* tani, igy aa, bogy Saon épit kezét nms belyan állitlasték, többé kérdés tárgya eem lehet. Iliédazoknak tel á', akik loll|ét at elégedetlenség ós léllékenység töité eí, hagyjanak fel eszsel éa o helyett iáiímmitva> válatztmány eljáráséi, mfiködjenak a sötös caél elérésére. Ügy lest klen áldáea as egyiattt,
Kuvait | Jánoí\ egyleti tag.

Különfélék.
• (Adomány.) Oelsei Ont*, m a n,n V i I m 0 a kir. ttnáeape nr a nagy-; kaaisaai tűzoltó egylet iparaacsnokának 2E> o. ért. frtot küldött as áuguastus zászló lel-avatási Ünnepély költségeinek fedeaésére; < mely esép tettet, Oroszvjáry Ojula tűzoltó parancsnok ur lapunk diján azzal kos nyilvánosságra, hogv Ontmann Vilmto urnák a bonájnttttott adományért őszinte köszönetit mond. Ennek kapcsán felhívjuk ti küsüoaé-günk figyelmét azüp ünnepélyre késtülő derék tüaoltó-ogyletünkre, mely megérdemli n pártolást.
. — Hymet. Dr. Bentaik Ferenci ügyvédi karunk egyik derék lagja jegyet váltott E p e r j t e y Gizella kitea—enynyal, EnerpMy Sándor 0g^védnek, közéletünk derék ét tevékeny.bajnokának szép ée szellemes leányával. Otsinlén gratulálunk e szép. frigyhez éa kivánjnk, bogy a darák fiatal párt a legnagyobb boldogság• környezze.
— FlgyelmeslelJAk elvsséla* kat lapunk mai seámának közgazdatági rovatára aa ^lami lóteoyéeatéaí juulom dijak kioeztása tárgyában.
— AratAnaaalc kedvtsé idő mellett halad folyton előre. A gazda reményei ezáltal inogvalótnltok, sőt némelyike reményén felül kan bő aratást, moly minőség tekintetében it túlhaladja aa uíoltó érek tormáséi i. Most még gyors .kivételre éa jé árakra van szükség, hogy a sokat nélkülözött gazda termétébŐI jól pénzelve kötséosségainek it eleget ttliesscn ée gondtalannl a jövőbe is nétliessea.
— Hrotuakbél In egyre többen mennek hőseim a fürdőkbe, ki acükségből egészsége helyreállítása tséljából, ki divslbói; tegye a ki teheti, mert nálunk bizony keresve sem találhatni valahol közelben kis jótékony árnyékot .
— Klen fttrdAnk Balaton Püréd egyre néposül. Aa móbb hozzánk küldött kimutatás száriul a füredi vendégek asánu 951. Bgyéb megyei fürdőink iá, mint Siófok, Hévit, Keszthely jól Iá-togai oltok.
— tJyáazhlr. Zolabéri Horvát Mór ee. és kir. kamseás halálának Itírés veessaük. A boldogult a közügyeknek tevékeny bajaoka vojt, ki különösen mint megyei bizottsági Uf buzgólkodott. A választások alkal-mával is többnyire vezérszerepet vili. Elhány-tát őezínté sajnálattal jegyezzük fol. A kiadott gyátzjeltnlée igy szól: Zalabén Uorvátb Irma és Béla tsomorodott szívvel jelenük édes atyjuknak 2alabéri Horváth Mór osáss. és kir. kamarás urnák ssivstélhüdétbea élete 48 ik évében történt gyászos elhunytál, A boldo gtlt bült tetemei f. évi jnlits hó 19-én délután 4'/i órakor fognak a ttlt-ast.-míkályi sírkertben örök nyu valómra lei étetni. Aa eo-geostolő szt. mise áldozat f. hó t4 éa dételőtti 11 érakor fog agyaaott megtartatni. Zala-Sst^MiidUj, 1881 jttlint hó 17-én. Áldás és béke lengjen porai folott!
— A trleaatl klállltáaan Magyar-orsaág Ugy iparesik kak, mint mtsfigaadáaégí termékeit tek hitelében igen* jelenté kényen lesz képviselve, As „O á.* Itdétíiást sseritt*d digtlé 370 kiállító 441 oastályi joltoitlt be e a kiá||itá4 magvtrortsági kér^mti bWtt-aéga áltál t tsilra stmédiotett Stbaeider eaáltíló ttján már 36 kiállító iüldött bt t kéovottotal valésmaültg még tokban Is saál-Um^k tl kiállítási aaAkofcU, ^á <Mgyar
•gy
kÜlHátj ssáaséra IS29 ö Mtnyf torüM jtPNIté ii t s terület tétrfl ás tyagatrél a^Mtjhvt baloldalán skkiisj W nt |far sgituee erdei IsaomÜ liéJfitAt vtmd «lj miwtét nagyobb réaaélja_magyar kanját órasáitaí satlgá tolják. A magyar fcsáf lilás ádmmatátél balra stép éljstOnk, ftnv-képek/Mtssertk s fognrveei ■ zskkefe, odább TÜtojn-, ll vjrdai s tele leaaMk, hon iái t eaagrsr s a ns| vér toárdnbaa szolgáin) k! Odább baj jásnemű fabutorfelw , a Daoagfia budai ka égy árának káténkéi, a tüeslbou a f atügymiaásBft-raim l Mfásaati kiáUitása, hemkülönben a Dunsgc ilájésési tártaság péeaí bányászati kláflitái aj agy bri^oettből Ma«iáílit»tt pavfl Ionban. Ia ntoza közepén Rskenbard kilenta méter i mttaaeégn ponyvaoátrt |m, melyben 'vényti le^p-A ét átvány-élobwok, bt-ét'aoti termé strkossitü magyar gyár-iikí márvány, okáay stb. — házi saéttoo, a
látra |Udkgedtetett. E watton véteted uo, s mint ilyen en*ed
a fiiapfy. w honvédség nek. A i jnteza jobb felén vizok, malmok, tiezf, tov főtt i poaservnemüek, kek, sznreaámok, nj borsajt Juzdaaégi gépek 7 ból, kc ttm, Qvegwikkek. z sodagy raS pavillon, gyapja, Képvis tlte looz ezenkívül s szopeta ;g| és székely saövéozei caíkkek, papár, könyvi flmaaét, szesz, vegytnmték, uj tíz-méri-, láiapa-, vaa ée eczélijastiek oeaiályt. KüHol len érdekes leoz a Qaoa gyár kiálB-táaábai -Mon I. oeatályn ujftggon, moly n királyi é B feUége másain Mmd mára, julias 13 éra készült el s ő lelaég^ állal a kiilli-kivétoleeen tdüb as egéos
kiál|it4>b4n
lo\Id hírek | Vagy vasúti ae reneséüofbég idrtént Oweepmgbén. A Cso-rinből 217 ntosoal e'indtA azejnélyvonat C««rni émBertijevo áHomások közt lezuhant töl»4rőf. Nyolca koe*i a komid löld alá I. Az utasok nsgjj réazt. meghalt en menekültek njng, kft résaínt ■észint snlyoe térüjéul tzenvediek. .. Iloxera egyre jobban térjed Ma-gyaroassákou. Most már Szilágy megye tas-nádi járáéába kebtiezett SteUemetor községben isioofastotáltotott az, aJni4rt a földmi-vslésijmiaioster a nevetett löztég ü«sses ttő-lőlerürtet sár alá belyeata.!At uj városkád* fétavatása nagytzerll ünnepélyességek ki'Z^tt ment végbe Páriában. Halászali Tiálllát leoz Londonban 1883 ban. — Skobeler {tábornokot e hó nagy ánnipélyesen Mosakvi burg Iteresegi pár tnnyir Iráiratidéket. mikép megig
én temették tl n; — A In-uegkedvelte a te,; boÉy rábírja
még ea - Az
a ihwürünOaasstony t, bogy féijévé évben Iá légeeta meg TálrbfÜndet orostorasági rsidókra voaajkotjólag Toljftoi gróf cbt»iT külügyér a balikŐrségi bafétág-htz aát a[ rendeletet intéztei hogy az oro*z-orizAgi ziidó menekültek jvistzaté^ee elé eemmiiakaflály t nem gördítsenek. — A József-váróeí polgárok Islécaynakl— torát némely IsifMrla -f aranygóllal fognák átnyújtani. — tíosesn Pttotztegeu a váiaáif altimával egy etibert péi zlopáaon értek; Bt nép reátámadt a en tolvajra ée addig Ütötte, míg talL
stersíjcséi bált ta-ml
At
irodalom-
h Bt adtok ■ iji It lill iffifc tofctptofcA VteSti I tkp MtytfcinifciHnlit lipKi»IW»
t! L- MfJ Nngel Ottébodapeoti könyv edUében (a Nemzeti jstitihás bérlété legikbat at yÖnttoy4fÍtf 11 l ik kiadásénak A ilj füzete, irta Knmr Alsjoa. K fii zstben tttfző a atolgálati visaonyekból »zár-ődéeeket itmerleji, ievetoieton a i sogéésaamélymjsj közli tzolgá-a tanoonsokaax itőbökükhözi ti esőléd, mezei mukáeok, naptaá-azdt.liAsti saartp4ééoket !^s ezzel
BUMltter
kereéledő lati tiaeon sáonHt mo.oa ée
ssorsQdétel aa atlalmi saságik és rémvénj
tolrnm füsti
EztnM küiliinré tététík/. miszeriid a talaÉ *gyeí llóienyétetés oméléaéro engedélyt-zeit ótwyj^llti-jttoleunliloaztf's folyó évi tngmtius Ip 13 én Nagy lLáolasán d.' i. 2 óraim r fog j begtortatui, — Uoly alktlonántl küsti|eaő államdijak leosnak kitűzve:
tfikaerflll saopóststkévtl bemutatott anvaljanesái számára, fljelyék jól ápolt, tgáat éget Ai erőlo! ies állnotben vanndk s )é IHpk kellékeijál bírnak.
12 drb magyar trtny.
ío . fTT »
H . . !
áltér p láipaaágí szerződézejtréi A társasági tétila után kjttali a áér^sksdelmi rár vozaleseu: a kMkéresoti, botéii társaságok azabályiait A megkezdi
álltiáats ism< egyesülések,
eí tzévetke! etak ismertetéséi. 'Bs érdekes tar-
ára 30 kr.
íöZGAZDmii
HIrdetméo|.,
MM \ di)
Má iod Ha msdik Ne, yedik öli dik dijl Halódik Tdi
ídikflj 1
11. i|u|ótaivn kenozátsi gielvi^í kilpifŐ tonyéstkáptLéget ígérnek. Wh 5 díj . . 10 drb njagyar arany. Máiodtkídy . 8 e s . Ha madije jdij . 6 o j t a
ütidjk d.j 6 J | j . a
Mindén
[tekintetben iiiflnő mén- ée kan* oza-<4kékHt a kitűzött (KjUból pályázaton iSvülUi jnjalbiasbat a dijotaló bizotUteJ Esőéi 4'lamdrakra dályáshat minden lasEkdyeill4nyéstlő, ha tÜyéaslőiiárói bl aonyi ványjjyal Igasolbat ja aaL bogy - a too-Httákóval bemuiálott taferákanesa már t tsiká születése előtt aeját|«| io(t vagy peáig. kotr \ aiittlku bártBévéaf ktétta oukó egy aa ellás Idejekor birtok éUa veit avWl
saártissik és neveltototL nsnUl Ftlflp leptilejiinüsemél, NafyX
A pályáámtkél sMjttj angol iettvérM vpk vannak Tlaárva, [-»! mié dm egyéb fojnj -f- akár aatMb, akkr ai mb tonyétaté élj tol novait artrfyd<(ak<a kivétol néfrüS
páiyázhai; líd oanabta ipla*ely ilaiefnltjj dboas vagy tírasly pás dmsysrtoo pélyáni 4 ny^rt araoddijat t késflfy érdekébea tj l^slysais^n «j#sg pályásat aiá kívánná bo-' oaáftai, agy inuAtetéeül a diyak.snsrint fo-keaatooan tsftlálvatdtt tseay-, eadsl vagy bronz dwaoldwvoút mg tyesni.
A kimislatt ovak aásgbíráláBt, vato -mint as edyéh diakjkítWsn egy" o véna alakul Ivagy ej saalbiÉilisáy ékel azon-aala helyszíáén Vog tesji»*kÁai.
Ho& a dííoaeSÓ bitóiéig keNA idAttt tsegtudktma vabuneliay míMáté ottlétét, kA-éd« ssiadoa pályá* a kijeMt nap reggelén Kegy Kanizsán, n k^tybádoágnál jefestkezai, M továbbá ttoeifád nyéredd. | ' Kelt Bodap^io. fc^ié.májttthóbaB
A féUmimlit-j i|pié.ff n,
kir. mMmraa
Élez íés tréfa.
Pléfaktesin tfStoé kp vi ember. A fcocűvezbtő ;— tttánstyr kérd^ tSfük;: iklm uva«n bteMsdl M -- Borom vagyok.f Jgn mag; K<*c>>Utot,» felelt k másik. |No toaa^ívolMd tréfálni* — asoodá a koe*rsos»f|, mem én mogljBöbh" vagyok ! <- .;No ;akkar cnft a vkadkek hiányzanak éa ki a'volta a átárda,] m«t engem-*! tPá-Bnkáe" tak hívnak I -[ Tény.
„Htlond vagy, vagy tm vagyok boltod, hogy ndb bírom taegértitaíve'ed tsáadékt-mat !• ÚraÜlt leg*iyére á hadnagy. A iegóajr tgáeien naivul váftaszottc Xak neta tartach hadnagy ur bolond embert legényed! 7* -
I *1
Egjr könyvárus iu általa kiadott tj rt^génytXytkra főre dicsérvén, a többi későit tftt is mondá: „ piztosítbatém az tlvasókf-^ünségen begy eí regénvt^nindenkr örömest fogja itüram!" !
A vasúti uj menetrend

|isM
Irtéük I 'íjnlöíí
ÜtUMttajlil h-Bwoi
H
f.I]l»i.0ph. S:(ka 1
JMiiB!>I1L 1. a to■».aep h ifn
ta.it. Z4-
I MM»f
3 4 4 ll p. Séf 14 r nn*t 'aNot
(íéiOTAtt ttSt |«My.ftátO
uéttr ; | l.| tt éta
_ _ 13>'* |ttf»ttid
sg &.í Si p. táj iák r^pj Np-aU
|HW) f. . ts, >1 a| | 4. 4| p. a aj u f. * a.
m. a) Bp«a—fl
lírf iJ t é. a> ' tU L a o.
x| ittaa o-ssüael «*« |ct«s««m
3 4 o sí ps. -t * « | eqpH |st«a v.-.W
I <»•»*
« rwtsHdí I Msm l.l & é. m p. • éíS d /««tel [cpn*»M al | t JS ». Sélav 4 o. | mm- i*mI a| im.1) 11 44» p. dH I
fll.4. Mfkl
Felel't tzeiketalő: Vtllti t LtiOM. .Tár.szerke*»íő : IIOFI U t .W HÓII.
lo2;') 8"2.: tk. t*..
IjArverési hirdetmény
/k Csáktornyái kir. wáe bíróság mjüf lelekkűnyvi kalóoég réadh-ől eaaontl küehijré [étetik: hogy Nóvák feteimaaek, Maicsinf Islván prefetim oxi lakóé ellen 21 Irt SO jkr tf>ko s Jár.' iránti -végrtbajiáti ügyéboa [né Mkksgyó talajdoaát léptaf a n. kálin kir. iúrvé«yszék isrüHénjlévA pi*>totíaskd
ia szijkfWaA Ili 1-fZ.lh-ll, I3-I6U bú a'att Mareziat Istvfe Iklajdttánl felvktf ft aa adó alapján 989 i Irfru, — a^gitjas Ugyanazon';községi 52. aaiikvWn A f I.j'i ínr ái lltfja br. si aJ Klobwaár (« fts neje tutajdonéal boluMaéstt 81 fira, een 1010 iVtra becsült ingatlan birtok, ugyt isseo Összeg kikiáltást ijr és enaok megt* Í10H báitatpéjsz Itiételo Ikütotoeottsége moll a pretélinteai kőzségbirió léténél 1882. osrptombet hé 18-dik liapmn d. e. 10 kar tártontjó árverésit élsdatui feg;
A rdssloltsebb áttérési feltételek eset kíi-i jWráeig lelek könyvi bSBiályáaál Ük Protoiisíea . község biróéál betekinthetik, j'
A kir, járás birétdg mint lelekköftUi ha'ó.égCtáktornyán, iMSJá. májtt hó 2f i|| napján. , | 1091 if 1

rofl tkv. \m.'kfái m
Arrer&i hirdetmésj.
A angykaaátM kár. trvaaék Ikket tartálya rásoérfl k#alns?é fedetik, bogy Ko-▼ák MkrkM aagy kanisoat kAée végjrt-Ibtjitféttk CH-nrdáa. József v^grekajláat «r«v-mél atoó rsjki lakéi -otleai 1% írt léke, 1877 ávi ntvofaUr ká 10 .k tnp|átél járé \ff\ kfnttok 38 Ut 25 ka. per, 11 irt 13 kr. tagi árvevéti. ll árt M kr. végrehajtási, már awjikptatt 24 irt 42 kr. mgar^o i (érvérét kérelmi, 17 frt ét kr Al étvsrét megkieJirféti, % kr jilnkgi éa még
fclmsrültndff klltiégoá srántí tdgrebafiáai ügyében a font ne^anett Bir. ürraték Isrllt tébea tartané aké rajki llt kran. ^krben A [Slfta kna. atoll CWdát Jitmf Hlajiiaétl felvett . ráJuágköí-éw 466 frtra beesCk in-pflaanii 1W2. érj tsitsnku ké III na^-ján L a. 10 érak* Ahéisttan a kéeaágtak ! kásánál folnerstí ügyvéd llcrkJy Antal vagy botyetteso kiabenjilltársl meguntadé eyii vánee árverése® ajsditti fognak C. 3. éa 4. aa. a. ekot (Vádja latrán éa kiakom Csordás Bnsáfia javirt bokshlesolf saokalau ioe-v torbévaL ] 7
Küüáháeí áá a-fentebb kitett beerfr. Arveroau kívánók tartoznak n botaár lÖ|-ái ké*péasabes r. óvadékkenee peasebna a Udtáétt konéé^ lettani.
Tevő kéSálef a vételárt Uroos t gy toH* rMss, még aság n ólait na érvéréé juj,* fie »nlkedtaéiiíl 16 non alan, a ^at ogyáaaítóí 90 nap alatt, a Aat ugyan»tféi 80 Aap gfott nseden egyes témám mám az árvtrfc napjától éétnltndé fl{ knasatokkai együtt az árverési feltétetekben meghatározóit bolyon éa módozatok saeriai lifiaiatai
JEatn báriatmény kiiortéjréeávl ídejaleg mogátta|itott érvérééi teltételek a brvatofte érák ai^tt a aogykanizaai ktr. Irr-saék lelek k oaztilyánál, h aa .alté rajki kwztég eWjérétégítál jneglekiadielők.
Kagy Kanizsán, a kir. trvaeék ikkvi. etzlályáaak 1881 évi aprü ké 34 ik aap-
jáo tartou ültéből. 10l-t
2077,6*2 tk. at.
Aryeré^ hirdetmény
A eaáktamsá kir. járáebiréaég nűnt telekgfinvri ksláiÉg ezonml köakérré tatai, rai-kéntfTialer Jdwwf éo tártsrvégroln^nlétaMk, Priemár Iván » tojn Sapár Tevés Cagitda-eai lákéo végrébakáet ssanvmáettek o kai vég-reba|ási ügyátod 100 árt A ICO irt téknrés iáruttkai kio égitéoo végott a IV. Iisgjtssü-íeti |26 tpv|o« <17 W a. Ittvttt 106 frt b^trtéküi 4#a bvsn. a. itMS frt btndr-tékA fletaeeonjtol irtra baerth íagntlaaek IIV. bVgykerület küte% házánál Ié«L éti augtttsite bó |]64k napjának reg. IA érakor nydvános árverésen aa alábbi tdléfotek melleit eladatnak. !
t-ür. Kikiáltási ár a bevár, asefyesi alul it tt ártér esés alá bocsátott tagatiaa otadátik.
2-or. Vénní atándéknaék kötetesek aa árverésé teltételeket sajátketüleg alátfni ia a kitett becaárunk lö* vagyis 10 frt 30 kr.te 78 fk 80 krt készpénzben vagy évadékké-pea papírban 'a kiküldött kensében lelatusi.
Egyéb kltéilik aluliról; ikvi kattéaág éo « IV. M-kerületí — község l éeánál a bivalnloe éu ttelt ssiadsnkor mettokiat kelők.
A kir, jkáfkéréaág mini tkvi btléddt
CtáklernyánTiaBl ivi m^us ká 23ig napján. i 1090 1—I
B R OGL

E JÓZSEF
|éfj- éi roctAJfm-fyárt Bvdipcitfii.
Gyárt vád üt az oazjr. állam v aspltt a kftir lében Kuk tár i v«n kAt dt (D va Ájulja mindet gaatiasági kiállításon kiutnletett, javltetli gyártmánya* mint:
Trieuröket viitezó mtáni-Tisztitövépeket ;
külünlegtsoéktk ■nlaatk ssá-msárn; 28*60. taám alatt «aba
fl ^ dtimaton tlArnuis pkékotJ
csépIjBgép • rostákat, lyukasztott ée hasitott lemezeket
Wsj tetél és borgstybót, vntoafinj nadonntmü gnadna%i gépek ée aeorokei.
khráadtra tofyétt ia kéraátht-

Httl t - M
1 öTTM
c M ? l. l l :
5 O I I
H » ^^ H 21 | e m
sijj Ilflái
• t 'H c ÍJ ■
SfII:* ffiif*
- § VU rfi*! Íí Ja
Ü - LLiír illS
: -a fl 5 i3«?
m i ii{ ii
I Ül Pfi
58. az ám.
Nagy-Kanizsa, 1882
Kiadóhivatal Fteehel Ftlltip kftajvkoree Ujvámekáe mvua. (18 n4v
árak Kgltn 4?ra 3 irt. Fél étre 4 trt Negyedévre | irt,
Htr dolmányok 6 huáboa poütaor egytzer 1 kr, Uibbaaüri birdotéaoél 6 kr. Bé-lyegdij 30 kr.
szombati)n, julius 22-éní
111111
MEGYEI fif HELYI ÉRDEKŰ, A Zalaiuegyei Gazdasági Egyesület <;s a
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER S !ERDA
Semmit se tegyünk meggondolatlanul.
(t— is.) Nem tudnak mi magyar*-bitani akaj hogy akarunk. —■ Éi ba «uá&i hazánk-fiai megfigyelnék a dolgot, be kellene látniok, hogy itt semmi egyéb nem követtetik el, nünt s legszigoru-sbbsn figyelembe vett törvényesség. — A kormány nem tesz egyebet, mint ait; bog}. Magyamrazágbau a magyar nyelvet jelenti ki hivatalosnak, ami nagyon is furat lenne, ha nem agy lenne; a magyar közönség meg azt teszi, bogy a bol olyan emberrcj akad, aki nem jól beszéli a magyar, nyelvet, hát ha csak tad a magyar aa 6 nyelvén beszélni, rögtön kész feladni a magáéi, és beszél németül, tótul vagy oláhul, már L 1. ax illetőnek nyelv tudománya szerint. — A ml hibánk tehát nem az, hogy ma-gtaro&itunk, hanem az hogy csupa tiazta udvariasságból még, azon nemzeti büszkeségünkről is megfeledkezünk, hogy t. i. ne az beszéljen magyarul akinek szüksége van reánL hanem mi siessünk az ó szolgálatára lenni.
Csakhogy most már nem oémetese-dünk, hát az tOnik fel a szász atyafiaknak. — Sem a németeeitó iskoláknak nincs keletjük, mint ez elótt volt — Nómei hivatalnokaink nem igen vannak, a hivatalos nyelv magyar, sőt Dint az állam nyelve, hát kötelez tantárgy is: hát ez igen szokatlan valami. — Aki három évazázadon át nem tettek egyebet, mint a émetesl tették, ott moat igen, fel tSnó,' bogy a kerékvágásba vissza zökkent szekér nem a németek utján folytatja, i hogy a magyar állam vedleni kezd attól a tolltól, melyet három évazázadon át reá kentek fentek.
Ez itt a baj és nem egyéb, -- Na meg hogy az állam hivatalos nyelve a
magyar, bát azt kell tanulni a német helyett. Pedig a némethez voltak szokva, és azt hiazik, hogy az volt! a rendes állapot, ez a mostani pedig eró-azakoskodás, holott. megfordítva áll a dolog. —- A németesítés, erőszakoskodás as igen la megvolt, mert a magyar államra, melyben a német elem majdnem a legkevesebb, rá erőltették a német nyelvet, mig ma: az állam caak fölvitte ssját nyelvét, de nem •rólteti rá senkire. — Aa iskolában Igen ia tanulni kell, mert bát furcsa volna, ba Magja-rorazágban nem tanítanák a magyar nyelvet, a hivatalnokoknak ée államazolgála-tot Igénylőknek tudniok kell, de átra hogy az iakolán kivül is magyarul bc azéljen, avagy hogy hivatalnok legyen, nincs kényszerítve senki. — És hl a magyarosítás mind ennek daczára mé|gis terjed, haj a hivatalos nyeltet, anélkül, hogy reá) volna az parancsolva, mégis minden nldrágos ember elsajátítanij törekszik : ércól nem tehetünk. — .Sőt talán éppen ^ért lened a magyarosodás Ily nagy mérvben, mert nem erőltetünk reá senki
Most azonban ugy látszik, hogy a magyarosodás terjesztésére egyletek és társulatok vannak keletkezőben. —i jlllát nem tudom én, hogy jobb lesz ugy, mintha engedtük volna a dfllpot folyni a maga utján anélkül, hbgy jtKár feltűnést keltettünk volna, akár prenint gyakoroltunk volna, akár provokáltunk volna valakit — Aztán nem luaöm, ugy van e vele valaki, de én ugy jva gyok vele, hogy az olyan egyletekben, melyikhez nem köti az embereket semmi egyéni érdek : nem bízom. — Már íbiszen méltoztaaunak megengedni, jiogy ily Öezintén kimondom, de bát cjuk körül kell tekinteni éa látni fogjuk, hbgy a legtöbb egylet* mely egy éni összetartó
kapocs nélkül p^itg, és |lii csupán ázijre
Iá mát és nai y fol
talán nagy el mikor ronijotlt éa viasza voni
jobb lennlj Ib zzá s ? zqnyosra líoiii yehctjo dig ezen i tfren alif lennék
A mbn<]
PQ Za
alak uihá fogni
ensze jnk a| iljunk
|X. évfolyam
Hrorkfl 'ft/w Iroda. Délajilai lakaréknéna-tái •■pilléi 1-0. «z. banárhdlyieég. Hota e I ui ezelleiai-rétaét iftetfijkOalemányek kt! Idwidf>k.
liéniiuuietlón levetek eeak iamjert kezekbfil fogadtatnék el TT nalok vieexa uenj kjildelnek.
IJTIKA1 ** KÓZGAZDASAjdl LAP. lamogkjéi Ügyvédcjgyletl hivata
in,
(FÉL IVENi ÉS SZOMBATON (EGÉSZ IVEK)
i
ylíttér; Peti ttom; 10 kr.
as kft/iloriye.
4
ognánk, Jolgo
már alakult i gy ke azágban, hát jól vkn. ten sokáig, balra hozsfá kódjuk el a eredmény tl azt mondja |i erővel, volna hozzá fogunk rajta sjavárs hal |
sztflzüllöljt vagy alimít Már pedig láraibe, Hogy nagy i&t csináljunk, meg ivét is keltsünk, aztán t ojgoní azt beláttuk ? j- a helyeLt talált I lógni, ba dtak lil-k; a sikert, ami pe-slig lehelspgei.
tehát bogy: ba ilyen egylet a/, or-— Éltesse sz Is-nem mielőtt jobbra* ne bübele bilázs-isnein várjak be az
ázt
lom! fol, m mint kifejtettem.'
I lia oliainorijd klllüni wak judom {íny
ot' «fgfl Ma éi»j
mé< •aaktiidoiuáijvolt kOat uéijii |m»d»ló«ág,
ai na
például vojiytlk qenk
J- H
aj f a!
41 De
A polgári m
élawz
ögyében
bftráto
KediM
baiáic
Aáoa b|t 5gnln iáfikbtm | viro« link l(if*jlea^ wnili ben, mijit éii, Ali toilém w
lögve Ondrael Lfil ia
éa nagyobb
Asjoi bni ekkor tudok kesédnek, j'ba valami nem l» Ülnek miejdig t^iég akkor ii, reeígem lati' TpbW'
haint az igi zá i korul momc lm i pina
alataim
fittek, hogy iMunli I
„Zala" tározója
Látom hüa^gedet.
. Amit írtat, tut mí'it fcr«a<M> W, A'im fér «a m*f ihteltU Mtlltlb
UtA|> iift^fadrt. lií'im tinta Utak, ' I Kaui mgyok rí méltó} fc.tolkcdUoi baona. ilarr«k*d<wiimn*l f4lraí*aa»r4lak. Ok tajbft éadS nórn aittii magkor l< Ina!
!.*t«in )iü»';^td«t. karadaik vir^fát;
A r-JiHlntiáif «tl*u*k n a klatoa jale; )>fm adott.aa fatan tflb& fclaeaal ílj 4raf»t, hftnj i ú n«ro fug|a a aara ?ah fU«t#.
I^SSM iiSéMvdat, Utew M-a
Dé na ■4rtaa!ab, Hr ealisai náta rM; Ta arttt Ir [tfiüli mgj etíttwn fgj niiizg«>, Aa anfjralnAl Mfjvbk ífiídÖH a lit Sarat!
fia m)4 oa»U4iaek »fyl>ai klaAiUaek
I ál ad iivaaaáaek (tabb firigit téplli: Ok<beeyi fcak*l«dkaa níwi kia tért annak. S he eUU/éálél. kmét ftlamal aa éflf.
l^gaMkk kora ftaat kMBnt ba Ippan. tMaw ki Téfad • ImJmI. 4éi a aa a»li Vtr*0N kartMk ttg> kaltó fcSwpéban, IMm ftrég moat Béf Mai latodért aad
M«f*4 ia tk*g ttff, Hréf ai tó• Wt.
mindae ae M>ía« lélek.
ia*«a l»M mnhm Jagsa aaaUt. H. u „ifátoké TéH i'iHdtok.
ad«« M«. maon/i édaa aoilék /
Mm«|I éfl lldáa, neeejrt nnt mdul«t| e m*mf\ MtSailA én*U« atllanlék V úlmUi aiASa e aaegeai Te a>iaf«d. \
áa eMeay é«Ala nk SawaakAébSt M iái
aaart ia e Had. teW«l4 ntujUM,
(Hhtot ftoi íIí«»Imi» aalvamka a» ikUl la tí it «kwM fmliUifrt |/ejtoa<.
la Hl'lf fkk 0ta4ln a kacawka ak*d
t «4r *«Mtotan^ iMlaviti k^an tiki ptaéM toéefcteM a|M Ca nufaaMt al/an wd4ga*k iwne
Aclde kapeh tátod éf/HV/ aéaa
tftoa ta jef; mmS a fc*ágeia*; átadta édae aa, «a«S e mtMU eved §aaíM mk ee %kdi mm fcaUket
-----—
Antiin l|i»rkmlun|rí mart ai Idő dréga;
KftitciUdat fo gén ■ lipSnk kat>naaani Igy j k.'aérlak haia lalktm gjtagjrlritga, S egy falai iioiét adai, oaak uiaa oiagua i'.íiíhoi
Co nag uáaal adak. da caak gondolatban.
Mart karjain kStOl klfajtéd nar magad. Bh la baia magjak kiaaé még vyoraabbin. ül**' aa Idfl immár jó alAra haladt
Bftikár ai éjaak fakalá kftetSaa.
Kain rts>$rt, hogy tAlad végkép alválaaason. j 11 hviéiu. borr baímm»ti aunaiura Snthaaaa S hogy Tégedet újra keblemen ringaeenn.
Igj tálul a hajnal rdxaaa noaolygáaa, *
Ai dél. mag a* alkony atliitily Mnlt boa, Nlnea aien a földftn élatamoak iiijiaa SpniiiiI aam hiányaik uár boldvgaagouiliot 1
n«ijM|0N latérdalak a imádom aa latant.'
0 balyaiatt Uged aiiramba rtldiiMil | Aa ártatlan Idlaf aldác ^rra Itt lánnt. Ki a földi kéjban aaba al nain faiul.
Lalkan Jámbor haván hálakSer la álad m ai Alkodnak aiaat lábaira hull, Maitl a hala nélkai nli 4rn« ai élet, S volna-a rsinény najd a bldag alrnn iulí I
áloék aa alom ujr» atdl tariÜ l«pl"t
S-gj hajót hea elém 4 Tágad arra tártak . ESonyan tmtt 01 rá plllanfit áa iaplét, Da Ta f^dalmadbaa máf rohad la tdptod
MiedaeStt kamldl, da én nem voltam <»tt,
Cank maaaxirSI náxtam halranynlá nroiwl; LitUm a oaSggadáat. láttam a bánatot Láttam magnjeloi lel kadban a hareiot.
Bueanmi akartoL da nem volt u ottan,
A kiért nivedben eaebb ISstk lohagUk. | Ott álltái a baján érvén, elhagyottan. Seomedbdl a kSnyak titkon eilvárogtok.
Maoa»« magy a hajó e# élem kSdébae.
Ram vitt el aa aenkll, ie nem ia 'koa vlaeia. Kín ÍSIébfedak, keblamae fagy a éppen Ititad ádto mhál ajkam akkor ieaaae.
MieS eeép • vslé a miel aord ai álomi,
Bn Tágad ItSkké valékaa Stellák. ! Ok meaefve fé| ai, manaHre eajeaiemi 11 Mogf ag/ é'aai kSikee félre leinartala^
flotott bSeégamal latod Mnto Lélel| TM|
In I* « Modeé a tAkbé nem kalleá ut, liéatli le igévem. kagv a m|g eeak Télek| I So* atom, ee* faié télod al nem aaakaa^tl
l
leU'k nem m okát a biaott
Imin satum
Idstetábi m
Róma et
írlak K
Néineiy ugyan é Ijör't láe tOreényj lötibüzik^ijl negyndp
S. Ai
iiidulnak la.p
Kliarje* a kot-, ti Hiú reánk julult Egy jei<>i>t«*ki aacrumra. ▲ 12
aée i nak:
ha a:
nem hogy
altunk.*)
rrdmény minden ibbjlett örülni
a lilggudt meggondolás
foki
aztán az kkknr rajta mondja: iti? Akkoi
pitki Imi tipr
ylet építése
Pl Iliál Fcrene/, levelére.
m llányolliaija ki U| ;ya anrou osólra
klniA i'tr "
iiUlnilnt krll ninél több
iiullftte.
kfp a nyilv r-rlllni — éa Agi iHtéiménynek a«
kink kit
oséli
alléap. Mik
iog
12Tf — Tahu
Wi
( r
i y^p
ínyek uei i uürkg
ctn oaali
il an. -4
io t I
Brélyl, tnel
ret ujabb
i(éaé h nmei IfUiOl
kin*k H7,i
le iervbovAl elegadáa bo {jrinni velnt it aikei dl: el nekotn mii á'^ot éa lájdn Ián péntllg;
eron megg jrSiődéarA
Illan mivolU
l'at'a V. laki VU) lanerlk i
raphiai
vís|zonyai rrban.
tSnaiáléb*
már rég-b >n A innál
le féllitt.
HlO, Cank
i**ly rpH-eubeu, lm t asakér-mnt okot, leg nye-
non éuU esenjtény é|úW aiett ban mié
■agyUt te-Tiaoidk,' Iwrk.
peiaa
kot): mit fcóliiálj a/n|iArl8 Itttott^kok ha a li lyolj. Iiofly liinjáat, oáiliáliiáuk járijai .prf>krniiiui'»J l««»(dy molyjk Hgy>éd ■ píírmitot hjéniifiii i értijket, n kik ee n Vng v lm meglafltt'^a in'*gállnpii4iiáiik néijk orveijioK, ling léa i'llmr, iial f«lt|lvi
lejikt liírijetnónk, Oaébbrfrl, ak orvofu IU ilem egjé aouékép óci'la/criltl' nniii nxnk4rtftk mél ritkán vmImI'-ii aeen toa eljáráe mitlInU v
■ J°ÍP ^f1*1 cxá, lm |*tékb( n uein Kexaeaéaela amkfldni, Ittuk Ugyjédl iajglmtnl I ii .iKÍiji {ngáeaok ipör nl* biidotiVéiik jpálla/niui, tud ívűit ii blihóM)
NXtáli liiiiánk mkaatnk-
tUtókat j ItUibMliák ? link ' uloliji ■ ni jnngunk ^■agiMMÍat j« bz7..-II menj u jon r«>enpaot mid^le-^áltütiíAiilc a altén ár-og) ki eaiuáijn |n*i; ol-|«t!
képul«nafg ia, ] J« lm^ ii ••|iiiiaaic«iti ilgyákbnn <j t*l>b lifnviiik|'a«|k; nagy noae tUBjj iftfm nnpiiili >7.Ml ea^ilio* {« adnkérli>l| Tci)eetiye le; « lkait leli, biaotij^gl inlésinénj liáArányait pedig ue n aztikaég t^ráfb l-ji< galptn.
KgyiMÓTnl jáza lillgyekb^n blgjobb kiint
d'u'»»i p*iitl: a b i[i emlmr, nlár egy] I tot( asftkerjtfíbnii ht loin vegyi tnogbir.im jálja Talói ott aklrn lilik elldnérkOdr aiknreaeu i-piioni no u
Ezeii igauágo nagyon ltmié»iete« lyuati eljáráe julmj egvlot (jgK'ében ia i lent — ti[«m gyanú Vétfteleulil an ledi kiven a eaélri eatíkcégee é>
UilnK ^lUniuii. cadkaaOk éa módok jánkei módra éa terr jütíem. Ejo nem tnt
biaoitmány|>k kitUn •Ivl mollólt. bogy
liyilt lovelpitiboij bö
»v«u
lOgy ax émtéa akkor tkláb k
gom tag
dnkébeá.
értli ken luni
aem teszed fel tjótátn llljtaai táeijem-, tainnr ét nyitjintfi utóra j
épet irárf «li« íorg^ kéoa
ételyel
iiabf doi
I o ni, iiűlet «
lyey.: nljolj eü ó a/nkeiiibt*i-
ak
ilr eg\ ef || Válnaa iiiben bicaf níjioe, hb ennyi oeili «enkértfii feji pályáaw fa foiijiio: otf InliétJ
liniilami l Uáti é» páf Sn 4 uolgári
ii kunjain I hogy aj IjieoI •g (livatoiiA
laklmMoti nfédlki elil
e| itáteái z Iáiul v<v lindei
iloin —Ihanr uh lom, liogy. léave, áa iu ibiiidei)neuil baacn^a köráaftlnlel lélreborá-ogfMaeHn ég) kiéljek : aa iiiggrAliojziáUiu], an e|* re néa|oilleweii|kOaéalw ilok róla,, ha mint U)bb lágjajmegnjarmlai asnu liaUgyelbéii líllvm van » aMvaUira, pájjáanlm, id egy é^ilnmiiyj aoraát : jó anáukiéUod l'-redmö-mint muinioiu é«nlé<léá. o e>nlóoéi nfk^ i* fájni aok jnáa..k:iink: aaért ba n p*léfln»l Ideje ki)-táaok álul Icbáletleuné
ohj mallejt, biaalam la v helyet i felOlTÍiagáláara uis bitem eierint- C'aint nyb m'miléliűt mát,
Tuauin, bogy iog, de ii|iliom ie < neK'edd tou névm ráá lelt fel »üágoi tOljlli lüioka/tMU.
Kiiiiyil leveleire álle|áuoaaágbáii, réa« letoaen pnl'g a Kirnnélyemja 'fonataoió tA géVoÜet olliáriiinií m vMÍaaaiU jnem fo
iiinliy. -
IY JÓZí
itlíe.)
án')' ideget de még)
EF
eredolll 112 láb-•kétől |énye|^aen kU abár iőlmn Agy, n kpioail^nV-aaátadi báu élt ludkt'nn iié-relíui I yiolornak uéf.eto után
Ikadsij d töivénykOiIyv mind pedig] t magén jomn, dé n lüredeaek Inkább magánjogink my reádilelük vonalUoiik a jua
ábláa tl rvény aaonbin reánk
aem mááolál Un, wi a ereded példány ben
egyen hólt jáHeíánoa llegklaértolléU esonbau t teásadban k 19 téb-
líjlAllilani lObb kavenebb
maradt, lián nyilai kosé lai ezen nyéáiok láe lOre^nye aáeifenodáyeil
ElffltMi : li fek|rik egy kia kiadvány 1826 bél!iZéll Károm fiiburgi lanáiiiél, ki a 12 lábláij lili rényelraek 97 kOlOnftle azetiS tél ée lidty«ik >n meájaleát példányul torolja •16 a XVI. 4 XVIM u^dbél.
At elafil tábla ja polgáruk IOnr< ínykesj módjáról 17.61 a ezeji azöverényoa I ugy
den ágáéa k kOonyen állá géC-vegj ig^atalai in jua vooet, qui voaokit t vooatum fiiltjre ei edilt ea eali
A
vtndea Iwup
eat. M
Él IlMM lak Ift tobnlamw íiag*
hog)
(ál. „8i quia vooaiua non
V,
l|afawna e leg
[yének törvén yazérüeó-allqoeni leqaaiur, adhibito, tu it iu jua eatoM4). pedig { . joduploti
pauperi qui!
bel
él. Llv. III, fll 81 PHn
>1 Hénal joe. f lm l'Noct. XVI. lail Károly
in* mindenki
l< «M
I
YijriP ia XII
d<jx e»fo<jj|Mb. A 8 ik potjt tb^ aJ idSpon io i„ mettUUroaaa tuely éaerinl: JHole ne-uijlofilo «apreinua tprminoa! iudiraoriim e«tn*.
A 'éiáiodik lábla uiiauéiiMle lopáai éa lolvajláai eaeiekre vonmkfiiiki A jMgy«,dik pqút igy vról: [Dl furto paéjra juh eato.el ailneűiuiD iitloriDuaierit, l'itrlj eaipiata ag>-re jua tfon Mlo" e(b. [
A iatmatfyk lábla aa edófáédok iiánt Ii|Lk euiliUat a firok ItolaaáléiéijU. Ile vnlnkl
80 nap* ifiül nem [ludj'n kidi«iai toló^égéi, e lábla niModik Jpoiajn ei re néavH nai mondja: „Si inlra ilioa XXK. illoe debiteri j non m-llffeiiiil, |lum epdaurí cnpere eumjaiqne in jua duoere |u« itoM.i4>)
A eegied k jábla aa ntynl li|tulomról U.óii lía .valamely atyának oaiidn f>aOrny»ziílSlle loilJ (ailoioiir ahton 'ölni aa ifaé poíit jaerlut:
j erineke, iái meg* ibl natttm i neoatoi.* joga vélt mlála fo
lonairuomim vdl p«Mligioaam,at|iiir j4*) A niMOdjk j polll azoiinl pétiig aa nl)ának gteriáike élein fa Ült | •(( Wl ia íjdbaiu, nem >■ <%vaifr, banem .liámiiiaior ia eédbktu a ImtnUdilj pont er-iuiiuébení „«Si pao-r Alium tér yeadidetl*, iiiíua lertiein jtoniliiionéra plenela pj^i'fó, liber Hat.#4T) j |
Ae OiOaialiáila ae llrttkí»'g«H«d iende> [il; ennek OKldik youija így a^óTtLHiagna-Iu4 non jent,11 luiii genilUe ln|t«a eato." Ae idegenek'ki vjiljnW tárva aa brdlj&aodáeibr>l, ÍUiiiiiliogyj j'gvijiljlll jeaak római nóldáiifak volt ba MPaterfanaliaa inteetato 44* hWee exuljiij inaubeo, eg-lutor biyáaj tun heredia
lábla a birtetítól
iejiliez joga; U di'ocda leni Inaiua profink
eato.4-1) J; i
A natnd aági kilie'Akek^l pontja aairint pjiit virti niiuo Ilona, iil^et in viruin fuiM»i, éteriitt pedig Minnatdr,k i
•») Vl.jMalUli'iii. IV. II
i il lfa>
il J H
•ifUijiliol Ifr f|ÍM|
a alj Utru uoi
aaól. Eeni<k „Sfulier, qunúvia uno annbj *i|e Mione, trmebtU pia eeto.*) A
„C ;ui aliena [juniit, duplo
e.g»
ng
ée liáaae* 'negyedik aine légi* uauijia-ip\id uiiijnt 8 ik |Mnit
III; a, T.t X TU
a tu.Bat
XI &
I fl
lett )Rai
Vn
azót meg
eanv
uj V
nyi oanl foly
fog!
4k a vagyok
bot mint ezakénfi vagy egylet érdekelve f- Tafelek aa Ügy éif
gAiy.eíaijk ineg(«le)lt. Ti
IVdd 1*1 bátran i mei lent eat állilad
nilnt fankértó, téqen weHHaakó!
niíjlőn aa itj u'ean fcgi alga Igétvyfnnok néin íl I eerami inerószj*^,
elótt az ujabb iipttj áyilv knoaan, uióat pert eaépánaet áa noglel^ő módon még awkárte-gi állitáalu inel-
111 kell nhboz, hpgy r méjradják. lí>-- jjogy nkkorij axll áfjá>óViágpd ir áinnár i'ftek, i»méilnin: jak at ligy látom felnfáki tjifiu eznfoli okoéljodái iln a pn'géri "gy ««t t» uléza lurko'aiánál nyi tetov aa |Unállói rUda* i «zép, i ae nem jcHUuMa. |a a Caehg«*rjy| illa a niik uj ulftta/nz nem I lát; ioiv»»l egy íjÉacbk m elkövetett bilin lúxui, dng> obb'wél»|| feltüaöeé tételét ii(jn magában, bát aa nítalaiju
hogy mintaaab-|nt na egyleti lel-pé«z«t éi« forgn-ilna."
kértéi állitáaom liogy kéafin meg kor eléadolt, ae {rvtbe ment, ue
kén azaz a Kfil • miatt volna tej uioaa lett volna,
(olytatáaábiln bet azép, banejii
mátok áltál mely neked kevénbbé ral, uicza akár a akár a kopaeenb iolylalááát ka-hibára — aaépá k, UpaaatalbatoÜ,
■■■Na ajái Idlkt irány axebb, iáiul irt a elli éa agebb vóltínL aa m''t jiTcui •'aeiln-n ia, ka a Tai aNkpéna>ár-utezáiiak, Ca» i^Hrr-UteSánek yalpaág poz la. Moat midőn, mba leg értve — haliawat bogkrjna oly nngy baHnl Uaieatttlviil válik-lat miikinek aaiu teleik, rmnén) lent magad-nak] Imii. , m
N»iii akarok anntmael éa aeArtaálkaae gaté jlenui, tékát a birkarom igényeire náay* JpgjUl ii két uicza egfeiilít bzerinted notn Í«. ikfUaik ide aa ateaanjMáa kénléae. De 'íotii-lpm tnijuiaagoe
gnlbátOm el aaakéitáj | agg|>dalmamnt, bagV « akjnliáa ie{~ értre |azé|j&azelileg mm hn WiMtfii Uv, a j»ay| tSkLágnek nem Ifg j-t ni. — í> még ijiáakiijt ie ide tartozik ka uloUnvitéai kárdéa, a menyiben na egylet liAxjij ilz uj uleeábau a|ar VÜbii: aaép ttéle* f.ii Jmjlmn e|>kaii lielyételoftk aa épitéet a kik imiij [dlonn vnnnak : éa lm még egy faabr _b_B_toliPt?in aaou aj itHenáien, netn kalletin B'Mrv gynnánl tylteaujl tervem ellen aeaa [liaényt, bogy. a lakr it erSaen ntego*oii t ogylolí kertből] (u«;g egy kit dara-
aeerinled n kért aagyobb rátáét ittndéjiek vettem lel. |
I—n'"P«. téfidnk -átj ka egyleti Ügyre; |tt tigiHeiet éraemel fkljnl niOndáeed. aHiaabn Imjlcenk oly táucztiifmilil lett volna aeé(
- lj '8 ■■ 'j1 A birtokra négvé ma|kaiflubdat«tiék a
nojom, vágyta a áíktt fa n roa profaim k»i. Atjua a p^iitipx lürvénybaiótága állóit. Ide lartétMk Iá templomok, air-hatliiok »lb. A -weqt [lielyjok birtokát nem lidíjliiett.másnak átailtn, Ő.Vévo, lm megviil-tnljj ferláalete« ée a^taltéÉiolen^Ta.
Aa embeii, vngy'i" a kdzQnaé^ee bir toll, ret profana, vájw ijmój vagy ingatlan yov. Miuoketiá Ituwll vijiy maneiat, aaaa ohlin, mólyiá nem lel«tt ti ntáenak átadni vt^y pedig nee taeneipi, mit Máam le át leheteti rupázüit
A hetedik léMnj a tolnai lóaráa^krét a/t I. fennek 10 ik pöiltin kzt lendnll, neigf ; finotua é vieitti kdborkj tn yioini fonalat
lm li alnit
c<ii a
lei
A Ilii
lUtUto arbéríe Hl«re Iruolum jut
olctpdlk jáulnlM btlnitkvftl ét bR'i kiél iiitéikedlk. Iliik pont eeeriái: RS tlio'u lui'um HaÜ fúrom autem ellqnia délit, iniuune etioj11) A 23 ik pftel aM-, ki Immia bi»«f)fáffd tett. a Tarp^i •a(kléiiól lökték lo»n Á ?4ik pont pétiig an ndja: nHi quia 1 Ijonaaem libentm dolo |o|ont! eeeiuerit, eapámia qi imtuía reut eota.* A kileuozi'ilik jtáblw a kOajecokról eéél. Kánejt máaedik pontjli npartnl: IVa vita, [li* In tap, eivllalo, ueüia adin»«nt'm 'rivt re-m iuÍ pepttH judioiéu eém eaatariatol jso-innii".1' A lintutedi&j peálja pedig aaon ibi rqj, qui oh rem jutlionn^dtu peettníwH aeei pérít,: eapiio luilo ; léhát jlélvetaléerti Ítéltei**) |[ A tizedik tábla a )ua aacntmtól bea|él. ICljm^k eteá pont {a viigtillbtta a bujlát a £A> rqibNn etieat**tni vagjl pedig megégetni „Un nijnem niottuum ia úibe bamaie, vei urare jijk ne eato,ftl) A l^kthdik pont megöltetik a b*»'lgák bnllájénak tuegkenéeéi: „Serfto n badaréra ne unauti(ur." A 9. Mat t*e t nHlig! ^Qttl eordanUt mertterit In Ittdkh oL vifltiiein ei in rapeiD daior.aM) A 8Í|k pont aaeriut: Run|af bomitiia oada^eri XVI. táp 6.
l'Da. UK Nai. Ub.
j1'.) f?í CoattMtri " í"i CIc Off llk. jliL n ;••) tinit hoet Atil Ük XI. ear **» 01a Dé le*. 1U H *•) flin. Htot Ni.t lijkj iXXi. Mp. k
Llb. X
Mt))M HÍM sléadáaok ftlUlaivil I szin-
ydM IbHÜissi ée i székeket serbe rakni
l<iMt viím, akkor irtt i ktojtMi nslt-
int ensagot sng mm steveshawa valta aoéikei, fn|} pkssésnéiléi vádjával no rfiot tessék.*
Evv»! nissbia in ugvimléknin, kegy makagya* ily forma i»i narul volt »só, inkább mint vtládi *«ln tikiról áa midőn veled (így íUk aassháaaket taaalnásyossi mentőn), au aa volt. Medálnak kipuhatolni minnyire Jeliét• aéfta a lásnlsrm eredvli euméjét tnódo sitim a ntakás kedvéért, aaon erői teltétel mellett, hogy a táncsterem maradjon a f8 dolog éa oaak annyira ligyin ilkalmai nini-elAadáaokra a mennyire eredeti eeéljáaak fel-áláoaán nélkül leketaégea. Mert éppen ae a kai, kegy a tánozU-rembő! még oaak vér halé v* (nini jövedelmi), ellenben a ninháaról mindenki aat hiszi, bogy nálunk még most nm-mit. épen aemmit aem iövedelmeanet £< ütt rejbk a polgári egyletet fenyegető veaaéjy, iu aa örvény, melyet le midőn maaasebb ma gaaatoe eaél falé koamáaysod aa építő bixott-aág hajóját, figyelmei kivfll hagytál.
Igazad van * a^iuház magaeatoa haza-fiaa caéljál illetőleg éa laláu engem ia ugy ismeras, mint magyar embert, ki semmiféle áldozattól aem rísidna viaaaa: midén azonban magát a aaeat eaélt éa vele együtt a négy kaniaaei polgári egylet fennállását látom kocák áatat ve: nem nyomhatok el agy véeakiáltáat akár gyaneaitáanak akár izgatásnak nevesd.
Biaonyitad be, bogy a tervezett építmény behozza a reáforoitandó knlciüopéns kamatát vagy adjunk üaaze kamat nélküli kölcsönt: akkor pártolni fogom a tervet ka drága ia, ba nem as én tervem ia: de addig caak aa olcsó épitéet tartom kivibetőnek a a aaigorn gazdálkodást ajánlom.
Téged ugyan annyira elragadott a lei-kendéi, hogy aat ia elbiaaed éa állitod, hogy a két terv költségvetése közt ninoa ta ktt-lönbaég: azt uem czáfolod meg, bogy tervem aaerint 270 Q öl a beépítendő terület a máaik torv szeriül pedig 434 Q öl; azt aem tagadod, bogy a szakértői felOlrtvgálat ezerint „tekintettel a költaégvetéabe felveti oaeké'y árakra éa kihagyott tételekre" ea utóbbi terv költség többlete 20,000 frtrs be-nülletett, oaak mivel éu a diszletruktár éa moeókonyba épitéaét boldogabb időkre ajánlottam halaaatani, bogy ea épitéare lorditaudó költaég a hslározat szigorú értelmében tul ne menjem 60 eaeien, írod, hogy ninoa kttlönbiég aaas e két kia helyiség 20 ezerbe kerülne I — —
Már moat pár nap múlva a koeaka el leea vetve: ha aikerfll a kormányzásodra bízott hajót egy zátonyon, mely még a jelzeit tfrvény előtt utadban áll áthajtani, azaz ha a polgári egylet többeége a kitűzött ónéira aemmiféle áldozattól aem riad viaaaa, ugy saerenoeét kívánok a többi ut-hoz éa mellőzve minden aértett híiiiágol, újból támogatni akarom a merész vállalatot: ae viszont, ha megfeneklik eaénakod, kérlek
éLn o saááamp tp ksaai 11 m woaell M*«^|a4ail|
mint kormányost éa ne mondj le az első akadálynál, a azép óiéiról magáról, hanem igen ia Kérési hozzá vezető talán bomabb, de biztoiabb utat, melyen iimét követöd le-betek.
Gyönyörűen mondja Vörösmarty:
Nincs viasve semmi ión alatt - Ki el nem eaüggedett. * Maradok barátod
HENCZ ANTAL
Politikai szemle
Aa igyptomi kérdéi éi annak végleges megoldáaa iránt keid egy kissé derülni a láthatár, habár a teendő iatáekedéaek iránt
I még koránt sisos egyetértés a hatalmak kö-aött; ál biaoayea, hogy a váglegn olkaiá-roeáa eléljelai mutatkoznak már. A franczia képviaelőházban Freyoinet, a kormányéinak Anglia stOvatiége mállott nyilatkozott, Gam-betia pedig többnör zajos trtsaéanl Hlbe-nakitott beszédben mignsvazta a hitelt, melyet az egyptomi ügyek magoldáiát i!le-lőleg kértek. Qambetta nagyon nyíltan ba. izélt. A porta még mindig haboz éa alig fogja magara vállalói a beávatkozáat; es esetbee Franczia- és Angolórazág fogják k Fegyvenes beavatkozást magukra vállalni. E két nagyhatalom pedig már meg ía teazierrá nézve előkészületeit Az egyptomi állapotra vonatkozólag kösöljük a következő táriratot, julius 19 érői:
Alexán d rí;a, jul. 10. (d. u. 1 éra 80 perez.) Kevéaaol Derwía pasa elutazása után, «ámári fontos sürgöny éikezett Kon-ataotioápblybél. A hajó, me(yet a iflrgöny-nyel Seymour utána küldött, utolérte Djervia paaál, ki erre viaazaiért AleJcindriába. j
MegerÖiitéit nyertek azon hírek, melyek Tantahban éa Kafrezajatban keresztények lemészároltatálát jelentették.
Kairóban nagy a mozgalom, noha a rend még meg nem zavartatott,. — Moha a kairói rendőrlég nagy erőfeazíjfóaael működik a rend feutarláián, as eurtyaiakat mind amellett ia nagy aggodalom szállotta meg. Mintán a caapalok majdnem mind Kafreza-jatba küldettek, a eonaulék éa az európaiak mind távostak Kaíróbó1, kiféri 20 német alattvalót, kii vonakodnak elutazni.
A kereskedelmi szakoktatás nálunk és kUlföldön
A kereskedelmi tanintézetek caak a legújabb kor aefllöUei. As agyitlen, melynek léteaitéa*- a mait asázsdrs esik a usgyhiiű Ba»chtA|, a német kereakidelmi iskolák úttörő jélől 1768-ban alapított hamburgi keres' kedelmi tanintéaet. Ka azonban rég megsalint létesni, nem hagyva fent) semmi egyebet, mint a hálás viaasaemlékeséet alapitójának érdemdúa mflködéeére. A ma fennálló neve-zeteeebb kereskedelmi tanodák mondhatni immd egykorúak a a legidőnbbnek ia élite ilig itvtuik tul egy félisásadou.
íla kutatjuk as okokat, melyikből a nyugati mivilt államokban ia a kereekedelmi szakoktatás, ügyének oly boaasu időig tartó méltánytalan háttérbeMoritáaát kimagyarázni lehet, azok alig lahittek mások ott ia, mint a saját hazai kereekedelmi aoakoktatásügyünk óhajtott felvírágsáaát még ma is többé -f kevésbé akadályozó körülmények,' i köztük külöuÖsen sson izélés körijén élterjedt néiel, hogy a kemkedéit i gyakorlati éleiben kell tanulni i ennek folytán s kemkedilmi azak iskolák feleslegnek.
A nyugot európai népek eléggé tuósazo haladtak arra, hogy nálpk ilyen primitív étsjáráenak helye többé na legyen. Ők ooiu oaak szóval hirdetik, lwuein tniezmenyvlk s az taék által elért eredményekkel bizonyítják a asskmüveltaégnek a haladásra feltétlen asükaégeeeégél a a tudománynak bármely életpályán való érték teleijaégérul szól ló tsn nálok már csak mint a mull emléke, a régi idők gyermekei éasjárásának naiv hagyománya umeretea.
A mi nálok már ciatc reminí«eeniii, aa náluntlc — fájdalom -— még a napi történet | közmivelteégí élet'ünk jelenében hsladottabb népek régi mulljái|ak máaaál látjuk még tok térin. Ai döitélit ezer aksdálysivsl kel la töretlenutonfindulónik tárisdslmunkban meg-küzdeni még ma ia, habár eseriplő népak asemünk előtt folyó élete bísonyitis ia, hogy smaz st körünkben már osupáp zz, milyhei ugy egynek, mint s népek élete, lonmarad*
héf|4 van köjve. A» állaláaei mivelíajggel páji'ijalt ii nkftépietiaégnek köszön boti a az eljJbla-e haladott államok s* leié bori tevék eny-aéjj' IMrmolv tolón, kivívott alkerekel, de árért asj watoíyatiaus magyar járzadalombsn a szaki klatáa skükiégea«égének érzéke |kor-mány és iLyaiek minden buzgó müködéai mslh tt ía q|j lanyhán ébredéi, bogy as eddig elírt oredusénsek m^g oaaki parányi oaeppek kagtsdsnáii I nyomoruiáflBink tengerélioB képi t. KaíüuUaen áll ei keraakedulmí sssk-okts ásuukn aouatkozó ag, hol daotárs pogy k Broskeflelém neinzatgáadasági életünk' égési sAges fejlődésének egyik triiényif-öje, még i ke/.daminyezé lépéiiméi alig jutottunk
tláfikaq feladni aem akarjuk, elMgodbetetleo kötelesennk. A kereskadée már náluaik ia oly ioiitoi |és bonaelelt tevákenyaéggé iom«| kedett, kegy márínklÉil többet migaiváé,
Dé | em ia
bia< közdklj<ta iigyUuzuek
in ne eu egj egén ági* ie, melynek annyi el-
lepj 50 é mlní énpoul m|j}y lek éqdi dea] t kört lenek ki
kevéa őaiinié bírálja Ijcfnue, iok; ninoa egyetlen ága ia, hen a legközvetlenebbül [ ér-' |y kevéa tevékenységet fejt-arányi busgóságot, érdek M-k, miut éppen ezért., ői,osztály [egy réiza jmég a azoij Igorhoz tartozik, mely elől|l aa a szellemi qualifieaticjOak alaz irá«, olvasás 6a *gysZ"regy Uvfll még igényű segédjével illebb a hordák felbon'áaá, a ügyei haiilMS a a paptito-kercj-ek kdazjidaéliek gyakorló'taágábsn jöaz-oii: »aul. iái ilyenek aatflu o'yan ífjakalf kereaUK almi tanintézetül végezlek, fel vesznék üzletükbe. Ezeket izük látkö-rtléékükbAI I injoaditni mm |i lehet tünés ia iiáudékunli. 1
SokÜal lagyobb oontigenaét kéhezí L ban kjer •Uadöinknek jjs s róss, kik s
pon kis
ni
liakoláfc vo|c|ől inául folytui em ttjdi láanslí.
ából liilijei k[
ínysibkn rel niuk az élfli káaok k ia i tg lennének
ködéséuék iáikéiéi hibáz el rai helytelenül ítélik meg 1 en a! nem is ollénségei, de baráU lenni a keireskodolmi assk-iüzfík azt várnák, hogy a azak-lt ifja olysi | kéa/. ssakeuiber.
reakedelml é'et bonyolult uden támooaláa nélkül teljes djék. Ily elmelet mellett saou-álják bármely ágának ia a égi éie után üsofiou kellem ma iaouyoi haláron tul többé gy védeink, jblráínk, mérnö-k stb.L.I Vklamint a gjakorUti kéasaég, a |j4uiioe niin kissi nélkülisbetővé as eltné-lejjjjkéazOllaégejj Ugjr az ijkola sem pótol-hilmt a gmkorbti életet Az elméleti taui-tá||rkltslábsi| oaak alőkéssüIM a könnyebbiii a gyjAorlaljI életben előiordu ó azámoi akadályuk leküddéiéj, könnyíti U gyakorlati vi-| saMdyok nMismeréaét. A ésakiskoláknak, • eteskedelmmkmk ia, egyik! tlal leeuelriebb feladnia i», mérlékoen jtlkalmnzkuüiji a kivániliuHÍjioi, ízt kivátioi' egy kereiaédelmi taiiinlpi'tj ívül a legagyaserübb szatócs plikáltabb bank üzletig íjjin-agában helyetleaitsen, s n képtelen, maga s azzkokta-hh kétségbei aa mint'ki*
iiéliányialam ép oly igazság-thjáh ia, midi követkestetéá pedig veszéjyea if k gnagyobb BMrtékben.
Voizélíoa, mert <áz ily nézet egyértelmű IbutJe kereiUjidíllmUnk jövqj&uek filadáaáiral. A I öalskedéjs eszközökueH korunkban élért
eif|( köaötk hjgípbb de 1 na^ niiá lennapi bsu, 1 s jellé s I önnöi nyiboií
át túlio
4g a 1
skn ialu hbjt ól dü|i
.ti vári
Méhüitoi ked
s forgalom óriáii nÖ»e-
lie nemjj daradha* lm'ás nélkül' báseí ker ekedelmj vtssouyainkra aem a ki-ieake-delt lünk jelialag egy nagy] átalakulás stádium! n áll. Mragbt felé irámjuló összekötieié-Sün ön kivul megnyíltak maink a kelőt felé is é eddig bilincsekbe vari i koreakedélinlln|t nov i-tovább mindinkább l^ezd ueiiisetközi jeli' get OlUkiLt Ssóvil, ssj idők váltostak I 11 ak Ink a viltdlott idők kíránalmáhoe alkalmazkodni, Ija qiak nemaatgaidaiági iziatm-
I mint | épisi késiaiget, iigvazerfl routúk'. A j ki^nap atnkban a BareJtMelmi pályán mint j állása nagaslstáraj émejkedni akaió, munkakörét betölteni liidá aiakember akar jálláft foglaln { a ki máij Jiasiokbau ia nagy jaaáaé-mal létező pénz- éja bjztositáai intázetaknél, kölöiiLüző gyáraknál akar életpályát Utál ni; annak ' bizonyos tjiaomanyoi előképzetZsé^re vaji íztlklé^e, innlyét | nem l*het oisa u gj meuékMen a gyakprlálból megazeroznl; est os4k rendszeres azákiasoUsáe adhatja meg.
i lgeúi ss idő[ Eljött, mely minden fonté-•skb 'életjnályához.'mUnKáiaitól bizonyod Önájl-lóaágoj, azakiamerétol kxváu ; beállott al egyél gyakorlzti; életpá)yákUos előkéezitő p»ki»-kóláknak I ía azUlíiégesaégn. A kereekiadwlmi ISSUtiskolák aiÜklMgesM'ge él létjógoialtiiága a kereskedői kar ágy kuagaaabb tudományéi képiéj^éiieiK aaükii ágasé égében van, melyéi korunk napról nsnra inkább követel » mély egyedül káposili őt a kereakidelmi éa forajalini é'cjt különböző ágaiban olyan kÓrÜl tekijiték* lelj éa bisioiággaT mÜKÖdui, mint sztls luki tárasdjűmi- -viazonyok plőhsladottaága megkílf vejolí. A koreskcíjcliin Uiiinlénelek fplfldata ezen kivánsluisknak eleget tenni, stop ttulkr dala — amint ast Blánqui, aa első frjstibxiss * országi kereakedehiii nakols «*g) ik s|auitó|a mondja -t s kereskejlői kart neveiéi él thv níláa flta{ szervezpí. j
Hasáokban ;a [kereskedelmi szakok tál Ugye fájdalom — még o»ak alkizdot kezdetén van. A kenakedelmi pályára készülő j ifjaknak szákszeiü éa tudomáuyoj ki kf|izéjérej hivatott, izámbiv«>hetfl értéknl k» zéptaijodájuk alig van 8—4; aöt oaak nap teljoa jhiányával vágy enk s kereskedő' tsuop-1 csóknak [a ligelimilb iiineretoket jnegasé alsó Iskoláknik fis Láttunk ugysn páf itt olt e 'éren is jó kksratu kezdetűén; etésékf, de ntég mindig miáni'rik sz ?gys/ge|i, lei v •birtl vuaelés, hlány/ik sz állam ré4séjől s urgfelelf. aegélyaéi 1 méa megvan igén jmgy mértéklien s kerisskádői kimak sz üglgyif aiemlje élfoglslt! azdkkebllt uegaiiv! m«ga-Ikrtáan. J j J
Kö/.uhtaiáaügylluk ezen mélláiiitslaniul háttérbe Ézoritolt; áginak egy oruágpa isoiio indiláaával nigyobb lendületet adni volt Qsélfa a kolouvári kireedádelmi tanoda ugyéiiiiw vezetoaévil megbisotl férfink kezdeményeié-lére a kblozsvání kamarának, midös.máMN évvel j eiélött s 'hsasi kereskedelmi UuptOH* tatás reformja éa érlimligea aservezéisj tár: gyában egy kelj/í szakiamerettiftl kiqolgoz^it éiulékiratpil -iáiu t sívslléi és kDzokláiálfli^-miníasterj úrhoz. E aczdeményéiéi o>ztuilaii holyeilésdvol tsliükázott ugy a sajtó, Imjnt iz orarág:vslsmenuyj kamarájának, spt iltoliag visshángns találtja jöldmiveléa-, ipán- él Üo-ruakodeJeliitlRyi ini|i»ztenum réiiérfii isi; mindazomUtal a bneglivő intézetekndk ■ kor állal | megkívánt Ltoiább fejloaatésoJa fezflk-ségu^k meglelolŐj kallÖ aaáma uj kerpsaér deími aaskoktatásOgyjének országos éé éíjdajn-leges ' szervezése | tárgyában mind addig a közoktatáaOgyi kormány részéről — jájaahjnr — aommi som törtéét.
Midőn a kolozayári keroakedoliiji lajnoÜa feláilíllatélt. az ; juttaŐk s kürUlniéiiytjk ía-merőiéből kifolyó intőn tudatban határéaták magukat ezen lépésre, bogy aunak Üdvtfs éa késsÉpotló hatása leeud aa öa»ies erdélyi ré»iek Uaéletéréj ée nyomisató koz^td«»égi viszonyaira; a 4jv«j sa intézetnek még c«ak négyi érre terjedő múltjából ueriteti mw tálatok la aniiaa f»agyfontosságú IjOvflHbo veteti biáalmuukat még eddig évrollévre fo koalák: a felügyelő biioiuág a renaelUiiMa alatt állá anyagi; eá*kösüa mgényéi lioriá-toltsága mellett is raindoo lehetőt elkóvjit aa
intéaetuek a kor iSollemo által mnglavsnt, 1
-
fejleeztéeéf*. A mid^n a k»r aéakokis»ásS
{gyében klIxlnáUt a fsanobb említőit eoi ék irstnsk seionli lésyl'fw eredménye iw^ lett, aa iatéiet pfgastaáJáaáoak most folyamatban levő itadhimában e sorok iié)ái, mint vpastMM megbáaott igasgstét, sc 1880 81 ik jsoáv^t követő nagy stüuid :, taoutmány atrsl jkflldölte, lioay 01 utoo a nevisotosobb kfllföldi haaon intésetek . vesotéval, beréddetéeévd megiamerkedT-. szerzeii lapantalátsit íuhoe haszuo»iua
A kanjakanélsu azskoklstáiügya s nyu got európai államok közül Auas'ria é* í,'l;. metorazágksa éi lp el s( fejlődéi legmagaaabti fokát, ugy Ijogy la jelenleg legnagyobb hirm emelkedett FilydeáaO intézetek p égy pár kivételével 4- mindnyájan e két !btroa4Íomra emek. A muir [évi nagy szünidőt ízért Áuistrís éi Nemetoriság kcreikedelmí i». fiiptézeteineU mMtekiutéáre használtain M, kitarjoastvéu figysluiemet egyúttal míndioBtí is ipsri aassonstái ügyére ia
Ausztriában, is, mist a töjbbi európai államban, már I toltak s novaaetsiebb gy*\ kerlati életpályákra előkészítő szakiskolák » igen ké«őre| a| íegntóbbi negyed ssáiadbae jöttek létre [ a 4oi ossn vett kereikedelnit szakiskolák. Itt I is aokájg kellett küsdsni itos olGitélettel,: hogy [a kemkedéshes nem szükséges bizoóyoa fajiig tudományoa elök/psetl-éég, mert >aal k | gyakorlatból meglehet, a' i eísk is otj lehet Itsnului. De bogy mennyim eiftzÖU m»-g minkét a többi nyttgoi európai állammal együtt {Ausztria ia azéíeiabb láikerü | világnézet év jel, Eléggé mutatja sz s körülmény, hogy!ott' már e asássd elején kételyek merültek lel; es iránt, hs vájjon a gyakorlati élet tapaastalMsi elegéndők-e osaku^yan tudományija kfltzetiaég nélkül a kereikbdői pályán ? Í.I,I. Pedig ikkor még nem ismerték s v3*4y éji gőzétőnek 1 köziekedóare való felhéssááláift, nyomoruaágoi Állapotban volt a hitaljgyj a forgalmi viazonyok, azóvsl: nem volíxjki isn^erclcaek azon nslalmsi tényezők, melyek joly válto/áaokat idéz*ok elé' rövid félasássa jalatt a népek közgazdasági életében, tnluGk kselött évezredek nem pro-dukáltak. |ly iooben, a midőn még a keret-kidelsm ágy junólva bilinoaekbé volt vervr, nyugoti szóiaizeaaink belátták, hogy a népek anyagi áa :azelje^)i haladására oly nagy mérvben befoíyŐ a érsekedéi pályára lepáko'k megfelelő ttidobányoi képzést nynjlani, ma gának asj állampak jól felfogott éidekébcu asükiéges. Kezdetben az ezen iiánybsn mutatkozó aafkjjégst a polyteeboieomok •« . reáÍiikolákk|sl| vélték pétollistni a már 1306 baii kiadott udvari rendelet ily értelemben intéskedéli, sz 1816-ban Islálütotl Ismbaigi reiiiakóláljap polig elrendeltetett sz ipsrinlt-tsn: áruűna -fél kittőa könyvveietéanok a tanptása i%
Aa igpiiotl Önálló, minden mái iiakiél elkülönitejt 1 kér^akedelmi aiakiikolákat faak a legújabb íkqr teromtette meg, a mióta aüi- . colőleg idtéttek erre a megválluaott közli kéuéii viieonyisk, a bitelügy kifejlettsége, s • termeiéi, óriáaa változásai a verseny assbsd-sága és kiUnieelsége, és a nemzetközi ke-roNtedelmi éaj vámpolitikában beáUotl vál-tozáiok. j
A megváltosott viasoeyokbée aa európai államik Ufleül legelőször Franozizorazág aielott alkalmazkodni, hol aa állsmnsk ked- | véső giogrsphiéi fekvéae már ígea kován nagy kiterjéoáaü kereskedelmi tevékenységét hozott létre; Jreiier Kázmér több tekintély«a | keroakadővel ^reafllve, már 1820 ban létre-hőatsiaj mai éap ia fennálló nagybirü párm feüöbb, kereskedelmi tanodát (éooie aupe ení'o di eeujaikree), a kanakedalmi lamu 1 lésetek e motorát. Pranosiaoraaág példáját | : kövelto a kis] tísáazorizág, melynek így pár ily nemű intékoíe ma már világbirrel diosek-j szik. A 3|il( he yen e téren Auastris követ-: keaik, mélynék* példáját ssláa gyorsau kl>|
ni.......
borukban már m^gjlregedott katonáik voltak 1 rendszerint n léglók tartalékját aépézték. lia már; n triirjiiatMiat ia megvsitéa, akkor a hgio le'jesan iBaasa volt rorosolvá.
A tariuaokat pilanúaoknnk ia nevézték, minthogy egy bifonyoa hiiiié dárdával, jjilum, VÁltak lölfegy verkisve. E^ik képesték a régi •saig lömét. Ebben ss első Seentuna prjmi
fiilusnak' is monnatétt a a hadi tanáoaosn je* bn volhf A löbei eenluriák ason maniaulus-nak aaámáiól navessetlek .el, melyhés tartós-tik. A prineopseknpl éa hsatstuiokiiál |UpÉ
funua, nnum fiat it unus leetui iternitor.H — .Auium s ftitine omnino removetor 1 eacipílur lurum, quo denjes vineti, id enim eum cidsvire jua ülő;* mondjli a 9-ik pont
A tizenegyedik éa Ijsenkeltodik tábla nem foglalt'magában ujai, liairen>oaak s többi Iisnek mintegy injplemeniumi volt As elaő pontja megtiltja s patríciusok házasságéi s plebejusokkal,
A nép nagyon aokáig, hs tpdts is s jogokat, annak gyakorlatára nem volt (képesítve; mert a patríciusok bizonyos far-rangok szók éa oerimoniák kösé burkolták s ródot, sselylyel azt térgyilni asokáa volt • e különös szertartáaokai okvetlenül megkövetelték a 'örvények körül. Végre 404-ben azonban a nép ast ia migiudls; mert Grijai Fliviui, Appiaa írnoka ellopta s tár yénylrezéieknél mogkivánlaié izék és azó-láimódok lajal romái, a est lemásolván, közzé lette. A nép ezért ugy megjntsJmnts őt, ki habár csak tsabadeansk volt ia fis, triba-naaaá, aena'orrá, curulia aédilíué lett 1 hogy emléké örökre fönnauirsdjon, s munks, mit megismertetett, Flaviaatörvéaynek nsvezle-teit. Flaviua a Isstsioks«, vagyis as évenkiat előforduló bizonyos mpok bsasnáíatát ii kanétolte, mit s ponlifrxsk gondoaan elrejtettek s nép nemei elől. Es időtől fogva minden romai polgár ismerte éa tudta s törvényeket a azt ia, hogy mily időben 1 mi ■édea lobot azokhoz folyamodni.
Miatbogy s decemvírek s második évi •Iködásn ía megválswtsttsk, arslmukst a harmadik évre már önkényeaen kiterjeaztet-ük , «!• a ploba második noeiiiója (ín Avanti easB/ kévetkestélieo a dreemvIratUi eltöröl-teéoti; aoneatok éa tribünök válaaatattak újra a Horatius éa Valériái ooniulok rogatiéjárs eeetsn alis törvény bosaiottM)
IX. Patriaasl éa ellenei vlamnyik. ralgán éa kalaaal rangok.
fcsaaalsa megparanesolla, kegy minden egy patrieíai
Íaironuat, vagyia védelmesői, kinek srlán öteloaaége volt clienseit tsuáoscaal éa lettel segíteni. Ha a palronua a iinitusba, vagy bárhova mint, a elíena el nem mulaastotts,' Iiogy vele menjen, vagyia inkább, bogy 01 kiaérjs; ds mindkettőnek meg volt' liítvs, egymáit perbe idésni, vagy egymás ellen tanúskodni. A patrioiuéék igen beosea dolognak tartották, ba minél több oliena veiie őket körül a nem ia kiméliék fársdtaágukat, hogy ezeknek izámát minél jobban gyarapítsák.
A climaek már reggel korán, még híj-ml ban megtöltötték s patrónus ternáoaaít, a mihelyt s pstronui fölébredt, lörikedtsk eléje juiní i veíe nagy tiizfojetltel izólottak a ki viszont igen nyájsssn busáit velük. 8 ezzel 1 oliemea migelégedvs eltávostsk, hogy mámsp agysnest gyakorolják.*') A elienii* palronua cörög aaármaaá*u fogilom; de s rómaiaknál nem volt oly fanyar, hamm minden likiatetbe as illendőség koriáljai köaött maradt, amint ezt s büleseiség algondolta, s a tör vén vek löntsrtotiák 1 niags a vallás ia helybenhagyls 1 így aa állal as egész népri aa atyai jóságnut és a fiúi mentetnek áldásai terjesztettek ki. - > 1 Ba vslsmely jpolgár, ki ss előtt kevésbé volt ismeretes, főtiaztiégre jutott, uj embernek, bomo no tus nevetleteh, ■ ezzel megvetette önmsgs éa osaládja számára is a ne-meaeég alapját Hogy annak imléke megmaradjon, a törvény jogot sdott mindazoknak, kiknek elődei aa állam valamely fÖbivstslaií viaelték, azoknak képelt nvilváooaan kilüg-
ffesteni. Ezek rézből, márvánvból, fából, egtöbbnyire pedig vissskbél kéaaültok a'a külid lornáeaoan. s báa logjeleaebb réaaében aorbe helyeatottik, • annak Isfiiebb ékes-légotU azolgáltak. Különben tokokba voltak téve, melyekből caak különös osrimoniák pl. trittmnbusok, óvat iák s bslotlí pompák slkal-máváf s váró*ban Itordésái végett vétettek ki. S képekre oaak aaqk nyerlek jogot, kik-aek elődei Hpepí, diotsgori. ooaaulí, praetori vs0 ounlia aediliai hivatalokat ri aellek.
mt aart Ds rw Mám. be
A 1 ónjai fiadi erő bílooyoa azámu Inból álloki/ iniNeknik I nagysága kt|löu-idökbeil kflönbUzS vnjt, Romulus slnép
3 l iskanádik mindegyikéjlnll 1000 lővaft éji Mg
ók. má odi de en n
gíilog katonát szedeti; de 0 kii aériá ueihaokára jnagaékaaodolt aa által, Iiogy tn harmadik atb. állit lat lak dőben, melyeket a viié^aég ezhelünk, iríégynél több Ingié ) 1
ió egy egén kii hadseregei ál legitiéjr nélkül ii badar ionák voltak gyilog, könnyf kálónál. A logio négy. I aőt l. rolybioa idejé
azé ndsinak aömi sem v ilt.
Mindéi 1 foráiált, mély halott.
IS és VI 6000
sdfil, mely k köaül 'gyT). mikor a legio
60C
nanerből ia állt emberből állott.
4800
Mindé 1 l^gio 10 ootyrara oaalatot|, a ora ped g oenlurii
manípulu
összt sen 60 oenluriát
0 embo A leg
kik
lotjWl; nltfán I (Klóin turiá t a oom Ittílíui A een vojijizőt, vin lléaéro altiul
itok min iegyika egy In1 n különbö ekkor eli, E
u 1 eé" uie [aatjiii
ki örv» Uríák
Uta
ra, á manipblus
■ _ _ . . I JDJP
ason rend volt. A tiszti rangban UörlllbélAl 60 (okosait volt a Msnál kisebbnek vétetiiV, minél köselibb illat aa utolaó manij>ula*l|oe.
Műiden legio llovasaága 800 lovsa ks-ionétól'illőit | omn sereg ala nak, siáriiy-nik is iKevezíelét^jmlnthogy ai Ujkösé|ben a leuióiiik ssárhyáh állott. 10 latnára oszlód, jfnelyok kMöl iámét mindegyik o denuriot ivagyls Imidet'léi mái 1 magában.*9)
A legfo lovasságának feji: waefiotus alae, szárnyveiertiik neveititill. Ifjy véli a legio; bedaatva a második punbábotuin ; de ;eltől fogva a legmtalabb katonásból egy jköonjyO sereg á'italott föl, melyet] könévti jfordtílatslért véileu névvel neHstek. Hasa-koaái slsilmáv d a nyilasoktól éi Tpaéittyá* soktél (bdöititlakj ds külön tini tik] nem volt
A* emjíletlenn kívül a hsjlseragBiél< katonai ||zenészek ||i voltak, loválbá! Esdi azerekel ikénitő! mesteremberek, azolgájc atb. még pidjg nsg4,aaámbsn, martmink tudjuk, ők s| hajli saereket aem kooain, liánem lé
háton nallitotttt. 1
Elén külttofél 1 -seregek egy láaslé alatt nolaáltak, melyen egy nüatns volt, nár iCTslt egMaetj Witor osstve 1 karúuü kQéöU viilámofikl tai||vs| — fist a triatiutók elaő joencuráia víttt I De a asioa kijvüli moly aa egéiá ligio Uása öja voll, inlnden rasui-
Íulua is tartott kü ön sásaiéi. Ea agy [kenet biáiolt dárda,Mg ke akantott ponté darabon.
A b adm égné előfordaló taisldemksjml
MU*pilkl 1 a ksáswn nílkU Msd a M|M tintfttla I III I. V, eay Ti
lett, 70 katonát íofclilt migápin. Q ksiomi tr
bunui a'átt állott, napig bírt l»Inteléi as ülkbset minden iribuntis tribunusokat ré-éssint pmbjfj a nép nevjesto nye éli
iletéaül egy siőlő oldoztak, melyet a Icatonák k bsnoálni. Minden tininek volt, kikst opliopsk volt nékáa
aeMnat*
A kalonálk külOnfél||saapatboentásuak voltak, nsv isemsen a hasiaiusok, kik )dár-dévai baro4sláéak. Esek alakították az elaő atal. inkáin bátor mint| lakból állottak. Itt aa erő pó tibiUég fogyaikosánii.l Ha kot vianaovomts, aa ug|rno«
hadi rendet psléUlt ks tolás kl aa az jillioiég
vemstt prir oep lekre támajskodtak ; kik a
második laiái
Ha véletletiUiL nysmla. akkoi nusok kndték
M) Ooiáol
IIWe^iT
^rt képezték. Esek tapasztalt ivében levfl katonák voltak, ia ellenaéa wekst ii vilasa* S haimadili aoi beitek, a ti in
a verekedést, kik régi, áhá. 1, Oi ma. ri|wM. Ifll
zenészt senMtornsk nevestek e s.'ótól aeneua^ résből valói bitalhogy a aemnerek ré»h5l| voltak késiitjre, A tuba. vagyis a trombita egyenes jzjiraeéetü, a buoíoa éa a eornu] kürt görbe vjolt. Trombitával sdnk jelet a támadáira**) éi visazavonuláira. A btteoina főleg aa Őröl kiváltásánál bannáttaloK; 4 kürt alisabea minden' tábori munks végiéi fittől harsogott! A vslbtn egy kis r0vi<| paístt hdrooktijk 1 valamely állat bőiéből kénült aiMkksI, galla, voll IsjOk Wdre.
Védő éukósUi hassnáliák a ksnnsd[ féllábuyi heéaaaégu nagy paisat, melyre 1 oohonők és joeniuriák neval voltak íiva s oly vsilagnu kéniiették, hogy a nyit át m melnnss rajn. Fejükét válug leérő iéni aákkal, sáéna, íoltslmaaták, milyen egy 4 kjoav réitábja ie, ugynevesstt peotors tolj
Jfobn lábukon fénoi borított nrul viaehek, bogy,a karavánéi ártskasi nelskananm^ Hajító dáidélak 6 láb honau, ellouUn kani juk tövid vélt éa néln, mind a vágásra, miao a faunáira alkalmsa.
Mindén rőmai 17 éves karátél kasain* 4B éves koraid katona volt 1 biaonjo* ér tőkkel is We|lett bírnia. Pe|ybioa aat mami f hogy nen jártéit 400 draohmánál több n < labélett.
A mi á katonák zsoldját illeti, leg*>;| aéör oaak áj vejibeliok elleni kábortibas, Itta ban kaptaaJ Polybios időjében agy, leglóbwi katona aéoíaja naponkint két obojus, Vegu* í á denariua, Mit 8| Sl a régi p^aatáb i nat, melyet mindig alkalmasuk a kklosA . (hutáién él. ;1Lovm katonákká pedig unod lg j a |aggis|ls(0abib polgáiok aiemsUmitek k<. Eae^ éviéalnt a léianáara H000 aat kaniak,fl
Éyháikam netéo a kitonéki ál lm 1 rsi milítaresj vagyia hadi miglíaataketé-ia-nok volt Ufer^k. Azon tévisér, ki oly gyf j Mimet oyiK mely bon legs'ább 5000 emU* nett el í aa| étiiniég sorsibsn, iriuiuplni* ■ pompát kéfhetétt magának. Ha s győ-eltí" SS oraaág kltárait tsr)sntstti s ha mm fi
**) Uélls k 4T. C Di ksile aiv. t ül
• Tsstt in, U
") Uaé Otáeji rat anni iÉalila%ii> m
•* aarépni mivth államok majd teíu-i«c.kla«k advöe tevékenysége a kemke-klii snekektaláe •asivseáiábsa.
4 külföldi kereskedelmi tiakoki*táiű> gyének van «fy köeds Mleautő vonása ét m; bofj u •eslgálntára létesített is-k ak majd aándstlks Igyssek ét érdekeit lárauUiok teváksayeégs által jött létre, tt állam ptdig tftbfc helyt épen Mamit, mát Mjt árig Mk ifw kevaa anyagi gyátno-i<u*t ay ejtou aa ügynek. Ntfj tévedés lenne M14NI abból anangiát vonni akarni t mi inMpjiiikn, • ki Öameri i nyugot i népek k«it«riiá<t M néni it lógja magát hasonló »sssényekie ragadtatni a mi társadalmunkkal n'ulüii Saáaadoa nevelés előtte ott meg a k.. .4;atas minden ága iránt lapaaatalhstó »■uk érdeklődést, finom éraéket, még csak a ksndet ktsde'én állunk. Épeu eaért, nála* k még egyesektől, társulatoktól, vagy n táttadalomtól — a mull él jelen tanúsága sawrnt nagyobb segítségre a temérdek hiány kipotlásáuak munkájában saámitani nem leltet s igy a meghosando áldozatok vagy ideáét még aa államnak kell hordania, de mig egy staub jövőbe vetett, reményUuk hutai, hogy a terhek 'egy réstét nemsokára bekövetketendő jövőben a társadalom ma gém fogja vállalni, másfelől erős meggyőeő-uéaünk, hogy at államnak a kereskedelmi laakoktetás felviiágaására hoaott áldotata olyan producti v befektetést képen, mely sok* szoroian hozza meg kamatait.
A7ss Sd"dor.
KUlönfélék.
— ílrtriités. A nagy- kanizsai „kis* dednstalő egyesület" batároaatából aa o voda hetedik 'éri a magyar utcaai fiók óvódénak pedig második évi együltae pzár-'ü n népé ly e" 1862 évi juiius hó 28-én, saomba-ion délután 4 órakor tárta lik meg a „Polf gári Egylel* kert helyiségében. Valamennyi orodai növendrk egyenkint is saavalni fog,' miié a szülők és gyámok li&ieleltel figyelmei teltek. Kedvezőtlen idő esetére másnap *lgy . követliesó napon lartatik meg. Aa óvodai míveitfékek eltávozta után esle alkal* inut id<« esetében .tánczkn»zoi uü rendeztetik, ntf lyet i» Polgári Lgylet helyiségén kitűzendő iiriiisetivászló is jeleani fog. Belépti dij egté> iifiiiiint ;V0 kr, gyermekek^feléi fizetik. Fölül-fizetései köstöneltel fogadtatnak, s hírlapi-Isg nyugfááiatnak.* Minél saáuiosabb látogatást kér as egy estllet. — A mindkét ovoda-beli növendékek saját kézi munkálatsikat á zárűnntpély után való nap aa ovoda saját belyisénélieé'vehetik ál. Aa ovoda nyoloaa-dik évfolyamának megnyitása 188$. szeptember 1-én less. A msgyar ulcsai fiók óvodának harmadik évfolyama ugyanakkor nyittat ik -meg.' Augusztus hónapban egyesületi szünidő van. Mindamellett mindkét ovodában augusztus hó folytán is rendes ovodai órák tarm'iak as ig*tgtló»ág engedélyével, melyekért íwi/utyó díjazás a nevelőket illeti.
— Fábián Ferrnes ur helybeli jáiá»biró«ági végrehajtó s P<->t Pilis Solt él Kiskunmegye teiülfatén működő megyei kir. adófslflgyelő kebelében alakult vissgáló bi-zotlság előtt f. évi juiius 16. ée 17-én.s tfnsgyar kir. adófelügyelői saakviasgát kitűnő •ikerrel letette. Midőn a derék hivatalnoknak fáradhatatlan'szolgalmának fényes eredmény éhes Őszintén gratulálnánk, kívánjuk, hogy mentül előbb tehetségének és itorgtlmának. megfelelő álláat is kapjon.
4- Balaftu-Fiirrdeu aa utolsó hozzánk beküldött kimutatás saerint juiius l&ig 1088 fürdő vendég érkezett. A cani kulai uapok valószínűleg uiég jobban meg fogják lölttni e kies fürdőnket, mely most máí minden élvezetül ily ujtliat látogatnak.
— A balatoni iiemzelközi távuszásra, mely jövő* vaaárnap fog megtartatni! aa eddigi hat nevezésen kívül tegnap még lovng T ü h n r a i o h Tivadar jelenlkeaelt Salcz-Imr^ból, ifínllmgy azonban a tétet — öt dsrsb iíi say — nem mellékelte, annak a uevezési l|a< ár időig leendő beküldésére figyel-
löttn tokbp kei Ült s ha általa a hábotu véget ért^ továbbá, ha a seqnlUi a nép, sőt még aj triMfno»ok is a dolog iránt meg-egyeatelr. jtk%oé a iriumphus pompája meg-j LsiároztttoU* Ekkor a fővezér hadsereget vrzényelW-^is*ratért Kómába s egy különös végzén által megengedietstt neki, hogy'egy nap, de csu|üs egy nap katonai kormányzó, itbrwn Romában s ilyenkor még a oonsul is liódoiui látszott neki.
Tiiumphus slktlmávsl minden foglal-kotáe megnüni a vártrabsn. Roppant néptömeg gyűlt össze. Zenészek seiege Jelent meg, kik egy»zer»mind győzelmi dalokat is zengedezték. Kzuián hófeiiérségü s megaranyozott sj-srvn ökrök ssíállitoliák az eRenaégtŐl •Ivett ni a* dát tly táblákkal, melyeken a to»gUdítoti tartományok nevei Vdl»iik Ibi-írva. A krssik alán jöttek a hadi foglyok íáftawi viselve, majdn liotorók, kikuek vesz-nv e*nmói ilyenkor repkény nyel voll meg* k-<ssarsiiva. A listorpk után kötretlenül.jOl-uk era< Mrermekek, kik drága keleti fUsse-refc-4 gőzölgő edény sást vittek tömjénezve ké< i-.)*^*) Kettnk négy fehér ló állal '«»l pompás diadal koo»ibsn jatt a fővetár, ki' Ársavai ptérnü bársony ruha, elsiánP moaibél aétaült saemram s így a khrályaág aiodsn jelvényt éksehsti. De, hogy n fiatalom áss Jelei mag at réartfitaék, hátul ugysbsaen kocsin egy arany koronát AMI Itt a idők özön kint azt mondogatta neki: .Kt ne felejtsd, hogy ember vsgy I* Hegy a triussphisei magsa" diyoségsn sgy-ssersmiad meg it aiáataeeék, aénytelnn volt ktitsi aranygyűrűiét § a plebejusoknál di tatban *öH ftsgy ürüt htant föi ujjára.
(Fslyl káv.)
^ Uaá s Mfsl OmisHsslI W l.
msstetTs Ifin. A magyar athletikai klub tagjai kösül még eddig senki sem neveseit. Beavatott körökben a balatoni verienjussáii ssámbavaketŐ indulóinak, boni amateurjaink köaül Zaögöpi:Benőt, ésWeber Frl-
Íjeet a tavalyi palicsi gvŐ/.5t tartják. -4-Taek m a y t r llsuó, a bécsi bajuok a számára meneisttlt külön meghifóra még nem válassolL
— Gánfllrdéukfeem e héusp eleje óts s hölgyek egész délelőtt hastnálhatjált s hideg fürdőt. Est a változást Igen c/ój-szerűnek tartjuk. Miután e nagyon is meleg napokban igen üdvös és egészséges a hideg tus, ajánljuk a gőzfürdőből! stthanyokat kö-sönségünk figyshnébe.
*— Balatam-FArcdrál ifja levelezőnk július 19"kéről: Az időjárás többnyire kedvező. A hőség aznapokban már egé^aei) kauikulai, annál jótékony abban hat mmtegv elleniulyozásul a hébe-hóba fel felébredő JÁr phirek susogása. — Talán szél ? kinek hojgy tetsaik, mely még arra is megtanit, hogy maiusp már uemosak a szélhámos szeles, hanem még a gyengéd zephirek is port twa nak az emberek niemeibe. Vendégeink ns(f ról-napra szaporodnak minden rang-,!rendi-és nem különbsége nélkül. A szé|róssa míif | den iránvából. még ss Opovenozián túlról jönnek. Mem is cúroda 1 hiss ki n|snkóii |ö| ide, akár n^gykéslác ii elmehél. (Ertni skár kesén, akár lábáu is járhat.) As H digi vendégek ssáms vsgy BOO-rá rug, \|s| minden kényelemről bőreu gondolkodva. Zenénk kitűnő. Színészeink kiválók. Etjei meitk pedig non plus ultra. Hogy birálalom helyes, kitűnik abból, hogy a zenét Imllgst ja a fél világ, a izinháaba el látogiit a másik fél világ, aa éttermekbon pedig esak tw hullámaik aa égést vilAg apraja-nagyjs. F. hó 17-én dóle'fitt kétszer is kelléft a gŐduj-jónak Siófokra mtoni, a siófoki fttrdőveudé gek vagy lőOen átiáudultak hoztánk, Uh nét pedig Tihanyba, honnét délutánon Métereken )öltek ide visssa és derült jókedv ftUzers/trt otsona után Siófokra lmjókáskák ének és ^eneszó mellett. F. hó28-án tájvusMk érkeznek hozzán k Zamái di hói, de [Kát tilt még nem tudom megirni, hogy au miijén alt kerül a távúszás — annak iueién mnjd! referálok. Most még valami' komolyabb do Og' ról is akarok szólani: mindennapi kei ya> lünkről. Vidékünkön s gabiiateijuielM npm valami nagy, as aratás tehát jobbadéi lié i» vsn végesve, sőt félig meddig a oséplésjpypm-talás is. A szőlőkre szép idő jáij vagy i három hét múlván n)ár lesz érett Iszőlonk! it, ahol a múltkori jégzápor rendkivűli/sárokéi nem okosoll, ott még meglehetős kOzépszeijü szüretet remélünk. Ssikliii.
— Hadgyakorlatok. A poi»on; 'i bsd (militUr) psrancsnokrág 2888. Mii ÁL-ss. alstl kelt renuelett folytán az itt állnpiásoi ó 48-ik tartalék gyalogezred es évi nadgyalcó > lalai a következőkép oszlatnak pü:j E ló 28 ig aászlóaljban és 24-től auguulus ló 12-ig ezredben itt Nsgy - Kanizsán, mig Ja nagy, vegyes fegyverneiumol keveri gyajken'-latra az ezred augttsatus hó 14-én Sopronba vonul,' hol e gyakorlat augunztus Iió3l-lg fog tartatni. — A tanítók fogyvmjgyakorla1 a angu^tus hó l tŐl^l8-ig fog taítatui, továbbá ason tailalékolok, kik es év lavassáu Is tieiii hivstlsk (nlinIegy 500 émbeh.szieptem-ber hó 4 — 16-ig fognak behívatni.
— A hivatalos lapbál. A sslk-megyei általános tanítói testületi sala-egrjr-szegi járásköre segélyegy létéi «k alapszabályai a bemutatási záradékkal el láttat lak.
' — Fővárosi levél. jul. 18. Még egy kii bombáaás és benne vagyunk jaz egyiptomi ssituáozlóbsn. A rekkjmő bŐsw, mely aa ulóbbi napokbau a szngény fővárosiakat, s a tudósítások szerint önöket is megkiuottt, hasonló az egyptoml athmai-phaeráhot. Csakhogy abban van fölényünk aa egyptouiiakou, mikép nekünk Juj ít»r pluvius ugyancsak jóbarálunk; a papsugarák ránk iishetedő tűzét 4 órsi Kuhaiiynyin: eloltotta, úgy hogy már ma mindjinkl klfnjy-nyabben lélektik. Ily meleg napok btn mit tehetnénk egyebet, minthogy fölkeressük inzott htlyekel, melyeket a gondolkozó fMiyateiimé-saot számunkra Ujr.eratoll; aluétunk a városligetbe, foliuátzunk t SvábliMÉyre, álnt* józunk a Margiiixigetre, s behatolunk ,nj-w ligetbe. iNsgyobb mulattágok, társas asprja-kozástk állandó ninhelye a rákos-palotsí erdő, a o«ássár s több egyéb fürdőről! ijdiu is szólva, melyekbe s vidéki! kösOésfg ezrével streglik j még t fővárosi, ha tnieíi, fut tŐlükt podig .t^arum irt die Ferue scli|#éi*
feu, liegt dts gult docli sonalie. j
At aa Timeretes adoma jut eiibjmbo mely i-zerint tt tgyneri mtgytr imbsr! melegségéi kigyógyiltndó Angolorszá^btuléioit} ott megkérneale a legelső orvosak egekét, a követetidő gyógymód felől. „Hjahljédni barátom, mond a profesaaer, önre nétvö jjlák egy helyei tudok, a melyben űdüléét lellimDt; csakhogy az nagyon missse van. i jgy nagyon sokba kerülne a kára." „Nem iMíná* tok én pénzl, psak aa egészségamet nyérj^o vissza* mond a beteg. „Hát megmondom. Van egy ország, ónnak a neve szág, s annak a fltyárosábau vao egy Itlraő, azt ugy hívják bogr császárin idő, oda miijén I" megazégyenülve jölt haza a nagy patrióta.
- Dráma egy keealn. .Siófoki levelezőnk —> írja a „Sz, és V.u ír- picgrcin-dltő eeetfől értesít benti linkel, melyet aknn* ben fenlarláesal kbalünk. Cz. űfögi áklos hosezsbbidŐ óta viszályban élt nojévol jjliqár háromszor akarta meglőni, de mindannylaior megakadályozták réllanatss tsándékábnlu [— V. hó 18-án Ot, néjévet és lógójával joljá-votltk Crögrdl. Alig mentek a lioosiil, egy éra hosetat, midőo Ot. eővéila rtvolvtt'éfi kétster feleségére lŐU. Az egyik lövée njsl-lén a másik oldalán találta a amreuouéilan nőt. ICsulán sógoiára lőtt a gyllktfa i jjmnak állát lőtte kmasatül A assrfnosátltn | bor sassló leit elkövetése után saját mtfál látta egyen.
- An ,Oraaág^VUág« XXII, fü-aete megjelent i rdekea Mi válioaatos ikrta-lommal. ElŐfiset isi ára félévre 5 frt, nekyed évre 2 frt 6Ö|k'
- Bövl4 hlrekj flállay'közös lénz-Űgyminíssisr el I ó. végénél II Boszniába megy. -7 Az írók ésj i iűvészes lár«ssága utjai va-lÓBágos dindalul Btlgrálban a szerbek [igen ipépen foésdtla őket, sit Unagyar besudd üdvözöltek. 4f óriási fellősaakadáa vjolt e
nanokbap Csdhqrszágon, rokat tetl. 4l '
nordtak, hogy nenet, 4 sertést — A görög líln penhágsj felé érté utkbtbenl
roppanj ká József tkbircaeg családjával visszaérkezett A osuthraJ -tr Biharmegy a belényesi jtt-ásába i a fsraasök annyira slsza-közelebbij napokban H teás 8 kcUjjét téptek nejjel. Jy futámáil ki jelenleg Ron-azik, pagy kellemetftjnség
kiszállót!; s ott t lellénye csából nsetetv ii bsn aj püttland már sehol som lényét! metszetté márkák és 300 tárcsái, i— oU: elpusztult tt ut kadások miatt, vatalbpl megktjresto a hogy sdatokTln pénzt [k'üldltw: a iCzen kimutafás
nerint
napjában AniorikAból Sár
frt érkéaett, H-beh szobrot ein tolták Béos kár ii fogadta.
I66jl$flk,
Zalamogye
4$ éMln ozőil

Neumünstérben tdébében tartott tár-míuői ásónban Vandnap határt n lárcaáját köroste, alélta. Ímjujgyos tolvaj |m«l fel s ugy lopta el itl 800 Ián kor >n|t tartalmazó orlzágl átjj iigen sok
Uoliatiiii Inik;
l gazt
I léliz-j idék
Isó idői ea | történt foll (ssa-Sácc imegye alispán i bi-Jwaigaag4ló| ágöt, omán füitésse ki, m inuyi kívánd Drlíóttak öyóikii
ér három o ilsmegyébe 19 tábornoknak
ervet már Ím ujuj
)i taná csInak, mely i tt el
Olt.
él kir. ! jkfluOs hat is jreg és t m
honvédig osztályai élelmezési ker ületbea
ftUáná czéljilbc 1 188S 1-tól JiSöMlk évi A terjeddj idólr-e kizárólag nitjdrí III- "linó '
szorijitj
kai nUátválja rs dl. le. 10 oyuj|iaEdók| a éleliiieiiési i Ügi
yek szerkesztve,
ban, lötti
zgatósf Svi jul
B8» k órakor — fog Itáiatüi.
ZálaAdrezeg
i Jo jyzől
a íZslnmegjvoi | tzdasáf szegen 1882-lk
• ' PB
Háczky IKji|lmá vína tjjjifiosjJSva Szily Üizaő, Ci Baán Kálmán, János,1 l'Skubld gethy ! Antul éti u
Kliilík ur kot, áziu éit kfző tárgyak
ni
mogá|lApMáéáik kiküld
kálatá tárgynfiü ÓH.t|fil, léi vegyi a kŐzgylttlÓH í u|7 végzési |iz [tiadvA Myfjn, alá T0towti,
bizottság
lárgya óráig
egyesQlel isükségletekne
k.'-őhó-3.812 Bécs-
részére
Maló közös ihizto-
• It óvi' szeplc
gusztus bó hll-ig
{írásbeli ajájt előszabott
latok ninta
az előirt ovidék
Ins napján lek a blzottságho
Soproiji cs. kir. Ui tona
c hivatali iijc li hó 25 óv
6,72—Dfl Az ogyiNOlct
iyilváiiosi tányalás
61.
a. kir. pfoo
mber
tlább be
dájá-
2 jul. jl
Síigethy Ai Ütkir.l I
Önyve
gyeslllet Zala i hó 12-éu
tol.
évi Ji Li
válassli ábyt ülésének JelenU rák ügyv s< tőjelnök, M. Qla-títs Be ó Besaenyoy G rörgy, ertán R krnly, Skublios ] ászló, Farkas ióssef, Königmayer Jenő, Spllyey Lásnfó, Ssi-i^asgntó válasttmányij tagok, jy >b 4"1 j«gj*®
fidvO; öl incgny td intéziqttpk ol 82.
vin a mcftji tta, melyén
fikőilósl térlvozeto Ht bizottság műn* oményes ül öl trjosz ó. Imlájus 1 -éji j i ártott !—18; 2L izám alatt tiozott Iga/g tw választóid nynak bebaló| tüzetes tárgyalás
általi iibsaii holyeselletvéii
let félleiiditÓR íre sz kpóges az ig
válatztmuiy izeriütl inúkö
iz eze okba ak ne
viszonyok lgéi|yei fo felállítást az alapszabjál] al t pszt bály oki piák pót 6,! kl idMtája, |a | bi cottsáf 7ott«ág állal betc nlopM-abály olu t" szí
után némely ezen szagalzo ctéljábó kert nett elfogadás kővetkozii mr [állapi
A Zalamcflye
l Az
Miy
bel
sülét.
Ozltne 8/ékhel)
i &nn caélja a gtizj rjágalkij aa öltnolwi i k;
Bijne(i végtU t gt: röket alakit
lenién
d, hogy az k
Eger-tartott
leiitc-iövt't-
lyeiQ izgató
izak >sktályok alapi zabály Itetése továbbá (a változott ylán a vidéki körök troli IntózkedjéBeknek elvétele, valámintaz ii lényeges, liattem gészltbj lelvllágoslib mó-
Imódoaitáaa, Iá bi-jéiztrtt ,nió(i«itoit kkizoDklqli tárgyalás óiaelt ön megváltót) tlvt, s tat a könnyebb raeij Igyclés uttel jelölve a kflzg: Qlés-t ajlnlani elhatái itta a
pata ttab
sül J
ye éi t |
olt szerkezotí
tgi egyesült l/bat.
t c z I m e zélja.
A Zalai legyei g izdaságl e ?y
raúktíjléije Zafmegyjérp terjed.
yoi gazdtsóti legye-
Ztlam 'f
0 Ztkl-Ugerizeg
1 fiUB
I
tatái rőt
nlap-
lék-
fsfllet
n e g) el dlasat
y ikorl
i Ittág
izdatágl ögwijülot a|udeü ágánik filvU kijelelt urbl(Btóii ütőn olőnjWítflnií ibb eeakököllieióte ckj'esülot vidéki >ft*
I j • * fl- §• I
Az;eizkÖzök, melyeket áz egvetület ezen ezé) éléré»ére- hMzfiA'nf f* j, következők :
a) tóivkedai fog az égyétQle Ztla-megyu gazdászati viszonyair<|l t állapotáról^ ugy ennek eMhaltduál gátló kö-rüliUBiiyekrAl mindoi történepdó láltozás éber figyelemmel kitérése álul kimerítő tud Imiit szerezni, I
b) t megyéi kisebb s nagyobb gaz-daaitok iiihertetéséti valamit t a fontoeb gti jaszati itatiitikiiltdaUiíat ii korootint kQi ládotniara jüttaiüi,
c) jelentékonyübb mező ga: dászati kór lések . szóbahoztlala s tuogMtatása altj li a helyi viszonyok kltil a gazdá-szi felvlrilgzására ijránvll adif,
d) a gtzdászatj tern ónfek, állátok,| föl Itnivelóá eszközök, iglpel, s gazda* táfijipar ^észltinénvek Kortakin Li kiál-; litlia által a gazdálzat Imelétére Üdvösj ve apnyt gerjeaztenÜ s tlföliinlvplés, ál-í lat i4nyósz»i, luexőgtzduzaL IjparüzletJ
eszetj borátzat,i erdéjjzeti: s a ftoe-ve ik téijóii legjobb Isikor* fmmulató gaz-dá át megjutalmazni, ■
j e) jn| gazdálkodás javitásárt n Inlagtz-jda ilgok |f<HálÍíU8ávju hafli, tseki ek egye
se.
sel által a a megy' lélreliozását az 6g>
lét ót s eifíknónyét lei nnel kljtérni; -da ági gépekkel, es;
ki
széin, iákarmány i sz fzéséj kiosztása, hajiioiililtó kísérletek ételéi a tt ágyam ké
ározá.«a, jc Vezetékek, ki
élyezéssol is elóiiozdlfani, azak keze
(lonsAgailtoz igha
ti iok, ta a irlfnyt f
6 egyéb gya óezó gazdáttat jjjifejljfa adni, 8 emelJíedéHérc li ltját kíséri
peliui, növények mlelését eszközölni,
különbpző
sülot etfijéhöz mért
vidékein
kDldjfittségile ? figye-tz ti j g jav tott gaz köz^kelj gyakorlati
érietek nyomán prióbopái tál, jobb tápazermag >kj meg ! eziejkk síi1 össze-jiyétek ktlz-mekniek t| al talaj tn-befoljisuknak, váliljí Mecjipolásokj záriláiok, Iszabályo-corlafi ^sé|-letek álf o biztos nl]
ti telepA) éé a megyei
giizdáij között hasznos gaz(|isáki, keresi
éi tlwtrinányok ter«
d) a faültetéseket előmjiKdibiii, azok tpoijtátára, kQlöi ösenj kdzségi faisko-Ufk felállítására i i Izemben íuftálára a véitjhatóság utján htfui, s e végeit ját Injtálykörében izpllt^ni i anyagi ejéml közremAköflhí, |l
n) kit Unó csplédöjt lütilinazátára |apotj szerezni, a mtaltnak czalszorü ki* olztáia álul a cselédséget fortént'eni.
j) i biegye nagyobb Mélységeiben a kzdiüági gépek i eizköiökf kligazitáii-oz ét tó ügyes IparoUik I letelepedését lósegiteni,
tez képeit
IfitünÖ tenyéizállitókat Ós Igyákorlatiltg i jzélsiierüelrnek talált'gépekét beszerezni, lletöleg heszerzéHfiket; kpzvntilve i gtz-aközönség körébe eljitutn^, I) gazdasági tudaKqzó jut
a mtgii
köréhez élteti-
iian|, mely bon ol vdgv pszágok, gndaiágj tárgyil ladomát szoijeztetliltiklj
m) a gazdasági (gj|esü||t!t formánynak, a negyei töi véáyhitóság-jak éi gazdasági Míjsttlolüknek hoxri .lí'zett kérdéseire jválaszol irtózó : tárgyikbin vélemi lést ad.! 1 'I II. Az o^yesnUjtl t
k §.r
Egyesületi tat lobbi lotleó életű honpp|gárl vagjr zági földbirtokos külföldi.
Külföldiek H kik nem zági földbirtokotok, Cink i nán) bolibenhigyásaifnt illt •agy loTplezö tagok lehetoe
J' «í 1
Ax egjenülotl tagok :
lkokról.
nden fed-Mtgyttor-
migyaror-áiigia kor-t jisztolotbeli
a) álapító,
b) rendes, t) évi fizetéseji d) tisztelet bél
Alapitó tago töziógok kjaíy U lti yek iz egyesület h/ Srtókü ftlot, vagy biilOfiUáak. Az ilfplt6 liagtlc
|f I levél
f#I
tűi ázoi
leUkjtok áittára ké suliéi na |
azoknak törvénye tnindlíót ágbeli, a alkalmii i örökösül tizQk közjüjl arra, »! kijis)öl| Ugjnlézltó több tijrapíV
iz öfököpbkj kl]elpl nerint inUivánlja de éjinek hélilávji iz at mljiodixre ni tói png aí álipltá köiAro pl pz|l
Köuéaek. telűület^k 50 évig un 1 :|1
m
lék Ulm köüRk ki nok ; ha ó'l Úlli jl mlrguői 1 tjén iti
álul U l
ia atm
izotot altét! e tdtndó liánt kellé
Ugok.
személyek, telnek, ml* áz osztrák
obb tokét
joga átiiáll hftgyományoi méhen arra obányoiiliá.
4.
kipp
t >x v^eudcletileg abán pedig ll. arra, kit ix a 4 ik g tinókkal birt it, i utódaira Ax alipi* vényes örö* ázható lapitói joga
I t • I
Eendet Ugok a^ottUnmélyek, köz-ségei vagy tntflleteft^rtMlyek évenkint legalább öt oaztrák értékű forintot fizet-nei, i ezen fizetésre hát egymás után következő évre magnkatl lekötelezik. — A rendei Ugpk jogai utévig tartanak, i annak elteltével megszűnnek, — halálukkal éi dőjlnyit&s esetiben azonban a a ut év elóá is megapnik joguk i kö* telezettségük, utódaikra sem egyik, Mtn másik át nenj száll.
■ 8' i\{
\ Tiszteletbeli i levelező tagoknak u egjetülei által oly kiláU i köztinteletben Kiló egyének válanUtbatoak meg, t kilc' áz egyesület felemelkedése i áltálában A mezó gttdtság ügyében külöoös érdemeket szereztek,
• ft ÍJ .
Hogy 11 föld-, Mólój-, • kert-, erdó-. i lézmivesek is az jegroiület Unácsko-záaajbati részt vehesfeuk, ezek részére évii fizetétes tagság alapitutik.
' Ily évi petéiéi tagok köteletek évenkint legalább égy osztrák értékű forintot az egyesület pénztárába as egyesületbe felvételkor fizetli.
I I Az alapító tagok tz alapító tökét 1 kamatokat t rendes ét évi fizetéspi tagok a tagsági dijjikat kötelesek Ztla* Egerszegen az egyesajet pénztárába be fiz|flni.
Ili Az egyeiOlpDi jtagojt éikö-te 1 cs sége i r ól.
\tm
Az egyétfllet álul | rendezendő kt-állittiokat az egynsfiieU tagok fél dij fizétjés mellett látogjit) atyák.
I * lljwf
II A tagoknak az egyesületi fizetéses hiviitalalra f§) vagy emjíib hiizonual járó egjriöleti Ötleteire,1 feu i megkívántató kellékekkel birnik, ewópségük leend
12 {j
ü Az egyesületi Umj iz egyesületból vásárolható tárgyakra nem tagok irányában] a véUláron yplelí elsőbbséggel birttak. " f
13. |
Ax emiflleti tünk jogai továbbá még a kővetkezők: j
I a) minden egyeuléjti tag a köxgyfl-Ivekben részt vehet, j Ml •
b) a kökgyflléset'pi) minden alapító, rendes i tiiztelotWli Rag izavaxtt joggal blr; I az egy«ajet vagyonát érdeklő kérdéseknél az ajápitó Ugok miu-den egyei alapítvány; után kettős szavazattal bírnál!, a] njél>r azonban végy izavazatíjfü többre sdiitj sem mehet;
j c) az ilipitió Ügpk Írásbeli meg-ntulmizott álul isjimaibatnak, de a m eg It a tal mázott csak wy alapító tagtól vállalht^ el meghaUjippáit:
1 fl) községek törflnytterlnü képviselőjük, tosjületek j megbtUlmtzottjnk, fiiul gyakori Ihatják Buvazat jogukat;
e) a nendei Ug cstk személyesen szavazhat, annak itttfeM esetben sem lehet több egy izavíjzktánál;
f) az uapitó i randei Ugok álU-léin az egytnlet minttan hivaUlára meg-vámizút hatnák:
I «) az évi fixetÁMi tagok elnökök i igazgató választmányi Ugok nem le* hetitek, de nak osztályi ülésekre mag hívhatók i olt sztvtzti iránt minden Ugiá^i háxvák, í M L i
h) tz Mgyoifllet mindou tagja i ftiáinadáa) mntakintfin, arra étire vételeit i közgyűlésben . megteheti, melytk miiden osotrw tárgyalandók.
{FolyUtáia köv.)
r I : |
A vasúti uj Menetrend.
■ i i ,
ti bírnak, egyéb jogokkal falni
hmU Irlsj
l.»)llW<»iOt«Blr •nitt. I.!
k)Éni-B4ss-tlw }.
II k) Dpal Píüsrtwt 1.
i
b) Whof. .
•tW 1
J ír1 a
! "*K linlm
Érkeslk 11b
Ili tl tetiií
ia tt J íí
, 11 in U é
l M l?ip. tf (sk. v. ti-llajrWi)! i 1*41 f. 1 p.
4.1 a. 11 já 10 4 10 a ts i 4 a u a. 4 a líí<V.v>. I
Uit> ia
(ssvV.y tii
ttatoa.!
lat
11 rs Blllaiia no nn»i
X
w
ssts I tsfys vsaM
Imtlfts sserkesslő
iftimirkiiaili UO

.IMW, >1
UK.lb
41 aj; A a
BO p «SH
«n!
■nl vtast
HtSNSII
np.nsii
I pt aj tt : SSSSIi1
M rf ||M Un<
MA LálOft. ttvMAiN mém.
iltiiilW
kW
105 vegyié kmpénabea Ellik ft-éban MkW
nSO lk évben 80.OOOpiilack, IHHMk évbenítl.OOOpalack
lett előállítva
évben HO.OOO palack, 1881ikjévben gOft.OOO palack lett elagállltra. |
i x* > ]kxx> xxxxx> x 3 ix>x * xxxxxxxxxxxxxxx XX* X \

1 Ugncgyohh Mtrói', tini \l, t agy a m
ét dvstarlÚ'mu
GUTJARR és MÜLLER
I I1-3Ó, ' llUDAl'J
hŐ!)>■tlapeim Tricur, roM
(txa'Oll BROGLE Mfttgllbl< I köSiWMD, ejénliék «olid 1
'fcSTEN.j
laih'iiiflx én km/(Inakéi gépi:)íir ; J. és MÜLLER.
ijzerltezcttj ée javitott gyártmányukat mint I
mm™^Trt4«r6k ttuilaiág Mamiira ; [ |J .A/fUiHjf • Qip vyíáti S/sJtlö rótidk
Kukoi ic.M » Qitt"Ma.
t.i |m|il|Mie í.'r»n,ri
Hot sajtók.
KQIönloymégek nyil-
Blk uáálri rj Dtt'hmahntk*
trHvrlMnpTjk.
ŰOMNfl OMf<í/yíi> Acj'i-wívi. h&piiii^g-f*»k A4n edfatttyépeé, Tofiiok, /hlttMftvi
Málom alkttrétifkii
éntnitnék. Stfktrtktk
RotlaltBtJftik : ftéjplőyéprosttik, Lishksuftr uihik, \ Koitáló Itmttú. UiiijHihf}jtmrS'k ttl>>
MM

Áj Jegyzékek kivénalra l-m képvitelóaég JVngy-
Mesterwkes ásványvizek.
Kéilk tbeti GIokIiILIiII, Sellctal, karUa dl. BUrlf ubadi, BUInl.Btiitil;
minden rjjíb áivtajviirt KirgreiJleWaie a Wé|*ettetka ugjí»lniué»»k eteltel káeiitQhk. A wkurfJf* ámeytiiU •Hevei oickéiég mieimlov tpmlé tartalta. renwltiuaeetf. Wllrint* h. in eapeav Mtialéwk UimMm,
UjUiqltiUiokkjoi béfBntiMn | asolgéinnk
! Hűlte, Pietzsch, Fleischmann és Társuk
I ion 4ji . lwkö Italok gy&m
Ittidapcafv nifinlrlHit ÍO. uám.
Vidthi I mipéiníeoál jutóin* satkiiidsiHfk.
FllOp layrtalajdUneaél, Mag y K'
Árverési feltételek.
Beién Meni éa (e?4U Ktin végre Ujiatékaak líju Keviei Jóaeef ée Kováta M<M4e liMMantaiai lakéeok végrehaj Aei aaen-vnlik «t|na .wV (rtéa 130 Ai ifiké követelések éa jénilakailt| uréati Hgwhajtéei ügyében.
1 flr él 1889. évi ang. hó X. napján ■éitiliu 10 érakor He«*aafalel*n oa ingé aág»>k alperaoak lakáaéa, 00 ingatlanok pedig boaaautolui kózaég házánál megtartandó nyíl-véaoe érveiében érvéréé alá bocsát at na !< mindenek előtt el perei Kovács Jóaeefoél lefog-lek ée 119 frtra beohült tzarvnamarha éa gaadaaági eeokttadkból éllé éa alperea Ko-váU Mi klóénál lefoglalt, éa 15 forintra btxvüU aaekérból álló ingóaácok végre a boeaaafalui 90 aa. Ijkvben A I I —10 aur ée f 1—5 aor »a. a. foglalt 4a Kováén Jóafet ée Miklós ueeéa álló a a tartozékokkal vgytlt-teaou aa adó lalapjAa 1513 frtra becsült in-gatlaook 151$ frt kikiálUei érbao eteu ár veréaen a font koffllirt ingatlanok a kikiál-téai áron alnl ia eladatni fognak mindenek nlótt aa ingóaftgok locaájtatnak árveréa alá, nmlynk kaapóna fiaotéa meliotl legtöbbet Igéró iavára leültetni fognak, ennek meg-lOiténtével aa ingailauok a kikiáltáai áron Mól ia eladatni fogvak.
2 or. Arvereeni azándékozók lat lesnek ?a ingatlan beceárának I0| va^yie 181 frt $0 kr. kéevoé|iabea vagy ai 1881. LX. t. er -12 ik § ában {elaatt árfolyammal arámi-toU óvedékképoa papírban a kiküldött ke aéboa letenni.
3 or. Vevő kOtelaa a vételárt 8 egyenlő
' fléarieiben éa pedig aa elaó {-át aa árveréa J tiaplától aaámitandó 90 nap alatt, a máaodik I lát ugyanaaoli naplói aaámitandó 60 nap| matl, aa ntálaó réaaletet pedig ugyanazon naptól aaámitandó 3 bónap alatt, minden egyea vételári réatlei után aa érverea napjától asámilaudó 6% kamatokkal együtt ea 1BHI. évi deeaainber 6 én 30195 I. M. 1881. •a. a. kelt i^endeletban alóirt módon aa al* aó lendvai m. kii. adóhivatal mint birói létén péuziároál leáaatni.
A bánatpénz aa utoltó réaaletbe fog b^aaámitlatni.
4-er. Vevó kOtelea a vétel ut«u jájó kineatári iKeiéket viaelnL
5-0r. Vevó kOtelea aa épületeket a birtokba lépéa napjával tűzkár ellen biatoailani.
6. Aa árveréa jogeróre emolkedéeakor vi»v5 a megvett ingatlan birtokba lép, ennél lOgva a megvett ingatlan baazua éa terhei aa idfltól ót illetik..
7-ar. A vevőnek a vételi, bizonyítvány,-|aa 1881. LX. L oa. intéakedeeoi értelmében/ caak aa eeetbaa fog kiadatni, ka aa árveréa napjától aaámitott 16 nap alatt, az idézett, t. cz. 1«7. f-a iniéakedéeéaek megteleli utó-o|ánlát nem tétetik.
8>or. A tulajdonjog bekebleséoe oaak a 1 vétélár éa kamatainak teljea leflzotéae után f% vevó javára hivatalból eazkOzOltetni.
9 er. A mennyiben vevó árveréai félté* tálak bármelyikének a kitűzött idóben elegét nem tenne, a megvett ingatlan aa érdekélt falak bármelyikének kérőimére, az 1881. Lx. I.) cz. 185 f-a érteimébon vevó veszélyére éa kOllaégére bánatpénzének elvoaatéao mailett njabb árveréa alá bocsáttatni 'éa el* ' adatni fog.
Kelt Alaó Leadván aa al«ó-Iendvai kir. járáebiróoég mint telekkönyvi balóaágnéJ lfaö2. évi méjoa bó 1-eÓ napján. . ■ • 1094 l-l
I — T"*" ^ ■ • ——
lJ.350,1882. tkvi az.
Árverési hirdetmény.
A kérelemnek a végrebajtáai eljáráaiól »zó ó 1881. évi LX. t. aa. 144 éa 148. M ei évtelmébea helye lévén n znla-egerazpgi k*r. tüi vényaxék éa aa alaó-lendvei kir. járáabi-il»*ég területén levő lioaazufalui kfláaégboo lek^ó a boeaaafalui arijkvben A I. 1—5. 7—9. f I. ror er.a. Ibglalt éa 1-ad részben alperea PAlfi Jáooe nevén éllo ée aa adó alapján 1314 frtra beoaUlt ingatlan réaz, to-' vábbá a boeaanlalui 434. •ztfkvbeo A f 1. »orta. aiail foglal ée Pálli Jáuoa végrokaj-táol aton vedelt nevén álló áa az adó alapján 1 231 frtra beeaOlt ingatlan éa pedig aa ejöb-boni 1814 frt, aa ntóbbi pedig xíl frtbao ezennel megállepitott kikiáltáai árakben ké~ relmesó Oyörli lgnéea hoaaaufalui 1akóa 226 frt tóke kOveteléaének éa ennek 1880. évi juniua bó 16. napjától járó 0i kamatai 44 frt 8l kr már m*-gállanitott, valamint aa iga-aolaudó Itirlép birdeléei díjon kivfll jelenlegi 12 Crt flO kf éa a még fidmérQlendo kOlbégeknek kiel&gitéan végett a kelt végrabajláai eljárás alroodoltelik.
At árveréa megtartiaára batáridőül 1882 évi aug. bó 4-ik napjának délolőtU IÓ órája ezen kir'. iáiáabiróaég telekkönyvi belyjaégéna
I ilyet itt kir — Mtoo fant körülírt ingatlan kikiAllém áron alul reaoi kn ánók fartorn áfának' 10* vagyia 191 frt '40 kr éa 23 frt 10 kr kéecpéneben vagy aa 1881. évi LX. t. ea. 4S ik I ában jelzett árfolyammal azé-mkott ótndéaképee papiibA-a kikilidOitke* aéleea letenni.
Veet kOtelaa a vílelár;l bérotn agyenld rimlotban éa aod aaffálél aaámitan
II
alait, aapté
g telekkönyvi helyiségébe it megjeéjaéeéel, hogy a nok oson lm tárnapon a ia el fdg adatai. Arve* óvnak ak ingat len beee*
l
aa alaó |l-át aa arveréa 30 nap alatt, a máaqdik ig)a«oaon taplói aelftilatdó 80 nap aa .utoleó reáalalat jpédig ugyanazon •zémitandó *K) nap alatt mind*n *gyea

1 beatéi után aa ér varéi napjától málé fej kamatokkal egyltr a» Jfpkévl •Ur Ü éi. 104X5. ig. m »a. á. kelt rae>delaik»a alóirt módon aa a!eó lendval m. kir. ad4k>vaieli<ál, — mkl bitói letéti- péna* tártál lefizetni.
Aa bánat pénz aa u<oleó réealetbe leg keeaémiliatni. Aa ezen árveréai hirdetmény kii peaájláeévoi rgyidejileg mfgáilenitoU ár-bátaialaa érák alatt oho
kir jbüróaág miat telekkönyvi batóaág határában 4e hoeezufalui küaaég elöljáróságánál tekinthetők meg. Aa elrendelt árveréa afbnt-irt tjkrban faljagyoatotni, eaen árveréai hir-dolmány egy példáaya a biróaág hirdajtné* nyi 1 álilájára kifüggeaatetni, továbbá liirag: geaetéa, — aa árveréa fellételek pedig ij^ég tekinllietéa végett, agy egy példányban licz-aaulakű kOaaégnek megklíldetni. xiemkülüu bon aaeu árv. hirdetmény egy példánya kan kir. járáabiróeág területén levő kóceé|[ckl»en aaonnali kOrOzée végett, ezen kir. jbirwág területén levő kfii-jegylőeégekaek vieezavéró leg megklíldetni Aa tekintve, bogy a kikiáltáai ár 8 frtol meghalad, eten árveréaiIbir dntmény aaabálywaHl kivonata a legkjOze lobbi bolyon Nagy - Kaniaeán megjojenő nZalaa cximü lapban egfMeri kflmétételljvégett végrehajtó^ ügyvédének Hajóa Miljály-nak kiadatni rendeltetik. Aa árveréai biíjdet-mény az árv. feltéialekkél együtt kéabjlait-latni rendeltetik.
Kelt Alaó-Lendván M aUóIendvai kir. járáabiróeág' miat lelekkjOnyvi Ij'átóaégpak 1882. évi májua l-aff panén.
109;; 1—1
l Aa elad éremmel kitüntetve, a aala-cgjjr miegi gaadaaági kiállitó-egyeaülot állal 1ÖH1. .Aa eleő éremmel kitüntétvo Saéraén; I»mi. Nógrádmegyáben juniai 4 *'»
A mélyen tlaotelt gazdák, molnárok, ko-reekodók ée gópéeaek booaoa flgyelmélie.!
Van aaerenceém tudatni, bdgy bar gy áramban gyártott > I 11
gép- és timbör-szijak. I
valamint
forraMEiol l
géphiijló-szijalt
minden alakban uálam. a legjutányoiabh áink mellett a legmbb miaoaégért való ktÉeeaéggel kaphatók.
A mig egyréazt aá áltálam gyártott aaijak minőaége az angpl éé ogjéh km földi haa(iugyárlmányny|al n versenyt Ijí állja éa addig m&aróazt; aa árak ia tata meaen oloeóbbak a kdlTüIdüM gyártottaknál a igy bizton' remélem^ logy
hr zai gyáx tmónyom
a mélyen tiaztolt gazdák, mjoltárok, ka-, roakaaők gépétnek által őtyelomro fog méltattatni.
Stámoe becaoa magredeléaért eaedezik kiváló liaáleítUol;
Krausz József fiiü
1003 12-13 bfitgjár Éavmlikae. .
Árjegyiékek kívánatra hérjnontve küldetnek.
Biionylolok:
T. Krauts Jóuef fin nmak iíircx"U, I
leim talajok Crasiai áiét, mmmoi a cjrári-j bét rtndelt h*jiÓHijfttat tlkttauuluk 4a aaaMttfehM ■thaak találttá, gtuaalsinh n innajouAk
aigMan t'naA(«aBtl asiaiálninat M#taL
Keh lei-lflrtoetaa iB*rm«ym«) )ltO- mar. II.
Tkastalcttal
A t«. mértté, ■mipalaai karmtiiyiáaa MGIIer e. k.
T. Krauu Jótirf fin wnqk Maretali.
Ugy k»t1—i»* hauInMüáftwtt Mek mm ■Malit entl irUtUtm aftOl a nÉiiUl nawi fimwiai aM xl/i>i< kii U.Ss ewlaieliNsa kMAkk ci. ljalruk Mpn mifft|rlidikf |ijub« raju 1% *«ir«v» bnó éa a tiraaatlall litijr^lt-oty í jtrU. minili* um ka Mi slatka* tellek ««laa. lyiyt* MllUriM arrM U »npMai, htn Mrtkkl! laiifflililsnl eaille IMI 4e limaaliiU *«íjakUn fegow M|nl KfH KlfÚ t Vrr/prc«.mrKj«/ IM M Oerfar Vilmos a k.
T. Kniuti József Ji'i urunk Maretali.
A hcítink kuldűit limaalull n íjak kai mgjn Mg raaytmk wert mtrtai **€} •»-
látunk ée In turaastott eaUait miud«i.kíi,. k IrgnuU-(tbben ajádMak.
Iwu Akté iBitiasay*) aeána.T. itat.i IlMaleéal Wefez Adolf ét Fü.'öp • N, lliflréei éa Irléna'anitelaijltfaAeek . Tiaia-ábadoa M ^•ifveraektn.
!Főraktár Nagy-Kanl/sin Engel Adolf gyertya- <t ' «íappa«gyáree árnál ts EMvIt téren a gyama/ian atelteaetea

1


mmmmmmusmm
4 i.-n,-újhelyi kidl\[tiií*on ut arad dij U arany *lituikUvé'Jel^ a kpsjótrí kié Üt-non a \ nmagyir ipni Mduté$iért't dicsér»i ok*tH J | || ml jnf||lmoinW a ajmayyoi liVamíjcpgytirt
gíbio^oiiy és i&^tíetii góicseplógépéérl.
Iva amint a B. A. Ujhely. Ad». Zalfr Egtrizllg, Rimatiojibái és a Szécnenyí kiálliiáaokon aloé dijakkal kllftalattll
skbad. jjár^AuV cséplőgépek tisztító és zsákoló készülékkel.
vqzóiügynöke mifyar, o«trák,; angolJ francziu, ajnerik ti én nömei roezőgiuujasáfi pópgyain uttk X
Biidtipeitt, ttllöi-fni 2$. mi. HK8ilelek.N
^mrnktár-'l, na Hkabt h,jt\6»zi'r bJáo:ott fegyfabb c$ letjmihudoll a|krk»utU járijiiiiy ctrpfvgipéil tó é* ttéktM kés*UléVk*\ fotdéód kinbb cséjilöyfjw't héti vagy látrejti jiarydny hajtásra szalun cs torck
kUl, tistty* ás vqfos\tn rostáli Trtetír konke'yí bükküuy- ti *dbt*l'asjié, cu/nmintj o mnófatdmsáf tfkm*
ljuían váyií mmtfeN rwéé ktfilnó irrráeaWfl ,gép*ii ■ legolcsóbb drM és kedtetó fshÜ»lék — sllstl.
Mt* Ábréiolt árjai)lékak kivannlit tn^yan ét bérmentve "^g v
*ooaxxxxxxxxxxx xvxxxxxixx. xxxxxxxxxxxkxxxxxx.* xj
500 ARANYAT
tikelek annak, a ki
Kailkf lagvlia
haaaiiAUta jitén ujulag fugfk{áai vagy aoaj bűzt kap. „0U 81--M
ISjfy Avon áta 36 k*. KOTIIK li. «. kiérd, udvari aaállitó Médltai Béoa mellett Kotke villában.
Valódi minlaékban kapható Nagy Kaniaeán Práger IBfla av gyógyaaartárábon éi minden nagyobb gy ógyeaet tárban. Magyarav taágbauminien nagyobb fbaaorkareakedéaWu.
' » IOé8 6- t
Rákóczy
KEBERÜVIZ,
Vfgyelaiaeae é*j tévakeeytiag ttpuéepm » ■< tfer «tae. akeMhla eISsltl%éaMat««.4r St-'^a' iaaar altat 'IIInebMiWa, d< tistdv t-nsr é>t* Pértekaa k Tickkera* laett thilWaW*< a t«bb orteai tsl)iu(i*k étfel | |ntt aagi LtekM teriílma mjylaii bohi.iase «e emtaaMM •»<■• ktetatmai 4- «lielee( eekxMfaél lig»Ue«w» dHeiilsUI j íny ostadaet asi vli^ ■>< T|'4*ijjVk •t1ilTffexe|ae'>a|il Káfkmtí (Mwa ■^MneieéeeN méeiH terimaáiils
Nyx>aaaaoOI
ItO SF.lt JÁNOS
nyilvános inttote
Badapett, |yácHi|eat S-lk aaém.
Alapot nyákot l .ti kikéntéa a karaa-I kodolml stakuudonnlnyokban éa aa -i-I gaa ayolvaábeé. Nulvér .. t olgirl-. k* | retkadelnl lakoíal <a 1 eroakisto mi acftdemlal hallgatok aa inháetban ncva léit, allétált éa MftfjelnUt nyerm-k.
BÖOKK J t KON IgaagatA.
NBAKST, |yér attnt 3 u«ee OUOAfCST Itfi 1-4
JWgQ tfc évben 80.000 pnlaclf, 1891 Ik vkpa poucit kw otoiaimva. j
I Amohai AGNES-forrás I
I | háiténk egyik ilegHiénsavdŰHabb
1 savanyuvize j
?! kitönő azplgáíatk tvhz Mlex emé^te^i zavaróknpl s a ^yomdrnak az idfcg* |
I ven'is/.er bántalijiiain arapiHó ba jaihaLj A Italában a viz mind íazon kóroknál
S | kiváló figyelmei érdemel, itiel vekben k sprvi élet támogatása az idegrend- g j szer működésének jfö|íoto/Ása kifánatot.
| Borral li asz nálva in a r is kiterjedt kedvel tségnek örvend. \
II pri^ töltésben mindenkor kapható 5
i ÉDESKVT TL. |
" m. k. udvari: szállítónál Budapesten, Erszébettéren. i
I Úgyszintén minden gyégyszerttrban, füszerkere^kedésben és vendéglőkben, jjj
I 1890-ik hben ^O.OOO jpalack, 1881-lklévben M5.000 palack lett elusállltra. I
*u«tehivatai FímM Fülöp
ktdoa*. UjTilMlkil ÜlOftft.
IshrtfttetM Arak: évr •ft" 4 tvt- nMTinfn |
Mvi*«t«iéftyek A hasábos petitaor ? kft IUwmMM Vtrdniáaaál kr.
Ili
kuH) vkere* fi IS nim
Sgytaor ft kr Itt
(vmhUI ||)
At , Agár doni 188&Ü évi Stcp-trmltrr 26., I 27-én ' retultvcndÖ
, Srm^tköxi i/ői ók fogatot ekrvr^Hny lei vtxéte* . lapunk \uaidaídffi rovatában olvasható.
151 1982.
Meghívó.
Az országos magyar gazdasági egyesület az lliala f. 11)82 ik évi Scpterober 2ö, 26.' 27-ik napján „Agárdon- rcn dexeudó nemzetközi géz éa fogatos eko vcttenv alább olvadható tervezetét azon szíves nyilatkozatával küldvén meg, mi-szoriut fcvendene, ba a Zalamegyei gaz liasági egyesület a (verseny iránti érdek ludéaének ügy adna kifejezést, hogy 1-2 tagja álul magát a versenybiráló bízott* tágbsn képviseltetné, a kiknek nevei f. é Augusztus bé I0*ig (i megkereső országos gazdasági egyesülettel a végett közlendók lennének;, bogy további részletek' iránt a kellé intézkedések még annak Idején megtétel bessenek.
Tekintve bogi' hazai talajmivelé-»üuk szempontjából] e vetseny a hasznos megfigyelésekre bó anyagot fog szolgáltatni, feniénylem • hogy a ZaIs megyei gazdasági egyesület örömmel használja az alkaljsat az étdekea éa tanulságos vtotaeny megtekintésére éa teljes kész-
Íggel ínged a megtisztelő becses felbi-snakj miért is as ez, ügy ben i tanács-zás te a kiküldebdök választáía végett
r 1882-lk évi ilugQBztaH hó Mikin d. u. 5 órakor ZttU-Eger-i'ljfgtm ssjét háza termében tartandó
Rendkívüli közgyűlés
az (feypsOlet t tagjait — a közgyűlést •megelőzőleg pedig [ugyanott 1882-ik évj
tartani &
(iz Igái hfl na íhelti] Ü
Julim
Ina hó 8-dikán d. u. 4'L órakor
igazgató választmányi ülésre
gató választmány t. tagjait a mi jyubb számban megjelenésit] tisz-megb ivóra éa felkérem. 4 t-it Zala-EjgerBzfgen 1882 évi bú.
JÍdciki Kálmán mk. elnOk.
latom azooban mikép megyei gaz- jrikai ázol fvenyigpjc tuegho lositását
•laeági egyletünk, mint egylet, itt képviaelve nem volt, mort minden szónok cnak ia' aaját szenwSlyébou szólalt fel, *— egyetlen egy aem sv.41 alt ugy fel, mint a giizdnfcági egylet kiküldöttje, pedig szomjuk hinni, mikép a gazdaaági egylet van hivatva mint a veazélyezott villák, ugy az érdek lett közönség kétWise-leiében a szükséges teendők tárgyában a kormányt éa aaját érdekünket istápolni, mert szerintünk a .gnzda-aági egyesület'ügyköréhez koll, bogy tartozzon oly mozzanat, mely- n ma-gae kormány által támogatva a megye jólétét tüzlo ki czéljául, — i mi--dón tehát a megye hatóságát aj felállított azabályok végrehajtásában elő s«giteni kéli, nrgyon jól esnék, ha hogy a gazdasági egylet mint n múltban tette, hogy a teendőkben a hatósággal kezet fogva n közös bajnok elhárításában közreműködött,jövőben is azt teljesítené, mott kioki azakkQzegei levén, azokat az ily értekezleten javaaiatba hoabatná, meni kelleuo az értekezleten arrül gondoa-kodni, bogy tulajdonkép a dolgok vezotéaével, kik bízassanak, mijk n szükséges munkaerő honnét álljiklaa-aék ki, mint a jelen esetnél is tör tént:*)
A baj tehát megvan, bárba bírjuk a magas kormánynak a kiírtán éa gyérítéssel felmerülendő költségek törlesztésére szükségéé pénzösaZjcgre az ajánlalbtf de ez/el még a filohcera se kiirtva, se pedig gyéritvo nincs, igaz ugyan, hogy Svaatits Benő alispán ur megajánlotta, hogy oW vidékről hol« szőlőbirtok nincs 100 munkást fog állíttatni a ez a peflaki járást ól kerülne, do a munka | rza-bályoa vezetése éa a munka kellő fellinszrálása egyik főkénjéasé vált, mire szinte'meg bizható közegen köz-re működése stükségei, öii't í ezen az éitekezlctcn megállapítani jnem lehetett, moit Balázs Árpád ga'/jlá* Bf'gi intézeti igazgató ur ajánlatán kívül misem történt, 'ki igen kész-aékeauek nyilatkoztat, bogy tanári testülete {s az ifjúság közreműködésével kész megtenni mindent, fi mit csak tehetségük éa elfoglaltságuk engetlto körülménynél fogva pneg-tehjotnok, —. elismeréssel is fogadta az értekezlet rzert ajánlatot ée kérte az ígentiaztelt tga/gátó lurat, miképp a kö'/czél elérésében hasson oda, hogy ej veszélyes ellenség a fi-Iözet ától mihamarabb megszabadul-hassuiik. |
Volti k kik a teljeajés gyökeres kiirtást illetve a veazélvezett ff ész szőlőhegynek teljés kiirtását java-aulták, — miután pedíjg Mjiklós Gyula kir. jpiztos ur arról gypződ-tette mag as értekezletet, hogy fi teljes kiirtáa által nem éretnék el a kivánt ozél, mert ninea beigazolva, hogy a filoScra mily nagy területet lepett meg, igy egyelőre csak ia a gyérítés)) procedúra állapíttatván meg, ea vélptik igénybe.
Nedeczby Jenő as oraságla fiu lojterabizoMjiág vg^yIk tugjtv az;áme|
") ás Uirnroiiak ISsAit
VÜésk s Ossd. sg^maM Ugj»l k
lAk^n
tar jii, ngy egyik jiaossslnjfcúg Méjr
mriei i./|t
ÜW iroda. U -ra lliHó k*>sleuiéitvek |ráU«háa-a!eaa ;18i iUrmem eilep levei«k «ák
>rtm.
Up oellnmi rá-j küldendők Uj
amvrt kee^bbSB
logadtataák ?:
küldetnek.
ra JO kr.
italán fel- éWeeljjvök UÜá
Nagy-Kanizsa, 1882. wd^n, julíus 26 án.
Sl iLit A
m Wk Iíu
Filloxera-iigy.
i Meazésgjjöjrk község hatáiában levő isőlőkben iémlelt fíloxera ügyé-v ben, illetve anjnlik kiírtáéit tárgyéiban ;9vnetite pjmó megyénk alia-. pánja gondosj azorgolása folytán .Mikks Gyula boráazati kormány-[biztot nr Vöm véti téaé vei az értekezlet f. évi juliim 19-én Keaztbelyen a vMftki ée hejy boli érdeklődés mellett . r tartatot^ mely alkalommal korm íny biztos ur sajnosán consta-tálta, núkép a fialjoxera a meizeagyOrk^ hegx ben ijaA'f vagy 16 hold területet niegkpe't. Ez azon Meszes-Györk ra*m)<-k határában ra<*lőtt három i évvel már a Rióiéra jelenléte iga-' /olval lőn, melyiakkorállitólag feitőz-telenlttetetl, de ugy látezik roaszul, mert míg ákkoir alig 2 hold terü-i^ew éezlaltetdtl, jelenben már 16 t oj'lje veezélyfsett terület,! de igen nwgwiet, b* gy | még nagyobb ia ezen taatp, melynek általános ét réasle-tea meg vizsgálására egy nagyobb eaárira koldottaég l^U megblava, bova a kijntthelyi gázdasági tanintézet |e« lialissó polgárai ie kikdldv^ leásnék, JA véts itl tan, mely Zislam'fye n^lAlMrti'koesit moe* már ndgy ínérv-í»o penyogf-ti, ezen a szőlőtermőiében siiés<l«i4iitilsnk is megtámadva és 4e***tyeeea fenyegetve vaa. Fgj*
IpactKi 80 kr, * | I . ' • I i l ! Nfymíér: Petlísi ra lu kr.
; / v . - í j.' | ' ..•'•->! • || IJj . , II!' i I ' J I i 1 I ''■ - I' || ,1 I j I I I |
MEGYEI fcH HELYI ÉRTÉKŰ, POUTIKA1 KÓZGA^DASA(3I ikp. j A Kalame^yei Gazdasági JEgy^sjulel os li Zalamoijveí l'gi véllpgyh^ luv^ál jis kft'/Jonye^
MEGJELENIK HETENKiMJ KÉTSZER SZERDÁN (PÉL IVEI) ^8 SZOMBATON (ESE8Z IVCIL) I-
II • • • • l t ■|.
........ " • 1 " ' 1
['lkai szol Jvonfigpk tuegho lositását i'o7,ta javjti latbá, igyelmez^t telt ben-nünkot LV iiicziáo^Hzág o té reni. ha-
Eadásárajdi mivel Magyartrakág it M>rterni"|/sb'Mi elgy Ik vetbmársa, lingy a neji ni ál alános kipusj tiéiBese lén készllldtlenek ne legyünk, jó volna nievo ia Ili (llox)ranak ellent Al ó flV.ő-lőfiijojc át^gbor osltáaa érde síében a korm ínyt jfoliri t ti Ing1 megké "ni.
IfiiiKáB pedig a kormái >y ugyel-mo borákzttunk f<jlődéae h mjleaz 'téno 'így ia ez; voi»zélyezte ő kórttlw netek elláiolitáia körül n közénség jel ismerésé { edflij; is kié díjmnll^, esért az éítekezlot a tolt iijaulatót osak tuuoiaásur vi*tte.
Mind 'zek atán az értekezl<jt Miklós Gyula kir. biztos urnák közre^ iSűködéséé rt jo{ y? őköny vi \ ö^iönetet szavuzván rzét tas lott és «'gy izbtnoeu köteleosig teljéitSséro — Szent Mi-liályra Ibrvátli Mór kamáráp végtisztesség ínogl6t( lére sietelt* : Kovát*] János.
Fiume | 1882. julius hó.
(Krr lett tail<Wlt4«.) ( ;
Egy,11 óliíí, iArím . ,, . . ,;L|. «'■« ckc<iI béli)t!g^p> t III n to ig' rhri. Elv.i'üiJ liüaíy !••«• I tant áb'lyi i indintálb lof»*l«» buxj .iímct egy j szaluiaará I, iiibn ka muzkridliiiiiiám, n bul- | látnók (lair !Cmii{ui uk fulötteni. i^xm^bau itn | ijedjen tnng t. sv. ?rk mífi ur, njcit úrilány ' mAsudperc* imilvr i mét, lbl*iv:itiijn VRgjrok, * éa a hulltai >k k >llo neien l iiignjiíiiilt pulm ' óluk ben. h
Itt alj tropíkm liHség vnnl Itbgy ka ss ember n műnk lnt legalál>b i« liáromaror 1 bele nem kii fcrlogi tiU magát a hengrrlH), a legnagyobb Vn'ó- aoi t>/-g axeiint stílre mk- | koliia bo rí Ml g ,-ih gyl'blhfíl a Jalvilági ír- I 'mádiAhn. T Ián o^y jórnvnló noatánnk ait^ea i módjában a tnyl vvi ■'ji<'kgy<bigybt fiullnini, I míg riiioibi B*or'ja a nirófáknil iiint itf. 1 Mi'g e*ah i lAkitfk a levb'i ** morcluln«k, | | kivéve, ha teki iran edik pgy huta -*> l, de j ebben mPg noni at k kOaaOnet vim,' mert pu«s(it, k lova ér, i |tAr.uk fedoét jlc.iánija, 1 s ha Ipea edve tar j«, ugy »-a«. i i'ja egyik háa anrUál ok u enl^r), bogyj njrgrouog bele mindet osonlja 8 nn'g ea a roe* olda'a ( is van, bbg f agyne io lebflti a leviigr't, mi- j I nek kOveik utókon i t a náthának mbíjdon-pen'nem W on, liaiium mott van] n?J éviuljn. Nekem i« I Íjul olt bi Kilo káuikuli baa uh kora poreaio, l*0| y ae láli k, ne Itnllok 1/p.
Hogy Fiumébi it. mikor I rsumWk óa mikor vm ídik S fl idóávad, cn e i i-lu'?; feleletet adni inert ],p. o, «7. idén *aját a«n i meiinmei Iá Itam, iioj y jenuAr drt (kán n nyiit tengai ben lllrOdtelr, M a vaj pedig novnmber-ben iiit-gJ ii ag>«m Is flliOdtetn, Nm: i tuyan filr dóMabanl t i«rt ecj,ilyenkor mAr ií(A|bontják. KfilOiib«ij i lej járlna] as liezáx ma «fégóboti, axjól Hri ba at Illeni tongm OM^bárat | egyáltalán . nlm veaal íg^nybu, inrrt hüsvet-'lenül a IjítjJlf kOSA levén é|iitvef meglebetiíS i mí-ribon ['ti ölküliM u tiaatasAge y nzonfollll pedig nagy >a kertié legea ber«ya loy.(<»e, ásol* gálatnj vijjni] uiut«i ^skis a liol jl igáityok-jtmk tSegfeNoleg k^aaittetelt. li e álnloven-dég » anoaioraa óttcImóbon nem jrtti, kivéve ,a ntslatlé p»'t a Fiümo klln 'ékén léró willákpanj ul'O i tiildkréoiin. {a jasonban oi tengeri ném a "ároahan óhes'i Stort a loglüUb, \jillUioK, a tpngrrbon I" Állított íili-dobédr is t uilo/ik.
u\kt i filnl -jAtitl üteg hitit 'jaj kímélni, s a miit I mgeit n mt meri !•:>• rubini, ss a vsautí ál oi iMtól Valoaka felá i, váto' vA-jgeig íll-imdjj kóg i> iái nirdik,'d i.ei veatély-uviiii vau I tl ineküt e utert a ki veket miiif nenfAle tjlb iae ks| y ók éa ea>gá t lepik "I, melyijk már<aok ugyázallaitiink twkre tet-iték aj lálU. I
Legti nleaoea itt teliét Sua ikbü nu-nni uFiuméiták a Fiút tára folyó ált I olválsgz tolt,' eroa Iraabid lel Ó»xekR|le olt horvát iréaae) iiraj pedig Mnakon. N mja ugyan nnoíssae, kit o-ónskon menve. ] 'iumo kar-íbyékánek bánoránUlo egéas naavifsetilafgA- 1 licit kárul ilpuk. 15h 20 pivra alatt -ott va-! gyünk. A Mnlól i sl horvát leateéUink fá-1 radtságáasc gtOttijlean, hol épet) oly mest^a^áe It n lián rpk a bukfencwket, mint ahosjy e|t it po|lll iában svokták jvnnl. Ili a vis oly I sis, Itwy a feneliéreJ Atní A vl* ese egy letéi de»s Is ue/kál, ineU'horvát JtSfttvfreiál áávejksdaak, táUluekL katáu fel-
U . -f^
lüntikJ Miután idd magya^eS in a» ktak Ikii piitii, p deiaka Icéliesi á atlomarl iati ináli^ei lalafJ mji H'.ig innii' ro«p^k(áln In; rvát lelfí [wöiölj liaxnlni i liO|elos<Agáku ik . lariatiaki
Ilit kivállju SS tilllbof, H I ii jó (MÓUlllíj 1 át r- Imelybou idlboxo.tr 'uetíinll itk'c I, — pda ' dfli egyik o>sl< pl ox, menr^t ja, uíg n l'ilr- j bliíiietó y%«i, s vÍM»'7.avie2j likilio 'j^j, «|*u.i>(tl^ó iugnjra| rt-seg a linliokon. ' Gli jn iul c fármjif lágáúil nem ktvelel «oka<, jkív ive Uiiuep#i>L I ikkjn' iuítoHz akA|mélyík; pljtti lisl kerüli, v'I I A lei kolleme asórakozmit kivin tmigé Ét|k "Sereiuii, ar. I jienjcm (<ysr^g vi urn, I tliltiaian el egy n'ba ej5 ,ótf»»'i Mrrr Im*- I ér ni J Mert aa nn jgérdeml, | hof y i tegpilieo-tlnk lenne. N<|m azért, n}ibihi v lemi ki-111.:, ttort ntéitténjk In-nne, — no m egén rhituépeii arányiig itt kapni <gj< bb bort,! eimtk biro pedig ^neBago jiiudro «lj r, mint a éisép ««sspnyé. U-|hanem mert ritiitja páT-át. Jt n dnmfljkr |caia etVn tea ot IllUt. Aki Su Ak inti megitiiilolt, annak itt van *Mi lue^Al apo<lA»i leire, hogy a ftirilAi ttlán "I-rsiM>n|lt teat a nr•>Uon»triikezi<• tunikáját"! elv^(ekhoa«n. Egy ear-talnm í ül íaki i»,' hajós,I (imtnóa, torvény-/ ki liivalmnok a < gyált|dáti a lárajulalom tfiittlon rétfg'-bö v m itt. Aj kniCMnároN nem »<nx ktMubeépst vendegei Vjir.t, |ttiitdenk,irSi! egyforma-nyrn n bánik, tle 'jó b'»ra tniai^nltüri rolniién ii. v, plafond-ról, j'ouy máiba| lofó/.va, a Rijirkr, fi nnkfurterl él Hr.nlámii di*kea ko»z<»ujn nz L/t tligereaa kfdjki éjjjtk ójt ui utána ftVill ayu ni, a lm njAti nem ér io| aiatalig, ,a korisim ros t)tsd-l vAg s(|gé)yéve| I h Breaxii, Imint hol ni fOgK'M lámpAt. A legyek ST^gn |6pi<ii olj sikltTelj oliniitíoljá, ttiiiii as linónak 'i les tndriÁt, aj luiiiih'n íinrkáii' o t van nz{ostrom n nradandói nyoma. Látnij i t miiídonféio nr iixeiiségii mntióit, kik In aaxu ut ítélkitlUa (»vit jr'fiyi a?err<" nknrváji k írpólolniL jlanhadi tinit jbita-galommal üritgeii c aa iililih p< Imr .kn<. ICll j lonbeii (vví aa Lpsl jfiau ia| a U bbi kaplálá I |árn krisüiillt *, [ven l^g'6, |i|ncxe, l« nyba égv liplyin^got képea, a hárki ia hé »ori lioiul bej-jpillSntbiit a aaa cáo*műv^aret ie, tiikoeablj I ilfjiiíkéW Mindi' i arra ntk» tn« hely ij mnOakák nicrittiiK ntália éiiobrai *al ran jékol | fitvin, diicatára an iák, bogy na i mb r bArmut I rem léphet atiéll fll, hogy mai k fRrkári| I uo bágjftii.
OileriáktÓI arólván,: ttiegc mii ttn, liOg) vulc ri imélmi i »v magyar k troi nAroé, k UpiHj/.ial ler mugt ti- bort mér', legi 'ább c*" KPenlea Aliit Uvini unglisroar, ll > elk'öltO : v-ptt i Inén, mW Iti I benntlnknt o*t k hAlári :, j Witslrtaeit, mért • I ane*olt borai fal nem vaj | látni ;el»nyOa ín nevet «i'aerael I i ttiagya' I IND nnk.
Alm jix itl Mii élüú't Ul. lé. ia bi/onv. I tjiinhiUuTMég^si kk egy i pniiO'Am i mi ;jü' I i(1o, ti vet kii !i<, < g^jj ujn/ig. A ; ul ttAk egéa i| ;;tiir|) n< Jein-k, n házak ikih illa eak: fái ^niili, .itiM'iúi ál élénkeljb|k tan B'ák cisti. ■ {Aint VtMpitexi'iiek a Mi'oiit<t'r ni kio-jny I iIjt'ii Fimnénnk r Corao. Itt gj Ul ila>xf ! ts ^ j tí'iikéni aa rgóta váro<, 4«>k-r.<> j tolíjljgá^ \ÍHi>|'Ijtwy ax Ik ll gyúiiütiil k txii iunkNIÓ« • 'jtiélklll ui-iii un lu 'uí lovab. 1
nbliepek' ii d« llieuj jl:,; rát ll I ój'Ai; [ j!~r nakpr a kii>uaég ti leitipb mb tl, j'ln' U I — » ji'ftroÁi 7.c ne tar a ej'rftiii j kiai ik-, a idill; •
»oacl..lí i" ban <a a „3in diuopul■ li(!i)u'bníiV; Ki d íiJ ó Idö «• iq| l»e i •• •)■ cltjtOi • Ilik mte Wm i itt ik el : eii i iéi|t Itl. Kk t i'bnihvj nap mi >d m' lrd<ei,: mi :er a cí?r-ö I "ató s Alá*ól 12- g urna vá i. Ki ra InjvoH .Hirojtáj-f Sieriill Cj y kia AliiulI II UuteiMM !• vége' di r. Ugy tn t Fiumi bjiy 'I tkil • gy jiát a/llVv é 7.e'mH (ír r Al (tg v« tl, N'1 n bájig: • tpni i ) tievAi, ntrt n l-g trobb loft yt ltok vé tiU'jó; ní nyl gifll « óla 11-men tea, Aa juei Íp nagy f< |Htd a lm *vA>ok < luti. hu alea ilg> • Véi| nr hz. A nagyaroiljal auraira Syn • lin'lil á 1 hopy n leden i tngyn 11 igy kaetl vi•/,!)( I jj'ntiH, éi t-hhAl iiein i ■ oi nál titko. Hogy t ijiAt -F un e lakos Aga I itoj aéat adjo i iráiit ti |óíi du sl nnk, a tettel ar i j»li»nlevH íiiiyl) h gtffl k aé vo tnintea o lllil tiikótri^lb egy >C 1ljo.vU! )U bilid Ind Hat taie ur liás i é'óit, ij. a jif>íilnM'g irénn i mii nkai J „éljf i j i'magyar 1* kiitbilAani k it mag}*r datál tfisal k|dvjiskedik neki.
/atv mondj ik, bog) RsrMio nr ilyet-kor! lé nosehif a :oko|t, t Hímé ien e ? — r a lerái it tjteai'ti oyan kéiijéa. ti oly re csn i Hnre ii|« ur akol) Alhat fíjlvilA, ;oai ássál.
11Stiláti | isi tél népleicn k easnek as ntesák, Csald a kikütolWh tall g egy-eg f alSkJ |. kiktp iéfaláltoS ea«|>ódi huláme t egyliargUnii íoc*jignnk, mjijd f «gj haji nyikor é, melyn Ik óriáai irbei ea óbbra bah i hajjiogí i|S uy aki it a atHÍiaég Ime mintba" i lengn üt.d- r »iv< | beaiélgéljua bo ban. Amo • egi t| iának nil Ilik lova m asti lenül, ne) i tljndW} a klkQtÓ Iklának, I mii s e ;y tuogert l ne*|r|i0di bstee1 hallatari a o>< uakból, mi( tíjstnja úíjgy hajik kost é.-tliik1 1.. ■Ujt
I v*ak. egy 1 tj fitkiú be noi gatja I iné i ébWltívÓk IMi | a 8Uallw -o to I Si^si leány ?
lililia : • , '
L' :
trióid)iájával, moly fii a legpépeaertlbb ma | gyhr iijal. De ksr)siuafájára még % kutya au hídprit, mert megjseiá ngsija. psanyjóg-
í j Politikiiji nirek
!^Iígv1éngoi ée fejraiipziaor«*Aggíagy sjet «vjr<í11! kéanjluuk, liqtty mentOl előbb o»aps-tottnl L/áilJiatiak ttytimba, addig Aiisbi pnl'i ' íjtegh^liató hírek iJeríiit ura Ecyptáin luk ki bt*eüi arraj íioJy a szent bábarii' lii-jd 'h|o, éa bo«xut áljoií aaértj hogy Angiin Alp: :iiűriii( rombaInmSxáLlüvette. ^rabi naa óa i ijliedivo kOxütt[ aiuIrt a nyílt ellensé- » ^ ■ i l t ' A khedivij RáxLlóiiak nyilváiiitotta Arsfiil na pedig kije|eu|etie, hogy a kheohre eliii iám a nemaetnt w Hadia Egyiptomot ax ansMakiiak. Ext Arspi paaaegy meeiingpen loi/i i«|<jlla, melyen 'msghtváaára pasák, ale mk'; I 'ja iiotabilúAáom vettek réazt. Hasaan I Ea' i jteik exen a mMÍiijién lángoló saavjak bili Uánloita a aseaj liibornt: aokan mel leli» íh voltak, do vflgríj tnégia a kopt fát ' riii kU bígadtabb tntmc4ára hálAroxattá oijiol teli tl jaaon imlityAnn hogy a khedivo ellen te I wptt vádak metviugálására bixot^ág kit1 lUaúk ki. E búmttSág aaonnal meg- i« vál Uttfatott Aa 8 tagiól áll. A bixoltság gyü- . lép ii lamailban fognak tartatni.
| i Aa alatt igen Ueaaedelmea a koreszté-.ni k helyzete Kairésaij. Lufti paaa Alexandria kórmányKÓja e bft üO áll érkezett viss/n rainléutjából, ki !t| thedivo által fo gá liíiIván aa aljábban tapa*italtakról jalan-tél t [tett. E jelentés} a küvetkezőkbou jogin) ült ünsxo rűrid«ii j
I !Ax AlexamlriÁl|ól as angol hajóraj tjisfl léi 3 «|ö| tnenekRlé iwy itomi eeóesalék jsxo ntiijkegyetlenaégokcí ifívetett el a vidéki ki elá nagyobb belyM lekben. A kexoik RflsA oi i európaikat niijip. idtt legyilkolták. Ir )d aiqk piHxtitAsokaij v ttek véghez l)anian ' Itl r, Taiitah és Miletll • jiely légek ben, a hol at ourépMÍkat mind [ b móaaárolták. Nsgy a ré ntW Kairóban ia.|Ai európai eonsutdk te-'nllc4|otáat ia tartották a fölült Port Satdbau, liijgy iniun intóakedesV legyonek aa európaik
Ilii |»k'l'<lév«!|TO.
Az Egyplomi l|ojy/elríl rsóló jul. 18-ki tifrirtjlokátj'itl ad)uk!t •
Uiokandr ilii*, jul. 33. (d. e. 10 éa ll I ójakor.) A Reuter tljnriiükség jelenti: A k irdjvo lenile'eto kimonufs Arabi paaa Inti lejét óa lázadónak In; ilvánitja. — A aheflive k á'ivAnyn megtiltja a hadseregnek, bogyj A muI uhsa pat aoeasii tak engedelmesked[jél< | i\ loljotlivo egy másik kiáltványa fóláxélitjti a n|tnreto', hogy áU Arnbi pata átal kivo* t- lt ladót ne liaease*
| Egy Kon«i»ntíL pölyból érkezett po« t hajó a hiitóaág állal leloglal.tatott; a ka-p lAit i Bk«u gyei u uii itt. hogy Arabi pasijnak | vw »<'i hdz, eít'i>gu •.Vtntt,
I Kairóboa uyuJri oi|t uralkodik. A íren-, i) Irf ; íotft g ipaikodik a rsnde|
i mik t«iii.,/ ■ [•- [" ;
K>«1r i'l-DevarM'i érko^ntt magán hjinik i|lli)iV lliilt b'-eaülik \ntb« paaa badaerégék
ÍA (ia a. Ma > uialleb craturoábaS ne igjjok állal a ton\ < rpart irányában érlelt iltji 4ac*ár*,'.ruha niaAn ti pad.
A - ' s a >. d r i a ^ Hsvaa ágy-
!ík|>ég't> *in'»i bittn ri jik^ hegy Arabi paáa «iUbao Mahmudj pn^pat uj kabinetet aHÍioijL •
mii Pária. )ttU aS A nm aitott midinz-ífii inAe-i hu :i Síit i e^atoroa áisgvédéaét iju^ió é r^ynbattafctA koroiáay
|ro triualég »:iÍiiA{] bufa n i-maráktói a kü svgo - k'í ií'Sgm jl fejit.
- liíilíjirNiiá!;.
- I*apuitlc beiáriaker va* pta h i itl, bogv viíirti;unra rtff ik ii>y|iikiM mnáyar jliil jn Kothy Emii Ijlileleu megita t.
(IliangevMeny Italaloa-FA-éráess.) Uositonyí lIAla na Reu*eh Károly úiajk; kikuok*kiiünjl [jAtekát itt ftauhuájt ia tiolj iiikiiliüuiik ertoualtiii jubua 98 án 7 ée int Urakor a gyógy tr jeiuben aougoraltaucjvnr1 Nimzt adnak, est klijretl julius al-i^éa egy imiiodik aongera f*H* énekvettnny, ntv|yeti Káéi Zíigiiiond ur ie tol fog lépni. A Sötj-úwiL nielvoii a iüiljal művészek maguk*« * OTOÜukálni fogják, L<|tleoxy Sándor budnjiMli fet4orakereakedótóÍ valé, Szakértók oda aVijaikovtak', bogy a aengota oly kitflnÓ, miittertiii bármely gwrAval »o'ekedl»nik.
— Aa olaaa Siy rl% kndvnl. it IÍ^yn| |wexintjttk, begy Rmfi'nial laaár (kittek la-j k\aát Fiacltel' Fül I| kOnyv kerankndá^bnn íMhét megtudni) még tavid ideig fog nálunk I tai«óaki»dtii, mntt m kflxelebb távoaik, kegy lágy ul ^lyglott hj ág v/eetéaét Átvegye.
Íiybre nyelvtanitá4 uiódeenra sogitaétMvel s'kitünA rléedáéi 1 édja mellett, innltlyl j^agy aikoreket ért él ^ couiiitena legimgyohb
ÍMMSiban, már néijii szolgalom mellen áaak-ámsr le Inhet kürti ni as e ifi n-loW^ k •«. ( - Kala-Naeiit-Saróthon ea Ipar-I kodé kia vAró*bae ia ottani derék káplán roényi Antal, abliökévé: Laokonbapber,
minién kellőseké iétfré 60 ár, él mm (ni Jhámjai Hfe t#m#i 90 ár ufifftígn lerfity lék kjiaáfJe. I
Kim területek mindégyike ÍQD méter széfes lett, érié leresziUn pjdíg ;ká-j-om agyonlő jféwrpj 1fesz otztvs, ilíwek kőzp) az jtlsó 'i,-|iÍ jejőleges kiérlelté telrb s?ojgál ,4a veisenyzók áltál bármikor
j||ééjW>beik []) I
I ajuikaodiki M-ad az ekék aMrkézo-lénfek litf^bifáláaánéljés az rÓWérévtl leti kisértejek'alialiiával baszoftftáiik; ffégré
i a bármadik % a szántás véifceijyre llirkatrk ír-nn.
Af ntóbb e# iluti két Vj-fMff ÍV»
adijyi terileten ciakí i a bíráló bMótéíág rend eler/^e és jtjlen etében szárad az ekekkel jnrní.
<ov§.
Miiwen két-két eke száinárnii raja lőlt hely I között ,'egj cgv metcrl j széles helly fog [hagyatni, bél a izomi/édre t r-senyzók daelleg magákkal hozóit hirdetéseiket, kziineikeii jpzlőikat stfj.í feJál-liIhatják I
frr .
A versenyre szilgáló terület ja Ur- { lobán tő ekéknek tzánt rész kífételé-vei —- a verseny |eu»tt legalább N négy béltel egycnletetijij (fel fog czánfiint és lehengerel tetni. Közvetlenül a veiM-nj előtt pedig egyiérflen inegborontfltajní.
12: $.
Szeptember hó .25-én reggel 9 órakor haz'k somhUzáá déli 12-ig pedig a gépek mdgprőbáiáia az egyet tdfftletek kijeiéit részén. liélután 1 órako^í megkezdődik la blrálii bizottság műkőnsel
Az első nap délután 1 órától kezdte naplementig, fa háspdik nap égés nap valamennyi eke meg fog biráltatnL J
A fdij kiosztás szeptember 27-éa délelőtt 11 órakor mg végbe menni.j
Á'l tij á norma táró zatdk. í
1. A vaspálya j társulatok megfognak kei estetni* az iránt, hogy a venenjrre bejelenteti gépeket mérsékelt díjszabás ilá vegyék.
2. A vámyijMutérítés iránt gz estben, hogy] ha a pifapzott gépek mtt el nem kelnének á kél! 6 lépések szinfee megfognak tétetni.
8. A versenyh bejelentett igéppkt nek szeptember z2-iu okvetlenül, (a ftö-rétkező ciim alatt , Agárdi ekevttseijy* t déli tanpálya Din ivétl állomására meg coll érkezniük.
4. A verseny c edménye szaklapok-tan és egy öanáíló, kimerítő jeleat^b n og nyilvétoovágrS huatni.
5. A bírálat pintozatal a versenyt negelőzoleg igég ke ló igében érdeklődők endelkezéaőre lxjcsátátnak.
6. minden li ersényre voantkéa') \ adakozódén szeplem ber 20 ig sz ortz-
iiagy gaza. egy elük t titkárságáhoi czim* leodő, azontúl teraeny icndezendó rizottsághéz* A (járd (Fehérmcgjjl) In ézrndó. uről Snch'ttyj Pál, a rende/o ilzniiság líluö.te.
Felelós sz^rkeatfij: 1 aÍiüA La|io4. {Térsaaerkpalé t HQPVVANN NÓB.
— T 111
6H7;H8?. ti. I I ! '
irverésj* hirdeimény kivpnrtt.
Aa aué-lotidv ü l ir. nárásbirésá^ mint ilokknnyti lialM ;ré sferél kOabirréMtoík, ipgy Veias Jó?.sof be litipeái lakés i véjeijre-lajtaténak Lovren -sic i jMikléa filéoxí Inkoa Sgrobajtást hr.ouvc 15 Ibi 80 frt t«o kU-élsléa é« | ir. irán i V jíp bsjtáni ük; ében a , ála>ogeras4>i kir. tö v||ijynék terítIjpléii j éa e Maé-looavai kir. á*&bíió*ág i»ftlletén jv{i| Filóea kfisségl on lóra mindotielialéu a Wolia{lápj .jkvbot I- -4.1 sorsa. a. iksril) ihé|i) borja, saekéa léi boiongáhél|állé éa D frtra bsjUüU jn| ;ósí j jjoosáitatik arvoj-és Iá, további a fiijai ykvbau A I. Bi 4 h Uj 1—4. Horss. i. l<g)i t éa 1-ad iésaben lovteneaicsi Mik és no rét | ingatfan réfta, tky ívábbá idökOailag a ! 70 axtkboii A p- l-j-2 )r«i. a. á(| t. és § iid rés: bon Rirsmali Ilik-
Űii i a____77T.
lés nerén élő ingatlan réwsfc J réaao s k* 5iasws a felírnék okkal agtlHaMn aa sdé sUpján /i37. fiira bee^Bt mindkét tjkvi m-
Íalján résa B'fí Irt kikiáltási árban aa 18^2. rí anopi. $é 18. napján déMétti 10 érakor Fileaasa éa pádig aa in^éeégok aJpera* kásán, aa ikfjstiaiiok Fiíéi» k6uéghá«áisá{ aiegtartaodtf níyiivánoa árverésen a megáila-pHett kikiálUsi áron alnl is eladatni fog,
Arvon^ui asáadékoaók tartósnak n ingatlan kitfáitáai 10* át T»gyi«
frt 10 krt Né^péDSftáayaffy as 1881. LX, t. a. it j ában F^fWárfolyammal nkm> (ott ővadélá^é^os papírban a kikUdttt U sébaa letenni. ;
Alsó Imajlváa, 1882. évi májas ké 17, napján. Asi alsilsndvaí kir. járásbíróság diai telekkönyvi íhá (óságnál.
HiBKÁCZKY, 1017 1—1 íj kir. aijbiiá
213582. jL |
Árverési hirdetmény kivonat
As sWé léndvaí kir. páróxág mint le-lekkaayvi (ktd^ág részéről kszhirré tétetik, begy Tiboln József mnmorí lakós végrebuj. taiinak Famaá Imréné ssfll. Oopot Iktrbála k.-JjíaSoi lííkós vágrabajiáed srenvedő elles 7 ft 25 kr* tőke UvoUléa ás jár. irántí.vég. roHaj(á«i flgrékan a sala-egenasgi kir. tár-vénycaék ésj )ai alsó lendvai kir. járásbi'ó<ág torfllotén Wfí Szent-Mihály fa kfoségbsa f"k»S a sze^liniibályfai 2(f. sa. tjkvben 1—9. f 1-{J2. |«or«z. alatt foglalt és Qopot Borbála íér| Karkae Imréné nevén éllé h mt adé nlapján a tartozékokkal együttesen 1416 Írtra lUeMllt ingatlan 1416 írt kikiál-táai árbun • |jíf)2. évi szeptember hó 20-dik nspján déle|(tji 10 órakor 8zen(-Mihá!yfa községébon a; közaég hátánál megtart*ndó nyikános ámsíáeea a megállapított kikiáltási áron ali| ■ eladatni fog.
Ai vcrtwii. szándékozók tartósnak aa ingatlan kiutasénak Hl^át vagyis 141 frt 60 krt késifoéijzben vagy nz 1881. LX. t. ss. 42. §-ában jölzett árfolyammal számított óvadékképes pj»iibaa a kiküldött kezéhsz letenni.
Alió-Lcndván, 1882. évi május hó 25. napján. As! alsóiendvai kir. járásbíróság mint tolekkünyviiiljstóiág,
KÁRBÁCZKY 1096 1-1 (í | í • kir. aljbiró. #
RÖSER MIKLÓS
iskóJai értesítése.
Nyilvános jioioarl éa karaakatfsbnl Is-kolám-s nSvitelnlézalsmbsn Bndapesi,. Károly Körút 'Í22. szám as aj iskolai és f. évi szeptember i-dn vesai kezdetéi. A «őren-dékok fölvétele augnsztns 20-ikátol naponta délelőtt 9— |2-ig és délután 3-5 óráig osa-kGzfilheld.
Intézetemet 29 év óta saját erőmből tartom fonu, és már. 9000 nővendéko volt eddig.
Palglrl Iskolámban a- kereskedelmi pályára képésittetnek aa ifjak. Karatkadelmi Iskolám egyenjocn a karaakcdolmi akads tnlával s uövenaékei jogosultak -a katoaai egyévi Inkéntasi szolgála'rs.
A iiBvelnintézet aa Iskolai-épületben van. Frogrnifimok kívánatra iagyan.
1098 1—10 :, Rófttr Mikién.
* ifi-e l j * L'
► H? « i :
1 o 1 illi
- í 1 illfi: I
!ífri s üli: I
4! 4 Ifiilj I
- § w r-J*l!
• i£ril* ti •!■
» i t allll* w
m & HIIL; S fc K
: J Ilii ül
w M fl ISI J J P
: TfS | i |1 ||
a Ili ; a * g I
[■ m . |n
y | nap< n versj-nyzií által MII il szerinti lesz k nek felksilaálkstők. |l f If Rén.
A fomalos ekék ver'ienyjé rlek terveztte.
!• ! 1 1. §• •
Czélji a nemzetközi I >ga<o» eke ver icftytek a versenyző éfeéiet laa vembe ' relriél (Hszeállitott bíráló bizottság ál U| lierkeaet. munkagépe lég és ár te kióUstéhen j- megbíráltatn: és a vijjzony I" lagosan legjobb rendszere ict dijak oda Itdláe álla] kitüntetve, aok durjedés i i elénfozditanfi.
f! L i I 2. §.
. |A fogatni ekék vei f ényén a ver leáyitók a j következő ^épi kkel vebetneli » réiz|: »
J ia) közönséges szántó ekével (Beet-pfjug) mely egy test Q éi a termőréteg i forgstásáisí lazítására és >oibsnyitásári szolnál 16 ctm. mélyen és 20 ctn: .'szélesen iné .ödik;
i |b) rrAyitő ekével (11 jolpflug) egy-. tHftj-l 20 ctm. széles I »l8zá|táaára a i följdilek ; niély é? 20 ctm. i
• le) altinajporlianyltó iigy Jdró eké ve I (Línteijgrundpflug) kleátólag azon e/4|rkt hogy a közönségei i ike után járva , az altalajt még 16 ctmi: inélysu éa 16 ctm I székárn felporhanyit ia ; !
d) ketiós ekékkel taré káiylásra és velő H/ántárni 12 ctm. milyiégro;
<) hátaias ekékkel nj;yanoly czélra és io ér etekkel, mint a ketíis ekéknél.
1 8-8
-; Minden i más ezen felsorolt kstago-liába nem .tartozó (vzktrök, melyek ugyai szinten a lalaj megmunkálására szöjillnsk, Versenyre nem bocsát hatók, ' A' k rdéaei ^letekben a reudezó bízott fág Iónt.
A verseiyzók mind efeyikc tartozik Iz jószágos nlagyar gazdaatgi egyesület tói j lyert bejelentő itekefl két péltány-bau] minden i egyes gép avagy eszköz • /ám íra pontonként kitölteni és ezen bejei in tó íveÚet legkésőbb angolt tta hó 16 n (8 héttdl a verseny előtt) az or-.•-zágí 9 magyar gazdasági egyesülethez | 'Bull pest Köztelek) békül leni. A beje-| lenip ivek egyik példánya az egyeli Jetiiéi 11 arad, a niásí.k példány t a versijiiyző viasti kapja, bogy ezzel t szállitálkor előmt dűlő szánioláanál. torábbá a ver-aenj j íren töiténó földrészei elosztásinál magút igazolliaaís.
11 Említett batárióón túl érkezett be-jelent ?sek fig|'clembet nem tétetnek. Kitűzött dijjak. .6 §.
, í. h özünk'' es szánta ekékre •
1 hó lij . L 1 arany érem.
2 ik f . .. . . \ ezflsi . 3-ik „ ..... 1 bronz a
2. Mélyitó ekékie.
1-iő lij . . . . 1 atany érem.
2-ik r • 1. ezüst, v
3-ik t i . . . ll bronz , ( Altalaj porhnnyitói ekékre
1 *sé (ij . . . . 1 srany éfem. 2-ik , . . V • 1 ezüst i# 8-k| , , ...... 1 bronz v
j íj 4. Kettós ekjkrL
1-BŐ (íj.....li arany érem.
2-[li < íj '. . . , . 1 ezüst érem.
3-ili íij . . .' . . 1 bronz éfem.
5, llármau ekékie x 1 só (ij . . . . . 1| arany érem. 2-ík cl] . ... .1 ezüst étem. 13-ik (ij . .. . . . 1 bronz érem. I J/ verseny rendrzéaef «i-
Ji verseuyzÓk tartózlak gépeliet égétzci Dinnyésig (déli vaatálya fluda-pest ^zéke-fehérvaii vonal jaját költségükön szállítani. A vasoti | állomáltól a yetlen .térig és vissza.az orjz. m. gazdasági egyesület oszkdzll s.' maga költ-Jégén a szállítást
8-
J versenyzők a versen) alkalmával szüksé (Icndó igaeiőt a renjlezó %blcoit-ságjől kapják.Mgás fogatok 1 csakis öklök fo (nak használtatni.
«. .
A versenytér annyi deréksilögtl égyonlp hosszú és széles V) ár (Ho4. 12 öl] nagyságú területre I ;sz feloszt Vn, á bánj versenyző egyes eke; annyi |80 ár l\Í 68,24 öl) kiterjedésű területre! a liánv K sttős eke; és annyi 00 ir (1260286 p jll)i nigyságu parczelláta a hány bár-itiss ek • bejeiéni< tett. '
í zen terflletek c-soport-j éa sonzáufnt kap nak Az egyes f írsenyzo t által bs|z-hAlanti» terület pedig sóiiliuzáa niján fog kloHM iil.
| A lorsliutás a tirieay|elló nip)in,i (•hát zeptember laó 26 éi Ibg törúbkl. | í
Minden egjca eke réasére 30 ár.
I Tekintettel azon körDÍttlhiyre, )jog] hazai termőföldünk jelentökeit 'részénél I lormóltépeasége a gőz- ke miseléa álla nagy Aértékben fokoztálnék,-a gőzökéi használatának elterjedését írszai mpző gazdaaágunkbaii lehetőleg domo/ditanl ! K czélra dérén végett.
a) a különböző és jelenleg haslná latban levó gőzeke rendszerék a gazda-közönségnek bemutatfatnak.
b) az egymással versenyhé küljiln-böaő rendszer ek \ iszony lagais ét (éke nteg-állapi ttatik.
c) A Jnry kimerítő jejeniésébeti i I gőzekc-rend -zeiek absolutél viszony Inges I értékére nézve a gazdakö/önségnek bjj-
mutatáasal szol gáláiul, mely j a saját neg-Itélésé^BagKöiniyiteni és blítoubb alapri I fektetni leend hivatva.
2. §. A verseny ideje.
A verseny szeptember 25. 26. 27. lapján fog megtartatni, -
A Jnry munká'atait szeptember 26 én reggel 8. épkor kezdi Ineg. As (jIső. nap csak a Jury és 2 fflon évadj jegyek birtokossi lehetnek jplou, a 2 ! és 8 ik napon azonban a közönség li részt vehet 1 frt belépti dij mellet!.
3. §. A verseny feltételei
A gőzeke-rendszerek minden neme bocsáttatik versenyre. Bejelentések augusztus bő 16-ig fogadtatnak el. A díjra pályázó gózokéknél azonban a hajtő gázgépek lóereje, a fütő-felülete azoiMUn ellenőriztetik, e czélra az igazolványbpn felhasznált adatok valódisága külön meg fog vizsgáltatni a bíráló bizottság állát, mely 17 0 ineter fűtő felfiietet fog. egy loeiövl .icqnivalcnsül venni. A pályázó gépeknél e végből el kell láttatniok egy, csappal, mnljre a contiol-mariometcr fog illevfeini. A gép és control-manomeler adatai közötti kfllömbség esetén, a cont-rol-mnnpineter adatai leaznek mérvadók,.
4. §. A.<1 ijak . I-só dij: A legczélszerübbnek elis-mert, s a msgysr gazdsiági viszonyok^ nak leginkább megfelelő gőzeke szerkc-j rétre, 100 drb 10 fraueta arany ésj aranyérem.
U-ik dij: A minőségben utánua kővetkezőre 50 drb. 10 fniijcós arany és e/ílstórem. 5. §. Szállítás és fogat erő.
A gőzekék a rendező orsz. m. gazd. j egyesület költségén fognak a déli vaspálya Dinnyéií indóházatői a' versenytérre szállíttatni ; éa ugyanaz áll a visz-szaazállitásra nézve is. A gőzekéknek a verseny előnspján reggeli 7'|t órakor teljesen felszerelve kell muttkárá kéazep állmok. Előleges munka az e czélra ki hssiíott területen a megelőző nspop me engedtetik. A inunk • alatt szükséges kellő számú fogslok szén és vízről szintén az orsz: m : gazdasági cgyesüleL/og díjmentesen gondoskodni.
6. Az idő beosztás.
' A verseny első nspján délelőtt kezdetéi, ve«zi a szántás 26 czentlmeter (■'',") mélyre kunéit szénnel. Ugynnaz-nap délelőtt mindén gőzeke áthelyezése ii fog történni.
A verseny élfiő napján délután a túrós fog történni oly földön,,mely augusztus elején 8 cmter mélyre lenzántva es lebengerezve volt. U^!y anazob földilit és ugyanazon napon fog végbe menni a mély szántás is, ha a veiMiujző arra berendezve van;; mi azonban nem állíttatik fel feltételül.
A verseny 2-ik napján in gőzeke munkaképessége fog 6 órai foly tonos munka, állal kiderittetni Az e'só és második éa harmadik teraenynap közötti éjjelen alkalom lesz adta a villany-gép* gyárosoknak. hogy a villanyfént gyakorlati alkalinazhatőságát a gózlzántásuál bemutas* k.
A 3-ik nspon délelőtt 11 órakor leás a díj kim*táa.
7 §. A k i m ért terflief.
Minden- veisenyző részéi ej (10 42 kit hold) 6 bee iá' kiterjedésű és egyen-szögű és egyforma bosszu.tágu mezé lesz klbasitva. melynek mindkét végén a gépek elbelyezese éa mozgásához azükséges tér fenn lesz hagy ta.
Kzeu kimért veisenytér í kisebb táblárs lesz felosztta és pedig az első tábla (a) 1. 25; (2. 17 k. [ hold), a második (b) 6. 6 (II. 29 k. hold), a harmadik (e) 8. 26 h, (6. 64 |t. hold); a negyedik (d) egy hectár kitejrjedéasnl. Aj (b) tábla versenyző előlegei kfoérle-teíro ndgál
Az tlsó nap délelőtt a munka as (a) táblán megy végbe átbolywéiUl a (d re): agyán az nap délutánob a d. táblán, i a IMk éi IlMk na^on a, e. táblán.
A fennmaradó rémietek a mitóllé
UgtaAjété QU«h OriM) péaatárvakává
IWtaswiiiokátá; HeUy J4 M»f, »ij>ara«ír*i-iíkáv é rMik J. rlkntstsl írn^ CdrlM'jlk a der«k M i Urétbiakai I lémésiai' Imi adás mm Hnéa. A tisaliéagt laiokisek, lik paJgáiUmel tagyotláask iu«g aaiiMis sádv«tk|naek, igen snép láváid sok ta»». '
llorv aik Jlass s«st^regnyei ia - kas, agy M évoe Ha'al ember, I. é. jtslisa VJ án inéaat»««H 6«eee*agdalv» kelten la kytaloil. Tudöeilúiik e hírhez hozs/i leszi kegy stsn IklfiMm napi renden rssssl aa erásaekaa lenti sértési k.
ttisIfttoii-FttrerirOl írják: Hala IsiiTUihI <i# Tihany kös-i verseny oecás moly as elhalasslatt Zaniard-balatoofOred vereeu) heNett reffdeltelelt, ma délnián tar la>oM. A v<4>fiiv feli ételei r a balaUm fitred vendegek kn>ébol ajakait versenybixoltsáf kör«Cae«öbi<ti állapiiötla meg: Verseny tar tátik julias 23-én a tihanyi part végij*Ucíá ról sí lUredi uszodáik, l'Ilso dij ii*zlolotdii aranyérem éa dissokmány; minden további beérkező ezlst érmet ksp; három ne.vezéi vagy nines verseny. Iudu!á< d« lulán ómkor ; minden lekiiitetben á megyar dilit*-; likai club állni rendeseii váos budapesti vsr-senyu«zás mabálysi döntoni'k. A liszteleldij a Kirdovntidégek kOiében gyilli Ssase. A verseny bicotlság a k&vetkeaő ingókból áll: A«-i béth l«:dn elnfk, tírabovsaky Sziláid el*ő j nlplnök, HsekréoyeMV Kálmán másod nlel : iiHk, Berg(«r Lejos pénatámOk. Vereenybirák: Csifra Imié kii. tlgyé«z., Nagy Sándor szol-leliiré; versenjot »oe Wiós* Miksa tudor, lUredi kerületi nsvos. V«m síjuy/okUl ül^li nevezlek, a vsr#eny ben uronaan osak Ha- kie-nyossy Kálmán, Komlóily vly ula éi 8e'iw<trs ViloiüH veii(jk résa*. A oaolnakok négy; érakor liSgyták el a balatonfüredi partokai egy éra alatt elérve. A verseuysők 6 éra 1 pereskor indulfak. —> Miiidjártkezdeiben 8aekré-nyee««y vexetoil, utána Komlódy, leghátul meredi Sehwars. — Igy haladlak a pál»áu osaknsm végig. A ItaJatoii kéis.gbeéjn en kullámsoli s ss Msáékal inínduniabni maga alá temetve^ mianejn 6 éra 43 peres--kor vSaekrényewy aa uszodát harrány| éljenek közt öléi te. 6 éra 43 pereskor Koijilódy • baliábáj>un güic-üi kapóit* néhány petényi kQzd*-s után kiszállki kényszeiOlt. TJndsd lem pója leljeeen erőleljsa \ üli. Seliwarz 16 éetcs-czel Szekrényessy msgérkesia uián vagyis6 óra 59 pere/kor éri pafloi. A vereeiiyaő'; .elé aa o$lm liU'lámsáa daeaára, ^xititjlalaii eyénsk és Vitorlás hsjé eveseit s a parton ^leviÍ Miigy tömeg kitüntetéssel fogadta ékei egy iieg; ed kHometer távolságnak nyillí álló vís$miij 1 éra 43 perez alati *%lé betmaáaa | eddig elért legjobb reoord Ep «zen hallatlan gyor»aeág juialmául ítéltek éimet Komlódy-nak is, kit cfcak alig a caél elótt ért j uiél-véletlen balesete.
r lliárssl levél. Jel 23. 4 32' áriijékhftu éa—-egy fovái ori levéli Ej képtelenségnek inaik s Ijrt mégi" lénynyé jválik , exen paradoxon, vigaszul csakis az szolgálhat, hó'gy^a levél írása éa olvasása fgyenlő hangulatban történik. Valamint aa orsa^gg) Illési tudósításokban is o«ak a , „de-^Ség", „élénk derültség*, flM*zé'^-í*jmeg-ssakitott bal) ekei arokink olvssni, ugy a julitiái leveleknek ia esak esillagok által el-választolt részeit érdemesítjük figyelemre. — A névinng) arositásokra vonalkoxólag beszélik, fingy bizonyr-s megszoriiást fognak be-hpnii; eddig sem engedték meg i. mini»zte-riumbun az 6»i jelleget uj felveendő neveken. Igy as ly-ket H-re, as En kel 0-re, a cb-ket Os*re egy-z« r n*iietlék. De most as egész nevet ilteiéleg akarnak korlátokat felállítani. Kenek,alkuiméból eszünkhe jut egy adoma. XV. Ufej«*hoa a saidék kérvenyl rí) ujtoltak b*>. engedné m«-g nekik is a kard víaeléeét „Jói van" feleli XIV. Lajos unokája „meg-engtd<-m, t isflhelíiek a kardul, hanem a jobb oldalon". Megengedik a uiagyarosilásl. Iislysslik azt; de azért a Ko*eu«eheiuekl/il mégis rcz néven ve*áik, ha mftt-rn mint „Hoz Mvirányiu-in vállosialja novél. Haddvi. solje a kardot — a jobb ojdeloii.
A Znlamopyel ft&xd. Eg>eaOlel •órlealiőjo.
4»éz- én fogates ekeverseny.
Az fAgárdon* 1882-ik évi szeptember 25 26. 27-ik nspjsin rendezendő Kemzpfközi gőz és fogatot- ekeverseny tervezete következő
Az orsz. msgy gszdasági egyesület által nagy méltóságú IMrő Kemény Gábor foldmiteles, ipar s kereskedelmi msgy. kir. mini>zter ur védnöksége alatt , Agár don* iQ: Oróf Nádvdy Ferencz nr' birtokán rendezendő nemzetközi fogatos éa i gőzeke verseny tervezete.
Magyarország mindinkább fejlődő mezőgazdasági viszonyai a tei inőfőld nieg-mnnkáiására szolgáló eszközöktől h ^eí-Jődéat követ elvén, de más részt ép ugy a fogafos mint gózekeazerkezetek rendszerében is a legközelebbi múltban oly változások állván be, melyek értékének plapos megi«»rréee a gazdaközönaégre jrézvkiváló fönto«sággsj bir; as ota. magyar gazdasági egyesület, támogatva nm, fiáró Kemény OáWr főldrni-títéo* mtaisgter wr állal — Agárdon, 0zéke4rbérmegy*4 Ifj OróC Kádasdy f erenca farnak e rz^flHNnuöls kfazség gal felajánlott birj^káu szej^ember 25. M. ál 27 napjáijj ,Nemt*áözi gőz és fegaiM eko verseny meg tintását l»U-$mU el.
I. r4ai.
Á gé i« k a-1 e rs e n y lirriilti: I. f, Oaéljn á géméé versenynek.
Blí OGÜTJ ÓZSEF
ra- 03 roumlekeHjin BudancRteii. J
Gyár 3 váci ál nt oJtr. állam vaspálya kötelében. lUktár: váci körit 68. at | A n.mdjm UJárttna; |
cséplÖjfríp-r< stí,kat, lyukasztott és hasított lemezeket d
vas, Ldsél éi Ist rgii ykél, valamint miádonnepjö gaadaUgi gépek és saarokvt
= Air egyiIk kltáaalra lagysa éa kirakatva =
... . 1 . •. I T ;_ . j . 1 io» ts-m_f
imwwpmiém wk$\wwwm+émmmmmémmmm wwiwm*
Nagy-Kanizsa, 1882. szombatot, julius 29-én
el horváti, ltjai égnék merednek. A •legénynek még hklálot verejtéke it
MEGYEI HELYI ÉRDEKŰ, POLlfTlKA Ah KÖ?GAZbA3^ X ZalamegyH Gazdasági E^y^sülétfs a Z&lámegyp| ö^)|védogyie
SzerkeeztÓl trida. Ho«t a l»P aasöéml rá-| ezét ilttő btletaéoytM küldendők U) | városliázuuma Hl.'Ml Hármseletl^D letelek teák ismert kea*khA| fogaátataak it: RMratek rimaa atm kftldtiatk
! ljttéi[: Peli'ljijjra IÓ kr.
GI LAP.
MEUELESIK HETENKINT KÉTSZER SZERDA* (FÉL IVENl ÉS SZOMBATON (EGÉSZ IVE*.
I---P
ég feléj navy kétségbeesésében frl-kiált Isten híz: „Köijy örülj, ne rajtam, de gyermekeimen I* — de Itten még niím felIel 1 . JJ Ovegeaedő szo-mei ijliítt látja a vagpetot, mely kérlel li él len sdlyával a fokra fog nebe< Kejdíill a kilét.<5 annyira szeretett, a káért ő fákadott, kI kikért <5 dolgosait, a kiljért 6- minden földi örömektől pwgát megfosztotta a ki-kit C moat el tog bagyni és a kiknek e földön rnaatnem lesz*többé sen kilök és aemmlijpk 1 , , . Lelki •r^inii előtt tárulnak fel a jövő borzadályos képei. JfgetttlŐ tekintete előtt; látja | úgyis prömtelen földi lété egyetlen boldogságát, aaegény ártatlan gyermekeit. [Látja, bogy ők éheznek és hogy ssiíkí n^kik kenyeret nem ad; látja,i nogy -ők fásnak éa bdgv aenki nekik bajiékot, ruhát nem ad; látja, liogiy ők betegek éa hogy aénki őket; nem ápolja.
Látja, a mitat as ő gyermekeit, az; emberiséig salakjai, a társadalom kitaazi^ottjai, iezákps naplopók, ,go-noaztevők, J ez embári képpel biró vadállatok,! körmeik közé ragadják, hogybelől ök mngji kihoz hasonló ol-átkozott lényeket alkossanak. Látja, a mint gyermekei fagyban, hidegben rongyos foszlányokban, mezítláb, reggeltől estig, otjcztsarkon koldulnak, jneiu ijógjy azén ösa/ekoldult pár k ra jezár bó 1 j óh ségösél esi 11 api thassá k, hanem hogy szívtelen lélek gyiikoaok-nak jövedelmi formu! szolgáljanak, odavetett életmaridftkokért ée egy pincseodu sarkában penészes szalmából 41 ló fékhelyéit/... Látja, a mint rúgják, verÍK,| ütik, kínozzák őljet,: ha ném koldultak eleget öeere.
Látja,! a mint tanítják őket lépni és mint irtják! ki belőtök a jó* hiülajmokaj, mint Itéperik ki őket günnézjtevőkké. Látja, a mint gyermekéi után ; becstik ódnak a börtön vasajtói, ! <>gy ismét kinyíljanak a biitőfa ••Inti! . . . Ék a nép embere tajai égnék merednek. A
Meghívó
As országos magyar gazdasági egye-silK't az általa f. 18& ik évi Septouiber 25, Í6, 27-ik napját) , Agárdon* ren . éeiendó nemzetközi gót éa fogatot eke vernem alább olvsabstó tervesetét sson szíves nyilstkozatával ktlldvén meg, miszerint Örvendene, bs a Zslsmegyei gasdssági egyesület a verseny iránti érdek-|éd("H;iiek tigv mlna kifejezést, bogy 1—2 . fanja altul magát u versenybíráló bizott-ságbau képviseltetné, a kiknek nevei f. ^ Augusztus hó 10-ig a megkereső országos gazdasági egyesülettel a végett közlendők lennének, bogy további részletek iránt a kellé intézkedések még an- I nsk idején megtétet beasenek.
Tekintve hogv hasai tulajtnivelé-íiink szempontjából e veiseuy a hasznos megfigyelésekre bú anyagot fog szolgáltatni, reménylem bogy s Zuht,in> gyei itazdaaági egyesület örömmel használja az alkalmat az érdekes és tanulságos | verseny megtekintésére éa teljes készséggel enged a megtisztelő becses felhi-vásnak, miért ia az ez flg)beni tanácskozás éa a ki küldendők választás végett
f 1882-16 évi AugaszlttH hó 8-űl-kAn d. a. 5 órakor Zala-Eger-HZégeD- (jaját báia termében tartandó
rendkívüli közgyűlésre
a/, egyesület t tagjait — a közgyűlést tuigelőzőleg pedig ugyanott 1882-ik évi Augusztus!hó 8-dikán d. u. 4't órakor tartandó
igazgató választmányi ülésre
az igazgató választmány t. tagjait a minél nagyobb számban megjelenésre tiszteletiét meghívom és felkérem. * Kelt Zala-Egei szegeti 1882 évi Julius hói ■
fidetky Kálmán mk
elnök.
Meghívó.
A zalamegyei gazd. egyesület 1882-ik évi azepteinbér bó 10-én> d. e. 9 ómkor t ti szükséghez képest
folytatólag 1882. szeptember 11-élí délután 4 órakor Zala-Egérszegen saját háza tersében y
rendes közgyűlést
tart, melynek kiválóbb vtárgyát ujz igazgatóválasztmáuy által beterjesa-tett módosított alapszabályainak tárgyalása,
az 1881-ik évi pénztáritoki s az 1881 ik évi május 1- 8 gépkiállítást számadások vizsgálatával megbízott bizottság jelentése, továbbá
folyó ügyek képezik, mely rendes közgyűlésre az egyesület t. tagjai minél nagyobb számban megjelenni kéretnek.
Zala-Égerszögen, 1882. jtil. 1$.
Hdcsky Kálmán, m. k. elnök.
1.13 1882.
Meghívó.
A zalamegyei gszdatági égye-fület a f. 1882-ik évi szeptember bó 10-ére kitűzött rendet kö/gyülést megelősőleg f.< 1882-ik évi szeptem ber hó 10-éo d. o. 81/, órakor Zala-Egerszegen az egyesülőt saját háza termében tartandó igazgató választmányi ulésro at igazgatóválasztmáin|y tagjai minél nagyobb számban megjelenni keretnek.
Zala-Égerszögen, 1882. jul. 16.
Hacxky Kálmán, ro. k. elnök.
A szentistvánnapi orsz. nép-Ünnepély.
Ezen páratlannak Ígérkező Ünnepélyről nem ok nélkül szólónk lapunk élén. Az ünnepély kezdeményezése, már az eddig is mutstk»só részvét és oredmény, mikor még ceak a progammok bocsáttattak ki, a közönség részéről a tombolák rá és nyereményekre befolyó nagy meny-nyiaégü ajándékok, oly nagyszerű eiedményt biztosi tank ezen nemcsak
a szó Izorop értelmében osságol bizonyai a aiilerüiése folytán ae aságra' ia kiható népünnepélt' nogy figyelmen kívül hagyni] azon aj msgyjar nép által buzgón nepelt napnál fogva, melyen ne nopély inagtartatik oh u,zon [s czőlnál fogysj, a moly re tartatiki asabadl
Szent islván volt az, kí a gány magyaroknál buzgó apoa volt m ezerét )t vallásának a ki pét ezáltal! i magaaabb ci vilii öavényjéro vezette. A „Szoretdtjiáz'
pedig ázo.nn csél, melynol barátok lfgl Kétszéresen jainkbau, Az jaibaiit mik ügyre mélU azünnflk még lölet magvai egye tér téa v<
törekvés feji Mbetett ti jóra éa szépre
A béke
IMIRI: «ö •AVkVkW* UIUID ' nf'l
melynek ujrj ^aztéfére! szövetkeztek a
fátrÁrfiai ar/o lAlnilii* (Ur&lr vamli^i
fő városi aze kik ezen riei: felállítását o indítani éS' a által prro b nak nyújtani óaikkét asize tuk szüka/gó mindéi mejí
hozzánk i^ ratlan a Imi egyik muls j kivonatát é
iMuea éa uártolásralméltó iatánoláaára az omuer-j jbbjai szövetkestekl —j megindító látvány; nap-j erkölcsi el vadulás napi or sok sin érdemesebb buzgalommal, jueni meg elhinteni s gyüj ott, a hol a bökje éa lő fedele alatt ilqözös
éa azeéetet műve azt
étetház | derék vehetői) iea eszmét, a s/eretlijlzuk szágszei teak>«i ják meg| f, országos népUii^epélj| isditást és ösztönt japcar] A minap irtunk, yozéírj etotkázsjkról s kimond} annak, vajha legjáláblj éb$n vnlna egy ilyen
i nz a ják fel.-j dkivülij pontja a ssere-öbbs/ör
gyszers* ajánlva ügye laf
városok czán kö-
lniének.
Á kiboci úton programm, i mély ílküldútett, vnlőbán páf
iga nejében. Lapunlj V/ül lük! Imát
zámábaá kö/öli programmiialc, m^lkr az egész Ünijej ély éruukes terv'rajrát nyujtjft és btró Aczel Bélának ren: dezői fantasiújáról dicséretes tanúbizonyságot teiz. — Minden pontja e progzstmmnak a azi'génycknek *fu-' tanao, a sze etrtházl ügyeit eliőiuuz-ditó anyagi jövedelmet akarja Uya rapitáni, arat kétaégonkivül sikerülni
Eia fog.
Dp sokan nem tumáld j 8z> retétpáz? Sokan n<|tn bij fogni az ily iiitézetixík ri fuiilosááffát.' A prjigrammjö o kéruéíre i« megfelel IT teiliáz?! 8 habár uii nián p/:ólotBiink erről é Isplok | lii aábjaihj u jó ép azent ügyet pedin nem lel bet oleggó ajáolajní, ide Jtijomatju^ tehát a azeretethájr.i egyesület vála szát is erre a kérdésre s midőn szívhez szóló sorokat oljvwóink fi jgyeltnjébe ajánljuk, lernyen | mind olvasóink figyelm-étte az Országos Népünnepély |
Ml a M/.«»rete(liá?!
Ki no ismerné a inagy pyóinorának hírnökeit, azj u liyöiadományért esdeklő |5-j-6 évea gyermekek halvány' arczait.| beesett 'azemeit, a társadálom, az emberiség e nyomorultjait, k páriáit!?í'. . Az jegyikhék tzülői diegkereatéff maguk lét gyermekeik tzáimára a mindennapi kenyeret, homlokuk vtjrajtéjzével, de Uécsülottel — ég meghallak A másiknak szülői nem haltak meg, él-• nek éa megkeresek mfindennapi kenyerüket, de azon ijeny^í nőve: a bün, a gyalázat . . I A tjén emberé j a jó apa, a jd anyai ia diu^k iparos éa' munkás, a kérlelhktli nll halállal küzdi végaő tusáját. Njyoi »| rníi lek-r helyét nem körhyéasi| si nkij caak azok, |a kiknek ő éltpt ijpott éa kik előtt végaő lphél|ét6^ el aég, az átkozat' hjapfiitl tá j Halálllörgéáeibe ivégyUln» kei éhség- ée hidjegtői I ki nyei. A könyörülefoe jen boaszaa betegrégp jalajtt darab kenyeret tették hájléká ktitxöbóre. már itj inegteled kvztek róla ée izorétettjnről! . . . Á tzt'gény ember hajlékában már ninos Semmi. Fejé párrásl sem nyugszik,. |már a/t is udaaiVta ivy darab kényéiért, hogy csak gy ütmekéi ne éheszUiek. Es J tíoldiigli|lftii szülő teste linók közt I vbnaklila és lelke elr I Meredten foraulnmkIpséméi az
' !■ i1 i

az in-íel 1.1.1 gyermo-'áleaart kö-Herék, kik néha egy ol szegény
„Zala11 tárczája,
Róma etnographiai viszonyai az ókorban.
- Tanulmduj. -
iitl; kozahy József.
i " . (F^úua)
A fB resérai kOrüi'a hadsereg ÍBiűrijeit lehetett l&ini. A triumphelót a . katonák gyŐ stlmi dalokat harsogó tokasága követte, uifrjd a néptömeg e minden egyházi ée világi t8mélié«Ag kwéretáben a eapitoliomba meni, hol egy artnykoionát volt csókát Jupiter ol lát árt Myaxti i egy u" tini nagy lakomát adni. - Kjjel fáklyák Világinil kieér^k a fSvtt^rt Itkiséra. hol másnap ösir c«ak agyeatrU polgár lelt; de eurulU aetkeS kapott • mind* n Ünnepélyen, iiyftvá-not játékokon nb. kt megjeleul, triiimphuai kerotál Twelhetelt. A *segény hadi foglyokat peóig abban a pillanatban mikor aj fŐvesér • íapitoííumfc* oeiépell, mind legyilkolták; klíMSN i* már tt előtt t harám lándtsá-■*•> ^» Alt járom alatt kelleti nekik átmenni, hágj t mtggyőtőtt ellenség It van
Ha a kadveaér gy^solme hísonjjros volt fia ealam* igen fény te kövAlketmé-dm voltét^ akkor esak a kit triutn-vágj it e«ttM tartatott meg, mely ban a fe'Mlr aem barnít, banem lőhátoa inout ba t it#Nb>, —m m reakényoyel kaatm otak St>nm—I ««U aiagao««oi atva a i líetorek vastabesesaé)a, badi trombita hefyett It otak a Mu»$MÍabb seaaést »ípot favtlkalia «aga aUkl Iteatoaa ilyenkor egésmw Itkér veÜ S«»éb«a aem •etp<ramot, kaeese tssűt egy süétlié tfe|WmbM tanén, mt|y kevt-stok rlntUsl Iáimén Jslseitti.
Aa ttttMágtSI «jvtu ttákmányaak ki-soayet rámás ki*#| vylt még egyéb mtg-jl>aiiti« ít t háiot tágnak. Corona easí-rmm mm ttMétm. léksri kesmae adatott taek-
ntk, kik legelsők törtek bt tt ellenség tábo-K koronának arany •ugarai voltak,1 me lyek a sános »ugsraitjeikénozték.
A oorooa rostrata a hajók orráhos hasunió csúcsokból volt formálva, melyet oly fovezéi; szokott altyerní, ki ttngeri tltközet ben diadalmaskodott. Corona nsvaHs-t pedig aa kapott, ki at ellenséges hajójába legelő-, stör rthant be.
á corona muralis t, vagyis báslyako rónál, [mely ezüstből készült s arany tornyokkal élnskedetl, aa nyertej ki vtlamely vái os ostromnál legelőször mászott ftii a lalra.
Corona obsidionális-t, vagyis város-mentő koronát kapott az, ki az elltoségtől bflktritelt bajtársait kissabaditotta, vagy a várost megmentette.
Ks ntm volt éretből, hanem a meguiöutési kelyen szedett virágból, jeléül, hogy tt, ki polgártársait mtgmenti, valóban meg sem [utalmishátó, nem lévén ssámára elegendő KÍiicü, bsuein csak a polgárok inéi tő tiss-lelet".
A nagybeostí polgári korona is csak cseritvalekoÓI állolt, melyet as kapott, ki valamtly rómainak élttét as OtkOtalbon megmentette.
Kevésbé fontos tik álmáknál a vttér-ntk vagy aa allisattkntk megaranyozott, vagy megeiüstösOtt kardot, pattét, vitáakö-tést, a lovagoknak sisakot, drága pánetélt, közkatonáknak pedig, ktrptrtestl, aranyián-etot, dárdái stb. adtak.
De nemcsak jutalmak, hanem bfln-tetásek it voltak. Néha megtagadták töltik a zsoldot, vagy aa éltlmet szabták silányabb mértékre; máskor balálig vetsaőatak, vsgy •atktreaévol végeztek ki némelyeket^ Ha padig oly sstrtnoiétlenség fordult elő, hogy aa tgést sereg gyávMággtl, vagy tlt*0kéa-stl vádoltatott, II) énkor meguaedtllék a
i^.*®) • j. . raj
A meghódítóit lariományokal tuiad provieeiákaaa ntvtsták ; némtly ertvineia kimélittl, másik pedig keményebb káaát módot értett a római hatalom alatt Nélja ast le mtgsagtásék a tarttmáeyakaak, begy «fUdts tt. Mi
tistlvittldiktt öhmtguk saját férliail| kőről szabadon váltai tliatlák.
A provinciák oly városait, mely iknek polgárai róinjii po'gári joggal bírlak,! nuni-% oipiuinbknak n< ívttték.
Bármanntirt iparlmdott is Róma *a megliópiiott íUnománvokpan a nemzete szabadságot elfojtani, míudttonáltal a személyes szabadságot n/igyrabecsltlte.
Etek után még atI ostromraüvejijtekrAI kall egyetmást-lelmondanunk, hogy a római hadsereg mfkiMétérŐl adnál tisztább fogalmat sMrtshieelnk.
Ők a megerŐsitetl városokat mindig vagr rahauimal, oppngaat io,vngy ostrnnininl.-obaidit vtlMk . be. miden urbtm oljsidione eimernnl, ImtUdo alakbsn közeledte lé bottá éa pedig osl romlétrák kai, soalia. S/.oU U volt árkokstl. fal, kő- vtgjj fhld«ánptok itl is] bekerimni mágnkat, hogy, Innen aj várost annál KénVtjmestbben mégrohanhüssák. Néha több tmtftra tornyokból j t ormon ts, hl lljatais eatapulUt, Qaev htjiló gépekkel kö.vek és más ISftgjverek vagy égő anyagok sijóraj ■ tak az ellenségre, mátlsor pedig kekkeken elői o jótbatf öitroinflldélek alat*, viatta, a faltörŐkotok aríes, mtlktjdtek. Ila oii|omólta őket tz tlleeafe, gyakran, nfeltvMekael, lo-ricis, rvsgy jUőfálpárkánvsRltal pinjial nltal-mss«ák mnjjjtkkt, ttlsakáák ellen Ali n tl lentkjiáktt listák.
Oorheíiu-i Tacitus,jAgriooja Ugtaaaégél dioséH, hogy m ; általa apitett trŐatéoek kö-sül at elienUég solia egyttatm foglilhatoti el, stm staládái, vagy egyeakedét Étái aa őrség solja Isi i tm hagyott« mart aj halyek tlkJmaa fokvé tét ugyasond, egy vtáér sem válasftotta mt( oly migy okossággs|, mint Agriúola.94) 1 T TV
X. A sjftmaal isép vpllAal vlssénjat fsmplamtl ( 4a sglkásl aaesmfIj ek.
A romjai vallás elapjtllege mélj tisttt-lat volt az i itenség iránt., kintk] ttrlnéi szete ugyallj lu mályos, Ut Itatása éa Sj ftlváta aa tájS tjinh'rek, csiládok, és t| áljatt) sorsába pa||ő 'Oltj A jallásUgy legsábrosabb
""Hbsiial Tutit, ájijrlf sa
kapoao|álban állolt ia áUammal lés mondhatjuk, héey azzal fejiŐjlöjt. Aa iiikti tisztelet résziül közös volt slas tgém népre vonttkojtolt, -részint magán tijiitjelét, egyn személyek S jcstlájijokéc'. A rómniák ttirelú esek voltak mások Vallása iránt] a 'uéin js oltak aton, hogy ipas nemztttkrp saját isii léiket, vagy saertti Uitiktí rátukmálják. Sőll meg tt ütegen istjsntktt is befogadták.IXoi tasrúl is ugy szól a^ ének, hogy^Lluferijetqi ej deos La lio, gtnus unde Ijitinum, alhat ique patres, atque laltaa moenia .Roiii4t.llM) j
Á| arktdial>elitk Obnolru L a palaati-■nusok Evandtr allatj honi isteni | tiszteletüket bevíltóU Laiiiimba s Albalooga alapításakor IlticulUnek görög, egyéb isten iknta pedig tlbti akbkáe szerint áldoztak !
Hatna jobban jnierjfssiitU sötsttsttdlt áa iitojii tisittlet zbrülij aierilrU&soktt; as Uniiepélltkuák nagypbb fénv*,w as áldott' toknak' öag)obb pompát adóws as.agést Isteni jttsieloitt lelktít eméll jtitl nkba takarta s oly méltósággal vette körol, i t|y státadok M»z inlRgiágái kötött is Mlti [ nélkül mtg-intradi. Nunja ssdittlet tzbi igyakeattl, hogy át isten Jtel ntlkül gond ftltlnssik a jé ctéltátáhéi képest at isienékri iU Rómában aem képmk, ttm állo ssóbrtik tmm voltakjf ínég t Palltidiütn ia, a lÓttaii anpdaloin tar-lójHégának tzan saeni tálogtM*, |ö|ét fátyolba Ivóit burkolvt.!
A rómalak jtel át tbblj is tiiban tiivBk, polyihtislák voltak. A iáit bsa i á terméstet-Ibaé kUlöiiös erejűt, Kötöböi jOiieménjflt jláiuk, aiuiak külön tlkttót g< i idoltak \ külön felsőbb lényt tisáleliék rah lanbto a mi nekik örömet, t^kolött abban is, a mi nekik félelmet, rwíjgéU okotblt, s mit esiük-kel megmtgyarátni képesék ném voltak. Majd fölébredt bojnu tlc á m* |: s elődeiket, nagy férflsiktt. hík í i-euukirUl tkteket vittek vághea, jsiiiutén Isttíjltsmél s így haladta t vallások buzgalommal Jm< i ;l|ltölték tt eget,'földéi vizekét, <Öt [a leld niélyeit képiéit attltmtkktl és jlentkael tuhyira, hagy esek eeen etébbitk Istámt m i mkára, mint Varró tmlili, már Ifpb, mint 10 tttrrt ró-
Smott j habár Jupiterről hitték ia, hogy mióta (I tennék C partaLm.**) atyja lévén aa isteneknek a Ikirályt áa [embereknek.*7)
L*jgfŐbb istenek [voltak : Jupiter, Ntp-tttéus,; Pluio, Vulcan, mars, Mei-curius, Juno, Minerí a^ Coijes, Diana, Venus és Vtsta; telját fisbzeseii' 12; do tímk kötött it 8 volt a egiőbb, t. L Jupi'ti, Ntp'un és Pluto.
I Különféle ka legek-iák lm osztották tt is> ttneköl: ilyeaak voltak k dii adseripti, ki-ktt t: ttnáos ja már kpaenaégastt tiasttlt is-ntk sorába imli^osO<t| inalni, mint pl. *Bo-malus, Caesar síb. Allgtri néven voltuk is* aamataaak a márnyas lismntk, kik t. i. ssár-nyakljal ábrázoltatlak, mini Iris, Cupido, Mtrcur. Animalet atvllkl voll ttoknak, kik tajmiktr liaiá a után at ntk Isikéből támadtak, mint a larok! és peufttjt. Aquttilts voltak
a vizi isteues, kik t bon laklak, mint a ni aaiPtrt^tna aljb. A bon a eerti, kiknek bixonj
oltókban éa források inpliak, Arat busa, An , eagy is a jósttlltttek ; 'os ismerttlŐ jeleik a
teinpleninik voltak, melyekben nyilván tlts-Itljtttak. CoeltHlN nélv'kltlt tiattallék tto kat, kik aa égben lawiak ellentétben ttok kai, kik a itogerbto, vtry t ftl'd alatt ttr* tóskoáttk. Communes kik as tgéot római bkbdáloinban tiszteltettek. Constnlts név tUtl fordul elő t már nmlitttt It fŐjsten. Fmaititraa, kik ősapán esak egres osaládok aáj liatle ttunk. — íddltetos, kik stülttvsi helyükön tWtteliettek P- Iníeri, ftlldtlatti isWnsik és la'olltmtk, mint Pluto ét a fúriák. M^oijinh geutiuui, eoasmiies. vagy asleoli; mitoruiu gtnliam pedigi kik tmabba oso porjtbá ntm tarloetakJ atanes, ts elhányták |Ő Mks*i elleutétben a i gonomokkal, kiket larvaé név alatt rtltegtijk,
Klariti nevük tolj a tengeri islouak-atk, Üyén volt Neptamsal Amphitrilé stb. Pe rtsdrini, idegen vegy Uevánnorlott istenek, kiknek luz'tlatt a inéglóditott tartományok bői! hatatott I át Rénmek Popultres nevük volt, kihat aa égési fág tisatelt, elleniéiben a ésaláéi
3 Hsmsr 11 !") fsnii a<
sttaekktl. mattiéi, vagyis mtt<
y
I. Utsk SS. Sw ék SL sat. .

Itséókliatsl Fmekti Kaiop kéayvkalbos Uj^ároshát atota Ml ssém
kioetsteat árak tigésa évre $ irt Két *»te 4 Irt Ntgyeoétra 8 frt
«ti - íimenvek, ö hasábos petit sor eg) taei I kr i'4ktoo lútdeiésnél f» kr Há vtr^'i m kV. '
60. s/.aiu.
IX. évft^lyam.
WltrtL a biri&gtlg HalviS^-K*Ít|a tl tTOtit, i i^mtUáés
tmtékoi Utttik be lelkét, FéU ik ejtfu* a mali m
lityit, maga AtHl látja árüfe it jj^erm^k** ltom é« póldog-i M(inA iriiiit, a mini a itfll kapott fárádaágos munká-wmU uj ruháúak vagy játék >«k ürulnek, i mint otovegnek, mi térdein iitotmli I i . * Éta toy Haldokló moat boldogi boldogsága caak rövid \ A kéretlen oaonfc'mbev, kinek a neve tl, Wjléka küazfijbére tette lábát.
mutat kévéivel éa -azt mondja t Kövess t De ^ hangot ő nem íja. Máa hangoki ébresztik fel ál-iból 1 Síró gyermekei könyörög-t! Apa, adj entii t E szavak, e nyek, ewk a végaÓdöfée, etek ő utolsó pftrcxe I
Hidegülő Kezeivel ativéhei kap, jólsó fohászával irgalomért kiált 1 ai latonbea, reszketrt keaekkel Idja meg aaegény gyermekeit és a cegtay ember jobblétre saálló lel* ét a nyomor, aa iimég, a romlott-a bttn gónykacaaja kiaéri: a úket aaerettél, a/ok moat enyi-mek ... 11 A végső nyomor kü-szdbeit, a romlottság, tanyáit keresi fel aton egyesület, melynek neve: .Srrretetliáy*, hogy aa ínség, a bün karmai közlll ragadja ki e végkép elhagyott 5—6 éves páriákat.
Nem teszünk különbséget, hogy éhség, nyomor éa hidegtől, halvány ajkaik a keresztények Istenéhez vagy Jehováhoa fohászkodnak kÖnyőrületért Vallás- éa nemzetiségi különbség nélkül taaszUk reájok kezeinket éa e kezek áldást hoznak, öt éves korúktól 16 éves korukig Budán vá-roamajor-utcza 81. szám alatt lévő, pár év előtt alapított, anyagilag ed dg még igen szegény in léit- tünkben teljes ellatáiban, a leggondosabb, legczélirányosabb, az egén* életre ki-haté nevelésben részesítjük. Midőn 16 évea korukat elérték, gondnokot nevezünk ki *iaimukVa és további 1 kiképzés végett a legtekintélyesebb iparosoknál helyezzük el őket, meg nem szűnvén teljeskoruaágukig őket Wfakiég esetében segélyezni és róluk atyailag gondoskodni.
emberbarátoki Azon csekély
éa aa Omboríaégoók uinguienihettii. Adja Uienl hpgv a mdráény ml^él (ényoaobb len yen éa moit caak |aa áldozatkész ktt/ftuségtól függ — ki>gj ugy legyen H - Jöjjeoek mioél izá-moaabban el ea ünnepélyre, ne na radjon ol lenkit Ott fogják látni U azegény gy rmekünket, a kiket! * táraadalom é- az emberiaég számára megmentetlünk, a kiknél a gondpi-kotló azülői tiáztet helyettesítjük. — Baját szemeikkel fognak meggyónod hetni, mily gondoa ápoláaban éa nevelésben réasenitjük őket — népink azegény gyermekeitlllll
fékünk pedig, a Rzeretetlnizl Egyesület tagjainak, kik.ez ériá* p4 népéiy létrehozása éa sikere énltjkéj-Uen fáradoztunk éa fáradunk, juiftb muttk lesz a boldogító öntudat, hogy jót tettünk éé hogy tüég tttblj jót fogunk tehetni Ml
Politikai hirek
ttUnlJ»HO; a Jkli vinaaya ná-n \4 lH)zzáu|! Kbváes UkáJ által beklÜdéK tédidtásából s isinni « PtfMfct* + A
Qkaliis háiom
líd^OyalaT
iV * Balaton
arvait a varsai ybet
Jehwarz VUmi
é VI
mgy m báborgot
4 ée I Isekréayess
MrakL A vmií^i Schwarea vett > át, ki a««i
tjan Bsekrin4e«iy által kértbb $ne*rénye**y volt aa eU6,l Selivars {Mtl éa Koulótty — majától a harmadik. Ugy IáUatk * ügy nyuszisért, — mint iikát
tagnap hő<
wiélt történi am> a jfhaUtlí
Eddig k tudósítás. I I Jó laaaa ha competékn I
M»r mj P^ig »
llaa agy oly tarta mú qMkk
mali a ntméi tógorokal éi iür tteitei káhtiji-
tÍ/iUrUii<IÍlalt&. II f
#glól kiábrl ndhaué.
Valami a szclöizetböl.
iarf tobllsi i
rémi: Kon
Ihagyato
ma
érwUklik nem aaajiai
▼erieujfü égnél {évaaél


hm
jónak
kadarka, i suliit
Uly, varéi
takiB berfak fS tokaji falu bakai er,
a mulyát ifvtain
kéknyeML
aU(io»|v iámért
dinka
As
mely
iljvél: vugy • MM báetllak-jeledne magi
ad 8f*dw
bjmi alierjadl a WflU-; apattó a í*|#l« éfmdr Aliér, a 4a*k# ék k Láliat 4 MW ÉÉttia a lar*»«tit ée a, Mndllékon ipSlq a
ao< tl ü bfgjan
ekekélj tje rmékei, r f%i -k még a li'.r. laésee, ilskmi a bargoMÍ, as tratni éa #pe<tó.
a) As t^j adíK vagy aimá vamtfr d A ilmai v«L L mód snpiait éxadjUt töktoK. Eat laáol
a laigaüfelél, ll) |« usk tartanai w a sJaibao *ik l*')eé iKau flj Koa^ntégaaan í4ie(éf1 Htt a íeW- IdHHe a kiiifóbltek a
elejéig tanai, a nii .o
n uv
ni i/jiiiita
itlUt-'*.
A politikai világot még mindig kiválóan aa agyptqmi kérdéi foglalkoztatja! Au golorsság egéesen haniN van i»orep4beo Franeaiaortiigben padig napirandan van a kérdés a kamara éa isuatna előtt. A eonfe-ruutia as alatt folyton tart, is tanádkowk a/on móduxatok fólott, miként lehatna ja kft-lOnléls érdakak isimmel tartánával Eg)p» ( tomhan innét helyre állítani a randat.
A oonfarantia juláii 25 én m taitott Qléet, es alka'ommal — egy konstantinápolyi távirat aaarínt —: kit tórük hittoi ii |«Uu volt. 8aaid éa Amim paeák ei alkalommal aat iaditvényoaták volna, bogy békéa u»ou kell Egjptomot leoeand^aiteni, ennek laade* roóu) cué»él mega a isnltán kOvatali maiknak. A tOiftk miniiatartanáea még 24-ig allfneata a owpatok kuldéiét. Bat a aéaetst Darvii
{•ui li oaaiotta. Aat hangost atták un snii togy a nullán ctak as, eaatban küldhet no oaepatokat Egyptomba, ha aa angol aapatok kivoonlnknak.
Anbi paaa aa alatt ugy gasdAUtodik, mintba nam ii volna képaelbetó mki ur Egyp-lotuban. mint 6. Cabinetat alakított iáját embereiből, melynek fSuOka Melunud p»in. utóbbi egy 26-án kelt a'axnudnNi' távirat ne-rint kttilavelat kQldött a hely tertóknek, ímelj-beu nekik megtiltja as alkirálynak éa a hnnii-j tereknek való angedelmaakedéit. Arabi 4«0Q embert indított útra Zagangból Sueaba a Tárói kOrtlUáráia végett. Ugyanesen távirat aserínt a kotrói mecsetek tornyain éjjjel nap-pal a tOrOk aáiftló ób a próftla s^ld low>-< g6]a leng. A kairói ulenták pedig eUendel-ták, hogy a mecieiekben nem »a«bed eiutAn aa alkirály ért imádkoani.
I Tudotá, hogy mig k vlln saóló o«ák va'kmeouyin ii teram, Inem izernti ast< a gaqla kiirtani; banam mlhelJt isőlót tartani kimé i a vén töWt li, (neddiá ő»ak la-vagy ha már agyJlser I leirtja, akkor (ja végkép, a niMkuj, bogy ugyknn»t ril-idön ut eafilő ttltatólra gdndolna- En ;atam nynkrn f6ro a-:'|óii uólók kiirtáiát, t ax uiTulteléa oiaku|yan iok id^be,ink Uégbo éi lok iáradudaba kerfllj De mi-aat ke|l mondanom! Eog; *pké. tartani
aki hat kii vidl

me laO!
oani as al vénült asftlói m
g »etu
gasda-
ée rajnai iramig,. á

ünnepéiyeni réaz-1 Távúszás a
összeg a, mit ea
vétel által a jótékonyság oltárára ál-doani fognak és mely csekély össze? gért Raguknak egy örök emléket hátrahagyó é.lvezetdúa napot fognak aaerezni, sok könnyet fog szárítani, nagy éa sok emberi nyomoron fog vsegiteni éa sok elhagyóit emberi lényt fog aaelbigyottaágtól, a végső romlottságtól meginfiiteoi, a legbor* zssztóbb, a legezivrenditőhb nyomor véazt<-ljesen sújtó es öldöklő karjai-bél kiragsdni Ez ouasgos náf>Un-nepély anyagi eredményétől fog
1 Utenek: Flóra, Fan, Fomons itb. Selenti ? vagyis vklaaatott aaaS nagy iitanak. Ecek honan voltak, a IS oonientaet u ide itá* mltva. Baelioft, SqI, Janui, Saturnua, Orona, Lana, Tailui éi Oeniot. Voltak továbbá sémidéi, vagyis félistenek mint pl. Eomulus, 'HliCttlei,. Caitor éa Pollnx. Supari, kik aa Otympon! laktak. Terminalet, a határok ie> tenei, mint Ilennee, Terminus. Tutelares ne-vak veit a Tédisteoeknek, kik egyes nem-ceti»ágek, tartományok vagy városok ffilOtt gondnokoskodtak. Viales, aa utakra flrkOdó istenek stb; mit osak a homályos embnri éss kigondolhatott")
Midón 462-ik esatondóben Italiát bor-sa«stó dlgvéso pmatitotta, Aesonlápitunak . Rómában templomot építettek a Tibensegjik •ligetén I neki isteni tioeiet rendeltetett.
Kéetbb még jobbén megsuporadtak aa ietenek, ágj bogy már az ismeretleu isteneknek iiemeltek teniplömot. Így, midónTetioe ki-rttv Eóosa csatornáit timogatia, aaokuak agyi--feéU'b egy ismeretlen ulenság állá saobráV találták i mwtbog) senki som tadta megmon daai nevét, a bolyról, bol találtatott, Cloa-cáoft í»tenn6nek neveatetetl. Tullna Hontiliu* katonái egy QtkOaetben nagyon elbalványaltok a féleteatSI, 8 templomot a|ánhraa a Haltányvég isteuének : Pallopiek, katonáival iZgtSti gyÓíelmeiikedeU. — Hanoibal al rómaiak etCennae, mellett nagyon megverte, de eltek*)!vén a várort elfoglalni, est a rómaiak oly aevetságiwek találták, kogy omiékéro egy si wt«w Hidiooloe néven kiadtok tiaa* t*hi'» Topábbá Ajsi UestisiMk, a ssólái mtoa*a«k k megvolta tew^oo.a. De Toltak Iáméban m€t»Uekb embaiak is, luk aiak egy Istent béliek.
gnlSabssi ftémáben ia ember mindjárt eMtlatéeétil kosdvo as Isteneké volt, kik It élet* minden té|esé|*w 4a fskooetaia kisér-gonák
(FolyU kav.|
Balatonon.
Béca, juliusj 26.
iádon. Kwleiet i ritkán terei i, liassnot sdni non képe. Csak annyijtmi elési kftltaégnt ki< én, uiiiit ha egiiaeu j|6 vi Ina, i utóbb as ür kik foltosái ti solüBal több költaágst an áasl, mmt a mennyit a* i j Qllettaiel ig^ ny 4, a mily pedig tarmpvé jváivá, viseaa U téi ut a reá tett befaktmt. ,Uogy asonban eg laeira kokat na kelljen utáni és uj>ül tv ni, legjobb forgóra taiiui as ujitáit. Eat oa kugyan kesdik ia máf némely laakkép aa t laólólartokoiok .gyakorolni alkép, bogy m mán a u6I6, a föld onuósége 6« a gbti d« iái tökiletaaeéga szerint '25—30 évoa ko rij tartja mag lagaialégimbb|ieriiiikHn)kégéi: te tát entfyi évea forgóra ontják iaöl$jQka<, ii minden évben kiirtatjuk s újra Ultotntk aj f réast, a caélra jó oltatni valókat, is ktl-lOi gondoua alatt nevelvén, melynkbij Saul kn aa irtán alá uem Jövő táblákban o|ó-fo -dúló hiányokat ia idiltttsbeii pótolják, s ei által isólójdkuek miadeukor erÓtcljee Huta karban lételét aaakOalik.
így van as jól. Bi most, midóu stó-12 nk nagyobb része még a régi mód ue ri it, sok fcQltlpféle fajból összevissza vegyíti it vén lókékból áll, rjeiucsak a tartnékeay-«t g omeléiö minit fbiildN az elfúló uji(|lte-ttji; bauelu kttltfutaeu [azért ia; mert qgy skBaólbétö lagbizlosalAan a klllbnbüző! In-)ék elkalsnitéea ie a Ilegjobb hijok kirá-li saiáaa, r mely oU5 mltétale a borjjóaá-g nak.
E eterint: a) U}Jis818Ulletéanéi légelsp t ondjO a jó .faj tnegvállnstása. Oly saolofaj, a melyre [azt lehatna mondani, hegy mindenféle (bldnen és mindén viszonyok liökt a légjobbnagyán nine«, i nem ii lebata^mert re nézve nemtoak ailaj, hanem a fold és Jiajlat li határoz; dj azért e ré»zl|eti U Myujtbata oly általános kájékozás, a melyen, figyelnlei laÓlÓmivelaJ körülményei éattint égis eligazodbatik. Ugjyanis:
A jó faj nóló létiyegee kellékei hogy tpkor érien; illendő oo tormékeuyiéee le-évpnként teremjpu, ne rotliaojop köu
•fte^esa vagy gy történik.
ím a rendea metiii*! le a kiválasztott aiij*' d'c^-' ab -rtol febeaár ni a ve««z5 takélatéiea tiiegéretl jniár, a j< vi s«tal elöfurdului isokoU ól in oa o4k jpadU átég nem bántkatták a asaraét. Az sgy m fídtHt veeasÓ hayiámlig fagym'inifi belyé, pld alá takarva, vkgy pináé ben tairlautli m. Knbinben, ba épek a szamsk, ekkor k tdv^/.i asedi« ie 'egész n alkalmai] az Iliit it Jre. Mert akármely lép* izemi vós«^6 üli l|4ui, - osak' érett éa m% koas/n logyé't mi Db lagjobbas, a melyjiiak alsó régfu agy | arabi két éves eKrveM4Ó van, malr ás eRtó! ivi etapokból izo}t;ol.t karütni mert aa ByM sokkail er5«ebb |yó keret halt, mint ju Méasen stma vsmzó;
f A gyttkereal vemét kitképea leUlj ül tetéii alél kevés najjal nevelni. ElftaaOr ugy, hogy a aivjUaiattltMyalókit Ultö^jnkW, mint' a kulcorícz|l mókái, hogy a tÓké w-jéii levftj véMS'ilq aljó szemei filld alá Írjének. Esák aló la Kiidbeii gyükerat veritek, épin un, mint L fekle'eU bujtái. Az! igy gyükéről vért váuzék asutáu bOvetksafl ev-ben:lesacdatvéo as anyatókéról, kéoen frontiak a liültiiésik aiásodnor ngy, ho^r as auyallaftról simán laasadett veaotók eléóbb gyokermtatf aorikbu rakatnak el, ott Apoltainak jkét évigls midén jól megg)öket«»«d-tek, akkor; altat otífk ki állandó helyeikre. A tókési gyökeimmé* agy kioiit gy^giti | az Snylkólnt, ki váll ^ba egy más után uibb-| tzör tOaémk ns Oy Okemtotó sor ok hantokkal kényelmesei b j gondosás. Máak IllDiiben
— s aiiu« fftwn y ",f> név »
hallva, 3-4 aiemig kall fold alá araszt**. Miodemk ültetjkenok inkább tavaamal, mái anóakaa, áoriilabea vaa ideje, mint émaxel, bár, ka a mié jól magérett, saokták ká^ &a«zel ta, él p4dig sokszor egéiAo jó siker. r«l tenni íjavámí QlteUa elótt a gy Operai pár ama, a sima, ahhoz képeit, * miat DVfrs4bb[vafy márazabb 1—2 heti ás Utéat aivái. Misdeuik romlott hibás résie
461 jól BMttislttttaasék. As é«ai Qltstéee«í nem kall iataláa. Ülteiéi után a' vaasa^ mag kéli mojaatoi. Ea mindig tavaaeia] taaodé. A maákéet agy kél Nemre agy kell lenni, hogyjazkuó szem, ha o&k lehet, épsa fOldixiut ó«Lék|; igy lesz belőle nép tókt; mig a maQSsap áuó izem után, nagyon kim nyaka tök^ aávekmík. Ea okból, La tgin* ép as alaólie^B, akkor agy szemre i« a lueUzés. — hétre, iót ba jó idó jár. lokazor el^bb ju hajtáaoak indul aa «í g| let vény j al jai után gondosáaa aa elil érben, a tisztán mrtliból éa télire a fagy eltan vé détWI állJköietkw'i évre padig a rendes ■afii&mivi léaliea kaeonló munklt ménye'. Néinejy SrÓaabb baj,á«ek mar elaó év.
■ lufi téktf.
bén m ? Ofipajc leraiéat; da azt nem infgérlalni rajtok, in^rt erétíaaiii a Máoodik élrreta jól gondozott gyftkere* ftltet vény már töU|nyife terem ; a maa venatik asonbnu caak harmadik évre válnak rendé* torntökkv.
Negyedik évre, hogy igazán jé leimóv* váljék a*la 6iÓl(>, minden uj illte'^t útjára al k*4l bujtani vagy dönteni.
1
Qolféct! Kr
mindenik mód ki neseljOH is Qltt h »gy a türek I Idd legyenek e ha , ta kadiiéki a|kor Inib
jon elegendő
i letud svólófajok ink kpb atatalinaU, mint
mruak vulók. Uornah evüek ledveltrk. A gen nagy izetnQek, dnak íja kOmiyen rot >or» szokott lenni. F ómiveslinknél moatan
úmm r. snnhm Hyttu lástsa IMt
Meglepett, midőn mint a lapok r- bi' eai dolgozótária, ugyan e Inpok baiébjain megtudtam, bogy oly kevesen vettek] részt a balatoni verseny usxáson. De ama Ikihivó szarkasatikus sorok, melyekot ez Qgyben ,Keues Wiener Tagblati* i. hó 23 iiú reggeli számában kütölt é Ugyan Bsckmeyir levele, melyet nemesak a lapban, hanem az Oaezee béeai lapokban mintegy kötözve közölt, — s melyek azouban a tényáltadiknt j gyen, evp allarditani látsianak, köteleii^genunél tették, I ayen, bírj hogy a kérdéses hírlapi jegyzetet Ut leiijnm, jj A kérdéses lap feuti azámáhan igy ív: „UU I tog a verseny úszás a Ualatonon'mogtartatiii, , melynél a magyar 3portmati-ok egyadül fog-i nak maiadni. Hogy a bécsiek, akt nem veaanek tá^at, erról ttaehmeyer' Manó ur levele nyújt ielvilágoaitást, molybeu a követ-keaÓ érdekei pontokat itt leirjuk: ,Saekrá nyeaay Kálmán ur által ielállitoiit IprtMMMli-tióknak valóaaintt oeak aa ezéljnk, hogy szántára a gyóaalmet biatoaitaáki minih^Ry 4 alaosooy termetű éa magyar. A proposUmk 5. pontja aaehnt a termel nagyaága aalnnt kiegyenlitéa fog tortinni; 65 hitvé'yk I|n'a4l gosak éa ennél alaeeonyabbak, wgj zéno kezdőnek, magasabbak egész Gí>' i bUvaly-kig, 5 porcacael kéaóbb kezdenek és i»:yj minden fél hüvelykért 5 petezcael kéiióbui kezdődik aa uaaáa. Aa én 69 liUvelyknyi magaaeágomért tehát 40 percxczel kéaÓbb keltene úszni kezdenem. A 6 ik pont értelmében kultöldiek üt perezesei kezdenek s igy ánitokem mint uem magyarnak ismét S I peroaoi kellene áldoanom. A 7 iU pont |tse|| 1 lint egy elaő dii nyerő 10. pareaal, ie kit'l vagy több elsSdij nyerőjepedig 15pmosotel kezd később úszni. Így tehát a propoaitiók 5. 6. áa 1 ik pontia szerint 40. f) és 15 peresei, tehát egy Órával kéaóbb I kelleaé aa uaaáaaal megkeedeamu. Továbbá megeplit-tik, hogy aa eluaaáa delelóit log tneg|j történni as ói a jelattaO nélkttl, ami tehát;agé--saen a bizottság tetszésére van tava.' pOet 1 aaonban aa [Utóbbi jkiuaoanégy óra minőéégo nagy betolyáaaal van aa uaaáa óiiá|ának meg katároaáaára. Di. Colos ur tudatja velem, ktgy a meghívót 6 amn tagadta al a aaejunáaon nem Ivem ráaal. Tisztelattel ftliiaiiyr.11
Seívcaeo megengedem, bogy a séf pontokat állitolt teli, de a* is wiveaen om, bog* Baeklnaar ur aagyitó flvogen át náoatt oukor kf; 4e nem ia kell a^áa a béeai ^i^ külloöaen annak map^H^Ő réaaéoefi\*a akkor már gaiijt eainél mindabból. amVsnálakk történik. Ugyan a faat- azojritkózní, mivel a idéoaU lap foljó'lió llö-ik a*ti wámébao a megtörtént ver*enya*alsi4l ianj ^Ai vaa-saaynaaéi a tialaiaoen asaam tmaaletaaiai vott. Baoknwyar ui njileikoaata ki
édewaí
A liuaoa
jő gyükejeéra mire aézvn jó,-kellőleg Mve »záraaMkg urnl locaolta^Hnnalu
la tinta osepSen bő. ingyon bővou termők, ouuyire' g)ei>ge bort ladónak "ti nt'-U gyenge hiba közönségeij izó* i|iau ar, hogy it
ikább
t bőtermó, mint a jó bort adó fajok ézapo nttatnaa, éa innen van, ho^y aa ilyen Laaő-lóból kérUlt tarthataüán sok"rotsá bor,;csak |m igazi jó bor árát ml hitelét rontja.
Egyébiránt egy faj szőlő, mégj a leg bb fa j i* bagáhan, ntkán ad igazi jó bort; mert an egyik faj za dattal, a másik erővel harmadik ittazel bi'jnagyobb mértékben, nélfpgva a tök életi aj! jó bor ezek arany la-goa vegyületéből kérlli De aaért nem lázon keiljMni, hogy »ok fajt halmozzunk Qaaae, hanem cak azon, h<gy uiinél jobb írnoki tegyünk szert, * jól eltaláljuk nz ÖBizerá lesztáat. Inkább kevi sj do általában jói ból Ijlijon a szóló. | kUlBn fajok ntindig Ültettessenek, ingy mindig tudbluaaa bogy bol mi fij|}, ■ tcrmeiaeto aaariot
es, csak iyekei, al il mindig kn nagy
■mg ia!_ _
. ■ Égyí-hirán ildsn gy Okéi vztetóirt gyako rolni namdsak ij zfilök ültctéip, lispoiu'ciu páu a régi szólik jbllon&aa.végett ia mindig I ezélszfiiü.
Á mi miat pár azon kérdést -íjléü, bogy jiiinlyik nélsMlbb: sima IvoaedŐvel,' vagy jokerenillmieie unj Hiteléit? e^re egysujrtlleg azt felőlem, bogy mindnuik jó, azzal a megjejjlémel, hogy ha ciak as |nl-landó, íelyroOlt áiatpl tesszük a azámitáai, ak -kor ai gyökére i vee»ső uiegfogamzásw biztosabb ak aa ha iarájbb válik termtívé j |e[ a aimaVSMBÓ is p) X- aőt ba a.kllióu gwÜKe? restetim időt i I mmitjuk: akkor termává válása Ue [kéicdolnieiebb, caak a föld Fiuini denik alá kell i|eg jeBiéeaittenék.|
ap- A ÍÖh neki nj Izőiőajtetfta alá elké-szitésj?|c4i(k rimiiraű által törtAnhetikegészen bj-éískerUl 3g. jAJ "zólő gyökere mélyen •jár,, lemegy ef mz padig, a meddig ternjiS(<.U-del talál |* n mél tjiélyebbetí mehet, ani^/il hiztoííbbj a d ml('d é* térivé*. Éinthogy padig, bá egjazír bM|litottnk a laaőlót éa aa gyökiepil a t< rmú rétegben azétter jásztél te, a ÍÖld mélyébt a a MŐkék i* gyökerek Mrd* *ége miatt töl bé. aolgoani uem [lehet: annálfogva a kittit- iéi él fitt előre kell megúdii n aytlka^ge* inélUsiégigj terjedő munkát. I
A t igoltozéLt áikoláaMl, haimiidftil egéaá három láb mélyaégre kuli lenni, jugj* inté/vK bogy a Ifejsi jobb rétiéi kellőlék na-J^Djljöit m< alsóval. A töle ágyébll így felalré :kerttlt ioimőketlen résztL a levető hatása majd megjavítja. De banunron sévány á föld, Ilyenkor iMáyáaáaaal ik lehet ét iia'l azt jiiviUni. E manaának Ótszel vagy (élen át vaji legjobb | itljsje, nemosaa azéi t, | mert
Nagy-Kanizsa 1882 jul 2B.
KuiU Emil nSgy^kaniiMŰ kir. ti)rvéo\ izéki irodaiiaátnek f. juÜui bó 26-án várat . latiul bekövetkezett halála általáaoa megdöi< benéat okozoft a váráéban. A ktta»aereJeibra állott egémuteea, ép alkotása, erőlelje* tér fiat báróin nappal elébb még szorgalma* L* vatalot uiilkötlésíben láttuk. A rövid pár nap* betegség jközhen izivizélliQdé* érte, a midin atnlékozeléméi e néhány kegyeletei sort »aei> toljak: barííti i c-gyneramind honfiúi kii* -' Ibaséget iélünk taijeaiteni.
Kttjhy ÍKiuU született 1822-ben. - A ' 1848-iki Uznbadfógbarcz napjaiban mint lton védtiezt tavékeny részt vett é* ölt kdsdutt uiiut hőíi a m*ki hídnál ia,- bol n vére* e*a Iának ritka | bátorságával kimagasló alakja Utt, midén kova* kOsdelem közben Dfry Pái bnnvédb^aaáf kapitány életét teloláido/i^*> lu'-uté avg. |
Ebből kifolyólag találjak őt na Stvenei évek eleién t már 2íalamegyáben, hová o-Óuvódelmi bjarez lezajlásn után mintsDnjdo*ó tueiR-küll, ■ itt annál kinek egykor életét menté meg i vkndorbottal kezében bakó (jogtatottl I) ő r y Pál akkor szent >a máai földbirtokos há'aérzettei párnanlt jren d^gazerelelfel fogadta őt éa 1?56 ig a aula-megyei ákkpr virágzásban volt nemeAfbln Dőry cséJád kőiében tartózkodott, mig ekéjéén a zaianlegyei családokkal megismerke^ vén!, itt mintegy meghooo*odva. Znlái>a:i végleg letelepedni óhajtott, e eséibói Kagy Kaiiiz-áu ancalmazást kereeet*, bol egy ideig TóthLmos|ügyvéd irodájában, továbbáll akkor törvénykezési joggal.felruházott aagy kaniaaa yárbsi bíróságnál tisztviielGi álláwa alkalmaltatpU. A die^ eiuléka 1861 iki feb-íuárí allt
külö gaid
akko nagy méke
llegoloaóhb liánéin, metrt a téli jidő ia íaértékbká Hat az igy iefliányt töjd tar-ajlténére. Oljp földbe méjpa amely ek kép V?,áayl pfIS «lől került, noib kHI Sl mindj^ri pj azOiGt Uhetni. Használ írná* .vítamény w'ál nk-len alkalmaa e eaalra ia lehet, lenni a régi vén
tudjt n ázzál bánni. 1 |y azt ia viUgputi lógja tudu , bogy melyikbi í| mennyi van, melyik teszi [fóalkotó részét pbrának, ntalyikcjt kell saap )rtUni; — sót mró| ia (cya^orhili meg gyÖi Bdéat szerez, Itog}! melyik, milyen biztos terű ékenyaégk, éa imátaágáhbz aépMt. mily mér ékben étdemli sl jeiimeléét. Rlllönö aeu figyelni kell ari|, j bogy azl öaaieválaaa tott ittjok lebetÓlegjl rgjdtt érjenek ; mert alkalmatlanabb knnál, miat ha egyUU telendő fajok KÜlétibörf jéréa idejük, gyik korán éróJa már megfothad, meg-dik a clromwk ja tökén, vagy, 'ba veazodelnte n.«j|ni| témád, ia daraasak eaaik akkorra, miiel a másik megérik; rmadik káaón M pedig [még éretlen, or a többit aaOi^telai 'ktll E' különféléért a bor jó ságinak ís> Erekre figyetvé, mindenki uját vidékén Vejesheti ki a legM>n fajokat, a.mire mO*t ylvel ia inkáol ■ Ikfnyidenek vagyunk ■SBveaaaÓiiek egyik vi-dékról amáaikra stállitéaa, a phlllosera arai idfi
ázom
i aatól;} az páijjév kor Imz iámé e|
Í^zonbai I U| ujitásá 1. In még te mó aotoll köo^it tessz Ik az uj piti akko hányjt k k IGeg negeró» lile' éeklltlégot (léket tökél stéaebb, |leblt tenni, a liol |8 lá| lávolaSgra
■Mik*
fllg • k iáráabdi A
otmányo* rála-ztó megy egy Qféaen p>-ipornaai járás fo-?olgabirója tne .i esküdtnek válaaztdlntt meg. 6l|iki -tisztikín ra 1 ó is leköaiAnfét
nél i kiahl lónbén ia nlgj d) Aa|u tett; földbe n gy }kíere*4t saok ák teqni árko ássál ()ly Ijely ik*o, eaékierUbl mély a ol
5jr nem kányjuk kifazob-rflgi vrolSil uanem aaek a iroaUtjnk meg éa abba it4nl c a vén tókéketj pedig mikor aa ujak mariul-Eaen módon munkán idót kímélni. De amaa még'* ia ujejletl eat dmai* oly helyan R aaŐiŐ aorek legambb ia Ilaoak együnáatól, almély-ni egyébiráat a azÖfjSt ktt-
Ȏ. r

aafilőmjt, a
ikevint meg van tiltva, eaélaaertkslak tartok) m*gnev*ami
mtly»t orkáguak leg
Ülteiéi kezelése. Aa elkéazi-peéaő üMetését fim után, igyja kéjut éaévnl gödiílve ia d^ oöndeaik legcaélazerüLb for^uitn, hogy a kiméit *ar-Lávjolsága egymás(ol leg* 4br* estkJ végig agy láb kokat bűzvén, bogy aa Oltott ember kjénj tlmeaen moaoglias*oo aapk-banila tókik, I mmyoknek' legrendesebb tá> velaága Itymkatélj li láb, ily távíolaágra -ka ebbe beraki inak éa betemettekaek. — Eteé érkdláanlk ik a'hnsaáa, bogy in fold mmnenfttU a Ven fligétiez nyomakaaik a ott aMég ném mari tváá, a fogamiii mkál^tej ■M {ntegyh niftg b4t után a gödrók aáél* népfl nagyon |m«éfömfedik, máiuU ttmégs (áll loló a miuisnia miau aegMKamsá*.
lót ugy kell aa árko
i-mél nagf-Kariz»án volt alka!mará»ban; mig ^éJre liájnyatott életpályéja nyugalma aabb pontin ju'olt, midón 1672-ben az akkor alkoloti nagy kanir«ai kir. I0rvcnysaékt*-eliő oamályn irodalisztté neveztetett ki. Ilin' ilyen aj nkgy-kanizaei kir. tOrvaoéki ikiatc iiívala'i példái szorgalom, lelkiismerete* pontosság ei oéaadáaaal v iselte aa ntobó pilmna ' natig olyannyira, bogy a mi páratlan * egyedül álla 10 -évi laolgálat alatt azabad»ác idejét euynEer sem vette ki ée egyetlen egyszer aev elvezé.
A gCggetlenaégi11 pártnak oly renda-letlen líra volt, hogy mentlen minden felül-rŐl jötl pi eaaiótól — asavaratál mindvég nyilt amal kai é* biyen pártjának . tar om fenn Jal'etwő, bogy öltözetéi, a tetőtől talpig vajé megy ök eves, magyar ruhát é«e*ee gó* narytéiéja aaíkantya* oizmát 1661 éiu soha egy papia sem c*vrétle fal német vagy francziit vlseleVel éa igy kivált ka Qmfp jdiázbén|jelent meg: ótiási Itegyeere pűdr^ bajmmival oly typikui alak volt, kogy bol»i félénk nyálaivá német már esak a látánlnt is megHeabetott
Fiatalabb korában — a mint eeken sokszor mnleneté, aa irodalommal ii t***" koioit a kllitá: kutliy Lajosnak-a „tia&n rejtelmikl caimQ regény btrea neaz -rokonai vnh.
Halala Olfitt pár órával egytk, ált* > szeretoletl tiszti láraa Flándcr Qyöigy kir löi vóuywéki kiadónak levelet in, mint Minink hátrahagyott b4 tanújelét, Wc negjvmmyolezaa bátor ia mellett ridássK-kUÍete |aa utobé órákban is vele ve I * tulajdonok HivesaégébÓl ideiktatunk.
„N^Kaniz**, juliu* 15. é* 26 áu vr radóra.' I
Éeévee 'barátom I Moat éppen lM1 tUÖtt ingaórám rozzant oaengetylje, tel^t^ ftl van éa láaan, o kiaértetios idóbea k4 .nékem w legnagyobb kínokban |«t iaié» tani atvil, hogy aa eddigi gyógymód ig*6 tév**ollslt volt. — tylekaetem alig vaa, » lelkem majd shaakad. elgondolhatja — ** érnek altkor, ka az lebeg e'fittem, begy éleierCid lassankint máid kifogy éa igy
Ül ||a teWbe legjobb korom' aaakáb*^
tek levelemet beaárni, mart a nea enged lovább ülnöm, I*"*1 kgll fntkoanom fel- a alá n aaokat^
nek le Bot
8* kutyája őiölve
hí njr* |4r. I- iiin ami
IfM barátié Kuthy*,
>.« aha — a boldogultál késrénvét kh ra»a»oláa ét k emelj «t> «a tgyvéái -W, a rtw tmtiksr éa * Wkvésyaséh tag
juiik i Mt|luHM(4i(k pisaet kenerui ein<4-nk iwadkívai IHegaidti é« BiM B. 1-ié aftj,' y kiissÉjM losntkiaéÉi vállalatának Ítíi* g^.éMv méltó dtnatsl kiértett halottai ke* éa awntét nsljjlyel « vároa ön-wm aivll^iiliA|i kilMe öt aa Or0k nyn-m Wlrft, bal iáén 6 derék volt, tehát *»edi»k A letoló h.»gjh Jk éiték aem fel aa idők mohétól; A kapocséból kitör éé eg«t kér !H
Tiboly Víktpr.
Különfélék
(ldfljáráa.) Két nap óta teljesen
rnoii
malv már-már kiállha katilaui eső Int, mely ti wö sunyira lel/UU ötS kellett venni telié moat teljesen beborult.!
dőjásunkj A nagy melegre, lelliuué letty tegnap moit iem nOnt meg. tte a levegői, bogy
kibéijgíokit. Ai ég E« a megvéltoiott
idő |elán befolyással lati aiok
jelenleg még fürdőhelye
kik ja-
kén időanok. Füredi Ől
al Am.abál után általában tok vendég no* kwti cllávoiui'; pedig tnég leesnek meleg napjaink- )
— (Tamieléa.) Kuihy Emíftimetén leguip délután $ érakor rendkívüli réeivét mellett tartatott meg, i mely réiavét legjob-hm mulatta, minő beatben állott e tiipig becaületea migyír eiuljer éi norgalmaa, lel-kii»nlei{U»a liivsteluoks városunk minden rendQ éé rangú lakouágánál. A magyar nadrágot éi iái kantyui caiamát mm vetette íí le soha a igaián tysikua alakjává lett váróinknak, jó kedvű, derült kedélyű éi egy-werű mindvégig. Gyermekei nem miradtik. Özvegye gyáatábin öntözik siárnos barátja
'é* ismerése. Nyugodjék békével!
— kér'rlem A nigykauiisii önkéu-1 tes tűzoltó egylet zászló avatáai ünnepélyét! i. éti lug. 16 én iiirtjk; bizalommal felkérjük Nagy Kanizsa várót lisztéit polgárait, hogy ez alkalommal aj rendező bizottság minél sikemnbb működésének elérétehez lehetőleg segédkezet nyújtani asivnkedjenek. —. Ktdvé* vendégeink nagyszámban érkeenek boziánk, ezek olaaállásóláiárél készséggel gondoskodni legszebb felüdülünk egyike levén, egész tiizielettel felkéljük mindazokat, kik vendégeket e'l'ogsdiii jkegyenek ezt i bogy .hány egyéi re a minden liánnál megjelenő tűzaltúi süldötteiuknek kijelenteni aziveeked-jenek a egyazersminq feljegyeztetni kérjük mindazon tűzoltói vendégeiket, kik közvetlen iulézkedtefc tzáiláa lelBI. — Kérjük továbbá * magánlogatok t. birtokosait, hogy aa ttn-
»»pély napján d. e. 10 órakor éa aéluián t órakor fogataikat átengedni kegyeakedjenek. A fogatok induláaa mindkét esetben a fellő templom térről lesz ea oakola és városház utcáén kei esz>ü>. — .Minden bővebbi értnü-léi a, tűzoltói ŐrtanyáÉ nyerhető, naponta aa esteti érákban. >— Viroaunk jó hirnevémk megfelelő ezen intézkodéi és kérelem szivet figyelem!* vételét ujolég tisztelettel kéri Hagy-Kinitsa, juliui 26. 1§§2.
a rendeső-bisottiá'g
— A szt.-lsl várnia pl imá|is népit tincp rendesa bizottságához naponkint érkeenek vidékről • felszólítások, aa oi»zágoa népünnep prpgrammjának elküldése vgett. ^A rendező bijmttiág — tekintettél a prugiamm csekély árára (2 kr), oak aa elitben tehet eleget a feUzólitásoknak, ba legafébb 50 sorrendet rendelnek meg nála tlis aVok árát levélben vagy postautalványon mellékelik. Az! ismét eladok 4| árle
> szállítás'mellett kapnsw (Mái in Valeiia-utcza 4. «z. a. a rendező jbizblt-ágnál) 40 ét 20 kros námozott belépti jegyeket és 3 ki'Ot tombola jegyeket, kés?pénz fizetéssel. A 3 kros tombola,jegyébe a piogrammba kltü zött 300 nyeremény itárgy hely itt 2000 nyeremény e»ik. A 3 kiroa programútok iráut, melyek tudvalevőleg azámozva vannak i nyerőképeiiek, a kereslet oly nagy, hogy a nyomda nem tud eleget tenni. Napoukint 10jpQO>i nyomnak belőle, de ea kevéamk bizonyul', valamint előre láthatólag nem 100 t ezei példányt, mint tjervezve volt, de800.000 példányt fognak ny^inui belőle. — Aa ünnepély- alkalmával a városligeti tavon c^gy második tutaj felálliifeát ia tervezik, melyen sziniéu éló ulukokaál Munkáolynak -Kiisalus PilátM előtt" ezimü kébe lesz lel (Üntét ve. A kép kék bengáli tüz világítása mellett, két caónak által vontatva tég a tónak egyik szelHöl a másikig usziii s két. órával az é oképek bemuiatám alán, leliát 11 órakor fog kexdédni. Bi. A t a é l Bíla moet akarja a női bieottságot egybeállítani, moly ez* bél felkéri liiiUpok utján a fövároa hölgyeit, bogy azoki kik aa üauapeiy nap jám eorsjégj eket eláreiitani s egyéb uöi teeu-dSléei végeani óhajtanak, szíveskedjenek ^bajokat vele tudatni. —- Aa élőképeket Lebmao Mér a népszínház intője rendezi, minélfogva kéretmk azok, kik aa élőképek-bé« réeaf akarnak venni, hogy .ez; iránt lAsrtii itrhoft to'ideljaaak.
- A Irénérékés pár erdélyi atjá-rét a y&tlajav, HtMeOny" jelenti a köretko-iőlyH: 4 ^atenaör ok öl-pár L hé 30-éo ér-ke»k |Í«tfy4l»«gyébo, lol nagyban kéaoűl-nok a ve«iá|«k fogadáaára. A fogadtatás Váránál, a jbometatáMk Boldogfaiván lese-■ek. A váraljai á<l«il<4s(él Boldogfaj vára át-veavlé töefiés étéa k maiban Fogány Ibiipán ée Bmasay alispán fognak menni, utánnk a tráaiioköe pár, s toskáaai aagvl«e<caeg Nee-'ÉUi fióínévs4, WUoaok árét Páiffy grótnŐ-vei, Boy os, Honi bal atirovsaky gvéfbk, két kaSMrehitgy, két komoraa éa egy sé* mi komornyik »oe u nak. A kiiértsot bal odvasi vadáéi ée It nelga egééiti ki. Aa ainpéa ákal iirvtaési bandérium még nincs Wantva a mmlka Migérhseli után tkéd
jMa, melyve a főispán, aüapáa, lakey Béle, Kaodeffy Hám ml, Kun QoMm grúf, a siet boai katoaai aatonal paraneáeok éli a piapök ok hívattak meg. A veááaaatoli tfiníe* aéeévol Torova Ujala bízatott mág,| ajk! eaau a vidéken Umert tub;t«/.íuli vjuléL. Mintegy 80 hajtó van felfogadva. A/, útiak javításán folyton dolgosnak j a váinljL-bjol-dogfolvi uton IfiO munkás dblgo'ik. Aidé tiiaulgők 30 án reggil útim I; él Itfl vonaton; Aa a terv .hogy aj lel.eilíségttF n gyar ruhában, nagv birtoklokuak di«í»i gyár kell megjelenni. 0 f>uj'^' ik nsiu ár í ban m Kolozivár folől jönnek. Aa ehiő |t|r-délyi vasul főállomáiára, iJ piskü léloj i'o, I honnan á pitrosiéayi szárnyvop4, kiákiam, délelőtti 10 órakor, a hát^igváraljii ájlo-| másra, hol i nagy közönség várja ő feijsé-• Keiket, 11 éa 12 óra között érkeznek. Pitkibon is meg kell állanijak, ámbár uiiios felvéve ai itteni megállapodás aa UlitervW, i utert itt a vonalnak mozdonyt kell ot^réieie
Í|s 'megfoi dúlnia, miutáu máskép uéni mo-( letne rá a siáuyvonalra. A pinkái hivatal-j noki kar, a munkások, ténitók és tanuló gyermekek itiiudeueselre kifonulnak. »z állomét foldiiiittelik. A tróaörökös pár Boldogialván a Kondeflfy-féle kastélyba száll, mely aa ösv, Keodefly Arpádné tulajdona. A kastély magaslaton épült éa gyönyörő kilátás vin belőle Háttseg vidékéré ét a Retyesálra Valószínű, hogy míg a vadállatok folynak, a főherczegislzony megtekinti Várhelyit éí több kiráodulá/it tciz a vidékre.
— Meteor a Vatikáubaa. A Vatikán kertjébe jul. 29-én meteorkő suhant ie, épen délben [I érakor hallattatott a kő estének igen mgy robbanása. A ivájoziák, S palotaőrök, u pápai ksmsráink össze vissza fuíkoitfK a palotában, megtudandó hogy mi történt Sokan fegyvert fogtak, mart •it hitték ii el»ő pillanatban, Iiogy megtámadták s palotái. Annyi kátié|temi| hogy s csuttanás oly mgy volt, miiierint lialották egésa Rómában a a kik a déli 12 órát jelző ágyulövéit meg nem figrilték. mindnyájan s ossttináshoi igsiilották órájukat, t igy e napon s rómii órák legnagyobb része egy negyeddel későbben járt A nstikáobsű vénre rájöttek s osnttanás ereueti okára, mely olyan nagy savart idéseit elő a pápai ztoldotok között: mint említők, s kértbe •sroliih zuhant le. Ai neménynyel ogyütt járt si s látvány, a mint egy tttses golyó lefé röptébin keresstül hztitolia s levegőt, s mi a bsbouáa népnll számtalan czil'rz magyal ázatokra adott slksln^st
— A New-YorkI magyar táraslgó éa önaegélyső egylm a következő felhívást intéseit s magyar kWntqghek! Egyletünknek hsrmincskét évi fosuálláaa, valamint s tény, bogy tagjai kösöttí még moit it vannak olyanok, kik sst sjapitaui acgitéuek,f bizonyítékai annak, bogy! a magyar,' bármennyi időre, éa bármily távol legyen ii hazájától eltzskitva, nemcsak szívóén, di nyelvben it msgyar ma ind. SŐt számos eiet van, hogy oly magyarok, kik idijöltükkor mm voltak s kinot.mk: a magyar nyelvnek, birtokában, sst itt ejisiáliták ; ét hogy ez egyletünknek róbstó fol érdemül, minden •zeiénytelentég -nélkül mondhatjuk, aunál inkább ím, miit tekintve ltil könyvtárunkat, me'ynek nagyobb réssé szijntén idegen nyelvű, r széliemnek vsjmi kevél tápot nyujthitunk. És ea aa, miért a műreít magyarok haia-fiaaaágáhoa fordulunk, habosás, éa sségyeo érzete nélkül. Honfiak! Honleányok I Ason migysrok nevében, kik nerntett basájuktól oly igen igen távol vinnék, kérünk titeket, aegitiélek, könyitsétek a Insgyaraágot idégsu távol földön is fentsrtani, ss álisl nogy szellemének husi táplá'ékot nyújtotok. Hitzen mindenkinek van agy-két könyve melyet nélkttlöshet. A new-yorki óriási szzbid könyv tárakban rendelkezéséi e ^11 mindeu ember-n«-k uiiuden nyelvű könyv, c ak a magyart kell nélkülöznünk. A „Püggetlestég* nér-keazlőeége hazafias hzivestégbol a központi gy űjtést elvállalja éa as adományozott könyveket hírlapi ig nyugiáaéi f°gja. e szerint tjtliát ss adakozó minden! péuziieli költiégtől leend kímélve. R.iméljük nem! biztosan tudjuk, hogy i kétéattnk ném véna puniába, éi nért eser meg ezer insgysr névében kö-izönet mondunk. Áldja íalen, a magyarok iatenel New York, 1882. jun. havában. Aa egylet megbifáiából Zeiiier Sándor, Pál Já-nos Rosenslein VilUtol.
; -
Hévld hírek: Tina mininterelnök Budipntre érkezett, z Hol augUszltii közepéig Iqk maradni — Cténgeji Antal kopor-tóját felásták s addig Ilin sírboltba helyezlek Aa eddigi sírboltot lü kell kövesni bógy reája airemléket állith(uianak. 4- Ksna
rárot közgyűléi tart. n ilyen végleg eldönti hogy mit áldos ss eto ben, lm a harmadik egyeben ott fog ftlálli tatul, 4- Bérlinjbia legutóbb nagy felhőtii udái vélt, melynek követkortében a Hoff fé le maláta gyár épülete összeomlott. A magyar ssemkarok-uak, kik küiföldön vsut ak, igen jó dolguk
Van. —t Az aleysndrísi
ismét folytatja működéé t. — Hosztor Fülö
pót s vátps'otsi rabi fogják a icgyliázba szál üanepély len Uehreezen' bezáiólag 21 ig, — m
programmja Van. — Lo sdonbsa s Uamilton
Salots műkincseit á -veieaik éli Esen rága portékákból eddig ji,280,38? arsnyiorint vétetett be.
Iroda
Aa allVb ki*m aiflvskimetrw |i r attf MeySkeNánn'
— A ,Hs,«.r löay S4. és ník nánf tartsloamsl joleot nag tél ma | Kémet seaoaki sasiakademia víáagsli sitás a vidéken. Eeek hsa. térem : A) „A
ca- kír. poiUmvétal
gyilkost nknnkára (tani. — Dal éa ieno* ion znguntui 16-át ól lymk igen érdekn
out.
Ehetik is ksphilóM Flscbs, bM Sifj Kuémán. . f
T olvasó nklios f Zene. A túiijdklak lói Rjp őmlvénet. La Hoc |jiok á IljEtrengajr. |Egy feÍ«R- Hi^diténk. — A 16.
A ninház égánk ilin. A aa 801-82 ki tanév J éCét (jdpnságj! taft ia J A> R»ff éa Líazt. Bj A Is. I A' ssínfáJsk vilIgából.
Lá Hongris á l'Et ranger. nljiik a' műpártoló kliömég írt.,
jnáin tonalmaf iamioü saueön jdoniágj tárt lűvéúpn.j Zs ^épső^nflrénat, íírdetéséltJ Mii
gyeimébe.! U pl éti ári egén érrel 2 Irt.
gy begvsdévre fliorajűveket ád melléki
llévri 3 fl-tji Unt értékai Bánj IM
ÍA.1 M|wyinr-Kegéssy-€aá^sBnk XXIX. Kaiati uíeijt meg legközeleb >) ' érdekes es vál ozzlpa tartalommal. |E
tmi ára I égést Ajánljuk olvát
HpNÜ
106. ét lopjl
Lfltioiyuj ttóió ;épek. A 1Ü7. jbnka ssó|gJ Uzit Atfjt 30 ügyeimébe '1
Ívre 6 trt, félévre 3 ink figyelmébe, llcaii a .Hagy nr l<<ji zétol A 10ő. füzet isitalma Lidno atóig, Mnllékt i i Qőz ftlztot tartalma Lipóci "" Kollbkioto; Pipák. tr Ajánljuk olvnóinl
J( gyzökönyve
ven
Ér*
ígeu őnze-
Iciu
siótól
yjogy
k Zsluaegyel kssdkaági egyesülőt Zsí|s[Eger-szegen |.8ö2-[k évi] Junim hó 12-én IsHott igaagaki! választmányi üléséúea*! Pcjl y a tá a.)
t ' H §1! ik jtlj ilOapott jogok ót'vdjiMek ; a) a* ja npiló tagokra éltől | fogy
táig, s a 6
b) a ne des! tagokiá a 7-il §-bau
megállapitolt míhdcn | hat
'dók, váljon kiráijnak e továbbra M egye sületí tagok , narpdnj ? Ha ezen f^ljzóli-. táara három hónap molva sem ad a rendes tag t igadó választ, akkoi uj hat
évre rendes irt dijjw év
6? elteltével befiietése
megujjittathijtiuk IV., Ai e
cl a si d) ks
[ § szerinti ntódsikra
tsgságuk tartamáig: azért; 6v [eltelte előtt lel$zoliUn-
agul beiratik, k előbbi alá-nkint fizetni kőtelei.
c) a*, i vi fizetéses tagok jogai az
megszűnnek, de ai által a kővetkező
évi dij évre
gyeslllet szervezetéről. # §
Azlegyesülot ügyeit kezelik:
a) k ki zgyülés
b) az igazgató választmány.
skosztálvok. Inöttsőg, mely egy
|iokét ilelufl iből; áll,
o) az Bgyeslilei hivataluokki tv. ml titkác péi íztámok,
f) a vi löki körök i azok ti^viselói A, közgyűlésről, f 16 §'
Közgyllés az elnök ál(a|l hivatil össze. (34§
Évenkint háromszor: tavji^zal é$ ősszel Zala- Sgerszegen; a nyái Keszthelyei rendes közgyűlés tjs Rendkívüli, közgyűlést a
ilnu senésasti köa-követkeafl éjdekn A 14-ik nám Ur-lémia s asglrnloa. A gverlenyeu 2Usseta-| Isk s leány iskolák iaka.« B) Raff Joa

teles, iA m
nyekhez kqpe«t az elnök bárm szehlvhat, i határosala,
az igazgató vál vsgyj tiz egyesületi
beli indoké t kívánatára össze! írni k<r
ghivóUan a tsnácsk
tárgyai ki leendők. '

KözgylülÓKeken az elnök g
ilnökből
folytán tátik/ [ k irülmé-ittor ősj-asztmán} tag ii áa
ués fóbli
esetében Vilssztási rendünk s alelnökök íigyikL elnököl. Ha I elnökök eiyike sem jelenhelnfk kitűzött kö gyűlésre, skkor a a kljelölen lö korelnök elnökije viszonylagíj; szávszst többség] közgyűlőarj elnököt választana szavazatok esetébe u! sotshuzás
r is §.
A köjjgyül^ü teendői a k< a) al
megváltozti tása iránti Indítván
az 51. 62 tározai;
b) sz jének meg!
fa) az] tele vagy által felví rösitóse
53.164, § ok érlvf
Igazgató választmán atárdzása
alapító s rendes Iá mszautasitása a vlj tt évi fizetéses tag
leveldzi
elijkép nen közgyűlés

pszsbályok slkotálu b| azok
IpjánzU r-
, jtz; igargató ^álnJmá y
d) t szteltítbeli választása.
e) elijök, alelnökök, titkát nok vála alakítása
0 M vagyon szí lati vngyoj rozást, mé zat hozata
iloltátásk erint ok pedig az njeg.k lencvök e.i jalait
1
W iífl
azoli jjrenB
tkézöl
yóld jfeleil npbeu h'á-
í |l{dreii|-
WkjfelV I
éld Köti k
I j i>«g ?
I w
egyásftlet vészére | ihgatl rzése vagy sz egyesület Ingr
áuak elidegenítése ii (Mtékbel érvény ra szákjséges, bo^y
|
ááti |hati es rnitár^ ai lfázgyli-
lésen bua onöt mvaiátot ké] viselő I (g
jelen legyin : háj első ízben a
határozatképes — e
Üőzgjüiés ntghiusi It
azámitdU három liól ap alt tt
I dak is u ni tárgy iránt s ani
kitételével uj kp^yftlés, hivijm mjelyon ér fényes hstárbzat h zenkát ni vizatojl képviselő ta nfikiágei
évi Iköltságvetés
tása, ag ij befttaU s kiadái I (kntfl fk
ak tiüzet es
ön ikiAri % jjelenli
megálht
niaiváé] ril^aj'í jpWőMH j tózkedfh gilsli
Otáas a srámsdások
IMguitplálé, a íelmei tii ij rne
intézkéc
'Hfr
Ifw
r egv
vigyí az MmaranUi | flj pénztápok | számára
Uiliu 1(89 §-a) s pétztál-i keze lós jji#llabi[áka. I
a ptiájiraapak a 3 § éae értelmebeu kioszt «a az jslnoknöH B | egyemllcl vidéki] iörök működése s állapo körótyljhti tejestŐM a piudén ki íf.i kérdéMljife)éUi el%dá
i fflWök' katárbz
11 í. I
ÍuzMülál el hátiároz
Azon j esel beti bpjött legyjöfbetetl filO || 6rto|mSépéü viánnij érré az össkes tagok részének szavakata szükséges
áltilánoi
20. §.
u
rintl in4 a imM
•latU
Bgy a a felöli | zérdeki| mitiár-tl
izavázat
ll
fel
ha az egrekdlet köaf
In akadályők níatt a?J iükéhyt fékoMolni Uh létjbarmaffi
Al i^lsfnlásfk minden iorf titkod ssavami|li tőnáAtjw*
Ilii Az igjazgató válaizti ilánkrrót
7+12a- §■
Az igazgatni választmutyj állj az (jgyesűldt elnfikébcjl, |lelnhke|bő), titpárj jjából s legálákb hatvan igazgfltó választ! mányi tk|b4llj mfeíly száiumi i vidék) Körön elriőkeii alelnökei j'jgy>spi mini hivataluknál fogva az igazgikő váljuote mány tagjai beszámíttat ván, !á ubbi tag á közgyűlés I által a vidéki kMök álul ájánlítt alapító á rendes tagok közül jrálasztatik ajtképL hogy miines vidéki jtörb^l legalább köt tag válaRztassék.
1 • 23. §.; Minden .három év elteltéjvóHaz igazgató vála8zti^nyi uj válasz ás {illetőleg aj alakitál alf Mik.
I | 24 §. [ Az igauaU válasilmáiytiól I kilépett minden tág újra mégváusz^halló.
ÜM 25 §•; Az igazkftó választmánr dl^piBi|u is valamint ái közgyüléseken agyijt elnök, ezek gátoltatua [esetében pedig a megjelentek által maguk közli 1 vfla8^tot|t ug elnököl, j
i t26§ Minden > ijendes és1 rendkívüli [közgyűlés elótt [mujjíatlinu, a sMjksf-ghéz képest pedig bármikori is- as elnökség által igazgatóvjálásztmányi űUs thrtindó.
|A rendqsj és rendkívüli jközgyűléseket mgelóző igazgató választmányi illések a! rákövetkező köjcgyűl kjei helyin tartiindók, 4 t szűkspg fi Un] ösz-szehiyotc illések izomban a mi»gyc területén nárbcll megtarthatók. !
| r 27- §1 törjényók ^igazgató válantininyi ha-it 'hozatnin az ü nÖköo i Uivül le-b Imt tafj jelenlété szükségeltetik s létékon; általános I uatjazattöbbség
M ' I
tároz galáh nz 0 halát
sillet lési I zell
Az igazgat ügyeit az latjtrozatok fel pedig.; la) | minden
Í • 28 !§•
beadványt, jelentést, á hatály érdejteirc vonatkozó ügyet a k
) választmái
ilipizibályol
értelmében ItiMa éa le-
y| á« -egyeli közgyü-
értelmében túl \ k öltéhez
az
kőz-
az egyeHületlf(|z érkezett {öjértf's zgyűléti
tsnáéskózáim ellikészitóleg tiífjjyijl, s vé leni éji) jtel a teindók vázlata vál gyűlésnek elét<ijeszt;
b) a |(judf s || ügy a vidéki körök áliál féjrctl évi fi»|tésé tkgokat a 18 9 c, pontja frtelmében I kézgyűlésnek ]bejetenii|,t -
1c) az ligsigaió válsszmiány ajánlja ;yeéüle| pi liztárnilkát i j ji váslatba hozzk altítUil <» péiizjárnok lávi fizetése ös«rlgét'- j
' Ilit! A i|ziUs;z|ály
r 29
Aj szaUszlályok Ügyek I felettj nelyek
taitoznak
llliHölek ÍrdilTinyozóhg, avagy a kjöz-
ok
íivatáM.
I . W
egyésfllet niuk
választó tolni é|
ről.
n indaion zabályok idéai jía-kozdtiliéiyezdteg,
ány fél-zakszorft
n I
gyűlés vadyj i|(aigaló hívása; folyjtán tanács véleméiyt liahi.
i I w
A Zalamegyei gksdaaá|gj egyesület | bit szakonulyjk oezlij aj köMzapságij | fölatnivilési " cj | gépéneii. i keJtőszIti ej i szőlénc|ii ^ f) érdéire Az e^asülel nai |: des tafji it legyertjei íjtólg tlt
fii, i állattenyésztési
tuti
m jta
b«Aáp4étekor! ki-
len a
ítő
jeleuteit bejelenthető kiv több uakoíttáljlba
elnöknél
ii-
■P
látóiké
Aik
Mfl|t"
Mindagyik uakifsxtály kafga káré
i jegyzőt válaii egvesületi ügyek rl elnök Anzebi-tart,
bői elaflköt álelaököt, é« a szák köribe tartósé érdemdben it szakoiztál vására szakos ttályí ülés
A szakoiztályi ülések a tagok határozata szeri it — eun k hiányában pedig a szakos Etályi elaő t kijelölése szerint a jseg] é különböző vidékein tar taadók. |
A szskbsztályi jö vők w|vsttt többségo egyenljó! szácia esetébe^ pedig az alnök szivaza^ dőlt*
' * 32]j Aj sulaosztályolc könytri liezetendó, mely folyami, s ülés megáll dók.
éieken a jeienle-— a szavazatok
üléseiről jegyzőin a tanácskozás spodásai /elveen-
: Áj jegytókönyvi ki ülés után nyolbz nap platt további Qg; -intézés végett az egyespíeti elnökséghez beterjesztendő. IV Az elJd kiégről.
! »§/ pp egjjesűlet ekxiksége egy elnökből s (cét alelnökből já I, kik bárom évre váiaísztjtúiakj
tM !•
iálz eájtesűleti elnök teendői követ-
/'I /
a) .1 közgyűlést a igazgató választ-méiiyli | üléseket a 16. 26. § §. értelmében! Nszehivja. j ,
bj) a közgyűlésnek az egyesület le folyt évi | működéséről, i vagyoni állapotáról^ kimerítő írásbeli jelentést tesz.
c) a kőzgyülésekjiek s az igazgató választmányi flJésekiiek a tanácskozási tárgyaiiai kitűzi, a tanácskozást vezeti, a caéndre, rendre felügyel, szavazatszedő választmányt nevez — szavazatok egyehiőségénél szavazata döntő lesz;
j lo) az elnök kápriaeli az egycsűle-tet hatóságok testületek és magánosok irányábah. ! *
a valásztmánypU, szakosztályok, | egyesületi hivitilnoioK között a teendőket {klootjiL
] Azl egyesületi nijratalookok az egye-sűletil szolgálat' és Kötelezettségek tekintetében közvetlen iláresdeltjei, azért velÖKi sz egyesület Ügyeiben rendelkezik.
I tó a fözgy üléj által jóváhagyott i men)Ispitott költ.legyet és nyomán min-den jobban foglalt fizetést, sürgős esetekben! kissebb kiadásokat, ha bár azok a közffyülésileg 18. 4. Lg, szerint jóváhagyóit1 költség vet és nen nem foglslván is ! —j ötven forint erejéig i közgyűlés jóváhagy ása fenntartásával — ezen felüli Összeget pedig caak sz igazgató választmánynak határozata folytán az égye-Küleri pénztárnál kjadpba utalványoz.
!f) évenkint létuer számba veazi az Myesületi pénztár állapotát, s azt sajátrtetszése Szettét bármikor megvizs-gállltjs, vagy bármtly egyesületi tag által jinegvizsgáltatlans, £s ba valamely alppriló tag ai alapító cókét le akaija tenni azt a pénztárba bevételül ntalvá-nyoinitja.
Mulasztásból qredett pénztári kárért az 4|nök felelői.
' I g) Ai, egyejűlet álul kiidandó minden okiratot, lözg\ülési és igugitö választmányi jegmkönyjreket az elnök
irl a;lá. | " } I I
De 8£ okiratbk azi elnökén kivűl mé^; a titkár i kát egyesületi tag által is,-a minden jegyzŐkpnylv az elnökén s titkíúott kívül még a gyllésén jelen volt s a hitelesítésre kflibn határozattal kijelölendő s megbízandó két égy eiŰlet i fcjgjaltal fe aiáiraudók.
|A diaérő és jatalmazó okiratikat is ai elnök, titkát] iá kft egyesületi tag iijjaíalá.
Tír i
| Hja aa elnök jttjindpi halmaza által nlgjron igénybe vetelséld, a teendők egy resíet az alelnököknek elintézés végett átendeaheii.
V Az égyesfllitl hí v a t a 1 n o-! p v* k ojk rló I.
I ! t j 34 |
Ai egyesület igkintáat tisztviselői az elnököl, igazgató választtuá-njyi tagok, továbbá aa esetleg felmerülő ckyéiületí ügy ek [elintásáiére felkért s ^választolt egy esületi i tágok, mint Csupán tlszjeletbeliek semmi fizetőst nem ház-hatnák* Ellenben ja titkár s pénztárnok aj Úzgyülés által meáhatározanoó évi dw ihtíznak, i a kőztjTülés által bárom
választatnak.
♦;'37 •) alt ips egyesületi tii I^NH^uil^ i igazgatón
it kárról, kár uerkenii a álaaitmányi jegy sjőkfínyiveket, — áz lé fi jelentéseket a
gazdámtit vonajtkosó toljeait minden irodii
minden írásbeli éiil; is egyesüli t
irittára 1
köayjvtár
dolgosatokat, s munkát, l végil
felett őrködik,
II«o4 Arseréatfftllltedek
11 Arveréol elé bUeái«stn4k a káoya ' vár. M # a. ffirétt ippflMok."
K*k|á>iá« ár í l4M ■ aa ingatlanok • kiiüaöií »-gy l{algraaj4a * btptáreti ptln' ki el fog |H|M 1 i
'}) IrverosM kivénék ft»rióznak a laes ár lOft á4j kAtspéiisbeit vágy órad'kképe' papirbpui jk kiküldőn kt-s^nsa Menni.
í) [jVerŐ Ikfli-Ű i vételár' uUJ tgy ntf iltadMMN é* Majhff elaTit az érve réi naujalóí tzá<uiiandú Sül nap alaii, a |má-íodikJÍ ugyanaz'ju napiéi ssároitaodó 60 nap itoíC az [T utolsó | részletét I pedig ugy anézőn ifaptól tiioHlMdtt DO nip alatt iniod«o 0gyes féléién íjjtsziet okát a/l Lveróa napjától azá-mitandó K kamatokká Ugjrltt a birói jeléi lek lájgymhan 39425HÍJ -1 a. kibocsátott lg. idili. (jendttle'.bfii nMbjiíroHiil mód]ne' t int a íjiigy kanizsai Ur. adó mi t jotéij pénztárnál lefizetni.
AaJbáaatpéna á* jüé'só réseletbn fog beaxámittatni.
i\ kOteie* aa rpflleteket a! birf tokbalroéi napjával tünkéi eilpn biztosbanil 5) Aa árverés jOMrífe einelkedéftker vevő á megvolt ingailéo l>ii tokába lém it megj*gyaUeivdn, kogn a tevőnek véi«si bi jsonyiivány aa 18HI. évi l|X. I. c«. intji/.kU-dé>éln« képeit csak ai estben log kimintoi. ba a* átverés napjától aaápilolt 16 aap eltilt az iiiééeé t. ea. 187. § a intézkedésének! jmpfe-fe • lói Jgjutóejánlet nem teletik.
A pli tokba lápéW alpjától a mékvéli ingatlan |ba»sne ée terhei la vevőt i'le«lk.
fl) A tulajdonjog bdrebleséaa c«k a vételéé e* kamatainak teljes lefizetés* után fog a; jr.ió javára hivatalból essküsölttNui-A kincstári illoték uevőt leibeli. ;7j) IA mennyiben vevíj as érvei Ai: fellé telek ilájmelyikén'ik élegii - u->tu lenek a mdgvojt ingatlan aa éidelidl felek bármely i-kének Ikirelmére áz 1981.[év. IX t. Ifó g a értékűében vevő vésrijyére éa kö/Mglre bánrtpt i(zének elvesztése jmol ott ujabb érveié* alá bocsáttatik * csupán *g> be tár idő kitűzései mellett ez előbbiTbece- illetőig vételáron álul ie eladntik e L mulasztó vevő * vételár különbözein m«t$riteni italozik, tartozik,1 melybe azoabaA elvesztett {bánatpénze bészámittatik.
Ha az ingatlan áz ajábbi árverésen az előblméj nagyobb áron aflatnék el,jel jrélH ár többlet a mulasptó venőt nem illw.i
J.jKaniiián, a lir. [trv»zék, miét tavi batóiág 11^82. f'M jun iu lió 21. napján tár
tóit nié|b/:i. i ! I i(p i~:i
tíBil 1
500 ARANYAT
tizetek tv íjnak, a ki |K ollie (ogviif
baaználni után' ujolag fi^gfájáai azéj-
btlzljkap. 911(32—52
• [Riry ijveg Ara OGkt-.j
KOTIIK J. G. ; kiéld, udvari <|sáiliÍ4 Mödílng Bétjz mellett |Kotbe villáin.
Valódi minőségijén kapbató Nagy Hatiizsán I Prágér R •• I a urj gvógyszertárébao és , mind imi jnagyubb g»úay Szertár ban. Msgyaroe szágbanminden nagyobb itlazerkereskénéshtai.
lu^ÉtTpANOS
nyilvAnöfl iiiliv/.i»te i
Bndnueat, gjrArealpzn ÍJ-lk szám. I
Alapos gy|akorl|it|; jkikűp/.éii 4 kertía j k'jűfitni szfUciudományokban ék aa idegen injulvt lihou. Nyjilvttiol poJgárt-, ke icakeaelml iskolái és kereBnatt&al acftdemlftt hallgatók kz intéseib<Jn neve- I léat. ellátást éa felügjreietet nyémek.
1RAIEKJAXOh
igJigkdí. | I J{
BUOMféT |}sr- uleia bilik srási BUOAPESTi T iiíb p-j-5!
As elad éreaimeT kii öntetre, a zala-eger-4«gí g»'líaaági kiálliió-egyesületáltal J881
MT Alráisti á jHviNM kivé latra la4yas él lérmantva *
XXXXX3000000KX ŰQiCXXXlXXAXXX)OQOOOOOCXXXXXXXyX^
fl«Ul niap InplmUjdonbes^ Maff|
méltókért a aank kedd reidbss i jó kasbas tartt*á**fi Welós.
M ».
A a esilel serében »aeike«itendn kltik, ajajfiatvéajok bi ide lések, éila keséeak || klnyvsek tégy maa iffele iesi aaas a asadaság kátéba vágó a ss* sas elónmednádéra cn-tsó tárgyakra vo-satknaá ayomtalváS) ok szet kosaidét tébra at igaagaté váisastmásy aa tt;ya aftlétt tágok kAall uivesbet s
sartknsaléU Iratot átn/sgálják, megbírál ják, a 4 valaaatmányusk véleményt sd •ak, valljon az aa egyesület állal kiad-bató tP — Véleményes jelestésUket s a kéziratot is saját kezűleg elíenjegyzik.
t • « u)ii pésztárnokról
Aa i'gjesflleti pésrtaisok a közgyűlés által migliatá'ozott éri fizetés, melleit az egychöb-t, vagyonát kezeli.
A í péitziáruok kőtéles:
a) a közgydlAp által kiadandó uta-litáa szerint könyvet veaetnl, a a kezelt vagyonról1 számot adni,
b) az egyenlet vagyooáiól leitárt szerkeszteni s tartani,
c) minden folyó bevéúlta a kiadásra gondot fordítani kQlAnfceu « be vátelekm szem elótt ntiani, buur az alapi ló tagok tartoznak az fgusfllet alakulásit napjától — ka utóbb bciópók a belépés idejétől aiámiisodó három hónap alatt az általak aláirt alapM t ké; ml ai egycsQlct nevére nnde« kötelez-vélMi adni, a ennek baiustjnit éviiikint eióte fizetik; - s iei.de* tagok is évi ^ánlaiukst txinte elére fi/etik, — sx
shi fiz«té-es tagok pedig játnlékulkst évrnkint az egyeiflletbi- belépésükkor előre letei.nl kötelesek. Ki-tebb óaz szegeket tehát, i aa évi d jiskat n ka mauikal elleanyagta melleit beveheti, de az sl pl tó tőkét csak az elnökség utal-\ányorá*a mellett vebeii be; — ellen ben '^ciiitni léle fizetést elnöki ntalvá Hyozfts 1 s ellennyugta uélkOl soba nem tehet; j
v d) köteles továbbá: minden köz* gyűlésre a pénztár állapotáról, a bevételekről; s kiadásokról rendes kimutatást íadnl.
e) az év végével az egyesület egész vagyonáról rendes azámodáat elől erjeszteni éa az évi kezeiéi eredményét kimutatni.
f) a tartozásukról rendes jegyzéket vezetni; — a hátralékok to.egét az adósok névjegyzékével egyött behajtás végeit ismételve ia az elnökaégnek be jelenteni.
g) a mint a pénztári felesleg ötven o é. foi Intőt meghalod, enől az elnöknek jelentést tenni, ki annak ideiglenea gyümölcaéztetése iránt is Intézkedjk.
# VI. A vidéki köfrökröl * 40 §.
Hogy a gazdaaági egyesület folyton s közvetlenül a gazdsközönaéggel érintkezliessék, vele összeköttetésben álljon, s kisbirtokosokra s földmivea uépil oktatólag buzditólag hathasson, a megye vídékenkint kQlömbözó gazji&szati érdekeiről éa szükségleteiről, a viszonyokat tüzetesen ismerő testületek által értesülést njeihesssn, s ezek által is azon érdekek . előmozdítására sikeresebben működhessen a megyének vidékenkinti gazdáazaii fő-érdekeire való tekintettel bét vidéki kört alakit, melyek székhelyei: Csáktornya, Alsó • L*ndva, Nagy - Kaniása, Keszthely, Tapoicza, Sümeg. Zala-Egerszeg, és a megyei községek ezen köt őkbe osztatnak be.
réíif
A vidéki körök leladsia • hatálykor e állatjábaji saját tei|letftköé ason ] rfél eléréaérej ssos eazközÖk baázsála-tával mlkódsi melyi k az egjeifllel slap-szabályslban foglaltatnak ; ttlöaösf* pe dig: I vidék gaadászatl éidekejuek s | kör gyfiléoeis jmogvilslá^a, a féldmiveló osztállyal! közvetlen éríatkezéa, jesrek oktslása, bo/jditáaa, a nezógssdssági munkálatok egyea nemeiben versenyek, ugy kiállítások rendezése a egyébn czél-szeiü módok álul s mezőgazdászat mm den ága felrftágtáaára hstiil, a oszel a vidék ss} a.:i Jóléti elóuínzdiiásdra az egyeaületiei közreafiködsl. %
E csélból s vidéki körök eisn el- \ ^ járásaikban aa egyesülettől *iell<jmt és aayagl támogatást,. közreejQkfyiéft igé nyelhetnek, 4 de viszont ssját lerflle-tQköo az egyek let halát oZ'tginak érvényt szerezni köteleztetnek.
• 42. ,§. !
A vidükj körök tagjai:csak s gaz-
dsnági egyetflflet alapító, nude>, évdij-ja>, tiszteleti i'li éa levelező lagiai le bftnek.
Az egvej-Olet minden Ugj* ef^saers-inind tagja azon vidéki körnek, melyben lakása, vagy gazdasága von, vagy me Kt-t ai egyesületbe bolépósekorj svsgy k. -óbb is tetnése szeiint választ
• 49. §.
Áx e«iwAl«t étdijjaa; Isgjai dk.lt «| fi/e'm«ió évi dijak egérben; a tendes, tagok által lm lejtbefiretctt nssdes lagsági dijuk p. dig egy harmad ('•,} résben a vidéli körSk *>zabsd rendelkezésire ál-eiigi dli'tnek.
A vidéke körök rlsó rsegaiskuláaára az fgyi sülét Közgyűlésé az egyes&|et ala pi tó vagy rendid tagjai aorából egr ideig-Ime elnököt küld ki, a ki az alakuló köz gyűlést s vidéki kör székhelyére | öasze-hivjs, s a Uör megalakulásáig fizeiéses tagok jelentkezéseit s dijaikat elfcigsiija.
E/.en alakuló k^zgyfiiéieu a lent Ut^ok megválasztják hárun az egyesület alapító vag) rendes tagjai sorából a kijr elnökét, jegyzőjét,, ezek helyetteseit, | a kör pénztárnokál, sar-zal a kör magát megalakultnak nyilvánítván, működési részletesebb alapszabályait s tervezetét mrgállipithatja{azt az egyesületnek jbemulstjs a végett, piogyba azok sz egyesület alapszabályaiba min ütkö/íiek, megerősitse.
(Folytatása köv.)
A vasúti uj menetrend
Kaalass
fvjtki tdtj ; , ., „•. • __S
' Irkssik I Imlnt |
látBlLf itt
—lUrm 1. ina. Kp S An iMtatSa t*tj Tn««t
[ , (Slfsat)
u S. liHo S0 a. 11 o. S a. •*»« f*S7-TnMl (n ». tá-
.. ii |> ss tip i»n»i Mw vi'ift
fira 11 « 5 l»:| 'Jijfl f*'»'i VoOSl ó 17 p. S 6, 19 pA rrj!K'el ta*. »<>mi •4 r. U
ÍMMJ
a |M 41 f I A. SS p I «t a rsc »-mi n. a) n^.'- I
Prif«W I. s a. t S. 4S p S a acn.voaal
a léó 30 p. 10 «> .VI p, Mta M/nravooal
S 4| <i Sl p. I «• S7 |<lj rrggitl' am vfn«*i ' kr. t,
b) Pragtrlml—
UpM( I. üj/i. Aft p. S i- I p.l r»ss«l vonal
2. 11.,. |4 p. 1 6. a -p. .I <1. ii. i*«m vonat S. j». v ) II •'»- K pl *jj«t rtgf r..nát • llj''. 10 p._jj - |f j '
Felobni samljaaaió: VAlKáA LtJOM. Tároaerk»a|ó: IIOFFVI HÓK.
BZ évi agsági
megje évre
S -3
3 ° 2 •
l 41"
GUTJAHR és MÜLLER
1021 12-30 BDDAPK8T8N-
Eíkö hutlspeail Trienr, rostn loine/. h gaxd&fljjgi gépgyár (ate'éli BROGLE I. éa MÜLLGR) S MarglthlH közelében, ajánlják srolid szerkezein és |avitotl gyártmányukat mint:
TrlsurŐk uazdaság szénára. :
. Járgány • Gépfögéptk |&oWé torták Kvkorícia niorztolók, Secaklivtigóie. Bortfijtoh.
Kllénlegeaaégak malmok számára: Diijuíomo/móA'. Mahm irieúrhengtrek. Onéaian osMjpStMkoa-. psreál Kóptntógépek. Daru vrilnnlóg*pek} íTamréfc, Ddachvyk, ■als^i alkstrészsk: DmmírnA. IMMAH
'^fNstiMBsrsk: CáMgéprLiákf
£úmáéafcr| uMk.
lamaaaá, -liiit/MM oyastá Mh,
Aa első éremmel kitloletre 8néMéntben.| Hó|tádmegyéli|en janinn 4 éit,
A mélyon tiajitelt gnrdak, molnárok, ke- { reskodók és gópseaak booooe figyelmét^. I
Vas snSrenosém tudatni, bogy b^r-1 B}áramban gjárlott
gép* és timbiMzijak,
valamint v
furrisstoft
S[éphaj(é-szijaL
minden alakban nálam a legjntányoaabi* árak mállott j a legjobb minleég^rt valói keaeseégkol kaphatók.
A mlg iegyiépzS az általam gvánott ssijak nsmcMgo az angol és egyéb külföldi baaon'gyártmánynyal a versenyt kiállja és adiaig másrészt aa árak is letemetett ojoóbbak a kölloldön gyártottaknál s így biz'on remélem, bogy
b; jssái tr\ tniany om a mélyeit |iortelt gazdák, molnárok, ko-rotkedokr groéeeek éllel tígyeleinre fog méltaliaMb j
Srámos becses magredelátért eaeí^zik kiváló tiszteletiéi
Kraanz József fis
1008 13-|Í» bSrsyár gatczali^a
" Árjegyzékek kívánatra béiinentve kfil- | i I I detnek. f
|Blzsiylslsk:
Tj Á'r/ijJíi Jáitf.f fin urnák MilVCSAi.
A aii|ol|i|U Raa>a4jr Vmmn ur nilí |pmí aiiwra. i MSl i é> 11 k AnaMt bArntn |
htrl lMWMdltl dtin wtmm kmau4i rétáfc«tMBtk taapihaa. kUr k f-»n»«ili J>w íp* k. :»J»ij» k ■Mmnmi tm0 nb kóí. juirii kMtaSOanta. •>« S-'4 «HSaNm| arattak ^M UtSaS gytiltthn a hsi mMm idcirlcítű! aMaptMk 4» ligfittf* íjttW ahi k4ttl«t4gant|| unom.
Kell *#at * ■wfrm^TT 1sh1. jaBot »l «a.
Rá Ágotleo tinid. Mntl rtt • T. A'ntjur Jikte/fin útnak Marttal).
■ Vaa aaMaitéai Oaőék aataatl iuon Mtaatt *l-ulim tett iapuitaUcril taSMtéti Mini. ■Iwriai tt Omí tMmi Mptt^ak ti-ijr* BMgtéégaStaemt Uk demetlék
Kítümí; »|naéi}t aaaái i« hpák4 iftaMOr' a|k*, aMuik akknr, ha tiijni.' ikUUt ttS ért at T.-t.»i jrrJakUM mit aa «tainatc. át om i» ijMaak o|1rm4«4U| w«»rt kSM Sltrföaiiit ItlStlirttilf j
AmÍ WMIÉMaL kirr juvőWn iftn atgafk tejmrt OaáSt f4*a fc hwt. v«cy».k
. Kelt WátymOiáikaw Isérti. Stta 10
Uns^tM bü « 0. s k. k Lf | j (AoaaltiMriaiéMMa St WmV>
IV AHáv Józ»r.[ fin amoá Mitran'i
A klOMt ]&bb rtadketi faewáSfl wijnktuű mnt nfln4 .tlfjctilde aagjta jól kitSIaaá.lgy Iragjr Mla-dtnkiock Mttaia tetrtai ajáaUai
JürSr^ mihliiwil alai >m—t«Or/ klikaa da-aü heHBMtMaatW At ara Smlil. V»q «»«•' '^tpyiff ÖnnA Cilr MtSaltS nkrrült
Féraklsrt Nagy-Xaol.'Sán Eseel Adolf gtsrlyt tispi'tn várét vnat a< Eitves tsrsa anyasn' atstlssHw.
A i. 'i.-ayAs/yt kiállóién at.t(iő\iiii t arany diiíoklpvtí/tl^ a ioSiiort kblHiiétn i Lmagyar ipar fftÍ4tt'''ttcrtm tikiéri oiln'Jfl / II- ' ' i Ul fn|a/ata«wl t njnjíwyo' ^IlmmaiM )
gö/.niü7jiiiiy u vűskcreiii gírxcséplis:é|)éér(. )
valamint a S- A. Ujhely. Ads, Zhla-Efismíg, Rlntatzoir.bai éa a Széchenyi kiállításokon 'éjén Ujakkal klllsletcH
szabad, járgány öaépIögépHlq tiszt itó ^zsákoló ké^jllékkel. vflzérügpöke ijin:
yiii'j ontráli, onooll] freníjsítt^ jftiúeríkfti w nóroct nio^i^a^dASági (lépftjáreknsk ? Bnds]»esl, Qlill-it 18. sx. „Kistelek." j ! (
ajunHa Ugnrgyolb p áuth »/«r'ijiii éoUnrrff, or által* <VjkMs»4 éjkeaoM irpynbk ét kgttüárdá&t miásséll /cít fánn-ttéfÜ^ptü \ "f* láttöre, tistli ó *• m Lo'á kéMJfkhl^ t* ffoá Jiselé jrst) lóafait héti vm * Utnj§ jír^iáv hajtatra naíma ét Hreá rtüdvaf, nagy a né k*r, fitt ilé- ét ro}/ 7ViroT XOll oM bjkkénp- »bbn,i'nttié, vtjlrrjn^f o nní>ga*da*áy ttokwd- *
jál nj tiipé ain«y. n Ulti,* I wrrjjízJtí Urj tl L !r<jclem>M\ átok rt Mntfő VejjtMik mtlatl. )
Alráisti á jany^kak kivi látja In^ysh él lérmastvs I p
írVVTtVVYVYVYWw v^vwvvv«vv\ vvvvvwvv^vwwvvvv*v
Mh Ar|s§>sskéÉ kívánatra Isfyea él l|lrsMl«a Oyári raktár' ée képeiaillslg Mt^j-Mi
ti ■ i
f i
n i Il7ée2 tk ea.
í Árverési hirdetmény.
I A eeékloi nyai kié. ibinóaág mint tkvi I "jl (sM éág eonnoel közhírré ítea ii, aiilénl öar. I Pei ies ltitjánn ■ goiie«ánvi a^ót eégrabaj i J. laté jak lf4sái ic Bálinlnö oz ll.jTiasay Ag«r a I i gOr ssáni Inkát végrebaftnst«MUvedftft elleni [
el.ajiAai Ügyében 4t Irt őjte áj jár. l(i-J
1i el£ lése végett agoríosádi 132 t/'jkvlh-n A I 11- -4. soifis. aloin ingatlan 362 M, a gotí- | ctái I 1088; Ijkvboa 709, 3bl». l.rW. aialii | i 294 frt, OtMoaon 656 frtta UmQit iugatla-r nok Qorieaáa község liásáfál ldH0.l évi nug. j 14 l'T ik liapjának roKgUl || órakar úyil-' . vár is árveféten aa alább| féliéteUll ^ellett. * | "el«i étnak í
I 1-ör.! Kikiáltási ár a jbeeaárJ itjelyen
ala is aa árverés alá bdesájn|t iaspilatt el-a|a ik.
2 »r. Venni tSándékoaéik kötsUtok os érv 'réti fnitétalrkel tkjálkntdlfg alart.i éaá kili tt bectárnak lüf-Skt WJÍ4 36 át 20 kr. ée £9 Irt 40 krt készpét*bea ivagyjóv^dék-ké|es papírban a kiküldött kesébos letenni. '
EgyA feltételek nluliroti: tkvi hSlóeág | éo i Goridtán köstég luizáiiájl a Jiiváta'os órát alattímindeokor megtekinthetők. !
A kir. jbirótág mini tkvihat ó.ágC-ájti ' tor yán 1(882. évi májjiv héj 13-ik napján. I 110(1 l-l
II !
063 9 sz. Erk. Ápril 72. lötó
iirverési hirdetmény.
A nagykanizsai k^r. :lrvssék I telekkvi \ on Alva réssérŐI köesljirré létesk bogy Dii sefil Miksa végrnbajjatónek Doé«kor Já- , noi végreliajtátt ezeov^dő kánvaráii lakos ör( kötei elleni 170 frt. lbk« 1874'éki jsnuár bó I tő napjától járó 6g kamatok 25 frt. 46 kr petl 10 frt. 70 krlvégrébajtáli további őt) frt tőke ennek I8il -é#i jaiíuár I lől szá nitandÓ ,üj kamatai líl Irt 7Í) Ú p«r, 16 j 1 frt 50 kr. végrebaílás kprelnji, mélit 30 frt tői n ennejt IH74 ovi jai uár K-ti'l ttámilsnló ' GJ kamatai £> frt 06 lf. p.tt, 7 tis" 10 kr. 1 vej rcbajtát kérelmi, 12 frt 00 kr|jel«n'egi,1 s i lég fe|m«*rlllendő köliségel iráeti végre, lm tási ügyében a fentnever/ét kii. trvwzék 1 let ileiéhea lartosó kánnvári 30 t|. t|kbrn A 1— 9 tortz. s. Bocikor Uánot tulajdonéi I fölvett éa 977 frfra bbctOlt ingatlan 1812 évi írxcpioinber hóriít ik laJján iléló-lót i 10 i&rakor Kányaváron! a kö/ségbiró ká1 ánál fylperesi ügyvéd] Hajés Miíálr tlgy-véi v. helyetiosse kösbejötléiw nn-giarlandó i ay Ivános árverésen eladatni fug.
Kikiáltási ár a fonjiebb |ki'-ti' b-f-ár. j I
Árverozni kívánók] tartoznak a b e-ár 1U [ át készpénzben, vagy oyadékképot ju»-:pír >an a kiküldött kezéhez ij lenni,
. Vfvft köteles a véjslárl háj^m egrenlő rét sletbon. még pedig: kz eltol az árveiée ; jo| erőre emelkedésétől Uáinliandó. 30 nap . ala tt, a másodikat ugyanatlm 60 nap alalt, * a harmadikéi ugyanattpl 90 nap alalt -mi idén egyes rétzlat után sz árverés nap- 1 játpl tzáontandó 6} kaijmttai együtt az árverési fel tételek len meghatározót! helyen ée módozatok tzeriol leÉzeinL i
. Ezcö hirdetmény kiboéaáiásáral egy-de tll'g, megállapított árverési fel/éialek a bi raialoa | órák alatt sl nagykanizaai kir. j tr 'azék lelekkvi. oazláhánál a a kény a vári j kl seég' e|ólj|róságánál i legtékintbetők,
L Az ielrendelt árver o a fentirt lelekjben ] ife! jegyáendó.
Az.nrvvréti hirdeti lény a lelekkvi ha . tó ágnál jkiftlggeaztéa u;y Kámaváion e a] ezimsaádM kmwégekbei kta^és ét kilQg-j ' gt «|lés|»| a helybeli' Zi In £zimll hirlapbao! ej y ízben beik iáién állal kOSséletik.
Aa járverés toljesitpéro a lc(enybi kir. ■ jbréság megkeretleük. -j
Becskor Jáuos elhalt végrehajtást snsn-rt dett félj netán meg létbző lörököéei rétzére <l{y gondnoknak ttzalay Lnjös usgyksniztsi ö| yvéd kípvestetik ki.