* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.55 MB | |
| 2006-08-28 11:44:41 | |
 | |||||||
Nyilvános  996 | 8334 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1876. fszeptember 071-078.szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 5AGY-IANIZ8A, 1876, september 3-an. 71-llc Tlaenötödik évfolyam. ?afc*EHtast*sl ár: I „éo ivrs . . » *«- fAlsp Uksts I «t a Taka-: (611- axint, — anyagi részét ! illeti közlemények pe-i (Bg a Uadókoz bér- icoír KlráStsss* ból p.titaorba. ucáaur « • •»»*•• „ábbi «orírt 4 kr. WUsstosatt BerBsanKtlen leraJek eaak ismert munkatársaktól fnf/adtatnak el 10 inestári illetek minden „ biHetéaert kSIOr 10 kr. tseteodt. ZALAI IOZL0IT tlóbb: .ZALA-SOMOOYI KÖZLŐNTT.' Kásiratok Tiasaa n*m küldetnek. J,' várM Iwlyhatétiujárak. iw^cBItabaa i „ra<n,Hwiml k«r»«ket1eW • Ipartuiric", i ,iugy-kaittz(ai takarékpénztár' a .zalamgyei általaim tanító-testület', a .Zala-SaeMsy' (ézfeajézási nszvmytárttdat (tübfe -ügyei w vártti egyesfliet kivatalet értetitije. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Kend a* Alvlncsy ? in. Az, aki a magyarosodás ügyét előmozdítani és buzdítani akarja, reménye horgonyát kevéssé vetheti egy-két germaniza-tióv'al emlitett egyesületünkre, melyeket si-cut figura docet átváltoztatni nem lehet; oly tényezőkre kell tehát a figyelmet és jó erőket fordítani, melyek az élvezet ezége alatt a kedvtelésnél egyidejűleg jobb szájízt aduk arra, hogy a magyarra is adjunk valamit és abból is tartsunk valamit jónak. A szini kérdéssel nem lett volna helyes felvetni az egyház és iskola kérdését is, de a casus bellit keresvén S. S. ur, már szó nélkül nem hagyhattam annyival kevésbbé, mert igazam van. Kétségtelen, hogy a játék élvezete és látAsa könnyedén hat a kedélyre és mert szórakozással karöltve jár, legfogékonyabb* teszi a kedélyt az iránt, mit játszunk és ezekbúi mit latunk. Hisz a „Falu rossza" az éneklés kedvet százszorta jobban emelte, mint minden dalárda; ennek előadása után a suszterinasok sem dudolUk mást, mint: .Vörös bort ittam' stb. íme, egy szini előadás is okoz hatást, hát a többi. A hol megfeneklett baj elenyésztéríl tan szó és ha e baj a sociális életbe vette magát, az általa áthatott egyesületek bármiként törekedjenek is, érezhető lökést a javulásra nem adhatnak, oly orvoslás szükséges, mely nem sért sem egyént, sem osztályt, sem egyesületet. Ha egyesületeinket (már a németeket) feltámasztani akarnók, mindenesetre azon volna a kérdés rendje, hogy a germanisatiót eddig tflró, vagy honosító elnököket és választmányokat cassáljuk, kik pedig igen jó-ravaló és befolyásos polgárok lehetnek. Mily elkeseredés, visszavonnlást okozna mindez? Hány személyi ambitió sértetnék vérig? A színház nem bánt senkit, sőt vonz, nemesit és összehozza a szórakozás és nemesülésre boldog, boldogtalant. Szóval, nem bántunk senkit, ha sarkaljuk a magyar színházba járni, sít ha kissé mulatuiasikerül,megköszöni buzdításunkat, kedvet kap máskorra is; becsülni tanulja az élvezettel a nyelvet és fog valamit adni arra, hogy értse és beszélje otthonn, kávéházban és mindenütt és ha egyszerre nem mind is, lassanként többen többen. Lássa S. S. ur, hogy mily rágalmazó-lag vádolja a magyar ifjúságot, hogy nem tesz. Kérdezze meg azokat, kik az .ifjúsági kör* felolvasásain jelen voltak — és voltak kíváncsiságból jelen sokan, kik nem bírják a nyelvet egyik vagy másik ismerőssel, hogy sóhajtoztak: „bár teljesen értenők' és e sóhaj már csirája annak, hogy törekedni fog érteni és ez a magyar ifjúság tesz éa tenni fog és lesz is eredménye, mert tisztán magyar és nemes szelleme van és hatása leend is működésének és hiszem is, hogy a színház ügyet hazafiui kötelmöknek tartandják kezökbe venni és a cosmopolitai veréseket leszorítani, mert ezeknek és nekem nem mindegy ám a parola, mely nemzetiségem megölóje és nem szívben, hanem nyelvében él a nemzet! Azt mondja S. S. ur, hogy aSlaraffiit és lovagjait nem ismerem és hogy abban fájdalom, nem értenének magyarul szórakozni Egyikben sincs igaza. Én a Slaraffiát igen is jól ismerem, ismerem tagjait, kik kevés kivételiéi mind beszélni tudnak magyarul (S. S. ur nem érti jól a nyelvet ?) ha ki-vánja, az egész névsort közlöm, melyből meggyőződhetik, hogy a 4 főnöktől az apródig csak egy főnököt és egy-két lovagot talál, ki nem jól tnd magyarul, olyat, ki semmit sem tud — alig talál 4-et. — Ne hányjon port a szemünkbe. N. Bigyacz, 1876. aagustus 29-én. Rigyácz nagy halottja, Pallini Iakey Kai mán földi maradványai ma tétettek ai örök nyugalom helyére. A nagy és nemei Sri család egyik kiváló fénye, reménye és büszkesége szállt ma a rirba. A munkás, az önzetlen hazafi, az erényekben tündöklő féri u nincs többé, att a kérlel-hetién halai ((érettéi karjai és tisztelői korétól kiszakította. Hogy nagy volt a vidék előtt, tanúságot teu arrój a mai nap, mert nem csak Zala, de Somogymegye is, hol arinte erényeiről volt is-meretei, aietett az utolsó tisztességet megadni annak, kit becsalni tndott. Ott láttak a ravatalnál Kanizsa értelmiségét keseregni a családdal, sirinkorai a lesújtott özvegyet, hiaz e halott nemcsak sz övé, — mienk is, kik tanultak benne az életet tisztelni, a művészetet pártolni, a tudományt istápolai. Fényt éa pompát ne keress tisztelt olvasó e ravatalnál, hisz azt a boldogult égést életén át nem kereste s nem szerette, bár születésénél, vagyoni állásához teljesen hozzá fért és megerőltetés nélknl tündökölhetett, hanem e helyett feltaláltad s mély meglepetéssel átalakított ravatalt. A templom, hol a boldogult hull tetemei a ravatalra kitétettek, egész belsejében gyászt öltött fekete posztóval bevontán, a családi erimer és a fehér kereszt által jelezve mutatta, hogy itt fekszik azon nemes kincs, mely a szegények istapja, a szomorúak vigasztalója, a szűkölködik felsegélyezóje volt. A templom meglepett i tal mellett égő temérdek gyertya a gyászt csak emelte, mintegy emlékeztetett mindenkit ama közmondásra: ma nekem, holnap neked; — mely gyászravalal felállítást és az egéaz templom berendezése becsületére válik a pesti temetkezési egylet itt jelen volt tagjainak. A temetési szertartást a vidékről HSSXISII -reglett számos lelkész ur közvetítésével £tl István keresztúri apát ur teljesítette, — az énekkart a kanizsai tanári testület dalárdája végezte. A koporsó 4 órakor a pesti temetkezési egylet tagjai által a ravatalról levétetvén, a templom előtti térre helyeztetett, hol, miután a család helyet foglalt, a ssertartáa kezdetét vette, a családtagokon kívül a családi czimert Ki-gyácz község elöljárósága taitolta és ezzel kisérte a kert helyiségben ideiglenesen épített sírboltba, honnét majd az építendő kápolna sírboltjába áthelyezendő lészen. — Hőst már nincs más kívánni valónk, mint a mindeneket alkotó magasságbeli Isten vigasztalja az elszomorodott özvegyet, nevelje fel a kiakori árvát és ebben kárpótolja a nemee családot, melynek egyik nemeelolkfi tsgját oly korán az élők sorából kiszakította, — mi is csak azt mondjuk: áldás emlékezetén, béke porain ! KOVÁTS. .,..,. Jegyzőkönyv. Zalamegye általános tanítói testület Nagy-Kanizsa járás Jiúkkörének 1816. aug. h6 10-én Újudvaron az iskola helyiségben tartott értekezletéből. Jelen levSk: Szigethy János, elnök; Schmidt József, alelnök s pénztárnok-. Rum-szauer Simon, jegyzi; Sáringer Károly, Szép hegyi Gáspár, Horváth Vendel, Horényi Pál, Andersz Károly, Magyar György, Dely Dániel, Vass Gáspár, Ágoston János, rendes tagok; Stingli Károly ur, körjegyző s Újudvar községi iskolaszék alelnöke. Stingli Zsigm. soproni VI. oszt tanuló, Zaideg János, sz.-balázai körjegyzőséged. ' TÁRCZA. Az utolsó emlékezés. Csak még egyszer, éa utiíxor. — — - Axlán .... Hrökre elfelejtelek, tiúcsúzui jűtwm. Búraú DélkQl KI nm tudnék szakadni tőletek. KI jettetek u elet útján J(í- én balsorsban egyaránt »el«m Engedjétek siró szememből A büeaúzás kflnynyét letörlenem ! — istev veled, te büszke álom, ]ljú?ori szép napvilágom! Gyermekkoromnak játazi fénye, Siíp délibáb, lündér-meaés alak! M£g mint ifjú hányszor fatotUm A kép ntin S- hogy elfoghassalak Oh, még akkor oem tudtam én azt. Hogy utolérni téged oem lebet. De, lim ! Az élet jo tanito, J<M megtanított erre eogemet. Uten Teled nép délibábom, Klbervadott, letört virágom 1 Te töloil u el kell szakadnom Ifjúkoromnak hajnal csillaga! A kormányos hajója iséttort, Éi nem maradt mái semmi, csak maga. Más aemmi sem, csak S maradt meg, Kincjét a t«oger eltemette mind. Koldisiá 16a. A TÍZ síébe Hiába né< le, basitalan tekint. liten Teled arany remények, Tort romjai keblem Miének I AL élet, C.«i lombtalan fa, QyDmolraeit kelésnek Mrmi meg-Mert vagy hhall idfk elttte, K aztán a foldrftl nem kell lenkinek, — Vagy még b> néhány rajt' mar.dna És aem hullott le Tolna mind talán, 8ie|ény gylaSlei! ia eg/ik aiaras, A másik meg férgemé lesa a Ián < Irten rrled, ti aaép remények, S ti, drága, ixeut olrtri képek 1 Alnasnak lenn a fold Ölében Ábrándjaim flSUengsS álmai Meghaltak Sk ; i váljon ki képes A holtat njra fSltámaaatani ? !! - -Sírjuk folttt kis mia Tilágol. Lobogj, lobogj, acép laanan, caendwseu Emlékeim halvány vilag», KiaWáihos kQaelzS mécaeiem 1 lut'-n Teled, ki alszol mélyen A fold- a sír iotét Ölében 1 Caak még ea egyazer, és utdsacr. Aztán örökre elfelejtelek. Búcsúzni jöttem ; biic.ú nélknl KI sem tndnék zzakadni tőletek '■ Eljöttetek az élet útján Jó* éa balsorsban egyaránt Telem Engedjétek sirö azemembol A búeaúzáa kOnynyét letoríenem I — Iiten Teled, te bu»k« álom 1 Ifjúkorom I Saép napTllagom I VABHALXI KÁLMÁN. Miből tanulónk tftbbet, a költészetből, vagy a történetírásból? Az embernek — mint az Alkotó által ész-ssel és szabadakarattal felruházott lénynek — dicaó hivatás jutott osztályrészéül: uralkodni a nagy természet fölött, annak szépségeit, bájait, erőit, tüneményeit saját hasznára, anyagi, erkölcsi és szellemi czéljainak elérésére kizsákmányolni ; lehet£leg eszményíteni a szépet, jót és igazat, miaden cselekedeleiben e három jelszó által, mint világító szövétnekek által vezéreltetni és váketve embertársaival közösen törni a kitűzött nagy végeiéi felé. Igen, ez volna sajátképeni rendelte- tése az embernek, de fájdalom! legnagyobb része az emberiségnek sokkal prózaiabbaa fogja fel azt és szem elil tévesztve legnemesebb, a Gond-viaelés által kitűzött czéljait, csak mint önmagának árnyéka jár kel itt ez ideiglenes földi pályáján s ezt befutván, nyomtalanul eltűnik, utódaiban még csak létének méltó emlékét sem hagyván s a legfőbb Lény itélószéke elótt felel tetteiért. De ne feledjük : az ember eredeti hivatásának, magasztos czéljainak valósítására igen nagy befolyással van cűltorai állása, eszének, de mégukább lelkének és kedélyének mikénti ' művelése, ápolása. Mert látjuk, hogy a természethez legközelebb álló, a röghöz kötött emberek még legkez-detlegesebb feladataik, szükségeik — és önmaguk, valamint másoknak tartozott köteleségeik felöl még csak halvány fogalommal sem bírnak. Ellenben minél inkább emelkedik az ember a természet fölé és iparkodik az idea országába, minél csiszoltabb elme éle, minél műveltebb, finomabb és nemesebb kedély és erkölcs-világa, annál inkább törekszik a USkélyeabüléí utján járni- És ez utóbbi mozzanatokra t i. az ész, kedély és lélek kiművelésem rendkívüli befolyással vannak a tudományok nevezetűén a poezis és i história. Igen, költészet és történelem oly két emel-JjrOje, oly két hatalmas tényezője és rugója az smberiség tökélyesb&lésének, mely nélkül az smberek egyetemébe! álló népek és nemzetek soha virágzásnak, jóllét- és boldogságnak nem örvendbetnéaek, de ellenkezőleg ezer és ezer bajjal kellene kusdeniök, hogy caak lélSket fönntarthassák. De itt csakhamar azon kényes, fontos kérdés merül fel eUttünk, hogy váljon melyik a kettő közül, a költészet, vagy a történelem tanulságosabb-e az emberre nézve? Melyik nyújt több anyagot, több tárgyat, hogy azt a lélek magába Bzivhaasa, az ész magáévá tehesse és így sx ember életutjsin zsinórmértékül használja? Mielőtt e kérdés bonczolgatásába és elemzésébe bocsátkoznám, mielőtt a kettő között válaszfalat vonnék és egyiknek is, másiknak ia hatását kijelölném, először a keltót párhuzamban, együtt és egyszerre taglalni megkísértem. .Mindkettő érdemeket és tényeket hoz tudomásunkra." Mindkettő, a költészet ugy, mint a történet, tágas mező, bő tér arra nézve, hegy az ember ki-nyomatát adja komoly méltóságának, hogy megfelelhessen magasztos hivatásának; mindkettő nyitott könyv, melyből kiki olvashat és magának az élet szövevényes utjain hasznos tanultsagot menthet. Mind a költészet- mind a történelemnek egész periódusai ismeretaaek, melyek telvék ragyogó fénynyel, egész nense-tekre kiható áldásdus tevékenységgel; mind-kettíbol kiválik egy-egy pastbeon, melybea a magasröpta idealismus az ihletet jósló lélek, a kormányzati bölcseség, a feláldozó emberssere-tet, leiekért és jellemnilárdaág; szóval: az emberi nagyság a halhatatlanság Örökzöld myrthn-sávalfelékesitve, fényes trónusán ül. Mindkettő, poezis, ugy mint história, jó kalauz az életben, a sors különféle változataiban és viszontagságaiban jó alkotó s egyszersmind megvigasztaló. De mindamellett kétségtelen az, hogy az emberiségre gyakorlott befolyásában egyiknek adjuk oda Eri* almáját? Mert a történet az igazra törekszik és csak ■ 1-szőr. Elnök megnyitó beszédében hang- :> súlyozza, miuerint a tanítóban mind a nép, ; mind u állam általános miveltséggel biró egyé- niséget kivin; de un nem gondollak, hogy r ahoz szükséges esskfe is; eszkoaSk beszerzéséhez pedig mindenek felett pénz kell. — Háromszáz forint évi koldus alamizsnából szellemi esz-közök beszerzéséről pedig szó sem lehet. Végre mégis ssilárd én erős kitartásra buzdít, ugy nini, bog; ügyünk majd mégis csak győzni fog. At értekellet megnyitódnak nyilváníttatott. - 2-szor. A múlt ülés jegyzőkönyv módosi-sás nélkül hitelesíttetett. 3-szor. Elnök által eleterjesztetatt Zalám. II. tanfelügyelőjének egy felhívása, melyhez a közokt. ministerinm által kibocsájtott e» a Unitóknak í. hó 24-ön Zals-Egerszo-g«n tartandi nagygyűlésen lehető megjelené-Bökhöz szükséges fuvar és napidíjak kiszolgáltatásáról szóló magas rendelet vau csatolva: melyre mindon zavar és kellemetlenség kikerülése tekinteteUl oda nyilatkozik a kör, misterint e tárgyban tek. Kovács János közig, stol-gabiró ur is kéressék meg, hogy a járásában levő községi bírákat a kérdéses útiköltségek ée napidijak kiszolgáltatására hivatalosan utasítani szíveskedjék. 4-szer Anderss Károly tagtársunk .A ta-nitó községi viszonyairól* kidolgozott írásbeli tételét álulános tetszésnyilvánítás mellett olvassa fel. 5 szőr. Sáringer Károly ur .az alárendelt , mondatnak mikénti megismertetéséről' gyakor lati előadást tartott, mely alkalommal nemcsak előadási ssakavatottságának — hanem ama ta- pantaUsának is, melynél togva a nyelvtan s egyáltaljában valamennyi tantárgy a falusi nép iskolákban jelen körülmények között még kellő sikerrel keresztül nem vitethetnek, fényes ta- nujelét adá; miért is azon, tisztán a gyakorlat- Mi mentett fejtegetései a jegyzőkönyv mellé osatolandónak és a szerkesztőség annak közié- ' sere megkérendőnek a kör által határoztatott /. alá ide mellékeltetik.*) 6 szór.* Szigethy János, elnök a természet tanból ,a hóról' szintén igen érdekes és szaka vatott előadást tartott 7-szer. Rosszalását. fejezi ki a kSr Ambrus Lajos ur közönyössége, lehet moadani, hanyagsága felett, melynél fogva a reábizott 3 dolgozatnak elintézésében még máig is semmit nem . tett; sőt minden okadatolás nélkül az értekezleteken sem jelenik meg: a kör által jegyzőkönyvileg megrovandónak nyilváníttatott; ezentúl pedig ilyesmi nem fog többet rábizatui. A neki adott iratokat pedig mihamarább a kör jegyzőjének megküldeni felssólittatik. 8-szor. Többnek azon indítványa, miszerint a k5r pénztárából 2 szakiap járassék, helyesléssel fogadtatott és egyhangúlag .Anépne velők lapja' Pestről — és a .Néptanoda' Pécsről választatott ki, melyekre mielőbb előfizetni Va kör pénztárnoka utasittatik. » 9-szer. Hogy a gyulésrei összehívás gyorsabban teljesittethessék, ezután a kötlevél mellőzendőnek nyilvánittatik és helyette a közös pénztárból a kör jegyzője számára a szükségelt .levelezési lapok" -ra megkivántató Saszeget utalványozza a kör. 10-szer. A jöví értekezlet helyéül Sormás tűzetett ki, a hová is a szükséghez képest még a jövő oszszel, ellenkezőleg pedig tavaszán] fognak a kör tagjai ösaaehivatni. - •) Jov! Kamunk hóna; 4kaj«ao, hogy ako.- •égekbcn olraataiaik. gnrk. Több tárgy nem lévén, az értekezlet elnSk által befejezettnek nyilváníttatott. K. m. f. SZIGETHY iAXOS a. k., kar aksSk KUMSZÁUER SIMON s. k., > kSrj.cr.oj.. Jegyzéke azon bünpereknek, melyek a zala-egerszegi kir. törvényszék 1876. évi aeptember havi nyilvános ülésein elüadatnak u. m. September lé» 1865. 6H9/B. 8Tő. Sz. 1. Borai Flóri súlyos testisértéssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 776/B. 876. Sz. I. Ágoston Qáborsikkasztással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 827/B. 87C. .Sz. I. Németh János hűtlen kezelés miatt vádlott olleni ügyben ítélet hirdetés. 828/B. 876. L. L Bordón Péter tudva lopott serlvések eláruaitáaa miatt vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. . i 865/B. 876. L. t. Nsgy György és Illés Péter bortolvajláa miatt vádlottak elleni Ügyben végtárgyalás. 877/B. 876. L. t Sági József emberölés miatt vádlott elleni ügy bon végtárgyalás. September 9-én 1876. 777/B. 876. Sz. 1. Molnár Pál nyilvános erőszakoskodással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 912/B. 876. Sz. I. Barkóczi Ferenci vétkes lövéssel életbiztonság elleni kihágás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. Ull/B. 876. L. L Dwsó Kálmán pénz-sikkasztás miatt Tádlott elleni ügyben végtárgyalás. September 15-4 n 1876. 763/B. 876. Sz. 1. Antal Ignáczné sikkasztás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 798/B. 876. L. t Nemes József tolvajlás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 956/B. 876. Sz. 1. Kovács Ferencz sikkasztás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. September 22 é n 1876. 859/B. 876. Sz. 1. Illés-Vörös Imre ét társai súlyos testisértés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 918/B. 876. Sz. 1. Schwarcz Lipót megvesztegetési kísérlettel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 939/B. 876. Sz. L Vorthman Fülöp hamis eskütétel miatt vádlott elleni ügyben kir. táb lai ítélet hirdetés, 1062/B. 876. Sz. 1. Tóth Józset tolvaj láz miatt vádlott elleni ügyben curiai itelet hirdetés. September 29-én 1876. fc49/B. 876. Sz. 1. Marton Illés Éliás csalás miatt vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. 880/B. 876. Sz. 1. Ángyán Károly nyilvános erőszakoskodással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. U10/B. 87C. Szl 1. Mészáros Antal tolvaj-lással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 9S8/B. 870. Sz. I. Nagy János, Szabi Jó-: zsef és Plánder János emberölés miatt vádlottak elleni ügyben ujabbi végtárgyalás. Helyi hírek. — A toproni kereskedelmi és iparkamara közelebbi Öleséről felvett jkönyvben olvassak: Egy tudósító Kanizsáról a magas mi-nisteriumot megkéretni véli, hogy: 1. tokintve „,l, hogy a füstölés a fagy ellen rég ismeretes óvszer, de az mindaddig, mig annak alkalmazása sz egyesek tetszésétói függ, a kívánatos sikerre nem vezethet: intézkedés volna teendő, melysterint a fagynak elhárítására, a katostt-ság segédkezet nyújtani tartozzék; 2. miután a füstölés nem az egyedüli fagy elleni szer is a levegőnek csekély rezgése a dért megakadályozni képes: ennélfogva tanácsosnak mutatkoznék, ezen veszély ellensúlyozását erős ágyazással és harangozással megkísérteni, mintán ezzel a levegőnek megrázkódtatása és eső idéztetnék elő, esó pedig boros eget feltételez és felhős éjjeleken fagy nem áll be. Khes a ielen-tésttevö megjegyzi: hogy a javaslatba hozott eszközöknek czéUzorüsége vagy czélaaerütlen-sége iránt cssk . megejtett próba után lehetne véleményt mondani, mig ez mag nem történt, addig senki határozottan nem nyilatkozhatok. — B Bdel»heim-Gyviay 4-ik számú huszárezred aug. 31 én vonult be Nagy Kani zsára, hol az ószi nagy hadgyakorlat szeptem ber 15 ig tart — A zágrábi nemzeti színház bal le t- mestere és városi sslon-táncztanitó Coronelli Péter nr Nagy-Kanirsára érkezett s itt táncata nodát nyit. — A Malamegyrt általános tanítótestü let legutóbbi közgyűlésén tisztikarát követke zőleg választotta meg: elnök: Schmidt Károly; alelnök: Hoffmann Mór és Kovács Sándor; jegy zők : Németh Ignácz, Juhász Péter és Tóth Ist ván; pénzUmok: Venczel Rezsi; könyvtárnok: Récsey György. Bóvebbea a jkinyv. — A Ms-tomUsai polgári olvasó-kör szept 3-án, délután 4 órakor közgyűlést tart. — A TOrOk-féU kávéház szeptember elsején becsukatott. — Feltűnő, hogy az országos dalárün- nepélyen a nagy kanizsai dalárda nem volt kép viselve, sem az aradi országos tűzoltói gyűlésen s nsgy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet nem képviselteti magit. — AlMLendván szept. 9-én, az ot tani és vidékbeli fiatalság zártkörű táncsvigal- mat tart, melynek jövedelme az alsó lendvai polgári iskolába járó szegény tanulok segélye zésére fordittatik. — Dr. Virava Jómef Alsó Lendva kerületi országgyűlési képviselt aug. 26 án Lentiben volt, honnan 27-én Alsó-Leadvára ér kezett, a városi képviselőség küldöttsége elébe ment, Nagy József szolgabiró nr lelkes szavak kal üdvözölve fogadta, A képviselő ur Lend- ván egy óráig tartó hatásos beszédben fejtegette politikai álláspontját, melyet — úgymond, ha választói nem helyeselnék, mandátumát leteszi, melyre perczekig tartó helyeslés és éljenzés következett. A casinóban fényez banquette tartatott. Képviselő ur folytatja körútját a kerületben. — .Kia/oiudV Károly leveleiből Sza- na Tamás az „Életképek' 76 dikszámában, ugy szinte a. Figyeló" III ik füzetében, kettit közöl, mindkettő igen érdekes ésSümeghen kelt, egyik 1835, másik 1844-ben. - Aba/i (Aigner) Lajoa által szerkesz tettt és kiadott .Figyelő* irodalmi közlöny szeptemberi füzete gazdag tartalommal megjelent. - Veszprémből irják nekünk aug. hó 31 én a Veszprém és Zirci (2 órányi távol Veszprémből) között közlekedő postakocsit a rátoti (Bakony) erdőben, kirabolták, a posta kocsiit agyonverték, a lovakat szabadon eresz ték az erdőbe, a kocsin tllő asszonyt összekö tözték. Még holnap fogjuk tudni, vájjon mily összeg raboltatott el. Mig e sorokat Írom, ab lakom alatt robog el egy kocái, mely a tettesek kutatására 3 pandúrt visz a zirczi útra. — A keatthtíyi kir. járásbíróság, mely | egy igazságügyministeri rendelettel telekkönyvi ' ffiryekhatr birfi hatáskörrel felruhástatott, azon ügyökU* ejjárását f. évi október 1 én fogja megkezdeni. ~ '- — Légrádról a hernyók roppant pusz- titása felöl panaszkodnak, különöse* a káposz tát emésztik föl; a vihar pedig legközelebb a gyümölcsfák és kukoriczában tett felette sok kárt. — TemplonutxenUlés. A pacsai tem plom felssenteles f. sag. bó 27-én megtartatott. Ezen egyházi ttnaepély'a szó szoros értelmében fölülmúlta várakozásunkat.Daciára annak,hogy adélelöttti órákban folyton szakadt az <so, mégis nemcsak a helybeli — hanem a vidékről is összezsúfolt közönség özönlé el az ujtuuin épült distes templom belsejét. Reggeli órákban meg dördültek a mozsarak és a bar»ngok üoncpé- lyns hangjai szétverödtük a bornngós fellegek közi. Tíz órakor a teinplomfel»xcntKlést nagos Svastica Károly apát ur eezküzlé. — Ugyanek kor tót. Papp Károly kis-komáromi plébános jeles egyházi beszédében lelkes szavakkal rc»i- letezé a templomfelsseotelés czélját és okát. Az elmondott buzgó beszéd — és ünnepi áhítattal tartott szertartás befejeztével körülbelül 80 te- ritékfi asztal várt a plébániaiakban a vendé gekre. Az ebéd leheM legvidámabban folyt le. A lelketemeló toasztok bosszú sorrendjét a kin- tiszteletű és kedvességü Ujlaky József plebánoa, mint házi ur ékes szavakkal nyitotta meg' — legazivélyesebben üdvözölvén megtisztelő ven dégeit és hálásan emlékezett meg a Veszprém egyházmegyei püspöki kegysdományokról. Et- után felszólalt Novak Ferenci or ő méltósága s a szónok erőteljes hangja a néma csöndben di- csoité Ujlaky József ur fársdhatlsn buzgólko- dásait, a kinek Pacsa községe sok tekintetben köszönheti nemcsak azt, hogy ma ily emlék- szerű nagy napot él hanem a kivívott országos vásár — póstakozlekedés — nagy elismerést követelhet; — az elhangzott lelkes üdvözletet perczekig tartó éljenzés követé. Ebéd végeztével táncára kelt a fiatalság és tartott az körülbelől éjfél utánig s igy ez ünnepély, melyhez sok szép emlék fűződik, véget ért. Hazautazásom alkalmával Osány községében találkos-tam a magyar huszár ezreddel — kik Türjérol elutazván, a vendégszerető Csányban egy napi kellemes pihenőt tartottak — és ismét tovább Kanizsa felé vették utjokat. — Samegtun az államilag segély tett 4 osztályú reáltanodában a beiratások f. évi 1- től 4-ig tartanak — a fóelemi fi- és leányosztá lyokra ellenben 1 —10-ig. — Figyelmeztetés. Szept. 5-én tul 15-ig csak igazolandó alapos okoknál fogva veheti fel a tanuló az igazgató által; ezentúl september végéig csupán rendkí vüli esetekben a tanári szék által. A még később jelentkezők csak ministeri engedély alapján ve hetők £61. Sumegh, sept. 1 én. 1876. Az igszgatoság. — Bőeid hirek. Királyné « felsége Miramareban van. ■— Rainer Ferencz volt honvedőmagy Budapestén Rottenbillerház 4-ik emeletéről leugrott s azonnal szörnyet halt. — Abdul Hamid zultánná proklamáltatott sug. 31-én. — A szegedi kiállitás szept 10-én zára tik be. — Or. Mikó Imre 60 ezer frtos alapít ványt tett a sepsi szent-györgyi iskolában. — A Znbovics-féle sportsorsjáték húzása október 18 án lesz. — A Dunán 1787 hajó m.lora van Pozsonytól Pancaováig. — AI orosz vasutak egy bécsi lsp jelentése szerint nagyrészt be szüntették a teherforgalmat s csakis csapatokít szállítanak a határra. — Kállay Béni képviselő Athénból, hová Konstantinápolyból ment, Olasz országba utazik. — Natália tejedelemnó állár ea érdekelheti a tapasztalt embwt, mig a poéta költ. Hisz a történetnek épen abban fekszik fö-jelentísége, épen az kölcsönzi neki nagy becsét, hogy mindig az igazat igyekszik elültünk felderíteni; factumokat beszél el, jellemeket tün-tet fa], melyeket szigorúan vizsgálván s a tényekből a jellemekre és viszont következtetést vonván „oly kincset gyűjthetünk magunknak, mely az élet minden szakáb m, a szerencse minden változásai köiött gazdag táplálékot nyújt lelkűnknek. A történetből ismerjük meg, hogy az ember, az anyag és szellem egységes egésze, miké pea mily módok — és eszközökkel emelkedhe-tik oly magaara, vagy stilyedhet oly mélyen; a történetből tanuljuk meg, hogy mi az, a mi a népeket a jólét, a hatalom s felvirágzás szinvo-aalára emelheti, vagy a sülyedtség, a viszályok a sem ritkán az enyészet karjaiba taszíthatja. A poén ellenben a phantasia országából merít, ni a tapasztalt emberre nézve, ki a világban sokat hánykolódott, sokszor csalódott ésép ezért csak a kézzelfogható valóságnak barátja, nem bir érdekkel, vonzerővel; az ily ember, mivel már reményei, Uluaioi megcsalták, légvárai ösz-■zoonüottak s eUtto egy rideg valósággal telt •somom mait fekszik, sem bir tflbbé fegékony-»*«al a koltéazetoekmagsarCptftfenkoheazméi ■ránt Voltaire mégis kicsinált hazugságnak ne- . vezi a történetet, És sokszor évszázadokon át félreismernek egyes jellemet Ugyanis a hagyományos események igen gyakran nem maradnak meg oly hiven genera-tióról-generatiore, sot az események sdatai szándékosan elferdittetnek, vagy kiszépittetnek, D°gy <>SJ<* néptörzseket, néposztályokat, bizonyos magán és közérdekeket, sít nemzetközi, a vallás, a politika vagy a kozsr-kölcsiség levő, mozgó eseményeket oly sötét színben iel ne tüntessenek és igy az utódnemzedékre való kétes eredményű kihatását mérsékeljék. Tudjak, hogy nem ritkán még előembereket is, vagy olyanokat, kik még cssk rövid idf óta nyugszanak a sirhant alatt, bizonyos mythosszarüaég vesz körül; megemlítjük e tekintetben Máris Therezia királynőt, ki felöl a történészek már is vitatkoznak egymással, val. jon a hires „moriamar pro rege" jelenet csakugyan megtörténte, vagy nem; nemkülönben a bár önkényes jellemü, de felvilágosodott ni-zeteivel korát túlhaladott II. József császárt, kiről a nép még évtizedekkel holta után is sít vélte, hogy titokban él; I. Napóleont, a-harczok földrendito caasarját, kiről annyifelé ágazik vélemény, a hány történésze Sroklimeg korszikot alkotó tetteit. Ha immár mint a példát mutatják, a történet a közel időkből Való ess-menyekkel s egyénekkel sem bir oly megingat-Un határozottsággal eligazodni, hogy a kételj, a tagadás, a hitéUenség, vagy egyáltalában a kritika ez ítélethez hozzá ne férhessen: mikii várható, hogy Clió ónja (a történet istennője) a tiszta igazságot s csak is az igazságot jegyezze föl oly lényekről, harciokról, haladások s hanyatlásokról, a tudomány fölkentjeirűl a a habom férfiairól, a melyek a múlt eleredek homályaiban folytak le s a kik hosszú hossza századok óta árasszák az Brök álmot. Mózes, Cyros, Sokrates, Belizár, Homér, Néró, Hannibál, Nagy Károly, Mátyás király — melyik történész s minó történet mondhat ezekről s számos más nagyokról s viselt tetteikről merő igazat? sltekintve attól, hogy itt és ott az egyik vagy másik szántszándékkal ferdíti d az eseményeket és egyes jellemet félre ismer, mert épen félreismerni akarja, nagyrészt a multak homályából, a minden regener&sógMl kivetkőzött tényeket nem is lehet a jelenkor előtt földeríteni. A történet lehet tehát az .élet mestere", de a mit tőle tanulónk s magunkévá teszszflk, az távolról som mindmegannyi tiszta gyöngyszemj sok az álgyémánt és sok a hamis érem, mely nemzedéfcról-nemzedékre száll, a hol aztán — az igazság rovására — mint drága kő és drága fém forog kézról-kézre. A kSltészet ellenben tökéletes és teljes. Ha nem is kétségtelenül igaz az, mit a kaitok nemes félhevűMsakbea zengenek, ha nem is történt meg dolog, .lég, hogy megtörténhetett, elég, hogy belső igazság legyen benneaczélból, hogy az embereket oktassa. A költészet kétségtelenül egy mindent magában foglaló, a tudomány minden ágait átöleli, j a szivvilág minden legtitkosabb rejtekeit felf a -dező isteni ihletség, mely az embert számtalan irányban szétágazó szálaival átfonva, minden szépre, jóra és nemesre megtanít, erények ápolására felbutdit s mind magunk, mind embertársaink irányában szent \k5telességeink lerovására ösztönöz. A költéezetV ugyan nem az énhez, de a szív- és kedélyhez szól, azt, ha as élet különböző viszontagságai folytan szilárd jégkéreggel lenne is bevonvs, megolvasztja it így minden szépreésnemesre fogékonynyá testi. Igaz, hogy költőnél csak heves képzelme működik, de a kedély fölhevitésére és telkesítésére sokkal hatalmasa az eszményi, mint a való; mert az ember természetében fekszik, hogy reményeiben oly szépre festé ki magának jövőjét és ép a nehezen, vagy épen el nem érhető után sokkal inkább sovárog, mint hozzá közel levőhöz; s igy az eszményi, mely valóban nem csak ideában él, azaz létezik, sokkal inkább fokozza a kedély fölhevülését, lelkesedését. A költészetből megismerjük a költő fenkölt Mellemét, mely mintegy fénysugaraktól környezve, jótékony melegével és fényével elárasztja az emberiséget és boldog azon nemzet, mely ezen sagarak iránt nemcsak elnyelési, de visssaverési képességgé birl Sümeghen, 1876. jnl. 20-án. KOHN GYULA. Markor esti, Vénntz pedig reg. gelísitlag. — Marsz sem látható. — Jn-p i e r már esü 9 Arakor lenyogank. — Szturnusz majdnem az egén éjen át latié. A Nap e hé utuiso napján 48 e. pere* Mtéaőbb kel fel éa 59 e. pénzesei korábban lytaaik le, mint u. e hí elsején. — A n(ánái)i 17moi1ii.nl VI-ik outálril u Mn<n|MÍn e«7 taniűó hallgatta. Kgj debreexeni iái ctthon barátainak exen uniramot ojbensélta. Efj fráter rO(;tl>n reá kérdexi: hát axtán pajtát vaamk-e ott iiíixirt? — Alig hogy haza érkezett a hegyről, a minit elem J. — A — midőn bemegy boasá egy le-tyka, • aondja: Tisztelte a TekiateUM urat a nagy-tzUleta nr £• azt tndakoltatja: igas-e, hogy aeg-tte a kideg a izSllSt ? Tiaztalea a aagytoratuleta arat, moadd meg Nem airy értettea inatálora ilissin, ■ry elvette-e a hMef a aüllSt 1 Mondd meg ottken, láoyoa: nem vette mit) r«ak iegybti járnak. , 8 a leány e válaszokkal tért hua gazdájához. Egy kassal magán leányiakola Tizagáján as el-tklö kérdi egy 8—9 ivet lánykától: — Mikor azaletett Jeaoa Kriistnif — Kérem népen, felelt a leánykai in azt aeB doa, mert iiraelita vagyok. — No hát, aktor fogod lidsl, hogj ikor feiaitettik .aeg. Utazók névsora ^agy-Kanizsán, 1836. augtuttu 23-t6l— augtutua 30 ig. — ,Arany Koron áh os" cziasett szállodába: iokáry íeraua 8a%*tvár. CiaeatUtter N. Saombat- len. Indiából jelentik az angol lapoknak: „Kgy ij^,^,.. £,„ N. z.-Bg«.,^. w^Ttaíe ménékelt sebeaséggal haladó vasttti vonattal Uomb»th«ly. Kerecaey Jiuef Hármart»-S<iget. Bar- szembe jött egy csorda elefánt, melyeket a moz- [ely Alajos Béo. Inkey N. Bauiiiya. Bogdán Laju d él fdléiál iomogymepe Boda, •l'ábornsgy SvF^érvár B., szembe jött egy csorda elefánt, melyeket a moz [y j y y g dony éles fuUyetemtndottletériteoiapályatetV iomogymepe. Boda, •l'ábornsgy Sv-F^érvá ril.Ell.nkezi.eg, a h.™ány hang ftlizgatU a ^^L^S^S^iSXSr d éét ádát ié d g y g g ^^L^S^S^iSXSrS^ csorda vezérét s támadást intézett a mozdony r,Tea. Dimotor Jóuef Ssgesd. Steiner N. "*--■" ellen, azonban életével lakolt. Még két elefántot 3.igelie. M. Nedeliea. Ink.y Ká>mér Pertak. TSríay a mozdony tetemesen megsérült. A oagv Badape«. Csorda ezzel cammogva tovább állt és egy ma- — .Szarvashoz* eaimzett szállodába: gatlatröl még toka bámészkodva nézett a tovább Boberi K. Kaposvár. Paehs A. Caokonya. Qlavina U tnri vonat után • f*""1- Bogysndi Ciokonya. Czigler M. Caaktoraya. zúgó vonat után. .,,„,, i, Insel M. Kaposvár. Bosenfeld M. Kaposvár. Báró — Nem mxndennapi ütlet. Rotel Arnold, g^^ K6,„g. Hirschoann Csáktornya/Oriesz Nán- tarnovi születésű kalandor évek Óta praktizálja dot Tarásy. Baia Ferencs Tarán;. Váaotyi 8. Kit- aat, hogy házasodik, neje hozományát fólazedí, hely. Buba F. Triest. Hirsck at Uoaborn. Hegyesey 24 éráig élvezi a házasságot, aztán odább áll./*- *£•'%££? a gSütíá,^BSáai'idaaí'KeszUief BejárU ilyen módon fél Európát t oly szeren- 5^z»kovics J. Sat-atiíaly. beataca T. Bpett. Bari ctével, bogy még tehokwm caipték el. LegkSze- gasgedv laké. Bonaenberg H. Bndapeu. Francs L. lebb Budepeatet is meglátogátua eljegyezte ma- Laibael. Hausner J. öivoi. Hirschler H. Dombom, gának Kraus Évát. Az iar. hitközséget azonban f*a ^raí^'l^^^t^^"y^i8^'^u^Jf egy névtelen levél figyelmeztette Kotel charak- BK^ E,,Í«»tazll N. Z.-Kge«.eg. Trásaty a Kor^ terére. Az tehát megtagadta az etketést. De Ko- mend. Wamberger Pen. Mibal.viei A. z.-Efenseg. tel nem jo zavarba, Uj Pestre megy ét Ott meg- Eoaenberg Kapo.vir. Fackler F. Qráca. Kobn 8. Becs. esküszik. Neje hozományát fölszedi, 24 éráig élvezi a házas életet, azután pedig odább áll. Most njbél ütik a nyomát, de haaztalanul. — A pannonhalmi ünnepilyekrSl tudomá tunkra esett, hogy József foherczeg t fensége Gráf altábornagy, ki jelenleg Nagy-Kanizsán van ét báré Nyáry ndvarmetterével részt vett az ünnepélyben. A kormányt Perczel igazság ügyi minister képviselő. Simor hercaeg-primát több mát főpappal szinte megjelent.Kruetz főapát urő mltaga fogadá a magas vendégeket Saombe- ton, aug. 26 án, fáklyászenéve] tisztelték meg ő fenségét, kinek beszéde ea alkalommal, agy at ia, melyet a megye küldöttség általi fogadta táskor tartott, lelket ,éljen*-ekkel fogadtatott Az egyházi ünnepélyt diszebéd követé. A főapát ur IX. Pint pápára, a királyi etalád és József fflbercieg ő fentégére emelé poharát Legkitű nőbb felköszöntés ez ajkalommal a főherczegé volt O fensége kiemelé a Benedek-rend baza- fiui érdemeit, hozzáadván, miszerint ő, mint e szerzetnek tanítványa, gyermekeinek tanítót Pannonhalmán választaná, hogy jé hazafiakká képezteasenek. Hely zzavak nagy benyonáct idéztek elő. baj ItyU ttl, aea híj festik, ba- majdnem azon caodálatos tnlaidonaáMal bír, togy tsz hajakat BefifjíL. azaz lassankent, aig pedig Itfai- ttM tilsamat, tat alatt aaa eaint viatzaadia, auly- Ivel eredetileg birt! (1S6 8-26) Kapható: a kisziUi Fraat Mit és ttítáati, Béta, ~ ' 38. aita, MagyKaaiasán valMl •) E rovat alatt kBaMttárt feleWisiget aea la ■ •• ■>- . . .Bt-*.. ^u aggattto. — Sitanfalvia igen beem Sa- Itiri telepre ak»duk. — Jámbor Pál sajtó alá reodezi költeményeit.— Atmxtráknemi.bank _„|t héten 4 miliónyi jegy szaporulatot tü«tet 45. _ Trefort miniíter külföldi uljáböl megérkezett. — A fővárosi egyetemi könyvtár III. ^eletének egy termében a txobatstozet telje K„ leszakadt, emberélet Bem eaett áldozatni. — ^ helyhatósági kisorsolási engedélyek kiadása betiltatott. — — Háborús Mrek. Rágósából ang. *) írói írják: Dgeladin pasa 6 zászlóaljjal és íöt>b ágyúval Stolscból Trebinjébeérkeiett. — \|(».'üith»tú hirek szerint a muntenegréiak Irt-viildiirik Biteket; Moukhtár pasa Trabinjébúl lU), nyomai. — Cattarii hírek jelentik, hogy aue. áS. <tl» Fodgoriczánál harczolnak. — Gla-JOVU-ZR és Dobrujevácz közt 6 órán át harczol-ixk, » a szerbek kénysteritvA lettek megerűsi-„11'állásaikat elhagyni. — Nisbfil aug. 29-rol i-'ltíűtilt, liogy Achtnud Kjub és ÁH Saib Dro-(.•ujevHt; ea l'oguvácz közt, as utóbbi Zsitko-riczoál a legjobb positiókat tartja elfoglalva é* csak. a nehéz lövegekre várnak, melyekből cgvréss tegnapelőtt iámét Belgrádcikba szállíttatott. — Eddigelé a törökök a szerbek minden rubinit visszaverték. (Widdin aug. 30.) — IWgoriczán 30000 tőrök van. — Konstantinápolyban a zultán változás miatt kéazülAdő nagy \jutiÍB kitiiréBéről írnak. — Rodostóban a keresztény és mahomedánuaok közt véres ösezeUt-kötésvolt. — A torokknukaxnti határon az erődítmények védelmi állapotba helyeztetnek. — A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1876. évi angustus havi forgalma. BEVÉTELEK. | J l Péneúr nkruÍTmiij 1876. juliuHI Sj.Én Ii 230 i H8i; 15,118 86 Pénztár »*o.l. || 16. Hit«le*Snek. Beiét Í támlának 65,(122 99 Víltó , íílcsön a • • 44,503,38 1,971 — Kl.'legeiési , .ié.yepUetált , Kötvény és valta kamat «*. 3490 — 1895 10,8«3 78 ^etratasi dij íáiedeimi kamat Kfíluíg , 31! — 165|60 392 Siix-lék . Hiíjfi vedelem Kintiévé kamat 107 1590 34 88 Jlitb^r hátrál ék — — Betét k*on*t 37, ille ék 28 88 Irttiy ti franc — — — — -ejpgyié-i díj r>ték papír 100 — ilelét arany Beiét franc 17 1140 20 - Krtekpapir welvény . — — — 128,717)72 KIADÁSOK: 14 Adós Pénztár számi. Beiét v BivArnla 51,800 57 Váltó ,. 71.963 63 6200 Beiét kamat !I44 64 Kötvény 6* vAItí kamat * 27J98 1160 87 Ailoroinyotiiii 1 80 -'■iijüredelem imái óla 8 60 TiKti fiietíí 3G5 — 3740 — Hatcr — Hetit kamat 3^& illetik 2 G2 Bélyeg illeték 17 70 Nyugdíj alap — — *Ttay kiilciön i — _ — — Ontllék — — ■W-tündij 20 — H--t«t frank 621 — Aruy kamat — — — — | _ S2C 136,243 11 Pénikéizlet 1876 angnst. 3l-én 247 1800 76,93 17 Öaaxe> forgalom. 494J4G4 287,673 16 .Vegyes hírek. — Jiiteluiini czédula 174S bSL „Budapesten a tizedik azámu nemzeti színházban ma, október 26-án elotzor adatik: .Döghalál, földrengés, sáskák és gyermeki szeretet", vagy •Egy kedélyes család szeszélyei." Torzdráma tizenhárom felvonásban, harangzngásaal, ágya robajjal s a színház ünnepélyét fSlgynjtá-■ávzl. — Személyek (hely szűke miatt egyen-kint nem neveztethetnek meg, elég mondanunk, °°gy majd valamennyi alsAVangn művészünk *«t fog venni benne, tudniillik): 676 hot, 587 kW 900 fiatal szerelmet ét ugyanannyi tze relmesnC, 206 gazember, 72 mulattató inae, 1200 k» gyermek, mind művésznőink osametéi, kö-'etkezéskép született művészek. Az elaő felvonás otán a nagyérdemu közönség külön élvezetére, k<t Ryilkoa ünnepélyeken fog fölakatzlatni, a bitófa görög tűzzel leend kivilágítva. A második felvonás után hatezer dragonyotlóháton tál-láncaot fog járni. A harmadik felvonás után a két hónapos Bihict nr bogío fogja magát hal látni. A többi felvonások otán hasonló elSaadá ■ok fogják a nagyérdemű közönséget mulat tatni. — Kezdete regéli négy órakor vége éjfé után. — tfsByataoaz/ aShtéta a* uiMt>8 utat minden lakodalmi vendégektol, régi angol szo kát, mely Amerikába ia átvitetett. Aselíkelíbl társat körökben ugyanezen gyakorlat már nen dívik; de az alsóbb osztálynál annál erősebbel tartja magát. Kentaekiban tortént erre vonat' kozélag nevecetet eset. Egy falom legény tze rencsét volt hosszas, tüzet ostrom után egy vá rosi csinos leány kegyét megnyerni, ugyanazoi vároa egyik vagyonos polgárának nem oly sa» renetét kerete mellőzésével. A lakodalom nagy szerűen lett megünnepelve ás a vőlegény é| annyira a bámulat tárgya volt, férfias athleU termete miatt, mint a menyasszony kellemteU tégxért. A vendégek közt volt az elutasított kéri is, aki egészen beletalálla magát torsába és a menyasszonynak őszinte szívvel kívánt boldog jövőt. De azt tudta 6 jól, hogy a csinos no halogatott nyilatkozata miatt féltékenykedik reá a győztes votélytár».Az eskflvő megtörtént, a vendégek szerencsét kívántak a menyasszonynak és megcaókolák sorjában. Végre jött a sor az elutasított kérőre; a vőlegény éles, de nem épen ellenséges tekintettel nézett reá. A szegény érzé helyzetének kellemes, de egyúttal kényes oldalát is és visszatartotta magát a szokásos csék tói. Épen, midőn másoknak akart tért engedni megragadta ot a vőlegény vas karjával, mond van: ó most az én nőm és követelem, hogy nek a szokásos csék mindenkitol megadasték. Ha fin o: azonnal meg nem csókolja, lábcsontjait mindjárt széttöröm.' A kelepeaébe jött városi nem érzett magában elég erőt a vas karokkal megmérkőzni, mngcaókolta a menyasszonyt és a vőlegény teljetea kielégitletott Csillagissatl jegyzetek september hóra 1876. 3án Holdtölte. Holdfogyatkozás. A HoldSatnrnuBzteífi 11-én Utolsó negyed. 14-én Hold a F 8 I d közelében. 17-én Holdujság. Napfogyaű kotás. A Hold Mar szót elfödi. 30án A Hold Merkúrt elfodi. 22-én Az ősz kezdete. A Nap a Mérleg-caillagzatba lép. 25-én Első holdnagyed. 86 án Hold a F 6 I d tol legtávolabb. 30-án A Hold Szaturnustt el födi. A 3-diki holdfogyatkozás bu dapetti közép idő azennt eni 9 éra 11 perczkor kezdődik t látható leend Áznia-, Európa-, Afrika-, Dél Amerikában t Ausztrália nyugati részén. A 17-diki teljét napfogyatko-■ át ctak Autttraliában látható. Paplnseletek. szeri — frt — kr.; ittas aj legjobb S ((* — kr, koépnaro — bt — kr. — KdtooV van ter--nalau legjoVb 1 k<vt 16 ki, — UzstzMrfi- ü, szauna UkarmáBTiiak val< Isgjnbb 3 írt — kr., koiipaaarl — frt — kr, szauna alosstak vali legjobb * írt 40 hr^ lustyiarl 2 frt — kr. — Uj-bor a»etolit«rWat 8 bt — kr. Ó-bor U trt 60 kr. — 1 Htsr pálaaka 40 kr. — 1 Iter aeatt 8 kr. — Bakkta, fj ktbmeUrkiiit, •gj sietai aotan hasá-bokbaa, tatusittiHarsI — bt — kr, kiiszslisUs nilkB I DttO kr.— Cwri. aaranlrakásaal — bt — kr, kanaztrakáa aOkol S írt 20 b. — Talgjíx kereaztnaáanl — fit — kr., kenratrakás n*Uc«l 3 írt 70 kr. — Kisaén a báayábil 100 kUojnmmkint 70 kr. — Láaqtaolaj, repeaibol, egj kiiogrammkint 54 kr. — Árpadara — (rt — kr. 'ngrarrertra tatstt 6* kr, Btártatt «8 kr. — Saapaan 40 kr. — Nyeri fagrgra 82 kr. — Lampa-bAI, err méter, 8 kr. — aUrhabw egy kilognuam nerínt 48-50 kr. — Borj.kn. «0 kr. — gertéakiu M kr. — Suloaaa 75 kr. — Ditlniuir 90 kr. — Harbazair 1 frt — kr. — Köménymag 58 kr. — VnrSsbagyma 12 kr, — Foz> hagyma 30 kr. — PStt •i 15 kr, kS-.á 13 kr. — Bon— frt 95 kr. — Paprika 70 kr. — Cukor 50 kr (P.h.) Ma.inge v. aljagyaS. Lottahania. Prága, aug. 30-án: ~20, 48, 49, 19, 60. LraBlx*»-.» . 34, 77, 30, 6, 81. N.Szeben,, „ 87, 78, 25, 24, 18. Sierkeattői Usenet 2128. H. Tűrje. Már megkésett, elibb kaptánk kozltsaenyt, Siti. Egy Bikályealeltazettaek.Le(k>«lehb; aagoaik la restajlk, de a viszonyok gyakran arai-kodnak a legjobb azándekoa U. 2134. W. »A gyermekek -i-j.H^.' biiála-ton van. 2125. C. Kesztbaly. Igen kOazonSa beesés I- gyalmedet. 2126. P. , Emiiksorok' közölhetek. Értik- éaviKéfKyui ÖV. metaliquea 66.55; 5*/, Beáta, kilcaoa 70.20; 1860-kiálladalmiköloaön 111.25; baak-réezv. 8.55- ; hiteliatéaeti rétzvéayek 14L40; London 121^0; magyar földtehermenléai köt-vény 75.50: temetvári foldteheraentési k«t-Téay73^0; erdélyi fóldteharmentéai kötvény 73.85; horrát-aUvon földtehermentési kötvény 85.— ; ezflat 101.80; ea. kir. arany 5.88— ; Nesoleoad'or 9.67— Yiíitt menetrend. Érvényét májat 16-től 1876. A buda-pesti iditmutatő őrt sierint, I..BI Kaattaárél Tonat hova: száa Ora Pere. Id8 106 Enek,MoUes,DoabovársFias>eba 4 48 reggel 215 ., . . 2 80 dilaL 212 Bnda-Pestre . 4 6t raggal 202 26 dilaL 304 . 11 30 értve Quxy J. Zágráb. Boeblei H. Lines. 8amok Keaztbely. Kadetuky Oy. Pécs. Nagy Gyula Tófej. Nagy 1. P.-ut.-Láaaló. Bvokovic F. Bndapert. KelUy A. Ceák-tonya. Bodasjky D. KSraiand. Braete H. Biei. Hart-mut H Péu. Adler D. Komárom. Woíer B. Bak. Luui N. Zsitla. Bari Inkey Baninya. Weiu S.Ka-ponár. Unger K. Pett. Sten. Z.. Porcaenield. Mor-tenuui E. Kaposvár. BDeber E. Bndaput. Nahufar 8. UOnehes. Coronelli P. Zágráb. — .Z 9 1 diához* eainuett asiUodába: Wa- B Pb (lSBiesbe (Szombathely, Bies-Ujhely feli)5 8 reggel SOI . 11 48 eetve 815 Sopronyba 8 SS dilat. tO3 Triesztbe és Prageraofoa kereaztol Qráez is Becsbe . . .... 4 50 reggel 201 Triesztbe U Prágerbofoa keresatul OráesisBiesbe 1 47 dönt. Brknik Kaalnára 816 E«zék,Mohiéi,Dombóváriunkéból 1 41 ditnt. S06 . , . 11 11 eitve SOS Bada-PeeUSl 4 20 rtggel SOI _ 2 & dilat. SÍI „ 9 44 eetve 8UBie«boI(8aoBbath. Bi«.Ujbely)felól 10 27 -tv. «a „ „ . .45 raggal SIS íopronybol U 59 dileL 114 Becsből Órás, atarbnrg, Pragerbof feltl 4 12 teggel. Ml Trieezt- ii Becsből Marbnrg, Pragar- bef MSI 1 íl dilaL 904 Trieszt- és VUUchbil Prágerhof felöl 11 — eatve atarbargba csatlakozás VUlaea is FraneufeMbe. . . . .r,aae«»f—bíl. krti 8. Bessea. Pmabaaer H. Triert. Seheanlbart J. Bnek Eisinger B. Lendva. Baasing B. Qleiehenberg. gomitesler Q. Ktsug. Banfard P. Ciáktornya. Nett-J. Kapoivár. Straaer J. Dombóvár. Strem KL Viraid. WeUa J. Piea. Weistmann R. Caeken. Le-beuobn P. Boroitló. Bemete 1. Horpáea. Heiader J. Aba. Horváth J. Soaogyalegye. Brnnner H. Z.-Eger-■»6. Kellermann O. Karolyváros. Bárd Keres Biea. Voikévig B. Prága. Kiássak J. Pudveiu. Borvath J. Stpron. Mandwzr C. Sternberg. at5gr L. Strínoveer. Iknkolei P. Triert. Hendelwhn F. Erdély. 8ehoazter f Krakkó. KrebUleaka J. Konigzoui. End J. PiUaneL. Bier A. 8ebSteaen. Kusecz 0. Péea. Wet» Z. Csák-tmya. Sellenberger J. Ee«tbely. Pok 8. Bollin. Stattaktr 3-tM Malttzsti 9-aj M7S. Hí- ás aetl- aap Q 0 r 0 g aaptár Kati. is proL najtár l-q 86. Jizm üi bilpokloit gyigyit Bef. LnklTU. SO. 19 ágit ( 28 Lapu M¥. 25 Bertalan 28 Adrián 27 Piaea. 28 Knaas A. 11. Orzn. SoziUz Tiktar Zakariás Begiaa Uatautn a Qorgon. M* — .Orosilánboi- ciimutt lailloaáaa: fcmnann Sebarbonrg. Perlaki B. Leteuye. Seberbaaa larbnrg. Lengyel J. Gy(r. Baganer Steraer. Bana> fld H. Somdók. Perlaki Laagviz. Horváth P. aaa-fi. Halasi P. Horvátoimiág. Btldter E. Z.-Egernag. Veias B Zágráb. Bárt Schea Koszag. LeagMyi B. Irina. Boha A. Brlnn. OrBnhat J. Kapanár. Ma«a-inovic F. Biei. Blehler J. Varsád. Spiegel V. Pi-{sakiaeez. FuKk K. Oráea, Terpláa K. 8at-OottBárd. lertalai L. Pápa. TieS J. Leteaye. Wogronioi & Banen. Eiaeabllrf K. Pouo.y. SeUnger K. Arad. Hir-iamaer L. Brlnn. Laaaer O. Béc. Oaztrieb L. Le-lenye. Btasehkepf Ktastf. Bashaer A. Eszik. Kadd Szerda Csltortak Pintek Plaesl.nk. Feleli, nerkeexto: Báttrfl LajM. Hivatalotaa jegyzett piacziárak Nagy-Kauiaaavárot piaczbiztoai könyvéből: 1876.éri tagoltat bo 30-ia. miassifban Práftr Bála gvogyizariaanaál. Bnza legjobb mly 40, '/, hektoUterkint, 100 kikigraaB izerint: 10 trt SU kr, ktaiptaerl itlly 38, 9 frt— kr. — Kitsserel legjobb nly—, —írt — kr. ktiipnerfl inly —, — frt — kr. BoHAegjobb inly 3(,S frt— kr,kozeps»ern»nly85,1 trt 20 kr. — Árpa lerjobb sn|y 32,6 frt — kr, kozipnern loly 30, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb rolj 20, 6 frt 20 kr, ktaipeserfi Inly 18'/„Bfrt 20 kr. — Kskorieza (tea-gsri) fi frt 60 kr. — Burgonya 2 frt — kr. — Saia-Iáxt24 frt — kr.,ZMmlj«li««t20 frt— kr., kenyir-Ikat fehir 16 frt — kr., fekete 12 frt — kr. — Bisi 21 frt — kr. — Bnza-dara 28 frt —. Árpa-káaa 31 fit — kr. — Borii M frt — kr. — Laaeae 28 bt -kr. — Bab 9 £rt — kr — gnlas káts 11 frt —. Savanya-kápoazU — frt 16 kr. — bt U kr. azáaa í ljb t f t 16 kr. — Savaara-rtpa — latjába t frt — ír, ktzap- KAMTZ C. papír, Íré és cju«t«k raktára Budapest D-otü-otíx. 13. sz. isktlai «errt%íiji*b' választékit. Továbbá levélaprés borítékokat, reketer*#rj"a»ttal üzleti-, jegyzé-éiMolo koBjrveket, v^nT. aazg»ta«o „klUS.fel.bb arakat. Aionki.OI legiralosabb monogrammokat irai és különféle színekben, melyek saja minyd*""" készítetnek el. Nemkülönben látogat* és izimjegyeket is a leg- rívidebdö alatt. Postai megrendeltek ptD«n és gyorsan ««*«»* mellett eaWItetnek. (166 5-15! Egy vidéki kis áiy felvétetik. Egy vidéki, jó családbóUló kiskorú leány, ki helyben iskolázni szándékozik, egdósb német asszonyságnál teljes ellátás végett felvéik. Közelebbit Wajdits Józ: könyvkereskedésében lehet megtadni. d73 2~3> jooooooooooooooooooooc Rothschid Albert Nagy-Kanizsán (Vrosház épületben) ajánlja vasztékos férfi-ruharaktárát, melyben mdennemű férfi- és gyermekitönyök, utazó- és városi bundák, tovbbá fehérneműek a legjutányosabb iron kaphatók. Megrendelések legpontosabb* késáttelnek. (1712-3) Wijditi Júaef kiadó-, Up- fa nToadatilájtaMt ü«r»«»jto ayoaáia, Nagy-K»BÍB4i. Dávid Winreiter B4HXn.ob.exL. Agenturen Gescháfl speciell far Getreide, Maiz u. Saamen, Qbernimmt Vcrtretongen renommirten Finnen. Beste Referensen stehen ruDiensteo. (117 10-10) Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehporra nézve. Alólirott, mint oklevelei állatorvos a t. Beszédes Gyula, gyogysieress ur Alul feltalált ét kéaiitett kebpor alkalmasadat több éven it figyelemmel kisérem • így » meglepi siker után mkertii véleményem ; miuerint exsn kehpor lovaknál leírt t U dAbsjoknál mint kehpor, mái mindenféle háti illatoknál a hisékonyságot igen elómoiditja, mirel étvagyaserso1 •lakpor, járványos vértályognál mint óvaser használható, puff ad átoknál, kó lik in ál mintstél-csillapító kitttni ssolgilstot teu • ennélfogva mint a gasdakoionaegnek, mind pedigoollega tanaimnak eien gyógyaier haanálatát állataiknál a fonót elóaorolt bajokban, miután én már lübbuör alkalmaztam és a hannálat ntán tapautaltam a likeres gyógyitalt, ennélfogva mindenkinek tiutalelkiúmerettel ajánlom. Kelt Dana-Vecsén, 1876. jnn. 24 én. Hineri Lánló, oki. ilUtorroa. Ezen hathatós kehpor valódi minőségben egyedül kap ható 80 krjával csomagonként: Beszédes Gynla gyógysze résznél Duna-Vecsén (Pestmegye) Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Dieballa György gyógyszerész nrnál Sz.-Fehérrárott, Eosnyay Mátyás gyógyszerész nrnál Arad, Wajdits József nrnál N. - Ka- n izsán. (178 1—*) KspbM4 további alulírott gyógyUrában : HamasiiBŰ fonpor — kellemes augn, fogkövek lerakó dását megakadályozó — s a foginak erősítését élőidért hatásánál fogva — kitttno. Egy nagy dobot 50 kr. MOMUVÍS) arcs- és kézkenie* — nepló, mijfolt ■ más borkfitegek ellen igen nép eredményeiét mutatott fel. — Külön-kulSn drbja 60 kr. f »ST-8T«PO' "»«* — minden hánál elkerülhetetlenül _, ssftkséges, — fagyis, égések, valamint ai oly kellemetlen láb- és hónály isiadás ellen — páratlan hatása, gyorun s gyökeresen gyógyító. Egy 9veg 60 kr. IHUgT rfis-por Kellemes róna illatú, ártalmatlan szépítő ■terek vegyaléke. Egy nagy doboz 50 kr. Uáli tapsai — kelevények ■ elmérgedt sebeket gyorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. Étrk-por — mellégós — étvágytalanság, nehés emésztés ellen igen ajánlható. Egy dobox 50 kr. I).-Vecsén a .Hegváltohos* czimiett gyógy tárban. Beszédes Gyuláné. 1000 frt jótállás 1000 frt 1!! ezüstben!!! Százezer ember laep bajit eaen egyetleD éa egyedQl lélecü, legbixtoaabb in legjobb cs. és tör. maiyar a. i iaj- £ és szaii-rásztö essenüánat koaaOnbetlk a mely egyaaemniDt a pikkei/eket nyom nélkül elpnaatttja, agymiod a boaia tartoió valódi steler havasi nSvény-kenics a ea. ía kir.. nagy. kitiro'lagoaan eogedélyweU elaS parfom-gyárbol Bécabeo, HAWRANEK MIHÁLY UTÓDA, előbb VI. kar. Bar(erapitalgaaae 26-ik txin. ■V most: I., Telnfkltstrasse 17-Ik szám, n. emelet, "VB mely mindenkinek 1000 frt ezüstben jótáll, ba as illeti, a világliirSTe lett, mo« íjolag javított a ketaaereaea ertabitelt es. s kir. nagy. kizár. eng. naj- és azakáll-nSvesztt s ft bolti tartom^ telt polgári ilUabiliaknak segített. jaritf tnk a keUaereaen erSebitettQk, ig7 kítssera batáanvi teUSk, melyrSI fniude.ai legjobbal meggyoi&dhet Ninra vSrBa éa Se* baj USbbé, eaen micds eoneurreatia nélkül illő hajifjoto tej b»a-Dilata mellett A baják aotót featíaébea, • ' i javított ketaáerea erejű foljtonos hntrailiiti mellett, >a kopau helye-kea b«jst T»JJ ■■•killt k&p éa pedip kor-^ ■ • m i btllCabeec nelkOl. E g y t ö k í-lat«i tsr Uteaeseuel hat havi. a esu-p á > hajfo(yásoknál nyolcs D api és pikkelrképsSdéieknél csupán hírouiiori bannilat után jítál-luok. — E mert, naty mir esrakaek a aaa-gasb ariatokratiai kQzQkbSl, vgjnind a tiu- ■lknimMlitBJl,, Bp- diá-eztract-olaj T*gj rndpookd e {Cos.metiqae). mely nert folytonos buxmUt mellett, faófehir hajnak m szint Tiasiaaája Nan létaaik jobb a «ukiH> és fejb.j.k oSvé^nek, termesitéee, tw>gUrtÍM s elSmoxditaaiboK, mint «xen ft njw. Bajdaem csodalatot hatása erednénynyel koronásott valódi baj- ia • s a k á 111 e r m e • s t { art egyedit, battsucs. skir. a. p. ^ ha]- ét szakaU-növetztf tmzftilt Caakavalóbaojóaak kell adia- ^KL dalt lükQadeni a eaak egy kia próbába kt-r«l. Egy«na*, melyek t Skeleteaen a aakall- ^B éa f e j b aj 11 é I k 8 1 i e* voltak, hihetőt les rOvididS al a tt dtiagaidag aaakili- éa '•J^ baj birtokába jatotuk a laeg eddig egyetloa-egy kísérlet aan maradt eredmény oelkol. ErS-a(!dvnak a beteg bajgyökereket r&vid idu asvlva alapoaao Sieggyogytiáa a fulytouoa baatnalatnál a legkéaSbb korig dú cg a ad a g hajaatot bistoait. A (ajbSrre igen kollameaea bat a a fejlajaat elhárítja. Figyelmestetbik, bogy a mi valódi ktaaitméoyank, mi, nidelg6 caikkekkel nem eaerelaadök M. 1 kSalSa*i| bistonaága végett irniak mindea tegelyio ia GTegecakéin, mist beigUUU vidbélyrg, a feltalált arcskepe vaa. Hegnndeléaek iateaendSk: Hawranek Mihály ^ otíááboz Bécsben, ea. ea. k. nagy. a. p. A% e 1 a S farfam - gyir e 1 « b b: VI. k e r. Bar- ^A gerapitalgaase 26. se IV most: I. ker. TelBlUtstrasge ^ 17-lk sz. n. emelet. *•■ Árjegyjiék: 1 «»eg kétaaena ertasegl baj *• liaktlnAf nto eaaeatia alabaatrom Ivegbea 6 frt, 1 ki. *vsf 2 frt 50 br. 1 alabaatrom-Ovegtegtly valódi atijer binii altéi; poaaade 2 frt. 1 aUbaa-traM-«veg valódi bajifjlto eitract-pomade2frt. 1 Oveg valídi baj ifjito tej, valódi dleoUi'al, Utea. «a kaftvel egyBtt 6 frt. 1 kia 0<eg valódi b a j i f j i t 4 t e j 2 frt 60 kr. 1 Sveg valddi b a j I f j i I 4-di4 extraet-olaj 1 frt 60 kr. Di4e xtrant {Coametiqoe) rúdpouaée 1 frt Megreadelések kUfoldrül kiaspiaaSaetia, a videkrSl otámít meUett leffyeraalrbaa fogaaatoaittatalk. ■V CssMiagoUsa-l 30 kral Mbb. "W (165 6-ÍO1 T0TH SÁNDOR BAKTÁR s»i& késátményo RAKTÁR asztalos és bvt»r<yftri raktáráevTn°ak 2SL °nTBöL 7?é székekben, vasút ntcza, a városházban, tartókban. OOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOO Hordó-eladás. üj vaspántos, kflldeményes (Transport) hordók 1 hec-tolitertől kezdve egész 10-ig jutányos árért kaphatók Gutmann S,, H.-nál Nagy Kanizsán. (170 2 - 3) Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedvexSUea vissonyokkal sxámot vetve, arainál egy további 3"Vnji árengedményt léptetni életbe indokolva Útja: Betlrltvbti II. én tana béeni china-ezüst gyári raktára Kinrtnrstnsas M. sí. kazartu. Az árak és pedig : d l dobáaTsaslenee " ' t.75. 2.75| 250 ) A beusasétysarabliii-) u»vtvt«siest»abas24|e 6 kéi 6 villa ) snviv««sastokbu24 6 cwocue-íill. ) tsUaa 26 fr 6 ev«kan.) Irt Mystt Hat. S frti< oemege-kual) jystt ssak 9 frt 6 kávéik.) M kr. 'fi késtimuzték ) 75 kr. Legajabb paita araay, csőit éa ctiinft>fzuit tisxtiliUirt, darabja 26 kr, 6 darab 1 frt 30 kr. Pompát taleiak, ka«é»kannak, tbeakinník, tbeiikéulet, uital-aterek, gvertyatartdk, cxukorbintSk, tojiatartúk, fnftpisxkiló.tarták, tu-talkendCk, caatok itb. Vidékre ntinvét mellett pontoian él leiküamere Kivaaatra réoletei árjegyzék kaldetik. (104 18—24| ft 4.-. ft 3.— ft 8.—, ft 6.—, ft 3.M), ft io»t 1.50 . 1.M1 , G — , 8.— . 1.S0 ft 5 -ft 90 tSrtkdobinyboi 1 vajai kOesSg l thea-kanna 1 pár (rertrat. 6 eiukortálcia . ft. 7.50, . ft7.5O, , ft.7.60, , ft-6.-* ft.3.-i. ft. 6.— . evükanál 6 sattaU két C . villa 1 leveaa«ro-k. 1 tejaer**aoal 1.6011 eciet« oUjtartó. .. -S.—|S idom.csordojaM fi 3 KHMSM ajándékoknak alkalmas. -•■'- ) 24 sarak Hun ) tekbaa 26 frt at- (177 1—2) J3 i r ű. © * m é n y. A tapsonyi uradalomhoz Urtozó fehéregyházi korcsma és mészárszék bárom éri haszonvétele folyó évi september 24-én délelőtti 11 órakor a tapsonyi tiszttartói irodában tartandó nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe adatni fog, mely alkalommal 150 forint bánatpénz melléklteivel benyojthatú zárt ajánlatok is a nyilvánosan versenyzők sorában elfogadtatnak. A bérlet kezdetét veszi 1877-ik évi január 11-én és végződik 1879-ik évi deczem-ber utolsó napján. Az árverésnél is felolvasandó szerződési feltételek tetszés szerint a tapsonyi vagy fehér egyházi tiszti irodában időkéiben is mindenkor megtekinthetők. Tapsony, 1876. ang. hóban. Az uradalmi tisztség. PfiJESERYATIFS lacEnomabb francsia éa aagol rrlrtminy, tooatja 1-4 frtig, valamint »indo1iiia«r; gnmmi- csikkek sebéaseti eaélokra. É Értesítés, A tulajdonomba átment s ezelőtt Treucr-féle leány tan- és nevelőintézetemben cfln.rO kéasSUk aa q.. -Hl-ISISt meggatláaára, darabooktnt 2 frtjával aaáDU a aaavaálati ataalraaaal efyatt Zieger Jáass Budapesten, KétsM-oteia 1-só szám, az nj tanév szeptember elején kezdődik. I Ax intézet a főváros legtisztább és |részén fekszik és térséges, leges szobákból áll. Értesítvéoyck készséggel szolgálUtaalt ki. (152 5—5) Mittelmann József. J ReJler I^nácz (SS 1S-1 a-tj-l —_— ■■»--»»„.,, ^j,, ^ sff»^M»fk -ya. Ajánlja gaadagon tolaierelt vak-, h«l. gyök, 4* gyermekek aiimara való topánraktárit alegjobbaaioSaígUekfltalehotójaUnyoa áron. Ug>saint» figyelmébe ajánlani bátor vagyok a ca. k. katonaság s L kötöuégaek, hogy megrendeléaekat a legjobb b«l et külföldi bór-böl elfogadok <• keacitsk, u árt legjntáayo-abban axámitom. Ai te raktáromban váaároltakat kijavi- nnd STstineUeTvon bo.t«r mfiglicbst bUligea Proi-rn. Fetnar macáé íoh daa k. k vmhm.g.wdrdige. Publikw. Kmpfiehlt sein reieb Mottir* Q H Dumen nn d Aasla-derLeder vsrfertipi billigst benokna. Waar« Anck wird von mir gekanfti Waar wa repariaran SA6T-KAÍOJBBA, 187«. wptember 9-én. TlaenMMlk .? > 1* Jsr. oatitaoraaa j, « •»!■■«.. Tikbi Mrirt 6 fa 10 írén »H feL liafea I k«IBn( 10 kr. S«»»»dt. ZALAI IOZLOIT előbb: ,ZA.IiA-SOMO|STI KÖZL.ONT.1 ÜJ? Tata- rékpémiri épil.t 1M4-arint, — ttrtgi ren« uletí kttlastarek padiga kiasohos kérT anam tallninltk: SA8T-KABIZ8A Béraatlatl»> «aak úmart Btmkatár. •aktdt rofradtabak •!. Ktairatok >iana ■ MUd.tort. Ly-Kaniua vám M^tétágioak, D*MkOlinb«a a .^agy-kawztai karttkadalai i iparimrir", a .ngy-kutzsai takarékpénztár* a .zaUmegyai általarw* taaitv-tMtfltt', a .Zaia-8MM|y* téztaiézáti ratmqrtársutat«tibb aagyai ét várasi agyesffiat bivatala* értatitija. Metenklnt kétszer, vasárnap- s csüiórtpkóQ, megjelenő vegyes tartalma lap. >'agj-KanlB8a, 1876. szept. 4. Hajdan hősi erényekben tündökölt nemzetünk, maa közművelődés terén fogónk kezet a világ többi művelt nemzetével. Nem a mi bibink, hogy ezt előbb nem tettük. Nem tehettük. Kardunkon az ellenség vére piroslott, karral védve hazánkat, észszel az ón alkotmányt és szívvel a nyelvet, melyet a nép maga őrzött meg. Dicső nép! századok nyomása alatt megtudtad órzeni legdrágább kincsedet, méltó vagy azt birni fényözönben is! De a nemzettest minden rétegében pa-Daszbangok hallatszanak! Félre a panaszszal, nem életerős nemzethez illik az. Félre a jajgatással, sopán-kodással, hisz magyarok vagyuk; edzett néphez nem a léfaa gyötrődés, jajhang, de törhetlen szorgalom, vasakarat és mnnkaBze-retet illik. Nézzünk körül! Az ország szivében Európa tudósai a nemzetközi congressns kitűnő tagjai búvárkodnak, hódolva a tudománynak, melynek fényes egén ott tundSVRl egy nj csillag — Magyarország! Koronás királyunk nevében, fenséges rokona, József fóherczeg üdvözölte a tudomány embereit. Szép és fenséges jelenség! Első eset. De nem első aza másik. Ez a másik a pannonhalmi kegyeletes ünnepély. Hála és tisztelet, — velünk született jó tulajdon. Büszkék is vagyunk rá! Innen ismernek félre bennünket, sebaj! A hálás utókor tisztelettel gondol visz- sza a szent-Benedek-réad hazafias működésére, midőn már szent-István királyunk atyja mellett mint hű tanácsadók szerepeltek s elsők valinak, kik az ázsiai magyar nemzetet Európában a rokonszenv melegével, a baritság szentségével a „hit, remény és szeretet* isteni igéjére tanították, tudván, látván és érezvén, hogy e nemzet szive ép és egészséges, benne nemes vér buzog. A szent-Benedek-rend nem csalódott. A történelem igaz biró. De mi sem csalódtunk a szent-Benedek* rendiek szeplőtlen hazafiságában,hiter6s buzgalmában. A magyar nemzet és ők ezt tanúsították Pannonhalmán, az ősi templom ojra történt fölszentelése alkalmival. Kebelére borultak egymásnak s annyi szazad után lel-kesitin zengték: higyj, remélj, szeress . . . József főherczeg amott a tudománynak, itt a hit és majd ezeréves múltnak tartatta kegyeletes ünnepélyét * nemzet millióinak nevében. Szép és fenséges jelenség 1 De nézzünk tovább. Szegedéhez ős-magyar vártában a hazai ipar al diadalt, szinte első e Bemben, eredménydus következményét sávúnkból kívánjuk. A szép Alföldről tekints*!* saját tűzhelyünkre is, ime Nagy-Kanizsán a kereskedő és termelő fogott kezet, hogy a nemzeti közvagyon értékesítésében egyértelmú-leg működjenek. Repüljünk a Kárpitok alá. — Mara-marosban a magyar orvosok és természetvizsgalók nagygyűlése, Gömörmegyében a történelmi társulat, Szegeden az országos dalárszövetség, Aradon a tűzoltók országos gyűlése élénkíti társadalmi életűnket, fénye-siti az .egyetértés" gyémántjait. Nyáregyházán egy megtört sziv hamvai fölé síremléket emelnek, mely megtö-rötten is csodás egészet képez; a nemzet megüjoévir kél fel a rögös síremléktől és a polgári erésvt koszornzza meg Királyi Pálunk lángérzelmének meleg szavaival a főváros közgyűlési teremében. Majd érczszobrot leplezünk; az úttörő bajnok, a kegyesrend nagynevű tagja Dugonics András emlékét ünnepelve s alig pihen érzékvilágunk, ime József nádor születésének százados ünnepét üljük. Amott a szegény nép-, emitt a királyi hix keusruzott szülöttje iránt róvja le a nemzet kegyeletadóját. Mindkettő érdeme egyforma nagy! szép és dicső! Mindkettőnél lelkesedre áll a magyar És én ily demoeraticiu nemzet életén kétségeskedhetem? Nemt Istenemre nem!! BÁTORFL 1 fBldadő caiaster. Midőn az országgyűlés az 1875. évi k vagyis a földadó catasterí törvényt meghozta, szeme előtt csak a birtokosság igazságos megadóztatása lebeghetett és magának a törvénynek intentiójiból kitűnik, hogy minden önkényt kerülve, a catasteri munkalatot minél nagyobb nyilvánosság alatt készíttesse, erről tesz tanúságot a hivatkozott törvény IV-ik fejezetének 34-ik §-sa, mely a községi földadó bizottság megválasztását rendeli elő, valamint azon fejezet 36. §-sa a jártai bizottságot *tas1ja, hogy meg-alakulása- után egy járási becslöt ez vájaazt^ akadályoztatása esetére egy helyettes is választandó — ezen választott járási becslő, illetőleg helyettese a 37 és 38. §-ban körülírt teendőkhez'a becslőbiztos által meghiva, azzal együttesen jár el. Ez t törvény sző szerinti kitétele. Meglehet, hogy a kanizsai kir. becslőbiztos ur a törvény ezen intentiójauk megfelelt akkor, midőn a szepetneki, laag-vizi, szóval az általa magánosán eddig felülvizsgált községekben amivelésiágak osztálysorozatát megváltoztatta és a községi bizottság által előirányzott osztályt saját tetszése szerint más osztályba tette, de szeretjük hinni, hogy sem TaUbér Zsigmond ur, mint vá(ásztott járási becslőbiztos, sem helyettese Hayden Mihály ur a kir. becalonz-tos ur felhívását vissza nem utasították, holott tudtunkkalezen férfiak még soha feHriva nem voltak, — de a törvény 37-ik §-ban okvetlen megkövetelt jarásleirást sem olvastuk sehol, hisz ezt, valamint a törvény 38. §-ban megirt minőségi osztályok a tiszta jövedelmi fokozatok felálUtása iránt javaslatot kellett volna kidolgozni és a törvény értelme szerint a becslók és aem a biztos hivatott erre, ebből következtetve, az ily és az adózó közönség érdekeit közelről érdeklő intézkedésnél okvetlen kell, hogy a törvény által ajánlott intentíó megtartanék és a bccslőbiztosok együttes működése létesit-tessék, — szükséges volna a törvényt betartani ; azt Bem tudjuk, mire való azon lemondási nyilatkozat, mely a kir. becslőbiztos nr által kfizségenkint a bizottság által aláiratik, mintegy reá erőszakol tátik, .hogy minden további felszóllalásről lemondanak,* TÁRCZA. Elpanaszlod ... Elpjn&nlod, bogy tapadt vagy, Nioci életnio, plr arcsodoo. Hagyd a kGUsint, gyakran cial ai — bxeude vagy, mint a liliom Kimondod, bogy rejtélyeMu, EUartan foly eletad le. K%' volt, nidSo a jo bornak Mép .jánlat, esagir ketté I Bouéled, hou alattaba Ballap tova niaden Dapod ; Hogy Qdvteleo, mela-b&B kor. Mit a rétiK olíd nakott. révedss, lányka, gaidag vagy ta, Mint nem bárki, u eriá/b«a, R Demednj], ah 1 égi kinca ea, Kimoadhatiaa tmíféitti. Maradj, Biat ragy: .ríajdiSj él Míltao illhat rifuaodul, Bogy a aaerioy ibolya ia Bokrok alaa njtra rfral. NOTTEB ANTAL Az Összetett-alárendelt mondat imertetéte, vitsatekmtéiiel.a nyelvtan tanítására és annak nehézségeire Jalusi népiskolákban. Elfedatott: Sáringer Karoly ur álul. A népiskolának egyik fófeladata, hogy a tanulókat háyaaen éa ortfiloieaen beatélni, — gondolkodni tanitaa; hogy a tanuló gondolatát « btuiiit halyeun Inrni U tudja. A népiikoU feladata ti, hogy Unolóit annyira tanitaa mfg, mennyire nekik mint kfilSnaegsa polgároknak u életben a»6k»egSkle<md. Elritáihatlan, hogy a mai földnuTea népünknek a vállaltan és s ■■^mtaw ismeretén kívol a rendes gondolkovia, m gondolatoknkk értelmes kifejeséaére s azoknak irásbani foglalására van legoagyobb ssük-sége. Ha valakit valamire oktatni akarok, csél-naríí euk&aökrol kell goadoakodnom, melyek által kitfliStt csalómat és a várt sikert elér- A nyolr, a mondattan és a fogai masáa ason essk&sök, melyek míg egyrénrol rendet gondolkodásra vetetik a gyermeket, máaréasrSl annak itélí tehetségét fejletttik annyira, hogy ások a népiakolábtn helyesen gondolkodni, rendesen beaaelni és írni tudnak; s így ha valakinek lerolet ragy mis egyebet kell irniok, nem lesitek kénytelenek as egéss faluban hátról, hátra — vagy talán még más faluba is vándorolni, hogy pár tor írásért keserves keretmé-nyeiket etfitették. Valamint t kétmivet- ngy t fSldmivet otttályuk is ttoktége van at ismeretekben! elhaladásra, erre pedig az elao lépés ti anyanyelvnek alapot ismerete, A felületességtől, vagyis a fél tudóstól mindig őrizkedni kell; nincs nevetségesebb és sajnálatra méltóbb a tndákottignil, pedig ennek atomóra példáival vajmi gyakran találkozunk az életben. PSldmivea népünk kösfll hány vallja malit írástudónak, s neve aláirtaival minden ebbéli tudománya megszűnt. Sok kétmivet, vagy fSldmivet ember, bt irni, olTtani meglehetoten tud tt, nem képet egy helyesen sserketztett mondatot, vagy csak ttot ia hiba aAkfll karai; a pedig mind onnaa van, hogy tanuló korában t nyelvtanban kellő, — vagy talán semmi oktatást nem nyert. De, ha van u kSslok egy-katto, ki tollából hotszts fejtorét álul valamit ki tud rágni, sincs benne köszönet: tele van tz logicai hibákkal. Mindezen okoknál fogva nagyon kívánatos, hogy falusi népiskoláinkból kilépd gyermekeink t magyar nyelvtan azon szinvonaiira emeltetsenek, melyen jól beszélni, helyesen irni és magukat tisztin, érthetően kifejezni tudjak. Hogy mennyit tehet e réntben a íalaai népiskola, anélkül, bogy tanítványait megterhelné, a kővetkezőkben kitértem kifejteni: At eko otztilyu tanuló megtanulja a hang-, a betű-, a ttó- ét mondatnak értamé-nyét; a betűk felontáaat, az ti-, fel-, élet- ét vegy hangú szókat. A második osztályban: a mondat főrészeit (alanyt ét illitminyt), névelS, főnév, melléknév, számnév ét igét ismerteti t tanító. A harmadik osztály tananyaga: a mondat alkatrészei; jelző-, kiegészíti-, határozó, az iriti jelek, t névmások, kottái ét indulatwo ismertetése. A negyedik otatalyban- as összetett mondat, annak különféle mellékmondatai; at iket ét iktelen igék,at igehatarozok és oévmáaok, ti igéknek időnkénti jellemzett, meghatároxaae vétetik fel tananyagul. Aa 5. ét 6. osztályban ti alárendelt mondatok ismertetése, ai ige határozott és határo- zatlan alakját, jelentősége, külalakja, ragozása stb. t nyelvtant illttf és" még eddig meg nem msgyaritottakat adjuk elo. Mindezek megtanulásán és soktzorot ismétlései mellett megkesdjak t togalmaaiti gyakorlatokat s azt folytatjuk at ismétlő isko- lában is. £*en oaztilyokbaa megtanítják a gyermekeket egyet tárgyak leírtain, kitebb-tzerfi levelek, nyugta, msonyitviny, kötvény, szerződés fogalmaaáaara. Néhány píUit a ta-nitó tanitvinyai tolla ali mondától a etekből egy mit alakba ét értelembe ontott fogalmazványt kér. Ezen gyakorlatokat a tanító szorgalmatosán felülvizsgálja, kijavítja t a hibákra a tanulót figyelmezteti t általa is kijavíttatja. Hogy pedig a fogalmazási gyakorlatok a tanulónak később hasznára legyenek, ttokat, bonpolgirí korit érre, as életbe atrihetse: szükséget ezen fogalmazási gyakorlatokra he-tenkint legalább is egy órit ■pnt*1'"*. Valamint mit tantárgyaknak, ugy a nyelvtanításnak ia, falun népitkolainkbaa>t*g-nagyobb akadálya a hanyag iskoláztatás; mert rendszeres fokozattal mindest csak akkor ét ott lehet keresztül vinni, hol t szorgalmas iikolaz-tatit nem csupán papiroson áll; mert ahol a tanulok rendetienttl, ngy mint eddig- ssokuk, iskoláinkat látogatják: ott tett a legbuigébb tanító is annyit, amennyit lehet. Körülbelül egy évtizede lett, hogy népoktatási törvényünk megszületett; as elmerem mondani a világ elJtt, hogy míg eata torvény 1—7 §§ sainak érvényt nemtzeranuk, míg annak végrehajtási ereje nem lett; tovibbi mig t falusi taakstalet gyermeket nyáron it nem az iskolában, hanem a bika- és ökör páskomon (legelőn) lathatjuk: addig a m. kormány iltai fitlnai népiakolüaknak kiadott tastterre nem mit, mint: .fából vaskarika.' Ne ítéljenek meg uraim, ezen kifejetése-mért, de neámittuk magánkat, vegyükezügyet ugy, amint iU. — Falun népoktatás ugyttak 1868. óta haladt ugyan annyiban, hogy ttbb hiszi* ezt • beesló-Kztoe ur, hogy törvényes ? ilyet » törvényból kiinagyarázni n™1 lehet Mind az állam, mind pedig u adózó állampolgárok érdekében sokkal helyesebb volna, ha a törvény betű szerint betartatnék, sem hogy ily önkényes eljárás folytán létesittetik egy oly mű, mely évtizedeken át alapját képen a megadóztatásnak. Bárha ennek ellenkezője a szombathelyi királyi cat. főfelügyelőség által megczá-foltatnék, vagy pedig alattas közege a törvény betartására ntasittatnék és az eddig történt változtatások vizsgálat alá bocsáj- KOVÁTS. gzőlléssetl és borászati előadások a n.-ka«a»ai m. kir. állam fegyházban. Előadó: Tenánezky József tiszti megyei já-rátorvoeur. Tizenbarraadik aliadi*. B) A borászatról. .Aszőlléueü elősdasokst befejesrén, szólni fogok a'borászatról, melynek czélja a b o r-készítés és borkezelés miképenjét tanulmányozni." .Hazánk ssőUésseineklegnagyobb szeren. O'étlensége sz, bogy nem tanulmányozzák a borászatot, tehát nem fordítanak kiváló figyelmet arra, hogy minél jobb, minél egészségesebb, az ftsletre nagyon is alkalmatos és értékes bort tudjanak felmutatni. Legnagyobb résaemegsse-detí a fürtöket, ötssegázoltatja, kipréselteti, levét hordóra szedeti, erjedés után egypánsor megfejti, aztán amit msgs meginni nem akar, áruba bocsátja. így jut as orsság legnagyobb része oly borhoz, melyért s borvevő nem sd illetékes árt, a borfogyasztó jobbára zzrarot bort iszik, a külkereskedő vagy nem igen kap rajta, vagy ha igen, az égést terményt iskolán viszi át, hogy neki illetékes értéket árt szabhasson, mi anynyit tesz, hogy a szőllósgazda a valódi hasznot más tsebjébe szüreteli.* .Tekintettel az iránt, hogy van mód a jónál is jobb bort elölállitani, ezúttal módot kívánok feltüntetiú, mikép lehetséges az, hogy a termelő jó, ngiiiaté^ie, fogyasztás és üzletre be-. cses, érteket bort tudjon készíteni. És, hogy a restben helyse irányt adhassak, előadást tartandok.* 1. A borkésxltéa miképeajéril. ,A ki fogyasztó közönség által elfogadható, jobbnál jobb bort kíván elölállitani, annak tudnia kell' .a saUló, must és bor vegy alkatrészeit/ .meg kell ismerkednie mindazon eszköz ea edénykészletekkel, melyekre szükség van a borkészítés, borketelétné];* „tudnia kell, minő épületek szükségesek a borkészítéshez és borkezeiéihez, végre" , todniakell mindazokat, mikot tennie kell szüret előtt ét szüret alatt' .Aki esm előismeretekkel nem bir, attól nem várhatni képestéget arra, hogy helyes eljárást köreawa aborkészitésben. Es éppen azért, helyen csinos iskolahazak építtettek s azóta, legtöbb tanitó állami képezdében at ország költségén nereltetnek t képestetnek: de tanodáink ■faron át üresek és a haza drága pénzén nevelt tanítónak maholnap nem lesz kit tanítania. Rendelje el a kormány a szorgalmas iskoláztatást, a népoktatási törvény végrehajtátá-ral kérlelhetlen legyen, állítson rendszeres ismétli iskolát: akkor lesz és ran is már tanítója a magyar kiásnak, ki megtudja tenni azt, mit a mostani 800 frtos életben egy tanítótól kívánni és várni lehet Bocsásson meg a Uaztelt kör, hogy tár-" gyámtól eltértem, de itt ezt oly szükségesnek láttam elmondani, amint szükséges az étkezéshez sz étel. láakba s ha ily alkalo felelete a látogató ur a tanítót megdicsérik; M iskola szellemi hala A hanyag iskoláztatásról még csak néhány szót — Napjainkban a falusi tanítónak számot kell adni iskolája szellemi állásáról t ha a tanfelügyelő, vagy bármely látogató néz be itko-láakba s ha ily alkalommal a tanulók helyes fllt láttó várakozását kielégítette, ; ha pedig rósz lábon áll dottáágbán^ligjuteszébe • látogató urnák, hogy es talán nem is a taaitó hibája, hanem ezen hanyagságnak csupán a rendiden iskoláztatás aa okai —Ilyenkor bizony a legtöbb esetben csak egyszerűen a tanitó felett térik el a pálosit y nespslgált ~W*l-ol Eddig, ha volt valaki, ki a szorgalmas iskoláztatást sürgette, as csak a tanitó volt; és amennyiben ebbeÜ buzgalma le nem lankadt, csupán essk sz sürgeti ma is. Ét mi a jutalma ? I — A nép MIásad ellene s a tiszte karon gabona helyett eesat (atemstet) ad neki, a keservesen neslált fizetését assüügnél f áljki! ^*^ mert azt tanulmányozás nélkül elsajátítani nem lehet, nevesem a borászatót lariuu.ynk.* „Ha tehát önök a borászatban helyes elveket kívánnak követni, legyenek figyttmesek előadásomra; hiszem, hogy or/akat fognak ma baDani, Bukat e helyen kivul soha sn hallottak és nam leheleden, hogy többé hallaai soha nem is ragnak." .Szobi fogok tehát minden előtt" JL A szólló, must és bor fóalkatréswl- róL A vegy elemzés önök előtt ismeretlen, szel- lemi képzettségük alacsony foka feleslegessé te szi a szőrszálig való regyelemnés tárgyalását, abból annyit mondani, meny- nyiswsuk és hivatásukhoz illetéket. Tanulni fognak ebből anynyit, mennyi után méltán elmondhatják magukról, hogy borászati ismereteikkel sokak felett állnak.* „Minden fürt bogyókból és esutából áll, utolsón vannak a bogyók szárai. A szóllószeai legkívül héjjal bir, ebben ran a esereny, héja alatt a feitő és zamat gyanta tárgy; belől a vis, ebben a czukor, sarany és nyalka, melyek töm lőcskékbe zárra töltik ki a héjat; mélyebben vasnak a magvak, melyek esereny Ml t kövér olajból állnak. A osuta rostot rész, mely esereny-bői és saranyból áll.' .A héj összetartó hártyája a bogyó belrészeinek.' ,A esereny fanyar tárgy, ez adja a bogyó sdnét. Minél kevesebb van a héjban, a bogyó annál világosabb, minél több ran benne, annál sötétebb, ebből következik, hogy a világot szóllőfajokban legkeresebb a esereny, legtöbb pedig a sötét kékben. Természetére összehúzó, azért is s must és bornak nyálkatisztiló szere, egyesülvén a nyalkát álladókokkal, erjedét után fenékre viszi azokat ét készíti a borsöprat. E természeténél fogva gyógyszere anyáikét beteg boroknak.* ,A festő tárgy adja a bőrszínét" ,A zamatgyánta adja s bor zamatját, emeli a bor becsét és értékét Nem minden fsiszólló bir ily alkatrésszel. Vitben nem, hanem melegben és szeszben felolvad. Feltűnő zamattárgy van a muskotályfélékben és mivel ez emeli a bor becsét, értékét, ily fajokat mellőzni nem lehet, nem szabad, hanem is ctélunk zamatos fajborokat készíteni, szükségünk van ily félékre, hogy z nem zamatos bőtermi fajokat zamatosithassuk. Délnek lejtőt begyoldalakon legzamatosabb a azőllő.* „A v i z felhígító anyag, ez teszi sszőllő-szemnek, mattnak, bornak legnagyobb összegét, ebben vannak elvegyülve a bor egyébb kellő lét-részei." ,A czukor a szőllö éréséről szaporodik, legtöbb van a tftppedt, teljesen érett szóUóben, legkevesebb a nem érettben; a czukor keményi-tőből lesz, legtöbb keményitat nyer oly földben, mely elkórhadt növény (compost) trágyával trá-gyástatott ét minél későbbre esik a szüret, idő is több engedtetik, hogy a keményítő ssólU-ozu-korrá képződhessék. Ebből less a bor szesze, következve, minél édesebb a must, a bor szeszén is erősebb fog lenni és fordítva. 1 kilogramm (2 font) must-ciukor '/, kilogramm (1 font) szeszt ád, melynek meghatározására a must-ezu-körmére használandó, bornak a borssessméró.' ,A nyalka növényi ás állati lehet, nerezzük e kottát öeszevéve sikernek, mely a borban részben felolvadva visszamarad és okozza a bor megtörését, részben fel nem ol> A népoktatási törvény 8. fejeset 116. §. _-int a községi népoktatás ugye a község, as iskolaszék kezelésére és gondozására van bízva; t mit tett eddig több község? — Minden habozás nélkül ki kell mondani, hogy sok község a népneveiéinek inkább kárára, mint javára volt, mert a nyári iskoláztatást inkább hátráltatni, mint elősegíteni iparkodott. Miután mindezek miatt faluéi népnevelésünk máig is több helyen a törvény figyelembe vétele nélkül csak pang: bátor vagyok indítványozni, hogy körünk a jelen jegyzőkönyvbe* keresse meg a zalamegyei tanítótestületet, miszerint általa a megyei közoktatási bizottság figyelme oly módosatok és eszközök kigondolására fölkeltessék, melyek által a 116. §. alapján a rendes és.szorgalmu iskoláztatás faluhelyen is foganatosHtaasék. Jegyzetté: RUMSZAUBR SIMON, a kaaiztai jtia« tsait& k<Sr i«U**Í«. fiMléksorok. Ran tBfánott Ur katalán TnUma tata saOMisak, E(7 mosóinál ajkaMrO 8 rabja lattaai nrraSMk', Soajtalu volt Btedu iram, F«Ua<tals» tfeun, lasMrai ■*! nem HrrnlUm Leajka, — mi a Bánba — Iktihjet kftk iMmad tikra Vont afamn <a!Ucat, Ak! miiu t«l«.fa»- Irt antamn a«m hkkl POZ8OOÁB 8T01A. rti ét fanékre száll. Legtöbb állati »y»lk*ral „t most, bor bir, mely éretlen iztáUétragyá-ral trágy áztatott; - a fehér ét minden csemege szólló sokkal nyálkásabb bort ád a színes szal-lonét Ét es oka annak, bogy a fehér borok oly annyira hajiandok megayulósodoi. megtörni; oly nehezen ssálliAatók külföldre. És, hogy ezek ellea biztosítani lehessen, legfőbb gondot kell fordítani a fehér borok cterenye.ésére_esear*-tálára; mert a esereny és sarany legbiztosabb kiválasztó szerei a nyalkát álladékok közül a felolvadó sikernek.* ,A t a r a n y. A borkő, ezitrom és alma sarak szerepelnek legkirált a taollobea, borban. Leckellemetetebb iiű bor az, melynek egy ezred részében legkeresebb 6, legjelebb 7 «redrést zzv van- Miután a sarak fenékre rétik a felesleget nyálkát s ez által a bornak tartótságot adnak, fő gond fordítandó arra, hogy asztali, pa-laczk boraink 6—7 ezredrész aavanynyal bírjanak, mellyel, ha nem bírnának, mesterségesen is kell arra hatei, hogy e mértéket megkapják. A ctitromsav csak as éretlen azóllóbeh van, következve, minél érettebb a^zólló, annál kevésbé lehet ily sárra számítani. A borkosar legtermészetesebb sara a must és bornak. Az almatar csak akkor kellemet is a borban, midőn a mutt jól megérett aiőllőből szuretelto-tett E három rendbeli sav, ha felülemelkedik a 7 ezredréMletnél, kellemetlenné, értéken alulivá teszi z bort, mi anynyit tesz, hogy borkészítéshez mindig jól kiérett szőllőt kell választani.' .Van még 2 sav, mely a bornak különös jellemet ád esetsz eczet, meg aharamagsav. A felrepedt szóUó, s levegőnek kitett törköly, must, vagy bor sz éleny által ecsetedéibe hoaatik.Es teszi szükségessé, hogy borainkat a levegő behatása ellen védelmezzük. A baramagsav a bor fejlődésével szaporodik és ez adja a borszsgot, nem pedig annak savanyát" „2. A borkészítéshez Uvántatf eszkóz-éi edénykészletekről, ezek gondviseléséről. A borkészitéthez első etaköz a jó szako-lógép. melyet szóllSmalomnak is neveznek; aztán a jó prés; kellenek puttonyok, sajtárok, fejtő eszközök, hordók, erjetztő csövek, vagy kotyogtatók; borvalu, merőké stb.* .Bemutatom önöknek as általam használni szokott szakológépet, illetőleg a azil-Itmalaot, melyről elmondhatom, hogy vele tisztán éi gyorsan lehet dolgozni A puttonyos garatjába önti a szóllót, leőrli, tofirléskor azösz-■iisttknlt asőUő ss alatta álló kádba hull, megtelvén, ebból odébb öntetik. Ajánlhatom mindenkinek. Ajánlom Ács Imre börtonfel-ügyelő uraskis, hogy fegyenceivel iryeket ké-ssittetsen a közönség számára; én terméskor kettővel szoktam dolgoztatni. Aa ára 14 frt volt* .A prések közül leginkább ajánlhatom a gmzsas prést, ennél a garatot izzoiagból tenyér szélessé font guss-képezi, mely asötasesaakult törkölyt kigyózatosaa övsdzi körül. Préselés közben a törköly alá kettős kosár fenék keU, hogy sajtolás közben sz alapból is kifolyhasson a must; vastag füzvesszőból kell fonni. Nagy tért foglal el az igas, de könnyen bánik el vele minden napszámos, gyorssn lehet vejedolgozni, könnyen is segít hibáján s nem ugy, mint avas présnél. Szűkebb présházba aTemliny-féle prést ajánlhatni." .As edénykészletek közül megemlítésre méltónak tartom a hordókat. Ezek tölgynbol készttteasenek ét mindenesetre sz uj mérték szerint legyenek jelezve. Megméri a gaada bor-sajtáraitliter mértékkel, megjelezi, igy borfejtéskor olcsó úton-módon megméri üres hordóit és fenekére vési hányszor van benn 561/, liter (osztrák akó.)A. közforgalmi hordókat hivatalba viszi, hogy megmérethessenek.* „A még használatban nem volt ni hordót sodával kell kiforrázni, 10 akóra '/» főnt elegendő. A todát bele kell tenni, a forró vizet hegyibe önteni, össze-viasza hempelgetnL fél nap igy zaklatni, aztán kiönteni, ujbél tem vízzel kiforrázni, esután egy-két napig tele tartaai tiszte vízzel. Ezután beleöndMtaia mustot, bogy benne forrja ki magát így kell kimosni as ecsetet, a vörös bor által festette bordót is.* .Éven át as üres hordókat havanként kétszer kell kénezni. Minden évben egyszer a vasabroncsokat, 3—4 évenként pedig az egész hordót furnissel bekenni.' ,A penészes hordónak két fenekét ki kell szedni, szalmatuzzel Kiégetni, a szenet róla levakarni. Visszafenékelni, oltatlan metsszél kiforrázni, kiszsrogsUii, végül büist'iBJi'l kiégetni ugy, hogy ajtaja, lyukai nyitva hagyat-aanak, nehogy az égő szón szétverje a hordót régül bekenem!.* .Kéznél kell tartani a hordó mázat, mely arra való. hogy a netáni repedések bekenet-vén, ne folyathassák a bort 80 gramm saitált fahamut, ugyanannyi felolvasztott fagygyut, 171/, gramm (1 Ut) viaszt és 36 gramm (2 lat) disznó szilit össze kell olvasztani, üvegedénybe* hűvös helyen Jtartaai. A hasadékot be kell tótoai gyékényfoazlánynval, aztán e mázzal békásai. Mag&an értetik, hogy fülmaltgit.s keit alkalmazni.' .üjebbidóben kóhordókat it hasznának, ugy mondják, bogy ezeket czonentból építik a páoaékbaa, holmi mázzal *beöntik, olcsóbbak Mékesek és jobbak a fshordónál." . A hordóknak nagy kelléke az ajtó, a csap fc a borvályiilyiifc A etapszegekel éeas ako- ■adurákat íégátbatolhaUVnBá kell tenni, igy a bor nem fogy°n«m is folötödik. E cnélra nem —r-V a siapatsget, hanem az akona dugasst ii esoesoara isii esztergályontatni, aztán egyenlő mannyiaégtl fekete szurok és fehér gyanta ke verékből álló másba mártani, legkevésbbéfélde- rékig, bogy a bor szeszét, a levegőt magán át ne * ere. „3. A borkénltéshez megUvántató épü->S«ekról. Ide tartoznak a préthás és as erj«sitő „A prés hasnak téresnek kell lenni, bogy benne s sok edény, eszköz késztetés munkás elférhessenek, benne szabadon lehessen foglalkozni. Bírjon egy kis lakszobával, egyik felében erjesztő kamarával, alatta legyen (földalatti) pincze, hogy ss erjedésen átment bort azon helyről lefolyatni és as első évben iskolázni lehessen.' .Az erjesztő kamarában kályha legyen, melyet kívülről fűteni lehessen, az ajtó ablakokkal bírjon, hogy azon át az azon belül függd hőmérőt láthassa a gazda. Bírjon egyúttal ue-leló lyukakkal is.' .Alatta legyen a téglás boltozott piseze éi pedig oly formán építve, hogy a lemenő külső ajtó éjszakfelé legyen forditra, szeleló lyukai részben as éjszaki, részben a kelet-nyugati oldalakon álljanak. Legyen kellő mély, hűvös, szellőt, félvilágos és mérsékelt szárat' „4. A srtret előtti teendőkről. Siűret előtt, amint érik a szőlló, őrizni, védelmezni kell azt a tolvajok ét kártlevó madarak ellea, felügyelet és madáríjesttók, kere-pulak által A gazda nem küld munkátoktt a aaőUóbe, vagy mis szCUóerőket; megőrzi azt, hogy belefektetett pénze és munkája kamatját eltoheme. A lábnyomokra különösen keU fi gyeim. Sokas a tzőUőt az ut mellett pár ölnyire befelé meggerebléhetik, hogy a nyomokat felismerni lehesson. Az edényeket, estközkéttle-wket szüret előtt egy hónappal korábban rendbehozza, sok vizet hordát össze s forrázásra. Ecsetet edényeknek forró lúgot, menoldatot basánál. A hordókat kívül belül jókarba testi, elhelyez mindent, hogy a közeledő szüretet tel-jet kényelemmel és nem kzpkodvs kezdhesse meg.* JUHÁSZ PÉTER, fephán taaitó. Helyi hírek. - ÁtAelye***- Lakossy József nagy kanizsai törvényszéki segéd-telekkönyvresető és Plicbta Ferenci telekkönyvi irnok a keazt- helyi kir. járásbirósághoz helyeztettek át Pollinu* színtársoUta nem tart elő adást városunkban, legalább e« a hír terjedt el; a bérlet csekélysége miatt egyenesen Péctre mennek. Reméljük, hogy a befizetett bérlet összeg as illetőknek visszaadatik. - A 48-ik gyalogezred fegyvergyakor latra behívott legénysége - amint tudjuk - tulajdon ruharaktárjuk mögötti táborb.n van elazállásolvs, mely táborban a czélsserübe- mdeaés s a legnagyobb rend csakugyan feltű nést okoz ; minthogy pedig itt nemcsak a le génység kényelmes ssáliásárói,beaem egyssm- mind élelméről is gondoskodva van, e cselből > fennemlitott gyalogezred egy uj tábori konjbít építtet, amely csakugyan s gyors főzés-, cimos- tág- és tisztaságban meglepő t melynek megte kintését bárkinek is ajánljuk. - jKhéum Ptter nagykanizsai község, tanítótól igen alkalmas és nép kivitelű magyar ét német tzépirali mintalapok jelentek meg ri- schel Fülöp kiadásában. Ara 1—10 izám 1* kr, 1-5 szám 10 kr. A kiadványhoz msgjs- rázó szöveg is fog megjelenni. Örvendünk a si keres igyekezeten és elismerést szavazunk Ju hász ur nemes buzgalmának. - Biba Bmgetta kisasszony drámai énekesnő hangversenyén szépszámmal jelentek meg, városunk mflértó lelket közönsége kedve. figyelemben rétzesité a hangversenytől, ki e va ros szülöttje, szépen iskolázott hangján haladást észleltünk, könnyűd és biztos hatású erőt fejt ki. Valamint at kisasszony, ugy a távét közre- működők zajossn megtapsoltattak. - BaiálOMás. A közel múlt nspokban temették el Kutor László, zalamegyei egyik ve terán tanítót E gyáashir annyira meglepteSzz; bar kö-ég lakóit, hogy -Mretatt tanítójuk irfaf kegyeletből az egén község gyászünnepet ult, egéss nap folytonosan zúgtak a harangok, anép ^■(gcsíporiosan ki- s bojárt a ravatalhoz,. netusr csoponomui KI* ■ ^ajmt* » »--—-kogy még egyszer saemlélhestr, azt, kiben ra£te • lüktiszíekto összpontosult Béke poraira' — Am 1864-M állajnsorsjátéknsk f tzept 1-é. történt huzatában a következő "-rosstok nyertek: «7. 860. 388. 464. UJO-1568.1732. 8832. 2666. 2967. 3227. 32oO 3696 és 8963. Bélslete- resrégéisi tások alkalma küldött bnwMság egyik tagja ayai kir. járásbiró volt, ki Paplrueletek. — Érdekes folyamodvány a király h o «. Egy saegeay leiny Oipeatrtl a küálvhos najtva, egy acaa.mMi.uau gu^™™ "'H"- ■ folyamodott, bogTSrVtejit i«iLek vi» és esazepréseltetik és a legnagyobb tartósáig és „tágta. A, anyjával egyut keU moat — ruganyosáig elérése végett még egy a feltaláló I — nyomorognia, pedig mig a Ferke itthon titkát képező vegyoldatban páczoltatik.Ezen uj patkónak fő előnye, hogy sokkal tartósabb a vasnál é» alig negyedrészét nyomja a vassulyá-nak. Továbbá sokkal könnyebb és biztosabb járást is ad a lónak, mely ezsel patkóivá, sem jégen, aem aafoltoa mag Bem csúszik. A legközelebbi manchesteri lóküUiláa alkalmival ezen nj patkó a jury által igen czélszerünek s általános terjesztésre ajánltatott Az orosz lovas ezredekben próbaképen alkalmazni lógják ezen uj-patkoláet Az ir most még magas, patkónként 50 krajezir, de gyári készítés által valószínűleg olcsóbb lesz. - A ríj. kor finyüziu. Paula LoUia római uri asazonyról Pliniusz emlékezetben hagyta, hogy midőn szépen akart felöltözve lenni, 400 aaezzterosumot, vagy 3 millió magyar forintot érő öltözetben járt. Kleopátra fülönfüggő gyöngye,—melyet ecaatbaaelolvaaztván,Antóniusz egészségére megivott, lOOazezztarcaiumot, vagyis 750,000 frtot ért Júliusi Cézár Szerviliának, egy római roasazonynak 450,000 magyar frt áru gyöngyöt vett, Nagy Sándor a szegény Pa-rillosz filozófus leánya kiktaaaitasára 50 tallentu-mot,— vagy 80,000 ftot ajándékozott Antiok-boaz király, na gy ógyitiaáért Erasüaztraloas doktornak 100 talentumot, vagy ia 180,000 ftot adott. Nikokleez küprisi király Iszokratészt a neki ajánlott beasédért 80 talentummal, vagyis 36,000 frttal jutalmazá. Izzokratésznek minden tanít ványa 10 minát,vagyis 300 frtot fizetett esztendeig való tanításért. Ejy perzsa király vendégség alkalmakor 400 talentumot, 720,000 frtot költött. Tibériuaz és Kaligula egykor minden római lakosnak 250 frtot ajándékoztak. Nagy-Sándor Bukefaloz lovát 13 talentumon, vagyis 23,000 frton vették. Egy római főember, egy murenai bajuszos angolna halért 450 frtot akart adni, de más többet adott _ Fíldáden fukartdg. Hogy a levéldijt sokan nem szeretik fizetni, azt mindnyájan jól tudják, a kjeejgfeea* easmeu azonban mégis különösön emlitéere méltó. Bécsben tudniillik válaszol "ez mogorván. Ez a só távozott, bogy | írja, a legnagyobb, 13 avas fiat vsjbs Zalamegyében ia alakitana helyi régé-„eti táraulatot. — A* .Apolló* czimű zeaemufolyóirat ötödik kötete legújabban megjelent septemberi fürtének Urtalma: 1) Capriccio. Takaeslmré- tól. 2) Téli dal, zongorára négy kézre Állaga Gésától. 3) Örökzöld, lengyelke Maguráuyi Jó- „eftől. 4) Fughetta Takács Imrétől. 5)Kétma- „ytr népdal: I. Hegérem meg azt az időt II. Csendes eső esik. Kapi Gyulától. A borítékon: A I(!ne történelme Kapi Gyulától. Vegyes. Ze- nevüjegyzék, stb. Az előfizetési ár egész évre U frt, félévre 3 ft. A jelen >zám 1 Írtért iameg- „ereibető. Az előfizetés vidéken legctélazerdb- lien a postahivataloknál posta utalványozás ut- jú estközölhető. Budán, ac „Apolló" kiadóhi- vatalib&n viziváros fő-utcza 220. sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet agysuott leszál lított áron kapható. — Sümeghröl következő levelet vet tünk : Aesopusnak az állatok királyáról a egy másik nemes állatról irt ismeretes meséje jutott ggkéoytelenüi eszembe, midőn a .Zalai Köz- IBny (• évi 69-ik számában olvastam, hogy az Uj Idők" ezimfl hitilap egyik szerény (?) mun-ksiáru Sz—a. ur a dicsőség, vagy talán jobban mondva a honorárium szerzésnek mily egyszerű ts mégis mily practicus módját fedezte fel. Hja, i lelemények korszakát, a találmányok századit éljük! Vagy talán azt hiazi kedveB Sz—s. ur hogy rám nézve valami hízelgő az, ha caik-kocsliém szórói-szóra áthóditva (?) as 6B becses neve alatt figurái valamelyik fővárosi lapban ? Cizkugyan egészén le vagyok kötelezve! — ' - ■ '*r? -i.l^-i^ ^^awtluh** fV^nfaataU&fifll g gy Éíhogy kitüntetésért, melyben méltó«tatott viazont hálás lehessek, bátor vagyok Sz—a. urnák azt tanácsolni: kérje az egek úrit, hogy az irói tulajdont szabályozó t6rvény még Boka „pium desiderium' maradjon; mert úíor, biztosítom, rövid id4 múlva önérzettel pihenhet babérjain, mind azáltal nem fog er-!„i ha az .enyém s tied' fogalmaival » tiaz-tibs j« addig, mig késó nem leas! A tek. szer-kentö urat jelen soraim szive* közzétételére kérve, vagyok Sümeg, 1876. sept. 3. kési szolgája Jenvay Géza. - Brenner Srnöa „Kisfaludy' gőzhajó pénztárnoka zala-szentgróthi kir.postamesterré neveztetett ki s ezen hivatalát sempember 15-én '""- BOvtd hírek. Andrfssy kttlugymi-nister a hadgyakorlatokban mint vezérőrnagy niinte részt vesz. — A nemzetközi stat. coogr. Jónei fíherczeg szept. 1-én nagy hatás kost nyitotta meg. - Zalka János győri püspök ó eiia a nezsideri kitdedovodának 1000 frtot adományozott. - Feleky Miklós veszélyelen beteg. - liszt Ferencz Nápolyba utazik. — V-ik Murád, a letett zuhannak 3 neje van. — A tusoltok jövfi évi oraz. nagygyűlése Iglón lem. — A körmoczbányai pipagyár évenként 75 eier tuczat pipit bocsát forgalomba. — A íiegedi kiállításon 950 emlék- és 1050 érdemérem otztatik ki. - Csabelin egy hat hónapos Mecsemí érthetően ejt ki egyes szavakat. — A philadelphiai kiállitáson nagy tűz volt. — A riipar egyletnek « felsége 500 frtot küldött. - - (iróf Mikó Imre nagy hazánkfia betegsége romabbra fordult — A pécsi dalárda Szege den két hangversenyt ad. - Dávid FeKden a „Lilla Koukh" szerzője Parisban meghalt — - Hunczi soproni zaaekan Stokholmban van. - Suhr cirkuBa Sopronban pártolásnak örvend. - Kis-Martonban Dr. Mohr ezredorvos meg- mérgezte magát. — Antooelli bibornok haMok- lik. - Igaron a vUlám egy legénytagyonttlott - Sárbogárdon fogadásból egy ifjú 15 csí fitt kakoriczát megevett s belehalt - Az .Othonn- ez. havi folyóirat megaziiot. — Haynald érsek névnapján 60 tanítót hivott asztalához. —Széli Kálmán beteg. — Deák Ferencz síremlékére 42 pályamű adatott be. — A magyar ezeszgyá- rwok szövetkezetet alakítottak. - Szekszárdon okt. 11 — lóén termény, gyümölcs-, kézipar és virágkiállítás tartatik. — A dunántúli ev. egyházkerület vizsgálatot rendelt a germanizáló lihner Frigyes-féle soproni novelde ellen. — A lürichi magyar egylet D«ák F. szobrára 267 arany frank**küldött.- KoropolthyNev-York ban nyomatja költeményeit. — - BáborusMrete. A tűrök oatfom- igyuk Alexmáczhoz megérkeztek. — A török kormány Ázsiában 100,000-nyi ujabb hadtest toborzását readella el. — A scarbak nagy ve- reoéget szenvedtak a Deligrádba viasaahuzódUk. - Mukhtár patt erősen nyomul alíre s sawta gyoiedelem kiaéri fegyverét f Vegyes hírek - EJJ mgol lap Shakespeare miveiból a kővetkező quproquotálütotUo-*e: .Bwhard* tehetős .Velenczei kalmár" volt és az egész Tárosban mint .Othellot' iáménak, kinek há- riban nem egyszer volt .Sok zaj semmiért." „Júlia" neje mindennél jobban szentté s mégis minduntalan .Vihar- volt a házban ;ssjg régre a no megsokalván a féltékeny kedézt, elhatározta, kogy elvál férjétől. .Amint tatszik," monda a férj. .Henrik- bonadok tőled, zokog* a sí. soha. többé viswa ne térjen. Ekkor a férj .A makrancos hölgy- megaeeliditéeét határost* el s utána ment a azBlók házába. De ezért .Ceaart* uszították rá és igy szilának: Távozzál szemeink elíl, sohasem kapod vissza „Amit akarni." Most kérésre fogta a dolgot s a nagy nénékhei folyamodott, hon szóljanak melletti. Ezek megfejték a „Tévedések vígjátékát" s .A vig nok" által vissza kapU feleségét, megjavult és mindenki megnyugodva monda: ,H» vége jó, minden jó." — A Waltri Uraég látogatásit nem egy hamar felejtik el az indusaik. A régi, hagyo mányos elzárása a nőknek ezentúl alig ha leu oly szigorú, mint volt eddig. A hnrezeg kíván ságára megengedtetett a nőknek, hogy a „zene- na" falai kfizul kocán vagy gyalog kimehesse nek tak ara ti an arczczal i a taz-játékoués más ünnepélyeken jelen leheasenek. Anók tud ják, hogy ezt a herezegnek köszönhetik s az ért ó t szabaditójoknak tekintik. — A kasai U*i ipar fejiesstéae njabbaa nevezetes támogatásban részesül — külföldről. ZimmermaBn János porosz királyi kereskedelmi tanácsos, ki gyón születésű és rasexorgalma ál ul gazdag gyárossá küzdötte fel magát Német országban, értesülvén ugyanis azon mozgalom ról, mely hazánk agyas vidékein a bázi ipar meghonosítása ügyében megindult, 46.000 né met birodalmi márkit bocsátott az ez ügygyei foglalkozó egyletek rendelkezésére. A pozsonyi házi ipart terjeszti egyesületnek küldőt 21.400 márkát, a hiromasékinek 12,600 márkát és két 7000 márka értékű harisnyakőtogépet, a kas sainak 5000 mirkit. A káromazéki egyeeülev hes intézett levelében azt irja a Bemeakebln ado mányozó, hogy meleg érdeklődéssel viaeltetik hazánk és fikép a székely vidékek anyagi fel virágoztatása iránt s a haza iránti szent köteles ségét véli leróhatni, midőn a székely ipar iejlo- dését küldeményével elómozditá. — E nemes példa megérdemli, hogy hazánk nagybirtokoaai kövessék. _ üj patiÜtaUUftlAnjlUbm* .Ftim. Érdekeink" szerint Yates manchesteri mérzSk. Ezen patkó bivalybórból vagy az ökör bőr legvastagabb és legszívósabb részéből oly formás készül, hogy három ily bőrlemez egymásfölé hajtva, egy aczélmintában gőzerővel kivágatík egy magyar halt meg, ki több év óta folyvást ott tartózkodott. Ügyvéde levelet irt az örökösnek ; ez azonban nem akará a levéldijt fizetni; s a levelet viasza kttldé. Az agy véd iámét postára távé a levelet, miután hátira azt irá : .Önre nézve fontos családi ügyben.' As örökös még sem akart fizetni, haaem ismét viasza kttldé a levelet Ekkor az ügyvéd még egyszer postára adá a levelet, • hátira azt irá: Ön rokona meghalt, a 20,000 forintot hagyott öanek .Mezt az örökös azt irá a azok alá:" .Jól van, aszerint tahit snemélyeeea kall Bécsben megjelennem," -r • a levelet iámé; viaaaakttldvén, Bécsbe utazott • a lovéídijt csakugyan mag. kímélte. — Vír/agyatrtó gjilkoaáe tortént Szegeden az alsóvároson, as öreg Hajdú F. házánál, a melynek Begy árra gyerek talihák elmetszett nyakkal, a tsbbi hármat pedig a kutban mindaayit halva. A rend&raég gyanitáaa szerint itt vagy gyilkolási mánia, vagy öröklési vágy forog fönn indokol. Az élőbben i gyanitázra ad az okot, hogy tavai Hajdú F. nejét saját fia megölte, ki azután börtönben fölakasztotta magát A gyanú kulönöeen Hajdú Istvánt, a meggyilkoltak nagybátyját terheli, ki azonnal befogatott VÍMM skato- _ _ _ nvon,min- aegiMt ai rajtok. Astán, ha a klríly o felaige látná u 6 beeaett oreaáit, orokki könnyes ssemeit, búony mageanek raju a je adve. Á leiriiatlsnnl naiv folyamodvány agyik iegmulataigosabb argumentnma, hogy mivel őt, a lányt JéaeOaak hijjik, a aaeraKjét meg Ferkónak, bát — kattejokaek ipen Farenes Jö-auf a asvok, tahi* s névrokonáig alapján la apellál. A folyamodvány most a kü»Jy» eaemelye korth mi-niateriumtol laírilaeett sasai a bitiranal, hofy a na-tóaif tsrlaoB asea igyben viasgálatot —Mostastán, bm a folyamodvány nem kedvest eredsstnyt fog ■sftlni, a leány biaoayoaan ast fogja okosai sseren-eaétlanaegeert, hogy ss S ia sseretSje nevibol ossae-•an ii legfeljebb csak Farki Jósika került ki Fa-Joaaef helyett. Kit <alnai ember sienodiat eaináltautt hOdoa nodia elkenolt, u Ogyrid annak tartalmit mindkét KI elStt megmagyarázta. Ai egyik sal mosdja, hogy nem irti, ujrs megmagyaiásta tehát a prókátor, ■ kérdi, írtí-e már 1 aa atyaB moll eem irti -, ináét magyariasa egyel tételeit a midőn vejet ért, kírdi .taláa már caak irti f de s fii bar-Minnr ia sas mondja, bogy .nem." Már erre a ma-gynriao elveasti taralmit a a magyarásiat abbsn-bagyu. A felek aláirtak a aaersodeit ia tivoatsk. MidSn kijönnek, ast kardi a .tedoa- a „ndatlantol „Csakugyan aem értette kead,mt van abban aa Írásban f „Dehogy asm" felelt a todatUa, „euknogy, ha Baetsk neki,hát dolgosaik meg art.!" — Bojj a fold alá itegvealeUdbea, korbelyl korbotja u ssnoav UUa fírjét. — Add ide bit a pinesekilosokat — felel n» banbánolag. — A .világ teremtiae atán as ín profemiom illőn fol elossor,- mondi agy (gyvad orvoa haiátjá-aak, -mert Ahel megolatéaa Kain álul Tolt eU! eri-mínans agy." ,4jen" falalt as orvoi, „de mielőtt sí tortant, Ádám oldalából agy oldal-borda vetetett ki • a< volt as aUS .ebeni múteV Egy kslonáiuk mindkét lábát ellőttek a eaatá-b>n. Amint gyogynlni kesdatt, igy lohajtott fal : „igy van ni, teatomat, telkemet gyafa&o *jaoUm btennek de Montjaimról elfelodkesém I" — Ö ffltig*, mint annak idején irtuk, az Éjazakamerikai Egyesült- Allamokszázéves fönnállásának örömünnepe alkalmival G r a n t elnöknek üdvözlő iratot küldött Most előttünk fekszik a hatalmas köztársaság elnökének válasza is, melyet királyunkhoz intézett. Szövege a következő: .Grant S. Uliszzez, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ferencz József o cs. Felségének, Ausztria császára; Csehország királya- és Magyarország apostoli királyának. Nagy és jó barátom! Igen megtisztelve énem magam, midőn H o y o a gróf, Fölségednek az itteni kormánynál levő tisztelt követe által megkaptam mait hó 19-ról kelt kegyes levelét, melyet Fslséged az Egyesült-Államok százéves jubileuma közelgéae alkalmából hozzám intézni kegyeskedett Kiválóan örvendetes megtndnum, hogy a keleti félgömb egyik legrégibb és leghatalmasabb nemzetének uralkodója eliameri a haladást, melyet e nyugati köztársaság amaz időszak alatt fölmutatott és ebből azt következteti, hogy ellehet tőle várni, mikép állhatatosán fog ezen irályban tovább haladni. A jó kivá-natokat, melyeket Fölséged ez ország iráat kifejez, szivesea viasonsom és bizton remélem, hogy Felséged további kormánya alatt az uralkodása alatt álló országok haladása mindenben, mi a nép szerencséjére és gyarapodásira szolgál, ép oly kiváló leend, mint volt eddig. És most kérem a Mindenhatót, vegye Felségedet biztos és szent oltalmába. Kelt Vaahingtonban, 1876. jul. 22-én, az Egyesült-Államok függetlenségének 101-ik évében. Grant U. S. Fis eh Hanti lton, államtitkár. g — Mennyi gabona-fel a> o.ttrik magyar monarekiáask? As 1876T evi so-gnutua bo 31-eJi magnyitt IV. uemeetkoti gabeoava-*nr allubaival Beessen koasávetoleg eonatiHHatott, bogyvJlEgyaroTOáfnak hasából 800,000 hektoliter, ■PiilajUgHsn' 3 -illio aeetolUer, rossbol Magysrai-nságnak 1.600,000, CialsJUaiasik 500,000 haktoUter, árpából MsgTaransáimsk 1-800,000, Cislajtáaiának 1 rniOie haeteStar, nbbol Itagyarorsságaak 2.76O.OUO, Ctslajtániáaak USCMMO hektoliter fslealege van. As eradmeny esek a losaeál mondható e*sk«lyaek s n gibomanamObol Igen krri. Uritaltak lesz — A borhami.itái s 11 e a a párisi bor- kereskedők kamarája feliratot intézett a kenakedalatf mMsterhes, melybea panasst tsváa, hegy a voros bo rokat meataraegesse faatik s kaMayfeatekanvag< egyikivei, a (nehaieaael, Mkérik. hogy aa eBen boa-aon saigera rendasabályokat. A mehaieet a^jd saoa-aal, majd a nilkU ilU^ik ell; miniket esetbea ár-talnua aa as agietiignak. biaoavitjik ent állatokon telt Uaérlatek, aa aa eM atetbea hnsamoaakh elveset után srfrgeaí hatáaa, as ntobbiban a ssatvesslet támadja meg. Minthogy miadan egyik faataksnyagnil oleadbb is a bersak aOtilebb ssiat ad aaükll, hegy MeeakM kagyaa hüra, a aáljak. , gy .borgyártók- aafyos ban — A htm jofisikek, enarorsrok. askkadvoio idSjiráa roivtáz, amint aladssi ol-dabol jellik e> mi It tapasstayak a kertekbea, ligetekben t erdőkben, millió •aamraManorodváa, elOTM-titliisl fsaregelik a atveajsetat — A. aürtas, ntslr legeiebsertlibeii • «nkes ágacskák levágása és al-igelasével esakozolaett, a lsgcrigembk Uraág terhe mellatt a magán birtokosok kotslls.ig.ii volna U-ando. TSbb MrrenTkUoiig már megtetU inUsk»U-seit, kosai srfn aem taaáesos, mart a ralámtvssnek moat s zsbet sltW USbea legtöbb eraassas van esen awaka tel)siltisars. PlMzUnk. Hivatalosan jegyzett piaczürak Nagy-Kanizzavaros piaczbiztosi könyvéből: 1876. évi arptember hó 6-án. Basa legjobb anlj 40, ■/ kektoUterkiat, 100 kilogramm aaarint: 10 frt Zu fa., koteDuerO ralv 38, > frt— kr. — Ktaaero. legjobb nlr—, — frt — kr. kssépnert nűj —, — frt — kr. Bou legjobb saly M,8 frt— fa^kUens«ran]78D,7trt 30 fa. _ Atya legjobb mij 82,6 tn — fa., ko>épaieril mlv 10, 6 fit 50 fa. — Zsb legjobb »Ij 2U, 6 frt 20 fa., Uepoert «J7 lt%btn 30 fa.— Kukorieu (tea-teri) 6 frt 60 fa. — Borgonya 2 frt — fa. — 8aia-li»tS4 fit — kr.,ue«ljelU.t20 frt— kr_ keaver-Usst (eker MM- kr.,bkato lí nt — b. — Ssa 24 frt — kr. — Bata-dara M (rí —. Arpt-káta Sz frt — fa. — Borao M bt — fa. — Laneae 38 frt — fa. — Bib 9 írt — kr — Ktlea-kiss 11 frt —. ivanvv-kisoarta — frt 16 fa. — Savanya-répa — í IS fa. 8.en. 6 legjobb 3 írt — fa., koaop- art — fit — fa.; neaa aj legjobb 'i frt — kr., kosépnera _ frt — kr. — Kltott- ragy ágy-•ulmi legjobb 1 k<ve 15 fa., — kiMpasertl — fa., asalma takamányaak vsU lagjobfc í frt _ fa, kosepmrt — frt — fa., szalma alomnak valiMg-oa* í fit 40 kr,. ko.epasort i frt — fa. — Dj-bor beetolHerkint 8 frt — fa. ó-bor 11 frt 60 fa. — 1 liter páliaká 40 kr. — 1 Mer eeaet 8 kr. — Bnkkfa, agy kSbmeterküit, eg; aetar aosssa kaai-bokbaa, knentnkiaaal — Bt — fa, karesstrakái nelkalS atoOkr— Cerf. keresstrakiesal — frt — fa, keresstraka. nüktU S frt 90 fa. — TBlfyf* kenestrskáeial — frt — fa., ksnestrakis aelkal x frt 70 fa. — I4a»eo a bányiMI 100 kilogrammkinl 70 fa. — Lámpaolu/repe^bol, agy kUegramakial 54 fa. — ArpadsA — frt — fa. Fsgjngyertja ontott 64 fa., mártott (8 fa. - Ssappaa 40 kr. — Nyara fegygyz 83 fa. — Limp.-bel, egy mitsr, 8 fa. — Uuhahni «gy Idlogrsmai laerint 48—50 fa. — Berjakas 60 fa. — Serteskns M fa. — Ssaloana 75 fa. — Diaznoiair S0 fa. — Marbazsir 1 frt — fa.— K«menymag 58 fa. - Vöröshagyma ÍJ fa, _ fog- hagyma 80 fa. — PStt «S 15 fa, kt-ai 18 fa. — Bon— frt 85 fa. — Paprika 70 fa. — Cukor 60 kr (P-M Lottebaiá*. !-án:32, 22, 55, 73, . 40, 38, 75, 78, . 11, 67, 33, 60, Bécs, Grita, aninger, 89. 8ierkesztől 2127. B. Aadoes. A Hldott Banag felttl BM gánlevelat irtunk. 8128. U. BeUstano. Szivu viUnodat karem. X129. Th. Bev-Komárom. A kUdobiTaul vá-lanolt. S1S0. W. B. Lebetetlen ktaolni. •5. Érték éti 5*/, metaliques 66.90; 5*/. nemz. kSlezfin 78.40; 1860-kiálladaimikolosöa 111.60; bank-részv. 8.49- ; hitelintézeti részvények 15050; Londoa 1S0.60; magyar földtehermentéa. kötvény 75.50: temesvári földtehennentéai kötvény 73.75; erdélyi foldtehermentési kötvény 74.40; horvit-aUvon foldtehermentési kötvény 85.—; ezüst 101.25; oz. kir. arany 5.83- ; Napoleond'er 9.62'/, Tmtl menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A budi-pesti időtmutató óra szerint, lastal KaatasártSI Vonat AotH) : mim OrsPero.ltt J06 Easek,Moháes,DombováraFÍnm<bs 4 48 reggel 115 . . . , 2 30 delnt. SlS Bads-Pestre 4 68 reggel 30* , 26 delet. SM 11 80 értre 818 Becsbe (Szombathely, Bies-Ujhely fele)5 8 reggel (01 . 11 48 estva 815 Soproajba 8 88 diiat. 108 Ttieanthe is Ptageriufoa keneatll Oiaes ea Bieshe 4 50 legfel *)1 Theaathe ea Prigerhofoa karesstsl OrieseaBeube 1 47 dilat. BrkeaJk Kaklasára S16 Eszik, Mohács, Dombóvár sEluaebol 1 41 dilat. SOS . . . 11 11 aatva SOS Bnda-Pestrol 4 S0 reggel S01 „ 8 6 Me*. SÍI „ 8 44 aatve 114BieabSl(Saombetk. Biea-Ujh«ly)lelol 10 Í7 aatva «02 . „ . ,4 6 reggel 816 Sopreaybol Utl delel. 114 BiesMl Oiáca, Marbarg, Prsgsrkof fald 4 13 taggal. SOI Trieszt- ee Bieabol Marbarg,Prager- bof (eltl " ... 1 SÍ dttat. SOiTrieeat-éaVUUokbolPrágerbo/falJl 11 — este* Marhargba esatlakeais vnlseais FnaessMetke. nerkatztó: Bátort LIJM. (177 2—2) Hirdet m é n y. A tapsonyi aradalomhoz tartozó fehéregyházi toresmt és mészárszék három évi haszonvétele folyó évi september 24-én délelőtti 11 órakor a tapsonyi tiszttartói irodában tartandó nyilvános árverés ntján a legtöbbet igérónek haszonbérbe adatni fog, mely alkalommal 150 forint bánatpénz melléklésével benyújtható zárt ajánlatok is a nyilvánosan versenyzők sorában elfogadtatnak. A bérlet kezdetét veszi 1877-ik évi január 11-én és végíídik 1879-ikévi deezem-ber utolsó napján. Az árverésnél is felolvasandó sxerződési feltételek tetszés szerint a tapsonyi vagy fehér egyházi tiszti irodában időközben is mindenkor megtekinthetők. Tapsony, 1876. ang. hóban Az Brasalmi tisztség. DOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Naptár-hirdetési felhívás! 30,000 példányban nyomatik a Wajdits József képes naptára 187T. évre. Mindazok tehát, kiknek szándékuk van fenemiitett naptárba hirdetéseket beadni, tisztelettel felkéretnek azt szept. hó közepéig beküldeni, ára igen jutányos. Tisztelettel Wajdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán KANITZ C. papir, Író és rajiszerek raktára Budapest Dorott/a-utoa 12. sz. ajánlja mindenféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, fekete czéjcnyomattal. üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e szakmába vapó legkülönfélébb .irakat-AionkivQl a legdivatosabb monogrammokat arany és különféle színekben, melyek saját múnyonid*nibau készíttetnek el. Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. Poatai megrendslések pontoan é» gyoraan ttUnvét mellett mzkötóltetnuk. (166 6 — 12 Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t cs. közönségnek ujon&n berendezett nagyszerű férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szücsáruk, fehérneműek, gallérok és különféle oyakdiszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, lS76.évi aug. havában. (174 2—10) A hamisítástól óvatik! üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr. P«|»p J. 6- adv. fogor-TOI úr (Bícsvirow BopnergaBse Nr. 2.) fogónja, melyet mindenki könnyen 4s fájdalom nélkül behelyezhet odvu foffmiba, mely után * fogréitekkel éa foghusssl teljesen egyesQl, a a fogakat a további elromliitól óvja ■ a fájdalmat cníllapítja. Anatherin-szájviz Dr. POPP J- G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. BvflgflkbM I frt 40 kr, a legkitűnőbb ss«r a csúlos .ogfajda.mft.k- ban, gyaladá*okuAi, a fogban daganatai- éa sebeinél^ fölolvasztja a létezd fogkövet és megakadáljoxxa annak uj képződését; u ingó fogakat a foghas erősítése által szilárdítja; s midöo a fogakat es fogbogt minden ártalmas agyagoktól megtisztítja, a szájnak kel lemes frisseséget kölcsönö* és már rövid haunálat utio eltávolítja a kellemetlen szagot. (15 25-*) Anatherin-fogpasta á 35 kr. Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készítmény a lehelet friflaeségét és tisztaságát fenturtJA, azonkívül * fogaknak hófehérséget k&lcsOnQx azok romlását meg-akmdályoxsa és foganat erosbitL Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. foflk A fogakat oly scepen tisztítja, hogy annak naponkénti hass-által nemcsak a közönséges íogko eltávohtUtik, hanem a ■k zomáocza és finomsága is mindinkább tokeleteibttl. Kaphatok: N.-Kamuin : B»lns J. és Prager B. gjágysz., Rőten berg, Boseofold, Walisek, J. is Fes-elhofler J. kereskbw. — Fipáo rsehepen J.t Keszthelyen: Pf.sster«r gyógyszerész, Sioger M. Weisi A. Zala-Ef erssegea : Isóó FI, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógy saerész. Varaidon : Halter gyogyazeréaz. Sümegen : Domer Kajet. Szóm bthftlyen: Pillieh Ferenez é« Radolf gyógyszer. HatárSrridéki Sz.-GyQ p Pibic £. C. Veszprémben: líeyr Tnszkaa, agy Oathard TiTadai U fiainál. — Székesfebérrárott; Legmann A. Braon J. tj&gjt*. Lom Berényben: Heislw gyigysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kees kuoéteo : Milhofer és Haobleid gyógy.*. Pakson : Flórián J. gyógrs* ECnnendeo: Horráth J,Somzemend gyógysz. Kaposrárott: Kohn J Bögl, Belas «s BehrSder gyógysa. Szegszárd: Brahsay gyógysa. — Boóybádoa : Kramolin J. BzigetvárottiBarwarth, Salamon gyógysz. — Baján: Hicfaitsch St. és Herzfeld fiai, agy Herzog Ignáeznál. — Pécsett Zsolnay W. éa K. Zách, Bipocz gyógysz. Kárádon: Zadnbánssky gyógyn - Marczaliban: Kizs gyógysz. —Tolnában : Graff gyógyn. — DanafOld árott Lakács gyógytz. — Szent-Györgyön : Nötbig. — Alsó-Leadván ín fí^VS"- — Bobonczon: Simon gyógyscerész araknál. . O V A S. Azt tapasztaltam, hogy az ájtalsm 26 év <5'U készített kozkedveitségü AnAtberin hanti név alatt iiaminitutik éa elö A t. kSzonség ámítására az ezen hamiaitáü kéüzitŐi agyan-azon felszerelést használják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy ai általam készített Anatherin szájfiz mindenkor telje* czégeromel, J. € Plípp, c» kJr. idvari fbgorvM, BéoB, Bogurgasse 2, * cs. kir. osztrák udvari czimerrel ^kétfejU san griffektól tartva) és a törvényesen léten óvjegygyel lesz ellátva, és mindazon készítmények, melyek agyán hasonló, de nem épen az itt leirt felszerelésnél lesznek ellátva, hamisitásnak tekintendők, egyidejűleg utt is megjegyzem, bogy a hatnisitott Anaiherin szájvíz, mety gyakran kártékony faa-tása, olcsóbban adatik el. Azért is, hogy egy részt valódi Anathe-rim szájvizem jó hírneve a hamisított által csorba!árt ne szenved-jea, sásresxt meg, hogy a haaUttók ellen fölléphessek : tisztelettel felkérem i t ei kosQnséget, hogy a h&misitottnak megGsmert Anatherín sxáJTizet as eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen cawélje ki. J. O. Popp, ciín kir. udvari fogorvos Béét, O«|iwill«t 2. )QOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOC Egf vidéki kisleány felvétetik. Egy Tidéki, jó családból való idskorn leiny, ki helyben iskolázni szándékozik, egy idósb német asszonyságnál teljes ellátás végett felvétetik. Közelebbit Wajdite József könyv kereskedésében lenét megtndni. (173 3-3) )OOOOOOOOOOOOOC)OOOOOOOC -CHs ifcHj ! ?1^ "S-a "S5 Üli ooooooocxxxooooooooooo Rothschild Albert Nagy-Kanizsán (Városház épületben) ajánlja választékos férfi-ruha-raktárát, melyben mindennemű férfi- és gyermeköltönyök, utazó- és városi bundák, továbbá fehérneműek a legjutányosabb áron kaphatók. (181 !-•) Megrendelések legpontosabban készittelnek. (171 3—3) PURITAS Haj-ifjitó-tej. cm bajÍMUk, baaem ujaeafi fol á. twrnM' acm bajÍMUk, banem ujaeaQ folyadék mely majd- m oodálatoi katiiul bir, boQr «•> hajakat megifjit, ata< líu.u kint rníc podif Mgkil*n Ul«n«*|> Up alatt ama ■•int vinu.dja, ll «r«d«til.e bírt! A „PirltM" Ben tartalmai fasUkanyagot. A haj tetaa&i axerint rág tnoaatbatik, lab«t fehifr«l itrost v&nkoton aladni él guxfQrdGket bannalni, a featakask nyoma som v«het5 énre, mert a ■V „X>xzrl-teua" "VI fest haoam ifjitja és pedig a leghossxabb én legdasabb női haju- tot és a férfi bajit it oakallat Bátorkodunk a I ea. háziasszonyokat' egv nagv takaritiaínvT* figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé valód, jó fügekávé vegyfll&sével készíttessek. Ezzel 2 elfíny jár, még pedig: 1 az izlést nemesíteni lehet és 2. a jatinyog bevásárlrs lényegen U-karitmányt hot magával E czél-ból kérjük háUBtiiUtUa Egy Öreg J>arrt»" ara 2 frt. (postai saétküldésnél 20 krral több kénpeasnd Tagy ntinréttel k.ph.to: Frnz Otto él ttntaU Bén, Ha- riaWfénlTMW 38. náa. Nagy-Kaniaain 'alidi minSsigben Priftr Utt nmal (l^ 9») Ein SI teres, bestreDommirtes Bankhaus eucht far atle Orte, wo es nooh niefat oder angenű-gesd vertreteo ist, fleissige und solide Personen mit der Ageatnr fllr dea Verkanf von Losen ünd Staatspapieren g'-gen monatli-cbe Eateozahlangen^tn betranen. — Die Bedinguagfen sind sowobl fur dia Ageoten, ais aucb für das Pnblicam sebr gQastig. g s kivink aind.n agjes caoaagjajiak tartftlraáért a ralidlsaglt illetileg, 100 frt- taljótallank, tebit laj- •tnmoiott lédjegjlnkrol ko- M tndomiat Taatal kirOnk. — Bei eutipreebeodem Fteisse gewlnrt die Ageator denAgen- ten ein bedentendes Einkom- men. — Offerte mit Eeiannzen oder Berafs-Aogabe (indmricb- ten aa das Bankban! 8. PrH (280 1—3) ■ CXXXXXXX)OOO ScHiüt W 8 Fia. n. kir. ga>d. gyárosok Bécsben. Egyadlli raktár Kagy-Kaniarin : PMS1MTFS Ugnoomabb fraaoiia es aagol gyártmány, tncaatja 1—4 frtiff, ralamittt nlndennemfi gnmmi* erikkek nbeanti esüokra. Stran ss Klein araknál. ilaaerB kíuO'.ík ai ggátlására, ! áUi Idtajabb ci •fal aul Ubki •f u gg, (Urabookiat i írtjára! aaáUit a baamálati ataaitásaat egydtt Ziager Jánw KMtI ti 34 •• ajaal- rakUra. flraai, Mw ■.■■■liyártmáayak tnkM>l«tMS<t«k ooooooooooo (179 !-♦) Wajdits Jóxsef kiadó-, lap- és nyomdatolajdonos gyorsaajtó nyomása, Nafy-Kanimán. SAGi-KANIKA, 1876. september 10-én. Tixenfftftdlk évfolyam. 4 Oit ] „én é Oitxstssl ár: m . . s (n. MrsstMet huniba. ii.tit.orh.. „i».to.or •■"•*"•! további .orirt 6 kr. JYU.TTKBBICK i.e«áriill«t4k L, |ürd«tí«*rt kUll J |0 kr. fitsteadC. ZALAI előbb: ,ZALA-SOMOGTI KÖZLÖN ktelnéar" a •» 1 nerkesxtaHH, Tik.- I, j. rékpéutari éptü.t ÍSM-1 !i szint, — an;afi rte.it UletS kozleménTek pe-i dif a kiadóh béT } UDMimzu i WlaSStessáz. !] Mrmantaües l.Tal.k l> aak Um.rt ■nrckatir- ! k51 f i Ktairstok kiUdMiuk. lUgy-Kawzn várat belybatétagánik, n—mienban a ,^a|y-kanlaai kereskeeelai « iBarbaaic", a .Bagy-kamzsai takarékaénztár" a .zalUMgyei altaláne* tanits tettfflef, a .Zala-SeMgy' lezkajézási rótzvéaytársoiat < tfbb aegyeJ és varasi egyesület bivataies értesittje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. A oagyméltóságu magyar királyi bel-8grmiaisterium folyó éri september hó 2-án 4U53. szám ala.lt kibocsátott rendeletében a közigazgatási bízottéig tagjainak megválasztását eszközlendó törvényhatósági közgyűlés egybehivására e folyó september hó 10 — 30-ka közti határidőt kijelölni s agyán L évi 37204. sí. alatt kelt körrendeletével meghagyni méltóztat-vín azt, hogy a törvényhatóság jövő éri iözigazgitási-, arra- s gyámhatósági szQkgég-leteiröl szóló költség előirányzat haladéktalanul elkészíttessek s közgyűlési megállapítással a fennálló szabályok szériát felszerelt két példányban felterjesztessék: ennélfogva a hivatkozott magas belűgyministeri rendeletben kitűzött teendők teljesítése czéljából folyó éri september hó 25-én délelőtt 10 órakor Zala-Kgerszegen a megyeház nagy termében bizottsági küzgyülés fog tartatni, melynek tüzetes tárgyát az 1876. VL í. ez. alapján szervezendő megyei közigazgatási bizottságba a tdvényha-16sági közgyűlés részéről tiz tag választása és a jövő évre szóló megyei költségelőirányzat megállapítása képezendi. Miről a törvényhatosági bizottság t tagjait az 1876. Vl-ik t ez. 3. §-aértelmében ezennel értesítvén őket az említett közgyűlésen — tárgyai nagyfontosságánál fogva minél számosabb megjelenésre tisztelettel felkérem. Z.-Egerszeg, 1876. september 4-én. CSUTOE IMRE, alispán. Nyílt levél Nagy-Kanizsaváros polgármestere, tekintetes Belus József úrhoz. Igen tisztelt barátom! .Nehéz időket élünk, rósz csillagok járnak' agyán, de csflggednünk nem szabad. Önérzetes büszkeséggel vallhat jak be, hogy Nagy-Kanizsaváros egy évtizedes fejlődésében a csüggedésnek árnyéka sincs. Hol az előtt rakaUg épület képezte a testvérváros közházát, most díszes palota emeli haladását. A tanintézetek száma jelentékenyen növekedett, bennök hazafias szellem uralg. Tereink csinosodnak. Haladás minden részen. Díszes állásod terheit férfias megnyugvással viseled, egy óhajod van csupán.- a város díszét emelni, javát előmozdítani. Kern ismersz faradságot, nem kímélsz áldozatot, ha e város s polgárai érdekéről van szó. Engedd meg, ha nemes tevékenységedet még egyre kérem. Mint hazafi jói toriad és éned, hogy nemzeti irodalmunk pártolása, nemzeti nyelvünk ápolása komoly kötelességünk. Egyeseknek minden erőfeszítése bajt idéz elő, mig a társulás minden bajjal daczol ; az egyesülés diadalra vezet. A városháza nagytermének díszítése — ngy tudom — előirányzatba vétetett, szerény véleményem szerint legszebb, legfényesebb díszítés lenne e nagy teremben egy •kfakfinyvtár- létesítése, melyet a város lakosai díjnélkfil használnának. Ennek becsét, horderejét feleslegesnek tartom indokolni. Egyet azonban megjegyzek: a ,k ö z-könyvtár" csupán magyar müvekből áliana, mert czélja csupán a hazai irodalom terjesztése, pártolása lehetne. Létesítését és gyarapodását tekintve, nem volna szabad a polgárság terheül engedni, létesítése könyv és pénzbeli önkéntes adományokból eszközöltetnék, gyarapodása pedig koronként rendezendő mulatságok jövedelméből folyna be. így a közönség a társadalmi téren nyert élvezete mellett tett kiadást ismét szellemi nemes élvezetre fordítja. Én, ha ez indítványt, melyre a város polgársága iránti tiszteleten; ösztönzött, pártolod s kivitelére ismert hazaCis buzgalmadat nem sajnálod, „száz kötet magyar szépirodalmi művet* felajánlok. Megvagyok győződve, rövid idő alatt a .közkönyvtár" jelentékeny száma magyar müvet bocsáthat a t. közönség rendelkezésére. Ajánlom e szerény indítványt bővebb indokolás mellőzésével, szíves figyelmedbe. Hazafias üdvözlettel BATOEFI. - JegyzőkSnyr a mzalameggei általános tanítói testület"-nek Zala-Egerszegen, 1816-ik évi augusztus hó 24-én tartott közgyűléséről. Jelen volt: A salamegyei Unitok kosul vagy 140 > néhány lelkei tsnttgybarát 1. Hsjgató Siador, mint a tantestület el nöke, üdvözölvén a jelen Tolt tagokat, felol vassa elnöki jelentétét, hivatkozásul a választ mány jegyzőkönyveinek több pontjára. Tudomásul vétetik. 2. A volt tisztviselők illánkról lemond tak. Elnök egyúttal kijelenti, minerint sokol- dala teendői őt a további vesérsserep viselésé- től fájdalmára visszatartják, kori átért a tago kat, hogy as elnöki stékre belj ette miat vi lúzraanak. Habár a testület legfőbb óhaja volt Haj-gato* Sándor eddigi elnökét továbbra is meg. nyerni a testület részére, engedve a felssóllalásá-nak, mindenekelőtt a tanteatillet méltó elisme-réaét éa kSacönetét nyilvánítja saépemlékii elnökének és as egész válautmánynak eddigi fáradozásaiért. Ezután elnöknek' egyhangúlag és zajos éljeués kőit Scbmidt Karoly ur váiaazU-tott meg; e. alelnöknek: Ho£Tmann Mór; m. alelnöknek: Kováts Sándor; főjegysőnek: Németh Ignác*; e. aljegyzőnek: Junáss Péter; m. al-jegysőnek: Tóth latvan; pénztárnoknak: Ven-czel Rezső; kBnyvtárnoknak: Kécsey György ; ellenőrnek: Boronkaj Karoly. 3. Központi választmányi tagokai: Nagy-Kanixsin, minta testület székhelyén, agy az egyea járási körökből u eddigi tagok — tisztviselők — njból bevalauuttak. 4. Sohmidt Károly, mint a tantestület megválasztott elnöke meleg szavakban Udvöili a nagygyűlés összes tagjait s megköszönvén a benne helyezett bizalmat, elnöki székét elfog lalja. Éljenzéasel fogadtatik. 5. A mai gyűlésre kitűzött tantételekre kerülvén a sor, következők jöttek vitatkozás alá: Az iskolai takarékpénztárak meghoaosi-táaa, Ennek •zükségeaségét é»' üdvös voltát fej-tegeté Udvardy Ignácz ur, ki ennek léteaitoaét ktüönöaen város helyen a felaibb osztályokban ajánlja. Mig egy rész Udvardy ur nézeteit ontja, a másik ellene nyilatkozik, a közgyűlés tehát hosszabb vitatkozás után a takarékpénztárak meghonosítását elvben elfogadja ugyan, de gyakorlatban kivihetőnek addig nem tartja, mig a házi ipar be nem hozatik. 6. A házi ipar meghonosítása tárgyában Hook Pál ar tart hosszabb értekezletet és annak létrejöttét kiválóan ajánlja. A közgyűlés a hasi ipar meghonosítását elvben magiévá teszi; de kivihetőnek csak akkor tartja, ha as állami kir. tanitóképesdék éhez tnkképtett unitokat adhatnak. TÁRCZA. Pályázati eredmény. Míkép hathatunk azassociacio — jótékony , intézetek s társulatok — által, a korunkban uralkodó kasztszeüem megszüntetésére, vagy gyengítésére f Ezen czim alatt beérkezett, s a .Zalai Közlöny' hasábjain közölt pályamüvek bírálata. I. ^ Jótékony intézeteink, s a kaBztszellem, czime az I-*5 számnak. A történelmi ismeret, mely az emberi méltóságnak megfelelő szabadság, — s a rend eszméjének köloaönös harcsát tárgyalja, — való b»n meglepi. Szerzi, igen helyeaen él tapinU-tosan elölről keedi — az ókornál. Minden egyes urából az igazság beszél, midőn a szellemi haladás alapjának megvetését a-népvándorlás, és a keresztény vallás felvételének tulajdonítja.; a középkori nemzetek szellemi fejlődésének hatramaradását pedig a félszeg politika, a — nézeteink szerint igen is elhibázott — polgári ■Mi-veiet, B végre a téves alkotmányokban keresi. Mint az újkor fölvilagosodottaáginak egyik legfőbb tényezőjét, a lovagiaasagot, s a vallási érzületet emeli ki. Tagadhatatlanul igy van, uon csekély hozzáadással, miszerint, — fájdalom — voltak as időben sokan, kik a nép vallási érzületére támaszkodva, épen a szellemi hala-<Us rovására azt meglehetősen kizsákmányolták. Élénken festi elénk szerző as újkort. As egy-házi mindenhatóság járma alóli felszabadulást • protestantismas érdemének illitjs,'és pedig teljes joggal As ujabb kor szellemének jellemzését szépen irja le. A korszellem megdönté ugyan a kasztrendszert, de csak látszólag, s épen azért nem állt még oly magaslaton, melyen kellett volna állnia. A nemesség, földeknek, birtokoknak, egyházi ugy,mint világi méltóságoknak kizárólagos birtokab&n volt; a polgári éz parasstosstaly pedig fizette véres verejtékével as igazságtalanul, — és sokszor a tul terhelésig — reá mért adóL Ezután jön a jelen asáudróli nézete. A még mindig nagy mértékben uralgó kaaztssel-lem óvszeréül a társalist mondja, — de ennek elérésére egészen más alapra kell fektetni jótékony intézeteinket, vagy legalább ezeknek legnagyobb részét. Sitik körűeknek mondja nagy réuét intézeteinknek, melyek csakis egyes osztályok érdekeit képviselik, s épen azért nem csak hogy as aasociaciót elő nem segíthetik, hanem a különféle osztályok között az ellenszenvnek, — sőt nem a egyszer megvetésnek érzetét szítják fSL Tévesztett tehát as irány. Nem lehet addig a bajok orvosijait remélni, mig a pénz embere a ssellemi és snyagi munkásokat csak mint oly egyéneket tekinti, kik egyedül as ő czéljai kivitele és eléréseért lennének a földre rendelve, — s nem mint olyakat, kikre, s kiknek munkásságára a társadalomnak elkerulhetlen szüksége van. Szóval: ezen pályamű kétségbe voahatla-nul legbehatóbban foglalkozik as elébe adott kérdéssel, tüzetesen vizsgálja meg a társadalmi sebek mindegyikét s ásóknak óvszereiről kimerítően értekezik. — Érdekes történelmi hasonlatokkal illusztrálja a mai kor viszonyait és paralizálja azokat as ó- és középkor viszonyai- val Gyakorlati és elfogadható eszmék ások, melyeket e pályamű magiban toglal s méltók, hogy minél szélesebb körökben figyelemre mél-Uttassanak. Világos tehát már a fentebbiekből, hogy az I-ső száma pályamű absolat becscsel s két társa felett határozott tolsulylyal bir. — Irály, alak és tartalom tekintetében kevés kívánni valót hagyván fenn, a 3 arany jutalmat as Iső ssimu pályaműnek kiadatni véleményessuk. .Néhány szó a kasztssel- lem erejének gyengítése és megszüntetése érdekében". Társai között leggyengébb éz mindent meg kell tagadnunk tőle, kivéve a jó akaratot. — Hint pályamű csak tévelyegve és nem határozottan foglalkozik a pályakérdéssel és általán irályának darabossiga az egésznek berejezetlensége miatt a három pályamű között az utolsó helyet foglalja sl. Csiméhes hiven, .néhány szó" as csak, mit ő a kasstssellem erejének megszüntetése — vagy legalább győngitésének érdekében előad. Annál többet foglalkozik, — különösen a csikk vége felé — a vallástal. Idéz a szentirásból. Három főirányt jelöl ki, melyek hivatva lennének a kasstazellemet megszüntetni: 1) Hogy a gyermekek szorgalmasan járjanak az iskolába. 2) Tegye meg a tanító hiven és lelkiismeretesen teendőit, azaz hallgatóit a földműves osztály iránti kegyeltségre buzdítsa. 3) A legjelentékenyebb szerepet és hatáskört pedig a vallási Mása éknek hagyja; hogy a pap ne prédikáljon a mások vallása ellen, hanem a fele-baráti szeretet erényének mesét csepegtesse hallgatóiba. Est a három részre darabolt, de kü- lönben egy categóriiba tartozó eszközt tartja szerző leghatilyosabbnak a kasztazellem megszüntetésére. Ö különben igen jól tudja, hogy ezeken kívül még más utón is el lehetne a óéihoz jutni, azonban ezt az uUt nem mutatja meg. Mentegeti magit azzal, hogy Rgy szakirodalmi czikk kerete sokkal szűkebb, semhogy ily nagy horderejű kérdésre kimeritőleg lehessen megfelelni ül Erősen hiszi, hogy e három irányban haladva, el leend érve tökéletesen a csel. Es hol maradnak e mellett a társulis, intézeteink be-folyásáról szóló nézetei?! Hol van a szegény és gazdag, pór és mágnás közötti óriási válaszfal ledöntésére szolgáló véleménye ?! És hol van még sok más, mit sserző érdemesnek sem tart a fólemlitésre ? Épen ugy, mint mi őt nem a jutalomra. ni. A ül. ssámu „Társadalmunk sebei" csimü pályaműnek csak egyetlen hibája van, hogy nem kimerítőbb; — különben jeles csikk, mind|tartslom, mind külalakra nézve s méltó versenytársa as I-ső sximuuak. Tartalmas szövegéből kiemeljük, hogy hazánk rég múltját viszonylatba hozza annak szomorú jelenével s a különbségek előtflnteté-sével érdekesen foglalkozik. — Méltányolva a sserző dicséretes törekvését, a ni. számú pályaművet megdicaérendőnek vé'eményezzük. VAEHALMI KÁLMÁN, KÓVÁKY BÉLA, HAJGATÓ SÁNDOR. volt a rómaiknál lehetséges az, hogy nagyszerül nek hatalmas foka izgalmat síül az idegrend 7. Az .Eötvös-alap" gyarapitása érdemé ben Caatbó Alajos ur olvassa fel nagy gonddal sierkesztettértekezletét, melynek kiválóbb pont jai a következők: a. Mondja ki a közgyűlés as .Eötvös-slap" eszméjének, terveietének általinosságbani el fogadását. b. Hivja fel járásköreinek idónkinti elnö keit a működésre és ai alapszabályokban előír takhoz alkalmazkodva, a kör tagjainak buzdí tására. c. Tegyekötelességévé minden a testületbe tartozó tanítónak, ha ai egyszer az .Eötvös-alap" nagyobbitására rendes tagnak beiratkozott — hogy évenként 1 forintját a kellő időben befi zesse s igy a számadások megkönnyittessenek. d. Hogy a .gyújtó bizottság" tagjainak minden dij nélkül kötelességük az alapszabá Ivókhoz hiven eljárni és a .gyüjtö-bizottság" tisztviselői minden évben a járásköri üléseken neveztessenek ki. e. A járási körök közvetlenül érintkezze nek a budapesti, vagy bárhol székeli központi gyüjtfi bizottsággal, részint költség, részint idd kímélés tekintetéből. f. Ez ügyben felmerülő költségeket, mint hogy a kegyes adakozásokból és járulékokból fedezni nem lehet, a köröknél begyült tagsági dijakból fedezze minden járási kör. g. Az egyes járási körök a zalamegyei ált. tanitó-testületnek tartandó közgyűlésein ebbéli möködésükrói referáljanak. h. A kegyes adakozók nevei az ajánlott összeggel együtt a zalamegyei ált. tanito-testü-let hivatalos lapjában idónkint közöltedének. i. Minden járási kör készíttessen egy anya könyvet, melybe a kegyes adományok és a járulékok Írandók, az adakozók nevei, lakhelyei és állása pontos kitételével. j. Az 1 forintnyi tagsági dij minden járási körben a tavaszi ülés alkalmával fizettessék le. k. A mennyire a körülmények megengedik, az egyes tanító-körök az „Eötvös-alap" javára jotékonyczélu felolvasásokat, előadásokat, vagy esetleg vigalmat rendezzenek. I. Óhajtandó, hogy felekezetkülönbség nélkül több tanító minél előbb rendes tag gyanánt irja magát a gyűjti ivre. Felolvasása éljenzéssel fogadtatott és az egész ,memorandum"-ot magáévá teszi a nagygyűlés. 8. Miként lehetne a tanítótestületek közt tudományos, azaz paedagogia alapon a tanítás és nevelés* terén egyöntetűséget behozni, őssz- kapcsolatban a szakosztályok működésével V £ 'tárgy fólett Bmcker Alajos nr tart igen velS értekezletet, — melyet felolvasván, a megyei tanítótestület egyhangúlag elfogad és az országos tanító egyletnek pártolás végett ajánlani határozza. 9. Pánkovits György ur kérdést emel az iránt, miként lehetne lehetővé tenni azt, hogy a tanítótestület könyvtárához olvasás végett a járási körök tagjai is hozzáférhetnének? Határoitatott, hogy minden járási körnek jogából áll a központi könyvtárból könyveket kikölcsönözni, de azokfrt fél év alatt a könyvtárba visszaszármaztassa. 10. Weisz Joel ur zala-egerszegi veterán tanító, ki egészségi szempontból Bécsbe utazott A dohányról. Dr. Gelgei wUrzburgi tanár nyomán. A pyém&nt nem egyéb * teg- tíaxlÁbb Bzinnél , de vttjon jobban A értjük-e ragyogásának okít, miótx tutijuk f hogy a. »i'itét graphittal ugyanazon itiyaga ? — Ilyen tu-dominy*ínk haladat* sok tekintetben. Midőn egynek nyomára jövünk fi bitonyui jelenségeket megm*gy&r ásunk : ugyiDeien tárgynak mű oldala vagy talaj-doimága esik mí-g inegfoghat&t-Unabbi válik. B. E 5 t v r. t: Gondolatok. A Igkivá A legkiválóbb figyelmet érdemli esámos élveseti Heréink közt a legelterjedtebb, a dohány. Nem azért, mintha teljen né)k&lözhet6-»éga, tehát még as emberre nézve ennek ssük-eógte.eusépe, abból a körülményből eredhetne, hogy Amerika fölfedezése idejéig az egész ci-vílisalt világ elölt ismeretlen volt, mert ebben a théával és kávéval osztozik, és igazán bevallva, köstünk talán a legkevesebben alkothatnak magoknak arról tiszta fogalmat, mikép vendégségeiknél, híres asztalaiknál és a fényes lucullusi ebédek után hogyan tudták a jó dohány és finom zamatu szivar élvezetét nélkülözni : hanem abból az okból foglal a dohány élvezeteink között sajátságos és gyanús helyet, mert nem tartalmaz, mint a húsleves, a kávé, a tbea és csokoládé, oly alkotó részt, mely izgató befolyással legyen az idegrendszerre, ai izmokra és a vérkeringés szervétre, hanem e helyett ni-cotin van benne, egy kitűnő mérges hatású aayag, mely strichnin, morphin és más növény-mérgek hatásához igen közel áll. Ily szempontból tekintve, ugy tűnik lel « egész világon elterjedt használata a dohány- — onnét táviratilag küldé üdvözletét a nagygyűlésnek. Éljenzéssel vétetett tudomásul. 11. Czeder József tag ur felszólal a köz ség által igen rendetlenül kiszolgáltatott fizeté sek érdemében és indítványozza, hogy minden év végén a községek által kiállított és az illető Unitok által is aláirt nyugtát a megyei tanfelli- gyelőséghez bemutassák. Az indítvány jóváhagyó tudomásul vétetett. 12. A jövő évi nagygyűlés határidejét a választmány belátása szerint kitűzi; — de a gyalós helyét a tanítótestület Sümeghre áttenni rendeli. 13. Brucker Alajos indítványozza, misze rint köszönet szavaztasaék Krob Pál tanfelügyelő urnák az uti költségek és napidijak kiszolgálta tása érdnmében tett buzgó fnrariozíJaiért. Az inditvány köztetszésscl & zajos éljenzéssel elfogadtatik. 14. A Csáktornyái és lendvai tanítótestü let iránt roszalását fejezi ki a nagygyűlés, mint hogy a gyűlésen részt nem vettek és elmaradá suk okát sem jelentelték be. Evvel kapcsolat ban kijulenletik, hogy minden tag • gyűlésben részt vegyen, ellenkező eselben 2 frt biraág alól föl nem mentetik és e büntetési összegek behaj tásával a tek. megyei tanfelügyelőség megbi- zatik. 15. Elnök a tantestület nevében köszöne tet szavaz Egerueg városa tek. tanácsának azon szívességéért, melyet a fogadtatás és elszálláso lás körül kifejtett. Eljenzéssel fogadtatik. 16. Elnök felhívja a tantestületet, hogy tagsági dijukat rendesen befizessék és felerész ben a központnak beszolgáltassék. Halároztatik, hogy a hátralékosok tagsági dijukat minél előbb befizessék, ngy, hogy az legkésőbb 1S77. január l-ig a központi pénztárba be&zállitiassék, ellenkező esetben a hátralékosokra az alapazapályok 11. §-a fog alkalmaztatni. 17. A nagygyűlés több tagja kívánja, mi szerint az alapszabályok 23. §-a oda módosít- taasék, hogy a honnét az elnök válaaztatik, ott legyen a központi székhely is. Egyhangúlag elfogadtatik és ez érdemben a nagy méltóságú ministeriumhoz fölterjesztés tétetik — egyúttal az alapszabályok 11. §-át, melyben évi 2 frt tagsági dij van megállapítva, oda óhajtja módosítani, hogy 1877. január 1-től az évi tagsági dij a tanitók szűk anyagi helyzetének tekintetbe vételével 2 forintról 1 forintra szállitaasék és e dolgok rendezésével a központi választmány megbizatik. 18. Biró József ur indítványozza, hogy a felekezeti tanitók csak akkor tekintessenek a testület rendes tagjaiul, a mikor az első tagsági dijat befizetik. Bíró ur indítványa oly változással fogadtatik el, hogy a feleketeti tanitók mihelyt magokat iratilag a testületbe felvétetni kívánják, azonnal mint rendes tagok tekintetnek és a testület jogait élvezik. 19. Végűi az elnök, miután a pénztár meg vizsgálására Hajgató Sándor, Németh Ignácz, Horváth Pál és Venczel Rezső urakat kijelölte és a gyűlésen résztvevő tagoknak figyelműkért nak, mint a divat álul előidézett csudálatos, beteges és mesterséges szükséglet; hasonlóan a bir szűkebb korlátok közé zárt es második természetté vált, mákony, hazsizs és mireny élvezetéhez, főkép ba azon erőszakon rázkódutá-sokra és fájdalmas kísérletekre gondolunk, a melyekkel az emberi természetnek az első próbák alkalmával, a mire minden dohányzó és szivart szívó bizonyára viaszaemlékszik, e szokás elsajátításánál küzdenie kell. De ha nem tudjuk is megmagyarázni magunknak, minő élettani okokból vagy szükség-érzetnél fogva történhetik az, hogy e csodálatos szokás oly általánosan befészkelte magát, hogy már meg sem tudjnk mondani tisztán, mi az talajdonképen, a mit a dohányzásnál és szivar sásnál élvezünk: de a dohány intenzív mérges hatásából az az egy még is biztonsággal kiemelhető, hogy semmi esetre nem képzelődésen alapul ez élvezet, s nem csupán gyermekies időtöltés lehet az, a mit a dohányzás nyújt, a mint azt némelyek állítják. "fény, hogy a dohányzás actusa által történő lassú bevétele némi csekély mennyiségi nicotinnak és még egyéb hathatos slkat-részek- szerben, mely hs> alanyilag hamis is, de a vágy kielégítésének élvezetéből fejlődő általános érzületnek emelkedett és kellemes hangulatot kölcsönöz. Ezt s hatást, a mint Upasztsljuk, a dohányzás élvezeténél nagyban támogatja as, hogy az ideg-rendszerre történendő ez izgatásokat nem calminativo, és ép ezért sem is hevesen, és ugy szólván, éraékileg megfoghatom-, hanem állandóan és enyhén, mintegy utóhang-képen, érezzük. Ha a férfi a nélkülözések és szükségek közt, melynek az élet változatos küzdelmeiben ki van téve, a pipa vagy szivar mellett vigaszt és kitartásnkért összesen és egyenlunt me.eg köszönetét kifejezte, az ülést 2 órakor bezárja. K. m. f. SCHMIDT KAROLY, tantestületi elnök. Jegyezte: NÉMETH IGNÁCZ, tantestületi fojegyiS. Figyelemre méltó. Közel szizötvenezerre megy azon hagyatékok száma, melyek a hivatalos adatok szerint Magyarországon nincsenek befejez vejés ezek közt legalább van hetvenötezer, melyek egy évnél tovább vannak folyamatban. Kétszáz forintra tévő állag egy hagyatéknak pénzértékét, mi még igen alacsony becslés, harmiocz millió forint van a hagyatékban gyümölcsöztetés nélkül meg kötve, elvonva a forgalomtól. Ezen számokban hagyatéki eljárásunk 1-gtárgyilagosabb kritikája fekszik. Nem kell jogi érvekkel, nem nagyhangzáau szavakkal bebizonyiuni, hogy hagyatéki eljárásunk, az egész hagyatéki ügykezelés gyökeres reformot igényel, hogy e reform azokhoz tartozik, meljekru a nemzetnek legelső sorban szüksége vas. A jogi érdek, az árvák védelme és az államnak pénzügyi helyzete egyaránt paraocso-lólag uulják a kormányt e terén erélyes intézkedésre. ' De lássuk, hogy állanak a dolgok. Minden a biróaág által tárgyalandó hagyaték, még mielőtt belenéztek a hatóságok annak érdemébe, rendszerint vándorolt a járásbíróságtól a törvényszékhez és vissza; mert sem az egyik, sem a másik nem tartotta magát a perrendtartásban oraculumszerűen megjelölt birtokbiroságnak. Semmiségi panaszok utján végre eldöntetett ezen előzetes illetőségi kérdés. — Hőst már, mintán a semmitőszék körülbelül az ország minden bíróságának megmagyarázU a dolgot, a semmiségi panaszok fűszere elszokott maradni, de azért még akárhányszor előfordul, hogy legalább egyszer a járásbíróságtól a törvényszékhez megteszi a sétát, mi tekintve az ügyforgalom lassúságát, vidéki bíróságainknál egy-két, de három hónapba is belekerül. Ezen hagyatéki vagyon összetartására nézve épen nem kedvező nyitány után, melynek tarUma alatt a hagyatékot as bírja, kinek jó sorsa alkalmat és ügyességet adott annak megragadására, következik a tulajdonképi tárgyalás. Ez egyébből nem állana, mint az összeírásból és as osztály eszközléséből. Két egyszerű műtét, mely azonban mindenben hasonlít az evangélium mustármagjához, mert a gyakorlati életbe belültetve, terebélyes fa less belőlük, végzések és jogorvoslatok egész rendszerével, mely szemes ügyvédek és körmönfont vagyonkezelők részére a legszebb gyümölcsöket, természetesen a hagyatéki vagyon rovására, hozza. Az érdekeltek összehívása már magában véve elég bajt és időveszteséget okos; hol as egyik, hol a másik nem jelenik s számtalan halasztás a végeredmény. Hátha még a hagyatéki vagyon elárverestetik. Maga as árverési és vételár-felosztási eljárás, ha ingatlanok vannak, a határidók legszorosabb megtartása mellett három hónapot vesz igénybe. Itt azonban ngy terem az alkalom semmiségi panaszra, mint a talál; hasonlít ez as álmainkban még mindig hallani vélt s egykor oly vigasstalóan hallott anyai hanghoz, mely a gyermek fájdalmát, élűégét és szomját pillanatra, talán nem is igazán, csillapítani s szelíden enyhíteni képes vsla. És e másik álláspontból kiindulva, előttünk a dohányzás nem is tűnik fel oly esztelenségnek, hanem inkább mintegy sehogy sem kicsinyelhető gazdagítása ez az élvezeti szereknek, melyeknek feladau az ember jólétét és munkaképességét arra a magaslatra fokozni, mélyet az élet sanyarú helyzetei igen is parancsolólag követelnek, de melyet az élet-ital egy maga nem teljesít. Dr. Ranke J. Lipcsében 1872 ik évben megjelent egyik művében ezeket mondja erre vonatkozólag: „Az állati és emberi szervezetben munkára fordítható rendkívüli anyagme-nyiség van felhalmozva. A természet es anyagok felhasználását csak egy bizonyos, kis fokig helyezte as emberi önakarat alá. Idővel, még mielőtt ez anyagok a szétbomlásnak magasabb fokát érhették volna el, beállanak a mozgó szervek változott chemismusa folytán a mozog-hatásnak akadályai, a fáradság, kedvtilenseg. Ez a faradsági érzés mindjárt kezdetében az élvezeti szerek álul távolítható el, ugy, hogy a munka, ss anyag-felhasználással összekötve, tovább folytatható meg a természet szabU határon tul is, a mely határ ha átlépetett, akkor már a megújulást csak a felhasznált testi anyagoknak táplálás utján leendő visszapótlása által lehet eszközölni." Az elvezeti szerek tehát a consumekre nézve ertekkel is, becscsel is bírnak, mely pénzben, kereseti többletben ki is fejezheti, bár az csak abban nyilatkozik, hogy ,az elfáradis ér sete" nwllőztetik áltatok. Dr. Novak Károly. gomba s a hagyatékot birlalófél, ha hátrál Ütni akarja a végleges befejezést, akar évekig el-húzhatja azt. Időközben beleszól a pénzügyi hatosig as illetek miatt, az árvaszék as árvák érdeke miatt, a vagyonkezelőnek is van különféle kívánsága, a közgyám is tesz Upasztaláui-ról jelentest s ezen jelentések, átiratok elintéz-tétnek, de a hagyaték függőben marad. Azért három, négy, sőt hat éven át tárgyalt hagyatékokban is bővelkedik a magyar gyakorlat. A legnagyobb baj azonban abban rejlik, hogy nem ezen egész időszak alatt a hagyaték-i vagyon kezelőjére semmiféle, hatóság nem gyakorol felügyeletet A bíróság nem akarja ezt elvállalni, mert ugy is elég dolga van <^e nincs erre világoBan kötelezve; az árvaszésf pedig előbb nem akar beavatkozni, míg a hagyaték vagy annak illető része a kiskorúaknak beszavatolva nincsen, míg tudni lehet, rai a hagya lék Ml ax árváké. Igas, hogy a hagyaték kezelője annak beazavatolása után felelős marad az örökösök és hagyományosnak, de ezen &felel0s-ség semmit sem ér, sít roszabb, mint a korlátlan kezelésre való feljogosítás, mert a becsületes kezelő sok olyan intézkedést, melylyel némi koczkázUUs, de najQ- vagyoni előny is jár, azért nem fog megtennV. uiert * felelősségnek súlyát hatósági jóváhagyás által nem könnyít heti, a roszhiasemu kezelőt pedig a csak évek múlva érezhető felelősség nem fogja visszatartani azon hütelen kezeléstől, melyet az ó beismerése nélkül a dolog természete szerint ugyan ráfogni, de aligha bíróság előtt perrendtartás-szerüleg igazolni lehet. Ezen fíhiáoyok és bajok forogtak fenn, midin a közjegyzői intézmény életbelépett. Nagyra voluk vele s különösen a hagyatéki ügyekre nézve üdvös hatásokat vártak. Közel egy éve, hogy az intézmény mükö-dik s egy szép reménynyel szegényebbek va-fryunk. Az ország minden részéből felírnak a törvényhatóságok, városok és megyék ritka egyetértéssel, hogy a hagyatékok kezelését a közjegyzőktől efkell venni. Ezen első pillanatra megdöbbentőnek látszó jelenségnek azonban igen kézzelfogható okai vannak. Az eljárásban mi változás sem történt, kivéve, hogy azon számos közeghez, melynek eddig beleszólása volt a hagyatéki ügyekbe, még egy ujabb, a közjegyző jött. Ami tehát a némely bureaakratikus formaság mellőzése folytán időben megkimeltetik, ez másrészt egy uj közeg közbenjárása folytan felhasználutik. E részben nem javult a dolog. De határozottan roszabbult a helyzet a költség szempontjából. Mert az eljárást eddig a bíróságok ingyen teljesítettek és a feleket csak a bélyegköltség terhelte; most azonban a közjegyzőnek minden cselekményéért fizetni kell a feleknek, még pedig mielőtt a hagyatékból valamit látnának. Ezen költségek, tekintve az eljárásnak ecsetelt hosszadalmasságát, csekély értékű hagyatékoknál az egész tömeg értékét felemésztik. Különösen snlyoeodik esen költségek terhe s földművelő osztályra, hol többnyire igen csekély értékű ingóság és mindig, ámbár kevés ingatlan van a hagyatékban. A közjegyző költsége^ dija ily ingatlanokat tartalmazó hagyaték végleges befejezéséig legjobb esetben is száz, százötven forintra rug. A zsellérház, vagy nyolczadtelek, vagy szőllő vételára pedig szinte nem sokkal több. A család, melynek fenntartója elhunyt, ekkép koldusbotra jutott. Hy uton*módon szaporodik a falusi proletariátus s ez ellen felírnak és panaszkodnak a törvényhatóságok. Ön vétke, sőt hozzájárulása nélkül valakitől elvenni hajlékot, melyet BZŰlóje neki egyedüli menhelyül, vagyonúi hagyott, s <5t földönfutóvá tenni; kényszeríteni, hogy mint cseléd mivelje azt a földet, melyet apja után jogosan követelhet, de melyet hagyatéki költség fejében tőle elárvereztek: ez aláássa és megingatja a jogérietet a népben, ez igazaágulanság, mely sújtja a fiatal, nem önjogu nemzedéket azért, mert szülei meghaltak. Ismét benne vagyunk a parlamenti szünidőkben. Ideje van a kormánynak a kérdés megoldását előkészíteni, adatokat gyűjteni, javaslatokat készíteni. Figyelembe kell ezeknél venni az örökösödési jogot is, nehogy ismét egyszer foltra foltot tegyünk. Azonban mielőbb kell a munkához fogni. Ha a kormány, mint olvastak, a szünidők alatt a tengeri jog codin-catiójára is ráér, agy bizony kell, hogy ráérjen egy oly reform előkészítésére is, melyet az állam és s nemzet pénzügyi érdeke egyaránt igényel, mely a jog, igazság és humanitás sürgős követelménye. .K. H." Helyi hírek. - Lapunk mai tárcsájában közölve van azon pályázat, melyet lapunk egyik zalaegerszegi pártolója 3 aranynyal kitűzött, A bírálat eredménye: I. száma tnn írója Jpnray Géza Sümeghrol, kinek a 3 aranyat természetben megküldottük. A IU-dik dicsérettel kitüntetett mű szerzője Lovászy Sándor Székesfebér-rárott Fogadják üdvözletünket 1 — BteftSerjr^doírnsgykaniizaingy érdemü izr. iskolai igazgató, kit ő Felsége érdemkereszttel díszített föl, hosszú tanítóskodása (P. h.) elismeréséül volt tanítványai ma, stept. 10 én jeleliu emlékkel és este a .Szarvas" fogadó díszteremében banquettel tisztelik meg. — TiajdUs József könyvkiadásában t0 igen hasznos és gyakorlatias munka jelont aeg Juhász Péter nagykanizsai községi tani-tútúl. Czime: „Az összeadáa, kivonás, szorzás éa „sitáa táblázata, szabályok- •példákkal.' Elemi iskolák használatára összeállítva. Ára 10 kr. Ajánljuk az elemi iskolatanitok s általában a kössegi iskolaszékek őgyelmébe. — Krtrcsmai verekedés fejlődött ki «ej>t. .r)-én éjjel egyik Hunyady utczai korcs mában, mely alkalommal egy mesterlegéoy le- szuratott, életéhez kevés remény van, a tettes ellngatott. — Korb Adolf győri kir. törványstéki bíró ur tiaiteletére a .Fiatalsági társas k5r* bu- cwcstclyt tartott a kör helyiségében, melyen gjamosan jelentek meg; a pohárküezfintések bosszú sorát az est hősére Dr. Laky Kristóf kadnlto meg B folytattak Tuboly Viktor, Pli- haj Ferenci, Simon Gábor, Bitorfi, Karkas Ussld, (iabelics Imre sat. A kedélyesestélyben résztvetteken meglátszott a lebangoltság, hogy társadalmi eleiünk egyik legéltetőbb tagja ko runkból távozik. — Egyébként erre vonatko- lólag a következő sorokat vettük: Szerdán, f. hó l>-án este a .fiatalsági társaskör" fényesen kivilágított helyiségeit díszes és vidám társa sig élénkítő meg. Társulati tagok és vendégek nagy számmal jelentek meg a Koch Adolf tár sulati tag és törvényszéki bírói minőségben Győrbe áthelyezett itteni volt járásbiró tiszte letére rendezett bucsulakomán. Feaztelenséggel párosult jó kedv mellett folyt le a toastok hozz- B2U sorával fűszerezett vacsora, mely után éjféli 2 óráig Kovács Gábor zenéjére többen kirak ták rózsás kedvükben a .Kállsy kettőst* I Az áldomásokból tréfás ötletek sem hiányoztak. Poharát lelkesült áldomásra először Dr. Laky Kristóf emelte, ékes szavakkal, pótolhat- 1 a n veszteségnek jelezvén a távozót a „kSrre* és a kanizsai société-re nézve. Utána Tuboly Viktor ügyvéd csattanót áldomása vig han gulatot keltett, midőn kívánta; hogy az est bősé nek fiatalsága, tettereje és szerencséje sokáig és oly rendületlenül álljon Győrben, mint a minő rendületlenül állott egykoron Gyór felett a „vas kakas". Bátorfi Lajos szerkesztő az ünnepelt nevét Kóch: K ó c s r i, s ezt megfordítván, igen találóan Csókra változ tatvaélteté azt Plihál Fereocz közjegyző ügyes szójáték közben háromlevelfl nefelejtset nyúj tott a tavaiénak. Farkas László főgymnasiumi igazgató hsjasos dialectosávat és velős szavak ban élteié a „fiatalsági társaskört1', melyet agy mond, szeretné általában <astk&l6nbség nélküli értelmiségi körré változtatni. Ez után még Gabelicslmreügyvédstobben őszinte Kávákban vettek bucsut as ünnep férfiától, ki savtól jött szavakkal köszönte meg barátai figyelmet, s vett bucsut a távozása fölött, el nem titkolható fájdalmat érzi, de ezen estén kedélyes Arákat együtt töltött számos tisztelő jétől. N.-Kaniwa, 1876. september 7-én. Egy jelen volt — Nagy Knnitnaváros képviselősége; •ept 11-én ülést tart. — Kitűnő zongorakéezito érkezett N. Kanizsára, ki rövid idő alatt Berecs Imre zene tanár ur zongoráját oly meglepően átalakította, hogy az a megtekintésreérdemes se körülmény Jt eléggé ajánlja, neve: Vogrincsics János. Kik • téren igénybe venni kívánják szakképzettaé- SÍt és kitűnő ügyességét, a „Zíldta" vendéglő ben levS lakásán értekezhetnek vele. Bfmis aranyképen as úgynevezett tantuszokkaTnagy mérvű csalásokat visznek véghez vidékünkben a szegény népen; egy kis-ka-nizui polgár is a napokban 22 darabot vett 35 trton vándor cngánytól. E játékpénzek kétfejü usssl készittetnek. Mi mindennel rászedik hí izékeny népünket! — Tárgyalóterem. A nagy-kanizsai kir. törvényszék bünfenyitó osztálya előtt f. évi september hó folyamán a következő bflnpe- rek tárgyalutnak: September 14-én: Csóka Ferenci és társai tolvajlási ügyében ÜL bírósági ítélet kihirdetése. (Előadó: Oózony Fe- rencs kir. törv. bíró.) — Horváth Jeromos és táras elleni szulőbántalmazáai ügyben ugyanaz. (Előadó: Gulyás Jenő kir. törv. biró.) Sep tember 28-án: Gergecz Mária ellen toí- "jlási ügyben végtárgyalás. (Előadó: Gulyás Jenő kir. törv. bíró.) Babusa József éz tanai el leni betöréses tolvajlási ügyben Yégtárgyaláa. (Előadó: Dr. Horváth Ferenci, kir. törv. biri.) September 29-é n: Gregorícs János és «arssi ellen a védtörvény megsértése iránt folya matba tett bttnperben végtárgyalás. (Előadó: G»ly«» J. k. t biró.) Közli: Zalay Lajos. — Csáktornyán Neumann Ignácz ke reskedő beszüntette fizetéseit — Kisfaludy Sándor kiadatlan kéz- •raU: az . 1809-dik évi insurrectio története" * Sjori fogymnasium múzeumának birtoká ban van. — Kis-Komáromban szeptember 6- *° éJj°l egy 50 öl hosszú gazdasági épület és 1200 mázaányi széna leégett; szántasándékoa gyújtást gyanítanak. — Sümegh mellett Prága községben, amint halljuk, egy vigyiiatlan fin tüzet rakott, a láng csakhamar szalma és házlödéibe kapva, 13 házat hamvasztott el; hogy a szalmás házak ból több nem esett áldozatul, egyedül Szakmáry József sümeghi városbiró, Dvorzsák József táv- iráaz és Fischer Ignácz orvos urak érdeme, kik sietve a sümeghi fecskendőkkel, a hely színén megjelentek s felebaráti odaadással mindent el követtek a vési gátlására. I. — XUMd. hirek. Columbus Kristóf szentre arattatásán buzgólkodnak. — Királyné ő felsége Corfuba utazott — Hamis 20 krajczá- rosokat készítő gépat találtak a fővárosban. — Maros Vásárhelyen ismét nagy tüs pusztított — D"ésen „Szolnok-Doboka* ez. hetilap indul meg. — Az egri angolnők fojedclemasszooya Toldy Ferenciünk leánya Izabella lett — A sepsi. sientgyorgyi tanoda ,Mikó tanodának" neveztetett el. — Kecskeméten férj és feleség egymás orrát leharaplak. — Tóth Ede siremlé- kére 79 írt gynlt be 2 hó alatt. — Gyulai Pál felüdult — „A magyar közlekedés-ügy" folyó irat septembnri száma megjelent — Klapka Bpestre érkezett — A király Erdélybe utazik. — Gömörben petróleum forrásra akadtak. — Kolozsvárott Asboth János szerkesztésében „Éb redés" ez. conservsüv lap indul meg. — — Háború* hirek. Az oroszok beván dorlása Sserbiába roppant mérveket ölt. — A török-orosz habom mindinkább komoly alakot vesz. — Deligrad felé nyomulnak a törökök. — A montenegróiak Grahovóból Dragály dalmát várba menekülnek. Vegyes hirek — UUuk a* ngttUJá barlangban. A közelebb rendezett ásatásoknál minden jel arra mutat, hogy itt a tudomány számára oagyon sok rejlik. A kutatások most aránylag igen kis helyen folytak. Egy cseppkőből alakult falat törtek át, sejtve, hogy a mögött Öreg vaa.Nem is csalódtak. A vastag fal, melynek képződéséhez nagy idők kellettek, csakugyan Öreget rejtett, s ez üreg talaját vastag rétegű humus fedte, a mi ismét hoaasu idők jele. Ezt leásva, ujolag csepkó réteg következett, aztán megint barnásra, s ez alatt csontvázakra akadtak. Az ősi időkben itt temetőnek kellett lenni, A csontvázak rendben feküdtek egymás mellett: fejük alatt egy kődarab, fejük fölött pedig edény. Némelyik mellett búzát találtak a a borsóhoz hasonló gabona-félét, melyek e rétegben annyi időn át megmaradtak. Vagy kilencz csontvázat ástak ki, többeknek pedig csak egyes, részét, mert nem volt idő, hogy mélyebben felbontsák a kőrétegeket. Találtak lüket is csontból, s egy magasabb fekvésű rétegben bronzkori tárgyakat Tus nyomaira is akadtak, ét azok körül némely eszközökre. A koponyák alkotása elüt a mostani nemzedékétől: széles pofacaonu • a fejtető csucsos. A tudományos vizsgálódásnak mindenesetre érdekes anyagot nyújt az egéas lelet, melyhez hasonló nálunk még nem került napfényre. Valamennyit a nemzeti múzeumba szállították. — Jóutf fkhmt»grSl ismét egy érdekes jellemvonást lehet feljegyezni. A főherczag ugyanis 3 án nejével, leányával és .Jósa* fiacskájával az ostörténelmi kiállítás után a múzeum régiségtárát szemlélte meg. Midőn az ott lévő gyémánt gyűjteményhez ért, megállt .Ezek azok a híres gyémántok ?• kérdé Rómert Ezek; kár, hogy hamisak ;* felelte Bemer. E közben a fiucska ai utczán lódobogásthallváa, az ablakhoz ment, s az utczára nézett .Mit nézesz" fiam? kérdi tőle a főherczeg. .Huszárok lovagolnak erre, édes apán; honvédhuszárok," vizzonzá a fiu. .Látod fiam, — monda rögtön reá a főbercseg, — azok az én gyémántjaim, — csakhogy azok igazi gyémántok ám !■ Paplreseletek. A besorolt ssoesoru caigányt vigasztalni akartak a tánuegyei tisstek : ,Hó, hit ba s>ár Igy vas, válásra eaigáuy, bog? mégis milyen katona Méretnél lenni ?■ .Leginkább sseretnim obsitos katona laani." Jegy a6: Itt a asarhalevil, - naet érte kend 10 krajezart Párasat: De kérem, bog; fizetnék annyit? — hiat eaak eastendos borjáról irattan. J e g y s 6*: As nekem aaindegyl — marhák kost nines ssemélyválogatás. — A küttaféle népek nyelvéről tolyt a társal gás. — Helyik nyelvet kedven Sa UgJnzább ? — kér- desik a vadássalrol nflalay netesesel e«l!tt auc- irkosett X.-IS1, kisek ogiss Sgyalmet a tányér Ule- tea tartalma kOUKte le. — Éa — a duuo n jel vei — ooetes, olajos tonnával, — vilassolt Z. pátnoasaL Utazók aéTsora Nagy-Kanizsán, 1876. augtuhu 30-től— szeptember 6-ig. — .Arany Koronáb o>" eaünaattnállodaba-. Jakobovies Gy. Pebreesen. ~ RAssás Oer8 Soroksár. Raatnar N. Triezt. Weá. B. Bpest. 8a»le N. Somogy. Svattici M. Z^%*rssag. Beral E. Bto«. Biró Biafd Beloana. POlu tbaok Bic. Berniih M. Myiregyhasa. Boaayák N. Tar. Boek H. Komárom. Bárt Feb4r.ari bonved esr. 8s<kaaf«berrar. — Kes»l«r testrerak Bfas. Beeker A. PMSaka. Mar A. SMgssárd. Kováes P. Keimend. Mnmkoviu BT. rsuaad. Gy0mOr.yN. M-Ka- Biua. — Ung«r A. Bsast Vesey 8. 8oatogy. Boaa- kará K Béta. Eath K. Bpett. Andrea. J. Bees. Len-ry«l A. 8<4kea[«bénir. Varga 8. Csákány. Boibl K. Zágráb. Boder B. Bécs. Bojger K. Somogy. DSr U. Trieat. — „Biarvashos* eaimsett ssiOodába: Lnbelsiky Zs. Becs. Stem J. Becs. aUller H. Prága. MOtír M N.-Atád. Qrtn«ald Fr. Saombithely. Lin- d«r J. Parabata. Brenncr J. KSsseg. Roseniireig J. BÍCJ. Etdilysaki BStzSnesa Sobwara M BrOiin. Za- kál Qy. Latenye Zaies E. Solmár. Suiner M Prága. Hatyaaovssky J. Bpest. kiantber D. DobrokCs. Honig D. Ua. lloffer N. Dombóvár. Wodak H. R(a. Ren- feld J. Ciombait. Kardos B. N-Atád. Kalivoda J. Le- teove. JOngst Fr. Bies. Salaer M Egersaeg. Weiner B. Bécs. Sílyomy L. B.-Edoríca. L5w«i»ol,n g Dom bom. — KoiblA. B«ea.QrunbntN.-Bajom.GrdfC>áky Pé>*. Coden-ing K. Zákány. Kobn A. Bpc.t. Kliin O. Keutboly Virlh F. Bpott. Dr. Hírlik Itxmali. Men- deg K. B»s. Beamt K. Birs. Maysrsberg M BSkk. Bartaalan Keaitfcely. Csonk N. Siófok. Varga J. P4ca. Pollak B. Béo. Egerbsrger J. Béea. Vagrínrs C. Bécs. BrUnnor 8. LrndTa. Spiegelmaan J. SehSntbal. — rOisi(láDkoi' csimaett ssállodiba : Lobi M- CsehoTora. Csigán Bertalan Letenye. Smit Q. TroTi.o. Kneabino A. Udine. Panlis £. Kobiuo. Aosling Q. B*c. Birnbanm O. NOmberg. Uóbor U. Tolna. Bubb L Bpest. Valker F. Bpest Strant J. NOrnborg. Kinael H Béci. 8trobek J.^Bies. Stnnk II. Bpest Honéi J Pécs. SehereE. Kaniasa. Bseb J. Bics. Ooldsobein Zs. Bies. Kranite J. Ssigetnr. atol- nár J. Mnrakoa. Mekelm A.-Lendva, gaeberl U. Lrad- Dootseb 1). Sseged. Both J. Bees. — ,Z9ldfáboas esintsett ssállodába: Hei- niaberg J. Grossbreitendorf. Ztmmer P. Bpest Stras- ser H Bpest. Daridsohn J. Qriea. Neibanai P. Cseti- orsaág. Weiss J. Kőssef. Weinberger sí. Kolossvár. Long E. Kősaeg. Strtbandl S. Vildsu. ScimeUl F. Stridó. Horvitb F. Briten. MW1"— F. Saombat- bely. Süreben K. Várasd. Hlller H. KSsaeg. Sehopf A. Bies. Weiss A Bies. Qronbut 8. BrOon. Klippen J. Bies. Weinberger i. Dresda. 8engalsel>Dídt K. Warsbnrg. Markovies J. 8eklesia. Közgazdászat — A friss t' náritott gombák mint tápsaerekJelentSsigs. — SokoloffN. 1873-ban atekáay eheti gomba regyelemséset tette kosai, melyből a friss ás ■sáraa gombák miat tápsaerekoek jelentlSsege kiTUaglik. Ligsaáraa állapotban Tiatartal-mok 11-5—1319 ssásalék ktasu ingadosott, legény tartalmnk ligására* állományokra Tonatkosva, nem kevesebb, mint 6-6-7 6 srisaliknyi rolt. -í. mellett mesterséges emesslíssel teU kisirlettel kideráat, kogy a Tér blminike mellett 24 óra alatt '|,—1, re-ssit as Ossses ligenytartalomnak é* esaknem minden ssenetlea soknak feloldották, a mi aa irresneto gombák kOaaTÍ. scninthslBsiger. enged koTetkeatotni. A légszáraa áOoBsáay aránylag nagy hamotartalom-mal bir, mely 6-6—7-9 esáaalékra teseto ; ugyanabban a vUsavtartslom 30-17—26 08 asásalikkal igen tálayomó. E saerinl a gombák Upirtíkok tekinteti-bea a nOsenyi termékek is a hús koeotl állanak, H-lDnoseii mestersiges tenyesatisok tsbb figyelmet ér-demel, mint a miniben eddig risaesfUt. Sokoloff sse-rint a besósott és mariniroaott gomba sokkal keTisbbi essesstbeto, mint a friss, lágy saáritott gombák. Hazánk sgyee vidékein oly nagy mérvben sxabadban te-nyisaik aa eheti gombák sok faja, hogy sadksiges-nek tartottak Sokoloff nssgálatát ismertetői ama vi d&ek lakosainak ardekiben. Budapesten, augutas 2i-in. Valamennyi gasdasági egyesülotnek. 1871. «TÍ septamber hó 8-áa 1708. ss. a. is a C. ivi 7204. sa. a. kelt felaivásom kapósán felkérem as egyesaletst, misaeriat aa egyes kjasigeket lehetőleg iaztit Igyelmestetai saiveskednik, hogy a meaS-hegyesi gólya litssámából HealibezTesan, f. ivi sep-tessber bó 19-in 86 drb. teoyésibika, 71 drb. anyaiéhoz és 17 drb. » ires üsso fog eJirverestscnt, mely árvereaisen as egyes kosségeket a baaai sasrrassasr-bateByeastes ersekében aaoa kedvezményben kivánom r«tissiteiri, hogy a vétsifat risaletekken íaeUiessék, míg pedig egy harmadát asonnal, a másik karmaáot 1877. ÍTÍ miju bi 1-ea, as ntobó karmadot pedig 1878. ÍTÍ májas hó len. E kedvezményben oly módon rsssesalketswk a küssigek, ha aa Uetikes gasdasági agyestuat részéről mint arra érdemesek, sjánlo levelet nyersek, mery-lyel a kosségi elöljárót vagy megbiaottat as árve-reaisre koldvin, ast egyssersmind a koasig elöljárósága által aláirt is a kőszegi pecséttel megerősített maghatalmasáasal látják el, melynek értelmiben a koasigi megbtaott aa árrereaisen a koasig neviben résat vehet s ha valamelyik tenyésabikára a legtöbbet igirt marad, annak awgritele iránt a feniiva-tolt f. i. 7304. sa. a. kelt Intiaminyemhes csatolva volt .Kötelezvény' mintája saorint azt a koasig neviben jogirvenyesea kiálŰlhatja. Mintán a hasal saarrasmarha-tenyisatis irde-ktbsn igen kiránatoenak tartom, hogy eaen kedves-minynek igénybevétele által minél tsbb kSaség ió Unyéssbika birtokába jntkasson, felksrem aa egyesületet, mieseriat a mCkodiet ternlotio fekvt kossige-ket erről irtesilven, a kadveaS alkalom relkassaálá-aára basditsa. A minister megbagyáaiból: Beit. Frigyes, miaisteri tanáesos. — A burgonya megóvása rothadástol a pincsiben, vagy veremben. A kSvetkeat eljárás e tekintetben ubb irea át sikeresnek biaonynlt be: ugyanis a fenekére, hova a burgoaya less elhelye- aendo, nnosssn torttt oltatUa masaporból vikony ré teget hintánk, erre 6 huveiykayi bnrgonya jon, erre limit egy réteg misspor is tovább. Aa igy elhelyeaett burgonya mindig ipen maradt, mentem a rothadástól s a hol mutatksott is elkaryaaeskor a rothadás, es által megtett akadályozva, eaen kivnl a vjses, vagy ugyaevasett ssappanos bargonya mlaSsig* Is javult Mlttaasen, ba a betakarításkor nedves idS jár, annál inkább ajánlatos es eljárás, mert ilyenkor a netkol is sok nedvesség jot a pincsibe, vagy verembe a burgonyával, kivált, ha nincs id! is hely sat kellően kissikkasstaui — Hangyák kiirtása. —Ha valamely lakásban hangyák mutatkozaak es ott már laaUha- utlauul alkslmstlsnná vábuk, egisabiatoasiggal arra lehet kovetkeatetal, hogy nedves, rothadni kesdt, kor- kadt fa van koseliken, malykaa a hangyák hossáfir- hetnek. Est tehát ssorgalmaaan fel kell knUDŰ és ettávoMtani, hogy a hangyák is Upsntaljasak. A kangyák irtWra fordiuni ssokott egyik assrsk rtt- kán vesetnek esiilboz, sdt gyakran saok továbkaaa porodását moaditják eUt. — OyUgymolcsfa megvsdssén hangyák ellen a .Termessel k&slony' hasábjain egy pomologus a kBvetkssS aU keresnek tapasatalt eljárást ajánlja: friss marhsvelos > csontot a hangyák reggeli is deU.SstaajoVatele slkal-ssifsl a hangysüsaakra nelyen, suga pedig kissé távolabb ftgyelo állást foglal <L A eaoatot esakhaaur as apró rovarssiványok egiss raja lepi el, ekkor sst csendesen felemeli s egy, a fatsvs mellett késsen" tartott s forró Tiaael teleontott eUayba dobja s es eljárást tflbbisor egymásután ismétli mindaddig, smig vigre oly csekély ssámbajl jelennek meg s bangyak, kogy a vedencset már többi nem kell félteni. Piacziárak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Magy-Kanizsaváros piaczbiztosi könyvéből: 1876. évi apptrmber hó 7-én. Buaa legjobb snl; 4C V, takioliusrkiut, 100 kilogramm Hserint: 10 frt au kr., kösipsserO soiy 38, 9 frt Ml kr. — Kitsaeres legjobb snly —, — frt — kr. kSslpsseru unly —, — frt — kr. Boss legjobb sttry 87, 7 frt 60 kr., kesipsaerO súly 35, 6 frt 00 kr. — Árpa legjobb snly 32,6 frt 30 kr, kosipsterll ■oly 10, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb snly 20, 6 frt 50 kr., koaépesertl soly 19, 5 frt 20 kr. — Kukoriesa (ten-íreri) 7 frt — kr. — Burgonya 2 frt — kr. — 8sin-Unt 24 frt — kr., zsemlyelisst21 frt — kr., kenyir-liszt foUr 16 frt — kr.,fekete 13 frt — kr. — Hsa 23 írt - kr. — Busa-din 38 frt —. Áiaa-kása 8x frt — kr. — Borsó 28 frt — kr. — Lenese 38 frt — kr. — Bab 9 frt — kr — Kbles-kása 11 frt —. Savanyo-káposaU — frt 16 kr. — Savanya-répa — frt 12 kr. Seiaa ó legjobb 8 frt — kr., kosep- SaerO 2 frt — kr. i saina uj legjobb 2 frt — kr., kSaipaaerO — frt — kr. — KoKStt- vagy ágy- saalma legjobb 1 kivé 16 kr, — kssipsaera — kr., ssalme takarmánynak való legjobb 3 frt — kr, küsipsaerl 3 frt 60 kr., szalma alomnak való leg jobb 2 frt 80 kr., •kosipesarl 2 frt — kr. — Oj- bor beetoliterkint 8 frt — kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — l liter eeaet 8 kr. — Bükkfa, egy kobmiterkint, egy méter bossau hasa- bókban, knesstrakással — frt — kr, keresstrakás nélkül 3 frt 60 kr. — Cserfa ksresstrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül s frt 20 kr. — Tölgyfa keressBakással — frt — kr., kerssstrskás ailkül Sírt 70 kr. — Kosain a bányából 100 kilogramnaksnt 70 kr. — Lámpaolaj, repcéiből, egy küogramiaUat 54 kr. — Árpadara — frt — *r. Fagyugyert/a Ontott 64 kr., mártott 68 kr. — Ssappan 38 kr. — Nyers fagygyu 30 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm sserint 48—50 kr. — Borjúhús 5« kr. — Sertéshús 5> kr. — Ssalonaa 75 kr. — Dissuóssir 80 kr. — Msrhasair 1 frt — kr. — Köménymag 56 kr. — Vöröshagyma 12 kr, — Fog- hagyma 80 kr. — Fitt só 15 kr, kS-ao IS kr. — Bors— frt 95 kr. - Paprika 70 kr. — Csokor 60 kr Kiadta: M a n i n g e r, v. aUegyaf. Érték ésviltittyuueptMber9. i'/e metaliqnas 66.90; 57, nemz. kőleafia 70.35; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.80; bank-részv. 8.54— ; niteUntéaeti részvények 148.25; London 120.85; inagyar fSldtehermen lesi kötvény 75.40: temesvári földtehennentési kötvény 73.75; erdélyi foldtehermentési kötvésiy 74.75; horvát-slavon foldtehermentési kötvény 86.— ; ezüst 101.40; es. kir. arany 5.80— ; Mapoleond'or 9.641/, Vasntl menetrend. Érvényes májas 164111876. A buds-pesti idótmutató ón szerint, litetal KaBtiaárA Vonat Hava: ssáss Ors Pere. lát U06 Sseék,Moki«a,DomboTársFiassiba 4 48 reggel SIS . . . . 3 80 dítalí 313 Buda-Pestre IN reggel 303 36 délet. 304 11 80 estté S18Bicsbe(8sombathely,Bees-Ujb*ryfelo)5 8 reggel 101 . 11 48 estre 315 Ooprouybs 8 88 dilut. S08 Triesstbe is Pragerbofon keresatU Oráea it Biesbe 4 50 reggel 301 Triesstbe is Prágerhofoa keresarll Oráes is Biesbe t 47 dilut. Srkesik Kaatiaára 316 Eszik, Mofcáes, Dombóvár sOamibil 1 41 íelnt 306 . , . . 11 11 estve 303 Buda-PeetrU 4 30 reggel 301 36 dálat. Ml 9 44 est.. 8UBe«sb81(8somnatu. Bies-Djhely)Mo110 37 sstve 803 „ „ . .46 reggel 816 SofroayMl . . . . . . . . 11 5» diUl. 114 rMesbSl Oráea, Marbarg, Pragerbof felíl ......... 4 13 reggal- 301 Trieeat- is Béesból Marbnrg, Prager bof felöl "... 1 21 delat 204Triemt-ésVUla«l.bólPrág.Aoffel51 11 - eetve Marbargba esatlakosás VUlaeais Fnaeesfastke. . .ftaaeestestbcU Septamscr M-tÜ ssylsmtsi W-s} 1876. He- is heti- 1 Katk. ie proL 1 G IS r o g aap | naptár | aaptár 87. Senki kit árnak nem szolgálhat. Bité VI 10 Vászna* A. 14. Mária 29 Ján. fs]. 11 HtóS SOSáador 12 Kedd Tóbiás O. 81 B. ássa. 4. Jói 18 Seerda Enok 1 Ó deea. 9* 14 Caatürtük t felmag. i Hamu SK Ifi Festek HOéegara í AjsUf ie Ssomhat íid-in. • Bzkjias m TOOSt uerkesití: Bátvl LjJsM. I I I I » I i 1 1000 frt jótállás 1000 frt! !! ezüstben !! ! Százezer ember ' bajit eien egyetlen éa egyedül idteaS, legbiitosabb éa legjobb cs. ÉS Kir. magyar a. i baj- ^ és szakáll-növesztö essöntiának Öi* Ön hetik « mely egyíeerímint a pikkelyekot nélkül elpotetitja, u^ymlod a honá ttrtoió valódi steier havasi növény-kenőcs a cs. és kir, magy. kiaiirólagoian engedélyezett e)«S partam*gyárból Bécíbcn, HAWRANEK MIHÁLY UTÓDA, e!6bb VI. ker. BUrgerapItalgasse 26-Ik szám, ■BV most: I., Telnfaltstrause 17-lk szám, II. emelet, ~M mely mindenkinek 1000 frt eiUstben jótáll, ba aa illetS, a világhírűvé lett, most ujolag Javított a kétazereaen erSabltett cs. s kir. magy. kizár. eng. haj- és szakáll-nttvesztS essentia a a hoziá tartozó kavail kMleilik folytonoa haaanáláaa mellett, a kopási belye- ken hajat nn eaakállt kap és pedig kor- iá Dami koÍGnbiés nélkül. Egy toké- 1 at «a tar létezéeéuél h at h arl, a cm- án b*Jfog]ráeoknil Dyoloi Dapl I plkkelyk<pi8dí«»kníl o ■ u- áo háromaaori haainálat tfUo JduU- ak. — K eaert, mely nár eireknek a tna- aib ariatokratiai kOrOkbíl, ogymind a tlu- telt polgári állásbóliaknak tegitett. Javítottuk s kétszeresen erb'sbitettuk, Így kétaaeree hatásúvá leltük, melyrftl mindenki legjobban *. meggyőződhet. Nlnca vBrös éa «■> haj lobbi, eaen minden eoneurrentia nélkül álló bajifjntó tej baaa-nálata mellett. A baják setét festéséhez, az ujon javjtott kétaaeree erejQ hajlfjito dio-extract-pomade Ikalmaaáaánál, ogy dló-eitr aot -olaj vagy r u d po m «d a (Oosmetlqne), mely szer, folytonos használat melleit, bófehér hajnak a szint Tissiaadja («m létezik jobb a saakáll- és fejhajak nSvésének, termesztése, megtartása a elSmozdltáeához, mint ezen fé-Ijrea, majdnem caodálatoa hatáan aredménynyel koronázott valódi haj- éa saakálltermesatS- mi egyedüli határa cs. s kir. a. p. X haj- és szakáll-növeaztő szeszdnk. Caak • valóban jónak kell a dia- JalaV d a 11 VlkU.d«nl s csak egy kla próbába kell. Egyének, melyek t 0 k é 1 e t ea e n a a a k ál 1- £& éa f e j h a j n é I k II11 e k voltak, hihetőt-rOvldldd alatt dúsgazdag szakáll- és ^)W baj birtokába jutottak s mig eddig egyetlen, gy kllérlet sem maradt eredmény nélkül. ErS-nedvUnk a beteg haigySkereket rövid Id6 inlva alaposan meggyóiyilja a folytonos hassnálalnál a legkésőbb korig dú c g a ad a g hajaatot ilatoait. A fejbCrre igen kellemesen hat a a fejlájást elhárítja. Figyelmeztetőnk, bogy a ml valódi kéaailményunk, máa azédclgí czikkekkel nem rierélendSk fel. A j Ozllniég biztonsága végett áruink minden tégelyén éa Uvegeeskéin, mint beigUtott védbélyeg, a feltaláló I ^eaképe van. Megrendelések intéaendSk : Hawranek Mihály ± utódához Bécsben, cs. és. k. magy. a. p. eflk elil parfüm - gyár e 1 « b b: VI. ker. B U r- 3L g e r a p i t • I g tv e ■ e 26. ■V most: I. ker. Telnfaltstrawe ^^ 17-lk sz. II. emelet. Arjegyiók: tlveg kéUserea erősségű haj és ssakálnBveattó essentia alabastrom Üvegben 5 frt, 1 kla veg 3 frt 60 kr. 1 alabaatrom Uvegtégely valódi stájer havaal növény poraade 2 frt. 1 alabaa- trom-nveg valódi baji fjitóe»tract-pomade2 írt. 1 Üveg valódi baj ifjitó tej, valódi dióolajjal, Ulcme éa kefével egjült 6 frt. 1 kla üveg valódi h a j I f j 11 ó t e j 2 frt 50 kr. 1 tlveg valódi h aj 1 fj i t 0- dió ex tract-olaj I frt W kr. Dióé Urául iC'osmetiuue) rnnpumade 1 f,t. Megrendelitek külföldről kéeapénzSaetée, « vidékrKI utánvét mellett leggyorsabban foganatosíttatnak. 1 aW CftonniKolátsnl 3Ü kral tObb. ~V( (165 6— J aj OOOGOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXDOOOOO I p 3 SS" PH" ÍD' o *Ö ÍD 3 S s P is S. •$ < . P K $ i W& oOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOO ül Iií ríí * E- W M K KI M IO M p •isiasss_ "•-~ .. lile SAGT-KANIZfiA, 187Í. september 14-én. -lk azéou. Tizenötödik évfolyam, íl p írcrketxtíhet, Taki -rékpt'-nxtári épület fftld • izint. — anyagi réstét illi*tü közlemények pitiig a kiadóhoz nér- ü -i lap íxeiletni részét ZALAI KOZLORY előbb: .ZAIÍA-SOMOQYIKÖZLON"XV | Hlrseteaet [ 6 ba*ab«« petitanrhaii Wfsssiosaiz. I t„itbbi torért 6 kr I ^YILTTKKMKK | jform-'int 10 inm »«.- I foKA<jtataak «1 -.BCDek fe. Ketir&tok TÍJSIK oam £ Kio'-^tari illeték miadea ,\ iHJ"* hirdetetert kfllnof j sO kr. ficetendS. I. Js^ , .- -—~mX Kagy-Kanlzsa várra Miynatétátimk, nMkaUnban a „nagy-kanizsai karstkaéilnd * iaarkank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a .zalamegyei általános tanitó-testület', a .Zala-Ssewgy gizbajézási részványtársuUt t tübb ongysi és várssi egyesület hivatalos értesítője. Heienkínt kétszer, vasárnap- .s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú la> Pártoljuk a belföldi Ipart. Azon földterület állandó lakosai együtt véve. kik egymással egy kormányzat 8 ugyanazon törvények alatt egyesülten élnek, egy államnak nevezett testületet képeznek; mely testületnek tehát az azon földterület mindia egyes állandó lakosa egy-egy tagja. Mind az egyes tagolt együtt véve képezik az államtestületet, mint személyi egységet ; agy ezen tagoknak összes létezú vagyona együtt véve képezi «i államnak, mint testületnek közvagyonát, mint vagyoni egységet ; minélfogva a közvagyon azállamtcs-tlllet közterheit, mint egységes testületi közalap, viseli. Mivel azállamtestfiletnek minden tagja kisebb-nagyobb részben fogyasztója az ipartermékeknek, rá van szornlva mások kézimunkájára, melyekért azután vagyonának egy részét kell árdij fejében cserébe adnia, mi ennélfogva a közvagyonban nagymérvű forgalmat okoz, ezen okból az államtestületre nézve azért felettébb fontos a tagjai által fogyasztott ipartermékek kézmúvének hoDDét eredése, hog; az ezekért árdij fejében kiadott kízvagyon hová folyik. Államunkban, a magyar államban fogyasztott ipartermékek s felhasznált kézimunkák eredetekre nézve kétfélék — külföldiek és belföldiek — lévén, lássak, hogy közvagyoni tekintetben mily következményű államunkra a külföldi ipar és kézimunkának, — és minő a belföldi ipar és kézimunkának — használata. Minden vagyon, mely bármi czimen, tehát az is, mely ipartermékekért, kézimunkáért adatott ki a külföldre, mert ennélfogva nem képezi többé államterületünk tagjainak tulajdonát, megszttnt államtest ületünk közvagyonához tartozni. És, mert azon vagyon csnpán, csak hogy többé nem aion egyeseké, kiknek előbb tulajdonuk volt s kiadták, de mivel hogy az a külföldre adván, igy az többé államunké sem. mint testületé, ennélfogva az érette egyszer kapott ipartermékeken— kézimunkán — vagy egyébben — kivül annak tübbé sem azon egyesek, kiknek'előbb tulajdonuk volt, sem az állam-testület semmi hasznát sem veszik; az a közvagyonból, egyszeri használata után kienyészett. Azon vagyont ellenben, mely belföldi ipartermékekért, kézimuukákért vagy egyébért lett kiadva, az államtestület egyik tagja adja az ogyanazon államtestület másik tagjának. Azon vagyon nincs ugyan többé közvetlen birtokában annak az egyénnek, ki azt kiadta, de mivel az, a kinek adta, szintén ugyanazon államtestülctnek a tagja, ennélfogva azon vagyon továbbra is részét képezi a közvagyonnak s igy tulajdona marad az ál-lamtestaletnek ; azt az egyes tagok adják, kapják, nyerik, veszik egymás között, de maga az államtestület, mert mégis folyvást tagjainak tnlpjd^f marad, nem Teazti elT folyvást birja. A belföldi ipartermékek és kézimunka tehát az államnak, mint testületnek semmijébe sem kerül, mert semmit sem ád ki érette közvagyonából, ingyen kapja és birja ; minélfogva, ha összes tagjai csak belföldi ipartermékeket és kézimunkát használnának, ez által az állam, mint testület meggazdálkodná azon vagyont, mely most közvagyonából ezekért évenként külföldre folyván, az államból évenkint kivesz. Ez által ugyan az államtestület első sorban s közvetlenül gyáros, iparos, kézműves tagjait segítené vagyonhoz; elsó sorban : ezek kezeiben torlódnék meg a testületileg meggazdálkodott közvagyon, de mivel ezek is kivétel nélkül mindnyájan az államtestu-! let tagjai, mert belföldiek és igy ezek va-' gyona is az lllamtestület közvagyonához : tartozván, mint annak része, az állam közterheit megfelelő részben ezek vagyona is \ viseli, ekkor fokozatos vagyonosodásuknak mpfjfelelölpg, fokozatosan emelkedő mérvben • is járulnának a közterhek viseléséhez és pedig, mert a közvagyonnak épen azon része képezné évenkinti fokozatos vagyonosodásuk alapját, tehát a közvagyonnak épen azon részéből, mely most az államtestületből ipartermékekért a külföldre folyván, a közvagyonból évenkint kienyészik. És igy, mig egy részben ezen vagyon bentraaradása esetében a közterhek viseléséhez hozzá járulása által azt évenkint kft-nyebbitené, másrészbon a belőlo évenként vagyonosodó iparos, gyáros, kézműves államtagok költekezései, kiadásai is vagyonn-sodásuknak megfelelő fokozatban növekedvén, tőlük ugyanezen vagyon a legnagyobb részben megint csak vissza szétszivárogna az egész illamte&tületbe, ami, mig egyrf*-,. ben a közvagyonnak évenkinti növekedését s ez által a közterheknek arányos könyebbü-lését bozná magával, másrészben pedig bent-maradása következtében évenkint szaporodván áUautestületünkben a pénz s igy az könyebben is, nagyobb mennyiségekben is megszerezhetővé lévén, általa a vagyonszerzés és gyarapítás az államtestület minden tagjára nézve biztosabbá, állandóbbá lenne, minek következtében a kőzvagyonosodás, közjóiét államunkban évről-évre növekednék. Ily módon vagyonának hasznát, közterheinek könyebbülésében, a pénznek s ál- tala a vagyonnak minden téren könyebb, biztosabb niegázerezhetésébeu s ez által a kőzvagyonosodás közjóllét fokozatos emelkedésének következményeiben, az államtestületnek minden i'gyes tagja még azután is folyvást élvezné, miután azt közvetlen birtokából kiadván, az nem is képezi többé közvetlen tulajdonát. Hogy államunk mit nyerne közvagyona tekintetében ezen testületi gazdálkodás által, erre nézve a következő szolgáljon némi tájékozásul. A magyar államból évenkint legkevesebbet véve, mintegy 200 millió forint megy ki a külföldre ipartermékekért, kézművekért. Ebből 50 milliót oly ipartermékekre és kézimunkákra nézve, melyek nálunk fel nem találhatók, de mivel szükségesek, megszerzésük nlkorülhetlen, marad évenkint 150 | millió forint oly ipartermékekre és kézimunkákra, a minők nálunk is fel volnának találhatók. Ha tehát az ilyen külföldi ipartermékek és kézimunkák helyett a még most ugyan a külföldinél hátrább álló, — de az egész államtestület által kizárólag pártol-tatva, rövid időn a külföldivel egy vonalra emelkedő — belföldi ipar termékeivel, belföldi kézmüvekkel megelégednénk, ily módon a most ezért tőlünk évenkint külföldre folyó 150 millió forintot évenkint testületileg meggazdálkodvln, közvagyonunk enr-nyivel növekednék; mert az államtestületben évenbint szükségelt ipartermékek és kézimunkák, magában a testületben annak tagjai által állíttatván elő és végeztetvén, mi£ igy e?y részről az államtestületnek ipartermék- és kézimunkabeli szükségletei is kivol nának elégítve, másrészről meg az' ezekért árdij fejében évenkint járandó't 150 mii- > TÁRCZA Midőn a sírból felj&nz. Se bánts, ne iUtlKxs, tiiís * simái .több menhelyre nem lelhetel, Minek kél fel bus neKemarnyari, Kiesen ram sag mist, e»ap*n vádat, Bármerre jársz : fa, lomb, levél. I-ebet, a Lethe partján allaa*, il eruiil átei, de nem lehet. Valami rád isi • világból; S bár mindent elfeledni vágyni. Nem hajtod fel a aerlefet. P«dig jobb lenne Btfgtf Hogy títéi itt fenn, valaha, Olyan jó lenne elfelednem, Xikep szegény no, te feletted. Nisea aeakinek áldó saava. A ftir j<5, c*óndea, néma fekhely, Hok ba ellen njnffaliBat ad, Ki. nem tod eemmit a világról - Oiyant bárki hiába vádol, -Nálunk uáxftzorta boldogahb. A eera mefmata «■ Bjngmlaut Elvesd, bascaáld, a míf lehet, fiseféQjr te>edt nS ! megbocsátás. Hajnalát, reavrét aa • nem átok, -, A melj eltöJti telkemet. ' A véjiUiet barsQuája Pírodból of7 U felri&Mt, AMif jobb eMeMve lened, Hogy m*k ott Mosdják el feletted : Kint •i«D?edj, vMuid OH*U> De nem .. . A* l»Wn a«iiaoljránál i,fr*a, ki éretted **itt emel. De ha kéca is len a bocsánat « «pftiB látni tán váciul tá*>ad Ko«éok hull le-«f7 tyitslepel. SZABÓ Az izlamról. Ason érvek koeött, melleket mz islam ellenei annyin siereioek haaxnaJni, a legnagyobb ■ul^ljral a faUlismus vádja latszik bírni. Éten önkényét éa teljesen hibás prümiuum astán a téves követkestetétek egéss seregét vonja maga után. Pedig nem felette nagy történelmi és ből-csésuti jártasság szükséges annak belátására, mily igazságtalanságokat követünk el as ily kitételek feltétlen használata által Mohamed hívei ellen, A történeti lényeket és a természet erűit jVJképw ó-keleti világnézetek, a sötét fatumot uralják, melynek hatalma még ax istenekre is kiterjed. — As istenek maguk is csak myite-riosus erű kifolyása, teremtményei volának i alávetnék rémes hatalmának. Nem egyéb rá-fogásnál, hogy kiválóan a faUlismus nkoc tétlen, komor fanatícus életet * hogy megbénítja a tetterőt; hiss mindez csak oly mérvben következik a végzet tanából, mint bármely más vilégnézetböl. A görögök és romaiak vallása, ethicája épen a fatalismuson alapult s az ó germánok is Íge» hajoltak/ felé; és a görög szellem mégis a legvidámabb mű vészetet és a legvilágosabb tudományt teremié meg, a rómaiak és ó-germánok világrészeket forgattak fel és erős államokat állapítottak. De ha meg is engedjük a fatalismua ártalma* hatását, ac Ulam még akkor is maiit ennek befolyásától, nem vallja a UtaJiimui Unit csakngy, mint ast egy monae-theisúcus vallás se ismeri a magáénak. Ezerszer utal isteni könyörületességére, mindenhstósá-gára és mindefttudáaára és ezerszer parancsolja a hívőknek, hogy az istenben és egyedül benne Isten a dolgok kezdete éa vége, kiviile minden gyenge, tehetetlen. Mínde^ az Isten rendelete. Az ily vallást pedig egy ególy ktivo-toje sem nevezheti íatalisticusnak. Nincs oly vallási szentkönjv, mely a ta-natismus szitására elég eszközt ne foglalna magában; s csak a korán hagyja védtelenül tanait a világ támadása elótt. Hanem lássuk, miként | gondolkodott Hahomed eselőtt 1200 évvel a vallások különféleségérdl. Egy történész se tagadhatja meg azon mondása igazságát, hogy minden kornak megvan a maga kinyilatkoztatása (13. suraj) e nézete az emberek haladó műveltsége fokát igen helyesen veszi tekintetbe és elismeri minden vallás isteni eredetét, azaz létjogét. De meg mit mond a próféta az eretnekekről ? „Azokkal, kik vallásukban szaka-dásókat idéznek elő és eretnekké lesznek, ne legyen semmi dolguk. Ezen ttgjük egyedül az Isten elé tartozik, ö egykoron majd megmondja nekik, hogy mit tettek." (63. sura.) E tétel már évszázadokon át képzi a vita tárgyát és mennyi bajt .okozott az emberiségnek! , Ha Isten akarta volna, hiszen csak e£[y nemzetié teremtett vol- ', na." (16. sura.) E szót nemzet Mahomed nem ethicus, hanem vallási értelemben v^szi s így a vallások tübbféleségét e^yuneseu Isten aka-ratjáaak tulajdonítja. As ily kijelenté* egy val- \ lásalapitó szájában nagy jelen uSséggul és érdemmel bír. Az emberi méltóság nemesebb fel foga- , sát aligha találjuk Mahomedénél. Szerinte az ; ember nemesebb a régi félisteneknél is. A 15 surábsn nyíltan kimondja, bogy: .Mindeu nn- ; gyal meghajolt az ember előtt, midőn az Iaten i alkotó kezétől megteremtetett Csak egy angyal vonakodott, mondván, hogy ő nem-fog meghajolni a fekeU tőidből teremtett embw előtt. Ea ! ezért Isten ót a kárhozatra veté a végső Ítéletig." Az ördög tehát nem egyéb, mint azon ángya1, ki nem akarta elismerni az ember méltóságát és fiiDségét. Ez nem caak az ember dicsőítése, hanem egyszersmind ezeréuesés megoldása A dualisticuB elvnek, amennyiben a gonoszság hatalmát alá veti az egyedül uralkodó isteni ko-nyörülete&ségnek. Fölötte érdekes és as izlámra nézve csak előnyös volna, ha más, a duálistiem elvet kíválólag követő vallásokkal pl. Zoroas-ter parsismusáva) basooliunók össze, de e pár huzam igen messzire vezetne. A korán, tagadhatlan, sok zord tételt ú foglal magában,de ne feledjük azon körülményt, hogy fegyverek csörgése közben íratott. Maho mednek megkellé küzdenie a régi természet-imádás vad babonáival; útját állta a vértezett, megkoaelithetlen s gyakran gúnyos mosaismus, ellenségkép állott vele szemben a kereszténység is, melynek hívei közül csak a Nesto riánusok bántak enyhébben vele. A Nestoriá-nmokkái kötött ezen baráti viszonyának tulaj donithatő az is, hogy Mahomed nek oly ma gasztos fogalma volt Krisztusról és a kereszténység felől. Szegény próféta, hisz eleinte te ieüégén (,'badidsán kivül deoki se hitt missiójá-bun! K vallás egy pontja már igen sok vita tárgya volt: a soknejüség. Aki u kérdést mint vallásit fogja fel,' soha se fogja azt helyeseu megítélni; kulcsa az afrikai és ázsiai emberek egy megfejthetleu élettani rejtély ében fekszik. Afrika él Ázsia legdurvább ősoépeinél és legműveltebb nemzeteinél egyaránt már ősrégi idők óta dívik a soknejüseg. Ez bizonyltja azt, hogy ezen insti-tutió a természet törvényes alapszik s hogy kényszerűségének, egy báivány, egy IsUn se lió forint is évenkint a Uslületben maradna mint közvagyon. Most azonban, mivelhogy ipartermé- kekbeli szükségleteinket a ieguagyobb rész ben külföldről fedezzük, évenkinti kfíte- Jünkért a külföldről befolyó összes bevéte leinknek, semmi maradandó, — hanem cs«k pillanatnyi - hasznát veszszük; ugy vagyunk vele, mint a napszámos napi keresményével, melyet rendesen minden nap el is költ. Fá radozásunk gyümölcséböK ugyanis azon be vételekből, miket kivitelünkért a külföldről kapunk, először is számos milliónak kell ismét vissza menni a külföldre, allamadós ság, hadügy, vasúti kamatbiztositások ?at. sat. fejében, ami pedig aztán ezeken felül belőle még megmarad, azt meg magunk el vásároljuk a külföldön. És ez évról-évre igy megy. (Vége köv.) Szó'llészeti és borászati előadásuk a n.-kanizsai m. hír. áUam Jtyyházbaii. Előadó: Tersánczky József tiszti megyei ja rftsorvos ur. Tizennegyedik előadás. B) A borászatról. 1. A borkészítésről. ,* A szüret alatti teendőkről. Névsze-rint: a azőllö megszedéséről; —a zamatos és oem zamatos fehér szőllófajoknak felmunkálá-sáról fehér bornak ; — a kék szöllífajoknak (A-munkálásaról Töröl bornak ; — a mustnak bor-dóraszedéeérol; — az erjedésről; — a kipréselt törkölynek felmunkálssárol borjsvitásra, esi-gérkészitésre ; — az éretlen, romlott szóllőnek telmunkáláaáról; a must javításáról.* „1. A szölló megszedésének módjáról. A szölló megszedéeénél figyelembe veendő a fürtöknek érettségi foka, meri jó, egészséges, tartós és értékes bort csakis a jdl megérett, ép, egészséges szollobol csinálhatni: világos bornak a világos fajokat soha nem tanácsos s sötét síi-nü fajokkal összeszedetni és fordítva, mi any-nvit tesz, hogy ezek felmunkálását, mustjának hordóba szedését is elkülönítve kell tenni. Sze-déskor még arra is kell vigyázni, hogy a szőllő a szedik álul fel ne emésztessék, vagy el ne 11-lajdonittassék, mert a szedők rendesen mindig a javát eszik fel, asuerágják, némelyek félre eső helyekre elrejtik,hogy haza csempészhessék, ée vannak vinczellérek, munkások, kik csélza-tosao azért szedetnek hanyagul, hogy a sittret utáni munkásoknak legyen, mit böngéazni, enni. Aki szollójét idegenek által feiemésztetni nem akarja, az óvakodjék szollőéréstől kezdve munkásokat a hegybe ereszteni, szemmel kiséri az idegen lábnyomokat, a szedők után megbízható egyént állit kézi kosárral, késsel, hogy a szedés rendesen történjék és a véletlenségbcl elmaradt fürtök leszedethessenek. Fel kell szedetni* földre hallott bogyókat is, mert sok szem sok levet ád. Szedetni legjobb kemény orra ollóval, (melyet a német zwickeanek nevez.) Általába*, kuazlo rával, (bicskával) szokás lemetszeni a fürtökol, letörni csak azokat lehet, melyeknek a szára egéaxea száraz és törékeny, szaggatva azért m-m kel! szedni, mert a szaggatott fartőkről, különösen némelyekről nagyon könnyen lehullnsk a bogyók. Szedésnél még arra is kell gondolni a gazdának, hogy a sajtárok (dézsák), meden-ezék szedés előtt kimosva legyenek, mert vem lehetetlen, hogy ezek nemcsak piszkosak, hanem ecsetetek is lehetnek, ha t. i. a szedő ezen edényét napok ót* hassoálta." ,A nem töppedt szollöt száraz napokban, a töppedteket nedves időben is szedethetni. Első esetben az eső rontja a mustot, másodikban inkább használ, mint árt* .Érettnek mondjuk * szollót, midőu telje sen leves, jó édes, * bogyó lágy ; uagyt.n érett az, mely fonyadt, leve felesleges édességénél fogva ktrctolja a torkot Szedetünk tehát nem a kalendárinm, hanem az érés foka szerint. Ez teszi azt a különbséget, hogy a szüretet bizonyos időhöz1 kötni nem lehet, mert vannak korán, jékor és későn érő lajok és ezek megszedése egy határidőhöz, naphoz nem köttethetik." „ Azt mindenki jél tudja, hogy világos bort csakis világos fajszőllőből készíthetni; vörös bor keszitéeébez sötét szinü, tehát kék szőllő kell és mivel mindegyikének meg van fogyasztó közönsége, azért is a színre néave 3 rendbeli bor állittatik elő u. m: fehér, vörös és Schiller. Schillert készíthetni a vegyes szinü Ajokból, vagy ha a fehér bor vörössel festetik meg. Hívei pedig valódi értéke csak a fehérnek és vörösnek van, azért is e kettőt külön kell szedetni és külön felmunkálni.* .'.'. A sióllö felmunkálása módjáról. A megszedett ssőlló felmunkálásának czélja meg nyerni mindazon részeket, melyek a borhoz megkívántainak, legfőkép a caerenyt, savanyt és a zamatot, vörös bor készítésénél a szint. Hogy a szólK'initk borhoz szükséges része mind borrá munkál tathassék fel,ahoz megkíván tátik a szőllő-nek teljes érettsége és annak jó összeszakulssa, összemuszkolása és felmelegedése. Módosul a fel-munkálás a s-őllőf*jok természete szerint, azért is más felmunkálás módja van a zamatos és nem zamatos fehér fajoknak, más asötét síinüeknek. A felmunkálási módosítás különbséget tesz a bor becsében is. Ily különböző eredmény szükségessé teszi azt, bogy a gazeta a következőkre élesen kiterjessze figyelmét. Kérdés már most :* „a) Mlkép kell felmunkálnl a zamatos fehér szöUófajokat fehér bornak t Midőn t*ma toa ssőllőfajaink vannak és ezekből zamatos faj-borokat akarónk csÍDálni, akkor lassan, névsze-sint 3 időközben munkáljuk fel a szollöt és pe dig ilyenkép : egyik napon megszedetjük a legérettebb fürtöket, * többit érni hagyjuk, leros-táljuk a bogyókat és a azöllőmalmon összeszs-kuljuk, ezután átteszsxük a prés vagy egy e czélra külön készített medenezébe, ebben két napig együtt hagyjuk érni, felmelegedni, napközben néhányszor átgázoltatjuk;, öassemnazkol-tatjuk és a harmadik napon levét leszűrjük hordóba, törkölyét könyedén kipréseljük, kipréseled után szétdöntjük és vissza hagyjuk a prés vagy az ezen kívüli medeaczében. Ez alatt szedetjük újból a legérettebb fürtöket, lerostálva összeszakuljuk, áthelyezzük abba»*jedeaezéfe«, edénybe, melyben van az elsőben kipréselt törköly, eszel elkeverjük, két napig együtt hagyjuk, naponta egypárazor ttassegásoljuk, a har madik napon lejét lefolyatjuk, hordóba szedjük, törkölyét könyedén kipréseljük, ki présel (Se után szétdöntjük és véglegesen harmadszor a többi azúllovel a mondottak szerint összemuukáljuk.* „A törkölyből kipréselt mustot mindig aránylag el kell vegyíteni hordószám a préselés nélkül nyert musttal, mert ez adja a bornak lelkét.* .Igy felmuakálni a asöllót fáradságba, időbe, de költségV is kerül, mégis, ha tekint jük az általa nyert előnyt, ugy soha nem szabad elmulasztani, mert annyi bizonyos, hogy sz ár sokszoros különbséget tesz. A ki kételkedik. az tegyen kísérletet, saját próbája leend legil-letékesebb bizonyítéka a jó sí kérnek." .Aki fősulyt fektet a zamatos borfajok termelésére, annak tanácsos deszkákból tág medenczét öaszecsináltatni, hogy hasonló legyen a présmedenczéhez. Ilyenben könnyű s szőllónek felmunkálása, együtt tartása, felmelegülésre. Ily medenczét fenyőfa, tölgyfa deszkákból lehet összeállítani, fel kell pedig tenni oly magas ge-rendelyékre, hogy abból a mustot edényekbe lehessen folyatni." .Azon esetben, ha valaki ily munkát végesni nem tudns, nem akarna, más módjával segítsen a dolgon és pedig ily formán: a lerostált és összeszakolt szóllőt hagyja egy napig együtt, gázolja, muszkolja azt össze azon napon vagy 3—4 izben, másnap rostával vegyen ki belőle egy fertályos sajtárra valót, hogy mustja kifolyjon, gyúrja tésztává két kézzel a héjat, aztán vesse egy 10 akós hordóba, zárja be aj táját, őntse hegyibe a mustot és erjessze s ket tőt együtt. így cserenyezbeti, dezamatoeithxtja is borát" „Vannak, kik a zamatos azőliőfajókat lerostálva ösfzeszakulják, boros hordóba teszik mindenestől, hogy egy 10 akós hordónál egy akó hiányozzék, ajtaját bezárják, helyre teszik és felrakják az erjkéazleteket, hogy ilgaskép együttes erjedésen menjen át a tömeg." .Amely zamatos szöllófaj nem igy munkáltatik fel, az nem igen képes megtenni jó eredménynyel a külföldi utazást. Igaz, hogy a bor színe ilyen munka után jobban megközelíti az arany, minta világossárga, vagy zöldes szint, de tartósaága és becse felülmulhatlan.* Kérdés továbbá:" b) Mlkép kell felmunkálni a nem zamatos szóllófajokat fehérbornak í Megszedetjük az érett, egésiséget azőUőtt, mindenestől összeszakuljuk, összemuszkoljuk, 48 óráig együtt hagyjuk, néhányszor újból összegázoljuk, muaz-koljuk,aztán levét leszűrjük, törkölyét kipréseljük, levét ss iménti levével aránylag hordószám elvegyitjfik és ha zamatositani akarjuk, adunk minden 10 altéhoz egy tartályos sajtárra való kipréselt tőrkölyttsamatosfajokból, vagy hogy elegesjdő cserenynyel elláthassuk, adunk minden akó után négy gramm (7% lat) tannint, vagy e helyett egy font szóUőmag Úsztat (a szoUosse-meket megszárogatva só-őrlőn lisztnek megőröl-jük.) így lehet felmunkálni vegyes ültetéseknél sz egyszerre érőket, a nem egyszerre érő fa- jókat érésök szerint. A szőllő mag lisztet csak akkor tanácsos hozzá vegyíteni, ha tudjuk, hogy fehér boraink szeretnek megtörni, még inkább megnyulosodni.* .Miket * szőlló felmunkálásáról ezutul elbeszéltem, önöknél bizonyára szokatlan elvek és mintha hallanám, mikép mondják e javasig, tómat: felesleges, fárasztó, költséges, késedelmei, véghez vihetlen, híjában való dolognak. Mindezekre osak azon megjegyzést teszem, bogy saját tapasztalásomból a lehető legszükségesebb, legsikeresebb munkának tartom és épen azért, mert hazánk szóllészei távolról sem igy műn. kálják fel a szollót, jönnek ason aggodalmat helyzetbe, hogy boruk sem tartós, sem tiszta hanem jobbára romlandó, bete^, zavaros éa így a jól készült borokhoz képest kevéssé becsei, értékes. Lassan kell szüretelni, a szőllől jói felmunkálni, hogy azzálehessen,mivélenniekell Kérdés továbbá :* „r) Mlképen kell felmuokálni az éretlen, romlott szöllöt bornak i Vannak évek, melyekben a azjPlo nem érhetik meg olyannyira hogy abból elfogadható áruezikk legyen, vagy bizonyos elemi viszontagságok következtében megromlanak azok. Az éretlen szőllő leve teljesen savanya, ilyent össze kell alakulni, jél ou sze moszkolni, levét hordóba szedni, szőllőmag. porral megcserenyezni és minden 7. akóhoz 1 — I '/> akó tiszta, vagy czukorral édeeitett vizet önteni, erjedésen átvinni és ugy kezelni, mintha legjobb volna. Az ily bor jó nyári Italul szolgál. A romlott szőllő, ha huss nem egészon rothadt, eczetes; elfogsdbstó aljas bort ád. Az ily boro' kat, ha megőrizzük jövő szüretig, igen megja rithatók, ha jobb borévben a könnyeden kiprtí selt törkölyre öntetnek és más bor aljával, bor söprüvel elvegyittetnek. Isméti kérdés:" ,4) Mlképen kell felmunkalnl a sötét mini gxölldt TÖrös bornak i Jó és sötét szintt vörös bort csak oly évben lehet csinálni, mely ■ ben a szőllő megtöppedni képes, nem töppedt szőllőbőlnem lehet jó és értékes sötét vörös bort csinálni. Lehet sima és lehet fanyar vörös bort készíteni. Az első közönséges fogyasztásra, a má sík betegek számára orvosszernek való, mert sok csérenynyel bírván, összehozó, erőaiio ter mészeténél fogva jót tesz a vérszegénységben, a gyomor és bél elnyálkásodásbsn, gyengítő hasmenésekben, izomlágyulás éa göfvélykórban. De vannak kiváló ízlésű emberek, kik a vörös borban nem a simaságot, hanem fordítva annak fanyaraágát keresik." .Sima vörös bort csak a-leraatált szőllő■ szemekkel állíthatni elől, fanyar lesz a vörös bor, ha csatájával együtt erjed. Klsó esetben le kell rostálni a bogyókat, ösazezzakolni, jól öss-szegázolni, moszkolni, aztán hordóba tenni. Talpra állítunk egy, vagy több 10 akos hordót, ajtaján beleöntjük az összeszakolt szőllőt, hogy egy akó héja legyen, ajtaját bezárjuk, helyére twszaznk és erjedésnek indítjuk, mint szokás erjeszteni a fehér bort Vagy az e. 'czélra külön készített erjkádba teszszük és ebben erjesztjük. Második esetben a szőllót mindenestül össze kell ssaknlni, mindenestül keresztül vinni sz erjedé sen. Nyitott edényben azért nem jó vörös bort csinálni, mert sokáig érintkezvén a levegő éle- . nyével, könnyen be áll az ecsetesedés és bogy volt képes' ellenállói. E kényszerűség egyik kiváló oka a nók korai érettsége, de gyors elvó-n ülése is lehet. Híg keleten a férfi aránylag hoszszabb ideig tartja fen magát, a nók gyermekkora igen rövid, de ssépeégök is gyorsan el -virul. És ezért is mennek oly korán férjhez. E földrészek lakóinak monogamiája ellen egy aesthetikai és egy fenntartási elv küzd. Az egynejüség e népek lassú kiveszését vonná maga után. A jövő talán ennek okát is ki fogja deríteni. Annyi bizonyos, hogy az izlam keletkezésekor a leghatártalanabb a kétnejü rendszer már meg volt honosodva s a prófétának ezt megdönteni ép oly kevéssé állott hatalmában, a mily kevéssé volna képes bármely vallás is a zsiradékok és szeszes italok élvezetét betiltani a távoli éjszak vidékein. Eleinte a próféta maga is monogamíában élt, tehát ezt többre tartotta a többnejüségnél; aluliban ő megszorította a soknejüség addigi határtalan szabadalmát s maximumul 4 nő tartását álla-pitá meg. De e mellett nem muUaitá el az egy-nejüséget és a nők iránt jó bánásmódot ajánlani. Hogy a nyugat miként vétkasik-s mono-gamia ellen; hogy a . kelet miként közeledik hozzá, azt e helyütt nem akarjuk tárgyal*!; az élesnek is elég tere van itt, önmaga és mások, mu lattatására. Hanem a komoly férfit figyelmeztet-^ jük, hogy a keleti népek polygamiája nem valami vallási szörnyszülött, hanem a termésteti tör-•ényekból folyó kényszerűség következménye. Ha a kelet és nyugat viszonyai közötti különbséget nem lehet tagadni, be kell vallanunk azt is, hogy az természetszerűén és történelmileg fejlődött ki. A vallási különbség nem ritkán okos anta gonismust a népek és ellenségeskedést vérrokonok között. Az ellenségeskedésa kelet és a ny ngot népei között a keresztes hadak kora óta áll fenn és tápláltatik. Minden gyermek tudja, hogy bi rodalmunk s különösen hazánk szenvedéseit a mait századok alatt nem mindig a mohamedánok harosdühe okozta, hanem hogy a magyarországi pártok, sót * francziák s azok szövetségesei hittak, illetőleg nem egyszer küldték be a török hadakat. Különben a török másfél századig uralkodott hazánk nagy részén és ez idő alatt mitse tett a kereszténység elnyomására. A mohamedán büszke vallására, hanem türelmes a más hitüek iránt. Európában még a legközelebbi időkig is mily intolerantia dühöngött a vallások között s nem tudjak, mily sors várna sok helyt még ma is az izlam vagy a budhista missionáriusokra. De akárhogy legyen is a dolog, tény az, hogy az izlam, mint oly vallás, mely Ázsiában és Afrikában az emberi természethez alkalmazkodik, még ma is nagy 'mérvben terjed. A korán tana Khináig nyomait elő, nagy eredménynyel kurd az tukorcsosodott buddhiamus ellen, nagy hatalommal bír Indiában, Afrikában győzelmesen halad előre és valószínűleg ezen egész világrész jövő vallás* .lesz. Nem holt erő ez, hsnem óriási haUlom, melyet számba kell venni. Ha csak az assisi és afrikai gyalázatos terméazetcultost enyhíti is, már ez is nagy jótétemény less *s emberiség iránt. Ha végre vallási és philosophiai szempont bél az Isten eszméje magasztos és szent, akkor e nézet híveinek nem szabad az islam ellen küz-deniök. A profét* vallása Ázsia és Afrikában, hol minden egyéb czivüizáton kísérlet meghiúsul, ott is gyökeret ver; szigorúan véve tehát czivilizáió szerepet játszik. Végre gondoljuk meg, nogy ha as ázsiai népeket erőszakosan megtámadjak, agy ezen számos milliónyi né pek, ha csak nem Tolnának butábbak az állatoknál is, egykor szövetkezni fognak közös védelemre. És azon pillanatban, midőn a budhais-mus és as izlam egyenetlenségeit szegre akaazt-v» egyesül, oly roppant erő áll elő, melytől a mi világrészünk ia megrendülhet Biztosítsuk tehát fjoróp*,. önfejlődését as által, hogy ne akadályozsuk mag a többi világrész haladását. B. N. Ig&zs&g és hatalom. (HemegoviDai néprege.) Egy királynak két fia volt. Az egyik alattomos és vad, a másik nemesssivü és szelíd. Atyjok halála után azt mondta as öregebbik a fiatalabbnak: — Meguntam veled tovább egy fedél alatt lakni. Itt van háromszáz arany és egy paripa ez apai„örokséged; Tedd és menj, quittek va gyunk. Az ifjabb átvette a pénzt s a lovat, .Isten veled !* mond, s ment dolgára. Kevés idő múlva egy sétalovaglás alkalmával találkozik a kit testvér. — Isten áldjon, testvér ! — .köszönt sz if- j»bb ; mire as idősebb nyersen megtámadja: — Mit beszélsz te mindig az Istenről ? nap jainkban a .hatalmat" illeti az elsőség. — És én fogadok veled — TÍssonzá az ifjabb — hogy az igasságtalsnság nem oly hasznos, mint a hogy te gondolod. Az idősb testvér elfogadta a fogadást 100 aranyban, s megegyeztek: hogy az első ember, a kivel találkoznak, döntsön s viiás kérdés felett. Alig lovagoltak egy kis ideig, találkoztak az ördöggel, ki egy barát ruháját viselte. Kérdésükre, mi elóbbvaló: az igazság vsgy as igazságtalanság ? — as-6rdög gondolkozás nélkül feleié, hogy ss .igazságtalanság.* A jó testvér zsebébe nyalt s kifizette a 100 aranyat Meggyőződésé nek asonban becsületet kívánt szerezni, fogadott még 100 aranyban s sünét 100 aranyban, mert mindig as ördög jelent meg, csakhogy mindig más alakban; s tiwitiássnlMnn mindenkor as igazságtalanság előnyére nyilatkozott. Igy vesztette el as ifj*bb twtvér minden pénzét, sőt még a lovát is. — Hála Istennek, szólott, nincs már több pénzem; hanem még megváanak szemeim, azokat teszem fel, hogy as igasságnak mégis győznie kell. Az idősb dühösen kardot rántott a kiszúrt, testvére szemeit — Nesze, most már a szemeidet is elven tetted; iparkodjál, hogy annyira dicsőitelt „igazságod* oltalmába vegyen. '' AZ ifjabb testvér, fájdalmai daczára, dicsérte a Mindenhatót és szólt: s — Én az isteni igazságért vesztettem el 'nemeimet; — most, bátyám, arra kérlek, adj egy kis vizet; hogy sebeimet megmossam s eloltsam égető szomjamat;és mielőtt elhagysál, vezess el s patak melletti füzeshez, mely mellett, utadban, úgyis el kell haladnod. Az idósb teljesítette öcscse kivánstát és a pataknál sorsára bista. Itt feküdt a szerencsétlen a földön s megadással várta, ami követkéz*! fog. És éjfél felé megjelentek a nymphák a forráshoz fürödni; s az egyik ekként szólt: — Hallottátok testvérek, hogy a király leányát bélpokol-roham lepte meg? A király a leghíresebb orrotokat hivatta, de nem aegithet- tek. Szegény király! Mit nem adna érte, na tudná, hogy néhány csepp ebből s visből - egy közönséges fürdőbe vegyítve, egy nap é> egy éjen át leányát tökéletesen meggyógyítani Igen, mint zarándokolnának e forráshoz süke tek, vakok, némák , ha tudnák, hogy egy forrásból merített üvegecske víztől meggyó gyulnának. Az első kakas kukorikolásnál a nymphák elfutottak. Alig, hogy eltűntek, a azerencsétleo herczeg tapogatozv* felkereste a forrás nyilasán vizével megmosta szemeit s egy pillanat alatt látott. Ekkor s csodaforrás gyógyvizével meg-töltött egy üvegcsét s a király palotájába sietett, kinek leányát a bélpokol-roham lepte meg. — Jöttem — monda — megmenteni a hercsegnot, ha a király megengedi, hogy gyógykezeljem. Életemmé állok jót érte, bogy •gy napon és egy éjen át meggyógyítom. ait elkerülni leheasen, ily készítés mód mellett nap.ota 2—3 izben le kell muukolni a tdrkSly t ■ „+. A mustnak erjesztéséről. As erjedés gek czélja tisztulni, átalakulni és érni. Ériedé. nélkül a szőllő leveczukrosviz, mely tói borsóba nem l«g képződni. A must a benne létesó erjesztő .jirgombák által felizgattatván, fölhevíti és hogy borrá lehessen, hevének M—18fokrakell emelkednie. Most a ómkor sietsssé válik, dnrváuyai leülepednek, szénsava elpárolog, zamatja kifej-ifldik * a n>«g» módja arerint borrá lesz." „A gazdának segédkezet kell nyújtani a term^azet e csodás munkájában és pedig ilyen* kép : a mustos hordót oly helyre teszi, melyben képo 14—18 fokra felmeleeiilni (Rheamur hí mer'je nzerinO, azabad tért kell engedni szén ,ava eltávozhatásának, óvni kell a lég élenyé nyék tartós befolyásától és mindezek által lehetővé tenni a muBtnak borrá képződhetését, tisr-lulhatását, érhetéaét. Hogy mindezek megtör' lenjének, a mustos hordót beteszi az erjesztő kamarába, jó ószi napok alkalmával ajtót, ablakot tár éa beereszti a nap hevét napkeltétől náp nyugtáig. Hideg napokban fűt, hogy a azoba U— 1* fokú meleg legyen, a hordó szájat vizes ruhával letakarja s amint megszűnt a mustnak tajos erjedése, azonnal felteszi az erjkészleteket éé fennt is hagyja a fejtésig. A mustnak forrása ideje alatt az erjhelyiség igén megtellik szénsavval, mivel pedig a szénaavas gőzzel megtelt levegőben semmiféle éló állat sem élhet meg, nem egyszer történt, hogy emberek haltak meg > mustforráskor a pinczében. Ettől félni kell é», bog) veszélyt ne ókorain, senki ily helyre ne menjen szellőztetés nélkül, hogy beléphetni-e, megmutatja azt az égő gyertya; ilyent botra kell tenni és bedugni az erjhelyiaégbe. Ha égve marad, bemehetni, ha elalszik, nem szabad bemenni. A benne elfuladt embert csak ugy lehet veszély nélkül kihozni, ha a bemenó hosszú csövet vesz szája, orra elé és a másik végét kint hagyja. Így nem jut tüdőjébe aazénBavas lég. A kihúzott embert le kell vetkeztetni, hideg viz-zel le<~'OtözDÍ, fejét hideggel burogatni, teBtétvi-tes <zivacscsal, ruhával dörzsölgetni." JUHÁSZ PÉTER, fegyhftzi tani tó. Helyi hirek. — Ö Felsége Erzsébet királyné szómba-tun, azept. 16 án délben Triesztből Budára történendő utazása alkalmával a nagy-kanizsai pályaudvarban étkezik. — Eichberg Adolf érdem keresztes igazgató tanító ur, nyilvános működésének be-fejezete alkalmából, a nagy-kanizsai izr. hitfe-lekezetttek f. hó 10-én aa „Arany Szarvas* vendéglő oagy termében, amint magaastosaágában megható, ép oly ritka kedéjyeeségü est-uone-pélyt rendezett, mely, midőn egyrészről gazdagon t&zte fel megtisztelt veteránjának a légben-■óbb hála és őszinte elismerés babérkoszorúját, egyszersmind reményt, garantiát nyújtott arra, hogy a tanügy társadalmunkban maholnap kivívja méltó álláspontját, s a közművelődés első sorban hozandja meg jutalmát, e nehéz pálya buzgó munkásainak. As est-ünnepélyen 200 nál többen voltak jelen. A pohárkoszontéeek hosszú •órát Stolczer nyitotta meg, üdvözölvén Eich-berg urat magyar nyelven és 35 éves érdemeit válogatott szavakban sorolta elő. Eichberg ur erre rövid, de érzelmesen magyarul felelt. Wohl-beim Ernó ur kezdette meg a német toastokát, melyre Eichberg ur szinte németül felelt. Hoff-niann Mór magyarul az iskolát, közoktatást éltette, Ooldschmidt Unitó magyarul a polgár-uiesterre és az iskolaszékre emelte poharát. Haj-gató Sándor rendkívüli lelkesedéssel az egyezésért és Eichberg családért. Blau Pál ur, — A király ezt hallva, az idegent aherczegnö termébe vezette. Az idegen egy fürdőt rendelt; bele öntött néhány cseppet a gyógyforrás vizéből é» a heresegkiaasssony a vett fordó után •KJ nap és egy éj alatt egészséges lón. A királyt leánya egészségesek helyreállítása ugy megörvendeateté, hogy az ifjú ber-uteguek adt% tartományainak felét s a her-ezegoüt. így lett a csodadoktor a kir_ájy után elei személy i z orsxágbau. E feltűnő esemény híre mindenfelé elterjedt s ekként a gonosz testvér füleihez is elju-tott 0 is hasonló szerencsét remélt taUlai a ftt-«es alatt, mint öcscze; a forráshoz ment s kiszúrta szemeit. Éjjel megjelentek a nymphik s a her-<^segnö meggyógyulásáról beszéltek. — Bizonyosan megleste valaki múltkori beszélgetésünket — mondták, — nézzük meg «ak, nem leaekszik e itt megint valaki ? Egy kis keresés után megtalálták a gonosz testvért, ki a hatalmat elobbvalónak tartotta az igazságnál; jfcgragadták a belefulaaztották a lorráa medencséjébe. így nyerte el érdemlett jutalmát gonoszsága s alattomossága. Utolsó pillanatában kellett elismernie, hogy a jog és igazság győzedelmeskedik a hatalom Mait. A jó testvér pedig > megürült trónra lépett. mint viroauak köakedvességtt .Pali bátyjáért' s. a. t Witt tanitó ur magyarul, Eiazlw és Eichberg Boldizsár németül. Ebenspanger Lipót Stolczert éltette, szóltak még Wajdits, Bún, Lustig, Schwarz, Barookay urak a. a. t. A kedélyes estélynek éjfél után lett vége. Ez alkalommal számos német üdvözli távirat érkezett különböző vidékről, kettő magyarul, melyek igy hangzanak: Iskoláinkon a rendes oktatás ma kezdődvén, sajnálatunkra egyletünk a szép ünnepélyen képviselve nem lehet. Fo gadja érdemdús ünnepelt legazivélyesb üdvözletünket a nagyérdemű község derék bizottság. legbenaobb hálánkat. Magyar izraelita országos tanitóegylet elnöksége. Budapest, szept. 10. es'.e 10 órakor. Buzgó működésének ötven éves ünnepélye alkalmából legbenrfbb kivánatai kíséretében üdvözli önt szívélyesen az aradi tanítótestület. Arad, szept. 10. este 10 órakor. — A nagy-kaniasai ipartársulat egy bizottmányt küldött ki, melynek feladata ava sárnapi iskolákra felfigyelni, elismerésre méltó dicséretes jelenség! — Balra hajtt. Qyalog emberen ia sokszor megesik, hogy menés közben Bzemközt találkozván embertársával, nem tudja magát hirtelen elhatározni, váljon jobbra, vagy balra kerüljön-e ? De ez még nem nagy baj, hanem mikor két szemközt jövő kocsi jár ilyenformán, az már kellemetlen és sokszor veszélyes eset. Ezért kívánatos volna, ha a városi hatóság egy kis rendet csinálna ezen ügyben. Régi világban igaz, hogy ily rend nélkül is megvoltunk, de. akkor a széles és saras utak mentségül szolgál tak: mióta azonban klinker^és kerékvető fa di- sziti városunkat, a nagyobb* és gyorsabb közle kedés megkívánja a hatósági beavatkozást. Sok egyebekben, a hol nem kellene is, utánozzuk a bécsi divatot: azért ez ügyben is Bécs példájára hivatkozom, hol ember emlékezete óta minden fout végén egy nagy feliratos tábla hirdeti ezen kocsis törvényt: nem gondolom, hogy városunk ia ennyi költségbe verje magát, de anuyit leg alább megtehet, hogy egy táblát felállitut a központban és néhányszor kidoboltatja rende letét, ■ X. — TObben tudakozódtak nálunk, hogy a magyar ministerek kihallgatási órái mely na pon vannak. Közöljük a jelenlegi állapotot. A belügyministeré szerdán délután 5—7 óra közt. A honvédelmi miniateré vasárnap délelőtt 10 órától délután 2 óráig. Az igazságügyminiateré csütörtökön déli 12 órától délután 2 óráig. Az ipar, kereskedelem s közgazdasági miniateré szombaton délután 4-tól 5-ig. A közlekedés ügyi miniateré csütörtökön délután 5—7 óra közt. A pénaugyminiateré szerdán délután 5 tói 6 óráig. A vallás- és közoktatásügyi minis téré szombaton délután 1—3 óra közt van. — TObb kaposvári tűzoltó még ezen ósz iolytán meglátogatja a nagy-kanizsai tűzoltó kat, az oltó készletek megszemlélése végett — kllatkinaás. A gyepmester álul el fogott kutyák utcza szerte való kinozása feltűnő és botrányos, ez ellen többen felszólaltak ná lünk. Hiszszük, hogy e pár szó elég lesz a köz botrány beszüntetésére. — CMhUei pusztán Kis-Komárom mel lett 8 án délután egy sertésnyáj közelében a villám leütvén, több sertvés elesett, de késóbb valamennyi felüdült, mig a kanász folyton be teg, s amint a levegőre jó, ostzeroskad. — A pOWakeföi templom felszentelése vasárnap, szept. 17 én történik; e templom fel építésén legnagyobb érdem Pálfy Elek földbir tokos urat illeti, ki sem áldozatot, sem fáradsá got nem kiméit — A ke*%thelyi községi elemi népiskola tantestülete folyó hó 5-én tartolt ülésében a tisztviselők választása került szőnyegre. Meg választattak: Igazgatóvá: Pöltz Pál, az igazgató az iíkolaazéki üléseken a testület nek képviselője is; értekezUti jegyzővé: Erü Károly; könyv- és tanazertámokká: Vö- röas János; házgondnokokki: Ujlaky Mátyás a Reich Miksa urak. — A Ztldröí Süwtefhre vezető útvo nalon a szarvasmarhák hajtása elzáratott, mint hogy agy, Zsid keselében fekvő majorban több drb szarvasmarha — mint ez a hivatalos vizs gálatból* kitűnt — lépfenében hullott el. — A földadó kataiateri törtu- könyvek kiigazítási tárgyában a m. kir. pénz ügyminiszter rendeletet intézett valamennyi pénzügyi és kataszteri igaagatóaágboz, mely sze rint utasittatnak a m. kir. pénzügyigazgatósá gok, miszerint a földadó kataszteri törzsköny veket az illeti kir. adófelfigyeMjbek adják át; — a katasteri igazgatóságoknak pedig köteles ségül tetetik, hogy a kiigazítás iolytán ered ményezett térfogatot és tiszta jöv.ödelmet ki tünteti és a aaultévi aeptemberhó24 én 40702. szám alatt keh körrendelet értelmében szerkesz tendő kimutstist ezentúl a>ir. adófelügyelók- höz küldjék. — A kir. adófelűgyelik kötelesek lesznek a WlasslHÍ igazgatóságoktól vett ezen kimutatások alapján a földadó katasteri törzs könyveket kiigazítani és ezen kiigazítás ered ményéhez kénest a földadót 1876. évi január h tol az illeti kir. adóhivataloknál és községeknél tartozásba vétetni. — Rövid hirek. Sopronmegyei gazda sági egylet alakuj. — Nagy Váradon egy ven deglúben 5 sánta pinczér van. — Győrött Neumann K. realtanitÓ agyonlőtte magát. — A tá-virdaoaptár nem jelenik meg. — Királynénk Gödöllőre jó. — Néhai Császár Ferenez érdemes irdnk leánya Xrpádioe szept. 1-én meghalt. — A Tiszában annyi a hal, hogy mázsája 2 frt. — Sopronban egy földmives a kezében ma radt szálka következtében meghalt. — Euró pai Törökországban 4.513,000 keresztény és 3.460,000 mohamedán lakos van. — Király ő felségét Szebeuben nagy ünnepélyességgel fo gadták. — Győri közjegyző Mihálykovita Ti vadar lett. — Báró Hoffinann Lipót közös pénz- agyminizter szept 9-én tette le az esküt. — Szept. 15-én a belügyminister elnöklete alatt a lőispánok értekezletet tartanak. — A tisza vidéki vaauttársaság 500 frtot adott a Deák- szoborra. — A soproni zsinagóga szept. 5-én avattatott fel. — Andráasy gróf Varsó mellett a czárral találkozni fog. — A Száva kiáradt. — igazságugyroiniBzterré Szilágyi Dezsőt em legetik. - — Háborús hirek. Belgrádi tudósítás szerint 20 ezer orosz érkezik szerbsegélyül. — Aümpics a Drinánál megveretett, egész Sabá- czig űzték a tiWikök. — Hukhtár pasa Graho- váci előtt áll és Sakir pasa hadtestével egyesült. Vegyes hirek — A baymthi aodátrál U látváuyotvi- gólról. Ezeket Wagner a hatásvadászat szélső fokáig vitte, A rajnai nymphák nála vízben úsznak, ar istenek szivárványán sélálnak, a törpe király kígyóvá, békává változik, a sár kány tüzokádva énekel, tüsrarázB lobog a hősnő körül B Valhalla is tűzben pusztul el. Itt aztán van alkalom zenei festésre, melyben Wagner mindig nagymester, de a sok látványra maga a wagnerista Lemcke is azt irta, hogy e Bosco varázstermében tobzódó mfldarabok a varázs bohózatok kultuszára vezetnek. Valóban a „Ni belungen-Ring" jóval közelebb áll a tündériea- ség génre ébez, mint a drámához, s egy magyar gróf vajmi kevés érzéket tanúsított a dráma lényege iránt, midőn Wagnert ugy köszönté fel, mint ki a századokig alvó tragédiát föléb resztette. A tragédiának szívre, szenvedélyre van szüksége, nem gépezetekre s a gáz, guz. villany oly mesterfogásaira, mélyek felulálása előtt a pNibelungen-King"-et meg Bem lehetett volna írni. A látványosság iránya oda ragadta Wagnert is, hová Makart ecsetét: a színezés lett minden, nem a gondolat, szenvedély, a mi eddig a költésiét, a zene lelkét képezte, AZ ide get így nagyon lőhet izgatni , de a szívre hatni annál kevesbbé. Aztán, habár Bayreuthban „mintaelóadás'-ra készültek, a sok látvány nem is ugy ütött ki a színpadon, a hogy Wag ner elképezte. A rajnai tündérek ugyan megle- pőleg úsztak a vízben, de a szivárvány, melyen az istenek sétáltak, oly alacsony volt, mint egy kerti festett híd ; Siegmund és Hunding párhar csa, Wolan és a válkürök föllépése elenyészett a homályban; a válkürök korántsem paripá kon száguldjak, mint a müncheni színpadon, hol királyi lovászok voltak felöltözve válkflrök- nek, hanem rozsul sikerült festések képviselték a roythologiku* nyargalást; a tűzvarázs nem lobogta körül Brunhildet s csak a háta mögött égett, s a hősnő vén lovát kantárnál fogva kel lett bevinni s nem is ugrott vele a máglyára, minta szövegkönyv kívánná. Az istenek „Dam- merung" ja félszeg világítás miatt, az áradó Rajna vizén pedig ugyancsak látszott a festés és ragasztás. Szóval az illúziót nem mindig emelte a látvány s nem csoda, ha szájra kapott az élez, hogy az egész egy „WagBer-DiUnmerung* kül sőségek érzéki hajhászata. Bárom van, kiről jó barát, ellenség, a legnagyobb elismeréssel s ki fogás nélkül nyilatkozik , mind a három bécsi közreműködő: Hoffmann József, ki gyönyörű díszleteket festett, melyek sikerültebb világítást érdemeltek Tolna; Bichter János, kinek veze tése alatt — mint Hanalik irja — .nemcsak kitünőleg játszott a zenekar, hanem — légtől, világosságtól, színpadtól elzárva — a láthatat lan helyiségben emberfölötti önmegtagudáasal végezte pinczemunkáját ;■ a harmadik: Brunn- hilde kitűnő ábrázolója, Haterna asszony, ki — sóhajt fel Hanslik. vajba ép fülekkel ke rülne vissza e gyilkoló hadjáratból." — A ttatiulikai lááilitát Budafflm. A statisztikai kongressus tárgyalásainak megindultával egyidejűleg megnyittatotta statisztikai kiállítás is. — Végig menni e kiállítás termein elég arra, hogy meggyőződjünk róla, mekkora érdeklődéssel viseltetik az egész művelt világ ezen uj tudomány iránt. Az akadémia-palota második emeletén a képzőművészeti társulat 5 terme telt meg legkiválóbb munkálatokkal, Ssazesen 686 tárgy; ebből legtöbb esik Magyarországra (226 tárgy) tovább Ausztriára (l'~)\), Némethonra (85) stb.Hogy a főváros közönsége is mennyire érdeklődik e kitűnően sikerült kiállítás iránt, mutatja azin körülmény , hogy mindig sok látogatója van. Papinaeletek. X ... Mpma >tf(eté •frvMét smlráat; •• p*n»t nem adott neki. a aütrt nmimUM as tfj-réj atzt farantotta aurát aann <• anc ia aaoadta ,L"r«ni ! az Sn iley« oly sitit <■ bizonytalan, hogy » legkcréübbé nem IAt"k belílo banool " A kliens megértvo f> czélzánt, bflurnl »ab«be ■ kivesz er? pár aranyat, muodraa: ,Dran! itt vagyon Snnek egy pír okulár, hogy jol'büo Iámon kegyelmed." A jelen nyomassto rinonyokrol bescélfetett egy nri«mbor fúrar»Ba>al. A fuvaros átérésre ax idfik nrbjx rnltát, icy nyilatkozott: rbizoay aram, hl a je-'e» körülmények knintt hecndletesen kivin megélni m 'legény ember : kénytelen lopni!" . Sok Okömyelvet ettem éa niegrontottam gyomromat.* Honda egy úriember barátjának. Ec £e-UU rei: .Menjen on a gyogytárba és ontson egy pokár kMtrQt oknr nyelvére.' Ktagsusdfiszat. — MeiSgasoasigunk ujabb rasxe-d e 1 m e kSseledik ai utóbbi idSben már tSbbtior említett coloradó bnrgonyaféiregben, mely Ame-rikábd] tényleg már beburrzoltatott Earópába. Papt-ro^on \ mi kormányunk in kiadott már erre vonat, kozólag rendeleteket, de általiban aion vélemény uralk£d,ott még szakértő korokben is, hogy e Teflze-ilelmfe.i féreg A bonsE.as tengeti ntat tnl nem 41i s Így [niÁa JDthat ix EnrApib* E nézetet mo»t mar té-af£k czáfolják mefí. Svédországban éa Németországban már fölmerült e félelméé rovar a az ia kitűnt, hogy ftxukftég esetén bnrgonyán kival egyéb növényt is megeszik* amely vidéket] pedig a borgo- — Dyiboz hozzáfér, éppen oly ktpugztithatatían, mint at philloxera. — Reméljük — mondja a .N. H.", hogy a kereakedelmi ministertum nigorn védintézkedéae-ket fog ez ügyben tenni, nehogy ugy járjunk, mint a philloxerival, melynek veszedelmét czak akkor hittük el, mikor Pancaovan már megjelent. Hazánknak egéaz vidékei vannak, melyek fjUeg burgonyatermeaz-tésre vannak utalva, melyekre nézve tehát ez a sió ■zoros értelmében életkérdés — A magyar ipar éa a pAriai koz-k i i I 1 i t A a. A budapesti kereskedelmi iparkamara asept. 4-én tartott ülésén a kormánynak a páriái nemzetközi kiallrtáara tonatkozó leiratát targyalta, mely tolott erdekea viu támadt A nézetek leginkább azon kérdés fülstt igazuk ízét, vájjon kirinatos-e, hogy a magyar ipar a páriái kiállításon képviselve legyen. Wahnnann, Báth éa Caepregi a tömeges kip-viaeltetéa ellen szóltak, a tsbbi szónokok azonban kívánatosnak találták az összes magyar termények képviseletét s a kamara is ily értelemben határozott — Petrolenm-forria Gömorben. N-iKv-Kőcén a piaczot keresztülvágó patak oldalán petrnleumforrás ütötte ki magát. A forrást gyermekek vették észre. Eleinte azt gondolta a városi tanács, hogy valamelyik köxelfekvő pinccébol azivárog a kSolaj, azonban a viros összes pinezéjében szigorú vizsgálat tartatván, kisült, hogy egy :-{>inczében sem folyt il a petróleum s igy a forráznak eredetinek kell lenni. A nép — irja a ,OQm. H.' — mar il hordja és haaznilja a petróleumot, a mely tenné-azetesen nem tiszta s csak felényire égethető el. — E gazdag vároanak a véletlen gazdaaigit minden esetre jelentékenyen fogja növelni. > Lottobsjiás. Buda, szept. 9 én: 17, 23, 7G, 73, 41. Uncz, „ 4, 86, 43, 66, 61. Triest, , „ 64, 70, 44, 22, 30. Érték e« viltéfaivu szeptember 12. D*/e metaliquea 66.60; b'l, nemz. kölcsön 69.85; 1860-ki álladalmi kölcsön 112.—; bank- részv. 8.63— ; hitelintézeti réasvények 146.20; London 111.6(1; magyar földtehermentéai köt vény 75.20 : temesvári földtehermentési köt vény 73.7f>: erdélyi földtehermentési kötvény 74.50; horvát-slavon földtehermentéai kötvény 815.— ; ezüst 102.15; cs. kir. arany 5.87— ; Napoieond'or 9.78 ' . Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmntató óra szerint, inalal Kauizsáról Vonat AOIMl: (Vám Ora Pere. ldo 306 Eszik, Mobáea,Dombovir a Fiaméba 4 48 reggel 215 , . ■ . , 2 30 délut 212 Bnda-Pestre 4 58 reggel 202 26 delut. 204 . .......... 11 30 <»tve SISBeeabe (Szombathely, BeeaUjbely felé)5 8 reggel SOI . 11 48 est™ 816 gopronyba 3 38 délnt. SO3 Triesztbe és Pragerbofon keresztül Oráez ia Bécsbe 4 50 reggel 201 Triesztbe ia Prigerhofon keresztül - ' Oricz és Bécsbe 8 47 délot. ■rfcesik Kakizeára rlttfltlT**.' 216 Eazik, KohAca, Dombóvár a Fiaméból 1 41 délnt. 206 . , » . 11 11 eatve 203 Buda-Peattol 4 20 reggel 201 „ 2 5 délut 211 „ 9 44 oatre 314 Bécsből (Rzombath. Bér>Ujhelí)fel5l 10 87 eatve 302 „ „ . ,4 6 reggel 316 Sopronvból 11 53 delel. "II Bécsből Uracz, Marburg, Pngerhof felíl 4 12 reggel. *0« Trieaat- éi Bécaból Marburg, Prager- hof felöl 1 21 délut. 204 Trieszt- éa VUlachból Prágerbof íeJol 11 - eatve Marborgba csatlakozáa Villach ia Fraaeesfestbe . . . Fiaaewfeztbil. Felelős szerkesztő : Bátarl Lajts. Ifi ' q £"391 ág*ffffb ? ?|l fi} Hílíi CH ■ 9 •ti 1000 frt jótállás 1000 frt! ! 1 ezüstben !! ! Százezer ember aaeji hajat exen egye'tlen éa ejrvttnfll leteaö, legbiatoaabb is logjublt cs. 8S Kir. nyár a. p. haj- £ és kössünbetik $ mely t'gyazvrsmint a pikkelyeket nyom nélkül elpnaatítja, steier havasi növény kenőcs a na. in kir. ni agy kizárólagosait ongetUlyeaett eláll |>«rfain-gyárbi'il BAi'-abvu. HAWRANEK MIHÁLY UTÓDA, elübb VI. ker. BargerapItalgMae Ü6lk a»ám, - ■V mo«t: I., TelnfalUtnutse 17-ik eiim, II. emelet, molj mindenkinek 1000 frt nttatben jótáll, ha aajlleto, a viUgbirOve Utt, moat ujolax Javított a kétaaereaeQ er&abitett cs. s kir. magy kizár. eng. haj- és a a boa'i tartoao luVill kl»Í0»lk OOOOOOCXXXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOn szakáll-nüvesztö essentia telt polgári álliabullMliDAk segitett. javítottak a ketaa«r«a«D eroabltettUk, igy kétaaerea batiauvá tettük, melyrSI mimleuki les^obbau negejfitSdhet Nlnca vDrol ia Saa baj tübbí, esen mloden ooiKOrreDtla nelklll l])6 lujiljiito tej haai- nálata mellett A hajak aetel feaUaibn, aa njon javított kétaaurea ereja hajlf]ita dió-extract-pomade n d «(Coimetique), mely iter, folytoiioi i idj . folytonos haixnálása mellett, a kopaaa helyeken hajat vagy ajakai)t k*p éa pedig kor-éaneml kulfinbnég-nilkUI. Egy t fi k 4-letea tar le>teaeuel bat havi, a csupa o balfogyásoknál nyolca napi ét pi)t^«lykép«f!(lésekBtil csupán háromnori hatsnilat otio jótAI-[ank. — £ nert. mvly már ctreknek a ma-gasb arfitokratiai körOkbCI, agymind a tin- II, ugy dió-extra rt -olaj vagy rudpo mellett, hófehér hajnak ■ Nem letetik jobb a nakal!. én fejhajak növésének. t«rm-> nyes, majdnem caodálatoi hatáiiu eredméuynyol koroiiA** j ntéae, tnegtartiaft s elCmoaditiaithot, mint eeen fí alódi haj- is »iikllltermetit6 •flEl.?, III síi i- ■ - r R ■ n e d v e k a mi eaysdaii hatású cs. s kir. a. p ^ haj- és szakáll-növesztfi szeszlink Cink a valóban jónak kell a dia- A d 4 11 klkOsdent s osak egy kii prihibi rUl. K.gyínPk, melyek trjkélet«»eo i/akAll- J|B éafejhajoélktlliek vultak, hihetetlen rövid 1 d 8 alatt dusgaidag wakill- én ^a^F baj birtokába jutottak a még eddig «g j etlen-agy kiiérlet sem maradt eredmény nólkUI. Kfö-ninívOnk a beteg ha.(gyökereket nivid maivá a 1 a p 0 a a n meggy^yttja n folytouos baeinilatnil a legkésőbb korig dtiegatdag hi,iatol biatosit. A fojb&rre igen kellemesen faaf s a fejtájánt rlhÁrítja, PlgyelmeattetUnk, hogy a ml valódi keBKitményUtik. mis satSdelgS uBÍkkekkflt nem cseréleodtik fel. A kttiOni«g biatonaága végett áruink minden tégely ín i5.% íivegecakélD, mint beigtatott védbélyfg, a feltalálö artmktípe van. M égre n delén ok ÍDtétt«nd^k : Hawranek Mihály ^ utódához Bécsben, i-rj. 4s. k' nagy. %, p. ^9b e I a fi parfam ■ gyir e 1 6 b b: VI. kor. B tt r- ^& gertpi t al gaste 2tí. »n^ most; I. ker. TelnfaltHtrasse ^^ 17 -1 k BE. II. emelet* "^Q Arjegyaék: 1 Qveg két«r«r<a erönségü baj és inkiloSvaiitA esseotia atabaBtrotn üiegben 5 frt, 1 kis Üveg 2 frt ISO kr. 1 atabaatrom-Uvegtigely valódi stáj-er havasi növény pomdt 2 frt. 1 alabaa-trom-Uveg valódi baji futó estract-pomadv 2 frt 1 üveg valódi haj ifj i tó tej, valódi dirtolajjal, tAlcaa i* kefével egylltt b frt. 1 kin Oveg valódi b aj i f j i t 4 tej 2 frt fX\ kr 1 Üveg valódi bajifjitó-d i ó e i t r i c l ■ o I A j 1 frt f.O kr. D i ó e it r a ■■ I (C'oamet.qu«) rúdpumade 1 frt. M^grendel^avk killfuldrtíl kósapónstiKvián, n vidékrUl utánvét m ti lett leggyorsabban iDganatosItUtoak. 0V* «'ftoiunttiolú»p.al 30 kral Ittbb. *^PB (^V>b 7 — 11?j BOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO H B B w 13: soooooooooooooooooooocx A rZöldfa" vendéglő megszűntével mindennemű szobabntorok, ágyneműnk, ngy 2 pár ló, ezekre szerszamok, valamint nyitott és födött Iiintók, teherhordó kocsik, mától fogva szabad kczböl .jutányos áron eladatnak. A venni kivánkozók mindezen tárgyakat a vendéglő hclyiségi''ben megtekint hetik. (1x2 2-3) Naptár-hirdetési felhívás! 30,000 példányban nyomatnak Wajdits József képes naptárai 1877. évre. Mindazok tehát, kiknek szándékuk vau fenemiitett J! naptárba hirdetéseket beadni, tisztelettel felkéretnek Jj azt szept. hó közepéig beküldeni, ára igen jutányos. Tisztelettel Wajdits József, kiad<V könyvkereskedő Nagy-Kanizsán Wkjditi Jónef kiadó-, lap- és n;ondatnlajdoD<M grorasajtó nfomáca, Nigy-Kanixsán. ■L \ 200,000 frt főnyeremény! A legkisebb nyeremény 19ő frt. J 1876 -diki október 2-án le.i . kiboiúa, a« o.ítrík e«. k. kormányt'.! uarantin.xnll 1858-diki 42 millió forintnyi 0. é. hit.Uornjety k.ilc.ínnek. A k M e » B n niereményci kr.xt Irpiaxyohb njrer.menyek: 200(100; 150,000; éo.WKJ; 25,000; 20,000; 15,000; 10,000 ; 5000; 2000; 1000; 500 frt r.tb. és a legkisebb 105 frt ositrák értékben minden kil.uzolt siorajepy UlAn. Semmi mán ncríji-fl kíle.»r.„né.l ninr. Dacynl.h nyeremény l.-hetSséE; « mindenkinek .lkaim, nyílik c»<*ély betvt.11,1 200.000 frtot nyerni.' l°-?y ""r*jecy. serien . nyeremény ssámmal : 2 Irt; 3 sors- jef-r : 5 frt; 7 .or.je.gy lo fit; 15 >or«jegy : 2o frt o. «. b a n k- jegyben. , Heeson megrendelések, ai r.«nl-l hekilldclvén y.iiry i.Unv.-tel'el : cyor.an. lelkir«merele«pn < bérmenteaen teljr.itt.tnek; » bívaUlna játékterv kr.s.-.llrtik ; miudrn értr.ilt'« ké.r.éjjel adnhk ; . a nyereniény-jegyiék il.eyen meekiildttik ; mint swiiile a nyeremény r.'.ctöi. kifizettetik. Tes.ék telist a mejrrendeléH.'kkel mielél.h (185 1-' J. Breycha in BVankfurt a M. Pestalozzi-Straese Nr. -S. KAMITZ 0. papír, iró is rajzsüorek raktára Budapest Dorottya-uteza 12. sz. Kjálllja mindenféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, ft-keu; rstéfrnynmAttal üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e xzakinába vaeV> leekillünfélél.b .-irnkat. Azm'.kivlll u l«-;,lhi:.is«l,l. monogrammokat arany és különféle színekben,1 melyek s:ij.il múnyomdámlian kés/riMe:nek el Nemkülönben látogató- és czimjEgyekct is a legrövidebb idő alatt. Pc&tai megrend^léjielv pontosan és gyorsan utánvét (ISI 4—') mellett ef.zk.izultcin.-k. (100 !(-12) OOOOOOOOOOOCDOOOOOOOCX; \ w»i™<"»"« Breslau. Weid^"™"" í ; Akár nrly miDÖHrgfl állást keresendők hel- t'a kalfuIdHn ftzonnx), T*gj kéníibbre fcllielvcttptntk A W^ „NORDSTERN" -^j <*zé|(Q köaponfi elhelyezé*! irodríban Breslaipan. (186 ]_30)Í Tndakoziidiusok 20 kr. írti'kü lovélbéljos mollók- lésérel intéztessenek. w F. J. Allừ«dl»t iimv.lt kapják az alkalmas Q \£ Bzeméljisegekre vonatkozó utasiláat. \* Az egyedüli üzlet Bécsben, ■ dví>x^t:t:n visxonjokltjil sximot vetve, jíniin;t! epi továbiii xengptlracnyt léptetni rli'tl-p indokol*a látj* : Bettelhcim II. r- InrAA bér HÍ china-ezüst gyári raktára KSroUerttrasse 14. %z- btzárban. QXXXXXXXXXXDOOOOOOOOOC) rorly a Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, Az árjik és pedig : ajánlja a t. ez. közönségnek iijmiíin berendezett nagyszorit 1 dobányszpl'Xírp 0 Uyrakanal pliHili ft S .VI. most 1.50 irir.,kdohányl.i)t í II 1. G cvókanll „ f[. T.fiO, , ü.7'>, 1 VAJRS kocsöR B íl •'{.—, . l.Vl fi asztali kés „ ft.7.*iO, r 2.75' l ibea-kánna r f * -. „ B — H . villa , ft. 7.f)li, , •> 7.'t I ]>ir Rj-f rtyat. . ft II—, , a — 1 lüvrmiKTA-k. „ fi r..—, . ■> :,tii fl cjnknrtAI«a . fi :i.MI. , 1.20 l tojmfr("i-lí:.ii41r ft.:!. - . B l.r(t 1 rezet* nlajurtó. f. K —, ft fi.— I káv<V>vintlsa kun. ft. «1.—. . 3.— \:i iiiom.cserdngasz ft '•'• —, ft ÍHI Különösen ajándékoknak alkalmas. t> kés ) A haszoMéfly darab ösz- r> e.«cmpce kés ) 24 darab díszes >; vill.i i szíveve díszes tokban 24 ■ r>,mrce->:il.i ) tokbao 26 frl be « ovókan.) frt belyett csak 9 frt s rurnu-gi'-kaníl) lyett csak 9 írt ii kávésk ) 50 kr. ,i"> k/stáraaszlék ) 75 kr. st 1JUI férfi- és gyermeköltöny- ngy kalapraktárát, esernyők, szücsnruk, fehérnentűek, gallérok és különféle nyakdíszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, l87C.évi aug. havában. (174 3—10; *2.r> kr i pasta arany, ezilm <■* rliina-e?.IÍ8t ti 6 durati i frt üO kr. Bátorkodunk a t rí. háziasszonyokat moxU-tiii, mely ».»lní] áll, h"?y * kúv.< vM.'.di jó fftg«kxv<> Vfp>-iilúsé%-el kújlíL.ttesm'k KT*ÍI 2 *-Ii"ny jíír, inép |>oilic: 1 n% jtitíuyoí. lierinirlrii lÚny^.-ii ts-liül kérjük hnaiíflit.Ttlan Ól C(ry ki«£r-lotcttcnn Jiranj'oxo papírban Pompás tálezák, kniéskannáV, theakannák, t}i<^ski>«zlRt, asztal szerek, nyertyaUirttSk, rznl-orliiiitrik. tojástartúk, fngpiszkálö-tartúk. aaz- lalkpndíík, csatfik stb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lolküsmi-rp- tesen. Kívánatra réulplrs í-jecy7.''k küldetik. (!l)4 20—241 PMSEfíVÁTIFS PURITAS franc , im-xatja 1—4 míndemiemfi etu Haj-ifjitó-tej. eiy m.ij.1- A .Pirítás* ntin hajf-sték, Imurni tejnwmfi fi»ly.-nl.-k nem a*f>n cKmlÁlatu!* liatx«í«al hir, iiopy ~>HT. li.iiakut nif|*>fjit, kint mt'u p^diZ Ipgkéafibb tizennégy nap alatt nm* mint rój a Mi MÍlnn^rÜ k/ éjjeli nagönléaek mc dlki fjá mt-lylypl crnlviilcg hirtl A In j han/náUti nt.inítjUtj,! e^vütt Zieger János Gráczbaa. tílosterwiesfliste 34 0«m«i-gyártmányok e- ganmi- árDkülönlegestégek raktára- A ..Paritai'- nem Urlalm.ir. ^il.'kan vií.r.ol rno«a'h.\tik, lehet feli érrel át vont váiikonun aludni •'■*■■ jrŐKrürtlííkrl liA.ti'.imliii, x fi'Ht^knek nyoma m-m vi-iiüt." csurr. mert a nem fest. l.anem ifjitj. és j.eilic ,i l.Tl,„saail,l, és legdn.-ilib női bajz.i-tot it a férfi hajit é» .lakillít Kcy Orrg „PiritaS ' ára '> frt. (postai síéiknl.lé.nél »l krral töbh • ké.*pén«zel vaEy ntinvélt.l k.,,,i,.-,t : Fraol Ottó ■•• társánál 8éCJ. Ma-riabilfersIralM 38 szia. lí>;; K„i,„„ v.-.l..di minőségi,,-,, Práger Béla Pjé-gj-ateréa. Tttaxl. (|.ir, JJ — Strem és Klein uraknál. (179 3—3) v^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ Kitüuö hatással bír mint Imii »zer Kyoniorbajok, elrnnlntt Kyoinor étvá|(yt*laimáKiinl ÉLET-ÉLYxÍRJEi Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül megszerezhető FRÁSZ V.-níl Iloloubkaulian (Csehországban.) Ugyanott a rövid idö alatt oly nagyhírűvé lett kosz* Tény-sresz, (mely idült kőuvény elhm is használ) á 1 frl 20-krrH szÍDtén kapható. Ismcl-rladnk kerotrtark. (123 13—*Y ooooooooooooooooooc Haszonbérleti hirdetmény. A fótisztelendó zalavári apátság júczágkezelö hiratala rfezéröl közhírré tétetik, hogy Zala-Égerszögtől '/, órányira a Zala vizén lévő csacsi 3 kerekü és 4 garatos vizi malom 1877. évi Szt.-György naptól — három egymást kű- vetó évre haszonbérbe adatik. (187 1 — 3) * Felhivatnak a t. ez. bérleni szándékozók, szíveskedje nek evégböl e hó végéig, legfeljebb október 15-ig Zala-Api- I thiban a j<5szágkezelö hivatalnál jelentkezni, hol egyúttal a j bérlet; feltételek felöl is kellő tudomást szerezhetnek. I Zala-Apáthi, i}7fi. septcinber lő. A jószágkezelőség. )f inkább, meri tapasztalásból tudom, hogy a közpályán működök cselekményeinek legilíelé-[;,.st:bb űre és bírálója a nyilvánosság, mely elül cUiirkwni nem akarok, de arra okom sincsen. \ k'.zj"gyioi intézmény üdvüs C7élját szakává t,,ti 8 érdek nélküli bírálók még eddig tagadásba ,„,m vették, egyesek cselekményeiért pedig majit a« intézményt megtámadni * és azt nép .z,-rüll<-nné tenni akarni, oly eljárás, melyet ■illáit frl lenni "cm tuduk. Hazatiui üdvözlettel vagyok barátod N. Kanizsán, 1.S7G. szeptember U>-én- Pliliál Ferencz kir. közjegyző. Szíves ki-izsé^í^l teszem közzé tisztelt barátom fen-,„bl,i sorait, azon megjegyzéssel, hogy logcse Icélyebbokomsincsakozjegyzüi intézmény ellen agitálni, annál kevésbé pimaszom; ezért nem js kiférhettem ama czikket észrevétellel, mely rzikk általánosságban szólván, nemcsak a fó-vár'si, du a vidéki sajtó figyelmét sem kerülhette ki. Igea örvendünk, ha nyíltan megezá-jnltatnak-a mint uj intézmény ellen lappangó szikrák megsemmisiltetnek. Hamis érveléssel közvéleményt csinálni különben sem lehet. Úd-v>s intt;7ménynél a hírlapirodalom ugy van, mint értékes, kőnél a csiszoló, elveszi a nem oda valót, ii"£V az érték fénye annál inkább tündö-kííij'in- A királyi kö/jegyzői intézmény köréin t'»lmerülű hiányok inkább a perrendtartás hiányaiban keresendők, azért igen óhajtom, hass nda ismert t'énykedésed, észleló figyelmed s liirhetlcn igu.7ságsiereteted "elj'ís sulybavetésé-vcl. hogy a felmerült hiányok felsflbb helyről megszüntetve legyenek. Ez érdemben: czikke-zésedet kiiszöoettel venné, ki e téren is kedve s-n fogad, tisztelő barátod Bátorfi. — Rendőri hír. Folyó hó 14 én egy na^v-kanizsai 4 éves fiu az utczáo egyik — vásáros bolt elótt megállváo, az ottani kirakott ::épek egyikével bibelódui kezdett. A kerék rm'cindult, és kettő közé szorult jobb keze hü velyk uja, melyet a gép annyira öaszeszakitott, hosy e sértett ujának felé', lemetszeni Bzükséges. A öu eszerint egyik ujával örök idúrc cnonka marad. Nagyon kívánatos, hogy haioságunk e ezomuru eset kifolyásából szigorú határozatot húzzon, kinek hány darab és miféle gépeket It-Syen szabad járdára tenni, ily kedvezmény mellett egyedül és csakis hetivá sárok alKa imával. Sok küzdelembe ke- liiit egykor aJárdáról leszorítani a kosaras áru- czikkeket és ^kj^osaras piaczot áthelyeztetni ; azon aikulomrrml sikerült határozatba bozni, lir^v t kereskedőség nagyon kiméivé csináljon kirakatot és melegen emlékszünk arra, hogy a kirakat csakis hetivásárokra engedtetett meg. l'.s ma, midűn járdán járunk, özönében taiál- Jiiizuuk a mindenféle, tithát a testi biztonságot i- veszélyeztető gépekkel. Ideje volna már va- Lhára :i<-mcsak panaszt emelni a hatósági köze- ^k intézkedései, vagy hogyan is mondjam V — elnézéseire, hanem hódolni ia a tanács zöld asztaláról kibocsájtott rendeleteknek. — Meghívó. A zalame^yei gazdasági t-jvcsúlet f. 187(1 ik évi seplember hó 28-áu délelőtti 10 órakor Keszthelyen az .Amazon hoz' ezimzett Bzálloda nagy termében tartandó .ryadkivüli közgyűlésére az egyesület tagjai tisz-tölettel uit-ghivalnak. Tárgy. A nagyméllóságu t"Idmiv«lés, ipar és kereskedelemügyi kir. mintatér úrtól az 1878-ik évben Parisban tartandó oemzetktrzi világtárlatban Magyarország részvétele iránt az egyesülettől kívánt értesitéanek >z alább kitett pontokra leendő negállapitása: 1 ör. Szükségesnek avagy kívánatosnak tartja-e az egyesület, hogy Magyarország az J878-iki volt és ápolása- nemkülönben fentartására minden befolyásukat felhasználták ; legjobban kitűnik közülök Augusztus, Caligula, Nero, Július, Ciaudins, Domimitan éa Titus, a melyek i'&aknem a szenvedélyességig találták gyönyörűségüket eme kegyetlen comédiába. üomimi-tan több ízben a gyengéd nőket is kényszerítene it ily harezokbao résztvenni, Titus pedig — Jeruzsálem pusztulása után — zsidókat küldöz üetett széjjel az ily féle küzdő — vagyis inkább ■nartír circusok számára. De végre ütött vég-wájn eme átkozott embergyilkoló színköröknek, hol a vadászatokazembert — a közönség uj-jongasai és tapsai közt — marczangolák széjel, végre Anastasius megelégelte e vérfagyasztó viadalokat és örökre beszünteti — souzigoruao °>egtijtá; egy csapással irtván ki — az akkori társadalmon oly győzedelmesen uralkodó eme általános rákfenét, mely kivétel nélkül minden egyénen oly utálaton bélyegként mutatkozott, csaknem egészen befedvén ronda fátylával a miiként többféle szép erényekben tündöklő lel kilétüket. (Vége k6v.) ' ' Az edényes. — Falusi életkép. - Megyeaxúlea, a fmionak Éppen telje* kö*epÍB, Fíllet lértö ayiko^iaul Holt Ülott mtg egy szekér. páriái vílágtárlatban résit vegyen? 2-or. Van e alapos kilátás arra nézve, hogy ae egyes Agak megfelelú képviseltetése mellett a kiállító közönségben a kellő ildoz&tkészségre éa kiállítási bajiamra számithatni? 3-or. £s esetben az ország kép visel te téliét, az összes H állítási csoportokra, vagy csak azon kiállítási tárgyakra vcli-e kiterjesztendúkoek, melyek hazánkban nagyobb virágzásnak örvendenek ? 4-cr. Magyarország képviseltetese esetében, a költségek iejebb szállítása czcljából nem tartja-e kívánatosnak ott, hol a tárgyak természete s térfogata ezt engedi, a gyűjteményes (eollectív) kiállításoknak csoportonkínt leendő rendezését? 5 ör. A kiállitatidó tárgyaknak elküldés előtti el6l>> gea mpgbirá!tatását, illetőleg az egyletnek mí a véleménye ? Hazánkat nagyobb nemzetgazdasági fontossággá] érdeklő ezen ügy feletti tanácskozásban az egyesület tagjai minél nagyobb számban a részivételre megjelenni kéretnek. Kelt Zala-Egerszegen, 1876. évi september hó 11-én. Arvay István m. k. ügyvezető elnök. — Hymen. Marion Vilmos kir. távírda- tibzt N.-Kanizsán, szept. 24 én tartja menyeg- zőjét Koblencr.cr Matvina kisassKonynyal; »z rgybekolési ünnepély Tupolczán az izr. ima házban fog megtartatni. Kísérje boldogság t'ri gyöket! — Tilianyban Vaszary Egyed as apát ság perjelje azept. 11 éa tartotta aranymisejét. A lelkes tanárt és az érdemes srent-Henednkrend egyik kiváló kedves thgjat felnzázadus örömün nepén szívélyesen üdvözöljük! E magasztos ün nepélyre vonatkozólag olvassuk az „Életképek ben :" A lihaoyí apátság tegnap lartáperjeíének, főtiszt. Vasza ry Aegidius nr áldosárságá- nak ötvenesztendős örömünnepét, kit aa isme- rűaök távol és közelről mind „Egyed bácsi* név alatt ismernek. A helvennyolcz éves korában is jó egészségnek örvendő áldozár aranymiséjére .mintegy oyolezvanan gyűltek össze, a helybeli lakosságon kívül: azok között katholikus és protestáns lelkészek, tanárok a rend tagjai, B az urodalmi listviselők családjaikkal együtt B azon kívül számos fürdűlátogató, kik mind az apátság vendégei voltak ez alkalommal. Az ün nepély külső díszére is minden meg volt téve az apátság részéről, a mi annak meghaló jellemét emelte: az egyház előtt fehérbe öltözött hajadon- sereg, kezében viaszgyertyával és koszorúval üdvözölte az ünnepeltet, kit aranymiséjén épen ugy, mint az első misénél szokás, a tihanyi apátur vezetett be a szertartásokba, mint ma- nuductor; a szertartás után az aranymisés ál dozár minden jelenlevő hallgatóját egyenkint megáldá- Az erre következett ünnepélyes lako mán, melyben 80 vendég vett reszt, a tihanyi apát, ngos Simon Zsigmond ur mondott érzé keny/szi^reható áldomást a sok érdem ű aggas tyánra; utóbb pedig tiszt Csengey Dávid re formátus lelkész ur; mely üdvkivánatokhoz a balatonfüredi fürdői közönség mind azon tagjai őszintén csatolják a magakét, kik a derék ío papot ismerni szerencsések. Este felé pedig az itteni tiaUleág tisztelte meg estdalával. Az ég nyiijiBa napjait messzire a derék perjelnek, ki híveinek igazi pásztora s a népnek igazi jó ba rátja volt mindenkor. J. — Rövid hirek. Abdul Ke rím fúurvoaa Dr. Frifd hazánkfia. — Deaou rablóvezér megöletett. — Murídot anyja európai tébolydába akarja adni. — Oroszország európai congressust szándékszik összehívni. — Gróf Auersperg Antal, Griin Anaatáz név alatt jeles német költő Gráczban meghalt. — A kereskedelmi minis- Nem valami nri fogat, Megliuzik, hogy siegínyei; No, de arról meg nem teboi Gazdája az edttoyes. Ketten vannak a szekérrel, Férfi éa egy vén anyu. No meg — majdnem elfelejtem Egy himpókoi libn ló. Mozgásba jön egésx fala, PtLrSgnek ax aB3zoayok; ,Vá*ir lem ma, edény riwit' Mondogatják k Elkezdődik a zaj s lárma Van nagy xürgés, ssaladáa, Minden liánnal cs*k »» ,apjnk* Marad otlhonn, tenki min. S»ép csesdeaen lerakódik A két öreg teremted, Fazék, liboi. pohár, korsó, Vajas k5c*5g, tányér ea. . . . Isten tadjm, még mi mindent Sorban raknak a földre, KSrűlStte a falának Apraja éa Srege. Foly a váiiár, kinek mi kelt, Koraó, kuca6g ragy Unyér, Váloffatfaat, — „kétszer nitve" Tisrta, moiott bnxáér'. At edényei vigao annyit, Uik neki a bagó; . „Hy jo Tiairt wh' se ert*n»,« Dóromból a vén anya. Harasgosnak a falóban Délfelé jár as idS, Minden a*»soay berialrloB, Egyre ritkái a »•*«. I teríum a Fsruncz Jóuef téri Nitó házba köl-töiködStt — Soldosné leinjgjermeket MÜlt. — Kutín 1877-re ipar , termén;- és állatkíil- litiat terveinek. — Fest fíhadaagj Székesfe- hérrarott sxiven lűtte magit. — A czir udrsxi ronaU Odeoanil a vápányW! kisiklott. — N. Kallóban 21-én honvéd zaszlúszenteléa lesz. — A mÍDÍsteri Táltozá&olc dementtrozlat- nak. — (íjirött vürezeték kénül. — Taroa- lon a {^-('tgjszeréBzt neje forró viszel ürnőtte le, s bek-halt. — A bécsújhelyi katonai növeldé- ben a mait tanévben 41 m&fjar fiu nyert ki képzést. — A zejtai csata évforduló napja meg. finufcpftltetett. — Ax uj oporahiz belső díszíté séhez zsoboki márványt használnak. — Gróf Auersparg 30000 forintot hagyott ösztöndíjra. — — Háborús hírek. Belgrádban több orosz önkéntes legio szervezkedik. — A szerb moratórium a báboru tartamáig kiterjeaztetett. — Az oroszok azt terjesztik Belgrádban, hogy : Szerbia l«'gokosabban cselekszik, ha a tehetet len Milánt leteszi és a hús Csernajeffet választja fejedelemmé. — A törökök jelentékeny eroVe! átkeltek a Horaván. — Vegyes hirek. — A kadkBUlet tanítók beiivatdta. A honvédelmi és közoktatást miniszterek közt, ez utóbbinak kezdeményezése folytán, megállapodás jött létra, mely szerint a hadköteles, de mar katonailag kiképzett néptanítók és tanítójelöltek jövőre oly időben hivassanak be a fegyvergyakorlatokra, hogy ott megjelenésük áltat a népoktatás hátramaradást ne szenvedjen. Ennek következtében a budai hadfoparancsnokság utasította az összes hadkiegészítési parancsnokságokat, hogy az emiitett- minőséggel biró hadköteles egyéneket a jövőben előforduló időközi fegyvergyakurlatokra — augusztus hóban rendeljék be. — Tiizvéiz, Határiam. Maros-Vásárhelyen megujultak a tűzvészek; a napokban 24 óra alatt négyszer ütött ki tüzs nagy pusztítást okozott. A lakó.tság roppant izgatottságban van. A statárium gyujtogatókra s eiek bűnrészeseire egy évi úriamra kihirdettetett. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 18i6. szeptember G-161 — szeptember 13 ig. — ,Arany Koronáb ozB rzimzettuzillodába : Vánpy 8. Vese. Novak N. Somogy. SeDy N. Somogy. Kot H. Hío Nagy J. Budapot. Hoffer K. Teoaeavár. Szvotits J. Körmend. JakobuvíU Gy. Debreczen. Kap- pel N. HitM. Pnrsinrzky N. Z.-Kgerszeg. KulmaD E. Prága. Witvy N. Vt'ze Lengyel E. Székesfabérrar. tíleinfehl ü. tízékeitfebérrár. Srliwarz liecrik Bécs. Vértesy N. Keozthely. Nafr}- J. Kapoaneró. Berzsenyi J. Bécanjhely. Stokman K Iters. Lázár N. Kuztbely. Reiter K. BrannKtJiwpig. Oiwala H. Trieit Enbiuker « Béci. Norvátb 11. Budapest. Kanti Emil Béca. Lénk Ö. A.-Leudva Várady G. Soroksár. — „Ssarrasboz" czimzelt szállodába: Facbs A Caokouya. Habu. J. Bécs. Kánik Z. Kap- roncza. L'Estville E. Becs Tivadar F. Dekánoveez. Kehnster F. Berlin. Klein S. Prága. Dr. Csanády a. iKesztbely. BInm J Becwbely. Weiuenburger Ilan-baim. üróí Csáky Pécs. LefkoriU II. Budapest. Jung U Bécs. Kemdl K. Z Egersseg. Jakobi E. F. Sopron. Popotisee U. Várasd. Ebrenfeld S. Budapest. Hiczger \V Szonbatbely. Krauss J. Bécs. Itibályo-TÍIS A. Z..Egerszeg. Wolf J. Knzthel)'. Fiebt J. Bécs. Ébman G. Budapest. Kartos K. N-Atád. Hayersber-ger Btick. Schwerencz Babocsa. Dr. Heller Babóesa. Ney J. Badapest. Grabrieh Zágráb. Ladányi Bpest Bösler M. Bécs. — FO ros zl ánboz*. ezimzett szállodába: Snlcier J. OyCr. Fleiiebciana F. Gyűr. Hetüer A. E.-Lak. Kobn J. E.-Lsk. Fabrbenbltun M. Uunkács. Basch M. Becs. Bujanios T. Csáktornya. Uoimigf K. Mihály gazda, az edényen Megrak írja kapáját, Egyet áait I hfi párjával Az elnkódáshoz lát. r'8lrakv& már ismét minden Mini I -— di mi a rnanő! — Ugyan minek maradt maga Lene az a kis íöld korán ? Ezt ax árva mázos kortót Mihály gazda kezébe Kapja és nagy méltJságg*, A korcsmába megy vele. Ifegtalteti azt a legjobb Aranyadi terméssel, Egész napi munka után Ennyit csak megérdemel. Két markával félre törli rorxomborzaa bajuszát, S olyat i»ik uram bocsa'! Nyög is bele .... akkorát. „Éhen anyjuk igyál egyet!' Ilyen forma sutákkal Oda nyújtja a kis korsót A hfi oldalbordának. Ka az anyjuk nem ia Hagyja Kétszer kinalni magát, Nagyot iszik, a míg Mihály Falkantároxxa lovát • • * Újra nyikorg a kis szekér, Bevégetve a vásár, Boldog mosoly játszadozik A két öreg ajakán. POZ8OGÁE OTULi. Gráe*. Silidovioi G. Kesitiely. DCrj IS. Somogy. R«jft J. Görx. üoieobach Prága. Spieg! N. Harezalt. At«in S. Pest Streit J. Pécs. Deotto H. Belgrád-Scbluder E. Badkenbarg. Schland«r A. Cilii. V«d»« J. Pala. Böhm J. Kag7-Bajom. Bolich F. Ciíktornyfi. Vinrziik M. Varud. »T«m»ty J. Ssemenje. Woel J. Be^Keneze. B<'th S. Ciáktorora. Nenwirth S. Csak-tornya. Kohn 1. R L»k_ Roller J. Presibbtig. Blu> J. Virud. Kottar M TratiiinecZ. Bicbler H. Zágráb Wtinberger J. Dimkovar. Prister O. Zágráb, Kreon J. Feriog. — „ZMdfábos' ciimutt nállodába : WaiM J. KŰSKFS BuebmaD L. Qorz. Weifiler J. Béca. Gai-dentteh«kH. MiederSsterraicb.Neomiui J. Qr*%. ScbDCi'1-ler O. Sopron. Getieger L. Ebeozweig. Goldsieher S. Tirol. Rcisntn G. Welker. Sdiwxrz F. Prág*. Grün-feld H. Oimats. Harborgnr J. Seblesia. Beibart A. Mohrnn. l^STibsr 8. Linz. WokíUcb J. Kaposvár. Klein K. Ssombathely. Eberbart P. Kőszeg. ScbweiD-hnrg S. Ora*. Go:denweis«r P. Seblezia. Friedmann O. Brezlan. Wnu M. G»l»t«. Wertbum J. OlmOU. Herberbftrg U lonabrnck. Közgazdászat. — A f 5 1 d fö 1 0 1 et megcserepesedéie ellen. Miocs roasabb nöríoyekre nézve, mintha & fnldfGlŰlet megrepedecik, vagyia mint mondják, cae-repes lesz. Ex nemcsak a kikelést nebeuti, hanem •oktmor ■ n&rinj életébe is kerül. Ext eddig a fava-gitó törmelék rortilásival s exxeli bebintésevel óhajtottak elkerfllai — a mi nagy részbeo .ük érült íi, csakhogj egyik baj helyett ismét masikat kuptnnk. A. fat8rm*léket nagy rénben ugyanis a fa kérge s héj* képesi; — ex pedig tudvalevőleg tele van rovarto-jájtokksl (pete ) A midőn tebit a veteményes ágyra risusQk tun tönneléket, nimoi és namtalan féreg magvmt hintjOk el, melyeknek kakneuti (poadró1* a növények gyökereiben nem kevi^s kart testnek. Ezö-ket tehát faaunálat előtt meg kell BemooiriteDÜnk é« pedig azáltal, bogy oltatlan messet keveriinic k5sé * viszel leOiitjak. — A métsoltáfl áltü ezek megüeni-mLidinek, vagy legalább is ártalraatlaaoltki válnak. Szerkt3sztői Üzenet 2131. J S&megh. Az adatok sat. adataioak ki igazítása egyik fSrsél; igen kérem. 2132. .Emlékszel-e barna kis lány?- Nem le- bet kCiSIni, a rím s a ven technikája bibxs. Heny- njiTel jobb az Ön prósája! 2133. K. Bpest. KOizQnetUl vettatn a kfilde- méuyt; a megtalált tárgynak igen Örvendettem. 2134. O. P. Alexandria. Magánlevelet irtunk. Lapunkat rendesen kBldjak. Srives fldvoslet! 2135. Losy. Néietüuk- g elvünkkel ellenke*- vén, nem köxoljflk. S136. (S. S.) „Pártoljak az éleket* II. czimfi njmbb válasxa az eddig mondottaknak ismétlése. Nem adható ki. 2137. Gyór. JOvSre is kérjük. 2138. L. K. Szeged. A levelel átadtam, f 2139. P. Budapest. KOzOIjfik. 2U0- X x. Nem adható. Érték és váltifWyu. szeptember 15. 5'/e metaliqueet 66.65; 5*/e nemz. kölcsön 69.75; 1860-ki álladalmi kulcson 112.10; bank-résrv. 8.59— ; hitelintéseti réatvények 149 20; Londoti 121.80 j magyar földteher'montési kötvény 75.25 : temesvári földtehermentési kötvény 73.75 ; erdélyi földtehermentési kötvény 74.25; horvát-alavon földtehermenteai kötvény 86.— ; eattjt 101 60; es. kir. arany 5.82—; Napoleond'or 9.70 Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A bnda-pesti idótmotató óra szerint, indal K«ni»árál Vonat hova: száza Ora Perc. Idd 205 F.ítík, MoHc.Dombovír s Fiaméba 1 48 reggel 215 .. . .8 30 délnt 213 Bnda-Pestre * 5» reggel 202 í 6 délnt 204 , 11 30 estve SISBéesbe (Szombathely, Bécs-Ujbely felé)5 8 re««l 301 , 11 48 estve 315 Sopronyba S 38 délnt. zOÜ Triesztbe és Pragerhofon keresztül Qráez és Bécsbe 4 50 reggel 201 Triesztbe és Pragerbofon keresztül Orácz és Béosbe I 47 délot. Brketik Kauiuára htmnét: 216 Eszik, Mobic, Dombóvár s Eininébel 1 41 délut 206 ,, , . II 11 estve 203 Bnda-PestrSI 4 20 reggel 801 „ 2 5 dél at. 211 „ 9 44 estre 314 BéesbSl (8zoz>batb- Bécs-UjhelT)felSl 10 27 estve 802 „ „ , ,46 reggel 816 Sopronéból 11 58 délei. 114 BéesbSl Orácz, ktarbarg, Pragerhof felSl 4 12 reggel. 205 Trietat- éi Béezbdl Harburg, Prager bof felöl 1 21 délnt. j 204 Trieszt-és TiUaehbol Pragerbof felSl 11 — estre Marbnrgba csatlakozás Villáéit és Francesfestbe. . , . , Fiaocesfestbíl. 23-sj 1876. S*piasib«r 17-ttl H4- és keti- Kath. és pr G 0 r 9 g nap naptár 1 naptár 38. A naimi ifjnroL Lakács VII. i7 Vasanaa | A. 15. Lamb. 5 C. 15. Zak. P 18 HétfS Tamás 6 Mihály 19 Kedd Konrád 7 Sosten 20 Szerda Kántor t 8 Kisaess. n Csütörtök Háté ap. S) Joakim CsK ti Péntek UÍT t 10 Minog. dk 23 Szombat Tekla -* 11 Theod. M Feleli. snrke*xt«: Bitsrl Lajss. rülmény, hogy figyelem nélkül teljességgel nem hagyható. Végre kérdés:' No) Siképen kell felmunkálni a törkölyt must, borjavitásra és csigernek! A pálinka-égetők legjobban betudják bizonyítani, hogy mi jó Tan a kipréselt törkölyben, de tudom azt én w, réert próbált dolgom és épen azért, mert mindig van abban sok jó, azért is nagyon előny oe a törkölyre holmi silányabb faj mustot, bort ünteDÍ és ezen napol Ütni, értvén azt, hogy a törköly jobb faj szőllő maradványa legyen. Mind a mellett romlott borokat nem javít. Ha csigert, mint mondani szokás: nyári munkás, caelédbort akarunk csinálni, akkor a nzétdöntött törkölyt talpra állított ajtós hordóba, vagy a vörösbor készítéshez megkíván-tató erjesztő kádba (kacziba) tesszük, hagyunk pgy akóra való hézagot, attán felöntjük langyos v izzel, megccukrozcuk, beajtózzuk csapra ütjük, helyére fektetjük és feltesszük ae erjkész-letet, befutunk, mert az erjedéshez 18—20 R. hűség kell és erjedésnek indítjuk. A vizet literrel megmért sajtárral öntjük hozzá, hogy ,a torkolt elfödje, de valamelyes azon felülre is hasson. Tudva, hogy hány akó vizet öntöttünk hegyibe, tudni fogjuk azt is, hogy hány kilogramm ezukrot kell hoszá kevernünk.A ezukor szeszt ád, ennélfogva annyi kilogramm (2 font) fehér, vagy 2 és '/» *iW krumpli (szőllő) ezukrot adunk egy egy akó vizhei, mint a hány szesz fokra kívánjuk emelni a bor erejét. Munkásnak gyengébbre, háxi szükségleteinkre pedig erősebbre csinálhatjuk. Tapasztalásból tudom, hogy a nyunkások, cselédek vidékünkön beérik a 3 sze&zfoku borral, csak elegendő savanya és szenes legyen. Adhatunk legkevésbé a fehér ezukorból egy akó vízhez 3, a krumplí-cxukorbol 4 V, kilót. Magunk használatára leg-leljebb 8 kilót. Iiyenkép legfeljebb 4 szer lehet felölteni & törkölyt és mindig ad elfogadható, egészséges és kielégítő, kellemetes bort." %Ha csak egyszer akarjuk felöoteni, akkor elübb nem fejtjük le a folyadékot, inig az erjedés egészen végét nem érte, ha pedig több izben akarjuk felhasználni, akkor nem várjuk be az erjedés teljes megszűnését, hanem amint ésxreveszszük annak alább hagyását, azonnal lefejtjük és újból felöntjük. Moet már tudván, hogy hány akó vizre van szükségünk, a ezukrot a hoszá adandó vízben felolvasztjuk a igy ezukros vizael öntjük fel borvál un át. Amint beszüntetjük a tovább készítést, azonnal kiszedjük a törkölyt, kipréseljük és levét aránylag az iménti folyadékkal elvegyitjük, leteszszük a pinezébe és iskolázás alá veszszük, mit mondandó leszek." „Minél jobb volt a törköly, minő több ezukrot adtunk hozzá, a csiger is annál jobb fog lenni. Szine is sötétebb lesz, ha a törköly sutét íajszőllő maradványa." „Az igy készült csiger egészséges és csiger név alatt el U árulható. Én a CBÍgért igy készítem, ilyent adok munkásaimnak, süt nyáron magam is elfogyasztom. A 'ki nem rest. nem fukar és Bzámitani tud, az rondes borát daruzhatja és ilyent fogyaszthat. A szegényebb sorsú embernek jó pénzelhetesi mód. Megjegyezvén, hogy olcsó és b£ borévben nem igeu előnyös, legelőnyösebb szűk éa drága borévbun. Gyenge csigert készíteni mindig elűnyö*. de nem ugy, mint általán készíttetik a jól kipréselt törkölyből ezukor nélküli vízzel minden további iskolázás nélkül.' ,5. A mustnak jaritAsáról. Vannak évek, melyekben a vzűilö nem bír elegendő czukorral, igy annak savanya túlnyomó s igy gyenge, tul-savanyn, tehát kevés értékű borra tehetni kilátást. A gondos gazda helyre hoxsa a természet e mulasztását olyankép, hogy a hiányzó ezukrot czukorral pótolja, felesleges savanyát pedig elveszi a borkősavas kálival, vagy elbi-gitja ezukros vízzel. Ellőjön pedig ilyenkép: a mustnak elő levét süru ruhán álfolyatja és a klosterneuburgi, vagy a Wagner-féle mtut-ezukor mérővel, valamely mély edényben, akár fazékban is megméri annak ezukor mennyiségét, aztán annyiszor 1 kiló fehér ezukrot ád egy akó musthoz, mint a hány szetzfoku bort akar abból érlelni. Ha például a must mérő 6 ezukor fokot mutatna és igy a 3 szesz íokn borral be nem érné, akkor annyiszor egy kiló ezukrot ad minden akóhoz, a hány fokra akarja emelni szesnétí Adunk hozzál kilót, lesz belőle 4-; adunk 2 kilót, less belőle 5-; adunk, hozzá (5 kilót, less belőle C szeszfuku bor atb. A savanyit leszállítjuk a borkőeavas kálival, vagy elhigitjik ezukros vizcel.A Mollenkopf féle sav-mérővel meghatározom, hogy hány fokot mutat az a 7 fokon felül és a hány fokkal többet jelez, minden akóhoi annyiazor 5 lat bor kősavai kálit keverek, vagy minden 7 akó muathos annyiszor 1 akó czukorral édeutett vizet adok és igy megjavítom mustomat, hogy jobb legyen a borom." „Ezt a szak nem avatott emjberek borpancsolásnak szokták elkeresztelni. Éa épen azért, mert igy törnek pálezát a tudományos haladás páratlan érdemei felett, csak sajnálatunkat kell kifejezni a véleményezők elfogultaága felett és oda utalni, ne legyenek idegenek alkalmilag csak egy pár ak6& is kísérletet tenni, hogy ellenkezőről szerezhessenek maguknak meggyÖ-n'xlént éa kivetkőzvén az ó kor téves hagyományaiból, alkalmat nyerhessenek a jó útra térésre." JUHÁSZ PKTKR, fegjluisi taiiitú. Eií) Usprospeetus a magyar péuz-ügykezelés terén. A jó szándék vezeti tollamat. Bár nem alkalomszerű akkor szellőztetni hibáinkat, midőu annyi külföldi tudós vendég látogatja hazánkat, míndasáltal szükségesnek és időszerűnek találom épen azon okból bővebb betekintés tárgyává tenni most a magyar pénz üpyi kezoiést, mert az 1877. évi költségvetés k észítésén, összeállításán most fáradoznak a pénzügy minis te riumban s mert talán jótékonyan hathatnának iit elszórt észrevételeim a azoknak alkalmazásba vétele az országos vagyoni állapotnak egyensúlyi helyzetére. A pénzügy mimeterium kebelébe nem nyúlok. Ott ismeretlenek előttem az állapotok. De a vidéken teljesen ismi-reteaek leven elültem az állapotok, méltán bátorítva erezhetem magamat arra, hogy azokhoz érdemileg hozzászóljak. A« 1876. XV. t. czikk életbeléptetése folytán az adóügyek teljes kezelése az adófelügyc-lúségtkrc ruháztatván, ezáltal a pénzügy igazgatóságok hatásköre s ebbéli tevékenysége oly csekélyre apadt, hogy azt épen oly csekély személyzet elvégezhetné, mint a mily csekély szá- mu tisztviselői személyzet teljesiti az adófel-ugyelőségaknél azokat, az épen nem kellemes és sokkal több teendőket. Ezt annyival inkább hangsúlyozhatom, mert nemcsak az admjjy, de az illeték is, tehát e két legtöbb munkaerőt igénylő állaniBioIgálati -ág már ki van véve a pénzügyi igazgatósáírok munkaköréből. Csak azon pénzügyi ágak feletti — mondhatni puszta felügyelet van roóg a pénzügy igazgatóságok hatásköréhez fűzre, melyek épen a legkevesebb gondot adják a titkári s fogalmazói személyzetnek. Ezek az ágak : a dohány-, só-, vám-, bó-ly elfogyasztás, pénzügyőrség ■ pénztárak, melyekkel a felügyeleti intézkedések kivételével alig áll elő töl>b munkálat, mint a mennyit, ax irooki személyzetet is beleértve, g—10 személy el ne végezhetne. A mai állapotok azonban olyanok, a melyek sem az orezágoa pénzügyek sa-nyaruságánakr sem a muokaaránynak nem felelnek meg; mert e két nyomósok mindegyike azt követölné, hogy a pénzügy igazgatóságok személyzeti létszÁma legalábba még mais fennálló léUzám felére apasztanék. Én legalább azt tartom, hogy helyes, czélszerü beosztás mellett, áo jól fizetett tisztviselőkkel es elérhető volna. Ennyit a pénzügyi igazgatóságokra vonatkozva. Ami már most azon hivatalokat illeti, melyek a pénzügy igazgatóságok aUttáIlanak,ezek-re nézve, főkép a létszám tekintetében Bzintén oly gazdagok vagyunk., hogy bizony kellő tiki rékossággal a mostani létszámnak még 1/3-áa. is nagyon pontosan megtenné azt, amit most 3/3 végez. E* ez ma leginkább* az adóhivatalok, most már inkább csak adópénztári hivatalokra nézve áll. ÁH pedig azóta, mióta az adókivetés, illetékszabás, adóbehajtás, szolgabirákkal való feleselés sat. elvétetett tőlük, ugy,ko^mamár alig egyebek, mint csakis adópénztárak s nem adóhivatalok. As adóhivataloktól az adúfelügyelóségek-hez tudvalevőleg igen kevesen neveztettek ki. Kit bizonyítja as is, hogy ismerek magam is egy oly adóhivatalt, ahol a régi 10-12 tagból álló tiszti személyiét mÖ£ mai napig is ott maradt, kiknek aztán legnagyobb részök csak ugy tolják a napokat egymásután anélkül, hogy valami munka akadt volna eléjök. Szívesen dolgoznának, mert az adóhívalalnokok mindig keservesen szolgállak m«g keuyerfiket, <le ha nincs mit, hát csak megélnek munka nélkül is. Következnének a vasúti hivatalok. Nem estem ide a bpesü fő vámhivatalt. Mindenütt csak a vidékieket értem. A vidéki vámhivatalok teendőit Kerkapuly előtt tudvalevőleg egy oly hivatalnok végezte, ki eseo kivül adót vetett ki, igtatott, lajstromozott, pénzt olvasott s Ulán még adott és exequalt Azonban minden változandó az ég alatt! I?y lettek nálunk is kü-IOn helységekben vámhivatalok, külön pénztárnokok, ellenőrük, tisztek, gyakornokokkal ellátva. Pedig hogy erre a különlegeseégre nem volt szüksége tinánciánknak, szt akárki beláthatja, ha benéz egy vidékbeli vámhivatalba s szemét szúrja, hogy bizony ezek az urak csakugyan urak, nem lévén annyi teendőjük, a mitől a derekuk meghajlaoa ! Azt mondhatná erre Kerkapoly, hogy ide szaktudósok kellenek ! Hát hiszen csak a régi adóhivatalnoknkon ki-vül nem hozattunk magunknak Amerikából vámszaktudósokat? Hiszen most is csak azok szedik a vámot a vámhivataloknál, akik ezelőtt szedték &z adóhivataloknál. Szóval a vám híva- talok nagyon elkelnének a munkától megfősz tolt adóhivataluk kebelében ! A BÓhivatalok, melyeket Lónyay oly napy számra emelt, szintén annyi személyzettel bír nak, hogy bátran le lehetne — teendújöket t* kintvo — mindenütt egy tárnok B egy ellenőrre szállítani, ahol ennél többen vannak. Kznken kívül azonban vannak vagy legalább voltak mázaatisztek, mázsamesterek még oly helyeken is, ihol a havi bevételből nem bírták a tisztviselők saját havi fizetésüket kivenni. Jönnének ezután a dohány eladási rak tárak. No itt már határozott ellentételével találkozunk az előbbieknek. Kzuk szolgáltatják az állami bevételekhez a legnagyobb contingt-st, ezek vannak elhalmozva a legnagyobb felelősséggel és teendőkkel, s mégis ezok- húzzák a legrövidebbet Valóban különös jáiéka az állami gondviselésnek! Ahol van miből, ott nem fizetik érdemeihez képest a tisztviselőt, s a hol nincs miből, ott kegyekkel halmozzák! Itt azonban mégszomorubb észrevételeink \efelmerülnek amennyiben határtalan aránytalanságot tapasztalunk a fizetés és munkaarány küxt, összehasonlítva egyes raktárakat egymással. Határozott tudomásunk v«n ugyanis, hogy épen azon helyen dijaztatnak a legkisebb fizetéssel a tisztviselők, ahol legtöbb a munka, s legnagyobb a felelősség éa megfordítva. Szóval határozottan kirí a dologból az, hogy az eladási ágra a legkevesebb gondot fordít a kormány, holott a htí séges lekötelezcsre é"pon ott lenne a i<>gnagyobt> szükség, ahol tisztességesen szólva, leginkább károsítható a kincstár. Az eladási raktáraké sservesDÍ kellene mielőbb, nehogy eső után keressük a köpönyeget. Rzek észrevételeim a magyar pénzügy-kezelés terén. Kivánom, hogy befolyásos körökben jóakaró soraim félre ne ismertessenek s a magyar pénzügyi egyensúly helyreállításánál érdemileg használhassak azokat. Helyt hírek. fg, Erzsébet királyué a leg szigorúbb incognitóban 16-án ejj<;l 2 úrnkur utazott át Nagy-Kanizsán. — Naffy~Kaniz*aráros képviselősé gének ülése nem 1 L-én, hanem Ifi án tartatott meg. — yyitt levél asxerkesxtöhő*. Ked ves barátom! Emlékszel c, midún a sajlÓ nemen hivatásáról, sunnk néha néha sajuosan tapasz talt kinövéseiről és arról vitatkoztunk, ho^y a •ajtó csak akkor tekintethetik a közvélemény részrehajlatlan orgánumának, ha az egyedül s. közvéleményt tolmácsolja és nem azon iparko dik, egyes — sokszor nem is helyes — néze teknek közvéleményt csinálni. Az akkor mon dottakban találod meg nyilatkozatomat a „Ke let népí"-nek 207. 1876. számában megjelent s több lap, különösen a „Pesti Napló" 19tí. s 197. 1870. száma által hozott alapos czáfolatok da exára hat hét múlva helyi lapodnak. 73. l<S7ü. számába .figyelemre méltó" czim alatt minden megjegyzés nélkül átvett csikkre. Ha azonban voltak és vannak okaid, melyek arra indítottak, hogy éltének zsenge korában lévő és igy a kö zönség meleg támogatása s pártolására bzorult közjegyzői intézmény ellen irányuló czikket (j hét múlva minden megjegyzés nélkül helyi la podba átvegyed, — akkor kérlek, tedd azokat közzé és én köszönettel fog»m venni, annyival komározássaJ költött el; ugyan c kertben, melyben négy év alatt vadászat nem tartatott: Nagy Sándor sajátkezüleg tilt meg egy oroszlányt, a melynek elejthetcsében Lysimacbus vezérével nemes versenyre keltek. Q. Ourtius Rufus szerint, e vadászat négyezer darab vad elpt&ztitá-sával végződött. Voltak akkoriban igen nagy vadászkertek, a melyekben a népnek szabad bejárása — és ingyenes sport engedtetett, mert annyi vadat ejthettek el, a mennyit elbírtak. Helioga-balus különösen kitüntette magát e részben, mert Rómában igen nagy circust építtetvén és azt messziről hozatott fákkal művészileg erdővé alakíttatván, nagymennyiségű vadakat tény esz-tetett benne és a sokasodó struezok, szarvasok, vadbárányok, zergék és egyéb vadakra — mindenki kedve szerint vadászhatott. Tehát ebből is kitűnik, miszerint már az őskorban a vadászat nemcsak egyszerű időtöltés volt, hanem olyas valami, a mely nemcsak tiszteletben ré-szeBült, hanem magasabb mesterségnek - s inkább művészetnek tekintetett; s oly ember, a mely vadfogással nem foglalkozott: az általános közvélemény szigorú megrovásában részesült. Legnagyobb példa erre a pártuaok királyának Vononesnek története, a ki ellen népe tökéletesen fellázadt, mert a vadászatot nem kedveié. Már a legrégibb időben voltak népek, a kiknél nemcsak a férfiak, hanem a nők is foglalkoztak a vadászat mesterségével; ilyenek a Thole szigetiek, a kik magákat és kisdedeiket csupán vadbőrre! ruházták és emlő helyett vadállatok velejével tömték. Legrégibb vadászok közé számíttatnak még a perzsák, a kik nemcsak nagy — indiai vadászebeket tartottak, hanem nagyobb terjo- delmü vadaskerteket is állítottak fül, kivált Babylon körétében. Voltak népek, a kik a vadászat czéljára oroszlánokat éa párduezokat idomítottak éaeb«:k gyanánt használták. A göregök — mint vadászok leginkább kitüntették magukat a régi időben; a mecdo-nok azon fiatal embereknek — a kik még sikon vaddisznót nem ejtettek el, megtilták, hogy evés közben az asztalhoz támaszkodjanak, a mi mindenesetre furcsa dolog lehetet* Krétaiak igen nagyra becsülték a vadászatot és hogy azt nem oly dolognak tekintették, a melyhez nagyobb elméleti és előlege* gyakorlati tudomány nem szükségeltetnék: mutatja, — és eléggé bizonyítja az is, miszerint iíjaikat ezen művé szetre különös tanítókkal okUtlátták és koruk szerinti osztályokba, a mezőre küldték őket, — a tanítók vezérlése, mellett, hogy nemcsak ügyes vadfogók — hanem egyszersmind kifejlődött testierővel bíró emberek is válhassanak belőlük. A görögöknek saját — választott vadászati istennőjük volt, a kit Diannánuk neveztek és vadászat előtt á'dozatot mulattak be neki, hogy szerencse ée vadbőeéggel árasztaa-sanak el — szóval teljes pártfogásába vegye őket egyenként — nemes foglalkozásuk közben. Olyan férfiakat, a kik mint vadászok kitüntették magukat, igen nagy tisztelettel hal mosták el es égig magasztalták ; és ezért iparkodott is minden görög — hős — valami nemes ve tény által magát feltűnővé tenni és ön-fejét dicskoazoruval ővedsleini körül. Ilyen nimbusz által ovedzett fényes Qevü vadász volt Anchises, ki saját kezei által elejtett oroszlánok és medvék bőrén feküvék; továbbá Herkules, a ki Némea oroszlányát ölé megésThe-seus, mint a ki Kréta borzasztó vad bikáját puaztitá ki az árnyékvilágból. Továbbá nevezetesek még a régi történelemből Meleager, ki Áttolok közreműködésével — a híres Kale-doni vadakat Ölé meg; Oraeseus válogatott fiukkal ment Mísyának vaddisznója ellen, hol fiát is elveszte, ki Hcródaak neveztetett. Xenophon könyvének mindjárt elsfl részében említi, hogy a kutyákkal való vadászatok kezdői Dianna és Apolló lennének; továbbá felhozza azt is, miszerint Hippolit lenne az. a ki a vadászbállókat feltalálta volna; és Orion a ki a vadnyomozó kutyákat elsőbb alkalmazni kezdette. Ugyan Xenophon szerint Meleager vadkant, Persens vadkecskét, Castor szarvast és Pollux nyulat vadásztak volna, illetőleg ők voltak az elsők, a kik eme felsorolt vadnemekre alrendszere* vadászatokatmegkisérlették vagyis inkább feltalálták. Ugylátszik, a görögöknél a veszélyesebb vadállatokra tett vadászat — szertelett nagyra becsül te tett és pedig nemcsak azért, hogy legkellemesebb szórakozást nyújtott, ezenkívül a testet — mintegy észrevétlenfii — megedzé, hanem azért in, mert egyedüli alkalom volt, a csatán kivül — a vitézi bátorság bebizonyitá-sara; s hogy nem csupán az erőre tektettók a fusulyt, az világos Appian, Arríoan és Xenophon könyveiből, hol föl van jegyezve, miként a görögök a mesterséges fortélyt — a vadászat fő-tudományául tekintették s ezért ennek megtanulására az ifjúság nagyban törekedik és minél nagyobb képzettséget elérni óhajtott. A rómaiak is nagy vadászok voltak es vadászati módjuk nem sokat különbözhetett a görögökétől. A vadak könnyebb megkéri thetése tekintetéből — különféle fortólyos módokat használtak s főszerepet játszóit náluk a halló, további az ásott vereméi égősifi vetnek; shogy mindezen felsorolt — s máig in gyakorlatilat; ismeretes — vadászati módokat sikerrel gyakorollak, azt bizonyítja Sámuel PitiskusLexk-. Atiquitatum T. II. ké^i fegyvereik csak olv gyarlók voltak, mint a görögöknek, mert nyíl és gerelyen kívül — más nem igen állott rendelkezésükre. Uorácz szerint — á íbár ava-dászat csak a pásztoroknak volt foglalkozása — de később a nemeseknek is ke.Ivencz mulatozása lón. Mielőtt a vadászatra indultak, a vadászat nemtőének különös fogadásokat tettek. hogy csak nzerencsések lehessenek; s ha csakugyan kívánságuk teljesült és bő préVU jutal-mazá igyekezetüket és fáradalmaikat, akkor AZ elejtett vadak egy részéből áldozatot mutattak be és vadászfegyvereiket az oltárra aggaták. A rómaiaknak kisebb-nagyobb vadaskertjei is voltak, a melyekben különféle állatokat nagymennyiségben tenyésztenek; az ilyen vadtenyésztő helyek többnyire major házaik köze lében léteztek. Az állat vadászaton kivül volt a rómaiaknál egy a maga nemében sajátságos vadászati mód, a melyet méltán embervadászat nak nevezhetni; ugyanis ez abból állott, hog>; különös — e ezétra építtetett circusban, néraeJy emberek fenevadakkal, avagy egymás közt véres víaskodást vittek véghez; a mi a nézők nagy mulatságára szolgált és & győztest — 1*" légyen az ember — avagy állat — harsányan megtapsolták. De ne higyje a kedves olvasó, hozy az ily viadalra talán jó szántából vállalkozott volna valaki, ez igen ritka esetben történt, hanem az ily egyenetlen harezok aleg több esetben kényszerítés következtében vivat tak; ámbár a rómaiak az ily viadalok győzelmes hő#eit, a valódi harczi bátorság eszményének tekintették. As e féle kényszer küzdelmeknek több római császár is hatalmas pártolója 5AK1-KAS1Z8A, 1876. Msptembcr 17-éa. 75-1K SSB&XKL. Tizenötödik évfolyUm. ZALAI IOZLOIT előhh . ,ZALA-SOMOOTI KÖZLŐN TT.- I MÍTP j l»p anllwi rtatt *i I Uieul ktaleménir"1 » J j Merkewlfhei. T»k»- ; rckpénltiri épfllet fold-KÍUI. — *or*ffi réwét "illető közlemények pe-, dig > kiutóhoi bér- ö í EMtiattu ir. í ÍW í*"; ■ ■ ■ * » HlriattKt r 6 t mtná*n | ,r«rl & kr. j WlinloUz. Bénnemetlan l«v«Iek euk iftmert mankfttár- ' tnktnl f.icaiiutntk «l. SYH.TTRttUKK niftí fel ill.tik minii« killr. ÍKÍ.irMok ««•• ».m i küldetnek. j ^ ~WBg Haoy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkülönben a „nagy kanizsai karBskedelmi s loarbink", a .nagykanizsai takarékpénztár' a .zalamegyei általános tanítótestület', a .Zala Somogy gőzhajózási részvénytársulat s tibb megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heten kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Pártoljuk a belföldi Ipart. (Vípc.) Mivel tehát azokon felül, amelyeknek asv is külföldre kell menniök, oly roppant összesekben megy ki tőlünk évenként a pénz ipartermékekért, általában oly dolgokért, melyek a belforgalomból érettök kivett pénzt a belforgalomban nem helyettesítik, ez okozza a közvagyonuak roppant mérvben külföldre folyása következtébeni folytonos spadásan felül, az államunkra oly érzékenyen súlyosodé- pénzszükséget, tőkehiányt s az ezekbül eredő számtalan-féle bajokat. Meglehet, lio^y a belföldi ipartermék a mellett, hogy talán szebb, divatosabb, vagy jobb, még olcsóbb is, vevőjének keve-' sebb pillanatnyi kiadást okoz s igy használata, fugyaüztása a belföldinél előnyösebbnek látszik ; ámde ezen e'önyösebbség, ezen ólcsiibbság nem igazi, ez r-sak látszólagos, mert ha figyelembe veszszük, hogy belföldi ipartermékeket használván, érettük kiaóott vagyonúnkért nem csupán csak a kivánt ipartirgyamUszerezzük meg, de, mint láttuk, ezen kiadott vagyonúnknak még ezen felül tavibbra is folytonos haszon élvezetében maradunk, mig külföldi ipartárgyakért külföldre kiadott vagyonúnkat, egyszeri használata ulan. mindenkorra elvesztettük, lehetetlen be nem látnunk, hogy a külföldi ipartermékek használata, látszhassák az bármily előnyösnek, hasznosnak, valamint az államra, mint testületre, agy annak minden PÜJYS t3gjára nézve mindig káros, hátrányos, mindig drágább, — inert káros utó-batásu — niiut a belföldi. Ks e bajon, közvagyonunknak oly roppant mérvben külföldre folyásán, mi Allamunkat a végelszegényedés örvényébe me- rítéssel fenyegeti, csupán csak magának az egész államtestületnek egyetemes odamükö-dése segíthet sikerrel és pedig ugy, ha testületileg mindnyájan egyűlt iparkodnnk a közvagyont meggazdálkodni; ha testületünknek minden tagja nem csupán csak általánosan közérdekűnek, hanem egyenesen saját közvetlen anyagi érdekében állónak is látja a vagyonnak külföldre folyását lehetőleg korlátozni, mi legnagyobb részben a belföldi ipar és kézimunka kizárólagos pártolása által történhetik. Ha az állam közterheinek viselésében vallás és nemzetiségi tekintet nélkül mindnyájan egyesülni tudunk, miért ne egyesülnénk még inkább a közvagyon gyarapítása által a közvagyonosság, közjóllét előmozdítására. Az államtestületi gazdálkodás, vagyis az államtcstület minden egyes tagjának azon igyekezete, hogy a közvagyon lehetőleg itt bennt maradjon, itt legyen forgásban s képezze forrását az általános jóllétnek, nem lehet vallásfelekezeti vagy nemzetiségi kérdés, de az nem képezheti hazafiaskodás tárgyát sem. azaz egy államtcstület be tartozó minden egyes tagra nézve tisztán csak saját egyéni vagyonoso-dasának, saját közvetlen anyagi jóllétének, — mi pedig minden embernek vallás és nem zetiségi tekintet nélkül egyetemes czélja — előmozdítására és fenntartására, a számító józan ész által követelt oly önmaga iránti kötelesség, melynek elhanyagolása az állam testületnek minden egyes tagján, a közva gyonnak folytonos kevesbedése következté ben, a közterheknek sulyosabbodása, — a vagyonszerzésnek minden téren megnehezü lése, — általában a közvagyonosságnak, jól létnek folytonos apadása, közelszegényedés — által boszulja meg magát. Iparunk fejletlen ? Szamos iparciíkk nálunk nem készül, sok iparág nem létezik ? — Igaz, de ez azért van igy, mert eddig elhanyagoltuk saját iparunkat, mindenütt eleibe tévén a külföldit, a minek azután az leit természetes következménye, hogy a belföldi ipar nemcsak hogy nem fejlődhetett, de sót nagyrészben el lett fojtva, mert létezése a külföldi ipartermékeknek roppant mérvű behozatala folytán feleslegessé lett. De legyen csak biztos a belföldi ipar az egész államtestületnek kizárólagos pártolásáról, kevés idő múlva oda fog az fejlődni, hogy minden igénynek, kívánatnak teljesen megfelelhet; lesznek gyáraink; iparvállalataink az ipar minden terén, minden ágára, mert a belföldi vállalkozóknak nem kellend a pártolás hiányból következő bukástól félniük. LASSGALLNER NANDUK. SzőIIészéti és borászati előadások a n.-kanizsai m. hh\ őllam /egyházban. Klóadó: Tersánczky József tiszt! megyei já-ráaorvng ur. Tizennegyedik előadás. (Vége.) B) A borászatról. I. A borkészítésről. „3. A mustnak hordóra szedés módjáról.*) A mustot nem kell azonnal hordóba szedni, amint üsszeszakulva lett a szóllü, mert ilyenkép sok szükségen álladéktól megfiisztatik ; a rostua részek szét nem olvadhatván,kevéscserenyben, *) E 3-ik üiam HlAtt kriKliittrk tívpd.Vhííl la punk mult nzámáliani 4-ik nim alattival f,-lcn«rél- tettek; oszirint jelen 3-ik naáinn annak helyűre, mnk 4-ik mamii pedig ennek helyére értendS, mely feloierélesűrt elnézést kér a sserk. tamatbu, vörös bor készitémél kevés festékben részesülhet, ezek pedig mind szükségesek a borhoz. Egvütt kell azt hagyni béjácal, csu-tójával, mint mondám. A hordó legyen tiszta, megkénezni nem kell, mert a kén nehezíti az erjedésbe való átmenetelt, erősen kenezett hordóban sokáig erjedés nélkül édes marad és főfájást okoz annak, ki azt megissza. Mas részről azért sem kell rögtön hordóba szedni a mustot, bogy egy időre érintkezhessek a levegő élenyé-vel, mert az éleny megsüriti a nyalkái részeket és ez által képessé teüzi a feleslegnek gyors elválását, leülepedését. K nézpontból kiindulva, ma szokásban van a mustot megszellőztetni holmi szeltílőgéppel és az bizODjult be, hogy ez babzoál, következve, mielőtt a muitot hordóba szednénk, folyassuk azt kádba, lapátoljuk meg, vagy fazekakkal öntözzük azt fól és le, hogy élenynyel vegyülhessen, '/i órai szeleltetés ele-'gendő, vagy e nélkül is hordóba mehet." „Arra is kell gondolni, hogy a must, midőn hordóba kerül, minden esetre hozzá kever-tessék a törkölynek préselt lőve, mert mint em-lilém, ez a bor lelke, tehát midőn a mustos bordót illető magasságban megtöltöttük, hagyunk annyi tért, hogy a törkölynek préselt levéből is férjen abba egy-egy adag. Csurdótig soha sem kell önteni a hordót, mert ilyenkép kiforr a hordóból, aránylag ugy kell tölteni, hogy egy-egy 10 akós hordóból egy akóra való hiányozzék. A mondottakból láthatják önök, hogy miért jobb a mustot sajtárral hordóba öntozgetni, mint (ejtő géppel abb* Müveken folyatni". „Legtöbb gazda épen fordítva arra fektet legfőbb súlyt, hogy a szakolt szollönok előlevét elkülönitve szedi hordóba, mint valami különös nektárt, más hordóba gyűjti össze a tíir-k5ly prés levét És ez nagy hiba, mert az elí-lé törkölylé nélkül nem csak hogy nem Ízletes, de nem is tartós, mert legtöbb hiányával van a zamatnak, savany s cserenynek. Megtörtént már, hogy ily kezelés mellett a törkölyre öntött viz-nek kiválóbb ize, zamatja lett, mint az élőiének s midőn a törköly must éven át jól tartotta magát, akkor az előle ezer galibát szerzett a járatlan gazdának, mert nektara megtart, megnyu-lósodott, megeczetesedett. És <a oly fontos kö- TÁRCZA. Esy színésznőhöz. Keysí.*T láttalak Ipánjka, .I.-ilS/.uttAI a SXtlipAfloll ; — Klliájolúl mindenkit, sli, LnU.itu »7.i ar. arczokon. ('s.-\k ín yoH.tm, k: ozáiitnlcik, M'-rt tiidUm, liogj- ItxKiig ar. arn Mást rfjl a szív, axt'-p lexny 1 — Éppen Tip volt azereperi — Nevetgéltél, mosolyogtál, -llíiz ntmtutid kelletett. S A színfalak mr1(rS érve Klkoiietli'I "írni ott; Ekkor lúUm, hogy életed Mint enyém, oly átkozott! VÉKTKRSV HÉ LA. A vadászat műrészt mesterségének történeti rövid vázolása. Lakatos Károly tói. Ajánlja: T a k d t s Alajos iigyvítd ^mak Sümeghen, rokoni szeretete és tisztelete jeléül a szerző. Legelűszftr is aieal kezdem, hogy n vadászat egjkoru az emberiséggel; tehát kétségkívül valamennyi foglalkozások között ae első és '''gidösebb; mert mielőtt m Bpeculans kereskedő korülhajózá a tengert — B mielűtt a m&véaze-tek és tudományok virágzásnak lódultak : már akkor alkotá a Biültuég és élelfeotartáai öaitön az embert vadászezá; ezen kívül az élelem — B ruházat megszerzése s néminemű vadak húsa és bőrének czéliránvos fölhasználása, továbbá a vadak tubagoa elszaporodása s ezáltal az emberre nézve veszedelmessé válása és ezek ci!e> nében az önvédelem már kezdetben Bzüksr-rcssé tette, hogy az ember önkénvtelenül vadpusztt-ttWá legyen. Tuhát ezen többféle ezélok elérhetésem turekedés, a melyek által a vadakat könnyebben elejthetökké és megkerithetúkké tenni igyekeztek: fejté ki idővel ama különb-féle módokat, a melyek a BZO* szorosabb értelmében vett vadászatnak neveztetnek. Késúbb némely népeknél a vadászat csaknem pgyedül eledelszerzés czéljábór gyakorolta-tott és a vadak mindig jobban fogyatkoztak; de a vadapadás végre azt eredményezte, bogy a vadászat a mi azelőtt szükséges volt, mesterségre, végre pedig mulatságra változott által. De nemcsak Önvédelmi és élelem szerzési czél-nak tekintetett a régi emberek által a vadas at, hanem oly hasznos foglalkozásnak is, mely a testet a legfelsőbb fokig erősíti s kellemes egéss-1 ségben tartja, végre pedig annyira megedzi és kiképezi aafolytonos gyakorlat következtében — hogy a csaták küzdelmeit igen künnyen elviselhetővé teszi s erre — mintegy játszva — elő-leges kiképzést nyújt. Azonban valószínű, hogy a vadászat csak akkor kezdett nagyobb lendületet nyerni, a midőn a vas szükségresége kezdetét vette, A régi vadászat a mostanihoz képest csak kínlódás lehetett és a T ad ász tói oly tulaj donsápokat követelt, a melyek hiányában kivihetlen volt sok esetben. A testi erű, ügyesség és bátorságnak a vadász ffoajátaágai közé kellett tartozni, a mely tulajdonokat leginkább az akkori gyarló fegyver nem a legtöbb esetben ígényszeruvé tette, mert a vadászat csak egy lándzsa-, kópja-, avagy nyíllal voltgyakorolható; tehát a hiányokat testíenS és ügyességgel kellett pótolni és a szenvedett csorbát ilyeténképen kiköszörülni. Azonban a folyton jobban jobban haladó ?ul-tura — végre meghozta némely tudományok és művészetek nagyobb felviragozását és oly esz közt teremtett a vadász kezeibe, a me!y addigi fegyvernemeit kiegészité — vagyis inkább csaknem egészen nélkülözhetőkké tette és ké-pesité hivatása könnyebb megoldására és ez azon időszakra esik, a midőn a lőpor és tűzfegyverek feltalálva lettek, a mely találmányok nemcsak a vadászainak adtak nagyobb lendületet, hanem egy egészen uj korszakot alkottak a hadászat történelmében. A szó szorosabb értelmében vett vadászat feltalálását közvetlen egyik — vagy maxik népnek tulajdonítani nem lehet, mert a vadászat nyomára a legrégibb idAktói fogva — majd minden nemzetnél akadhatni, vannak ugyan történetírók — a kik a phoeniciabelieket állítják a vadászat első feltalálóinak, a kiktől a phryxek eltanulták volna; de mindez csak áltantételnek tekintendő. Az élővilágban Kain, Lámek és Ismael —- nemkülönben az utóbbinak három fia: úgymint Misma, DumaésEzsau igen gyakran vadásztak, részint szükségből, részint pedig mulatságból és hogy Ismael e három fia — egymástól eltérŐleg — a vadászatban kulönnemü ügyességre is tett srert, ez abból is kitűnik, miszerint mindegyik külön-külön egyes melléknévvel ruháztatik fel, ugy mint az elad — finom hallásúnak, a második — csendesen lopódzkodónak — és végre a harmadik fárad hUak. A régibb vadászok kosé izámit jak még Sámsont, mely különösen sákálfarkast vadászott. Mózes I-ső könyvének X dik részé ben Nimród emüttetik, mint egy oly nevezetes vadász, ki a babyloni és arab lakósokat megmenté a rájuk nézve felettébb veszedelmes és kártékony természetű — nagyszámú vadálla toktól. Több történetíró ugyan e Nimródot állítja a vadászat tudományának első feltalálójául és ezenkívül a legrégibb vadásznak; Babylon tartományban ennek utódjai is igen nagy vadászok lehettek, mert Ninus és Semiramis palotáin Babylonban több oly^oroszlán és leopárd vadászatok vannak levéve, a melyeket Ők tartottak. Aegyptomban már a gyermekeket ía tanították a vadászatra és az ottani nagyoknak is igen kedves foglalkozása volt; és különösen Daríus király oly nagy szenvedólylyel függött rajta, miszerint elrendelé: hogy halála után állítandó sírkövére feljegyeztessék, miként Ő vadász volt. Ai idősebb s BataUbb Cyrus i* nagy ban foglalkozott a vadászattal. A görögök a vadászat mesterségét — illetőleg annak feltalálását Apollónak tulajdonítják, a ki Vulkántól kapott nyíllal Pyton sár* kányt elejté. A Scythák már Nagy Sándor idejében nevezetes és igen gyakorlott vadászok voltak és ennek könnyebb gyakorol hatása ezé Íjából nagy vadaskerteket alakítottak és bírtak, Nagy Sándor Macedón hadseregével, midőn Scy thiába előnyomult volt, egy Bazária tartomány ban levő nagy vadaskertbe — mely kőfalakkal körül kerítve és leshasakkal ellátva volt — egész hadseregével bement és katonáival együtt vadászazá átalakulván, iszonyú mennyiségű vadat ejtettek el, a melyet egón tábor — bőven jutó la- Bámulatos hatású illatos köszvényszesz, köszvóny és csüz ellen .egyedüli biztos szer" mtg elavult bajoknál in kitiinő eredménynvp! xlkalmxxtatik. 1 üvrgcrRke 1 frt 20 Lr. A fő központi- és szállítási raktár Franz V.-nál Holloubkán (Csehurszig) van. (ISS 1 — *) A bel B külföld mioden hinmvtitt gyógyszertárában kapható. OOÖOOOOOOOOOOQOOOOOQOO Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t. ez- közönségnek ujonan berendezett napjszerű férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szücsáruk, fehérneműek, gallérok ós különféle nyakdiszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1876. évi aug. havában. (174 4—10) OOOOOOOOÓOOOOOOQOOOOOO KANITÍ8 €. papir, iró és rajzszerek raktára Budapest Dorottya-ntcza 12. sz. ajánlja mimjcnfi'le iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és boritíko»at, fokete rzépiroTnatí-jl üzleti-, jegyző- és másol» könyveket, valamint e *./.akiriába vágó 1 ^ckuiíiiifi-lv-bli urukat. AzonkÍTöl u logilivnrosal'b monogrammokat arany és különféle színekben, melyek saját múnyomdáml»an k(''S7ÍttC!ni-k i*l. Nemkülönben látogató- és ezimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. södeléíek pootodan és syoraan utánvét pol mellett eszközöltetnek.* (1GG 10—1 Pcstai megr Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsan (183 2-*) ' kaphatók: Feltűnő ojcsóságu monogramm-le vél papírok 20 levélpapír 20 botitékkal csinos tokban sziue.' monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- czia felirattal 30 kr., angol CO kr., 25 levélpapíréi boríték színes kerettel GO kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovatkos, duplán enyvezett . . . 3,10, 1 , fél minister . 4 , 20 , 1 „ egész minister . . . . 8 — 9 „ — , 100 nagy negyedrétü lenboritek egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 4 frt. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szincs és gyászkereti 100 példány diszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. PMSERYATIFS legfinomabb franrtia é» angol gyártmány, tn fiatja 1—4 frtig, valamint rom (lennem fi gummt- ciikkek le bén te ti czélokra. frtjival aútlit a l«ti nUJiiti*»*l ©gyűtt Zieger János Kttsterwleifstte 34. ták é i irak3ISale|e*iéflek raktára. 200,000 frt főnyeremény! A legkisebb nyeremény 195 frt. 1876 -diki október 2-án lem a kihnxa**, ax oratrák ci. k. kormánjUl garantirosott 1858-Úlkl 42 MUllt fffriatay! 0. 8. hitcU»raj«rr kOleaCtioek. A kölcfir. n njcretnénjrei kött Ie([n*pyol»b nyer. menyek 200ffKK); 150,000; f>(»,000; 25,000; 20,000; 15,000: 10,000; 5000; 2000; 1000; 500 frt r.th. és a legkUebb 1 Ü'o frt ontrák értükben minden kihozott aortjegy anín. Semmi mái Korsjrgy kölcsönnél ninm nagyobb nyeremény lttbetSgi-f[ ; s mindenkinek alkalma nyílik CMkól; betetellel 2M,0M frtot nyerni. Egy sorajegy, •eríea ■ nyeremény BÚmmal : 2 frt; 3 «on-jtsgy : 5 frt; 7 «or«j«gy le fit; 15 íomjegy: 2* frt w. í. bankjegyben. Becsei megreadelesek, ax buziét beküldésén vagy utÁnré téllel : gyorsan, lrlkirsmerétesen « búrinentcseo talj«sitteta«k; a bivaUlos játékterv kr>x5ltetik; mtodpn érteiités kénuéggel adatik ■ ■ a nyeremcuy-jcpyiték ii-eyen megkaidftik ; mint »*ínte « nyere' meny rfigtSr. kifizettetik. Teuék tebit a n>égrendeleiekkel mielébb egyeae»en alóli rt kereikedSltázhos fordulni. (185 2-4) J. Breycha in Frankfurt a M. PliS Nr. g. Haszonbérleti hirdetmény. A fütisztelendó zalavári apátság júszágkezelú hivatala részéről közhírré tétetik, hogy Zala-Egerszegtöl '/, órányira a Zala vizén lévő csacsi 3 kerek Q és 4 garatos vizi malom 1877. évi Szt.-György naptól — három egymást kö vető évre haszonbérbe adatik. (187 2 — 3) Felhivatnak a t. ez. bérleni szándékozók, szíveskedjenek evégból e hó végéig, legfeljebb október 15-ig Zala-Apá-thibán a jószágkezelö hivatalnál jelentkezni, hol egynttal a bérleti feltételek felöl is kellő tudomást szerezhetnek. Zala-Apáthi, 1876. sepiember 15. A jószágkezelőség. iXXXXXXXXXXXXOOOOOÖOC I0. - Breslau. 10. Akár mrly minösrgB állást keresendők bel- ét külföldOn aionoai, vagy kés'ibbre elbelyeztetit«k a B0F nNORDSTEKNa "W rxégO központi elhelyezési irodában BresUuban. (186 2-30)' Tudakozódások 30 kr. értékű levélbélyeg melléklésével lntéxtesseoek. F. J. Állnntadók Ingym kapják az alkalmas uemélyiségekre vonatkozó ataaiUst. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ <► ♦ ♦ » ♦ ♦ XXXXX»DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX 3 * ec * jr Hirdetmény. JFSlkéretnek azon,t. földbirtokos urak,kiknek eladásra szint-sovány — avagy hizlalásra alkalmas bivalyaik vannak, miszerint ezt alulírottal levélben közölni szíveskedjenek. •s "E3 A megkereső levélben a vásárfandú állatot árát is kérem meghatározni. É^ÍÍIVH Hübner János, (189 1 — 1) Pórszombat, n. p. Baksa. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 3000 kötetből álló magyar-német feölcsönkönyvtárát ajánlja (184 1—*) Wajdils tar könyvkereskedése Nagy-Kanizsán. Olvasási díj havanként csak 50 kr. 3OOOOOOOOOOQOOOOOOOOQQC ^^^^^^^^a^^a^^^^^%^^^^»^^^^^^^%^^^^.^^^%^%^\^^^^^^>^^a^%^^|^\«^^^^^^a^^ WujditB J6aef kitd6-f lftp- és njomdttslajdoBOs 0onsajtó i5 1 S *3E 12 £-? = 3 -■3511 ^ >* * ■-»-, — -° ■§ °5 XXX „pj szertartás délután 4 órakor vette kez-deséi. A ténykedő s mis résztvevők » Hirsc'j-m,on Sándor ur hitközségi elnSk báaába gvtt-l,kcitek, honnét a menet következő rendben iodult el: 1. Csicseri zenekara ÍUkóczyindulét j»tsiv». 2. Fehérbe öltözött kis lányok, kiknek elén egy a ttmplom kulcsát vitte. 3. Menyeiét alatt jött a rabbi, utána a hitközség elöljárói, botra a szent ereklyéket. 4. Végül a résztvevő, koiiinség. A virágokkal ékített kapun átérve a „oplom ajtaja előtt megállott a menet, hol Klein Sándor orvostudor mondott köazönetet ai jpitó-bizottság elnökének, melyet ez megkö-iionrén, kinyittatott a templom ajtaja. Belépet ,lü»lroával mindenki meg volt lepve. Minden „»!■ és ízléses éa a czéluak megfelelő. A rajtok múrésziek s mi fő, a aok tarkaság kerülve van. Miután a rendezőség mindenkinek helyet jelölt ki t miután minden lecsendeisedelt, megkezdőéit a tulajdonképeni szertartás, melynek beégette után a rabbi mondóit meleg alkalmi magyar éa német szónoklatot, melyben kiemelte a haza és a felebaráti szeretetet. Az ünnepély, melyre a testületek és hivatalok meg. jelenni hivatalosan felkérettek, 5'/, érakor ért léset. -.- — Ez már más. Egyik számunkban ti2yelmes munkatánuok által emlitve volt a rsdsszkörck méltányos boszankodása a fölött, hngj míg "zok részére, kik csak az idén januá- nus búban váltottak vadászjegyedé jegy 12 hóig ervéayes, addig azon vadászok részére, kik a mali évi augusztus hótól bírnak vadáazjegygy el, tt idei augusztusban váltandott jegy csak f. évi deciemberig, tehát öt hónapig érvénye*. E vi- eiás és jogtalan intézkedés ellen azon időben több lap is erélylyel fölszólalt a ime eredménye Mm maradt el, mert most, az öt hóra érvényes ;2 frtos vadászjegyek, egy k o r m á n y i rendelet folytán az illető kiadó hatóság utal egy évig, vagyis jSvő 1877. évi július 31-ig tartó időtartamra javíttatnak ki. Ai ér cekletteket figyelmeztetjük ezen változásra. — A Menyei kir. adóhivatalból ellen írré Jády Gyula pápai VI od oszt. kir. adétiszt neveztetett ki. — Szerencsétlenség. Csizmadia nevű vílloirt a Zákány és Barcs közt közlekedő sze melv vonst a vizvári állomáson elgázoltai. — Az „VJ Idők" óink köskedvelt- segó hetilap (divattárczávai) nyolezadik évne gyedére szetküidé októberi előfizetési felhivásait. K már eléggé ismert elegáns s válogatott tartalmú lapról elég legyen csak annyit mondanunk, h&yez évi 3U-ik számának tartalma ismét igejírdekes czikkeket hoz, a többi közt Láng Henriktől ,A dogma és a modern világnézlet" ciim alatt; Gr. Büttner Júliától a „Gőzhsjén" ciimű rajz, és a „Kevue des deux mondea* után .Byron és Shelley czimfi ctikk; előfizetési ára • kedvelt hetilapnak évnegyedre 2 frt 10 kr., félévre 4 frt, egész évre 8 frt. — Szerktaztíje: Benedek Aladár; kiadóhivatala: Budapest, pap- nórelde ulua, 3. földszint jobbra. Olvasó-egy letek, tanitók, tanulók és kávéházak még e kis írből is 15% engedményben részesülnek. — RStfid hirek. A fiumei magyar is kolában 17 fiu és 13 leány van beírva. — Pe czölben egy dragonyos kavicsosai töltött fegy verrel lőtte magát agyon. — A sornogymegyei uabadelvüpárt f. hó 25 én közgyűlést tart Kiposvárott. — Gróf Mikó Imre a jeles hazafi, Kept. 26-án Kolozsvárott meghalt — 50,084 uerb menekült van már hazánkban. — A .Veszprém" szerkesztését Lévay Imre ngymn. igwgató veszi át. — Hamburgban vasból ké uiül ulczsburkolattal tesznek kísérletet — S:ent-t>éteren egy zsidóleány hamis fogát le- o.fflte és megfuladt. — Ring kapitánynak Te- liubin 50 ezer szarvasmarhája, 25 ezer juha és 7 oer lova van. — Nagy-Kata Jászberény közt 'posta kiraboltatott, a kocsis meggyilkoltatott. ~ Káth Károly Bpest főpolgármestere a Ferencz József-rend csillagos középkeresztjével dissitta- <Mt fel. — Helfy Ignácz Kossuthhoz utazott — Háborús hirek. A szerbek téli had- jita:ra készülnek, 80 ezer téli köpenyt és 70 ner lábbelit és téli keztyüt készíttetnek. — ^iiikazusban török emissariosok zavarokat 16- reketznek előidézni. — Csernajeff kikiállottaMi- lán fejedelmetazerb királyivá. — Hírlik, hogy a törökök tiz napi tégy verszunetetengadélyeztek. - Oroszországból Milán fejedelemnek 1400 *'<• kardot küldöttek. — 50 ezer bátultöltő %yver érkezett Románián it Szerbiába. — Ahmpio tüzéreinek vezénylete egy oroax her- "sgre bízatott, -f. Vegyes hirek. — A panamai szoros álmtttiíte. Az sme-«tai columbiai egyesült államok megadták az tigedélyt egy nemzetközi syndicatusnak, melyek élén Tarr István áll, a* észak- és Délame-"kit összekötő szoros átvágására. A syndikatus *D engedmény magnyerése után „Canal in-^oceanique" czim alatt szervezte magit s kab-léD»legy végrehajtó bizottságot választott, mely-»«k tagjai a következőkből állanak: Tttrr L *>oraok, Couain vezérfelugyelő az északi Tassánál, Rampon Jena voltfoconzul Columbia-»n, és Beinsch bankár. A végrehajtó bizottság. U oaio kormánya által ez ügyben Faraiban ki- ( küldött két megbizottjával, névlegZapaU Fülöp teljhatalmú miniszterével, és dr. Joaquin Sarmiento, a bogotai (Uj-Qranada) bank igazgatójával összeköttetésbe lépett s a szerződést megkötötték, melynek főbb pontjai esek: ideiglenes székhelye a társaságnak Paris lesz; az engedély értelmében egy nemzetközi syndika-tns alakul azon czélra, hogy a dáriai földnyelven vezetendő, zsilip és alagút nélkül előáll) landó csatornát épittaasen, as engedmény 99 évre sd privilégiumot a társulatnak, mely azon időponttól kezdődik, midőn a csatorna teljesen elkészült; 18 hó engedtetik az előtanulmányokhoz, 18 hó a társulat megalakulására, 10, szükség esetén 14 év tüzetett ki a csatorna teljes megnyitásához. A csatorna vonalához, a segély-vsspályák, távirdák s egyéb melléképítményekhez azükséglendő földterületeket a columbiai kormány 250,000 hektárnyi földbirtokaiból a társaság tetszése szerint s a szükséghez képest bármunnyit ingyen használhat. A közönséges szállítmány után az ár 10 frankban állapíttatott még minden tonna után. A csatorna minden nemzet kereskedelmének nyitva áll, még háború esetében is. — A uegtdi kiállítat, mely tegnapelőtt ért véget a statisztikusok eltávozásával, nem kevésbé fontos mozzanatát képezi hazánk nem zetgazdasági életének. A látogatottság, melyben részesült; az ország általános érdeklődése, me lyet szegénynél és gazdagnál felköltött, ha semmi egyéb eredménye nem Jett vala e tár latnak, önmagában réva is kiszámithatlsn ered mény. S eonél volt több is. A járatlan, nehéz ut megtörve, az első lépés megtéve, iparbeli fej lettségünk önmaguk előtt megvilágositva; éa a tanultaág belóle,ezaz, mi együttvéve nevezetessé tette a szegedi országos kiállítást s történetivé létrehozói nevét és örökemlékezetüvé létrejöttét, idejét. Vajba fölhasználná a merített tanultsá got mindenki, hogy megteremné ez következ ményeit ugy, amint meg kell teremtenie, ha teljessé akarjjk tenni a most letűnt .nagy na pok" gyümölcseit. A kiállítás szept. 13 án vég leg bezáratott. Egy torint belépti díj mellett 5208 egyén, 50 kr belépti dij mellett pedig 32,068, összesen tehát a szegedi kiállítást 37,276 egyén látogatta meg. — A belépti dijak utáni bevétel szept 12-ig délig — a midőn a kiállí tás mint olyan bezáratott és a 1 és fél napig unó országos vásár kezdődött — 21,240 forintot tesz ki. Ezen összeg még néhány szász frttal szaporodni fog az országos vásár látogatói által filtendó 25 krnyi belépti díjból, ugy, hogy az összes bevétel 22000 Írtra tehető. Ha ezen ösz- sieghes hozzáadjuk a kormány és Szeged vá rosa részéről a kiállításra megajánlt két-két ezer frtot, további körülbelül 10,000 írtra menő összeget, melyet a kiállítók, mint helypénzt fi zetni tartoznak s végül mintegy 4000 frtot, mely a felállított épület, kerítések stb eladásá ból fog még befolyni s ekkor a kiállításból be jött összeg megüti i 40,000 frtot Ennek ellené ben a kiállítási költségek 25,000 frtot .tesznek ki s így mintegy 15 ezer frtnyi összeg fog ma radni, mely a ssegedi iparmnzenm felépítésére fordittatik s mi által az alaptőke, mely jelenleg már közel 6000 frtból áll, 21,000 frtra emelte tik fel. — A szept. h< 17-én eszközlendő sors játék jövedelme szintén az iparmuxetun javára fordittatik. — Ezen czéira.a kiállítóktól már sok darab vétetett, de oly tárgyak is vásárol tattak, melyek szépségük álul a kiállításon is kösfigyelmet ébresztettek, ilyen pl. egy viola selyemmel feldíszített menyezetes ágy, melyet Steioachneider Jakab Budapesten készített s melynek ára 6000 frt. A sorsjegyek jól kelnek s igy remélhető, hogy as iparmuzeum tőkéje ebből is fog szaporodni. — Amuj utdtánról a „Oaulois" a követ vetkező érdekes és jellemző adatokat közli: Ab dnl Hamid, Abdol Medaid szultánnak második fia, született 1842-ben szept. 22 én. Anyja ko rán meghalt, de szerette őt atyjának második neje is, a ki gyermektelen volt s tekintélyes vagyont hagyott raja. Abdul Hamid és bátyja Mnrad ifjukomkbaa mitsem tanultak s ssősze- sxélyök törvény volt környnaetSkre nézve. Ide- joket velők egykorú rabszolgákkal töltötték z alig léptek ki a gyermekkorból, máris bevezet tek a hárembe, mely a gyengébb szervezető Murád egészségét aláásta, az erősebb Hamidaak azonban nem ártott meg. Mikor a két testvér 30 éves volt, tudományuk még akkor sem állt többől, mint a török és arabs betűk ismerésé ből s csak átázásuk, melyet 1887 ben a párisi világkiállításhoz aagybatyjokka], Abdul Aziz- zal tettek, keltett bennök vágyat a franczia nyelv tanulása iránt Abdul Hantidnak báty jáénál gyorsabb fölfogása folytán sikerült is va lamicskét megtanulnia a torok és arabs munkák ból álló könyvtárában as egyedüli idegen köny vek agy franczia szótár és egy franczia nyelv tan. A mostani szultánnak, mikor Parisban volt, megtetszett a politikai földrajz s otthon első teendője volt térképgyűjteményt szerezni, melylyel sokat foglalkozott. Abdul Hamid euró pai ruházatot vizei, a fess kivételével. Igán jo vivő as tornász s valahányszor székre Sl, ezt kifasdtett karral fölemeli előbb, hogy erejét mutassa Mondják, hogy részeges és tékosló volna, a mi nem igaz; inkább lehetne zsugori- sak mondani. Szokásai á nagyon egyszerűek. Törvényes felesége mellett csupán egy kedvesez nőt tart, a többi háremhdlgyre pedig nem is néz. — Ismeretes a háziállatok, kivált a madarak iránti vonzalma. Papagájával órákat tölt el. Kedveli a kitömött állatokat, pl. kígyókat, gyíkokat a majmokat is; legutóbb meg a lepkék és bogarak gyűjtésére adu magát Ezenkívül egyetlen alkalmat sem mulaszt el, ha valami szép, vagy érdekes fegyvert vehet s nyári palotájában már egész kis arzenálja van. Itt élt ő nejével s kél gyermekével, egy 6 éves fiúval s 3 éves leánynyal, míg f. é. áprilisban az Abdul Aziz tlleni összeesküvésben részt nem vett Hamid nagyon vallásos és mitsem mulasat el az előirt vailáagyakorlatokbóL — Ha az imádkozás ideje a házon kivül éri őt, leterittet agy szőnyeget s azon imádkozik mindenki szemeláttára. Mikor még Kaikat Hodicában lévő kis palotájában lakott, valami udvari papfélét tartott magánál, a ki egyúttal udvari bolondja is volt s mindenféle bohóságokat tétetett vele. Az öreg seik-ül izlsmot mindenféle tiszteletlen kifejezésekkel illette s mikor az megbukott, nagyon örült, hogy a .vén disznó" — mint ő nevezte — megszánt uralkodni. A keresztényeket általában kedveli, kivéve a görögöket s ugy van meggyőződve, hogy Konstantinápolyban egyetlen becsületes görög sincs. — Kolumbat Kristóf itentli atiattatáta. A minorita-rend s különösen páter Mercellino régóla buxgólkodoak amellett, hogy Kolumbus Kristófot szentté avassák. Eddig azonban ezt az zal gátolták meg, hogy Kolumbus Kristófnak egy természetes fia volt,Ferdinánd s ez untig elég arra, hogy a kanonizáczió megtagadtassek. Most ssonban az ,Anaoncziador de Vaiencsia" au£. 13 iki számában egy okmány jelent meg, mely Kolumbus Kristóf diadalát hirdeti. A cataloniai minoriták főnöke, Boldn Raimund páter ugyanis közsétassi,hogy a valencziai egyetem könyvtá rában egy ritka könyvet talált, mely azt bizo nyítja, hogy Kolumbus kétsser volt nős s Fer dinánd fia második házasságból született Azt hiszik, hogy a kérdéses okmány eltünteti as utolsó akadályt is,melyKoiumbus Kristóf szentté avattetásának útjában állott — ,A aáttár mint pU$pt>k\m Tudjuk, hogy az unitáriusok Ferencz Józsefet választot ták meg püspőkjuknek. A ,N. Freie Pre-se", Ausztria leginkább elterjedt lapja, az unitária sok árkosi gyűlésének vsJasztatásától ugy mag ijed, hogy felkiált: ,Dar Kaiser ala Bnchofl Franz Josef wurde tutn Bischof der Unitarier gewahlt." A mély alaposságú hírlap komolyan azt hiszi, hogy unitárius atyánkfiai az uralkodót választották meg püspöküknek, a ki csakugyan dupla druszája a megválasztott püspöknek, lé vén Ferencz József mind a kettő, de a dru szaság csak magya'ul áll, németül már nem; mertó felsége németül Franz Josef ugyan, hanem a püspök már Josef Ferencz. Ne tessék félni, hogy ó felségét elviszik pűsp3knek Ko lozsvárra. — A naddly mini idSjói. Egy flvegpa- laczkba, a mely l'/i liter tartalmú, 1 liter vi zet öntenek és egy nsdályt (pióca) tesznek a vizbe: ezután az üvegpalaczk nyilasát erős vá szonnal jól bekötözik és így az ablakba állítják; az időjárásra nézve a nadály mozdulatai által a következőket lehet észlelni: Ha a nadály az üveg fenekén mozdulatlanul ösazegöngyölődve fekszik, ez tartóé, szép és tiszta időjárásra mu tat nyáron ugy, mint télen, ha pedig a nadály as üvegpalacsk torkába fölmászik, akkor esőt, vagy hóesést jelent; az esőzés, vsgy havazás mindaddig tart, mig a nadály ott tartózkodik. Ha szél vsn keletkezőben, skkor a nadály élén ken úszkál a vízben és csak akkor kezd nyu godt lenni, ha a szél már megkezdődött Néhány nappal egy keletkező zivatar előtt, amely eső vel van összekötve, a nadály mindig a vízen kívül marad, mozgásai rendetlenek s az üveg egyik oldaláról a másikra veti magát (Journal de Medecine de Bruxelles.) — A u&* gyógyitala czéljából egy an gol azt találta ki, hogy ágyát a szoba padlóza tától oly módon választotta el, hogy ágyának minden egyes lába alá egy törött üvegpalacz- kot alkalmazott Azonsai tetemes javulást ér- zatt s rbeumatikus fájdalmai, amikben már 15 év óta szenvedett, egészen megenyhültek. Erre csak azon megjegyzést tehetjük, hogy sok más halandó is megszabadulhatna rheumatikus fáj dalmaitól, ha a boros üvegeit idejekorán eltör- dOané s az angol módjára az ágya lábai alá he lyezné. — A gjimánUnS. Konstantinápolyban mclt hó 19-én egy gyémántrabbis kövottetett el, melynek módja legalább is eredetinek n» véshető. Egy lengyelssidó valami alkusz kísé retében meglátogatott egy ékszerárust azon ál lítólagos szándékkal, hogy gyémántokat vásárol. A boltba érve, ott széken helyet foglalt éa mig egy kesével a gyémántokat vizsgálta, a másik kal ezukorkákat rakott szájába. Midin mindent megtekinthetett, elhagyta a boltot, annélkül, hagy vásárolt volna, mert as árakat sokalta. — Atoaban az ékszerárus ctskksmsr észrevette, hogy három gyémántja hiányzik, melyek 150 frt érteket képvizeinek. Dtána szaladt a zsi dónak, ki azonban egy cseppet sem jött zavarba és nyugodtan hagyta magit megvizsgáltatni te- tWtJpig. A readJrség éles látása később ki- sütötte, hogy a zsidó bonroonjaival együtt n gyémántokat is elnyelte. Erős hány Utó szerek alkalmasába után a feltevés igaznak bizonyult — A Ugy AoasnM voltát Emerson angol vegyész hosszas górcsövi tanulmányai után így bizonyítja: Ki valaha legyet figyelemmel kisért, bizonyára láthatta, hogy időről időre, ha a szobit körfllrőpkodte, valahová leszáll egy pillanatra éa ez alatflátozólag tisztálkodik. Elóesőr hátsó lábait dörzsöli egymáshoz, erre mindegyikét végig keni egy-egy szárnyán, erre az elólábakkal bs-sonlókép jár el és végül látható, hogy szipját végig simítja lábain és egész testén, már a menynyire elér. Miért teszi ezt a légy ? Emerson erős górcstvön nézve a legyeket, tetükkel, jobban mondva élosdiefckellátta ellepve, melyeket azok a levegőben fogdosnsk össze és azután megesznek. A górcső világosan kimutatta, hogy a látszólagos tisztálkodás nem egyéb, mint az élős-diek ielemésztése. Emerson látott legyeket látszólagosan egészen tiszta papiroson keresgélni. A papírt górcső alá téve, élősdiekkel látta tele. Már most egészen tiszta papirost megnedvesitve a konyhában föl alá lengetett. Mikor erre a górcső alá távé, ugyanazokkal a kis állatokkal látta ellepve, melyeket a legyeken szokott volt Ulál-ni. Emerson tovább folytatta kimutatásait és piszkos, agyszintén bűzös helyeken kövér legyeken kivül az élősdiek miriádjait találta, mig ellenben jói szellőztetett szobákban a legyek soványak és az élősdiek hiával voltak. Paptrszeletek. Efr uinxli kit paripát küldött kaivastoek kStetkssó irat kiiirétebea : ,Én elhagyom Ont véj-kepen, fogadja e két lovat •mlokSl." A nS mái r<S-iid«bb.n vaUsiolt: .Hála latonoek, bogv a harmadiktól ■egaaabadoltam 1" Egy férjet a mttnyegzff otin agy hónapra ageYc-sege* üarml ajándékoza mag neje. A f«rj megjegyzi: No e fisnak po&Ukocaiaoak keli lennie, mait gyorsabban jár, mint minden mát ember." Lottobuáa. Prága, szept 14-én: 40, 26, 66, 81, 12. Lemberg,„ , 18, 29, 55, 22, 54. N.-Szeben,, „ 16, 87, 81, 68, 61. Bécs, szept 16 án: 48, 39, 59, 24, 1. Qráts, . , 73, 7, 8, 47, 10. Temesvár,, , 88, 68, 68, 38, 55. Érték is vtittMyui szeptember 19. a'/, metaliques 66.45; 5*/. néma. kölosön 69.65; 1860-ki áUadalmi kölcsön 112.10, bank-réasv. 8.69— ; hitelintézeti részvények 150 50; London 121.25; magyar földtehermentési kötvény 74.90: temesvári földtehermentési kötvény 73.75 ; erdélyi főldtehermentési kötvény 74.25; horvát-slavon földtehermentési kötvény 86.— ; ezüst 101.50; cs. kir. arany 5.79- ; Napoleond'or 9.66 Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnd»-pesti időtmatató óra szerint, !■■■! Kanizsáról Vonat hova: saám Ora Pere. Idt 305 En<a,MoUea,DomboTÍr>F>amtba 4 48 reggel 216 , . , , 2 30 dáuu. 212 Buda-Pestre 4 58 reggel 20i , 26 dUst. 204 11 30 értve SIS Becsbe (Siombathely, B4e.Ujb.ely felí)5 8 reggel. «01 . II 48 estre 315 Soproojb. 3 38 delal. z03 Tdustbe és Pragerbofon kérésitől Gracs í» Bécsbe 4 50 reggel 801 Tneattbe éa Prágerhofon keresstul Oraea «• Bieihe > 47 dalát. ■rkezlk Kanizsára hontUt:' 216 Essek, Mohács, Dombóvár s Fiaméból 1 41 délst 206 . . , . 11 11 estve 203 Buda.PeetrSI 4 20 reggel 201 „ 2 6 délnt. 211 „ 9 44 eatve 314Bée.b51(8«.mb»ti. Bé<»Ujhely)feUl 10 27 estre 302 „ „ . .46 rH»«l 316 Sopronybol 11 61 délei. 114 Béesbtl Gráea, Harbnrg, Pragerhof M81 4 12 reggel. 205 Trieaat- *i Beesbel atarbnrg, Prager hof felit 1 21 délat. SMTiiasat-ésVUlaehbolPragerlurfleUN 11 — estve Marbargba esallakoaás VUlach és Franeatfutbo. . . Fianerfastbíl. Felelő, uerkesxto-: Bitorf |Ms is|, <■•» kajfasték, ha- Így t<5e»í folyadék, mely majdnem aaoa eaodálatos talaj donaágga! bir, hogy 6a hajakat megifjlt, aaaa isaassVwit, mag pedig Maki- ■M IllSSSSiy ZmsaMt ama saiatviatsaadja, meij- l;al eredetUeí bárt! (1S6 8—26) Kaptató: a kéesitS Frsaí Btts is tárassal, Basa, aWisatltiStrasss 38. szám, Hagvbaiasán valMi adntságbas Pritsr Báü gvotysaeríssornil. •) B rovat alatt kSalSttirt (alaUSaaégal Jíagr-Kanizsa, geptember 18. 1876. Válasz ,a fMaái kataszter' czim alatt kihlült czikkre. K lapok folyó évi 72. Mamiban ,a földadó kataszter" ctim alatt közlőitekre, engedje meg U szerkeszti ur, hogy a mindnyájunkat érdekli közügy érdekében, mint gyakorlati szakférfi észrevételeiméi megtehesaenrt az abban foglalt tévét nézeteket eloszlathassam. Czikkiró Kovács ur, az 1875. VII. t. ez. rendeletébCl azt kívánja következtetni éa kivonni, hogy a kataszteri b?eslőbiztos, a kataszteri muakálatok fölülviagálatát, a járási becs-Ifivel együttesen lenne hivatva teljesíteni a annak meghallgatása mellett annak nézetét s véleményét kikérni arra nézve, hogy a miveléai ágak osztályzatát megváltoztathassa é» a köí-ségi bizottság által előirányzott osztályt mii osztályba tehesse. A kataszteri eljárás ezen alphabetájárón iiyes fogalom tévedésen alapszik. A járási bucs-ICnek a vizsgálatoknál legkeve»ebb befolyása sincsen, de nem is lehet; mert ezen hatásköre neki csak akkor nyílik meg, hahogy a torvény álul előirt járisleirás készítésénél, a minőségi osztályok és tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot kell kidolgoznia és épen eat hangsúlyozzák a Kovács ur álul felhívott 37. és 3*. §§. is. Épen oly téves czikkiro urnák azon fogalma is, hogy a törvény 37. § ban előirt járásleirást már olvasni kívánja. — Ezen kívánalom valóságos filiusaute patron, ameny-nyiben a m. kir. pénzügyi ministerium épen csak a napokban bocsátotta ki a járás gazdasági leírását megrendelő intézkedését s még alig 24 órája a rendelet vételének, tehát azt antici-pando kívánni s a kormány rendeleteit megelőzni, lehet pius desiderium, de semmi esetre sem gyakorlati helyes nézet; minélfogva, ha czikkiro ur a járásleirást még nem olvasta; ezt tulajdonítsa a péDzügyi minister ur reá. nézve késedelmes intézkedésének s szíveskedjék bevárni, roig annak elkészülte után, a járási becslő, a 38. §-ban előirt kötelességeit gyakorlatba veheti. Nem tudja czikkiro ur, mirevaló azon lemondási nyilatkozat, mely a be'eelőbiztoa által a községi bizottság által aláirattatik s mintegy reá erőszakoltatik. E tekintetben is szívesen kielégítem tudvágyát. A kataszteri törvény végrehajtása, a törvényhozás áltál — mint tudjuk — a pénzügyi ministerre bízatott. A pénzügyi minister már most ezen törvényre basiro-zott utasításait a kataszteri közegekhez kibocsátotta és a többi közt az említett lemondási nyilatkozat a vizsgálati jegyzőkönyvben, a ministeri utasítások és szabályrendeletek értelmében foglaltatik, minélfogva azt nem a becalő-biztoiok octreyálják és erőszakolják, hanem kötelesek végrehajtani a kormány rendeleteit épen ugy, mintha például a közigazgatási tisztviselő köteles engedelmeskedni a belügyi ministeri rendeletnek:. Ho^y aztán ezen eljárás törvényes és helyes e, e tekintetben utasítom czikkiró urat a pénzügyi ministeri utasításokra os a pénzügyi minister ur belátására. Kern tudom, czikkiró urat a törvény iránti tisztelet, vagy* az az elleni tüntetés vezette e téves irányú czikkének megírásánál; szeretem hinni, hogy az utóbbi nem; azonban azt nem lehet tőle e'tagadni, hogy tapintatlan járatlansága mellett valami személyes indok is ösztönözte, mert akkor nem nevezné önkényes eljárásnak a kat. biztos azon és olynemü cselek vényét, amely törvényen és torvényrendeleten alapszik, a mely nem egyéb, hivatali kötelességnél ; a nem iigyelmeztetné a kataszteri igazgatóságot — mert főfelügyelőség? még eddig nem létezik —• nagy garral arra, hogy alantas vének 12 dik fejezetében; —továbbáll. Ulászló 5-dik törvényének IS. czikkébol, ezenkívül pedig az 1729. évi kegyes urbáriumból és az 1802-ki törvények 22. czikkelyéb^n sat. Magyarországban fényes királyi vadáaz-hivatüok is léteztek, de ez csak később, midőn az országlási állapot, és az ország jóléte nagyobb virágzásnak indult: állítattak fel, s ugy látszik a culturában előbbre haladt külföld példájára. Az ily vadászhivatalok foglalkozásukhoz képest neveztetnek: úgymint kntyaőreők és vezetők (Csniferi); továbbá kntyaőr bírók (Cames caniferomm Kegiorum) és hállóhordo-zók, vagyis Ketiferík. De nemcsak, hogy a nevezett és egyéb -— udvari vadászhivatalok fölállítana foganatosíttatott, hanem még kiválasztattak as ország és á koronatartományok minden szép — és a vadászat s sólymássat czéljára legalkalmasabb erdős avagy sík vidékek és .királyi vadászó helyek* ciimén eltilalmastat-tak; ahol csak egyedül a királynak és vendégeinek volt joga vadászni. A többek közt nevezetes királyi tilos vadán helyek voltak: a veszprémmegyei Bakony, továbbá Narad, Baranya-megyében, torkelei, bacsamesei és Veresalma Sárosmegyében, ezenkívül Luch és Tokaj Zem-plémsiegyéfcen. Említendők még a kővelkezó helyik, úgymint: Némethi, Csepel, Damis, Morhi és sst.-Gaal sat. Említést érdemel, hogyha némely királyi közegeit a törvény megtartására utasítsa és as eddigi tényeket, vegye vizsgálat alá. Midőn valaki valamit akar: győződjék meg elsőben állitásának, ismeretének valódiságáról s akkor törjön pálcsát valaki fölött s miután ciikkiró Kovács ur kataszteri ismertetése, nek semmi alapja Bitesen: nem lehetett egyéb czelja czikkezésének, mint népszerütleniteni ezen országos és törvényhotásilag is szentesített intézményt és szaporítani aton elégületlenek számát, kik a törvényhozás intézkedéseit csak gáncsolni tudják s annak keresztülvitele eiien akadályokat gördítenek, kik a törvény végrehajtó közegeiben a haza ellenségeit látják. Azonban egyről a kataszteri intézmény elleni ellenszenve, vagy abban járatlansága daczára is biztosítani kívánom czikkiró urat és ez as: hogy bármennyire óvakodjanak is e megye hatóságai ezen mindnyájunkat oly közelről ér- maguk a tiíztvisflök némelyike e törvény hatályát népszerűtlen iteoi s annmk befejezése elé akadályokat gördíteni: de a törvényes igazság teréo ilyea tévezikkek ellenében is fogok alkalmat, módot és eszközt találni arra nézve, hogy a szentesített törvény rendeletének a kivitelnél érvényt Beerezzek. PETERDI S. LAJOS. Alexandria, (Eeyptoni) 1876.Ö8iieló' 9-én. A ,Zaldi Közlöny' szerkesztőjének. Engedje meg, hogy e távolból soraim ál tal felkereshetem. — F. évi s anguszlus hó 13-áni 65-ik számú becses lapjában örömmel ol vasván a .Helyi hírek" rovatában a n.-kanizsai gabona- s borvásár rendezői felhívását mioél számosabb részvételre. — Tagadhatlan szép mozgalom ez! Egyrészről budapesti körponton, másrészről a szegedi országos iparkiállilás — a ugyan ez slkalummal Zala- és ssomasédni*gye birtokosai csoportosul oak — valóban örvendeni kell e változáson, — mely keadi valahára feléb reszteni abból a kábult mély álomból, melybea oly sokáif, merevei szunvadt- Hasink polgársága és ^ország különbféle pontján csoportosul, h^gj tevékenységét megkezdje — előttem, mint délkeleti lakó elölt — tekintve htsáak földrajzát, igen nagyfontosaága a kereskedelmi czikkeink és terményeinkre vonatkozván a külföldre való darusításunk érdekében — ha N.Kanizsán a szomszéd megyék is hozzájárulva — központot képeznének épen a b. lapjában említett két termő — a legfőbb czikkeinkre — gábna és bor. — Mert N.-Kanizsa fekvésénél és szorgalmi eszközeinél fogra, leginkább van hivatva a tengeri hajózáshoz a továbbítás érde kében góczpontként — a külföldeli kereskedést elősegíthetni — még akkor is, ha Fiume len* gerkikötőnk szzá növi ki magát, a minek ha zánk érdekében lennie kellene — a mi fájda lom ! még távol van valósulásától! Mert vagy elhanyagoltatván a vezér férfiak által a valódi czél, — vagy roszul és felületesen — tanulmá- nyozt&tván országos kóziedésünk megállapítása és az eddig parlagon heverő külföldeli kereske désünk emelése érdekében megfelelőhg vezető vaspályák épitése s azok kiegészítő vízi éa szá raz utak a kellő irányokbani egyidejüleges ki építése a irányának meghatározásánál,— avagy pedig mint már nálunk szokás — másra bízták — t. i. idegenre, — a kinek egyéb érdeke nincs. Hazánkkal szemben — mint minél tömöttebb erszénynyel hagyni el országunkat, ha már megeléglé jövedelmét, — vagy épen a legvesze delmesebb az osztrák érdek volt, — mint tény leg jelenben is van tulelőnyben hazai érdekünk tilalmast a fejedelem valamely hívének oda ajándékozott is volt; de az illeti köteleztetett minden évben a királyi asztalra bizonyos azámu vaddal szolgálni; a többek közt ilyen kötelezettség mellett bírták a szent-gaali nemesek a Bakony erdőségnek Veszprémmegyében fekvő i egy részét. | Corvin Mátyás királyunknak, Oláh Mik- j lóa néhai esstergomi érser .Hungária" könyve azerint négy magyar ménfőid kiterjedésű vadaskertje volt, amely .Nyék"-nek neveztetett és Budától éjszaknak feküdt E vadaskert, mely minden európai vaddal bővelkedett, kőfallal és árkolattal volt körülkerítve és mivel Solymár várig terjedvén, a legszebb vidéket magába ölelte, azért az .igazságos király*-nak igen ked-vencs vadász- és mnlató tanyája volt és gyö-nyörrel idózék benne, elfeledve az uralkodót gondukat és fáradalmak nehézségeit. Mielótt csikkemet bevégezném, asm tartom érdeknél kulinek azon sev sseinssas; felem-ütését, hogy némely magyar királylak kálón vadásipecaétje volt, a melyet csak egyedül és alkalmilag vadassal aikalasával »- sah. Te-bát ott sem feledkesiek z«eg a kösji ' i as eb-csaholáa és kürtsengés viUaayzó ehaosca mel-lett is gondoltak a aépek Srosne éa báaaljaival; élni is fognak ók emlékesetbes, asaig a saagyar saját nyelvét el Bem feledi 1 felett és a legfontosabbat majd kihagytam — ti.u államot az államban — a hadaereget — (a stratégia) — (hadászat) érdeke! 11 Szegény hazám! Mennyi mindentűi függ jóléted elodázása!? — DenecsüggedjűnklSótslegnagyobb erőfeszítés éa SZÍVÓS szorgalom kell, hogy minden egye. fii: a hasának tettre buzdítsa — és lehetőleg mindent önmagunk régeszünk, csakis ugy leend jövőnk birtc-alapra fektetve és reményünk, hogy utódaink >*ador- (mely efyattal koldusbot is) helyett —éltető talaját hagyunk — a mely gondozás éa munkálat álul — nemcsak anyagi, de szellemi állapotunkat ia öregbíti s erőteljessé fejleaztí. Keleti kereskedés fejlesztése — hazánk legfőbb érdekei kosé tartóinak — s főleg boraink e világ piaczuni minél nagyobb mérvbeni terjesztése — s ez okból már a múlt évben és ujabban f. évi május hó 10-én 9-ik azámu borászati lapokban ismételten kimuUtám as irányt és módot — mint a ki itt helyben 10 év óta lakik a következőleg kellő ismerettel bír, de különösen magyar borkereskedéssel is — '(ámbár csak mellékleteseD) foglalkozik;— azért örven-dek a nagy-kanizsai borászati központosításnak — vajha mielőbb magyar borlerakódót — állítana itt fel — mely hihetlen jó és századokra kiterjedő jövedelmet biztositana hazánknak a készségesen felajánlom csekély tehetségem és a fogyasztást terjesztő közreműködésem; — tehát fel a tettre!— ne maradjunk egyedül a közpon* tositáanál, — hanem a legéletbe vágóbb íépésre — a küllőiddel kiüt megismertetése a világ-piaczra való vitel által mutassuk be — hogy van is — és tudunk tenni! Ugyhissem, szívesen veendik a tissteh olvasók, ha elmondom, hogy általam folyvást a budapesti Jálics A. F. bor nagykereskedő czégtől hozatva ssüksegletem — és a többi között egy hordó budai vörös — tovább hat hónapnál volt útban a hordóban, — a híres oroszlány vadász hazánkfia, Easler Jótsef vitte magával — Kaaseliaba, — (Kösép Afrika) mintás as Á.X adriai •^•—^> ,—. vörös nap tevés? kiváló honfitársa ÓVÁRTl H^d'csapra uté a kordéi — és 9 sns> p — s 10 ik aapoa már csak 11 pe- lehetett belőle telitesi — utolsó cseppig Jjssaa és kitüaó zamatunak brsoayult, mit sem A; aromosara as isi* rövid időre érkezett VBUraam Kaater Jósad v • barátom ssosdá eT- , ijU. bogy boraimk képesek Unmkj utat kir Helyi hírek. Illetékes helyről veszszük a hírt, hogy Zalamegye főispánjául Ürményi József cs. kir. kamarás, a balatoni gőzhajózási társaság elnöke neveztetett ki. — Nagy-Kanixmvároa képviselői üléséből megemlítjük, hogy főjegyzőül Szalay Lajos köz- és váltó ügyvéd ur választatott meg; az ebadó ujolag behozatott, vadászkutyáért 1 frt, más kutyákért pedig egyenkint 2 frt fize tendő. AZ igen érdekes közgyűlési határozatok ról a jegyzőkönyv nyomán bővebb közleményt hozunk. — Gyásxllir. Schweder Adolf, a maga, ugy testvérei János és Lina nevében szomoro- dott szívvel jelenti telejthellen édes anyjuknak Schweder Jánosoé, szül. Widákovits Vilms éle tének 50, özvegységének 10. évében, folyó hó 19-én reggeli 8 órakor történt gyászos kimnltát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 20-án d. u. 4 órakor a helybeli BÍrkertben .tétettek örök nyugalomra. Az engesztelő szent mÍBe áldozatok f. hó 21-én délelőtt 10 órakor fognak a szent- Ferencs rendűek templomában megtartatni. Béke hamvaira 1 — Tánczvigalom. Következő meghí vás bocsáttatott ki: Van szerencsénk czimzett uraságodat (éa családját) .a nagy-kanizsai kia- dednevelő egyesület" által ezen egyesület pénz tára javára Nagy-Kanizsán, 1876. évi szeptem ber 23-án a .Korona* vendéglő nagy termében rendezendő zártkorüjótékoaycsélu táncsesnSlyre tisztelettel meghivai. Kezdete esti 8 órakor. — Belépti díj 1 frt. Felülfisetéaek a jótékonyczél tekintetéből szívesen fogadtatnak és birlapilag nyugtáztatnak. A rendező bizottság: Bogyay Ödön, Lovak Ede, Oronráry Gyula, Pósfai Sándor, Takács Jeni, dr. Wlassics Gyula. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, s arra igényt tartanak.aziveskadjensk areadesoség bármelyik tagjához fordulni. — A ftgywauuiumi gyakorló iskola mait szombaton megalakult Ssvaratko Kálmán m> gyarnyelv és irodalom tanár ur vezetése alatt Elnök a főgymnaaiumi igazgató, ur jegyző Pék János VIII. oszt. hallgató. Mnbiráló tagokul arimosaii beválaastatván, a kör minden szom- batoa ülést tart — fWMtxUA nagy-kanizsai ipartana- lat össses tagjai .ezennel felhivatnak, hogy ta-Doncsaíkat a vasárnapi' iskolába, mely minden Tasárnap 10-től 12-ig t- déli órákban tartatik, aonál ia inkább ia ponteaan elküldjék, mert a választmány határozata folytán as ellenőrzés szigorúan megtartatni reodeltetett, azükség esetére pedig mindkét részről hatósági lépések is tétetnek. As elnökség. — Érdeke* hangversenyt tart a .Szar vas' vendéglő nagy termében, a 14 éves hír neves Krézma hegedűművész; minden többit a falragaszok jelentenek, aló helyekre feljegy zéseket W.jdiu József könyvkereskedése elfu. gsd. — „Adatok Zalamegye történeté- he*' czim 4 kiadvány.Ilik kötetének III dik füzete következő tartalommal jelent meg: Csá- nyi László (életrajz); Tolnay Gábor levele gróf Zichy Károlyhoz 1823; Balaton-füredi emlék Kiafaludy Sándorasoborörököaitéei ünnepélyére Balogh Alajostól; Zalamegye várairól a korán elhunyt jeles Shublics Páltól; Birtokeladási tiltakozás 1739; Nemasnépi okmány 16G9; Ügyvédi meghatalmaz&a 1748; Közli űózon' Imre; Üdvözlet gróf Festetics György salame gyei főispánhoz 1865; Balaton és tájéka; Seny. nyey István veszprémi püspök adománylevele a tapolezai malomról 1669; és a magyar kirá lyok Zalamegyében. Szerkeszti és kiadja liá- torfi Lajos. Ara 12 füzetnek 0 frt, hat tűzetnek 3 frt. Ajánljuk a t. közönség ügyeimébe. — Gyásxlílr. Az erdélyi gazdasági egy. let igazgató váiaszmánya mély gyászazal jelenti, hogy aa egylet újjá alkotója és 1854 óta fárad hatatlan érdemdús elnöke, hídvégi gróf Mikó Imre, apostoli királyunk 6 felsége valóságos belső titkos tanácsosa éa Magyarország királyi főpohárookmestere, a Lipót-rend nagy keresztese, a török medzsidjerend első osztályának tulaj - donosa, volt erdélyi kincstárnok és magyar ki- lályi közmunka és közlekedésügyi miniszter, a msgyar tudományos akadémia tiszteletbeli és igazgató tagja, aa erdélyi múzeum-egylet, a magyar történelmi társulat, as erdélyi ev. ref. egyházkerület, a nagy-euyodi és sepsi-szent- firgyi ev. ref. iskolák fógondnoka, Kolozsvár, Vásárhely, Székely-Udvarhely, Gynla-'', Fiume, stb. stb. szab. kir. városok tóbb bel és kü'.tóldi tudományra tiasteletbeli tagja stb. élte 72-ik évében, ■■sfcatoa, tolyó szeptember hó 16-án reggel ^^^akor hos<zaaan tartott és fájdalmas máj-következteben beállott siélbüdéa-szenderült. Hűlt tetemei kedden, Myósseptem lyestettsi örö örök nyagalomrs. Kolozsvárit, 1876. sseptembar hó 16 ás. — Királyné ő felsége táviratilag fejezte ki részvétét s családnál. — Balattm-I&redrM irjs rendes le velezőnk : A nemzetközi anlhropologiai és sr- cheologiei congreasus tagjai közül gr. Zichy Jenő és Szécheny Antal vezetése mellett néhá nyan, névaserint; Beancaacy grófné Parisból, Dr. L. Magitót Parisból, Dr. B. Jsquinot(nier- re) e hó 14 én a déli hajóval B. Füredre érkéz tek. Még as nap d. n. három órakor Tihanyba rándultak át, honnan csak késő este tértek viasza. Másnap, pénteken d. e. a „Szeretetházat" és Csopakon a püspöki villát tekintették meg. — Mindenütt a legnagyobb rokonazeuvvel és kitüntetéssel fogadtattak. Velük járt minden felé Molnár Aladár, Écsy László fürdőigazgató, Keaessey stb. A hajó 13-ka óta csak egyszer, -aponta reggel közlekedik. Az idő esős. Aszőlló érése nagyon megkésett. Különben is a azólló most már a sok eső miatt rohad. Kosz szüre tünk lesz. — A pöUSskeföi r. kath.diszes tem felszentelése múlt vasárnap megtörtént. J Bzentelést nemea-apátlii-kerületi esperes ur Ui totta, az egyházi gyönyörű szent beszédet pedig Ujlaky Jóssef paceai plébános ur mondotla. Pálfy Elek földbirtokos ur vendégszerető házá ban a vidék intelligentiája nagyszámban összegyűlvén, lelkesítő pohárkoszöntéaek fű szerezték ősi msgyar szokás szerint s disz- ebédet. Pohárköszöntést mondottak : Ujlaky Jóssef plébános ur Pálfy Elek úrra, kinek hitbuzgalma, fáradbstlansága s áldozatkész- sége folytán épült fel a templom, Muraköiy hahóti plebáaos ur Glavina Lajos jószágkor- mányzóra, Kováta János szbiró Pálty, mint há- zigasdára, viasont Pálfy a vendégekre, Szűcs esperes ur Ujlakyra, Ambrusi plébános ur szinte Ujlakyra és a vendégekre, Simon Gábor ügyvéd ur a katk. cleras jelenlevő tagjaira, dr. Laky Kristóf ur as esperesre, Svastics Ká roly szbiró ur Rózsás Mihály, Pálfy barátunk sevelóatyjára, Neuaridler János ur a48-ki hon védekre s esek közül Martinkovits Károly úrra, BátorfiPalfy.mint családapára, Ujlaky dr.Laky és Eperjesy orakrs, Vasxary ur Bátorfira, Simon G.Kóssásurra,Bátorfi, Zárka Júlia kisasszonyra Pálfy barátunk unokatestvérére, Pálfy Elek Glavina Lajos útra, mint e vidék jótevőjére, Muraközy as ügyvédekre, Neoaíidler Leránt Tamásra stb. stb. emelték poharukat, a szűnni nem akaró éljenzé. és lelkesedés valóban emlé- kezetes Tolt Elismerés illeti s hálakössonrt miadasokat, kik e rideg korban Meo dicsőségére ily ssép templomot emelni busgólkodtak. — CtáktomyárU irják nekünk: Folyó bó 15 éa asonteltetett fel as isr. imabás. As ün- 5A6Y-KANIZ8A, I87«. september 21-én. szám. Tizenötödik évfolyam. mm f ílllnUH «r: A Up szellemű részét Utol* kotleaéare: » sserkesztShez, T>k>-rékpénztári épület föld-szint, — anjrafi réssét UletS közlemények pedig a kiadókat bér-Mom iotsztadBl: SAST-KAN1Z8A ZALAI ROZLOIT előbb: .ZALA-BOMOGTI KÖZLOWÍT.1 fél •«•■ WCT«« e 7O alrssfssst 6 biuáboa petiuorbaa i, oiúoéMor 6 • mioáao toTábbi torért fi fcr. SyiLTTERKKK rornnkioi 10 szsrt »*- :ata*k fel Kincstári illetik minden «■ hird«túa«t kQl& Sü kr. fi*et«oá£. le».l.k asftk .ismert mnakatir-Mktól 1'agadutaak el Kisiratok riuu Midéinek. r; Nagy-Kanizsa varu balyhatétágának, lunkülinbw a „aagy-kai..zsai karsakafeM . ipartank", a ,naay-kat«ztai takarékpénztár' a .zalaaegyei általaim* tauüté-tastOtet', a .Zala-S*MMgy* (izhaiézási rétzvénytártalat t tibb MBgyw ét váifti agyesflat Uvatatot értatJtija. Hetenkint kétjger, vasárnap- s csötörWkön, megjelenő vegyes tartalnio lap. i Felh'vás előfizetésre! • „ZALAI KÖZLÖMY" mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenít- meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits Józsefnél.) 1 párisi nemzetközi kiállítás. iKOt ciikk.; 1. A f. hő 4-én tartott ipar- és kereskedelmi kamarai közgyűlésen igen élénk vita yokt az 1878-ban tartandó párisi közkiálli-Tfes fölött, mely azzal ért véget, hogy a nagy többség hasznosnak és kívánatosnak jelenté ki azt, hogy Magyarország a kiállításon képviselve legyen s igy ezen, hazánkra nézve nem megvetendő fontossággal biró ügy át lün adva a nyilvánosságnak. Mint más nemzetközi világkiállításnál, ugy az 1878-ban Parisban tartandó kiállítás ügyében megtörtént az, hogy Magyarországban pro és contra szavazatok nyilvánulnak a kiállítás tárgyában, a mit csak örömmel üdvözölhetünk, mert csak objectiv eszmecsere által lehet eltérő nézeteket ösz-szeegyeztetni és a kívánt helyes czél felé vezérelni. Hogy az 1878-iki párisi világkiállításon Magyarorszának megjelenni k i v á n a-t o s, a fölött talán nem uralkodik véleménykülönbség ; de az iránt szétágaznak a nézetek, váljon szükséges-e a kiállításban megjelennünk. A kiállításon való rész vétel ellen következő főbb érvek hozatnak fel: a) Hogy az ország pénzügyi viszonyai nem oly nemüek, miszerint a törvényhozás, illetőleg a magas kormány jelentékeny ösz- szeget szavazhatna meg az 1878-ban tar tandó párisi kiállításra. b) Hogy alig lehet remélni, miszerint a jelen rósz üzleti viszonyok között a nagy iparosok és még kevésbé, hogy a kis iparo sok élénk részt vehessenek az 1878-ki pá risi közkiállitáson. c) Hogy a világkiállítások átalában nem hoztak lényeges anyagi előnyöket és kérdéses, váljon a kiadandó összegek nagy részben nem hiába köttetnének e el. d) Hogy az 1878-ki párisi kiállítás na gyon is hamar követi az 1873-iki bécsi kiál lítást s hogy egy öt évi időköz alatt nem le het jelentékeny haladást felmatatni. Ezen kifogásokat sorba tüzetesen és objective megakarjnk vizsgálni. Hogy államkincstárunk pénzügyi viszonyai a legnagyobb takarékosságra atal-nak, azt nem lehet tagadni; de másfelöl még is alig vonhatja ki magát kormányunk és a törvényhozás azon kötelezettség alól, hogy az 1878-ki kiállításra jelentékeny segélyösszeget szavazzon meg, mégpedig azért, mert mint önálló államnak a világ előtt be kell bizonyítanunk azt, hogy Magyarország kulturális hivatását a keleten és a dunai fejedelemségekben képes betölteni és valóban roszul venné ki magát az, ha mi, kik hivatva vagyunk a civilisatió zászlaját a keletre vinni, hiányoznánk az 1878 iki Parisban tartandó közkiállitásból, a hol például Románia képviselve volna. Még számos ily nyomatékos érvet lehetne felhozni, melyek arra bírhatják kormányunkat, hogy hathatósan segélyezze az lS78-íki párisi kiállítást, azonban ez mesz-sze elvezetne s azért is feleslegesnek tartjuk ezt, mert sokkal inkább megvagyunk győződve á kormány és törvényhozás bölcsességéről, hogy sem szükségesnek látnók constatálni, mily fontos érdekek szóinak a mellett, hogy Magyarország részt vegyen az 1878-iki párisi kiállításon, melyek alól még a takarékosság nagy mestere, Zsedényi ó ex-czcllentiája is alig vonhatná ki az országot. Azon további állítást, hogy gyár- és kézmúiparosaink a minden esetre nehéz üzleti viszonyok között nem fognak élénk részt venni a kiállításon, nem fogadhatjuk el; szerény nézetünk szerint nem helyes előfeltételeken nyugszik az; mert iparosainknak legsajátosabb érdeke kívánja, hogy élénk részt vegyenek a párisi közkiállitáson. Magyarország ipara a külföldi iparral szemben, minden esetre a keletkezés stádiumában van még, de az még idehaza is sokkal kevésbé ismeretes és sokan honfitársaink közül külföldre küldik pénzüket oly czikkekért, melyeket egészen jól megszerezhetnek idehaza. Továbbá, ha azt akarjuk, hogy iparunk lendületet vegyen, akkor törekednünk kell exportot a keletre és a Dunafejedelem-ségekbe nyernünk. És miután az 1873-ki bécsi világkiállítás iparosainknak kelendőséget szerzett ott, bízvást azt hiszszük, hogy az 1878-ki párisi kiállítás lassankint egyengetni fogja nekünk a kiviteli és versenyképesség egyedüli útját. Nem jelentéktelen mozzanat továbbá az, hogy Magyarország iparosai hazafias polgári kötelességüknek tarthatják lehetővé tenni azt, hogy az 1878-ki párisi kiállításon tekintélyesen képvisel ve legyen Magyar- ország. Mert ha igaz az, pedig igaz, hogy egy nemzet a mai viszonyok között ipar nélkül fenn nem állhat, akkor szent kötelessége azon köröknek, melyek úgyszólván kezükben tartják az ország jövőjét — ezen nehéz, de egyszersmind megtisztelő missiót törhetlen bátorsággal elvállalni; és habár megengedjük azt, hogy iparosaink a kormány támogatását az 1878-ki párisi kiállításnál bizonyos fokig igénybe venni jogo-sitvák, ugy másfelöl maguknak az iparosoknak kell első sorban a kiállításban való tekintélyes képviseltetést lehetővé tenni. Elég alkalmunk volt már kiállításoknál azt tapasztalni, hogy az arisztokratia, a főpapság, a tőkepénzesek stb. fökép Oroszországban az által tették magukat előnyösen észrevehetőkké, hogy különböző iparosoknál megrendeléseket tettek a kiállítás alkalmából ; ezen példát kellene a vagyonosabb osztálynak nálunk is követni, mert minden tényezőnek össze kell működni, ha azt akarjuk, hogy az elmulasztottakat helyrepótoljuk. Ismételve vissza kell térnünk Oroszországipéldájára, melynek mágnásai a külföldi divattal szakítottak és saját nemzeti iparuk által kívánták legmagasabb szükségleteiket kielégittetni,hogy igy a belföldi ipart a külfölditől emanczipálják: az orosz arisztokratia kezdetben kevésbé ízléses tárgyaB-ért magasabb árakat is fizetett; de ezen áldozatot szívesen meghozta hazája érdekében, mely érdeket sajátjával azonosított. Azon ellenvetés, hogy a kiállítások nem hajtanak anyagi hasznot s hogy kérdéses, vájjon az ezekre kiadott pénz megtérül-e, nem nehezen lesz megezáfolható, de erről egy második czikkben szólunk. TÁRCZA. A vadászat míívészl mesterségének tíirtéueti rövid vázolása-Lakatos Károlytól. Ajánlja: T a k á t s Alajos i'ígíjvéd urnák Sümeghen, rokoni szeretete és tisztelete jeléül a szerző. (Vége.) A rómaiaknál én az akkor élt népeknél háromféle vadászat volt divatban és pedig először az állatvadásiat, a melylyel foglalkozók kisebb-nagyobb vadállatokat ejtettek el; ezen vidászat másképen Venatio annimaliumnak ia "evezletik; másodszor divatban volt a Venatid wenaria — vagyis küldés, tudniillik a midőn oémely emberek kényazer utján — ritkán jó-uántukból — kénytelenek voltak erre alkotott ttiDkürben — oroszlány, tigris, vagy egyéb fenevadakkal megvívni, amely viadal tfibb-Dyi« a szerencsétlen viador borzasztó halálául végződött; végre pedig a legkedveltebbek "gvike volt a Venatio hominum oppresaiva — T*gyis embervadáasat, vagyis az erősebb ha-Wmaskodása a gyengéken. A vadászok a k$-'Mkeiíkép neveztettek: úgymint Inveatig*(or (Nyomozó); Indigator (Leskelődö); Alatons (a ** a vadat többnyire lóháton hallóba (izék) ** végre Preaaorea, a kik a vadállatokat ad-<% üzé-hajtá — mig teljesen kifáradtak éa te-"wtlenek lettek. A rómaiak s görögök nintén bizonyos ju-Womdijakat törték ki némely kártékony vadatok elejtói számára éa pedig a nagyobb o veszedelmesebb vadállatok elejtői pénzbeli jutalmazáson kivül még magasabb kitüntetésekben is részesittettek. Egyéb nemzeteket tői sem emlitve, már a német nép ondóktól fogva % legjelesebb vadászok közé számíttatott a nemcaak a férfiak gyakorolták szenvedélyszerüleg a különbféle vadfogási módokat, hanem nóik is valódi odaadással függtek rajt*. S hogy a németek — a magyar után — máig is a legképzettebb sport-nianok és a legjelesebb fegyverforgatók Európában, az mindenki előtt ismeretes dolog. Már Július Caesar is ugy emlékszik meg róluk, mint kik a vadászat mesterségét — és a fegyverforgatást legnagyobb tökélyességre vivék. Ezen kivül tollal is kivívta e nemzet — az összes népek közt — vadászati irodalmuk becaeasége és nagy kiter jedése által az oroszlányrészt; sajnos azonban, hogy ujabb éa legújabb időkben a könyv piacára került vadászati tankönyveikből semmi — e téren — haladásra figyelmeztető mozza natot nem tapasztalhatni, sót inkább lazaságuk álul valódi bohókás gyermekfirkáknak tekint hetők, mert ugy megvannak rakva elcsépelt — értéktelen szalmával, miként az értékesebb szénát kiválaaztani belőlük valóban lehetetlen ; vannak ugyan munkáik, a melyek tiazteles ki vételt képeznek ez óriásian zagyva chaoaból, de ezek száma sajnálatosan kevés. Reginó szerint, a dicső magyar nemzetnek is első eledelkereseti módja volt. a vadászat; ds később, a midőn tánalva városok és falvakban letelepedtek, csak mulatság éa nemes időtöltés gyanánt gyakorolták. Azonban, a magyar nemzet, már Scythiában híres fegyverviselő nép volt és a vadádzat folytoni gyakorlásának következtébe!. — » fegyverforgatás mestersé- gét oly tökélyre vitték, hogy e tudományban vele semmiféle nép nem versenyezhetett. E nemes szenvedély szakadatlan gyakorlata szerzé meg vitézi fényes nevüket és a nyert művészi ügyesség a fegy verforgatasban : emelé ókét a világ első katonáivá. Magyar ősapáink mindig sokat tartottak vadáazminóségükre s büszkén tekintenek a válukon függő oroszlány, tigris, avagy pár-duezbőr kaczagányra; mely fenevadakat saját-kezfileg,'— talán egy törékeny gerely — avagy kópja által ejtek el; és a nemesvetény elsőbbségét minden népek felett kivívták. Már Béla király névtelen jegyzője említi, hogy a magyar nemzet már a szittya földön a legnevezetesebb vadász volt s öltözékük anyagait is többnyire vadállatok bőréből vevék, különösen pedig ny uazt bőrökből; ezenkívül legmerészebb har-ezosok voltak, a kik nem csak a lovmt tudták baaonlithatlanal szépen s jól megülni, hanem a nyilazás biztossága tekintetében fölötte álluk a föld összes nemzetein; továbbá ugyanezen iró említi, hogy a magyar ifjak még hadviselés közben is minden nap vadászuk, „honnan az naptól fogva a mostanig a magyarok más nemzetek felett jobbak a vadászaiban.* Annyi bizonyos, hogy a magyarnemzetnek hajdan időktől fogva a vadállat szabadalmi joga volt és azt (ellenkezőleg a mai 1872 ki és 1873 ki törvényekkel) szoros korlátok közé szorítani tanácsosnak nem tárták, mart a vadászat gyakorlása nagynérvbas fejlesztvén a testi erőt és ügyességet, a minek következtében hadviselésre a nemzet sokkal alkalmatoaabbá Un és hasonlithatlan lovas s fegyverkezelő nép képződött belőle. Do nemcaak a nemtelen és nemes gyönyörködött a vadászat mesterlégében, hanem a fejedelmek s királyok is ugy tekintették és kedvelék, mint a legszebb és a leghasznosabb foglalkozást, a melyet szeuvedély-lyel gyakorolni a legfőbb gyönyörűségük közé tartozott. Ámbár fentebbi állításom példákkali illustracziókra nem szorult, de mégis felemlítem a következő s igen fontos adatokat a történelemből, hogy annál biztosabban megvilágítva legyen állításaim lényegesb része. Ugyanis — ámbár I. István király felettébb beteges ember volt s ezenkívül vallásos,ájutoskodó; —de mégis a vadászatot annyira kedveié, hogy midőn — az ország távolabbi részein evvel foglalkozván — hírül vette, miként az akkoriban felvett kerenztény hit ellen lázadás ütött ki. a vadászatot félbe nem hagyta, hanem csakis ennek végeztével hevekedett fel és indult elnyomni a lázadás szikráját; továbbá, a midőn a magyarok a foglalás nagy munkáját bevégezték és az ellenséges) népeket megalázva — leverek, vagy meghódíták, a nemesség mind nyugalomra szállott ; Árpád fejedelem és vezérei pedig a Duna melletti torbágyi erdőben (Ó Buda körül) tiz napig vadászuk (Béla névtelen jegyzője.) Tehát ezen felhozott s egyéb történelmi adatokból is elég világosan kitűnik, miként a magyar nép már a legrégibb időben a legszenvedélyesebben kedvelék a vadászatot; de oda muutnak még a jelenleg ia létező törvénykönyvek némely czikkei, a melyekből világosan kilátszik, hogy a vadászat hazánkban nemcsak a nemesek és katonák által fizetett folytonosan, hanem még a pórnép is velők egyetemben — foglalkozott vele és a madaráazattal; és hogy e szenvedélyük néha egész a törvényszegésig kiesapongóvá fajult, erre szintén fontos bizonylatok vannak kimuutva szent László király I-ső tfirvényk&ny Wajdits József kiadd-, Up- é« nTon«Utu]»jiotio« gyorssajtó nybaiia. X)OOOOOOC)OOOOOOOCX ,Ö:— Breslau. ,„. Akár mely uiiniségB állást keresendők bel- CJ külföldön azonn.il, vagy ké*»bbre elhc.veztntnek WKF~ „NORDSTERN* "Ül rzégü köxponli elhel) exéni irodában Breslanban. (18G 3-30)} Tudakozódások 20 kr. értékű levélbély«g mellék- *■ lésével intéztcHsenek. F. J. Állántadófc ingyen kapják az alkalmas személyiségekre ronatko7Ó utasítást. ^r azec Qxx Wajdhs József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (183 3—*) " kaphatók: Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok levélpapír szes tokban 1 frt 50 kr. Bámulatos olesóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 2.j borítékkal egy csinos tokban fran- czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapír csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3.10, 1 , fél minister 4 „ 20 „ 1 „ egész minister . . . . 8- 9 „ — „ 400 nagy negjedréttt lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 4 frt. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. kAMTZ 0 papír, iró és rajzszerek raktár* Budapest Dorottya-utcia 12. sz. xjátllja nuniK>nfr'l« iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, f^ki-tf1 rr.í-guyon]ftttal üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint c szakmába vagú legifMfínfélt^ib árukat. Aznakivfll u legdivatosabb monogrammokat arany és különféle színekben, mclyk saját mtmyonnlámlian készittetifk cl Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. PcBtai megrendelések pontoaaa és gyorsan at&nvét mellott esiki«8ltetn«k. (1G6 11 — 12)1 Haszonbérleti hirdetmény. A fótisztelendő zalavári apátság jószágkezeld hivatala részéről közhírré tétetik,hogy Zala-Egerszegtói '/, órányira a Zala vizén lévó csacsi 3 kerekfi és 4 garatos vizi malom 1877. éri Szt.-tíyörgj- naptól — Wom egymást kö vetóévre haszonbérbe adatik. ■ (187 3—3) Felhivatnak a t. ez. bérleni szándékozók, szíveskedjenek evégból e hó végéig, legfeljebb október 15-ig Zala-Apá thiban a jószágkezeló hivatalnál jelentkezni, hol egyúttal a bérleti feltételek felöl is kellő tudomást szerezhetnek. Zala-Apáthi, 1876. september 15. A jószágkezelőség. 200,000 frt főnyeremény! A legkisebb nyeremény 195 frt. 1876 -diki október 2-án leix a kiliuxáaa, a* oaztrák ca k kr»rmányWI gar ao ti r ózott 1858* MM 42 Bulit f*H*tayl a. é. liiUlaoMjegy kSluSanffk. A k n 1 c s fi n nyereményei kört I«>gnagv<>b1. nyM-Pméiiyek: 200,000; 150,000; 50.0(10: 25,000; 20,000; 15,000; 10,000 ; 5000; 2000; 1000; 300 frt rtb. és a l«gki«bb 195 frt oizlrák értőkben minden kihozolt norajegy után. Serami mái sorsjegy ks letűnnél nincs nagyobb nyeremény lehetőséi-, • mindenkinek alkalma nyílik csekély betátellel 2M,M« frtot nyerni. Egy sorsjegy, serien ■ nyeremúny Mámmal : 2 Frt; 3 sora-jegy : 5 frt; 1 sorsjegy lo fit; 15 sorsjegy :. 2» irt o. ó bankjegyben. Becses megrendelések, « Ösaslet beküldetvén vagy utánvétellel : gyorsan, lelkimmé rétesen a bérmenteseu teljezittetnek; * hivatalos jítik terv köxKlletüc; minden úrtesitéa kétHeggrl adatik; s * nyeremény-jegvnék irigyen megkQldetik ; mint xzinte a nyeremény rögtön kifizettetik. Tessék tehát a megrendelésekkel raielébb egyenesen alólirt kereskedSbáxhoz fordulni. (185 3—4) J. Breycha m Frankfurt a M. PesUlnni-Str»as« Nr. 8. 3OOOOOOOOOOOOOOOOOOCX RELET-ELIXIRJE.8 Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsiimek 42 kr. Egyedül megiizerezhetA FRANZ T.-nél Holoubkaubsu (Csehországban.) Ugyanott a rijvid idő alatt oly nagyhírűvé lettkÖSZ-vény-szesz, (mely idült köazvény ellen is hasiail) i 1 frt 80-krért szintén kapható. Ismél-rladök kerestetaek. (123 14—*)] Kitiyiő hatással bír háii tiirr Kvomorbnjok, elrántott Kyottiur R /C étvágy tnlauKÜKnál Dr. FERINI I I I I I I II II II I I I I Illll I Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kf*dvezCd(*n viszonyokkal sxámot retvp, amiaál eitjr torabhi 3<l°(„-uyi ireogedméDjt léptetni élrtbe indokolva látja: Bettelheim H. é» társa bécsi china-ezüst gyári raktára KirataerttratM 14. az. kuirkaa. Az árak és pedig : I 1 dohanysxelence 6 kivéikanál elCMi ft 3 50, most 1.60 törökdobiiiybos 6 rvölcanil , ft. ~.M, , 2.75 1 vajai köcilig ft 4.—, most 1.50 ft 3.—, » 1.50 1 tbn 1 P*f gjertyat 6 exukortalua ti asxtali két 6 . rilla 1 leve*meró-k. ft.7.50, ft.7.50, ft. 5.—, ft. 3. - . 1 kavésvindBa kan. ft. ti.—, ft 8.—, „ f 275 25O ft 6.—. „ 3 — ft 3.50, . 1.20 1.5O;l eexet •'nlajtartó. rt 8.—, ft 5. - 3.—|s idim.cseniiiíisl ft 3—, ft 90 KOÜRMen ajándékoknak alkalmat. hí ) A hauméfy ttrU in-fi csemege-kés ) 24 tarai Ilin II. > nnéve iisiet takku 24 6 csemege-villa ) takkai 26 frl se 6 evókaii.) frt kdyett csak 9 frt 5 cs«mego-kansl) Intt Osak 9 frt 6 kívcik ) 50 kr. 'i késtámasiték ) 75 kr. Legajabb pasta arany, Ptüst i-n china-ezüst tisztitasira, darabja S5 kr. l> darab 1 frt 30 kr. Pompás tilczik, kitéskanoak, tbeakasnák, ikeiskésslet, asstal ut-rek, gyertyatartók, ezukorbiotök, tojastartók, fogpiszkaló-tartok, asz- talkeudSk, csatok stb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismere tesen. Kívánatra réssletei árjegyzék küldetik. (104 21—24] I I I I ■ I I I I I I I I I I I I I I I I I 5OOOOOOOCX5OOOOOOOCXXXXX 3000 kötetből álló magyar-német (184 2—*) ajiiJja Wajdils Jtasef könyvkereskedése Nagy-Kanizsán. Olvasási díj havanként csak 50 kr. 300000000000QOOOOOOOOOC PURITAS Haj-iljitó-tej. A .PvrKu" nea hijfwtik, hanem tejnnmfi folyadék mel^ majdnem XZOD csodííUton hatáwuü bir, hogy 5«« lixiakat mftgifjit, Maijaim,. kínt még pedig tefkétAfc UzeMéiy MP alltt ama mtint T.uxftftdU lyly«] eredetileg birtl k „PtrftM" nem Urtalmaz fesUkuyagot. A. haj teUréi itermt el moiathatik, lehet fehérrel átvont vánkoion aludni ét g5«fÖrdRlcrt baaznilni, a fejteknek nyoma tem TehetG énre, mert a i fest, h-pem ifjitja és pedig a leghosssabb tol is a férfi">ajat es ssakallat Egj üiog J>>rttat' ara 2 frt. (postai asitkaldésnil 20 krral ubb kéaspiasiel vagy uUnvittel kapbato : Fruz Ottó és táraáail Béíl, ka- rlaWhrttraue 38 Oim. NagJ-KaaiiMo valódi minü<tEben Priger Büa gjifynerésa nrnil. (135 12—S5) HOPPEL LAJOS aranyozó művész Pécsről (190 1-3) ajánlj* magit mindennemű templommunkák, u. m. oltárok, különféle kép-és tükörkeretek aranyozására, úgyszintén elvállal oltárfestést és legfinomabb márványozást Minthogy jelenleg a nagy-kanizsai sz.-Ferenczrendüek tem plomában működik, eszerint ideiglenes lakása a zárdában van, a hol is minden e szakba vágó tárgyakat a legfinomabb elkészítésre a iegjutányosabb árak mellett elvállal. Állandó lakása: Pécs, fő-uteza legdoaabb o5i hajsa Bátorkodunk a t ez. egy nagjr takaritnirDTni figjel-m«ztetni, mely abból áll, hogy » kt-,6 ralódi jó füs.k«.. »eíj01í.ívol készíttessék. Eiul 2 tlwny jír, még p«dig: 1 *z izlént Qcmefliteni leliut és 2. a jutányos bevásárlrs lényeges U-karitináiiyt ho* maijával K egy kuér-l«tet tenni. Miataa mi aranyozott papírban gy CHomagjanak tartaimá<-rt a valódiaigát illetőleg, 100 frt taljőtillunk, tehát laj Atromosott Tédjegyflnkr51 kfl- l tudomást rennl kérünk. ci. kir. gajtd. gyáitwok Béeaben. KgyedUi raktár Magy-Kanísaáji : Stran és Klein uraknál. (179 4—•> büüikén fogja elmondani, hogy 8 a nagy-kani-„si ipartársulaj növendéke. Aion reménybe, hogy szavaim viszhangra Ulilnak, kérve kérem önöket uraim, hogy ne vonjak el art • két órát „lodcn vasárnap szegény tanoncsaiktól, sőt „igoruan vizsgálják meg igazolási könyvecskéjüket, nehogy a hatóéig által fizetett Unitok , kitttzött tanórákban tétlenül Hitték a drága Hit i így reánk nézve pedig elérhewOk a cselt, „elvet magunknak kitűztünk. Kápli Antal tirsulali alelnök. — Meghívás. A „Zala ssent-gróth-járási uniU'.-kür" f. évi szept. 28-án reggeli 9 órakor i stent-gróthi népiskola helyiségében gyűlést larunil. Ugyan e napon a gyulait megelőzőleg (ilaáZL-r József — a kör elhunyt elnöke — ke- ^eletes emlékére ünnepélyes gyászisteni szol- Jilst fog tartatni. Tisztelettel meghiratnak az illeti tag urak, ugy szintén az érdeklődő tanügy .barátok. Az al-elnökaég. — Tnkey Kálmán emlékére Parisban ÍE tartottak isteni tiszteletet, melyen nemcsak t párisi magyar egylet tagjai, hanem a francsia előkelő világból és a munkás osztályból sokan voltak jelen. — Hajó közlekedés a Balatonon. Siófok rá Balatonfüred közt a „Kisfaludy-gözös" heten- kint kétszer közlekedik, t i. szerdán és szom baton délelőtt — A veszprémi püspökség birtoka 86 ezer botost tesz, adósság 400,000 frt van rajta. - ' - Merenye és Újlak közt az ut aaéle 3 ól mélr, ily mélységbe zuhant f. hó 18-án este N. M. ur kocsija és lovaival s csak az isteni gondviselés menté meg ót a haláltól, általunk köszönetét jelenti a merenyei plébános és tanító uraknak, kik gyors segélyt nyújtani szíves kedteL — Kisfaludy Sándor koszorús köl- :toki)ek,t)a!aton-füredi emlékszobra helyett a duneib és hivnbb elkészülvén, 9 ezer forintba került, i, szoborbizottság; érdemes elnöke Barcza Sándor ur értesité a balaton-füredi furdőigaz- Kalósigut, miszerint f. évi október közepén az uj emlékszobor rendeltetése helyére szállítható. A mustaniszobrol néhai főispánunk Hertelendy Kál más öröKáron sajátjává akarta tenni, hogy bada csonyi szőliejében elhelyezze. Igen óhajtandó vol na, ba koszorús költőnknek (bár nem eléggé sike rült) arczképét Nagy-Kanissaváros megsserez- a4s B togymnasium mellett elhelyezné, szép feladata volna a „Fiatalsági társaskörnek' Hy emlék megszerzése. £ szoborugyben Jókai Hór következőlegiraz „Eletképek'-ben: A balaton füredi idény ez évben a legorveadetesftbb tény- uyel végzódótt, mely egyúttal * jövő idény fé- nyes megkezdéséi is fogja képezni: „Z a 1 a m e- Kje elkészitteté az uj Kiafaludy- sxobrot." MintBarcza Sándor volt alispánnak Écsy László igazgatóhoz irt levelébSl értesülünk, Zalsmegge közönsége elhatározá, hogy al eddigi £iafaIudy^Mobrot, melynek gyarló technicai kivitele az idegenek előtt sok restelkedésre adott alkalmat, a közsétányról eltávolítja s helyebe misikst emeltet, mely a hazai szobrászat jalen fejlődött korszakához méltó legyen. Eleinte a régi szoboranyag ujraöntetése volt tervben s a költség 2000 forintra szabva; később azonban Zslamegye közönsége azon emelkedett nésetpoo- <°t foglalta el, hogy ha aj emléket készíttet, sz teljesen művészi alkotás legyen s igy került az uj szobor kilencseser for in tba, melyet, °°gj> Zalamegye.kozönsége az ínséges évek so- rin is becsületbeli kötelességének tartott a hasai művészet oltárának áldozatai hozni, azért mind > kezdeményezőknek, mind a megye kösönaé- pének a legószintébb hazafiai elismerés legyen juulmuk. — A szobor készen áll s felállítására 'ir. A szállítás és felemelés költségeit a balaton füredi igazgatóság vállalta magára s a leleple zi ünnepély jövó évi május 20-ikán fog meg tartatni, mely valódi nemzeti ünnepül kinálko ók. A szobor készítője ifj. Vay Miklós, öntése H>g Bécs egyik jó hirü gyárában történt. Most Bég sz a kérdés maradt fenn, hogy mi történjék > régi Kisfaludy-szoborral? A zalaiak attól a gondolattól eleve elálltak, hogy a szobrot, mint wrtanysgot hssmáltsssék fel: e* a szobor, mint művészi alkotás, elhibázott mű ugyan; de még * egy hazai művész erkölcsi tulajdona, melyet "nak akarata nélkül megsemmisíteni nem sss- b*d; másrészt pedig as a kegyelet is vas hozzá kötve, hogy azon bizottságnak, mely Zalame We rendeletéből ast a szobrot kéezitteté, Deák Ferenci volt az elnöke. (A ki bizonyára oka nem volt, hogy a szobor olyan rostul sikerült: » minta, melyet 6 elfogadott, s melyet ott lát tunk mindig as Íróasztalai* bronzból öntve, e'<% csinos és ízléses volt, hogy ez azután nsgy bu kivivé oly torsalakká tog itidomulni, azt ftük nem sejthette.) Tehát asért sem enged teti meg a régi szobor ősssetöretése. — Mi legczélszerübbnek találaók, ha ugyanazon für dőhelynek valami nem oly közszemlére provo káló helyén például a parkban, vagy az aj türdoház udvarán állíttatnék fel a szobor. Ez most már történelmi emlék. Emléke Zalsmegye •tóozatkéazségéuek, s emléke a magyar mfivé- «« fejlődésének. Honfi és idegen megtekint hetié egymás után, elébb as ujat s a«tán a régit, s akadna mindig, a ki megmagyarázná neki a Eljegyzésre méltó tényeket, a mik mind a ket Us lválhatlansj vannak főzve. Ha es esz- ménk nem találna pártolásra, akkor indítványozzuk, hogy vegye ast meg valami közel lakó magyar fóur, vagy helybeli vUlatulajdouos s állitassa fel a saját parkjában, ha senkinek sem kell, késs vagyok magam megvenni e kicsafolt, detronált szobrot; de Lóránt keresstfiam „vaafsin bied'-ját osszetoretni nem engedem. Jókai Mór. — AXtá-Lendvárát Írják lapunknak: As alsó lendvai nyilv. isr. iskolában f.hó 13-án tartatott meg as évi sárvissga, mely alkalomra helybeli lakos tek. Földi János ur volt szíves 6 frtnyi jutalmat felajánlani azon növendék szá mára, ki a magyar nyelvben legszebb előmene telt tanúsított. Nevezett urnák a tanügy iránt aulában s különösen a honi nyelv terjesztése iránti érdeklődése elismerést érdemel. A vizsga alkalmával a tanoncsok minden tantárgyban szép készültséget matattak s a kitközség elnöke csak a szülök érzelmeinek adott kifejezést, a midin a Unitóknak megelégedését nyilvánított* és köszönetet szavazott. Miután a fennebbi 5 frt. és mig a Molnár Pál-féle 100 frt. alapítvány után esi 8 frt. kamata kitüntetett növendékek nek átnyujtatott, ason meggyőződésben távoz tunk, hogy gyermekeink nevelése és oktatása ezen tanodában hivatott kezekbe van letéve. — Es alkalommal nem mulaszthatom el még egy más ugyról megemlékezni. Zalamegye egy ko rábbi rendelete értelmében ugyanis a megye beli járási orvosoknak kötelességévé tétetett, hogy a falusi bábákat ssóbsli oktatás, illetőleg utasítás, felvilágosítás által hivatásukra némileg jobban előkészítsék, hogy ezáltal a mennyire lehetséges, s szüléseknél a bábák tudatlanság* által oly gyakran előforduló szerencsétlenségek nek némileg eleje vétessék. A megye főorvosa, Dr. Gresz János ur a megyei rendelet mikénti foganatositásáról tudomást szersendő, körutat tesz és f. bó 12 én városunkat is meglátogatta. A városház termében összegyűlt falusi szülész nők értelmes feleletei és tájékozottsága által meggyőződött a főorvos ur, hogy itt a járási orvos ur Dr. Király Mór igen komolyan fogta fel és nagyon lelkiismeretesen Ipzelte ss ügyet s a főorvos ur nem is késett teljes megelégedé sét kifejezni és köszönetet szavazni járási or vos urnák buzgó fáradozásáért. — Valóban nem csekély feladat egy csomó tudatlan, írni és ol vasni nem tudó asszonynak értelmi felfogása hoz mért előadást tartani, nyelvükön beszélni, minden egyes műszót más közönségessel pótolni. Dr. Király Mór járási orvos ur megfelelt fela datának és a főorvos ur méltányolni tudta fára dozását, mert még magán körökben is igen el ismerőleg nyilatkozott ezen szülésznők kikép zéséről. Dsanagy közönség háláját is érdemelte ki magának járási orvus ur, miután némileg bistositra vagyunk, hogy a bábák tudatlansá gából eredhető szerencsétlen szülési esetek mind inkább ritkulni fognak. x x. — A dunántúli lóversenyegyletnek ósaversenyei Sopronban 1876. Első nap: Vasárnap, october lén, délután 2 órakor. Minden fél órában egy verseny: I. Asszonyságok-dija 100 darab arany. Urlovarok 7 aláírás. II. Fos-tetitsdíj 1000 frt 8 aláírás, ni. Esiterházy dij 1000 frt. 16 aláírás. IV. Széchenyi dij 1200 frt. 18 aláírás. V. Állam dij 350 db. 10 francos arany 8 aláírás. VI. Oroszvári-dij 1000 frt. 9 aláírás. VII. Mezei gazdák dija 50 darab arany, Sopronmegye által felajánlva; 30 darab as el sonek, 15 a másodiknak, 5 a harmadiknak. Futhat minden Sopronmegyei oly meséi gazdának talajdon lova, ki község bizonyítvány mellett képes bemutatni, hogy a ló félévi tulajdonában van. VIII. Erdődy-dij 1000 frt. Akadály verseny, felajánlva gróf Erdődy'Ferencz által. Handicap; fathat minden ló 5600 méter ca. 31/, mfld. 11 aláírás. Második nap: Hétfőn, october 2-án, délután 2 órakor. Minden fél órában egy verseny. I. Állam dij 200 db. 10 frankos magyar arany 8 aláírás. II. Polgárok-dija 600 db. arany, 100 db. Sopron sz. k. város polgáraitól, 50 db. az iparosok, és 350 db. as egylet Által felajánlva 33 aláírás. HL Dunántúli dij 3000 frt. Handicap 19 aláírás. IV. Sopron megyei-díj 200 db. arany felajánlva Sopronmegye által 15 aláírás. V. Eladó verseny 700 frt. (Nevezés october 1-éig éjjeli 12 óráig, a dunántúli verseny-egylet titkáránál.) VI. Meséi gasdák versenye 45 db. 10 francos magy. arany adja as egylet 30 darab as elsőnek, 10 a másodiknak, 5 a harmadiknak. Futhat minden dunántúli mezei gazdának lova, városi hatóság vagy községi bírónak bizonyítványa mellett, hogy fél évi tulajdona, VII. Lovaregyiet akadály versenye 400 frt. és tiszteletdijak as 1-só és 2 ik lovag számára. Helyek ára: Első emeleti páholy egy napra 15 frt két napra 25 frt. Földssinti páholy egy napra 5 frt két napra 10 frt. Födött sártazék egy napra 80 kr. Emelvény ülés egy napra 50 kr. Kocsijegy egy napra 15 frt Lovarjegy egy napra 2 frt Állóhelyek 40, 30 és 10 krért kaphatók a ssivarboltban Krippel kávéháza mellett, verseny napon a pénztárnál. Páholyok, zárt és emelvény ülés, kocsi- és lovsrjegyek a titkári irodában, mely a te*, közönség kényelme végett: T. Pötty ondy Ágoston ügyvéd ur irodájában lessen — Sep-tember 30-án, October 1. és 2 án reggel 9 órától "gesz 12 óráig kaphatók. — Verseny napon a pénztárnál. A t ez. kösSnsag érdekében figyel mestetík a 40, 30 és 10 kros állóhely-jegyeket megtartani, hogy megvizsgálásnál azokat eló-matathassák. A t ez. kososáig kényelmére ss 1-ső és 2-ik versenynapon délután 1 órakor az első, '/,2-or a második és ha szüksége* »/»2 or a harmadik különvonat fog a győr-soproni pályaudvarból a. versenytérre indulni. A rövid gyalogút a pályatérre sászlók által less kijelölve. A verseny után 6 órakor társuk a vonatok vissza. — Jegyek kaphatok as oda és viss-ssajövetelre együtt s ssivarboltban Krippel kávéháza mellett és a Győr-Sopron vasúti pénztárnál és pedig H-ik helyre 20 kr., Ul-ik 15 kr. A dunántúli lóverseny egylet titkársága. - Rövid hirek. A fegyverszünet 10 napra köttetett Törökország és Szerbia kösött — As egyetemi könyvtár igazgatója Szinnyey József jeles tudósunk lett. — A .Baloldal" esi- mi lap megszűnt. — Feleki Miklós felgyógyult — Bpesten egy napssámosnó huszadszor szült — Fővárosunkban 500 szép lovat vásároltak a szerbek orosz-arany pénzen. — A képviselőház megnyitása után ismét elnspoltatik. Tardoaked- den Juhász Pál szőliejében egy szőllótőn 305 fürt van. — Kőszegen kereskedelmi tanodát nyitnak. — Szende Béla ministar gr. Miké te metésére Kolozsvárra leutazott — A képviselő- hás ssept. 28-án délelőtt 11 órakor tartja ebi ülését — A porta kinyilatkoztatta, hogy a bé ketárgyalásokat a szerbkirályság kikiáltása da czára sem szakítja félbe. — A Dnieater torko latánál az oroszok már 120 eser főnyi sereget vontak össze. Vegyes hírek. — Papir kaptárok. Egy cseh méhész gazda kísérletet tett Dsunon-féle kaptárakat papírból gyártani. A papirt ugyanis egy üstben viszel és asstalos-enyv hozzáadásával folytonos keverés között főzte. Az igy nyert kásasseru tömeget átlyukgatott és méhkasszerü bádogmin tába öntötte és abból függélyes nyomás által a vizet eltávolította. A száradás után, hogy a méhkas el ne görbüljön, a bádog-mintát szét szedvén, a külsőfalaiban kész méhkast teljes kiszáradás végett árnyas helyre állította. A belső félszerelés ntán as idő elleni védaserül olajjal festette be. Ily méhkas olcsó és a mosogható keret-épitkezésre igen alkalmas lenne, mert ba egyszer kiszáradt, nincs a repedesés és megve- temülésnek ugy kitéve, mint a fa-fal. Ezen papirfalak konnyuségSk által igen alkalmasak volnának a vándor-méhtenyésztésnél s keselé- sök igen könnyű. A teleltetés — minthogy a papir igen rósz melegvazetó — velők kitűnően esskdsőlhetó, legalább Berlepsch, dr. Dsierzon, Datbe és mások a kettős deszkafal kasé papir berakását ajánlják a mozgó kasoknál, hogy a teleltetés sikerüljön. (Főid. Érd.) — A világ végt. Azt már tudjuk, hogy Enying a világ közepe, de a világ végéről még nem volt tadomásuuk. Sikerült esen bekövet kezendő siralmas eseményt felfedesni nem ré giben Csatra Giovani olasz bölcsnek, kinek ál lítása szerint már öt hó mulvs (1877. jsn. Ilik napján, délelőtt 10 óra 33 pereskor) egy eddig ismeretlen égi test, annyira megközelíti földgo lyónkat, hogy ennek felületén mindent hamuvá éget. Most tehát csakugyan eldanolhatnók .a lumpáczi vagabundus csizmadiája" sssrint: As üstökös csillag eljő s e világot palacsintává la pítja. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. szeptember 14-töl -szeptember 20-ig. — ,Ar*Dy Koron ah os' enouettstállodáb*: Hsl«ay A. QySr. Qrnber A. Temesvár. Ladiké B. Béc. Tríssek 8. Triest. BabáesyN. Somogy. K*potsfy N. Kaposvár. B. Hoebreiteni Porog-est.-Király. }*■ kelfelney A. Badapest Frigyes B. Potsáo. Bogdán P. Kaposvár. Netbaner R. Stattgajt. ion. N. Bee*. Al müj T. B***»*et. Délbe* 1. K*tu Sváb F. Sárvár. Bikesy h. Piea. Kspesy Oy. Cnrgi. SárkSsy sf. ti.- Bajom. <"--->— M. rjsombatbely. Oy. Priri Aagol- orsVág. sjisyi H. SuiocT. Toaás F. Leteeiye. B*rdy E Buá*pest. Keiaaw S. Triest. Ifj. TaUán Bfc>. fckoeoer sf. Bsesnjbely. Kroaa* A. Báe*. Borcu M. 8<proa. Csennyák N. Keestsely. T*rg* 8. Bssspest. O.bict I. Sso*ib*ibely. — .Sittoikoi' cslouteu ssállodába: Oild Z. Bnd*peet Bertalan Kentbely Nenauuui 8»om- \Mh<Jy. Bobuon J. Zákány. Fried A. Kiposvár. Sebeffer A. K*posvsr. DnUovie 8. Temesvár. Bss- badfy B. Ssombitkelr. Sbilieb I. B*c. Kaglsr Bies. 8tm sf. Bid*p«rt. Zakál Qy. Letenye. Csorb* E. Kiposvár. Eset F. Monostor-Apátbi. K*i*er J. N. rMes. n*i**bia*nn W. Bpest Dorkeo O. Saasebeid. B>trk»y G. Budapest. Hoaiar K. Bndapeet. Abelw U. rkdspeet Kobs L. B«d*pest. Bergl J. Becs. Wtenr H. Bee*. Beseae Brln*. 8ebmidt A Paaata-Kormend. Wstaibersju- H. Budapest Sciunid J. Pols. Frbs 8. Muuh.i-. Msobaur A. Sumbatbalj. LSwy U. Belem*. 8s««edl A Etwaset. Sorif K Eiersn;. Molnár E. CssktoniTS. — ,O rosslánbos' csin<ett ssállodábs: Tlrekj J. Nt-Viu. FOrpaat J. FSnteafeM. 8<diwart> K Weissenbnf. gebwsitser J. Siófok. BinebBssm 8. Cáktornra. Kobn J. L. Sopron. W.hle E. Prif*. Mupoitttrr Csmrfo. Marbalj L. Perlak. Schubert J. Zoabor. Fri4aua M. Pest. P&f Zs. KSsaec- Holsár L. 8iir.trir. Beek T. Kentbelj. Lánf G. P*pa.Ls^ D«t N. Qjír Siet J. Fsrstealeld. Ljabits Or. Lstrád. WMrics O. Bies. atejer H. Zásráb. Werser 3. Pest Osjskaasi A. Pest. Hohár F. Kisfalai. Taboly Jen5 Saiatfiotb. skrtoa Ifuscs SsikesfehárTár. Koorári H. Letoove. Csabi L. Leien;*. Lottohajus. Brünn, szept 21-án: 86, 74, 82, 12, 56. PlMEUrak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kaaissaváros piaczbiztosi könyvéiül: 1876. éti srptamber bó 20-án. Bou Isfjobb <»ij 40, •/, bektoUterkiot, 100 sdlo|raaiai startot: 10 frt — kr, kösepssero .olj 38, • frt 40 kr. — ntssere* ledobb «1» —, — frt — kr. kSsepMert saljr —, — nt — kr. Bot* legjobb icdj 87,7 frt2Okr,k6^*p**erttnüra6, 6frt 50 kr. —Arp* lesjobb relj 8S.S frt - kr, kOsepnerll ralj- M, 6 *t 60 kr. — Zsb Isfjobb mlj 20, 6 frt 50 kr., kSsépsasrt sa|j 1», S Irt — kr. — Kukories* (tes-reri) I frt 60 ke. - BsacoBV* 1 frt 60 kr. — Ssio-UsstSS trt — kr.,s*easlvelisstal írt— kr., kenyér-Usst fehír 1« frt — kr.,fekete 1« 6t — kr. — Sim 83 fit — sr. — Bu*-d*ra 88 frt —. Arpa-káss 32 frt — kr. — Borsó 88 frt — kr. — Lencse 88 fit — kr. — B*b 7 frt öo kr — Koles-káss 11 frt — Ssvaaja-kápossta — frt 15 kr. — fiAvaBya-répa — frt 18 kr. Sseaa o legjobb 3 frt — kr., koiíp- ssetfi 8 frt 60 kr.; néu aj legjobb i frt — fa., kasipsssra — fit — kr. — KHHt- vaxy ifj- sasfaaa legtöbb 1 kéve 16 kr., — koiepasera — kr., asalma ukaisUavask nli lecjobb 8 frt — kr., kssepasert S frt 60 kr., ssslm* alossask v*lo le»- jobb 2 frt 30 kr, kasépsserU 2 frt — kr. — Uj- bor beetelfterkiat 8 frt — kr. Ó-bor 11 frt 60 kr.— 1 h'tsr páliaka 40 kr. — I liter eeset 8 kr. — BOkkfs, egy kobmeterkiat, egj méter bova basi- bokbaa, keientrsaáseal — frt — kr, keresstrakaa aelksl 3 frt 50 kr. — Cierf. keresitnütásB*! — frt — kr., kereestnkát aálkOl 3 frt 20 kr. — Tolnfs keresstnkáu*! — frt — kr., keres«tr*k*s aélkol 2 frt 60 kr. — KÍSECD • bányából 100 kilogruimkiiit 70 kr. — Láapaolaj, repcsebil, egy kUograaunkint 54 kr. — Árp*d*r* — frt — kr. Fsgyngyertya ontott 64 kr., sUrtott 68 kr. — S**pp*n 38 kr. — Nyers fsgygys] 31 kr. — Lá-p.-bíl, egy neter, 8 kr. — aUrbaktu egy kUograaim reerint 48 kr. — Berjahin M kr. — SerUshaj 60 kr. — 8«*lonas 8o kr. — DUmíuir $6 kr. — aUrhsssir 1 frt — kr. — Komenym*g 56 kr. - Torosbagyu 12 fa, — Fog- a*gye» W fa. — FSB so 15 kr, kC-so 13 fa. — Bon— frt 95 fa. - P*prik* 70 kr. — Cukor 50 kr KiadU: (P. h.) M a a i n g e r, Érték éa WUtéfWymsi szapt«abar23. 5*/, motaüque* 66.45; 5*/, nems. kőlosoa 69.65; 1860-ki álladalmi kólosön 112.10; bank-réssv. 8.69— ; hitelintésoti részvények 150.50; London 121.25; magyar földtehermeniési kötvény 74-90: temesvári fSIdtehermentési kötvény 73.75 ; erdélyi roldtahermentéti kötvény 74.25; horvát-slavon földtehermsntési kötvény 86.— ; esnst 101.50; cs. kir. arany 5.79—; Napoleond'or 9.66 Vasat! menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idfitmatató ór» szerint, ISSIBI Kaalswárél VOB*t Ur* Pere. ldS 806 Eesik, Mobsee.Dombov*r s Fliinib* 4 48 reggel 816 ^^ , . 2 80 dilit. 813 Bads-Peetre 4 68 reggel 203 26 dilit. 304 11 30 e»»e S13Beeibe(Sio>b*tbely, Bies-Ujhely felí)5 8 reggel 101 . 11 48 •>»• 815 Sopronyb* S 38 dilit 103 Trieestbe ie Pragecbofo* kereeeUU Oráes is Becsbe ...... 4 50 reggel 201 Tnesstbe ie Prágerbofoa keresstttl Qrio. e. Bie.be 1 4t dilit. ■rkesJk Kanissára 816 Essek, Mobáe*,DoBbov*r • FiamSbol 1 41 dilit 806 . . . 11 11 estve 803 Bads-Pestrll 4 80 reggel 201 3 5 delat. 811 9 44 esne S14BeesbIl(g*o*tb*tk. Be«Ujbely)feltl 10 27 estre 302 , ,,46 reggel 316 8opronyb61 11 58 deleL 114 Becsből Orács, Marbarg, Pr*gerkof feldl 4 12 I.JJ.Í. 301 Trieast- é< Beesbil Uerburg, Pr*ger- bof feltl 1 31 delat. 804 Trlssst- ss VlDusbbol Prágerbof felSl 11 — estve aUrborgbs easdakosás VUlaob *• Frinoeatestbe. , , , Fisaeesfestból. • Hó- is keti-aap I Katb. is prot 1 **ptár i iin(i | asptár 89. Jins egy viskorost gyogyit ateg. Uaáe* XIV. 85 86 81 38 18 30 ViiÉrssf Hetft Ke4d 8*er4* Oefttortok Pintek Ssombat A. 16. O*u. KUotts KÍS-"D. Tencsel Mihály A. Hisron. 11 A. 16. Ant. 13 Komái 14 t felmag. 15 Nleetas 16 Eapke. 1T Sin* 16 Eamen Felelős szerkesztő : Bitftrf Ujat. NyilviMs kteztaet. Fogsdják mindazok legmélyebb kössön. temet, kik boldogult édes anyám, osvngy Schws der Jásosné gyászkiséretén jelenlétükkel fáj-dslmankat enyhíteni szíveskedtek. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. sapt 20-án. SCHWEDKB ADOLF. 8Mfk* •) E rovat alatt vállal s szegedi kiállítás szolgáltat. Ua mindjárt a szegedi kiállítás észszerű brosztás és rendezés dolgában sok kívánni valót hagy is fönn. másrészt nem tagadható, hogy az a magyar ipar minden terén valóságos haladást tanúsít; s ha ezen örvendetes föllendülést elégfllten konstatáljuk, meg kell egyúttal jegyeznünk, hogy e fontos vívmány az 1873-ki bécsi kiállítás gyümölcse. Mindezt elörebocsátván, legyen szabad végül visszatérni az 1878-ki párisi nemzetközi tarlatra, s az iránt nézetünket akként nyilvánítani, hogy Magyarországra 'nézve a párisi köztárlaton való részvétel feltétlenül szükséges, s azon valú és pedig méltó képviseltetésünk már azért is elengedhetlen, mert A nsztria el van határozva e tárlaton minél kiválóbban szerepelni. POZNER KAKOI-Y LAJOS. Nagy-Kanizsa, szept. 21. 1876. Válasz ,a Jiikladókataater" czim alatt megjelent válaszra. Nem lehet, nem Bzabad tulbizakodottnak leoni, mert ki erejét túlbecsüli, önmagában összeesik és semmivé less. Miért tette Peterdi S. Lajos catasteri becslőbiztce ur azt, hogy e lapok 72-ik száma tan megjelent catasteri czikk ellenében aikra szállt és mint szakember szándékozik reá megfelelni, azt nem tudom, de nem is kutatom, mert boxzá intézve nem volt, hacsak a catasteri felügyelőség nem bízta meg, mert az lett mondva, hogy tán megczáfoltatik. Az e lapuk 76-ik számában megjelent válasz nem felel meg a várakozásnak, azt min-denki, ki a Ti-ík számban megjelent czikket olvasta, beláthatja, mert abban a kanizsai járás becftlőbiztosának eljárása volt felhozva, Peterdi ur azt mondja, hogy a biztos működése törvényen és a tőrvények alapján nyugvó miniszteri utasításon alapszik, — azt azonban, hogy melyik törvény és annak melyik szakaszán alapszik az, ha a biztos egy és ugyanazon birtokot, mely a cataster felvétele elóttmár az ideiglen töldadd életbeléptekor jelen mivelési ág alatt állott és mint osztályozottat, most Baját tetszése szerint más osztályba helyezi át, — nem mondta el, csak anoyit mond, hogy cselekménye a törvényen és miniszteri utasításon alapszik, de minő számú utasitásoD, arról is hallgat. Éu ugy tudom, egy szakembernek nem kell előírni azt, hogy minő alapon nyugszik, annak hivatkozni kell a törvény és miniszteri utasítás megfeleli száma és szakaszaira, ezt azonban nem tette, igy a fenhirdetett szakképzettséghez oem is azóihatunk, de Bzólni nem is akarunk, legyen öntudata kielégített. Nehogy azonban a tisztelt olvasó engem gondoljon felületea munkásnak, én hivatkozni togok a jelzett utasításra, mely utasítás 29,294. Az Összetett alárendelt mondat ismertetése. Elöadatott a nagy-kanizsai járás tanítói körnek f, évi ang. hó lü-én Újudvaron tartott értekezletén Sáringer Károly, magyar-szerdahelyt néptanító ur által. Miután a tanulókkal az eWszertt bóvitett mondatot — annak fő és mellékrésseit megismertettem : az összetett alárendelt maidat ismertetésénél a következőkép járok el: Kedves gyermekek.' Ha hozzát >k bejőve, igy seollanék:> „Midőn ezen iskolát építették" s többet egy szót sem, érte nétek e ebből valamit 1 — Nem-e azon kérdés támadna önkénytelen bennetek: mi történt akkor ? — Vagy, ha közületek egy tanuló felállana s ezt mondana: *A mint az iskolába jötte m," azsal leülne, megértenétek-e tö-kélyetesen ? De, ha én éhez: „Midőn ezen iskolát építették,* „sok épitő anyagot hordta k." Van-e itt még valami kívánni való? És ha ason fiu igy egészítené ki az előbb mondottakat; „Amint a s iskolába jöttem,' „tanuló társaimmal találkoztam- Megértettétek-e őt? Van-e ezen mondatnak tökéletes ertemé-nye: „Sok építőanyagot hordtak* „t a n n 1 ó t 4 r a a i m m a 1 találkoztam?" Igen. — Hat ezen mondatoknak van-e tökéletes érteménySk. — „Midőn ezen iskolát építették,* „Amint az iskolába jöt tem?* Most esen mondatokat összeillesztem a azután mondjátok meg, melyiknek van magában is értelme, melyiknek sincs ? — „Midőn •Ven iskolát építették, sok 1875. szám alatt, hivatkozással as 1876. évi Vilik törvényre, 1875. évi május 29-én a pénz-ügyi miniszter o excellentiája által adatott ki és 17. §-ra osztatott. Ez azon miuisteri utasítás, melyet Peterdi ur elhallgatott, melyet csak homályban) neveseit meg, melyből azonban azt, hogy a becslőbistes jogosított volna a létező osztályokat megváltói-loztatni, belőle kimagyarázni nem tudja, hihető, ezért nem nevezte meg, mert a hivatkozott utasítás 3-ik§-ánakc) pontja est mondja: „Oly községekben pedig, a hol az állaadó ca tasteri részletes felmérések már foganatosíttatlak, az annak alapján elkészített birtokressleri jegyzőkönyv fog vizsgálat alá Tétetni, a hozandó határozat az I sí minta 2 ik példája szerint jegyzőkönyvbe foglaltatni, és a birtok részletijegyzőkönyv be minden földrészlet után azon osztály beíratni, melybe a földrészlet a régi catasteri telekkönyvből kiveheti osztályozás szerint eddig is tartozott, inegjegyextetik azonban, hogy ott, ahol catas-' téri részletes felmérés útin megtörtént határ j rendezés folytán már uj adó munkálatok ké-| BZültek,ezek s nem a birtokréssleti jegyzőkönyv veendő kiigazítási alapul.* Az osztály érintetlen hagyását a hivatkozott utasítás G ik §-ra is határozottan kimondja, ebből következtetve, nem lehet, de nem is szabad a becslőbiztosnak a létező osztályokat megváltoztatni, hanem ha a községi bizottság eltérő osztályba tette volna a föld részletet, mint volt a régi catasteri telekkönyvbe, például egy I só osztályú birtokrészletet II-od osztályba tette volna, ugy itt meg van azon joga,' hogy a II od osztályból az I-so osztályba visszahelyezheti, de ezt is indokolnia kell, szó val, ha tudott volna a szakember csak egyetlen ezakaszt is, bizonyosan nevezett volna, de nem tudott, mert nem létezik, igy nem is mondhatott Csodálatos nebánts-virágnak tűnik fel, mikor egy létező szarvashibának helyrehozatala irányoztatik, akkor, hogy az minél inkább elsötétítse az igazságot, még a hiba hibával tetéz-tetik, sót as igazmondást még izgatásnak, vagy tudja Isten minek nem magyarázzák, pedig hol a tények tanúsítnak, ott ilyeamit mondani nem lehet, ott nem elég szakképzettségre hivatkozni, kell, hogy ott adatokkal létezi szakaszokkal erőtlenittessék meg az állítás, de ez nem lehet; arra pedig a hivatkozott szakképzettség nem elégséges. Higyje el Peterdi ur, hogy okosabban tesz, ha azt mondja: ha ugy történt, bibdsan történt, van veres tinta, majd kijavítjuk, hisz a veres tinta használatát az utasítás 12-ik § a megengedi, vagy talán épen ezen szakasz az, mely önöket zavarba hozza, akkor pedig jobb, ha tanácsot kérnek attól, ki adni képes a helyett, hogy ily eljárást tanúsítnak. A veres tinta használatát megengedi 12 ik §. megjeleli a törvényt is: igy hivatkozik az 18G8. évi XXV-ik törvényre, annak pedig 10. §-a est moüdja: „Az uj -adómunkálatba fel-veendí told részletekre, az illető községben addig fenállott tiszta jövedelmi árszabály alkalma- építőanyagot hordtak." — .A mint az iskolába jöttem, tanulótársaimmal találkoztam.' Ha két oly mondatot illesztünk öszsze, melyek közül egyiknek tökéletes érteménye van magában is, a másiknak meg csak ugy van értelme, ha amazzal köttetik össze, akkor ezen két mondatot együtt alárendelt osz-s s e t e 11 mondatnak nevezzük. Hány mondatból állas alárendelt összetett mondat ? — Milyen as egyik ? s milyen a másik ? — Mikor nevezzük a mondatot alárendelt összetett mondatnak? Az alárendelt összetett mondatban azon mondatot, melynek önállóan magában is van értelme: „fő" v. „alap-* mondatnak nevessük ; azon mondatot pedig, melynek értelme az alapmondattól függ, alárendelt mellék mondatnak nevessük. Hogyan nevessük ason mondatot, mely n«k értelme függ ? — Hogyan nevessük azon mondatot, melyiknek önállóan magában is van értelme? — A fő- és alárendelt mellékmondatot együtt, milyen mondatnak nevessük ? As alárendelt összetett mondat, milyen mondatokból áll? Nevessétek meg a következő mondatokból as alap, v. Fő- és az alárendelt m e 1-lékmondatot: „A gabonát learatták, mert megérett." „Amint atyám hasa jött, munkához fogott." „Gondolkodtam magamban, hogy mit tegyek." „A ki sokat akar tudni, annak sokat kell tanulni.' Most neszetek meg, minő bessédréssssel kezdődik; de néha névmással is. As alárendelt mellékmondat állhat a & mondat előtt, vagy után; azonban sokasor a fo-mondat kosé ékdtetik. Pl. „A rózsákat, melyek szépen illatosnak, tavai ültettem kertembe." Azonban soha el ne felejtsétek, amint eddig lát-Láttatok is, hogy a mellekmondat mindig vessző által váJasstatik el a tőmondattól Mi által válaaztatik el mindig a mellék- ssado.' A 11 ik § ra pedig est mondja: Ha as uj adomunkálatban oly osztályok foglaltatnának, melyek az előbbiben elő nem fordultak, azok holdankinti tiszta jövedelme a hasontermékeny-segu községekben fenálló jövedelmi árszabály szerint határozandó meg atb., tehát e ssakasz alkalmazható csak a mivelési ág változását sseavedett birtokra, de korántsem a mivelés alatt álló birtok ősi osztályának tetszés szerinti megváltoztatására; ugyanezen utasítás szakaszában hivatkozás történik as 1875. évi VII ik törvény 31- és 35-ik §§-ára, mely szakaszok a felvételt tárgyazsak, de nea a» osztály meg változtatását Én tehát, mint laicns, azt taaácalom a szakembernek', hogy a legnagyobb önhittsége mellett is jó less a törvény és a törvény végrehajtásához kiadott utasításokat többször elolvasni és védenezének javasolni, hogy as is ragaszkodjék a térvényhez és járjon el as utasítás szerint, mert a kormány nem as* akarja, hogy a földadó igazságtalanul vettessék ki, hanem ast, hogy igazságos megadóstatáa léte sitteasék, a mostani munkálat csak kiigazítana a mnltnak és nem országos átváltoztatása, majd, ha országosan less nj adóoataster, akkor fognak a most léteső osztályok megváltoztatni, módosíttatni és kibővittetni, ez úttal alap a mait, a jelen'pedig csak annyiban alkalmazandó, a mennyiben a mivelési ágban változás történt. Maga a czikkiró beismeri, hogy a járás leírásra a ministeri utasítás cuk 24 órával ezelőtt érkezett meg, tehát ép azon alap, melyen az osztályok megváltoztatása lehetséges, meg csak ezután történhetik meg. Mit akar tehát Kitter ur, hogy előre as osztályokat, illetőleg a földeket más osztályba sorossá? ast nem tudom, valamint azt se tudom, hogy asobornaki legelő-birtokot hogyan tudta rétbirtokba áttenni, mikor azt legeltetik jelenleg is, hias as 1875-ik évi VH-ik törvény 11-ik fejeset 10 ik §-a a legelőről ast mondja, hogjt: „Legelő ason tér, mely rendesen legeltetésre szolgál, az adófS-könyvben ennek külön rovata van.* Válaszának azon részét illetőleg, hogy a tévcsikkesés ellenében tnd módot találni meg akadályozni, csak annyit mondok, miszerint est nem ön, de más mondhatja, hogy téves; egyébként legyen meggyőződve, hogy handa-bandáitól vissza nem riadok, a közigazság és a törvénysértés érdekében mindig és minden körülmény kost felazóllalok, sőt ha kell és ha tel-szóUalás»m e téren nem használ, illetékes helyen is a törvénynek érvényt tudok szerezni. KOVÁTS. Helyi hírek. — Hivatalos. A belBgymiBlgteriara vezetésével megbízott magyar, ministerel- nököm előterjesztése folytan Ürménjl Jó zsef kamarást és udvari tanácsost Zalamegye főispánjává nevezem ki. Kelt Sehönnranban, IS76. évi szept. hó 19. Ferenci József s. k., Tisza Kalman s. k. — A postai levéljegyek megváltozta tása. A hivatalos lap a keresk. miniszter egy rendeletét kösli, mely szerint ason postai érték- mondat a tőmondattól ? — Következik as ismétlés és Írásbeli gyakorlatok kidolgoztatása. Jegyeste: RUMSZÁUER SIMON, a kör je(T*öie. Népdalok. Holdviláfos íj idején, .Szonororls ágaia, Sir az ánra kis gerltese 3 ftlmereagem dalain. Megnyugodott bás ssiTem, hogy A. gerlye is nomoro., Nk engem, hanem mást ia a sserelai bú. Piros aram ki* galaatboaa Be ssereuek tigedet ; Ugy szeretlek, mint agy kedves Lányt szeretni esak leheft- Te vagy aa ia advöasegea, Bemeaye*) <• csillagom. Hogy sseretas-e? nem kérdésem, Mert hias ast éa jól tadon. III. Keifi 8n van, paista lett mar A határ, ElkOllS.ISIt a vidikríl A madár; , Nem engedi hej, megenem "~~ As ioí, Hogj lássalak téged aslfa Éa ha egykor lastat eljOn Maj« a avar, Meglásd, hogy a sirhaa syngKOa Arra már; Egyre keitek, ae*d meg majd a Temetft, 8 keresd fel aa egykori hí. Sawetgt ZABOST. jegyek és bélyeges nyomtatványok, melyek 1871 ik év május 1-én hozattak; forgalomba, s melyeken jelvényképen 0 csásaári éa Apostoli király Felsége arczképe és a magyar czimer disslik, nevsseriavtaz üy jelvény u 2,3, 5,10,15, és Só km levéljegyek, 3, 5, 10, és 15 kros bélyeges levél borítékok, as"6 kros utalváoylap, 10 kros utánvétel! jegyek, folyó évi decsember végével a forgalomból végkep kivonatván, as 1877. január 1-től kezdve csak azon dijjegyek és bélyeges njomtatványok maradnak érvény ben, melyek 1875. october 1-én hozattak forgalomba s melyeken jelvény képen magyar korona alatt borostyán és cserfaaggal könott levélalak van nyomva. Kivétel alá esnek a nyomtatványok bérmentesítésére szolgáló két krajezáros m. czimszalagok, melyek lovsbbi intézkedésig 1877. január 1-én tul is érvényben és forgalomban maradnak, as 1877-ik év január l-jétől kesdve oly levélküldemények, melyek a fent elősorolt régi kiadású dijjegyekkel lesznek bér. mentesitve, azonképen a régi jelvényü levelező lapok bermentetlenekttl fognak tekintetni, s kétszeres levélportóval megterheltetni, a régi jel-vényű utalványok és utánvételi jegyek pedig el nem fogadtatnak. A folyó évi decsember végén lul egyesek kezei kost fennmaradt régi értékjegyek és bélyeges nyomtatványok, ha azokon a hassnálat semminemű nyoma nem észlelhető 1877 márcsíua végéig minden postahivatalnál ujakért cserélhetők ki. As esen határidóig ki nem cserélt régi díjjegyekért és bélyeges nyomtatványokért a postakincstár semminemű kárpótlást nem ad. — Balaton-Füreden a fttrdóidény be- zártával szeptember 14-ig 1118folyószámban 1679 fürdővendég jelentkezett. — Hyugtatvány. 18 irt, azaz tisen nyolez forintról, melyet Bátorfi Lajos szerkesztő ur a helybeli pénztárnál lefizetett és pedigmint Deák Ferenci emlékszobáira befolyt adomá nyokat a 7528. számú beterjesztett alairási iv szerint Nagy-kanizsai m. kir. adóhivatal 1876. ssept. 16. Zók Nándor, m. k. Dávid János m. k. (P. H.) — Látogatón az ipartunonezok iskolá jában. Kötelességemhez mérve mait vasárnap, e hó 17-én déli 11 órakor meglátog. ttsm a nagy-kanizsai iparlanoncsok iskoláját, egyrészt a tanoncuk rendes, vagy rendetlen megjelené- Bök végett, másrészről as ipartársulat választ mánya által kiküldött elleDÓrsési küldöttség működéséről magamnak bővebb tudomást sser- sendó, as iskola helyiségbe érve, t. Horváth Pál igasgató ur által ssivesen fogadva felmentünk as osztályokba a folyosón szemközt jőve üdvöz- ém épen a tanonezok két tanítóját, «z volt 11 órakor a tanórák közepén, meglepettem, bogy esen órában s főkép együttesen találhatók, oly órában, hol a tanítás a központot képesi, (köztünk mondva egy kis hanyagsági gyanúperrel éltem a Unitó urak irányában) de hamar meg bántam gyanuskodásomat, mert midőn az első osztályba beléptünk, elszorult a szivem, midőn négyszáz létszámra menő tanoncz helyett 6, szóval mondom: hatot, a második osztályban 12 találtam, vigasstaláaomra mindegyik as ipartársulat tanoncáéi voltak, sajnos asonban, bogy ason iparos urak, kik mai napig ia vonakodnak a törvényssabta rendes társulatba belépni, egyetlen tanoncsnk által sem volt az iskola képviselve — ason kérdésemre, hogy: hát s múlt évbe hogyan lett as iskola látogatva ? Igasgató ur sajnálva jelenté ki, hogy bizon tavai is csak igy ment, eleget sürgették különféle helyéken, de eredmény nélkül maradt minden, ha ez igy áll tissielt ipartársaim, akkor mi lesz belőlünk'/ ha mi már csirájában elfojtjuk tanoncsaink szellemi fejlődését, mely később oly hatalmas támogatója as anyagi létnek, hová vezet ez bennünket as iparterén ? nincs e előttünk szomorú példa, hogy számtalan ipartanunk, kik különben a legbecsületesebb emberek és ha tollat adunk későkbe, még nevőke: sem tudják aláír DÍ ; tehát nem köteleasegttuk-e aa uj nemzedéket humánus bánásmód és iskoláztatás által ugy nevelni, hogy a hanyagság átka as utó korban bennünket ne terheljen. Uraim ez hazai kérdés, tehát hazafiui kötelesség is, félre kell vetni minden közöny ősséget, itt az ipar fejlesz tesrol van szó, tömörülés, szíves egyetértés és kitartás, hossá rend, mi mindennek a lelke; igy megfogja teremni a nagy-kanizsai ipartársalat zászlajára kitűzött jeligét: fejlődés, szorgalom és verseny, e három kincs meghozandjs ason elégtételt, mit meghozott a Gyulai honvé-deinknek a király szava, hol ő mint fohsdur felkiáltott: „erre egy nemzet sem képes. Ezt csak mi tudjak tenni' e honvédek araim szinte gyermekeink ngy, mint a tanoncsok, ők a ta nulas által oda vitték, hogy most világhírűek és a aemsét büszkeségei lettek, és mi iparosok n.mJ»««k- hátra ? kik hivatva vagyunk a kó-séposstályt képviselni, nem uraim, a fejedelmi esi már maga ösztönöz hennánkét a szorgalom, szeUemi fejlődés és hazafiui kötelességre, tehát hogy méltó polgárai legyünk szeretett hazánknak, oda kell, hogy törekedjünk, ne csak magunkat — hanem első sorba tanoaesatnkst ae véljük a rendes iskoláztatás által, jó számolás, könyvvitel, raja s némi reál ismertetés elég egy iparos tanoncának, és ha mindezeket megu-aulta s idővel a társadalom önálló tagja V», 5A0Y-KAMZBA, 187«. september SMn. Tizenötödik évfolyam. Bltistisl ir: A lipuabsi réuét 1 illeti kőíleméoTc: a i sn>rke>*t*ksz, Tak«- || réirpénstari épOlnt földszint, — anyagi resxét il]ot8 közlemények pe-dic > kiadóhoz bé-- Ű (U érr». SAKY-KAOTZMA Wissstakiz. Bénneotetlen lev«]ek esik iamsrt mankatftr-naktdl fufradutnak e] 0,ibbi sorírt 6 kr S1LLTTÉBBKN 101 10 krért TS-:emek fel illeték minden >«s hird«t«ssrt kfl.1 10 kr. fi««le Kéziratok vi*»a I küldetnek. J. ZALAI R0ZL01Y elóbb: „25. ÖZLON1 LA-SOMOQ Nagy-Kaiiízu varas tetytatéságúak, iM^dMAan a ^agy-kulmi ternkatfeM t iparttak", a .ngy-kubsal tskarékpéoztir' a .zalaaegyei általános tanitó-tMtüet', a ,Zala-S«Mgy' (izbajézási részvéaytámiat t titt M|yel •■ virtti agystOat WvatalM értasitéje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenít meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) A n&gyméltóságn magyar királyi bel-ügyminister urnák alólirt napon érkezett rendelete szerint a megye főispánjának ki-uereztelése legközelebb fogván megtörténni s a fóispáni székfoglalás a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztását eszközlendő törvényhatósági közgyűlés napirendjére lévén kittizendö: mintán e körülmény a 7582. n. i. 1876. számú hirdetménynyel folyó évi september 2 j-ére kitűzött közgyűlésnek október hú 2-ára eih&lgsztisit teszi szükségessé, ennélfogva s a hivatkozott magas bel-ilgyministeh rendelethez képest ezennel értesítem a törvényhatósági bizottság t. tagjait, miszerint az emiitett közgyűlés az arra ^itüzve volt septemuer25-iki határnapmeg-' változtatásával f. évi október hó 2-án délelőtt 10 órakor Zala-Egerszegen, a megyeház nagy termében fog megtartatni, melynek tüzetes tárgyát a) a f ói 8 pá n i székfoglalás, b) az 1876. Vl-ik t. ez. alapján szer vezendő megyei közigazgatási bizottságba a törvényhatósági közgyűlés részéről tiz tag választása és c) a jövő évre szóló megyei költségelőirányzat megállapítása — képezendi. Kelt Zala-Egerszegen, 1876. évi september 19-én. Alispán nr helyett SVASTITS BENÓ m. k. A párisi nemzetkSst felállítás. (Kit c«kk.) II. Sok országban s nálunk Magyarországon is erősen vitatva és szellőztetve lőn az 187 S-ki bécsi világkiállítás korában a kérdés, ha vájjon nem élték-e már tul magákat a kiállítások. Mi azok közé tartozónk, kik azt mond ják, hogy a nemzetközi kiállítások soha sem fognak megszűnni, sőt tovább megyünk s azt mondjuk, hogy a nemzetközi kiállítások meg- Bzűnése valóságos szerencsétlenség lenne a művelt nemzetek haladására nézve és pedig a következő okokból: ' 1. A nagy vásárok Lipcsében évről- évre veszítenek jelentőségükből és más vá rosokban a vásárok csaknem egészen meg szűntek ; a vásárok hanyatlását a gyakori kiállításoknak tulajdonítják. Hogy valóban ez-e az oka, —nincs szándékunkban vitatni, de ha így volna is, ez annál többet bizonyitna a világkiállítások életrevalósága mellett, mert ezekben a föld minden nemzete nem csak versenyez anyagilag terményeivel, ha nem szellemi munkájukat és ismereteiket is az összeség javára szemlére és okulásul ki tárják. 2. A munkaadó és munkás közti nagy társadalmi kérdés megoldása a nemzetközi tárlatok által sokkal közelebb vitetett czél- jához s hihetőleg a jövőben is sokat fognak tenni arra nézve, hogy az előbb csak aggály-lyai szellőztetett kérdés békés utón és szerencsés sikerrel megoldanék. 3. Egy nem kevésbé fontos kérdés, mely a világtárlatok által jelentékenyen előmoz-dittatott: a kereskedelem és iparszabadság. Nemzetközi tárlatok nélkül még nem jutottunk volna oda, hogy világosan belássak, mily káros: az iparos tevékenységet tftzo-nyos határok közé szoritni akarni és azon országokban, hol az előfeltételek megvoltak az iparszabadságra, azok által gyorsas nem is Bejditett lendületet nyertek. Nem akarjak tagadni, hogy némely országban bizonyos időben a prohibitiT rendszer elébe teendő a szabad kereskedelmi rendszernek, de aulában mint haladást örömmel kell üdvözölni, hogy a prohibitiv rendszer kéaytelen volt tért engedni a szabad kereskedelmi rendszernek s nem mérvadó nézetűnk szerint, egy nemzet sem. vonhatja el magit hosszabb időre kár nélkül a szabad kereskedelem elől. Negyedszer tagadhatatlan.hogy a nemzetközi tárlatok nagyban közrehatottak s közrehatnak ma is arra, hogy nemcsak az ipart és kereskedelmet, hanem a művészeteket és tudományt is emeljék, élénkítsék; sőt tán azt lehetne mondani, hogy az igazi szabadság s becsületes, értelmes munka utáni törekvés legpregnánsabb megtestesülését e nemzetközi kiállításokban leli s hogy századunk abbeli érdemét, hogy a közkiállitások agyét fölvirágoztatta, nemiéhet eléggé méltatni s nagyrabecsűlni. Midőn 1851-ben Londonban az első nemzetközi kiállítást rendezték, a polgáro-sult Eorópa egészen megdöbbent azon, hogy a kézműiparban oly kevés izlés s még kéve sebb szellem nyilvánult, az összes kiállítók száma körülbelül 15,000-re rúgott, de az 1855-ben Parisban tartott kőztárlaton már, melyen 21,000 kiállító vön részt, észrevehető haladás jelentkezett a művészet és ipar terén s ez egyik kiállítástól a másikig oly j'i mérvben fokozódott, hogy bátran el lehet ' mondani, hogy az első nemzetközi kiállítás rendezése óta (1851) a bécsi köztárlatig (1873) s így nem is 25 év alatt iparés művészet nagyobb elóhaladást tett, mint köz-tárlatok nélkül 100 év alatt tett volna. A mi végre azt az ellenvetést illeti, hogy az 1878-ki párisi tárlat nagyon hamar követi az 1873-ki bécsi kiállítást, ez állításban magunk is látnnk némi jogosultságot s nyilván beismerjük, hogy óhajtottuk volna, hogy *— tekintettel Európa kedvezőtlen s megbizhatlan viszonyaira — a kiállítás később történjék meg ; elvégre is azonban fait accomplival állunk szemben s azonfelül kérdéses is, vájjon öt évi időköz nem elégséges-e tárlatok rendezésére, hogy a földművelés, művészet, ipar s kereskedelem terén haladás legyen fölmutatható, mert mióta az ipar, a tudomány által ter V. jesztve a legerősebben támogatta -tik, évről-évre óriás elöhaladást teszen az; különösen áll ez Francziaországról s főleg Parisról és joggal lehet igy föltenni, hogy az 1878-ki párisi tárlat túlszárnyal minden eddigit, mert Paris az ugyszólva egyedül, mely rendelkezik mindazon tényező fölött, a mi szükséges, hogy nemzetközi kiállítások nagy sikerrel rendeztethessenek. Hogy a köztárlatok hasznát megállapítsak, nem kell a távolba kalandoznunk ; legjobb bizonyítékot c részben a mostani- TÁRCZA. Ha szavadat visszavonnád ... Ha. száradat vuunavonoad, Mert szeretlek téged. Tán síivemnek bábánata Soh'te érne vígét. i<ángszerelmem, hit, reményem Mindeot érted áldos; HÍM' ogj bouád vagyok nSw, Mint levél * fábo*. 8 mind e k&xt ha inred másnak Birtokába menne, 8 engem, régibb imádódat Könnyedén f«le4a«. Mit tennék majd? SriUt módra Éltem *ord alkonyán, A tengernek habjai k&st Sirt keresnék, t&rt tán T Vándoraárnyrs keinek legott — Nem maradnék Írva . Mást kenun ék magamnak én, Mint a fecake párja NOTTER ANTAL. A legelső szerkesztő. Ait hiszem, nem lesi épen érdektelen 'adni, hogy kit tort » tréfái mende-mond* s "erkesztőség — e kevesek álul ismert, ördm-Wn rideg, de tövünkkel gazdag pálya legebí "vezosának. A legelső szerkesztő — igy olvassuk egy közelebb Ninive romjaiból kiásott homonsti-"» újság k«lapjin _ maga ai emberileg «a-«7j», a legelrf ember: Ádám volt A Teremti vala a .Földnek* tulajdonol kiadója • annak Adam as ebi uerkent&je. A .Fald- mindeneietre politikai lap ■ Ádám e politikai lap ■Mrkeato'je volt, mert 6 mar akkor éurevette a történendő tsaeménjek hajnalpirját, mikor még arról máinak sejtelme ' Mm volt. Épen anal a teheteeggel birt, mint a mai politikai lapok nerkewVÜ, veieretikkirói. Elíre látják a jSvit, elmondják, hogy es ét ez fog történni; ennek éi ennek igy kell következnie; i ha csakugyan ugy követkesik, oda kiáltják a mindenről mit aem lejtí nagyérdemű kS tömegnek: .Látjátok—megmondtuk,boruljatok le a Herkentai prófétalélek elítt !• Mikor Ádám a ftld serkenteiét átvette, még nem volt ceniara. El al áldái caak utóbb •aallt a nerkeaitikre, melynek azonban a uj tóuabadzág — áldaaaék érte mindörökre ! -napjainkban azerenoeéeen nyakát szegte. Ádám mindenhez, a mi neki caak tetszett, szabadon hozsá szólhatott. Moshatta a kormányt gusztuaa szerint, ai egyes kormány tagoknak szabadon a szemére hányta, hogy hány ét hány milliót dugtak csebre az úgyis véres verejtéket izzadó nemzetnek kinos-keaer-vesén előteremtett pénzéből; elnevezhette a torvényhozást hazaáruionak, egye* tagjait pedig fejbólintó Bálintoknak s mindezért még csak nem is hederitett a fiscusra. S ha már igy bánhatott as ország legtöbb hatóságaival, miért kímélte volna a megyéket I (Tudnivaló, hogy a legelsó közigazgatási forma is már a megyerendszer volt.) Hát a városi hatóságok ! Azok voltak még az iiletes falatok szerkesztői villájára! elmondta nekik dörgedelmes korholással, hogy olyanok, mint a Trillahóma-dár, mely csak félig épiti fészkét s aztán abban hagyja; ki tudja: hol költ! Ádám városi ható. sága is ilyenek voltak. Belekaptak reáliskola-épitésbe, kövezésbe; színházat akartak emelni, de a félúton már megálltak s talán még ma is ott állnak! És a kormány, az onzággyfiléa, a megyék és városok tűrték a Japiter-szerkessU dorgó villámait ■ igyekeztek kitérni utjából. l>e még is volt valami, a mit merész tollú Ádám collegánknak sem volt tanácsos megtámadnia. Ez egy fa volt; az emberek hiúságának, nagyravágyásának kislelkü gondolkosásá-•ak s egyéb gyengéinek fája. Ha ezt kezdte ostorozni, böszült rajként zúdult fel az egész tömeg s a merész szerkesztő elég szerencsés volt, logy idejekorán becsnkhatá orruk elítt as aj tájit. Fenyegették aztán, hogyha még egyszer vakmerfi lesz, cenzort ültetnek a nyakára s az lw a halál. Szegény Ádám! Ó is csak oly zaklatott teremtése volt as Istennek, mint későbbi col-ligái! Alig, hogy a regg kora érájában irodájába ltpett s székét az öblyts tinUtartó ol«tt elfog. Ilii, — kopogtattak ajtóján. Egy czingar, halvány fiu lépett be s ver-siket sdott át, melyeket a paraóUtsom dictoité-stre irt. A szerkesztő' fogta a nyaláb verset, negkente zsírral s eléje^tartá a lábainál hsveró kutyának. Es fel is falú a csomagot, de menta meg is döglött tíle. (Akkor ez a módja divatozott a eriticának.) Alig, hogy az ifjú távozott, újra kopogtatás zavara föl a munkába merőit szerkeemtót. Delhölgy, magas, barna, ragyogó szemű dtlhölgy lendült be a szobába paradicsomi cos-toneben. Nevetóul ajánlkozott a kedves, ártat- lan nordülő leánykák mellé! Lefizette az ikta tási dijakat is két darab fügefalevéllel. Utána egy élemedett ur gazdaasszooy t keresett; egy hervadó srüz házassági ajánlatot kivánt közrebocsátani; egy vén asszonynak el veszett s pincse; a hatodik, hetftdik, a nyoicza dik stb. mind mást és mást akart, .i szegéoy szerkesztőnek zúgott a feje, becaap'a az ajtaját s lehevervén egy paradicsomi pamlagra, mély álomba merült. A lap kiadója, látván a szegény kimerült szerkesztőt, megszánta At és elhatározta magÁ-ban, hogy ad melléje egy főmunkatársat. Es ugy is Un. Elvette Ádámnak egy oldalbordáját s megalkotá •főmunkatársat. Amint Ádám a mély alomból felébredt, megdörzsölé szemeit s kérdé: „Hol a correctu-ra?* A kiadó megmutatá neki Évát és szólt: ,A míg ön aludt, addig én ezt a .levonat" ot készitattem!' Ádám bámult és kérdé: „Miféle czikk ez V Mintha ismerőé volna a stylusa !' „Ezután közösen viszik önök a szerkesztést" szólt a kiadó és tovább ment. S azután megjelent a lapnak a 7-ik száma. A kiolvasta, bámult azon, hogy még a 7-ik szám is kiválóan érdekes. Ez fontos körülmény; ha valamely lap a 7. számnál mégnem unalmas, meglehet elégedni, mert akkor már a többi számok is érdekességgel kecsegtetnek. Hogy mily buzgón Bzerkeszték Ádám és Éva tovább is a lapot s különösen, mily kapósak ama közlemények, melyek Évától valók, mutatja azon érdekeltség és kíváncsiság, melyet nemcsak a férfiak, de Éva leányai is az érdekes újdonságok iránt tanúsítanak. PEKIKTI. N A ti Y-KANIZSA, 1876. september 88-in. 78-lKBzam. Tizenötödik éTfolywa, MrMtésst g basából petítaorbaa ; „MOÓoor 6 • miede. '[cfibbi lőrén 6 kr JYU.TTERRKJÍ ^xf^ujkiDt 10 crttt^ ^^- ^taak fel. [iteftári illeték minden , ,M lúrdslésért kW"-1 ' 0 kr. fizetendS. J S0 k ZALAI IOZLOIT elíbb: „Z A.3L. A-SOMOGYI KÖZLÖNY.' 1 A lap szeUessl ressét I Uletó ttslasséayet a | sserkesstokez, Tska- 1 "rá^piiaUári épSlet fald-saict. — anyagi ressét uleto kozleaéniek pe-dig a kiadóhoz bér- SAHY-KAN1ZHA WlasslasMi. Bementetlaa terelek eeak ismert Bnnkatár-taztol fogadtatnak .1 i Kisiratok liuu nesf kaldetnek. a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a .zaiUMgyei áltattam tanité- ( tibb Mgyai ét várisi egyesület hivatalát értesitéjt Nagy-Kanizsa VÍTM halyhatéUaájialt. MakflUniun a „nagy-kanizsai karukadeM t twtfltef, a .ttprani kereskedelmi s inarfcaaura nagy-kanimi kHviluztninya' Hecenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap. Felhívás előfizetésre! mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. fWijdits József könyvkereskedésében.) Az nj decemviratus. I. A régi megye felett meghozzák okt. 2-án a halálharangot. Csodálatos, hogy nincsen senki, aki jelenleg megsbassa. Azt mondják, — elévült — nem a mostani korszellemhez való, most már mások az emberek, mások a viszonyok stb. szóval: a mór megtette kötelességét, a mór mehet. Igen ám, de váljon az nj megye, mely s régi örökségébe lép, fogja- e majd ugy s oly becsülettel megtenni a reá váró halmozott kötelességeket, mint a hogyan & régi formában a régi megye hivatásának oly derekasan megfelelt ?! Az elismerést a régi megyéktől megtagadni nem lehet, ki ezt tenné, az bűnt töretne el. Akár mint kicsinylik is sokan a régi megyei szervezetet, boros időben s jobb napokban egyarJK bástyái voltak azok a nemzeti szabadságnak 8 erős várai az alkotmánynak. Az ellenség nyilai hasztalan hul- lottak az ősi védfalakra. Rést nem lehetett azokon ütni. Volt, nincs. — Okt. 2-ától kezdve, a reginek nj lép nyomába, most még fatyolozott arczczal áll előttünk. Nem tudjuk, áldást hoz-e, vagy visszavonást fog hinteni. Hidjflk a legjobbat, mondjak, hogy a vérkeringés friss és életképes leend s nj életet ád a zsibbadt tagokba ; hisszük, hogy vil-lamfolyamként nj tevékenységi erély fogja áthatni a szervezet közegeit; hisszük, hogy egyetértés, vállvetett ősszmüködés, kölcsönös bizalom, hazafiui szeretet, mind oly kapcsok lesznek, melyek Magyarországon a jó közigazgatást rendes működésbe hozni lesz hivatva. Az nj megyékhez kötött remény minden esetre a közigazgatási bizottságokban fenekük. A közigazgatási bizottságok tisztikara megfogja tenni kötelességét. Erről nem kételkedünk. Ámde kérdés, váljon a megye által választott 10 bizottsági tag helyt fog-e állni emberül kötelességének. Ha igen, ugy a megye érvényesíteni fogja magát jövőre is, ha nem, ugy a megye meghalt; szava nem lesz. Be vigasztal végre egy, az pedig az, hogy találkozik megyénkben is oly 10 férfiú, kik a bizalom által odaállítva, havi köte- lezettségöknek eleget fognak tenni. Nem hisszük, hogy a közügyek iránti lelkesedés annyira kihalt volna azon osztályából a tár sadalomnak, mely csak nem rég is becsület nek tartotta .becsületből' szolgálni a me gyét T-I. Szőllészeti és borászati előadások a n.-kavizsai "i. kir. ádam fegyházban. Előadó: Tersáncxky József tiaiti megyei ja-rásorvos ur. Tizenötödik előadás. II. Az aj boroknak iskolázásáról ét as ó borok -aak pinczekezeléeéról. ,Az aj boroknak iskolázása és azó boroknak pinczekezelése épen oly nagy fontosságú a bor életére, mint a szollá felmankálás módja, asért is, hogy mily módon iskolázandó az aj és mikép kezelendő az u bor. elmondom terjedelmesen, hogy minden cainynyát megtanulhassák. Szólni fogok minden előtt' 1. Az aj boroknak iskolázásáról. .Iskolázni a bort az első 12 hÓDapban kell, most mindent tehetni a borral; észszel, szorgalommal némely bornak mesés módon lehet emelni a becsét, értékét, legkivált a zamatos borfajoknál. De legyen az bármiféle, akár csiger, mégis kell, hogy as iskolán átvitessék, mert a jól iskolázott bor mindig több érő a nem iskolázottnál, jobb ize, zamatja, tartósságánál fogra. Az iskolázás kezdődik az erjedés megszűnté-vei és végződik a jövő szüret atán deciember hóban. Hódosai as iskolázás a borok színe és természete sserínt és hogy jól megértsenek, jellemezni lógom azt sorrendjében.11 „1. A fehér borok Iskolázásáról a következű megjegyzést hozom: amint a most megszűnt zajosan erjedni, azonnal fel kell tenni az erjkészletet, 3 nap múlva hozzáfogunk a fejtéshez. Beverjük a hordó száját, csapra ütjük és lefejtjük egy másik tiszta, kénezetlen hordóba, hagyunk annyi flrt, hogy a feltaendő erjkészlet csapos vége el ne érje a bort. A fejtést csappal és nem zárt géppel teljesítjük; a hordót megemelni nem szabad, nehogy a fenékre szállt nyalka és egyéb átfejtve legyenek, alját külön hordóban kezeljük. Megtelvén a hordó, feltesz-szuk az erjkésaletet s midőn e munkát bevégez-tiik, nincs egyébre gondunk, mint a hetenklnti töltögetéare és hogy az erjkészlet víztartóját minden 2—3 nap múlva tiszta, friss viszel meg-töltsuk. Decz?mber hóban a bor már némileg tiszta, most fejtank másodszor és e fejtéakar kiegyenlítjük zamatra, szeszre és savanyára ugy, hogy zamatja kellemes legyen a szájnak, szeszét, ha kell, felemeljük 8—12 fokra, savanyát kiegyenlítjük, hogy G fokon alul, 7 fokon felül ne legyen. £ kiegyenlitésnél tekinteni kell a fogyasztó közönség Ízlésére es arra, valljon bei-fogyasztásra való e a borunk, vagy alkalmatos ez a külpiacira is. Most leteazszük borainkat az erjhelyiségből, hol folyvást fűtöttünk, a boros pinozébe, hogy a kellő 14—18 fbku melegséget megtarthassuk a teljes összeérésre.' .Ha nem birna legkevésbé 6, legfölebb 7«/„ fok savanynyal, akkor fölemeljük a savanyát borkősavval, tehát an ny i 70 gramm (4 lat) borkő-savat adunk minden 56"I, liter (osztrák akó) borhoz, mennyivel kevesebbet mutata savmérő a 6 fokon alul, mert 70gramm (4 lat) borkóaav egy fok savanytszaporit. Ha szeszét akarjak emelni, akkor minden akóhoz annyi Vi kilo alkoholt keverünk, mint a hány szeszfokkal emelni akarjuk erejét, mert '/, kilo fi font) alkohol egy fokkal emeli a szeszét. A zamat csakis zamatos bor hozzávegy itésével megadandó,mely nél egyedül ízlésünket vehetjük igénybe. Fordítva, ha savanyát akarjuk leszállítani, azon kép járunk el, mint leirtam a musjavitáanál. A tényleges elemzést végül fogom bemutatni." .Ezen kiegyenlítést a deciemberi fejtéssel okvetlen össze kell kötni, hogy a jövő évi decssmberig teljesen összeérhessen a borunk a hozzákevert borkősawal, alkohollal. Elmarad ezen mesterséges kiegyenlítés, hol a bornak zamatjával, szeszével és savanyával kivagyunkelé-gitve. Az első deczemberi fejtés után újból feltesz-szűk az erjkészletet, hetenkint töltögetünk egéss fnbrnár hóig. Most xgészen félre tesznuk az erjkészletet, újra fejtünk, mielőtt a ssőUőtőkék nedvbe indulnának; gondját viseljük borainknak a szorgalmatos töltögetéssel; tejtank isméi virágzás előtt, tehát május hóban, hogy virágzásig, tehát július közepéig bevegezzuk, tele tartjuk hordóinkat, fejtünk ismét septamber-ben, saőllőérés előtt, vagy deczemberben, szüret után és most a fejtést derítéssel kötjük össze, a Linne-féleborderitóenywel(gelatin.) így adunk ó terméazetet éves borunknak, mert jókor és tel- TÁRCZA. Sötét börtön Sntét börtön mélyén a föld alatt. Régóta szenred egy szép ifjn rab, Szép s ifja még él hossá oly dicsS, Ember tökéire, Isten képe fi. Midőn kebléről letéplek raja, MegRÍrátá az élet angyala; Hogy ide hozták, a bsrtonfalak Megdöbbente rei bámnltaaak; Mintha mondták rol' : — Mit keressz te itt? Hisz itt » balál ■ örokéj lakik ; Menj, menj, hagyd itt e borzalmas tanyát. Ott fennt fldr, élet, bft nó Tár reíd. — Minden hiába. Megzordalt a sár. S kirfll maradt minden, mi fény f sngár. Aiita ott Hl, ott a fold alatt. Azóta egy peresig ftem volt axsbad, Ott Tértik 5 ; sir fájó könnyeket ft mint itt feont ásóknak drága holt felelt Virructja 5 aaját életét . . . Ai alTilágból im egy szörnyű kép, H>h! bármit tettél, de e bnnb6déa Apát ültél bár, akkor aem kérés. 8 remélned tilos. Remélsz ? A tndat Kébégbe'séu tépi liít agyad. Mm szemed elStt lángbetnkke! ég : „Élethoasaiglaa." Ab elég, elég ... KI, el pokolkin sötét képei! Ki bírna jol, biTea lefesteni I ? Peíig mit tettél luffarj ifjn rab, BGnod esak aa, hogy lelked oagy s scabad. MidSn hasadat zsarnokok hada tiporta, boirf felsírt a esést hasa, Megértre kérS, bírd szisatát, KOzdél dicsőn a nagy csatákon át. S midSn egy sirri Tilt a szent baza S a nagy halott a eaabadams; rala 8 a szabadságért koadS honfiak Bazátlaanl tárol boljongtanak ; Feletted egy hóhér-király ítélt S a többiről már börtönöd beszél .... Ott 01 a rab s oly melyen elmereng 8 elébe im hl oöje árnya leng. „Ah aom !" kiált fel lelke mélyéből S sí adroznlés gyünyorébe dSI Oh t sokat azenredett S a fold alatt, De most a faldon 5 legboldogabb. Reszketve nyúl ki mind a két keze, Hogy átölelje kediesét rcle. De zorren a láncs . . . s zSrrenésitol Pelijed a rab merengésibSI. Remedre áll meg . . . higs csak képzete Uzé tnndérjátékait relel Szíréhez kapra metsión felsikolt 8 a fűidre hnll: őrükre néma, holt 1 HEVESI D. Inkey Kálmán párisi leveléből. A hónáért lángoló szexetettel viseltető ét oly korán s váratlanul elhnnyt fiatal hazafi emléke iránt kegyeletteljes kötelességet vélek teljesíteni, midőn a f. év tavaszán Parisból hozzám intézett leveléből oly részleteket hozok nyilvánosságra, melyek komoly gondolkozása, szabad-elvüsége, nemesiránya világnézlete s raindenek-folott hazája iránti forró szeretetéről és arról tesznek tanúságot, hogy külföldi utazását s be-tegsége miatti ottani huzamos tartózkodását beható és komoly irányú tapasztalatok szerze-üére igyekvék fordítani és hogy magán óráit kedves kis családja boldogitásán kivül a tudomány, közművelődés és azok körüli elmélkedéseknek magasabb szempontokból asentelé ugj, hogy habár ez idő szerint ifjú lelkületének ej«D fényes oldaláról ismeretlen is, de később, majd a teljes férfikor delén — nyilván és ismerten) körülmények között haamwoaabban teheti vaja itthon közzé anyagi és szellemi tehetséggel párosult ismereteit. Fájdalom 1 a párisi Rue de Miromenil nro 93-ből, hol lakása volt, szeretett hazájafbldjére, rigyáczi kastélyába többé élve vissza nem térhetett 1 Az alább közlött közérdekű sorokat a boldogult aa emiitettem párisi házban irta hozzám, mint ki jó barátom, komám és az élet bármi körülményei között nemes és nagylelkű pártfogóm volt. Pária, aprií 2 án 1876. Addig nyújtózkodjál, míg takaród engedi. Egy franczia tanár, ki gyakran hozzám jár, erre a legszebb példát szolgáltatja, valamint a franczia középosztálynak legnagyobb része. £ tanár, kinek igen mivelt, derék felesége és kis fia van, körülbelül 8000 frank jövedelemmel bír, de ennek daczára egyetlen egy cselédet nem tart, neje otthon főz és a kis, de csinos és tiszta szállást rendbe tartja, férje megy munkája ntán, I a kis fiu pedig iskolába. Ezen összeg, mondja a tanár, melyet annyi munkával keresünk,nem arra van szánva, hogy abból cselédeket hiilal-jank, mire öregek lessünk, msjd ilyformán anayi fog összegyűlni, hogy majd tarthatunk akkor kényelmünkre cselédet. Vannak bisonyos példabeszédek, melyek ngy befészkelték magokat e népbe, hogy minden gyermek képes már narjobb részét czitálni. Az erre vonatkozó példabeszéd igy hangzik: „Souvenez vous qne l'orgueil nous coute plos cher que la famia, la soif et le íróid". Azt hiszed, hogy magyar szokások és el-v«k mellett ki tudta volna e nemzet teremteni a 9 milliárd és 800 millió frankot, mibe neki a háború és commune pusztításai és sarczolásai kerültek?^ nép ha ugy a szorgalma, takarékossága és geniálitása, e mellett még a törvény kérlelhetlen szigora megkönnyíti a becsületes emberek sorsát A ki itt másnak rétjére, vagy vetésén csak reá mer lépni, már büntetés alá esik, as pedig, ki legelteti másnak a rétjét, vagy vetését: a kárpótláson kivül egy egész öt év i fogságra Ítéltetik és ez a törvény nem írott betű csupán. A napokban egy franczia gróf beszélte, hogy egy elcsapott kertésze bosiaból a kőfallal körülkerített gyümölcsösébe mászott éjjel, több ízben kárt okozván a fák között, azt bitté az illető, hogy az illető francaia birtokos majd megfogja sokallani e károkat és jelenlegi kertészét elcsapja s ezáltal ő neki ismét less reménysége előbbi helyét visszafoglalni, de a gróf gyanította a dolgot, éjjel maga megleste s mikor átmászott a falon, reálőtt, megsebesítette, a törvényszék elé állíttatta, minek következtében 5 évi kényszer munkára ítéltetett (nálunk már a gyilkost Bem ítélik el 5 évre) s mivel ez egyén a fogságból a grófnak levelet irt, melyben halállal fenyegeti, csupán e levél írása végett büntetése néhány évvel meghosszabbittatott. Itt nem lehet büntetlenül az árvákat és szegényeket meglopni, mert a bűntények roppant szigorúan büntettetnek, most egy éve kö-rülbelől, hogy két jegyző ítéltetett el hasonló bűntényért, az egyik 20 évi, a másik életfogytiglani kényszermunkára, ezenkívül az Isten őrisie, hogy a feldűhödt nép össze nem tépte őket. E népnek vérében van, hogy nem tűri a kézzelfogható igazságtalanságot s ha valakin e füle elkövettetik, rögtön mindenki magáévá testi az ügyet, megemlékezvén Monteaquieu. híres szavaira: Egy igazságtalanság egyesen elkövetve, fenyegetés a többinek 1 Elén elvre esak- jesen elvettük uon szénsavat, borsöprüjét, mely a bornak uj boriit ád. Az igy iskolázott bort ugy lehet feltüntetni, mintha 2 éves volna, igy lehet uj borunkat magasabb irért elevekorán eladni, mert a czél minél korábban és jó árért eladni, nem pedig évek során át hevertetni, hogy minél több töltögetéssel fogyaazsza miga-magát a gazda erszényének rovására. A fejtés e rendjének ellenségét csak próbával lehet meggyőzni, azért is ajánlom a megkisértést, én megkísértettem, de követem is." „2. A csiger Iskolázásáról. Amint lefej tetlük a csigert törkölyéről, azonnal ki kell azt egyenlíteni. Adunk minden akóhoz4gramm (7% lat) cserenyt a patikából, boltból (lehet ezt font-Kim megvásárolni Bécsben, Pesten), '/, kilo ('/, font) borkúsavat, '/akilo(egy íout)a]kobolt. A borkusavat parázson vizben felolvasztjuk és hidegen elkeverjük egy Bujtárban a szeszszel, cserenynyel és borral. Csap alá teszszflk a eaj-íárt és többszöri leeresztéssel, meg visszaüntés-s«l jól elkeverjük a hordóban. Alkoholból többet i« adhatni, ha jobban akarjuk szeszezni. Többire nézve agy bánunk el vele, mint imént (1. stám alatt mondám." „3. A vörös bor iskolázásiról. Amint megszűnt az erjedés, hordóra szedjük a bort, kiegyenlítjük a szeszét és savanyát. Szeszét, mint mondottam, P ' 'hér borok kiegyenlítésénél (1. zám alatt), savanyát pedig glicerinnel és hogy a felesleges sav összegét kiegyenlíthessük ü fokra, mert a vürös bornak idősebbnek kell lennie, mint a fehérnek. A glycerin édes, sürü fehér folyadék, melynek elvegyitésénél a következő arányt kell megtartani. Egy fok sav elsi-■mitására 10 akónál átlagosan '/i kilo (1 font) elegendő." .A vörös bornak második fejtése február, márczius hóban történjék, harmadszor kell megfejteni deciemberben és e fejtést derítéssel egybekötni. Lefolyván a 12 hó, a bor ó bor nevet kap." „4. Az nj borok zamatositisa és festéséről. Zamatra nincs siüksége a már magában is zamatos borfajnak, ilyent csak olyaknak adunk, melyek átoknak hiányával vannak és pedig oly formán, hogy a zamatos borfajból any- | nyi sajtárral öntünk a nem zamatos közé, meny- , nyivel megadni lehet a kedvelt zamatot, mivel j pedig a zamatoB borfaj magasabb értékű, azért | is ilyent nem használunk fel holmi silány, ha- { nem csak jobbféle boroknál. Leghelyesebb erre gondolni szüretkor, mintelmondottam. A silány borok zamatositására bátran fellehet használni a zamatos uj borok alját oly formán, bogy erre fejtjük nj borainkat és együll hagyjuk a de-czemberi fejtésig. Vannak borászok, kik a za- ; matositásra muzamatokat használnak. Ilyekkel { lehet ugyan zamatot adni a bornak, de csak azon esetben, ha ily mesterkélt borainknak bizonyos vevót, fogyasztót tudunk szerezni, mert nem mindenkinek van kedve músamatos bort vásárolni, fogyasztani. A külpiaczra legkevésbé tanácsos ilyeket készíteni, mert ott niocs kelendősége az általunk mesterségesen zumatoaitott boroknak. Az ottani borkereskedők maguk teljesitik ezt saját borfogyasztóik ízlése szerint. Gyömölcsból, virágokból készítik a zamattárgyakat, ilyeket kévéinek az összeszakult bzollú közé, bogy zamatot nyerjenek. Felhasználják erre az érett erdei epret, az eper virágot, a málnát, a száraz bodzavirágot, utolsó muskotály zamatot ad és ezeket vagy együtt mu&zkolják üsz-Bze a 'zűllóvel, együtt is munkálják fel, vagy alkoholban áztatják egy hónapig és leszűrt le-vével zamatositj&k boraikat" .Színesíteni csak oly borokat lehet, melyeknek színével a fogyasztó meg nem elégszik. Vannak réz, határozatlan színű fehér éb vörös ugyan nálunk stüktég volna. Nem ártana, ha több magyar legalább egy időre ide jönne ; sokat tanulhatna itt bizony akárki, kivált egy kis finomságot, ízlést, szerénységet, udvariasság got. Óriási vagyonnal kell itt bírni annak, ki itt fel akar tűnni, ezzel oly vagyont értek, mely nálunk az országban nem létezik, tudniillik több millió jövedelem, de a luxus oly megszokott valami, hogy az illetőnek ha vagyona által akar feltűnni, egyéb eszközökhöz kell nyúlni, tudniillik: Jótékonyság, művészet és tudomány pártolása és a mi itt fontos, ízléssel is kell bírnia, vagyis delicateese — mel as eszközök, megválogatásában. Parisból bizony írhatnék roppant sokat, de azt sem tudom, hol kezdjem. A legnagyobb nevezetességek közé tartozik, hogy a fontosabb felfödözéaeket a világ minden részeiből itt mutatják be először s ha czélazerűnek találtatik a felfedezés, vagy feltalálás, akkor innét terjed azután szét a világba. A Boulevard egyikében van egy nagy terem, hol minden este fél kilenczkor mindenféle érdekes, többnyire tudományos előadások tartatnak. Néhány nap elótt egy török Üsman Hamet bey oly felfedezésekkel lepte meg a párisi közönséget egy ily elóadás alkalmával, melyek eredménye, ha valaha visszatér Törökországba, aligha nem a selyem stinor megküldése less, tudniillik nagyon k sokat beszélt a sultán háreméről: A híresacademicus Legouve számára, nemkülönben Paul Feval számára a terem már szűk s exek borok, melyek úgyszólván feltétlen megkívánjak a színesítést, hogy illő árért túladni lehessen azokon. Ily czélra csak oly festésmódot lehet követni, mely az egészségnek nem árt és nem támadja meg a bornak jó, kellemes, természetes izét, zamatját. E czélra én 3 festő tárgyat tudok ajánlani: egyike a perkelt czukor, mely arany szint ád, másika a fekete málvavirág és az áfonya bogyó.' ,A perkelt czukor gyönyörű arany szint ád. Elkészítés módja ez: veszünk egy összeg fehér cxukrot, vas, rémedényben parázson felolvasztjuk s hogy meg ne égjen, hossza oyelü kis lapátocekával folytonosan keverjük, órák múlva a felolvadt czukor megfeketül és elvégre folyó mézsürüséget kap, most meghűlni engedjük és széles szájú üvegben elzárva további használatra elteszszttk. Ize keserű, e> azonban a borban nyom nélkül elvesz. Egy mesnely kell 5 akóhoz." .A fekete burgundinak jó évben ninos szüksége festésre, mégis vannak, kik csak akkor szeretik fogyasztani a vörös bort, midőn az átláthatlan sötét vörös; van tehát kivételes eset, melyben utalva van a gazda vörös borainak átláthatlan sötét vörös, mondhatván: fekete szint adni. Ily szint csakis a dupla fekete málvavirág éti a fekete áfonya képes adni. Sokan felhasználják a fekete cseresznye, vagy a fekete szeder beíótt kásáját Ha már most czélunk festeni és a most említettek közül a fekete málvavirágot akarjuk felhasználni, legjobb ezt a szóllúvel együtt erjeszteni, minden akóhoz '/a—1 kilót (1 — 2 fontot) lehet elkeverni, hogyegyütt erjedjen a tömeggel. Ha pedig a festést a má1* ki forrott musttal utólagosan akarjuk végezni, legjobb egy kisebb szerű, például '/„ '/„ 1, 2 akos hordó', t. i. a szűkségkez képest könnyedén meg-tölteni a málvavirággal, melyet beletétel előtt alkohollal meg kell nedvesíteni, mert a festék annál könnyebben kiázik, ezután a hordót meg kell tölteni azon vörös borra], melyet festeni akarunk. Egy hónap múlva lefejtjük a festett bort testesre és hogy minden festéket kinyerni lehessen, a málvavirágot még egy párszor felöntjük borral stb. Ks lesz a festőanyag, mely. lyel a gazda tetszése szerint rendelkezhetik." „A fekete áfonya bogyót meg kell szedetni midőn teljesen megérett, össze sza-kolni mint a szőllőt, mustos zsákban levét ki-liporni, ezután a kitiport levet újból elkeverni az összegázolt bogyó maradváoynysl ajtós bordóba tenni és minden mérő mennyiséghez. 177a gramm (1 lat) borkősavat, 2 kilo (4 font) alkoholt önteni, 3—4 napig együtt hagyni, aztán az egészet kivenni és mindenestől holmi csíné-zett résedényben felforralni, felforralás után félre tenni, leülepiteni, fölszínes levet péppé lefőzni.' .Jól elzárt széles szájú üvegekben köny-nyü eltartani. Festést>r a kellő mennyiséget az erjedésbe hozandó tömeggel elkeverjük, vagy a deczemberi festéskor használjuk fel." ,A fekete cseresznyét, a fekete szedret épen igy kel) elkészíteni, igy kell azt felhasználni. E krttő nemcsak hogy jól fest, hanem kellemes zamatot is ád a bornak.a .5. Az uj boroknak első fejtése utáni másik munka a borsöprünek helyes felhasználása. Mondottam, hogy a hordói az első - fejtéskor megemelni nem kell, igy marad annak meg felhasználandó alja, söprüje, mely azelbánás szerint tiszta borsöprü, vagy szdllőbéjja! elkeverve tehet. Ilyent 3—4 araszt hosszú, sürüszö-vetü zsákokba kell tenni, bekötni, egymásmellé és egy másfelé keresztben prés alá tenni, aztán csendes erőkifejtéssel kipréselni, mégis legfulűlre egy deszkát kell teríteni, hogy a zsákokban kár ne essék. Ilyenkép minden csepp bort kile- vasárnap többnyire délután két órakor a legnagyobb színházakban néhány ezer ember elótt szoktak előadást tartani s itt is, ha egy héttel előbb nem vált az ember jegyet, nem lehet hozzá férni. A világhírű Camille Flammaríon, kinek munkáinak nagy része magyarra is le vsn fordítva (legalább ugy állítják) csillagászati és földtani előadásai rendkivü'i érdekesek, mert electricus világítás által egy nemét a fényképnek varázsolja elő, melynek következtében lehetetlen nem érteni előadását s ez a tudós, kinek elÓsdásai mindig zsúfolásig tömve vannak, legfeljebb 36 éves lehet Azután meg Chavel tanár, ki a minap az Isten fogalmiról nagyszerű előadást tartott Még megemlítem, hogy ax idegnneíc számát 150,000-re teszik, kivált tok amerikai, an gol, spanyol és orosz van itt. 38 uri casino s több. mint 40 színház, illetőleg 40 ét 50 közt Tavaly a városnak 35 millióval volt több jövedelme, mint a mennyire számított, van itt iskola elég, hemzseg itt ai idegen tanuló, csupán a japáni tanulók számát 500-ra teszik, tőt igen sok szerecsen és chinai tanuló, irlandi, amerikai, stb. csak magyar hiányzik; azt már a boldogult Eötvös óta ugy nevelték, hogy örökké a németre legyen szorulva. (Folytatása köv.) TUBOLY VTCTOR. het nyerni, azonkívül a szárai maradványból még pálinkát is égethetni Zamatos) borfajoksál a silányabb njborokkal lehet elkeverni, vagy hegyibe fejtjük a csigert és decsemberig együtt hagyjak érni, kipréselni és levét vizttaönteni a többihez. Vagy, ha minden 2 akó borsoprflhez egy akó ezukros vizet öntünk, agy képréseléssel nyerünk 1 akó jó bort.' (Folytatása kör.) JUHASZ PÉTER, ftfvaáti uniti. Helyi hírek. — Ünnepélyes fogadtatta len fáispán ur ó méltóságának október I-én délután 2 órakor a nagy-kanizsai Indóháznál, hová a budai rendes vonattal érkezend. Alispán ur Itt fogadja ö méltóságát. Nagy-Kanlzsaváros polgármestere s a Táros képviselősége, ngy az Itt székelő állami tisztikar üdvözli ez al kalommal főispán urat.Vasárnap reggeli szá munk bővebben hozza a fogadtatás ünnepé lyességére vonatkozókat — Bég óhajtott vágya teljesfiit a hely beli kereskedő és ipartestületeknek, ugyanis a soproni kereskedelmi és iparkamara külválaast- mánya Nagy-Kanizsán ssept 24-én megalakult. Elnök: Weiss Samu, titkár: Wolheim Ernő. Választmányi tagok : Altmann Mihály, Bartos János, Bátorfi Lajos, Blsu .Lázár, Blau Pál, Ebenspanger Lipót, Englander Lajos, Gutmann Henrik, Hencz Antal, Lówy Jónef, Marschal József, Weismayer Mór ér Welliscb József. Hi vatva van e választmány a város kereskedelmi és ipar érdekeit a kamara előtt képviselni. E nagyhorderejű intézménynek hivatalos orgánu ma: a .Zalai Közlöny." — Kisdedovodai zárunnepély alkal mával tett lölUlfizetéaek: Sligetby Károly né 40 kr, Fürst állatorvosné 50 kr, Fiacher Jánosai- pész 50 kr, Plihál Ferenczné 70 kr, Wusztl Lajotné 80 kr, Chinorány Géza 8O.kr, Perczel Veszprémi Katalin 1 ezüst forint, Knáusz Clo- tild 60 kr, Kosenfeld Adolfné 50 kr, Klapper János 1 frt, Smettana Ferencz 60 kr, Tachauer Lipót 20 kr, N. N. 10 kr, Lowinger Ignácz 60 kr, Zerkoviti Albertné 60 kr, Bartos János 20 kr, Pressburger orvos lOkr.'P. H. 30 kr, Gtttt- mann S. H. 60 kr, Horváth N. 10 kr. Qabelics Imre 20 kr, Pichlerné 40 kr, Eperjesy Sándorné 80 kr, KováU János 80 kr, Hobinka Vilmosné 80 kr, Halasayné 60 kr, Wusitl Lajos 80 kr, Wolbeim 80 kr, Vóneki Pál 80 kr, TubolnélO kr, Martínkovits Károly 50 kr, Ebenspanger León 1 frt 80 kr, Lovak Ede 1 frt, Ltulig N. 1 frt, Zathureczky 80 kr, N. N. 80 kr, N. N. 80 kr, N. N. 80 kr, Miltenberger Sándor 20 kr, Halva főhadnagy 80 kr, Koch Adolf 80 kr, Mattos 40 kr, N. N, 20 kr, Király A. 10 kr, Misslovioé 1 frt, N. N. 40 kr, Zadabanzky 20 kr, Pósvay Sándor 20 kr, Hungár 20 kr, Nentwichné 20 kr, Zók N. 20 kr, N. N. 20 kr, Wlassics Antal 60 kr, Plossier Ignács 20 kr, IWát János 2 frt, N. N. 80 kr, Vágner Károly 20 kr, N. N. 30 kr, N. N. 80 kr, N. N. 80 kr, Erdídy Lajos 1 írt, N. N. 40 kr, N. N. 20 kr, K. N. 20 kr, Franki József 30 kr, N. N. 20 kr. Összesen 33 frt 90 kr és 1 drb ezüst forint Az egyesület igaagatosága nevében hálát köszönet tel közli Knáusz Boldizsár, pénztárnok. — Tenánatky JÓMSe/ar, lapunk kez dete óta állandó munkatárs, emberbaráti nemes érzületének mily magasztos jelét tanúsítja ak kor, midőn a helybeli fegyhárban előadásokat ad, igy múlt vasárnap a bor- és must isme felett tartott vegytanilag gyakorlati előadást én ezután erkölcatani felolvasást. Tanúi voltak ez érdekes előadásnak a kir. törvényszéki elnök Wlassics Antal, Dr. Laky Kristóf, kir. ügyész; Dr. Wlas sics Gyula, KováU János szbiró, Bartha Ignács kir. törvsz, jegyző, Hofer Ferencz, T. jegyző, a kis komáromi körj. e lapok szerkesztője és mások. Mindannyian nagy megelégedéseket fejezték ki. — NyUaíkozat. Több oldalról értesül tünk, hogy a nagy-kanizsai kisdednevelő-egy let javára f. é. september hó 23 án a .Korona" vendéglő éttermében rendezett táncskoszonira meghívásban nem részesültek. E körülmény in- dit minket annak kinyilatkoztatására, hogy a rendezőség 400 meghívót adott iel a helybeli postahivatalnál s e szerint mindazon tisztelt cta- ládsk részére, melyek a meghívóra igényt tart hatnak, a meghívások szétkfildettek s a mulasz tás csakis a postai kézbesítők eljárásának tu lajdonítható. Midőn e fölött sajnálatunkat fe jezzük ki, egyúttal minden tévedés elkerülése végett kijelentjak, hogy a tánczkoszorucskát neu a kudedoevelo-egyetulet, hanem a meghí vón aláirt rendezőség a kisdedaevelő-egylet ja vára rendezte. Kelt Nagy Kanizsán, september 27.1876. A rendezőség. — Hangverseny, mely Nagy-Kani zsán, szombaton, szeptember hó 30-án a .Szar vas" vendéglő nagy termében Krazma Ferenci hegedűs és Krezma Aona kisasszony, zongora- mfivíaz által rendeztetik. Mfisorozat: .Vieux- temp." Hangverseny F. MollbóL a) .Schu- mani' L'élévation, b) „Lisaf Ricordansa, Krezma Anna, k. a. „Erns*. Elégie. „Wie- niswiki". Fantaaie .Faunt" dalműből. .Cho- pin*. Faltaik Impromptu, Krezma A. k. a. .Emil*. Magyar dalok. Helyárak: Karszék 1 írt 50 kr. - Zártazék 1 frt - Földszinti és kanali állóhelyek 50 kr. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók. WajdiU József ur könyvkereskedésében és este a pénztárnál. — Bmerény étsrevétel „A vadászat művészi mesterségének történeti rövid vázolása- czúnft tárcza-caíkkre. Aa.igazaágéraet>melylyel történelmünknek s ma nap már többé kevesbbé feledésbe ment, elavult magánjogi inttitutióink- nak tartozunk, indított arra, hogy a .Zalai Közlöny" £ évi 75. és 76-ik számában megje lent tárcza-cukit egyet állításait helyreigazítani bátorkodjam. Téves először is a szerző abbeli állítása, .hogy a vadászat hazánkban nem csak a katonák által űzetett folytonosan, hanem még a p ó r n é p is velők egyetemben foglalkozott vele és a mz- darászattal," mert az 1504. 18. — 1729 22 - 1802. 24. t csikkek határozottan és világod aan kimondják, hogy: „Nemtelenek nek! idegeneknek vadászni nem tsabkd." A mi a katonákra vonat kozó állítását illeti, es pedig csak a következő megszorítással áll: as 1751 iki „Regulamentum militorum" szerint főbb katonatisz teknek meg Tolt ugyan engedve a vadá szat; de csak 1) .mezon ét berkekbe*, nem na gyobb erdőkben és hol erdő nem volt', berkek ben és nádasban sem, 2) azon határban, hol feküdtek, 3) a vadászni akaró főbb katonatiszt ebbéli szándékát a jelenlevő földesúrnál jelen- teni tartozott, 4) csak mulatság okából vadász hatott, tehát nem embere által, 5) nem vadász, hatott tilos helyen ét tilos időben. Azt, hogy a vadászati szabadalomnak az 1875. 21. t. ez. • nem u 1873-iki törvények — mint a szerző állítja — vetettek véget, talán fölösleges is fel említeni. J—y . . G. — — A „Mtlamegyei általános tanitó-tcs. I tület" választmánya szombaton f. hó 30-án dél után 3 órakor ülést tart, miről a vidéki tagok is eaenne! értetittetnek. Az elnökség. — Tihanyi apát, főtitztelendó Simon Zsigmond ur ó nagysága koszorút költőnk Kis- falady Sándor uj szobrának Balaton Füredre-^ történendő szállítása s felállítása költségéhes \ 300 forintot adományozott > — Kis komáromi kir. postamesterré Tóth György ottani köttiszteletű kereskedő ne veztetett ki. — Siófokon a gyalogpostáa f. hó 22 én amint a postaállomásról a ctomagküldeméoyt vitte volna a vonatra, nem messze az indóház tól, egy ismeretlen nem tudható tettes által le vágatott t a nála levő csomag, terhelve 4000 Írtul, elraboltatott A vizsgálat folyamatnak in díttatott. A szerencsétlen postást stámos árva siratja. — KeSMtltely mellett fekvő .Fenék" pusztáról a múlt héten egy cselédtől 4 darab tértét még eddig ismeretlen tettesek által el hajtatott. — Kapotvárott ssept. 25-én a tomogy- megyei 10 es bizottság következőleg választa tott meg: Gróf Somssich Imre, Boronkay Ká roly, Ctépán Jóatef, Svastica Gábor, Somssich Andor, id. Folly József, Léner Sándor Véctey Mihály, Ssalay Károly és Mikiét István. — A ktJathelyi kir. járáabirósághoi albiróvá Gombát Antal köz- ét váltóügyvéd, a tapolczaihoz Viosz Béla köz- és váltóügyvéd nevettetett ki. — Halálozás. Alecker Terézia, néhai Laky György m. kir. pénzügyministeri szám- tiazt neje folyó hó 24 én éji fél 12 órakor host- tzaa szenvedés után, élte virágzó korában jobb étre tzenderült Áldás ét béke lebegjen porai fölött — Folytatólagos jegyzéke azon bün- pereknek, melyek a zala-egerszegi kir. törvény nek 1876 ik évi szeptember havi nyilvános ülésein előadatnak, u. m. tceptember 29-én: 1876. 1127/B. 876. Sz. 1. Hertelendy Zsigmond zalaegerszegi lakit foglalkozás nélküli egyén hamis okirat készítése t felhasználása által el követett csaló t tártai elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. — Keszthelyen a folyó hó 21-én tar tott országot vásár alkalmával egy paraszt em ber egy pár ökröt vett t épen ama pillanatban, midőn ez az ökrök árit kifizetni akarta, Baksay Sándor ctendbiatot ur mellette termett s os ök rök fejében leolvasott 29 drb tantust felvette, öt pedig — ki azt állította, hogy aranyait Pá pán egy zsidótól kapta — rögtön elfogta s a já- rásbiróságnak átadta, hol jelenleg vizsgálati fogságban tartatik. — EUfflxetési feUUvás ily czimu po litikai munkára: .Deák." A képviseleti alkot mány megalapítása. A szeretet, tisztelet és hála érzelmein kivül közeli rokontág kötött Deák hoz. Jó végzetem megengedte, hogy évek során közelében élhettek t nemet lénye iránt csodá lattal legyek eltelve. Elvesztvén ót, a srintoiy nagy embert, mint államférfit: emléketetem ms is csak felé fordul, akár arra tekintsek, a mi a koséletben körüliem történik, akár azzal fog lalkozzam, mit tőlo hallottam, láttam ét tapasz taltam. Tudom, hogy ezek a tapasztalások csak. engem érdekelhetnek, t nem egyedül mtgtm vagyok, kik a vele való eleven érintkezés utján kurasztü! mélyebben hathatnak politikai eon-dolkozásábas nyilvános jellemének megitelesébe. Kein is volt egyéb gondolaton elóasör, mint bxwrv DeikFer. életéből és az ő lelki rttggetlenségéről - mit » legapróbb dolgokban is folyvást szeme elJK tsrtott — egyet-máít feljegyzők, t azt a jjilvánosság elé bocsátom. Ma sem mondtam le ezen gondolatomról, a mennyiben e szerzett upssztalások, észrevételek ét megjegyzések a dolgok mostani rendjét, s némely szereplő, vagy sierepból kieesett férfiainkat illetik: de tanul-Bányáim közben meggyőződvén a felől hogy Deák kiegyezési politikája: a legvégső próba a nemzet fenmaradt erejének egybegyűjtésére s nagy alakjához méltóbb téren igyekeztem őt felfogni és megítélni. Mennyiben sikerült ez nekem — ki a könyvirás mesterségében akadémiai próbát soha nem tettem — ut olvasó kegyes elnézésére bízom, csak annyit akarván mentségemül felhozni, hogy a nagy és bölcs ember emlékéhez, egyszerűen nemes én önzetlen jelleméhez tartozónak gondoltam, hogy őt ama jtituílérfiak csoportjába s politikai vélemények világába állítsam, a kik közt és a melyekkel hatott, s a melyeket nekem eredetiség kedvéért nem kitalálni, de feltalálni volt feladatom. A munka mintegy 25—28 nyomott iv leend, di-siseii kiállítva. Megjelenend október első felében. Előfizetési ára: 3 frt o. é. Az előfizetések ilulirthoz Budapest, Hatvani utcza 6. szám) bermentve intéxéndők. Az előfizetéseket kérem ebó végéjg-beküldeni, hogy a nyomandó pél-dsnvok száma iránt tájékozva legyek. Tévedések elkerttlhetéee végett kérem a t. előzőtöket neveik és lakásaik, ugy az utolsó posta pontos kitételére. Budapest, 1876. szeptember 10-én. Nedeczky István, országgyűlési képviselő. — H&ry József h. ügyvéd az ügyködést iimét megkezdvén, Ogy védi irodáját Zala Eger- uegen saját házában (fehérképi-uteza 301. sz. csacsi utczával szemközt) megnyitotta. "> — Uj könyvek. A Franklin-Társulat Budapeiten ismét néhány, kiadásában ujabban megjelent s igen csinosan kiállitott könyvet kül dött be szerkesztőségünknek, még pedig: Jeles Írók iskolai táraazorsz.középtanodai tanáregylet megbízásából szerkesztidr.Kármán Mór. 1. füzet. Arany János balladái,magyarázza Grreguts Ágost Ára fűzve 50kr. E vállalat középiskoláink irodal mi oktatásának emelését czélozza a tzakadozott irodalmi szemelvények helyébe összefüggő, az iró egyéniséget feltüntető olvasmányt nyújtva. A kitér'' jegyzetek korántsem akarják a tanár magyarázatait szükségtelenné tenni, hanem oly módon vannak fogalmazva, hogy a tanulóknak előkészülését segítsék, melyhez a tanár iskolai tárgyalását fűzheti és mi által az iskolai olvas mány sok tehertől megszabadulván, szélesebb körben fog mozoghatni- Az első kötet Arany balladáit tartalmazza; az nj reálisk. tanterv ér telmében alkalmas olvasókönyvet nynjt a IV. :'itú!r számárWJtóltói olvasmány: románezok, balladák) vsgyVgymnasialis Unterv értelmé ben a felsőbb osztályok poétikai ok Utasa mellé. Súndokank különben a gyűjteményt a magya- r»D kirűl a modern (német s franczia) irodal makra is kiterjeszteni. Ifjúsági iratok tára as országos kőzéptstrodai tanár-egylet megbízásából xerkenti dr. Kármán Mór. 1. füzet. Görög re gék. Cox György után az eredeti angol roáso- i'í kiadás szerint magyarra fordította B beve- <«éssel ellátta Komáromy Lajos tanár. Első f'int. Ara fűzve 70 kr. Czélja e vállalatnak az ukolai oktatással párhuzamosan haladé magán- olvasmányt nyújtani középiskolai ifjnságunk- "k (általában 9—15 éves ifjainknak), hogy a "ük mederben folyó iskolai tananyagot bővítse, ■íjaink látás- és tapasztalás körét szélesbitae, nem előtt tártra, hogy az ifjúság kezébe csu- Pin az való, mi remek és az emberiség szellemi fejlődésében jelentőségének megadta próbáját Az első kötet a görög isteni mondákat adja, eredeti szépaégökben, a mint a mythost a klasz- ■"kos költők (első sorban Homéros s atragikn- ■°k) alkották, menten a theogonia, vagy phi- '"ragia erőszakos rendszerezése és magyarázásá- «l. E kötet az alsóbb osztályok ifjúságának van "úva, de nagy haszonnal s nem kevesebb él vezettel olvashatja a felnőtt ifjúság, sőt bármily kora müveit ember ia. Olcsó könyvtár 21—24. taetei. 21. füzet. Egy kastély sz erdőben. Be- «élj. Irta Pálffy albert. Ara fűzve 20 kr. 22. tüzet. Virgil. Irta Boissier Gsston. Francáéból "fdiioiu Végh Arthnr. Ara ffiive 30 kr. 23. t«Mt. A gyógyszerészné. Beszély, IruSollcgub Vil. Ara fűzve 20 kr. 24. füzet. Miltoo. Irta «»wulay B. J. Angolból fbrd. B. P. Ara fftive ■M kr. A találmányok könyve, ismeretek a kéz- oüipar ét müipar meséjéről. 2—4 füzet. Egy- *-p füzet ára 40 kr. Tartalmak : Lövegek, szál- leqverek ét aezelszertzámok. Zárak, lakatok, 'uálló szekrények és szöggyártás. Atügyártás. A bádog feldolgozása éa az aczéltollgyártás. Az '"■•gyártás. Az ötvösség és csecsebecsék gyir- tiu- A fa feldolgozása. Aa esztergálás és a ji- léluzergyani,. — BOvid Mrek. Reményi Ede a télre ^°°«onba szerződött. — A szegedi kiállítás fJ34O forintot jövedelmezett. — A pécsi do-UnyrakUr kétfejü sasának befestéteközadako-í4" "tjan tortitrik. - lieluáüt eladni szándé-«zik a kormány. — A Temesvár onovsi va-""vonalokt. 16 én ny itta tik meg. - A brati- l'»> császárné Bpatten volt — Brassó vidékén a medvék négy ökröt szakgadtak szét - Ottfi-Aasionyíán két napig tartó tüzvésa dühöngött, 10 ezer gabnekereszt égett sí. — Ausztriának » lutriból 1874-ben 7 millió frt haszna volt -A nápolyi ex-király Bécsben időz. - Dante ét Petrarkának eddig ismeretlen kéziratai találtattak. _ Koima Vázol jeles irodalombarit a Rokuskórházban meghalt. - Tegyes hirek. — KetmU próba. Egy boldog férj nsm biaott meg teljestéggel neje szerelmében s azért elhatározta azt próbára tenni. Madzagok és ágy-nemüek segélyével embernagyaágu bábut készített, melyet saját ruháiba öltöztetett és a padlás egyik homályos szögletében felakasztott ; ó maga a kémény mögé vonta magát és várta nejét, kit az öngyilkosság rettenetes szándékáról ér zékeny levélben értesített Csakhamar hallotta, amiut neje cselédjével a padláson feltipegett.. Ha a szamár magát fel akarta volna akasztani — monda — már rég megtette volna! De valósággal, ott hátul függ ! Nekünk a kötelet el kell vágnunk, Mari, eredj a konyhába és hozd az öreg kést, de ne nyargalj annyira, mert még elesel. Mari, hallod, most jut eszembe, hogy a konyhakés egészen életlen; eredj inkább a Zsófi nénihez és beszéld el neki ezt a mi szerencsétlen esetünket éa azután kérj egy jó éles kést. Mari, Mari, hallod-e! Zsófi néni utóbb nem is lesz otthon, tegnap azt mondta, hogy ma a piacára kell mennie! Menj inkább a doktorné asszonysághoz, a legrövidebb utón, a hídon át, igy egy negyedóra múlva szépen itt lehetsz. Mari, hallod, azután kérdezd meg egyúttal, hogy jobban van-e már legkisebb fia ; mond meg neki, hogy szépen titz teltetem; de Mari, ne szaladj már annyira! V isz-szajövethozz egy kilogrammezukrot, doneaaa-rokboltottól, mert az igen durvái így, most már mehetsz. Itt függ az uj ruhaszárító kötélen ; pedig valami régi kötél is megtette volna. Hát még a temetés, mennyibe iog majd az kerülni 1" .Az ördög vigyen el*, kiált a férj és dühösen ugrik elő a kémény mögül; az asszony meg botlik, a férj szintén. Miodketten legurulnak a lép csózeten, mig a házi gazda kidugja fejét az ab-lakon éa mormog: .Mindig egymáson csüngnek — mindig gysngédek — mindig olyanok.mint a g'lambok! " _ — Ooretaltof hsreteg cialádja. A Gor-csakoff herciegi házról a következő adatokat bozza nyilvánosságra egy külföldi lap: Gorcta-koff Sándor herozeg 1798 ban, július 16-ikán született, fia az osz kasczellár még néhány évig megtartja különben nem a legjobb lábon álló egészségét, 1879-ben ezredik évfordulóját üli meg Hurik halálának, a ki Oroszország első nagyherczege, a monarchia alapítója s egyszersmind a Qorcsasioff ház ősapja volt A kanczel-lár családja tehát oly régi, mint az a birodalom, melynek ~ő most első ministere. A család ősei közt két tzent is volt: szent Vladimír és szent Mihály (egy szentté avatott Gsernigoffherczeg.) A nagy Jaroszláv, Oroszország meghódítója, szintén a Gorcaakoff család ősei közé tartozik. A kanesellár a .ifinség* öröklött czimét viseli, lovagja minden orosz és külföldi rendnek. — A két Gorcsakoff, Mihály és Péter, kik Krímben parancsoskodtak, unaköcsetei-a kanczellárnak. A dunai fejedelemségekhez a Gorcsakoff családot rokoni kapcsok csatolják, ámen jyibon a her-czeg második fia: Konstantin, Stnrdza Mihálynak, az egykori moldvai hoazpodárnak leányát bírja nőül. A herczeg kanczellár legidősb fia, Mihály, orosz követ Bernben. — Egy eladó várót. A ki házat akar venni, írja az „Újvidék" jöjjön hozzánk. — 1848 — 49-ben Újvidék ejpuastittatván.később a kincs tár majdnem két milliónyi fölötte olcaó kölcsönt adott a lakosságnak építkezésre; mi azerepcsé- san meg ia történt, csak a kölcsön nem fizette tett vissza mai napig sem. — A pénzugyminis- ter kijelenté, hogy tovább nem vár s rögtön vagy fizetni, vagy futni kell, ez utóbbit egyedül a háaeladással lehetvén megváltani, miután nincs pénz. Ek képen most nagyon sok kis ét nagy ur furcsán néz ki palotája ablakából. A városi hatóság arra kérte a kincstárt, hogy leg alább ne egyszerre rdassa el a fél várost, hanem szép lassan darabonkint. — Dtanu rablituér nincs tStbí. Hitelet helyről azt az értesítést veszi a „M. Polgár", hogy a rettegett Diana, kitől Erdély déli me gyéinek lakói már alig merték nyugodtan álomra hajtani fejűket, a közelebbi napokban az Er dély ly el határos oláhorszagi hegyek kőit meg öletett Az esetet igy beszélik: Egy gazdához szállott be Deanu éjszakára, kinek vendégsze retetét gyakrabban szokta igénybe venni. Jó vacsorát készitnek számára. Hazaérkezik a gazda M a vásárról a elsdott marhái árát Deann szeme előtt ládájába zárja. Vacsora után a kö vetkező érdeket jelenet folyt le Deanu és a há zigazda közt. D. Hallod-e, szükségem van arra a pénzre, a mit most ládádba tettél. — G. Ne bolondon Deanu! hiszen tőlem, aki rejteget lek, csak nem kérsz pénzt. — D. Nem tréfálok I Ide add mindjárt a pénzt, vagy Miiek (pisz tolyt szeges, s gazdára.) — G. Ha meg kill lenni: itt a láda kulcsa, de elhidd nem becsület a- mit osinálss. Mikor Deanu lehajlik, hogy a ládát kinyissa, hirtelen felkapja baltáját a gazda : a ketté hantja a rabló tejét. Méltó vége lett » gazembernek. - Ha a haláloMán táblázatokra csak egy futópillanatot retünk, azonnal szeműnkbe tűnik a halálokok között a „tüdóvén* roppant nagy száma. Éa kétszeresen kell örvendenünk ama jelentégen, mely a megy. orvotok és term.-viza. gálók ez idei nagygyűlésén M.-SzigeUn mutatkozott, ugyanis Dr. Tomcaányi Imre szatmári gvakorlóorvos ét a .Szatmár* czjmű társadalmi lap szerkesztője felolvasást tartotta .tüdővész lényegéről' és gyógymódot ajánlott az ellen, mely gyógymódnak sikerességéről három évi kisérhtei győzték meg. Örvendenünk kell tehát egyfelől, hogy az emberiség emeHerodete ellen biztosnak Ígérkező módszer fedeztetett fel, örvendenünk másfelől, hogy magyar hazánkfia tette a fölfedezést Tudomásunk szerint nevezett orvostodor magángyógyintézetet rendezett be Szatmárit, hol .tüdóvésses* betegeket fölveszen és gyógykezel. Sok sikert az uj vállalathoz! — A kagyatiki ügyek tárgyában a bel ügyminiszter szept 13-ról köv. rendeletet adta ki: Az igazságügyi miniszternek f. évi azept. 5 én lelt átirata szerint a hagyatéki ügyek gyora letárgyalására,ugy a közjegyzői intézmény behozatala előtt, mint azóta, részint hiv. elődje által, részint pedig általa több rendbeli utasítás adatott ki. Azon intézkedések azonban minden tekintetben kívánatos sikerre nem vezettek, a mennyiben a pénzügyminiszternek az igazság ügyi miniazttrhez intézett átirata szerint a kir. pénzügyigazgatóságoknál még mindig igen tete mes száma, le nem tárgyalt hagyatéki ügy ve zettetik nyilvántartásban. — Az igazságügy- miniszternek illető közegei utján tudomására jutott az is, hogy a hagyatéki ügyek gyors el intézésének főakadálya a birtok és telekkönyvi viszonyoknak általánosan tapasztalt azon ren detlenségében Utálható fel, mely szerint a fek- Vőségek csekély kivétellel nem az örökhagyó nak, hanem ennek jogelőde vagy más a családon kivül álló idegen személynek a nevén állanak, és pedig sok esetben akként, hogy az utolsó birtokos okmányilag igazolni som tudja tulaj donát. — A bíróság, illetve a közjegyző min denekelőtt kénytelen a birtokállapotot tisztázni, e tekintetben pedig megtörik az eljáró közeg minden bozgalma a községi elöljáróságok pon tatlanságán ét közönyösségén, a mennyiben a tulajdonjog beigazolátára szolgáló okmányok beszerzése tárgyában hozzájuk intézett felszó lításoknak vagy épen nem, vagy csak hónapok múlva tesznek eleget. A fentebbieknél fogva tehát az igazságügyminiszternek ez iránti meg kereséséhez képest a megyék közönségei fel hivatnak, hogy az államkincstár, valamint az illető felek érdekében hassanak, hogy i községi lakótok a birtokállapotokat tisztázzák és intéz kedjenek az iránt, hogy a községi elöljáróságok, a bíróságok vagy a kir. közjegyzők hagyatéki ügyekben tett felszólításainak pontosan ét ké sedelem nélkül megfeleljenek. Paplrazeletek. Kíl rmiin jött faaia Mi Tadanatárol é> «ej •rral Ulálkoztak, ki n.-f.etéii«i fordult el a rsdá-■toktól. Ax egyik igj HOIU a mátikhos : .lásd mily hálátlanok ai emberek, es nrn ik íl.tíl mtntín meg í. moit ream ra nis.- .Hogjan* kérdi a másik ya-da». .No egy Tadáasat alkalmával ejj rókára lfit-tem es o nrsak kalapját fiiru keresiKÜ golyón. Ha oebánj vonallal lejebb I6v6k : agyát fórja as át 1" Falusi ambsrek mentek a fővárosba is Utták ott, hogy esakium minden harmadik bolt baakOslet. Folkialt u egyik: ,no n mégis sok, csaknem minden harmadik bolt banki- — .Biiony* monda a másik, „nem tudom, bonnit veszik belé a kereskedőket.'' X iir elboesátá kocsisát bálba, de kikötötte, oogy 12 órára ha*a jojjon. 12 árakor zorSgnek aa ajtón. Ki jon az xa, kirdi. „ki a. f" sem ssoU s«nki, As or fiit, bog; rabiák vannak ott. mivel háromasori kérdiara sam jött válaat. Bnnt éa basarkosva !•-feküdt. B«gge! osssesaidta kocsisat, miért nam jstt hasa idejében. A kocsis menta«etSdaott, hogy 5 hasa istt, de nem bocsátotta ba gariája. „Hiszen háromszor kérdeztem : te vagy liiaka 7 És nem sadUottál." ..Igen, de intettem a fejemmel mind a Mtomasor, hogy én vagyok." Egy Ssvegy k-egyadomáayert folyamodott egy herezeghes- A hercaeg igy nyilatkozott: nem hihe-tem el aieginysigét, mert hissen olyan jol néa ki.' — .Erre nincsen mit építeni" feleié a nó; mert fen séged nem ssenved semmiben aaOkaeget és mégis oly nyomorultad nés ki.' Egy lábfájós hóhérnak kellé WlsVssatsals egy goaoastoiSt. Hitét közben ast monda a bohtr as eliteknek : „vajhs bírhatnám lábaidat.' .És én a ta nyakadat 1' feleié aa alitélt. — Akasitofs-hnmor. Hiikoleaon egy Balog nevű vasoti lakatos neje, amist tgy nap a piacáról hazatért, aa asatalon krétával lolirva e sorokat találta: .Feleség I Ha látni akarsz valamit, néaa fol a kéménybe." — A feleség fölnéz s kémény be s ott látja férjét fHaktzstva. — Üljön fel a kocsimra — mondja egy trá gyát viv6 koesia a gyalogló koldnsnak. — Nom ülök fel, mart látom, hogy lovaid ugy is ethM haaaak - faléit a koMzs. -i- *» esek «Q fel. Bs néhány fonttal IBMwt •s ayoa., átírt maja caak kiírtok valahogy a mason — bistatjs a koesia jóakarattal. A pék éa raszter vitatkoztak, aaelvikaak eloob- keUS a inastené|e. A pék igr oldatta meg a vizát: ,aa áa késsitsaésjeia as ssatalra, de a sasstszé aa asztal alá kerti." ' Egj at kereskedik kosltt igr syDatkos»U: .a kereakedo olvas péas nélkül, stiat a ssalest vis aélkOL* Erre igj jelen volt igr falalt i ,aagedel»at kérek, de vannak ssehulniok is, és hány ksnsksdt él a .ssél'-bSl!' Közgazdászat * — A méhtenyésstS gazdák kiváMngysl-mére miltd a Londonban e hé lo-éa as Alexandra Palaea nagy termében msgsyüt méhészeti kümtás, tnlras randkivül sok érdekas tárgy van koasseattn kiléte; IS nagy asztal s ssekrény vsn tele rakva snsdeoíéle tárgyakkal, melyek ama nagymérve haladásról tannakodaak, meivet a gaadásast «a ága fW-mntatsi tud A méhek, működésük s asasorodásek minden stádiumában láthatok égessen a rajsánf. A városi ember azt hiesi, hogy a méhtenyesstts etak aaegény embernek vaM, hogy csekély jövedelmét ess-pontsa vele. Es téns felfogás. Amerikában, Maazn-éa Spanyoloraságbaa igen eok mébgasdaság vas, hol a gaadák kiaárdlag ezzel fbglalkosnak. — a kt-állitáson igen csinos fa éa üveg hasikék ottaatok, melyekben a légmárséklatet légmértval leket asabá-lyoasi. Tassak igen nagy kaptalak, némelyek aasoor lóak s kntyaháaakboa, mások két vagy Ubb Smalat-tel. Technikai eaakSsokben is igen sok nj vas. Hogy mes&yire jovedelmesS a máhésaettal foglalkozni^ agy méfcéaatasda kimotstta; neki egy kaptár raj egy évben 80 frtol jövedelmezett, ennyit kapván a misért a viaszért. — A gazda tíz parancsolatja. 1. Az álloviaet és feleslegn swivesaégat «ldj.idr61 va-aeed el, hogy kotott s nedvei talajon is biatoa aratásra aaámilhaas — pedig más oldalról hassnálj <U minden viset az ontoaaere, hol arra alkalmad vas.3. Szánts mélyen s pnrbanyitsd a* altalajt ia, hogy a növények gyökereinek a mélyebb rétegek ia .nyitva álljanak ia hogy ezáltal a oovéajak, valamint a tnl-aágoa nedvesség, lu^y a szárazság káros hs^titnsfr ia nagyobb mérvben eUentallant képesek legyenek. 3. Trágyáaa lehetőleg minden növény alá, mely a trágyázást megszenvedi és trágyáas oly itinn, hogy földjeidről aa adott viszonyok kosott zaiadig a legnagyobb termésre tarthass síimet «. Tálast oly vetésfogást, mely otán aa adott viszonyok kost a le-betS legnagyobb terméére számítsa. 5. Törekedjél minél előbb egy tagban bírni foldeted, bogy sok idi-oda járáasal ne kellessék eltoltened a drága idSt. «. Válaaaa oly faj márnát tenyéntésre, mely aa adott viszonyok kdat s legjevedelmesSbboek Ígérkezik. 7. Legeltetés helyett fogadd el as istállozást, miáltal a takarmányt képes leasesa jobban értékesítési is jobb a több trágyát termelni. 8. Termessz, vagy vágy annyi takarmányt, hogy állataid jól és gaadagos tarthasd is inkább tana kevaaebbet jol, m'nt sokat rotznl. 9. Kisaiteaa trágyaiésaks* és tragyalé-katat, hogy a trágya el ne pocsékolódjék. 10. Pótold a drága emberi éa állati erőt, hol csak lehat gépekkel és gésarCveL Lottobsuas. Buda,s»pt23án: 81, 39, 29, 57, 64. Srerkeaitői Usenet 3141. .Holtak napján." Ham adható. 2142. SSmega. A IV-ik Osetbe jj, i(f>n koszosom, épen ajkalomsserfl. 2143 H. Z. ZaUegerszeg. Taloaziallag. 2144. Kr. Ujfaln. T.lje. rendben van f. évvá- Í145. TObb késiratot még nem volt SdCnk elolvasni ; azért tfirelmet kémnk. Érték ét viltéMyu- szeptaflibM-26. 5*/, metaliqaes 66.90; 5*/, nemz. kölcsőo 69.70; 1860-ki álladalmi kölcsön 112.10: b»»k-részv. 8.Ö9— ; hitelintézeti réasvéayek 154.10; London 120.70; magyar főldtehermentéti kSt-vény 74.— : temesvári földteheTmentési kötvény 73.25 ; erdélyi fóldtehermentési kötvény 74.40; horvit-slavon róldtehermentési kötvény 86.— ; ezüst 101.50; cs. kir. arany 5.75—; Napoleond'or 9.631/, V.sntl menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A baáa-pesti időtmntató óra szerint, IntJal Knaisaáról Tonat hova t ssám OtaPera.UI 306 Estik, Hoaáes,Dombovárs Fiaméba 4 48 remi J15 , . . . J 90 dél«L Sl3 Bsda-Pastre 4 M raggal 20S J 6 isist, 904 11 80 estre S13B*csbe(8aombathely,B4es-Ujhtljfel*JO 8 n«al •01 . ........ .114835. 315 Soproayba 8 88 déi«t 103 Trieaazbe éa Pragarhofon ksrssatU Gráes éa Bieabe 4 60 raggal 301 Triasatba éa Prágerhofon karasatsl OiáesisBéesb. » 47 dalzt. ■rkoik Katlanra tumtHi 216 Eszék, Moháes, Dombóvár a íiomiMl 1 41 déltt 806 . . II 11 estvs 803 B.da-Peatrfl 4 S» raf(al 801 , í 6 dalai. 811 „ * 44 wtvt SU Bécsből (Ssombath. Bica-U]hely)ftlSl 10 87 astvt US , „ . . 4 S raggal 816 Sopronybol . . . . . . . .US* <éM. 114 Bécsből Oráca, Marborg, Pragertof felöl . ~ . 4 18 >aggel. SOJTrieaat-é, Bécsből Harbnrg.Pragar- ' hof falol T . . 1 SÍ délit 204Trieeat-érVulachMlPrágarhoff«ol 11 — estre; Katsargbs etatlakozás Tillaekiát T ' Felelős sierkesztó: Báttrt Lajat. \ x>ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc OCOOOOOQOOCOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQOQQC ^ ^ ^ ^ ^ r^ ^^ ^r ^ ^ WajdiU Jóawf kiadó-, lap- éa ■yowUtBlajdonot cyorawjtó nyotsiu, 200,000 frt főnyeremény! A legkisebb nyeremény 195 frt. 1876 -diki október 2-án leat a kíhuiiaa, as oattrik ca. k. korcninrtAl garantiroaott 1858-ilkl 42 rnUUt fMltiyl •. *. bitalaoraj«j;)r k51eaü».i«k. A klliili ajenmíüjti kait le^infjobb sjwremtirrtk: 200,000; 150,000; 50,000; 25,000; 20,000; 15,000; 10,000; 5000; 2000; 1000; 500 frt rtb. ét a legkisebb 195 frt oaatrak írtíkbeo minden kibtuott aoraj«f7 ■>*»• Semmi máj aoraje|7 kalaOnoíl oioca nagyobb DjereaéiiT leketJtif , ■ mindenkinek alkalma oTilik caekelj b«tétellel S>ee,a«e irtot nyerni. E»7 aorajeo, aeriae a njrareminr aaimmal : 2 frt; 3 aora- j»aj: S lrt;7 aoraj.jj le fit; 15 aorajegr ■ 2« irt o. é b a n k- iirfbiiL Beelea matrendeUsak, u oaailU bekUdatria Tagj otán»«- toljal ■ gyoraan, lelkirauiereUaen a b«r»entea«a teljeeittetn«k; a bitalaíoa jiiíkterr köialutik ; minden érteaitea kiaueggel adatik ; a a njer.menj-jegy.ik ingjén »afk0ld«ik ; mint aaint. a njere- ae»J líjtCn kifisetulik. T«aaik Ubát a megrendelíaekkel mielibb afjueeen alóUrt kuelkedSbaslioa fordalai. (185 4—4) J. Breyctain Frankfurt > M. PeaUlont-StrUK Nr. 8. .^ HOPPEL LAJOS aranyozó művész Pécsről ajánlja, magit templommunkák, fél kéé ükö (190 2-3) mindennemű templommunkák, u. na. oltárok, különféle kép-és tükörkeretek aranyozására, úgyszintén elvállal oltárfestést és legfinomabb márványozást. Minthogy jelenleg a nagy-kanizsai sz.-Ferenezrendüek templomiban működik, eszerint ideiglenes lakása a zárdában van, a hol is minden e szakba vágó tárgyakat a legfinomabb elkészítésre a legjutányosabb árak mellett elvállal. x Állandó lakása: Pécs, fő-utcza, 1 o o © I -o oá I o o o ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Di« allfekaiist kUBpt* Schuhfabrik Emanuel Temesváry, Budapest, Kfeigtgasse Nr. l.eirerirt Dmmen-Sthuhwaaren: „ 160 Konmode-Scbabe aus fein«m Kverlaeting oder Lader .... Kommode-Scbnbe, elagante Kason bűbe StSekel, rroaae Uaacbn Qarten-Scbnbe mit Oommi Einaatien, liekirten Kappea nnd «»• ecben Eveiiaating-Zog-Stiefletten 6 Zoli hoeb mit Lackapitscn nnd r** 9.10 nagelten Soblan feine Gattnag augrain-LedirZng.Slien'etUn 6 Zoli boch mit guagahtB Dop- pelaoblau, atarke, gme Arbeit i. 8 30 Herren-8ehnhwaare«: Kon<n)od«-Scbnbe ana Ledér odar 8coff ......... A. 1.— Cbagrain-Leder^tlellattan mit odtr Lackkappao, gnte, KbDae Arbeit ._ »80 Kalb- odar Jnebt«Bl*d*r 8ti«flett«n mit gtMlfeiten ni a/eaebraob- tea nu Doppelaohlaej 8trapaxrn . . * 4.— Paríaer-Noblea-Halb^tiefieUen mit Ooami Einaitsan im Beaaia glatt oder laekirt verachiedeDartig elegaoteate Fa$on . t. 4.— and noch Tiele NWO Paare in ▼erfcchiedenen Fonnen nnd Hod«n ia Damen-, Herren-, Hadehen-, Knaben- nnd Kinder Schohar-Ukeln. Brieflicbd Anftr&^e werdtn uach afaaaa oder Unateracbnh un- ter 6aruf{« pr. Naebnabma veraeodet, nicnt Konwenirende warden all- eogleicb amgetaaacbt. (191 1—20) (192 1—3) Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsavaros irvaszéke részérói ezennel k5z-birré tétetik, miszerint Somogymegye bagola-sinczi 92. sz. tjk. 291. tarsz. fekvóségek (présházzal) Önkéntes árverésen következő feltételek mellett eladatni fognak. Az árverés a helyszínén folyó évi october 1-én becs-áron felül s october 7-én becsáron alul történik, a közgyám és latóhegyi hegyközség elöljárósága közbenjötte mellett. 1-ször. Kikiáltási ár 500 frt, bánatpénz 50 frt. 2-szor. Vevó tartozik az első részletet 8 nap alatt, a 2-ik részletet 3 hónap nralva, a 3-ik részletet 6 hónap múlva, a 4-ik részletet egy év múlva mindenkor az esedékes 7% kamat mellett a nagy-kanizsai gyámságba befizetni; a vevók az adókat és terheket minden szavatosság aélknl átvállalni tartoznak. Különösen figyeiíaeztetnek a vevők, hogy ha egy esedékes részlettel hátra maradnak, veszélyükre nj árverésnek helye leend. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. september hó 20-an. °6u 3 s^f S. - . ni> ■! « e* .az S; 1192 !-8) A városi árvaszék. Akár mely mi>ixr(il állást keresendők bd- ia ktifíAi&m asonnal, vagy kisebbre elhelye-Utnek a W* „NORDSTERN* txéft k«ipo"<> elkelyeié.1 irodában 30)V ,. 'í. Breslanban. (180 4- TndakOTÓdisok 20 kr. értékű levélbélyeg mellék ! lésével Istéstooenek. F. J. llláiat«<»k hffr. kapjak u alkalmas uemélyiaégakre ronatkowS utuiUat. OCX Bámulatos hatású illatos kösz vényszesz, köszvény és cstu ellen ,egyedüli biztos szer' mit alarolt bajoknál ia kitSn! eredménjojol alkalmaiUUk 1 Oveajrr.ke 1 frt 20 kr. A fő központi- és szallitási raktár Franz V.-nál Holloubkán (Ouhornig) van. (188 2—*) A bel • külföld minden hírneve* gyágjiiertaribin kapható. KXXXXXXXXXXXMMOOOO Hirdetés. A „Zöldfa" vendéglőj ;i9si-s) nagy termében levő fi tükör-, csillár-, s ülőpadok szabad kézből eladatnak. Az árak a nagy-kanizsai uradalmi irodában megtudhatók. tooooooo KANITZ C. papir, Író és raji szerek raktára Budapest Dorottya-nten 12. gz. ajaolja mindwfél. iskolai szerek légügyibb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, fekete cségn^oiBattat. Oiletl-, jegytó- és másoló könyveket, •aluaint • uaJcmaba jtfi lefkulsnfílébb árukat. Axoukirol a legdiratoaabb monogrammokat arany és különféle sziliekben, melyek uját milnjomdinibui kéuitutsek el. Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. Pntai megreodeléMk ponkwan ée gyonsn utánvét mellett etakStSltetsek. (166 12-12) Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlj* 11 OK. kSi»n*egnk ojomn berendezett nagysterti férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szttesáruk, fehéniemőek, gallérok és különféle nyakdiszek vilogatott minőségben és igen jatinvos iron kajíiatók. Nagy-Kanim, 1876. évi ang. haviban. (174 5—10) CXXXXMOOOOOQOQQOOOOOOO |
