* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
23.51 MB | |
2010-06-03 15:49:28 | |
Nyilvános 773 | 2699 | Rövid leírás | Teljes leírás (354.93 KB) | Zala 1892 július Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 27, szám. Nagy-Kanizsa. 1892. julius 3-án. XXL évfolvam. _ tf •zerkssztfisét: Fliclul nilp ku»Ttktrf»k-] mi M* iuUiendü a Up Mellknii réiiéra yonatkoró minden köcUaioj. HrmaUilti ItTtlik csat iiurri kiiik h6I fogatUttuk .<1. ZAm IUtéUnW: ~ VirtwWÍ4pBIet FitrU fUf iiejy ku-ratrdeM ELŐFIZETÉSI ARAK tffl . . ő frt — tar Filém . . . t » 30 „ Nef^Wcrrt . . . . I ., SS Hinbtek jslásyeees NáattWufe KAxIratoka. ■«■ köliietnak vtaau Politikai és vegyes tartalmú hetilap. , Jíyilttér petitsora 10 kr. A. Xngv-Kanizsai- ét Délzalai takarékpénztárak, a Bankcjnresület, az Ipar- és kereske- detnii-bank. s a Nagy-kanizsai segélv^rleMzövetkezet hivatalos közlönye. EKSssiíssk, »«j»T«t > htni«tiMkr« _■ _■ .__vinmkoxók FnrWI Fi)v|) fcanjT- —'————~~—""————————————————~~~ k*r»»k*l*«. w intéxMdűk 7 — gjcleiiik Xagj*R«nl»áii hetenkínt ejjy**er: vn*árimp. Oláh memorandum! -re*nek-melr bánatos sziveik harmóniáját nehéz a rád a n mtly határozott őszinte-ismét helyre állítja, azért fordultak ^ tehát "éggel volt kimondva a ifiUlentia, ép oly a nagy >ázebení Tribuná"-hoz, a melyí kevéssé van indokolva az. Ugy látásik, június 11-ki számában kezdte közölni tel-j hogy (tatiu és Lukács uramék őszintesége jen szövegében'ai eddig rejtegetett emlék- Icsuk « seritentiák kinyilvánítására terjed, iratot; melyet az oláh monstre küldöttség| de azok indokolásánál már legkevésbé sem Bécsben a királynak átnytijtaui sk.trL. ftslálbsió fel Mert azok s szerzett »szomorú Ez az emlékirat Valóságos remekmíl s1 tapasztalatok,« melyek'olyan neme* meg- vége lesz ; abban a hitben éltünk, hogy a magw nemében. Előhozakodik a szegény | egyezésre sarkalták tisztelt román polgár- (W.) A trsgoediának ván tehát folytatása is. Mi ugyan, — s nekünk együtt a gondolkodni tudó polgárok'"mindegyikééit hittük,hogy unnak a nomornrátéknsk. melyet a dákoromán, képzelgő k már évek óta . játszottak, a béc-ti kudarca ;utAii teljesen tragoedia V-ik felvonás is bevégződött már, mert elbuktak a hősök, kiket igaz-í ságtalanság, jogtalanság késztetett küzde-1 lemre a jog az igazság ellen Ámde- a I dákorománok csmk egy kis meglepetést óhaj- j tának szerezni a világnak, s most. amikor a leghivatottabb bíró már eldöntötte méltóan az Ugyttket még tovább menned egy lépéssel; megapellálják ezt a leghivatottabb birót, a közvéleményt, mely az Uralkodó eljárásában nyert kifejezést, á vajon kihez fordulnak a szegény igaztalanul megkinzott ártalánul meghurcsolt dákoromán urak a mikor az » Osztrák' császár* vissza-utasitotta vádaskodásaikat ? Tán u magyar kormányhoz, melyhez a felség utasitá őket ? tán a magyar parlamenthez, mely a nemzetiségek jogos én méltányos kérelmét megtagadni nem szokta? Vagy talán x~kttif8ldet hivják fel hangoztatott elveik igazságainak megítélésére. Nem. EzéTr fo-rumok egyikéhez sem fordulnak a dicső fét fiak, mert tud|ák, hogy ily módon a kudarczot ujabb gyalázat fogja követni. Pedig ők egy kis meleg vigasztalást ke- megkinzott románo|t minden sérelmével a . társainkat, csak nagyon elvétre tűnnek ki legkisebbtől a legiiagyobbig, a legrégibb-1 ebből a különben minden tekintetbea pél-től a legtrjabbtg szépen cbronologikus sor- dányszerü memorandumból Ks as a néhány rendben. Valami keserít fájó bang - vonul j keresett, erőltetett bizonyíték is, melyekből az egész emlékiraton keresztül, minden so e «szerzett szomorú tapasztalatok• kitüu-j rából "kiviláglik ajjpálcontöiftek—türelmet- Jietnének, vagy a történelmi igazság ön-j metlenaégéy lazák kapkodása. Hanem az a! kényes elferdítése!, vagy a mi még gyalá-• jobb ügyhöz méltó őszinteség, határozottságj zatosabb egyszerű koholmányok, melyek i egyenes, majdnem saigoni követelése*... |