* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
47.13 MB | |
2011-02-16 15:28:19 | |
Nyilvános 1027 | 6050 | Rövid leírás | Teljes leírás (598.13 KB) | Zala 1894 május Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 35. szám. ___tti Nirgr-Kagizsa, 1894, május 2-án. XXIII. évíoíyim •i»rk«itéMf i t ■ * o l » Olloji-\'féle Ilii. jdj trtimd* I l«p inwU»»i"i4i»tr« tonitkoiiS mintiea kSitMiijr. Mrauutlaa levelek mk iitntrl ktnk-U1 fepdUtaak »).\' Ki«lr»tok nem kíldeüuk ri»n. Efyti mim dra: 10 trajátr. ZALA Steééktvttal: I ViMtfeúplM HmM HUf kttjiltrmktüm. RLÓrtZfTtn AZAZ ím II Imm (I írt - kr) rutm < körmit (• Irt - kr ) KegHém I k«r»M (I Irt H kr.. HlrieiÍMk JittojrMH MiatttatMk, A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesölet, az Ipar- -és kereslte- »»títMr» io kr delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-ssovelkezet és a letenyei takarékpénztár, !»„ a nagy-kanizsai malátagyár és serfözöde r. t." kitaláló* kfelüHtp, mintink. timlil * iiitiiMn ■ ! í i . g I \' VMMIkMtt PtorM FBtóp kftltjrt- Politikai és vegyis tartalmú lap. Jlegjelenlk NftgyKniiIzftAit liflftiklnl b M mrr: * vasárnap és szerdám. k«rwnk mU*Mm liltiiilH Mit áraik az emberi Jogok, (it mu»ídiHr<IMfa) [ A nagy forrjHlalom gazdaságilag teljesen jeit liAztelkeknek és a. hivatalnokból, an^ \' értéktelen volt. f kül, hogy csak egy félórával dolgozott voina Kp úgy értéktelenek voltak gazdasági többet, gazdag ur lelt. Vájjon az 0 értlem* A francia forradalom 1789-ben az ember tekintetben Magvarorsziton a munkJs osz- vőll-e ez? f fogóklt proklamálta. Kimondotta, liogy ar. tftlyra az 1847 8. országgyűlés által hozott\' A RoiWhild-család nagy vagyona onnan ember sarkad születésétől fogva és minden ataplörvények. Nenvotytkofcikez az itfilásszájfmílik, hogy a heasen-kasseli herceg ember a szabadság jótéteményeiben egyen-lama jobbágyokra, kik a robot és dézsma alattvalóit "eladta katonául III tif>ffy ■ öen osztozkodik. ..."-" , eltörlésével ax úrbéri jlldekhez tulajdon angol királynak,-Sok föld bér 10 és bérét- - ^ jaimrt »< kérdpzte ■• ifjú j \'0B0» nverlül kinam Janit vomnktttUL i j rtBmptffroiff vafftmtt a magyar Okto; DéleHare atyjától a Bastille bevétele után.] Majdonképehi negyedig rendre, a teljesen urak könnyelműségéből szerezte, mert a „Halljad — feleié az atya —a forradalom!vagyÖiiTáMokra,™kIk o* is űgy tnitrt ákkor.\'gtúfuk és lu-irrgek potom ítrotr engedték át az emberek köati kiilömbséget eltÖili. Halp"/ béresek és zselK^k a_fö|desur kit:a föl«Ljövedelmét csak\'azért, hogy ezen .tshát kitűnni ak8rsz,líoígo*zál. Nincs jöEbéW\'^bol, Tengetik élettlket. összegeket könnyelmű Sódon a turfon. máz nemesség mint a- műnk*.— -j Jlagyarowág szabad ország, mondja min- vagy az európai fővárosokban elverhessék. Jogilag tehát á harmadik rend mely akkor\'denki- K hazában a munkás fia hercegprímás p Mosl pedig vegyünk példái egy somogy. már a negyedik rendet, a munkást is ma iis ,ehel Ha ^lakinek erélye van, ha szor megyei béres, vagy egy hódmezővásárhelyi ■iigatmas és f.lőrelátrt~iiytehetségEs. gazdag j zsellér fián, aki ép ólj\'án jogokkal jött a Esterházy I irigye ann^k. aki ezen tulajdonokkal föl van I Ez a szegény embernek fia MneveiWik, ___ foglalta szabaddá\'leH7~de Vaijon az,. , ^ „ —_____ ,, . . „ ,„. ,„ , fití-é gazdaságilag f [is lehel. Ha nincs tetwtlégp, akkor ne pa-|a világra, mint Wenkheim vagy . _■ , \' ■ "f^^r a szenöftyzemhér, ab lfiuyfiQIetöíifin;—---- Az előjogokkal ellünl-e egyszersmind a< —régi kifoaztáeí rendszer-? A birtokos osztály nem halmozta e fel azután is ugy mint a régi rendszer alalt a munkások márkatermékeit ?- —r ^f^yflhirnA^ogy kiesek vagyont szetezni. ria mások- nehéz mookál Kpúgy foszlögáltá a munia*!, mm* az eRR^ mwi jóllehet a munkás jogilag mind... |