* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 56.32 MB | |
| 2011-02-16 15:35:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  763 | 5746 | Zala 1894 november | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 87. o4ni. Nagy-Kanizsa, 1894. novombor 1-én. XXIII. évfolyam TlufeiMlliij1 JPBJpr ^KT "TtT «to4átel*aSal! \'*-•**•» 0",>*>\' kte. r M MW I ^^ rtruÉto tpUtt j n«u tmif ___ m % I m % tuptaiÉrihi M* M«N t hf M«td Ml M ■ B » J m j ■ j VBK w/»nzrrtm iui ••MikMé aia^M ^^á m m a m ^^^^ «a«-kc> -«-— ^^^^^ A ^kt Wm I b(M> (Sírt — ta.í --^ Politikai és vegyes tartalmú lap. \'ZZl^L^m A Nagy-Kanizsai- ék dél-zalai takarékpénztárak, s Bankegyesölet, u fpar- ég kereske- iWri>t „„ kiw^art - inni déhnl bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetlcezet és ■ lelenyei takarékpénztár, \' Tr-?* "fj j^i ; • „nagy-kanizsai malátagyár és serfőz őde r. Lu kitmUle* közlönye, nm»ittwá. _i. Jqv HifctinVi r ri^l . ■ . —_ \' ... ■ , wwtoét IMJTtUH Msp-* Effn uém ér*: lé krt^ét. 9acy-Ksml*ná* liften kint kétn«r: *......1 - -raméxaap én arCLtörtöIcö-i. Uj korszak. Megrögzött előítéletek swgbénitják » jó-Mii gondolkodást, ■ lehetet tenné teszik a vilá-) Ás emberiség aa 6 baladásában nem j goa\' látást. Ionén vannak átok a jósán éaasael ismer, mert nem nmerhet pihenőt. S ba- ellenkező ferde okoskodáaok, melyeket im-bár valamint a falhők gyakran borítják aj már boeaau idő óta a szabadelvű haladás napot, vannak oly időszakok, melyekben | ellenségeitől folytonosan ismételni báliunk as ellenáramlatok következtében, aa elnhe- Am ez nem volna oly baj, bofyba a meg-még, vagy annak efyik része, stagnalióra rögzött előítéletekben leledző embert meg-kénysaerfll, • habár ea időszakok gyakran j győzni lehetne- De nem lehet meggyfizni, tovább tartanak, mintahpgy azt aaok, kik A legvilágoaabb okoskodás aüket fülekre a gyoiwbb haladia barátai szeretnék, vég- talál, a legtalálóbb érvek csak az ellen mon-legesen m> gakodályosni azt nem lehet, bár- dáat teszik makacsabbá. Mert aa a szőni int erőködnek is ezen a haladás ellenié- moru dolog, hogy aa előítéletes embert gei. Tévedés, igazság folytonos harcban ál* i laoak egymásáéiba aa emberi gyarló tar-méaaet az oka annak, hogy _a_téyedes ba- még világos érvek sem győzik meg nése lének helytelenségeiről, habár be tudja látni maga is, hogy aa ő nézetei mellett marabb talál alkalmat talajra, a caak mi-[felhozott érvek tarthatatlanok, hogy rendkor ennek rombolásai, káros hatásai észlel-1 szertelen, helytelen gondolkodás eredmé- barátaival, hogy a nemzet a *zabadelvQ viv-betők, akkor fOn el aa igaaság ideje is, a nyel, melyek aa igazság napiényes világa | mányok birtokában, mentfll előbb tehea-aa emberek hajlandókká válnak ennek mellett meg nem állanak. jsen le elttlnt ssáaadok korhadt előitéletei- közelfekvő példa, melyet éppen aaok nem akarnak belátni a kik folyton bivatkoaaak a múltra, a nemzet eaer éves munkájára. Hiszen ez aa ezer éves mait csak asért volt lehetséges, — mert a nemzet, habár firiáai küzdelmek, gyakran a megsemmisít-lésig vitt harcok dacára, belátta, hogy haladnia kell, a caak akkor nem haladott, mikor időkötönként Önmagáról feledkezett meg. Miért akarják aaok a különben tiszte-letreméltó urak a nemzetet haladásának egy ujabb lépésében meggátolni, mikor a história is msgtanithatja őket, ha saavát meg akarják hallgatni, hogy e nemzetnek fenmaradáaa, józan szabadelvű haladásától függ ? Miért nem fognak kezet a haladás szarait meg hallgatni, és e szerint kední. csele- Hiszen minden kornak megvannak maga kOrfllményei, satlkségei, melyeket Hagy tévedéiben van az emberiség céljai j ignorálni nem lehet. A mi egy nemzetre iránt a szabadelvű haladás ellensége. Nagy j nézve Itoaasa időn át Odtoa volt, abból még tévedésben vas asért, mert hamis feltétel-[nem köveikesik, hogy az a változott kő- ről, hogy e haza földjén testvér legyen mindenki, a ki es áldott oraaág levegőjét saivja, aki termékeny fóldjének kenyerével táplálkozik, nehogy a második ezredér hajnala is egy résaekre szétszakadt nem-551 indul ki, s így uagyon természetesen irfllioéiiyek és viszonyok folytán, az idők; zettestet találjoo, beteges széthúzásban, át-hamis következtetésre jut Egyes jelenné- j további folyamatában ie üdvös és célszerű j koe egy ellenségben, nem értve egymást gekből, melyek az ember durva Ösztönei legyen. Ki nem látja be, hogy a mai Ma- [kínzó bajában ; nemvéve részt egy sajwal bői magyarázhatók csak meg, melyekenIgyarorsaág kinőtt már szókból az intésemé- jajongó Örömében? Nem a jobbak vsrs]tétem a nevelés jótékony befolyása nem azfr nyékből, melyek egy-két vagy három asá- kére méltó-é es oraág nemzetiségeinek, fe-üditel\', vagy melyek más kfirfllmények sad előtt reá nésve életkérdés voltok. A lekeseteinek egyesítése ? behatása folytán idéztettek elő, egyoldalú ! szervre élet tOrvéoyének a phisikai és er- 8 mit látnak ahelyett ? A viszonyok lag éa tévesen oly következtetéseket von kölc«i életben alá van vetve minden. A téves felfogásából, vétkes el£tél«tbői ssár-li, mintha fe jelenségek * acabadelvHség, [szerves élűt törvénye pedig a fejlődés, sas awsó átkos egyenetlenségeit puszta tbeo-a szabadéivá haladás eredményei volnának erre saolgáló tényezők felhasználása. Mily remák fölött, vagy pedig síútk»lt, de mégis- A „ZALA44 tárcája. étai kirrUii. — A ;z A L A\' trsiati t&reija. — Irta: M Janka. Ksévw B arálnőm I Isatsrve aen s savedet azt hiszem nem lssa lerbedra, ba sgy emberharáti kötelesség lel-J janitásiri kérlek fsL — htgj oly szíves: tégy keszuisi szegény Berta arjára I Azt íi azetn: te is tadod, mennyi keserű emíék iSzödik a kis sirdenbbo* és muoyi édes reményt j takanak s hideg íorönjryök? — Hagyna twz- j saal esnék, ba tcduini, hogy s Szép taaspse, arait a kaiistiak emlékének fsaatdlak, éppen [ az 6 sírja less csak elhagyatott. Személye-1 ssu ileiaiia roias, de ebben hivatalos teen-i dfisj gifofotk nsg. Ismételve (sikár astntf barátnőd: ^-i — - • • a Édes jó Manskáa! lérésséesk eleget tév% ssivsssa aMfyek a tkrhas s kegrriet liftjét leróos, — Hiss éa tel omttmm vsied s aetéoj kocka elhányt pá-fyttársaó sjjssstéss fö&t érsstt réstHtbsn i Ugyaa iifilj sssa <t asn, és birWl inMr- i kan. — Hs időd tageds*, jé hatásMl veiaa\' rtán, ba e sasiaaeaéilea sswfllda«5it tanít j át ( legközelébb velem kimerítően megismertetné d. Bővebb tudósítást var igaz baráinód: Ilona. • • e Kedves Ilonán I Miután kivánságomnsk oly készséggel meg- ] Melléi, szakitok magamnak annyi idői, bogyj l«r)s<a kedvss kalottuak élettörténetét. —i Msgktsérlea essk s több mozzanatokat belőle feljegyezni, bogr ezáltal megtsmerhesd egy szerencsétlen lélek sok sssavedéaét Ugy előttem vas szegéay Berta mosl ia I Mintha csak reám nézne anxt te azzal a| (áradt n:o-oíyiyal, ne\'y ajkai köröi jáissadozott, I ahányszor veie találkoztam. As égbs kéaz&lö! I«kk halvány, elmewidó, bágyadt ténye volt az: egy gtaagtei rssgt • agara annak a tiszta, | ds permló lángnak, mely megemésztet te. • Vannak lelkek, kik nem a íölti számára i szülelbek; akiket nár ízfllílésükkor eljegyez a menny és ii«zUn sugárzó, wakaisilaa, eszményi IsiUk egyszer e«k észrevétlenül ellebbea a fakó, a rtdeg földről, mai egy égbe zzSk-1 keoö sugár. Szegény Berta! szegény JÓ, Ma lélek 1 —I Akkor röppent el jtőlftak, nikoí Isfsazaéaytbb fénynyel ragyogott SséÍmsss felejtem el, — níkor egyszer aála vtiüan f\\ . Eppea alkoayodoU - A nap bágyadt sagafé* Wv% reszketve ba csátotia a száraz, Jbervadl üaíyaknu Mintha aa te baesaaott volna a haldokió tsrnéaasttdl. Btez elég volt egy hideg éjszaka dere, hogy aa aazotí lombok lazö levelei leperegjenek A kerti lugasban ül tönk némán. Hiába resgett el hozzánk össi légen át a nap derűje, ni hallgattunk. Talán az sayésast-nek lelkinkre ushsailt gondoiatalt akartak el-ballgalni, eltemetni mindketten. Aa öasi derö sem osilsthatts al a ftjé gondolatokat Hisz a folyondár te, mely a nyér hevében oly kellemesen árnyékolta ba a lugast, jobbára lehullatta lombjait és az te csak arra assIákestetit bennünket, hogy nemcsak a tar néaaatusk, hanem ■aivteakMC is vsa virigfa-kaaité kikelete, forró nyara éa nad—\', mindent elhervasztó ősze. • Vasárnap déltttán volt A közsli kápolna kiosteiy haraagja esengve boagve rezegte át a talun esaaásL Esti ájtatosságra kivta egybe a bivőket: a mennyhez, a túlvilági boldogsághoz főiödö remények nesa* lett faiai közé. Bsrtaálanéazva ■sr iagstt naga elé. Xöayv veit kezéhnt — Egyike ssskusk as igaaíot kfséfss baritoknak, kikbsa sakaasm —U daak; aart ssbassn igémtk, sohasem ssáias ask, és aairt klitgmk a árig. Asért aHeyaa, ragyogó Haiit itlInÉtt. hava iHm*b>ii a képsetet asáfsysi uvtaaik, aaárt a Isishatol Itafy-Kanicaa, esfltflrlök 1804, november bú 1 éa nyilvánvaló •ftnsó okokért vsló elke**r*d*tt baroot 8 asoknsk, » kiknek karöltve kellen* foradosni • mbnI botdogitáeán, akadályokat gördil*n*k • jóakaratu törekvés elé, hogy • n*maet*t <>da^6bják u örflkö« perpatvarnak, *lk*s*rifí nemtetiségi civak" mmk Bwton reméljük, hogy a esabadalvQ tör-vényjsvsslstok, uok in, melyek immár mentem lés végett foltarjeesteltek 6 M*égt-hes, ások ie, melyek ujabb tárgyalásukat ▼áriák a főrendibátbmi — törvényerőre fognak emelkedni; • • háza áldott .(árain •gr gj kornak fog kezdődni, nem dics tele sebb ss előbbinél, melyben a kar erejének jutott a dönti szerep; egy uj korszak, mely ■tid »gr ssem*íyb«a poroni míslsst*r*lnök. Esj tskíatélyét Vilmos eséstár magáaa* (oda a ryakorfoti Isbetetleaaég Gaprivi gr*f kóst Illa- tartani Ctprivi grtf minden utodáotí Uktmégí ás ráí*mé#y «Ms*OikAs«at okosott miad " * Tóbbuör Vilmos oS«aár legmagasabb foa lassan fog ja elókéaziteni a mafyar társa dalom átalakulását, mely meg fogja terem-1 nyát eieí sörben s korona akaratétól é* tokin- MMISB^HHPIM^B^PHHP^^P iskiflUIfírs é* *gá*s sneniájárs volt ssdkség ff 0Mt*aik8sé**k *lháriiá»a vígéit. Ros*a*bbá telte a helyestől ss, hogy s ksnosliár eajiékS-»*l*i, a „Kofmeche Xeltaag"-cal élftköa, Kaién bnif gráf lélbivsiaio* lapjai sllee frta«, (6k*d»ft, ds emellett a legéleeeob fegyverekkel vívott hírlapi polgárháborút visslték. Vilmo* eeássár, aki ii agyimteselI udvari befolyásokkal *a*m-bea oeei esek bozsáférbstlsa, hanem *sime bi-sslmatfoo. ss európai omlkodák kösi a levszor-gslmasabb aíeegolvaeák kósé tertoeik. Ensek folytán ss elkeseredett hirlspl bábom s német birodalom eleö méllúuág* és a porost királyság legmagsssbb állami hivatalnoka. közt neai maradhatott reá hatás nélkül. Ptlmos császáriak épp agy, Mist elódéoek, Nagy Frigyesnek, a a legeoergikassb jellembeli önállósága ven ás] as a kQ\'Saös becsvágya, bogy a politika irá- iení i nemest egységét, egységben D»gy ersjét. erejében megingathatlan bizalmát, bizalmában méltóságát és méltóságában art á tekintélyt, mely irigyeltté fogja tenni aeomaaédjaioái. De akkor ssOkeágss, hogy a tármdatom ie mondjon le nevetséges fétssegeégeirfll, me- jtályéíöl tegye ffigggóvé; ttásrésst ss, s mit 0 Ksárt a ném*t biradalombaa a kssesilári máit*. [ »ágra egy eseesOybsa egyesítve a porost mi -*i«si*r*lnöki hivatallal, eselt *l*flráogn diplomata, vsgy f iegmagssabb kstonai ás politikai tsbstsáfgsl bíró tábornok alkalmas. Caprtvf gm s< tjtóbbi kiváaelomaak tökéletesen megísteíf Hobsalobe Klodvig berceg, £\'**á«sLotánogw Alkormányzója, —- voit párisi nőmet aagykOvet megfelel sry elsáranga diplomatával »x*mbso emelt kiváaafomnak, e ki s Isgaebezebb idők-bei gyűjtőit sikereket *s tapasztalatokat. Ho-bealob* berceg a Bismsrok-iéie iskoiáböt való leg\'kitQnóbb német diplnsuták egyike, sót ássa kevesekhez tartónk, kiket maga Bismarck nem* osak a legnagyobb tissielelben re«i*si(ef( hanem »semélres barátság áitai w kiiSnteteit, mist L VUsms flohunlobe herceget r* &«ms berceg volt béeei német nagykövetet Hobenlobe Eioa-víg hercegiül magot koránál togva — 76 érés, — sssaálfs* hazafias áldozat, s mit a kaaesl-lárság elvállalás* által Vilmos császárnak kos, g mely állát* a mai viszonyok iOst sokkal tőbb maca a kAaváieaány jogos ás beesttietes kifej*• goaddsl és nehézséggel jár, mmt e berceg stoe-sá*áa*k tart, félre nem i»merbetó belolyáesál vaa i^ni állása. elhatárosásárs. Nem egyedül e pontban modern rsássár & Omkbogy s poülikosokask, a kik a aáaiet birodalom viasaiyeit es angol parlamenti gépeset ssmstiaswa szerint itálik meg, nem ssebsd sbbsn as jlfnzióbán ringatni magukat, mintha Vilmos császár a kOsvá-1 JQssáss-Lotaríagia lókormánysájáaak oly tna-gas, alkiráíyi állása vas, majdnem fejedelmi tíea> télettel áe kaialomt*>jee*eggei telraiiáava, bogy Hobenlobe beroegtól tényleg nagy áldozat, ha Vilmos ceásaár skarataasa mcglelelóieg elfogadja a kancsi lármyot ás a porosz miniszterei-nókséget. A (Obbi ssóvet>ágss aiiassokkal ée kft-lönSsen Oáiaéawtomágial való viszonyára néave Íjak fogva tartják e melyek szeretetre-1 |(mMT arsmlauú által vezetni engedné magát, méltóságát, a a saQkaég napjaiban diesá- vagy köveii Okét Egy a berlini udvarnál akkre- _ írtw méltó erényeit si^omályosjtják. Mond- n^kftvetUl^^^ ^ I ZZ^ZZTTTT^^^Zi jon le némely elóitéletéról melyek kinev«?Tftótt bajor minrntere&olt, a gondolkodású idegenek elótt saánalmat ger 1 as ónálló nézetét, , ^ ^ ^, , , Ibogr ha a poro*a királyoknak rvformessartjtk I \'TK^TTJT jearitamfi. Sbogyba az átalakoláa lassan ttfJ ^yfalte valamely politikai mosgsl- ■ meg íbg történni, as utódok, kik egy bol- mai helyesnek tartanak, — magok állnak an-dogabb kornak minden neme* iotéamé-|Mk élére a magák lesznek a reform ve- legalkalmasabb személy. A berlini odvarnál " " diplomáciát kapviaeietefc kdtvbea ss ttj kancellár miat diplomata Ismert *s kedvelt. Párisi hivatalos mttkódéte alatt a kftiftgy-miaisateriumhaa és a St üermatn negyed leg- nyeit élvesni fogják, áldva-áldják majdan a metémek Vilmos nem tóTÍDÍIzt4bfa lnntlltnU kor«b« ugy nyilat- azokat . férfiakat, kik lelkók OszU ®«g- ^ ^ .*» *» «-g b.r a ísng. gyóaódésével, meggyőződésük lángoló. be-1n^ ^^inareki^k mindegy "olt, íow a re- {hogy-t^fttt baritokat vével, iwívós kitartámml vezetik a tndegy volt, hogy nemae- tormessmét koazervativsek, haladónak, — vagy tat minden akadályon keresslQl u aj kor- szabadelvűnek nevezik-e. öevényéiü A M-dalog rá nézv* sátt as sot 0 ma/a b*iye*a*k s as állas "vítjoc a rsfov-sra baazaoraak ■■ «—* a_t 3 «_____,.,_ jtsrtjs-e. Taaáesosslnak és minisstareiaek mag- tiűüeillOflí Herceg. U UJ lanCéiilr. válasstáM k8r8l w wak «a mértékadó ránézte „ _ \' Igazságtalanság lenne Caprivi gról iránt, ha ót A JPMir r.mmfmivuu-n*k egy bérliai, dip- ^ a oá-zár politikai lóhadaegédének tarta-ba^ctai kMkból *redö levele egy beasélgetés BSk. ÁlUmferdai érdemei msgasabb méltánylást I ftgysaseget köti öassa. M«(s leíolyá-áröl toóásit, a mély beszélgeté« as em- i érdemelnek. Hogy &*zekaeoalnteal katonai tó- j nevezte őt, mint Aadr*s»y mai magának." Erre a kiváló lángelmére aa uj kancellárnak a német birodalmi gyftiésen a a pártok egyenetienségenek és kiewayes ferBetetlenSégéiMk ettnkazó gmiislliaasnl ben sokkai több szSksége tesz, mint sorabW diplomáciai kft Idetésekon De *o« kdrftimeay íess majd Mgttségér*. Míad—ekeBte szsrsUtrsmáltó személyes karaktere; igazi grand **ifs*sv o, a ki bajor kedélyeiiéqsl a legelőkelőbb diplomáciai Ksmarck berceg GyuJa grófot i* lii*t Cerrespoadsu levete*Óje áe egy némít marááítmk, a leendő porosa miniszterelnö• „Cbarmear\' nek ; róka mood s met is, hogy "Mg- ili " » LU I » ■ I. . L. !. -l . , \' . , . «,. ...... " . . \' I - . . _ * •__. ki msgas állásánál | köknek éa hírqds m pártpolitikai kftsdel kancellároknak ia be keil vea sa a ritka erénye, bog; mindig as igazat éraiftk Vilmos császár alait annyi hatalommal, a I mosdja. A láagalmán, Jtogy mindenütt haráto-mennyif egy paraacsaokoió tábornoknak adnak,lkat tad szerezni, a német esoetüDemokratákkal államférfi közt lalyt le, a fogva telieaea Itggetleii a mektOL _^___ ^ r_____________________ Csyrivi gréí leaeeedását, hivatalos mft-, a ki «. politikai stratégia -kés* progratamja Is; nemben ia oagf rzftkiáfs leu ffohwiloüe ber-kSdésének Dlolsó napjáig bírta Vilmos csá«zar megbsiámzoti menet irány szerint a polgári kor- cegoek. Esek már »örs m *il*o*mo*k tartják kisaimát, u a tárgyi lebetetifemíég okoats, hogylmsnysat legmagasabb hivatalát átvsul A poli 6i. Tudják, hogy EbaAu-Lithariagiáhaa joggal a német birodalmi kaae*llár nem volt egyeset*, likai hadvezér áe táborkari Iflaók Iggmagasabb! mondjak róta, hogy a hercegnek^ bátaony k*a- laaal szép átázásért as eszményi élet maga-saM> RgiiHhs nem kérnek snha sem»i>. Szegény Bénának k a könyvek voltak kedvem. Essá bCság mb kisérték, vele voltak rSvíd é\'etén át, sváaz a sírig. Eskor valami ktifctf* ihlet *aáltta meg lel-i Mt Letett* a kez&ea tartott köeyvet és kért essem ie, hogy kieérjem el as eati ájtatos-ág-Mz ... Taiáa imádkotai akart mgéayk* azért a boMafsáfért, melynek reménye még itt tartotta tiszta, makatátiao Mkát a fakó f£d gflrSogjfri kfaótt, a rideg, Ó a a ó érdekekért tM emher-halltetás háató tajáhaa? Szeretett, »agy«a weretett I Tissiáa, égísn, mmiaa guadoista aélkái s tNdi gyönjórflség **k. Miín i§ vob az, hegy ilyen váletleaftl kíaéak tóvedt sagyateak m emlarhe kellett turf at ?• — — — - — | Xegyaa jéi emlékesem rá, mikor sokszor várta, várta azt as egyeffoat, kinek lényéhez vetiak kótve ss 0 hervaóé . éfoUaefc alofoó" lysag* remáayanüai M%sa gyftág* áilalimil saát letetett sza >ltami ízeket a saálakai I £s mágís milyen aa-1 mAadalaa, óws méváaak ketbtt leoat saaak, í akt awkat ssót taóta ssakitam f. ,. Taáem, afkor megirts, hogy tfátjs, a*gy*a várja ; hízik adoti férfi szavában. És igazán I bízott, igazán várt. Eóes, tündéri á-msk bn- j rnitaa Mkér*; átszerelem költészetének ked ve* ttodéra si rlrisgaiia ezt a jó^goa beteg teremtést, est * semmi rosszat asm ismerd, szegény tsentot. Jövácee teremtés! Olysn korán kellett azokból a szép tön-] déri álatokból fölébrednie a kínos valóra. — L Mennyivel taebb lett volna azokkal a kedves szép atmoák*l, a szerelem kóltészétének ifln-dártarjsia asátlni át a neki való hazába : a mennyországba\' Hsát évas volt még csak. Szép reményekkel tépett ki as élet saiapa-padára, asíkor aok kftzdós atáu okiereiét elnyert*. Remélt: ez volt a szív tavassá. A forró, — meleg nyárból *o*m. jaiott neki\' más, eeek ápstó km. Aztte bekoszóctöü *gy*sarr« as ím barva-\' dáa. I«t*eem I mién ia nem ad a gondvíaelé* az ilyen eszményi Wk«ka*k olysn lányi, ki] kápea volna követni magasabb rópttket. Vagy miért Ml as lyea smkatáttaa sziveknek w árasai, Üldi UiWs saóvódó aaáMval aa ér-selsMkaeá i Ogy mmtam tóiaa szegénysek néha aáka! sémoadam lettem sMét sejtelmeit, ügy eaacm lom vvlja aaafftayt löláhrsamsai; slmaaásai neki, bog/ ne higyjeo, ne reméljen ;T— meud, nincs, Mm m >et férfi, aái as 0 égien tiszta szerelmét megérteni, méltányolni tudna. Ugy szerettem volna megmosdani, hogy CMtódőt fog, hogy aa é makaiátlaa lelkének tiszta sa-gsrát megöli, kioltja aa étet raaiiamaw ; áa • csalódás el tagja öt temetni. De arat volt telkem megérinteni azt a néhány tiszta araay-szálld, mely ót még a IBídbBt csatptta. Levelének elkilldése atáa elmttit megint egy év. fU nézve aa ám bérradás áve. A hervadó le vetekre aranyaagorakat biató. haagalatoa ésai napok ismét mogéraastak * * * As aa idö, mikor rsjoagé laiktek teljmt ídsa-lirswssá\'al cdaaiak aa almaiám hirdető bájos tsrmáapstaa. Saivtak bftáatóa álmodozásai közt járjuü a_zor|ú, «arga fobattt ie»«íeket, a msriaffi tépilt, szalutjak la fta atomé rágok ai. Aa aa IdA, mikor aa ember leikéi önkéntelen is oly édes baa álmadozásba rnga^a a wép természet, Imktokláaáhaa felap\'ra a (*)á régi *sriéhsk*t Hiába váne a feleletet szegény Bárt*. jht mag. Már akkor assgáay leámy ara »• NagfKamtss, caftl(WöK, Zala 87. Beám. (t. lap.) tyttba bujtatott vu kéit vsa. Özllbéno len vas késre mini ksnotllArntk is | d» még ni gyobb szüksége l«u •■ slkotmányoii bársony ktitytre a német ptrlsmenlben I ▲ oagy. ipar egy fényes alkotása. A magyar fővám megilll gazdagabb Utt tgy nagyuerű Utrányauóggal fa mivitti népséggé UUtUét épülettel, Mtn tgy kápráttató fényesség fd btrtndnetí kdMii helyiségt/el, melynél érdi bstbbei mm Birt, mm Berlin nm képei fdmw látni: a Nnc- Koré bizloiili-tármág palotájában nugnyitotték a mivbtitttn dtá pompájában fi ralién New York vtndigUod ümekCtiiU kivihátai, melynek mtgnyitátán jelen toltak it tárotl halótág. fejti, omággijiUési képviselők, pénsintiseti (gatya lik éi m egén fővárosi sajtó, A palota ma Buda p-t Itguék épülete A bentit ma mignyiU fénpt kdyitiggd at épület is annak Isipráilati gazdag-tággal kiállított berendezése nemesük a főváros dint Ittt, hanem arra it alkalma*, hogy európai kirktt jatton. E melleit at a legöreendeletebb, hogy ez af ctodát fényi hdyitig a Sete York palotájával!, — rndyat Európa Itftttbb kátéhitának ttabad M nmei, — leijeten magyar műrészek it iparotok alkatán. ügy Magyartmég minden rétiéből, mint a külföldről érkező látogatók etámóra oly nagyutri mulatóhely t dinét Itlep, a melynek már maga a megtekintétí it feítttt érdtkot európai látványottág it a melyet mér csak átért it lömegtnn fognak ftUttrttui, kogy megismerjék a magyar mi-ipar ctodát haladétól ét hogy mit léletilell itt egy ha• zaüas magyar tgazgaii, a ki a legszolidabb amt ríkat tátialkotó- izetUm lóngtttirel közönén a ma gyár //váróiban, annak ItgtttU riszébtn a mi épilénoti ét wMparí haladét valódi monununtu-mát áUitotta ftL Különösen t pontban ran joga Arányi Miksa doktor, igazgató kitinó eszméjének a kSnétemégy illalónet it jól mtgMmdt elit■ MfrÍMrii A legélénkebb forgalom középpont iában, ott, hol a kertpiti tti, a mély a keleli pályaudvarból tárót bdiejébe vitt, it a pompát, izéiéi, a pánti bulvárokat népségben felülmúló Kmíbbel- körút szeli egymást Budapest forgalmának legiletebb tarkém, — ott képez a Nm- Yorknak ez atfrehi lekUmibu, érdeket monumentális épülete é von digli-kátihát fényes helyiségében egy állandó « gyár iparmivitttíl kiállitétt. Magyar főuraink it a nagyuáma polgári atittlokráeia, a mtlg t tő vártat auglátogat ja it annak 0 vidéki vátárló trrjt it ragyonoitéga által nagyvéroti jelifjet ad, a Nett- York budapttti palotájában mott tgygytl több alkalomra talál, hogy mtgitmtrje, mirtkif a magyar műipar. Unnék jótikony hatása Utt at it, hogy a jobb magyar tártatégban mindinkább hozzá fognak uokni ahhoz, hogy a miipeeri gyártmányokat itthon Magyarorttágon szerezzék bt, nem pedig a külföldön. Tollf uttában. •I a Mezőgazdaság1 él ipar. haitit bejelentő veszélyes píros rózsák motai kották. Gyakori köhögése nem engedte, bog; tovább éljen annak a szép hivatásask, amit 6 oly sok ktkzdés mellen it nagyon szereteti. Nem jelenheielt meg soki kicsinyei krtzt. A nedves, hideg (4>i idd Agyban találta. S mikor engedni kezdett a tél fagya, és jég páncélja megrepedt, hogy atat sdjoa as ébredésnek 9rtJ4 kicsinyke foiydúak, s mikor már a (akadd rügyek és a korán értesd ssa darsk várták u enyhébb levegOt, u édesen ■sltgitfl napsugarakat, — szegényke kisten vedeli .. . Jgy tett a boldogságból és örömflkböl ktve set élve«tt sieavedó létek oly korán a síré. Ifem India lelkét felmelegíteni senki, semmi Amí át éltette, at reménye volt a sst m*g-tépte a eealódáa As araaysaálak aaétsvakad tak--_ Kérésednek elégít léve, megumerfelletn veled rövid khsdtimca életit. Lásd, ssíli hamar elvesiitjQk azt. aki aem képes már Mmetegadai as életbea, — e akii nsaiiaak kin/ó beregség gyótör, hanem a lelkét ejw<i sebek te ffrólaak a baiál tzAssára. Istaa veled I A kagyeletaa estin széliétől leg ftálatök lesz s vetetek érez ; Mariskád Kegystei I Milyen kSaayaa dobál ód utak szdvsl. Hao«oataijak utón aUáiaa, binUt/Bk kugli ssévsl, nagy IdUtí bejáró kérkedtaaei. És elfeladjAk, kegy maga a ketyetet aaaat érzelme, bateO Moyegéaek Saesas kritériumával betefnlad a cerementáá, a réasvétbea ember* knllámtas, a megbámul\'atáart oosmlté kiveiko dáe wivm, lelket leUbd, profán saftá* .... Minden eoateadObea elaefytlak nimimtü ki-lottjaíak str/áhoi, legalább egyssar: balottaá estijén. Éa est a kegye\'et Ünnepének aevasatk. Jól vsa I Legyen bál a kegyelet Qnnepe! Hiea kétségtelen az, bogy vsnaak ea eati ünnepnek, mely a sírok földit gynjtjs ki a asa> retet ottérláagjat, lélekemelő moasaoatai. lliadeo mozasaata aa, maly a sajialaa, aata. de», feltűnést kerüli magemlékezés Igaz baesA* ségével Abitatrs, réaavátre blvfa aa éreaö srivai Ellenben minden moccanata nem aa, tmaiy a nagyzás, a bívalkodáa, a feltűnni vágyás bánlá cifraságaival, ízléstelenül paaar kfitedségdval megbontja a valódi, csendes kegyelet baaaisé-gének megható Ssszhángját. Annak a megemlékezésnek, maly aa (teaiata kegyelet esáiaival gjrOkaraaeti a szú be, mafj a sírig tart* itttfetat^ynelegiref téplálkoaik i mindig Snaepe vaa, vslahftnyszor aa fláhaafl létek gondolatara a vasati asiv fájdalmaaaa megdobban. Dr ka a mellett a sorakdadaség gondolatával vígaazialödó szívek egy kösds Snaepet ia smb lelnek aa elveeatettak, a sirbsn ayogvók amié kesetének : aagyoa aaéppé, nagyoa magkatává, nagyon lélekemelővé lehet a kegyeletnek a k6 aSs ftaaapair, ba a laegamlékeaétnak ratóbaa itesta, valóban beaafrágteljee megnyitetkosáaa áhítatra bitó, eaeades lemptemma avarja akkor a tesseiM Da ha a nem maié száraiéi egy sasai kaaaa-ruja, a tiszta fénynyel sogáraá emlékaxéa agy-sserfl mécsléagja helyett vásári kirakatok tfta-ddkléaével boriijak el a sirokat ás srra aat moadjak, hogy aa kegyelet: akkor vagy aaa ia émOak kegyeletet vagy a kölsdaégeket b^j-hásaó tömeg kedveirt tOiáldotnk annak agy-saerfl, meghaló, a nemesebben éresd lelkeket te Idlemalö magnyilatkotáait. 8/omoraaa lapasataljnk padig, bogy aa ea* berek nagy réssé még easol a szent ásaaiamassl: kegyelettel te pótol. Még eaaal te hatást keret. Így lesa azután minden eaataadabaa, halottak estéjén a temető — mm a csendes sitgamláhe sáe, a néma áhítat, a megvonnló kegyetet tamp lomává, hanem a hivalkodás, — a tQndökléa-ben, nagyaáabaa való veraaaygás sir-kirskstsi-aak vásérlerévé, ahol a fájó emlékeaat ötanta fohászai batetnlaak a bámulva tolongó, rásavéu Itali tova-ballássaé ember tflmegek profán sa-jába a ahonnan fázva, megborzongva mefcekM őszinte kSnyeivei a valódi kegyelet . .. .. Legjóbb aat as éreaö telkeknek elkarölni vagy, c«ak távolból ss hova már asm hat el a rátéri zaj — aáaai a hivalkodás fényét áa -algoa- A mi at államnak minden elképzelhető nevetői it finitnrialít behatását a magyar mttőgatdatág előmozdítására illeti, a kormány it aa ellenzéki pártok vetérti kőzi — mint a „Pestet Corrttpon-dtnt" jelenti, — örvendttet tgyetiriit mm. Kt épp oly ttikséget it, mint Itrmiuitet, mórt t téren a megítélésben párlkülónbtigről mi ntm lehel, — nm ssubad, hogy Itgytn. A budgttból erre nézve megtörténik mindtn, a mit at állami péntügytk csak megengednek, Nm szabad ftltdni, hogy azok nemzelköti tényezők, melyek a mezőgazdaság jövedelmezőségének ártanak, Magyarorttágon épp ugy gyakorolják halálukat, mint Németországban, tőt mig Amerikában it. Csupán egy szempontból ntm Teltei ezeket a bajokat meggyógyítani. A (tg-hatalmasabb ütközik hogy a mezőgazdatágnak nyereségesebb alapot adjunk, mindenütt etak a tok filé, a még mindig jobbatf kiterjesztendő mezőgaz-titági iparágak ftflmtUtt. Midin tgy legeltőrangu magyar bankintézet tőkéjét it kibocsátási hitelii a világon a legfontosabb mezőgazdasági iparágak egyikének a cukoriparnak HtttitMrt fordítja, ezzel "a földművelő nip ezreinek jöbtdtlmező munkát ad it gyakorlatilag előmozdítja nemcsak at illeti mrgyr, hanm at egétz orrráf mttifatdaságí ér dekét. Lukács BHa kereskedelemügyi miníttter látogatása a magyar cukoripar-tértatég szerencsi gyárában, értheti utatiiái it energikus bátorítás at öttttt magyar bankolcnede, hogy mihamarabb követték a magyar általánot hitelbank által adott, a mttőgatdatag javára a legnagyobb siker által koronázott kitűnő példát. A magyar általénot hitelbanknak mrryréwj pénzügy szakértői tei vmtő+i S által mindig kiváló igazgatója, Korn/tld Zsigmond, a miniszterhez intézett beszédében csakit at igaz-lég bizonyító ertje által, hatúiot érveléssel mutatta ki, mily btntő, dtvtn, dválaettíuUlan összefüggésben van a$ ipar a mezőgazdasággal. Ennek a leg-magatabb európai izintonalott éllé magyar iparvállalatnak at igazgatósága büszke lehel rá, hogy ez a magyar gyár a gazdasági élet Magyarorttágon most leginkább fenyegetett ágának, a mező-gazdatégnak a legbecsesebb szolgálatokat teljesíti, ügyanat at igatgató_ hangsúlyozta, — a mire ntm győzünk ■ eléggé rmléketietni, — hogy mennyire egymásra tan utalva at ipar ét a mezőgazdaság E magyar gyér tikén ujabb látható bizonyítéka annak, hogy mily nagy katonára ran at országnak at, ha mozgó liké it ingatlan vagyon, mii-Imi ét tuti art Utót működés végeit Következik. At ily egyesített rrŐk mankójának hfuayyobb at áldám a mezőgazdasági ipar térin. Megegyezik tt Fmtotict Andor gróf földmiceliiflgyi, miniszter programmidnak vonalkozó pontjával is, s hí tt által * int tusit mezőgazdasági kultúra, as éflai tenyésztés oletttrü fejlwHéte ét némát mát gyakorlati reform éltél akarja a magyar metógatéa- j léget előmosóttani. FetMiet gróf maradandó él — Kossuth Ferenc Itthon A kaihatet-betm fontomig é/K kitint programújának <mtt|laa érc-magyar fia: Ferenc, oki, tS-én viaaaaár rMdtivtl legktzdM tímtriltUm fogunk /oo- k#?t l\'Pw- CtáktomvÉra, aa eted aagvaU lltlLota ^ \' baiárálloásáara, faggat tál War robofott ha a r ptaierhoft vaaat, amelyen laanth Fenne jMkát " \\ | várták. Baakadott a a por, hanaaMt »oU át a do\'ai, hogy oltat." „vaailalap vaaitna: oaiaua : re- H I R I K. Nagykanizsa, csütörtök Zala. 87. Mám. (4. kp.) 1894. november h<J 1-én. pályaudvar mégis megtilt a Koaiutb-Aul lálol I ferí becsiéit kall frányadóul vinni, őrömmel vei akaró kőeöosággel. ttok * a timltókal kárpótollak ugyan nr. elveti \'•— Hol aan KötMlhfenno f kérdeaiék kaliu- löldbirlokírt, (Ifi nem a kimutatható tiszta IÖve lokaL Eaek nam tudlak felvilAgositási. adni, * közönség padig a«t bi\'ta, hogy nam akarnak, ■art Koasuth Kirenc nyugtáiét nain sairiinék háborgatni. A csáktornyaiaí hagyták lovábbro-hofni a vonalot, kibontatlanul maradi a váró*-bízás ereklyeként Oraött aaniaati aáiiló, ama lyit Koaautb Pireno, atvja boll taatének hoaata Iákor, amikor eldiiör átlépték a magyar balári Mogyoródnál, migciókolt. A vooal fáikéikor árt Nigy Kanizsára. A pá lyaudvar, a míg mindig aOtát hajnal dacára, lala volt áljeniö náppal. I»e a knlauzok moat aa Indiák megmondani, bol van Kossuth Ferenc., A aaóaak aionban 1(1 türelmetlen voli. — Beazé-dál ai kallaii mosdania. KOvalalia: köllsének tel mindan alvót. „Senki iem takinibeii azt lértáe-aek — mondta — ba Koisuth Ferencnek nézik, köliaenek fel mindenkit.\' Kivált a belüggönysött elad oealálya ablakok olőti bangiotl lüreimeiienül ai „élien Kounib Ferenc" A vonalnak már nemsokára indulnia kellelt, amikor a< egyik első OMtahru ablak függönye félremoxdult * mögötte magiaíaol Koeauib Fereno arca Kilápell a per-ronra T U b o I y Viklor ügyvád * a nugy- i-kii-kanixiai polgárok neváben lelke* *»nvak k >1 ndvOaülta dl. Koeeuth Ferenc igy válaszolt: lf«ia volt a tninolutak, hogy Mikor tlíuir hatritltim gyászolni jöttem a nmulM atyámért, móri pedig hazajöttem dolgosul a nemzettel a nmietérh Bütotithaiom at urakat, hogy okképp fogom Itljmitmi kóitlésséi/etiul, hogy mtöŐU eb érjük azt a célt, amtly célja volt atyámnak tgé»t iUtén ál. . . Még el aam hangzottak aa éljenek, a vonalnak lovább kellett robogni. A budapesti fogadtatás alkalmával mondott bénádéban kijelentette, hogy: „ásson nagy ellentét mely atyja, áa a király kiiaötl voli, moat a sir baa van." Általában bangaulyoata, hogy a törvény- él királyliaatelet krreiei között kívánja •xolgálni hazáját aaon ai uton, mely „előbbit tóbbb a kasr függetlenségéhez vexet." - Círéf Festetlek Tatallé vendégel Díwoencbire angol herceg én neje, továbbá Tbnrn Taxi* herceg, Mllhanc angol kenuul, báró Berobtoldabeim Antal, ngrabi hadtestparancsnok áa mág aiámoa előkelő vendég gyűlt önae Kent helyen — mint nekünk iiják — a hol sróf Ft* teticb Taaailónak vendégei. A gróf vendégei ti**-teletére nagy vadáaxatokat rendea ai uradalom erdeiben. delein értékével, hanem a kilaizterl beoilésnek megfeleld inkkal kleebb pénzöuzigge/ A külön lakbár ulalvínyoláiát aam engadie meg a kőx oktatáillgyl minisztérium. A ha*ai tanilók oreiá go* biaoUnága a *éréimek orvoeláea végett eled lorbao a rntnisztiriuninál, ha aa *ikerre nem veiei, a lövéoyhozásnál izandékozik lépéseket tenni. Aa orizágoi bizottság elnöke felhívja •érelméi szenvedett tanitókat, hogy adataidat 8omiyay litván elnökhős (Budipest, I. Vároe major-ulca 81) mielőbb küldjék meg. Már ideje ia volna a tanügy végiegei rendeaéae. — Tiiiltégjlllé*. A .Zalaraegyii általánni tanitófeafület* nagykaniziai járási köre 1894; november fi ikán <1. e.\' 0 órakor tarlja félévi (flsai) rendei közgyüléiét Nagy-Kanizsán. a kőz-eági polgári fluiikola re fa termében, következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentéi éi ii válsizt-mány javaslatai, 2. Pánatároi vála*ctá*. 8, Po-redut Antal ur, nagykaiiiieai tagtAri, egy órai gynkorlati tnnitáiénak maghnllgitáai*. 4. A gya korlati lanitéion tapanlaliik Ulé*ben. 5, Darái Mnlvin, iimeraMW imbar, aki eaak nagyon aiapoa áa nagyon lelkiiamaretaa megfuntoláa kutatái után, mond válaményi A mikor már ax egáaa világ tapeoli Hebringoek, akkor Bókai míg mindig Igen rezervált magatartáai lanueiiott a kérdéeban, Kétmerei lonioaiígot tulajdonítunk lábát as d kíjeleniéaelnek, melyek megerdeíilk, bogy a aa-rum bevált a bogy végre magvan a gyermek gyilkoi diflerltiaa orvoaraere. A aoproni orvoaok in próbál tattek már a axentmmal áa nagy aa öröm kSrflkbea, hogy eredméoynyal. Ba. 1 vármegyei tiiatviaald 4 évaa leínykájínak aaa nmmal manteiták meg ai életéi. £a aa avat moi arra öaztökélte as orvotokat, hogy magáoada-kosáaokbói gyöjtnék Oaaie azt as őwzegat, a melyre asűkaég van, bogy a városi főorvos Őri-zéie alatt legyen elegendő anyag szegény* *sf-Iffk gyermekeinek kellő időben való beoitáaára. Jó példával e téren Is elfiljár a város törvény halósága, amely októtftif kőzgyfiléaéa kimondotta, nogy egyelőre 800 forintot szavas mag szerumváaariáan. Da ba a difteritiss fellépése epidemikua lenne és e magánadakosáa nem vezetne eredményre, a város kasszája nyitva le-megvitan*H zárj\' mn a beteg gyermekek életének megmaitétét*. * k. a. nigykanisaii j — A btmjAmu halála. As aninai bánya- íj. giára, felolvaiáiu. tf. Folyó Ügyek. 7. Ábrahám szók **erenRsállen*ége legújabban Iámét a bá uyuln ur, nagykauisaii lagiára, foloívoiáia. 8, i oyáisok *oraa faié irányitólta a közfigyelmei, Indítványok. K kösgyűldare a járási kör renden Égy szörnyű robbanásnak, tárnaomlásnak, bééi pArtiíí) lagjail, valamint a tanügy érdeklődő ba- nyaégéinek kell jönni, hogy észrevegyék ezeket rálail tiixteleltel megbivja: Nagy-Kanizaén, 189é. I az embereket, akik lenn a föld mélyében örök nov. 1 Szalay Sándor járási elnök. Ülés után I sCiétaégben munkálkodnak és mikor leasálláakor m Pnloi.1 lüovtalU ltfllj\\«i koivÍBisilian láMla .tlliu.luiAIr u mwwmA H.n.ílá.nJ unka ÉMt imA — lí|f»UHttiá|l tagok lálauláM. A folyó érben Koinaz Boldizsár é* Brekiiig Vilmos elbaláloaáaa folytán a lörvényhnióaági bizotisAg válaaalott tegjii *orában két isg>*gi hely ttreaedeit meg, melyek vála*tlá* utján okt 29 én tölt liék be. Megválasalattak : dr. Frled OdÖn ügyvéd és Juhász György v. iőnsámvevti. — QyAaahlr. Papp János, som.-miháldi p é-bános, csurgó-kerületi e*perei — mint résxvéttrl veaeiük a hírt — meghall. A* elhunyt 34évig volt Ifiháld fárának plébánosai ez idő alatt a nép ió lile, ai iskola lelvirágdztaiáia érdekéhen *»Kst munkált. Ilaláláról a kÖve\'keaö gyástjelentéel adták kit A véghetetatlen isteni gondviselésnek let-izett főtiialelendő Papp Jánoi Giurgó kerületi eapareai, miháldi plébánost, a ciurgó állami ta-nitóképesde lanácaosát, Somogy vármegye bizottsági tagját 1894-ik év okióber 88 ik napján, dél után 4 órakor, életkora 04-ik, áldozánágának 40. ávébao- rövid azenvedé* áa a haldoklók szent-aágstaak ájtaio* felvétele után ez árnyékvilágból kiasólitani. A boldoguliárt a esent miaeáldozái október bó 80-án délelőtt 9 órakor fog a miháldi plébánia templomban a mindenhatónak be-■Otattainl, hölt tetemei agysn az nap délelőtt 10 órakor fognak a miháldi plébánia-lakban be-aitnietai é* ennek megtörténte után uz itteni róm. halb. temetőben nyugalomra látatni. Mi-káldon, 1894. október bó 99-án. Aa örök vilá goeaág fényeskedjék neki I At liwei rokomág ás Csorgó kerületi papság. — A tanítók aérclarel. A tinilók sorában aürOen hangzanak a panaszok, hogy a nyűg* dijbL beasémilhaió tanítói iiaetéseknek ufnbb-öaínmráiánál a laniiókat kijátszották é* jövedelmeikben megkároeiiotlák. £gye*, nagyobbára biti felekezeti iskolák hitőkágal a közoktalAsügyi mi iÜaater aton rendeleiét, hogy a földiíletmé-nyek káaapéaaben való filtüntetésénél a kata*a .,Polgári Egylot" külön belyiaégében társán ebéd lesz I Irton teriiíkekkel. — Neremberl ellléptetések. A oi. éi kir. 4Hik gyalogezredben: Sohiffer József és Teichner Henrik 2-od ont. századosok I-a0 oazt. Káaadosokká; Sonnenfefd Sándor éa Aulik József főhadnagyok 11. oazi. ssAzadoaokká, Juati KAroly éi ssentkereazlhegyi Kratoohwil Károly hadmigyok főhadnagyokká ; Lünner Károly hadapród liszthelyettes hadnaaygyá — a ni. kir. 80-ik honvéd gyalogezredben : He«cho(«sky Pál, Vajda Ferenc és Bayer Pál hadnagyok löhminagyokká ; Crtáky Hóbert larl. hadnagy löbadnigygyá a larialékbaa ;C»vajlár Ödön hadiipród- tiezthelyet-tea hadnayygyá, Molnár Károly lörzaörmester, hadnagy- keaelőtisatté; a VI. aaámu csendőr kerület állományiban lordai Sándor László csendőr hadnagy főhadnagygyá léptettetétt elő. elhagyják a ragyogó napvilágot, soha sem tadhatták, nem akkor lfttjak-e utoljára. Szerencae fel I Ez a bányász jelszó áa bizony szükségük is van erre a jelszóra, mart ezer vasiéi y leselkedik reájak a föld mélyében. A kinoabea vér tapad. A fekete gyémántot, a kősaenet nem adják oda olyan könnyen a föld mélyében lakozó gonosz koboldok. Aki a birodalmukba tör, annak meg kell ktta-denie a fojtó bányaléggel, a mérges gázokkal, annak tűzre vízre egyaránt kall ügyelni, mert egy lépé*, vagy vigyázatlan elbánás a szerszámokkal, ezrek halaiéi okozhatja. — Szerencse fali — 0 felsége továbbá megengedte, hogy 1894. évi november hó 1-vel dr. Darányi Arpftd tartalékot főorvos 1894 május 1-i ranggal a tényleges állományba helyeztesaék át. Aa lakolás gyermekek érdekébea A vároii gulya minden reggel köavetlen 8 óra előtt, tehát ugyanakkor hajtatott az iskola-utcán ál alegelöre, midőn az iskolái-gyermekek serege sürgött-forgott ezen utcában s igazán a csodával határos, hogy a marhák a gyermekek éleié\' ben kárt nem tettek. A tökajniiányt beadványban figyelmeztették ezen ázsiai állapotra, mire haladéktalanul intézkedett, hogy addig, inig a marhs-baitásra más ut kinom jelöltetik, a városi guly i reggeli 7 óralfor vonuljon át az iakola-aicán, mi á til e\'éreieli legalább iiz,*— bogy a gyermekek életbiztonsága nincs oly közvetlen a veszélynek kitéve. — Tlairges gamiba aaérgcaéa. A kö-tönségnek azon rossz izokása van, bogy élelmiszereket, melyek különben orvoahatósági felttgye | let alolt állanak, házaló elárusüoklól is vásárol igy azután megtörténik, hogy ax elárusítók eladják azon cikkeket, melyek ha nyilt piacra kerülnek, okvetlen a felügyeletet gyakorló városi orvos állal confiskáltatnának. Ezen köny-nyelmü bevásárlásért kedden több család lakoli városunkban. Weisa Emil ügynök, Morandini építőmester, DurAs Gusztáv, takarékpénztári tisztviselő és Hikády posta és távirdatisit házában kedden gombát váiároitak, melynek élvezető ulán mindnyájén rosszul íetiek és csitkis gyors orvosi segélyt)ok tudható be, hogy a\'eonatatáll gomba-mérgeséi néhány izemélynéi Végzetemé Akire azonban nem mosolyog szerencae, aki la-azáll Istenbe veteti bizalommal szivében, vidámsággal, ifjan éa a kit agy hasnak fel öaazeron-osolt tagokkal, véresen élettelenül ? Noa, annak szép bfinyásztemetése less; zeneszóval viszik\' ki é* esak hat láb mélyre teázik la a földbe. A sirjn felalt a társat laveaaik a kalapjukat és ezzel a szóval bacraztatják: — Szerencse fel! A biennebargi kőszénbányának Sopron lelől esö aknájában ia aaerencaétlenaág történt Glatz uyula busz eazeodöa bényáaa aa apjával Büállott la as akna egyik félreeső ezAdájaoa. Acaollak éa mikor a muukát elvégesték, ax apa ax üregben hagyta Hát, bogy aat kiliaatitea. Hosszabb idő teli el, a fia még aem jött viasza. As apa nyugtalankodni kezdeti, gyorsan viaz-szasiet az üregbe éa leírhatatlan kélségbeeaé-■éra olt tolália fiát — halva. ^ Valoaainüleg megfulladt a szerencsétlen. A budapesti bányakapitányság a megdöbbentő eset hirére biatoat küldött le. — Eleslpelt lalvaj. öelaai tudóailóok írja: Horváth Pál gelaei lakosnak nagyon megtolssait Kovács Zsigmond községbiri lovainak aaaruáma, mert pénteken este, amíg ott benn a vacsora tartóit, elemelte aat az istállóból. De vasaiéra vitte el, mert aa emiitett biró gyanújának alapján a tolvajnál a csendőrök kotaiáat tartva, megtalálták aa elemeit izeraaámoi. Ea alkalommal aktán nagyon iok oly dolog jött napvilágra, amelyek már rég feiedékenyiégba meatek. Kapák, fűrészek, kocsikerekek, szerszámok, kordók atb. kerültek moat meg, melyeket aa enyveakesü jó-, madár már évekkel ezelőtt laedett-vadett össze luindenlelől. Érdekes volt látni: mint cipelte a már rég ellopott tárgyakat vállán a csendőr-őrsre, Állítólag udvarán a földbe áavq van égy nam vált. A rendőrség erélyesen nyomozza aj pincéje, melynek ajtaját a földaainével egyen leieaen oly mestafi módon csinálta, bogy rajta lárva sem gondoloá senki, hogy moat nUdalaiti A dlltcrlllaa le van gylirt. Orvosi I elrejtett pince tetején jár. Ebben voltak aa el- gombákat elármitó kél uszonyt, már nyomában] ii van, körökben és lalkue körökben egyaránt nagy ér deklödéasel várták ax estét, melyen Bóksi la lopod tárgyak ; ide asukta elrejteni ea elemeit tyúkokat éa csirkéket ii addig, <nig azok le nár, ea a mikitünő gyermekorvosunk, felolvasást ülésre kerüllek Bizony sok csirke- és tyakhnat volt tartandó a kiiályl orvosegyesttlelben a dif- megeheleU eddig praktikus éléstárából a jómadár, teria Honimról telt kiiérleteirőí. Bókai proteu ezorról elismeflt mindenki — áa el kell, hogy ismerje — bogy nagyfa aiapoa éi nagyon lelki- mig végre rajta ia beteljesedett a kötaMadáa „Addig jár a korsó a kaira, mig el nem törik." Moat a hoeexii jó életutin következik a nagyM|i Nagj-Kanuwa, csütörtök. Zala. 87. szám. (S. lap.) 1894. november hó l én. — A dlplh«rltlu elleni g/ég/Msraaa általáooi haasnálats a gyakorlatban egjrslflrs lehetetlen, mert a hfohsgli gyárban a késftlat leljesan elfogyott. Így nyilatkozott Bókai lanár aa orvoaegyeaület utolsó Illésén, Alig bogf a szérumnak hirs teriedt, Prágar Béla, helybeli pyógysssrés* gondoskodott,* hogy egy p&r Öregese sseruni_ folyadéknak birtokába jusson. Éten késsletet köshassnAla\'ra enged te At és most a gyógysj^rtArak sserum nélkül vannak. -^-fiemólhetö aaonban, hogy as öasses helybeli gyógy«sertArak sürgető megrendeléseinek sikerülni fog, hogy ezen oly keresett cikket, habár korlátolt mennyiségben is, készletben tartsák. Nagyon kívánatos volna, ha a v A r o s i orvosok randelkeaésérs egy biaonyda Össseg bocsáttatnék, hogy a szérummal részben kísérletet tehessenek, részben ás oly rettegett lörökloh-epidemia terjedésének idejekorán útját AlhassAk, — Loptak. Fjiak László bádogot legény. I kinek a rendőrsép* is törvényszékkel már sok _ dolga Tolt, behatolt a vasúti restaurátié épület padlAsara és onnét Bogeorieder vendéglős és enaek cselédje kárára többféle ruha* és fehér- j. uemüt ellopott. A rendőrség által letartóztatván, átadatott a torvényszék vizsgáló birájának. — A „Köiponti kávéhAs11 ffipincérjének a kávé-hásban levő kézi fiókiát hétfő—kedd közti éjjel leltorték és onnét 194 írt kéupénzi, sok ssivart és több apróbb tárgyal elemeitek. A gyanú a két háti sso\'gára hárul és ezeket a rendőrség le is tartóataüa. — lefkliiilt beUrét. A ssent-ferenc-rendiek társhAaába kedden éjjel betörát Idsér-tetett meg. As árnyékssék ablakának vawoso-1 zata már lefeaaitve volt és ezen hélyíségen át a gonosztevő be is juthatott volna a társház egyéb helyiségeibe, ha bizonyos teendő nem\' viszi as egyik barátot a színhelyére A betörői látva h gyertya világot, leugrott a létráról, és esen pillanatban meglá\'ta őt a tehene*, ki közeledett boazá, de a gonosztevő egy rnddal feléje vágott *s a bástyán At megugrott. A vixs-1 galat megindintato-t. Szerkesztői üzenet t K Csáktornya $*ii** ajánlatéi elfogadjuk A tiszt példány hűidbe iránt intézkedtünk. Gelse. A tudósítást köszönjük. Igazán szép\\ buzgóság és pontosság Caotus. Sajnáljuk, hogy közállapotainkat kitü-1 nöen jellemzi) levelét nem hozhatjuk, de — amint tapasztalható is — az érintett dologban már megtörtént a szigorúbb intézkedés. Felelős szerkesztő: Dr. Lók E i; H** L. -Laptulajdonos éa kiadó: FINCDEL FÜLÖP, HIRDETÉSEK- Étkezde megnyitás. Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomása rá hozni, miszerint haiybsn, — a Kazinczy- és Nádor utca sarkán levő az , Oroszlánhoz\' címzett vendéglői átvettem és azt egész újonnan a mai kor kívánalmainak meqfeUlöleg kóser étkezdének ^WH berendeztem. Egyidejűleg értesítem a L kMáséget, miszerint vendégszobákkal « rendelkezem, melyek szintén a legnagyobb kényelemmel és csínnal tannak berendezve. Mh Kotztoaok elfogadtatnak I A konyhái magam kezelvén, bátran ígérhetemf. miszerint az ételek ízletes előállításától* *a/amtit{ ® tiszta kezelés állal a legmagasabb igényeknek I mog fogok felelhetni A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, maradót teljes tizzteUttel \\soooooooocxxxxxxxx; r PSERHOFER J.-féie r gryótry»x#rtáx BÉCSBEN, I, KEK, 81 NIÜEKST KISSE 15 SZ. k II— > „xum goldenen Reíchsapfel." .9, , TértlssilU labdacsok, 9M»m általáaaa UHU—sk aava ilitt ami teljee joggal megérdemlik, mivel ceakngyan alig létaslk batogaég, melyben ím 489 esntábbi . „ HH labdacaok csodát k«* Utakat lumireMi ha aam bixonyitották volna. Krtieedek Ma mm labdacsok\' általáaoe eltaíjedéeaak le* vendenek éa aJig van naalád, melyben imi kitttüő háaiaaerbftl kéaalot nem volna található. Saáaitalaa artw által *«en labdacsok béaieaerti ajánltatnak át a jáa Itattak miadaa oly bajoknál melyek a maa «méaatéabdl éa aaékrefedéabél erednik mint epe-aavarok. roáíbajok, kéli ka, vértAUláaak aranyér, béltéftJoaaég • baaoaló beteir Bégeknél. Vértiaatíté tnlajdoneagnknál fogta kiitinfl határnál raaaak ▼éraaegéayaég a aa abból eredő bajoknál ia: igy eápkérnál, idegeaeégbftl aaármaaé fejfájásoknál aib Baaa vértiaatitó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat aaai okosaik, a annak felytáa még a leggyengébb agyénak, da aiág gyermekek által la m«ndon ajrgndatak aélkSl be v« he tök, A aaámtalan hálairatból, raeíyet a labdacsok fagyasatft a legkalftatoaóbb éa legsebesebb betegaé* gak alán agésaaégfik TiMSsayacéaa folytán hoaaáak intéztek, oa^n lialyen csakis néhányat emlitSak aaoa magjagyséaaal, hogy mindenki, a kl aaoa labdacsokat agyasar baaaaátta, mag vágynak gytoódva, asakat tovább fcgja ajánlani Köln, 1SU. április bé S ^án. ^ TfaataU Psarhofar art üegjrH .ily anivaa éa küldjön nékem iámét 16 tekercant aa 0n fnifilmuibutatlaa Tértieatiré lab^lactaibél atáavétallel. Fogasa n nton la a legmélyebb köMOoeteiMt labdawi aaodabatáaáért. Maradok tayaa tlaatelettel PavIUtík IV r»ne», Köln, Lindantbal. r . . Rnaaba, Wödnlk mellett, 1887. aaept. bó ibém. Tekintatea Űrt laiaa akarata volt, hogy aa Oa labdacsai keselm kSté kerültek, melyeknek hatáeát etaanel magtrom : Éa gyermekágybaa meghűltem olyannyira, hogy eemmi mnakát asm voltam többé képaa végeim és blaoMrára már a holtak köst Tolnék, ha aa ön eaodálatra méíté labdaaaal en-|<m Mm mentettek volna meg. Aa latén Ald^a meg Ont eaéirt eaaraear. Magy biaalmam raa, hogy aaaa labdaeaok engem is tSkéleteaaa kl fognak gyógyítani, \'a mint már máeoknak ia néiaaégSk viamaayeréeére aagttaégSl saol-gáltak. Knlfic* Teréa. » Bécs Újbaljr, 1887. nor. Ma. w Mélyen tlastalt Úr! A legforróbb köaxőnetamet mondor •el önnek 60 érea nagynéném naréban. Aa llletd ft éven át aeenredett gyomorhuretban éa Ttakóraágban, már életét la megnnta, melyrftl egyébként la la mondott, mtdón vJletlon egy ék* bo»t kapott Ön kitűnő vérttaetité labdaeaalbói e asoknak állaadó haaaaálata folytán tökéieteaen kigyógyult. Legfőbb tiaatalattal _ Weinxettal Josefa. Eicheagraberasat, Qföhl mailalt. lSNk márcs. S7>éa. Tekintetes 0rt A tál Írott iemételtea kér é eeomagot aa ön valóbaa haaenon éa kltSné hrinisqapbst El mid malaMtbatom tag-nagyobb elfaporéeeSiet kifejeani eaan ia>idao*nk értéke felett ée aeak. a hol c»ak alkalmam nyiNk, a asenv«dókjiek leipne!eg«ahhan fog/»m Rántani, K*on hálairatom tataiéapi> linlt h«unálására önt exennsi falhatalmaxom. T*jea tisstelettal Hahn Ignác*. OobcWorf, Koibacb mellett, Sailéela Ifti okt. S áa. T. Úri Felbérem, vnlnerint ax ön vérllaxtltó labd-ieealhól 1 e*oi»mtnt i duhouat kfildeni raireekadjék. Oaakla aa ön c*oíIálat»>« labdaetalnak köenönbtt*w, begy egy gyomor. hejw\\l. mely enfam ót éreti át nyöiűrt, megnxbadnham. Kmb MmImk^ nálam aobaaem lofnak kifogyni a midőn í«í;jíorróbb köosónatemat kifrjaaem, vagynk tiaxtelettel 2wickl Anna. ^ Rwo. rácilaaiitA lalida^mk a«ak»a a Pserho-far J. féla, aa „arany birodalmi almához" eiimiHl Klés/Mertárkan. Hérsbaa I., Ma* l«r«»iri»^ee 15. na. nu kánaittatiaak valódi minő- I Mgl»e», i egy 16 a«a labdacaot tartalauaó dobot I ára íí; kr. pgy ceomag, maéybaa »» doboa tartalmaa-tátik, I frt 0.» krbv kerti; bármaatatlaa aUavétal | kaldeaaál 1 frt hr. Kgy csomagnál koraiebb nem kflMatlk el. P«arbofer J.-íéle vértiaatíté labdaoankat kótatelni é» csakis aaok takintbatSk valódiakaak, melyednek baaa nál,. ; ataaltáaa a Paarbofar X" aévaláiráaaal fekat* asiabaa és minden agyas dobon fedele ngyaaaaoa alá Iráaaal varia Miabaa raa el látra Amerikai iMITÉljIfilíCI, saer minden kiaaeéayaa és aaésaa bajok. n. m garlacs agy-báatalom, tagaaaggatáa ischías, aHgvala* ideges fogfájás, lMjái, fttUaaggatás dk atb. ellen 1 forint 10 kr. Tannochinin óta valamaaayl hajaövesstft aaar köaótt artaaak ál tal a legjobbnak ej ismerve. Rgy elegiarntn kiállított nagy awisacséval Ü farint Általános tapasz aott sebeknél, mérges dagaaatokaál, ajjkakaca, en baa- vagy gyaladt meil vagy máa Ily ba^kaál, mm\' kitünö aaar Ida kipróbálva, I tégely 10 kr. Bér msatve 75 kr. Fagybalzsam gnS^S időit »bra, mint tagi tatoaabb aaar eliaeerva Kgv kioaóggel 40 kr. fiérmetttva W kr. ^ TTfliVlnArlv W «taJáa -saa tamart kitinthisi UüliUUt)UV? ner hant rekadtaég, garasa kn hógéa atb. efka. 1 Ivegeoake ára 90 krajc, 2 Sveg bérmentve 1 frt SO kra>ea4v. Élet-esszenczia éa mindennemű altaati bajok attaa kittié báatair. ,1 IvafKaka tt kr. 11 Irag 1 hi. Általános tisztítósó SlSS^JL aaar a roaa améaatéa minden köret kesményei, a la föfájás. aaédlléa gyomorgdres, gyomorhér, aranyér, dugulás atb. ellen, 1 csomag ára 1 forint. Angol csodabalzsam, KJJT*10 Por a lábizzadás ellen. iaaadáat a as asáltal képaődd kallaaaaúaa saagot, épen tartja a lábbelit éa mint ártalmatlan saer raa kipróbálva így doboaaal 10 kr. Mrsnatva 76 kr. Goíy va-balzsam, ^\'.^stíSS bénaaatoe kaldésaal kr. Helsó vagy egészség-só gyoaMrharat éa mtadaa a readetlen aaánaasé bajokaál. Bgy cnomag I frt kftfta* T gyég/saar, améáaUaból Baaa itt lalaanM káeaitméayakea kfvt! aa \' osatük lapokbaa hirdetett éaaaaa bal- és kaiAMl . , >aJaaaag alnubaai Uka»dé»taél (mi legjobbaa mUtMMáeaaíi klUaligiaiÉgik raktáron raaaak éa poaUntalvanynyal aaakösMtotík) bérmontae ktldéaael rkámOetbem netán nem levók gyorsan és alaaéa mar agyttt; 1 c-nmag 1 frt » kr., t eaomag* frt 50 kr. HMr„t«taek. - ftalal ■■gr»aé.lt-k a Uggyoraa^- TSVLU\'lr^í 4 i^4?^ J-T baa •akHShatoafc ka a pinal—ig eüre kakSldetlk j -H • frt 20 kr. éa 10 eaomag 0 frt iO krba kerti. |14cy#Wl megrendieléaok aiiaHMal TaWetaak. - Mr-MT NB. Kegy ellarjodlaégfik köratkeatéhea mentre csak la oly aaaCbaa tSrtéaik a ktUna. ba aa aaaa labdacsok a lagkMloaWébb nevek érálakak alatt áanag alSra beérke^k, aatf eaetbaa a atáaoaUtaak; annak kóretkaaUbea kéretik csakis aokkal méraékeltabbek. XXXXXXii 254. özv. Politzer Júlia ISIM MIMI WffM éa llliÉw 0Atsa Férak tár: BÉCS, L. WollsaUa i. \\ KLYTHIA ZSIR HAJPOR a bér Mépltéaén éa laoaiiUaára, MT ItfaMktlIbb éllliékl, bál éa láwlgi bajfar, — fehér, réssisiia. és sárga — — vegyileg asalysált aé ajánlva Dr. Fakl J. J. sa klr. taaár által lln^ia — Kllaaic-rtf levelek köveikexö jnróktft!: Waltar laralts, ca kir. aév. tainétanö Maa aeeik Lala, ca kir. ndv. opera IiiImI Maa Sekláier Astasls, ca kir. opera éaskaaafr ftéaa PálaMf Ilka, aaiaéaaad a aa kir. aaab. aalakáaaál Bécabaa. ftfllaa Biliaa stíaéanaő a aémet aépaaiaháaaál Bécaboa vss Dyek Brmé aa kir. aiv. opera énekes Bécsben, ak \\ Egy doboz ára I frt M kr., — Utánvéttel rif] as ossseg előleges bak Oldása sláa Uléttik, — Kapható a legtöbb lllaUser-, gjé|jraur k«Pf«> kfdéskfn éa lyégymrlirbia. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 87. szám, |fl. lap.) 1894. november bó 1-éa „EPERJESI! NÉPBANK íKÁLÍHAGYARA" Van szerencsénk a t. cz. vállalkozók, építészek valamint a n. é. közönség szíves tudomására hozni, hogy Bachrach Gyula ur Nagy-Kanizsa és környékére gyártmányunk képviseletét átvéve, a nevezett urnái oserópbályhák, takaréktüzhelyek ós kandallókból állandó nagy mintaraktárt és bizományi készletet tartunk. — Gyártmányaink ez iparágban első rangot foglalnak el és számos kitüntetésben részesültek- A felállítást saját szakavatott közegeink által végeztetjük, - Költségvetéssel, mintakönyvvel és árjegyzékkel szívesen szolgál bérmentve: Bsbclireucll G-37"U.Ia*, Nagy-Kanizsán. (Városház-utcza, volt Unger-féle üzlet.) 2446. tkv. 1894. ss. augusztus 20. ÁrT«rénl hirdetmény. A loianyei ktr. járásbirótác mint telekkönyvi hatóság kőibirré leszi. hosy Hertolendy Béla ét dr. Neusiedler Antal ügyvíd, nngy-ka utasai lakótoknak Blahsssin Márk tótszerdahelyi lakos „elleni 88 Irt 70 kr. töke, ennek 1893. évi no\'-26 tói járó 6 izázalékos kamatai 8 írt 20 kr. per, 6 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi s 7 Irt 85 kr. eaniiali kiilűé/ek iránti végrehajtási fittyében nagy-kanizsai kir. törvszék [a letenyei kir. járrsbirosají) lerUletóu letvő tót-szerdahelyi kömni 161. sz\'jkvben A. I. 1—6 soraz. ingatlanok és a 205. hrsz. ingatlanon levő 120. nép sors*. hfiznak Balassin Márkot illeiö 379 frtra hsosült r«tue a tótMerdahelyi község bíró há-aáaál 18M. évi novrabrr lió 17 lk napján délrlfllt 10 «rak*r dr. Neüiiedler Antal felpereei ügyvéd vagy he-lyeltese kS»benjüitével meglarlandónyilvinos árverésen eladatni fog. Kikiálltai ár a fennebb kilett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°, kéoapémben vagy óvadékképes papírban a küldőn keséhet letenni. Kelt Letenyén, a kir. jbiróság mint telekkSnyv hatóságnál 1894. évi angnsstus hó 27. napján. Előadó helyett: 247 l-l i r. FILIPICS, j á r á s b i r ó. Saját készitményü „lDA"-szépitó B különlegességek. aaappan, legjobb bór ápolás. »aer, májfoltok és saep\'flk elleni hintőpor, kitűnő szer mindennem il kellemetlen iizadásoknál. arcpor, (poudrw) fehér, rózsa i* eréme színekben. mrr é» aaépll* keales. fogpor, ) melyek kQUioOa kóz-azAjrla, j kedveltségnek Örvendenek. liHjueas, legjobb szer hajhul-__lés ellen.\' Midőn eien különlegességre a n. éf közönség figyelmét lelbimi síorencsém van, bátorkodom •tyaktal szintén saját készitményO, kitfinónek bizonyult ■ ÍSróéy-poxomat szarvasmarha-, Ü-, disznó- át baromfi betegségek flleo ajánlani. Kaphatók egyedül a készítőnél: EHBLIOH ABNOLD gj^gjwwuin gyógyszertárában a „MtgvaliAboa." Rt(y Ktaltsáa. ■ OrON% ctaM/,arl i udvari h/AIIÍió I MOSZKVA HVmi eréme" bír-koaaarráló uv. Illtat. taljuaa áttalaatlaa cosuaticnm, kivÁltképen hnasnoa » Mr aslrftoy* Is Wwlp tllw; * bőrt vakító faW* variiwlja, a ráncok át radtk kápzOdi-ttt aaafakadálruaaa és megóvja aa arcszín Uuioa frltduígit. A „Vanua erá-m«" *aa tartalmaz aaniml salrneiutt anyagot, aaárt aoka nara avaaadlk a a* tv ia nap bármoly szakában mindon ártalom lUkttt alkalmazható. A L Maéaatgat saját érdaUkao kárjak, hogyaa Itt tart rátjijfra atigaraat Igyatjaa. _ Art • forint. nKagvata" falytpép airtla-vlrtfokbil, at viragaó, Ida arc-*zio állandó magArzéaára. Dg/ aa anaak la nyaknak, mint ktsaak ia karuknak gyOaytrl lágyságot ét márvány-aaart tlaztaságnt kalcittá; a bír mluitan Mttaigát latol-Inaaágát mogaiQntati — Art • forint. lIMsttlt" T»rtM ftl/ikttr arckenőcs Uljaaaa ár talaaiUa As ajknak, arcnak áa IBIiknak aaáp tarmátsilu ráaaanial kllcaiwa: riliaaoa ftsy máltait is tarmtssatas saiübtn táatk hl t 3 napig ia tapadva marté a bfirén. — Árt 1 forint 50 krtjtár. •Itgtiii hintőpor." fahár-, léztaazin- ét tréaa-tala-twa, tartéoün áa tavaattlaalt tapsit, s a bőrnek tarvto* taa lágyaágot kfllctfaSz. — In 1 frt M kr. — Pamacscaal agvStt 1 frt h) kr. „Triiagaa* kltaal kaJMnail iw vtátí % h^igySkt-rakat t taljaaai m-gtkadilyoita a korptkápzSdáti Ar a 1 farint 60 krajeár. nXtvfitíáe véKétale\'* h»j festő, fokota át btrtz. A haj aaaa aaaml hatva, 6 h«U( ia a*|tartjt t aainit ét tattal laháiaUtt a aiilagtt tatáit t tnaliiilii ntatét mig-kílínbíatatuL — Árt 0 tartat 10 kr. .fttfáktu kaakAaaal bajaaapMré t bajaaa U-natWn tt tprn tarttatn. — A b»ju«a Mafltia Hl aaáb-1 rigaa, a tálkát ti aladaa k^tttaak t kiránt taraa adktti. in 11 krajcár. « M9-S0 SfftiUi raktár XÁGY KAXIZSAS : K&EINEB GYULA (FSUr.) iimtér^ is piptr, iíUu. [Htír.) \\ :araván legfelsőbb helyen engedélyezett oroai tra-klvltrli IÁ mulat ISk Hotzkrábnii. Magyarországi telepe i ; BUDAPEST, Arany iáatfileza 30 Te.ink; mely Imdapesti \'elepünk rftvld fennállása után, már oly kőzkadveliségnék áa általános elterjédésnek örvend és mély a bécsi néptáplá-Iási kiállításon a nagy aranyéremmel lett kittta-I tetve, Budapesten valamint m tfist orsitlgban i majdnem Bioden jobb ffiszw-j csemege én teakereskedésben és droguistánál kapható. jti oroz* hivatalos wimstalayoi é* Mjtf*i»hi, raelylyel eredeti caomtgjaink éa izléxea plebdobo-| zaink el vannak látva, tíUMk figyelembe ajánljuk. Ang. 15. éta cttk aj tarmátü taát kanak fargataaha^ tC Kaytaalé Msgy-Ittlals Anaatk lUtAa. tfl Flttkar Ptraata, Ftsaalhofltr J&osf, Mm át gtaáa, Itana-fald Aá\'ili tt fia, IQ. Roaonbarg Hikaa tt 8ttém tt Kitti flaatr- ta caamaga ktMtkadSktél. — Kala-Kf a aaagaa I fangiar Miliáiy, Qombás lattáa, Oyamttl Yiimoa. Ha* btasaky Adolf, Ját raraata. loatathal L. ét Wataa Jtaéa ■■ikitosaai flaaar át CMaaga karalkadSkntL Maaagaa . Raiatngar M. ét Btdtl 31. ftnar tt etMtgs kanskadükatL Hirdetések ^„S Fischel Fülöp ÍSCST Nagy-Kanizsán. Tőke nélkül p^HKt íztreibftnrk kárafly áilásn agyának, kik ............ aaatrik- magyar áltaai át atltanr^acyak (Itdiaávtl fog-lalkmai tkanak, kari itaalalflwtlai kaéaaat tat-tataiak aattat, agy altaaart bwUpattl aolid iaMaat Aiáalaitk .D. A.* jalig* alatt li Hantik XCSITIIK BIftNÁT hlrftlM ln«Uáka |iii|iktan> kát-MM m it a>— t aa. a alkar áataak. Nyomatott Fiaebai Fttlöp laptslajdoDoauil Kagy-Kania^án, 1814. 8& szára. Nagy-Kanizsa, 1894. november 4-én. XXIII. évfolyam. hukmtMt s ri lltll Ollop-MU bál. M* lillin <8 a !»p aaatlaal riaair* n»U«i aiadaa kMaAajr. S»r»«it.tl.« ImM eaak iivarl kaa*k-W1 fbfiáUti»k al ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. C (siratok »«■ klUatMk tímu. Egy*i szdtn ára: 10 krajcár). A Nagy-Kanimi- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-azövelkezet és a letenyei takarékpénztár, Il»Sékt»aUl: TlnaUl-tftM ; fUcM f»Up kdyrktrakaélM. xLúmvmi ÍHAK : Egén km II korou (8 ftt fiUrra • korosa (8 trtV Htc^Wém I korou (1 irt W HlrMaak jaiia;oau ■áatlhlüt. VJrllMér p«tiUora 11 kr. a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe r. L" hivatalos közlönyt. HegJ«Jeatk Nag^Kaniiiaáa hrtenkint kétner vasárnap ém c«"ü.tört&lc£> a. BÚ&MttMk, valamint a ktrliHnkw ■ vonatkozók Fi»ck«t MMp kíajrv. karaakjdMb* ihUaaadSk. III. Sándor cir halála. A ki véghetetlen nsgy birodalmában mindenható vol\', III. Sándor otora cár bilit tetemét koporsóba fektették — hosszú, kínos szenvedése után a testnek én léleknek. 0 is oly szomorú halált halt, a milyen a legtöbb Bomnnov-házbéli cárt1. .... . .. m . . • mi i.i rab*zolgahordát, hanem otak a keresztény- érte. I erméazftea balállal csak kevesen1 - \' akaratú autokrata is, még akkori*, mikor A tatár khánok brutális erőszakuralma, emberi erényekkel akarta korrigálni Mar- a kik holt tetemek hegyein alapították noki rendszer átkát, — elpusztult ennek véres trónusukat, a cárság korlátlan autók- a keresztényieden eszmének a boldogtalan ellenmondásán, mert az embereket, a kik Istennek gyermekei, uem tehet ugy kor-\' mányosní, mint egy akarat nélkül való ráciájábau a legkegyetlenebb elnyomás bürokratikus gépezetévé lett modernizálva. A legszentebb emberi jogok elrablása és elsikkasztana e rendszer mellett népbu- haltak meg kösdlök* Elborult elmével, a állam embernemesitO eszméje és r test- titó mindeunapiaaeággá lett. Maga a oár négy millid katonából álló hadsereg kOtepetl t e h e-monarchikus korlátlan uralkodói hatalom közepett, örökP" elpu.tith.tlau elvei sze- , ... j i i , ./•*»! , rtnt. Szabadságtól áthatott, testvéries egven- lialal veszedelemben, csak a cézán őrület I. ... . örvényén keresztül ellenben, közölök B0. J^^o\' ^ttlnk, - a mely a magasabb U étlen , . „__, , . szellemi hatalom alá önként hajtja ina- e szme es átkos mégha- kan talflltAk meg az örök nyugalomhoz . „ . ... » , ---------------. * vesefő utat gát, nem pedig a brutális erőszaknak eu- m laitásával. szemben. III. Sándoi- cár lelke iiumár az örök|Ked- A dinasztikus hűség elvéhez való fel Legyen akármennyi emberi erénye, — biró előtt áll, a világ minden királyának!télIen és szilárd meggyő- o«k az önámitás és a hivatal hazugsi- és az anyaföld űlinden gyermekének min-MWfft h»íy » monarchikus eszme az|gok mérges párája állal félrevezetett szel- denható ura előtt. alkotm/rnyoajurályság legnemesebb for- lem marad belőle, — a uiely mindig csak Isten itél lelke fölött .A történelmi igaz-! májában, azaz a nép szabad részvételével tagad és a hol a jót akarja is, mia- fág meg vesztegelhet len ítélet azonban III. jH szuverén jogokban « kormányzás fá- dig csak r o a a z a t vége*. — Ott ia, Sándort nem mint embert, hanem mint\' radalmai és gondjniban, — a* orosz nép hol az autokrata cár jócselekedeteket akar cárt fogja megítélni, a kinek halhatatlan M" a családok számára is nélkülözhet- gyakorolni, talán irgalmasságot cselekedni, lelke felelős száz milliók sorsáért _a tik l*® : csak e szempontból nyilatkozhatunk, a bűnölr .millióit követik el minden isteni felett ms ő nevében gyakorolt a korlátlan I A közvélemény halotti ítélőszéke a lap-cárság abszolút uralmat. pangó betegség és lélekgyilkos* gondok ál- Oroszorsságon kívül egész Európában tal megölt cár koporsójánál és a Roma nőnem létezik politikus, a ki helyeselte volna i wok nyitott sírboltja előtt most csak a cár az abszolút kormányformát. .tanácsadói és az autokrátikus I legalább kifáradt. A cárság százezer c-d- Vérrel és kdnynyel van az minden nép:Cezáro-papizmu* bolilogtalsnságszftlő rend- nownil;jának a modern technika minden történetébe beírva, — hogy még a legjobb J szere felett ítéljen. művészetével tökéletesített gépesete egy és emberi törvény ellen — vében. Dzsingiaz-khán és a világtörténelem többi nagy. tömleggyiikoa hóhérainak a karja A „ZALA" tárcája. Melinda. — A „ZALA" a r ed stj tiraija. — A háló szoba ajtaja azalatt nesztelen /el- I nyilódib ; melyen egy szikár, halvány képű őszbe-| vegyült ÍQrtQ s é es, átható szemű férfi lé-; páti be. ! Záidonyi voft. | — Ab, miről gondulkodhstik ilyen mélyen ? — A nap régen lehanyatlott: az egei szürke, inormngti. ólomszinü fellegek borítják, csak olykor ifinik. Feléje ment. Léptei neszét Ya tastag perzsa elő egy-egy raerogó csillagfény, midőn a bűvös I szőnyegek (elfogták ; majd nézte, hosszt n nézte őszi síéi itt-ott foszlányokra tépi azoknak mono-jax angyali lerem\'é\'t. az erőszakkal lelépett ró-tou fátyolát.. - A tölgyben fekvő falura mély i zsa-bia.bAt — VéVe szilajul kezdet forrni ; csend borait, csak olykor riasztja et azt a ház-! szemeiben • ajkain megjelent az a cynikus kár-őrző ebek banfja. örvendő mosoly, melytől ugy rettegett Melinda. Mindenki pihen; csak az öreg Ztrdoayi gyö- Majd átkarolva szőke ÍQrteil, csókkal illeté. njürü ifin neje, Melinda — nem. j Neje felrezzent, elnyomott sikolyt ballalva — Kezébe hajlóit tővel Olt a bársony o ttomé -la lelve tekintett íérjére. non, ss6ke hnjfűrtei nagy karikákban gördüllek — Melinda !■ édes 1 kegyed tél lölem ? vállaira; szemei merőn függenek egy ponton;! — Nem tagadom; — meglepett váratlan meg-ajkai idegesen rebeítnek értbeutlen szavakat, — j jelenése ; hisz uram ün szives volt megígérni, arcának izgatott lm irány ságát az éjjeli lámpa de-1 hogy as első éjet egyedül tölthetem, rengő fénye még inkább (okozza. I — Ah I ab ! s Melinda most figyelmeztet sta- A néma csend zsibbasztólag hat idegeire, | vamra ? mely még szomornbb menetet ad gondolatainalc. — Azt hittem — szólt Melinda kimérten — — Olykor-olykor kitör kebléből egy elnyomott erre nem lesz okom, de... A többit elmondta sóhaj; majd idegesen reszketve simítja meg hom- megvető tekintete. lokál,-. — azután mint QIS kőszobor mozdulatlan — Melinda — szólt csípősen hangsúlyt adva ■arad. — A sast megrázza az ablakot; Melinda\' minden szónak — elvégre ia férje vagyok s mint | felrezzen; elfojtott lélekzetiel megy az ablakhoz szerető férjnek ■egeasedbeti, hogy álmaimból [ ás hallgatódzik, figyel. | néhány percei mindkettőnk gyönyörére ely-! — Nem ,ő", —- nem „ő* — suttogja; az 6sai rotaak. szél iiz csak játékot velem. | Me inda egész testében remegni kezdeti ; Majd leül iákét; lezáródnak szempillái, s bol- jól indta, lwcy Z«rdonyi jogosan szólhat agy,\' dog Somba merOl. mégis mmdfca vét arcába szökött. Sokáig kfiz-1 dőti gondolataival s a reszkető teremtési oly kj jes\' gyönyörrel nézte Zárdonyi; majd hirtelen, átkaiolta, hogy megcsókolja. • ■ Melinda borzadva tasziljt el magától. — Uram! öe meg akarja hazudtolni adott szavát ? — — — — — — — — — — — Tudja mit jelent ez ? —- Hogyne... De Iám édes picikéin erted képes vagyok szavamat ia meg«xegni. Az ablakon kopogás hallatszott, — Melinda halványan dölt vissza s pamlagra. — Uram, hagy jon magamra, — láthatja, hogy nyugalomra van szfikségem. — Legyen bál akarata kedvea Melinda — mindamellett engedje meg, hogy később meglátogassam ; remélem felindulása, akkorra el-mntik. Midőn eltávozott, Melinda gondosan besátfa az ajtót. Az ablakon a zörej ismétlődött; Melinda figyelve hallgatta, majd rövid szünet it^i \' i-nyitá. Csipás őszi szél lebbent a meleg szobába. Melinda gyöngéden megrezzent, ri:égis érezte, hogy e hűvös áramlat jól esik lorró homlokának. Kívülről férfi kés érinié karját . — Melinda I édes galambom ! rebegé a férfi. Melinda ajkaira illeszié rózsás ujját; csendet intett — Készen van minden f — sultogá Melinda. — Minden; csak téged várlak. — feleié a férfi. Melinda az astlalboz Kit, nektay aon írt hv levélbe; majd felölté meleg nhtjái, mafábos hagy-kanizsa, rtainup. Zala. 88. szám. (S. lap.) 1894. november hó 4-én. lelketlen gép fáradhaUtlauságával Uzi bru-tális erőszak Által a jogtalan kormányzás éa elnyomás mesterségét. Méf a kereszténység leg-asentebb tanitiaait is, az itteni meretet magasztos eszméit is meghamisítják, hogy aa autokrata cárság gépét mosgásban tártaik a legkegyetlenebb vallási t a n a-t i i m u a éa a legembertelenebb v a 1-1 i i fll d S i é i — lélekölő ereje által. — A moeakovitatág t«á-nos kia éa nagy Torquemadajáuál iámét bebisonyul a régi igazság, hogy h a n a-gyon préseljük a aieot-iráat, nem tej, — hanem ▼ ér jön b e 1 6 I e. Ai autokrata cárság lélekgyilkoa gépezete a jog, lelkiismereti mabadság és emberi méltóság ellen elkövetett hivatalos bűntények rendszerével természetesen megteremtette ama saerencaétlenek és nyomorultak megszámlálhatatlan seregét, a kik a kétaégbeesés őrületéhez fizetve, — hajtatva éa OldSztetre, rosszabbak aa erdő vadállatainál, — egy fanatikua gyilkos-• a e k t a rettenetes téves eszméjében egyesflltek, aa uralkodóhás ellen elkövetett számtalan merénylet által épp oly n y o-morultt 6, - szerencsét lenné éa ny ugtalauná teszik a mindenhatónak látató cár életét, mint á milyen szomorú azoknak a politikai foglyoknak az élete, a lik az orosz bőrtönök emberhez nem méltó levegőjében vagy Szibéria ólombányáiban latsu, kinc*, de biztos balált halnak. A rendszeres hazugság és igazság-hamisítás kárbozatának bélyege a legszomorúbb igazságtalansággal nyilvánult éppen a legjobb és legnemesebb cár, II. Sándor .borzasztó halálában, —aki azon a napon esett a gyilkos kezek áldozatául a melyen aláirta az első okmányt, a mely az orosz nemzetnek az alkotmányoa jogok saengéit megadta volna. A fiatal Miklós cár személyes hajlama, az angol alkotmányos Szabadság, és a német alkotmányos jogrend ismerete, valamint a vsllási türelmetlenségtől való idegenkedése folytán már maga egy éiő Ígérete a jövő örvendetes Üzenetnek Európa békéje ná-mára, hogy a aaabadság ét haladái boldogító napja végre a hatalmas orosz birodalom rétiére is fel fog kelni. . A város házából. Egy városi képviselő urnák ssiveetégéből utólag kezeinkhöz jutott a következő meghívó: Nagy-Kanittt r. t város kéviselo testületének t. évi október hó 31-én délutáq 8 órakor a városház nagyiermeben tartandó közgyűlésre van szerencsém v. képviselő urat tiszieleitel meghívni. Nagy-Kanüsán 1894 octob. 89-én Btbócbay polgármester. Tárgysorozat: 1. Az 1895 évi városi költségvetés és az ezzel kapcaolatos javaslatok. 2. A lakarékpéostári éa Cstngery-uteai törvényhatósági kongd utakról jélenlés. 3. A szőlővessző forgalom korlátozása vagy szabaddá tét-le. | 4. A legtöbb adót fuetűk 1895 évre értényes névjegyzékének összeállítására bizottság kiküldése Ebből látható, hogy Nagy-Kanizsa r. t. város I kéj) viselő test ületének október 31-én ülése volt és pedig — amint a tárgysorozatból kitűnik — elég fontos ülése. Nagyon sajnáljuk, hogy erről az ülis-rSl, — melyre a meghívókat a keltezésből láthatólag a képviselők is csak olet. 30-án kaphatták meg — részletes tudósítást Htm hozhatunk, csupán csak\\ annyit, hogy a Babódtay-aera alatt megszokott módón félóra alatt ledarálódott. Hogy az ülésről mi, miért nem értesültünk sj ennél fogva arról. részieta Tudósítást mért nem hozhatunk, — talán fölösleges megmondanunk an-1 nak a közönségnek, mely nagyon jól tudja, hogy a mi polgármesterünk és az 6 szelleminek hatása alatt álló magistratus miként gotidűKKLik a közvéleményt képviselő független sajtóról. . Tartozunk azonban kijelenteni, hogy ezt a figyelmetlenségét és rgnoráneiát, mely a Bíbóchay korszak rendkívül tutfinomult és raffimll szellemének legjellemzőbb \'megnyilatkozása, a maíjunk részéről — amennyiben bennünket akar érinteni — legfölébb szánó mosolylyal fogadjuk; mert tudjuk, hogy a sajtó iránti figyelem (az emelkedettedben gondol- kozó lelkek e vonása) a mi polfármetUrink lélektanában ninee meg; amiről tem ő, sm mi nem lehetünk ; de sajnáljuk a közönséget, mely s figyel wutleneóg miatt a magistratus chim*i talán mm láthat át s nagy részt el van tárta a Ur&fyek vezetékének megtsnerététől. Ennek a közönségnek érdekében — ha egyebet mm tehetünk — minden alkalommal máe mát formában adunk kifejezM sajnálatunknak, hogy sa a jó közönség, amely bizonyára máe alakot álma-dott annak idején a polgármesteri székbe, étről étre keserűbb csalódásokra ébred; mert független sajtóorgánumának mellőzésével teljesen eltárják érdeklő-dósét a közügyek legfontosabb mozzanattól is. III. Sándor cár i 1(1845-1894. III. Alexandrovie* Sándor, uronort\'ág csá-szára azDIeteit 1845. március 10-én (aj nsptftr szerint február 26-án (Szt-Pétervárott, mint második fia II. Sándor császárnak, a ki meghat 1881. március 13-án, egy nihilista-merénylet következtében. Együtt nevelkedett idősebb fivérével, Alexandrovics Miklóssal és igy a trón örökösét megillető nevelésben részesült. S\'roga-nov gróf felügyelete alatt nevelője volt Grimm államtanácsos, a ki a nagyhereegek nevelésében kizárólag német doktrínákat éa metódusokat ér? vényesitett Jogi és politikai tanulmányait Po> biedoaostsev, a moszkvai egyelem tanára, jelenleg a B<ent színodus főg indnoka vezette. Miklós fivérének Nizzában 1866. április 4 én bekövetkezett halála után Ünnepélyesen elismertetett aa orosz birodalom trónjának örököséül és kineveztetett a kozák csapatok hetmanjává. A következő év november 9-én aőQl vette \'Mftrin Zsófia Friderika Dagmart, a dán király leányát, a ki idősebb fivérének jegyese vott éi a ki ekkor a Mária-Peodorowna nevet vette fel. Aa 1870— 1871-iki porosz-francia háború a att, míg a cár politikai szimpátiái osxt\'enliv módon Németországnak kedveztek, ad<lig a eárevica Franciaország felé látszott hajolni. A a 1877-iki orosztörök háborúban a trónörökös nagyhercegre hittak a >2. és 13- Ik hadlaisk milátti «t résat vett a Sumla és Búsunk mellett történi hervasztó összecsapásokban, ogyszintéa jelén volt Plevnánál is. Atyjánsk Fzörnyfi halála után III. Sándor a borzadály mély benyomásaival lépett a trónra, oly körülmények kössön, a melyek sgyál\'aLi nem toltak kedvezők aa általa táplált politikai éa adminisztratív re\'ormok megvalósítására. Első császári manifesztuma ét a többi ebből sa iuő-b81 származó hivatalos okmányai kang-alyos-zák szemben a lázadás szellemével as abaxoht untlom jogosságát A II. Sándor temetésekor tartott gyászQnnepek után as nj cár ■beköltözött a szl.-pétervárt Gatama-palotaba és itt maradt hosszú ideig, teljes visazavonultságban. véve utitáskákájál, melyben saját ékszerei I okát. — Gyülcilf, megvetíti mert . . fiatalabbat moh, hogy a cynikus öreget nem látták a fala voltak a a tágas ablakon — zerge könnyedséggel szeretett — Melinda ..... hiába futsz .... bel.sk. a szabadba termeit s gondosan betelte az ablak | enyém vagy . . . utolérlek / Zárdonyi egy véle)lenfii ielfédezettt nyomott szárnyait. ! Aa asztalhoz támolygott baladva, — c-iDggedetlen Üldftzé Melindái. — — Siessünk — rebegé a férfi, átkarolva Me-\' Egy levél volt rajia. A sok lelki ét ttsú szenvedés a folytonos esa-liaöái. i Idegesen tépte tel s olvasni kézdé I lódáaok hajfürteit teljesen fehérbe vontak; t — Távolból 11-et ütött az éra; a néma csen- „ , . . Ez a végzet, ne csodálkozzék felette; szivében a hoszu érzetét gerjesztek fel..... det csak lépteik halk nesze, — a szél sirdogá• jól tudja egybekelésünk az ön eröszakot aka- ., , . . . , ... . . _,, Ibi-n lombtalan ágak összeverődése üzé rnta folytán történt - Sikerült az örvénybe L Sötét álható szeme, olyv.dal vrilogtak;mély •1, melyek oly kísérteties harmóniába ve- t.niitnU, de megvagyok mentve aa által, kihez ürege.kben, bogy azinlte Mö volt rsá,.k Uk.a-gyíltek. az igazi régi lángoló .zerelem ÍÜz. Iteni. - 8e,Ul.n« Farmba vonultak, hol b,z- — I»t vágynák - azólt az ifja a a l.alvány Nem csatódán ez önre nézve, mert éreabette, r* "r°mn "kera" "*dn"- mécsvilág mellett egy üveghintó körvonalai tfin-i hogy nem szeretem sőt gyűlölöm ön>, est őszintén — — — — — — — — — — — tek eíő. mondom. Hogy miért határoztam el magamat — — — — — — — — — — — A lovak prüszkölve ragadták a hintót azjaa éjjel a szabadulásra — azt ön legjobban — — — —— — — — — — — a.. J állottat felé. tndja .... j— — — — — — — — — — — # * g Felejtsen ... — «■ — — — — — —.— . . ... . , ... Mtlindt. H . . . . y L ici, mielőtt bottá fogott volna a . tr ft1 Sffffl0*1 felkwesé Melindát. ____... szökési terv kiviielehsz, a meghsli .űleitől reá lév.t!ikvl1.k^le<letl • Kt&y1* "Tosao-. Az ute^wrok.tmá hagyott my terjedelmű biVokot péazté .ette, Jvához, kezében écö tverivát tartva szemei ál vasm — a levél kieaett kezebot a a nagy tat- . <_! ... " , . , &St v«zé?Ln8kő-indulástól elgyengülten hanyatt dőlt apamtagra. * bu.ot.ttuvtlUt kOllöldönm exfatenof- rtl olt* játszadozott az a cynikas motoly. —I Mire felettmélt, az őszi nap halvány augára ! *\' ^ . , . . _ . Óvatosan lebbenté el a nehéz selyem föfiönyt, re.zk.tett a hálószobában.- ."" h\' \\L* de abban a pillanatban egéaz tette meg^dJt! -----------\' \' h° — Hah ! Melinda . . niocs it! f?\'™ ----------- ,ok<rt VflUek- Ösztönszerűleg tekintett szét t szobában ; sze■ — — — -- —— — — - — I Egy évig voltak már itt, mikor a hosszú lábú, vei az ablakon akadlak meg, melynek szárnyai- — — — — — — — — — — — piros csőrt gólyamadár egy sir-rivó kit babát it vai erősen játszadozott a szél, | Mástél év mull el as esemény után .... A hozott nekik, mely teljessé lette jbotdogságukst; — Maptőlfttt .... nydgé tompán — ab! faluban k&lönbCzŐ variatióju kirek keringtek az caak olykor borult Melinda homlokára egy agy ■ott kezdem sejteni figyelmeztetésének igazi öreg Zárdoáyi bezárt kastélyáról . . Maiiéi évt tőiét tel!e|,túdön Zárdooyira gondolt . . . Nagy-Kanizsa, nsárnip. Zala 88. szám. 19. lap.) 1894. november bd i ém A koroo»ti«i ünnepségeket csak két ér malva mindinkább meg-zilárdult a köztddatbsn at aj Irta és III. Péter, kiket Katalin aáraé őleteu tartotta meg Moszkvában, a rende» etreaoaiák j bif, hogy Orovoraság Franciaországnak lemé- meg. I. Páit 1801-ben gyilkolták Mg; t* IL kösött 1885. »ájn« 17-én. A e*r eb6 uralkodói szetas asövetaégese. A kronjtadii, ion oni flotta- Sándor cár, kit J981bee dynamit tapett szét. jai, mint Ignstiev itborsok kinevezése a bel- gyakorlatokon ex a szövetség kifejzéare ia jutott, _ Mt\'iinnn állásra Loria-Melikov tábornok de Sándor cár mind haláláig nem kötötte meg belyébe, Pobfednnnstaey kinereaéae a sseat sri- j a radikális respublikára!, a mely, különben ia bejJJfiT ftüffOl (ÜplOIIlStA, Milán VOlt Dodos fögondnokává jpnanlsvisztikns leiden-1 volt merülve a Panama fertőjébe, — a formális\' * ciákra vallottak, míg wiers-nek a kölugyminüz- j saöveieégei. tori székbe valA titetéee az előbbi kinevezések A birodalom belső ügyeif tekintve, Sáador király fondorkodisairóL hatásanak enyhítésére látszott irtat nini. A cár!cár nralkodWnak eb-fr éveü bézooyóe torra-barátságos viszonyt tartott fenn ™* és a ■«gy«r-o« rom császárnak 1884, szeptember hó 15-én téai skieraievici találkozása által nyert ^-aröatésL ■M____<PHHL A tény, hogy Milán, Volt király folyton bnU- £ tartott fenn JJémetorssá^I fc]«m aaallam. a nihilista merénylelek gyakori aTlUkoiik , nab Foriáoyflgyekbe, továbbá aa rák monarklával, a mely a ba- r0H ti mere-™é*e Jellemzi 1*81 — 85 i» két tá- . - ~ . u .niI^TKSÍ&ÉÍSJ , «-» s-ss*-^ gyilkoltak meg fényes nappal Péterváröii, W" fondorkodások minden józan kormány-Odesszában ée Kharkovban. A cár személye záai rend ellen az idevaló és a bécsi kormány- tór-aeg- A eár általában a ki hatalommal való érintke- L^ 5s wbb asszeesküvést fedeztek fel, a me I körökben már régóla,, minden részleteikben is-j menteset voltak. A „Pester Correspondeat", a mely erről ugyanabban a régmnlt időben, — a dolognak Szerbiára nézve sajnálni való minden részletében tndomast nyert, csupán o monarchikus ás iránt mii timUtMl Ut Surb* ifjú királyára adS UünitíbSl állt el a részletek közlésétől, mert ebbea aa eantbaa | majdnem lehetetlen volt a tisztán politikai kérdéseket a szerb uralkodóház családi életébea .__— —. |__. a « - * , uvn c«r«* uhwbi aiau ■ auu>ci uuwi ám- i előfordult eeeméa yektŐI különválasztani. De mm, 2MS*,2íi í * ^htalmnita-ág reformálja az ifjwág ne-mikor Milán exkirálynak ismét .ikerfiit agy ety a kobtxrgi iránt kedtezőes voltak bangóivá „Uaíf. „ ,«„,ímK»rf , ______ ________\' ... T^.. „ ... \' sesébea kiváló politikai okosságot árvlt el. Ajakéi a legszigorúbb rendszabályok követtek. Balkánon, a keletnek ebben a löporoskaAráiá Üny.aszen évek történetébe- esik az antfoé-baa politikáját a tanózkodás azisitémájt jalla• mit*, agitáció is, ámelyet a kormány minden te mezte. Midőn Balgáriábaa Baitenberg Sáador ; bn tétben eltbegiieit éa a mely a zsidók pol-fejedelem megszabadulni ipartodv. a Kaolbnn gáijo*ai megfonáaában, majd a birodalom mind * Sfobelev tábornokok i által reá gyakorolt} ,öbb éa löbb részéből való kiutasításában je-^ =*** "" 1 1—» llentkezett. *A sajgóra ortbodoxizmas kertit napirendre ; I sseat szinodm fögondnokának egy rendeletei gondnokságtól, ellentétbe helyezkedett a szerződésekkel, szemet vetve Kefei-Riiméiiára, a cár támogatásának egyazert megvonása által lemon dssra^Umariiatis őt; Ferdinánd fejettele.j^ éfyé mizett „oknak a törvényeknek, megválasztatása után pedig Oroszország a híva- jaaiej-meefiltisk bizonvos ünnennanokon ée a ^ í böjt egész tartam, matt a aziniefőd^ok tartá kobnrgi MáarésztlIL Sándor kormánya programmal fel- jvelését; az 1887. aagmatu>i és szepiembmi ukázok meghaiárazzák az egyetemek és cnllégin- állitotta a területének és bektlySaáaak Azmábanl v , ,r7lAl . «7u vajé-vei^. W alapján ^f.mL ^íE^Xo SSlkL\'kÍ augnaziB* 19 ea Smaral • Kaldjára vonatkozó i A _eill* ______. aseraődést; átenged >e ennek a tartománynak legnagyobb részé\', cserébea 10 mil ió rubeíen kivtl megkapta a jogot arra, hogy a mongolok és üMMtank mdjéa kofun áinsokat állítson is>, tevábiA\' teltes kereskedelmi szabad-sátot a y e r v e. — Hódításokat iparkodott tanai Közép-Ázsiában is, az orosz es^zárstgot b\'ierjeszieite délen Afganisztán éa Tibet határáig. Ea a terjeszkedés nyugtaíanitoiía Angliái éss/á-a« alkndnváa a ián egy határvédő hi><Hlaág alakult, a mely swgakadáyoata a feayegető kon-; ffikiast. 1^6-bü nyiit meg roppant kiterie-áé-S trajnzkapz-ia vasa\', — a mely bcztoeiiotta miniszterelnököt eltávolítani, a ki Szerbiára aésvs nélkfilözbeletlenné lett, pártnélküli minlszierio-mol akart megvalósítaai, lehetetlen ebben a ké-kitsrjed a!nyes kérdésben elhajigálni az ígazaágot ezekről a 8/mrUm IHezüért k jŰtSjbt il&süe* esetné- nk-. A russzifikáció általános müve j balti lartoataayok még fennmaradi régi nemzet ségeire, valamint a régi Lengyelország tartomá-1Dyg^r ayaira is. Az 1831 iki esásaári. ukáz megtiltja j aa idegeneknek a földbirtok vásárlást és örökbe-1 bagyását, mely intézkedés legérzékenyebben a a nemeteket sújtja. III. Sándor számra laaajelét adiajL hadsereg I tatát, a ki tüzetesen ismeri Szerbiát és haditengerészet iránü e őszere telének. Meg- iete|. matatta ezt személyes gondoskodáséval, a mely-1 ben a hadiereg teifegyveresesének /ektrjgját ré-: ■zeaiteite, továbbá részvétele által e badgyakor«L latokoa. Oroszorság pénzügyi helyzete III. Sáador A legszigorúbb tárgyilagosság megóvása vá» geti beérjök ma annyival, hogy szószerint idézzük egy magasállásn angol diplomata ayilatka* a It- Ommrt, katoovi hetsWl. — ketedcedelmi rr-T ■• k I jr • uralkodása atelt, dacara a hadsereg növekedő £ i\' ^L"^ ":7£m7,V*íM «:yo.^káTáJtak és az nj köl- emopd Mreék, lu.onöseo a (randák joköttmek tengeri erfie^gé valé áialatitását és es által betejezént nyert egy tengeri flotta ala-kitás^. Myreallitva eUentmben a berlini rzer ződés rendelkezései vei, Oronorsaágaak defenzív és effesziv tengeri hatalmat. szívesen szolgáltatták. A francia közvélemény, 1 amely Oiosstőmcág iránt a legnagyobb rokon- { ssenvvel vtselirik, melynek gyümölcse volt az IMI iki moszkvai francia kiáili\'á* is, a melynek . —=-^-yfj— . élénk viszonzását a francia hajőhadnak kron- A eár a kámas szövetséggel ssembeeiáUu- emlziasztikns fogadtatása bizonyítja, ka-m tanóxWéan viselkedett es midőn 1839-ben rKnj ttbzik , Francia és Oroszország között falai IL y1 wantar látogatását fóoBiUd k5zÖ3 érdeket/ így , le,ajabb 600 mil- Bo4®1*? »m«dta, eMen -tadenki az egy-!fa íranÍ0j omz; k5lcg5nt töhbb mint hétszeresen I aart sérwnHtg tényét lifta. Ksd sremben Poétikus jellegi gyöasőra nyári alkonyat vallj a park aattega Itskjti alatt boldogan csevegtek a kkbak£al. — Metioda még szőbb — elragadóbb volt, min! tnyi, — A kis baba éadngva igyekezett limendaai e két as>t: „ma . ma , ... a ... pa." Oly boldogok voltak. Egy sasi 1 a tavoibé ■sgriiiisit a bokor: őszbe fedezték, 1891. október (£J~ 1887-ben a eár családjával együtt nagy ■\'a-f zási tett a Doni melléki kocák ok országában, a midőn fiát ■ trónörökös nagyherceget felavatta a kozákok hümufá\'a. A kővetkező évben $51- J liizből való visszatértekor a borkii vásott sze~! rtaesétlenség alkalmával család jávai együtt caik-nem életét veaztetle ás a csodává) határos mó-don menekült meg a haláltól. A •zerencsétien- bnralt, sötét viilofó szemfi, halvány bisss\'t area ségsek, meíyet a mhüistáknak toiajdooitanak firfi lépett aló, kesében forgó pisztolyt szoros-ja gatva. ZárdoDji velL Msinila aaégmaerte, sikoltva lupia fel gyér mnkét, Laci vádőieg alléit eléje. fárásayi taitékaó ajkkal, bonznt hhsgff ka* Mid rohant Memds léé. kíséret számos lagja esett áldozatán\'. Ebből az alkalomból a cári család megmenekülését az egész hirodsombaa fényes módon megüias-pefték. nServia will be rained by tbe iltegal intariernnce and intngoing of tbe ez-king Milán. Tfie laws of coattaon ennan TBgbt to teach rx-kioa Milán bin dnty to leave tbe kíng Alexander time a«a líberty togovern in pnaon wtth tbe pri> Rtf-miniHér ot his cboiee, Tito reign ti two kings ia one ooantry is poiitíoal inaanity every wbere, — aoortai dangnr for royalty iteeli and a particalv eorsa for the Iíttle ierviui kíngdom.*\' „Szerbiái tönkre fogj* tenni Milán az-lcirály törvénytelen beamüfozása, ék Jom-dorkodása A játom tmlm ám Wriémfm nek kellene Milán ejdrirályt megtanítani, hogy kötelessége időt és tadwledoot e»* gtdni a fúttal Sándor királynak, hogy békében kormányozhasson a megválasztotta miniszterelnökkel — Egy oraágban kél király uralkodása politikai örSUtég (poü-tieal insanity), halálos veszedelem magára a királyságra is főleg szerencsétlenség a kis Soerbia királyságra néwM." Szerbiát illOSUg — lette bozsá is illető angol A cár ól gyermeket hagyott hátra. A IsgtdŐsb j diplomata — eartnsnm typk hsHiyáni tMményé AJexaadrovies Miklós tróoMkéa nagyherceg, a kire most aa orosz birodalom koronája álssállott — OlM a bwzaáUás páva — Kiáltct va- Sacáfoiett 1868 staias 18-án Szt-Péisrvároti, a ben. a ki Miién tx királyt P&rltba* igen 1 iwaii tanulta. Ás mrrfyni éifismeiérg néam tr- ióé s lőféare emeié fegyverét. — Zárdonyi... Zá/Aenyi gytlaMosn — gy rmikf van, anya vágyná ; vagy ha vérre swtmjeiik, iegyna, véfsazna tgy sseoa vetem a gyermakaMMÍ! Záráaaji megrendálvn lépett nsn, kiaétlll UsU a fegyver; nfe leányiynl msmhw tán \'épek4rá etes lettét ás aa, az a gyermei sas, hallátara Mhngyis. kozák csspitűlcBU betmáaia, a Preobrajeosxky I « • katltá Hefiaáa, ke- gárdaaarednek paraneeaoka stb. ttfajdőnösa az t*káU e/yátalin mm ssnfáastiná. Sserfen fe%s o-ik osztrák magyar slsaaasaredask és aa L sa. perpa huszárezrednek. Második ia Aleuwfeovies György aagyksr-esg, ssürneu 1871. májas 9-éa, a ki )«lsnlsg asÉMán salrenan bntng, — harmadik la pedig álsiandrsvies Mihály aagyhsresg, a ki 1871,] ... Imaliit 4-én tsusistt és szint én s hadser s| ügy ifit stottik, aúet mnkat, lahgyrwssvs ugja. Leányai Olga éa Xáfea aagyhereafnők. egy gyftngs a6 aital, tebntsilsaái. t Xásts, fewBaa aázte a remegő boldog párt, j • a messly|é íjumsts\', U spré ksasávsi hívogatta • agy émste, hag/ suvUten s hsata barett a mmtm íáagja isfeban kL HL Blaénr eár egyik* asea kávás orosz fefe-kik természetre halállal maluk ki. lüikájáril Mi fféUalén mi mm Ubet nénimé-éif, a miy a Smttétnn a jSMrtR jtsi anardH km* sér zavar ns ifjú Sándor király legjobb mim- • iékmit mtfkmmtf*. Sttrbh maga a mi a Hf/I itt iUSi/aairaz Mami Htrfwíhaak sáreáaé kért. D* m ú mm*»rMmtíf lm a mmi niprt. Hu a politikai sér-taoari Szerbiában tgy mmmmjml- Mfean Somüétai tztwétn mm mm nd t $ a k a poMikai htrfkri hiffeasss. Ás A gisiiw sssláé topni UsAl az tfsfct [siánOas négy eár Matett meg éa padig; Zala. 88. szám. (4 lap.) 1894. november hó 44b. roiiot ffaekit politiqut). Egy ily ittíet igen gyor tan htényrt jut a htíolmtgvonitkan. Ez komoly mutdtlem Kit ontágokat, mint Szerbia, diplomái ám nehézségek kecésbbé veszélyesnek ; de annál in bákb a kül/oldi haute banqut Icai való diplomaeia-timonynak esetleg fenyeget megszabása. Et a külföldi haute banqut Milán Üíirály pénzügyi ét politikai megbixhaUságával szentben mindeneidre tIM bizalmatlan t elvi bizalmatlansága tapasztaláson alapul. HÍRE?. — Iibdak eaalékezele. napja estéjéa a nagyksnizi\'ai Mindenszentek __ temelőt szokott sódon kivilágították. £li«meréssel kell megemlítenünk, hogy k alkalommal *emailéle kegye-lelet eértő incidens sem lordalt elő. A íőjiym-násium ifjúsága, mint minden évben, most is gyászlobogó val vonult ki aa e\'honyt tanárok sujáboz. Az énekkar gyássénekeket énekelt. A gyászbeszédet Kereskedő László 8-ik ossi. tanuló mondta; Fangler Béla 8-ik oszt. lannló pedig JWr János tanárnak „Gondolatok a temelSben\'1 cimü szép költeményét ara valta el. A kegyeletes aktust a „Hynmus" éneklésével aárto be az énekkar. V* — A eér fcaNUa. A cár balálának fairét gel, nyoasorral küakődői. — Aa ilyeaakkel ezea beu nem csőd*, ba gyakran beteljesedik az iráa ama aaava „hogy irtalom nélküli ítélete leez annak, aki életebea jól uess cselekedet. — Dr Szekeres József áthatva a ker. nő gjlet nemes intencióitól ÍU irtot ajsalotl szegény gyermekek fslrubá»á«ára; példáját köretvs — Betűs Lajos is 6 irtot adott hasonló célból. — Midőn e ne mes lelkű adakozóknak a ker. nőegylet báláé köszönetét nyilvánítja — reményű, hogy mint den szépért lelkesülő váioetuk lakosai kösőtt többen leesnek, kik e asgasatoa célra péns ado máoyt nyújtanak. — A mull havi válaaztmány-űlée 4 0) tagot is veit fel soraiba s i*y szaporodik ngyan a tagok száma, de még is eokao vannak a vagyonosabb oaZtálybóI is kiknek nevet hiába kereseük as egylet évkönyveiben. — Iakels Msvsi|s •(eaMDetkárdea. Szép ttbn«pet ült a múlt vasárnap Vasmegyének bazaliss lakossága 8zent-Gotabárdon, ebben a soknyelvű halárszéli városban. A mindenkor hazafias miasiót leljesitőcisziercitsreod főpapja, Vajda Ödön zirci és szent gottbárdi epét ugyanis tizen hétezer forint költséggel egy impozáns, s pedagógia minden követelményének megfelelő iskolaépületét emelt, amelyben csak magyarmrelvO előadások tarthatók. Az építés költségeihez Szent üottéárd város csupán csak kétezer forinttal járult. Ezt az emeleletes épület Széli Kálmán nak, a dunántuli közművelődési egyesület elnökének, valamint a környékbeli magyar értelmiségnek jelenlétében Vajda Ödön főapát felszentelte halottak napjának estéjén fcoz\'a meg nekünk a. . . Unni. A „Hagyaronzág" esti 8 óra után fal- • ^neptíyomn át.dta gondolatokban gazdag, .. . _ _ I LsaaBiia »Aai knanAil L2 fj.mllI.AmJ hazafias szép beszéd kíséretében Hzent-üottUárd I város közönségének/ Az átadás után fényes lakoma volt, melyen V a j d a Ödön apát Széli Kálmánt, mint a oyngoti határasé nek kullor-hárcosát; 8 z é I I Kálmán Vajda Ödönt, a [fenkölt gondolkodása főpapot," n hazafias cisztercita tanítórend (önökét köszöntötte fe\'. A lakoma tovább is vidám kedé\'yhangtüaiban, a magyar- i ságra nézve lélekemelő nyilatkozatok közt folyt íe. j Otthon borzalmas mrglepetae — Kirarres-válsssiás Légráées adott táviratban jelenté: „Orosz cár ma d u. meg kelt*4 A távirat kávéházakban, kaainókban kéz ről-kézre járt, reggel pedig nyilvánosan kifúg-gesztetett, s noha tartalma nem lepett meg senkit, mégis általános érdekődé<t kelfélt, lévén ez másnap délutánig, a napi lapok megjelenései*, az egyedüli értesítés, mely a nagy eseményt közönségünkkel tudatta — Ksssalk Perese i\'seglMea. Ogléd tősgyökeres magyar pofgáraága máig is büszke arra, hogy Kossuth Lajo- sohasem nevezte váró- Hirecbl Ármin légrádí körorvos, Kis Bukovecra sukat máskén\', mint as én Ceglédem. Kossuth La- tevén át Iskását, körorvosi állásáról lemondott Í\'oansk ezt a azeretetét akarják most ia viszonozni a Ezen állás ok\'óber 81-én Seasttcs Károly tőszol-lazatért fiával: Kossuth Ferenccel szembén, aki j esbiró elnöklete alatt tartott választáson egy vasárnap Ceglédre utazik. Kossuth Ferenc fél- hangulsg Farkas Ferenc nagykanizsai orvos ál-tizeoegy órakor érkezik oda, és a ceglédiek nagy- töltetett be, ki ia körünkből már uj székbe-ban kéazülödaek fogadására. Mozsárágyúk dnr-1 lyére távozott, hol bizonyára csakhamar sikerű-rogaiásárói, bandériumról, fehérbe öltözött leá-} lend neki m^azere/nf azon általános tiszteletet, ay okról már eleve gondoskodtak a lelkes ceg-! melynek Negy-Ksnizsáii is réazese volt. iédtek. A városháza tanácstermében ülés — K%j flseaks lialftlis. Merkly János és volt a fogadás ügyében, amelyben elhatározták, neje Bauer Irma nevelt fia : Merkly Géza no-hogy az egész város kivonni az állomásra. Ír vember bó 1-én éle\'ének 10-ik évében elhunyt, sáig küldöttség megy Koerath Ferenc elébe és a | A fiúcskát, ki a 4. elemi iskolábs járt, nevelő Kőssutb-téren fogadják. Ugyanazon a helyen, ugyan • szülői rajongásig szerették *s szerény vagyonok azon az asztalon fog Kossuth Ferenc beszélni a!egy tekintélyei részéi feláldozták ennek megmen-eegiédiekhez, amelyről Koesot h Lsjoe gyújtotta [lésére. De az orvosi tudomány, a szülök áldo-lángra egykor a eegédiek hazas/eretét. A Kos jzatkénsége és gondos ápolása egyetemben nemi ralk-térről egyenesen a uját házába megy Kos- volt elegendő arra, — hogy megmenteeeék azon ratb Ferenc, ahol ezükebbkörü eléd-Jesz. Este! ifja élet, melyben nemcsak a nevelő szülök, — a népkőrben közvscaorát rendeznek a vendégek hanem mindazok, kik az okos fiacskát ismerték, Unzltietére. Másnap Koarath Ferenc kirándul (jng váry László híres gyfiaöes fa telepébe a innen a déli gyorsvonattal visszautazik Budapestre. — Itt aem lesz sóksíg már Kossuth Ferenc a Hungária fogadó lakósa. A fővárosban való állandó megtelepedésének bory immár éves igazi örömüket lelték. Nyolc hónapon át sinlö-l dölt az ártat\'sn kicsike, míg végre megsaabi I dalt fájdalmaitól. Temetése pénteken délután. ! nagy részvét mellett ment végbe. I _aa. ..... J — Faprlk4«* aUaéllé. Okt. 24, ée80-ika legékeeszólóbb bizonyakga, *j|e.en ,„mtgJt\\ marbakereskedő . . *k4" » Wfadott. A lakás a Urkezeii a nagy kanizsai aiíomásboa a a hajnali régi Lövölde-téren van, dr. ifartmann Ede há-Uáktoyj r0natU\' tovább akart utazni a kap zábao, s tizennégy szobából all. Ez utóbbi kS roncaj rá«árra. Ejjeií alvásra bejött a régi sör-rt aáoy azt is bizooyitjs, hogylakosa nem szán-kerti vendéglőbe. Ot azonban valami báltéle dékozik VMazsvonoitaa, a világló) elzárkózva ben ezeaélyeMo megjelenni vagy iráetaa jatmi«-kezni tartoznak. Aa írásbeli jelentkezéshez in gyen jelentkező lap s városi lútonai (tgyoaatály-ban kopható, molyaeb kitóliésére 4a sgyéhh kezelésére nésve o városi katouaógyí előadó 4e a jelentkező lapra nyomtaton figyelmeztetés ayajt felviláfoaítá*t. A > se mélye* jelentkoa4«hes az utolsó katoaai okmány, végeibocsájió loval, kí-léptl bizonyítvány, ajánlati lap elboaandó, aa iráaboli jelooikezáihes pedig caaiolandó. Aa itt tartóckodé, de |AasctriáhanJ a béradatau tanéco ban képrioelt UrtooUa/okboo és ktráJyaSgok-bsn honos népfelho\'ök hasonló minőségben és módozatok kőzött tartoznak jelentkezni, mini A magyar honosok. A jelentkezés igazolatlan otao-lasztasa 8—6 egész 100 forintig (epedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő saabsdsogveeatée ael bOatatieUk. — Ueabsaérgeséa. Oefsei tudósi tónk írja : Gelléa Janoe, ennek két aófornője, s gyermekeik szerdán este gombalevest vacsoráltak. A gombaevés következtében azonban gombamérgezést kaptak, erősen hánytak, minden tagjok remegett, a nagy fájdalmakról és azaggatákokról panaszkodtak. Szerencsére azonban e kellemetlenségen kívül komolyabb baja egynek sem történt aár mindnyájan leszámítva egy kis gyesgeaéget, jól érzik magokat, de megfogadták, hogy mostanában nem eaanek gombaleves-vacsorát, — S mégis faluhelyen vannak as isk. szék tagjai kőzött intelligens elemek is, akik inoaeaek azzal kibékülve, bogy miért tanítanak falusi iskolában a paraastgyormekekoak természetrajzot f 11 KrJtéljei gnllkssOg Kaposvárról ina leve ezónk: 8 p a n i e a látván, kaposvári kőművest egy Miklós Janoe oavft jó ismerőse a szomszédos Kopoo-Furodre hívta, hogy olt valami munkál e végezzen, Hpeuio* eí ia ment a jó barátja basában szállott majf. Miklós János vasárnap éjszakán lokodaloubo volt hivatalos, ahonnan csak reggel tájban tért basa. várta* A pajtája torva-nyitva a lt a az egyik sarokban ott találta 8 p a a í e e megcsonkított huttte*tet. Limetosett feje messze bevert a pajta tnlaó részében. A holttest mellett eeamitelo bűnjelet-nem tatának. A hatóság szigora vizsgálatit indítóit. tiyaiiitjak, hogy Spanissot lioeanból ölték meg, mert rablógyiJkossagról *aó sem lehet. A meggyilkolt nagyon szegény ember volt s osa-kéiy keresetét is mindjárt elitta. Kapós Füred egyébkent nagyon hírhedt hely népáuek duhaj természete miatt. Nem malik egy eestendo sem, hogy legalább öt-hat gyilkosságot el ao követnének a tálában. — Kikárltsil iatallsssrsae*éll«as«f A Sümegről Z*\'b-Q %nuy íelá jaro vouát ho-romsOUtaégben, zuhogó esőben robogod a minap este, amikor Erdélyi F. tapolcai voaai viaaő kát óra iáiban, köze! a gógáátsi áltowaahua észrevette, hogy a váltóőr aegáltaat jele* Hirtelen fókezeft, leugrott a fokomotivról a nyomban megtudta, mi baj van, Olvea méternyire a vonattól ugyanis kél parasztszekér döoogOtt, ataelyoken részeg parasztok karoauodtas •* eoo-keltok éktelen ordítozássai. A legnagyobb »e-azedelea következhetett volna be, ba aa őr és a vonatvezető ébenege idején meg nem akadá* lyozaa a ezeraoosétteoaéget. — KatatO halaaaitantok. A F. N -baa olvassak: Szombathelyen a Üaum vendéglő-ben együtt vacsorált több utazó as étteremben, amelynek felső végén nyolc bnaurioot vaeeorá-zott cigányzene mellelt. Tlaaakottadfél Órakor A, . .____4„í7 * * . i . _ »*■ szallbatoli meg, hanem egy kín pí- JetAllotl báró K. haazánazi a minden ok ueiaftl élm. bsnea sok látogatóra számii._A lakáéba azjbeBÍt nUo Viaw,ain.lult az állomáshoz ütkáz-1- nj bérlő a legközelebbi napokban bekőltóxk. — A ker. Jét n«eK)l«t k*réMI ben egyszerre valaki eléje* ugrott s paprikát vá-gott arcába, szeme közé. A megtámadottnak harsány hangon kioltotta — Ki a zsidókkal I Erre, be som várva a batéat, elkezdett a pezsgőspalackokkal dobilód zni, Szereti csere a palóc* kok az utasoknak csak a lejük melléit repültek e\'í. Az utazók nagy reaze, bogy a botrányt kikerülje, eltávozott a teremből, de kél aaartatw-észrevelt | raakedő, Kulsbeimer Isoék FforzheimbOl ee Maysr Emil Kast altból ott maradtak. Erre aóebíA«kset< dobáltak a két aobort, ami el»en KuUbeituer liltakozoít, A báré erre odaugrott 4o fojto-gatai kezdte. Az fttveakétévea esaber a tisztet a toesbb biratárak, hogy gyermekekot, kik iránt mosás tartózkodó katonailag kiképzett népDlke* szoba másik oldalához lökte, amire aa kardot a sors mostoha, pámogoijauak s a térsadsloa j léere köteleaettea, kik a közüe hadseregben, ajraotott és az öreg embernek fejée súlyos sebet hasznos tagjává neveltani igyekezzeaek. — Szebb, aesseoebb cselekedet nem lehet annál mist enni adni az éhező gyérasekoek ée folra-hézní a rskátalsel — Köböt kell lenni annak a szívnek, amely ily díeoő eivf íblézmény iránt ie kőaőeyajssl viseltetik ée nem segíti az éhaég- ker. jóL nőegylet a jótékonyság nemes eszaé- *olt még annyi ideje, bo/y a paprikás útonálló! jét nemcsak hangoztatja, hanem a cselekvés megragadhatta és földhöz vágta. Aoátán futás terén ie ervéoyesdi. Mu t hóban tartott sáloezl- nak eredt e ceak agy vaktában kíintott as álo-mányi ülésen HbstározU, bogy ez évbea 20 í«ko- másig, hol aídöa kimosdatták, elbeszél le, bogy fás gyermeket 118 frt erejéig ée 10 leányI teljesen ]»>&•\' befelé a vároaba haladtábau ész felruház és e melléti szegény iskolás gyermekek Xty őt követő egyént s hiszi, bogy a tettes az részére népkonyhái jegyeket szerez be ée oozt WÍt A rendőrség a tettest nyomozza, ki, e a téli hónapokban a szegényeket fával ia — A aésftlkelés leleatkezésérll Az segélyezi. — A jótékony intézeteknek legmaga»z>; 1898. évi 31. 1 e. alapján mindazon Nagy-Ka kediiengeréezeiben, a honvédségben, tartalékában vagy a csendőrségnél továbbá oly katonailag ki oea képesetiek, kik oépfftlkeiési róoaa*zioü ajánlati lisppal oi vannak látva és aég a 4S-ik évet be nem lőllötték, i. éri noveoiber t , 10. ée 11-éa s ,^4fdfaM kert- esek pét-[ejteti. A többi hat tiszt ia segített kollégájának, szolgáltak, és csakis azért menekült meg Kaebetssor a to- vábbi kegyetlenkedéstol, saort rimánkodni beadott, hogy ö családapa és kíméletért osidsiow Egy lísstet azonban nem lehetett kegyaetar* bírái ée ojra kardot ráatott Kulsbeiaorre, éa Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 88 szám. <5 lap.) 1894. november hó 4 éa Bahasai főhadnagy az btéat karjával leifogta 4a így aa ujiaia ft is me,t»ebe«üli. Ax örszsvag dall kereskedőt arra bevitték a pincérek a szo bajába éa aa orvoeok bekötötték véraft aebei) Másnap meglátogatta a beletel báró Msrschsll főhadnagy, aki a soproni huszárezredből éppen Szombathelye* idősritt éa a bo\'ranyhsn reaat veit liaztsk aevébea bocyfoatot kéri éa kijein telte, hogy a súlyosan aebeaQllei kárpótlásban fogják részesíteni, ha feljelentési nem imx éa ba a lapokban ki nem irja aa esetet. Ugyancsak megjelent \'nála Bakacsy ezredes is és kile jeale megbotránkozást ax e»et felelt s esar-báromssáx forint fájdalomdíjat ajánlott meg, a mibe a sebesült bele is nyugodott. A rendőrség is megjeleni a fogadóban és ott jegyzőkönyvet vett lel a történtek felöl. A másik marhakeres-kedö M a y e r egyenesen Budapestre -alázott és psnsszt lett a német konzn\'átusnál. — Cf iseok leloketése. A Nagy-Kani-asán állomásozó kö\'.ös hadseregbeli és honvéd njoncok november 1-én tették le a mull évben meghonosított ünnepélyes hűség esküt. Az eskü letételt a fereocrendüek templomában szolgáltatott alkalmi mise előzte meg. — Rsvtmberl előléptetések. (Lapunk megelőző számáb-th közölt hiröiHt kiegészítésről) D\', Szigetby Károly tart. honvéd ae-gédorvos főorvossá a tartalékban, Horváthy Gés i hadnagy a ps\'ini méntelep oaztá ynftl fflhad aagygyá léplettetnielő. — Áthelyeztettek : Wolf Károly főhadnagy s es. és kir. 48. gyálogezrrd-ben. T i e t x e Károly hadspród- ii«ihelyet les ngyanoit Pozsonyból Nagy Kanizsnra, Zim-mtrt Sinüa főhadnagy pediglen Nagy-Kanizsáról Pozsonyba. ] — A "sbsnr. £ napokban beáilit egy he y-béli családhoz egy fiatal ember szobát bérlendő. az elmúlt héten Letenyén a járó kelők. Ugyanis az egyik vendéglőben a tányérozás alkalmával a czigányoknak szép jővödelmük volt a mit szerencsésen fel is oszlottak volna maguk kőzött, ha véletlenül egy darab filléres nem kerül a begyült apró pénz közé. Ezen ártatlan uj pénzdarab lett az oka, hogy a begyült összeget nem lehetett egyformán felosztani, amennyiben a czimbalmoe-nak 1 Irt 09 kr. helyett csak 1 frt 98 kr. éa egy fillért adott osztályrészül a felosztással megbízott nagybőgős, a ki eljárását azzal ind kolta, hogy a czimbalmos köztük a legkisebb, tehát az tegye is el a legkisebb pénz darabot A kis czimbal-most szörnyű módon bántotta ez az egyszerű a hozzá még igazságtalan magyarázat, boszut esküdött, de illemtudó ember létére a vendéglőben nem szólt semmit, hanem megjegyzéseit az ut-czára való kiérkezésük idejére tartotta fenn. Hogyan-hogyan sem elég az hozza, hogy a kis czimbalmos hazamenet összeveszett a nagybőgőssel, a mi annál könnyebben ment, mert az utóbbi sem engedte a jussát, azt állítván, hogy ő »zenét muzsikáló hangász czfgány« míg a másik csak„válogvelöből lett nyomorúságos czimbalmos. Ez már aztán több volt mint a mennyit egy önérzetes czimbalmos elviselhetett volna, szilkokkal illette a nagybőgőst a ki bizony nem hagyta rendőr igénybevételével a veszekedést magaka-dályozni s őket letartóztatni. .— Kinevezés Zslsvármegye főispánja a vármegyei árvaszéknél megürült aljegyzői álláara Cták Árpád ügyvédjelöltet nevezte ki — A herczegprlmás a temetői disz eMen. Yaszary Kolos berezegprimás halottas estéjén Csa> tergomban a székesegyházban szent beazédst asoa-dotl, a melyet azzal kezdett meg, bogy az 5 gyermekkorában a temető, a bol kedveseink ayagoes-azák örök álmokat, olyan bely volt, a hol a m4kf vallásos bazgslommsl lehetett imádkozni, árig most a temetőből kiállítást rendezaek, virágok* kai, koszorúkkal, lámpákkal födik be a sorokat, de a lenn nyngvókért buzgón imádkosAkat alig lehet látni. Beszéde további folyamán kiemelvén, bogy drága szüleinek most is érz%Wk forró öleléséi, szivük veréséi, boldognak érti magüq\'hogy t napon lelkik üdvéért buzgón imádkoskatik. Pályázat. A vallás- és kos .ktstáslgyi m. kir. minisztériumnak engedélyével á „Csáktornyái Kisdedóvó Egyesület" által föntsrtott kisdedóvo-dánál balhavi tanfolyam szerveztetik, melyen állandó gyermek menedékházak vezetésére alkalmsa dsjkák képesittetnek. Folyamodhatik a tanfolyamra minden eddig kifogáatalao erköleai életet élt nőj ki magyarul tud, kiaek életkora 18—40 magát a ugy képen.Jrapta hatalmas tenyerével a|év között van, ki legalább is az éle • i iskolának 6 osztályát elvégezte. Tanítók özvegyei s lányai előnyben részesülnek. A kellően fölszerelt folyamodványok november 10-ig bezárólag, aialirt si* nökséghez intézendők. A fölvétel a kir. taaftl-ügyelő ur ö nagyságának elnöklete alatt novetn* ber 12-én és 17-én történik, melyre személyesij«* lentkezcs ezeljaból s folyamodók külön meg fognak hivatni Csáktornya, 1894. nov. 1 én. Ziegler Kálmán kir. közjegyző, egyes, elnök. — Valóságos szédelgőnek bizonyult azoa egyén, ki a mult héten több keszthelyi iparosnak máskülönben fenn tisztelt coITegáján bogy az eget is nagybőgőnek nézte. Most aztán a czimbalmos lobbaut .haragra, összeszedte minden erejét, vissza vágott a bőgős jól táplált képére ugy, hogy az viszont a bőgőt égnek, hozzá még csillagos égnek nézte. Ezzel azonban még nem elégedett meg, hanem ráadásul oldalba rúgta a sok viszontagságot ért nagybőgőt, tetemes kárt okozván benne, melynek láttára a bőgős majdcsaknem bőgött s rettentő keservében hátba vágta a czim-balmost, a ki nem volt rest, hanem már csak a Az alku csakhamar meg volt kötve, mert a. {ri; kedreért jg kirugta a bőgő másik d- ugy\'ünlette fel, magát mint valamelyik pénsi*. ......... - \' " dalát. Most ismételten dühbejölt a bőgős, föld - áweli megbízottja, ki a pénzintézet részére üzla- szobaúr nem sokáig alkudozott, de a 6<etést november l-re igérie, mikorra podgyászát is varja. Eljöít az elseje éa a fialat ember, ti mint J&ulh-schild Samu bor é* teiménykeres\'cedő" alkalma-1 höz dobta a kis czimbalinost. kinek a íőldöni |.leket csinálni van hivatva; midőn már azt látta, vánszorgasát felhasználta s gyorsan hasba rúgta j \'">87 az általa szóba hozott üzlet sikerülni nem 7 ^-r- ... , , ,.,« czimbalmot, melynek húrjai csak nem régen \'<* sndkül, hogy igazolni tudta volna, melyik aott,. matatta be msgai a háziaknak, d e. MUvrehatóan rezegték a letenyei néphimnussd pénzintézet érdekeben jár el, 30-40 frt körött óra ájban b«« ment a .evelhordót l , k ludvalevö czime: . Mégis hunezfut , előleget szándékozott lelvsnni, mivel pedig úy ké- váija." A levélhordó azonban nem jóit, rm iL^, A két tartirs a hangszerek airalmas rülmények között egyik léi aem volt hajlandó szobaárai rendkívül ehisgota és talbanga- ál|api)tán „omorkodva feledték egymás személyét, Üzletet cainálni, be sem várva a KeazthslyrOl lathaa iávoaot^haMlrót. -A nyengedhá/nípek ÖSSZeSZedÓ5ködiek s midőn szivükben haraggal ÍDduió T0n,l0t> klCsin u,MoU ,e Balalon-Sawfr ssartölöU sajiiálkoxtak » szegény fi.ial emberen, ,dve s busan hau {élé ballagtak, eszükbe jutott Györgyre, félve, hogy gyanús magaviselete által a sajnálkozás azonban csakhamar meglepetésbeí égymft3nak kö|C8Ő[>A)en okozoU ktr nagyságajletartóztatása elrendeltetik. mm,iá\', mert a >z-.haur tártával egy arany Undo|iak egyet s\'az utcza fordulatánál JiVükre! - Bj«»l»« \'-\'vaj. Ara és arany lánc, egy ezü t órs ezüst lánccal | ®___iikAtai..v __ és egy melltfi is eltűnt A rendőrségnél az e«ei- röl jeleaiéa téte-ett, mely a leírásban Me * I ^^"wttsitek.. De atórtTetenyén | ®osUielséröi re ooiveg eio i a darahia czimbalom é 1v«J. Mait sAmunkban szoritolták egymást, kibékültek, gondolván, hogy I hoalok á Horváth Pál gelaai tolvaj nem volna érdemes továbbra is haragudni, elfogatásiról saóló hírt Eanek kisgéawUssftl —— \' " kSvetkeafiket írja levelezőnk : A többszörös tolvaj\'már Kanizsán várja tuegár* demélt büntelését. Atkslmsmnt nem a s*égyen» tói, hanem a bünietéstöl való téieemböl elazál- Imre Csáktornyái illetőségű a ne. ismeretlen s«abólegényt vélte felismerni;, yj d ^ ,, kinek arcképét s mut bó elsején megindult | ,3endö ri Közlöny" hozts, mert a lö- "^f*11 ÜferS .^\'"\'^Ifiazdasági taniutézetbeli gvalogbéresek ugy meg-|«\'- Ugjranis egy ke-aei nyaaan ^ nevezett?, 7helybeli -«áa, kellett szállítani ápolás végeit. Tettesek szigorú inegbOntetése végett átsdstlsk a bíróságnak. körözvényben említés tetetik arról is, hogy Megta j -lopási szándékból leglöbhnyire lakást keres. Ái megbárosult család tagjai a Rendőri Közlönyben | még égy darabig czimbalom és nagybőgő nélkül 1 sirva a magyar!! Véres verekedés. Horváth János ksszthelyi. ... napszámost Szenyai Istvánés társa keszthelyi I "\'tatása előtt öngyilkossági kiaéristet követett —---- -—--------•— —| el. Ugyanis egy ke-eel nyakán a t töeret akarta art § nellelte ört álló a«endör tettét éssre vévén, esi megakadályozta. Elsxátlitáaa alkalmával utaat* reprodncílt arcképben, a szobaurat felismerték, . .. lu l ^Zi T«7, , . • — ..... - . ,,\'jlakheayi akós hazába pár béltel ezelőtt ísmeret- a a rendőrség most azon van, boav mielőbb nála1, , ,: ... . . f._ . . - \' len tettes az sj ózár e oréseve behsto t a onnan lutcicoc Huiuaiiaa sa ciiuna^iiua. j j w # A betörő kézrekeritése. Tófejü Józsel »dott feleségeneM vasuti indóház váró. nem kiméivé, . ■_________71______ __. _ 71 icu ICUC9 aa sjiwar laiunavin iwiawn o uuuau iOJ ----—»—j—■ . állom, keZSS- kapjonaxállaat a megugrott veszedelmes „szobaúr.\' kej5n{é]e sz0babeli ingóságokat és egy zsebórái alkalmamat szabadlábra lesz helyesva. — Vlzbefuft gyermek. Koklek Gábor dobri|tolvajlott el; a csendőröknes tudomázs levén a Ext pedig községünkben senki sem óhajtaná, lakói 3 éves Boti nevl leáaya — mint levele- betörésről, a Vindornyafok községbe vezető utón * tlagkváry LAsalé ceglédi jókirfl gyt. zóak úja — a lakház udvarán levő vízzel telt í gnárátolt teljesítendő Roth József nevü gyanús mrtlc-tawkolájának mai számunkban megjelent gödörbe esett és belefúlt; a szülőket vétkesgou- kinézésű egyénnel találkoztak, kit feltűnő maga hirdetései i. o vaaóink figyelmébe sjáaljak. viselete miáti letartóztatva kimotozlak s nála I _ rlTófejü Józ-ef kárára ellopott tárgyakét találtak I [ meg; tettenérés előtt azonban a zsebórát már I I Kis Joachim mcszesgyörki Iskosssl elcserélte, sz ~~~ jellopott tárgyak közül pedig igen sokat eladoga-| a wagyiir hitel kédltáaal m kttltéi4*a. kir. dstlsnság terkeli, azokat az alsó-leadvai járásbíróságnál feljelentették. — A csentei hegyben Szekeres Dávid és Bo gár Jóssef szőlőhajlékánál — irja levelezőnk — egy ismeretlen, magas, erős testalkata egyén ja termében, hogy semmi költséget Jó ügyvédet fogadjon." Amint FÉIsl Z O Q-"ST. lent meg s élelmet és italt kért Az illető egy totL Nevezett tolvaj must az illetékes járásbíróság I keszár karsbélylyal lévéa felfegyverkezve, őt iga zolssra hívták fel, de egyszersmind ez idő alatt | I börtönébe várja mélló büatstését | A magyar kormány Vaskap* tílestmt szdtuU* _______ — Ütczai útonállás. Szép József és Pintér lk«**t kibocsátani k as * Mái ktboctátoHdó W- Csente községbe segítségért s onnét az alsó Antal keszthelyi ácslegények mull vasárnap csupa! lényeknél Ősi iiben fogja Aozzaí/ai • 3 udsaU-lendvai csendőrőrsre beizentek. A csavargó ezt j jó kedvükben az utcza szélességét mérve, egy kis kűUsintipusokat magyar állampapírotokra. valahogy észrevévén, fegyverét, mely éles töltény- kalandot óhajtottak rendezni s ennek kifolyása A „fíorrsspondancs de Psstk" »*k • fmnda nyel volt megtöltve, 4elragadta-és Szekeres Dávid\' ként az arra menő mintegy 80 év. körüli özvegy i pénzügyi arisztokrácia köreiből ertdi párisi indáit társa mellének szegezve azoa kijelentést tette, Schleziagerné fejét beütötték ; \'a -rendőrség s szi- j sitdsai sztrint ISbb odatoló elsőrangú tank ufretni ka $( -szabadon nem eresztik vagy távozásábas j lajvérfl tetteseket elszállította a keszthelyi föszolga- j magának biztosítani ezeknek as 3 százalékos saa-gátolják, lelövi őket; — eagedve az erőszaknak, j bírósághoz, bol büntetésüket kikerülni nem f>gják.\\gyar kolrinythith azMxíldít. Et a ktténtáf «s-elbooaUtották s sz illető ismeretlen csavargó Le- — Utcza hősök. Kováls Lajos, Kováta József, j nál élénkebb, mert a francia pénzpiaca* • wsyyar tosye felé vette s^ját, Kis-Cseraeez községben j Szabó Mihály és Györsi János cserszegloraaji 14 százalékot aranyjáradék a ItgkodnlM ysfirsé megállapodván, az ottani koresmáróssál fegyverét j fŐldmivesek mult vaaárnap délután a keszthelyi | egyike. A francia töktpénttt konzervatív termé* hagyta s ott nyoma veszett. Daczára a nyomban, Amazon-vendéglőben mulatozás közben egragyi i tzttü, miért is t papirosakon, dérién aaok a p&. aegjeleat esendőrségaek, ez ideig elfogható nem i legényekkel összekaptak s az ütlegelésen felül | rikurzust, 20 százalékot nyer a tőkében, — a t volt. | késekkel felfegyverkezve igyekeztek egymást ár- gas kamatozáson kicül, A nagybőgős és a kis ozimbalmoa. Egy talmatlanná lenni. A dulakodás alkalmával oko-1 dtjé* vette azokat, lyy érdekes összekapás ésoeá. voltak tanúi smrl még s MmAM Magyar Jelzálog Mi* és még érdekesebb kibékü- j zott lárma lolytán a helyszínre sietett csendörök- bank 3 százalékot nytrtméng jelzálog letdeirt k mint levelezőnk irja — jnek csak nagy erómegfeezitése után sikerül egy j a Banqut de Paris tt dtt fitgt bmt, raíaSMH Nagy-Kaniraa, vasárnap, Zala. 88. szám. (O. lap.) 1894. november bó 4 éa. már tudomdsdrd Ná- , Oroszlánhoz* címzett • mMWI francia ét belga bankokhál it kW, as aldrrtfa mtgnwitáta elölt. oly tömegű a jtt lentkteii, hogy egyedül Franciaországban bittó- [ a* íMroíiyii magyar papirosnak a tok- Van "\'rmsétn a n. é. közönség a magyar kittit mindmeteire igen megtilt helyben, — a Kamnezy- ét tulfcúzésé Bttk Nándor, a magyar jelzálog hitelbank első átztUm is test egész újonnan a mai kor igazgatója Fúrisba utazóit, higu p Banqut dt Pa- kivánalmatntk megftldöUg fit tt dós Aysóoi igazgatóival mtyátíapitta a ki- kÓSfV étkeidének bocsátás módozatait és a nyilvános aláírás napját, berendeztem. Et a pénzügyi miitelet igen előnyöe nemzetközi fontossággal nan Magyarország közvetlen összeköt• | Egyidejűleg értttiltm a t. közönséget, miszerint Ütésére a francia pénzpiaccal s minden tekintetben vendégszobákkal is rendelkezem, melyek szintén igen btcm a magyar kitti további külföldi hóditá• a legnagyobb kénytltmmtl és csínnal vannak Étkezde megnyitás. Saját készitményfl „IDA"-8zépitfl Jfiilön leqfésségek. Wim. mtrt a magyar jelzálog-hitelbank e zálog Ittél kibocsátása folytán Franciaországban, Bel-fiamban, Hollandiában, Svájcbanj stb. a magyar záloglevelek nemzetközi forgalomképessége a kiit föld leggazdagabb génzpiacain erélyesen elömozdit-intik. Kétségtelen, hogy ennek folytán ,a magyart mezőgazdaság és a jelzáloghitel az egész ország■ | bon, dt különösen a magyar vidéki városokban a kamatláb olcsóbbá váltának nagy hasznában része-\\dok tüL Budapest ét a francia, belga ét hollandi pénz piac közt eszet helyreállított közvetlen, benti pénz ígyi ftiiiilfflfiffi folytán abban az irányban is hódit a magyar hitel, hogy a magyar záloglevele hm kivül több más magyar ért&papir is — ■ valutarendizh befejezést által elSsegitve, — bt lesz vezetve a külföldi börzéktn. berendezve. Mh Kosztosok elfogadtatnak I "flfc| A konyhát magam kezdvén, bátran Ígérhetem, miszerint az ételek ízletes előállításávalt valamint a tiszta kezelés által legmagasabb igényeknek meg fogok ftMhttni. A n. é. közönség szivet pártfogását kérvt, mara- \'254. ttljet tisztelettel özv. Politzer Júlia. feleifi* uerkeaziő: Dr. LÓKÉ EMIL. Laptulajdonos éa kiadó: rilCHRL FÜI. ÖP. NTILTTÉR*) lUgbixtosabb óvaxar « kolera, bagymás é« ogyéb ftrtW betagaégek allun 11 Tökéletes fertőtlenítés! Teljesen szagtalan! x V Őnműköd8 tőzegszóró- A&Jj closettek. \' ^ Belíoldi-és\' kalfdtdi wbadalmak Szólni árnyéksaékek mindenfél tetssotSs alakban. / \\ » Irayéksaék berendelek, JÍ/ Fwtltk\'115 kórkáaak, lak tuják, i«- MM HlxHsntntakM aMmktil 4S krMI 11 fit ea krl(. vaiaaiat fekete, fsMr é* aai Mi MlyenuxSretoket is aétoraakéat 15 krtél II bt kS krijf — siaa, csíkozott, koczkázott mintázott éaaasaoltsth. minSségbeii (mintegy 200 különböző fajta és 3000 különböző sua a árnyalatban) piaiabér is riisiitan nállit: H»as>>arg tJ «. kir. adv. milliU) ntl/rmtt/úrm zaríekbea. Múták pó«U-MaUral küldetnek. STájéiba esiajstt lerelakro 10 kn* és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 4 kólák, iparvállalatok, szállodák / ^ x stb részére / a ■■ v ,VJWi és szsgtalaniti Mzegpor I Tőzeg-aloa | Mladeurat tiMftyártaáajr a agy raktára. , .. IMI3»l*|***é|: Jts»m\\>,rl U városi hulladékok jjg^^\'tparl- ú gazdasági ériékoaités*. ..J^Váro i iUláai ia elfnvarozási vál-« yj^jr \'atok snrrezésa. K Műtrágyagyártás. Béuieto* tarrskkti, költségvetésekkel és eredeti bizonyítványokkal saivesen szolgái aa igaagatóaág ■m. közeg. tan. által ISbbszSiüua ajánlva. usppas, legjobb bör ápolási szer, májfoltok és szep\'ők ellem. hliiléfpor, kitűnő ster mindea-nemö ke lenet\'eo txzadásofcnál, arejpor, (poudres) lekér, rózsa éi créne színekben. arc 6* széplté kealea ragp>r, I melyek különös köz-•skjvia, ) kedveitségnek örvendenek._ hajaaeaa, legjobb acer bajbal-laa ellen. Midőn ezen ka\'önlegességre a 11. ó. közönség ügyeimít lehívni s«ereae<ém van, bktorkodoaa e/yuttai sziuté i Vijit kiszítta >ayü, kitűnőnek bizonyait g&rógy-poro zrnat szarvasmarha-, ló-, disznó- és baromfi betegségek ellen ajánlani. Kaphatók egyedül a készítőnél: EHRLIOH ARNOLD fjróffyasaréaz gyógyszertárában a „Megvalióboa." I*gy-H*nlt*áa. ( Évek éta klgrikáN, rijdainnUlapIté káztaw | | Kwizda-féle kösivényfolyadék. ) | köaavéay, tiii k ld«gbajok «Usa | Kwizd.i-féle kójzrájfiijail^l | \'/i palacrk I frt *. é. íSL V, pitaozkSO kr. | KwÍ7.da-féle lö3TTéByfoiyadét-I j\'HEJSaíó-iöTadTn zyizjf*sertírbaa. J Kwizda-féle köszvéayfolyaáék, I IÍB, Fklstét: k«ra.~|yéiy»z*rtár liiM*a»r|>«« I Köszönet-nyilvdji itás. Szeretett nevelt fiunk Mtrkly Géza hosszas betegsége ét elhunyta alkalmából a jól eső részvétnek oly számos megtisztelő jelét tettük, hogy ezekért egyenkint köszönetet nem mondhatunk, miért is mind azoknak, — kik bánatunkat, enyhittni iparkodtak, ez uton fejezzük ki kálinkat Nagy-Kanizta, 1894. hoz. 3-án. Jjjerkly János ét nejt. Első éa legrégibb stearin-gyertyagyár Ausztria Magyarországban magoláabao valódi. Valódi Sarg. F. A. fia\'éa t á r a a. Iroda: Bécsben, IV. Schwindgaa** 7. 810 -6 Ceak rózmtzinü oao- Uülyr gyertyák. jilcsiíbl, Ár: szeptember 15.t a 660 gr. 10 fillérei óla csomaxoként | á 600 gr. 8 „ „ _ Mh Cs. é« kir. udvari asillilék LeszáUtioit árak mellett szeptember hó 16 ától. — Fagfljás. Mindenféle íogfájdalom. még ka lynkaa vagy ba tömött fog is — az indiai kivonat használata által egy pilissel alatt elmúlik. E gyógyszernek kitűnősége miatt egyetlen eaaládn 1 sem szabadna hiányozni, — Valód ütegekben 35 kr. Ksphstó : Nagy-Kanizsán,egyedüli elárusító helyen Bosen/eld Adolf ét fia cégnél. A nUBAKUAKII k. I Oyeng^lt férfierőnél kiváló asolgálatot I ^ia*> a cs. kir. azabadalaMisott ágálván I riüam-készSUH\' önhuzaálairs orvosok ál-| tel egész Európában melegen ajánlva. Volta tanár módanra. L«i rá* boríték alatt 10 kr. levél jegy békül-déee ellen. Kapkaté: Augenfeld 1. elek-^Iretybaiko* és o*. kir. ssak tulajdonosánál 76 - BÉCS I., gehaertira**el8 •) áa • rovatba* kí*l«Ukéri vállai QOOOOCOOOOOOOOOOQoOXOCOOOOOOOOOOOO O Sb|tor«lB: (MMIII BaásHM- TsitTsair-H. Gottschlig Ágoston tea-, rum- és ooflnao-nagykerMkMW Ii9 10 BUDAPEST: Központi iroda: IV. Váczi-utcza 4-dik szám alatt Bsklárakt IV. táczi-ulca f. *s. | VL Andrássy ut 23. as. „A Mandarinhoz" | „Hong-Cong városához" a városház-tér mellett, | a kir. opera átellsnében. Kiviteli pinczik: X Kőbánya, füzér-uteza 9-ik szám alatt. Kizárólagoa bizományi-raktár: NAQY KANIZSA ás k ö rn yékl réuétl PAUS JAKAB nrnáL KCtvsilaa btkoiaUlo valÚi ekbsi éa ana* kamáa taák, Braailiai\' I* Caba naik, francia npiiik, UkMk a bfáaamaMi boa, nW ia*i> é* palae.okbaa, «od»U «nk aAk — Árjegyzék kiténalra ingyen ét bémentte. OOOOOuOXXOOOOOC 1 Nagy-Kaniiaa, vasárnap. Zala, 88. szám. (7. lap.) 1894. november hó 4 én. XXXXXXXXXXXXXXXX50CXXXXXXXXXX A legfelsőbb helyen engedélyezett „DUNA" biztosító-társaság összes biztosítéki alap tö"b~b 3ncLÍn.t 11 32o.illió írt. K«enne! van aserrncaém a n. é köxönaég tudomására kosai, hogy a „Duaa# bi<io<no-tárriisA#, Nagy-Kaniiaa én környékére uéxve a íőögynőkMéjjeí reám raháite. A „Duna* bistoHÍtó Ursa-tág bistoeitéki Nlupja lőkébíín é* tartalékban 8,087.$86 friot ég évi díj bevételek ben 8,800.000 írtnál többet fc«*ea bhh toaitáki alap tehát 11.000.000 írtnál többet tens ki. A „Duu*" butoaitáao-kat\'eaaköaöl asabott dijak mellett. a) tűzkár ellen lak Js gazdasági épületekre; ét b\\ jégkár elten mindennemű terményekre / % 1) uállildsi veszélyek ellen tengeren e műúton ée d) om ember életére, tőkékre ée járadékokra, minden kombináció nerint. Miután mc# fölemlítem, hogy as előforduló károk a leglelkiiaroereteaebb mddon megbecsűlietnek éa a ftr*a*ág állal a legpontosabban kifizettetnek, kérem becaaa ajánlatait s maradok kiváló tiaafeletteJ ■ mmmMéMasm XXXXX>OCHXHXWXMXKXHX«XKXXXX hVmu irtat** Mr-ktattrrá!ő mnt, iittai. M|«k ártilaiiiu eowtticaa, kiváftképta Ummi * b6r wirítay* A> állata iji eltei; * bárt rakité ftfoM niémjja, i númk éa MpiM^ aét aMcíkaéálrosaa éa wférii u iit« niii littlw ftri iwigit. A ,tmw mí* aaar tavtataaai mnit ptm*t nyilK nift m)í mm iTMMÜk • m 4v éa n*p kámely aalátn Bii^at ár-taton aélkfti alkataftakaltV A t. kéa&aaáft\' ttját érdtktban kéfjlk, imjrii itt M tárgyra oi(«(i«K j|yiljü. — Ara 1 (• ri 1 t MllfMU ftljrépéf BÍrtii*TÍri|akUi, u virágáé* ftdt illmJo mlráliiri Du u artnik it urakaal, »itet Mink éa kar*kaak crta^rl lágytágat ét airHn* tetuifftt bieiitte; a Mr ttinéta árdtatéféi éatel* it aifMtaMi. — ára • fariat •laiiali*4 vérét frtyéltay artkeaéta teQoaár-titaulu áa íjknk, areaak é* flUakaak trnaátsetta léHMíii küp>tiéa: víIIum flay a»lktt w ttnaéaattta ■Ukai tlaik M a 3 aapig ia ta^n aiiaé a VMk. — ára 1 fartat 8i krajcár. •»lai«alt ktalépar.** IU4r , réa»a*s»a~ éa crétw tti aaa» tafté*aa éa áaaratétlaaei tapad a a béraak ta Itt kéltté tét. — áim I írt 30 kr. — PaaMcaeaal asritt k tti 10 kr. dTriitffi" kitáai ^lénati taar: tvfeifi a lai{7tb> lakai a tal|aia> ■*y>btijyim a karyaképaéééat Árat krttt aa krajcár. JRrvitíat rátolt4 ka|f«até. fektét étteái. A aij tata tamril ftatia, a h-Huf it BMftartja a niiM éa ta4-faa Uataln a aittftt Ml a ttmétaalaa laitH as* Hfla klali ui. Ára 3 fari* 10 kr. JMféaav kaakéml l^taiyiáfé a ibajwEt awaétéct ét ép** tmiaéra — A I^m fiMUt na ntk-ltoat, a atfka) la aiaiM b^jaatnk a kivált Ama aJkaét ia 15 krajcár 333-30 NAQY4UNB8AH1 KREINEB GYULA i- é$ innert iatafe. , ■.......................n 3 araay, -.................. _ j Vé^Jagf. \' .Hrl Kwiria ftncBc J-roljftg Kwizda-féle ipflESTITÜTtONSFLülDTT! í é ®a. éa k. klv. uak> wotMi lovaknak. £ ff ty* pdactkkal jri 1.40 o. é. » , lg a» ér éta atfv. tatáitokban vata»tot ka- \' ( Í_| tanai éf ealgári aaayabb latáaékkaa ta & 11 battaálatbaa aaiyobb tréfraxltéatk alltt I - j ét atáa trialtéatt; tatábbá (tcNuaodi- j fi £ * aak, rándulások, ti inak ataraviéa® • g j más ily Alkalmaknál ; képttid m lorat | g { I kiváló teljtaltaiéayakra ídoailtáiaál. • ! T Ttaaék a ftt- l } |--\' fzsz 1 J^j® kW- 9yófly««rt*r ; kttajtaai: I Korneuburgban. f ] I Kmútt^reh I_______ | éraflatákaá) i \\ ljjaatttanaaaaat# \' 1 Rafy-Kaűízsa, vasárnap Zala: 88. szám. (8. lap.) 1894. november hó 4 4a. WEISS JAKAB | £ BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém, a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb „Hein\'-féle kávéház helyiségében BÚTORÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommai meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van . . felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi müaszta\'osoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vairyok, hogy -nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KáRprros és díszítő-munkákra és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényekuek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. m Nyomatott Fiacliel Fülöp laptulajdoiioiiiál Nagy-Kan Mán, 1894, 89. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. november 8-án. XX1IL évfolyam. n-yttti OMb u*. lét ÍJliMsiS t Up twJlnei rtain MÍIM aUa kkhahf. Btow»t»a»t ImM mi m*ri Kink. Ml »i. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. thMMnMi Vámkia ÍJ*I»t : flWM P§Uf UfrtlU^liill. KLŐFB5STSBI ÍSAS ggfa* tm fi kmnm (• M — kr.) IWm • km (« Irt — te.) l«iMm 1 karau. (I Irt M tar} IMillnl jMáajwH Hi»Itt»ftMf „ ___ A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület. az Ipar- és kereske- .. ■ iWnMk mm intL.,1 i II (Mmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet ét a letenyei UdStrékpénztár, J ysgtseta •• a .,Dagy-kanÍ2sai malátagyár és serfcxöde r. L" kimUmlot közlönye. BOmOtA. «*iwlst • l _ --tomtk—ék rtecwl nito kssj Efím mám árt: 1* Imjcár. Megjelenik Xag.v-Knni&táii hetenkiut k é t s a e r : UmtMM, Mt^Ja. vasárnap 6a ce-itörtftlcS-i. Városi tanicsank figyelmébe. Hite ujabban, mikor már Nagy-Kanizsa j polgárai tisztán c*ak erejfik érvényesitésé-Tagadhatlan ai, — hogy Nagy-Ka-! várhattak valamit; mikor már a maga-nízsa néhány évtized alatt bámulatos ha- «M> helyről ígérgetett kegyelmes áldások ladá«t mutatott be. reményének utolsó szálai i* szertefoszlottak : Aa ötven év előtti vámnak képe ugy K" J^^"6 ^W^jP* aiólván csak elmosódó emlék, - mely «!wőfe,» ÍJdo»,k<M V^í™ W®^1^ idősebb lakósok lelkében vagy egy-egy T®^ i^\' í \' " £ megfakult rajiban maradt finn - * haJadfe \'fff *» 156 4llJon " ** falak közt kikelt a haladás modern stagnáló, aselleme és kibontott szárnyainak minden Etomertm méltó tömörülése ez » libbenésére egy-egy nagyobb Ákőtásaal ro« P?fA™ ertkölc" f gazdagodott 3Lunk. j me\'Y ^iy ÍT2 ^mtaUí°k ^JJ6\' "" _ . , , „ . . verő csalódások eredménye is, de kétség-Nagy Kanizsa polgáraiban mindig meg- odvöl| eredmény. volt az erőa tudat, hogy ennek a város-j- - N y.KanisM po)gárfli ba drága tandi nak határozott miasiója van aa »P^JjÉel_V de megtanulták a közelmúltba., bs váro»k íűrábaii helyet foglalni éa ki=\' >Sc koJQmt von Oben«, — N.\' váJÓ szerepet betölteni. Kau zaa haladását illetőlsg ugy módosai,! Volt mwsiója mindig, a snessst.Sauliban hogy: »Selten kommt von Oben.« ia, mint határvédő pontnak ; de el a mi*-; Egjaer jöhetett volna áldás, — mikor, sió, íz a fekvési fontosság lassan-lassan a L honvéd sátor tábor ide hosa táláról volt történelemé leli a helyet adott ásóknak j,^. de sUor Isten tudja : minő lidérc nyo-aaaemponloknak, miket a kuliur-élet köve- gJatt állottak városik irányadó körei, telméuyei írlak a békés fejlődé*, a »«l-;hogy ezzel- a messzejöv&e\'hatő mozzanat-j lemi haladás lobogójára. t«l szemben nem tették a cselekvé?, — as. jóleső önérzettel mondhatjuk el, — erőkifejtés mérlegébe lukal-patriotizmusuk hogy e város polgárai, — miként a mnlt jegé« öaraeségét. Ások a kicsinyes, önző miasiójával nemben szilárdan megálltak a j szempontok, — melyek assal a kérdéssel 5 hazafias köteleeoégteljeeitésnek — sokszor ! szemben érvényesültek nagyon megbőszül* nagy áldoutokat kivánó, erős megpróbál- iák magukat később, mikor annak elej-tatásokkal járó küzdelmes terén : ugy ao-jtése folytán olyan dolgoktól is eleatdnk, basem haboztak as anyagi és erkölcsi ál-j mik a városnak haladottabb, a népesedés-1 dosatok meghozatalától a modern haladás \'nek fejlődöttebb színvonalán bizony nyal I követelményeivel szemben sem. elérhetők lettek volna. Ámde ezek immár a múlté, a történelemé a áldatlan rekriminaciók helyett \' legjobb rájok bontani — habár erős mag-\' bánással is — a feledés fátyolát. Most azonban ismét olyan mozzanattal | állunk ssembsn, — melyből Nagy-Kaniaan J városa fekvésénél és vasiitiorgalmi viszo-| nyainál fogva — ha erkölcsi erejének egész odaadásával lép a cselekvés, aa atániátás terére, — elnyerheti magának aa őt méltán megillető részt és biztosíthatja magáinak a kínálkozó előnyt. KörUl-beitti nyílt titok, hogy 1896. ja-jnu&r 1-étől kezdve a Délt-vasiit vonalait | átveszi as állam. Essél kapcsolatosan biztos forrásból értesült Qok arról is, — hogy \'az állam a Danántukui több forgalmi igazgatóságot szándékozik telálli\'aní. Zala-Egemeg már a beálló váltosások és újítások figyelembe vételével meg ia tett* a lépéseket, hogy a kínálkozó előny egy ré«ét biztosítsa a maga réssére. Csáktornyán wnntén mozgalom indáit meg az iránt, hogy ott állítsák föl a nagyobb szabásúnak tervezett határállomást. Nagy-Kanizsán aaonban — melynsk mint déli vasúd gócpontnak bizonyára legtöbb joga van, önmagával szemben pedig elmulass ihatatlan kötelessége a küszöbön álló váltósánál járó előnyöket biztosítani — tudtunkkal még nyugodtan ai-ssik a leányzó. Éppen azért kötelességünknek tartjak fdlbivni városunk irányadó köreinek, különösen pedig a kezdeményezésre hivatott A „ZALA" tárcája. A rinterU sneker. i JU il Á* iriiitl lile í j X, — likai átamlatok magukkal hozzák. De as ily js- ott vsa ennék correctivuma is; ■todsa iránynak lenségek minden körülmények kSxSit kfcsinyes meg raa a maga naiy pártja, s ha egy pár ] gondolkozásra, megvesztegetett érzésre, sxükkeb- j hóbortos író el akarja hitetni a néaei néppel, ilüségre mutatnak. 1 hogy beasing irodalmi tolvaj vett, ott vsa tía As ily jelenségeket évtizedek óta tapasztal- j más irt, aki aa ellenkezőt mondja és bisonfitja ; hátink a német népnél, amelyet már Goethe Lessing nagy neve asm fog alatta saea-A latin közmondást, mely igy szól. „Habest „tolakodó természelQnek" mondott, egy másik redni, mert müvei közkiatsévé váltak s német soa fets Hbsili", az írókra is lehet gyakran al-j pedig „bAlosipkás"- nak nevezett A politikai éret-1 osmaetask, mert éneik ennek möveltebbjei, hogy kalmatai. Ezeknek is megvan s maguk sorsa.; lenség, mely s német nép nagy tömegét, de még; f«e*sing nevét toröke, nagy hézag támadna a As egyik korszak a dicsőség koszornjSt fonja mtvelt caőrselékét is jellemzi, alapját képezi e német irodalomban., melyet más névvel alig le-homlokokra. a népszerűség magasra emeli őket, jellem egyes vonásaisak, mely minden inkább, hetne kitölti ni s még hibáikat is magasztalják, dicsérik, a jön csak szeretetreméltó sem. j Még furcsább az, ami évek óta a gráciák ke- egy má«ik korazsk, raeiy porba tiporja a fény-j As utolsó évtizedesben éppen a politikai ás Igyeltjével Heine Henrikkel tórteaik a nagy Ná-ayel körüliéit nevet, s hordozójának erényeit is; leiekeseti áramlatokból, mslyek a német né- metorstághss A nagy költőnek szobrot akar-hibáknak mondja. Hány fényes ragyogású név Epet dominálták, kifolyólag olyan sajátságos oak emelni. Királynénk, ki Heiaet kedvese kSltÖi borait igy a teledség homályába; asny magasz törekvéseket éssfeiheiiink kiváló osgy férfiak| közé számitj), maga is hasasser márkát ajánlott taft éa fennen dicsért alak vesztelte el az idők kissebbitésére, melyet kösmáveltségi állspo- fel, ha neki DBsssÜorfbaa, szülőhelyén, s«obrot folyamán népszerűségét, s s kiért dicabymntuo- j tdioak mostani állása mslistt alig tartana | emelnek ; de sbba maradt es, s a auoi minden kai zengettek, az a kegyeletes emlékezés alig az ember lehetségesnek. Egy egész nagy munka j mfti elt birlapolvssó tudja, királynénk korfai palo-késss s homályból kiemelni I Elfelejtenék 1 jelenik meg annak kimutatására, hogy a nagy ttjának kertjében; állíttatott M agy Heine sztib-Eltebb nemzetek, akik sem dicsekedhetnek j Leasing pisgistor volt, hogy száaxw müveiben m, igy tisztelve meg a daltóltö emlékéi- A nagyszáma hí rosttá férfiúval, jól cselekesznek, nem produkált eredetit, egyszóval, hogy a leg düsseldorfi váree-slyák szük és előítéletes íelfo-hogyha kegyelettel őrzik meg szok neveit, kik. aljasabb fajtából való irodalmi tolvaj volt gása nem engedte pMg, hogy városak nagy-bármiképen kiváltak a tömeg közöl, neroket is--jBraunschweigban, ahol a szobra áll\' Lssmsgnsk, jhirö fiának\' emiékét ott örökítsék meg egy sao-mertíé, népssetvé tették, slnkaek minden jo- Is ki irodalmi működésével egy egész korszak- j borrai, ksvá az lennéssetszeröleg valá. Egéss gak megvan arra, hogy a nemzet meg se leled-Inak irányt sdoti, smindes térao, melyet müveit, bolondéría ez, a mit ebhöt es alkalotaból össze-késsék rélsk. Nagyobb nemzetek, kik s nagy jelesei teremtett, alapvető munkásságot fejtett ki, inak. A szigora kritika már elébb ia liésseU emberek egész légiójára mutathatnak, legyenek azok: költők, mlvésssk, államférfiak, katonák, stét megengedhetik maguknak azt\'a huast,bogy egyiknek másiknak megtépik júl megérdemelt babérjait, kiauayiiik érdemeit, gyalázzak emlékét, amint ast as MAkősóaként felmerülő patt- s s ki swllett Schiller ée Goethe esek azért oly fel Heiaehan frivolságot és jalástsleneégst; ast nagyok, mert as 6 vállain állanak, e nagy em- is tudja mmden\'Heine olvasó, hogy „Deatscbland,, bersek szobrát s 80 as években bemocskitották, Iban mart giayayal szól a németországi esiabé-megeeoakitották. | kós (coffos) viszonyokról; ast is toljak, bon Igy történt es tnás nagy férfiúval is. De Né- ezerette Franciaországot s hogy ekbes joga is vek. met-országbsn, hol az irodahu piac oly aagy,IOe elfeledik ezek as erkSlcsbirák Hasas kertS n ■ 1 ifagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 89. szám. (» lap.) 1894. november hó 8-Ajl városi tanácsnak figyelmét a fönemlitelt Idolgokban őszinte lelkesed éef, a munka körülményre. Ne várjuk öaasetett kezekkel melletti kénysaerrobötoláe egy kedvű-égéből kibontakozó buzgóimat, odaadást! — szánkba a sült galambot, hanem lépjünk a cselekvés, as utánjárás terére haladéktalanul; mert as idd nagyon rövid s ha a kinálkosó előnyt a mi kedvező körülményeink dscára is más város balásaszs el, akkor már hiába fakadunk szomorú jere-miádskra. Megvalljuk őszintén, hogy ha nem tud-aók, hogy a mi városházunk összes villamossága csupán ss oda bevezetett telefon- ( hálózatban van, ceodálkoanánk nagyon, bogy e tárgyban még semmi sem történt, így ssonban — bár boszankodvs, — de ért-ható türelemmel kell várnunk\' a gőz- és villám előtti korszaknak azt a lakószekerét, melyen a mi patriarchális nyugalommal mosolygó polgármesterünk a város közérdekeit érintő dolgokat cipeli és mint gyorsaaáditmányt rakja előbb a nyugodt vérű tanács, aztán a türelmes képviselőtestület elé. ——> Biztos forrásból tudjuk azt is, hogy a íönemlitett tervről (t i. bogy s Dunántúlon több forg. igazgatóságot akarnak felálli- Mondhsssák el legalább városunk emeletes palotájával aaemben végre, hogy : „Eio mai kommt von Oben." rokonai körében. Ez a nyitottamat* taórul-uira igy hangtik: }\' „ We ourselm wre ahcayt wanting p*ars hating to organize interior peace iríth our OK9 ruttúm peopte." ■ „Magunknak van mindig szükségünk a kikért, mert a belső békét szerveznünk Ictll az oroet népben." II. Mikiit cártól az errópai béke fenlarlását várja a civilizált világ; népei pedig at orot* birodalom beit8 reformjának jótékony politikáját reményük Olt. A nyilatkozatai, melyei 11. Midit (Ár még trónörökös nagyherceg korában tett, ma A ualet-i herceg legtdőtebbfiának, a york-i ker-\\iá*<uzki1»n »»gyarázzák arra nézve, hogy o mU Miklós Altxandrovict trónörököl fennebb idézett II. Miklós cir politikai iránya. Londonból, diplomáciai körökből eredő letétben lord Salitbury — volt minit tterelnök ét külügy minieter nyilatkozatait Miklós cár reformbartit ét békét, türelmes karakteréről — közlik lapunkkal, cegnek .családjában, a ki iránt Miklós cár mindig testvéries, benső hajlandóságot mutatott, oly ismeretesek Miklós cár személyes, korszerű humanizmus Utal befolyásolt hajlamai, mint akár a vallási türelme és előrehaladó felfogása által kitűnő angol uralkodócsalád bármely tagjának gondolkodásmódja. Ebből a családi körből kistitárognak most az akkori trónörökös nagyherceg korábbi nyilatkozatai, a melyek ma nagy politikai jelentőséggel bírnak. Miklós cár ugy beszél angolul, mint egy született angol. Hisz ő maga mondta egy alkalommal, hogy nyilatkozatában igért, 1L Miklós, immár orotzok cárja hiten teljesíteni fogja. minden Tollfuttában. az angol gentleman nyilt igazságszeretele oly ro tani a DéÜvasul átvételekor) polgármeete- j kontzenve* előtte, hoyy azért volt leginkább ragatt-rflnknek — bár nem hivataioa uton, de kodó angol tanítóihoz. igen megbiaható oldalról — határozott ér* Az angol belső politikát ét önkormányzatot it-lesülése van. Hogy mi tartja viasza attól, I meri ét nagy bámulója az angol nép szervezett hogy ez érdembeu^a—képviselőltwtűleltelIjAUkanytági érzékének. Erről mindig kimerítő értekezzék, — azt már nem is sejtjük, nem \\ felvUágotilátt adatott magának Staal\'londoni értjük. orosz nagykötet állal. Az államfértiak közül Ez végre is nem prépostaági-kérdéa. Ennek %/#»» megtudja érteni a torire/ormereket, aleik aokkal nagyobb fontossága van városunkra \\ konzervatív alapon akarnak javítani. nézve, bogy sem kicsinyes okokból {talánI Miklós cár angol és német-országi királyi ro-éppen egy deputátionális cilinder kímélése fosai a felőle alkotott igen kedtező Ítéletükben Okáért) mellette elsurranni lehetne. Ez len- megegyeznek azzal, a mi az angol külügyi híva-dületet és pedig nem jelentéktelen lendü- tatban a pétervári angol nagykövetség régibb jelen-letet igér városunknak és e város polgá- j tétéi alapján a fiatal cárról az európai békére eUt-rai, kik a közvetlenség körein tui fek vő nyös ét Oroszország belső nyugalmára javulóit magasságokkal szemben már ugy is keserűen megtanulták, hogy; »8elten kommt von oben* gazával igért, eddigelé ismeretes. Arra, hogy 11. Miklós cár reformbarát és aty-legalább a közvetlenség ma-1 jánál még nagyobb mértékben eszményi becsvágya, a vároaházával szemben ve,hoyy megszerezze maginak egy békefentartó ural- legyenek kénytelenek az örök várakozás j kodó európai hírnevét, — mint bizonyítékra egy türelemleszitő állapotában kínlódni. Lássa-1 hitelesnek állított nyilatkozatára hivatkoznak, mentik már egyezer a város jövőjét érintőUyet tavaly, utolsó londoni látogatásakor ttU királyi korinak viszonyait, azt a nyomorult állapotot,! regény irója a vádlottak padjára regényével melyben a német nép akkor siaylett, azt a po- együtt, amik r azután egyaránt vesztessé lítíkaí^elnyomatáBt, melyben a nép stnyleil, s testi magát író, bíró és hallgató, meg igen gyak-melynek korkolisa a jobbaknak szabadsagába, j raa tanuk éa védők, vagy szakértők ia. sokasor életébe került. Elfeledik, hasonlott kedélylyel ment ki Iieiae bogy meg-Fraaciaor- Hosezu huzavona, halogatás mán végre kimon dotia Maiacz, hogy nem engedi Heine szobrát ti**\'?* "l"\'™1 * ** felálliiaai, a aem ad nyilvánoe teret hozzá. íme a hálésapkás fiiiwterek a moetaat német vi-< - - ■- " - - • ezoayokat baznák Heias költészetének kaptájára a elfeledik, bogy ez lehetetlen, bogy a költőt erényeivel, hibáival szeretni kell, asokkal együtt lett aziá, a mi lett, s bogy olyaa kéltére mint Heine, még a nagy német nemzet a váadortó szobor I Kiváac-iak vagyunk, vájjon a szoborbizottság fog e másleli fordulni káraiméval. ajánlatával ? Legjobb volna as egées dolgot jobb időkre halasztani, mig ott Németországon ia más saelló fuj. — A szegény Heioet egy cseppet sem feszélyezi es a német vaska- büszke lehet. Mert ha elszámítunk mindent, s . • J mit irodalmi működésében a pillanat szükségei , , , teremteti, a daikölfétzét egén elsőrangú csillag, 38 olt nyugszik a Psre Laekai*e amelyet semmiféle gáncsoló kritika etbomályo- *•" mtMM aevakorábbaa elhalt író í . - - . . \' liallA HAmAiAI kit L.UI. .11. -I— ki aüaai nem fog. Leve\'-eí pedig oly ezeretetre társától, Bóráéi öl, — kit halála után oly ki- méltó embernek matatják, bogy esek miadea P41*1\'061 ■•támadott, hogy ez által nemi ke-olvasóra mély benyomást tesznek. Azt is elfele- f *ém« bssájábaa bírt népsterfisé- dik az erkölcsbírák, bogy életének alotaó tU Be" " • kö biztowlaná, amely- évét 46-56-ig betegágyban töltötte, a ha költe- DBawfclorf vagy Mamez nem akarta öoma-ményeíben itt-ott a meghasonlott kedélyájla-*4* helbaiatUaaágát bu- potból kifolyólag drasztikusai is leás, ba szent | \'""l4* ■» 8 örok«ép.?alai. melye* nemc.sk dolgok iránt ksgyeletlenftl viseltetik, ba isssét dratxitkas szókimondással sért, vagy gnnyja nagyon is éles, — vájjon azoknak a városatyáknak feladata-e, hogy ok az erkölcs esem- „g^i t i nemzetének váltak közkincsévé, ki asm mindenütt a hol a valódi költészet iránti érzék megvan, a rokonszivek visszhangját keltik fel Ha a guay nyílalt lövöldözte a harmincas évek pontjából ítéletet mosdjanak a költő felett ? — I Németországért. ez a gnay ia a szeretat kito-liíaő nevetséges absardam ez. De hát a mi ko-jlyása voll, amely szeretet oly sok helyén mna-nmk igazán as effentéteTlRíísrfö irodaloart^rfkáÍMk, költeményeinek oly szépen nyilatkozik, srMlcateteoebb termékei Németorazigbaa látask I aapviligot, de ezeket sohasem bántja as állam- ££ •gyéaz, caaft aébaaébs, valószínűleg, mikor »a- . _ Isiin áraló találkozik, kerti egy-egy szabadabb Mióta Nagy-Kanizsán nem a hórihorgas lám* pagyujtogatók, hanem a kedélyes Front fényeskedik minden eaie: a villamoséig ázsiója magasra szókkent nemcsak a régi gőzmalom koios-salis épületében, hanem bent, s legparányibb, de legbístoaabbaa mükódé villamtelepek ben .• a szivekben ia. Kikmr künn ss ösi vár iöltésén illó épület-óriás nagy szive; a hatalmas vülammótor működni kezd és méllóságoa dobogássál bocsátja a vilam áramot (a friss vért; a váron testében szét* inióüló-arskhe (a villám vezető sodron yhálúxatba^ ugyanakkor megmozdulnák (csodia megérzésével as általáaoi villamáramlisaak) aaok a parányi kis motorok ia leni, mélyen, ssás meg ssás szívnek villamos áramot lej lesz tö feaskéa. A nagy villemteiep szivének: a hatalmas motornak dobbanásaira kigyúlnak a város lámpái; a psrájyi szívmotorok dobbanására pedig a\'csillagok, ds nem ss ég, bsnem a aaép ad arcok bomlokaatin. Ét hogy ezek a kigyúlt ragyogó szemcsillagok még inkibb hasonlítsanak égi Lsunértikksi, bolygókká leesnek ; megindnl a csillagvándorlás asm* caak as égen, hanem a nagykanizsai kor-ón is. A csillagok nyomábsn aaatán teremnek a csillagászok, a csillagkergető aranyfiatalvég: a korzó merész fantaziáju Flammarionjsi, akik olyan sok saép bűbájos regét tudnak ásókról a bolygó csillagokról. És hallgatják is édssea, mosolygó áhítattal egy-egy kihalt vagy lehullott csillag történetét a még élö, lángoló ragyogó csillagok. (Hogy ia van olyaa aagyoa fogékony saivék a bűbájos mesékre szoknak a szegény saép eaiU tagoknak I) Volt egysasr sgy szépséges szép esti csillag. Mikor fel-feitünt, sugárfénye melegített, gyújtott, delsjezett; pedig maga a ragyogó saép tünemény agy (ásott, agy didergett a ouadeanspeág éjszakájában De körülfogták aatáa feléje eabaatak minden-felől as ég tengerének kalózai t a hidegfényű meteorok, Beszöktek, besurrantak szívébe. £ppea, mint a végtelen ttr meteorjai aa égi eail tagokéba. Fél ia gynjlotfekk aat a didergő kis esiilacsaivst. ta mikor aat bitté, kogyss a lángállandó, örób laaa, hogy nem kell már tavibb Iáznia a világ végtelen ürességében, akkor tudta meg, bogy minden, minden csak kaaüs metoorláng volt; ellobbant, slsayéasstt; nem maradt utána mi* csak agy mély sebhely, egy kiaos emlék ia fa* gyaaztó nagy-nagy hidegség. Á asépségea aaép kis csillag kikllt. In Ür, itt bolyg most ia aába-aéka a nagy eeillagviadorláabaa; elelam aa a lutó meteorok, as obaerváló caillagáaaok között; aaak taMa ép- 4 Naty-KannsB, csütörtök. Zala. 89. szám (S lap.) 1894. november M Ma. pen rtla mondják a kihűlt esillag szomorú vettek részt: Jozipovich, borvét miniszter, Szé-1 szegény betegek gyógyításért fizetnek 100—800 meséjét. cséuyi Tódor gróf, Keglevics Béla gróf, Szegedi forintot évente, de sssoi szemben kikötik, hagy Talán megtalálta hsaáiét: • msgassfab, tisz-íj/^ * ^ » * k„kí,martiok\' Főrsterja jobbmóduakat is » krért kötelea aa oavos ..., , |, _ ... Ottó orsz. képviselő, dr. Dunst Ferenc* keszthelyi ttóbosdtagregiókal?! \\egy la\'áa igazén kihűlt, Ip4t q^ Jenő> Horváth Lajos. Gyömörei teljesen megiagyott áa fcUyg, Int érzéketlenéi,, Gáspár, Gyömörei Vincze és János, Gyömörky, Ottó orez. képviselő, dr. Dunst Ferencz keszthelyi j látogatni, igazi bordér díj. igy tehát a^rvos aa \' államtól reá ruházott kötelességeket aBfrttíanor hamis íéoyévsl a valódi boldogságnak ? 1 Da ki fog e felett esiilagásuti problémákba bocséttozniJtt, a rsgyojo kápraaatoa csillag-vándorlásban:.a mától bolaapig tartó bolygó-tisak basájában ? I hírek. — laesa-baakett Per lakom. A távozó Sólyomy Tivadar asotgabiró tissiaiétére, ki Pa-eséra tolt áthe\'yeave, október hó 91-én este a kaszinó helyiség tágas termeiben fényes ban kstiet reodestek melyen a város örosee intelli gtntiája mellett a környékről is számosan je fentek meg. Olt volt a járásbíróság teljes szám- ban ; a ftaalgahiré, kísérte a jegyzői kar által;! hogy a mftaor egyik számát az megjelent a városi képviselő testület, Igy védek, 1,m®rt *enea*erző s kiváló hegedűs orvosok, as izr. hitközség ath. A második fogás Gyula káptalantóti káplán Dr. Gothard István, Takách Imre, Stroaszki Alajos, ia helybeli tisztviselők és az uradalmi tisztek A nagy vadászat eredménye volt: 270 darab nyúl, 96 fáczán, 10 őz, 18 fogoly, 3 drb. róka, 7 szalonka, összesen 332 vadat lőttek. — lelsmagys IpaHaaámáaah tagJaL A soproni kereskedelmi- és iparkamara az 1895 érre Zalaváneegyéiek ipar tanácsába Fangler Mihály sala agemegi kereskedőt, Sípos János zala-egerasegi ssztaios mestert rendes, Fischer László . za\'a-egerazegi kereskedőt, Jubtss Jósáét zala egerwegi könyvkötőt póttagokká választolta meg — Baléi / ■ Polgári KgyWIkéa. A Polgári ügylet első tbea estélyét f. hó 16-én | csütörtökön tartja. A hangversenynyel egybekötött estély érdekeaségét neveli ■ is kénytelen eihaayagolai, hogy a 80 krajcáros vízitekből a kenyérre valót megasareshaase ; aa\' állam padig nyugodtan tűri, bogy a községek a nyomorba hajtott orvos idejévefés testi irs)tral uzsorát űzzenek. Mivel aa állam az orvosi kon-greasznsokra mamoraadmaokra csak igárs lekkel feleit és legutóbb nyilvánvalóvá tette, bogy a közegészségügy államosítását nem tervezi, a községi és körorvosok a végső eszközhöz nyaltak s elhatározták, bogy a hivatalos át-lásokról mindannyian, együtUaea lemondanak és ezentúl csak, mint magánorvosok fognak működni Ez a sztrájk tehát azt jelenti, hogy a községi és kőrorvoeok ezentúl nem fingnak as államnak ingyenes szolgálatol teljesíteni. As állam ezzel ama kölesben áldásos lépésre l»s kénytelen, bogy a költ séf verésnek 6— 6 millióval ama körülmény,} való emelésé vei. a közegészségügyet államosítsa, országosan — kilaéuit. Komjáthy győri saiaiganató Habare napokban vároeuakbaa járt, hogy aa engedélyt fogja betölteni, kit la lavaasi idényre megszereate, A főkapitány után feléik* Sípos Károly gyógyszerész és a\'Je« alkalommal a magyar zene egyik hivatott azonban az engedély megadása előtt — értesü-távozóra emelte poharát; majd Bartal György! művelője M o 1 a á r János keszthelyi kántor-1 lésünk szerint — több iráaybaa értekézni óhajt, jsgysft, utóbb Megyenev Géza ugyanerre. Só-jtanitó fog aongoráa kísérni* - Tervben van a|megtudandó vájjon a közvélemény Somogyi tyomy Tivadar meghatott hangon köaséate meg e g*d\' Zitóy Géza előtt próbát énekelt kiskani-felejthet etíén küfinfetést, sajnálja ezen örök em é- «■» oépdaléneke«nek folléptetéae kJ- iíáskS-kazeias helyét ée vidéket ; többek közt beszédé-! mtMtik ki asm adatnak, e* nton hiv,«k fiea felemlítvén: .Jfcet érzem, bogy vélni ns ÍSj, » olvasóink figyelmét a szépsikerűnek ígérkező válak át elmegyek, de a szírem az itt marad." estélyre. Ezután ssólt Kóttyal Fereac, főasolgabiró a vele! MoUáaágok a Caaloékaa A Caamo viga mindig egy irányba, egy esónakon kitartóan éa lomreadezö bizottságától veszwuk vagy Komjáthy mellet! van-e t Somogyi t. t. ki most Sssaedea van társulatával, már régahhea folyatnodot az an<adélyért. — 8 a a I k a y aziaiáraolaia november végén jéa városunkba át itt marad janfiár ö—6 ig. — laUáullhetah elbgalása ko-aisg) kta Ety régi bűntéay lmtasmt tikáréit Rátotsy Gyula caeodőrhadaagy — csurgói saa _________azt az érle- hlia awm hajéliéi, -kivánvaf hogy aj átlatán-Wy fal fi hí Mim fog ax_ etsO tancma- ép oly köeawlegedésre állja meg helyét. Ézu\'áo | latság tbeaeaiely megtartatni, mely előrelátható-1 kaszparanosnoknak kézre kamrai. 1891. raárc-még felköszöntőt moadoJi_JEerly Ferrae, Ko- j <M \'jT0 kedélyes ét látogatott tett. Kűön mei-llt éa éjjel Hikmao Károly kód iF. Stgetd rtél-ayéry Lfceá, Molnár btvéa, Banelly Vilmos, bivók nem boc«ájiaiuak ki e mulatságra. Ez j lett) csárdást agyonlőtték ás najéi vérben tat-Targa János\'plébános, S/ebényi Lajos 6gyíédJe,sö úgyszólván megnyitó táoemulataágot rengve hagyták a sanbáhoa, a c*endŐr»ég állat Horváth Ooagor járásbiró, Werly Ernó, Womt- j december első napjaiban fogja követni egy akkor hosazu időn át folytatott nyomozás ae aar Henrik, mind Sólyomyra, mindegyik ennek j műsoros estély, m\'lrrv a szűkebb bizottság már I hogyse vezggil^eredményhez; aiahhaa azon-efj-tgl tulajdonságát felhozva. A jó kedvaj*0*\' teszi meg előkészületeit. A korzó tehát aj j"baa a gyilkosság kidaríiéaéra Bákoasy tíya-a léemság Horváth Z<iea bandája mellett inggel thémá! nyert, éa mindkét nembeli fiataljaink a csurgói caandOr-eaakataptraaetaeh által 11 g inkor hagrta el a kasa íót. I Kmétt mulatság bataaa alatt állva üdvözlik egy-! csendőrrel megejtett nyoatozéa folyamán a tat- _ . 0_ . n>. __. mást: .vMnotlátáara 24ikén.* teaekei Bogár Jánoa ét Jóamat, Szabó Jéa*ai át r ^VT^JT^L — i Hgrttl krrtwb éa I parkaasara a [ Jánoa asawéljrébw kiderít, kik tattlket \' keaztkelyi kereskedelmi tanfolyam részére az ed- tőrödelmesen bmamariék. Azon fegyver ia mag 5 00 sejély&stxefet sz 1894-96. MII. melylyel a csérdájt rn^SW. Hihm^ - - ""\' J^J t taaérra is engedélyezte. A zalaegerszegi iperoe- Kánlyné eaárdáané,* ki álethaa maradt a tat segédek szak rajz tanfolyama részére, mely a kama- lesekkel szembesítve lett a azokat fótiamért* A rakeröletben egyetlen OynemD intézaséay s mely j négy rablógyilkos a tett elkövetése etóti F.-Se-a mnlt télen is readkivtl szerény eszközökkel gesden Malier Dávid gazdag bérifi háaa falat igen önreadetae eredményt árt sí, a kamara I kezdte booitoi, hogy rabolhaaaaaak, azonban söntén 60 bt segélyösszegei szavazott még. aa éjjeli őrök állal slsavartatiak s innen tfy»-— A asgysr kauár él«tlltét« A! neaen a kóei caárdáhos isatsk, hal a grilháe-„Emea* már ötödször négy őt hasábos kritikában ságot megeJőzőleg a piarét felverték, I „ mj;|méltatja a bélamm-gysimáti badgyartstokát A {eaapra ütötték éa réaabea mayttaá, ráashaa p»- at«l. Janik Kaftüaa, Báró öaízler Jówef át Báré Gtiiltr Géza agy maguk, saiat többi re-kasaik nevében mély fájdalőmssal eltelve tndat ják a lanéa aasretatt térj, édsa atya, após és aagjatya Nyíri Besaaaóczy Bek 1948. éu volt bon véd hadnagy, áBami polgáritanodaí tanár untak folyó éti október hé 97-éa reggeli 6 órakor, életének 66-ik évében Tégdgyengűlátben I "T a, történt gyáazoe élhanytét. A bo doga t földi * . 1 ITJZmbZÜU k* «.érT irtja a béeai angol nagykövetség katonai dig kifolyni hagyták, azután pedig 43 liiar pá- SfíríS? SfJd Sí" líüt I:srfc £ ^ v^^- kertben örök ayagalomra tétetni As engeszteld áldaaat padig l hé 99-éa reggeli 9 órakor tog a helybeli rám. kath. templomban a MháMkstisik beasoimiaiBL S.-A.-Djáely, 1894. október 21. Áldás éa béke portira I — Vj rlnsmilall Mr*k. Az igazségfigy-mmvzter az >WL XTI1 lörv. cikk 33. § a aiapgka uj visagéláhnéknl, illetőleg áflandó he lyetfeeaUB a következő kfr. törvényszéki birá-j kat readalts U: a nagykanizsai királyi tőr i véajanák teSletán vizsgáló bíróul: Fáber Ká-| rely Wr. lörvéersaéki bírót; a zalaegerszegi Idr. L-^j ezredek, a Mwéayartk UrtJ^áre. B a n m g a r t a a r birn(!TDek öfewieotkt Jéaaaf MhKavaaéái htrói; ál\'andó kelyeiteeél 1 8 s é I a y László kir törvényszéki bírót rok. Minden sorában a magasztalás legelragadóbb | pincében okoztak, a korcsmáros szobájából ki-| hangján tadl huszárainkról a fölébe helyeit Őkei meni köréi nézni, mihelyt azonban, aa ajtdb i I egéaz Európa lawaégáaik. Így hózlaméayéi Ikilépett, az egyik dahaj botjával fejbe vágta, a je sorokkal vezeti be: A ■ agyar buszárnak alt-1 másik ngyaaakhor keresztül iőfie. £ eaelek-poa okai vannak rá, hogy böe<k\' legyen önma*\' mény atáa a gyilkuaoá a korcsmától mintegy gára s éppen nem csoda, ha kimondhatatlan le- 60 lépésnyire a lopott pálinkát megitták a na nézéssel tekint gyalogos pajtására. Nemcsak festői I Üvegeket, hogy bűnjel aa ssaradbissea széttör-alak as 6 kák éa skarlát pina csinos ssaháan ték. — A fagy vert pedig Bobtes öyula ih.-egyearuhájábaa, aaairakánaal prémezetl zsinóros, herényi lakatosnak adták, hogy emlékül drisae dolmányában; nemcsak kitűnően van lovautva i meg. itt érdekesnek tartjuk megjagreaai, hogy és vezetve, hanem magában leateeiii meg egy J ea a szerencsétlen Snbioz Gyula íb.-herényi la* léra született nemzet leghöbben ápolt hagyomá* j kaloa ugyanaz, aki a Kund gyilkosának a iagy- -ilmáhlváM Mn/álls. A aagykaní zaai PolgtriIgyW éswmklr bé 8-in 4. e. II áraáer readlivGm kőzgyllést tart, melynek egyedéit tárgyát: .béJeaóavéUi eagedélysaáse* ké-peai. —" Nagy vadászat. Tőrjéről iqák lapunknak: A vadászat szezonja, nálunk is mjgknáödött. melyekben szolgát, olyi vérét elvágta, Szabd János pedig aaoaoa aaa-melynek níncen péryt I »é y azzal as ib.-beiéayi kaaé*e*zai, a ki Európában. A magyar huszárság biztositól ta ön-j Kund syilkoaait a csendőrség kaséra jálasatta. feláldozó rohamaival KSnigiatzaél a megtört gya- A gyilkosok kézre kantát ének Wáréams Rákaasy Ingáéit hátrálását, oroszlánrésze volt Castoztáaál hadnagyot illeti, aki a nyomozási nagy erétylyel a kathatiaa frgyrarteayekbea, melyekkel 15 tzá-1 «akö<öl\'t. A 4 gonosztevő jelenleg a csurgói aad egéaz aapoa át sakbaa tartott 87 gyalog j biróaéx börtönében ftl. Amint már tapankbas zászlóaljat. — De a magyar ló ia épp oly méltó említettük is a szerencsé\'leo beráayi lakatos a igyeitnre, mist a mahuszár. Allatában megőrölt. kisebb 15.2 marokpál s latszóiag nincs csontja] — A uéraktztlt alstsk ügyetaaéb« éa azabttimetája, de kitartást páratlan, leilej A Magyar AUamvásatak igazgatósága lAbh is Október 30 éa 2i-éo puskák repogáaélét, hajlók j várral, tiaatl, mintha cseh érezné, bogy a világ; bra tapaastaJta, hogy emberei aagyoa röviden százáaafc zajától a mrarHII vadak ketségbees^t első katonáját hordja a hálán. Jbéaeak el a vasúton visszahagyott lárgyakka*. héáaüéi íiaaihaiigriitt a tüijö prépostsági erdői — Dafetaraxtréjk. A községi éa kóror-J Ha va\'amelyik utas vusaahs«yait tárgyát rak la-ás s tetsi\'ioü mező. — A nagy vadászai október j vaook évek óta hiába panaszolják, hogy a hely-[utálja, a vaeaü alkalmazottak a reklamációt *>éa rtgmd 9 érabor vatta kezdetét — az erdő- zet&k tarthatatlaa. Hivatalos leendőkkel tal van ugyoólván figyelembe saa remük, a a* oufelej-bsa — A sportot kedvelő arakat 10 hintó ritte| nak halmozva, emellett azonban iatéakedeseiket altttl hilmit hamarosan elárvereztetik, ás igeaga ki a srinhaljia. As idő kedvezett, a jó kedv (Usaégek figyelembe se veszik ée a j >gk3rQk 1l6té( moat szigorúan aamtotta hivaialaaitati, megreh, a igy u eredmény nem vek meáóű. | korlátolva lévén, nem is kéaysa«nihetik a köz- bogy a tárgyak tntsjdoaoaaii magák ia kaiataéh. A máaofii napon a meaőo reodéttek hajtóva- ségeket aa ialézkedáaek laljasatéaéra. A ktaágile csak akkor árveresteasék ei a boiaaíhai, ha a áámmut — Mukdketté sikrrtlt A aagyvadészatooléa körerroa á kJ v a t a 1 e e teendőkért; kutatásnak nincs eredménye. A reklamációkra a préoaaáao maat aaaaaaáaa ásvM a blrokeaflk Ipertae aem kap fizetést, a községek eaak a|okv*etlaaftl váiasrWniok ksít. S agy-Kanosa, csütörtök. Zala. 89. szám. (4. lap.) 1894 november hó Ma — IM«n>l J*u«k Igen csiaos, egeaseo aj ét toEszelSa alaki aétjagy- ia levélpapírok It hsaik PMal PS% Wayv és papír kuerib-ééaáhe. — melyre frh» jak aa érdaklédok szives l||ÉÍi. C á S A RN 0 K uónkfittMböl. Iria S. E. Aa táras léey tarén,. keresi aa alkat-mi aJy tárva—t ka jvai, melybea tudja," hogy [ atthaa vaa, audúa a napi fáradalmakat kiállva, i sséeaksaftrt keres. A « Méasfta tsnasitja. hogy aa sab» korán tada\'ára ébred réa ki ralisának, a lánaaég alkotáaaak. est aeaesak a terméssel i által oly eöszeröen berendezett családi tána ságban Wta iei. bsnsai aiadiaksbb igyekezett ast nagvobb térre\'Ls kitsi jsazttal Innen taa. hogy a aea agyaaasoe vétkfttelékhes tar*oaé, teljesen klléairti, hagy acy aoasjaa idegen emberek ír kezdtek egymás iránt érdeklődni; törekedlek (tyaia asgrtaai agy, hegy aa eaberáég mind\' összejöttek, de aa elaS rendes kávéházai Marseil-ben nyitották meg 1671-bsa éa rá egy évre Párizsban. Ezeket inkább kávéméréseknek ne-vesbetjik, mert akik ilyenekbe betártak, kávénál egyebet nem kaphattak, úgyszintén szerencse játékokat sem űzték ilr, bár ezek közül különösen a kártyajátékok ismeretesek voltak, kft-lönöeen a Vatikánban, ayilvánoa helyen azonban nem gyakoroltattak. Aki egy ilyea kásám fráski betért, smgitta a kávéját és ha volt kivel, elbeszélgetett. A kávé mérések ezen speciális rendeltetésüket mintegy két századon át megtartót tak. Csak a jelen század elejéa nyerték el a | kávéházak lassankint a mai értelemben vett je leatőségüket A szerencsejátékok a kávéházak baa meghonosodtak éa ffia már a szerencsejáték éa kávéház egymástól ngyszólváo elválaszt ha taúaa fogalmak. Káras hatásokat a kávéházak még aa által ia ayerték, hogy as éjjeli dotbéso-lások színhelyeivé lettek Mindazonáltal a kávéházak fontosságát éa jó otdaNS különösen azokra nézve, kiket nem a 1 játék szenvedélye, hanem a jó társaság kere-jsése naa oda, (agadat nem lehat ; Összejön itt [minden rendű éa tangn ember, bár van kost fik egy kétes existeatiájn ia, de bát as ilye dokumentálva, hogy I vett aa sgysdali mulatni sasrető próféta ,_Több ilyesfélével olyannyira lelkére hogy megtérítve, másnap, hamadnm diéta : forintot kiadott egy bthaete. Erre a sujtc kritika eaak a* gint aem marad hatott ol éa havas vita fejlődött ki a bftetls—k tagadása folytán, kik UsAI as egjik sst ia bs-bizonyitotta, hogy még a mennymnságbaa is vaa protektio. Elmondta agyaaia annak a két ssidi-ank aa esetét, fik Verne ágyafolyóáaái is ftsrfn-gosabban jutottak be a ■eanymsaigbs. fi jött ugyanis a kát atyafi aasot Péterhez, kérve be-boesá jtást, de nem tévéa recipiáha, ehstaoiitattak. Ekkor láttak kjselsdsi agy grófot, hamar ■egyik a másikai egy lepedőbe fekteti ée viszi tisztes távolbea a gróf mán. A terhel vivő aira eljött szent Péterhez és malin aat moMta, hogy a g.óf podgyáasát viszi, bejutott a maay-országba. A kaeaj erre kitört s elnémította as elke d&t éa a társalgás Myt tovább, ponae vallásos dolgokról. jobban közeledett, habarcsok ösztönénél fogva j*** " krűfaL Egyiktől esi, a másiktól is, aaaa ideáim állapot megtoemtéséhex, msly» Mnr<? tmsioaaáam aa tases népséget egy nagy es .Iádban egy*- T^J? ^^ "" ■ti. E heiyfttt nem szándékozom kiterjesak*inii)>uv*m ^^ * ,U\'M "•»! sna, hogy s fejMésaok mi állott útjában. mer ~ \' ■ Dr. Felelős szerkesztő: LéKIII 1 1. nyíre; as egy kávéházba játék között kevésbé __ érezteti hatását % rangkülönbség. De az emberi JJ^jjabbaa szerelvén a kisebb válogatottabb hozzá valő társaságot, esek kel rendesen egy asdal köré gyfiiekszik, mindazonáltal aem zárkózva! el ma»oi társasága alól aem. Evy ilyea egy-1 __asáshoa atokott asztaltársaság tagjii között a A görőgaknél már nagyon intenzív volt a társas ltá?jlf,iIM^tebií T** & éisá fejlődése, mert ezen magasabb fejlettségt ff^f4 - * aéaaél részint a tadomány iránti ádefcöd&nél h?almMT "J"^\'"*^ "á,,k tara, réamat azon étiek pofcúka fölytán; mely 1 »* \'"é"Ét\' tnttakotódA valamely öt ér -CT -&tékte, Ű Laptalajdoaoa IICIIL Is kiadó: VfiLlP. aem ■ volt zásdékom a népek peycáíko kis-faafték fejtegetésébe boesájikosni, eaak azt rom konstatálni, bogy as emberekben mindig mag mft a tévéé vés. idegeneket megismerni, azokat társaságiba »««. hogy tana-joa vagy lehh hozta egymáshoz as estaonket is keresték as alkalmat, a helyet, he«y igyee-bajaa dolgai-1 kat pertraktá&saák, msghiasélísk a napi eee-méayeket, meghtÖWbbek levén saját élményeiket, saé*at mradent, ami as smbtréket érdekli. A társaiám sssüemmsl azonban eaea időben még sem jártak agyéit aaaa igények, melyek a mai tüsadalsmask gounnznderiáját kell, hogy Eendkivül érdekes egy ilyea káréház kalönő-seo arra nézve, ki taaoimáayeni szereti a különböző emberek szokásait, tobjdonait, vagy ké-peaaétmt Néha eíjárváa kávéhteha igyekeztem agyas embereket kSsvenfe Egy nztaihos ültem, melyet ezen kávéházban, jogász asztalnak neveznek, ámbár a társaság aem ad csupa jo-gásn emberből de sa utóbbiak határozott tébh- NY1LTTÉR Mtmdat nát tmUmtát t ily irt, éréss^sai \\b. imnfítemrt h barátaimat, hogy HOCH 11ZÁ kisasszonyt — Somogynagybajombtíl — hó 3-án eljegyeztem sujnmanlr .Vayjr-faaisss, 2891 aesea4sr U. PAIIK JAKAB. HIRDETÉSEK. kisülték Kern saesskápriatalő helyiségé vol- «é«í«B ^ néh" » . . - . m * • m _ . • . • I kmvma grfatrniÉsflr ■«■ m«Mitna tsk ásasulvitili hséyvik, sőt tahmívt) ke ve sakk, ttiimi egy-egy borbély műhely, melyek i égte gsriaawatAris siták színhelyei voltak. Itt lehetett megtadai tndea újságot és ha valaki vslam^y dolog MH ísltiligositist akart ajerai, ihánimt agy borbély afihaiyhe. E lafta jsen-liségfekei aémitog ma is tsnrarfortafc mert rrt-kaa jön ki sz ember egy ilyen aíhelybff, hogy vakom ujat as hallott volna. A romaiaknál ia nagy jefeatőeégök vok a bor-hily m«ksl|sbaak, de ék mát inkább eyiit tara hevei vitat hozások sem maradnak eL Folyik ttti a beszéd mindenről, de nem kizárólag jogi dol-j fsáról, mert tekintettel vaunak arra is, hogy olykor nem jogász embert is saéhoe kell jat-tataL Persze az ilyea a znté kritikát ki nem ksrtlketi is ha alkalom adatik, akkor a jobb szeretne hallgatni, de a változat .kedveért hassál is, mórt különben a folytonos hallgatás saalmas volna neki. [ Ily módon nyílt alkalmam agy embett minden [ttüajdonságúval megismerni éa asm is akarom ket, oszlop csarnokokat választottak ki Asasa-•*tMÍMUai I beazámolásrs sdett alkalaaat (ővetslak helyéül, hol aa SsazetatáOcozést még1 Esea jsgéaz-aoztalaál, miat emlitém, vaa egy inkább ilámiittii azon UrtMsy, hogy a tor- ] nem jogász ar ia, a ki mindamellett nagyon de-tlajkaass, általában minden kisérés** detog ajift, a súlyos kritikáktól jól edzett is néha kod ■ym tereken tárgyalUtott. Ki aa hallott volna! ves ember is, (emiat stimmelik) kiaek kSISaben pL a ftsraa Romacnmról, meiyask egyik részé-1 legékesebb ta\'ajdoaságs mindenkinek feltét lenül ben az igazaágot osztogatták, aáak részében1 iaai, sőt meggyőzőbb hiányában más nézetűt Merear tisztelői sürögtek, melynek jelentősége i ia rögtön kész adoptálni Ez a«ÍM meggyőzödé éa tttogatattságaa agyóbb vett a mai börzékénél; ssmhts egy érdekes esetének elbeszélése által sasit pedig a aiadsa iránt kíváncsi, ssérako-! jottatort ksa kereső smtirsk tömege hömpölyög. i Akiről sast szólok, as nem híve aa egyedül I itt latt megbeszélve, iaaea kolportálo- ődvSsitő vallásnak éa mint ilyen egy alkalommal j a recepciót hivatásánál fogra ellenző embertár-iával találkozott össze. Többek kSzött vallási { doigokréi is beszéltek éa a kelkiatya valószínűleg megakarván őt téríteni, megragadően eese-i tsM neki egyes vallási dolgokat és tsaskst Többek törött fejtegette Mózes istenieredetét, való-j szkSkg azért, kegy ezáltal hisalsgve, köaayeh-bea esesse vele Krisztos isteni yoltáL A ha-Itáa aaa is maradott eL Pslsailitatetio továbbá a lalkiatys, hogy mikép szzbadnltsk ki Izrael [hívei EgypCjahnl, bogy-—Mózes népét a legsa-Jgjehh vihar közepette vezette át a YSrésbeaga | rsa és aMker a sivatagim érték, aagyoa meg-azomjaztik s hogy népe ae zúgolódjék, botjával taaa hsr folyt ki iTensé-Azt aiadjárt kitaláltam. ~ t Htiamkl éssaaa kskaa. k^yaéa a sp«k / fcrtW lis^i* atka tt /l Ttkstetas tsrlMsaMs! Ts^ssss ssagMM! /őr / önműködö ibu^aM- /jrV cloMttek. /&J/ | BsiflMt la kUfUi sadaéűmak /VsVy d haW kmylksaliik al iSI tVVV Wf IMSk atkw / V »/_ knjikmIh hastaM. AS // ******* UrUak, taktaqák, is- X^jftl ** kalák, \'| 1" 11 l >. /A Jy**"\' mwa /j&V ......... áma AgJ y " mi***i -ar /Vy M XJ/ ** *4naá . ™ /xjtjfjyfsst- is paásaÉ# «n»inain /<SVV WrestfsBtltM is ithisnsia vtf- ! /aN £/ UMgyaaMs Mába ksrvskhri, I >Msa*ai sSisifchil a asésH MaaBfasi- ▼ / ajakkal ni...... sari(U aa l(*aptiaia I /tsaa ttasg. aa. Mai aaeiass <kéa tik as npdgakai miudeníefe Aa egész foram agy éé aésag vek és asm ie esodátoat, hogy o\'y ] magsa knltaráfa és Ulsaéay népnél, mint a\' iceaí né, kaayaeés\'sa naa léiesilL Mem ia tiishsrték hiányét, mert a Éeramoa módén nap magjslsaiek a témái világ miadsa lies\'ifll esa-berek, mindig kasvs valami njsl magukkal. De kát a korral váJiotznak a szokások éa isé-ayek is. As imtsrik igényeit később már aaa dégáS ka buihél;irtkséyik vagy a nyílt terek é> azea vaaaak, hogy kidimss aarakoaistá be-lyiaéfshhea jéfcaaasak Mae. Erre séave aa tdaé im^afeasl as ofan eemfetMnk adták meg, k» afk ie lérSak kaUemsa a icóragozhattak Easa issliint aaaahaa eredeti fe*eatőaég*kat | egy smklára fitön i llá ssásafaaa a kávé hshoaatala által mind- saetes ezt ia elhitte. —HVr stiamitsttéa és h»tyváe hár nem a! hogy miért jött bor a sziklából is aem va; a ■ss ii ilia» vert kávéházak Isgiaték Már lésedés oa|fa lehet, mert beszélgetés közben a IS-a anaad véféa »aMaá Koesraimspsiybaa|kicsit barack k Elmondfa aég a loUíatya, hayeÉ, M sgyegy aséass karára az esdhetek|hagy Dieel peeéáa vek \\ Töke nélkül aapeata péait szemketaek UsaAg áMaa iplask, kft aÉaéaMssft sastséfe- sip^éfta a áijtan jiu ii iipáatvii ftr taftsad i\'misk. kwt séasMftsaMaa liávssi tí-«MaM aaOst, agg ftaat Mapssti asM tstw Ma áiidaásk .0. A* JsG«s a/WS iasásssélh ICSITItS ISISáf UrértM bodrába risél aáasa 1 aa. <sAa giniéank m iaaak M-t Nagf-Kaoizsa, oölőrlőfc. Zala, 89. szám. (& kp.) 1834 november bó « A*. „EPERJES NÉPBANK KÁLYiHAGYÁRA Van szerencsénk a t cz. vállalkozók, építészek valamint a n é. közönség szíves tudomására- hozni, hogy Bachrach Gyula ur Nagy-Kanizsa és környékére gyártmányunk képviseletét átvéve, a nevezett urnái cserópkályhák, takaréktüzhelyek ós kandallókból állandó nagy mintaraktárt ás bizományi készletet tartunk. — Gyártmányaink ez iparágban első rangot foglalnak el és számos kitüntetésben részesültek A felállítást saját szakavatott közegeink által végeztetjük. - Költségvetéssel, mintakönyvvel és árjegyzékkel szívesen szolgál bérmentve: Bsicliröicll G-STUlIsl, \' Nagy-Kanizsán. (Városház-utcza, volt Unger-féle üzlet.) m IRDETÉSEK felvétetnek Fischel Fülöp kilJTltmtófttfcl ao* Nagy-Kanizsán. Ú § § X X X X A legfelsőbb helyen engedélyezett „DUNA" biztosító-társaság összes biztosítéki alap tö"b"b m int 11 mclíIIíó £rt. Kaamal iu ■murit » ». é tMn>n isAmiaéra berni, bon a «D®»a\' Milwwó táraaség, Hafj-KaactM és kornyékére aéire a í&Sgynök*éget reám rakáiia. A „Dana • batomti társaság bistositéki alapja ifikében éa tartalékban 8,087.536 irtot ét évi dí|ber ételek beo 3,800.00p irtai! többet (hasas bw-loátékí aiap tebál 11-OüO.OOU fiinál többet tea ki A „Duna" J?KtMÍtáao-kal eartttatH atabolt díjak mellett. a) téskér tllm hé h ptimáfi éjmUukn ; h b prbír tűm wümdmmmá tm mimjtku ; ^ $gíBÍtÍst Httfl^tK t&tgefUt t ttttÉtH él i) m mber Mtiirt, tSb&rt ét jvrstdSxtra. mindtn hmbt*áci6 nmi$d. KesÜb aéf föíesaíites, kegy as alléaréslíi károk a kgliitii— ar Miseké aééea ■i»k«alliita»k éa a lánaaég tíial a lipwraMkbea kifizetieicek, kérem Imaaa ajéa-Itémt % Mraéak kiráJS ImteMUl 256 ms§ m Mé zs KLTTHLI ZSIR HAJPOR a Mr ■l>aiiln éa aMmiláates, MT iniiniiint miiisi, MI tm —ii|i tijjii. n — fciár. itattts. it láj-pt — — agftl -saÍTtíit jé ajtatra Br J. J, «t Ur. taaér MM a*»t«a — EtfaauurC teretek Mvthttá tnBkUU BecUt Uta > tar <9*1 kM Kei, PUaMf EOca, isaiáKEfci i * Ur aak. méémü 2Ua 08W. — k. a. 18M. 4rle|téal klréeiaéaj, LfaxsáftfT Hinínter Dr Ő Xan«él«éaeg* t ; évi octóber M 26-án 41580 I. M. 18N a». a. [kelt readaleiérel arra itMttti, hogy a aagjr* ! kanizjtai kir. Sgyémtég tel ügyelete alatti köxpootl éa a katlaéga lertlatéa tekrO eaátiorajai, k*aU-j helyi, letenyei éa pariak kár. járátbirtiigí íog» házakban letarttetstoU foglyok éa rakat rsa> de» éltlaméaéaak, ssakAUUass a beie*ek aa*. imára ormai readelréay alapján k«*MÍg áitatsaéé étadsgok éa életei uarakaak a >»vé 1«Í6. éri jiQuár bó 1 töi terjedő 1 éne aaettar ki*éíala» ►en 3 érre leeodö együttes bütaaÉtáaa triai ujabb áriejiéat tartsak, aáotán aa aa érdembm L én október bé 6-tn megtartott artagUMÉ eredményét aa államkiactfárra Mtrt kaanaO | lennek talüta. Utalva a fe$lje!xett ami raadtiatra m ujakb jiríejiés katársapjial folyó éri nortiabér hé ! 20-án A a. 10 óráját (fisöm ki, a arrti a vállai* kosai kiráaókai asaai érteaiua, bog| aa 60 kraa bélyeggel a lawx a aa atábbi kellékeknek uaf» Ifeielöleg külütati éa felaaardi aártifáabaU ajáa» ! latok as árlajtéa ■igkuééaaig aa aMirt far. figyéméfaél nyujlaodók ka, a a kaaékt érkaal | ajánlatok rdsatnt aa Aria^léa befejwtie oíia test aléejáalaU* igyalaaika tmt vélanak. As űá«beii ayáoiatokbaa atAaMkkai éa ka* tökkel kiír** k*M» ajánlat tmmü I.) a rmém é>adagra aiavi M djr. tss)éual efjöti, 1) a böjti (112 égr. kaafér) étaéafra a*ara, végM 3.) a betegek réaiérs kiavalgaWaiaaié étlekia aéarc, jcely tttóbbi ajáaiatoái a a»i«ra>ééof •atáliapMatt HfciUa árakbot rwxoajfltoit a»á-talék ieesgedéa miyiiin \'Isikmü ki A kénatpani éaaaage 1050 fertkaa é>la^atla«ft fficjr, aoeljr kisi|ilsitn vacy asabélywarití kéa> tow\'ékai eifogaokaté ériékpapírokban aa a^áü* leiket meJlékííodö, a ultid athftáakas réaU venni kévéséit által pedtg sa ázieféa ■iigluaáéM alatt leteeodS, kiseshstvés, bsgf iség ia sas aesfalitett ala kaiaslé rélia aokoal MMM leré ka\'avitéaa iMaéai aa arra vslé U»a>l as sUin ka—tpéaii sem pétolba\'ja, A kir, tgréaaeéc által aaa ksasn villáik** aik alMarM éa vadasé élasitsk )rá»t aaafskai a tárt a>ésiatka« laiíléktasél g, létra a aaátaK áriaítéasét kaaia\'siaséé ba!ó«é|í Usa»j\'il»lü|SfBt igaaslal tartassak A pua arak alafléa «i«*er®ieg itagálla pííott kiiiáitía ér: J a rendes ééaáag ŰH kim 10. §0 k*. X éy. jwyir ára__t. 10 kr. | 11 «0 ÉfiHÜ mtm bal m Mr. aé>. fmm kü£*t Kf^f ÁAtt áia I fri aa — ü*émtéttd vacr as isMg aifiagM kitriláééi USs ktUalft. — Ks^katé • kfUbk lllaUier., gjé^ytmmr kerva* ktdéakea éa |y4gyurrtliiaa. a kau« »Uéig kákUléaá ariral nliasl a tetoa aris)iéa> UtééalakfA a kar. >gj iaaaé| ira* | ééiékaa a kívawisa éra sIsm éiiawléa saacw* jkaU s aa ériáná iabéMlsk tausnte, náaaÉrt as, bétgr afiaiál Uv# m«Ii likait alá*»tí m jjiráab&b líUaikku kahpSBatln aa^mfeiiéaÉfti Higj laaiaala, UÜ aavauhar A STutXKft ARAI* iMr. éaa fhgY-Kaaaa, csütörtök. Megrendelhető Fisckel Fülöp kfajrktmktdéitftofi Wagy-Ianizsán, 3 honnét vidékre bér? mentesen küldetik meg. Zala. 80. szám. («. lap) ■ • ■ • • ■ • ÍÉállfaflá fctatoüiMtr. 1894. norember bó A Millenniumi Történet lesz az ezreáóves ünnepély legmaradandóbb emléke. Most indult meg! j_ az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvény-társulat kiadásában A Millenniumi I MAGYAR NEMZETI TÖRTÉNET « • < 5 «-Sí 5 * ■21 * " g "5 a — 2. ff 11 <? i* J* Tiz Hsőtefbeaa.-Képes diszmű a művelt közönség számára. Kétezernél több "— részben színes —. illusztrációval és külön képmelléklett SZERKESZTI Szilágyi Sándor. Á mű beosztása: Tessék az első főzet M motatranyszimot \'kérni Tessék az első füzetből mutatványszámot kérni. 5 3 * m L kfltet: Pannónia Iíjík Frtk&dk H, Kmmx&y Mint ét Nagy Géza Vezérek kora. Írja Marrmli Henrűt, ÍLkStst: Az Árpádok kora. írja Marrak Henrik, jDL kötet: Az Anjouk kora, bja Peőr Aulai A luxenburgi ház. írják FzjérpaUiky JMdé érMtiaktrr Gyula. A III. kötethez az arrhartogiai részt tirfk Ctdhar Béla. IV. kfleet: Mátyás király — A Jagellók kora Ifja Pnkmíí Vimem. Bevezetés. írja Vaszary Kolos bibomok-hercegprimás. V. kötet: A Separaíio. Habsburgok éa Báthoryak Bocskay Ilja Károlyi Arpél VI kötet : Közdelem a nemzeti önállóságért 1608—1690 ír ja Amyyml Débii. VIL kötet.- II. Rákóczy Ferenc kora. írja Tholff Kálmán. vnr kötet: A hanyatlás kora. 1712—1815. IX. kötet. Az újjáébredd kora. 1813—1848. hja Baflagi Géza. X. kötet: A Modem Magyarország. 1848—1895. Ifja Maramii Henrik, Milleníumí EpiJog. írja JÓKAI MÓR. A „Millenniumi Történet" a magyar történeti irodalom legfényesebb alkotása. MINDEN KORSZAKOT A LEGJELESEBB ÉS LEGHIVATOTTABB SZAKEMBER ÍRJA. _ * 1 & r A iutyaeyag ■agibaa foglal: trcáéyaueL tórtéacri eacaeéaytk azake- h»qr»g. cSeaMbd^ t^^erec idriiai* ki képtk, pecaétek, pépek, akmimjok kaao—áaít, téAÉptket éa k|-jikalib festHaefliéaiáak törtéeetí laépeí-reprodakoóít ■dk faarca kmtaH TIZ KÖTETBEN, VAGYIS 200 FÜZETBEN LESZ TEL J ESu • ■ • A „Millenniumi Történet4 be- szerzésével minden magyar em- ber saját tűzhelyén emelhet maradandó emlékei nemzetünk dicső múltjának. gywaaotf Fiadkaá Fl% lapuliji mii Él Magy-f isiaila. 1884. 90. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. november 11-én. XXIII. évfolyam. >hi,i\'"",,t te- <ar.........- te 2__^ Mii... OhHMe kia. f M MW ■ Mmt"" ■ TÉrmiji ■ MH* iI /V: I ft . \'"U" 14* >11 lll II t kJ M.ll.a. KMI M ■ » » ^ > ■ y Mttt^___- zuJrairtsi mi ^MM^teWMT M—á M m. M" "M? l^lmUI^. MM-M —— ^■ ^Mk. VM4*n IhM <t kt — H* . M . . . _ n . , horféni I Imhm (1 frt M kr.) í^m —«rru-*. Politikai és vegyes tartalmú lap. _ ... . ...—— ...... Ml ry-"- \' «i mam^^m. * Ragy-Kanízsaí- és dél-aki takarékpénztárak. a Bankagyesfliel, aa Ipar- éa karate- - nuJ_ _JIIL_ „ .....^ M.|ir„ ,T ■ ddmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-azöveikezei és a leteaya takarékpénztár, mjsimssaa w az ___ a ,,nagy-kanizsai malátagyár éa sorftsőde r. t" I isméin közlönye, mmatHmk, \' ~ • » imWSs iffn mim érm: !• far^ér Me«c|eleatk XaKj.Muissáa boleaklat kélaicr: > > imT? a**!^ •y síét nap ém cmrSLX&xtöic&tx. ti ■ --t 1 ■ \' <Ba^^=aaBaBBSsamematammmmmmatmtmmmmmmmt A IMflf Bififllt S a «mi||í. deUől fogva feláldozta magát\'— ezért az\'zafiaa érdemeit, valamint nem nélkülözhető eszményi célért » még abboa is hozzájárult,; feladatát a különféle nemzetiségeknek egy tiségi kéfáéS : bogy as alkotmány visszaállítása után a | egy«égea, magyar állampolgárságban leendő [hasai m fi részét számára saját tűzhelyet jegy beol váltásénál. Ennek igazságát nem (—) A nemzetiségi kézdé* megoldásénak J lehetett szerezni a most már nincs arra! szabad elhallgatni, habár nem kellemes in minden lebstaégvs es»kö*éról be»z>|iiek és auráivá, hogy vagy a saámkiveté* ksaeztl azoknak, a kik e tekintetben nem ieljesi* ítnjtk: Ss esak agy megoldása létvaHt: mj kenyeréből éljen egy exotikus furcsaság tették köteles*égöket. A mostani nemas-egységes magvar állam eserévr*. hazaflu maakararuhájában. vagy, a mi gyakran dék egy réaae —a legnagyobb mértékben eszméjének korlát fan araima. még rosszabb, a saját basájában saját ott-1 hálátlan, mert a magyar mivésaoS tagad* Ezt aa uralmat meg keli «si!árdrtsai\'bon nélkfll szüntelen vándorló ci fán véle- hatatlan vívmányait már agámén magoktól aeae«k * törvényekben, hanem a aaoká-ltet éljen. Emlékestetni kell erre, m»rt aa értendőnek tartja. — Ennek sátán aa ajtó vet-ankbaa é» aa Owaes nem&wégek népkc- emlékeotatéaben »0rgő*o megszívlelendő keaménye, hogy pl. a magyar vidéki köaóa délyébeu ml A magyar mfvésaet, kSlőnör unulségok vannak a kösfln»ég ssámára ia, aég agy ré*s, mely a fővárost látogatja, «eo a mavyar zene é* a magyar színház, tanulságok, —melyeket kBlonösen ujabb a magyar mfüntéseteket elhanyagolja a annál e*\\ aulán a magyar mfivészetaöZiSs- időben elhanyagoltak a nem méltattak rísz-1 sel közvetve kárt okoz a vidéki vároaok sége a kőkénét xnóban, képben ét zené-j teleire. A hazafias érték nevelése, s nem mfivéaseti életének ia ben már boám évek óta nagy erhölesi\'zet szellemi gszdagaégának, a megbccsBl-j A fővárosban van magyar királyi operánk, hódításokat lett agy benn az országban, hetetlen eszményt \'javaknak megszerzése [ a mely mint nemzeti mtlioiéaet, előítélettől ■int kflliőídöö- — Ez egy igazi szellemi és saaporitésa érdekétien. — mint a világ ment köl- és belföldi •sakériők véleménye wwrkilalfta a meív a mfirésMtnek joép-; mindeti államábnn, Xagtarorsaáeun ia\' há- saerint, megfelel a legmagasabb jówn k#-nevelfi, iéiekameiő és a >lépnék győseime ioa halhatatlan, folyton njra megifjadó vefelményeknek. Magától értendő köteiea-áiial kiengoatelő befolyását gyakorolja erejt iisulmi tényeső mfködia : iskola, sége tovább m előre hal dni, Tektmélyek, aiiadeoksr. A legnsgyobb nemzetek nép- egyház és mivészet. A mit az iakola mint a hirss francia és ohurz aeneaeraAk: életében » köaremfktfdfltt * aesnzetáé^i i» as egyház a magyar állam ■jraszflleté- Ma«*enet, Delibea, Maaeagni, Leaaeavalta, ké.röé< megoldásában m mlréaaei)t?k ez a aééVT é» a bs,ismeretet Orjrléa^rt tett, —f torábbá Brahssa és sok asáa easópai esá-wdlsai ssgjksiahsa. Hagyarorxágoa i» arra nésve aa elbeszél® mím*4 ma áfcsn-\' vészcoUbifitás, föggetfenöl egyss aataw aa^g .mindig jobban érvényre kell jjwtatai grdjflk az atoisó 27 esztendő történetének. Mtndóeok hivatásos pweimi»miaaásól, oly a legmagasabb nemzeti é* állami érdekek A magyar mfivénet épp agy, mint as; diesérőleg elismerik est, bogy már aa maga baoafias luoigáJs\'ában a mivé te* nememtő iskola és aa egyháznak basafiá*, igazán a legnagyobb becsfiferére vilik a magyar hat»isBst. Francia- é» NéaHovseigbnn a\'vallásos saolgái, aaár a legsötétebb éa leg-i mfivésastnek. Elismerik továbbá, bogy a sfrésnek éa költők a»gv snflnai hadse- saosöosabb maliban küzdött és dolgasott ajn mörészi ememble és aa RVtópai zen«kar rege a néplélek erkölcsi meghódítására] nemzet eseményt becsvágyáért éa hazafias zeneileg tökéletes teljesítményei, a külföldi éa nemantéséve! készítette elő és aeerrezte céljáért A kötatoaaégről való megfekdke- nagy me»terek •> fi veinek és a magyar aa egyaégea nemaeti álhun hataftaa esnmé- aéa lenne teká\', hn el nem isasernők a\' operáknak kítfinő előadása, — oly magas jiKk dialslél A magyar mfivéireej ke*-, a magyar mfiréatet mai nrouuiyaii, bn-1sainvonalon állnak, bogy aankat semmtkép -A „ZALA" tárcája. ^g i Aa uyt »«fláj — a J kl A* • r • í • 11 tijííH — Kim káa szoba, kíeaí is ayeassraáam. Egy piaiogá inées árasat essfcély nlsgossápy éa a derengő fényűéi egy női alak lakató. Ka-aasafjae rsha van rajta, itt-ott aneybeg és mmkmtimoti csipkék esfiagaek ra-kéjfea. Fekete kajában stt «Atagaak as eaüat hajasilak ; aagy léverag isiiaikca kiaiadt a fény; ifin alaáp asgrirt: ksimtt areia korai riarak — atknaaak, — InlsjaeSii tiradt és bs-teg<s. Sánosui in kit rozoga ágyra éa str mr és zokog, aaajd lélin aikedik. As Sgyíaa kárt gyermek ébredez. Felayfija I aagy ealJeaá szemm? — és serSakasé hangon rsbap -^Aayáeskáai, mttéjm As anya fehajpl gyerawfcekea. esáttpa, fiait, is sem awudfiaÉ wíi. Qias aoki csak agy tortéaet Jafe eszébe, egy saSy aasmera dsjSa ásat, asnt «ly asá-| aaar tehet sisaaai a regaSAnyvaÉthau-~ As a tértSast, mety síy ka aaaehöay- liften vsa. Bsknayt szemei eföet tarka képaá lebegnek ; ott kws»tsuaS a vidám pernek, a baüog arák, a ! kiiliántalaa aafok és azomont évskaek saüé-ksi köat Ei az aaya remegő hangon teljesíti gyermeke kívánságát „Egymer veit egy katalmas gróf, kí ja ás kegyss veit, ka skara\'ftt lelje-ítettA. Száríá a pénzt hamu éa kékalt staltratfi káai Hegy mi vok neve ? ss kérdezd gyermekem\'.. ,Egy gardag kaislsms sr vvb. 1 Caift, hallgasd tovább! Egy leánya vsa, kit meretet? de csak agy ; aw a táfebí emberek)*, és azt hitte, hegy a 1 Éttaak Maysak watt* akarata, ainss szíré. Azt kilásd: kí volt e szegény grófkiossaonay aak anyja 7 Ax ames a asashea. A grőtkáaaszony aayja régen meghalt babi>! I nafíhan Csín, oa zavarj édes, hn Ugasd miiy ssá^! A leányka airaisistt és apja azt akarta., begy gatíag, hatalmas urnák záp kesét, juí-j vét; hogy spfáíjirméggz^dagabijá, katalaasakkéi rsgye éa ae aaaak aa ősaiatS\' jé ífjesaA, kinek1 sem vdíí semmije,, mát szereti jé szíve. A leáay, a téünk engedékeny teremtés nem hajnií sm« sfja akarata stfrt, ausaaisgiK. Nem! volt iUM a ssrra A hatalmaa ■ sMgmHh, rssaegefl teste-; iefke a fefjwdufástóL Feáíg taka ssevatte ia gjtrmaiH %tpa ifussirt aagátM, kizagmija aiitXI, IrafctMI; tbw&itt, bafj gyermeke. á iaép yétteSay segítségére assfti sem pHt. | Bhngyta aíoianát. Kí kaaia ? De aégu vait egy smhea a viágso, ki falka\' \' resie s erős karét kai támogatta aa aihagvatet. : tat As a saagány ríja! As évek multak. Az igyKtas irti támaszt ia aivasstatts a sranaesstisa. Akkor antürt és assa hwf töbhé as hinni, ae riasiaa, csak aa ót kitagadó apának megho-eaataai*.. A mécs méc sgyaasr fsWebsgsst. astáa etahs*. Jé veit, hogy aa aga* sötét felbök fedték, így nem hatolt be a holdsugár as a gyermek asm láthatta anyja Hnyáatatatt arcát Oa as elfojtott zokogást mesheiletta. anyám ae sírj! — mondta hfaaJgfi bangón, — hám ss e ammesa történet csak f Es aa aaya bnikai rebegi: .lese. ígoa gysvaMhaas, Békéd esak ssara^jea LILLY SlUaUk. — * ♦ art ét\' Untja _ > A aa* reális világban, atkor még as íméaiem-kaa ia Wifss érték öael sask art smm^ék és tartják, a mi a laaüamaaaÉ ttt a astsoraíH-■asaaÉ felet meg, teljesen sivisit értet* aa — tUaaáéenak. A kitMa maga* ia. Mk paétg aa ttlss pasasikaa aaaméayi viügkaa élaak, lm íiahsdalva srafe amgaiai a paraytfMl gf«k-ma *va ia teres aa ábráaéeiáalél. Így matis|* Lapuk oaal azAaaa ÍO sldalra terjed I Peüiivjuk a n. é. közönséget lapunk jelen számában megjelent hirdetések áttekintésére! Nagy-Kanizsa," vasárnap. Zala. 90. »zám. (9. lap.) 1894. november hó 11-én sem múlják f«)0i máa európai fővárosoW A ssemteieu illetlenség ét hazátlan,Ivalótlanságát. E hírek oka egysteriien abba* összehasonlításra\'alkalmas nagy asinps<^*iVhnternáoionális humbug mi* tingli-tingli I mn) hogy m „ részen, a mely az egyhás-nak teljesítményei. E mellett nem szabad (helyiségeiben a családi élet éí a női be-L^forf kérdésben egyenes ellenmondón c.Wet mntségérfl raegjrelifett \' W>b ^^ a ^ \' „formiardt akarná- gúnyolódás, legostobább viccelődés által , _, __ . , u j , veraedelmes kárt okoznak — közvetlen is, feledni, hogy a magyar királyi opera és a magyar nemzeti színház, valamint a velük összefüggő tanintézetek egy magyar művészeti egyetemet képeinek, melyeknek közvetve is, — a tisztességes magyar ér- nevelő és példaadó működése a magyar vidéki városok alinpadjaira nésve nélkülöz betlen. A magyar nemzeti színház, mely mint áz opera, a m9vészi nevezetességnek szintén egész gárdájával bir, a milyen még Német- és Franciaországban is ritkaság, a bécsi vendégaserepiéeekor mintegy roham-mai meghódította as osztrák főváros szín házértő közönségét és a szakavatott ítéletükről hires külföldi kritikusok lelkesült elismerését. A budapesti népszínház, a mely s víg nemzeti zene és daljáték és drámai népköltészet terén nyujt<tt előadáaaival szinte egyetlen a maga nemében, a művészetnek és íelviditásnak annyi élvesetéhen részesít, hogy a külföldi színigazgatók s népszínház, valamint a magyar opera által is ahos a szokáshoz jutottak, — hogy primadonnáikat s más énekművészeiket és zenészeiket Magyarországból importálják. Kijelentjük azonban azt i*, hogy ezek fényes sikerek seiikit sem jogosítanak fel arra, hogy a múltnak bxblrain elaludjék. Másrészt sajnálattal kell konstatálnunk azt szomorú tünetet, hogy a magyar vidéki kösönség, — melynek látogatássá szintén utalva vannak a fővárosi színházak, éppen sésnek, a népkedély művészi eazményei ápolásának. Egyetlen kultarnemsetnek sem ml, most más nevet szeretnének adni a szabadelvű párt önálló nönek&désémk. Estei azonban mit sem változtatnak a tényen, hogy azoknak az ellenzéki képviselőknek a ráhúztál lehet tulajdonítani ezeknek s tingli-tángli U ^ ^ sza„aztakkatáro. méreglebujoknak a romlott largonát, A i . . , ■ n . , legbutább éa legesemtelenebb tréfák undok \\z"^an « reformok mjlett nyilatkoznak, tóvárosi magyar műintézetek látogatását hanyagolja eL Ennek a főoka azoknak a kozmás borával, h magyar és más kultur nyelvek szépségének kigunyoláaával üsnek ott csereberét, éa egy erőszakkal elrontott diálektus rutt karrikaluráját tukmálják fel a magyar közönségre. Megsértése es a hazafias, magyaros türelemnek, a mely a Szent István jogara alatt élő östzes nemzetiséi/eket egy egységes, ossthatlan magyar lionpolgáriággá akarja egyesíteni. Angliában és Németországban már annyira haladt ezeknek as úgynevezett orfeumoknak a megismerése, melyek a valóságban a hazafiadat!, nemzetköci ennuchság szervezett szélhámosságát képviselik, hogy asnkat a semmittevők, ostobák és aikkaaztók törzshelyeinek nevezik.\' A közvélemény hatalmának kellene érvényesülni egy védelmi akció céljából a magyar müiulézetek javára és ajársadalmi erkölcsök és művészeti élet ezen Uiletsseril meghamisításának elhárítása végett, uemcsa.t « fővárosban hanem a magyar v i d é k i városok b sn ia. Akkor a fővárosi, és minden liixonvnyal művészeti prostitúció és magyarellenes ha-ja magyar hazafiat kérdésekben hamisítatlan sátlsn színházi szélhámosság számos torz szülöttének a pestises elterjedésében van, a melyeknek udvariasságból vagy gondolat* lustaságból Budapesten az »Ürplieum« hazug elnevesést adják. Szinte megsértése as s művészet eszméjének és nevének, ha az unalmas bűn eme tenyés\'őhelyeinek látogatására, melyekben a magyar művészetből egyáltalán mit sem lehet találni,. állítólagos műélvezetről szóló tolakodó reklámmal akarják a fővárosi, de különösen a vidéki magyar közönséget csábítani élénkséggel érző vidéki közönségnek is a jobb és értelmesei)b elemei elvből való távolmaradásuk által rendszeresen bogeottirozni fogják ezeket az úgynevezett „or/enm"-okat. (—) Koholt funó-hirek A sza-badelcíl pártnak egyik, kormánymlllcödése is tapasztalata alapján leginkább mértékadó vezető tagjának alább következő nyilatkozatai konstatálják a fuzióről Terjesztett hirek teljes melyek hgköselebb már ssentesittetni is Jw/-nak; hogy továbbá ugyanezen ellenzéki választók a szabadelvű, párt és e kérdésben vele egy" véleményen levő ellenzéki elvtársak által sürgősen követeik közigazgatási reform szükséges volta mellett fotjlalnak állást. Tehát vsak a következő, a további parlamenti sttf-kötlésre örvendetes tényeket lehet konstatálni, \'álasztóik akaratának nugfelMleg a szabad-elvű pártba visszatérnek az egyházpolitikai kérdés miatt ideiglenesen kilépett képviselők. Ezenkívül más, eddig párton ki vilii, de sza• badelvil érzelmű képviselők belépése is erősíteni fogja a szabadelvű pártot mindenesetre biztosit ott önálló JUggetlenséí/ében. Egyes nemzeti párti képviselők hiennyiben vesznek részt a maguk részéről a páijjúmniyok elkerülhet-len, természetes megvál^^^miban : rrre nézve a nemzeti inírtból kilep^r kéiwiselők saját nyuatkozataT feTeslei/essé\' fesznék minden b*m-mentárt Magyarország emancipációja a bécsi pénzpiactól. Magyarország állami pénzügyeinek egész EiiropQ által étimért nagyszerű haladám ét a nemzet gazdasági ragyonostágának gyarapodása Ahn/i/nr-ornág állami tekintélyért azt a fontot trtdményi szülte, hogy a magyar pénzpiac leljtttn függrtlt• nitettt magát bitonyot bank klikkek és osztrák pbtioligarckdk drága gyámkodilta alól, a kik ri-gébben a pénzügyi rablógazdálkodás egy nmét üt- Vörösmarty a Cwjighy Laurához irótt szép versében : „ábrándozás ez élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz." Igaz, nem sókat ár az ábrintlozáa, s csak az ábrándózó lélek van annyi és annyi keserű caa* lattá (ásnak kitéve, mélyekről a száraz, mindig á valóságban forgó léleknek fogalma sincsen. Igaz, hogy a légvárak, melyeket az ébráudoa lélek magának épít, s a melyekbe a való élet rút jelenségei elöl menekül, mindig összeomlanak, s ez őesseomlás az ábrándozó lélekre nézve mindig a kiábrándulás keserű érzelmével jár. De hány ember van, akinek as élet keserű ve-lóságai, rut, visszataszító jelensége közepette egyebe sem msrad mint az ábránd, mely legalább pillanatokra aranyozza be kedélyét, foglalkoztatja képzeletét, s ha százszor kénytelen is esslstkoui, az ujabb és ujabb illúzió, melyre képzelete képet, újra édes álomba riogatja lelkét s legalább némileg kárpótolja Ót azért, a... mit neki a való életben nélkülöznie kell, mert ebben néki rsak búbánat, keserűség, kopár reménytelenség jutott. Allatában a fiatalság az ábrándok, az illasiók kort. A fiálai korban nyilatkozó életerő, sokkel ssivósabb, mintsem hogy a* életnek itt ott kellemetlenebb jelensége a fiatal ember lelkét hosszabb időre képes volna reményeitől meglősz tani. A remény pedig as Illúziók táplálója, S vájjon mi volna ss emberi élet remény nélkül; mi vo n* ez élet az A számtalan bajaival, nyo-mwuságsival, keserűségeivel, érthetetlen Igststg-tslsnságstvsl aa smbsreb Isgtóbbjslnek, hogyha szivét, lelkét nem táplálná a remény, hogy ss as . Jtapot nem tarlós, hogy s baj Ürömmé, á kese- rűség édességgé, sx igat»ágtalaoság igazsagga válhatik. 8 bárminő tükörben mutsasa be nekünk a reaiisliku* és naturilistikus irodalom a< emberi étel (ötét oldalait piszokjával, gyaláratá-val kinövéseivel és botrányaivá\', a lélek mégis, és talán ennek következtében fog ábrándjaiba merülni, telépitvén magának ast a világot, melyet az életben ugyan fellslálni nem képes, de legalább idöröl-idöre eltUrhetővé, elviselhetővé teszi szt a nyomorúságot, melyet akárhová tekintsen, mindenütt Iái. Az ábrándvilág sokssor valóságos menedéke s megsaklaiott \'é eknek, mikor ez az élet jelenségeinek zavaros állapotában hiábsn néz egy nyugvó pont után, melyen megpihenhetne, s mely a ború helyettt derűt vonna arcára és szivét felvidítaná;; A légvárépités bizony haszontalan foglalkozás, de mennyi keserd percen segít át bennünket, hs az élettapaaztalaiok durva kéreggel be nem vonták lelkünket, s szivünket, kedélyünket szárazzá nem .tették. Persze, boldog emberek szók, a kik kevé«bbé érző szívvel ellátva, s az anyagiaknak élve, az örömöket, melyeket az élet nyújt, élvezve, & bajtól oly hamar le nem sujt-tatva, megeléges«nek, bt haláluk napján az mondják fóluk : született, élt és meghalt. A közönséges embereken kivül még a gazdagok szók, a kik sok esetben szintén usgynn kósünségea embersk, skik nem ringatják magukat illúziókban, s ha vannak is iíldaióik, soksior megvan tehetségűk is, hogy illualóikat megvalósítsák. Az élet minden élvekéit t nyújt nekik, a melyei oiak nyújthat, s a ml ssásesrsk vágyának, apadásénak tárgyát képeal, annak elérhetése rájuk néiva nem lahaiaflan a aaért lllutlólk gyakran tényleg meg valósainak, a ha nem — akkor is kitanyéblieu vigasztalódnak a niegcsalaikó/áa után ; nem lá|-hat nekik annyira, hisz kárpótolhatják magukat. As életbea a természetben sok dolog vsa, a mi illúziót kelt A művészet meg éppen erre van hivatva. Festészet és színművészet a legnagyobb mértékben illúziót keltök; a Valóság, a termé-szethüvég illúzióját akarjuk felkelteni, a mentül inkább képesek erre, annál nagyobb fokén állanak a művészetnek. Illúzió a reália élet is, a mint a költök müveiben jelenik meg, míg a na-turalismus, mely a való é\'etet a maga durva reélitéeában állítja elénk, inkább rontja az illúziót, mint a hogy minden szenny és piszok arra szolgál. A költészetaek bizonyos vsrássssal kell elárasztani a való életet, hogy az ember est szépnek ia találja. BSrne mondja valahol, hogy igen esereti bámulni a síép természetei linóm rézmetszett! képeken, el tudja képzelni róla egy-egy tájnak a népségét, mert ezeken a sár ts átáraz. Így mindig Un különbség élet és mtt-vés*et között,\' Emez sokszor felkeltheti as iltv-BÍ\'>t, amaz többnyire lerombolja. Nemcsak telve vsa a földi étet illúziókkal, taláu maga is egy nagy i(luiio;.s talmi sokan, kis jól rosszul végig futották est a földi pályát, annak legvégéhez érve, egy fájdalmas sóhajtásban lehelik ki utolsó leheletüket, mely sóhajtásban talán ott vas e sió.* illúzió. Sokakra nézve végtelenül elöezomoritó lebet es, de kétségtelen, hogy ss* gynbb Mámmal vasnak ián a>ok, kiknek e Midi élet eneravl tévedésein kerssitli a< egyetlee vi-jgaattaló sugár él a ttö! ilhuto. 3C. Hagy-Kamzsa, vssárnap. Zala. 90. azám. (8 lap.; 1994. ték U»n in ii nifit, • rnáf ti k*pé*M~kU&tk fttittigi tekintetben Is Halt- I Bitóéi arnnt miami meghódított pintügyi gyatmi A e Httl M ttj y o r-|iqd»tii kapcsol össze is tart együtt, baaam a szermett kitti tti* I térmW*at finfentartáni tftrvénye. Ott külön világa van a.íérfinak, külön viliga | nőnek. h i a i — Vtmmé»mémj»uá» 0 felségé Nálunk, * vén, da a mi felfogásunk ás vár-1T r e t I a r Mihály 8. bonvéd gyaío motot iétgm kotorták hasznára is gyakran at j alkatnak szempontjából mindene«ótre boldogabb báli saázadoaaak, beljtbéli lakosnak, n»ugal<3E_ vipzonyu Európában (hála a jö Istennek I) még helyezése alkalmából a cimzetw őrnagyi raogót ii máj nagy Urárs. A gatfatigi hibérmlg e go nttt üti, kilo Istennek, (Ondiak. Dt ippón nsért ■na undmnst, inii magyar pénzpiac függet-Imiláftn bottifúrul. nagy ptlihhn fantomig*, n mm uftrfm" tóidmfj. Es Mii politikai Itkin-leiben ii Janim. ktígy nagy hasai bankjaink, mint I hivatásától; mert hogy a hi vita Isiselés — bár ily mértékben nsm hányjuk a baladás cigány kerekeit. Nem állíthattunk ugyan kinai falat aa sme- adománynqis. — Kinevesés Bin Zsigmond a\'wgyaő a nagykanizsai Sir. törvényszéknél, a bonyhádi piliéml a legrigM magyar kerttkeielmi kank, a ptmi magym htrttkeidmi tank testi, a legszolidabb ét ailaatndír sikerek alapján a nagy európai ban- inöJegyen is az, — bármennyim megegyezőnek lássék is a nö alkotásával, temperamentumával é- lulajdonképeni hivatásával a nőt eredeti rvndalietéaétói vagy inlie»eo élüb, vagy bogy iBtminyu ItgalHé 40 mUüU ttu rtp oly mns, mini írwanietm tíny as, — hogy m n nagy magyar bank legalább 60 mittiő liktii HU bocsát, folyton no egem orttig kifaffral rendelkezésért. Aáárr járul még mintegy 72 milliónyi tilogUtU-fmgalem, a mdy tettig csak as som bank által enormtt tlsoi jdoiloghitoU UpotL E mellett a rétttiagtsek nyemeegt. s kik többnyire magyarok, a tBmnmlé melleit folyton nitt it 60 forint osztalékig emelkedett. — EUR a magyar Maéniégiv igen fmtm tunuliigot lőhet Uttmtni. A magyar kittemig tibijéod a* fm intjen könnyelműen isme-rétim opri rtflnfstel felé, honom konzervatív óra-tomiggal maradjon hi ne oly kipróbált és pmUsustm eooUd tlkedbdyitémkku, — n milyet n pesti magyar ktroebeielmi banknál ríkai szellemnek ; mert már itt ia van alégoltan j kir. járásbírósághoz neveztetett ki alb<rft*á. A intézmény, mely a nőt mintegy elszólította eredeti távozó albifó szerény fellépése és kedvas modor* folytán * fiatalságunk egyik rotonnasavea tagja\'volt, kinek tavostát körünkből önaimén sajnáljak. — Oy*wdzÉr. Balassa BeaAi, a nla-egamegi köz. keresk, iskola taaárát, lapunk kedves dolgozótársét snlyns csapás érte. Kát szeretett leánva közöl a 9 éve* kis I 1 o a k a nov. 6 án hos<zu szenvedés után jobbréti* szen-képtett derült. A t dolgozótársunk veszteségéi kisérű kOxréazvéiböz mi is finzirte szívvel o«*ilakosnak. ■ - EmI\'Ii s*r Jékaltél W a 11 er e I a I a nőknek ntjHargit a helybeli polgári iskola Q-ód osziályá- egy emlékkönyvet kapott ajándék be, mely ea lékkönyv elvándorolt a\'többi kedve* rokonokhoz ia, pk majdnem kisáróiagoann német nvnlvnn fejezlek ki jó kivánataíkat és tanácsaikat\' a leányka életútjára. Es mind igen telezett a leánykának, da mégis to*ytoa azon töprenkedett, mivel lebetM aa emlékkönyvei érdekesebbé, kevéabbé aablön-Rzerüvé tenni. Végre gondolt esy nagyot. Ba tok magas etinvonaláni emelik tikoorojikol.Miaunak teljes betöltését lehetetlenné leszi: olyan magyar pénspfae függetlenségére tehát politikai ár tény, mit n társadalom legmodernebb felfogású «áb * van unnak, hogy a pesti magyar teamé*-1 !»for«»álota sem fog «gtagadaL A^tmi uh^LT^HriiajttnAit h fű mii 0,T"n családapától, kinek hivatalra dsfam bank jelenlegi réesmnytiké^mk 2 * fMaut-UUol(M véleményül han lii forinttal ti is fü millió forintra rali nuUtt ^tatni, hogy a házasságkötések szempontjából Utal tőkeerejét a logttAeotbh it legittliiaU tla- határozottan káron dolog aa, bogy a ptn minttyy 90 millióm tokost* minthogy a ter> nyittatott egyes hivatalokra. Apai tapasztalalára j aak növendéke egyik nagynénjétől taliLou mintegy 7 te fél miUU foriutru emeltei- hiTitkoatelva álliloti..hogyts qjy leány, kiion- | j j |||L ■■ i .. , , > , . ii fentartási képességének tudatával vaa, a nnki | nafc. Hu tekintetbe tesszük, ttgy tűnek a UgrigU | ^^ 8ierencBével szemben válógató* s ieg-budapesti tettéin ktrmktiit ptnmntémtnek t betéti i többnyire amaz elv lebeg előtte, hogy ^minek j \' " " " " \' \' ikor I figyelmei a magyar rieteioottek irétt azzal _ . ... _ . . .. . - . .!nevelni, kik anyai kőtelességökei mmnyitfu, togy ntgy rég» rétttAeg | ^^ bMSItaoL H» UyeoaA mava^fik egy ujm iistmit. Kerilje Ulieeietn W mugyur nitk azt a ko rákbi mulasztást, haay a* iy elei rangú ttbethe-Ifttim* ttok akkor gondolnak, in ittUni tísSBL leA a títttUtü tisttatitirUui. Női k&csi&ók.*) Hódit na amerikai szellem Aa aaanrikai ti sportot tz, szivaros, hokaai-roa, párbajoz, tárimdalaii forradalmat indít, versenyei a férfival a testi erő kiképaiaéhnn; manujen a tademáayhaa; merész, vállalkozó; kösse le ő magát bármilysa férfiasak is, önállóan, függetlenül is megélhet.4 Bál bizony" saó ami szó: még es a csekély ménékben beférkőzött amerikai azallem sem lerem nalnnk jó gyümölesökei. Azzal aa elenyénöen I Jókai as ö kedves irója, oly sokat ir as igása csekély haazoanal szemben,bogy egy-két azegény [ világuak, miért ne szeaűtlae kizárölagosan neki leánynak, talán egy-egy ötvegyaőnnk existentiái egy két sort Fogta tehát emlékkönyvét, a a botomt, aránytalanul nagy hátrányok, aemzeti I nélkül, hogy erről valakinek szélt volna, Wvdl (ás mondjak csak ki: cuituralia) károk állanak.\' kíséretében elküldte a magyar költők királya-Na de ez már bevégzett tény-s-tlftmtársadaImi 1 aak, dr. Jókai Mórnak. A \'sányka várt, várt, és callnrália reform, mely as egyezerre való de az emlékkönyv biz raak nom jMt A napok-viaasaMpém lebstetlnnaé teszi Ebbe most már\' bnn végre bekopogtat a levelhordrthoz j egy csomagot, melynek feladója „dr. Jókai M<vr.u Aa arenyoa kedélyű, örök ifjú köl\'ő nem tudta meg-ataa, módon \'agadnt a leányka kiváaságat és valMaial eaért, hogy aa tesahangaatot ne roataa, nemet eyvt-veu a következőket irta aa emlékkönyvbe ; nDie Jügeti kehrl taréet, amm mm tit nickt mjage-Budapest 1894 oktob. 19. Dr. Jókai Mér. Boldogabb teremtést, mint a kis Walierstttn Margitot, ez idő szerint N -kanizsán karesve bele kell nyugodniok azoknak ia, kiknek elvi álláspontjával elleakeaik. Ezzel szemben azonban minden oda kell törekedni, hogy a családi, társsdalmi dm-1 és nemsóii érdekek szempontjából a családanyákul maradt nők oly nevelést kapjanak, hogy a csa-Et | ládilakot azantélylyé legyeagk képesek varázsolni. I Anyákká, mindenek lölölt anyákká kell Skst Őatadaioaaa őket, ha meg aaújnk őket a bajdankori római nők dicső erényeire, akkor mindenkor valódi bálványai <tá lesz, - , aakn férfiúnak éa megteremti! a (Mládiboldog-aágnak. Aa igy nevelt nőnek mindene, egyetlen VmMM világa lesz a családi szentély, mély betölti tarét, telkét, egész láayét a onnan nem kívánkozik ki soha ; onnan nem fug kimenni szórakozást, élvezetet keresni a világ, n társadalom zajába. fis valóban ilyen caa ád anyákrs van asftk-ai^ak. llynnakaé kellene képezni a nők azon részét. melyaek anyai hivatása van. Mit saáijaak mo* már a aAi mtvaUséget sürgetők ama hamis apostolaira, kik a női, na anyai Itali Magylllii. A znlamagysi ál-lános tanítótestület nagy kanizsai jáxftm kén nov. 84a tartotta őszi rendes közgyűlését Nagy-Kanizsán Sótlan Sándor jára-i eloítk elaőkiete mellett. As ülésen, mely 9 óra után kendödöU, körft-bnili halvan rendes tne. továbbá Tubtly Viktor ügyvéd, Seregély Dood roh Wkéi a, isko-laanéki tatok; Borta Lajos hitkiaaági titkár éa Smntti Vilmos kő*. Inaá. iskolai taaár mint vendégek vettek részt. Mindjárt aa tléa elriáa mm-"" " " Az eloözi nad vissza aa akadálroktéf; pa*iT>ai coi plattokba keveredik\'; nnm segitö, ver- Mvatás betöltéséhez aitkséges és «»*kiváai]«!^f képe TOtt " 0,Aw Ur*mmk műveltséget nem ily irányban látják elértnek, 1 hanem aői olvasókörök léteai\'ését sürgetik ? Azt akarják, begy a nők a férfiak boidogitáaára, aaayaö társa a iérfianak éa igen ssA esetben hódítva tartására szükséges szellemi emelkedett légfőm aaL Minél kmssalib aa erma, nnaál n» gyi\'bk a fondorlata, amiben n na kai én ben is rtnlérhsULlmi Aa amerikai sök föIBtle büszkék as ö bnin-dottsácnba. A férfiak mindeneseire keváabbe, mert aak bajt akna nekik as a nagy haladott ság, as a végtelen arabaö aaatkm, meay a nőiség logalmiTsl öasze sem egyaatetbető s különben is teqgarayi pénzbe kerül. Amarikábaa. a demosratia termő főttén (hoi azonban a pénzansteeratia aoákal óriámbb, min: aálaakj, a pnwembarnk ée nejeik agy saátvaa kftiia ndrartaitást vnaataek. A Mi elmegy ózni az i sportjait, elmegy a nő ia SlSIöh ^abjok vaa a féráakaak, kfilin a nftnak. Az örökös üzlet, a reénsva éiéa se sacdagndáa ama vüág-teiaéhw a gyöngéd omládi taiialikak. a eseodes kaqniba tamitiiiii boidcfaag a ritkaságok közé tartoznak.\' Bal \' A Éiq ás teli ság aem egyartannk éU s egymást anm aiftlnaiiél pár, baaam oaak érdaktársak, kiket anm valami banab macnsstoe érzelem. £ a köagyaiés tndománul veite, de n választmány java*latai kért a péoitawi áltáa betöltésére vonatkozói nem fogadta el. Krreelaök elrendelte n titkos szavazást áa a aznvasstsnaéö bizottaágl.a tagoknl felkérie dr. Borika Gyula, Ált-mmn Mér és fiteker JW jártét ön reades tagokat. Körül-belül negyedóráig srts korteskedéssel feiyt n titkos szavazás. Nagy inndksa hirdette ki dr. Bartím Gyula —rsna\'inéB bizott-■ar as i merik ai aiy d^ak as eredményt, melywehnt a 48 szavazat közöl Vb naavnajtet kapott \\ Irata, 23-at pedig tarkai Filna így hét azava-istifllibiéggil Kaáa Irma teft a járási kör pénztárosa. — Ez után íWWw Antal, mgj-kani tani r. tag egyónn gyakorlati előadását hall-gattik meg. Biráíókul as fMk Kenétmt, Ba-rtakaa Kértig ée fttfi Lmss r. tagokat kárt* föl. Előadás után aért ölés követkasesl A bírálóbizottság nevébea Pesti Injos megtévén aa —. a .. .. . . - . , előterjesztést, élénk vita tejlődfltt ki, mnlyaast OvstkeMte. lépések a leljes amenkrn mütm MtJ^^r Htfmmm Ssrtítz JéJj és stget a női kaszinókban nyerjek el. Ennek az iránynak majdnem egy kis irodalmit is támadt a le vidéki hírlapirodalomban a kétség-teteati howánk is elvett hullámgyürnit. Oy mértékben hódit most saellnm. Még csak ez kelleae! < Hm ez agy*—a kiragadása volna nőinknek a családi szentélyből, csaladok köréből, bort nagy ée fontos kihateai munkakör, aaaat és magnaa-köle asaegek utaJjáL Igazán megáll n józan embernek esse, begy meddig hajtatnak a társadalmi absordnmok, — kilOnünen a oővilággal aaanabes.. JDOá liaafafwwlí, tmiit n5k, majd nS h> nék; téli tmumo-lttaglémé, mrmm-mat párbajok , eagtt ktádökU országot UjtimUt HMté MM^IMHIMK s itío^Mi- Iá. nagyvnasMi as mjsisii hntdnettas soaJlbli ás botdaptlmtas \' Mjndái « firfi fmMttgs slan; haééroaM ttro- lti9 . • ét hetünkbe vihetjük a " \' \' h as sMaéé vettek rtHt Yégül előadónak jsmS-j könyvi köszönetet szavaztak. — A kúsgytlés min vett Dar+ Maiam k. teg szabad sédadtem aa afcantréi. A nagjf én goodos tenalmáapál tamas-kodé szabad előadás, tartalma tömörségével, ma-psaa szárnyaié stílusával, megkapó kadfi-Ittességével tetjmia magával ngstts a baliga éaá«*(. mnly zajos éíjeaekZel jatalsaazts meg as Zala. 90. szína. (4. lap.) 1894 november hó 11 én valóbao vi«szaiér a kávéhásba. batán aty nagy — Hhrataloa vizsgálat. Svaatite Bet*. Xaja- alóadásért jegyzőkönyvi kSsrmwRVWÍllUwflnmkot cipelve. „Meghoztam a Tormát*\' jelenti vármegye főispánja a mait héten a L-sat-fróthJ Ea után méjt elnók bejelentette pártoló (sgokul: í diadalittasan. „Hadd lássuk" — volt a vendégek izolgzbiróság ügykezelését behatóan aegviaagái- Aer Jém k. r. tanárt én SertgUy D, ev. ref. lel- válasza éa Sárkőzy megfogta a teák két alsó ván a tapasztaltuk lelett megelégedéiének adott készt t rendes tagokfcl pedig: Juck Etalkát, osaesát és kirázott ebből temérdek zöldséget, kifejesést. 8aabé Istvánt, Hauko Henriket, Somoxi Vilmost, Keller Jénaiéit, éa Orbán Istvánt; a jővö (tavasai) közgyűlés helyéül ÜeNét mondták ki s ss ülést bezárták. Uiés után társasebéd volt a „Polgári Egylet*\' emeleti helyiségében, melyen a renden tagokon kirfii Lmgpl Lajoi városi fő-jegyző, Juháu György, városi föeaáavevó, NM Aerétri adminisstntor, Matkoeiet Sándor vár. taaáeaoa, Xucuc: Jímf, i«kola«zeki alelnök, LHlik Gusztáv, vár. könyvelő, Bátorfi Lajot; *ter Ödöa Ügyvéd, Rosenleld Lajos biriapirű és Far kai Ferenc vár, alkapitánjr ia réastrettek. Többen mondtak lelkes felköesöotót és a társasán körülbelül délután 5 óráig vott együtt - á «lh AMI plébAala. Ugy értezülüak, bogy a Pspp János halálával megüresedett mi-báldi plébániái s kegyúr; Inkey László, Kollár János nagyrétnél lelkésznek adja. Ea azonban nem tetazik a miksldiskosk. Már lnkey sáigsrépát, petrezselymet, zellert éa még sok agyebet, de torma es bia egyetlenegy *sál sem volt as egéaz vegyülékben. Hiábe nézett meg Sárkösy tnindea egyes sargarépát kélaaar, wiadea psiresselymet háromszor, abból bizony-nem leit torma, hanem lett ez egéaaböl a vendégek táborában falat rengető hahota. A ven-degak egyike t i. ki leiajánlotta aöldségea pincéiéi Sárktiiynek, hogy meghoahaaaa a Tormát zsáklfkn, ds goadosaa ügyeiLgrra hogy torma kaaató, Smgüy Dezső, ref. lelkész; dr. F\\rmdj valamikép ne kerüljön Sárkösy kezébe, mert rendkívüli eset, hogy hanem Tormával ke Láaalénál tollak is kü döttségi eg, de eredménytelenül, mert az kijelentette, hogy a plébá- jporssombsti 700 niái már Momár Jánosnak igérle. A mibáldiak j ózterreicber 13. k8sve<iié*e akkor beállt volna azon Sárkösy nem Horvátbtal resett volna 6 loriatot, — Felolvasás A nagykanizsai Kereskedő ifjak önképaö egylete meghivása folyJáu Hoek Jaoos országgyűlési képviselő, ss ismert egy bási szónok i. tri december 1-én Nsgy-Kaut-rsán felolvasás\' fog tartani. — Birtok alMláa. Elbur János szombathelyi földbirtokos a 48-as párt elnöke boldu birtokéi által eladta Mo- akik minden áron liaial papot oksjtanak, moai haapt Oavald poross-aatléaiai birtokosnak, el akarnak menni a püspök elé ia « kijelentik, — A Polgári Egylet Ihta wtélyéa hogyha a kegyúr akaratához ragaszkodik, aj mely lolyé hó 15 én tariatik, mini utólag érte-késség lakói mas vallásra lérnek. , sülünk, Poór Jánoe k. r. tanár ia k Sere működik — A eaAktarayal Csilaé kirébél j amennyiben lelulveaást fog tartani, sut a kö-A Csáktornyái kereákedelmi ksssinó aov. 3-áa sönség bizonyára ssivesea vesz tudomásul, közgyűlést tarlóit, melyen kimondották, bogy — A gyufa. Sok, nagyon sok szerencsétlenség-ujabb alakulásnak -zfikségót ezentúl nem lát- j aek lettek már okoséi a magára hagyott gyer-ják.j A vagyon, melyei as alakulás alkalmávaljmekek, kik. leginkább az előkerített gyárával a tagok alaozatkéniaége alapján, a nagyobb be- akarnak msgikmk mulatságot mnasl, de leg-fizeiéaek által szereztek, a kasatnó tőrsavagyo- többnyire msguknak bajt, máaoknak pedig temér-nát képezi. A tagok időre nem köteleztettek dek kárt okoznak. Már az idén . is több ily eeet-as egy et kebelébea maradni, esak kilépéskor réi námoltonk ba, s most ismét egy kis leáay tartoznak mindenkor a közgyűlést megelőzőleg gyermek iszooya végzetéről kaptak a következő az elnökségnek bejelenteni. Ha est tenni elmu- tudósítást. To\'máes községben az elmúlt bét egyik lanty\'ák, a tagság kötelezettsége a jövő évig napján — irjs ottani levelezőnk — több apró ismét fennáll. A kaszinó elnöke Hirschaann gyermek egy gazda kása mögött titokban össze-Leó. IjOvén, az egyik társakat a sála lévé gyufa meg- — Mséwet Szalksy színigazgató Nyiregy- igyújtására biztatták fel, mit sz meg is tett, a káréról értesiti lapunkat, bogy december 1-én minek következtében a körülöttük lévő szalma előadásait meg fogja kardsai varosunkban.\' rövid idő alait kigyalsdt; a rajta ülő 6 évea kis — Koreák. i{j*k aislsliága Oáktar J Varga Aaaa rabácskája tüzet fogott s as rögtön lobbot is vetett. Társai erre megrémülve elszaladtak, télelmükben elbújtak, a szerencsétlen kis ■jAa. A Csáktornyái keresk. ifjak ónképiököre alapszabályai szellemében igen sikerüli téli mulatságot rendeseit nov. 4-én uját helyiségében, A mulatság pro grammja énekből zongorajátékból. fólotvaeáebót és »»avaltaiból állóit. A legiöbb sikert araita Herlinger Olga k. a ki fiatal bájjal párosait művészetével igen él-veeete* setét eierseti a nagyszáma iataltigena közönségnek. Elő-dts Moeárt .Bölcső-dalát \\ Lerbarh La Sonnamhuláiát végül több népdalt ia éoekelt Paloinssy 101 ee gyűjteményé bői. Kelleme* üde baugját « iskolázott öasiss zongorajátékát sürü tapeokkkl jutalmazta a hálás pablikum. A lölolvasó Hirschmsnn Henrik a kör titkára voli, ki humorisaiikns fólol-vasáat tartott a magyar ker. iljakról. Kopjár Sándor esavalta leáuy teljesen magára hagyatva jajveszékelt. Mire a házbeüek észrevették, s a kis leány BMgmsatéséfs siettek, addig as már rettentő égési sebeket szenvedett, ogyanyira, bogy rövid - öngyilkosáig Német Gyarks Z.-szt. Lásaió község e*ordáss f hó 7-éa reggel 6 órakor szerelmi bánatában agyonlőtte magát Aa öngvilkoe-• ágról következőket faja levelezőnk: Németh Gyurka pár évvel ezelőtt Döekés pásztorkodott, a bol a falubeli leány nyal beásó vi«soayt kötőit, A viszony, mikor a községet ott hagyta folytatódott és Z.-Szt-Lászlóu már károm ízben mist js-gyesak ki is lettek hirdette. Miadesek daczára a szerelmes Gyarka mégis a községben lakó 14 évea Vilmára veté szemeit, éa a kis leáay hallgatott a Szerelem vallomásaira éa azon ígéretére, hogy ót mielőbb oltárhoz vezeti. A leáay anyjának sem volt eleinte kifogása a pár aaerelmi euyelgése ellen, de később mégis mást gondolva, ellene volt as egybekelésaek, a miért astáa elég pjka volt magiseuai as anyának, hogy ne keae-rítse éleiét, éa adja neki leányát feleségül, mert ellenkezése esetén önmagát éa leányát is agyon lövi. As anya félvén a feoyegéléeektól, ióbarátai-hoz küldte a< leányt, hogy ott egy ideig elmélkedjék könnyelműsége felett a aa találkoskaaeék Gyurkával. F. hó 7-éa reggel as alkeeeredett sseUdoa felkereste as anya lakását, n bol ss ügyefogyott Nscsát (as aaaaooy húgát) találta honn. Ezt kizavarta ágyából, s a leányért küldötte, éa midőn a leány nem akart engedetmea-kedni, azzal feayegetődiött, hogy ka hasa nem hívja, felgyújtja a házat A szomszédok éa a bíró is a lármára oda jöttek s Gyárkát gyalásták i beosűkással .fenyegették. Erre rögtöu sssjába fogta a gyilkos csórét és egy ráatáaaal elesettemé a ravaszt, éa egyetlen ssé nélkül holtan le-rttlt le. AztÖngyiltys katonáskodása idejében már megkigérié az öngyilkosságot, amikor a nyakát vágta be jó tuélyea borotvával, de csakhamar észrevették éa kigyógyították. Grurka egyébként miat páaator szelíd és jé magaviseletű volt, csinosan öltözködött, rendesen ernyő alatt sétálgatva, vigau furulyázva lehetett öl a gztláxzlói határban levő legelón látai. — Keazthe yi Nlmrodok Tapsonyban As sss-tergomi káptalan tapeoayi birtokán Baudiscb tiszt-tartó a múlt héten igeu sikeres vadáesatot rendezett, melyen —■ a mint lapaak egyik barátja jelenti — több keastbelyi vadász-matador, névszerinti Ctakó Béla, dr. Lovaasy Sándor, Csorba Gusztáv gasd. intézeti taoarok. Szántó Láasló a. lelkész, Taotossy Sándor hassár-ssáaadoe, és sz ottani uradalmi tiszti kar vett részt. Terítékre került 70 nyal, 6 Ős, 29 léesán, 14 ssaloaka, 8 ídö alatt óHáii kiaok közt kiadá ártatlan kis fogolJ, 1 róka lelkét. Hónapról-hóaaprá, érről évre történnek ily — Megrendítő csapáa sújtotta Ü*v. dr. dtager szerencsétleaeégek s daczára ezen sok szomorú Beruátné urnöt Kmitkdyn, Elek I. o. gimnazista példának, népünk még sem okai, még sem ts-lfis s takarékpénztári épület emeletéről lejöiret ontja meg, hogy a gyufának nem a gyermek kezében, hanem elzárt helyen a helye. — Hat oalllagból vaa a gönesöl szekere. Így énekelte est — mint lapaaknak írják — Kis Mihály, és pedig azért, mert ö aeki saját beismerése szerint sem több sem kevesebb sseretóje Petőfinek Uáaközben cimii bordaiát j nem volt — hatnál. Minthogy pedig a nótában a el hatáaal; monolog is volt ttabá- szeretők szátaáaak okvetlen egyezni kell a osil- nyitól, „A Föld és aépei kullurhistoríko — geografiko hűmorisiikó" cím alatt, melyei jelmezben igen ügysaen Doraer József adott elő. A koncert után lakoma volt ssámos tószttal, végül Sárkösy zenéje melleit tánc, mely hsjna-nalig tartott. — Torsaa. Torma aTóni eígányprímásnak már régeo nem volt iny^e, hogy nem tud jó bandái összeállítani; de ami nem sikerült neai Zalában, sikerüli neki Somogyban, honnét egy fél-tncai jó zenészt szerződtetett és igy megvon as esése tucat, Csakkamar csatlskozotl a tucathoz SárkOzy — Horvaih bandájából még két legény és most már igaaán elmondhatjuk, bogy Torma bandaja nemcsak erőa hanem jó is Ez ssoobsn semmikép nem tetszik ss slső bandának és meg is kezdődött a verseny gén. Szerdán éjjel a központi kávéházban egy vendég Sárköz* slött nagyon feldicsérte Torma bandáját mire Sárkösy kijelentette, bogy az esetben, ha a vendég megváltja az engedélyt, ugy log neki játazaai, „mini akár az leien msgs" A vendég megitélálni akarta Sárkűayt, azl mondta neki, bogy aeki o«ak a Torta kell. „Meghozom én a Tormái s»akbsn ft lorlaléii" rspliiásoti ss ön- Isgok számárai, nem maradhat más hátra, mint est as érzékeay nemzeti dalt módosítani s akkép dalolni, bogy „Hat csillagból van a gönesöl szekere, bat szeretőm roll én nékem egysserre." Virág György, ki Kis Mihálynak kocsis társa, nem bánta volna, ha collegája a göoczől^ csillagainak számát mindjárt két tacaatra tette volaa ia, de azt már határosottan kétségbe vonta, bogy Kis Mihályask — tekintve egyéniségét — nem hogy bat, hanem csak egyeden egy szerelője volna Kis Mihály parádéé kocsis volt tehát ebből kifolyólag is kötelességének tartotta, az állitásánsk kétségbe vonása ellen protestálni s mielőtt Virág Gyarkáoak fitymálva oda vetette, hogy .,vagyok olyan legény miat tel" minden további eismeesere nélkül hátba vágta a rendes körülmények kösött szeretve szereteti istálló társát, s minek következtében hatalmaa verekedés fejlődött köstttk, súlyos sértéseket szeaved-tek, ugy, bogy most kénytelenek u ágyat csasskálai próbált, elveastvéa az egyensúlyt — onaan a lépcsőház köveselére lesabaat A kis fisra eazméletiea állapotban esak jó késóa akadtak és a fajdalomtól teljesen megtört édea anyja kásába vitték. Haazlalan volt az anyai kebel dobogáaa, hasztalan a három orvos odaadó mükOdéae, f. h. 5-én a ssép reméayü fia örök álomra hunyta le esemett legmélyebb bánatára a szerető anyjának, testvéreinek és rokonainak. — Oummiarabikumoa történőt ez- alatt írják Csáktornyáról: Itt él e sorok hőse közelünkben de bogy rá ne ismerjenek, nevezzük Kordás Jáoosnsk. A derék férfi fűiig szerelmes volt a fönökéuek egyébként ennivaló esép leányába. Bella kisaaasoay pedig, hogy prózai legyek: kutyába se vette est a szerelmi epekedés! De azért ka benésett a gyógytárbs, mindig Kordáa ártól kérte a glicerint: Ilyenkor Kordás ur pátbeokasaa szavalta: — Tőlem kérte! Ah! Es t\\j erűt ad. Bellát egyébként szintén titkos bű epesatelte: a haja. Meg volt ugyanis szentül győződve, bogy ba — vörös htya ne,m lenne, érte epedac us fata legénye. De hát itt volt Kbrdáa. Hetekig kotyvasztott, desztillált, filtrált kavart százféle eaert, végre mint egykor Archimedee ie hóssült ujjongással kiáltott föl. — Meg vaa, meg van 1 — Mi van meg V kérdék soreostáreai a pattkában* —- Hajfestőszer sz fl számára, — suttogta miat éneiében mélyen sérteti, kedélyes átlapoiban | foglalkoznak , hanem stl sem agy éne klik, ha levij Hérközy és eszel sliűnt , őrizni, mely alkalommal elég tdqjük van ágon Nnbia nárdncaa. Még u nap eatén átadta a fehér elmélkedni, bogy miack is van göaoaöl asekér a port dalcaieájának, goodaa ataaitáat a^va, bogy világai,\' As llaaes vig és ssumoru nóták ének- ss iskátttlájában levő port vtzba kall áslatat, aa* léáéből egy darabig atunban elment a kedvűk) I tán mikor péppé oldódott, löt keit keaai a b^j-de azzal, moly igy ksnlOdik ,jsj de f^j" mégis I ra, aztán hajrá I eeak meg kall aesai, milyea | aaép geasteayebaraa haj lesz belőle. Bella oly inosulylyal vette át as Iskálalyál, hogy citál el* apa Egy isi órsluem ugy oyűglk végig. VFagyKtirint)\' \'MÉratp. 1894. nor«Bber bó 11-te. I*rU • sserkesztöeéghli\' i Kedves Barátom t Iimét csak bossld furdalok, mint a kötvéla-mény hivatott axócaóvékea, akhan a reméaykea, ---------- I----------r----L hogy a beyi társxdalom köséietében altniaban dálta ki.) Egyszerre lelriatottik at ajtót. Bell* nyilvánuló lethargia poljP k»rÍa nwn olT volt. Ok ai rettenetea volt! A hajtat! * fejem! erőeen lenyűgözni a nagy kőaónaég akaraterejét, merénylő! vandal! elfogatom! Tönkretett! Örökre hogy a* előbb-utóbb a modern nagyhatalom, — elciufiiott! Kordia ar a rémülettől megkövfilteo | sajtó folytonosan ébresztgető napára au^iri ■ered foriivi viltoaott izive bálváayára. Ciak n« keljen, a mnakél ne követeljen * sokon a po • patikám* gyakornok mosolygott s bejosta alatt \' fejtetett olrudaí mindenkinek, aeaeaak Kordáink Kordái kátéik késtél nolgáh aznap. Ffl virradt végre\'a otaaí «*p hajnala 4a a patikáról ■egidvexBlt állapotban várta, lelte, mlat ragyog ti a aup leány hálnának teljea eaülagtesgera. (Eit a metaforát t. L i nerehaee patikáról fos ravaszai. — Gasmiarabiksa volt abban a dobos b»n. Jó, finom gvmmiartbikuc. ö tette bele. A vörös, de bájoi Belláik* baja öesieragadt s~ - Aa mlmé4 Patytl Ugy halljuk, kőér • tőidbe jár* éa eovárgó nagy kanízssi kösöroég nek egyik kirandnliai helye, a wvó> é* aludt-tejknráeok késnél levfl Füredje : a Poiyli malom eladó. Valóban óhajtandó volna, hogy ea olyan élelmesebb ember ke-ébe ktrilae, aki ntmoaak a »aj*i. h»nem a kósóneég érdekeben ia jói ki tudná "kimxi arakat as előnyöket, miket ea a kies tekvé»ü (iördö éa kiránduló helynek egy aráat igen alkaln aa) má\'om ígér egy\' kia befek-teié*re kéaa váUshoifaak. - A „Vária Harithsa (gymllef vá-laaataányi ülésére a kővetkező meghívót bocsátották ki: A Mária Dwothéa-egyeüQiét itta, folyó kó 11 én, vaaáraap d. e. 11 órakor ai állami folgári iskolai Unjlóképiő intézet nagytermében Andráany.gi 66. *i alád] válaai<mányi ülést Urt. — Pfíbb tárgyak\'; 1. Titkári jelentés, Pénztári jelenté* 3, Jelenté* as Otthonban meg ijreudett alapítványi helyről. 4. Félslapitványo* éa egész fitetd lakok lel vétele as Otthonba. 5, Január óla befolyt alapítványok és adományok. — $hiwiá»H uiiadta válntmtnyl tag, vsla-mifll a vidéki körök megbízottjai ia jogosultak A tanárskosá\'ban minden rendes lagréstt veket — Vt ndégakei színsen latunk. Budapesten, 1894. november 3 in. Uróf Csáky Alhinnt elnök, Aadaai Jen-Iné — <Arrg> lipMruak >lráa)i" Tl« féli „öreg" laptársunk a „Zalai Közlöny" t: é. 46. agáméban, a /. é. október Sl-éu megtartott varoei kAagyflléare vonmkom, lupánk 88 ik számában megjelent közleményből hamarjában „bot-ráayt*\' insceniroz. Jó «ierenc»e, hogy «/. a rémes „botrány* s végen, egy aár eltűnt, a több jövőbeli. „saánalma* mo«oíy"ra redukálódik, ftelyeknek koronkénti-\' koaatatiláeira \'tisztelt .öreg1\' laptársunk kötelességet vállal. Igáién elismerő köiwöneitel tartónak lisztéit „öreg" lapttseitfiiit eaen THSfMkblB tanúsított figyelmeert s vastag bálátlaoság volna tólünk, ka aeui adaánk neki Már já ben alkalmat sad-fldimöl mosolygásunk ttjabbi konststálásire. „Oreg" laptársunk ezen llőiikenyaégére tehát köielesgégszerQleg mosolygunk, — szánalmasan mosolygunk. Howlygunk ei 0 „botránya" felett, a kacajrn fokoaott mosolygásunkból juttatunk annak is, aki e<utlsl a <„bozrány" szerzésével a hiva\'aloa él nem hivatott, de ■índeotaetre szerfölött nevetségre epadámria cvorba páncélját öltötte magára. — Tisztelt „öreg" laptársunk éljen elvállalt nemes hivatásának s konstatájia a mi szánalmait éa egyéb aMMolyainkat akár időtlen időkig. — — A magyar gyáripar ajabb nagy diadala* ról igen örvendetes bírt kaptnnk. a leabergi kiállítás egyik oaatályában, a tűzi fecskendő Osztályban megvertük valamennyi kllföldl gyárat. A diadalt két törekvő iparvállalatunknak kflesOn-ketjQk. A tflzi fecskendő oiztálybaa a legelső kitüntetést, a díszoklevelet a Tmmoety-gyár Budapesten kapta, a Báaodik dijat, aranyérmet a Walter-gyár Badapestea, a harmadik dijat araoyérmet a Csermák R. gyára Tepüeteo, a ne- Eyediket B. A.Smekal Smiehowban, as ötödi et liléi J. 0. Biberaehbaa, a hatodikai eittitér-met E. C. Flader Sorgentulban, a hetediket, ezlatérmet liözen Antal Krakóban, a ayolezadi-dat, eattstérmet Dob te K. Fr. Bialán éa a kilenoze-diket, broniérmet a Oeittner éa Raaieh fecskendő-gyára Badapestea kapták. Annál nagyobb Qrdntmel konstatáljuk a Taroó-ezygyár e fé&yei sikerét, ■Ivalianek nagy jelen-lAiégef niíifti kdrflímény kOleMatli, mlssertot as oeitrák ipar e lérea elsdrendll, régi Jeles gép- Íyáralval nemben emelkedett elsőségre él nőét talssáruyalia. A Tamóniy-gyár legújabb, október 8 án Uj (IraJUkáa s Uorvát-Bnlavoii or« atégos gs/dsságl klállllásDti li a legitliö kitllnie-l - „v.rl.i ah lókon is, miket eddig e aine cura paláatjs takart. Sok uégyenlelea megnyitatkosáiMt láttam városunkban n jótan kOiigasgatás hiányinak, de egyik sem hívja, ti annyira a jogosult kritieát, ■int a mindennapi tapasztalat, — hogy a tSbb mini 800 darabból álló marhaeiorda reggel éa e»tie az Iitkólá- és Zrínyi-utoakon tereltetik végig a legeidre, amely utcák kóitudomásulag a IagNsükebbei, a a melyekben u Összes belvárosi elemi iskolák, Israeljta imahás ée egy magán kórház állanak. A tülkölő csoport, melynek tömegében 4—5 bömhölő tenyészbika haiad, teljea egéeaében elfogja *4 utcát, a napnak épen aiúu óraiban, mikor a gyermekek a/ i>ko ába, vagy onnan vissaa tudniillik, kü önösen a téli idóeaakbaa reg gel 7 - 8 órs kötótt éa délután 4—6 óra köaöu — iparkodnak ; a felnőtt össtöna<erftleg menek-síik egy máaík mellékutcába, a kia gyermek télénken huaia meg magát egyik-másik kspuea-rokbsn. — Váljon as eeetben, ha egy alkalommal valamelyik védtelen gyermek egy a helyzetből minden pillanatban elöáliható saereaoeét-lenség áldosata lesz, ki fogja megvigasztalni a ketaégbeeaett ssli fit, ski egy minOeubetlen ba tóeágí, rendelkezés köveikestében a legdrágább kincsétől le»a megtoesivs, ki fogja kiengesztelni a folbáborodou kosveleményt, -- amely gondba figyelem mellett előreláthsiott katasztrófának bö-nöt előidézője kutatja? Bisooyára Pilátusnak átkos s/erepét öltik tel mindasok kikoek a kellő időbeni okaserfi rendelkezés által módjukban lett volna a szeren-esetlenségei megelóani, a megérdemlik, hogy a felelősség nzon mértékét viseljék, — melyet a büntető törvény rendelkezés i a mások testi ép-•égének gondat anságból megsértése exetéu előírnak. — Persze I Nem minden halandónak kedvez a szerencsé, ItO/iy a város egkieeebb pontján magának, palotát építsen, a mmori* gentina, örüljön, hogy él, ée adót fizethet I DilTicile eat satytám non Mribers! A lőutcáról laterélik e marhaeaordát oly mellékutcába, ahol megakadályoz* i a mindennapi kősTetSMíi ; fliüpín azérr, tövy i főates tiasiántsrtáM kisebb fárad-ággal járjon; hasonló unnak aa eljáráaáboa, ski t\\nnepuipon selyem felöltőt vet magára, i alatta a rongy alig akad meg nyakán/ Ne caodálkoaaá) barátom, ha a lelbsborodás keményebb savakat adó t tollamra, de mentse ki eat .a* a körülmény, — hogy caaladapa vagyok, aki a len\'eiib an.litett katasztrófának akármikor oaatályosa lehet. CACTU8. fc■<*■*;. MawatU, He. (Mar, Mtoyakkr, fwtaH, iaraáyf LrpH iml Béak naiv I Ktlata, Batlaft Mu Mák. i «IMa ítlut Bét Ir mta**. ■*■< ipfluil és a meiwaUi (WUfTt BúUar tukinM hmlri vai Mara. Mai* * máref agama Maafc vat paéafoa ina tlUaaMlv* I » ŰI $Urtet* aak Mf-■M Mvétoi »i»kdi8lttt»U, asnktvtt a fcaari 0 kaMUÜ U»p h WrMtánl ■ aif laaák u^isTlsr* aak h» ■M aajafat mlfálutuk. .■Oáakak\' ca»s káMM kaaé^ W teM Saaalár Oaaar. á Utat a marii a t*vénri aqrf áa vtAt kaWayak tárenmala<bM aár ■italul <«ly—«i»lt iaffa tartanul. BAtfanM árt 1 ki W kr. laaa, kkMrtvt a pauá UraMtatt . iktfIdéart l kSM MM ára I (H M kr. taaa, ájáaljtk a kMkaaá( Itgyala^he — ,A Magyar aaaaaat tlrtlaaée * Immeta kaaáUáaáMk mnMvm áaMébaa aéMa ktaU kiaaá|í ralai a badapaatt Uapal Bébart (Vaákaar f. áa fW) aa áa kir. udvari tk;ikm>M mit <*« "aty ám ökite 4 ■agát, fcser kaaáak «rt*o»tiríl ««y Aayw éáwalvet k#> mü ktué Htaéaaki iaaMri Saatay Jtinflik\' a Uria ab halt UfUaatiráMk a4fv ketttaa ,ltm mmmt ■wliikáH, a aagas tádöuányM natavaaataa átu rmakaiáyat, asalyMt alMán valáat mintája lakai a aiivalt aagy klalaila márnán iraté tráaaMaak. 8a»l»jr aaak^a ntlyet a tad. lk» émU aailUa koniornaott nag a 8*114rtí lataéa-Ma uff d|j|il, aaaak idején atjr lalkat (acaátatáava talált, kagy pár év alatt aa agám ktadá* elfogyott. I ktayvat aj, javítottál Mritett kiaééataa aaglgt ktaaáftrkaMvi laaai a aagj M-alaatgaik t* aa, a útba a Wodtaasr aata kilaliiitt A «aág aleaá flaataktaa baaiáti* ktaaé a aaakit: «r agy Itaal ára S0 kr. Ina; alMaatái ltját Mnamtei Miéi ml: aagyaé ám (i illtet) 1J0 kr.. iáUirra (II flM) 8.80 kr. agásaávn |tá ftaat 7.20 kr., agy Aaat árt 30 kr. A klaéákivaial Ut sisak, a kl agy larataallapaa kottája feritat, Ingyaa ás káf taaatvs kttldi nag a dliawia kiállított és gtaltgaa Utam* trált fvaayaktsat. Mindltt I alííaatdt ftgy aignaáilm gyV Mraek 1 tlastalétpéldágynyil asotgát a UaéékJvMaL A aa nadaléatk Igy oaiaaaaiéu: \'laapal lákart (Wodlaaat f. *a VU) ca. ia kir. adv. klnyvkaraaknétea, ladapa* Aaéráa^-aL tt. Dr. Felelőé iserkeastő: LÜKE II t L. Laptulajdonos éa kiadó t 1IC8RL r C Is 6 P. NYlíiTTÉR M Rér*aa Mlfta, ■éaléaaH ítalarfakal (aiatogj 160 kSUakSaé h|kaa) aééartakéat 71 krlát I fit U krig — ralaatat Útit, fakér a aalaaa a*lyimastT«Uk 46 krlAI II frt lt krig aaáUlt — aéaa, koctkái, ctlko«, virágot, daaaaaalt adslaégkw (adat-egy SáO Ma dtujioattté és SObO klIlabM műi éa ár ayalathai) aaátlit poiukér- á* váaaislwaa a ntvit-atgrndalAk likéiért ■eaaitarg d. (as. kfir. ad-vari asátltU) aalr«*oéM SSriehbaa Síiták péatafordilóval klldataak. — Pválcba ataaatt lm-mra 10 km 6t tanliielspakia 5 kna kátyag ra-gsatbaü. (I) HIRDETÉS\'EK. KARAVÁN" IRODALOM. LapMHli a ravatékaa limerletett aatf-vak, lH|>niik kladéjáaát: riaekilVIlip kttny * krr<-Nkf<M*^4»m megrendelhetők — A gyermek (aga. Eat a olmt adta Okaat OySfgy, a világhírű rigéaytró, lagajabb kétkautai ragányiaak, — mélyítik átkerült, Tétk Sála jilas TolláMI nM fordilátá-val nyitja inig aa Bgyitonua BigéiyÜr tlaodlk ávtetyaaát Okaat agytaálTáa u Bgyitaaai Baganyfár iigblvobb tkgy-vartáni, aminnyibíii ralaneaayl aávi itt jalaat nag al&-asir aagytr nyelven éa ligkdaílakb lioats ist a kivátá il-kMaáUt t augyar atvaaé kaaliaég aalvákis. Aa Igyaésaae Rigénytár diaaaa ptrai véaaanklééil kttatauak árt cnlpán 60 kr. — éi kapható agy t ktadéknél, Stngor áa JToIfnar cégnél (Hndipwt, Andriay-st 10. nkm) mint as ham kasai ktayvkamkadtkaél. - ■Illaaalaail ■agyar TSrtéaa*. As AUmumui ktadáiábaa mgjtliií tlt kttatae aagy magyar tlrtáaat „A Magyar MiaattTértéaiti" elm alatt aár a njté alá aaat i aa iM ntaaUk i )*t4 ké itajén isát fogaak klldaul. A Wvlaaiéat • kareagprltnáit vállalta at 1 aa agyéi kstatakat, aa ttT- konaakek lagklraiotlakk ISrláaatMIt Créklck, \') Kit o le telet mdr etf itbtn félretettük, miW ■érteiilléiünk sttrint n benne sürgetett intétkedéi mnjtiirtént. Mont 4 levét btküldfíje h/M sürgette I klieiétltelét, mivel — <iHint írja — nnt. ne I mélyeien gt/Wdílll meg, hogy n riírnet rmrdn HI /» h léi óig k itölt holmit i^/itf ai nMn nhiin. | legteliőbb helyen engedé\'yezwt W wroai teN-klvlt«ll tárnalat kínnak vébmi. Msgysrorsaági telepe t Bl UáPMT, Armmj Jáass-ateia M. Te/mbj mely hndapeKÍ télepftnk rövid feanil-lá«a titAp, inár oly köakedveltségnek ée alta\'iaóa «-|terj>-d«suek Örvend és mély a bécsi nép\'áplá-Inai kiAllitáaon a nagy aranyéremmel lett krtlatét ve, Budapesten valamint aa tpésa oneágbtm majdnem minden jobb fűszer-, csemege- éa tea* kereskedésben éa drognistánil kapba\'ó. Aa orott hivatalos fémszalagot m védjegyünket, melylyel eredeti caomagiaiok éa itláaea plébdobo* xajnk vaunak latva, külinőt /iffdemke «iM» íjuk. Aag. 15. óu tj tanaált iáéi kamk fcrgninaka. HE* Sagkslé laoSaahaáa. AfaaU Suti K|. riakr Farenat, FMaaikaOkv ltmtt. Sea áa KMa. BMaa* Md Ad»H áa (la, |(j Hawiknf Slka éa Sérts éa tlaáa rriaaar- ét laigi kwaikidlksát — Sala KganaagM I raaglar Kihály, Oiahái taTMa. Srvaatt Ttteta Ba-kéaaaky Adélt, Ját ímm Smttlkal L. él V«tw Jltu aaaáaSaata- fltaar éa iaagi kartakedakaét StaMgam ■ Rtialtgw M éa Bédla M . ttaw éa *m*i >ii nkallktél Vas 1 «t»rk a rtvtlkaa kMMéakéit ui táUal MaM Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 90 szim. (6. lap.) 1894. november bó 11-éo. Hirdetésekig Fischel mpiüxr Nagy-Kanizsán. #m eeeieeeeii 1893-84-ki évad, 8 67648. Budapest vidéki X. 1894. megy. kir. péuzfigyigazgalóság. I öróf Keglevich István utódai budaoki cognac- it borsteetgyáros cégnek. Kérelmére a budafoki ooenaogyárbsn az 1893— 94. termelési évadban feldolgozott bormennyiség-röl éa fizetett szénádéról szerkesztett kimutatás mellékelve kiadatik. Budapest, 1894. augusztus 14. Plniciy m. p. Kimutatáua. A Budafokon levő Orif Keglevich litván nld-| dai cognacgyára által aa 1893—94. termelési O évadben feldolgozott bormennyiség : IQ összegezve? 1195 780 1 i t • r.|Q o 0 X o o o o 0 o 8 ... O hozatott általunk forgalombii, méltányos ima | Vf bizalom, mely gyártmányunkban helyeztetik. A lentiek a Ital bizonyítékát adjuk mily kl* Váló szoliditáasel dolgozik gyárunk, és elvár-1 jut, hogy it togyaaxtó kOiönséc mely megbízható éa kiváló jé cognacra súlyt fektet; a kisá rélag díszoklevelekkel kitűntetett éa mindé, n ű t t kapható Gróf Kegelvich István cognac-ot fogja vásárolni: Orif Keglevich letván utódai promonlori cognac éa borazeiagyér igazgatósága. Eisele József RÉZ-, ÉRCZMŰ- ÉS OŐZKAZÁTOYÁB BUDAPEST, Y„ Külső vácztft 138. ájia]> Méera ée a mai kévetalaéayekaek ■n»lill inriiémik, kéeailékak. Tslaalat kydraallkai uíxmmU gépekkel kitlaiee kercaieaett gyérét, kémei y ■srkmtl éa aagyaéRa aia-kasáaaé asálUtáaára, ntatagy Blaiea iitiiní kaiáakatáct-■•■kák, ■lat tartályok. vaaaaerkeaetek, kéméayek stk. kéasltéaéra. Különlegességek i Héhwlllii félé azak vizeaivea glikwáaéh ^ 10 lá|kM haaaa Alaki ~ loxkaiáitelrpek. gépek, gaa- éa vtavsaetékek náaára p»alwa kéasUtstaek a aaakbél aajy raktár tar-tatlk. Ta|)ee aaess-, eaaker- éa vagyéeeetl ujárkneaéuaéaak elvéllaltataak a lniiitnirhhi kéaataatesk. .jSiirgüilyiCílii azután fizetett termelési adó éaaaegeava\'; 13055 frt aa kr. Budafokon. M. kir. pént-ttgyőri aaakaaz. 1894. aug. 9 én. Garazky Rezsó m.p. szemlész. Nyilvánosság elé ewakla iui bozt\'unk tevéi kenységttnkről hivatalos adatokat, érzel Ismételten bizonyítékát akarjuk adui ama körülménynek, hogv cogimcunk ■e|bl<katM( tekintetében leiül nul minden mán yyftrtmányt. Tekintetbe véve, hogy gyárunk 1882 ben alapíttatott éa ax # éa ^c * cognac 1885 é* 1888 ban # * # „ 1888-ban * * * * „ 1881-beri- GaMaehlif Irtinit Teéeflm é7-ee. G-ottschlig Ágoston tea-, rum- éa cogneo-nagykereakedé 829 10 BUDAPEST: Körponti iroda: IV. Váczi-utcza 4-dik azAm alatt v Bak tAvaki -IV. vdczi-tttca 6. <z. \' j VI. Andrássyut 83 tt. ,A Mnndsrinhó " | „Hong Cong várn«ához" a vAro^hAz-tér mellett. | a kir. opera átellenében, Kiviteli pinczik: X. Kőb/imja, filzér-utcza 9-ik szám alait. Kizárólagos bizományi-raktár: NAGYKANIZSA éa környéke részére PAUK JAKAB nroáL KSivatlon bihoxatxlu .alódl eklial ia oroai karaván taák, Jamaica, Braaitial- ia Cuha-rupi&k, (raucia f-ofaaouk, ItkMk a lacéBomabb miaMfak-ben, eredeti csomagok. ie palae.okban, erettstl árak •Miatt — Árjegyzék kivánalra ingyen és bérmentve. —\' _I_ i Téglaégető-telepek, g rooooo > agyagáruk és burkolat-kő gyárak, cementégetök, mészégetők, ! teljea tervek, égető kemenozék K : mindennemű szerkezetben, berende- Q zézéaek és gépezetek minden a 5 legújabb jónak bizonyult kivitelben. Hotop Ernő, 221— aryafiparmérnők. H Bt\'UAPKNT, I BÉRLIK, KOlaó váci utlO. | KurfBratenstrasae 122 KKCNN, OloiQtiergasse 9-ik az. pSt" PraepectUBok és (elvilAgositi- Q sok ingyen és bérmentve. ö Tőke nélkül naponta pénzt aiemhetaek bármily áltála agyinak, ,kik mindennemű ontrák-magyar állami ia maginaornjegyek eladásával fog-leikomi! akarnak, kavl iWatílaetiare kedveid tal-UUIck maitat, egy <liaai<rt bndepeeU ealld intixet risxire. á |iilatok „U. A." jeliga alatt laUaaadAk ECKSTEIJÍ BI&KÁT hlrdrtéal Irodájába FUrdű-Dtoxn 4. sa. a mjkor proápektuaok kál- dttiak. 863—1 !!URAKNAK!! L pyengttlt férflerőnél kiváló szolgálatot " iftsit a cs. kir. axabadalmasolt „galvan-villám-készülék\' Anhaaaaálatra oFvoaok által égést G<iróp$l)iin melegén ajáalva Volta tanár módaaara. Leirás boríték alatt 10 kr. levél (egy beklíl-dene elle\'i. Kapható : Augenfeld J. etek-trotechttikuN ca kir. saab. tula|donoaánál 76 — B É C », L ^ grlmeralreiae l> aa. j Saját kószitményű „lDA"-szépitő| 2 araay. 13 ulit éréin. 9 disz- és ellem eri skaiáay Kwizda-féle Korneabnrgi marha-táppor. lovak, mrvaimarka ia jakok eximáia. Igiea doboual 70 kr., — fii dobonal 85 kr. 40 év 4ta a legtöbb Mállébaa kaeaaálalbaa, étvágyM-áayaál, raut eméeiteioel, Tatamiat teheaekxél a te-jívltáaa a a tejelökepeeeéi fekeiáea cailjiMI. FB letéti M Teáik a ftin-mbbl vidjegyra ( \' a a Ti. áil balánnol-klédeaal Zwlada rtleKnh aeibargl marin láppM. hitű ferna Jím oaklrák ea.ieklr.ie ramán kir. adtait aaSI-ttti kerülell syi(y-eaartáribu keraelburfl pice mellett Valódi aiaWr gyógyeaar-tárakban ia drogietákaál kipkitó. különlegességek. asappan, legjobb bór ápolási J szer, májfoltok éasaeplnk ellen, hintőpor, kitOnó sier minden mail ke lemylaa lázadásoknál. arcpor, (poudres) le bér, rózsa | éa eréme eainekbaa._ ere é« iséelté komé—. foapar, ) melyek kOIÖnOe kfta-aaájTla, ) kedveltségnek 5r vendeeak._ kalaaeaa, legjobb szer hajhul-___ léa elleo. Kaphatók egyedül a készítőnél: EfíRT.TCH ARNOLD gyógy § zariaz I fl gyógyszertárában a „Megválifthoa." Hagy KaalaaAa. tgm^j ennsi Nagy-Ranizsa, vasárnap. Zala. 90. szám. J7- lap.) 1894. november há 11 én A „Magyar Jelzálog-Hitelbank11 Ws nyeremény-kötvényei. PROSPECTUS. — Magyar Jelzálog-Hitelbank. Részvénytőke: o. é. 20,000.000 — frt aranyban. Tartalékalapok: o. é. lgaagat<«ág: Széli Kálmán elnök, Beck Nándor vezérigazgató. gróf Dubsky Adolf, Hegedűs Sándor, Dr. Jíatüsba Péter, Mnücus Jenó, — Felügyeld blMtUág; Srhőn Vilmos elnök, Hollán Ernő, Rubinyi Árpád, Iübáry József. A Magyar Jelzálog-Hitalbanknak Budapesten az 1889:évi IX. törvénycikk és a Nagyméltóságú magyar kir, pénzügyminíszteium 1890. májas 18-án és 1894. október 18 án kelt rendeletei érMmében joga van a törvényhatóságok, városok, községek és más joiri személyek síb. részére folyósított kölcsönök alapján 350,000 darab egyenként 100.— o. i frt = 20Q. —koronáftíl esőlé, összesen o.é . 35 millió frt — 70 millió korma névértékű 3 \' .-om nyrrraiény-liülréByt kibocsátani Ezen nyeremény kötvények 1894. november l-löl kezdve a, névérték ulán évenkint 3\',-ot kamatoznak és félévehkint vagyis májas 1-én és november 1-én lejáró szelvényekkel vannak ellátva. A szelvények — Nagyarorizágoa : a Magyar Jelzálog-Hitelbank pénztárinál, lov-ibbá a Magyar leszámítoló- és pénz-váltóbanknál Budapesten. — Hollnndiábim : a Banque de Paris et des Pays- — Bas cimö intézetnél Amsterdamban, — Nrhweizbzn a Baque de Parts et des Pays-Bas cimö intézetnél Genfben váltatnak be. — Ezen nyeremény-kötvények 66 év alatt sorsolás utján törlesztetnek. A sorsolások Budapesten a Magyar Jelz&log-Hitelbank helyiségeiben történnék. A sorsolások törlesztési hitzásből, továbbá 10.— o. é. fi— 20 — koronás dijak húzásából ét nyeremények húzásából állanak. TSrleoztéxl huzá««»k : Törlesztési huzAs a nyeremény-köt vényekre rányomatott terv szerint évente kettő van. Ezen húzások utján azon kötvények jelöltetnek ki, a melyek 100=100 darabonként, vagyis egy egész sorozatban a sorsolás napjától számított három hónap múlva tel/es névértéken fizettetnek vissza. -Ugyanazon nap a kihozott kötvények kamatosasa is megszűnik. Az első törlesztési húzás 1895. április 25-én megy végbe. — A Magyar Jelzálog-Hitelbank íentarlja magának azon jogot, hogy a törlesztés alá kerülő kötvények összegét három havi előleges jelen é« mellett bármikor felemelhesse. A törleszett nyeremény-kötvények ellenében a bemutatónak ugyanazon sorozattal és számmal ellátott nyereményjegyek szolgáltatnak ki, a mely nyeremény-jegyek minden lovábi/i nyeremény és dijhuzásban résztves/.nek. 0. t. fi 10.- = 20.- íoroÉ íjai \\m: A kölcsön összes nyereménykötvényei és nyeremény-jegyei az o. é. lO.— frtos = SO.— dijak húzásában a mellékelt terv szerint azon időpontig vésznek részt, a moly időpontban az említett díjjal kihúzattak. A dijak a húzás napjától számitolt három hónap múlva fizettetnek ki. Az ezen díjjal kihúzott nyeremény-kötvényeken i letőleg nyeremény-jegyeken lebélyegzés által kitüntettetik, hogy az emiitett húzásokban többé részi nem vehetnek. A fenti határozmányok értelmében minden egyes nyeremény-kötvénynek a nyeremény kölcsön (15 évi tartama alatt tel/es névértékben ét azonfelül 10%-os díjjal, összesen tufát a, é. 110 frt = 220■ koronami leendő visszafizetése biztosittuti!" Kyereatény huiáiob Az összes nyeremény-kötvények és nyeremény-jegyek és per. dig ugy azok, amelyek az o, é. ÍO forintos =» 20 koronás dij kifizetése után lebélyegeztettek, valamint azok is, melyek még lebélyegzés alá nem kerültek, a mellékelt sorsolási terv érielmében a 2000,000 koronás, 100,000 koronás, 75,000 koronás, 50.000 koionáSi 40,000 koronás stb. nyeremények minden egyes hnzásban résztvesznek. Ennélfogva oly nyeremény kötvény illetőleg nyeremény-jegy, amely már egyszer nyereménynyel kihúzatott, niinden további nyeremény-húzásban is részt vesz, ugy hogy arra még egy vagy több nyeremény it eshetik. — A nyeremények az illető sorsolások napjától számított 3 hó múlva fizettetnek ki. — Az elsfí nyeremény húzás 1895. január 25-én megy végbe. — A Magyar Jelzálog-Hitelbanknak nem áll jogában a nyeremény és dijhuzások tervét megváltoztatni, még akkor sem, ha törlesztési hutások alá jutó kötvények összegét felemelni. — A törlesztett kötvények beváltdia, valamint a dijak kifizetése ugyanazon helyeken történik, mint a szelvényeké, ellenben a nyeremények kizárólag o Magjfrr Jtlzálog- --- Befizetés: o. é. 10.2100,000 - frt aranyban. ».47t,eeeoi- frt. JHitelbank pénztáránál Budapesten fizetendők. — A Magyar fénélof-Hé-telbank az o. i. 10 frtos = 20 körönét dijakra ető adókat mayára vél-latja, a nyeremények utáni adókat azonban a kötviesy tulajdonotok tartóénak viselni, a törlesztési dij, vagy Hyereményhuzásban kisorsolt lúlvinytk tzémjtgytikt minden hutát után legalább egy budapesti, agy amsterdami it ós ogy genfi hírlapban fog közzététetni. Évente egyszer ezen sorsolási jegy zéken közöltetni fognak azon kötvények számai, a melyek a* előző törtöm-leütési dij vagy nyeremény hutások ajkaiméval kitaroltaitok, d* beváltéin bemutatva nem lettek. —• A Magyar Jelzálog- Hitelbank a kellő lépéseket mm fogja tenni at iráni, hogy ezen 3 százalékos nyerminy-kötvények mind\' azon tőzsdei helyeken, a hol ttok nyilvánoi aláírásra bocsáttatnak, kivata-losan jegyeztessenek. — Ezen nt/ereméiiy kőtréttyek at e részbeni ministeri rendeletek értelmében az összes magy. kir. dllam}>éottd-raknál biztoatékkéjipeu fognak szolgálni■ Aláírási felhívás. As Mii éri IX t. cikk alapján kibocsátandó, nivérlékbtn e. i. 35 millió forint 70 millió korona öuttyü 3*/»-oa nyeremény-kötvényekböl 100.000 drb. egyenkint névértékűn, é. 100 frtról** 201) koronáról, nyilvános aláirái alá boeiéitatik a következő alálrial feltételek mellett: i. Az aláirái 1894. hot. 15 in a rendis üzleti órákban történik éspedig 1 A Magyar Jelzálog-Hitelbanknál Budapesten, 1\'., Erzséettér ü, cr ps annak képviselőségénél Kolonvárt, A magyar leszámitololó is pénzváltó banknál, Budapesten Dorottya-uteO 6 dzúm, éi annak belvárosi fiókjánál Budapesten, Muzeum kórul 1. .4 Magyar leszámítoló és pénzváltó kant fiókjánál Pozsonyban, A Magyar leszámítoló él pénzváltó bank ráltóháténál Fiúméban A Magyar lettámilolá ét pinzváltó bank Erdétyritei Hókottt, Kolozsvárt. Amsterdámban: a Banque de Paris it des niyi-fíai nél: Lippmann, Koeenthal A fit uraknál; Werthrim A Gémpertx uraiméi í és egyébb németalföldi- helyiken, Genfben : a Banque de Paris et des Pttyf-Bas-núl, A. Cheneviére & Cie uraknál; Dárier A Cie uraknál ; Lombard, Odier & Cie uraknál; Ern. Píktet A Cie uraknál is egyéb tehmizi helyeken. Továbbá a következő helyeken : * Arad: At aradi: ipar- is népbanknál; Besztercebánya: u Beutert* bányai hitelbank réttvénylársaságnál; Brassó: NussbSeher és fíeer uraknál : Debreczen : a Közgazdasági bank rérzvtnytársasógnód; Eperjes í aa qterjesi bankegyletnil; Eszék : Sorger, Weitzmayer és Társa uraiméi; Győr: a Győri első takarékpénztárnál; Kassa: a Kanai takarékpénztárnál ; Mlskoloz: a Miskolcti takarékpénztár vállóüzleténél Nyltra : a Nyílra, kereskedelmi ét hitelintézetnél; Nagy-Várad : a Biharmegyefc>ktrtikeMsfl« ipar él lerinényhitelbanknál; N.-Kamzsán: a Kereskedelmi- és ipáaiil részvénytársaságnál, Nagyszeben :.a Nagyszebeni földhitelintézetnél, Pécs : Srhapringer J. ur nál és üllmann M Károly urnái, Szeged! a Szegedi kereskedelmi- é* iparbanknál ét May II. Miha urnái, Székesfehérvár; " Székesfehérvári íeresk. banknál, Sopron: a Soprori épitő- él földhitelbanknál Szombathely l Grünwald Testvérik uraknál, Temesvár: a Timesi takarékpénztárnál, — Zágráb: it llori>dt szlavoa om. jelzálogbanknál is a Croaltseh* Commer• zial-Bunk vállóilzletinél. — 2. As aláiráli ár egy egy kötvény ulán m. é. 110 |rt = 390 k»ron*b«M es a t. e«i noY»mb»r lml jaró 8*/\'t<e «/,f| é\'iyuinia\'oklmii, illetőiig a külföldi aláiráei helyekre nézve, ezen most kilelt áraknak ottani értéke szerinti összegekben van meghatározva. 3. Minden aláíró a jegyzett névértéknek JO számlikát at aláirái alkál* lilával kénzpinzben. vagy az aláírás helyin forgalom tárgyát képező it napi árfolyam éterin! számítandó biztos értékpapírokban letenni tartozik. i. Tutjegytés estiére a bejelentések letzál!Hám ét at egy(• bojetentéukn kiosztott darabszám megállapitéia at illeti aláiráei helyeken tortatik fenn. At eredményről az aláirií értisittitni fognak. 5. Az alairásokra eső kötvények ugyanazon helyen, hol oz aláirái törMnt égést vagy részösszegekben az aláiráti ár, valamint at átvétel napjáig módiiéi 8 százaléknyi szelvény-kamatok lefizetése ellenben legki t S b b 1895. január 10 ig az óvadék különbeni elveiztise mellett rtenéők it. _ 6. Készpénz ivadék at aláírásra eső ritz tgyntzerrt való lefizetésekor azonnal, rftzbeni átvitel esetében pe$ig akkor Judotik bt ha at aláirét még megillető czimletek \'hátralékos mennyisége kerül kiszolgáltatásra. Addig .it ezt )t óvadék 3 szálalikkal kamatozlalaik. Értékpapírokból illó óvadék az összes címletek átvétele, után adatik vissza. 7. A nyereménykötvények helyett a Magyar Jelzálog hitelbank tgytUre utalványjegyeket (Soríps) ad ki, a melyek 1895 január 5-UH kezdve végleges címletekre fognak beviUlatni. Budapeti, 1894. november hó lhi. Magyar JelsáloghltHbaiák. Magyar let zárni toló éa pénzt álló bank. Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 90. arám. (á lap.) 1894. november hő II WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-iéle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy ráktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve.. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ős ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlóst kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. Nyomatott Fisehel laptulajdonosuál Nagy-Kanizsán, 1894. 90. szám. (9. lap) \'ZALA-* 1894. november hő II-éa. Lagbiatoaabb óvszer a kolera, éa egyéb fertősö betegségek elbi !f Tökeletes fertőtlenítés! Teljesen szagtalan Önműködő tSzegszóró- yy^ closettek. / /^Sv^\' Belföldi és kftlftldi szabadalmak / ** Saobai árnyékszékek mindeoféj ! /vO tetszetős alakban. j. Fertőtlenítő Árnyékszék berendezések, kórhazak, laktanyák, iskolák, iparvállalatok, aaállodák stb. részére Tőseg-aloln • Mindennemű Wseggyártmány nagy ^4/ raktára. Különlegesség: embxi és városi hntladókok ipari- és gasdaaági értékesítése. Várostisztitási és elfavarozási vállatok szerv esése. Műtrágyagyártás. Részletes tamkkeJT költségvetésekkel és eredeti bizonyítványokkal ssivesen szolgál az igazgatóság, i orsz.XÖMC- tan* által többszörösen ajánlva. /OOOOOOOOOCWOCXXIXXJOOOOOOOOOOC P A legfelsőbb*helyen engedélyezett „DUNA" biztosító-társaság összes biztosítéki alap tö"bb aacLizi/t 11 aaciilli 6 írt. Ezennel van szerencsém a n. é közönség tudomására hozni, hogy a „Duna* bulosiió-táraaség. Nagy-Kanizsa éa környékére nézve a lőügynökséget ream ruházta. A „Duót" biztosító társa^% biztosítéki alapja Ifikében éa tartalékban 8.087 636 irtot és évi díjbevételekben 3,800.000 frtn&I többet Oaatea biz-toaitéki alap léhát 11.000.000 írtnál többet te<z ki. A „Dana" biztosításokat eszközöl szabott dijak mellett. a) tűzkár elkn lak és gazdasági épületekre; ét \\ _4j jégkár dlen. mindennemű terményekre ; ü) szállítási veszélyek ellen tengeren s vasúton és " d) az ember életéref tőkékre és járadékokra, minden kombináció uerini. Miután métf;fölemlítem, hogy ss előforduló károk a leglelkiismeretesebb módon megbecsülteinek és a társaság állal a legpontosabban kifizettetnek, kérem becses ajánlatait a maradok kiváló tisztelettel H \' mm mMM$ m& XXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXX i IMnűsnjiiHa.PiyitN.*i UJJ Hv«asa erésieu bőrkonzerváló aza1" KitftnÖ, teljeses ártalmatlan cosmetícum« kiváltképen kaazaos a bör zsirféSyé éa trdeesége elles; a bőrt vakító fehérré varázsolja, a ráncok éa redők képződését megakadályozza és megóvja aa arc* esin fiatalmi frin—égét A ,Venu* cré-ma" nem tartalmas semmi zsirnemtt anyagot, azért soka nem svaaodik s as év és aap bármely szakában minden ártalom aéfkil alkeímaabató. A t közösséget saját ird-kében kérjük, hogy az itt levő védjegyre sslgoritan Sgyol)ss. — Ára 9 forint „Bogemim11 Mjépép mirtna virágokból, ss virágzó, ttdt arc-szín állandó megőrzésére. Ugy aa areaak éa nyakaak, . mist késsek és ksroksak gyönyörű lágyaágot éa márvány-szarfi tisztaságot kölcsönös; s bőr mlndss érdességét és foltosságát megszünteti. — Ára t forint. nlafesle" vérés f«ljékesy arekeaú«« teljesen ár talmaiían. As ajkssk, areaak éa fttleknek saép terméssetes réaeanlat kölcsönöz: villamos fény mellett Is természet as sziliben tttnik fel s I sápig ia tapadra marad a bőrön. — Ára 1 forint 00 krsjeár. „Emgeatie felaiópor." fehér-, rózesssin* és eréms-sain-ben, tartó«an éa éssrevétleniU tapad « a bőrnek természe* tee lágyságot köieaönős. — Ara 1 frt 90 kr. — Pamiicscxnl együtt 1 Art 60 kr. „Trísogem" kitttnő hajnövesztő ssor; erősiti s baj gyökereket s teUesas m gaka lályossa a korpaképsődést Árai forint 60 krajcár. „BHjrgitiae fégétml®" kalfesU, fekete és baraa. A r-f haj ezen szerrel festve, 8 hétig is megtartja a salsét és teljes lehetetlen a m üteges festést a természetes ssintől megkülönböztetni. — Ara 3 forint 60 kr. HÍsIféksaj kaikésasl bajaaspedrl a hajon no-vssatésére él épen tartására. — A bajuvs felsütés sem szükséges, a sélkSI ia misdes brossnak a kivánt forma adható. Ara 75 krajcár. 280-20 Egyedüli raktár NAGY-KANIZSÁN: KKEINEB GYULA [Főtér.) divatáru- és pipere üzlete. (Főtér.) J n RQSZ SZEPITO J fehér rúzsa és crlme ^fe „Aijpfíen MOSZKVA >0, Mám. (10. ]«p) •ZALA* 1894. november 11-án. * Tgbb mint 200 képpel Miadea f&zet ára 30 kr. j A Millenniumi Történet lesz az ezredéves. ünnepély legmaradandóbb emléke. Most indult meg I I az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvény-társulat kiadásában i*ái blsíl d> c \' « Ilii * J 2 5 iht 5:8 2l e Ü a a Tiz leőtetfbeaa.- ^mm Képes diszmű a művelt közönség számára. Kétezernél több —\' részben szines — illusztrációval és külön képmelléklcttcf SZERKESZTI Szilágyi Sándor, A beosztása: Tessék az első füzetből mutatványszámot kérni. Tessék az első füzetből mutatványszámot kérni. Bevezetés. írja Vaszary Kolos bibornok-hcrcogprimá? I. kötet: Pannónia. írják Frfíchlieh i?., ICuzspiszky* Bálint ét Nagy Géza-Vezérek kora. írja Marczali Henrik. IL kötet: Az Árpádok kora. írja Marcali Henrik. III. kOtet: Az Anjouk kora, ltja Potír Antal # A luxenburgi ház. írják Fejérpataky László ét Schünherr Gyula. A III. kötethez az archaelogiaí részt uja Czobor Béla. IV. kOtet: Mátyás király. — A Jagellók kora Iija Fraknái 1 \'Untot. % Millcniumi Epilog. írja JÓKAI MÖR. A „Millenniumi Történet" a magyar történeti irodalom legfényesebb alkotása. minden korszakot a legjelesebb és leghivatottabb szakember ÍRJA, V. kötet. A Separatio. Habsburgok éa Bátho- ryak. Bocakay. ltja Károlyi Árpád. VI. kötet: Küzdelem a nemzeti önállóságért 1608—1690 írja Angyal Dávid. VII. kötet - II. Rákóczy Ferenc kort. ltja Tkdy Kálmán. VIII kOtet: A hanyatlás kort. 1712—1815. IX. kötet. Az ujjáébredés kora. 1815—1848. ltja BaUngi Géza. X. kOtet: A Modern Magyarország. 1848—1895. ltja Marczali Henrik, I i A Millenniumi I MAGYAR NEMZETI TÖRTÉNET f A képanyag magában foglal: arczképeket, történeti események szinhe- helyeit, régiségek, műemlékek, fegyverek. ruházatok hfl képeit, pecsétek, pénzek, okmányok hasonmásait, térképeket és leg- jelesebb festőművészeink történeti képei- nek féayes kiviteltt reprodukcióit t+z. kötetben, va .200 füzetben lesz TELJES. A „Millenniumi Történet" be- szerzésével minden magyar em- ber saját tűzhelyén emelhet • ■ • Olt • ■ • maradandó emléket nemzetünk dicső múltjának. Megrendelhető v Fisáéi Fülöp kS&jrkereskedásáben Nagy-Kanizsán, a honnét vidékre bérmentesen küldetik meg. 91. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. november 13-én. XXIII. évfolyam. r •■ Ollop-Ml. kéa. iá* lláiiill a ltp Mllal Mt< vaaatkaaé adaéaa kMsMa/. lk»w>.llw I.Tilak «sak lnHrt kauk-Mi locWUiuk «L (UnM m klUataak <imi Egyet szám ára: 10 Icrajeár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. KlMékhrMftl: Tárwkto éyllat • AmM ItUp ílmjiimmktiim zLónzirta Imim.-. tg*m tm II kaiaaa « bt — kr.l Nhn ( km (llrt-ku I konaa (1 írt M kr.) BlrdtUok jiUayaaaa MáMéWHaak A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, áz Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet éa a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és serfősöde r. Lu hitatalo$ kötlinye. ■jtlttér yettéeera lé kr. Megjelenik Naiy-Kaaiiaáa heteaklat kétner: vaaámap é» arCLt6rtfiűcd.a. BáéMttMk, Tkluriat ( kkliiliiéa watkfék rtashai rsaa w»yv. hnkillilki UtÉMillk. Politikai szemle. (—) Mire a sorok napvilágot látnak, III. Sándor cár ismét vissza érkezett Pétervárra. A holt csássár diadalmenetben ér ismét rezidenciájába, de ő ast a kifejtett pom-páf( ast as igazi részvétet, de némely esetben talán csinált gyászt nem láthatja többé. Eltemetik, eleiratják s hivatalosan egy évig tartó gyászt rendeltek, —a mi talán sok ia, a mai kor gyors élete mellett Talán a büszkeség egy neme dagasztaná —lelkét, hogy ha érezné az elhányt oár, — hogy mily általános a részvét elhunyta fölött, s ez a mi földrészünk mennyire magasztalja egyetlen tulajdonáért, azért, — hogy békeszerető volt, s Európát ki nem tette egy ádáz, romboló háborúnak; de mégis talán furcsának találná egy kiseéazt a példátlan rokonszenvet, a melyet a franciák tanúsítanak elhunyta fölött. Mily érdekes tanulmányra szolgáltatnak alkalm it esek a franciák, — kik nem találnak elég magasztaló skót as elhunyt cár dicsőítésére, s nem elég easköst, hogy fájdalmas érzelmeiknek kifejezést adjanak. Mennyire változhatnak egy nép érzelmei a körülmények behatása következtében. — De hát e nagy részvét, legyen az egészben is őszintén érzett, az elhunyt cárt nem fogja ha lottaibói feltámasztani. Eltemetik ! De el is fogják felejteui; a politika az élővel fog* lalkozik, 8 azokat az esélyeket számítgatja, melyek Miklós cár uralkodásához fűződhetnek. A. mit eddig a fiatal uralkodóról hal- lani lehetett, mind kevés arra, hogy képet lebeasen formálni a leköaelébbi idők politikai alakulására. As oroea birodalom külpolitikája aligha fog válto/ást szenvedniaz bj uralkodó alatt, a béke fentarlásának szükségét talán apjától vette át, s mivel az európai konstelláció nem változott, a béke további ientartáaát misem fogja talán akadálf ózni. As uj uralkodó talán inkább szükségét fogja találni annak, hogy óriási birodalmának belügyeire forditaa figyelmét. Sok ott a rendesni, javítani való, — s maga as orosz lakosság némi reformok után sóvárog, — amiknek szükséget talán a muszka nép millióiból többen érzik, és kívánják, mint azt általában hiszik. Talán a nagy musikabirodalom zsidó lakosaira is enyhébb sors vár, s ha csakugyan igaz az, hogy Hirsch báró feloszlatta ast a bizottságot, mely legközelebb ismét több ezer zsidócsaládot volt Argentiniába szállítandó, akkor tsláu e zaklatott emberekre is jobb sors vár a jövőben. A legközelebbi idők megfogf&k mutatni, mit lehet az uj cártól várni. A kis Japán kese súlyosan nehezedett a nagy Kbinára Ez az óriás kénytelen az éssakamerikai köztársaság .és as európai nagyhatalmak interventiójához fordulni, hogy a háború megszűnjék s Khina kén jelentékeny hadi kárpótlást nyújtani Japánnak. A civilizáció óriási hatása egy nép erejénsk; élelmeaaégéoak fejlődésére világosan kitűnik Japánnak sikereinél Khina bMI ellenében, mely megrögzött előítéleteival és isokáaaival e háborúban aaánalmaa képét nyújtotta a tehetetlenségnek, a kinoe vergődésnek. Vereség Vereséget követett, késadletlenség, fejetlenség bo«aulta meg magát lépten nyomon, éa a művelt világ tanúja volt egy háborúnak, mely egé« lefolyásában érdekesség tekintetében ritkítja párját, As amerikai egyesült államok minisztertanácsa már behatóan tárgyalta es ügyet, annál ia inkább, — mert Khina nagy súlyt fektet arra, hogy aa Egysattlt Állam kormánya, még ha nem ia hajlandé watlaköani a hatalmak közös akciójához, részt vegyen azon aa értekezleten, mely a Khina által Japánnak fizetendő kártérítést megállapítja. — Koreából még is aat sflr-gönyzikj hogyha japánok ellen igen ellenséges a hangulat: S Kirnhakut, a koreai államtanács elnökét, a kit a japán beto-lyáa juttatott es államba, október SO-ikán meggyilkolták. Egy másik távirat arról szól, hogy a japánok elvágták a Port-Arthur-tói Kin-Cbun-át Tien-Tsinig vezető távírda* összeköttetést s Port-Arthurt majdnem minden ellentállás nélkül elfoglaltak. Midőn a a japánok úgymond a távírat, aa erőd követése után általános rohamot intéztek, a khinaiak lerakták a fegyvert és megadták magukat. Hir szerint a kínai tábornok törzskarával és a többi főbb tisstekke e bő 6-án éjjel elhsgyta as erödöt s egy jelgO* zösre menekült. Ez a khinaitjapánügy mindenesetre érdekes fejlemény lluak igérkeaik. A „ZALA" tárcája. Fészek aélkil. — A „Z A Iá* e V o d.e t i tár váj a. • A bálterein szárityas sjlsit fölnyitották a szolgák. A szomszédos termekbe ksvsrogva tolult ki onnan as a sajátságos nehéz legársmlst, melyben a forró, iszó emberi lest meleg párája, a parfém illat, a fenyüdekoráciok koporsó-Szaga, a dísznövények szénsava, a por-atomok miriárdjai verőd nek egybe fojtogatni a tiszta, szabad levegőre Bzomjas emberi tüdőt. Megálltam áz ajtóban, bolondosán kábult, — izzó, lázas ágygyal, még bolondosabban kábult szívvel. Téged kerestelek .... A zenekar vslami szédületes gyorsaságú keringőt játszott. A káprázatos fényárban láttsm a lihegd párokat hullámzó kebellel^ kigyúlt arccal tovasu hanni az egygyészakadni látszó, — őrületesen forgó táocgyürttben. Megtaláltalak téged it ... . Hogy lángolt a te arcod ia; hogy lihegtél it is; hogy kacagtál te is aszal a konvenciói tömeggel I Hogyan tudtál te is hszudul akkor még/ Nemcsak másnak, hanem magadnak ie, szegény megszédült teremtési Hatugság volt ott minden, minden 1 Elhitetted azzal a te kis lázasan verő, sze- reiéiért epedő hiszékeny sziveddel, hogy megtaláltad ss utat a boldogság felé: a» édes, meleg, csendes fészekhez. Elhitetted magaddal, hogy arcodon a boldogság, a paradicsom reményének fénye ragyog; hogy megtaláltad lelked légkörét, melyben kibonthatja himporos szárnyait és repülhet az álmodott léssek telé. Hogysn szerettelek és hogyan sajnáltalak I . , . Akkor hiába közeledtem volna hozzád, hiába fogtam volns meg kis kezedet, hiába mondtam volna: • Megállj, ne menj további Ez nem a le világod. Ebben a káprázatos, csil\'ogó, kábulatba ejtő emberkavsrgásbsn vérre utasik mindenki. Itt meg fogják tépni a te essményibb világba vágyó lelked himporos szárnyalt. Éhnél a csillogó nagy hazngaégnál, amivel itt körülfognak, többet ér egy Őszinte sxivdobbsnás." Hiába kértelek volna, hogy jöjj velem: elvezetlek az én egyszerű, képmutatás nélküli világomba ; nem jöttél volns, kikacagtál volns. Végig ksllett néznem: hogyan ragadnak tovább, tovább a hullámok; hogy törik meg, — hogy sxsggatják le apránkint szived aranyos zománcát és várni, várai az én féltetten őrizett szeretetem osodás erejű lemondásával. Milyen végzetesen nsgy és kitéphetetlen, földöntúli sxsretet kellett ehhőz a lemondáshoz. Ott állottam rajtsd csüngő tekintettel a kavargó embéráradtttou kivíil, azzal a szent és tiszta el* határozással, hogy msjd ha szok a zavaros hal-1 lámok megtörik lelkedet s mint hajótörött, — megtépettén, megkussáltan, minden nélkül, sivár reméifjtelenaégget vetödöl partit: eléd ál- lok éa aat fogom monda ni: „Az én szivem egyszerű világának mindene, a tied. Abbén a másik fényes, káprázatos hasug világban csalódtál, koldussá lettél. Ha kell neked es as tgysserttbb, csendesebb, de igasi kincseket rejtő világ,jer velem I itt királynő lehetsz." .... Eljött a szttnórs. A táncosok eleriedt idegekkel, imbolygó léptekkel vonultsk ki s melléktermekbe. ott haladtAl el mellettem te is, valami üres, simsképü gavgllér karján, ski ügyetlen, keresett eleganciával hajlongott mellelled és suttogott hoszád bizonyára kolossalis hssugságokst ős méf koloesalisabb ostobaságokat. De neked ekkor j6 volt ss is: hittél neki; edesen mosolyogtál. Mikor közelembe értetek, üdvözöltelek. Néma, hideg fejbólintással fogadtad. Tatán meg sem ismertél. Vagy ha megismer tél is, ast gondolhattad magadban: ez Is egy csendes őrült, aki elzárkózik a föld édes örömeitől és a csillagok kön jár bolondos lelkével. Es igazad volt. (lényemnek as a réssé, mely tied volt, a melyről tudtam, hogy másé nem ie lehet sohs, az fönnjárt magasán, Igen magasan, — a földi gondolatoktól, köznapi vágyaktól megtisztult lelkek ragyogó szférájában, abban a nagyon-nagyon néptelen, de üdvössséges csillagvi-l ágban. Ide akartam fölragodni lelkemmel a te lényednek is azt s részét, amely oda vsló volt, melyről édesen hittem, hogy másé nem lehet soha: a te legeszményiob világba való lelkedet. Alakod elenyészett előttem és sseilemem csak Nagy-Kanizsa, csütörtök. Ztia. 91. szám. (9. lap.) 1894. november bő 15-éo (—) A Déli- Vasút államosítása. A Dék-Vasút államosítása dolgában megindult tárgyalásokról a következőket jelentik Bécsből: Ma kezdődtek meg a magyar és az osztrák kormány meghatalmazottjainak tárgyalásai a Déli rasut képviselőivel. Az alkudozásokat, amelyek előreláthatólag hosz szabb ideig fognak tartani\\ a két állam azért kezdette meg már most, mert azokra az alig ldkeriilbetó nehézségekre való tekintettel, melyeket az olasz megváltási hányad és en nek a két állán javára történő elszámolása oleozhat, az engedély-okmányban provtdeált megváltás, amely 1896. ianuár l-jén tolna lehetséges, megvalósíthatatlannak tünt lei. Igy a vasútnak Mami üzembe való átvételire irányuló tárgyalásokra nézve mindegy volt, akár egy évvel előbb, akár későbben kezdik Őket, mert hiszen az 1896 évben is ezen az alapon csak uj szabad megegyezés volna lehetséges. — Mindazonáltal nagy tévedés volna azt hinni, hogy a két kormány, különösen a pedig a magyar kormány, a megkezdett tárgyalásoknál a legtávolabbról is arra gondolhatna, hogy a Déli Vasút vonalainak átvételéért e vonalak értékével arányban egyáltalán nem álló árt fizessen. A kormánynk csakis a tényleges értéket tekinthetik a viszontszolgáltatás—alapjául, Et a \'kereskedelmi érték azután teljesen és korlátlanul meg is fizetendő, növel a Déli Vasút vonalainak ma oly hozadékuk van, amely a tényleges építési költség több mint 510 százal/kának Jelel meg. Az engedélyokmányban kilátásba vett alap azonban elesettnek tekinthető, mivel a Déli Vasút igazgatótága árra bizonyára nem fog reá állni, E szerint csakis az a számítási alap jöhetne tekintetbe, mely a legutóbbi hét év átlagos bevételeit qlgképp állapítja meg, hogy e hét év két legrosszabb évét számításon Idvül hagyják — E tárgyalások alkalmával mindenesetre szemelőtt tagtgndó két nehézség: az egyik az ázsió kérdése, a másik az, hogy az az idő, amelyre az elsőbbségi kötvények törlesztése tervezve van, nem esik egybe az engedélyezée időtartamával Az előbbi nehéz• tétjét talán ugy lehet kikerülni, hogy az az évi járadék, amely a két áUam részéről fizetendő lesz, aranyban biztosíttatnék4_ az utóbbi pedig akként, hogy az elsőbbségi kötvények törlesztési tervezetét olyképp módosítanák, hogy — és ez természetesen csakis az elsőbblégi kötvények gondnokának hozzájárulásával történhetnék — további húsz évre meghosz-szabbitanák. A részvényesekre is nagy haszon hártdna; de különben is teljesen lazái tnak tekinthető az, hogy a két állam a Déli Va sut részvém/esemm fia járadékot biztosítson. A Budapesti Tudósító szerint csak is arról lehetne szó, hogy a két áUam évente fix átalány összeget fisét, és a továbbra is fennálló Déli Vasút részvénytársaság ezen ál lami hozzájárulásokból és az olasz évi jára■ dékokból fedezné az elsőbbségi kötvények szelvényeit, a fenmaradó összegehet pedig a részvényeseknek osztalékképpen adná ki. A két államnak ezek az évi hozzájárulásai természetesen csak oly keretben mozoghatnak, hogy az állami üzemre deficit ne háruljon belőlük. A magyar biztosítási jog reformba. A Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter által, a minisztérium illető szakerőinek közreműködése mellett, készített törvényjavaslat, mely a magyar biztosítási jog reftírmját célozza, legközelebb egy szaktanácskozás tárgyát Jogja eipezni, mint lapunknak jelentik. A magyar kormány aztán minél előbb napirendre tűzetni és siettetni szándékszik ennek a biztosítási törvényjavaslatnak és a hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak\' is a parlamentáris tárgyayalását. A Magyarországon működő szolid biztosítótársaságokra nézve a biztosítási jog reformja ép oly előnyös lesz, mint a magyar takarékos közönségre. Az alaki jog reformja a biztosítás terén azonban csak akkor, ér el teljes sikert a biztosítás elő.nozditásáaan, ha azok a társaságok, melyek más országókból erednék, Magyarországon teljesen önálló igazgatóságot és szervezést létesítenek, mint pl a monqmhh egyik legrégibb és legszolidabb társasága, az Assicurázioni Generáli tette legelőször, és tartósan biztosította, a magyar állam területén egészen autonom üzletében. A társaság ez által magyar lett. Ezt a példát mindama társaságoknak követniők kellene, melyek a külföldről jőve, Magyarországod letelepedtek. Akkor aztán épp ugy, mint ennél a rég kipró- bált biztosító-társaságnál és azoknál, melyek e Minta szerint, megfelelve a magyar közvélemény kategorikus követelésének, járnak el, a magyar takarékos közönség napról napra inkább fordul a takarékossági ram/ír Jelé az élet- és járadékbiztosítás minden alakiában. Ez igen fontos, politikai érdek is. Magyarország éppen a mostani gazdasági felien-(Üilés e korszakában nem nélkülözi a financiális óvatosság elvét, a mely legzseniálisabb ban a biztosítási jog reformja és a Magyarországon működő biztosító-társaságok prosperálása. A reformnak pedig nemesak a törvény paragrafusaiban kell kifejezésre jutni, hanem abban is, hogy mnt az idézett példánál, a vezetés egész Magyarországon elismert pénzügyi és biztosítási szaktekintélyek kezeiben a közönség feltétlen bizalmát birja és megérdemelje. E példa követése szükségéé kiegészítése biztosítási jog reformjának. Egyúttal hatalmas tényező ez a nélkülözhetetlen, de gyakran elhanyagolt propaganda részére a biztosítás népszerűsítése. javára. Jókai Mór ét Kossuth Ferenc levélváltása- Jókai Mór a Nemzetben gyönyörű lévaiak ia* téx Kossutfe Ferenchez. Eltekintve politikai ve-nstkoséssftéj, e nyílt levAl oly szép oly páratlanul meleg hangon szól Kossuth ragyogó nevének örököséhez, hogy mini Jókai egyik legkiiü-nöbb irói alkotása is aa egész ország legteljesebb figyelmére méltó. Jóksi levele egész terjedelmébeo a követkeső-leg hangzik: Kedves barátom I A mindkettőnk által egyenlően szeretett hasa, egyenlően féltett szabadiig ügyében akarok beszéd szólni, As Mttem mind mtUéket is tfemér kérdés, hogy van-e neked jogod körutat tmmi Magyarországon t politikai kérdéseket nyilvánosan megvitatni ; trrt It magad már mogftltUM, amidon a honosságért folyamodtál. ín magának e dolognak as érdémérői akarok teled tutidba jönni. Te még eddig semmit sem mondtál: mtrt ae a nyilatkozat, hogy Magyarország f&egdtenit* git csupán lojális eszközökkel, as uralkodói jogok érintést nélkül akarod kiritni, hasonló as ismeretes püspök vigatoialátábot: nt féljetek tseginytk: majd rtután jobban lessttk — ttt-yénytk." Abba a gondolatjtibt minden belefér. megmenteni való megssédült lelkedet kisérte vágyaktól, gondolatoktól megtisztult szellemek sakadstlanul, mindenütt azon as úttalan ös- napsugaras siferájába J és yen, hova lényed máaik fele: az élet szerbien hóbortjaitól ragadott anyag, vitte, barcol-H» . . . . Ott hagytam lényed földi réssét a hullámzó tömegben, s fojtó légkörben, a savarosan kavargó árban. Essél kábulatba, álmodjál, rohanj, élj, — ébredj föl, csalódjál, légy teljesen koldusaik ebben a lelkednek nem való világban I — Ne is végy éssre, ne is ismeri meg engem ebben s salakos uép világunkban. világban, ahol boldogítani nem tudnálak. j Mert mi féeskst nem rakhatunk édeeem, soha, Es te átrohantál az élet, a rögökhöz kötözö\'i Mh*\' Ami életünk sngár-élet; lelkünk ölelke- féssekkeresés bimporveeztö, zománo-elemésztö tüzein. Ssjnáltslsk, meg is könyestelek, — de biztam, bittem a találkozóiban. Csalódtál, koldussá leltéL Lelkedet öriaö lelkem ekkor foglalkozott veled legtöbbet. Sokasor, nsgyos sokszor ölelkezett vonsgló, megkínzott, reménytelen lelkeddel, mikor már láttsd, hogy abbas a világban, ahova én.....követni nem tudtalak: reményvésstö, csalódásra ébresztő hssugság volt minden, minden. Mikor beláttad, hogy ebben a csillogó ürességben nem talál édes, melegitó téezekre a te szegény pihegő, kifársdt snived Akkor eléd állo\'lam az én végsetesen nagy, kiiéphetetlen tiszta szeretetemmel, bogy lelkem szárnyaira vegyem lelkedet ée elvigyem a földi Az a hitem, hogy lelkedből ott hegyiéi mindent abban a salakos világban, ahova lényednek cssk anyagrészs catolt és most a megtisztult lélek eszményi ragasakodásával simulsz lelkem-höz, hogy repülj, szállj velem abba a másik, rögtelen, ragyogó szép világba. Az a bitem, hogy lemoadlál a fészekről, mely rögökhöz köthetné lelkedet; az a hitem, hogy féezek nélkül fogsz majd velem élni a mi tiszta zése : sugár-ölelkezés ; égi, isteni, tiszta, nyom- Hsllod? A fényesen világított psrföm-illstos bálteremben éppen nyitányt játszik a zsneksr I A hidegÖssi légen át ide ringanak a hullámzó életmámorábs alvó, csalogató, bübájós akkordok. Nem támadnak föl csalódott lelked halottjai? Nem kisértenek as elpusstult kincsek emlékei? A játékos veszt és nyer : csak kitartás, pilla-natra sem lohadó szepvedély kell a játékhoi. Es van-é játékos, aki egy elvessteit világgsl ssemben is ne remélné, hogy uj világot fog log nyerni egy szerencsésebb húzással r... Hallod a zajt, s nyüzsgést, s mámoros em bsrhultaasást, s zene vértQselö hangjait ? Téged hivnak. \\ Talán most is jér-kél ott s léssaas tovairamlé párok láncgyürüjében valaki, aki téged keres, mint shogy egykor én kerestelek ; tgy alak e múltból, aki vérednél szeretné felforralni a maga liftlö véréi, mint ahogy aa én lelkem kereste egykor lelked tiszta fényéi, ég be* meló, Odvösitő meleg sugsrét. Nem mennél-é? Nem rebben-é meg lelkedben a csendes, melegitó fészek álms ? , . . , En nem s|hatok oeked mást, essk egy nagy. nsgy végtelenséget, egy vértelen, lésisktslss világot. Nsm fogaz é majd fáani, dideregni ebben as uj, tsokatlan világban, féeaek nélkül, aszal a gondolattal, hogy a mi ttsiia, nyomtalan sugár* Olelkesésünk a rögök kösé Is nem bocsátkoz ba- tlk soha, soha ? f...... Rám néseez azokkal a mélységes révstsg szemekkel, mikből amectisstaloi vágyó lélek meoy. nyel ihletése sugársik felém . . . ^ • Tehát itt hagysz mindent, lemoodsss mindenről I. ,-i . ,\' Jer hát, édes, sbba ss egyszerűbb, csendesebb, igssi ki netteket rejtő, de tésssktslen, eszményi világba I Légy annak a királynője 1......... Csüggedten állasa. Homlokodra ereszkedik a kétség, a reménytelenség felhője. Miért? Ne félj I Bi>záll Abban a világban, a mi fészek nélküli tiszta regiónkban a tied leszek, egyedül oeak a tied. Edes, boldogító, mennyei álmodás Isss a mi életQok. Nkgy-Ksnizsa, catUőrtök Zala dl. szám (8. lap.) Ebből a nyilatkoztából azt ii sejthetjük, hogyl tt a monarkia dualisztikus formájának fen-\\ tartása mellett, a (ü-iki törvények alapján, | praktikus mádon, aktuális politika követésével akarod Magyarország hadügyit is pénzügyit (talán még a külügyét is) függetlenné tenni. De j azt is lehet belőle kimm/yaguni, hogy te Ma-gyarorttágoi territoriális egységében akarod küUnválantani Ausztriát ál? A legtöbben ezt az utóbbit hittik. Nem kérdezem tőled, hogy első torban fog-e at tetszeni magának a magyar nemzetnek, hogy amig eddig egy hatalmeu közöshadsereg védi országunkat; amig eddig egy erőtiengytLtánc áll védelmünkre Oalieia tartományában * amig most a hadsereg, e védő tánc fentartásának iölt-légeihez Autztria 70 százalékkal, Magyaror-1 stég 30 százalékkal járul, territoriális tíilönál j látunk esetén, mi ennek az ellensége hullámok- j tál körülesapkodott országunknak a megvédelme tétére a mostani közös hadsereggel egyenlő erejű ormádiát tartsunk, pénzben és emberien a teljes I 100 peront elvállalásával s a fortifikáciákat elkezdjük a Kárpátoknál s honfitársaink szinét-javát a polgári életpályáktól negváláira s a katonatiszti pálya betöltésére Icényszeritsük, — Te itmerni fogod an*ak at orstáonak a bajait, I amely kivívott egységének hadügyi követelményei\' miatt, ftnaneialis terheinek súlya alatt roskadoz. hagyon kívánatosnak találod e ugyanezt a hely-telei Magyarországgal is elvállattatni? Gazda-\' sági terményeinknek most m nyomott at ára, az európai nagy államok védvámos politikája miatt: nagyon kívánatosnak találod-e, hogy a piac megttükiUtét mégaz osztrák örökös tartományok határán felállítandó vámsorompókkal is tökéletesítsük ? Bitol magadban, hogy etekre a nagy áldoza tokhoz /aí tudod lelkesíteni a magyar nemzetet s annak a mostani •— számítani tudó, reális irányú nemzedékét? Hát a nem magyar ajfcu nemzetiségekkel mennyire vagy megegyezte ? Buffrage univertelltre akarod-e bocsátani Magyarország függetlenségét ? Akkor Erdélyt egytttrre elvesztjük. Agyura nem akarod bizni a döntést; a szavazásnál pedig a rövidebbet huzzuk. Bét Horvátországgal minő egyetértésre Uptüi Htm gondolod-e, hoóy a mint Maguarorszag elhatározza a különválást Ausztriától, Horvátország egyszerre végig önti tintától azt a bito nyos fehér lapot s azt mondja: „már most én is független állam vagyok." Mert a horvátok épptn ugy hittik, hogy náluk mm a világ kö-. ttpt, mint a magyarok. Hit bánod is te, higyjék! En sem bánom. Dt ia Horvátország nem is lesz kiegészítő darabja a Szent litván birodalmának, hogy jutunk akkor Fiuméhet f Nekünk pedig Fiumire több Msgtisstaló, jóságon nép lelked lesimúl Nnajd 8a én lelkem izárnyaira é* megaranyozz* al Mii . . Nem hiába keresett aa én lelzem léged szakadatlanul1 ; nem hiába maradt hasátlanul, téazek nélkül a te magaasbb aaárnyalásra vágyó lel* ked. E» a kél lélek csak együtt találhatja meg <M üdvözülést. Csak eaymáalioi simulva emel kadhetik sz eazményiség telhötelen, derűi egébe: örök ölelkezés re. Jdö, iér korlátai szétomolnak az egysyésaa-kadó lelkek eaedáserejQ öielkeaésébsn. Lohull aa -MQfflgi szétválnak a rögökhAz csatolt gyarlóság kötelékének szálai ; az sgy gnndola\'ában lsUten ihletése szól; a aaiv dobbanását égi makulátlan, ság saenteli meg. Bizalommal iösz-e hát velem ? Nem virj tőlem gyarló emberi szavakat; amit ének, olyan mint a napsugár: örök-forró, örök-tisata, de Srök-hangtalan is — —- —. — — Ahogy kezembe lartom kezedet és lelked delejéből szivembe árad a megüdvözülő*: valami égbeemelö gondolat rezditi meg agyam idegasá- Isit .......... Hiszed é, hogy az egyésukadt lelkek ölelkezésének örök folvtatáaa less otí tnl is, ss idö és tér végtelenségében: az örökkévalóságban ? En hisssm, buzgón hi*zem 1 ___-y- szükségünk van, mint a világ minden dicsőségére. Nem is gondolva arra, hogy a bennünket k örülövttő vanlzsgyürü ki lenne egészítve egy uj ellenséggel, a ki most mégbizható frigyes társunk. Most atután nézzünk át a Lajtán. Osztrákoknak, lengyeleknek, cseheknek szintén beleszólásuk mm abba a kérdésbe, hogy a monarkia más politikai alakulást vegyen-e fel sem ? Ht is vannak politikai pártok, amelyek a dualizmust ptrhorreskálják. (Ifjú csehek, nntiut miták.) Éteknek a szövetségét kivánod-t megnyerni ? Es ha et mind összeütne is, te, oki oly magas álláspontról tanultad megismerni a világot, > mint Kossuth Lajot dolgozószobája, nem tudnád-e azt, hogy egy ilyen országalakitásba még másnak ii van beleszólása az érdekelt feleken kivül I Ax osztrák magyar monarkiának jelen alakban fenállála európai kérdés. Nem .tolna tudomásod arról, hogy 1£48 ban a bécsi anyol nayykövet üzenetet küldött dicsőült atyádnak Pozsonyba, melyben felajánlotta az m-gól kormány közbenjárását annak a kienkötlé-tért, hogy Magyarország és Ausztria kötött at a viszony álliltassék fa, ami van Norvégia és Svédország között: de többre ne törekedjünk;! mert európai intervenció len a következése r Sehicechat lett a válasz, bt azután arról, hogy 1849. áprilisban Szalag László megüzente Kossuthnak Palmertton véleményét (sajnos, hogy elkésett a követe), amelyben érteiili, hogy az orosz intervenció bizonyos esetben meg fog tör ténni h Anglia nem fog ellent tUlamtni, s ka nemlen elég at orosz hadsereg, a porosz is in-terveniálni jog: mert az Európa közepén fennálló monarkiát a nagy hatalmak szétbontani nem engedik. Nekünk akkor egy nagy hadseregünk volt, a melynek zászlóit minden ponton diadal kisérte; belső ellenségeink békejobbot nyújtottak: Magyar ország dicsősége, hatalma, szabadsága bevéazttt tény volt; nem kellett egyéb, mint európai hely ■ zetünket okosan megismernünk. Nem tettük. 8 arra minden didőstgünk, diadalmunk, szabad-tágunk UtörölhUtt tgy mdvet szivacsétól a tábláról. Most újra egy nagy harcot vívtunk végig : megfeszített éttttel, kitartó munkával: stava-tartó becsületességgel, nehéz dldotatokkal, negyedszázadot harcot; de elértik, hagy a magyar ur a hatójában, akinek keresik a szövetségét, akit respektálnak at" ellenségek i megbecsülnek a versenytársak. Es et mind most letö-rültessék-e ismét a tábláról egy nedves szivacs-csali Es miért ? akkor legalább tettük haragból : most tegyük játékból ? Szeretett barátom. En kérve kérlek, egy igaz, jó hazafi szerető szivével, egy sokat tapasztalt hazafi komoly aggodalmával: örököld te Kossuth Lajos politikai erényeit; számosak azok ét nagyok ; — de ne örököld Kosiuth Lajosnak egyetlen hibáját . , . Az ég vezessen\'] JÓKAI MÓR. Jókai levelére Kossuth Ferenc. Szegedről keltezve a következő gyönyörű nyílt levélben válaszolt: Kedves és tisztelt barátom 1 Én a te nevedet gyermekkoromban tanultam meg tisttelni és azon gyászos napon, midőn atyám ravatala mellé álltál, megtanultam személyedet szeretni. Öröm és tanulság volna tehát rám nézve veled vitat• kötni, de még is engedd meg, hogy ezen alkalommal ezt ne tegyem■ AtOn kérdést, melyet le fel hoztál azon nyill levélben, melylyel megtintel-tél: több mint két évtited óta vitatja at ország nak két nagy pártja. Dicsőült atyám is nyilvánító véleményét e kérdésről. En atyám oldala melleit tanultam magyar maradni, magyar hazámat szeretni él tőle tanultam a magyar viszonyokat ismerni! Te, a ki a sziv és ész embere vagy, természetesnek fogod találni, hogy ilyen meeter tanait lelkemből nem lehet kiirtani senkinek. Oly ember vagyok, ki komoly dolgokkal komolyan és higgadtan szoktam foglalkozni. — Megtanultam az élet aton iskolájában, hol pol gárotull államok a misterek. azt, hogy mit, mikor is hogy lehet tennil tétedhetek, de szándékaim tiszták, és szivem nyilt, átlátszó, mint égin Hetem. Nem járok babérokat nedni. Sokszor kötelei Y ! - sterénytigemet bántja a Idkm fogadtatás, dl midőn rágondolok, hogy az fijmrirtigds amtm nagy miiemnek tan szánva, ki OssS sssstfs, mig el asm költözött, fttdobka* sziliem ét látom hogy helyesen Zenem, ha ismerkedni megyei a magyar néppel. miMtt a polgári IWrfiiséjii leljetitése terére lépnék, éa, ti 44 Ívig távol voltam hátimtól. Stüktégtt, hogy mtgítmtrjm oson orozágot, melynek érdtíuit védőm i tiSmotdUoni Utttk in is hivatta, midCm visszanyerem polgári jogaimat ét ha erre engem egy niitmíikm ület érdemesnek talál. Ez minden állampolfimdk joga, Konuth fiának ptdig kötelessége, nm térődve a félreértésekkel. Ne vitatkozzunk tékát tintilt és smrtidt Stt barátom. Haladjunk leünismtretes mtggyőtldé-tünknek eltérő bár, de egyenn utjai* és hidd meg, hooy mindig boldog utzek, midőn érdem teljes jobbodat megszoríthatom. K088UTH FERESCZ. Tollf uttában. Bizony nsm okos dolog halandó fajjal a csillagok kőié keveredni. Különösen, mikor már csillagásznak nsm elég bolond az ember. Magam sem tudom: mi vitt sagem arra, hogy mutkor s nagykanizsai korsó eahlagsia akadt meg képzeletem és össze-vissrafirkáltam sok sentimsuislis bolondságot, smiböl padig már ugyan csak kinóhstlsm volna. Talán nsm is éa írtam I Valami apró ördög tnoaelktdhststt a tollammal, hogy táplálékot adjoa a regényéhez publikum fanlaaiá|ának. Valami kihalt csillagról aaólt a mess. Egy kis hiszékeny bolygó cstllsgról, akivel jálsaot-tak a caeazélyesen ide-oda surranó meteorok, mint (besséljünk értelmes próaábaa !) macskával as egerek. Es (ha jól emléketem) abban a bo\'oedoaaa cifra csillagmesében az történt, bogy a (normális ssokástól sliéröleg) nsm s macska ette meg ss sgsrsket, hsnsm sz egerek tépték, szsggatiák msg s macskát. Persie : Igy kelleti volna akkor ia beszélnem prózai nyíltsággal. Egy macska tragikuma fÖlSti hamar napirendrs térnek az emberek. De már egy caillsg, egy jobb hasát kersastt csilag snrss: egészen máa dolog. Ki volt as s csillag ? - Hova tüat t — Mért hagyta itt bolygórsndazsrét ? Etekkel s kérdésekkel oa\'romoltak meg gonoszan hamiskás mosolyok kisérstébea elsőbb a jé barátaim ; azután a nagytársadalomaak, a mindentudást vindikáló köivélsményaek drámabi-ráló bizottságából as erkölcsi rend őrsi, három krsjeáros snonym, lokális epistolákbaa. Éppen tisennégy névtelen levélben kértek bővebb felvilágosítást hitbetstlsnOl nagy dísakréoio Ígérete mellett aaok a rettenetesei boldog ,poste reatants"-os kövirózsák, kls-ki\'áaeaik, kék szemek délosillagok, ábrándos-barnák, misMsa-podikák és hallgató-gerlék, akik már a gyakorlati élst óriás lösökoayháján bizonyéra bámalslos sokat megtanullak • többek kőiőtt azt is, hogy a tő-zőkanál éa aodrMa k\'itünö instrumentumok; gyönyörűen lel lehet ssokrs gombolyitani a mindennapi élet regénysaálaít. Ea a tizennégy névtelen levél irgalmailsaul megfeklldte volns lelkiismeretemet, ba másfélül meg nem nyugistoti volna ss a gondo\'at, bogy as államkincstár^ javára nagy venkét knyeár hasznot hajlottak.—- Igen lerméssetes, hogy én miod s tizennégy levélre hir\'spiröi lovsgiassággsl hallgattam. Ilogy ki volt az a osillsg? — nem mondhattam meg a csillag iránti diskréeióból. Hogy mért hagyta ods bolygórendszerét? — valóssinOleg msga as a hóbortos caillsg sem tudja. Nagy-Kankaa, csütörtök. Zala. 91. alám. (». lap.) 1894, novepbor h* 16-éa (—) A Déli- Vasú* államosítása A Déli- lraw/ államosítása dolgában megindult tárgyalótokról a következőket jelentik Bécsitől; Ma kezd/kitek meg a magyar ét ai osztrák\' kormány! meghatalmazottjainak tárgyaidiai a Déli Vasút képviselőivel As alküdoednikat, amelyek előreláthatólag hósz-szabb ideig fognak tartani, a Icát állam átért kezdette meg már most, mert azokra aa alig kUcerillhetá nehézségekre való tekintettel, melyeket az olatt megváltási hányad át en n(k a két állam javára történő elszámolása okozhat, az engedély-okmányban prowleált megváltát? amely 1896. ianuár l-jén volna lekettéyet, megvalósíthatatlannak tünt ki. Így a vasútnak állami üzembe való átvételire trá nyúló tárgyaiátokra nézve mindegy volt, akár egy évvel előbb, akár későiben kezdik őket mert kitten az 1896 évben is ezen az alapon rtak uj szabad megegyezés volna lehet\' téget. — Mindazonáltal nagy tévédét volna azt hinni, hogy a két kormány, különösen a pedig a magyar kormány, a megkezdett tár gyufátoknál á\'legtátiMMról is arra gondolhatna, hogy a Déli Vatut vonalainak átvételéért * vonalak értékével arányban egyáltalán nem álló árt fizuién. A kormányuk csakis a tényleges értéket tekinthetik a viszontszolgáltatás alapjául. Ez a kereskedelmi érték azután teljesen és korlátlanul meg it fizetendő, mivel a DéU Vatut vonalainák ma oly hozadékuk tan, amely a tényleges építési költség több mint 5\'10 százalékának Jelel meg. Az ent/edélyokmányban kilátóiba vett alap azonban elesettnek tekinthető, mivel a Déli Vatut igazgatósága árra bizonyára nem fog reá állni, E szerint csakis az a izámitáii alap jöhetne tekintetbe, mely a legutóbbi hét év átlagot bevételeit olyképp állapítja meg, hogy e hét év kél legrosszabb évét számításon kivtíl hagyják. — E tárgyalátok alkalmával mindenesetre szemelőtt tartandó két nehézség: az egyik az ázsió kérdése, a másik az, hogy az az idő, amelyre az elsőbbségi kötvények törlesztés* tervezve van, nem esik egybe az engedélyeiéi időtartamával. Az előbbi nehéz« séget talán ugy lehet kikerülni, hogy az az évi járadék, amely a^ét állam részéről fizetendő len, aranyban biztosíttatnék ; az utóbbi pedig akként, hogy az elsőbbségi kötvények törlesztési tervezetét olyképp módosítanák, hogy — és ez terméuetezen csakis az elsőbb légi kötvények gondnokának hozzájárulásával történhetnék — további hun évre meghozz nabbitanák. A részvényesekre ii nagy haszon hárulna; de különben it teljesen leizái tnak tekinthető az, hogu a két állam a Déli Vatut rétzvént/eteinem JLc járadékot biztosítom. A Budapesti Tudósító szerint csak it arról lehetne szó, hogy a két állam évente fix átalány öineget fizet, ét a továbbra ii fennálló Déli Vatut részvénytársaság ezen állami honájáruláiokból ét az olasz évi járadékokból fedezné az elsőbbségi kötvények szelvényeit , a fenmaradó összegeket pedig a részvényeteknek osztalékképpen adná lei. A két államnak ezek az évi hozzájárulásai természetesen csak oly keretben mozoghatnak, hogy az állami Ueeinre deficit ne háruljon belőlük A magyar bUtositási jog reformja. A Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter által, a minisztérium illető szakerőinek közreműködése mellett, készített törvényjavaslat, mely a magyar biztosítási jog reformfát célozza, legközelebb egy szaktanácskozás tárgyát fogja képezni, mint lapunknak jelentik. A magyar kormány aztán minélelőblt napirendre tűzetni és siettetni szándékszik ennek a biztosítási törvényjavaslatnak és a hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak is a parlamentáris tárgyayalását. A Magyarországon mfíködő szolid biztosítótársaságokra nézve a biztosító-sí jog réformja ép oly előnyös len, mint a magyar takarékot közöntégre. Az alaki jog reformja a biztoiitát terén azonban csak akkor ér el teljes sikert a biz-toiüát elő Mozdításában, ha azok a társaságok, melyek mát ortzágokból erednék, Magyarországon teljesen önálló igazgatóságot és szervezést létesítenek, mint pl a monarchia egyik legrégibb és legt&oUdabb saságaf az Asricurázioni Generáli tette legelőször, és tar-tótan biztosította, a magyar állam területén egészen autonom üzletében. A társasát/ ez állal magyar lett. Ezt a példát mindama tár-tatágolcnak követniők kellene» melyek a kül-ftildről jöve, Magyarországon letelepedték. Akkor aztán épp ugy, mint ennél a rég kipró- bált bízlositó-társaságnál ét azoknál, melyek e minta szerint, megfelelve a magyar kékei-lemény kategorikui követelésének, járnak el, a magyar takarékot közömé) napról napra inkább fordul a takarékossági rendszer felé az élet• éi járadékbütoíUájs minden alakjában. Ez igen fontot^ politikai érdek it. Magyarország éppen a mottanigazdasági fellendülés e korszakában nem nélkülöm a financiális óvatosaiig elvét, a mely legzteniáliialh ban a biztosítási jog reformja ét a Magyarországon működő biztosit ó-társaságok prosperálása. A reformnak pedig nemetak a törvény paragrafusaiban kell kifejezésre jutni, hanem abban it, hogy mmi az idézett példánál, a vezetés egén Magyarországon elismert pénzügyi és biztosítási szaktekintélyek kezeiben a közönség féltétlen bizalmát bírja ét megérdemelje. E példa követése nükeégei kiegészülése a biztosítási jog reformjának, Egyúttal hatalmai tényező a a nélkülözhetetlen, de gyakran elhanyagolt propaganda rétiére a biztosítás népnerüntén javára. Jókai Mór ét Kossuth Ferenc levélváltása. Jókai Mór * Nemzelben gyönyörű levelet ia* tét Kossuth Ferenchez. Eltekintve politikai vo-natkoaáealtól, e nyílt levél oly stép oly páratlanul meleg hangon «sól Kossuth ragyogó nevének örökseéhes, bogy nini Jókai egyik legki)!-nObb ir4l alkotása ie a« egész ország legteljesebb figyelmére nétió. Jókai levele egész terjedelmében a követketd-leg bengaik: Kedves barátom t A mindkettőnk által egyenlőm szeretett haza, egyenlően /élteti szabadság ügyében akarok kotlád izélni. At előttem mind mellékes ét ifimér kérdés, hogy van-e neked jogod körutat tenni Mogyoró-országon s politikai kérdéseket nyilvánosan megvitatni ; erre te magéul már megfeleltél, amidőn a honosságért folyamodtál, kii mm fának a dolognak at érdemiről akarok tőled tisztába jönni. Te még eddig semmit sem mondtál: meri te a nyilatkozat, hogy Magyarország függetlenségéi csupán lojális esskótikkel, at uralkodói jogok érintést nélkül akarod kivinni, hasonló at ismeretes püspök vigositalásákos: ne féljetek szegények: majd ezután jókban letetek — sas-gények." Abba a gondolatjelbe minden belefér. megmenteni való megeiédült lelkedet kísérte aakadatlanul, mindenütt ason as úttalan Bs-1 ónyea, hova lényed másik fele: aa élet ezer-Telen hóbortjaitól ragadott anyag, vitte, bareol-Ma . .. . Ott bsgytam lényed földi réesét a hullámzó tömegben, a fojtó légkörben, a savaroesn kavargó árban. * Essél kábulatba, álmodjál, rohanj, élj, — ébredj föl, (Halódjál, légy teljesen koldussá ebben a lelkednek nem való világban I — Ne is végy ésare, ne ie ismerj meg engem ebben a salakos világban, abol boldogítani nem tudnálak. Ee te átrohantál ax élet, a rögökhöz kötözön féaaekkereeéa bimporveeziö, zománo-elemésstő tűsein. Sajnáltalak, meg ia könyestelek, — de bistam, hittem a találkozásban. Cealódtál, koldueaá leltél Lelkedet íriző lelkem ekkor foglalkozott veled legtöbbet. Sok htor, nagyon eokezor ölelkeaett vonagló, megkinaott, reménytelen lelkeddel, mikor már láttad, hogy abbaa a világban, ahova én..,., követni nem tudtalak: reményveiaiö, esalódásra ébresstö hasngság volt minden, minden. Kikor beláttad, hogy ebben a uúllogó Ürességben nem lalál édes, melegitö iéesekre a te siegény pihegő, kifáradt stived Akkor eléd állottam aa én végasteaen nagy, kilépbeletlen tisata saereteteramel, hogy lelkem tiárnyaira vegyem lelkedet ée elvigyem a földi vágyaktól, gondolatoktól megtisztult szellemek napsugera* siferájábs A* a hitem, bogy lelkedból ott begytál mindent abban a salakot világban, ahova lényednek eaak anyagrésze catolt és most a megtiaatult lélek eaaményi ragaszkodásával aimalas lelkem-hös, hogy repülj, szállj velem abba a másik, rögtelen, ragyogó szép világba. Aa a bitem, hogy lemondtál a fészekről, mely rögökhöz köthetné lelkedet; aa a hitem, hogy fészek nélkül fogat majd velem élni a mi tiszta szép világunkban. Mert mi féeaket nem rakhatunk édeeem, soha, soha! Ami életünk augár-élet; lelkünk ölelkezése : sugár-ölelkezés; égi, ialeni, tlaata, nyomtalan— — — — — — — — — - Hallod? A fényesen világított parföm-illatoe bálterembea éppen nyitányt jáls^ik a zenekar! A hideg Ötti lécen át ide ringanak a hullámzó élet mámorába hívó, caalogató, bübijóa akkordok. Nem lámadnak caalódott lelked halottai? Nem kieértenek aa elpueatult kinoaek emlékei ? A játékot veszt ét nyer : eaak kitartás, pillanatra sem lohadó szenvedély kell a játékhoz. £é van-é játékot, aki egy elvesztett világgal szemben ii ne remélné, hogy uj világot fog fog nyerni egy saerencséeebb húzással r... Hallod a zajt, a nyüzsgést, a mámoros em-berhullááaáat a zene vértQzelö hangjait ? Té-\'ged hívnak. \\ Talán most la jár-kél olt a láaaaan tovslrsssló párok láncgyflrttféhen valaki, aki téged keres, mint ahogy egykor én kerestelek ; egy alak a múltból, aki vérednél éterei né felforralni a maga hűlő vérét, mint ahogy aa én lelkem kereste egykor lelked tisata fényét, égbeemeld, üdvöaitd meleg augarát. Nem mennél-é ? Nem rebben-é meg lelkedben a osandea, melegítő fészek álma ? . . . , t£n nem adhatok neked mást, esek agy nagy* nagy végtelenséget, egy vértelen, lésiektelee világot Nem fogas é majd (ázni, dideregni ebben as uj, szokatlan világban, fészek nélkül, aual a gondolattal, hogy a mi liatta, nyomtalan sugár-ölelkazésünk a rögök közé la nem boosátkothátik soha, eoha ? I...... Rám nézési ásókkal a mélységes réveteg sie-mekkel, mikből a sssctisstalni vágyó lélek meny-nyal ihletése sugárzik felém . . . . * Tehát, itt hagygz mindent, lemondana mindenről ? . . . Jer hát, édee, abba aa egyaaerübb, oeeodeesbb. igazi kínosakat rejtő, de léaaekielen, eszményi világbal Légy annak a királynője 1......... Csüggedten állasz, Homlokodra ereeakedlk a kétség, a reménytelenség felhője. Miért? Ne iélj 1 Biuáll Abban a világban, a mi féaaek nélküli tiaata regiónkban a tied lessek, egyedül oaak a tied. Édes, boldogító, mennyei llmodáe leaa a mi életünk. tttinMbnifaft, csütörtök Zalt 91. szám (8. lap.) 1894. november hó I&-40. a nyilatkozatból azt it sejthetjük^ hogy le a monoríia dualisztikus formájának fen-tartása mellett, a 61-iki törvények alapján, praktikus mádon, aktualis politika kárrtésM akarod Magyarország hadügyét és Bmgyét (talán még a külügyéi is) függetlenné Team. De azt ii lehet bdőle kimagyarázni, hogy te Ma-1 gyarországot territoriális egységében akarod! különválasztani Ausztriától? A legtöbben ezt az utóbbit hiszik. Nem kérdezem tőled, hogy élt! sorban fog-e az tetszem magának a magyar nemzetnek, hogy a zug eddig egy hatalmas közös hadsereg védi országunkat; amíg eddig egy erlls lengyel sánc | áll téddmünkre Oalicia tartományában ; amig most a hadsereg, e védő sánc fsntartásának költségeihez Ausztria 70 százalékkal, Manaror-1 szág 30 százalékkal járul, territoriális különál lázunk esetén, mi ennek az ellenzége hullámok-tál körülesapkodott országunknak a megvédelme tétére a mostani közös hadsereggel egyenlő erejű armádiát tartsunk, pénzben ét emberfen a teljes j 100 pertent elvállalásával i a fortijíkációkat I elkezdjük a Kárpátoknál t honfitársaink színét-1 javát a polgári életpályáktól megválásra i a katonatiszti pálya betöltésére kényszeritsük. — Te ismzmi fogod annak az országnak a bajait,1 amtly leivivott egységének hadügyi követelményei] miatt, fimmeialit terheinek súlya alatt roskadoz. A agyon kívánatosnak találod e ugyanezt a hely tthrt Magyarországgal it elvállattatni ? Gazdasági terményeinknek most is nyomott az ára, az európai nagy államok védvámot politikája miatt: nagyon kívánatosnak találod-e, hogy a piac megszükitétét még az osztrák örökös tartományok határán feUllitandó vámsorompókkal ül tökéletesítsük ? Bizol magadban, hogy ezekre !t nagy áldoza \' tokhoz /el tudod Idkeziteni a magyar nemzetet t annak a mostani — számítani tudó, reális irányú ntmztdékét f Hát a nem magyar a\\ku nemzetiségekkel mennyire vagy megegyezve ? ■ Buffragt univerzeílere akarod-e bocsátani Magyarország függetlenségét ? Akkor Erdélyt egyezerre elvesztjük. Agyura nem akarod bízni a döntést; e szavazásnál pedig a rövidebbet huMwk. Hit Horvátortzággal minő egyetértésre léptél? Nem gondolod-e, hogy a mint Magyarország elhatározza a különválást Ausztriától, Horvátország egyszerre végig önti tih távol azt a bizo nyos fehér lapot s azt uwndja: „már most én it független állam vagyok." Mert a horvátok éppen ugy hitzik, hogy náluk van a világ közepe, mint a magyarok. Hát bánod is te, higyjék! En sem bánom. Dt ha Horvátország nem is lesz kiegészítő darabja a Szent István birodalmának, hogy jutunk akkor f tűméhez ? Nekünk pedig Fiumére több MegtUstnló, jóságon stép lelked leeimui majd SS 4a lelkem isárnyaira és megaranyoza* ál-■sil . >v Nsm hiába keresett aa éa lelsem léged ssa-kedatlaDul\'; nem hiába maradt haxátlannl, téssek nélkül a te magasabb aaárnyelásra vágyó lelked, E< a két lélek oaak együtt találhatja meg M üdvösülést. Csak egymáslios eimnlva emel kadbetik aa aaaményiség telhötelen, derűs egébe: örök öleik*séere. Idő, tér korlátai asétomolaak as egygyéeza-kadó lelkek onodéserejü ótelkesésébsn. Lehull »* sny»g; ssétválnak a rőgőkhóa csatolt gyarlóság kóte ékének ssálai; as agy gondolatában Isten ihletéae *aól; a saiv dobbanását égi makulátlan-aág saenteli meg. Bualommsi iési-e hát velem ? Nem várj tőlem gyarló emberi asavakat; amit ének, olyan mint a napsugár: örök-forró, ftrök-iisate, de örők-hangtalan ia — — — — — Abogy ketembe tartom kesedet éa lelked delejéből szivembe árad a megfidvözflléa: valami égbeemelő gondol.it readiii meg agyam idegszálait .......... Hissedé, hogy ax egyéssskadt lelkek ftlelke-tésének örök folvtatáxa less ott tnl is, aa idő és tér végtelenségében: as örökkévalóságban ? En hiszem, buzgón hiasem I __-y- szükségünk vem, mint a világ minden dicsőségére. Nem is gondolva arra, hogy a bennünket kőrflíöeeei varázsgyürü ki lenne egészítve egy uj ellenséggel, a ín most megbízható frigyet társunk. Most azutf nézzünk át a Lajtán. Osztrákoknak, lengyeleknek, cseheknek szintén beleszólásuk van abba a kérdésbe, hogy a m\'o-narkia mát politikai alakulást vegyen-e fd vagy sem ? Ott it vannak politikai pártok, amelyek a dualizmust perhorreskálják. (Ifjú csehek, antisze miták.) Ezeknek a szövetségét kívánod-e megnyerni ? \\ Et ha ez mind Összeütne it, te, aki oly magas álláspontról tanultad mtgitmtrni a világot, mint Kossuth Lajos dolgotótzobája, nem tud-nád-e alt, hogy egy ilyen országalakitásba még másnak is van beleszólása az érdekelt fdeken kivül I Az osztrák magyar monarkiánah jelen alakban fenálláza európai kérdés. * Nem volna tudomásod arról, hogy 1H8 ban a bécsi anyol na ykövet üzenetei küldött dicsőült atyádnak Pozsonyba, melyben felajánlotta az angol kormány közbenjárását annak a leiezzközlé-sére, hogy Magyarország és Ausztria kötött az a viszony állittassék fel, ami mm Norvégia ét Svédország közölt: de többre ne törekedjünk: mert európai intervtncio lezz a következése r Schtcechat lett a válasz, is azután arról, hogy 1849. áprilisban Szalag László megüzente Kossuthnak Palmerston véleményét (sajnos, hogy elkésett a követe), amelyben értetiti, hogy az orosz intervenció bizonyos esetben meg fog tör ténni és Anglia nem fog ellene tiltakozni, t ha nem lesz elég as orosz hadsereg, a porotz it interveniálni fog: mert az Európa közepén fennálló monarkiát a nagy hatalmak szétbontani nem engedik. Nekünk akkor egy nagy hadteregünk volt, a melynek zászlóit minden ponton diadal kisérte; beltő ellenségeink békejobbot nyújtottak: Magyarország dicsősége, hatalma, szabadsága bevégzett tény volt; nem kellett egyéb, mint európai helyzetünket okosan megismernünk. Nem tettük. 8 arra minden dicsőségünk, diadalmunk, szabadiágunk letöröltetett egy nedvet szivacscsal a tábláról. Most újra egy nagy harcot vívtunk végig i megfeszített észszel, kitartó munkával: szava tartó bicsületeszégqd, nehéz áldozatokkal, ne-gyedtzázadoi harcot; de elértük, hogy a magyar ur a hazájában, akinek keresik a szövetségét, akit respektálnak az ellenségek s megbecsülnek a versenytársak. Es ez mind most letö-rüllették-e ismét a tábláról egy nedves szivacs-csal ? Ee miért ? akkor legalább tettük haragból s mott tegyük játékból ? * Szeretett barátom. En kérve kérlek, egy igaz, jó hazafi szerető szivével, egy sokat tapasztalt hazafi komoly aggodalmával : örököld te Koituth Lajos politikai erényeit; számosak ózok ét nagyok ; — de ne örököld Kossuth La jóinak egyetlen hibáját . . , Az ég vezessen I JÓKAI MÓR. Jókai levelén Kouuth Ferenc. Szegedről keltezve a következő gyönyörű nyill levélben válaszolt: Kedves és tisztelt barátom I Én a te nevedet gyermekkoromban tanultam meg tisztelni ét azon gyászos napon, midőn atyám ravatala mdlé álltál, megtanultam személyedet szeretni. Öröm és tanulság volna tehát ram nézve veled vitatkozni, de még is engedd meg, hogy ezen alkalom-\' mai ezt ne tegyem. Azon kérdést, milyet te fel hoztál azon nyill levélben, melylyd megtiszteltél : több mint két évtized óta vitatja az ország nak két nagy pártja. Dicsőüli atyám is nyilvánító véleményét e kérdésről. En atyám oldala melleit tanultam magyar maradni, magyar hazámat szeretni és tőle tanultam a magyar viszonyokat ismerni I Te, a ki a \' szív és ész embere vagy, természetesnek fogod találni, hogy ilyen meeter tanait lelkemből nem lehet kiirtani senkinek. Oly ember vagyok, ki komoly dolgokkal komolyan és higgadtan szoktam \'foglalkozni. — Megtamdtani az élet azon iskolájában, hol pol-gárosult államok a mezterek. azt, hogy mit, mikor és hogy lehet tenni, tévedhetek, \' de szándékaim tiszták, ét szivem nyilt, átlátszó, mint egész életem. Neü\\ járok babérokat szedni. Sokszor kötelei isűeee fogadtalát, az Sjenritedgá* szerényiégemet bántja a midőn rágondolok, hogy nagy szellemnek mm. szánta, ki mig d nem költözött, feldobbem szivem ée hogy hdyezm tettem, hű iMWrMlM MfNé 0 magyar néppd. midStl a polqári kötefemégek teljesitke terére lépnék, én, Iá it évig távol voltam hazámtól. Szükséges, hogy megismerjem melynek érdekeit védeni t előmozdítani én it hivatva, midCn visszanyerem polgári jogaimat k ha erre engem egy nílatetókerület érdemesnek talál. Et minden államptlfirtmk joga, Kouuth fiinak pedig UKdezzéft, nem tőrödre a félreértésekkel. Ne vitatkozzunk tehát tisztelt k szeretett őez barátom. Haladjunk lelkiismeretes meyyyizidé-tünkntk eltérő bár, it egyenes utjain ét hidd meg, hogy mindig boldog letzek, midőn érdem teljes jobbodat mtgtzorithalom. K088UTH FESENCZ. ■ Tollf uttában. Bizony nem okoe dolog halandó fajjal a csillagok kőié keveredni. Különösen, mikor márcsil-legásaaak nem elég. bolond ea ember. Magam aem tadom: mi vitt engem arra, hogy mn tkor a nagykanizsai korsó csillagain akadt meg képieletem éa össze-vissraRrkál tan sok senlimenlália bolondságot, amiből pedig már ugyan csak kinőhettem volne. Talán nem ia éa Írtamt Valami apró ördög In? telked betett a tollammal, hogy táplálékot adjon a regényéhes publikum fantaziá|ának. Valami kihűlt oaillagról szólt a maae. Kgy kia hissékeny bolygó csillagról, akivel jáisaot-tak a szeszélyesen ide-oda surranó, meteorok, mint (beszéljünk értelmes prózában I) macskával ax egerek. £a (ba jól emlékeiem) abban a bolondosán cifra csillagmesében as történt, bogy a (normális saokáatól eltértleg) nem a maceka ette mag es egereket, henem as egerek tépték, as aggatták meg a macskát. Persie : igy kellett volna akkor ie besaélaea prózai nyíltsággal. így maeeka tragikuma fölött hamar napirendre térnek as emberek. De már egy csillag! egy jobb heaát keresett csilag sorsa: egéaaen máa dolog. Ki volt aa a csillag ? - Hova tSat ? — Mért hagyta itt bolygórendatarét ? Etekkel a kérdésekkel ostromoltak meg gooo-assn hamiakáa mosolyok kíséretében elsőbb a Jő barátaim ; asntáa a nagytáraadalomaek, a mindentudást vindikáló kötvélsményaak drámabi-ráló bizottságából aa erkölcai rend őrsi, három-srajcáro* anonym, lokális epiatolákbaa. Éppen tizennégy névtelen levélben kértek bővebb felvilágosítást hithetetlenlíl nagy diszkréeio ígérete mellett aaok a rettenetesei boldog .posta resiante"-os köviróaaák, kis-kiváucsik, kék ssamek délceillagok, ábrándos-barnák, mimosa-podikák és hallgató-gerlék, akik már a gyakorlati élet óriáa lOaökoaybtján biaonyárs bámulatos sokat megtanulták; többek kösöit aat is, bog) a tőtökénél éa sodróié kitűnő instrumentumok j gyönyörűen lel lebet azokra gömbölyített! a mindennapi élet regényszálait. Ez a tizennégy névtelen levél irgalmatlanéi megfekfidte volna lelkiismeretemet, ha mAafelft\'* meg nem nyugtatott volna as a gondolat, hogy az államkinoétár javára negyvenkét knqoár basa-not hajlottak. Igen természetes, bogy én mind a ilaaaaégy levélre hírlapírói loragiaaeággal hallgattam. Hogy ki volt as a csillag? —> nem momifeat* tam meg a csillag iránti diskreoióból. Hogy mért begyia oda bolygórendszerét ? — valószínűleg maga az a hóbortos csillag aaa tudja. Nagy-Kanizaa, csütörtök. Zala. 91. szára. (4. lap.) 1894. november hó 16-éo. Hogy hora tűnt ? azt meg én nem tudom. — Ugj emlékezem ; erre nézve semmi bizonyosat sem mond ia in a mesében. Nos tebét kedves „poste reslante"-os, diszkrét sngvslsim és kivántsi rsil\'sgász barátaim, leg legokosabb dolog lesz figyelő álláspontra helyezkedni. Nem lehetetlen, hogy sz s kis Rozs kisasszonyt jegyeste el Wditek Izidor gráei ismét eljött körünkbe, bogy a viváe kereskedő. Igében oktatást adjon. A tanfolyam a torna egy- — Salaéaset. Szalkay Lajos azintárzalata e leti tagok részére, ezek élénk résevéte mellett hó 26-án Herceg Ferenc nagyhatáau vígjátékával már kedden kesdefét vette. A viváai órák a* .A három testőrrel* kezdi meg előadásait Na«y- pooként esti 6 tói—8 óráig tartatnak Kanizsán. A társulat nétagjai: Szalkayné— Kő sflnk szerint asonban, ha " vesi<y Roza op. és népusinmtt primadonna, Pour-1 lesz, kik csak S óra után msnn Henriett colora\'ur énekesnő, Dorsay Lia Ertosülé-elegendő jelentkező űzhetnék eaen test- akik irányulásul, rendaseres pálya nélkül ide-] továbbá\' oda száguldoznak az ég ivén, mig Végre zak- edsö és alkalomadtán igen hasznos sportot, agy •fi -i| -soubrett éoekeenö, Markóvics Margit vigj. ssende,| ezek részére k&löa tanfolyam fog létesíttetni, ""tv "» » é\'tant c«ii8g KipoJoaj, jahika tög|)í Kereglteg Amália drá- Beiratkozásra aaponkéal esti 6 és 8 óra közt azok közöl a vándorló buló-csillagok közül való.j Bánfslvyné, operetie és sálon komika, j jelentkezni lehet a Torna-egylet torna-termében --*—\'--- "" \' kedvezőek, ÉÍH 8 kardalos ad, és segédszínésznG. — A feltételek oly kedvezőek, hogy mindenk [ Férfiak: Szalkay Lijos igszgstó, operettbouff», könnyes megszerezheti magánsk eaen sport latolt, kalandos életpályáiokát\'valahol ^sak be- rendesö; Bánfslvy Béls kedélyés sps, jellemko- élvezetét j mikus, Krémer Sándor bős szerelmes (sllemszi- — GjAsahlr. Részvéttel vettük a hírt, bogy inesz, Líptay Lajos komikus, Kovács Lsjos hős, Tapolcának egyik derék, müvsltlelkű, előkelő végzik majd a nagy végtelenségben. Mert hát a csillagok közöli is vannak^ atéle jel^msainésa, Tímár Béla lyrai szerelmes, Koncz származású matronája s özv. Horváth Józsefné, szerencsétlen peregrinusok, skik sohasem tudnak megállani, akiknek szánslmas látumukban ott \\an as őrök „tovább! további" Egyik helyen Imre operetté tenor, bariton, továbbá 6 kardalos szül. Kis-Szqlchánkay Bargha Józta urnö megás segédszinész. A társulat saját zenekarral ren-jhslt, 75 éves korában. As elhunytban Farkas delkesik, melynek karnagya Fodor Bernátb. — , ,., , ,, ... _ Elő\'eges bérlet hirdettetik 80 előadásra: támlás- sordon nekik a levegő : onnan fázva dideregve ^ 1(J }ft £ ^ e|lköI,él4T#l BánfA,yy Béla társulati tag és izinbázi titkár bizstott menekülnek j másik helyen Isnyhs, enyhe, szelíd sz égbsjlal: elfutnak melegétől. Mindig, ölökké, soha meg nem állva csak: „tovább) tovább I" Ha a kíváncsian keresett korsói csillag is\'ilyeri\' meg, ki e nspokbsn Nagy-Kanizsán Isss. — A műsorban, mely igen váliosatosnsk Ígérkezik, a saini irodalomnak több njdonaágát is látjuk lel* véve. Az elölegés színházi jelentésbep Szalkay igazgató a következőket mondja: , A legnagyobb szerencsétlen, önmagától futó csillag, akkor igen! ambícióval szervestem tárgptaloniat, s mindent valószínű, hogy még lesz szerencséjók hozzá a elkövettem, hogy Nagy-Kanizsa közösségének korsói Flammarionoknak legalább majd egy! a kor igényének megfelelő társulatot mutassak be. Társulatom a vidéki színészet legjobb erőiből van szervesve, s ez által oly helysetben va-jcyok, hogy s legmagasabb igényeket ia kielégit-netem s. s. t.H — A nyíregyházi sajtó tényleg rövidke időre s akkor bizonyára maga fogja pompás, tarka, kacagtató meseben elmendani: ■it látott, milyen sok őrültséget, ott föon, vsla- hol magasan, az örök-nspok Azájában, ahová igen elistérü\'eg nyilatkozik a társulatról. örök-szerelemmel lü\'ődnek, de éohs el nem juthatnak a rendszeresen bolygó csillagok — Jélékea;iá| aaolgálalábaa. Wéber Izidor az ,.Arany szarvas" szálloda bérlője ase-közönség részéről ta- Vilma, a nagykanizsai tanítótestület közszeretet-ben álló tagja, anyai nagyanyját gyásaolja. — Haaaeaar asag/arral kevesebb. Ennyien vándorollak ki as idén Magvarorsság ból, nagyobbrészt a Felvidékről és a Dunántul-túlról Amerikábs, mint ast New-Yorkból, hol as érkesőket nyilvántartják, jelentik. Ennyivel tehát megspsdt az idén Magyarország népe. A kivándorlók e nagy számából ítélve, as ember azt hihetné, hogy Aaerikábao minden magyart egy-egy aranybányával várnakholott a valóságban ugy áll a dolog, hogy amerikai ravasz ügynökök egyszerűen baleknek néznek minden kivándorlót; rögtön a megérkezéskor lefülelik és ragaszkodnak hozzája, súg pénze tart. Ha aztán a kivándorló pénze elfogyott, a ragaszkodik is elfogy s a kivándorló végtelen nyomorba sülyed. Mesé* jövedelmekről szó sincs, söt munkál is néha nsgyon nehezen kapnak a kivándorlók, mert megbízhatóságuk iránt kélel- Azok lesznek még csak a szertelenül aaalaatt»t^> f ismerést érdemlő | kednek Amerikában. módon óhajtja viszonozni. GeldzAhler a szálloda türelemmel j derék üzletvezetője — értesülésünk szériát — e napokban levelet adott át Bún Samu éa Né- , . J .meth Ignácz iskola igazgatóknak, melyben utób.|nak megalakításával foglalkoztak. ment, hogy Csáktornyának éa a csillagmesék! Azért hát csak méltóstssssnsk várakozni I Lehet, sőt igen valószínű, hogy ss eltűnt sze ,„ . . .. , ., ... .! ibiak megkéretnek 5-5 szegény iskolás gyerme-szélyes csillag, vizatervén,úttalan pályájáról, kek kijefBlégérei kjket Wé4£ «Ry maga fog megletetni minden poete rettente nél-1 ozsonávsl kapcsolsiosan, uj téli ruhával fog kfll, egész nyíltan, kacagva az „örök-napok" huájáaak emlékein,^*az Önök kíváncsi kér- déeeire. Végre is még slighs jutott ki caillsgcak az a ■esés hallhstailsnság, hogy tüneményes módon megsjándékozni. Ugy , látsaik, bogy sa adott „trinkgeldek* jó helyre kerüllek. A letea/et Járásklré JiUleaas — A lanklil Tlaatl Aaí Mvsike aet a napokban igazgatósági gyűlést tartott, melyen i \'lí-ik "ciklus löloszlaiáaávsl s a 3 ik- Haiározatha HP Murák ősnek liszlviselőft föl fogják hívni e azért as egyse testületekhez s liivata ókhoz külön-külön a va-lameunyihez együnee tel hívást logaait iatézni, hogy as egyesületbe vsló belépésre őket sarkallják. A tagaágra kőtelező alAíráe ea elemi letenyei járásbíróságnál — mint levelezőnk írja népiskolában teljesnhető; a hol aa november 9-én ünnepet ültek: 26 évee fordulóját annak a napnak, a mikor Filipicb János csurranhatott vulna örökre a csillagászok szemei! jbiró mint megyei esküdt megkezdette bírói elől, valsmi bslátbatlan fényes világba. működését. Ez alkalomból tisztelgett nála s kir. I ankevédbé iutbai ki nediu unnak aki énnen!j^biróság személyzete élükön Nunkovioe Sán-Legkevesbé juthat ki pedig annak, aki éppen k kjr J:biróvtl| ki ^ ,uvakkai melegen a nagykanizsai korzóról surrant el. üdvözölte a jubiliansi a maga, ugy a járásbiró- | Uág összes személysete neveben, örömét fejezvén ki s felett, hogy sz ünnepelt ezen elmúlt 25 évre igszságszeretetének, munkásságának és szorgalmának tudatában oly büszkén tekinthet lovsg vesérör- vissza. Egyúttal kérte az egek urát bogy sze- ársszszs el áldásai val, tartsa meg öt soké, nsgyon soká boldogság és megelégedettségben, hogy továbbra is részesülhessenek szon igazi stysi jóságában és szeretetében mint a milyenben őket eddig is résss-sitsni szíves volt. — Az ünnepeli járásbiró as üdvözlést megható szavakban köszönte meg, kű hírek. — Saeasélyl kir. Pokomy nagy, házi ezredünk uj dandárpsrsnesnoks ma ] reted lőnöküket ezután is csütörtökön Nagy-Kanizsára érkezik, sz itt állo másoió 4-ik zászlósij fslett szemlét tsriani. — EakflvA. Díszes esküvőnek volt ssinhelye vssárnap d. e. a nagy-kanizsai izr. templom. Ztmtr Adolf bécsi nagykereskedő vezette oltár-hos Kurtschmarojf tőkántor leányát Ids kisasszonyt. A fényesen vilsgiiott lemp\'om zsúfolásig megtelt díszes közönséggel, mely nagy élvezettel hallgatta as örömapa gyönyörű énekét és áhitatisl dr. Neumann Ede főrabbi msgas színvonalon álló, a fiatal párhos intézett alkalmi beszédét. A koszorús leány Tauber Vilma kisasszony volt, erre vooat* kozó nyilatkosat megtekinthető s aláírható. A leszámolás a lövő hóban le»z, a mikor a beesá-moló közgyűlést is megfogják tartani As alska-lás 60 hóta történik. — A nidblrlekek értéke aMgyéak-boa örvendetesen emelkedik. Igaso^ak eat aa ujsbban eladott birtokokért Ütetett öasaegek, melyek 80-30 ssáaalékkal magasabbak azon vétel áraknál, melyeket ugyanazon birtokokért rövid idővel ezeiílt fizettek e szóban levő birtokok előbbi lalajdooosal. Ea éz ss arány annál érdskeeebb ée örveadetesebb, mert as eladott birtokok, amelyekről szólunk, megyénk eddig kevésbé oultivált vidékein kkttssnek Ilyen birtokok többek közt; a Hmakéti gazdaság, mélyet herceg Szutkotwsky Viktor vett smk Beutsoh Jó-sssliől; a pómombati Molnár-féle \'birtok, melyet Stabi Döme vásárolt meg Kopp HenrikiCI ; ugyan-nsak Porszombaton Hübasr-féle birtok, helyet Mo lönösen hangsúlyozván, hogy feladatának híven haupt 0. vett meg ée Ságodon aa Ao|uaiia Ágost csak ugy felelhet meg, ha a szépért és jóért Isi-kesedni tudó busgó liszt viselőkre támaszkodha-tik, kik súlyos: feladatának keresztülvitelénél nem köt élességből, bsneqi hivatásból működnek közre. As ily értelemben való kflsremüködésért a télgés véget ért„ — Ezek után a szolgabírói hivatal az Összes megyei tisztviselőkkel Thassy Lajos főszolgabíró vezeUse piell^tt, a kir. adóhi vöfénye pedig dr. Karísrhmaroff Sándor föorvo« melynek — mini mondá— mindannyian min-a menyasszony fivére. Utóbbi iránti collégiáli- denkor részesei voltak, a legőszintébb és legme-táaból s közös hadsereg és honvédség tisztikura legóbb köszönetét nyilvánította, a miután minis képviselve volt. A szép ünnepély magasztos denkivel barátságosan keset szorított s a tisz ságat. nsgybsn emelte Pollik -Mikss kitűnő orgonista játéka, ki s násznép bevonulásakor Lo-hengrin egy részletét, ráradéknl pedig Mendelssohn nászindu lóját játszotta művészi pracizitáa* sal. A rendel az izr. ifjúság ssine-java tartotta fenn. A szűkebb családi kOrben tartott ebéd után a fiatal pár nászútra kelt — EJJegyataek. üirsehel Ede kir. kereske delai tanácsos cssládja a köselmult napokban két ssép családi ünnepélynek volt részese, Stom balon esle özv. tírilrkler Ignácné, a tsnáosos ur sógornőjének leánys: Ilona kisasszony váltott jegyst Flmch Ármin a pécs— mohácsi vasul igaz galósági mvaialnokával Budapestről; vasátnap pedig testvérbályjának ifirirAe/lgnáenak leányát: féle gazdaság, mely Matiu Lajos nyig. tiszttarló tulajdonába ment ál a napokban. Aa Ólóbb sáli tett három birtok eladásai öetterreieker Bernát kösveiiiette, kinek N.~Kanüíán levő ügynöki Irodája megbízhatósága é* előzékenysége folytán fokozott mérvben megnyerte a bíriokos és bérlő-osstáy bizslaát - Í J eloelrelrehalbal vállalat létesül helyben. Satser ée Probateer bécsi cég Nagy Kanizsán fiókot nyit, melynek ve/etésével Uffígh mérnököt bízta meg, aki legközelebb berendezi irodáját. Elvállal megbízásokat tervek káestté- vátal, aa ügyvédi kar, aa iskolaszék, a clerus sére, villamos világítási berendeaéseket éa mla- és a községi etüljáróság tisztelegtek. — As ügyvédi kir bankéit rendesésénei aksrta megtiez- den e szákba vágó szereli rskiárt tart munkálatokat Dusán ial-villamos izzólámpákból, A lelni az ünnepeltet, melynek megtartását, ds-|cég Becsben számos gyárban és pslotábao be- cára a tett előkészületeknek általánosa ismert szerénytége bem engedte meg s Igy nagy i-zfthm jó barátt-i ís tisztelői öt hivatalában kereaték lel s ott tolmácsolták szivük liszta érzelmét. — Ilié iniiToljaim Ptér Mályés nyugsl-mftzott csendőrszázados, vívómester, ki mull évben islgén\\eikietiltJaniolyttnol rendezeli várót un kbütt a Toma Egylet megbiváaa folytán reodezie a villamos világítást és a mint hírlik, iutányoeaág szempontjából is teljesen verseny-képes, A berendezéseket a Franz Lajos vállal* ikozó állal előáliiiott csatolási rendszerhez alkalmazta. — leinékltl betéri (zsák Deaeö ré-\' gtblen falusi se|édjegyzö volt, utóbb asoaban | megunta békés foglaíkosáaát ée (elesepott — be- hagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 91. szAm. (S. lap.) 1894. november hó 15-én. lőrőnek. Egyster aztin elcsípték éa 3 évre ajtón egy letúrni kintorndval) találkozzék egyede.-a káposv&ri fogbáiba miernáfták. A bdrlöobeo nével, — aki még okkor ii Srzi — persze kai- jó msgsviaeletst tanúsított i csak könnyebb munkák végzésére b(sínt)tik a mühtlyben. Irsák november hó 3-án a műhelyben egy pol gári ruhára talált, melyet kivonatolt egy télre-eeö helyre, ott felöllizölt és elegáns szemüvegéi orrára csíptetve, nyugodtan kisétált a logbázból. ves férje beleegyezésével — az 6 életnagyságú kép mását, talán éppen a budoárja falán. — Több valószínűséggel, több realizmussal és közvetlenséggel kell megfesteni az életet l Így méltóztassék a novellát átalakítani, vagy mást kérünk. Az érintett cikkelyt csak tessék beküldeni. Régi dalnak Ígérkezik ugyan, Egyenesen a vasútállomásra ment ée Dombo- de olyannak, mely mindig uj marad. vám utasott. A fogbáíbs észrevették szökéséi, a aa öesasa bőrtönőrrtket mozgósitoUák. Két börtönőr Dombovárrs is elataaott a legközelebbi gyorsvonattal. Izsák éppen as étteremben ebédelt, síikor örei beléptek. Ellenállás nélkül hagyta magát megvssaliatni a vissaakisérték Kaposvárra. — Kanász-párbaj. A párbsj-mánfk már nesttcsak a felsőbb körökben düböng. Eljutott a társadalom legalsó rétegébe is. Talán nem is baj. A párbaj-ellenes társadalmi tiltakozásnak nem volt haasna, axonban könnyen megtörténhetik, hogy BMholnap mégis divatját araija a du-\' ellnm. ha a gentlemannok hírét vasaik, hogy becsületbeli ügyüket nemcsak dk, hanem a ka-oáaxok ia fegyverrel inténk e\', derogálni (og nekik a közönséges mödsser a valami más esskö-aöksél fogják a becsületükben ejtett folytonos-aági hiányt kirepará\'ni. Gyékényes köiségben történt, hogy Nagy János és Katona Körtét Ferkó haoáax kollegák valami apró marhaaoron össze-ksptak, miből becsfiletkérdéa lett. A 2 pásztor somogyi szokta szerint, baltával állt ki a síkra, bogy sorúkat elintették. A párbaj, jóllehet segédek nélkül — egészen szabályosan folyt le s Nagy Jtoos súlyos megsebesülésével végződött. Mintán párbajorvoa nem voll jelen, Nagy János kénytelen volt a> arcán ejteti balUvágások be-varrtitas céljából Csurgóra a körorvoahoa menni. — Végrehajtstlsn határozat Ismert késből vesszük a következő felszólalást: A n.-ksnizsa-városi magistratus már lélévvel ezelőtt tömérdek lelszólalás után egy baiározatot holott, melynek értelmében a Demtar-árok-téri birtokosok a besüppedt árok megtiltására lőnek kötelezve. Azóta az ügy teljesen megfeneklett. Pedig a városi tanács atyai jó indulata mellett nem Talami épületen bizonyítékot szolgáltat e bántó negligeatia, mennyiben a besüppedt árok viza lefolyni nem tudván, a megálló vix nemcsak egészségtelenné teszi as egész Magyar-utcát s gy közvetve az egéaz városban a levegőt, — de as által a körül fekvő löldek gazdasági értéke is nsgy mértékben devalválódik. Mar most csak arra vagyunk kíváncsiak, váljon a tantc* gyenge-é elhatározásának érvényseitésére ▼agy határozatát puszta időtöltésből hosia meg, avagy a mérnöki bivstalban a felaőbb rendele teket per abaolute semmibe sem vessik. — Hzéngáx ■s«rKea«0. F. bó 0-án Ftbián Jóaaef, Bőjte József, Inhóf Ptl, 8tücs Lajos, Bzalai istvtn, Lompott János t-dörögdí Iskó-eok a bác»i szőlőhegyen lorgattak. Mielőtt fe küdni mentek, a sző ő bajlék saobáiában ménnel tűset raktak. Éjfél tájban Inhóf Pál, Sxftcs Lajos, Stalaí István, Lompost János a széngáz kábító hatását áresvén a szabadba mentek. Csak reggel jntott essükbe, hogy Itrsuk beat marsdt. A szomszédok segítségével kivonsaolták őket a szabadba, kik mindketten elveaxtették eaxméle tűket. Bevitték őket Tapolcára, hol rögtön orvosi keselés alá vették a szerencsét lenekei. Azonban dsotrs aa orvosi segélynek, Fábián József 8-án meghalt, Böjti Jósaef pedig orvosi gyógykezelés alatt betegen fekssik. — Látsgalé Jegyek. Igen csínos, egészen Letenye. Már be volt tördelve a lap s ki voltak i lőve a kolumnák is, mikor b. levelét ssfftU:. Mai számunkban hoskattuk csak. Intézkedtünk, hogy I nevezett laptársunk is megkapja. Stfét kéagtméDTfl „HW-sgépilfl küfönlegességek. asappan, legjobb MMr tpaiári ster, májfoltok tastpWk Wlea. hlalápor, kitűnő aúr aún4sa-nemü ke leneHsa i«iadáaakaál, j arepsr, (póudres) fehér, róna és créme színekben Dr. Felelőt szerkesztő: I. 6 K E EIIL Laptulajdonos és kiadó: VHCHKIi FÜLÖP, NYILTTÉR*) HE1SLER BERTA QINCZL1 JENŐ jegyese.lt. NAGY-KANIZSA, 1894. november hi. art é< sséplté kialw. Ikgpsr, 1 melyek ktltaOa k<W-asAjrfa, j kedvaltaégnek ör-veadeaek.__._ hajaxeas, legjobb esev hajhullás ellen. Kaphatók egyedfii a készítőnél : EHBLIOH ABNOLD fjrtgyiwii gyógyszertárában a „Megvtlióbos." Xsgy-Ksalisáa. HIRDETÉSEK. Hirdetések ot^S Fischel Fülöp SH&T Nagy-Kanizsán. JfSg n n a ■ i i id um m --^H I uj és *ttt«etős alakn névjesy- és levélpapírok érkeztek Kisobel Pttlöp könyv és psplr kereske- désébe, — melyre löhivjak aa érdeklődók ssives figyelmét. Szerkesztői üzenet Aflgelut Nagyon szép a romantieismus, de MIS szabad túlhajtani; mert nagyon könnyen képtelenségekbe viszi az embert. Föttehetetlen, — hogy egy csonka vitéz, szülőföldje határába jutva, először is a temetőt keresse föl, azután — mivel egy siron kedvese nevét: a „Margit" nevét olvassa, egyszerre hátat fordítson falujának és világgá menjen. Azután mivel lehetne megmagyarázni, hoag egy olyan származású és intelligentiáju egyén, akinek a ked vete földesúr neje lehet, hosszú vándorlás után\'(há- 0ro«» eaawárt udvari wrAlllií MOSZKVA .Tmm art—*4 Mr-koasarviló ■>. Uttat. Mjaaaa ártalmatlan uwtfcia kiviltkipen haaaaoi a Mr aairitna áa triwt|i alias; a Wrt vakitt faMrri varisaolja, a ráncok te redők képtfdi •H mtfikadilyoaaa ia mtgévja aa a«* a*fa tatalaa Mseeaáiét A ,v«sha créme" nem tartalmas anamt aatraaat anyagot, aairt aoka aatt avatocUk a aa év la nap bármely ■aklhaa minden irtalom ailktl alkahaashaté. A t. ktaéarifat saját <ltiNla, kérjük, hogy aa Itt ltv» ridjagyra tslgomai tejsUaa. — irt a forint. „Bogomht" foljripép mtrta*viiigskMl, aa rlrt«aé, téa aro-aafa illáidé aM(éraiaén. Dgy aa araiak éa i.nl-aaá. mint kénnek ia karoknak gytayért lágyságot is mii iáa| axartl tliataaigot kllettota; a Mr mlndaa Mtaaifit la lak tonigit mogmüntotl. -1 r a t fsrtii „Baccale" ttrt, rtlréku; ariheatw ti^mieér-talmailan. ia ajknak, anaak ia iWakaak nép Uraiaattaa réaaataint kslaatata: villámot Haj mallatt Is tansissstie aatnban ttalk fel t I aapig ia tapadva marad a IMa — Ara 1 (érint 80 knjsir. „Engeole Mallfit.* hkér-, nlatatxin- és bán, tartérti ia éasmétlaatl tapad t a Miatt tat lágyságot kBloataés. — Ara 1 M W kr. — együtt 1 Irt 10 kr. „TrUogea" klttaé haJntvaaaU taw: triltlll a kajöíks rákot a ttljtaat rntgaktéllytasa a koijaképsSdést Ara | forint 60 snjaár. , „Nlrgltlae végéulc" haJfeaM, hkett is tana. A ka| taét taasal tártra, é bitig ía magtertja a aslnM és lé jea lehetetlen a mttltgea festett a termUzeUa ataui mag> kfilstboiutnt. — Ara I forint » kr. „hl/iktar kaakáaaat ktjattptéié a ba)taa at. vaaatéaéro ia ipen tartiaára. — A tajaaa filtüUt sea »»ik-aigea, a sélktl Is mindan bijntanak a kívánt forma adkaté, Am 76 kiajcir. Itt—W Egyedüli raktár NAGY-KÁMZSÁN: KBEINEB GYULA (Főtér.) divatáru- és pipere üzlete, (fttír.) \\ M B I? ii p f. * 11 a ifi ff! |KÍ t J E 1 Z ? 8" HF" r a le I ■■■ ümí ii * m B tn;itsi r k iS « 5 r xr^llllí f II ■\'ÜI \'ifi * r*l I í 1 f I* fis M " i ? a p í« e 3 i Hfl : i. 9* tyfy-Kaniaa, csütörtök. 1 Zala. 91. «ám. (• tap.) 1894. Domnbtr bd U-én. sooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx r PSERHOFER J.-féle BÉCSBEN, I. KEK, SINUKKSTKISSB 1& HZ. 4. 12— ,Y M*um goldenan Reichtapfel.44 . v 48* TérilnllU liMiWtk, mUu álUlian lúlimk mti alatti M etóbb. aevei teljes joggal Mgérdemlik. mivel ceakngyaa alig iéteaik betegség, malybea easa lúéMMk csodás tésakat mmmm be ím biaoayitották volaa. Évtinedek óta mm labdacsok ártaláaas altsr>dé mek ér-vsaidsask éa alig van család, mslybsa «s» kittit káaisaerböl késsiet Ma volaa található, Saámtalaa orvot által imi labdacsok báaiaserfil ajánltataak is afáaltattak sMn aly k^allaál melyek a rosa iméaatlikll és ssékrsksdésbftl eredaek: mist epe-xavarok, májbajok, kóiika. vértólaUmak aranyér, Mltétleaség s hasonló betegségeknél, Yértlsatító Iwlsjdoaságakaál fogva ki tal hatással vaunak véiassgéaység s aa abból eredő bajoknál is: igy eápkéraái, tdegeseógbftl saármnsó fejfájásoknál »tb Rnee vérttoatitó labdaosok oly könayea hatask, hogy a legcsekélyebb ftjdaimakat ssa okoaaák, a saask folytán ■ég a leggytacébb egyének, ds még gyermekek által is minden aggodalom nélkftl bowhetAt A hálairatból, melyet s labdaosok fogyását* a legkilónhónóbb éa lagaehsaebb bstsgsé gsk után sgéssséglk visssanysréss folytáa boaaáak iatéatok, eaea helyoa csakis séháayat eaüttink im>« msgjsgyséssel, kogy mindenki, a ki sasa labdacsokat egyeaer baaaaáMa, Mg vngyank gyéaédve, asakat tovább fogja ajánlani. Kőin, ÍM április bó 3 \'.Aa. * Tiastelt Pssrbafor art begyen oly eMvee és küldjön nékem Ismét 11 tekercsét as la faluimul baletton vértiaaütó tobdnieaftél aMasétolltl. Fogadja ex uton la a legmélyebb hóaidet temat tobdaoonl saodáhaiáeéért. Maradok Mjee tieatelettel\' Pawttstik -Fe. Köln, Liudenthal. I l. Hra*abe, Plödnik mellett, 188T. aaept. bó lt-óa. S*\' Tekintetes Úri Isten akaraté volt, hegy ss Ön labdacsai kocsim kéeó kerültek, melyeknek hatását eaeánel magiram : Éa gyer-mekágyban meghűltem olyannyira, begy aemmt munkát sem voltam tóbbó képes végeaai és Maoayám már a hol-tak köat volnék, ha aa Oa esodálatra méíló labdacsai en-gem nem mentettek volna mag. Ás laton áktya meg Ont aeraaer. Hagy bisalmam van, begy eaea labáaaaoh is tftkéleteaen ki fognak gyógyítani, a mint már máeokaak is egéssaégttk vieaaanyerésére ssgttaógtl anol-gáltak. _ ■ KnlScs Terée. Béea-Újhciy, 1887. aov. Ma. W Mélyea tiastelt Űr l á legforróbb höeataetomet mondom essaael Onaak 60 éves aagynéaém nevében. Aa Illeti 6 évaa át ancavédett gyemorharatbea és viskóraágban, már életét la megunta, melyről egyébként le le mondott, midAn „véletlen egy do-boet kapott Oa hitün* vértiaaütó labdseealból a esőknek állandó haaanálata folytán tökéletesen kigyógyult. Legfőbb tisstelettel__Welnaettel Joeefo. ibchengráberamt, GfOhl mellett, 19% márei If*éa Tekintetes ür( Alulírott ieméteiten kór i eeomngot aa öa valóbea baasnóe éa kltflnS UbdaeaaiM Kl nem malaenthatom legnagyobb aNemeréeetftet kifejő/.ni «men tobdae*nk értéke lelett éa eaolt, a h*»l eeak alkalmam nyílik, a eaenvedftkaek lagmelegaebbea fogom ajánlani. Keon hélnUntora tetaséeaae-rinti hesanáláaára Önt esennei f«l hatalmasom. Tejes tíaateietiel Hab* Ignácé. ÖoUcMorf. Kolbacb mellett, isllóala -HMr akt. t án T, Ürt Felkérem, mlaeerlnt aa ön Tórtiastitó labdaeealhól 1 smmagot 6 dobozul küldeni asiveake^ók. Csakia aa Oa eeeóálatoe labóaoeaiaak könAahetem, begy egy gyomor. Ntól. mely engem At éven át gyötört, mogtaabedsltam. Bsew labdaraok nálam eohaaem fognak kifogyni, a midőn legforróbb köszönetemet kiftjexem, vagyak tisstelettel Sariekl Anna. ^ Kaon vértisstitó iabdsőaok caakls a Paorho ftr J. fólo, aa „arany birodalmi tlaák«lu aalmtacU DégyaKrlárbgM, Héeabss I., Mm-g<srm(rh>«tf« 15. aa. »• késaitMtaek valódi minőségben, s egy 15 *xem lehdacset tartalmaaó dobos ára fi kr. (•gy cnonag, melyhea\' is dobos tartalmas* tátik, 1 frt 0.) krba ker&l; bármsstetlsa ateavátol tildéénél I frt 10 kr. Egy csomagaál kevesebb asm kftidotik el. As össseg slftbbeni bekíldéséaél (mi legjobban *j>osteufc*l*áiiyny»l eaakóaöltetik) bérmsatss küldéssel •gyttt; 1 csomag 1 frt 85 krM • eaomag I frt 30 kr. I csomag 3 M 85 kr., 4 csomag 4 frt 40 kr., 6 eee--*ag S frt üti kr. és 10 esomsg 9 frt kO krba kerül. <• MT NB. Nagy alterjediségttk kövstkeatébea sasa labdsesok a legkttloattlébb nevek és alakok alatt aüaoatetask; eaaek kevetkestébsa kéretik «Mkls Amerikai tOHTeijtCléO, Pesrbolbr J.-léle vártáaatitó iabáassskat kévatotai é* aonkisaaak tekiathetSk valódiekaak, melyeknek baas aát ; utasítása a Pssrbofbr 1. aévafáirással féket* sslsbsa és mindaa egyes <lotoa Mele agyaaason aió iráneal vArfts múabea vaa ellátva gyors éa béat» hatású, legjobl saer minden köaavésyes és sséaas bajok u m gsriaca agy-bástaiom, Isgsssggstéi Isabias, mlgralao Ideges fogfájás, MJás, fllsaaggatás atb. atb. ellen 1 forint tO kr. Tannocbinin UieitoT^^^ óta valamsaayi kajséiaasK sasr kéaétt orvosok ál tal a logjobbaak aílMsrss, Igy etsgáasan kiállított aagy sasmaaaévsl 9 forint. Általános tapasz aott sebeknél, mérgei dagaaalaliBál, aykakana, •> bee- vagy gyaiadt-sMÜ vagy más üy bajokiái. wr kittié saer Ma kipróbálva. I tégely 80 kr Rét mentve 75 kr Fagybalzsam idftlt sebre, miit legllatseshb sasr sHsomtvo Vg? köcsöggel 40 kr. Bérmsatva M kr. % llftlfílnaHv ®I7 áhalám«aaa ismert kittaébiat UUUUUUUV; bmt harat rakadtaég. garcasa k<> bAgés stb. elles. 1 Ivegeeake ára 80 krajc. 2 a<r»c bórmentve I frt 80 kmjsaáF. Élet-esszenczia SgÖ^^Sí és mladsaasmi altesti bajok sllsa ktutatf báitaase ,1 tvsgeceke U kr. U üveg t frt Altalános tisztító sóS"^^*.." sasr a rosa smésatéa minden kivaikeaméayit, a m föfnjás, saódtléa. gyomorgörcs, gyaesafbsv, aranyér, dugulás stb. ellea. 1 csomag ára 1 fariat. Angol csodabalzsam, jfS^* w Por a lábizzadás ellen. ST^^ laaadást s aa aaáltal képalil kslinmstlea aaagai, épen tartja a lábbelit és aUat Irtaimaüaa sasr vaa kipróbálva. Egy doboaaa! 80 kr. Bérmentve 75 kr. Golyva-balzsam, liúrmoutea küldéssel ni kr. kltta< yonef, em^estéabOl Ilelsó vagy egós/ség só gyoMrharat és amba a rsaostlen Méea saárMaó bajokuál. 8|J caoaa^g t Él lasa Itt feboroH ktsaitsilayakea kivit aa osstrák lapokban lirdelsét lasass bsl- éa ktlfiMi gyógysasrósseti kiltaisgsssógsk raktáron vannak és s késslstbsa netán na Isv« gyorsan és slssóa meg-sasrsstttaak. — Fostál megyeadelések a leggyorsabban eeakéailtstaok. ka a aéMtssaag öltre bokildetlk | nagyobb megrendelések nliavÉééil kiidiéask. — Bérmentve csakis oly esetbea tflrtéaik a kiMás. ka aa ttssasg elére beér hsaik, smty esetbea a fsatakéltaégek sakkal s^rséksltsbksk. XXXŰOOOOOCi 1 „EPERJESI NÉPBANK KÁLYHAGYÁRA Van szerencsénk a t. cz. vállalkozók, építészek valamint" a n. ó. közönség szives tudomására liozní, hogy Bachrach Gyula ur Nagy-Kanizsa és környékére gyártmányunk képviseletét átvéve, a nevezett urnái cserépkályhák, takaróktüzholyek ós kandallókból állandó nagy mintaraktárt és bizományi készletet tartunk. - Gyártmányaink ez iparágban első rangot foglalnak el és számos kitüntetésben részesültek A felállítást saját szakavatott közegeink által végeztetjük. - Költségvetéssel, mintakönyvvel ós árjegyzőkkel szívesen szolgál bérmentve: Ba.ch.rsicll0 Q-y-U-lau, Nagy-Kanizsán. (Vftroshíiz-utcza, volt Unger-fóle üzlet.) ffl^KJ tfltlKn UntnU^ — HMS^^EnMinís^iigöri Musiíalalzsi THIKRRYA.üóöswrta(ő; I WV^U PREORADA-UH I Inilwf a aSR*éiVé&iiyfc/wftwt ! I UkSSa éa Mai tstagségal éa oanéaasevi P PwCRmKL gytgyheti—al Mr. Miat elei awély Ita^ I Ijn. aélattra mvetlea «vr HalMaál »• i . fül/^lAi kiáDToxzoa. Cmüi akkor MŰédi U IM^^IJe^B • beimm. ha arieÓM StNf • \' BMad^^l ertet kupakkal (Kepeeh van Mm. ■ilyfcia aiam\' „Thtsrry A«tel« 131 sfófjnaertam aa OfiamlHw llHHHHBsP^ rrograálhaM4* bolenyeava. ím »<»• ilHlH^.m^b jjyTTJ!?!IgírUt. r SS garJ!^ W. amly amraMSM fédjttf i, ~m, Mímmmamm a ^ ^ jtTfcan Uthntu. »« ol^iva, - * -\'vT*f—r<a\' Mteóen aáe beluemek. meljr«k nem a» , m uÜu. gg in knaakjalmeMl tűik írnám ét má, SZJ ként vannak kiáliHva. tuunuifriev«* #- ^^ stániatek éa tiítetl, károe hátán e 9umm- dnnra anyagot mint f^Uoo" é* eUr» baaeaiókai taxiiImesnak. Ifinden UyaamS hehsem ne fogedtíMock Baheamom banMtói óa.nttaaél a védjegytörvény «f»p>n wrtöiiyf eaa, aMgoraan ShMIatatiwL ugjsantén e hami«tváu)ok nonet el MaMtil le. A magae kormány Mtt. B. fiet. u a. kelt vegyÓP>eli amkórtli Maaayaváay tlap]éa InaaeUa vaa, hogy kemlUneiiy^ —nniixmO tUtott ney aa né ne<|f káros hetásu anyagot osu [ torMImia Oly batytól, hol tolmeníoaikól rektár mnet. tn*el •«••« 2 rendedet kóirvUenfll beeiáa : Thiarry A Pregradában, Bo- L , tlts Baasibi aaa mellett ialóani. Ani.tria-Megyiroreuig húr»n»ly ■ seateólamÉsiia bérmentve küldve It kte vagy I duptuflvejr éra 4B , biona. SS kia vagy SS duplattveg éra II korona 6 UMr. 11 I aüba vagy HareMgovhMábe bérmentve: lt ki* vagy < depl40rr» ■( , ám ft kareoa, SS fia ngy 90 dnpUsveg ti korona. Megrendelései I 1 eaak a sóaa etélegea faekflldéee, vágy atevétdlel enközöltétnek I , Théssiy Aioir gyógynaoróas frsgraáábaa, lektte-laur krua martait. ®ffSSíí * A valódi angol Écsoiatmics hittat ós ereje. Ap angol csodakenöea, mely a logjobb amAmónynjal hasaséit saer a soao vedö emberiségnél a legatilyoaabb éa (dalt bajokban. A aebek gyógyiUaa, agyealntén totétk liisui Jjit l ttklii anybitéaában fclSlmnlhatlen fö wiraei MVn< »MIT alkatréeeét a piroa róaaa jim eonti-f»UaM-b«n léteaö eseisaasri hatása gyógyere)t aaya saáa ktttaiaa eüamert gyóry anyagok Hanatételsl kóyoalk Aa angol eMdakenóea hasxnalnatd: A permekégyaenó mellhejénál, t^jgytiemlóanéi, mellkemény^dée nél, Orbánci (Sit.-Antal tSm). Bindeanmai aérelmek, láb vagy mont ibiaSHnk. aebek, aeayedtaóg. dagadt lábak, eét eaontm ellen; StSa-. mnráa-, ló-, vágáa- éa snaódéd aebek ellen. Baawélható min* den ideien téaaak. a. m. t Üveg-, fiusélka*. homok-, atilánk- és ISakák eltiveUtáeéra. MindennemS daganat, kiaévéa, pokolver. nüá-kéuódée, aöt rákbetegeég ellen ; nm öles, körömdaganat, hólysg éa fsídörtsölt lábak gyógylUaóra. Mlndonnemfl Ócéal eebek, fk-gyott toetréaaek. Wtagokaél hoeeaaa IWkvéa iltal támadt eebek. nyakdaganal, vérlorludáe, fllsngée éa a gyermekeknél elóferdnM klaikmiik ellen. atb. stb Aa angol aaelaisaiss mtaól rógthh, amaál klüathh hatásában. Igen ajénlatoa aaaa egzedtl álló olovigyAxatl saariél minden waládnél kénletbenurtaal. KSt óebeenil keveaobb nem kiMetlk l n aaétkSldée ktaáróleg t laaaag elá\'*ee haksMéee vagy peüg ■tániStilW eaBkóaSltotik t tégelv lasmagaléi anállitóleveTm WTmeatot meglBldSSMl S komra • IjHűjér. f^* SiÁMl blionyltvinyok rendelkriétre útinak figyelmestetek mindenkit heláatalan hambitványok megvétel* el>« e kérem arigorean arra neyelni. hegy minden técelyen a frn\'i véd- ^gy éa eaégnok „Thlorry á Őrangyal gyégyaaortAra rogradAbon beleégotve kell tenni w ndeu laiflynpfc fr I I Ka ina Is ti ntaMtáeba ugyanolyan védjegygyei mini itt T-U*«to ktfll boeeomagolva lenni. Aa egyodili ée valódi eagol caodakenfteafim hamlaHói ée atáiux^ a sédjagitfli séay siapjin esigonan űléóttetnek, ngyemgy e hami-eltváayoa leaaótaláraeitui. Egyodili kinrntUm boeeereóei fervéa TRIERRY A. Őrangyal gyógyszertára ePrsgrsdábsn, HobiU-Sauerbrunn meilell. IgyodSli Araktár Budapeet 4m kSrnyéka rSaeéfo TÖBÖZ: JÓSZEF-nél, Badapmt, Király ntcan lt. naámt Oly helyről, bet raktár ninre. tennék a myandeléet kóavotlenttl „Thlorry Aéelf Őrnagyai gyógyanortarAhas*4 Pregredabea, Rehite-lanerbrnnn moilett cxiarxni. Aa á—tria Marvanirvmai védiecr laiatom aaéme 4Ü4. 92. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. november 18-án. XXIII. évfolyam. Illl>llltlli|: V « t • I k OUop-KIt Ui M« laMasaM i lap a*llMÍ rfaaére vowtkoad aiaéa Hahata?. ltnratetka Imitt enk lutri tmt kii fog»dUt»»k •). téiirttok klUdMk tímu. Egyei tíám ára: 10 krajcár. Politikai és vegyes tartalmú lap. nOiUntfi VániMl Ifllit : AhM rmtf kfcyrkwmMéh. ílömrrtsi imák Kfim ijn II kmu (6 frt -Ntm • koron (I M XetTtUm I kmu (1 H HirieUaok jltáajttaa ■iBllteIBBá ü aokf.) Vytltttr Ktttem II te A Nagy-Kas inti- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- éa kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a letenyei takarékpénztár. a „nagy-kanizsai malitagyár és serfőződe r. t." hivatalos közlönye. neasMtak, .alulit • itiliilntii -- - voifttkosAk\' rtockol rUf khp- •Mk. Megjelenik Nagy-Kaniaaáu hetenkiat k é l H e r t vasárnap éa csTitörtölcöii. kimkiltilki taMaaaa Városi tisztviselőink nyugdíjügye. (—y.) Valamikor tudományosan képzett, müveit és minden tekintetben korok színvonalán álló egyének egy szertelenül Ördöngös boszorkán y-mesterség be : as al-chimiába merültek. Aranyat akartak csinálni. Nem lett volna éppenséggel utolsó mesterség, ha elsült volna. De hát csfltör tököt mondott. Hossau ideig tartott a próbálgatás. Annyi haazna lett az emberiségre nézve is, bogy az alchimisták boszorkánykonyhájából nem egy chemiai találmány került ki abban az időben. Eresebb tragikummal nem járt, — csak néhány jobb sorsra érdemes elme a bolondok házába jutott. Az alchimisták bámulatosan kitartó örttlt-Bégével dolgoztak az emberi elmék annak idején a perpetuum mobile föltalálásán is. Ez a terv is csütörtököt mondott. Ez is nem egy elmét vitt el a teljes őrületig De azért a magában őrült cél elég okos találmánynyal gaadagitotta szintén az emberiséget. E két dolog fölött azonban elég rövid idő alatt napirendre tértek az emberek De annál uagyobb erővel maradt felszínen a repülőgép gondolata. Ez megmaradt te-likvm gyanánt a modern technikusoknak. Tehát még nem kell egészen lomondannnk a reményről, hogy valamikor repülni fogunk. — Mindezt csak azért bocsátottuk előre, hogy a kultur-bistóriának ezeket a mozzanatait ráilleszsaUk a mi vároai hivatalnokaink életviszonyaira. Miután tudniillik Nagy-Kanizsára ia al-jutott a híre annak, 4- hogy a puskaport föltalálták, az emberek elkezdtek itt is aaon a köaönaégea dolgon gondolkozni, - hogy hogyan lehetne ügyes boszorkánysággal olcsó pénzért jó városi közigazgatást te-remtenH Előszedték kát a különböző késnél levő saerénytgényU elemeket, (persze olcsó pénzért) s becipelték a közigazgatás vegykonyhájába. Arany lesz azokból ■ -rrk* vetlenül, ha jól egybevegy ülnek! Aztán saörnyü nagyot néatek, mikor az egygyé* olvadt különböző elemekből nem lett bizony arany, jutnom paktong. Sokáig tartott ez a kísérletezés. Nem járt valami különös tragikummal, csak néhány érdemes atyánkfia siratta meg a liütlenül elhagyott tőkéjét. Városi tisztviselőink életében ez volt az alchimia korszaka. Eaután meg, Ihikor Nagy-Kanizsán is felfödösték azt a nagy életigasaágot, hogy aki holta napjáig dolgozni tud, — as holta napjáig meg is élhet a maga emberiségé- ből : aaon kezdték törni fejőket a váró* nagy pénzügyi kapacitásai éa nemzetgaa-dásaai, hogy hogyan lehetne valamiffik örök-mozgó szerkezet mintájára olyanfar. mán rendezni be a városi közigazgatás tisztviselői karát} bogy az —- (ha minden hat esztendőben szépen újra föl-folhossák) becsületesen eljárjon, működjék aa emberi kor legszélsőbb határáig. Kerestek, bevettek a közigazgatás gépezetébe arravaló elég erőe kerekeket. Mehett ! Esek a karekek holtig fognak szolgálni, dolgosai, működni szakadatlanul. Még eddig ez sem járt valami erősebb ráxkódással. A kerekek legtöbbje szépen ■el-ia -seolgáll béliig. CVak egyetlen egy volt (ha jól tudjuk) még eddig, a mely működésképtelenné vált. Ennek is, meg a holtiglan aaolgáltak családjának ia azután adott a város kegy** lemkenyeret. Ez a korszak, (mely még mindig tart) képeai a városi tiastviaeiőink életében a perpetuum mobile, az örök-mozgó korszakát. Tényleg a mi városi tiastviaeiőink arra vannak utalva, hogy hacsak valami munkaképtelenné tevő bénaaág nem sújtja őket (amikor esetleg kegyelemdijat aaavaanak meg nekik) ott dőljeuek ki, ott várják ba utolaó életszikrájok kialváaát a hivatalos A „ZALA" tárcája. Visszapillantások Magyarország szellemi fejlődésére.*) — A ,2 11.1* eredeti tárcája. — Irta: Hoffmann Már. I. Minden állapotnak az állami és népéletben vagy ennek egyes ágaiban históriai alspjs van, amelyből kinőtt; s a ki egy darab koriürtónel-met ir, legyen ez annak csak egyik oldala, annak esen az alapon kell azon lélektani fórrá-eok után kutatnia, amelyekről a később történtek folytak, amelyek a későbbi fejlődési érthetőbbé teszik. Szükséges tehát, mielőtt lulejdonképeni feladatomhoz látok, nagy vonásokban lehetőleg hü vázlatot nyújtani a magyar kultúra fejlődéséről a legrégibb időktől. A fejlődés -későbbi pbisisai, habár ssüken halárolt korszakoknak egyes (okozatai, valódi megvilágosiiásnkst a korábbi törekvések tOkrében nyerik, és es által érlbelőbbekké leesnek. A kölcsönös, élénk forgalom dacára a külföld, de különösen Németország, igen rosszal van értesülve Msgyarorazágról és népéről, politikai, *) hgy nagyobb munkának bevezeti résziből Szerzőnek német eredetijéből fordítva. társadalmi és szellemi törekvéseiről. Még mindig hamis felfogásnál találkozunk, ami által az aa ujabb időben ismét előtérbe lépett nemseti i érzékenykedés igen gyakran kellemetlen coniro-versiákra ad alkalmat. A kölcsönös becsülés őszintesége gyakran sokáig jóvá tudja tenni aat, amit makaoe nemzetiségi chauviniitnus elront, Az utóbbi megzavarja az ítéletnek tárgyilagosságát, mert a szenvedélyes felhevülés pillanatában nem lebet megérteni egymást, Mjndeu nemzetnek megvan a maga sajátossága és est Őrizze is meg. Ennek a sajátosságnak bélyegét nyomja fel intézményeire s tegyen bizonyságot életképességéről. Denewkevéabbé igaa, hogy az európai népcsaiád minden nemzete műveltségének eredeti eeiráit nagyobb, idegen, előrehaladottabb nemzetek művelődési elemeivel termékenyítette meg s igy nyitóit ösvényt a nemzeti művelődésnek. Ugyanest az analógiát látjuk az ókor népeinél is. S igy nem lehet tagadni; hogy Magyarország is, réssint földrajzi fekvésénél, részint pedig lakosainak soknyelvnségénól fogva,— szent István öröksége — szellemi fejlődésének termékenyítő elemeit előrehaladottabb államoknak, közöltük Németországnak is köszönheti. Ezt beismerni hazánk legnagyobb férfiai sem vonakodtak. Igy mondja Trefort minisster 1873. febr. 24. tartott országgyűlési bestédében: Oly tudományszakokra és tanszékekre, a melyekre kitűnő honi erőink nincsenek: a külföldről kell tanerőket hozni. Azt mondják, hogy ezen az nton sz országot germanisáioi fogjak. Ez nagy tévedés, mert ép ezen as uton fogunk a ger-manisáciAnak ellenállhatni A germanisációaak három nagy faktorh van nálunk: a kaltura elégtelensége, a tudomány hiánya, a a pénz éa tőke hiánya Minden intézmény, mely szellemi kaltaránkat és anyagi jólétünkét előmozdítja, előmosditja egyszersmind a magyar elem jelén* tőségét és súlyát" 11. Msgától ertelődik, ltögy szigornan megbatáro* sott tanrendszerről a keresstéuy civilisátio első századaiban Magyarországon szó sem lebet. Ugy mint sok más államban is a középkorún kérésziül Magyarországon ia aa egész műveltség a kolostorokból indult ki, s a mit a mi állatni rendszerünk melleit e nép ebből nyert, as egyes egyedfii ennek vallásos szükségleteire szorítkozott. A tanítás hosssu időn át kizárólag a papok kezében volt, kik a kereszténység láagiolkO magyar apostolától, ssent tsíránlöt, hagy hatalommal ruháztatlak fel. Püspökségek és kolostorok * alapítása, melyek,gaidag adományokban részesültek, voltak a tudomány első tenyésző helyei. Ab Árpád fejedelmi básból származott királyok legfőbb gondja aagyon természetesen oaak a keresztény vallásnak i evvel egy Ott\'a keresztény civilizátiónak elterjesztése és megszilárdítása lehetett, a mivel mindannak elnyomása járt, a mi a régi pogányságra emlékeztetett. A mi irodalmi-történetíróink joggal leitételezik, hogy a pegány magyarság számos dallal éa mondával birt, melyek alkalmasak volnának arra Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 92. szám. iS. lap.) 1894 november hó Itt án bllróbm, de munkaképességgel; végelgven-\' Valami kivá\'ó pénzügyi kapacitásokból;\'^ &irb AttamkOteényt nem leértett a.smM gülés, aggkór nélkül. "li~«jfgk\'6rral járd illó Jbizottság dolgozik raj,, nagy fejtörés hS&Í munkaképtelenség helyett válaszszák inkább se! ; kombinál, hatványoz, gyököt von; for-laim tartanak-, hogy a szerb karmáttg tatami a halált így legalább ctaládjoknak leszigalja a logarilhmu -táblálfóíot. . Í^\'W téren épp oly akut ghikot tatáinak ölten,, valamelyes kílátá*/ a kegyelemkenyérre.! Okvetlenül meplesz a repülőgép! ÜLti^Sainyok nétkU Érni* ÉeM-fm- Es kérem (méltóstassanak belátni!) — Bízzatok édeseim! És hígyjetek az egye U\'edélyeznek. olyan állapot, mely a humánusán gondol- dül Üdvözilő jóazándékban. SzerbUt kül/ötdí tillamhilelezői, a kik öfzesen , , » ■"»"\'• ., , , ~ í . ,,. . , , ,. . ... ... j mintegy iiliü millió fm»kra rugó aninummiu kozó embernek nem agyába, hanem szivébe Addig is azonban, míg jeiketeklioz illesz- m^gtTvaiuídk irdektht a folyt,,** bthti kergeti » vért. * j lik a mindennap\' reménytejfifi robotolás | nyugtalanságok által gyengített ki* királyság fíze- As a szegény tisztviselő dolgozik, kál á város közügyeinek érdekében; az itt\' türelmes, odaadó kerekei legyetek annak * ÍAn nemzetközi jog szerint is megtdmadkmm szóba nem jöhet, bogy hogyan dolgozik ; gépezetn-k. melyet halhat évenkint meg- J ~ éiág az, hogy sorsa odu kötözi teljesen a | mffgujuló jóakattal húznak íol a ti jövőfök; bilróiioz. ÉS ott kell felemésztenie munka- [gondos órásai. ornjfr, fllnir\'nok munkára alkalmas körAtl Meglesz a repülőgép édeseim! Meglesz azzal a gondolattal, — Ttogf " mikor i Ussálok: R puskapor ölőjóáz>ig : mégis jnúr a munka terhe" alatt aggkoiáná! föltalálták Nem ugyan Nagy-Kanizsán; de fogva: roskadozni fog, uefti mondhatja az mellékes doog jogosan, hogy most már eleget dol- Addig csak biztassátok magatokat gozotl; pihenésié térbet; — megkivánlmija{családolokat is a kegyelemkenyérrel! Meri akiérdemelt nyugdijat. Ellenkezőleg: ej hát ez is kenyér, ha arcotokba kergeti is megnyugtató gondolat helyett ott lebeg a a v®r\' a ázom ru, leverő kilátás, hogy ha a be álló! aggkór miatt munkaképtelenné válik, ugy | Pénzügyi válság S*srbiában. kell majd kikoldnhii* n kegyelcmkonyer^tj A legújabban egy -párisi diplomáciai körökbőllhtyy a legfontosabb szerb áttörni tűvéletek* rémére és éppen ez a sors vár ha szemeit be- í íe«7 arrit tudósít bennünket, hogy a törvény-1 minden kormánytól független nemzetközi kezelő-. . , ... , ., ... . 1 leien beavatkozás által roszabbá lett politikai ésIl\'ség tzerreztessék. At liliomán bank igazgatói, m hunyja, szegény itt maradt ctalnd|ár« ie. éUampéiuűgyi zavar Szerbiába most már el v*ze-\\ kiknek véleménye a szerb cüzonyök Megitéimm Ez a gondolat valóban heincs&k szivébe, I " további hitelnyújtás Megtagadásához <imtt I különös sulylya( bir, jog>/al h\'tniisuly,u.ák, hogy , ■ bankcsoport részéről, a meltf Szerbia állami hite-\\ pl m„n,| kínos helyzetéből fölemelő szárnyakat, ^líöft!;. f^f^ mim \' • jkielégítő íj teljes laztmaigof csttk -akkor kapnának, ha nemzetközi jog szeri ződésset, a szerb állami hitelezők össtesrjenei kép viseletére illetékes nl ím tn/hataliiiazássat et-látandó francia m\'in^t. oszfnfk és magyar b>tn kokra ruház mik a. szerb állumrasufai birtokai, illetve kezelését mint a szerb állami mnnö/mliumnk kezdését és bevételeit »*. végleges és formális engedménynél utján. Az tngethnény id\'1fartam,it addig tts érig lehetne megállapítani, a melyben Szerbia külföldi df/amadásstlga ■■ ■ kurtllbdől íttítí millió frank, — teljezen, rogy legalább legnu/utkb jy I részben törlesztve lest A francia hante fináncé Szerbiában érdekelt képviselői abban <» nézetben vannak, hogy ctak a jókor alkalmazott preventív rendstaBdlyok bitlótífháffák Szerbia hitele jöttek a szükséges Halmal, As ebből eredő elutasít halion kényszer egy okos és becsületes kormányzási rendre, I közvetve it hasznos lenne a kit kiiiliyságnak, mert a mostani politikai bizonytalanság lehetetten hogy tovább tarthasson, ha beállt a esítfatéjjtviég, de arcába is belekergetheli a vért. csoport resztről, ti mely Szerbia aiutvn nne-lpl. asz ntén csak külföldi szak férfink által vese-ilezői érdekeinek megvédése végett a szerb állumköl-1 tett administration de la dette publique oltomane No de ne essünk annyira kétségbe ! Máira C:>\'\'" szelvényszolgálata részére a kütiinpéjizjár I Türükorsiág pémii\'/gi rendjének és jólétének \'i lö-. . , , , | intézményét létesítette. A Szerbiával szemben nét-! rök kormány és az európai diplomácia által elit- van még a repülőgép korszaka! \\külözhetethnn& telt eme nemzetközi ellenőrző. bi- mert becses szolgálatokat tett. A hírek egy értei- Városi tisztviselőink sorsának technikusai j zoüsáyba kiküldött delegáltak utolsó jelentései és — ■—, , , _ [belgrádi diplomáciai képviseletektől beérkezett érie- mit évek óta dolgoznak azon az ördöngös ,,^ ^yrangzóan kedvezőtlenek és Szerbia hi- gépezeten (mely a mi tisztviselőink lelké-1 telezőire nyugtalanítok. Dek a remény szárnyait lesz hivatva meg- \\Jff ÍT adni) a nyugdijügyön. _ | Lilndetimk és a berlini Handeligesellsehaft el A/ alrhimia és ai örök-mo7CÓ csülörlö- Ao\',im,fl\' hm a "er/> kormány további hitelkö-AZ aicmmid es az oroa mozgó csuiorio \\wMfmit tjm„,hasítják. A Szerjtia állampénzügyi kőt mondtak, de a repülőgép okvetlenül i hitelére mértékadó nemietközi francia — német el fdfe sülni. Tisztviselőinknek lehel remé-lr bankesopHnak tt a határozata min- , . deliek előtt abban futott kifejezésre, hogy a eso- nyuk. hogy a rendszeresített nyugdi|ugy| po,-t „ u muiu frankói izerb kölcsön második biztos kilátásának szárnyain szállhatnak \' felének kibocsátását egy egész tiztendővel, 1895. maid a méff hivtiwahh Prőhanvatláo ós a mnmh"\' 1-ty elhalasztotta, a*mi a -szerb péns-ma)d a meg DiztosaűD eronanyatias es ^ affVI„inÍMtMum hivatalos tudomására lett hozva. sir felé. Minthogy összesen mintegy 70 millió frank If Hles kormányozás hiányáról Szerbiában a mely kormányzás csak a legnélkülözhetetlenebb útatmat nyújtja az állami bevételek elidegenítése dlen ée biztoeilja az adók rendes ke feléiét, — oly nagy mértékben nyugtalanítók, hogy a ve*sétyeztetelt ál lamhite/ezők jövője érdekében Szerbnlban is molni kdl ai állumadómágoknak nemzetközi, vagyit a mindenkori izerb kormánytót fügi/eilen kezelSségének gyakorlatilag bevált inléimé-nyével. A franeia és német hanté hamjae ru nézve a szeré állami pénzügyek e kérdést aktnalis érdekkel bir, mert jókor alkalmazott erélylgtl még tokát jói\'d lehetne tenni, mielőtt még rotmabb tmz a helyzet; 111 ig a kéií* veiteddmet. A tíiirügaruiiylmn ét Portugáliában szerzett tapaszalatok hízoHjfítjdk, hogy az Hlampéntüggi válság teljes kitörést ntán hogy a pogány MavyarorszSg erkölcseire és szokásaira világot vesse tek; de csak néhány csekély löredék maradt fenn, melyek idegen közvetítés utján jutottak bonzáiik, néhány mytlio-logiai név; s a* a készség, melylyel a magyar nép nagyobb része mindjárt kezdet lie.n hallandó belső szervezetére vonatkozólag kevés biaunyo-siyt lehet inéit mondani; valós/.inlij hogy a párisi egyetem mintájára von szervezve, h benne a jogi és theologiai szak tanittatott. E föi-kola virágzksi kora a 12. század második telére és a 13. izáxadrn esik. K szádad utolsó tizedében volt a kereszténységet edogadni, nagyon it ért- azonban oly kedvezőtlen viszonyok keletkeztek, hetóvé teszi, hogy viszonylag rövid idő alatt a hogy az egyetem létezni megHxünt. pogány koratak minden nyoma elenyészett Az idegen papok, kiket István az országba Jfsuyarorszájba hívott, a bencések hívott, nem sokáig voHak kénytelenek lóiméi spátsftga Pannonhalmán (Oyör-használni, houy csokut használni, hovy a néppel a keresztény tant megismeriesfék. Nagy éleslátásaal itmerte fel István azokat a feltételeket, a melyekkel az országot a civilizáció ösvényére vezetheti, és így már uralkodásának elaö éveiben találunk mindenütt a káptalanok, kolostorok és p\'ébániék ntán nevezett iskolákst. E korszak fénypontját kétségtelenül a veszprémi tanintézet képezi. Dr. Abd Jenő kitfinö monográfiájának kritikai összeállítása nyomán*) e isnintésetröl a kővetkezőket említjük. A történetírók csalódnak, ha ezt a tanintézetet mini egyetemet álliiják oda, mely Istvántól alapíttatott. Sokkal valóaainühb aa, hogy ez az iskola a káptalani iskolából fejlődött és csak III. Béla által (1178—1196) emeltetett egyetemi rangra. „E királynak kösvstlen elődei a premontreieket és cialeicitákat bivlák \'Magyarországba, mi állal aa ország szép szánra (anilókal nyert" E főiskola *) Dr. Abd Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881. 4. 5. old. Az első szerzetes rend, melyet azt. Niván rendje volt; szt. Márton) 1001-ban alapittaio\'t. Ugynevesett fárai iskola bizonyára minden egyházközségben volt, s Itt már valószínűleg az alsóbbrendű nép gyermekei is. részesültek némi oktatásban: as imák olvasásában és aa éneklésben. Különös figyelmet fordított István a feUöbb iskolák oktatására, habár a gazdag ltjak legtöbbjei az akkor hiies páriái éa bolognai főiskolákat látogatták. Nagy virégzáanak örvendtek a középiskolák (kolostoriattolák) melyek lényegeden az akkori idők nyugoleurópai iakoláinak mintájára a triviumot ésquadriviumot,vagy az ugy nevezeti 1 szabad mö vésietet tanították. A bencések rendje nagy érdemeket szersell azisko\'ák körül. Általában már sz Árpad házból aaarmazotl irályok alatt lapaaztálhaijnk, hogy Magyarország, a kereszténység állal a po\'gárosodás ösvényére vetetve, mindig élénk érzéket tanosllolt a külföld mivé lödési. törekvései iráat Ea mondható az iszonyatos kttieö éa belaö utvarok Idejéről is, ugy bogy a magyar nép élénk mivelödéai ösztönét minden korszakban téazlelhstjük. Az alsóbb oktatás ez időssakbin kiaárólag a vallás szolgalatában álll éa — niini már futólag említettük *a imák olvasására s a sseriartá»okra szorítkozott, A történelem megőrizte uvon hagyományt, bogy a pannonhalmi apa\'ságnak könyviára vol*, melyei azonban a púgánysán kövelói megHSHimi-eltettek. Itt állítólag Cicerónak egy pár ma ve is megvolt, melyeket I. László király tijáudéko-zott az apátságnak. A művelődés eezközei mindamellett, ugy mint majdnem miudenütt a középkorban ; korlátollak voltak. Atudomáuyok, melyek taníttattak, a kor azelleméaek fenitek meg. A legielesebb királyok egyike e korszak-bau Kálmán valaK(lOöö-UU), előítélet nélklli, kedvelője n tudományoknak ; ki korát, mely őt nem értette,megelőzte. — Hírnevét beeaennyeaté ugyan azzal, bogy öoacaét Almost a ennek Béla nevü fiát megvakittatta ; de törvényei é« rendeletei, különősan aa akkor uralkodó iaUnitéletre vonatkozólag ritka humannt széliemről tesznek tanubísonyságot Tőle maradi Sz a mondás, hogy boea>>rkány*kat megégetni nem |gabtd, inert ilyenek aineaenek. A papok nem úgy bajiammal voltak iráata, de uralkodása fényesen igazolta a beWő ember értékéi. Építéssel és tesiéoset ea időszakban nagy ápolásra találtak. Aa irodalom majdnem kizárólag egyházi dolgok kördl forog. folytatás* kivatkoatk. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 92. szám. (41. lap.) a haule finailie /áradotátai épp oly sikertelenek I eHetiben m. évitzept hóban 260.663 frt 19 kr. mini, a diplommiLJkanlkotÚM. :____ jj—i „ „ október „ 307,afl8 frt 23 kr. fiiért lenne egy „adminirtralion internationalei limesen .rttt8.U61 frt 4a1 kr. de la delte publiiim serbe\'1 felállításának eshstSséqsl ■ . ... .. a ., . s . . 53 r 1 „,„ ., 1, v, .7 . „ ,\'. . , t9; « uertnt említett 2 hónapbeli 9.JW4 irt du krral, oly keidéi, 111 eiylyet at érdekelt bankcsoportnak . . . - L1, ...... \' éípuyykell találkoznia, mint a *T£V ^"/^ w Ik- . , , ■ imái hitelezőinek. LA 4" ok\'Óber ^ terJ«dö __. j időettkban a benzttéti ered J I méuye tea* 2067.198 frt 711 kr. \'Ix aiirtiriUHok } ell nbeu a mnlt I89S. éri bstonidőizaki eredmény 1.965.750 frt 53\'- kr éri befizetés összesen 91.448 frt 18 krral e— Igaz, hogy a busa líra nagi/on lenillyedt 11 ^ j a\' mezei qazdtt terményei eladásúnál, nem ta-1 lábán mhj számadatát, egyre szorultabb heh/-1 kedvezőbb. zetbe kerílf. Az /\'« i<j\'iz, h<»iy ennél fmjra »zá~\\ ^Kedvezőbb-befizetést eredmény egyes adónc mozJkii és közép \'birtokos\' áltfl kiszalad aj™ek «eriot mutatkozik fmlje » uj emberek kerülnek a magyar JiHd 58.095 frt 79* kr. 2.7-13 frt fi9A kr. 10993 frt 31 kr. 15 6"0 Irt 47 kr. I17.52ÍI l\'ri OH kr. 1.5117.846 Irt t!3f 131763 frt 41 2.029 405 frt 83 334 917 frt 09 7.278 jft 311 79 551 frt 33 1.414 frt 2f>\' kr. kr, kr. kr kr. kr. kr. urai közé. Az igaz. bogg e miatt nyomott| "a hangulat s miudenfelill a kormánytól várják az oriiostizert. • E hangulatot használják fel a szabadelvű-1 ség ellenségei, Zichy Nándorék, s mezőgaz-1 •dasáijt jelszavakkal akarják becsempészni aj -nép közé reakriiZi ttoblikájtikaf. Szóba kerít It ez már az nrszágrnjítíisen, ahol Bujanovia Sómba nemzeti párti panasz-1 kotlott ezen rá/l miatt. fíe megfelelt n gyniwtitutt ái tatlgjiság ej méUatlankpdásiíra egyik kormánypárti szánok a következőkben^Az agrárius jelszavakat mi már hallottuk egyszer, talán nem is oly; régen. Nem lehet tagadni, horpj a közönség bizonyos rokonszenvvel nézte azt a mozgalmat J — s mit láttunk t Azt hogy az aniishinta és reakvionárius áramlatok e mozgalom uszályába belekajiaszz. I kod-falc s a lehzönség rokonszenve e mozgalom | iránt lassan megvslíkkent. Most már arra kell vigyázni, hogy ez ne ismétlődjék. Tudom, hogy az agrár lobogó alatt sokan vannak, akiknek jóhiszemüsétjében sem énI ~ ?wméíl1 ^^ R6ua , , , . ■ . • , ,, 1 vezérőrnagy, honvéd dandarptirAnosnoK e hó sommás kétkednt nem Jog; de attól lehet 16.án ég 17.é|, „ Nagy Kanizsán állomásozó tartam, hogy a lobogó alá olyanok u sora-120-ik honvéd gyalogezred letelt szemlét tartott. lcoznak, akik saját lobogójuk alatt nem tud-\\ — Wekerle éa ■ Meni aajté Wekerle nak qyözni, hogy ez uj hiboqó fedezete alatt J miniszterelnöknek az ,0 ihnn" leiavató ttunó- támadják nw, most nem a kormányt, néma P^ mondott magas szellemű beezéde a Lej-, j, „ 5 . , , f, , , „ithán nli hírlapíró áörrtkben ts rendkívül élénk szabwleM pártot, de egyáltalán a Szalxulelcíl I VÍMlhHn(I0t keltelt, A bécsi sej-ó már akkor a irányt Magyarországon. legnagyobb el Ismer és«el jrl e bsraédról s most De hát igij van. i" mngyar mínisziereínCk iráni érzeit tiszteliité- XT ... 1 ,1.1 , 11 >>-l nek és rokonszenvének nvilvénoean é» léaillléti- Nem tartjuk illetlenségnek-, hogy a kleri-\\ltf kifejetétt ndott| heikla,ván nt Hszte- kális ellenzék s a nemzett párt főemberei j tetbeli isgjai sorába. Mini — Béonbffl jr^k, — a azonosak a főagráriusokkal, mert hisz ezek \\ hírlapírók és irók egyesülete, ti „Conoordia csak nem agrarizmusok miatt lettek ellenzékiek, köveikeíó kommünikét ndin ki 1. Egyenes adóban 2. lliídmentességi díjban *S. Bélyeg és jogilletek 4. Itulmcrégl illeték . \'. (Issxes\'n Bllpiibcn kcdvezMlenebb 1. Szólfüdczsma váltság fejében SI.K58 frt 17 kr. 2. Illeték egyenérték ., 3.117 frt I5l „ 3. Fogys\'sztási ésiialsdók ., l\'l loö frt 7B1 „ Csszcsoii 2ÖÖH1 frt (19 kr. A hátralék tesz I. év október hó végével egyee adónemek szeriül: 1. Egyenes sdó fejében 2.\' Hadnieutességi dij „ . 3. SzólOdéumsváltsag . 4. Bélyeg- és jogilleték ö. Illeték egyenérték 6. Fugysst. cs italadó , 7. Ualmérési illetékek összesen 4,153.296 fri 011 kr. I.eirisba bozstott szrptember \'és okt. hóban : I. Kgycnea adókból . , 71.129 frt &4 kr. II. Hadmeateaségi dijakból 2,541 frt 3Q1 kr. Ideiglenes adómentesség engedélyeztetett f. évi október hóban 19 esetben, fizetési halsoztás 2 esetbeu 678 frt 55 krnyi illeték Összegre. HÍREK. a hanem éjien ellenzéki voltuk miatt lettek ag riusokká, Ezek az urak tehát a mezőgazdasági jelszavak alatt a szabadelvű rendszer és Jérjiai megbuktatására szeretnék megszerezni a mezőgazdák voksait, pártfogását. Tán még a régi rendiséget is szeretnék visszahozni f A nép azo.iban ismeri az ál-orr,ásókat s nem kér boldogitásukból. „A vármegye házából/\' Zalavármegye kösigszgatási bizottsága havi Blését Svaattts Benő főispán elnöklete alatt f. hó 13-án tartotta. Főispán ndvözBlvéo a megjelent bizottsági tagokat, sí ülést megnyitotta. Alispáni jelentés a közigazgatás .állapotáról október hónapot illetőleg felolvastatván tudomásai vétetett. Pénzügyi közigazgatás egyee ágszataiaak állapotáról ssóló 1894. évi sseptemoer és október navi jelentés következőkben terjesztetett elő : Egyenes adók ú eaek módjára behajtandó egyéh állami követelések fejében betolyt Folyó évi szeptember hóbsn 236.866 frt 36 kr. „ „ október „ 341981 frt 19\'/, kr. Beszesen (Í17.346 irt 70Vt kr. Hálás met/becsilléseképen a rendkívüli jóindulat nak, a melyet dr. Wekerle Sándor, magyar királyi minisztereinők ur már több Malommal éz legutóbb is a budapesti irói és hírlapíró kórben, az Otthon"-hali, november 12-én mondott beszédében nyilvánított és hálás elismeréseül a jelentőséges ez államférfiúi szavaknak, a melyeket a miniszterelnök ur e beszédében annak az állásnak és azoknak a feladatoknak szentelt, a melyek a sajtót a közéletben megilletik, a „C\'om-cordía" elnöksége is választmánya elhatározta, hogy dr. Wekerle Sándor, magyar királyi mi-niszteremok ur S nagymHtiságát a „Concordia" bécsi hírlapírói és iiii egyesület tiszteletbeli tagjai köté iktatja." — HIlAmletett ksavMIIntek- Mint a hivatalos lap közli, a király II i Id Gynla altábornagynak, a kolozsvári VI. és Pókay Jáaos altábornagynak, a budapesti I. honvéakerület parancsnokának, a Lipótrend lovagkereastjél, Kálmán Frigyes ezredesnek, a pécsi 8. honvéd-huszárezred parancsnokának, szentbene-deki 0 r g 0 ti á s Zsigmond ezredesnek, a honvédelmi minisalérinm 11. ügyosatálya vezetőlének, ó t h József, ezredesnek, a pozsonyi 18. honvéd-gyalogezred parancsnokának, s 111. osslályu vaskorona rendet, dr. haraszii Bernolák József, I. osslályu honvéd fötörssorvosnak, a kassai Ül. honvéd kerületi parancsnokság egészségügyi előadójának és dr. Nagy Albert IL oeztályu honvéd fötOrssorvosnak, a budapesti I. honvéd kerületi psranoanokság egészségügyi 1894. november hó 18 Ad ] előadójának, a Ferenc Jóieef-rend lovagkereszt • jéi adományozta. — Msiaéuff l.spunk megelőzd taámehan 1 jeleztük, hogy Saalkay jól szervezett társulatával e hó 26 án kezdi meg előadásait Nagy Kanizsán, egyúttal kö/öltük a tárau\'at tagjainak "névsorát ia. A közönség hiában kéretie ebben ; egykori kedvencének Berzsenyi Margit ssép la-I hetségü szendének nevét, kinek aaerzödtetéaét Ssalkay iga>gató megígérte. .Sialkay be is vál-i -otta ígéretéi éá e kedves név csak veleilenség-i bői marsdt ki a közölt névsorból, mii eaenael | helyreigazítunk. — A. liépkonj ha kttréMI Ezen nemes ténykedeei intézet holnap hé lón nyiitátik meg, j Hatod-sor Ingnak megnyitni a népkonyha kapui 1 hogy bevonuihaseanuk az éhezd iskolát gyerme-1 kék és egyéb az ezen intexet által gyakorolt jótéteményére utalt, szegényeink. At iskolás gyermekek összeírása még folyamathttn van, léhát ! exek re;idsz»rex ellátása .léhány napp.il később kezdődik. A népkonyha elnöksége azon buma-í nus intézkedést \'ette, hogy betegek, vagy oly sggok, kik személyesen nem mehetnek 1 a népkonyhába, eltuvki igvohány mellett as ételt j hsia is vitethetik. Mini már jelestük a népknay» | ha a folyó évben elóaair jö óaketelée alá éa | szíveseit véstünk tudomást arról, bogy termé-l\'s/elbeiii adományok sürfibben érke<nek be, mely eliemerétl érdemlő ténykedésével as adományok /ók baihaifean moadii|áit elő a aé|tkonvha pár, tolásra érdemes ügyéi, mert e>en aaómaayo-hiányahan s népkonyhának kéazpéaxért kellene sok mindent o-eze vásárolni éa a> ebbeli ki-adások a joieteinény gyaknr\'ásat nem kis mérvben csökkentenék, tehát a ki teheti, jót teas j-h«-j)»iát konyhájáhól juttat valamit a Népkoar-hának ia. I — Lelkes uéplrlkeiák A kanitaai já-; ráaban tartózkodó katonai ag kiképzett népfel* ; kelők e napokban jelentkeatek az ille<éke* ható-i«ág előtt Kisebb nagyobb cnoporiban jöttek a ! világbéke eme támaszai ét aokan közülük oly , szomorúan ballagtak idestova, mintha a világ* 1 béke megbomlott volna. A lehangoltság már ia 1 általánosait kezdett válni, midőn megérkeznek a sormási eederegnyei és rigyári népfelkelők katonai rendben, (irüntetd József körjegyző vezetése alatt, kiaérve a tormáéi tűzoltóság zenekara l által. A hadnak e ne minluszortT és lelkes fel-vouuláss, mely a népfelkelők e csoportját jel-1 lemzé, kilüníi hatáatal volt at óaezee egybe-gyillt népfelkelőkre, kik végül már eaak azon 1 szomorkodtak, hogy nem vonulhatnak ö-rűnfeld József katonaiag kiképzett néptelke\'ő veaér ; vezénylete alatt egyeneeen az etlenaég elé, A I lelkns és harcra kész népfelkelőket az &»aae-sereglelt közönség rokonszenven ováciokban ré--zesi ió. — A sséke«fehérvári ksth aagjgyá-lén. A ezékeofebérvári katholikua nagfgyfilá* | szónokai lesznek : gróf Zichy Nándor, gróf Ee-iterháay Miklós Móric, t!|. gról Zichy János, \' Kálmán Károly soskull lelkész, Kalőcbey Alán cilerczita lanár, Marsoveaky Endre, dr. Major Fereno Székesfehérvár tőoivosa, Édes István rélpusziai kasznár. — Olskalésts t Halatsasa Nemrég eziint meg a RécFülöp ée Boglár ISUlti hajó-öeszekötteiés a jövő tavaszig. Most már csak Siófok éa Balatonfüred között jár a bajó rendesen. Kivételéé hajójaratokat azonban lehet rendelni az igaagalóságnál Budapesten (Arany-Já-nos-u. 1.) — Aa uj péma. A hivatalos lap közsétetts as állami saSmvevőeaék a folyó 1894 év második negyede végéig vert, forgalomba hozott s készletben maradi ezüst egy koronáaok, valamint a koronaériékO nikel éa brons váltópénzek álladókáról szóló kimutatást. A kimutatás szerint egy koronásokban a lolyő év eled negyede végéig 29.387,378 korona a folyó év misoíik negyedében 8,987,664 korona s Így a jelzett évnegyed végéig egészben 88,275,082 korona érték veretett Ebből kiadatván 28.708,863 korona érték, a készlet a folyó év máaouik negyede végén 4.910,669 koronát tett. Aa ugyanez Idő alatt vert 20 ée 10 lllérea nikel váltópénz értéke 12,442.568 korona 80 fillér volt, melyhdl 7.180, 663 korona ée 40 ftllér a forgalomnak átadatván, kéaaletfil 6 31.905 korona és 40 fillér maradt. 2 ée 1 filléréé brons-vAltópéiubsn 908.014 korona 99 fillér érték veretett forgalomba bo-csájtaiott pedig 489,759 korona W fillér s Így a készlet 806461 korona 61 fillér volt. T\\ / Aagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 92. szám. l». lap.) 1894 november hó lüán. büróbln, de munkaképességgel; végeigyen- Valami kivá\'Ó pénzügyi kapacitásokból fz/rb áttuinkői vényt mm lehetett * s***UA-gtllés, aggkór nélk.,1. A. aggkórral járójálló bizottság dolgoz* rój a nagy fejtörés SS^gS munkaképtelenség helyett válaszszák inkább sel ; kombinál hatványoz, gyököt von; for-j alléi tartanak, hogy a szerb kormány zavarai a halált. így legalább család jokimk leszlgalja a logarilhmu-láblázalot. [pénzügyi téren épp oly akut alakot HHimk Merni, ■ L*ii 7 / L i i i, miit Ltői-w/nrteiigbmi, na Szerbiának ujabb élőn* valamelyes kilatáaiw a kegyelemkenyérre. . Okvetlenül meplesz a repülőgép I igyátali rendszabályok nélkül tordbbi hiteleket en- Es kérem (méltóztassanak belátni!) — Bízzatok édeseim! És hígyjetek az egye \\gedétyeznck. olyan állapot, mely a humánusán gondol- dül üdvözítő \'jószándékban. W J r i j o . i mintegy 3S0 millió frankra rugó aranytilanut kozó embernek nem agyába, hanem szivébe j Addig is azonban, míg lelketekhöz illesz- östztggei vannak Meketm - folytmos belei kergeti a vért. » lika mindennap\' reménytelen robotolás | nyiigtatnnstlgfík által gyengített kis királyiig fize- i i ,,i f-1__i_ . . . Ifőkénessét/ében veszélye \'teteit követeléseikre nézte Az a szegény, tisztviselő dolgozik, mi.n-kl,10s helyzetéből fölemelő szárnyakal, - faett^uTtetfr ^ ttHvr ^mk, kál a város közllgyeinek érdekében\' »z itt türelmes, odaadó kerekei legyelek annak a j A« nemzetközi jog szerint is megtHm<ÜM>fm szer „AU. nem ií\'lía-1íSFv horváti dolgozik •! gépezetnek, melyet hal hat évenkint meg -"HM, a szerb állami kiteittSk «<sW/.W* • szoon nem ionét, nogj nogyan aoigozm, » ° 1 riseletére illetékes és erre meghalalmitzassat et- el% az, hogy sorsa oda kötözi taljanan a;megujuló jóakallaJ húznak föl a ll jovőlok lilandi fr9neia „^ ^ztrák é tumyar 6 bHróhus. És ott kell felemésztenie munka- gondos órásai. munkára alkalmas korátj Meglesz a repülőgép édeseim 1 Meglesz — -hogy mikor « lássátok: a puskapor ölőjószng: mégis alatt aggkoiánál föltalálták\' Nem ugyan Nagy-Kanizsán; de nem mondhatja Sf mellékes dolog már eleget dol- i Addig csak biztassátok magatokai is ^megkiváiilfttijHjcsaládolokalis a kegyelem kenyérrel! Meri HHBF erejét, életének azval a gondolattal, már a munka terhe lógva : roskadozni fog, jogosan, bogy most gozott; pihenési a térhet. a kiérdemelt nyugdijat Ellenkezőleg: o megnyugtató gondolat helyett ott lebeg a a szom >ru, leverő kilátás, bogy lui h be álló aggkór miatt munkaképtelenné válik, ugy leli majd kikoldulnia n kegyelemkenyeret és éppen ez a sors vár, hn szemeit hál ez is kenyér, Tia arcotokba kergeti a vért. Pénzügyi válság Szerbiában. A liga jobban egy párisi diplomáciái körökből be-1 eredő levét arról tudósít bennünket, hogy a törvény-. . . i , - i. ív, . Itelen beavatkozás által rotzabbá lelt politikai és hunyja, szegény ílt maradt családjára »-\\iUamnémü<nfi zavar Szerbiában mm már ^reze- kokra ruháznák a szerb áltamrasutnk birtokát, illette kezelésit mint a szerb állami monopollitmttk kezdését és bevételeit iV végleges és formális engedményezés utján. Az engedmény id\'4artam<U addig az érig lehetne mnjátlajntnni, m melyben Szerbín külföldi államadóssága - - köríilbdöi 1160 millió frank, — teljesen, vagy hy alább Infiiagyobb részben törlesztve lesz. A francul hant* fimsnet Szerbiában érdekelt képtMői abban a nézetben vannak, hogy ctak a jókor nlkalmaiott preventív rendszabályok bittotilhnlják Steril* bittlezSinek a szükséges olalinal. At ebből emlő tlntasilhatlan kényszer egy okos és becsületes kormányzási rendret közvetve is hasznos lenne a kit királyságunk, mert a mostani politikai bizonytalanéiig lehetetlen hagy tovább laiihattou, ha beállt a szükségesség, hogy a legfontosabb szerb állami bteéltlek részért minden kormánytól független nemzetköti ke: elő-l\'<tég tzerreztetsék. At nltomán bank igazgatói, a kiknek véleménye n tttrb ritzonyok nugílélÜében állampénzügyi zavar Szerbiában most Ez 8 eoildolat valóban \'nemcsak szivébe \' " további hitelnyújtót megtagadásához ama különös tulylyal bir, jotjqul hangswlyózták, hogy . . bankcsoport részéről, a mely, Szerbia állami hite- pl. a sí ntén csak külföldi szak fér fiuk által ttot- de arcába IS belehergelheti a véri. \' érdekeinek t,.egvédise végett a szerb államköl-1 telt ndministration de la dettr pnbiüpit allmam No de ne essünk annyira kétségbe! Hálra szelvényszolgálata részére a kÚUfnpénstir I Jorökorstág péntügyi rendjének és jólétének ii tű- " j intézményét létesitetle. A Szerbiáról szemben nét- rök kormány ét az európai diplomária állal elii- van még a repülőgép korszaka I I külözhetetlenné lett eme nemzetközi ellenőrző bi- | meri becses szolgálatúkat lelt. A hírek egy értei- Városi tisztVMelflink soráának technikusaiíw\'ÍJ,í,íia ^Mött delegáltak utolsó jelentései és , \\belgrtidi diplomáciát képviseletektől beérkezett érte- már évek óta dolgoznak azon az ÓrdongŐS ,i(tó ^hangzóan kedvezőtlenek ét Szerbia hi- gépezelen (mely a mi tisztviselőink lelké- j telezőire nyugtalanítok. nek a remény szárnyait tesz hivatva meg-1 adni) a nyugdijügyön.. | Lünderbank és a berlini HaiidelsgeselIschaft el Az alcbimia és az örök-mozgó csütörlö-\\ha\'d™\'a> « k?rf\'f. t0Sjtlr ° i vet eleseit visszautasítják. A Szerbja állampénzügyi köt mondtak, de a repülőgép okvetlenül \\ hitelére mértékadó nemzetközi francia — német el fog Sülni. Tisztviselőinknek lehet remé- 7 °**trák bankcsoportnak ez a határozata min-... , , ,..„ denek előtt abban jutott kifejezésre, hogy a cso- nyuk, hogy a rendszeresíteti nyugdíjügy j ^ u u miUi6 frankot Mtrb külcsSn m,itodik biztos kilátásának szárnyain szállhatnak] felének kibocsátását, egy égisz esztendővel, 1895. majd a még biztosabb erőhanyatlás és iSS^&iSbi sir leié. Minthogy összesen mintegy 70 millió frank ir meri becses szolgálatokat tett. A mes kormányozás hiányáról Szerbiában a mely kormányzás csak a legnétkülözhetetlenebb ólaimat nyújtja az állami btvéltlek rlidegtnilést elten ét biztosítja az ndók rendet kezelMt, — oly nagy mértékben nyugtalanítók, hogy a reszélytzttttti ál • lamhitelezők jövője érdekében Szerbiában is szá molni kell as állammlótságolcnak nemietkűsi, vagyis a mindenkori szerb kormánytól független kezelőtégének gyakorlatilag b t v á I t intézményével. A francia ét német hanté bam/u* ru nézve a szerb állami pénzügyek e kérdést aktnnlie érdtkkel bir, mert jókor alkalmazott erüylyel még sokai jóvá lehetne tenni, mielőtt még rosszabb Ittz a helyzet; míg a ■kését veszedelmes. A Görögországban ét Portugáléiban szertett tapaualaloí bizonyítják, hogy az állampénzügyi váltig teljes kilöréte után bogy a pogány Magyarország erkölcseire éa szokásaira világot vesse lek; de csak néhány csekély töredék maradt fenn, melyek idegen köxvetités utján jutottak houánk, néhány mytlio-logiai név; a ax a készség, melylyel a magyar nép nagyobb része mindjárt kezdetben hallandó volt a kereszténységet elfogadni, nagyon i« érthetővé teszi, hogy viszony^ rövid idő alatt a pogány koraiak minden nyoma elenyészett. A< idrgen papok, kiket István az országba, hivott, nem sokáig voltak kénytelenek tolmácsokat használni, hotiy a néppel a keresztény tant tnegismsriesnék. Nagy éleslátással ismerte tel István azokat a feltételeket, a melyekkel az országot s civilizáció ösvényére vezetheti, és igy már uralkodásának slsö éveiben találunk mindenütt a káptalanok, kolostorok és p\'ébániák után nevezett iskolákat. E korszak fénypontját kétségtelenül a ve*a-prémi tanintézet képezi. Dr. Ábel Jenő kitünö • monográfiájának kritikai összeállítása nyomán*) s tanintézetről a következüket említjük. A történetírók csalódnak, ha ezt a tanintézetet mint egyetemet állítják oda, mely Istvámől alapíttatott Sokkal valóssinfihb aa, hogy ez az iskola a káptalani iskolából fejlődött és esak III. Béla által (1178—1196) emeltetett egyetemi rangra. „E királynak kösvstlsa elődei a premontreieksi \' és cisteicitákal hívták \'Msgyarországbs, mi állal as ország szép száma tanítókat nyert" E főiskola *} Dr. Abd Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapett, 188Lé. 5. old. belső szervezetére vonatkozólag kevés bizonyosig lehet mén mondani; valóuinQ, hogy a páriái egyelem mintájára vo>l szervezve, * benne a jogi és theologiai szak taníttatott. F. föi-kola virágzáai kora a 12. század második leiére és Ifi. századra esik. R szá/ad utol»ó tizedében azonban oly kedvezőtlen viszonyok keletkeztek, hogy az egyetem léiezni megszűnt. Az első szerzetes rend, melyet szt. látván Magyarországba hiVott, a bencések rendje volt; spáisága Pannonhalmán (Győr-szt. Márton) 1001-ben alapittato\'t. Úgynevezett fárai iskola bizonyára minden egyházközségben volt, s Itt már valószínűleg sz alsóbbrendű nép gyermekei is réazeaültek némi oktatásbanaz imák olvasásában és as éneklésben. Kfilönös figyelmet, (ordított István & feUőbb iakólák oktatására, habár a gazdag itjak leg többjei az akkor hbes párisi és bolognai főiskolákat látogatták. Nagy virágzásnak örvsndtek a középiskolák (koloatoriskolák), melyek lényegein sz akkori idők nyugoleurópsi iskoláinak mintájára a triviumotéaqusdriviuiuoi,vagy szügy neveaett 7 azsbad művészetet tanították. A bencések rendje nagy érdemeket szerzett azisko\'ák körül. Általában már as Árpád házból saarmazotl irályok alatt lapsastálbatjuk, hogy Magyarország,a keresa-ténygég által a po\'gároeodás ösvényére vezetve, mindig élénk éraéket tanúsított a külföld mive-lödési törekvései iránt, Es mondhstó az iszonyatos külső és belsó zavarok idejéről is, ugy hogy a magyür nép élénk mivelödéaí öeztönét minden korszakban éazlelhsljük. Az alsóbb oktstáa ez idöeaakb\'in kizárólag a vallás szolgalatában állt és — mini már futólag említettük aa imák olvasására a a szertartásokra szorítkozott. A történelem megőrizte n/on hagyományt, hogy a pannonhalmi apá\'aágnsk könyvtára volt, melyet nzonbnu a pogányság követői megaemni-eltettek. Itt áiiilulsg Cicerónak egy pár müve is megvolt, melyeket 1. László király sj^ndéko* sott aa apátságnak. A művelődés eszközei mindamellett, ugy mint majdnem mindenütt a kö\' zépkorhan;korlátoltak voltak. A tudomány ók , melyek taníttattak, s kor szellemének le eltek meg. A lesjelssebb királyok egyike s korszakban Kálmán vala)((10U6-llU). slöi\'élst nélküli, kedvelője a tudományoknak ; ki korál, mely öt nem értette, megelőzte. ~ Hírnevét hesaennyezie ugyan azzal, bogy öoscaét Almost s ennek Béla nevü fiát megvakittatta; de törvényei l< rendv létei, kűlfinöaen as akkor uralkodó\' istenítéletre vonatkqzöl&g; ritka humana-< szellemről tasanak tanúbizonyságot Tőle asaradt as\' a mondás, hogy boaa\'irkáayokst megégetni nsm saaliad, mert Ilyenek aineaenak. A papok nem aagy haj sminal voltak iránta, de uralkodása fényesen igasolia a belső ember értékéi. Epitéeaat és tssiéaset ea időszakban nagy ápolásra találtak. As irodalom majdnem kizárólag egyházi dolgok kSrftl forog. Falrtatiaa Untknik *r Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 92. szám. (tt. lap.) 1894 november hó 18 án o kahtt fináncé fáradozásai épp oly tiktrUUnek ellenben m. éviszept. hóban 260.663 frt 19 kr. mini a diplomáéig beavatkozása._________j____—— október \' „—,307^8? frt 23 kr. Ezért lenne egy jűmnirlration inlernationalel összesen 06806/ frt 4Z1 kr. de la detle pMiqúe ^fMllitásam* eshetőségeJ j , hón.pb... 9.M Irt 36 krral, 4 ktrdü:,T*]!ylna° ■ d\'M\\ ba\'kc$0íP0r>\'!ak j folyó érben a befizetés kedvezőbb. épp ugy Ml foglalkoznia. mint a szerb állom ...... külföldi kilriezőiHsk. fifjráriuiok A I. évi január 1-tól október Végéig terjedő | időszakban s befizetési ered niénye tesz 2 067.19H fri 711 kr. lelt nbeu a nmlt 1893. évi , \' » . , , , ..< > hssonidOszaki eredmény 1.963.750 frt 531 kr e— lom, lifxni a h usa ara naaum msuimcm s , . , . , . a .. J , ., . , i1/, e szerint a f. évi befizetés a mezei gazua tenueni/et elaaasunál nem ta-1 összesen 91448 frt 18 krral libán meg szám állását, egyre szorultabb hely-1 kedvezőbb. zetle kérül, Az is iqoz, hogy ennél fogva szá- Kedvezőbb befizetési eredmény egyes adóne-moskix é közép birtokol\' alól Iciszatiid a ™«k i"rÍDt mutatkozik. földje a uj emberek kerilhiek a magyar fowA v.vai-közér Az is igaz. hogy e miatt. nyKnottl a hangulat s miudenfeUil a kormám/tól vár-1 ják az orvosszert. K hangulatot használják fel a szabadelvű-\\ ség ellenségei, Zichy Nándorék, x mezőgaz- \\ dflsági jelszavukkal akariák becsempészni a nép közé reakciós politikájukat. -Szóba került ez már az ország:!í/iilésen,\\ . 08,095 frt 79* kr. 2.743 frt 09\'1 kr. 4091*3 frt 31 kr. 156"Ü frt 47 kr. 117.5*9 frt 09 kr. 1. Egyenes sdóbsn 2. Hndmenlességi díjban 3. Bélyeg és jogilleték 4. Jtalmérésl illeték . . összesen Ellenben kedvezőtlenebb 1. Siőlődézsms váltság fejében 9.858 frt 17 kr. g. Illeték egyenérték ., 3.117 frt tő1 „ 3. Fogyasztási és italtdók .. 13.105 trt 76* „ összesen 2ÖÍHÍ frt tW kr. | . , ; A hátralék lesz t. év október hó végével egyes j ahol. Bujanocie* Sándoi nemzeti párti pa»isz-t tdóuemek szeriül 1. Egyenes adó fejében 2. Hadmeutességi díj „ kotlott ezen rá/l miatt. De megfékU a gynnueitott ártatlanság é-\' méUatlankoiására egyik kormánypárti szánok; a h\'iretkezőlcben: , Az agrárius jelsza rakat mi már hallottuk egyszer, talán nem it oly régen. Nem lehet \' tagadni, hot/y a közönség [ bizonyy> robnixsenrvd nézte azt amo&jalmatí — * mit láthmk f Azt hogy .\'az antisemíta és reakcionáriusl áramlatoké mozgábyni uszályába belelcapasz- 1.5U7.B45 frt P34 kr.\' /:S2,7Ö3 frt 51 kr., 3. Szólödéisrasvallság ." 2,029495 frt 8-T kr. 4. Bélyeg- és jogilleték 334 947 frt 09 kr ö. Illeték egyenérték . 7.27* Irt 311 kr. 6. Fogy asz. és italadó . 79 561 frt 33 kr. 7. Italmérési illetékek 1.414 frt 2;V\' kr. összesen 1.153.296 frt 01A kr. I.eirásba hozatott szeptember és okt. hóban : I. Egyenes adókból . . 71.129 frt 54 kr. II. Uadmealességi dijukból 2.Ml frt 80* kr. Ideiglenes adómentesség engedélyeztetett f. évi október hóban 19 esetben, fizetési halasztás 2 HÍREK. — Marmél) I hlr Nagyenyedi tiótm Bertalan kvltal: h a kozönsét/ rokonszenve e mozgalom iráni lassan megrmkUnt, , esetben 578 frt 65 krnyi illeték összegre. Most már arra kell vigyázni, bogy ez ne ismétlődjék. Twlom, hogy az agrár lobogó alatt sokan vannak, akiknélc jőltiszemÜséfiében sem én . , r ,, , - - .. - , .. . , , , vezérőrnagy, honvéd dandárparancanok e hó semmis ketkedm nem Jog; de attól lehet164(| és w.én n Nagy Kanizsán állomásozó tartani, hogy a lobogó alá olyanok u sora-i 20-ik honvéd gyalogezred felett aaemlét tartott. koznak, akik sajit lobogójuk alatt nem tud-1 — Wekerle éa a béol aajt* Wekerle nak győzni, hogy ez uj lobogó fedezete alatt j miniszterelnöknek as ,0 thon* felavató ünns- támadják mer, most nem a kormányt, nem a .m,\',fJ,r^ellé,!,Q be?ffd®. V^/ i ii .. Z . . j ít. i* i t i „I tbán nli hírlapíró körökben is rendkívül élénk szabadelvű pártot, de egyáMán a szabailelcü VÍMlh,n(lot kelteit. A bécsi sajtó már akkor a irányt Magyarországon. legnagyobb elismeréssel irt e beszédről s most De hát igy van. | * msgyar miniszterelnök iránt érseit tiszteleté- .r , ti i 1 . I nek és rokonszenvének nyilvánosan és testületi- Nem tartjuk vétlenségnek-, hogy a A\'/en-l,e(( kitejezé3l adfltt| be;klatván „t tUzte- kálii ellenzék s a nemzeti párt Jóemberei ietbeii tagjai sorába. Mint — Bécsből irják, — a hirtspirók és irók egyesülete, n „Conoordia* a következő kommünikéi adta ki: • Hálás megbecsüléseképen a rendkívüli jóindulatnak, a melyei dr. Wekerle Sándor, magyar királyi miniszterelnök ur .már több alkalommal és legutóbb is a budapesti irói és hirlapiró körben, az Otthon"-ban, november 12-én mondott beszédében nyilvánított és hálás elismeréseül a jelentőséget és államférfiúi szavaknak, a melyeket a miniszterelnök ur e bestédében annak az állásnak és azoknak a feladatoknak szentelt, a melyek a sajtót a közéletben megilletik, a „Con-cordia" elnöksége és választmánya elhatározta, hggy dr. Wekerle Sándor, magyar királyi minisztereinők ur ő nagym^ltótáaát a „fítneordia" bécsi hírlapírói és irói egyesület tiszteletbeli tag• jai közé illatja," — Kitüntetett honvédtUslek* Mint a hivatalos lap közli, a király II i Id Gyula altábornagynak, a kolozsvári VI. és Pókay János sliábvrnagynak, a budapesti I. honvédkerület parancsnokának, a Lipótrend lovagkereaztjét, Kálmán Frigyes ezredesnek, a pécsi 8. honvéd-huszárezred parancsnokának, szentbenedek i Orgonás Zsigmond ezredesnek, a honvédelmi minisstérium II. Ogyosstálya vezetőjének. T é t h Jóssef, ezredesnek, s pozsonyi 18. honvéd-gyslogezred parancsnokának, a QL osztályú vaskoroaa rendet, dr. haraszti Bsrnolák József, L oeztályu honvéd főtörzsorvosnak, a kassai III. honvéd kerületi parancsnokság egészségügyi előadójának ée dr. Nagy Albert II, oestályu honvéd fötöruorvoenak, a budapesti I. honvéd ker&leti parancsnokság egészségügyi azonosak a fSágrifiiisokkdi; nurt hisz ezek csak nem ayrarizmnsok miatt lettek ellenzékiek, hanem épen ellenzéki voltuk miatt lettek ag-riusakká. Ezek az urak tehát a mezőgazdasági jelszavak alatt a szabadelvű remiszer és JérJiai megbuktatására szeretnék megszerezni a mezőgazdák voksait, pártfogását. Tán még a régi rendiséget is szeretnék visszahozni t A nép azo.iban ismeri az ál-orcisokat s nem kér loldogitásukból. ,.A vármegye házából/\' Zslsvármegye közigazgatási bizottsága havi ülését Svastits Benő főispán elnöklete slstt f. hó 13-áa tartotta. Főispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitotta Alispáni jelentés a közigazgatás állapotáról október hónapot illetőleg felolvaatatván tudomásul vétetett. Pénzügyi közigaagatáa egyee ágazataiaak állapotáról szóló 1894. évi szeptember ée október navi jelentés következőkben terjesztetett elő : Egyenes adók és esek módjára behajtandó egyéb állami követelések lejében belolyt Folyó évi szeptember hóban 885.865 frt 15 kr. „ „ október „ 341981 frt 19\'/, kr. összesen 577.346 frt 70*/, kr. előadójának, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta". — Nalnéaaet. Lspunk megelöső saáaáhaa ■ jeleztük, !togy Szalkay jól »ser«esett lárwtaiá-I val e hó 86 án kesdi meg előadásait Nagy Kanizsán, egyúttal közöttük a társu\'a\' tágjainak | névsorát ». A közönség bi&ban kereste ebben i egykori kedvencének Berzsenyi Margit szép ta-j hetségü szendének nevét, kinek szerződtetését [Szalkay igazgató megígérte. Szalkay be is vál-í otta ígéretéi éa e kedves név csak véletlenségből maradt zí a közölt névsorból, mit aseaael j helyreigazítunk. — A Mépkonj ha klréMI Ezen nemes ténykedést intézet holnap hétfőn ayittatik meg. Hatod-sor lógnak megnyílni a népkonyha kapui hogy bevonuihassa\'nak aa éhező iskolás gyerme- i kek és egyéb as ezen intézel által gyakorolt JÓ-\' leleményére utalt, szegényeink. Az iskoláé gyermekek összeírása még folyamatban van, léhát ezek rendszeres ellálása uéhány pappal később kezdődik. A népkonyha elnökség* azon buina-l nus intézkedést tette, hogy betegek, vegy oly aggok, kik személyesen nem mehetnek a nép-konyhabs, elnöki igazolvány mellett aa ételt ihaza is vitethetik. Mint,már jeleztük a nepkoáy-ha a folyó évben előszór jő óakeselée alá és szívesen veszünk ludómást arról, hogy termé-s/etbeiil adományok sűrűbben érkeznek be, melv elismerési érdemlő ténykedésével as adományoz tói iaihaiósaiT mozdítják e!ö a aépkonyha pár, tolásra érdemes ügyét, meri ezen adomsnyo-hiányában a népkonyhának kéeapeazéri kellene aok mindent ö-saa vásárolni és a» ebbeli kiadások a jótetemény gyakorlását nem kis mérvben csökkentenék, tehát a ki t-hsii. jót <eea \' ha saját konyhájából juttat valamit a Népkonyhának is. ™: Lelke* aéptelkalCk. A kaoitaai já-ráshan tarioakodó katonailag kiképzett népfel-I kelők e napokban jelentkeztek aa illetéke* haló-I ság elölt: Kisebb nagyobb csoportban jötték a | világbéke eme támuszai ée sokan kózülök oly ssomorusn ballagtak ide«tove, mintha a világ-| béke megbomlott volna. A lehangoltság már la általánossá kezdett válni, midőh megérkeznek a sorniási eszteregnyei ée rigyári népfelkelők kánonéi reodben, (Srünfeld Józset kbrjegysö vese ítése alatt, kisérve a lormáai tűzoltóság aauetara által. A hadfiak e ne mintaszerű és lelkes tel-vouulásp, mely a népfslkelflk e csoportját jel-lemsé, kitűnő hatással volt as összes egybe» gyüi népfelkelökre, kik végül már csak azon i szomorkodtak, hogy nein vonulhatnak (irünfeld Józsel katonailag kiképzett népfelkelő vezér - vezénylete alatt egyenesen aa ellenség elé, A I lelkes és harcra kén népfelkelőkéi as Összesereglett közönség rokonszenves ováciokban ré--zesíté. — A sséke«fekérvárl keik asgygyl* iléa. A székesfehérvári kntholikus n*(ygyüláe \'szónokai lesznek : gróf Zichy Nándor, grót Ks-| terliázy Miklós Móric, if|. gróf Zichy Jáaos, Ká\'mkn Károly sóskull lelkész, Kalochsy Alán oiterozita tanár, Marsovssky Endre, dr. Major Ferenc Székesfehérvár főorvosa, Édee István rétpusztal kasznár, — Cllihalésés a Balataaaia Nemrég szűnt meg a Hév;Fűtöp ée Boglár kűzöltl hsjő-összsköttetés a jövő tavaszig. Most már csak Siófok és Balatonfüred között jár a hajó rendesen, Kivételes bajójáratokat aaoebau lehet rendülni az igazgató*ágnál Budapestet) (Araay-Já-noa-u, 7.) — ia uj péai A hivatslos Isp közzé tstte as állsai számvevőszék a folyó 1894. év második nsgyede végéig vert, forgalomba hozott a készletben maradt esűst egy koronázok, vala* mist a koronaértékü aikel éa broaa váltópénzek állsdékárOl szőlő kimutatást. A kimutatás szerint egy koronásokban a folyó év első negyede végéig 29.837,378 korona a folyó év második negyedébea 8,937,654 korona a igy a jelzett évnegyed vécéig egészben 88,875,088 korona érték veretett. Ebből kiadatván 88.768,863 korona érték, a készlet a folyó év másouik negyede végén 4.510,W9 koronát tett. As ugyanez idő alatt vert 20 ée 10 állérea nikel váltópénz értéke 12,442568 korona 80 fUlér volt, melyből 7.100, 663 korona éa 40 fillér a forgalomnak átadatván, készletül 681.905 korona és 40 fillér maradt 8 ée 1 filléréé bronz-váltópénzben 908.014 korona 89 fillér érték veretett, forgalomba bo-caájtatott pedig 489,768 korona 58 fillér s igy a készlet 808,861 korona 61 fillér volt. n ffagy-Kaiuzae, vasárnap. Zala. 92. síim. (4. Isp.) 1894. november bó Illa. — Futsüoe TsesMo gvóf nr ő nsséftésigit WMt-Mtrs magas vendégel látogatják. A ásít Misa a fényee gróí k*télyban Eszterbázy h«r-ezeg, Pálffj kerczeg nejével is Milbeek engol nagykorét voltak látogs tóban. Aaagaa vendégek aaaM*ak a grófi csalid vendégsseretete által voltak elragadtatva, hanem a kastély fényes berendelése és S Balstoa-vidék pompás panorámája ikal is. A vendégek ixórakosásárs OssseállitoU nrogrammból a vsdásiat sem hiányzott, mely ■amit sport, majd miadeakor féayee eredmény nyel zárait — A ■•ma* iksilalha Húszezer forint gyűlt aáröease a Meaaa Akidémiki javára, — s igy a ssép terv végre eeakngyan megvsJósitbató Ma. As egyetemi tanáéi legatóbbi Oléséa foglal kosolt as Hgygyel a elintézésére dr. Schnierer Aladár prorektor elnöklete alatt biaottsigot küldött ki A bizottság, amelynek dékánok a tagjai, felhívja a mozgalom vezetőit az alapszabály tarveaet elkészítésére i mihelyt az alapszabályokat egybeállítják, véglegesen sserveai a diák ssslslt. A Meaaa Akadámika megnyitását a jövő iskolaév elejére tervesik. — EJ pestal aaéllllé-levelek. A keres kadelai miniszter elhatározta, hogy a postai közönséges is atánvételes szállító levelekből a nig meg levő készlet ellogytával, a mostaniak kal alakra aisve ugyan magegyező, de jobb minőségű éa vastagabb papirosból készfiit uj szállító-leveleket hoz forgalombs. Az uj szállítólevelek papírjának szine a közönségeseknél sárga, as nláavételeeaknél pedig s ö I d lesz. As fitkrsieánM bélyeg, vslamint a ssöteg, mind a kettőnél kik szinti lesz. As árak, mint addig, most is hat krajcár marad. A mostaniak a miniszler további intézkedéséig használhatók. — UJ kalstaal géaéa. Dr. Perger Ferenc, a BalatontaviGóibsjö-Tára«ág vesérigazgalója I Siófokon is Füreden-inspiciálta a balatoni gőzhajókat, mely alkalommal több előkelő személységgel a negyedik balatoni gőzös felépítése ügyé- j ben konferált, mi eredményre is vesetett — é<i nemsokára negyedik göaösünk is lesz a szép Balatoaoa. — A péftl állandó azlnhéa A pécsi nj aainháiat, a mely háromszázezer lorintjába ke. rllt a városnak, a jövő októberben fogják megnyílni. lagntóbb Somogyi Károlyt, a szegedi tár sálat igaigatóját hívták Pécsre » vele kezdett ■..=» Tksa mtélr a ^Pebiri Egylet bea" Csütörtökön Urtotta a Polgári-Egylet alsó esté-télyét ez idényben, mely a műsort, valamint a látogatottságot illetőleg, egyaránt kitűnő volt Midőn a diára közönség már megtöltötte aa egyleti termet, a felolvasó-asztalhoz ült P o é r János k. r. tanár, ki az „e v é a r ő I" tartott igen élvezetei él érdekfeszítő, a táplálkozást, étkezéei modort, evőeszközöket s a t. felölelő felolvasást, melynek csattanós végét a rá galoa szellemes sposztrofáláia képezte. A felolvasó érdemleges kitüntető ováeiokban réazeellt a szép máskáért éa fáradságáéit Ezek u\'án tapevibar által fogadva Hober Gyula ia Molnár János léplek a soogorihoa; mindkeltő méltóan felelt meg a hoisijok kötött várakozásoknak. — Nem ludjnk igaaán kit dicsérjünk jobban, tfuber Gyu\'a a zsenialis saerzőnek remek jitikit avagy Molnár Jánost s kitérőt aki minden aooordjával ast bizonyítja, hogy kitűnő zenész a hogy legjobban is érti meg a szerző nemsa, gondolatait. — Huber Gyula játékát as eredetisig jellemzi legjobban; as ő mfivéseete ab ban ill, hogy az egyszerű, a legegyszerűbb, a legközönségesebb melódiába művéssi tökélyt, darabjaiba játékával elsssioitást önt, gyönyörű gondolatainak miaden árnyalatát kilejezésre juttatja vonójával, mintha regélne hegedflje, a képzelet legszebb nyelvével! Molnir pedig as ő kísérője miaden akkordjával mely a zenei precizitás legszigorúbb szabályait is kiállja, mintha figyelemre inteni a hallgató rámutatva a gondolat szépségeire, kiemelve annak zsenialitását. — Huber Gyulának igazin szerencsije ez a kísérője, mert müviasi játékát ez .tökéletesíti eszméink teljes kifejezéere juttatása ezen kíséretnek ie nagy érdeme. Oe _ kinek szerencséje van, baromnagy a szerencséje. á repülő csárdásnál a hangok meg-megiö\'mörülnek s íme egyszerre csak ast Iái* juk, hogy Stocker Antal nr ia a zongoránál ül. A hegedűt most már nemcsak a lágy aocordok, banem technikailag teljesen kiképzett prim is kíséri, lenetekben, quintekben, minden kigondolható szép formában a látatlanban is meg kellelt volna iamerni Stocker ur kesét, as ő eredeti ssip já-tikit E három urnák nagy érdeme van; mert értik egymást a játékban ast mond a három kitűnő zenisz a öeszjá\'ikuk eredetiségével claaei-eiiást öntve a magyar sene legegyeaerübb meló tárgyalni a aainügyi bizottság. Aa alkudozásokidiájába is, hivatottak arra bogra magyar sene előreláthatólag eredményre ia vezetnek, ée ijry szépségét müvéeai tőkilylyel a Somogyi-társulat avaíná fel a nagyszabású k i I e jezésre juttaasák. — Érdekesspeeia színháza\' — Rsgy rtkksaáa Uylrbea. Gvör város közönségét egy nagy épületnek felrobbonisa tartja izgatottságban. Ez a szerencsétlenség nov 15. este kileno óra-kor Hkrtiat, mikor is egy messze elhaltatsaó, hatalmas detonáció rázta meg löldrengéeeserüleg a földet is a Bock-tile gőzmalom környékén levő házak ablakai megrepedtek, fa\'ai megrongáltak. As emberek rémülve látottak as utcára, mert mindenki aat hitte, hogy földrengés van, azonban esel hamar kitűnt, bogy a nagy rázkódást as idiste elő, hogy a Baek-félé gőzmalomnak 860 lóerejü gőzgépe felrobbant. Mikor ezt megtudta a közönség, ezer és ezer saámmal vonult a gőzmalomhoz, azonban a robbanás okiról senki sem tudott felvilágosítást adni. Amit azonban a veszedelem asinhelyén láttak, as megdöbbentett mindenkit. A gőzmalom épület hatalmas gépháza romok-ban bevert s a szerte repülő gerendák, kövek é» légiik besuzlák a szomszédos házaknak nemcsak ablakait, hanem tetejét is. Az első pillanatban termiasstesen mindenki az emberáldozat okra gondolt s felhangzóit a malom alkalmasottjai gyérmekeinek, feleségeinek segítség kiáltása: — Mentsék meg az nramai! — Édes apám I Hol az idea spim ? A malomi alkalmaaotlsk legnagyobb része ellásnltan hallgatta a segé\'ykiáltásokat és néaia a romokat, mig végre megjelent Zeehmeister polgármester, a kinek rendeletire hossáfogtak a mentési munkálatokhoz. Elöaaör Horváth Lajos fűtő holttestéi huták H a romok alól. Bogy több á\'dosaia van-e mig a robbanásnak nem lehel tudni, mert a malommnnkáaok közül mig több hiányaik. A detonáció — melynek okát mig különben nem leheielt megállapítani — oly nagy volt, hogy a négy kilomiterayite e-ő Győr belváros basainak egyes ablakai is awgráikódtsk annak erejétől lis részét képezte az eetilynek Mihaleez István kiakantuai polgár inek prodnetiója, ki gyönyörű hangjával ée érzetemleti énekével lelkes hangulatba hozta a közönséget, a hiba egészben eeak annnyi voli, hogy Mibileez jobbaa ért az énekhez — mint a zongorához, melyen Stocker kísérte a szép népdalok at.| Közvetlen a hangverseny nlán a fiatalság tánera perdült és folyt a mulatság vidám bangaletbaa reggelig. — Azeleö négyeit mint-egy 30 pár tánczclta ée a következő hölgyek je-leatek meg.* Bogyay (Jdönaé, Belloni Lajosné, Brandlhoffer Józsefoé, Daniéba Ottoné, Dezső Béláné, Fasoiattiné, dr. Fülöp Kázmérné, Gold-arbeiter Emiiné, GyörfíyJánosné, Erdössy Bálintné, Hám Károlyné, dr. Hauser Jánosáé, Karpáti Ma-nóné, Kovács Károlyné, Krompseher Ilona, Kobn Jenny (Székesfehérvár), Kalivoda Magda, Mao-tnano J.-nó, Mantnano nővérek, Manhart Malvin, | Nen\'tvich Lanra, özv. Nynlyné, Nynly Gizella, Nen-iedler Etelka, Papp Miklósné, Pongrioi Adolfné, Pongrácz nővérek, Pilch Erzsike, Pho-redos Antalne, Szalay nővérek, özv. Székely La joué, Svaitics Károlyné, SvaiUoi nővérek, dr. Scbreyer Lsiosné, Szommer Mái bánni, Szőllősyné, Sebeslény Lajoané, dr. Tuboly Gyaliné, Tan Gizella, Török Irma, (Jher Ödönné, Wajditi Józsefei, Mattoe Gizella, Wajdils nővérek stb. — Egy kedélye* élloaaéa A magyar államvasutaknak egy uj állomása nyílt meg e hó 15-én a fiumei—budapesti vonalon, melynek oéljs, bogy a dili vasút sákányi állomása kike-rfiliessék. Ezau állomás elég helyielenűl Gyékényes elnevezési nyerte ée a szomszéd állomás saintin Gyékényes, mi gyakran félreértésekre ád alkalmat. Ezen uj állomu 1 kilométer távolság-bsn fekszik Zákánytól és noha mig oaak négy napja, hogy a lorgalomnak átadatott, már u orsságo* hírnévre tett szert is valószínű; hogy rövid idő múlva égisz Ewopiban mint uoikntaot fogják emlegetni. A déli vasúttal kapcsolatos vonstoknak előbtj Zákány volt állomása, hol aa otaaó köaönsig kiayelmesmi bevárhatta a Iskolást, aeart ezen állomásnak tágas várótermei is kittoO átterme vna. Most mtadea elhasystva áll. Zákáay szerepét ál vatta aa aj Gyikinyas, de nem vette át ennek előnyei1. Várótoraas hát esik szobácske, hol alig Mr meg n&áay ember, i\' terme meg általában nincs iaaa utasofcfíak esea áHossásoa kell nibány órán át veaztegálai. Ihaaan, szomjasan, sőt gyakran mig egy kis ülőhely sem kerti. Ezen állapot jelenleg a kedvező időjárás htly-tán mig tfirhető, mert aa ntaeok legtöbbje át-gyalogol Zákányba is ill tölti a várakozási időt és vissoni Zákányból gyalog megy ál Gyékényesre Téli avagy roess időben a somban ezaa sétálás nem lehetséges ie a közőséig -Elhelyezéséről és ellátásáról as nj állomásban a legprimitívebb ásódon sincs gondoskodva. E mellett a Déli Vasul aa 1 kilométernyi álért, mely előbb aemmibe sem került moet 30 krajcárt fiaeteti magának egy II -ed oszt. éa 80 krajcárt egy III. o<at jegyért. Mint értetfrftnk ezen ügyben legközelebb interpallatio fog intéztetni a keresk. miniszterhez, mert eaen ázsiai állapoton okvetlen mielőbb segíteni kell. — Hásaaaágraatá vaaat. Kgy mr atasik egy ifja fátyolozott hölgy gyei, ia erősen etapja a saelet ö nagyságának, ki kegyeaen hallgatja a vigéc bókjait. As ifja neki tüzesedik ie est-Almot vall a hölgynek ie ea alkalommal köse-lebb megy as ablakhoz, hol a hölgy ült, A vonat csigalassan megy, is igy Idbb alkalma van az itjü hölgyet vis«gálni. A szerelmi vallomásra ie háiae«ági ígéretre a hölgy mosolyogta lebbenti fel fágyolát, de óhl szeplők sűrűsége, nevetés közben látható kit üres foghely pici szürke pernek teljesen fölébrwztéttik Eomsót ábránd, jából, mire a vaaat a legközelebbi városba be-árt-a vigécz már esak jó éjt kivan\', — másnap pedig egéas buzgalommal kínálta „a világ legszebb szöveteit." Mint halijuk, a hölgy kártérítési keresetet indít a vállalat ellen aa elvesztett jó parthie miatt. Miért is megy a gőzös olyan lassan 1 — Fegykáara ítélt tamilé. Annak idején lapunkban ia megirtuk, hogy K e 11 e r Vince, pnsstamagyarodi inni tót aa iskoláiéba járó leánykákkal elkövetett legundokebb büntette miatt elfogták. Mi már akkor kijelenieltük, bogy est a szerencsétlen illato), aki nagy mértékben tasakos is volt, egyenesen as örültek bánéba kellene elállítani. A bíróságok azonban nem helyezkedtek erre az álláspontra, hanem fokoaato san nagyobb ia nagyobb btateteat mérték erre a minden emberi lényegéből kilorgatoti, megku-ssátt idegrendszert, tébolyodott szarencaitlenre. Legutóbb a kir. Curia foglalkozott ügyivel ás tízenwy iri fogházra (s természetesen as e*ael járó 1 hivatalvesztésre) ítélte. — A balalealireil aj ItHalehii a Kisfaludy él Balaton-vendéglők között már nemsokára kiasen lesz. A kősaivesel már a második emeleten dolgoznak a itt 87 larista szoba lesa elhelyezve. As ácsok már dolgosnak a Utómunkán. A turista-ház jövő ssájaa elsején ayitta-tik meg. — Baéa évea k^jaisa Egy városban asoat végzi a rendőréig a város Magányéinak összeírását. Egy érdekes Csszetöpörödolt anyókára bukkantak. Ka az anyók be van jegyesve a váeosi szegények közé, a ki már régebben se* gilyezésre szorult. Mikor a rendőrség nyomorúságos lakiban felkereete, ijedten berzenkedett a vin nő, hogy mit akarnak vele a törvény emberei. Arra a kérdésre, bogy mi a neve, reszkető hangon felelte: — Szilágyi Júlia. — Hány ivee? — Elmultam ssda I — özvegy F — Dehogy — mondta tiltakoeva — a felemelte ráneaa kezét — hajadon, kérem, hajadon 1 — Egy pellUkal slhtlre mlélélék* Szomorú ia véres utójátéka játszódott Te a mohácsi vásáron egy régi politikai alfaironak. Ea előtt kát evvel" egy Mirkovies nevű gaadag földbirtokos politikai dolgokról való vitatkozása kőiben aegaértette Pekiea mohácsi földművest. A mohácsi vásáron a megsértett Pekiea fia találkozott Mirkoviososal. Pekiea rátámadott aa utcán Mirkoviesrs. Nemcsak szóval támadt rá, hanem egyeneeen egy késsel rontott Mirkoviea-nak. Mire a tömeg ösaseeaaladt, hogy a asegté-madotiat kiszabadítsa, már Mirkovies tizennégy késszurást kapott éa vértől elborítva, terült el a földöo. Mikor a Mirkovies leleeige köaelibe it- Jhff-Káuizaa, Tiaárrap. Zala. 92. szám. (5. lap.) 1894 november hó 184a keaet>, már esaméletlen állapotban találta férjéi. A közönséget ai eset rendkívül felbtbori totta a a un csődü\'etben fenyegető hangok emelkedtek rákié* ellen. — Pekics ve»tede-lemben ia forgo\'t volna, ba a csendőrök meg nem jelennek, — kik aamán Pekicset elfoglak. J — A teraei éa ■ bell|;alalM(ei. Behring tanár korszakol alkotó gyógyszerével Székes Fehérvárott u kecelik a dilierilwat a a tapasatilaiok aai mutatják, bogy nagy mértékben ceőkken a halálosé*. A belügyminiszter leiratban arról értesítette Székes-Fehénár közönségé\', hogy a eerum készítési módjának és al-kalmaxáaáask tanulmányozása végett szakértőket küldött ki Francis- és Néaeiórsságba és bogy majd ások jelentéseinek beeserxése utáá a kívánatosaknak mutotkozó lépéseket megfogja tenni, hogy a hazai ssükséglet arra as esetre, ,ha a gyógyserumbot kötött remények tényleg meg-vatau\'nánakmie\'őbb és pedig lehetőleg sa or-azágban való kéasités utján legyen fedezhető. — UJ aaer a difterltlas ellem. Mig aa orvosi tudomány fsktorai as egész kontinensen el vannak le ve Behring serumtberapiájával, addig a greifswaldi Löltler dr. a diltéria bacillu* felfedezője, egész cikksorozatot tesz köszé a roncsold toroklobnak állnia feltalált helyi ke\'elési módjáról. £s s szer a köveikező őszeiéiből áll: 60 réa< alkohol, 36 résa tuloul s 4 rés* fogékony vsschlorid. A fájdalmas gyógy kezelésmódot, melyet e szer alkalmazása uiaga után von, csillapítani lehel Mentből hozzáadásával. Kezdetben három-négy órai időközökben érintendök a szerrel beivódott vsttacsomók-kai a difteriás lepedékkel bevont, megbetegedett helyek. E szer a greiavaldi difteriszjárvány idejében, n ely ea év kezdetén dühöngött ott, kiáltotta a próbát A ht\'áloxási százaléka e járványnak általában 18 százalékot telt ki, míg ezen szerrel gyógykezelt 71 beteg közül egy sem hal meg A klinikán 30 esetet kezelt dr. Löffer szerével, ezek kösül 5 hal\' meg, s kik közül négynél a helyi kezeiéti ki volt sárva, mert már s (elvétel alkalmával aa orr éa gége meg voltak támedva, az ötödiknél tüdőgyulladás is járult a halálbot. Dr. L\'iffler szerét igen súlyosan megbetegedett 10 évea kis leányánál használta a sa iuüezerü erélyes beavatkozásra a leánykája a dif-leriti-sből rövidesen kigyógyult! — Hivatalos vizsgálat. Svastits Benő Zalavármegye főispánja f. hó 10-én hivatalosan vizsgál ts meg a keszthelyi szolgabírói hivatal ügykezelését A főispán ax ott tapasstalt rend és pontos ügykezelés felett megelégedésének adott ki-fejezést. — A keszthelyi felső leányiakola ügye. Tudva van, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratában arról értesítette Keszthely város közön-sögét, hogy hajlandó a jelenleg fennálló kétosz-tályu felső leányiskola beszüntetése mellett négy oszt polg. leányiskolát felállítani, ha a város közönsége kötelezi magát, hogy a polg. leányiskola czéljaira szükséges épületet legalább 13 év alatt önköltségén megépíti és addig is az iskola áthelyezéséről gondoskodik. A város képviselőtestülete május 19-én tartott ülésében a közoktatásügyi miniszter ajánlatát tárgyalván, elhatározta, hogy a felállítandó polg. leányiskola költségeire tízezer forintot ajánl meg, azonkívül az épület telkét önköltségén fogja megszerezni. A váfos elöljárósága a múlt télen terjesztette tel a város közösségének a miniszterhez intézett kéri vényét, melyben hangsúlyozva van, hogy a város már is tul ment az áldozatkészség azon határon, melyet vagyoni helyzete eléje szab, tudatja továbbá, hogy a városnak jövedelmet hajtó vagyona nem lévén, kiadásait majdnem kizárólag a községi pótlékból fizeti és tekintve, hogy a város évi {feszes kiadásainak kétharmad részét eddig is tanügyi kiadások teszik, tekintve, hogy a város csak a közelmúltban a keszthelyi fögymnásiumí épületet 80 ezer forint költséggel emeltette, tekintve végül, hogy a város összesen 12 osztály-lyal bíró községi elemi flu- és leány- továbbá iparos és kereskedő iskolát tart lenn, joggal mond-hatja, hogy a fölállítandó polgári leányiskola épületének költségeire megszavazott hozzájárulás a város részéről nagyobb áldozat, mint a mennyit vagyoni helyzete megenged. — A zalavölgyi vasút érdekeltsége a minap tartott gyüléet, a melyen — mint lapunknak jelentik — Zalavármegye főispánja ia jelen volt. A bizottság nagy örömmel vette tudomásul a főispán ama jelentését, hogy a vasutat a miniszter 140900 frttal támogatja aaon hozzáadással, hogy a szükséges kaucziót f. év végén la kell tenm. Caak as a báj, hogy a szükséges összeghez még 90000 frt hiányzik. — A legnagyobb korhely. Egy vidéki orvosnál megjelent egy, a korhelységéről ismert vidéki a fÖld< s gyengeségük teljes tudatában éppen nem, bogy abban ss időben nagy tál veit a a hideg idő járásban as Móka minifaánaójak-nak jól esett Addig mentek ctáriárál-atfritos, míg egyssei csak a komák kénytatenst voltak beismerésben lenni aziránt, hogy »mégis moaog I V " Mttff s panaszkodott, hogy szemei nagyon meg-j azt is, hogy igy á templomba menni arifis több romlottak, ugy, hogy a tárgyaknak csak körro-1 lenne a soknál; gondoltak egyet, s as egyik as nalait látja. Az orvos figyelmeztette, hogy ne igyék egyik, a másik pedig a másik ajtón elszelelve ott annyit mert teljesen megvakul. A páeziens erre1 hagyták u .addig iszom, míg a világ világ less* azt válaszolta aa orvosnak: >Tudja mit orvos|kezdető s mindenesetre tbtuut nótát éneklő ke-ur? Látni már eleget láttam, de Inni még keveset j mám asszonyt, ki nem törődve assem finéiwl, ittam! Tanácsával a legnagyobb sajnálatomra nem ttatan béeal, de még a komák által a falra akaas élhetek.\' Ezután sarkon fordult s ott hagyta ax tott óriási tarisznyában a keresztlányával sem, orvost a faképnél. itta tovább fokozódó jó kedve közepette a kisebb — A jóból Is megéli a sok. Bebizonyodott! és nagyobb üvegekben megrendelt bort ée páliasz — irja levelezőnk — Z.-Szt.-Gróton egy lakó-! kát Mikor aztán már a pénze és hitele ia elfödnöm alkalmával, a hol muzsika szó mellett jó gyotjt, leakasztotta a szegről az óbégató kis osé* mélyen és nagyon gyakran tekintgettek a pohár csemőt kit csak akkor vett a karjára, midőn fenekére, mert a nagy muri közben a fiatalság j késő este közeledett a már már kétség be esett összeszólalkozott és mivel egyike sem tudta kinek szülő hajlékához. Megérkeztekor kopogtatott a a van igaza, eszükbe jutott hogy a ki erösebb lesz, kis gyermeket benyújtotta seblibea a pitvarajlóa azé less az igazság, azonban a nagy verekedés s azon indoklással, bogy neki okvetlen bsss kai sietni, s keresztelés mikénti megtörténte felöli minden tovább) értesítés adáa néMI, miat a M dolgát jól végeste, hass támoigott a komtmasa-saony. A komák , mindafféle tisztesség tudó pol-gár emberek, másnap elmentek a keresztmsmánns a tegnapi —> de különben megindokolt — ott hagyásáért bocsánatot kérni a mielőtt megkérték, bogy a családi örömben uasó háznál mtndset rendben történtnek adjon elő, elindultak a keresztlányuk meglátogatására Megjegyasodő, bogy á keresztpapák rá se mertek volna goodotni, hogy az asszony aa S elszökósük után nem kereszteltette meg a gyermeket. Annál kevéebbé gondol* tak ilyesmire a szülök. Az asasony pedig természetesen ezt nem merte bevallani a minthogy térid idő alatt kivándorolt Amerikába, a keress te* lés meg nem tartása még titok maradt egész a mull hétig, midőn a szülők fslladasték a titkot (Levelezőnk ezen tudósításé alighanem megerősítésre szorul. Szerkesztő.) folytán a bíróság lesz hivatva elmondani; kié az igazság? — A fele besaerkáajre. Különös telje-lentéssel foglalkozóit egy járásbíróság. A feljelentő, Kónya Miklós ácsmerser volt, aki egy csinos Özvegyasszonyt, B e I i n a a k y Menyhértnét bostorkánykodással vádolt. Elmondotta, hogy az ősz elején egy éjszakán keresztelőről jött haza, amikor sz özvegyasszony istállójából jött ki, a amint megpillantotta, hirtelen fekete kutyává változott, csak a fekete selyemkendő maradt a fején Másnap azután természetesen elpusztult a tehene. A biróség elutasította panaasáva\'. Kónya azonban nem nyugodott meg aa Ítéletben, hanem lellsbbeaetl, a egy véleményen van vele a-falu ösai$k lakot-j sága, amely a szép boszorkánynak a faluból | való eilolonoolWtáaát sürgeti, i — Mikor a puska gyújt Sok, nagyon sok baja [van a mi népünknek. Jobbról is, balról is kárt szenved, a mit rendesen mások okoznak nekij — |At»tal< Igea csinoa, egéasen [részint boszuból, részint vigyázatlanságból. De ™ ezen felül éri a saját hibája folytán is kár, a min épptn oly keveset tanul, mint a más kárán. Hogy a nép közöttgonda t lenség által még most is mennyi szerencsétlenség származik, azt eléggé illusztrálja a következő eset is: Ugyanis Szent-Margitén — mint oltani levelezőnk ina ... Horváth István jómódú gazda fia rókalesre akart menni, de minthogy fegyvere nem lévén, kölcsön kért ilyent. Hogy a fegyvert- annak rendje és módja szerint oly helyen hozhassa rendbe, bol azt senki sem látja, bement atyja istállójába s ott a ptiskát gyutacscsal akarta ellátni, miközben ax elsült s a csőben levő töltés ax istállónak sxalmával fede t tetejébe luródott. A legény ext ésxrevette ugyan, de senkinek sem mert szólni, s csak akkor kiáltozott segítségért, midőn az Istálló rövid idő alatt a lövés következtében kigyúl ni és iets»etőa alaka návjeey éa levalpaptrek érkestek Kisohal Fülöp fcóayv éa papír kar-aka- désébe, — melyre fölhívjak as trdehffldök taiva figyelmét. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Felsőbb bíróságoktól leérkeztek. Lopás büntette miatt vádolt Pál JsU, Kiss Gábor ás Heli Borbála elleni bűnügy a táblától helybenhagyó ítélettel. * ° Erőszakos némi kőaöal\'ée bűntettének kísérteiével vádolt Mód istvia, Kévés* József, Pet* Károly éa Ilorválh István elleni bűnügy a táb ladt, óriási veszedelemmel fenyegetvén a közel [látói helybenhagyó Ítélettel, lévő épületeket. A gyorsan összesereglett népnek Csalás büntette miatt panaszolt Engel Adolf azonban sikeralt a községi fecskendő segítségbe Lu,,,! bűnügy a táblától helybenhagyó végzéssel. létele mellett a tüzet nagy erő megfeszítéssel avocixálni, mi ha nem történik meg egy vétkes gondatlanság áldozata lehetett volna a község legnagyobb része. Az elmondottakból tehát az a tanulság, hogynem csak gyermek, de sok legény ember zezébe nem való a legyver! — Téli fürdés s Balatonban Igaz, hogy idő-járátauk nem valami télies, de mégis nsgyon melegvérű embernek kell lenni snnsk, ki november derekán hűsítő fltrdöt vesz a Balaton vizében. Szabó Pál keszthelyi ügyvéd — mint velünk közlik — e napokban szón meggyőződésből kiindulva; hogy ,,csak annak hideg s viz, aki fázik", alaposan megfürdött a Bslaton vizében ét ugy tslálta, hogy a vis elég kellemet, ctak bírja sz ember agy, mint ö. «• — Ritkaság számbs megy, hogy valakit 7 évea korában kereszteljenek meg. Ez pedig — mint egyik levelezőnk velünk tudatja — megtörtént. Ugyanis a letenyei járás egyik > községében ezelőtt 7 évvel született egy kis leány gyermek, kinek a községből 2 kereszt-atyja és egy kereszt-anyja került. Midőn a kereezteléare a legszélesebb előkészületek is megtörténtek, a bárom kereszt szülő és a kis keresztelendő elindultak — ha ugyan ez utóbbi ugv indult el — a közeli faluban levő plébániára. Arról azonban senki sem tehetett hogy a keresztkomák nagyon saerették a jó tajta szív-erősítőt; arról mégzevésbé leheteti lenni, bogy az utj^zben több csárda is volt és arról meg Szándékot emberöléssel és rablás blnietiévai terhelt Vajda Vendel, Pintér János, Sóa Vsadéi Ssalai Hódi ts Sebők Löee Imre elleni bűnügy a ourittól helybenhagyó ítélettel. Kübli Ferenc felperesnek — Molnár Jtisef s neje Fodor Agnsa alperesek elleni 1094 irt s. j. irán i psre a táblától helybenhagyó Ítéletiéi, Robán József felperesnek — Rábán Jeli alperes elleni kielégíttet végrehajtási Ugye a láb-Iától helybenhagyó végzéssel. Füt tő János st. leipereseknek — Füttő Gyuls alperes elleni psre a táblától helybenhagyó Ítélettel. Lesakoveo* Flórián leiperesnek — Leskovaes Mária férj. Grabár Istvánná st . alperesek ellen örökség iránti pere a táblától helybenhagyd Ítélettel. Szabói Róktu felperesnek — $ zabol János at alperesek elleni örökösödési pere s táblától restben megváltoztató ítélettel. Aadroaecz Dóra férj. Kolarics György né st leipereseknek — Pleinik Márton alperes ellesi zálogfog törlése iránit pere a táblától helybenhagyó Ítélettel. Hercteg György felperesnek — Fetgelhofer Juliánná özv. Liszt Antalné elleni 9 90 s j iránti pere a táblától réssbea megváltoztató ítélettel. Nagy-Kanizsa, vasárnap. IRODALOM. Lapunk • revalábau laaaer teteti mű v«k, In punk k Imdójámál: Fiaeltel FAI*p Ma fvkfcMk^lM^a megrendelhetők : - Ai „ÉIM- 6. BiBiTtnákitil érdeket tirUlouil jelent mtg. Élén Zempléni irpád ir meleghangú szózatot a ■agyar közönséghez, melyben Vsjds Jánosnak, a legnagyobb 4(0 költőnek félszázad oi Irói működése alkalmából való ünneplésére kit M. Vajda Jánoe költeménye, mely itiii kő-satkeaik, a leghathatósabb érv aa Aaseplés mellett. Mélvsé-gae saeavedélye Ae ereje e fiatalkori költeményben le már ■atatkoaik Sátor a jelenkori írók méltatásának kapcsán Bertók Lajosról, a legnépsaerütlení-bb magyar költői öl ir heeazabb érdekes tanulmányt. A Szemle rovat aktualitáaal | kusti a katolikus egyetemről, a magyar radikalizmusról, (latílastót), egy pápáról, a ki kamisaa eaködött, e a Bnds-nestea uralkodó nzsiai állapotokról szóló ezikkek. t emeljük ki. Ceéregk (Ka la „Felpéna" ealmea ir egy pompád kamora paraszt novellát. Színházi ée irodalmi rovat zárja be a kos* lemésyek gazdag sorozatát Aa .Elet* heten kist m*-gj-len Előfizetése egy évre 6 írt, félévre 2 frt 50 kr.., Begyedévre 1 frt 25 kr. Saerkeeatöeég ée kiadóklvatal: Moasár-etcaa a saám Badapestea. — leale; Jéieef magyar története. M4r említ-tttfik,\' bogy a Ham pel Róbert (Wodianar R ás iia) könyvkiadó mk a mii leniem alkalmából aj kiadáebaa bocsátja köazé Ssalsy Jóaaefíiek, a korán elhaayt kiváló tőrténei tudóinak „á magyar semaet története" czimt munkáját, még pedig akképeu. kogy annak késagait Báróit Lajossal pótoltatja és azonfelül a szöveget több mint 600 mávéeai kivitelű illoeat-rácaióval látja el. Saalay munkáját nemesek az akadéfaie részéről érte aa a kitüntetést, hogy oda ítélték neki a Sai-I Itoi llli 1800 Mm Jutalomdijat, kaaem a közösség is olyl Isikesen fogadje, kegy révid pár év alatt ea égés* első kia- Zala* 92. szám. (6 lap.; dekfaebb dolgokat kŐzAt; A Külföld egy negyedévre eaak 2 frt 10 kr. Szerkesztőség éa kladókivatal Hádor-a. 16. — A Magyar eemiel tirtéieta.** Saalay Joaaef kiváló maaká)áboÍ ma fcleat meg a második flaal. melynek egy sadvcgérftíj mist kepeiről elismeréssel kell ayilatkoa-aaak. — A szerző elöbí) a rómaiak harcsait a germánokkal tárgyalja, aaatáa áttér a baaok betörésére éa Attila térté- j s»tére, a hunok eluaetése atáa uralkodtak ■ A szöveget I agyaaaa aa élénk világos előadás jellemzi, a melyet már volt alkalmunk kiemeiai é* a források felhasználása tekintetében fs a legnagyobb lelkiismeretességet kell konstatál-anak A képek egytől egyig readkivfil érdekesek és van köztük sok olyaa is a mely nálunk Magyarországon még j sokasom volt reprodukálva, — Csak még arra ügyeletes-tatjuk olvadóinkat, hogy e munka nem indusok, kaaem a I müveit aagy kőaöaség fzáatára kéfaAlt Nem ia egy évtized I kaaem alig két esatetdö fog kelleni befejezéséhez, agy kogyI aa egésa mfi 1896. elején kapható less. Ka is aagy eiéaye { a kfinyvnek, melyet ismételve melegaa ajánlunk. Egy föaet ára ffl ki. Előfisetéd ára negyed évre (6 főzet) 1 frt 80 I ír tél évre (IS tlaet) 2 írt 40 kr Egész évre (24 füzet) j 7 frt W kr. Aa előfizetési úMseg legca«J*aarőbbea Lampel Róbert (Wadiaaar F. ée Fiat} kiadóhivatalának Aadfáeav-ut j , 21. sz>a küldendő be. A füzetek bérmentve küldetnek. — Verme *oaaegje|l*U maakálkél, melyek Eieler G. kiadásában, páratlanul adass kiállitásban ée hallatlanol olcsó úron (egy kötet sak 80 kr.) jelennek meg — kiesd hosszabb saftneteiéi ntáa mósé a 18-ík kötetet kaptak meg me|y a lángeszű iróaak egyik legkedvesebb alkotása aa. „tg? u»su sérea" czimű regéjét ée „A aArtkSrék" czimtt magyar nyelven még sehol meg nem jeleit " elheez^-lését tartalmazza, Nem igea vau emler, akár kicsi, akár. aagy, akár flaUl kkár vén a kit a tenger szépségei aem i gyonykrkodtetaének, és a kit akaratlanul is megávnl aem j ragadna a kép* elet, a mikor e világrészeket elválasztó. A mégis öeazekötő oczeáuok titkaiba merülhet el* \\ erae maat kait\' a legmelegebben ajánljuk mindenkinek már csák ftzért Is mert aa ajabb kötetek forditás t is (Zempléni P. Oyula) { végai A rendelés*-k n kiadóhoz (Etaler G. Budapest András- {könyvek minden ksaai 1891. november líd 18 Aa. HIRDETÉSEK. | • araay, 18 esft»l- érem. • dl»i- éi ellaaeert ekmásf. « o* it véd- Tessék nebbi j*&ro figyelni a a vétalaél kstárosAttsa kilsjazei. K*i*d* réU RtatitatloatAttid] Iinnla tec Kwizda-féle RESTITUTIONSFLÜIO cs es k. klv. szak aetévü lavakaak Egy jmiaukkal frt 1.40 o. é. 3 • éf éta adv. isíailékbaa valasúnt katonai és polfári nagyobb latáiakbaa ia kassaálatbaa nagyobb erŐfesritftek elétt ét atáa orMtéall: továbbá ffetaa^éá-aak, rándulások, ax laak awravaéft • más ily alkalmaknál ; képesiti a lovat kivájó teIjrsitmesyekre idomltasnsf. foni 54i 16 leiét I ker gyógyszertár Korneuburgban Mepkáli a! pég|iser lárskbaa. éa <raflatékaál .1 e ©öe 90990 Hirdetések felvé- O Q tétnek dás elfogyott. Valóban saftkség tolt tokát e másüdik kiadás- j V-»t II »aáal intézendök, bár n, éa akiadó raégbólckeaviselkedett, midőn aat valósásos kftnyvkereskedisbea i« kaphatók, disamnnek tervelte, kogy méltó ékeesége legyen mi deu — Aa Atheaaeaia Képes iredslemtértésetébél ■agyar ember könyvespoloánsk. Alig jelest meg s munka \'megjelent a 26-ik tbaet Rét rendkívül érdekee műmelléklet prospectusa már elftttftak van aa elsO fűzet: ia, m«ly négy vsa hozzá csatolva Ktslalndy Ka oly vihart ábrázoló festményének (eredetije a Riafalody-tarsaság birtokábaa) igen Kikerült eaiues hasonmása a Koldaatársasóg caimb rajza. Miitdakettu. kitűnő bizonyítéka annak, a mit a költő életrajzaiban eddig csak olvastunk, de nem láthattunk sehol, hogy Kisfaludy nemcsak ügyes festő, ham\'ni kittnö rajzoló volt A vállalat, mely befejezéséhez közeleg, kélheti tűsetekben jelenik meg, füzeteukiat 40 krért kapható. ivnyi sa»veget éa több mint 60 kisabb-aagyohb ülnsatrácaiéi tartalmaz Aa első fejezet a magyarok bekbltósé*i előtti Magyarországot ismerteti, el óbb a kőkort bemu atva >zám-■oe Magvarorkzágoa talált kfikori tárgyal aztán a bronzkori, saintén broasakorí leletek rsjaaival. Brre Magyarország legrégibb ismert lakosait ismerteti a szerző néhány, érdekes araviaak régiséget reprodukálva Pannónia és Dácziá aak a rómaiaktól való ■egkóditáeát saintén aaámos kép fllaaatrálja : a Traiáa oszlopa néhány demboművé képének másolata, a Tikján-kid maradványa, a római Trajáu fórum a híres Traiáa-táKla stb. ,a római közigazgatás ée műveltség Pannoniában és Pácziában" czimft íi-jfrzetbfu »lu-un ki vaassk aknázva az ó-hadai ásatásak; ott találjuk az spu-incámi aaflteátiam képét, aa ottani leletek köaftLaz Ismert oltárkövet, s mozaikot, a bélyeges táblákat az agyagedény* töredékeket stb. Nagyon sikerültek a Pannónia sorsára befolyással volt római esésaárok arczképn is: Angnsatns császáré ée Tiberiueé, valamint Decebal dák király egy szobrának másolta. A szöveg sehol sincs tudákos magyarázatok- j kai megrakva ; aa előadás népies, végig egyezet A vlágoi folyékony, elvan, a minőnek lennie kall egy a nagy közönség számára szánt muakábaa. Aa elsó füzet átolvasása után tehát enk mel*gbbea ajánljuk a munka megaaeraéiét mindenkinek, a kit hazája története éredekel, Egy-egy fflztt ára 10 kr.. a ki előtizet (< füzetre 1 frt 80 kr.-ral 12 füzetre 8 frt 60 kr ral) a füzeteket bérmaatve kapja. A teljea mi) mintegy 06 füzetre fog terjedni. Gyűjtőknek minden 7 pél atáa egy tiaespéldáayayal szolgál a kiadóhivatal. A megrendelések a kiadúczágkea intézendök: Lampel Róbert (Wodlaner V. éa Fial). Budadeaten Andrási át tl. — PeUfl kttvetlelttltaége. As 1848—49 iki események asüjüzorgáTaa kntatója i^i tftrténpttröja: Henfnttar Lilás eres. képviselő abból a korszakból iámét egy igen érdekes epizódról irt. Ennek aa Atkeaeum r. táraaaág kiadásúban megjelenő dolgozatnak caime „Pttőfl mint követ jelölt Epizód a költő életéből.* A aagy költőnek\' a*t az érdekes életepisódját mondja el Heataller Lajos érdsskss. tárczáirói etilaeban. Egyszersmind bemutatja agy törvénytelen, erőaaa-kas válasatávaak lefolyását, mely mint alkotmányjorténeti adat la, igen becses. De ez a ceiaőe kiállításban, flaam papiroson éa tisats szép nyomaiban aa Atbenaeamnél kiadott Ázat, miat igan érdekes adalék Petőfinek még mindig tökéletlen életrajzához, saintén «aámot tesz. A füzet ára csak 60 krsjezár — A Pallaa Nagy Lexikaaáaak flzatas kiadásából megjelent a 86 - 88. füzet, füzetenként 6 külön miimellék-lattal, melyek némeriat a kővetkezők: Magyar cx&csives emlékek III. lap. Mobamedáa építészet X-ffL lap Beaaikaace I—Ili. lap, Magyarországi reeaiasancs I. lap, Magysr érmek a Habsburgbáai királyok éa erdélyi fejedelmek karrá ból, Európa térképe Árpád kalálakor (dr. Márki Sándortól), Európai népviseletek II. lap. A (oszlatott faanyaggyártáa gépe\', Európa térképe Mátyáe király kalála évétsn (Dr. Márki Sándortól), Európa térképe a passzaroviol béke után (Dr. Bróalk Károlytól). Fa.fedélszerkezetak, Európa térképei a vesztfáliai béke-kötés atáa és a hitújítás korábaa. Fahidak. A dsrasi unit Tsaploa falfeeteméuyeinek Szt -László legend&ja (Hesaka Jé-1 weftől A mellékletek legkiválóbbika as sarópai aépvlseletsk ssiunyomatu lapja, melyet Mtttsel liraeves berlini attvéea ksvésael kalála előtt ktUön a Leiikon ssámára fostett és Pesasr afllntéaeU kítüníjen reprodukált. A saővegbea ts nagyizámu ábra vaa melyek íOleg a tsnBéeaettudomáoyi ás technikai csikkekét világosítják aeg. - A pallaa Nagy Lexikona minden könyvkereskedésben kapható, még pedig ffigstsnklnt 80 krjával, vsgy kötenkéat kötve 9 Írtjával. — A kipaoala ma aár nemesak a tudományom világot érdekli, hanem alndsa társa kódit és már a szépirodalmi is érdekeees sksáass ki csodált. Igsn érdskss novellát al vassaaka „Külföld" csimtt érdekfeaaitő hetilapbán „Modem" Balassi, melyben le vsa Írva, kogy egy dúsgazdag milliomos láay, mint véaaa a hipnotismns ssgitségével as At aeg-tabaaá tolvajji. A lap e aovelláa kívül érdakesabbsél ér Fischel Fülöp kadoaeban 99 Ft OH I>r. I. 0 8/erke8xt0: u i: »; V I H LapttilnjdőtiüH ea kiadó; € AIKX ICLA NYIIÍTTÉR.*) ISfféaa aelyeas. milaláaetl Foalardokal (mintegy 460 klilönjiiízö fajban) méterenként 76 kstól 8 üi 86 krigvalamint fekete, lekér a aaiaea selyemszövetek 45 krtólj 1 frt 65 krig szállít — sima, kocakás, oaikos, vlrágoa, damasaolt minőségben (mintegy 240 féle diepoeitló és 9000 különböző szia és ár-nyalatban) ssálUt poetabér* és vámmentesen a privátmegrendelők lakására Heaaekerg Cl. (es. kir. ad* vari szállító) aeljv*mgyAra Zürichben. Minták póatafordslóval kAdetnek — Fváícba cTürntt leva-lekre 10 kroe és lavelezőlspokra 5 kros bélyeg ra« gasztandó. (t) *) Aa saork. s rovatban köalöttekért nem vállal felalAsségst Nagy Kanizsán. COOM M9CAMA CX 3C SL * lejíí^ístibb helyen ettfeti^\'yeaéit oroas (fttkhllcll iára illat M<»MtkTáb«ii. Magyarországi telepe x BI UIPKMT, Araaj JA«.»a-ii<r«a 30 Teanb; m^ly hadapeaii telepünk rövid fetinAU IA<*a uláu, tuar oly-köskrdvaiiaégnek ée alta\'Anoa p|terjedésnek örvend éa mély a bécsi néptapiá-lási kiállitSBon a nagy aranyéremmel lett kitttetet ve, Budape^lm valaaünt aa tgési on&dgban | majdnem minden jobb lüeier-, csessefe* e« tea* {kereskedésben és drogniatinál kapbnid. Az orosz hivatalos témszalogot 4$ Mjmjyünktt\\ tnelylyel ereden osomagfatnk éa ialéaet pieiaiobo* sairik el varinak iiUva, kül&nti* fhjyHembt ajánl-| juh Aag. 15. óta csak aj termésű taátknaaak forgalomba, MT Kapható Wagy laalmáS. Armotk Matáa, U). Fischer Ferease, Fesaslhoffor József, Naa és Elein, Raasa-j fald Ari It és fia« H|) Kaseabsrf Miksa éa fUréea éa Elséa I fűszer- és eeemége kersakedAkaél. — lala-Kgeraaegea» Fasglsr Mihály, Ooahás István, Qyaraatl Vilmos. Hn-blassky Adolf, Jáa Fsraaaa. Rmmathsl L éa Welss Jónás I anokaöcacte fűszer éa csemege kereskedőknél. lAflMfea : Hafeiagar M. és Bódis M. fUszsr éa csemege kereskedőknél. OÜOOOOOQOOOOQOOOOJOXOOOOOOOOOOOOOO SArgöny-czim tiottaekllg Budapest. Teletem 17-M. Gottschlig Ágoston tea-, rum- éa oognao-nagykartakadö 229 10 BUDAPEST: Központi iroda: IV. Váczi-utcza 4-dik azám Alatt Raktára kx IV. rácti\'Htca 6. aa. | VI. Audrduy ut 23. «t. ,,A Mandarinhoz1\' | )fHong*Cong vAroaihoa\'1 a vAronház-tér mellett. j a kir. opera 4teilenében. Kiviteli pinczéh: X* Kőbányat tüzér-uteza 9-ik i»ám alatt. Kizárólagos bizományl-rektér: Nagykanizsa éa k o rity Ht • réutri PAÜK JAKAB nrnáL KŐavatlsn behozatalu valódi chinai és orosa karaván teák, Jamaica, Brazillal- és Oaba-rnmok, fraiieia cogaacok, llkAvék a legfinomabb minőségek -ben, srsdstl csomagok és palackokban, eredeti árak Bellati — Árjegyzék kívánatra ingyen ét bérmentve, — * qpooooooooooxxooooooc Nftgy-Kafeixsa, vasárnap. Zala. 92 szára. (7. lap.) 1894. november bő 18-án. | Évek étt kipróbált, fájdalméalltapltó háziszer ] Kwizda-féle köszvényfolyadék. I köszvény, c s n z ée Idegbajok ilké | ■ H iösn6Djífllya|[ palaczk60 kr. | Kwi/da*! | V, palaczk l frt o. é Kwi/da-felc | B tÖSIVéBjíQijadeiC : [kapható-nHTTe n gyógyszertárban, I Kwizda-féle köszvényfolyadék, | 6, Föletét: kerül, gyógyszertár Korneeburgban. | A !!URAKNAK!! pyengült férflerőnél kiváló saoJgálatot " i«<s a cs. kir. szabadalmason ..yalmn-viVam-ké$zülék%i ttnhassoálaira orsósok ál* tal eges • Európában melegen ajánlva. Volta tanár módaxore. Leírás boríték alatt 10 kr. levéijeiíy bekill* d^s_e ellen. Kapható: Augrufeld J elek-troechnikm és c*. kir. ssab. tulajdoioeáaál 76 — R t CM, I.. ^ Krlmfr»tri»if I* n a Fontos minden háziasszony es »»Venne eréme" iHirkouzorváló ezer. Kitflaö, t ljesan ártalmatlan coamtticim, kiváttképen haszno* a bör kiirflny* én ifdenép ellen; a bftrt vakító fehérré varáaaolja, a ráncok éa redők képződ*:-aéi- m».*gakadályosza és megóvj* aa arc* aain fiatalon fri*siségét. A ,Yen«w rrfc-nem tartalmas semmi ssirnceiO anyagot, azért aoba nem avasod! k a aa év éa nap bármely szakában minden ártalom nélkül alkalmazható. A U köaöBKége saját dérekébsa kérjük, hogy aa itt levő védjegyre Nzigornaa (igya)jen. — | X r .a . 91 f o r .L u t. „Eugenift \' lolyőpép rairtns-virágokból, az virágzó, üda I artézin állandó megőrzésére. Ugy aa arcnak é« nyaknak,; mint kéznek éa karoknak gyönyört) lágyságot é* márvány* j szerű tisztaságot kölcsönős; a b\'ír minden érdest gél és lol» tosságát megszünteti. — Ára * forint. „Ettgeaie" ?ar#a folyékony arckenőcs teljesen ár talinatlau. Aa ajknak, arcnak és füleknek saép természetes j rózsasaint kölcsAnSs: villamos fény mellett ia természetes aalnben tinik fel a I napig is tapadva marsd a bőroif. — Ara 1 forint 90 krajcár. „Engenle hintőpor.4" fehér-, rósasssin* éa créme-eaia-beit, tartóban és éssre vétlen ül tapit s a bőrnek t érméssé-tea lágyságot kfijesöafts. — Ára 1 frt 20 kr. — Pamacscsal együtt 1 at fitt kr. „Trlxogen" kitttnfl hajnöve«tő aser: erftsitl a baj gyöke-1 rakat • teljesee ■•gakslalyossa s korpaképzödést Arai joriat 6\'J krajcár. ,, VI rg lllne végétnle" haj festő, fekete éa barss. A baj esas ezerrel festve, 6 hétig ia megtartja a aainét és tel-ies Mteietl«a-«~mftl*gea festést t lacnésactes szintül meg* j különböztetni. — Ara 8 forint BO kr. , Folyékony kaakáiaai bajuszpedrő a baj tea aö laaatéai\'ri éa épen tartására. — A bsjoss felaütés nem ?zttk-téges, s aélkll la minden bajaasaak s kívánt forma adható, ára 76 krajcár. 239-20 | Egyedüli raktár NAGY-KANIZSÁN: KREINER GYULA (Főtér.) divatáru- éi pipere üzlete. (Főtér.) anya részére! ^vs/vy s&Ky Elismert « g J • l» b VEGYIT ÉK HABKÁVÉHOZ! a vi* éa iro> i i KATHREINER Kneipp-malátakávéja májává\' bir. Es uióbbiho* kezdetben egyharmad keeftbb a fele keverendő. lí ATUDPIWRV Hyelpp Binlátii»kávéJ« használatban a lejrolcsóbh ^alntvUlNCix veuyQet a habkávébos. melynek as egészségre károsan ható alkatrészeit egya*er<mind elenyésxti. KATHREINER »u»líti»liáv*jA jelenleg oly kitüaflen ktatt* ,, ,,. ... len\'k. hoirv a bsbaávéval esyszerre örölheiö és minden sxoko\'t m<sdonelktssitheM). \' Katlireiner maláta kávéja orvosi krünf>sének ájial nyomatékosan ajánl tank soha el é hetik * olyan tulajdonságokkal birtmelyeket az eddigelé használt pótkáréi KATHREINER ^\'W*^^\'®*01*!/0 tíwán élvezve, külftnftsen nőknél,gyermekeknél vereségényeknéí, gyomor- ée idegbetegeknél bir kitünö batassa). KATHREINER Kneipp-maláta-kávéja St^TllT^ mindenütt kapható — »/t kiló 25 kr. ® KATURFINFD Knelpp naUlskA^J ívni nnLlllLn uttnostalik. Nyitva kimén magodban levő hatArosoUan visftSMiiasi\'andó. Csak az eredeti,, fehér csomagok kérendők, melyeken .TREINER! az ereueur leiier csomagOK Kt e név: KATJ ^■H-H-H-l-l ia kö/kedveltsé|re miau aoksaorosan sru vagy csalirdaágra ssémitotl cao- világosan kivehető sete V Figyelmeztetés. Legbiztosabb óvszer s kolera, hagymás és egyéb fertflsft betegségek e i sb ! t X a Tökéletes fertőtlenítés! Teljesen szagtalan! /^ Önműködő tözegszóró- Belföldi éa külföldi szabadalmak ^ /SsT &/ Bsobai árnyékssékek mindenfél / ^vy tetusetős alakban. / N Sy Árayékasék berendezések, JpV kórházak, laktanyák, ia- / &/ él »M:«*lanitó kólák, iparvállalatok, /SS J/***™*^ Tö,t« /^w szállodák Itb részére alom ! Mindennemű tö»«wryirtmány nagy raktára. Kiilőnle|esae| : r . ^y^embari éa vároai hulladékok ** faadaaági értékasitéss. ^ Jy Városlisstítási éa al/kvaresáai vál-JfY latok asarvaséM. Mítrágyagyártás EéasleUe Urvekkei, költségvetéeekkel éa etedéi bisosyitvá-, sy ok kai nl>y asolgál as ifssfatöaáf. orra. közeg. tan. által tttbbaadröaen ajánlva. r \\ A téli idény alkalmával mn szerelmém, leül- és bétfDidi finom kelmékkel dúsan felszerelt raktáramat a n. 4% Miziinséfj beoses figyelmébe ajánlani, — Bátorkodom megjegyezni, — hogy ryjgy mlyt fekMelc előírás nzerint kémtewlfl papi- és katona-, egyáltalán minden egyenruha készítésére Becses megrendelését ■ kérve, pontos és jut dny 08 kiszolgálásról a 7t, é. közönséget biztosítva, — maradtam 263-3 teljes tisztelettel EAUFMANN MÓR éi ííszslTdó. ^Tag^r-ZZaziizaéLci. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 91. ssám. (8. lap.) 1894. november M 18-*a FEISS JAKAB £ BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy ^-^GTE\'-K-A-IfcTIZS.Aj^r Blau Pál-téle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiségében BÚTORÜZLETET ___nyitottam, ős bátorkodómba nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútor ral, a legfinomabb berendezéstol kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok," hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem,Jhanera egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA legmesszebb menő és ezen irányban is képes vagyok a igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. Nyomatott Fiachsl Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kaniaaán, 1894. 93. szám. Xaev-Kanizsa, 1894. november 22-én. XXIII. évfolyam hwkMtMi: n-itm Ollop-ftle báx. Ma latinait i lip esallaai rinUr« roaitkoaó alada BkrauUllu Imlsk esak U««rl ktuk Ul fofvlUluk «t. KMtatek ■«■ ktl<)«u»k riiau Egyet szám ára: 10 krajcár ZÁLÁ Politikai és vegyes tartalmú lap. Kleáááivatal: ViroaMa-ípílít: JWU HUf ELŐFIZETŐI ÁtAX : Égin ém It korra* (6 ta — kr.) fUém S kanta* f» trt — ki.) KacrWtm 8 korosa (1 trt 80 kr.) HMatfaak jaüajraaaa asbaittatasÉ. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesűlet, az Ipar- éa kereske- ~~~..... delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a letenyei takarékpénztár. fsuksera is ír. a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőzöde r. t." hivatalos közlönye. tniH»*Maak . raaatkaaék Ftacka) fttta k4»jr Jlegfelenik Kagy-Kanluán lietenkint k étű ser: vasárnap és csiltSrtSlcö ü. tirat<Mli Miaaawk. Orosz kilátások. fc) A lapokban egy liir jelent meg a minap. Ebben el van mondva, bogy Del* janow orosz közoktatásügyi miniszter is üdvözölte II. Miklós cárt, s azt a reményt fejezte ki, hogy az uj cár, elődjének példájához biven, az oroez közoktatásügyet ugyanazon rendszer szerint fogja tovább vesettetni, mint. eddig. Es a hír sokkal lontosabb, —mintsem, hogy gondolkodásra ne ösztönözne a fölött, hogy mit értett vollaképen Deljanow as ő üdvözlete alatt. Akieaak némiképen as elmúlt évak viszonyait ismeri, a az orosz kormányzást figyelemmel kisérte, tudni lógja, bogy II. S&ndor cár alatt uj éa uj kékók rakattak az orosz közoktatásügyre, hogy as előli is szigorú éa igas-ágtalan rendeletek alatt sinylett, s hogy év év után ujabb megsaoritó rendszabályokat bosott, melyek nemcsak a tanárokra és tanítókra nehezedtek, hímem nagy mértékben megszorították a deákokat ia; megnehezítették a tanulmányok a\', és aok esetben lehetetlenné tették a tanulmányok rendé* tolytatását és befejezését, maguknak az orosz híttt tanulóknak is, — eltekintve attól, hogy a máshitOeknek ez as orosz tanrendszer egyáltalán végtele- nt ül megnehezítette a tanulást, illutóriossá l tette a felsőbb tanulmányok folytán elért eredményt, azon purifikáló reudszer folytáig — mely különösen IX, Sándor cár uralkodása alatt az idegen elemeket minden néven nevezendő állami hivatalból kiszorította. As elhunyt cár a szent zsinat elnökére, Podebonosaeffre hallgatott, ennek pedig hűséges eszköze volt Deljanow, a köz-igazgatásllgyi miniszter, kinek rendeleteiben az előbbinek szelleme látszik meg, — mely elöllii igyekszik minden szabadabb mozgást, mely a tudomány terjedésével jár. Sajátságos, hogyan érintkeznek az elen-tétek Oroszországban. Ez az óriási birodalom jelentékeny szépirodalommal rendelkezik, melynek kiváló termékei az egész művelt világon ismeretesek ; van jelentékeny tudományos irodalma is, mely a tudomány minden ágára kiterjed, vanuak nevezetes folyóiratai, könyvtárai, tudományos gyiíj» töményei; (elsőbb tanintézetei ia vannak, sőt a nők tudományos képzése terén Európa többi államainál előbbre van, az orvostudományt aok nő hallgatja, .Zürichben az egyetemi nőhallgatók nagyobb réssé orosz Nzármazásu. De ugy látszik, bogy ott a tudományokat íh felsőbb rendszabályok szerint tanitják, habár a tudomány felszabadító hátinál, nem képesek minden esetben ellenaulyosni, a mint ast a nihiliamua jelenségei as oroas deákság körében mutatja. De a népnevelés nem oly fokon illónak látásik még, mely a nép művelődését nagyobb arányukban biztosítaná. A közoktatásügy egészen más gondolko-Izáat igényelné a szent Oroaaoraságban, — mint a minőben az eddigelé részesült; és mivel ugy látásik, abból a szempontból indulnak ki, hogy a nép intenzivebb tanítása meglazítaná a hűség kötelékeit aa oroas népben, a mely nagyobb műveltséggel esetleg oly vágyakat táplálhatna, mely nem fér öasse egy sbsolut állam egyed-uradalmával, nem is kívánják kiemelni as Orosz népet állapotából, pedig aat mondják, hogy tanulékony. 8 es less oka annak, — bogy aa orosa közoktatásügyi miniszter oly tartalmú iratban üdvözölte as uj oárt, a melyben aa eddigi renaser fenntartását ajánlja neki, — hogy a nép a régi alattvalói hűségben és odaadó engedelmességben megtartassák. III Sándor cár részéről érthető volt, hogy mint tanuja apja borzasa tó halálának — azokra a tanácsadókra hallgatott, kik elhitették véle, hogy as oroas nép fölött uralkodni csak a legnagyobb szigorral és vas-kényszerrel lehet. De II. Miklós o&r más néseteknek hé- A „ZALA" tárcája. Vlssupill&ntások Magyarország\' szellemi fejlődésére.*) — A aZAIiA* aradati táreija. — Irts: Hoffmann Mór. 1U. Szellemi és anyagi téren jelentékenyebb lendületet vett Msgyarország a 14. százsd óta azAn jou-k uralkodása alatt. Es uralkodóházból Különösen két király sz, kik fényes eddéket hagytak bátra Msgyarország történelmében, s a kiknek Magyarorsiág valóban sokat köszönhet. A 11. 12. és 18. százsd bizonyos tekintetben csak lassan lejlödnek, s egy népjellem teljes átalakulása nem oly gyorsan megy végbe; az első időszakban természetszerűen esak komoly törekvéseket jegyezhetünk fel, tartós eredmények nélkül. Magyarországnak nem egy belaö küzdelme-kellett még végig vívnia, s némely magyar király érdekpoliiikája nem ritkán veszélyeztette e korszak jobb lejedelmeinek nagy belátásról tanúskodó intézkedéseit. Magyarországnak a külfölddel való közlekedése ia csuk szórványos volt előbb. Talsjdonképenl középosztály csak sz Anjouk *) Egy nagyobb munkának bevezető résziből. Szerzőnek német eredetijéből fordítva. uralkodása alatt kezdett képződni; minek következteben városok alakullak s bizonyos ipsr-rendszer fejlődött. A kereskedelmi 6» íparsseliem, mely nj Összeköttetések következtében *— különösen sz akkor hatalmas kereskedelmi várossal — Velencével fejlődött, bizonyos általános mü-vel&éget is szükségessé teli. £ királyok művészet- és pompsszeretete; az a támogatás, melyben a tudományokat részesítették, jótékony hatással voltak, s kisebb- és nagyobb iskolák felállítását mozdították elö; az általanos műveltség szükségessége a kolostori iskolákat ia arra ösztönözte, bogy az előbbi tantárgyak mellett másokat is tanítsanak. Fényes épületek emeltetlek; a templomokat kiékesiietlés s a királyi család példája nagy be* folyással volt a fényűzés eltarjedesére. ha magyarázza meg a mfiiparnak nagy virágzását — Bobért Karoly alatt (1300- 1342); különösen pedig I. Lajos alatt. [1342-1384] — Arany éa ezüstművesek magas fokra fejtegették művészetüket. E< az i/Jés irányának \' tartós alapot adött és fokozta a müveltseg és tudomány iránti ösztönt. \' A tudománv. áthatni kezdi az életet, habár a latin volt a tudósok nyelve. De Róbert s különösen Lajos jó lejedeimi tulajdonságaihoz tartozóit, hogy s nemzeti nyelvnek jogát tiszteletben tartották és annak a közigazgatásban, a törvénykezésben, söt meg a királyi udvarban ia korlátlan használatát biztosították, Ai elgő teljes egyetemet (a tbeologiai fakultás kivételévél) l^Lajos alapította Pécsett. Miután V. Orbán pápa es egyetem feiállltásáhoa megadta az engedélyt, 1967-ben megnyit tátott, a Hamar püspök által gasdag támogatásban részesüli, Lajos is bőkezűen dotálta as intésetet a jogokkal és \'privilégiumokkal látta el. Történetíróink feljegyzései saerint ea egyetemet gyakran 4000, de sohasem kevesebb miat 2000 tanuló látogatta. A török járom, — mely a szerencsétlen mohácsi véaznap óta (1696. ang, 29.) mástél századon át oly aulyosan nehezedett as országra, a tudománynak e csarnokát is romba döntötte! Hogy mely évben saűn\'ette be es egyetem tevékenységét, nem lehet bizonyossággal meghatározni. Némely irók szerint 1647-ben, — mások ssertnl l&ÖÜ-ban, A magyar ifjak ismét buzgóbban látogatták a kültöídi egyetemeket, köztük a bécs i ie, miat-hovy a Zsigmond király által 1410-141 l-ben XXIll. János engedélye mellett fölállított budai főiskola bamsr megszűnt. A bencések, pamontreiek éa cisztercitákon kívül, kik többáyire aa oktatásnak szentelték magukat, s kiknek kolostorai aa egész oraságon elterjedve voliak, most már a templaríasokat éa pálosokat ta találjuk. Es móbbi magyar szerzetnek keletkezése homályban vesz el. Első tagjai Magyarországon remeték vo.tak, kik jámbor, szemlélődő életnek engedték át magukat, s a lakosságnak vallásos vigaszt nyújtottak. Valósai-nüieg Ugyanabban a korban keUtkeaeit, mikor Assisi Ferenc és Dominis Ili. Imre pápánál aa általuk alapiiolt szerzetek megerősítését kérel- \'Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 93. szám. (9. lap.) dol, s hs külpolitikája tekintetében is fogj* követni, nincs kitárva, bogy belpolitikája kedvező nem less. S akkor Podebono-sseff és Deljsnow-ot oly emberek fogják felváltani, kik Oreesorstágra is elérkesett-nek látják ss időt, hogy s legnaerevebb sbsolutismusról lemondjon1 s s belső reformok terére lépve, jó népiskolák által e-népet éretté tegyék s reformok keresstüivitelére. hoz jelentést tegyen. A közigazgatási bizottság rétiéről t vizsgalatra Háczky Kálmán ét Skublid István a zalaegerszegi, Eperjesig Sándor és kol ler litván a nagy kanizsai köztórházathoz beró lasstattak. közigazgatási bizottság táviratilag megkeresi a belügyminiszteri Zala-Egei-szegen csendőr szárny parancsnokságának szervezése, Znla-Cxányoü egy tagbál álló uj ciendőr örsállomás fehilUtt\'tsa tárgyában ; fíiig a kerületi csendőr szárnyparancs nokfágot megkeresi, hogy a nagykapornaki csend örőrtáilomdsndl levő őrsvezető állást, — melyet et tartotta. Ennek pénzügyi rétiéről at tz előtt megjelent 92. számban már megemlékeztünk. Többi mozzanatát pedig a következőkben adjuk: Az alitpáni havi jelentés a közigatát tgyet ágaiban a vármegye területén október hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vitetett Ai alitpáni jelentéssel kapcsolatban felolvastatott Rriiő bevil idő sterínl a szent-grithi őrsvezető helyettesit, mielőbb töltse be. (-) A vármegye hátából, a m-| ^P^Ím gtei közigazgatási bizottság november havi ülését " , . ", ... ™, — a v # . ,j,, ... j ,7 1 •) i tere ne kereskedőket rendis — Ktosorszku Stattitt Benő főispán elnöklete alatt f. hó l Jani, v ... , , . ... . 7 — ét.Nagy Karoly iparotokat póttagoknak lantolta. . A minisz/tvium a nagy-kanizsai közkórhas bt* zotlságának azon előteljesítését, a inélylijtl gondnok számára 200 frt lak/térni, a motáné-hénak pedig 9ü frt fizetést- hoz jazatlatba, rétemé-nyezét végeit a közigazgatási bízol tságna < megküldte. A közigazgatási bizottság ei ügyet előzetes M lUHJwnt innwain huvmvwkiwi /nwiwiuiwi i ■ i < ii-tut t • l • t - ... « főorrni jelentés it a köpqiméyügy terén 0któ-\\véJ™{"!\' cél>lMkladJa a *AmeW Zala~Egertzeg várót kérelmét, melyben a tala tgeriugi közkórház tégelyeiéiért felajánlott évi 284 frt 20 kr. segélyadát alól való felmentését, tekintettel szorult péntviszom/aira, kérelmezi btr hóban a vármegye terültlén előfordult etemé nyékről. A közigazgatási bizottság tlimerétsel vitte tudomásul a vármegye főorvosának odaadó buzgótá-gát éi élénk érdeklődését, amdylyel a dyphltrilitt gyógyítását célzó „szerűm" ügyéi kitéri ét elhatározta hogy a főorvosi jelentétnek a „szerum\'-ra vonatkozó nszft a főtzolgabirák utján a járási és kör-orvotoknak azzal küldi meig, kogy szintén tüzi-ttt tanulmányuk tárgyává tegyék ezen ügyet t tő rekedjenek iránta a közönség érdeklődését felkelteni i a vagyonosabb osztályt adakozásra bírni, kogy a befolyandó adományokon a szegényebb osztály — gyógykezelését céhé ,jzerum" szereztessék be; továbbá a közigazgatási btzottiág megkeresi a vármegye törvényhatóságát az iránt, hogy a belügy miniiztert ftliralilag kérje ftl a szükséges,,szervin naA" országos költségén való betserzétéri, addig ptdig a vármegye alispánja halaimailatték fel bi-zonyot összeg erejéig „szeruma beszerzésért a szegényebb osztály yyógyithatáia céljából. Kollir litván bizottsági tag iimertetti a nagy-Icaniztai közkórháznál len". — mielőbbi orvotiáit igénylő hiányokat. A közigazgatási bizottság a vármegye alispánját ét a t. b. főorvost küldte ki a vizsgálat meg-ejtésére t jelenlétük alapján fog intézkedni. Egyúttal elrendelte, hogy a jövőben a vármegye főor-rosa — a közigazgatási bizottság kiküldöttének köz ieiíjöflétél. — félévenként mind a nagy kanittai, mind a zala egertztgi közkórházat megviztgálja t a vizsgálat eredményéről a közigazgatási bitottiág- a miniszter véleményelés végeit a közigazgatási bizottságnak megküld vén, ezt a kérvényt pártolólag terjeszti fel a miniszterhez. A közigazgatási bizottság ludomátul vette a dunántúli h. é. vasút részvénytársaság értriitéiét, melyben tudatja, hogy a köziguzgatilii bizottság azon kérelme, miszerint Zala-Egertzeyről d. u. 2 órakor Csáktornya felé menő fehervonathof egy személyszállító kocsi akaszlasték, forgalmi okok miall nem liljesithelő. Zala-Egerszeg várót polgármesterének kérvényt egy, Zala Egerszegen felállítandó forgalmi főnök tég létesítése iránt a kereskedelemügyi minitzlerhez pártolólag terieeztetik fel. Lenti község elöljáróságának kérvénye a Csáktornya ukki h. é. vasutak mentén a lentit berekerdőben tgy áteresz léttritéie ét a viifolyáii villanyok kedvezőbbé tétele iráni — véleményes jelentéstétel céljából a járási főszolgabírónak kiadatik. Olvastatott a pécsi posta- ét távírda igazgató tág átirata a Zánleán felállítani kért poitahivatal elejtése tárgyában. A közigazgatási bizottság a posta elejtését javasolja, mivel annak /e/átlilátál a közérdek nem kívánja. iratok kétbnitétéért dij nem szedhető; ami um dij a kincstár Utat fizetendő meg, A község ai igazgatóság ezen átiratáról a járási főszolgabíró tág utján értiuttttik, Tekintve, hogy a megyei áitompiléititi ki tat ml létszáma jelenleg 2 taggal kevesebb: e kőzigazga-táii bizottság az államépitéizeti-hiratal főnökének előterjesztésére megkeresi a kereskedelemügyi miniiztert a hiányzó két állásnak mielőbbi betHtém tárgyában. Háczky Kálmán bizottsági tag indítványára megkeresi a -közigazgatási bizottság a ktretbtée-lemügyi minisztert az iránt, hogy Zala Égerszögen a táviratok ette 10 áráig feladhatók I egyenek s esetleg addig érkezették kiadassanak, mint más Z\'ila-Egertsegnél csekélyebb számú lakőssÓyú és csekélyebb forgalmú rárosok it risztsültek legújabban ily kedvezményben. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy javaslatokat tett a hodotáni ét gániciai áUam állandó gyermek menedékházak vételéinek kinevez-\\tetére ügyében. Vgyanceak etin időszakban hagyatlak jóvá a hodotáni menedékhát helyisigért n natkozó bérszerződések — Személyesen tárgyalt a nagykanizsai iskolaszékkel, ai ottani tultömítt kit ségi elemi osztályok i a polgári leányiskola uj helyisége ügyében — Meglátogatta a baki ét tér-f^küzségi iskolái. — Noéiban személyesen tárgyalt kerületi esperessel a jérámiban Imi iskolák állapotáról illette államsegély jogosultságáról, — Meglátogatta a novai ét miktfai r. k. iskolát — Bollúhiddn n hitközség elöljáróságéval uj ukolt-it is tanító lakás építésének a tavamtól kivitelét megállapította. — Intézkedéseket lett tgt hat háti állandó gyermekmentdikházakai vetetni alkalmai •gyének kiképzését célzó tanfolyamnak Csáktornyán hó 17-én megnyitása ügyében, — Ugyanezen időszakban fejezteitek bt at 1893 4. tanéri tan ügyi állapotot felölelő statisztikai munkálatok. — etithely tárót képrittlőfettülete egy ottan fetál litandó polgári leányiektláhot megfelelő telkit ét .000 frt építési költséget ajánlott ftl. — Végül jelenté, hogy ezen időszakban a tankerület több fontot ügye érdekében Budapeiteii volt Kir. tanfelügyelő jelentése a tánkai k. iskolai tanilii átlátnak a sikertelin pályázat folytán ideig lenes ellátása tárgyában, továbbá a prtriktrtttíari iskolai él tanítói lak újból épitém ügyiben felvett jegyzőkönyv ludomátul vétetlti. Ulvaitatott llirtehltr Henrik alti domborni lakát nagykereskedőnek a kir. lan/tlügytUböt intieitt levele, melyben azon ajánlatot tuti, hogg a meny nyiben a közoktatásügyi kormány a kffttég kérőimére hajlandó Int Alsó Domborun a fiuk rimirt Mami iskolát állítani, a kötokialáiigyi kormány A közigazgatási bizottság tudomáiul vette a áldozatkészségéhez képűt kész at a.-domborui lld- pécti posta- és távirda igazgatóság átiratát, mily nyok hazafiat it valláserkölcsöt nevelését akkép ben tudatja, hoyy a badacsonyi távirda hivatal tlőinozdilmii misterint a hányok oktatóiéhoz meg állal a badacsonyi hegyben lakó nyaralóktál táv- kívánandó, magyar okletélltl biri tzertuttnök, meiték. A piloeoknsk e*y koloitorbs vsló egye-siitstt Bertalan p«c«i pOspök esstöxölte ki.*) Ason körülménynél fogva, hogy s 13. uássd-bss Magyaron tágon eser kolostor volt, kOnnyen mérheifl nagy saon jsleulékeoy befolyá", melyei a< enyhé* allantra ia társadalomra es időben gyakorolt- A ludomSnyoaság Zsigaond alatt aem csókként ■ert es s fejedelen, Kabar kevéabbé sagy és sxsrencgé*, mint 1. Lsjoa, maga is nagy műveltséggel birt; több nyelven beszélt; a asivesen támogatta s tudományos törekvéai. As omág Ifinemeaaége ia nagy elösierelettel és bosgalommsl foglalkoaoti a ludományo* tanulmányukkal, babár aa erre szolgáló estkütük még mindig elégtelenek voltsk s könyvek a ritkább fényűzési cikkek kSxé tartottak. A továbbfejlődés alapjai tebát adva voltak, i a Hunyadi Mátyás alatti lendület egy nagy éa dicső jövő csiráit rejtette magában, melyek azonban e nagy fejedelem balála után sz országra tóduló viharok folytán elctenevésstek ás virágzásra nem jutottak. IV. Ha ki idevágó irodalmst laposgstjok, — mely bennünket Hunjady Mátyás koráról felvilágosii, e<sk mély itomoraság foghat el bennbnkei, — hogy üssonyato* viharok Magyaroraság erejét s teljes kimerülésig igénybe votték, s s ssellemi élst nem as előbbi lendületnek megfelelően fejlődhetett tovább. *) Dr. Kürt Antal. A magyar péloi-tzerzet tőr-tinite. A szerzelkeletkezése, a budapesti kath. ft-gymn, értesítője. 1881-82. A lélhold n)omas*tó hatalmával nehe*edett a nyugatra, és Magyarors«ág volt az a ssikls, — j mely két századon keresztül az iszonyatos nép áradat hullámainak kl volt téve. Valóban, az a szolgálat, melyet Magyarország Európának tett, nem csekély volt, midőn erejét a török hatalom elleni folytonos eltentálláaban elpazarolta. Rlég drágán váaárolta még Magyarország as európai nyugot szellemi továbbfejlődését aaját fejlődésének megakasztásával.. Nagy fokot ért el a tudományos müveit aég Mái yfis alatt As irodalom éa müvéaset, az iakola és ajudomáoy, (habár nem nemzeti értelemben) buzgó ápolásra találtak; és Mátyás maga Is, személyes szükségleteiben egyszerű éa igénytelen, st ő lenyes és külföldi Íróktól lennen magasztalt udvarában mindent ónsgeponiosiiott, aminek neve volt a miivésiet és tudomány terén A tudósok, kik szud>arbsn éltek, egyesületeket alkottak; az egyoldalú egyházi felfogás laanan kint eltlint; a tudományok elmély ittettek ; s asa-bad kutatás jogát kezdi gyakorolni, s szabadelvű eszmék alkalmsa talajra lelnek Magyar-olreságon. Mindezeket a törekvéseket nagyszerű módon mozdította elő a könyvnyomtatás felte lása, miá tal a műveltség terjesztésére s legalkalmasabb eszköz adatolt. A tudós Bonfini Antal: A magyarok történetét irta meg Uiásalóig, amelyből 1545—= 1670 ig négy német kiadás jelent meg Báselben és Frankfurtban. Nagyirdeküek az ő (eljegyzései az udvar belsO életéről. Perue, hogy a tudomány e korszakban ia, mint Europaiegt&bb államában, latin volt, de a nép sem msradt ereden: mert iskolák, ugy teUcbbek, mist s>iók, mindenütt állíttattak, a s kolostori is* iskolák most még nagyobb virágzásnak örvendettek. Gazdag roaocenácok támogatása folytán a külföldi iskolák látogatása is emelkedett. Többféle bizonyítékot lehetne hotel arra aásva, hógy s magyar nép Mátyás Idejében as értelai-aég nem csekély fokán állott A kép, melyet éppen kulturális tekintetben egybe lehetne állítani, még nem teljes, de a poros akták homályából már nem egy érdekea adat került napfényre. Égy érdemea magyar, tudós, Stilédy Aron T«< mesváry Fel bárt, ferencrendü szerzel en életrajzát irts meg,1) — kinek szónoklatai (Stellárium 1483) bepillantást engednek es ekkori gondolkodásmódba. Kétségtelen, hogy tz«k az őaslate meggyőződés és erős önerseltől Áthatolt prédikációk eredetileg magyar nyelven tartattak ée latinul iratlak le. Dr. Heierich (lusatáv, e müvet ismertetve, n a ferenorendi szerzetes szónoklatainak tartalmából joggal következirt a nép léjlett intelligen* tiájára, mint annak bisonyitékára, bogy Magyarországi népe köifllbelQi ason a fokon állt, mint bármely máa keresztény nép abban aa időben.1) i \') Ttmetiáry Pelbárt élete és mütti. StiUdi Aron tói. Kiadta 3 magy. tud: akadémia irodalomtér-tiueti bizottsága Budapest, 1886. *) A tisztelt oltasd figyelmét éppen t helyen tartom szükségeinek fiayilmtttitni, kogy a munlca ni-n(et közőnűg számára iratik. Et e körülmény befolyással van az Madás módjára. (Vége MnttaOu) Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 93. szám. (8. lap.) 1894 november hó 22-én iitm Sülönben az iskola állal igénybe veendő lakást, tantermet és egyéb helyiségeket sajátjából ado Hiányozza s még ezenkívül a zárdai iskola fentnr-tágíhoz évenként 360 forinttal is Járul A közigazgatási bizottság meleg elismeíéssej üdvözli a hazafias áldozatkész ajánlatot; Hirschler Menrick dsó-domborui lakásnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz s ezt neki kiadatdi határozza, a közoktatásügyi miniszterhez pedig a továbbiak érdemében jelentést tesz. Kir. tanfelügyelő jelentest tesz a fityeházi községi iskolánál lemondás folytán megüresedett tanítói állás betöltéséről. Ezzel kapcsolatban bemutatja Sivegjdrtó Móric szepetneki r. kath plébános felfolyamodását a fityeházi községi iskolaszék még-választása, valamint az iskolaszék által megejtett j lanitóválasztás ellen. Mintán az iskolaszék elnökségének ellátása a fityeházi helyi biszonyéknál fogva sok nehézségbe ütközik, de különben is Sietne!! Gyula, mint Fityehása község jrgyzöje, az iskolaszékbe a képviselőtestület által beválasztható rolt, a felfolyamodásnak az iskolaszék meyrál<uztáiának megsemmisítését célzó indokai figyelembe vehetők nem voltak. Az illető lelkésznek a tanítóvá-lasztáshoz meg nem hivatása mindenesetre az 1876. évi 28. t. c. 9. §-ának rendelkezésébe ütköző *za bálytalanságot képelvén, felhívat ik az iskolaszék, hogy az első választáshoz jelentkezett pályázók . figyelenmbe vételével a választást mielőbb újból megtartsa. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a kir. tanfelügyelőnek jelentését a rédicsi r. k. iskolánál egy második tanteremnek tavaszszal leendő felállításáról és ennek kapcsán Dedes és a két Sárd is-kolátátának rendezéséről. Előterjesztetett Hidasy Kornél szombathelyi jne-gyés püspöknek a közigazgatási bizottság és tt k. tanfelügyelő megkeresésére érkezett értesítése az összes esperességeket felölelő intézkedéseiről az igazolatlan iskolám nlasztások szigorú Megtorlása, a tultöMöttség megszüntetése, az ismétlő iskolázás szervetése és a magyarnyelv sikeres oktatása érdekében. A közigazgatási bizottság a tanúsított buz-gólágért elismerő köszönetét fejezi ki az egyházmegyei főhatóságnak) Kir. tanfelügyelő jelentést tett az 2853. évi 2tí. t. e. alapján segélyezendő iskolák államsegélyéről. Külön-külön csoportban tüntette fel a törvényes minimummal nem bíró tanítói állásokat, a jeltett törvény alapján 2 ik illetve 3 ik tanítói állások szervezésére vonatkozó kérvényeket, nem különben a nevezett tőrvénycikk ulapján szervezendő uj iskolákat. A közigazgatási biiottság az illető kérvényéket tárgyalván, az egész vármegye ide vágó tanügyi szükségleteit felölelő jelentését a miniszterhez megteszi. A-, közoktatásügyi miniszternek rendelete a föld mivelésügyi miniszternek az 1894. évi 12. /. c. 45- §-o értelmiben kiadott, a községi faiskola kezelők illetve a tankötetes gyermekeknek a-falenyise \' tétben való gyakorlati oktatásra szolgáló tantervet tartalmazó „Utasítás" üg ében tudomásul vitetett i a szóbantorgó utasítás az egyházi föhatósá goknak az áll. ée népoktatási tanintézetek gond nokságainak is iskolaszékeinek, valamint a fő-ttölgabirólcnak azzal adatik ki, hogy az egyházi főhatóságok alatti összes. iskolaszékeket és tanítókat, a gondnokságok is községi iskolaszékek ugyancsak a tanítókat is tantestületeket, a főszolgabírók pedig összes elöljáróságaikat az „Utasítás" ban foglaltakról tüzetesen értesítsék, felvilágosítsák s betartására felelősség terhe mellett utasítsák. Mikor jóravaló csendes lakóit a kolera pntzti- altit a polgári-fiaiskóla énekkara éneke t, S*n»r tolta, megtanultak nagyon jól imádkozni. Mióta a mann Mihály tanár vcse\'éee mellett, elé« »<ép hegyviímváltság-föfSzaporodott hátraléka rángatjafPfolátassai. Mos végével nem éppen kellem-°V , T« , . , 1 feltűnést keltett, hogy ax orgonán a» osztrák gyékényt, azóia megtenniük Kir<JyhTIB(mtlt játaSmák. holott ez alkarkor ■legények alól a káronkodni. Hogy melyik loganatosabb, szt csak ók maguk Indnák megmondani. Mikor még nagyon jámboran, szelíden tudtak annalt elörántá«át abaolnte semmi sem okolta meg, mert a királynéért ssondotl miseken hím nueat játaxani általában nem saokáe. — Mm l ikonban aa orgonaiátékot ének nem kísérte, ugy ,,, . ,, . ,.,, . , .. . , .leheteti ast tekinteni, mint aa ájtato«*agoi berv-tmádkozni, akkor plébánosuk: a boldogult Gtrócs keM,ö ff^^mmk. Valóasintleg nemU akart János (mivel a «xenihárom*ágnapi búcsúra nem j más lenni. hozatták el a prédikáló papot) ugy vette ftl a — A „Hagykaalstal Kersselyáté Kgy • steni igéket rögtönzött prédikációja ezámára. dacember hó 2 áa demtan 8 ora hogy „Szentháromság litka, paraaziember ál- » , J^l!"0 f , ,. . Hartia évi readee közgyűlését, a következő tán* - noksaga kimagyaráabalatlan" ée végöl ugy ál- f0r0íattol: dolia meg őket, hogy „gazt veitek, gazt araltok, 1.] Tjettikar, választmány és számvizsgáló bi-gaxemberek maradtok moet és mindörökké, xott»ag választása. Amen I* Es mintha ez az az álok kísértene azóta ebben a két szegény községben, csak egy pillanatra sem I jjJ nyjlnak meg lakói számárs a földi kapni . . . Hiába könyörgött és könyörög értök a mostani plébánosuk: Zbinyovszky Jenö. Akik kiállót!ák a kolerái, most roskadoznak végvonaglanak a hegyvámváltság áldásai alatt. Mire a hegy rám váltság hátralékának kegyetlen hullámai összecsaplak fejük fölött, a teljes szentbárom<ág elpártolt tőlük s csak egyetlen pá\'rónusuk maradt: Remete Géza, országgyűlési képviseld, akihez a két lestvérfalu közöl Kere-ctcnynek van az elsőbbségi tussá, mivelhogy ott nevelkedett. Ö nyújtót a feléjük egyedül segítő kesét, hogy kihúzza őket a hegyvámváltság hátralékának hullámai kőiül. (Talán nótáriusok is segitell a dologban, mivel véletlenül éppen Ha ász.! Ha jól tudom: nyerlek is időt a vég kimúlásra. Költségvetés megállapítása. Számvizsgáló biiottság jelentése Netáni indítványok. A „Nsgykaalsssl TAraa*-kftr." t. boldogság I bó 26-án saját kibővített helyiségeiben „Katalin-| táncestélyt" rendez. £z estélyre külön meghívók ! nem küldetnek ezét és a vigalomrendexő bixott-I ság ezen az nion hívja sug arra a ..Kör\' tagijait axótt megjegyzéssel, hogy a tagok által ki- nőtt vendégekaaivo«en láttatnak. Kezdete? órakor. — iétékenyeéle estél). A nagykanizsai Ktretktdő-lljek Önképző Egylete saját aegély alapja javára 1894. deoember bó l-sn, szombaton, a ,,Casinó\'\' dísztermében Hock János országgyűlési képviselő, valamint Wallenstein Malvin úrhölgy, Dr. Fried Ódon dr. Sioexer Antal közreműködésével jótékonycélu eaiélyt rendes a kóvetkező műsorral: I. „Hypnoi izmus" pár jelenet Gabányi Arpadiót. £ őadjak : Wallenstein Maivin urbmgy ss dr. Fried Ödön ar 2. Felöl-vasáé, Hook János oranaggyü<eai képviselő ar által. 8. Zongorajáték, Dr. Stockar Antal ar altal. Kezde\'e pontban 9 órakor. — As eóadaat lánc követi. Beiepti dijak: üiohely 1. éa S. sor 1 trt 50 kr., 8, sor 1 frt 90 kr.. a többi torok 80 kr. Karzati Ülőhely 1 frt. Állóhely 00 kr Jegyek eiőre válthatók Bein* Lajoaur gyógyszer De hál e fölött a szegény két köaaég feleit még | tikban ée ette a péaztiraal. Tollfuttában. Két csendes kis falu van iti nem messze Nagy? Kanizsától, gondosan eldngva a jó Isten háta mögé: Kerecsmy it Orosttony. Csendes, jámbor kél kis falucska, ahova a gondolat ia legfölehb meghslni jár, A sanyarú csapások közüf sem látogatta meg őket eddig más, csak a kolera meg a hegyvámváltság. As egyik erősen megnéplelenilette mindeniket, a másik pedig meglehetősen benépesítette végrehajtókkai. Ha a jó Isten is olysn jól ismeri szegénye két, mint ami kédvee Barts Gyuri bátyánk, akkor nem sok küadeni valójuk lesz a mennyei üdvösségért, mindig olt lebeg — ugy látszik — a táium fekete réme. Még ki sem maibalnak eiyiott lakói szépen, csendesen. Ugy ballom : most egysserre • látogatták meg őket a biuilő, a difteritisz, meg a jezsuiták. A himlő ellen van patrónus. Jenner. A diiteritisz c len is. Bebring- A jezsuiták ellen is van oltószer, de aat a jó kerecsenyiek és oroaztonyiek aligha ismerik, mert különben a polgári házasságban ntazó mis sionáriusok nem rázhatták volna meg Tórök-caa-pas éa Fogány vár bérceiuek levegőjét ama bizonyos, mindeneket átölelő lestvéri azereletaek igéivel...... Mindez talán exépen meg is maradt volna csendet titokban a bercektdl zári két fala balára között, ha azok a csodákat hirdető missionariu-sok (a magaaabb immunitás bebizonyítása oka ért) éppen olyan házba nem exálinak meg, honnan himlőben elpusztult embert temettek. Erről az után táviratilag érteni lelték as alispánt s ugy halljuk: a megyei közigazgatási bizottság már intézkedett is, hogy a tnissionáriu-nok be ne bizonyíthassák aat a nagyon közönséges ée ismeri dolgot, hogyan lehet a jámbor hivők közölt terjeszteni az epidemiál. Mert hái az epidemia Jérjed magától is, különösen a szegény, sok tekintetben korlátolt nép kőzött. Abbox nem kellenek missionarinsok. HÍREK. — KlrAlyméak névnapja Mint minden évben, ugy az íden ia hivataips istenilisztelet volt királynénk nevenapján,\' nov. 19-én, a nagykanizsai szeutlerenciek templomában, melyen a polgári hatóságok ét a katonái tisztikaron kívül a tanú óíljusag ia jelenvolt, a tantesiü.etek vezetése melleit. A\'itk Norbert, adminisztrátor pou l ifikált, Horváth Honor és Mincsek Autal szeut-terencrendi áldosopspok pedig segédkeztek. Mise — Sziahsit Uáutal\'i, a Szálka y-féle tóin társulat ügyvezetője, • napok ban váró-uiikoau járt, hogy * tárta.ai idejoveteiere a a*lxs«ge« mtezk edeseket meg legye. Mivel azonban Uien illetéken helyen tudoaiáeara adauiti, hogy a társaiéi január elad napjain tw — Ukia lettel aa ekkor kezdődő kulouléie viganaakra — eidada-aokat nem tarthatna, lo.abna kugy Somogyi elsőrendű larsuUia hiwvét ataa körűmbe jo, Bea talvi igeu{ kuasázottuak talalta, bogy a iara» lat nebauy ken sztreples veget; oly aagy éa költséges utat tegyM m,f; 11 agyvazeio uda kivaut baini, hogy aa akadaiyoS eiuaziuaassoaz o<ykep, hugy ax engedej tebruarra pro lougá.tassek, mely idűnen a muiaiüágók mar lezajlottak ee ti o m o g y I valószínűleg Szintén eláuana idejövetelt tervétől, köxveúeü egy másik tataulat után, mely már at egész reper-loirt lejátszotta. Miuthogy aaunbau Baaiaivi lara-duzásai sikerré ttem vezetlek, igen aeieegea, vájjon berukkol a Uaalbay társulata Nagy-Kauixsára, avagy nem iarija-e jobbnak a jelenlegi állomásáról a köaeii Hatásra uieuni, hol tart kaivsaal ée D0U torint butosiiott bérlettel várjak, mely utóbbira dktunk nagyon kevea a ki.auu, — A henvédlbeitk leanjai A bon-vedtiaxiek laaayai Sorsának oiegaonuyebwtaMire aa ortzággyttlee elitataroeie, hogy aa egyet iskolákban ingyenes helyeket ke>! szervezni számukra. B határozat alapján n vallat- éa kos-okiatasügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, a melyben meghagyja a tauíelügyeloeégeek, bogy aa elemi-, poigáh-, taniiokspao-, vaiamim a kis-dedovónökópxő jiuiéxétekbeu, ngysxinten a magasabb lakóiakban aa i&96/9tt tanév eljetöl kezdve ingyenes, vagy legulabb fáiingyeute helyeket szervezzenek ét e helyekre (ulyamodaa esetere, honvédtisztek árva, illetőleg iéisrva leányait vegyek tél. r- — Ilstltaárlassk Ortttleaykaa A GelsélŐi nem messze fekvő Oroaatony ee Ksre-eteuy községekbe nemreg Utissionariusok (állítólag jezsuiták) érkeztek, bogy a római káih. híveknek hirdessék a szent iget A nevezett ket községben a himlő- éa difteritísz erősen graxt-szálnak. A misaiwnártuaok, — amint értesülünk — olyan házba szálltak, aboi himlőbeteg feküdt és fialt meg. ErrOl a korilunéoyrol értetítettéa Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 93. szám. (4. lap.) 1894. november hő 22 én sa alispáat s egyúttal figyelmessé tették arra, — hogy a missionariusok, — ormon tá toava — tovább hurcolhatják a ragályt. Ax io tézkedésről batáróaott tudomásunk gines, de ba a dolog caakugyan megtörtén: — nem lehet eléggé elitá\'ni a községi elöljáróság psasiv magatartását, hogy ilyes kritikus körülmények között a misaióoartnsok eljárását jó eleve meg .nem gátolta. — A kereseljrásA-ecjlet e hó 18-án d. u. választmányi ülést tartott, mely iránt a választmányi tagok élénk érdeklődést tanúsítottak. A napirenden levő tárgy különben elég fontos volt; arról volt ugyanis szó, hová ömsék a set. mely Isten kegyelméből jéggé fagyasztva, a korcsolyázok parkettját fogja képezni; más szóval a választmányt azon kérdés togfelkoz-tatta, hol legyen a jégpálya. Három hely van ezen célra kiazemelve es pedig a Zerzovitz-féle telek egy része, mely a Szemere-utcával határos, a Király-utca végén levő lapályos beír és az ennek áteileaében levő Bárány-korcsma jég pályája. A terep-tanulmányozásra és a legalkalmasabbnak mutatkozó terület kibérlésére egy aégy tagu bizottságot küldött ki a választmány — Hiervesés. A m. k. igazságügy miniszter dr. Kiss $amnel budapesti gyakorló ügyvédet a z.-egerszegi kir. örvényszékhez jegyző véne-vezte ki. — Tkea-eetéljr. A nsgykanizsai Caainó elaö j aztán nyomban befecekendezték következménye, hogy több helyen az iskolafen-tarlók elvették a tanítóktól a földeket a a ks-tesiteri becslés szerint adtak nekik fizetés. Azt is fájlalják, bogy a kántori jövedelmet sem azá-mitják be a nyugdíjba. Megrövidítést látnak ab-ban is, hogy egy összegben kijáró fizetéseikből 25 százalékot nyugdiju tudnak he s igy a nyug-igényük jóval c-ekélyebbre redukálódik. Az országos bizottság m/st állítja össze a sérelmeket j a munkálatokat megküldi a közoktatási miniszter elnöklete alatt összeülő ankét tsgjsinak. — Megazékélt ügynök. R o t h m ül I e r. , . _ , . . Károly n\'gykanizsai ceg jelentest tett a 1 *rkes»k Hischel Fülöp könyv ée papír kervke- segnél, bogy házaló ügynöke Feiglstock Ignácj désébe, — melyre föhivjak aa érdeklődők saivaa több vég váazoat és egyéb elárusítandó holmit hogy csak az utolsó pillanatokban, laptöréeMnk és szedőink nagy buzgó*ágával lehetett "ár beszorítani. — Gondos korrektúráról pedig akkor már szó sem lehetett. Igy maradt azután a sorok között az a „b a r o m n a g y" sajtóhiba, mely nekünk nagyon nagy boazoaáfot oko* zott; de bizonyára szakreferensünknek ie aa-gyonnagy tanulságai szolgált. | — l.átHst< Jegyek. Igen cainoe, sféassu ; uj éa tetszető* slskn névjegy- éa levél pstjHrpk magával vitt és minthogy már több nap óta nem mutatkozik a lakásán sem lalál.lia(ő, aton gyanú erheli, hogy a reá bizolt árukai eladta és a pénzt elsikkasztotta. E feljelentés álapján a rend-rség a szükséges hivatalos intézkedéseket megtette. A véréévé. Szombathelyen, a varmegyei árvaház egyik növendékét gyógyította meg a uiinap Alexy kórházi orvos u vers ivóval. A beteg erős dilterittszben feküdt s a baj nap-nap után nlyossbb lett. Az orvos Budapeatre és Bécsbe táviratozott vérsavóért, de onnan azt a választ kapta, bogy aa orvoaeág ellogyott. Végre Berlinből küldöttek két üveg vérsav ó\', ttgTeh bét. A közönség köréből támsestélye — mint mar jeleztük — e hó 24-én asombatoa tartatik. — A „Népkenyke" uj helyisége a «Zö.d-fa-keri<-ben e hó 19-én minden ünnepélyesség nélkül megnyittatott Az uj helyiség, mely I nagy terem, két szoba es konyhából áll, igen jó benyomást tesz a belépőre. Aa ételek — mint halljuk — kitűnőek, mi leginkább annak tndbató be, hogy a népkonyha most saját konyhát veze-es az Ugybuzgó elnök, a választmány egyéb tagjaival minden lehetőt elkövetnek, hogy tápláló jó eledelt kapjsnak a népkonyhában élkesök, melynek zöme az iskolás gyermekek köréből kerül ki, kiket a népkonyha ingyenesen lát el ebéddel, mely igaaan elismerést érdemlő ténykedés. — Városi kézg) Ülés Z.-EgeraaegeH. Nov. 12-én és folytatólag 13-án varoai köigyü-lés volt Z.-£gersaegen, uieiyen több tontos ügyben hozott határozatot a képviselőtestület. Többek köaőtt Szigetby Antal vároaí képviselő indítványára utaaitotls és meghatalmazta a polgármesteri, hogy a létesítendő állami fögymna-siaa épületéhez szükségelt s a minisztérium kiküldöttje álul kijelelt területnek szükség ecetében kisajátítási eljárás ntján megszerzése végett szükséges intézkedéseket tegye meg s az eljárást ez ügyben azonnal indítsa meg. Továbbá elfogadta Sziget hy Antal városi képviselőnek részlelé*eu indokolt-ebbeli indítványát,__hogy a város kösöasége kérvéuydeg keresse meg a vallás és közoktatáaügyi minisztériumot sz iránt, bogy a létesítendő állami lögymnasiumnak az 189&/tt-ik tanévben ne az I. és 1L, hanem az 1. es V., as 1696/7. tanévben a II. és VI.; a kővetkező tanevbeu a 111 ée VII., azután pedig a IV. és Vili osztálya nyittassák meg s a város ezeitS kérvénye pártoló felterjesztés céljából küldésééit meg Zalavármegye törvényhstóaágá-nak is. — Kuka-kteaztáa. Az „Arany-Szarvas" szálloda személyzete a múlt vasárnapon oaztotta ki sson téli ruhákat, melyei aaját körében eaa-kósölt gyűjtés eredményéből vásárolt. Felruháztatott a városi- és az ur. elemi iskola öt-öt növendéke. A ruha átadást egy kis ozsona e\'özie meg, melyet a fiúcskák ép oly örömmel fogadtak, mint a jó meleg ruhát, Geldzáhler, a szálloda üzletvezetője, rövid beszédet intézett a gyermekekhez, szorgalomra és jó magaviseletre tutve őket. — As illető iskolák igazgatói szóban ós írásban fejezték ki Wéber szállodásnak és személyzetének a gyakorolt jótéteményért köszönetüket. =» Tűz. Nov. 18 án délután 4 óra tájban Ba gola községben tűz ütött ki, rnelv égy pajtát étil néhány kisebb mellék-épületet hamvassiott el. — Zúgolódó Inalták. A tanítok országos j bizottságához minduntalan érkeznek panaszok, hogy I a fizetések ujabb összeírásánál as eljáró közegek roppant nagy vissaaélést követnek el. A tanítók főleg azt találják sérelmesnek, bogy löldilletuié-nyeik értékéi a kataszteri becslés szerint vették tel, nem (ledig a tíz évi átlagoa jövödelem vagy a kialkudott haszonbér alapján. Éouek az len a Erzsébet királyné 0 felsége névnapját a helybeli városi templomban is ünuepélyea isteni tiszteiéi te! szentelték meg, amelyen megjelent a helyben állomáaosó közös hadsereg és honvédpa rancsnokság tiaatíkara, — a kir. tSrvSlök és városi hatóság, Mikos kir. táblai biró és a városi polgármester vezetése alatt testületileg felvonulva. As ünnepélyes áhítatot nagyban eme te ai énekben amelyből j alkalmazott gyermeknégyee kar, melynek gyakor- ____|a beteg gyer- lottságra valló előadása dicséretére válik annak, meket A |ó hatás már tnásnsp mutatkozott, s aki őket az ünnepély alkalomra betanította; a beteg most már leljeeen meggyógyult. BekeIde annál inkább megrovást érdessel ugy a kán-Antal vasmegyei közigazgatási tisztviselő meg tor miut a plébánia hivatal vezetője, azért hogy Bécsbe vitte hat esztendős fiacskáját, akt szín La ünnepség végeztével a kbótusban a „Oott tén difteriiisaben betegedett meg, a noha a baj erhalte" dallamát intonálták. Mert melián tpeg-már nagyon aggasztó volt, a vérsavóval snnyira várható ma már as intézőktől, hogy tudomást enyhítették, hogy egyheti ápolás mán gyógyoló- szerezzenek arról, hogy vaa Magyarországban léiben vihették haza a kis Hot. igen elterjedt, s kaihoticns vallás iránya kirik y- — GarAzda cigányok. Vessprémmegyében hymnusz, melyei Magyarország minden nagyobb nagyon elszaporodtak a kóbor cigányok. A me- Uraloméban e hazafias irányú Isteni tisztelelek gye egyes községeinek határaiban majd minden alkalmával énekelnek. Hogy Erzsébet magyar nap tanyát ver egy-egy csapat, ugy, hogy a | királyné ő felsége nevenapján egy pár excilWnes csendőrség alig győzi eltoloncolni őket. Kéttornyú- i magyar városban mint Nagy-Kauisaa a királyáé Lak hátárában két zsandár kisért egy eges* | tiszteletére „Gott erbaltet\'- intonáljanak, ezt a csapat cigányt Pápa felé. Mikor a karaván Pápa hiper-lojalitáa oly nevetséges megnyitalkosá közelébe ert, sz ott tanyázó nagyszámú cigány- sának fogja mindenki tekinteni, amely Inkább es pat megtámadta a csendőröket, hogy társaikat szánalomra mint kóvétéare sséltól kiszabadítsák. A csendőrök nem bírtak a cigá \' • • nyokkal a mielőtt védhettek volna msgukat, az\' * arokba hurcolták őket, s olt mindakettőt tél- A beküldött felszólalást köszé tesszük aszal a holtra verték. Az egyik csendőr koponyáját, megjegyzéssel, hogy tudtunkkal még hlvatslo-akinek életben marádnaálioz alig ven remény, "an eilogadott magyar „Királyhimnuas\' -unk végig hsiitoltak, karjait több helyen eltörték. A nincs Kétségtelenül ,aagyon kívánatos voma, vérengzés hire csakhamar eljutott Pápára és a I hogy as eddigi sok meddő pályázat ás gyönge csendőrség nem sokára kézrekeriteite a garázda- kiaérlelezée után végre valahára olyan mKvéeai cigányokat, akik ellen a bíróság már megindította .»\'kolftssal állhatnéas elO, mely ttgy zenei, mint a vizsgálatot. szövegezési szempontból versenyképes magyar - A klrásked* lakedmagy. Kiváncaian\' pendantja lehet te Haydn oaatiák alkotásnak vár egy hadbírósági ítéletet a kapusvári közön- Mindaddig azonban a magyar hósérsülatosk meg ség, amennyiben az Ügyben a\'vad.ó ia, a vádlóit! felelöbb volna as itt-ott felkapott, úgynevezett "is "taposván ember. Az előbbi Fekete Eruő fő-1 Király himnuszok valamelyikét haaanálatbe venni, hadnagy, az utóbbi Móritz Sándor tartalékos őr- A. királyné legutóbbi névnapján játszott Gott mester. Az ügy még az őszi hadgyakorlatok ide-1 erhalteban a plébánia- hivatal bizony tsljeasa, jén keletkezett. Akkor történt, hogy untig a 44-tk gyalogezred Nógrád-Verőcén pihent, as őrmester betért a Schlesiuger-fé e korcsmába, egy liter bort rende.t, amely ert forintossal fizetett. Mikor később a visszajáró pénzt kerte, a korcsmáros tagadta, hogy több pénzt kapott volua, miut amennyi az italért járt s ezt az állítását leánya is megerősítette. As őrmester erre erélyesen tel-saólalt, amiből nagy lárma keletkezett. Közbelépett Fekete Ernő főhadnagy ia, aki inkább hitt a csinos fiatal leüti y szavának, mint as őrmesterének. — Durván mellbe lökte a pénzét kereső embert és kiutasította a korcsmából. Móritz lelszólalt ! — Nem érdemeltem meg ezt a durvaságot I A lőhadaagy e asavakra haragra lobbant, kétszer áruul ütötte sz őrmestert, két kózlegény-elvétette oldalfegyverét és szuronyok koaütt kísértette a vasútra. A.porul járt ember azóta a hadbíróság börtönében ül. Két hét múlva hirdetik ki Ugyebea a hadbírósági itéietejí. — „Haresenagj *\' i^jléhlha. A „Polgári Egylet"- hsngverseiiy-estéiyéröl hozott dankba egy iromba nagy sajtóhiba csúszott. I E helyett ugyanis, hogy: „hagyon nayy", a zsúr |nalisztíkai szótárba meg eddig be nem ven; „boromnayy" kilejezés került a Kozieménybe. A dolog ugy történt, hogy a relerada zenekritikai] részének megírására egyik külmunkaiársunkat kértük, meg, aki még miudig szereti az irátbeli-1 léggel iftru halasztásukat s ad-1 dtg halasztotta a referádát ís — a kántorhelyettea pedig meglehetAaeu ártatlan. A plébánia-hivatal vezetője bizonyára megbízott a kantorbelyeites jártasságában, hogy ea a királynéért mondott hivatalos misén nem fog j semmiféle kirdlykimnuut játszani vagy énekelni, I mert ea eddig sem volt szokásban, A kántorhelyei tea meg valóaainOleg ugy goadoikosoti, hogy — mivel aa októberben tartott királymise alkal-inával semmiléle sirályhímnuaa sem volt játszva vagy énekelve [a jobb későn mint soka élvénél fogvaj méslél hónap múlva, a királyné nevenapján adja meg a királynak ast a tisztességet, amit akkor megadni elmulasztóit. Igy kerülhetett királynénk nevenapján, nem ki-perlojalitásból, hanem bizonyára nagyon ártatlan uaivságból, a Gott erhalte a szentterenciek templomának orgonájába. Hisszük azonban, hogy a felszólaló cikkelyének annyi hatáaa less, hogy máskor ebben a már több alkalommal szőnyegre hozott dologban az arra kötelezettek nagyobb körültekin-ret«ra-tléssel fognak eljárni. Ami csakugyan óhajtandó volna. , Ur. Felelőa s/erkesilő: LÓkK El 1 L Laptulajdonos f HCHKL éa kiadó; ¥ C L ö P. Zala. 93 <*7Ím. (& lap) 1894. noféföW hó II éa HiRDE rÉSEK. m szépítő FcW^rteaés crtm< szinbe*. ^TtoSS OroHS OHíkN/i/irl udvari Mx&liitó MOSZKVA „Vwmm créase1* bör-konserváló sasr. KitttnŐ, teljsees ártalmstlaa eoemsticnm, kiváltképen hasznos a bór sairfénye és érdeesép elles; a bőrt vakító fehérré varázsolja, a ráncok és redők képződését megakadályozza és megóvja as arc* azin fiatalos frisnsségét A , Yen uh cré-ms\'1 asm tartalmas semmi ssiraemü anyagot, aaért soka sem svssodik i as év és nap bármely saskábss minden irtalom nélkül alkalmazhat... A t. kösünségo sajat derese bei. XXX^XXXX>OC<XXXXXXX\'Xy>COOCOOOCX PSERHOFER J.-féle tryóg yssLextáx BÜCSBEN, I. KEH, 81 N QKRSTR VSSE 15. 12— • s vlzum yoldenen Reiehsapfel." n kérjük, hefyas itt levő védjegyre ssigornaa figyeljen, — Ara 2 forint. „Ksiesis 1 folyópép mirtns-virágokból, as virágzó, üde | aro-izin állandó megőrzésére. Ügy ss arcnak és nyaknak, mist késsek és karokn ak gyönyör)! lágyságot és márvány-sasrf ti—taságot kölcsönös; a bör minden érdsaségét és tol-tosságát megszünteti. —Ára « forint. „Kogemta" véréi felyékesy sNkesém teljeses ár-talmstlan. As ajknak, areaak és füleknek ftsép tormásáéira róasasaint kölcsönös: villamos fény mellett ia természetes ssinbsa tlinik fel s I nspig is tapadva marad a bőrön. — Ara 1 forint 80 krajcár. nlHisli klstépsr.M fehér-, róasasain- és eréme-ssis- I ben, tartódn és ésarevétlsnül tapad, h a bőrnek terméssé tss lágyságot kölcsönös. — Ara I frt 80 kr. — Pamacseaal együtt 1 frt 60 kr. ,Triie|esM kitíínö kajsövecstö sser: sröeitl a ksj gyöke* eket e teltesse megakadályossa a korpaképaödéet A r a 1 orint 80 krajoár. JílrglIlM vé|étsleM kslfestl, fekete és baraa. A aa) esea sserrel festve, 0 hétig is megtartja a saiaét és teljes lehetetlen s müleges festést a termésaetee ssistül msg\' kttlönböstetni. — Ara 3 forint 80 kr. nPslyéksajf kaskáisil bsjssipedré s bajaes nö vesztésére és épen tartására. — A baj ura felsütés sem isttk* iégss, a nélkül is misdes bajoaanak s kívánt forma adható Ara 75 krajcár. 119-10 Egyedüli raktár NAU Y-KAMZS/lN: KEEINEE GYULA (Főtér.) divatáru- ée pipere üzlete, (főtér.) & k. 489 Vér4l**OU labdacsok, ezelőtt általinos labdtaaok aeve alatt miOM nevet teljea joggal megHtlemlik, mivel csakagyaa síig létesik betegség, melyben esea Ishdasssk csodás ba* tésnkst esersaeresea be nem bizonyították volna Evtiaedak óta eaea labdának általános eitarjadénak «r-vendenek ée alig van család, melyben eses kitiaó hátisserből késsiet sem volaa található, Saámtalaa orvo» által *aea labdacsok héaisaerűl ajáaltatsak és fialtattak minden aly bajoknál melyek a roaa emésztésből és székrekedésből erednek mint epe-zavarok. májbajok, kóiika, lértétaléask aranyér, béltétleaaég ■ bssos\'ó betát Egeknél. Yértisztitó tnlajdoaaagnknál fogva kitftaŐ hatással vannak vérssegésyaég s ss abból eredő bajoknál is: igy sápkórnál, idegességből aaámaaé fejfájásoknál stb- Knee vértisztitó labdacsok oly kdnnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat esm okosaik, s ennek folytán még a leggyöngébb egyónek, de még gyermekek által is minden aggodalom aélkll hevehellk. A saámtalss hálairatból, melyet e labdacsok fogyasztói a legkilönhösóbb és hfnsbsasbh betegeé l»k ntán egésaeégftk vissaasyorése folytán hozzánk intéztek, ezen helyen esakia néhányat említünk azon megjegyzései, hogy miadeaki, a ki sasa labdacsokat egysser hsssnélta. meg vagyunk gyöaődvs, aaakat tovább fogja ajánlani. __* *\'_. ... _ Köln, 1891 Április hé S"4a, I W Tisstalt Pserhofer art Legr-n oly saivas.és küldjön néktm iámét II taksvcert » an ön fMöl múlhatatlan vértlastlíó labdacsaiból utánvétellel, fo>g*dja ea atoa ie a legmélyebb köiaönetemet lobéaoaal esodahatáeáért. Maradok teljes ttatelettel PewtteUk Pe-Köln, Lfodenthal. Hrneebe, Flödnlk mellett, 1M7, eaept. hó lt-én, Tekintetes Ari leten akarata volt, hegy aa ön labdacsai kasaim kéné kerültek, melyeknek hatását esenael megírom : Ba gyer-mokágybaa meghűltem olyannyin* hegy aemmt oíhíi eem voltam töboé képe* végesni ée hlsonjrár* már a holtak kflat volnék, ha aa ön ceodálatra méltd lahóeeeai engem nem mentettek volna meg. Aa leten áUtya meg önt ezért eserszer. Nagy Maalmam van, hagy eaen labdaesok engem is tőkéleleeen ki fognak gyógyítani, a mint már másoknak Is sgévsségük visssanyeréeére aegttaégtl enot-gáltak. __K nIAea Teréa, w Bécs újhely, 1887. nov. Ma. Kélyen tisstelt Ari A legforróbb kőssőnetemet mondom ensaael önnek 10 évee aagynéuim nevében; Aa Illető 8 éven át szenvedett gyomorbnratban ée viskóraágban, már életét Is msgnnts, melyről egyébként le Is mondott, midőn Wletlen egy dobozt kapett öa kltftnő vértiantUó labdacsaiból s aaőknak állandó naaanálata folytán tökéletesen kigyógyult Legfőbb tisztelettel Weinsettel Joeefa. Bicbengraberamt, Gföhl\' mellett, 19Pk, mám. tf-éa. Tekintetes ürt Alállrott lemételten kér 4 cnomagot aa öa valóhaa hassnne és kitűnő labdacaathOI. KI nem mulasstbatom lag nagyobb elismeréaeitiet hlfojoaal sasa labdaeaok értéke fa lett ée azok, a hpl eeak alkelaMm nyílik, a aaanvedőknek hgmelegaebben fogom ajánlani. Rsnn hálalratom tetsaéseae riad hseanálésára önt eaennal felhatalmaaom. Tejee tlntelettel Haha Ignác*. ÖoUcWorf. Kolbacb mellett, lalléela )M okt. 8-áa T. Ari Felkérem, mlsneriot aa ön v*rtlsatlt.i lahA»s«alhól 1 csomagot 6 deboaaal kűManl aziveekcdjék. Oenkla na ön caodálatoe labdacsainak kötaönhotMn, hegy agy gyomor bajtól, mely engem öt ér ott át gyötört, megeaabadnltam. laea labdaeaok nálam *>hMom lógnak kifogyni, e mldön legforróbb kdaiönetemet kifcjeaom, vagyok tlntelsttel Bwiekl Anna. V Rzea vértiszti tó ísbtlsesok esskla a Paarbo fér J.féle, aa „arany birodalmi almához \' ealmaaaU lyégyiaerlárhas, Béesken l.,lls geratra»aa 15. aa. a. kénaittettaek valódi minö-ségbss, s egy 15 esem lnbdaesoft tartalmasó dobna ára fll kr. Kgy csomsg, mslyhen ti dobon tartalmas-tátik, 1 frt 0:> krbs korUl; bérmssUtlea utánvétel kHldéssél 1 frt 10 kr. Kgy csomagnál ksrsssbb asm klldstik el. As Őfsseg slöbhesi bsklldé«éaél (mi legjobban Vmtsutalváayayal eeaköaöltatik) bérmentes küldéssel együtt j 1 csomag I frt H6 kr.,1 esomag I frt 30 kr. 8 ssomag S f t 3f> kr„ 4 csomag 4 irtdOkr., ftsso-^ag 8 ftrt 2ü kr. és 10 ceomag 9 frt 20 krba kerül. ■gr NB« lfsgy elterjedtségük kövstkentébsn osaa lahdaesok a legkttlbsfélébb aevek éa alakok alatt atánontatank; ennek kévetkestében kéretik e**kla Amerikai HmílTllllto, Taunochinin lajlafcl óta vslnmsaayi haJsIiisaH sasr tal a legjobbnak elismerve, Kgy Pierhofor J.-téle vértisatitó lahdnuiikat kővoéalai ée e*kis ások tekinthetők valódiaknak, matyekaek hass aát ; ntasitáaa a Pserhofer i. névaláírással fokát* ssísben ét minden sgyss dohos fodsée agysssasa ala íráaéal vösos raiabsa van ellátva gyors éa hisÉo* hatása. Isf^ohl sasr mindsa köszvényes én esésas bajok n. m gsriasa agy hántatom, tegsaaggatáa isshias, mlgflm Ideges fogfájás, tőfojá* fManaggatás sth aSh. stten 1 forint 10 kr. fft-----Aí^L. UlkaJLu Pisrhefer ) tat Evek hassad sara kőzett iiiiml át _ itagánasa kiáitéai« nagy saeéaaaaéval f foriai Általános tapasz tiZTLZfiX. sott sshoknél, mérgss dagaaatokaál, n^kahaea, ss hsa* vagy gynladt mail vagy más Qv ha)ekaál mén* kiftfcft sasr Ma kipróbálva, t tégely 80 kr BSi Fagybalzsam ZT&LXJIZ idült ssbra, miat IsgI tilsaakl sasr eümnsrta- tgy kösséggel 40 kr. Bénsoaftve 86 kr « Y\\tí ftl r\\aA v HJ általánosan iamert hitOad hóm UUIUIIVUTy Mar hnraá. rekedtaég, gorasis ha högés sth, sUsa, 1 üvegneake ára II krajc. I Iveg bérmentve 1 frt 10 krajsaás. Élet-68szenczia ÍSfSLS^ ZSÜL éa ntladeaaemü altssti bajok alton kitűnő háaéaasr ,1 űvegecske tt kr. It tvs« t H. Altalános tisztító só u^JZ sasr a vasa smésstés mladsa kevetksaméayot. a E főfájás, saédűléa, gyomorgőros, gyomor hév, araayér, dagolás sth. ellea. I csomag ára 1 foriai. Angol csodabalzsam, S^10 Por a lábizzadAs ellen, laaadást s ss saáital képaödö ksltmastisa nmgot, épen tartja a lábbelit éa ssiat ártakmallaa sasr vaa kipróbálva. Igy dobossal 10 kr. Bénaaatva 71 kr. Golyva-balzsam, S^*-Jftgz bérmoatoe küldéssel tű kr. Helsó vagy egészsóff-só gyemerharnt és méadsa a renJetka satéiaiásböi snármasó bajoknál. Így csomag 1 Ari. Sasa itt felsorolt khillmlajihm kivit na osatrák lapokban KIvdeWH éssses hső- és külföldi gyógynasrisniti küMsdegeaségek raktáraa vaaaak és s késalstbsa netán ama bvw gyorsan én elsnéa meg-eaeraetetaek — Postai magroadatéssk a Isaarsrsnh haa ssskönölteusk, ha s néaaBssasg süre hdBdstlk , nagyobb msgraadeléeek iliaflUiI kMdetaek, — ÜT meatve csakis elv essthsn tftrtéaik a kaidén, ha aa éssasg előre beérhealk, meiy vasékes a |iilik8Hil|ik sokkal mérséksHehhek. ■BBmHaHMBBmBmBmmmmmBBmasmBBBMBmaamamBSBammamH 4iH>ua>iMaiMaHMaanaMMi Mmmm KALYHAGYARA Van szerencsénk a t. cz. vállalkozók, építészek valamint a n. ó. közönség szíves tudomására hozni, hogy Bachrach Gyula ur Nagy-Kanizsa ós környékére gyártmányunk képviseletét átvéve, a nevezett urnái cserépkályhák, takaréktüzhelyek ós kandallókból állandó nagy mintaraktárt és bizományi készletet tartunk. - Gyártmányaink ez iparágban első rangot foglalnak el és számos kitüntetésben részesültek- A felállítást saját szakavatott közegeink által végeztetjük. - Költségvetéssel, mintakönyvvel és árjegyzékkel szívesen szolgál bérmentve: Qr3TULlSi, Nagy-Kanizsán. (Városház-utcza, volt Unger-féle üzleti Nagy-Kanizsa, csütörtök. Megrendelhető Fischet Fülöp Zala 93. szám. (6. lap.) ■ • ■ Itt Él M képpel. Mmden tat m ;t(l Lr. Nagy-Kanizsán, a honnét vidékre bér- * mentesen küldetik meg. 1894. november hó 22 én. A Millenniumi Történet lesz az ezredeves ünnepély legmaradandóbb emléke. Most indult meg! _ az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvény-társulat kiadásában A Millenniumi MAGYAR NEMZETI TÖRTÉNET 1 $ OjZ 111 * • 4> 5 m 1 C .2 ÍSe v * m 1U s 22 O e w Tiz Hsötefbean.. "3M Képes diszmű a művelt közönség számára. Kétezernél több — részben szines — illusztrációval és külön képmelléklette SZERKESZTI Szilágyi Sándor. A mű beosztása: Tessék az első füzetből mutatványszámot kérni Tessék az első füzetből mutatványszámot kérni. 9 Bevezetés. írja Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás. . V. kötet. A Separatio. Habsburgok ée Báthoryak. Bocskay. ltja Károlyt Árpád. VI. kötet: Küzdelem a nemzeti önállóságéri 1608—1690. Iija Angyal Dávid. VII. kötet - II. Rákóczy Ferenc kora/ ltja Tkaly Kálmán. Vili kötet: A hanyatlás kora. 1711—1813. IX. kötet. Az ujjáébredés kora 1815—1848. ltja llalhuji Géza. X. kötet: A Modem Magyarország. 1848—1895. v m ltja Marcsali Henrik, Milleniumi Epitog. írja JÓKAI MŐRT A „Millenniumi Történet" a magyar történeti irodalom legfényesebb alkotása. MINDEN KORSZAKOT A LEGJELESEBB ÉS LEGHIVATOTTABB SZAKEMBER ÍRJA, L kötet: Pannónia. írják Frlichlich 11., Kiusinnley Bálint ét Nagy Gém Vezérek kora. ltja Marmii Henrik. II.kötet: Az Árpádok kora. írja Marcali Henrik. III. kötet: Az Anjouk kora, ltja Poór Antul. A luxenburgi ház. Itják Fejérpataky László éi Schünhérr Gyula. A III. kötethez az archaelogiai részt itja Czobor liéla. IV. kötet: Mátyás király. — A Jagellók kora hja Fráknói Vilmoi. «3 ta síi i* I i 0 f BH 18 11 \\\\ U A képanyag magiban foglal: arczképeket, történeti események szinhe- helyeit, régiségek, mflemlékek, fegyverek. ruházatok hfl képéit, pecsétek, pénzek, okmányok hasonmásait, térképeket és leg- jelesebb festőművészeink történeri képei- nek fényes kivitelű reprodukcióit TIZ KÖTETBEN, VAGYIS 20D TÜZETBEN LESZ TELJE 8. A „Millenniumi Történet" be- szerzésével minden magyar em- ber s aj át tűzhelyén emelhet maradandó emléket nemzetünk dicső múltjának. Nyomatott Fiaebel F&löp laptnlajdonoiuál ^agv-Kanisaán, 1894. 94. szám. ^^ Nagy-Kanizsa, 1894. november 25-én. XXIII. évfolyam. •Mrtartfaéff! WW THí TT T MadéMvaáali --- M M\\ I M\\ ktej.fcirwá.á*.. léé isiémaát a lap u.U.4< Mi M I E m JF __■ > Któriorrfcsi Áui • MuikMétw«hr m m m m i^^ii^nt..!,.) ------Nltm • úrw (I Irt — kr. I i^-^^taMHk-*. Politikai és vegyes tartalmú lap. Ml hfadtaUrt .1. T HW*é«k J"4^" ____ A Nagy-Kanizsai- és déi-zalar takarékpénztárak, i Uankegyesület, az Ipar- és ksrsaks- i»i>.u.k M k«i.ui»k «iu>» ddmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-azóvetkezet éa a Istenyei takarékpénztár. \' V!" a .,nagy-kanizsai malátagyár és serfózöde r. t." hivatalai közlönye, mtlnUnk ata»iiüt > kMWMaa .........vonatksaók\' Fiaekat ftUf Msjrv- W> •• trajoír. Megjelenik NagyKaiilwáu lieteaklm kétszer: ^^ vaearnap és csrvltörtölcS a.. Ágyukkal: madárra. Csodálatos dolog az, mikor az emberek meglátnak a levegőben eity madarat szállni s egyszerre valami rettenetes lidércei vélnek benne és elkezdenek rá lődözni uchalitisokkal. Mikor még azt sem tudják róla, hogy — ha teljesen kibontakozik a látóhatáron, — sas lesz-e belőle vagy csak ártatlan éneklőmadár ? Ezt a csodálatos ágyúzást lehel tapasztalni a sajtóban most, Kossuth Ferenc szereplésével szemben. Sőt nem elégedtek meg ax emberek a sajtó ágyúzásával, még a képviselőházban is eldördült már az első ágyuszó. Kossuth Ferenc, a halhatatlanság nimbuszával ővezelt Kossuth-név egyik örököse, Magyarországba jő azzal a szándék kai, hogy a politikában is szerepelni fog. És mivel hosszú-hosszú távollét után egész közvetlenségnél meg akar ismerkedni a magyar nép mostani politikai felfogásával és érzelmeivel, elhatározza, hogy egy kis körutat: tesz hazájában, melynek immár mint érett férfiú, újra polgárává és pedig! politikailag is szereplő polgárává óhajt lentit Ezzel a nagyon ártatlan bejövetellel éa I szándékkal szemben azután a sajtó, mint a közvéleménynek kifejezője, nagyon visz-! szás helyzetbe jut. A hazaérkező Kossuth-fiut örömrivalgás-! sal, hazafias üdvözléssel fogadja; elkíséri Olaszországtól Budapestig; hasábokat szen tel azoknak a magukban véve nagyon j csendes óvációknak, mikkel a nagy-halott Hisz ez as egész dolog — egészen más fiát a magyar embernek.ujc^aládtagokra is színben tünt volna föl aa orsság közvéle-kiterjedő pietása fogadja. Tekintélyes ciceró-1 ménye előtt; ha a napisajtó azt a tapinta-belük örökítik meg azokatnus elröppenő i tosságot, éa politikai okosságot, amit most igéknek szánt beszédeket, mik egyik-egyik Kossuth Ferenc szereplésében nem talál pályaház perr nján Kossuth Ferenc ajkai- meg. a saját közleményeinek megírásában ról elhangzanak. Vezércikkek beszélnek a és mértékében alkalmast* volna, {hazatérésről. Még azt h átadja a bősége- Mire való volt asokat a mozzanatokat sen termő, olcsó nyomdafösték a halhatat-1 per longum el latum tárgyalni, amik — egy Hanságnak, hogy hol zavarták ki álmából? olyan egyénnel ssemben, kinek a magyar í hogy lépett ki ? minő bizalmas természetű, nemzet politikai közéletében még multya megjegyzést tett itt-amott? Budapest nyil- nincs s legíölebb caak jövője lehet, - va-vános intézeteiben tett látogatásáról és ailami országra szóló vagy áliamreformáló kísérettel folytatolt beszélgetéséről éppen\'jelentőségre nem tarthattak igényt?! I olyan," minden apróságra kiterjeszkedő rész- . Nem lett volna-é sokkal okosabb dolog | letes\'éggel »zámol be, — mintha egy olyan; azokat egyszerűen regisztrálni azzal a rö-| bevégzett szereplő egyénről volna ssó, — ! vidséggel és tárgyilagossággal, amit as ese-aki mögött már nagy és egész Európa sor- mény hordereje, - fontossága és természete a \'sár* kiterjeded mult áll. íkörülményedhöz képest megkíván? Nos hát valljuk csuk be őszintén,] Mert igaz. hogy a sajtó a halhatatlan j hogy a magyar napisajtó tekintélyes orga- j Koxsúth-hév viselőjének, aki saját kyelen-! numai e tekintetben majdnem kivétel nél-1 té*e szerint lelkében apja örökséfével lépett ikül túllőttek a célon ^ \'sokáig nélkülözött édes hazájának szent Kossuth Ferenc egész eddigi szereplését i rögeire, — előlegezhetett valamelyest abból tulajdonképpen maga a sajtó fújta fel olyanja méltaásból, aminek teljes mértékét csak ! lidérccé, ami esetleg elhomályosíthatná, a í bevégzett tényekkel szemben alkalmazhatja; a politikai helyzet egét. Azok az ovációk, de azért kissé ovatosabb lehetett volna, na-míkben az alföldi városok polgárai a nagy j gyobb mértéktartást tanúsíthatott volna eb* szabadsághős fiái. a magyar ember termé- ben az előlegezésben is. szetében fekvő pietásból részesítették: na- Minden higgadt, józan gondolkozású na- gyon kishatásu tüntetéssé zsugorodnak össze azokkal a hasábos közleményekkel szemben, — miket a sajtó Kossuth Ferenc bejövetele és utazgatása minden tának szentelt. gysr embernek az a nézete, hogy amily fölösleges a napisajtónak mindama hasábos közleménye, amiket Kossuth Ferenc eddigi mozzana I szerepléséről világgá bocsátott, éppen olyan túlhajtottak azok a dörgedelmes vezéreik- A „ZALA" tárcája. Vleesapülantáeok Magyarország szellemi fejlődésért.*) — Á .ZALA" trsdtll tárnája. — Irta: Hoffmann Mór. IV. (Fotjtatás.) Mátyás is foglalkozott azon tervvel, hogy a tudománynak nagyszerű essrnokot épil. As állata alapított poasonyi Academia Isirspolita-nán (1487) kívül, a mely aannban a királynak és ss előbb kegvslt Vitéz János érsekkel való aec-hasonlása folytan 1471-ben megszűnt, mert a király slvonta dotatiójái, Budán orsaágos intézetet tervezett 40000 tanítványra. As építése mag is kes-detett, kiváló külföldi tanerőket nyert meg ss intéseit részére, de a nagyszabású intéaetet lel asm állíthatta ; a király halála; as uláaa következő királyok teheietleasége, különösen pedig aa iasoaya zavarok, melyek nem sokára keletkeztek, agy nagy sseilem e szép emlékét nem engadék létrejönni. Mátyás törekvéseit az a nagyaaarü könyvtár k jellemzi, mely a Corvinák neve alatt Isawre- *) Ayy nagyobb Munkának bmttU róea&Sl. Szerzőnek nmét eredeti/Ml foriitva. let s melyet a király nagy költséggel létesített. Folytonosan számos leírót foglalkoatatott, bogy s könyvtár kincseit gyarapítsa; az egyes kötetek fényesen beköttettek. Oa mindjárt a király halála után ezen az akkori korban a maga nemében ritka könyvtárnak kötetei széthordattak, a maradéka pedig a török uralom alatt a világ minden részébe kerültek. Magánkönyvtárak is voltak ez időben. Kiváló történetírónk dr. Fraknói Vilmos Vitás érsek Liviua codexét írja le, melyek most a müncheni kir. könyvtárban vannak.*) A király balála után intézményei ia osakhaauur megszűntek. A már emlilett okok asm igen ked-vsshetiek azon intézményeknek, melyeket Mátyás életbe hivoti, s melyekbe szellemének bélyegét nyomta; de azért a szellemi élénkségnek nagyobb logystkosáaa nem isen észlelhető a két viharos ssázsdbaa sem, a 18. éa 17-ben. Nagy mozgalom ragadta meg a szellemeket, s küzdelemre szólított\' minden erQt: a relormatío. Valamint Németországban a 80 éves háború minden társadalmi köteléket aaéitépett, elannyira, bogy aa erkötcaBk elvadultak, a közbiztonságot, a nép életéi és tulajdonát visaályiztstte, éa mia-den bűnt felsaabsditoti: agy történt Magyaror-orsságon is a szerencsétlen mohácsi csata ntáa, a mikor a nemzet világa a törökök túlnyomó erejétől siti portai ott _n - v *) Magyar könyuzemie. 188L fit*. 9. lap. A 15. saásad utolsó éa a 18. saásad első tizede komor képét nyújtják egy tehetetlen királyok és uralomra vágyó iőosmeaség által a tönk sülére iui futott országnak. ■ S igy feltsnósbatailaaul jött az a szerencsét" len nap, mely legnagyobb részt aa engedetlen ne* messég visszavonásának ás pártoakodáaának kft* ssönbstO. Már következményei miatt ia a nemzeti szerencsétlenség gyáasoa emléknapja marad aa 1586 év auguastua 89-iks. lansn-tal Magyar-orsaág két évszásadon keresztül folytomos MsA zavarok szinbatye volt S mégsem volt saegéoy szellemi törekvések ben a mohácsi visst gkövetfi ssásad. A re forrná tió Magyarországban ia msgtalalálta buzgó kővetőit éa vértanait s nsgyszámú főnemesség (eleinte különösen Erdélybea) aa nj taa felé fordult mely esakksmar a népben la saélm-körtt elterjedést nysvt Természetes tehát, bogy a szellemek a vallási vitatkozások terén alkalsua talajra leitek srflk kifejtésére. A régi s újonnan kelstkeső agy ház követői között való vsraeaygés éles éa heves vak, S a kedélyeket a aeaa vedéi ysaeégig ia«aiták. Keletkezésétől teljes elismertetéeeig aagy bkokat, sok ftldfiatslést és sasavdásekst kel len el tűrnie a reformált egykáaaak. As iasoaya beiaö savarok fofytáa, mslysknek azonban ayelv éa irodalom katalssaa Imátisist kössönhet, asm egy tanintézet asftatette bt m»-ködéeét igy — mini már smlitve volt — a pécsi egyetem 180 évi fen aálláaa atáa, igy a tehérván, aa ssatssfOSai taaiméseisk ia ; má Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zita. 94. azám. (B- lap) 1894. november bó 2-én Az i vendégaiuetet M bántson senkit, amivel a magyar nép Koseatb Lajosnak fiát fogadja ? Ezzel a magyar nép csak önmagát tiszteli meg Abba se ütköaaék meg senki, ha Kossuth Ferencet, a hazájában körutazó magánembert, még az ö eddig bevallott politikai elvével egyet nem értő hazafiak is sziveseu fogadják I Ez a hagyományos ma-olyan elemi meg a magyar nemzet i materializmus legerősebb nyomása alatt is tisztán megőrzött. Mindez nagyon ártatlan dolog, különösen a politikai közérdekek szempontjából llogy a napilapok még is olyan erősen ágyúznak, az csak arra a, különben örvendetes körülményre vall, hogy bőségben van a* puskaporuk. Ámbár akkor is tnkább az igazi rémekre lődöznének. kelyek is, melyekkel most szereplésében, otaagstáaában megállítani akarnák. Végre ia az nagyon magántermészetű dolog, ha valaki felteszi magában, hogy köratat tesz Magyarországon 8 egy pár bariját kalauzul véve, elmegy a nép közé, végig hallgat éa elmond egy csomó bestédet Nagyon magántermészetű dolog ez, -sőt ártatlan ia. A mai coibolidált politikai viszonyok között még akkor is ártatlan, hajgyar vendégszeretetnek ez a köruiazó politikán véletlenül éppen [nyilatkozása, melyet balhatatlan szabadsághősünknekKossuth Lajosnak a fia. Ne méltóztassanak megijedni: ettől nem lóg kiesni a közjogi állapotok világának feneke! Kossuth Ferenc, mint magánember utazik s ha itt-ott elhangzó beszédei tele vannak is politikai vonatkozásokkal, az ő sze replését még modt nagyon fölösleges és fnftajlott dolog a közérdekek magasabb színvonalának mértékével mérni. Mire való hát reá máris dörgedelmes ágyú-lövéseket intézni, mikor még csak azt tud-jak felőle, hogy egy nagyobb politikai párt zászlója mellett szándékozik állást foglalni; de hogy e zászló mellett miként s a politikai készültségnek milyen mértékével fog küzdeni, az teljesen ismeretlen. Sióval: mire való benne már is, a jogos politikai küzdtér látóhatárán kivül lidércei látni s reá ágyuvJ lődözni; mikor majd csak az aktiv politikai szereplés látóhatárán fognak tisztábban kibontakozni tulajdonké-peni nagyságának körvonalai; S ott fog kitűnni, hogy sas-é vagy éneklőmadár ? Most hadd gyönyörködjék mint magánember, honfitársai lelkesedésében, apja nagy emlékének szól) hadd ismerje I rendelkezni fog a szükségei ét kellő időben meg a magyar nemzetnek azt a határtalan [ alkalmazandó energiánál, hogy fellépjen a kegyeletét, melynek tiszta sugarai még az\\ szabadsággal űzött áUmveszélyes visszaéU-örökösők homlokát is beragyogja | Uefc ellen, bármely oldalról eredjenek it azok. Minek azt bírálgatni, hogy időszerű é! & értelemben van Wekerle miniszterelnök tapintatos, okos dolog-é aző eljárása? nyilatkozatainak maradandó ét programm nak egy alkotmányos országban köskmmk, melyeket mindenek előtt meg kell óvni máj akleor it, ka e közkincsekkel egyetek tolást veszélyei tendenciákat követnek ée ha azok ellenünk it irányulnak. E közkincsek egyik legnagyobbika a véleményszabadság, a szólás-szabwlság" .... ,.Ba azt tapasetabtók, hogy a véleményszabadsággal vittzaéhsek ét törvénytelenségek terére lépnek: akkor feladatunk ée lotHelettégtínk azok megfelelő megtorlása iránt azonnal intézkedni." (—) Szabadság MuJV<tror»*á ffOtl. Bécsből ét Berlinből érkezett távirati jelentétek szerint Wekerle miniszterelnök nyilatkozata, a melylyel állásfoglalását az ujabban tartott népgyűléseken kifejtett vészé lyes természetű propagandával szemben körülirta, — a szabadelvűsig külföldi képviselőinél — kitűnő benyomást keltett. Ujabb bizonyítékát látják benne annak, hogy a magyar nemzet az önkormányzatra való\' képességen kivül az alkotmányos szabadság tiszteletének históriai szokását ét az államférfiúi mértékletet a hevet pártküzdelmek közepett viszonya áUal az orosz külpolitika égisz irányira it megőrizte. Fontot kezeuéget látnak benne l 0 J ,_ . r J , , . \\ folyást gyakorolt. Magától értendő, hoeu Mikiit _ arra nézve it, hogy a magyar kormány, mm^^^ kiváJdval uimht4 a/afát utmi. (mely | ®en párt támogatásával, «M«% kivánatáról Lobanow hercegnek le kellent mon- * dania. (—) A leendő orom kancellár, — A londoni diplomádat körökből eredt tudósi, tét megeriesti P. C. nak azt a korábbi jelentését, hogy Lobanow Bottowtky herceg bécsi oroet nagykövet kinevezése orosz birodalmi kancellárrá m-kalmatint nem tokira megtörténik. Az angol külügyi hivatalban Lobanow herceget a pintelir terjeszkedő politika határozott nyílt ellenzőjének tartják. a. már dhalt Sir Moritr pétervéri naygkÖvet régebb jelenlétet ezerint Ignahev tábornok it a „fanatique de la paix" cimmtl tüntette ki őt. Sir Moritr jtitnlém szerint valamennyi orom államférfi bééül Lobanow hercegnek volt at orom-török háború nehéz idején legnagyobb érdemt abban, hogy Ooretakojf herceg ée Andritty Gyula gróf kitt akkor megegyezést lehetett létrehozni ée a háború kitörése előtt előttit* megállapodás történt, a melynek alapján at európai nagyhatalmak husiit-látlan mandátumot adtai at osztrák-magyar mo nárchiának Botznia ét Hercegovina megszállására. Lobanow herceg kinevezésének egy akadálya lehet: at a kívánsága, hogy megmaradhasson * mostani helyén, a hal at udvarnál valákedveUtége ét a korábbi nagykövetekhez : Stolberg • Wernigerode herceg ■ hez ét Ruese herceghez való különittn barátságos A közjog kereteiben mozgó magánjogit tisztelni kell, mert annak érvényesítése ki- tzerü fontosságuk. Miként fogja fél Wekerle a magyar liberálizmnst, a mely a történelmi nek-kinek csak magánéletére, saját sorsára\\királyhOtég ét az állameszme követelményei-hit ki s ezzel mindenki szabadon ren- M mindőikor megegyez, - azt a következő delkezik. Iszavakban határozta meg .... „De van- (—) XIII. Leó p\'ipa és a keleti egyházak- A „Pester Correxponde&\'-ntik egy vatikáni levele szerint XIII. Leó pápa ő szentsége arra fekteti a fősúlyt, hogy a keleti egyházak uniójának kérdésében Keleten számos iskola felállildtátusk — a cirngre-gátto de Jovenda anioné ésjx congrogatiti dt propaganda fiié közrtmükfídétt mellett —» lattan, de annál biztotabbetii jótékony ét en- *ok azonban a snknemü akadályok dacára folytatták tevékenységüket. A reformáció ezalatt annál akadálytalanabbik fejlődhetett, mert ax bIsó klérus nemállott hivatása magaslatán. S, valószínűleg- a hitujitáai törék-véaek ellensúlyozására hívta be Oiáh Miklós érsek a jezsuita rendet Magyarországba a állított nyitrai bt veszprémi aainaii határoxmáayokban (1493, 1494. 1516) e< áll: „Azok, kik a papi pályára akarnak lépni.....megvizsgáltatnak a owk aratán azentelteinek föl, ha az alkalmaa kori elérték, jó erkölcsökkel bírnak, törvényéé házasságból származnak, jól olvasni és énekelni tudnak a ax elemi ismeretekben némi képeaaég-neki co\'légiumot Nagyszombatban. Sok ideig tar- j gel bírnak. (V. ö. Fraknói, ka i. h.) „A demo-tott, míg ex a szerzet akadálytalanul fejthette raliaatío és a politikai zavarok h 16. ssáxad ki mflkSdéaét; sót az 1608. országgyűlés kittié- j e\'sO évtizedeiben nem leheltek alkalmasak aa tósét határozta el, de lassanként mégis éa küld- egyházi élet éa ax oktatásügy emelésére." nősen a felsőbb iskolák oktatását hatalmába Oiáh Miklós érsek és primáa szigora, melylyel kerítette, a a 17. sxáiad végén szilárdul állt. a klérus fegyelmezéséré vonatkozó rendeleteinek Már (utólag említettem, bogy a reformáció gyors érvényt akar szerezni, hogy á rnmláat megaca-elterjedése különőaen ax alsó klérus akkori *11»-1 dátyoMa, csak résiben éri el eredményt. Jobban virágzottak ax olygarohák iskolái, kik ex időben dicséretreméltó buzgalmat fajtettek ki. Ai említetteken kivül nem kevés férfiú volt, kik a bépmiveitaég fenyegető romlását mélyen sajnálták. A 1660 ki nagyazombati zsinat behatóan foglalkozott a köznép szellemi érdekeivel j de axigoru rendeletek ia eaak keveeel hass-náltak, mikor a ittbb részre tépett oraiágnak nem volt ideje, hogy magáboa térjen. Feltétele ?olt a pruleataol ismnaaak, hogy figyelmét a nép oktatására irányítsa. A retormatio müve még nem merevült meg külaö dogmatis-mnsaá a a ssabad kutatás legaaebb virágait bujtotta- Elenálthatatlan hatalmat gyakorolt ax nj tan a scivre éa kedélyre a mindig több éa több lelkesült követőre talált. Ea a Magyarországtól most elvált éa önálló Erdélyben gyorsabban történt, mint magában Magyarországban. A ka tholikoa. egyháa akkor Magyaronztgon állami egyház volt Is az országgyűlések folytonos gondja 16K7-IÓ1 éa Később, mely a katb. iskolák emeléséré oétxoit, aa állam is egyház közötti viszony nak eredménye. polának tudható be. — „A katholíknsoknál mondja dr. Fraknói Vilmos — as iskolák álla pota beled corinexnsban áll a papaág műveltségi fokával. Ex pedig a 16. azáxad elején a sü-lyeaéa szomorú jeleli mutatja.*) Nem volt hiány as oly egyháai fejedelmékben, kik a kor magaslatán állottak, s teljea mértekben birtokában voltak a bumaniatikus műveltségnek. Ilyenek voltak Bakact Tamás éa Szalkay László prímások; Hyppolyt Eate hibornok, Pe-rényi nagyváradi, Báthory, váci éa Brodarict szirmai püspökök ; kiknek navei a kültöld tudományos köreiben ia ünnepeltek voltak. De aa alsó klarns nagy tömege culturália tekintetben teljesen el volt hanyagolva, Ext as a körülmény ia bizonyítja, hogy aa egyháai pálya oan-didatuaai iránt támaasloit követelmények a legszerényebb mértékre sxoritkostak. Az esztergomi : *) Dr. Fraknói (Trankl) Vtimoi.- Hazai ét külföldi iskolását a 16. században. Budapest, 1873 8. 4. lap. A reformegyháznak más feltételeket kellett kereanie fennállhatáaa érdekében, a igy már kezdet tan is Itt aa iskola és oktatás ünnálló tejlS-dósét észlelhetjük. Mentül hevesebb vot a kOi-delen a kathnlioiamus ée lutheraníamus köxölt, annál féltékenyebben őrködött a lasaan erŐalitttO uj egyház, as ifjúság nevelése éa okt\'itáaa felölt, h aa általa igéayelt azon jog fölött, hogy iskolaügyét maga gonaoahaasa. Különösen Erdélyről, a hitujitö törekvések a klasszikus földjéről áll es, a reform, fejedelmek k leghalhalóaabb védelmet nyújtottak egyházuknak, ahol as uj egyháa egynek érezte magát a nemzeti, idegen hatalmaskodás ellen magát folyton védő törekvésekkel. Gazdag pártfogók támogatásával sok magyar ifjú látogatta a vitten-hergi egyetemet, bogy ax qj tant forrásénál ta-nulmányoxzák ; a gazdag tudományos ismeretek mellett bátorságot éa lelkesedést merítettek axoa kiváló férfiak előadásaiból, a kik ott tanítottak a hazatérve, mini lelkének és tanítók értékeld* tették azon gasdag kincseket, melyeket kQtt gyűjtöttek az ni tan dic*6ilóaére a a nép képzésére éá nemesitekére. Trotzendorlfal és Sturmmal, kiknek fáradozásai a tanítás ügyének kedvezőbb fordulatot adtak, aa Iskola némiképen a nevelési mozzanatot ia Agyelembe veszi, a mely különben már a jezsuita col-legiumokban ia, de eaak egyoldalolag tekintetéé vétetett. Az okiatásögyet még se időben aem lehet tagolai, a fokozatok mindig agyaaaaok asa-radnak, a a népiakota, gymaaaium, akadémia 4a ffliakola féle elnevezés önkényes marad, mart hizaan nem állaiánoa érvényO terv allapitutla meg e fokozatok határait. (Vége Muttiaft) Ragy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 94. vám. (S. lap.) gesstelő befolyása len. A Jőpontok, a melyekre nézve az utolsó értekezletek után a szent szék és az Bt keleti pátriarka közt teljes megegyezés jött/létre, a következők: L) A keleti vallási rmssziák és apostoli delegációk vészére az illető személyeicet állandóan a Keleten lakó kathoükusok közül fogják választani Ezzel a Keletnek egyátalán nem szándékolt latinizálásától való alaptalan jé-leimet akarják elhárítani. 2.) A vonatkozásuk megkönnyítése a római kúria és az bt keleti pátriárka közt. Ez az öt pátriárka, kiknek eddig joguk volt Rómában éfy pro-kurátort tartani, ezután fel lesz hatalmazva, hogy egy püspököt is delegálhasson, a W tagja lest annak a külön testületnek, a mely a keleti ritusck részére adatik a eongregatio de propaganda fiié mellé. S.) A nevelő intézetek és iskolák szaporítása minden keleti | katolikus pátríárkátusban. Ez vallást az illető nemzetiségek gyományos nyéki szabadalmai szerint, kell tanítani. Ez iskolák felállításának költségeire Leó pápa egy külön fog meghatározni. lékpspirosnak Bécsbe, egyáltalán a kűl (Akin vándorlásit: minthogy az allaai azobveo-ciot ad, ainir birtokotok javára szolgáljon a szubvenció; as állami garancia Éltei tel tétlen biitoaeiguvá leit értékpap iroe maradion Ni|jir országban. — Ezzel a onagyar közönség a nagy spékuláció veszélyeitől független, kitűnő ifikeel helyeiéit bíaioeit msgánsk éc a táját nebe kétsegtelen hsssaán kivül hozzájárul Kanyar ország további felaiahadiiásáhoa aa idegen pénz ügyi kotériák betolyáaa alól. H I R l E. iskolákban a rítusa és ha- - Iflvatal-vtaagálat. Svaetics Benó Zala-tál-megye főispánja e hó 28-én délután ittsetes é«i riugálatot tartott a kanizsai szolgabiróság-nál. A vizsgálat, mely ké*5 estig tartott, kitár jedt a legapróbb részletekre is, éa fi méltóséga ii.inden irányban a legnagyobb rend éa pontosságról szerzett magának alapos meggyőződést, meiynek kifblyásakepen a legnagyobb elismeréssel adózott az (lgybazgó tössólga bírónak és derék hivatalnoki karnak. — Maf7 >d«k tornája. Balatonfüredi Varga Imre nyugalmazott m. kir. honvéd- 1848—49-iki szabadságharc alatt e hó 16-án éleiének 09 ik ezredes, az nagyobb alapot i T0|t honvéd őrnagy évében elhunyt Balaton-füreden. A boldogult _ sok éven it kdztUsteleiben álló polgára volt I varosunknak éa hossza időn át elnöke a Hadas-A magyar folyam- e8 tengerhajé-! tyán-Egyleinek, melynek alspitáaán tevékenyen . . 7 . _ , j közreműködött. Barátságos modorárai és az* ZáSl társaság és a mezőgazdaság-1 rény fellépésével sok jó barátot szerzett mattinak, hazafias tevékenységével pedig kiérdemelte a közszeretelet, mely folyó hó 18 in Balatonfüreden végbe ment temetése alkalmival irapo- Mihelyt elfogadta s magyar parlament, — a mi pedig már a legközelebbi napokban meglesz___ — a magyar folyam- és tengerhajózási társsság, I,|nSjn nyilvánul! ról szóló törvényjavaslatot, késedelem nélküli A Tármsl kttakórháa ügyében e hó megalakul a társaság. A magyar állam gazda- j 22-én Cserián Károly alispán és Msniin Károly sági függetlenségére nflkülözhetlen volt ez az intézkedés, mslyet minden párt helyesel. Magyar orszig függetlenilését jelenti ez oly idegen pénzügyi befolyástól, a melyet a magyar mezőgazdatág nagy kárára gyakran érvényesített egy kűl földi érdekeltekből álló koiéria. A magyar nemzeti folyam- és tengerhajózás ás a nagy áldoiatok, melyeket érte hoz-a magyar állam, elaő sorban arra vannak rendeltelve, hogy a hazai mezőgazdaságnak éa a mezögazda-aági iparnak baazniljanak. Ama pénzügyi és gazdasági tekintélyek nevei, a kik s magyar társsság élére lépnek, valamint as állami ingereacia és ellenőrzés kezeskednek érte, hogy ez a nemzeti magyar vállalat a mezőgazdaságon klvüt sz ettél el nem választható iparnak is a legbecsesebb szolgálatokat fogja tanai és nagy előnyére less a magyar kereskedelemnek ia. Mindig hangoztattak, különösen az agrárkérdés felmerQlte óta, hogy a gazdasági függetlenség es ügyeinek semmi kőzOk sincs a pártok viaaálykodáaaihos. Ebben ne legyen a nem is lesz Magyarországon párikűlönbséy. Épp igy mindenki, — a ki a gazdasági élet viszonyait és gyakorlati követelményeit ismeri, meg nem angedhetőnek fogja tartani, hogy mesterséges ellentéteket teremtsenek a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem érdekei kist. A valóságban ily elleotétek nem léteznek, ha-aem igenis létezik a kényszerítő szükségesség, — hogy a minden állam gazdasági függetlenségének es a három főUnyetője közösen, egymást kölcsönösen támogatva ée kiegészítve működjék, A magyar gőzhajótársaság lehetővé fogja tenni a gyorsabb akciót ai állam részért! a hajózási ée folyamsisbilyosis javára. Es akció eredménye azintén elaő aorban a mezőgazdasigra nézve tartós előny. Aa olesó viai-ssállitáa lehetővé teszi a msgysr > mezőgazdaságnak a gabonairak és az Összes mezőgazdasági ipari termékek árainak emelkedését Aa a két nagy magyar bank, a msgysr általános hitelbank és a magyar leszámítoló é-pénr-baak, — melyek a társaság felillitáaira és szerveséiért vállalkoztak, — a vonatkozó törvéay-javaaiat elintézése után osakhamar a finánaziro-rozáahos, illetve a részvények kibocsátásihoz tog. lu sz állam és a magyar közönség érdekében igen kívánatos, bogy a magyar tflkepéaze-sek, a fővárosban és a vidéken, as egyed fii i praktikus eszkőzstl, saját réasvétfikkel medakadá-lyossák ennek as illsm által ssubveocioniit ér- kir. tanácsos megyei tissii főorvos Nsgy-Kani ssia időztek és több rendbeli intézkedés azon-nali megtételére másították s város i hatóságot — IlaMUmá*. H i r a c h * I Ede kir. ta-nieaosi, és nagytiszletfi csalid ját tÍratlanul mély ryáss érte. Áldott le\'kű jó neje, pén\'ekeo este néhány órai rosszullét utin, agyszélhfidés következtében hirtelen elhunyt. A boldogult a családi kőrbsn kereste és találta as élet örömeit, olt árasztá szét szive melegét, és mint hitves és anya egyaránt boldognak tudta magit Őszinte részvéttel közöljük a csalid által kiadott követkeső gyászjelentést: Hirschsl Ede mint férj saját valamint gyermekei Harkányi Jósaef é« Samu, agy anyja Bichler Laura és as összes rokonság nevében fájdalomtört szívvel tudatja a legjobb hitvea és anya Hirsche) Edéné szül. Bichlsr Ssidóaia arnő 1894. november 23-án ests 10 órakor rövid szenvedés után, élete 43 ik és boldog házassága 26-ik érében történi gyászos elhunytát. A drága halolt földi maradványai f. hó 86-én vasárnap délután órakor hslyestsinek a helybeli isr. sírkertben örök nyugalomra. Nagy-Kanizsa, 1894. novem ber 84 éo. Áldás és béke hamvaira I — Tűsek a vidékem. Rigyáos község ha tirábao fekvő bodi hegyen e hó 21-én tűs ütött ki, mely egy présházai a benlévőségekkel együtt hamvasztott e\'. NagyBécsén s hó 82-én volt tüz, mely alkalommal egy lakhis égett el — Estély. A kereskedő itjak egyletének dacember 1-én tsrtaadó estély én — mint értssü tünk Wallenstein Malvin úrhölgy éa dr. Fried Ödön nr fellépése közbejött aksdily miatt, el marad s igy a műsor Hock János orsz. képvi ess tornákInr \' Slocker A. kir. Qgyész ur zongorajátékából fog állani. Az igy megkurtított prog jramm is elég élvezetet ígér. f — Aa etsl ki Elmultak s vsrőléayas szép őszi oapok és beállt a tál egész komolyságévsL Tegnap szombatos egész napon it havazott, de a szép fehér hó leesés utáa \' csakhamar eitfint és lett belőla ősanya sár, melynek kSvstkealé-bes as ntak teljésen megromlottak, as utcák pedig fénysárbsn tusnak. — Tlasa Kálmán, aalat Mas vessU. A napokban agy előkelő budapesti társaság járt a bécsi Bélvedereben, amelynek elsO emeletén van kiállítva a Ferenc Ferdinánd főherceg világkörüli utjának muzeuma. A társaság szemlélődés kösben egy fotográfiát pillantott meg wjobh sarokszoba második ablaka mailett. A kép egy \\ tigrisvadáazatot ábrázol, a az elő- 1894. november hó U-ia. téres Fsreac Fsrdináad főbereeg áU ejtett királytigris kózótt. MaUette jeseo AdásskosrtOssbsa, hArosa inihsusaH portosul. Mikor a magyar riad ágai a kissé fo-gyaiékos toilettsben álldogál ladoaoáai mapi Ontották, agyasam heasalva kiállettek DM. Aa egyik indás ugysnís aaakaattottea a T i a a a Kálmán arcával tekiat a vitagba, még ea elmaradhatatlan szemüveg sem hiáaysik as ofta-róL Óriás dsrftliság kösi nézték a volt miams tereinököl aa ssotikas »i»sletébea, a a jókadv olyaa fokra lépett, begy a gyOjiemaoy sayik őre is odajött a láisasághos. Mikor msgmsye rázták aaki, miért nevetnek, as Or ify aaSott ő hamisítatlan bécsi dislskisaával: — Ja, tch hab\' schon gshőn, dass dia Herraa imái in Uogarn Minister waren.. (Igen, éa ia hallottam már, boty ezek aa arak valaha miniszterek voltak Magyarorasigoa.) A magyarázatnak nagy hatása volt, s a Béaafee ránduló magyaroknak most melegen ajánlhattak, nézzek mag Twsa Küasáat sbbea as éráakea kosztümben. — AfaO-Lendva lak óságának — íija felezőnk — csendes egyhangúságát f. hó 18 áa 4. fél 6 órakor a harangok zúgása zavarta meg. Ugyanis Vlaj Mátyás háza kigyaladt A szerencsétlenséget valósilnttleg gyermekek okozták, kik gynftval játszottak. Hogy tahb éptlet nem lett a lángok martaléka, as Ookéataa tűzoltóság gyors és aikerea mUködésének köszönhető. Méltó elismerés illeti az ataó-leodvai hölgyek agy részét, mely a legnagyobb öofelildozissal működött közre a pusztító elem atayoaaáaábaa. A megyei blzottaágban Alsó-Leudvs részéről sngfireeedett egy hely, mely titkos szava-tat otjáa f. hó 20-án Ufltetett be. Magválaaste-tott dr. Hsjós Kálmán ügyvéd. — Qyáazhlr. Mint Csáktornyái leveletönk írja\' tanügynek Csáktornyán halottja van. Ssinko- vics Ferencz, köss. elemi iskolai tanító s polgári segédtanár hunyt el ott f. hó 17-én esti 7 órakor életének 52. eaztendejében hosszas szenvedés után. A boldogult 29 évig működött a tanügy terén a ebből 27 évet töltött a csáktornyai atomi iskolánál a 8-at a polgári izkolánál — Szin-kovica derék harezósa volt a magyarosítás ügyének s mint ilyen nem csekély érdemeket szerzett ott Ahogy osztatlan tisztelet környékezte életében, ugy őszinte részvét Idsérte az Mk nyugalom helyére is. 19-én temették el óriási kfisfioaég jelenlétében a az Összes iskolák tanuló ifjúsága kíséretében, a mikor kartársai nevében Meoceey Károly elemi iskolai tanitt intézett a távozóhoz szívből fakadt s általános meghatottságot keltett búcsúzó szavakat — Érdeke* ftgjr fog alkoztaita e napokban városunk rendőrségéi. Egy Mrj feljelentést lett a rendőrségdél apósa ellen, bogy sa saját leányát illette a feljelentő (eleségét, eladal akarta 300 forintért egy bosnyák létekvásárlónak, U el is főtt as áruért Nagy-Kanizsára, de agy álrendOr kOsbs lépéee lolyián nem vehette át az asszonykái, hanem jónak látta e nélkül kereket oldani. A jóravaló apái átadták a törvényszéknek, mely azonban esek csalási kísérletet látván fenn forogai, szabadon boetátá a derék firmát. — Má glzmalam. Városnak egy hatalmas iparvállalata adatolt át e napokban a forgalomnak. A Franz-iéle gőzmalom Uljeoaa elkészülvén megkezdte működését, miről a la-púikban közzétett hirdetmény éa óriási talragaszok értesitik a nagyközönséget. — Dajka-tantotysm Csáktornyán A tanlei-ügyelő fölhívására — irja levelaaőnk — a csák-tornyai kisdedóvó-egyesület által (entartott Óvodával kapcsolatosan szervezett állandó menedékházak számára képesítő hat havi da^ke-tanfolyamot f. hó 18-án nyitották meg a ifsbélyrsodsieüteg körülirt felvételi vizsgálat alapján. Jelentkezett Összesen • pályázó, és pedig Stltter Mariska, Erdőm Kornélia, Marttncsevics Júlia, Kovácsiéi Juliska, Tkalics Etelka a Paakovics Irma A tanfolyam kérvényei rendben találtatván, valameoy-nyiaa a tanfolyamra fölvétetetlek. A tanfolyam [vezetője Dekkert Józseiné óvónő, ki mellett Schwarz Albert dr. egvesülati orvos fog időkO-zönkint a gyermekek járványos betegségeiről s as azok körül követendő eljárásról előadásokat tartani. ■— Klláatstett «raa—ter. 0 fsiséfe a király Morocza János őrmesternek biaisaredűnk-beo, sok évi kitűnő szolgálatiért legutóbb a koronás ezüst érdemkeresztet adomáayosta. » Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 94. asám. lB. lap.) 1894, november hó 2-én kafyek ia, melyekkel most szereplésében utazgatásában megállítani akarnák, Végre is az nagyon magántermészetű dolog, ba valaki felteszi magában, hogy körutat tesz Mag|krorezágon s egy pár barátját kalauzol véve, elmegy a nép közé, végig hallgat és elmond egy csomó bestédet Nagyon magántermészetű dolog ez, tőt ártatlan is. A mai cotbolidáll politikai viszonyok között még akkor is ártatlan, ba es a körutazó politikus véletlenül éppen halhatatlan szabadsághösünknek: Kossuth Lajosnak a fia Na méltóztassanak megijedni: ettől nem fog kiesni a közjogi állapotok világának feneke I Kossuth Ferenc, mint magánember utazik s ha itt-ott elhangzó beszédei tele vannak is politikai vonatkozásokkal, az ő szereplését még most nagyon fölösleges és tolbajlott dolog a közérdekek magasabb színvonalának mértékével mérni. Mire való hát reá máris dörgedelmes ágyú* lövéseket intézni, mikor még csak azt tudjak felöle, hogy egy nagyobb politikai párt zászlója mellett szándékozik állást foglalni; de hogy e zászló mellett miként s a politikai készültségnek milyen mértékével fog küzdeni, az teljesen ismeretlen. Sióval: mire való benne már is, a jogos politikai küzdtér látóhatárán kívül lidércei látni s reá ágyuv J lödözni; mikor majd csak az aktiv politikai szereplés látóbatárán fognak tisztábban kibontakozni tulajdonké-peni nagyságának körvonalai; § olt fog kitűnni, hogy sas-é vagy éneklömadár ? Most hadd gyönyörködjék mint magánember, honfitáráai lelkesedésében, (mely apja nagy emlékének szól) hadd ismerje meg a magyar nemzetnek azt a határtalan At a vendégszeretet sa bántson senkit amivel a magyar nép Kossuth Lajosnak fiát fogadja! Ezzel a magyar nép csak önmagát tiszteli meg Abba se -űtkönék meg senki, ha Kossuth Ferencet, a hazájában kórutazó magánembert, még az ö eddig bevallott politikai elvével egyet nem értff \'hazafiak is szívesen fogadják I Ez a hagyományos magyar vendégszeretetnek olyan elemi meg nyilatkozása, melyet a magyar nemzet a materializmus legerősebb nyomása alatt is tisztán megőrződ Mindez nagyon ártatlan dolog, különösen a politikai közérdekek szempontjából. Hogy a napilapok még is olyan erősen ágyúznak, az csak arra a, különben örvendetes körülményre vall, hogy bőségben van tf puskaporuk. Ámbár akkor is inkább az igazi rémékre lődöznének nak egy alkotmányos "riid^ni köttetnetek , melyiket mindenek előtt meg kell óvni még akkor it, ka e közkincsekkel egyetek Üdém veszélyes tendenciákat követnek ée km azok ellenünk it irányulnak. E közkincsek egyik legnagyobbika a véleményszabadság, a seólée-szabwiság" .... ,,Ha azt tapasztalnák, kngy a véleményszabadsággal visszaéltük w törvénytelentégek terére lépnek: akkor feladatunk ét kötelességünk azok megfelelő megtorlása iránt azonnal intézkedni." (—) 8*abadsűff M\'wynrorexá ffon. Bécsből és Berlinből érkezett távirati jelentétek szerint Wekerle miniszterelnök nyilatkozata, a. melylyel állásfoglalását az ujabban tartott népgyűléseken kifejtett veszélyes természetű propagandával szemben körül irta, — a szabadelvűséig külföldi képviselőinél — kitűnő benyomást keltett. Ujabb bizonyttékát látják benne annak, hogy a magyar nemzet az önkormányzatra való képestégen kiotil az alkotmányos szabadeáy tizz-teletének históriai szokását ét az államférfiúi mérsékletet a hevet pártküzdelmek közepett megőrizte. Fontos kezeeséget arra nézve ie, hogy a magyar kormány, min j ^ den parlamenti párt támogatáeával, mindig rendelkezni fog a szükséget ét kellő időben (—) A leendő orosx kancellár, — A londoni diplomáciát körökből eredé tudód-tét megerhiti P. C. nak tut a korábbi jelentitét, hogy Lobanow JRostowsky herceg bécsi erem nagy-kfttt kinevezést orom birodalmi ktmetUérré alkalmasint nem tokéra megtörténik, At angol kél-ügyi hivatalim Lobanow hercegit a pánszláv terjeszkedő politika határozott njfitt ellenzőjének terifék. & mér elhalt Sir Maritr aótervéri naygkövet régebb jelenlétei tzerint Ignatítt tábornok it a ,,/anatiem de la paix" damil tintMU ki St. Sir Meritr jdintiiti merini valamennyi erem államférfi kééül Lobanow hercegnek volt at orom-török háború nehéz idején legnagyobb érdeme abban, hogy Oorttakof herceg ét Andrémy Gyula gróf kótt akkor mtymyukt lehetett létrehozni ét e háború kitérón elStt tUoetot megállapodás történt, a melynek alapján at európai nagyhatalmak körtét• láttán mandátumot adtak at otztrák-magyar mm nérchiának Bosznia ót Hmagonna migszálláiára, Lobanow herceg kinevezésének egy akadálya lehet: at a kívánsága, hogy megmaradhasson a mostani helyén, a hol az udvarnál valókedvelttége és a korábbi nagykövetikhez : Stolberg - Wernigerodt heretg hm ét Rutts herceghez toló különösen barátságot _____ viszonya által at orom külpolitika egész irányára látnak benne j "V"?? 0 [ folyást gyakorolt. Magétól ériandi, hon Mikiét r határozott kívánatéval izemben e saját ttomé lem kívánatéról Lobanow herctgntk le ktllene mondania. alkalmazandó energiáival, hogy fellépjen a kegyeletét, "melynek tiszta sugarai még tzlszabadsággal űzött államveszéíyes visszaélések ellen, bármely oldalról eredjenek is azok. Et értelemben van Wekerle miniszterelnök nyilatkozatainak maradandó ét programm-szerü fontosságuk. Miként fogja fel Wekerle a magyar liberálizmuzt, a mely a történelmi királyhütég és az állameszme követelményeivel mindenkor megegyez, — azt a következő szavakban határozta meg .... „De van- örökösök homlokát is beragyogja! Minek azt bírálgatni, hogy időszerű é tapintatos, okos dolog-é az ő eljárása ? A közjog kereteiben mozgó magánjogit tisztelni kell, mert annak érvényesítése kinek-kinek csak magánéletére, saját sorsára hat ki s ezzel mindenki szabadon rendelkezik. (—) XIII Leó p ipa ée a keleH egyhámk. A „Peeter Corretpondt&\'-nek egy vatikáni levele tzerint XIII. Leó pápa ő szentsége arra fekteti a fősúlyt, hogy a keleti egyházak uniójának kérdéeében Keleten számot iskola felállításának — a cmgre-gátto de fovenda anioné ée a congregatít dm propaganda fide közreműködése mellett — lattan, de annál bútosabbdh jótékony ét On- tok azonban a soknemO akadályok dacára /oly-1 nyitni éa veszprémi zsinati balározmáayokban látták tevékenységeket. (1498,1494. 1616) ex áll: „Azok, kik a papi \'A reformáció ezalatt annál akadálytalanabba j pályára akarnak lépni.....megvizsgáltatnak fejlődhetett, mert az aiaó kleru* nem állott hiva- a oaak azután smtejlelnak föl, ha at alkalmaa táaa magaslatán. S valószínűleg a hitajitáai lőrék- kort elérték, jó erkölcsökkai birnak, törvényes vések ellensúlyozására hivla be Oi\'áh Miklós ér-1 házasságból származnak, jól olvaani éa énekelni aak a jezsuita rendet Magyarországba a Állított tudnak a az elemi ismeretekben némi képesség- nek! oo légiumot Nagyszombatban. Sok ideig tartott, mig ex a szerzet akadálytalanul lejthette ki mBkSdését; sőt at 1603. országgyűlés kiűzetését határozta el, de lassanként mégis éa különösen a felsőbb iskolák oktatását hatalmába kerítette, s a 17. mázad végén msilácdul állt. Már futólag emlitattem, hogy a reformáció gyors elterjedése különösen az alsó kleru\'s akkori állapotának tudható be. — „A katholikásóknál — mondja dr. Fraknói Vilmos — az iskolák álla pota belső connexnsban áll a papság mfivelt-■égi fokával. Ez pedig a 16. század elején u hü-lyedéa szomorú jeleit matatja.*) Nem volt hiány aa oly egyházi fejedelmekben, kik kor magaslatán állottak, a teljes mértékben birtokában voltak a bomaniatikus műveltségnek. Ilyenek voltak Bakact Tamás éa Stalkay Láuló prímások; Hyppolyt Este bibornok, Pe-rényi nagyváradi, Báthory, váci it Brodarict azlrmiai püspöbék ; kiknek nevei a külföld tu-domáayoe kftreibeo is ünnepeltek voltak. De as slsó-klaro* nagy lőmege culturális tékiatetbea telje»e» el volt hanyagolva, Ext as a körülmény ia bizonyítja, hogy as egyháai pálya oan-didatuaai iránt lámaaslolt követelmények a legszerényebb mértékre saoritkostak. As esztergomi •) Dr. Freknói (Trantíj Vümot: Hatat it külföldi okolását a 16. mázadban, Budapeit, 1873 3. 4. lap. gel birnak. (V. A. Fraknói, ac i. h.) „A demo-ralizatio i* a politikai aa varok h 16. ssázad első évtizedeiben nem leheltek alkalmit aak as egyházi élet éa az oktalásUgy emelésére." Oláh Miklós érsek én prímás szigora, melylyel a klérus tegyelmexéséré vonatkozó rendeleteinek érvényt akar átérezni, hogy a romlást megaia-dnlyozza, csak réstben ért el eredményt. Jobban virágzottak az olygsrohák iskolái, kik es idaben dicséretreméltó buzgalmat fejtettek ki. Ai említetteken kivttl nem kevéa férfiú volt, kik a népmiveltaég fenyegető romlását mélyen sajnáltak. A 1660 ki nagyszombati zsinat behatóan foglalkozott a köznép szellemi érdekeivel ; de szigorú rendeletek is osak keveset használlak, mikor a több részre tépett országnak nem volt ideje, hogy magához térjen. Feltétele volt a protestan t ismusnak, bogy figyelmét a nép oktatására irányítsa. A retormatio müve még nem merevült meg kttlaö dogmatie-mnsaá a a szabad kulatáe legeaebb virágait hajtotta\' E lenállhatatlan hatalmat mkoroit az aj tan a scivre és kedélyre s mindig több és tflbb lelkesült kővetőre talált. Ea a Magyarországtól most elvált éa önálló Erdélyben gyorsabban történt, miat magiban Magyarországban. A ka* ibolikea egyház akkor Magyarországon állami egyház volt s az országgyűlések folytonos gondja 1661-ltfl és aésObb, mely a kalh. iskolák emelésére célzóit, aa állam és egy hás közötti viszoay nak aredaténye. A reformegyháanak más feltételeket kellett keresnie lennáltliaiáaa érdekében, a igy már kas* detben is itt aa iskola és oktatás itnnáiló fejlődéit észlelhetjük. Mentül hevesebb vo:t a kü«» delem a kstboliolsmua és lutherattlamus közölt, annál léltékenyabben őrködött a lassan eróábttlff uj egyház, as ifjúság nevelése és ok Mása fölött, h aa általa igényelt aaon jog iölOtt, bogy iskola-ügyét maga gunauikaaoa. KUlönösen Erdélyről, a hitujitó törekvések a klasszikus földjéről áll ea, a reform, fejedelmek a leghathatósabb védelmet nyújtották egyházuk-link, abol aa aj egyhás egynek érezte magát a nemzeti, idegen hatalmaskodás ellen magát folyton védő törekvésekkel. Gazdag pártfogók támogatásával sok magyar ifjú látogatta a villan-hergi egyetemet, bogy az uj tant forrásénál ta-nulmányozsák ; s gazdag tudományos iauieretek mellett bátorságot és lelkesedést merítettek azon kiváló férfiak előadásaiból, a kik ott tanítottak s hazatérve, mint lelkészek éa tanítók értékesé* tették azon gtudag kincseket, melyeket kftla gyUjtöttek az <|) tan dicsfttéáére a a nép képzésére éa nsmeaitésére. Trotsendorlfal és Sturmmal, kiknek fáradozásai a taaitás ügyének kedvezőbb fordulatot adtak, sa iakola némiképeo a neveién mozzanatot ia figyelembe veszi, a mely különben már a jezsuita oöl-legiumokban Is, de osak sgyoldalulag tekintetbe vétetett. As oktatásügyet még ea időben mm Isbet tagolni, a fokozatok mindig ugyaaaaok maradnak, a a népiskola, gymaaaiam, akadémia éa fSiskola féle elnevezés öakényea marad, mert hiwen nem általiaoe érvényű terv állapította meg e fokozatok határait (Vége kt!«.tk«ik.) á Nágy-Kanixsa, vasárnap. Zalt. 94. szám. (S. lap.) 1894. november bA Já ée. 5yeutelő befolyása len. A Jőpontok, a melyekre nézve az utolsó értekezletek után a szent szék é* az öt keleti pátríarka közt teljes megegyezés jött létm, a kivetkezők: L) A lctleti vallást missziók és apostoli delegátfák részire az illető személyeket állandóan a Keleten lakó katholikusok közül fogják választani Ezzel a Keletnek egyátalán nem szándékolt latinizólásától való alaptalan jé-leimet akarják éQtárűáni. 2.) A vonatkozások megkönnyítése a rámái kúria és az öt keleti páti iát ka köU. Ez az öt pátriárka, kiknek eddig joguk voU Rómában egy pro-kurátort tartani, ezután fel lesz hatalmasva, hogy egy püspököt is delegálhasson, a lei tagja less annak a külön testületnek, a mely eongregatio nevelő in- a keleti rítusok részére adatik de propaganda fde mellé. S.) lézetek és iskolák szaporítása katolikus pátriárkátiúban. Ez vallást az illető nemzetiségek gyományos nyelvi szabadalmai szerint lotft tanítani. Ez iskolák felállításának költsé- lékpapirosnak Bécsbe, vsgy egyáltalán a kai-fOldrs vándorlását: minthogy u állam szubven-eiot ad, sugyar birtokosok javára nolgáljon es a szubvenció; as állami garancia által faltátlen biztoaságnvá lett értékpapiros maradjon Magyarországban. — Ezzel a magyar közösség a nagy spekuláció veszélyeitől független, kitűnő tökeel-helyeaést biaioeit magának éa a saját aaebe kétségtelen hassaán kivül hozzájárul Magyar orsság további felssabaditisáhos aa idegen péas-Qgyi kotériák befolyása alél. HÍREK. geire Leó pápa egy fog meghatározni. - Mlvatal-Tissgálat Sauliét Benó Zalavármegye fÖispánjs e hó 28-én délután tüaetes éri viugálatot tartott a kaaiasai ssolgabiróeág-nál. A vizsgálat, mely késő estig tartott, kitár jedt a legapróbb réailetskre is, ée ö méltósága minden irányban a legaagyobb reád éa poztos- • j t-i .iSégrol szerzett magának alapos msggyOzddéat, minden Intett | m6iynek kifolyásaképen a legnagvobb elisme-iskolákban a réssel adózott as ügybuagó löasólgabirónak éa rítusa és ha- j derék hivatalnoki karoak. — Hagy Idák tanúja Balatoni llredi Varga Imre nyugalmasott m. kir. honvéd-! ezredes, as 1848—49-iki - iiii__—• — —— — szabadságharc alatt külön nagyobb alapot Tolt boovéd Őrnagy e hó 16-án éleiének 09 ik I évében elhunyt Balaton-füreden. A boldogult __—sok éven ál köztiszteletben álló polgára volt ivarosunknak és hosszú időn ál elnöke a Hadas-A magyar folyam- e8 teneerhaió- tyán-Egyleinek, melynek alapításán tevékenyen . J ° , közreműködött. Barátságos modorávsl ésszé- ZáSl társaság és a mezőgazdaság- rény lellépésével sok jó barátot aaerzett magának, hazafias tevékenységével pedig kiérdemelte Mihelyt elfogadta z magyar parlament, — a mi pedig már a legközelebbi napokban meglesz — a magyar lolyam • éa tengerhajózási társaság, ról szóló törvényjavaslatot, késedelem nélkül megalakul a társaság. A magyar állam gazdasági függetlenségére iiHkülözhetlen volt ez az intézkedés, melyet minden párt helyeeel. Magyar orazág függetlenilését jelenti ez oly idegen pénzügyi befolyástól, a melyet a magyar mezőgazdaság nagy kárára gyakran érvéoyeeitett egy külföldi érdekeltekből allé kotéria. A magyar nemaeti folyam- és tengerhsjóaás és s nagy áldozatok, melyeket érte hos a magyar állam, elaö sorban arra vannak rendeltelve, hogy a hasai mezőgazdaságnak és a mezőgazds sági iparnak baasuáljanak. Ama pénzügyi éa gazdasági tekintélyek nevei, a kik a magyar társasig élére lépnek, valamint as állami ingerencia és ellenőrzés kezeskednek érte, bogy es s nemzeti magyar vállalat a mezőgazdaságon kívül as ettől el H6TH választható iparnak is a legbecsesebb szolgálatokat fogja lenni és nagy előnyére leaz a magyar kereskedelemnek ia. Mindig hangoztattak, különösen az agrárkér dés felmerülte óta, hogy a gazdasági független\' Bég es ügysinek semmi kösfik sincs a pártok viazálykodáaaihoa. Ebben ne legyen s nem is lesz Magyarországon pártkUőnbséfj. Épp igy mindenki, — a ki a gazdaaági élet viszonyait és gyakorlati követelményeit ismeri, meg nem engedhetőnek fogja tartani, hogy mesterséges ellentéteket teremtsenek a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem érdekei közt. A valóságban ily ellentétek nem léteznek, hs-■em igenis létezik a kényszerítő szükségesség, — hogy a minden állam gazdasági /ügyetlenségének es a három /őtényssője közösen, egymást kölcsönösen támogatva és kiegészítve működjék. A magyar góahajótársaság lehetővé fogja lenni a gyorsabb akciót az állam réazéről a hajózási csatornák és folysaszsbályosás jsvárz. Es skció eredménye aaintén eled sorban a mezőgazdaságra nézve j tarlós elOny. a közszeretetet, mely folyó hó 18-án Balatonfüreden végbe ment temetése alkalmával impozánsan nyilvánult. * — A váróul kézkérkáz Ügyében e hó 22-én Csertán Károly alispáa és Mamin Károly kir. lanáesos megyei tiszti főorvos Nagy-Kani zaán időztek és több rendbeli intézkedée azonnali megtételére másították a városi hstöaágot — Halálazáa. H i r a e h e I Ede kir. la náeeoet, éa nagytisxlelt esaládjál váratlanul mély gyász érte. Áldott le\'kű jó neje, pémekeo este néhány órai rosszullét alán, agyaaélhüdés következtében hirtelen elhunyt. A boldogult a családi kőiben kereste és találta as élet örömeit, ott árasatá azét aaive melegéi, éa mint hitves éa anya egyaránt boldognak tudta magát Őszinte réaavéttel köaöljűk a csslád által kiadott kővetkező gyászjelentést: Hirschel Ede mint térj uját valamint gyermekei Harkányi József é» Samu, agy sayja Bicbler Laura és az összes rokonság nevében fájdalomtört saivvel tudatja a legjobb hitvee és anya Hirsohel Edéné szül. Bíehler Szidónia ornő 1894. november 28-án este 10 órakor rövid szenvedés után, élete 43 ik és boldog háaasságs 26-ik évében történi gyászos elhunytát A drága halott földi maradványai f, hó 96-éd"< vasárnsp délután 3 órakor heiyeaieinek a helybeli isr. sírkertben örök nyugalomra. Nagy-Kanizsa, 1894. november 24 éo. Áldás és béke hamvaira I — Tüzek a vidékem. Rigyáoa község határában lekvO bodi hegyen e hó 91-én lüa ütött ki, mely egy préeháaat a benlévőségekkel együtt hamvasztott e\'. Nagy--Bécsén a hó 22-én volt tüz, mely alkalommal egy lakbáz égett el. — Estély A kereskedő ifjak egyletének december 1-én tartandó estély én — mint értesü-tfink Wallenstein Malvin úrhölgy éa dr. Fried Ödön nr lel lépése közbejött akadály skiati, elmarad s igy a műsor Hock János orsa. képviselő nr ée dr. Stocher A. kir. ügyész ur aongo* rajétékából fog állani. Az igy megkurtított prog-raam ia elég élveaelet ígér. — Aa elad hé Elmultak s verőfényes ssép As olcsó viai-szálliláa lehetővé teszi s magyar fazi napok és beállt á tél egésa komolyságával. mezAgazdaaágnak a gabonaárak és az öesaea | Tegnep szombatos egész napon át harapott de mezőgazdasági ipari termékek árainak emelkedését As s két nagy magyar bank, a magyar általános hitelbank áe s magyar leszámítoló é-pénr-baak, — melyek a társaság felállítására éa szervezésére vállalkoztak, — a vonatkozó törvényjavaslat elintézése után eaakhamar a finánssiro-roaáaboz, illetve a részvények kibocsátásához fog. Itt sz állam és a magyar köaönaég érdekében igen kívánatos, hogy a magyar tőkepéase-sek, s fővárosban és a vidéken, az egyedüli praktikus eszközzel, eaját részvétükkel medakadá-lyozzák ennek az állam által szubvencionált ér- la ssép fehér hó leeeéa után osakhamafr eltűnt éa lett belőle osnnya sár, melynek követkesté-bea aa utak teljésen megromlottak, az ntoák pedig féoysárban úsznak. — Tlaza Káleaáa, aslat tadaa veaeté. A napokban egy elffkelő budapesti társaság járt a bécsi Belvedereben, amelynek elaö emeletén van kiállítva a Ferenc Ferdinánd föher-oeg világkörüli utjának muzeums. A társaság saemlélődés közben egy fotográfiát pillantott meg a jobb sarokszoba második ablaka mellett. A kép egy tig^isvadászatot ábrázol, s az elő- térsz Ferenc Ferdinánd Mbsrceg áü káraa átejtett királytigris késéit. Malist Is maján im teljesen Adámkosztümbsa, károm iadnivsaeté csoportosai. Mikor a magyar vendégek a kissé gyztékoa totlettebeo álidogáó tadosokai megytt lantot iák, egyszerre báaselva kiáltottak föl. As egyik indus ugyanis aiakasitsttaq i Tiiiá Kálmán arcávsJ takiat a világba, még aa Sl-marsdhsiatian eaaalveg asm hiáayzik aa ooA-ról Óriás dsrállséf kSst nézték a volt mteias-terelnököt az antikas viaslstébsa, a a jókedv olyaa fokra lépett, bogy a gyűjtemény egyék őre is odajött a lánasaghoz. Mikor magasagye-ráztak neki, miért nevetnek, aa ér igy eeólott az ö hamisítatlan bécsi dlslektusával: — Ja, ich hab\' achoa gehört, daas die Harree árnál in Uogara Mmister waren. tlgse, ée iá hallottam már, bogy ezek as arak valaha miniszterek voltak Magyarországon.) A magyarázatnak nagy hatása volt, s a Béeake ránduló magyaroknak most ssslsgee ajánlhatlak, nézzék mag Tisza Kálasánt ebben as érdekes kosztümben. — Alaó-Lendvs lak óságának — irja levelezőnk — csendes egyhangúságát f. hé 18 áa 4. a. fél 5 órakor a harangok zúgása zavarta mg. Ugyanis VIaj Mátyás háza kigyzladt A szerencsétlenséget valószínűleg gyermekek okozták, kik gyufával játszottak. Hogy több épület neee lett a lángok martaléka, aa Önkéntes tűzoltóság gyors és siksres működésének kőszőabsté Méltó elismerés illeti ss alsó-leadvai hölgyek egy részét, mely a legaagyobb Oefeláldozással működött kOsre a pusztító elem elnyomáaábes. — A megyei bizottságban Alsé-Leedvs ré-. esérOl megüresedett egy hely, mely titkee szavazat utján f. hó 80-án töltetett be. Mégválaaala-tott dr. Hsjóa Kálmán ügyvéd. — Gyászhír. Mint Csáktornyái levelezőnk írja\' a tanügynek Csáktornyán halottja van. Ésinkb-vics Ferencs, köss. elemi iskolai tanító a polgári segédtanár hunyt el ott l hó 17-én esti 7 órakor életének 52. esztendejében hosszas szenvedés után. A boldogult 89 évig mflkédOtt a tanügy terén s ebből 27 évet töltött s csáktornyai elemi iskolánál s 8-at a polgári jakoknál — Ssín-kovics derék harcsósa volt a magyarosítás ügyének s mint ilyen nem csekély érdemeket sasrsatt ott Ahogy osztatlan tisztelet karnyékeste életében, ugy őszinte részvét kísérts az örök nyugalom helyére is. 19-én temették el óriási kóaóaség jelenlétében s as összes iskolák tanuló ifjúsága kíséretében, s mikor kartáraei nevében Mencsey Károly elemi iskolai tanító intézett s távozóhoz ssivből fakadt s általános meghatottságot keltett búcsúzó szavakat. — firdekea égy fog alkoztatfa e napokban városunk rendőrségét. Egy férj kijelentést lett a rendőrségééi apósa ellen, bogy es saját leányát illetve a feljelentő lele-tégét, eladni akarta 900 lorintért egy boeayák telekvásárlónak, ki el is jött as áruért Nagy-Kanizsára, de egy álrendőr kösbe lépése lolytáa nem vehette át áa asszonykái, hanem jónak látta a nélkül kereket oldani. A jóravaló apái átadták a törvény-széknek, mely asonban esak csalási kísérletet látván fenn forogni, szabadon boosátá a derék flrmát. — Md géaaaelesa. Városnak egy hatalma* iparvállalata adatott át e napokban a forgalomnak. A Franz-léle gőzmalom tsljesee elkészülvén megkezdte működéséi, miről a lapuikban közzétett hirdetmény ée óriási falragaszok értesítik a nagykOséoaégsi. — Dajka-tanfolyam Csáktornyán A tanfelügyelő fölhívására — úja levelezőnk — a csáktornyai kisdedóvó-egyesület által tan tartott óvodával kapcsolatosan aaarvesett állandó menedékházak számára képesítő hat havi dajka tanfolyamot f. hó 18-án nyitották meg a szabályreadeletíleg körülírt felvételi vizsgálat alapján. Jelentkezett Osszeeen 6 pályázó, ée pedig Stíl tar Mariska, • Erdőss Kornélia, Martincsevics Júlia, Kovácsiét Juliska, Ikalios Etelka s Paakovics Irma. A tanfolyam kérvényei rendben találtatván, Tslamtnj nyien a tanfolyamra (Olvétetettek. A tanfolyam vezetője Dekkert Józsefné óvónő, ki meflett Schwarz Albert dr. egvesületi orvos fog időkö-zönkint s gyermekek járványos betegségeiről s as ások körül követendő eljárásról előadásokat tartani. | —. Klttmleáetá draaeeter. 0 felsége a király Morocsa János Őrmesternek háziezredünkben, sok évi kitűnő szolgálatiért legutóbb a koronás ezüst érdemkeresztet adományostá. * Nagy-Kanizsa, vasárnap. 1894. november hő 16 éa. — isméi a gyufa Nemrég hoztunk tudósítást arról, hcgyegy gyermek a szerteszét fekvő gyufák közül egyet elvett s azzal tüzet csinált, minek következtében tetemes károkat okozotL Hasonló esetről tudósítanak ismét bennünket, ami népünk bűnös hanyagságánál tesz tanúságot. Ugyanis Csehiben fletenyei járás) — mint ottani levele-atak irja — özv. Rohonczi Ferenczné, mialatt konyhájában fősött, fi éves unokája a hideg szobában az ablak párkányán egy tasak gyufát fedezett fel s abból ason szándékkal, hogy valahol tűset éleszt s a melleit melegedni fog, az ablak előtti lécsára állva, levett néhány szálat a azokat sssbébe rejtve, titkon kiosont a ház Végébe, hol száraz kukoriczaszárból kötött kévék voltak fel-halmozva. Itt a kis gyermek meggyújtotta a gyulával a kukoriczaazárt, mitől a lakóház fedele gyuladt meg, tetemes kárt okozván tulajdonosának, kinek több rendbeli ingósága is benn égett. Szerencse, hogy — az a ház egészen egyedül áll, igy legalább több ártatlan ember vagyona nem esett áldozatul egy meggondolatlan gyermek tettéoek, illetve egy, előre látni nem tudó az ülő* hanyagságának. — Egy vadész igazán mulatságos cselekede-jl téről értesít besnfinket z.-egerzzegi levelezőnk. Egy ottani ari embernek mindea vállalata aike-rttlt, esapán a vadászás sportja körűi volt neki teméntelen .peeh\'-je. Sokan csudálkoztak e felett aert azelőtt mindenki olyan lövőnek ismerte, ki karminez lépés távolságból keresztül lő egy karikagyűrűn s röptében lelövi a galambot. Vadá- lák. A part menti birtokosok fákat ültetnek szőíőtslepeket rendeznek be, hogy árnyékos áé zöld legyen as egész partvidék, nem pedig, mint eddig, homoksivatag. Igy azután, ba mindenfelé szőlőlugasok futják be és fák árnyékol ják s partvidéket, eljő az idő nemsokára, bogy lesa a villáknak beess és kelendősége mindenütt s szép IA partjain, — Bskláksaés. Folyó hó 15-én este 7—8 óra közt Zala-Szt. Mihályon Tolaay Károly házát 8 fegyveres ember vette körűi, kik Tolaay tói 800 frtot, és azonkívül 95 frt, vacaora-péazt követeltek. Az 500 frtot minden hiány nélkül, vacsora-pénz fejében pedig (miután több apró pénze Tolnaynak nem volt) 81 frtot magukboa éve, szépen tovább állottak. — Ellmaakálatl engedély. A kereske delmi miniaatér dr. Mstkovics Tivadar országos képviselőnek és dr. K ő v es Jenőnek Veszprémtől Tót-Yázaony, Nagy Vássony, Leányfáin, Pstsad, Kapo\'ca, Monostor-Apáti és Díszei irányában Tapolcáig vezetendő gós-mozdonyu helyi érdekű vasútvonalra az elé-munká\'ati engedélyt egy évre megadta. — Heverne tea talAlasány. As atszó ko- ttánk a napokban megpróbált minden tehetőt. Jehetővé teszi, hogy a törést magát a készülék Lesett éjjel-nappal, egyszer sz egyik, másszor í hallhatólag jelezze. —- A készülék, amelynek aa másik vadászterületen hajlókat rendelt ki, de a célja, bogy a kocsi kisiksmlását és eldölését, mindez nem használt semmit, nem jött a vad sobs még a tzeine elé aem. Incselkedő vadász-társai előtt már maga is kezdte a dolgot restelleni, gondolkozásba esett s azon meggyőzédésre jutott, hogy a nemes vad az ő csillogó-villogó fegyver csövére már jó messziről figyelmes lesz s ezért sztán elkerüli. Nem lett volna vadász, ka ily felfedezés után nem akart volna a vadak eszén tol járói, fogta magát tehát s hogy fegyvere ne csillogjon, ne villogjon, — as élelmes vad a puskája csövét — besuvixolts. Hogy használt-e ezen legújabb, s a maga aemében még eddig egyedül álló vadász-fogás az említett Nim-ródnsk, arról a legeagyobb ssjnálstsnkra, nem értesít bennünket levelezőnk. — Egy intelligens és egy nem intelligens kocsis. A bánok-szent györgyi veudégiőben — mint levelezőnk irja — mulatott két kocsis, kik a dolog természetéből kifolyólag kocsis-bort ittak s kocsis nótát énekeltek. Midőn már sz utóbbiból kifogytak — miért, miért nem\'— az egyik azt Állította, hogy ö >intslligens«, a másik nem tudta ugyan, hogy az intelligens fshére, vagy fekete, de azért már csak szokásból is kétségbe vonta mulató társának ezen meg nem indokolt állij&sát. ó hallomásból ugyan ismerte s többször emiitett szót, de mégis bántotta, hogy pajtása mint öregebb legény állításának ellent mer mondani. Tekintve est, de tekintve különösen, hogy kiváló kedve zönaég biztosságának fokozása és vsauti baleseteknek elhárithatása dolgában nevezetes tslál-mányt mutstott be egy W i I I i g Ferenc nsvű művezető a Niederwaldbahnnak. Egy zseniálisan kigondolt, Jgep egyszerű készülék segelyével ellensúlyozza a tengely- vagy rugótörések veszélyes követkesményeit s azonkívül illetve a kocsinak a tengelyéről való lecsuszá sát megakadályozza, négy kia, de erös kerékből áll. A kerekek egymással összeköttetésben vannak és a vasúti kocsihoz a kocsikerekek felső réssé felett oly módon vannak szimetrikuaon megerősítve, bogy a kocsikerék rendes körülmények között a koszorú alatt* minden súrlódás nélkül loroghat. — Ha már most a tengelytörés beáll, a kocsi afelé az oldala leié sfilysd, amelyen a törés támadt. Mikor ez megtörtént, a négy kis kerék rögtön megfogja a törött tengelyen levő kerék kosaorujáL Ennek folyán a kerék sem jobbra, sem balra sl nem dűlhet, mert s kocsikerekeket alul a sin, telttl pedig a fentemiitett négy kis kerékből álló koszorú fogja, illetve veseti. A beállott tengelytörést pedig egy gyutacsnak gyújtó készülék á\'tal előidézett el-durranám jelzi. E készülék alkalmazása essté-ben arról is történt gondoskodás, hogy a tengely letörött résaei bajt ne okozzanak, mert az \'elvált részek egy tartályba esnsk. — Ha azonban a tengely a közepén "törik sl, az eaekre a részekre erősített kerekek által tartatnak eredeti helyzetükben, A kocsin msgerösitett négy kis kossoru ugyanis rögtön meglógja a kerék-koszorúkat és fixirozza őket, de s lengelyré-sseiet is megtartja viasaintes helyzetűkben. Az uj készülékkel nemrég próbamenete! tartottak a vasúton. A kísérleti vonathoz, amely Limburg nyílt pályái kellett asgállsai. E vonattal érceset t meg nászutjáról gróf Széchenyi Aador Pál, amrcalii nagybirtokos m fisial fsteeéfávei, akiknek asiatéo gyalog kellett aa állomásra bemenni. Eaberben a kisiklás aem okozott kárt. — Érdekes lakeáalaaa. Ritka lakodalom lesa a napokban a fövároebaa. Nem aiatha agy előkelő ifjú pár kelne egybe. Hiaasa aa aea ritkaság Budupeeten. Sőt elleakezöleg egy egyszerű szakácsnőt vezet oltárhoz a vőlegénye. 8 es as eskftvő mégis rilksság asássba msgy. Móroca Julía veszpremmegyei születésű szakácsnő tizenegy évig állott mólgálatban dr. Sebairer Aladár volt egyetemi tanárnál éa volt rektornál. Most, hogy a szakácsnő férjhez megy, a kitűnő jogtudós eredeti módon lepi meg a hű leányt, hosszú szolgálata julalaáuL A lakodalomra ugyanis dr. Sohnierer a saakácanő vendégein kivűla maga vendégeit is meghívja, akik annyiszor élvezték a volt egyetsmi rektor asztalánál Méroct Júlia szakácsnő kitűnő főztjét E meghívás sat bizonyítja, hogy dr. Schnierer azon kivűl, bogy nagy tödóa, még aranyos ksdéiyü ember is. Msgjsgy sasök még, bogy Móroca Jeliét maga dr. Schnierer házasítja ki. Aa laaaal nsdskut Az iaani ka-tárban néhány hónap előtt agy béres a ezta Máris képét látta meg egy pocsolyában. Azóta szent hely lett as imani pocsolya, betegek és egésaségesek, büaöeök és áristlsnok ezerszámra zarándokoltak oda, ugy hogy a azolgahirói hivatal szükségesnek tartolta a pocsolyát betemetni éa zaandárokkal őriztetni. Mihelyt azonban a zsandárok ott hagyták a sseat helyet, a nép megint fölásta és uj pocsolyát alkotott a régi helyen. A szűz Mária képét azonban aem aost, sem azelőtt nem látta senki a béresen kívül. Est a csudát agy magyarássa a nép, hogy a boldogságos szent szűz csak a bűnösök előtt jelenik meg, aki nem lá\'ja, aa bűntelen és tissla. Azóta még többen járnak ■ búcsújáró helyre,- mert ennél könnyebben aea szer*siketnek bizonyságot bfinteleaségók éa tisztaságuk mellet). Tőlünk is sokan elmekelaének as imaui caodakutboz, bogy a középkori tűs- éa viapróbt helyett a modern pocsolyapróbát megtartsak. — Mezőgazdaság- Köztudoaásu, miszerint háziállataink szervezetére a tavasai változó Időjárás, as átmenet a téli istálósásból a söldtakarmányozásba, nem marad minden befolyás nélkül; s a miatt az aprómarhák, dissaók, juhok és baromfiak között igea járványos betegségek lépnek föl. Es okból tehát igen ajánlatos tdeje-kotán megtelelő óvószerek beszerzéséről gondoskodni; a »Kwizda»félé korneuburgi marhatáppor, Kwisda-féle Restilu\'íonsfluld, Kvizda télé sertés-por, Kwizda-téle vér haselleni szere juhok számára fcwizda baromfipora tyúkok, kacsák, ludak stb számára • évek hoaszu sora óla a legjobb óvsse-tekül vannak elismerve s mint ilyenek, a legmelegebben ajánlhatók. ^ÍlLCsI ifi Ű GhY. volt már egyszer amúgy isten igszábsn mu- állomásról indult ki, egy ilysn készű látni, a kezében levő literes üveggel tejbe, később lékkel ellátott kocsit állítottak. A kominak öklével mellbe, utóbb pedig hátbs vágta ifjabb társát, ki ezen felebaráti szeretetnek éppen nem nyilvánítható ténykedés komoly odalait felfogván, a legnagyobb praeczizitással viszonozta a vágásokat Midőn már egyiknek nem volt a rovásán semmi, helyet foglaltak s több rendbeli közös és egyenlő sránybsni megrendelés után egypárszor elénekelték az »eb fél, kutya fél« kezdetű dalt, mialatt látható megelégedettséggel szemlélték sz egymásra ejtett súlyos és könnyű testi sértések nyomait Azon ismeretes elvből kifolyólag, hogy mindennek van vége, elfogyott az ő pénzük és minek következtében hazamentek s az elébük jövő jegyzőt megkéi dezték, hogy az az intelligens mi is tulajdonképen. Midőn azután ennek értelmét, ^megtudták, akkor kezdték csak sajnálni, hogy ilyen haszontalanságért csaptak ily mulatságot. — A balatoni Ittrdlk építkezése A Balalonpart déli vidékein, mint aomogyi levelezőnk irja, valóságos verseny less a tavasz-szal ss építkezés, faültetés éa parkírozás mun kájában. Balaton-Fürsden vendéglő turista-ház s több palota és villa épül. Siófokon a parkot rendezik s ugy a községben, mint as uj telepen nagy épitkezeaekbe fogtak. Fonyódon a gróf Széchenyiék ia hozzáfognak a fürdőtelep rendezéséhez. Egész villaaor fog itt épülői egyszerre amelyeknek nagyréaae már látható is lesz 1895 bsn. Balaton-Serényben is azsporodnak a vil az egyik tsngelyét pedig majdnem teljesen álfürészelték. Rövid menet után beállolt a tengelytörés és eszel együll megtörtént a jelaés, működésbe lépett a készülék is és pedig a várt eredménynyel, elannyira, hogy e vonat a törött kocsitengelylyel még néhány száz méteren ál eljesen nyugodt járással folytatta körútját és igy a kísérlet sikerültnek volt tekinthető, — További kísérleteket a porosz királyi államvasu lak rendeltek el és remélhető, bogy s biztonsági készüléket — ha a további kísérletek is ked vesö eredaénynyel fognak — végződni, — a vasúti forgalom biztósaágának fokozása céljából általánosan fogják basanálni. HnllAaaa* Balaton ayagalaaa. A gyönyörű Balaton aaiaonjanak vége- Nagy tüköré fölött már nem uszilLa gőzös, ia vitorlát nem hajt fodroa vizén a gzél. Részvét aélkül jelenti egy kőnyomatos, bogy „a Balaton már téli nyugalmát élvezi és hogy a balatoni gőzhajók e hónap közepén már Siótok és Bala-lon-Füred között is megszűntek k&slekedni s pihennek távassig." Kisiklott vasat! kocsik. A balaton-saantgyörgy-ssobbi helyiérdekű vaeut marcalii állomásán, — mint levelezőnk irja, — a napokban tolatás köaben három teherkocsi kisiklott, a as egyik közülök oly erővel fúródott a -jfölíbi, ho^y óvAa a haaAráJátákUI éa a kéeel Mrz« IreááktAI. (—) Hónapok óta óvjuk a tapasztalatlan kö-aönaáget aa elburjánzó tőzsdei szédelgésben való részvételtói; ismételten figyelmeztettük, bogy a fináuoiális üzleteit és lókéit csak a legelső, ki* próbált, bosssu és becsületes Üzleti hagyományaik és aagy tartatékaik által feltél. lenül megbízható magyar baakokre éa takarék\' pénztárakra bízzák. As utóUó napok eseményei igazolták a „Pester Correspondsnz," hossza tdö óta közölt intéseit és itdtai( ntm-szolid bksi ét mit hazárdjátékra buzdít börzeirodák ti-Un. — Ma ismételjük est aa ófást, msrt a pénzpiac pilljnalnyi okussági rohama és a szélhámos kursuskergetés nagyzoló szokásában beállt ideiglenes szünet mellett reméljük, hogy korábbi intelmünknek ma talán nagyobb hatása lesz. — Hogy mennyire ssüségss a magyar közönséget a nem-azolid bécsi bőrssirodákkal való bármely összeköttetéstől óvni, a mely irodák a hazárdjáték szervezésével ioglalkozaak, kitűnik ab ból a tényből, hogy épptn tgjr Mess itérktdi ka- a kővetkező személy vonalnak a líério a legbrutálisabb eszközök és fondorlatok Nagy-Kanizaa, vasárnap. II ......I II — ■ .1 ■■ !■ —I Zala. 94. szám. (8. lap.) 1891 november bó IS-éa. negé yével egyei értékpapirosok árát felváltva Wwrtirifynw fdkmjtja, hogy aztán, mint moit tftrténik, egy külön rágalmazó hadjáratot indítson Magytrorszag e l I • n. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Felébb Ih róná tokiói leérkeztek. özv. Riaenberger Sándorné at. felpereseknek Dobrin Benő alperen elleni 2400 frt a jár. iránii pere a táblától részben helybenhagyó ítélettel. Lopás bűntette miatt vádolt Vella látván, -elleoi biintigy a táblától helybenhagyd ítélettel. Kovács I«tván íe\'pereenek — Mo\'nár látván st. elleni birtokpere a tábá\'ól helybenhagyó ítélettel. Tnboly Gyula éa neje Péntek Zsófi felpereseknek — Péntek Elek alperes elleni ingatlan tulajdonjoga a jár. iránti pere a táblától helybenhagyó ítélettel. Lopáa büntette miatt vádolt Nóvák István elleni bűnügy — a kir. táblától helybenhagyó Ítélettel. _ Vanek Jánoané született Veisimüller Lajxa felperesnek — Androsek József elleni kuthau-nálat abbanhagyása iránti pere a táblától helybenhagyó ítélettel. Csmrecsnyák Iván s neje felpereseknek — Holub Ferenc alperes ellen ingatlan birtoka s jár iránti pere a táblától réstben megva toztató ítélettel. Rames Anna Hagyek Ivánné st. felpereseknek Androcsec* M-ttyas st alperesek elleni örökösödési pere a curiatól részben megváltoztató Ítélettel. Molnár Lijoa elleni csödügy a kir. táblától ^tnestváltó/.tatő végzéssel. L>pás büntette, miii\'t vádolt Kngulbauer lat ván Németh Mária elleni bűnügy a cáriétól •helybenhagyó ítélettel. Beke Jsnonná Mo\'nár Anna felperesnek Molnár János st. alp«re«ek elleni reudes pere a kúriától helybenhagyó Ítélettel. Knortznr Károly", "Hogenrieder József, Tóth József és II>rváth József felpereseknek — N t«y-Kanixsa város alperes elleni 1762 Irt 24 kr. a. jár. iránii pere a eariéfcól részben helybenhagyó Ítélettel. Löwi Mor és Lőwi Ernőnek Breuer testvérek cég elleni szeriŐdés érvénytelenítése s. jár. iránti pere a curiától megváliozta\'ó ítélettel. Gerencsér István és neje felpereseknek — özv. Balassa Andorné st alperesek elleni pere a cu-*iá»ól helybenhagyó ítélettel. Magánokirat hami«itás bűntettével vádolt Kö-níg Vince Kanizsai Remus (st elkeni bűnügy a táblatói helybenhagyó itélettelT Lopás bftniette miatt vádolt Harai Ferenc és orgazdaság büntette miatt vádolt Böte Vince és Draskovits Sándor -elleni bűnügy a táblától helybenhagyó ítélettel. Felelős szerkesztő: Dr. L((KE EMIL. Laptulajdonos és kiadó: FIICHEL F t L A P. NYILTTÉR*) SdfMi kaaliltvAa; Égeaatak el egy mintát a Tenni saáadákolt fekete selyemből e a hamisítás rögtön kiderül Mert oig a valódi • jól feltett selyem aá elégetésnél nyomban öessepödörödik éa ceak-hamer kialasik maga után csekély világosbarna bernit hagyván; addig a hamisított selyem (mely aai* res azinfi-asalonáa-leaa éa könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy roetsaállaJ a featanyágtól telit-tetten tovább inadnak) éa sötét barna kunit hagy maga ntáa, de valódi selyem módjára soha Össze nem pödfttfdik, csak meggörbít Heaaeberi (ca. kir. advari aaálUtó) a alj mái a Elrtekbea, báabea szállítva, postabér éa vámmentesen aaivaaaa kaid bárkink ia miatákat akár egyea öltönyökre való egéaa végekbei levő valódi selyem aaövstsiböl. Svíyczba czimzett levelekre 10 kroa éa lavalaaöla-pokra 5 kroa bélyeg ragaaataadó. (5) •) Aa e rotatbaa - köalöttekért aem vállal fslelöaaéget % saerk. HIRDETÉSEK: $ XXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXX * PSERHOFER J.-féle , gryóg-yawcextáx BÉCSBEN, I. liKK, SISGKRsTR ISSE 15 12— ^« „inra goldenen Reichsapfel.*4 TérilssiHé labdacsok, ezelőtt általánsa labdacsok aevs iltH; aa iléWi levet teljes joggal megérdemlik, mivel eaakagyaa alig lé teáik Utegeég, nM|yb*a esee labdaessk seedás k%* téaakal sastissrssia be aem bizonyították volaa. Évtizedek óta iwa labdáeeek áttalásae oltsrjidá«aok Ir* veadaaek éa alig van csalid, melybea esen kíttal béaiaaerból késztet aem vatsa található, Ssámtalas orvos által eaea labdacsok béaiassril sjásltatask éa ajéaltattak miadea oly ba)etnél melyek e reai smésatéeböl és eaékrokedésbll eredaek. miit ep-nu varok májb^jok. kóiika. vóitólnliaak anayét, béitétleiség s hasonló bete/ségeknéi Vértisatiti tul^oR^^iknál fogva ki aa belássa! vaunak vlraasféayaéa a aa abból eredi bajoknál la: Így eápkónál, IdejroeM\'ahll aaármeaó fejfájásokaál eib Ism váitiaatitó labdacsok oly kóaayea kataak, hogy a lsaasikétyebb átytelaukat ama akaasak. e saaek fclytáa még a leggyengébb egyéaek, de még gyermekek által ia m\'adea ajrgedakNo nélkül bnvehetók A saámtalan kálairatból, melyet e labdaaaak fogyásáté» * legki löaháaóbb éa legéhesebb betagaé gek atáa egóaaaégik viaaaaayeréee Mytáa beaaéak iatéstek, esss belyea ceekis aékáayat »mlitlek aaa* megjegyzéssel, hogy mindenki, a ki aaaa labdacsokat agy«Mr kaaaaáita, meg vagyaak gyWdva, asekai tovább ftgja sjáalaai. Kfilo, 1691 éfcflb bó I1 Tisstelt Pserboftr art begyttn oly eslves éa MMlSa aékMa lemét 11 tekerte^t aa ta OWilmiiMmtatlaB TérMtó labdacsaiból utánvételt*!. Fogadja m na ie a legmélyebb kfluómwia >abéi«wo| asodabatéiáért. Matadok to^te tisstelettel PavHeük fo-aaoe, Kön, Lfodentbal. __ \\, Rmba, PMM bmUhi, l«SI. SMpt. hó lt-aa. Takiatetaa Űrt letea akarata Tok, H«fj u Öa lebdaesai ks^tas kSsé keHUtek, RMdyebaek batteu eaeanel megkomi: Éa gyer* mekéfyHm nflfbSHem olyeaaytva, bogy sammi mnakét eem voltam többé képes tégasai ée bboayáfa már a kelták klet volnék, be aa Oa oeodálakra méué labdaasai ••>-gem aom msalsitik v*ta* »•(. Aa Islea ák^a m«c ónt eaóit eassassr. Megy béiismm vaa, kegy asea labao^ook f ■ ie ÜkHelaeea kl ikfaek gyógyital, a »i»t mar sUeokaak le sgómaégák ▼issoaayaHeéve Mffkaéctl smI-gálák. Kaifrt Twia. Bées-Ojbely, 1MT. mt Na. Hélyea totált Úri á legfiHKÓbb klesösiismst mosdom weaael Omtek IS éne aaiyésám aevlbea. Ae Sieti I évaa át mavodctt gyomorkwetbaa ée ikklai|>n, már 4laté« le mafssts, melyről ««yóbkáat le ie mondott, mfalla Wletles egy do. boát kapott Ön Utial vértkatltó labdacsaiból • asolaak állaadó has—álsts Mytáa takéleteeea k^yógyak. Le«ftbk tisslilittil Wataeettel Jaetía. y ■mbsagiabeiaaK, flíobl molMt, tia ssáies. tT-éa. Takiatotee Ort AláUrott lemitiltea kór 4 seomegot as Oa vatóbaa Imesaos ós kiM labdaseaibU. II sem malastbetoiw leg-nagyobb tNnsMriaolist kií»j»»irf mn labdae«ok értéke m lett ée aeok. a hpl eaak alkalmam nyiltk. a ieeuT«dókn«k IsgSMlegaobWa fog«»n» ajánlani. Km kálehatom tetesésase tioti haesuálására önt «xenn«i falkatalmasom. Tejes Üeotelettel Hahó Igaáea. Ootesbdorf. Kolbeek mellett, Seiiéaia ÍM okL l áa T. Űrt Felkérem, miseaHnt as Ön vértlestlió )ebd*e««tiiól 1 eseniagot I dabMsal klldeal sdfssksójók. Csokis u 0» esoláletoe taMoeaainak kOstQohatewr. bogy egy fym b*jt«Vl. mely eaiem Öt éven át gyötört, inogeaakadaltam. Keeo lahUaeek nálaui soliaaam lógnak klf>»gyiii, a midÖa lagforr^bb köesöaeuinet kifenem, vegyek tlMtoloiUl ZwWkl Anna. ^ Ksen vértiastitó labdeeeek eaak ín a Vaerko flr J.-féle, as „arany birodalmi almához" •atneaMt g)óCfwertárkaa, Héeskes l>, Ili gar»>rmxsa IS. mi. m. kénaittattaek valódi tnittfl-eágboa, s egy 16 asem labdacsot tartalmeaó dobos ára 31 kr. Kgy csomag, melyben <6 dobos tartalmas tátik, 1 frt Ou krba kerti; bérmeatetle« utánvétel kildéaiél 1 frt 10 kr. Egy csomagnál kevesebb aem küldetik el. Ai ösaaeg el&bbeil beküldésénél (mi legjobbal *poataatalványayal oeiklaiMtetlk) beriaentes klldéaael együtt j 1 csomag 1 frt 86 kr., S eoomag S frt 30 kr. S eaaauf a frt 85 kr., 4 csomag 4 frt 40kr„ 5 oao-jnaf S frt 30 kr. éa 10 eeemag 9 frt 90 krba kerti. eltariadlaéftk a legklUmftéétibB laaak klvelke^ábes éeaUkok alatt Pesrkefbr J.-lák vártieatMó Ubdaueakat klvetelai ** aeaklaaaak taktalbaMk vaUdlakiak, mstyaáaek Waaa aáu; stasHáaa a Peerhofer aávaláirásool Iskat* saisbea és miadea egyse Mai fedd* agyaaaaaa ele iráaaal vörös saiabea vaa ellátva, Amerikai tÓUTtlltUÜCS, ZZ*^ aaer miadea káasréayee áa eaásísa bajok a. m geriaca agy-báatalam, Ngtesggstás les Mae, mtgtal*-idegoe fogfliáa, Mfijáe. fHesaggatás etb, stb, eltör-1 forint 10 kr. Tannochinin óta valemeaayi kejaOveeatá asar koaáU sr»eesk e tal a legjobbnak elismerve. Rgy oéefáaaaa kiéibe« aagy saelaaaaéval S foriat. Általános tapasz sott sebeknél, márges degaaatakaál, e(|kakaoa. eo bee- vagy gyaiadt-moll vagy más ily kajofcaál. bmo< kütal asar Mi kipróbálva. I tégely SS kr. Sár mentve kr. Fagybalzsam idtít eebre, mint leg! tatasabb easr eHeanm. Kfr köcsöggel 40 kr. Bérmaatvs 15 kr ^ ÚtifffnA/lv W W^ *M»wmftkitSalbáal U tnuliDU Y, Mr ksrst rekadtsáf, gmila kS klgóa sáb. eMea, 1 tvegseake ára SS kr«|e. S treg bérmentve 1 frt SO kra^aaát, Élet-esszenczia 1K 4a fitindenaemtt sltesti bajok sHaa kMM ,1 öregecske SS kr. tt Iveg t frt. Altalános tisztító sóEtSf Z. asar a rssa emésaléa miadea kiniksaaaéay^, a. m. főfájás, aaédtlés gyoamrglras, gysmeekóe, iiraayár, dagaláa stb. eMea. I csomag ára I Mai Angol csodabalzsam, 55JST* * Por a lábizzadás ellen. JSlwTSt isssdást a aa aaáltal képaldá kallimiHia aaafSÉ, épen tartja a lábbelit éa miit ártalmaiba aaer van ^kipróbálva. Kgy deboaaal 10 kr. tárassal ve 7t k». k ittál saar gejy re atkmi tva§ 40 krajciár bérmestee ktldémsl Ht kr.H Helsó vagy egés/.sóg- só 1 gyomorkarat és miadea a readetlaa aa^saléatSI aaáramaó bajoknál. Igy eeemag I frt Kaaa itt Waaralt kéaaitméiyekea klvtl aa oaatrák linókban hirdetett taaaaa bel- éa ktlfkMI gyógyoaeréesati klUalogeaeágok rsktáffia vannak éa a kéaaletbaa setén aem levők gyeraaa ás alaaóa maa. saeraatataek. — Postai mstnadsléaik s laflgvafsst bee eesköaöltstask. ka a ytaalsaaig ellrs bskÜdetik j nagyobb megreadeldaek aláavétlal ktldstask. — Ür-wmoaCVe ssskis oly sastbsa Mrtáalk a Ulééa. ka Goíyva-balzsam, ^ ellrs beárkesik. mely a fiüaathséesa HMAkIs sakkal mérsékeltebbek. It 3764.-1894. stám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött Mr. véprehaitó ezennel hirré teszi, hogy Háberfeld Füióp javára frt. tőke s jár. Fortnnstó Romám Cavísi .....^ ^ köz. 158 czég javára 120 frt tőke s jár Singer testvérek cég ja\\ára 24 frt 66 kr tőke s jár, Bins? Ede aradi cég javára 71 frt 69 kr. tőke s járt Hirschfeld S, pécsi cég javára 27 frt 49 kr. tőke s jár., Schwara Salamon eszéki cég javára 50 frt tőke s jár,t lgn. Nováckhs Érben javára 13 frt tőke t jár, Stern Mi án aágrábi lakós javára 37 Irt 60 kr töke s jár., Gold Mór villáoyi cég javára 4t Nagy-Kanizsa, rasárnap. Zala. 94 stám. (•. lap.) 1894. november bő tMa frt 00 kr. töke a jár Siager testvérek bndapeati cég javára 98 forint 80 kr. löké a jár. Kaafauoa 8. D. bpssti oée javára 16 frt 60 kr. (6ka a jár. Ibwer Hearik ia Adolf Jávára 88 frt 34 kr.iőke • Jár., váfra Sxnopek Jóssef mint Lifrád város ttrája javára 386 frt tőke s járalákai erejéig Wshs Simon légrádi lakáé ellen elrendelt végrehajtások fofsaatosiiáss alkalmával bíróilag Ja Űktvt felülfoglslt s 390 forintrs becaüli bátorok, borok, éa egjébbiárfysk 1894. évi november hó 30-ik napjának délelölt 8 órája Slparea lakáaáa ayilviooe irvsrás utjin eladatnak. Kzea ámréehsa a venni sxindékosók eseaael oly ■eejegyaéseel hivatnak meg bogy as elárverezendő ingók kéaspéni fl*et\'s melleit a legtöbbel ígérőnek becaaron alnl is eladatni fagaak. Isit Nagy-Kanizsán, 1994. évi november hó I ik napján. BART8 GYÖBGY, $65) kir. biréstgi végrehajtó. Eisele József BÉZ-, ÉRCZMŰ- ÉS QŐZKAZÁNQYÁR BUDAPEST, V, Külső váczhút 138. AJáatye madara és a sml klveteiméay «á ■ agfclill ......ámít. I késsUéksk, valamiét kydrsiliku Mégecielé gépekkel kltáaiea kit—éaaett gráfét, bámely mftnUl éa aagTsáfá géa-kaaáask ssáültására, sautagr mlaése másasmé hililtrta maeaáá, mkt tartályok. vaaaaarteastaá. kéaséayek atk. kéaailéeéra. Különlegességek i Hekunllir tála szab. rfatslws glikeiiaek 0 80 léfkM hsszaálati faa—fűt talp. ••ess felvé-O 0 tetnek Fischef Fülöp sasísr Nagy-Kanizsán. glsksaástslsfst, gépek. |h- és rtavseatékek ssámára paeSaaaa kéaamatoaá a aaekkél a«fy raktér tarunk. Teljea azesa-, ssaisr- és rsgyésesll g jáiksi saéméssk -J~tn-U-J—*■ i *-g—-----— HssWslasI ST Figyelmeztetés. ,?«■■ mérned btr^kasaarválé sa«r. KMai. telfaaea ártalaatka cosmeticsa. Mváttkipsa kesssoe a Ur ssirflays éa lilnilgi alias; a bért vakító fektrr* V*rá»|olja, a ráncok ás wdJk kipatd*-att aegakadálysaaa is msgiyjs aa n»| tala fiatalos frimeigát A „Tanús eri-Bs" asm tartalmaz semmi sairaoat anyagot, aairt aoba aea avaasdlk a aa év la aap bárasly mskáliis aiadoa ár-talon aáikll alkalaaakaté. A t. Maftasigst saját dérskibse. kárjtk, hogy aa itt leví védjegyre saigornau figyeljen. — Ára a lulit i,tst«»l»\' Uljéfép aiitaa-viráfokhél, sa virágáé, tds a» sala tilsadé angéniaér*. Ugy aa anaak la nyalnak, Sdat kiaaak Is kankaak gytaytrt lágyságot Is aárrisy-1 tisztaságot kölc«8n3s; a Mr minden Irdssalgtt letol-toaaigit sMfsststsii —ára t ferlit saatsat*" vara* rsi/éksar srekesta taljssaa ár-tobeatiaa. áa ejknak, araaak Is ftlakask talp Üasssziat kSlcsSatz: villamos May mellett is lairbsa ttaik Mai sápig la tapadva ■arad a Mrta. — Ára 1 forint 50 krajeár. A téli idény alkalmával van szerencsém, iHU- és belföldi finom, kelmékkel dúsan felntrett raktolramat • n. 4. közönség beoset figyelmébe ajánlani. — Bátorkodom megjegyezni, — kogy nagy sutyf/éktetdc előirds szerint készítendő papi- és katonaegyáltalán minden egyenruha készítésére. Becses megrendeléséi kérve, pontos és Jutdnyoe kiszolgálásról a n. é. közönséget biztosítva, — maradtam 263—3 teljes tiszteletül L KAUFMANN MÓR, féiiiszabi. »lfasala btaUpsr." hUr, réaaaaaia- la or* sso, tartáeaa la tosiaeHlaall tapad, s a Mraek tiratoai tss lágyságot Ulsstate. — Ara 1 frt M kr. — Pamaoaeaal sgyttt 1 frt lo kr. „Trtzacea" kitüaé bajaévssatt mr.- erisiti a kfjgySka-leket s teljeses asgakaéáiyoaaa a korpakipaUiat Arai lariat (0 krejsár. JHrittlse végMato" ksJfesW, tekét* ia baraa. A baj sasa sasnal testre, 6 hitig is SMgtartys a eslsit ia telise lehetedea a atleges festtet a teralisetu eaUUi mag. UliaUatstoL — Ara 3 " " (sriat 10 kr. sMfiksar kiakliail bsjasepsdrl \' ia ipso tartásira. — I ka] a bafess at-felelUs asai estk- aifss, a aüktl la aiadea bajaesnek a kiviat foras edkató. Ara 78 kra|oir. iW—ZO Egyrditi raktár NAQ Y-KANIZSÁN: KBEINEB OTX7LA (Iltir.) divatáru- él piptrl üzlete. (FStéj.) "tehetem er-ea. Oottsohlig Ágoston tea-, rum- ás oognao-nagykereskedA 229 10 BUDAPEST: Központi iroda: IV. Vácxi-utcza 4-dik szám alatt Baktáraki IV. váczi-utca 0. az. | VI. Andrátty ut 23. ss. 0 „A Handarinhot" - j. ^Hong-Coag városihoz" a rároaháa-tér mellett. j a kir. opera átellenében. Kieiteli pincsik-. X Kőbánya, fütér-uteza 9-ik szám alatt. Kizárólagsa bizományi-raktár: NAGYKANIZSA ie kornyéke riuéri PAÜK JAKAB arnáL Iftsvetlea bekosatals vsiidi ekiaai ia SNaa. kaimváa taák, iamalaa, BrasOiai- ia OabMtMk, francia esgaasak, UkérSk a lsrfasaakk alalaigsk-bea, eredeti melegek is palaakekbw, eredeti ánk ■eDstt — Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. — Nagy-Karnisa, vasárnap. Zala. 94. arám, (7. lap.) UK novenber hó IHl 6697 UT. 894. Ámréal klrdctaéiy. A nagykanisaai kir.kBrréoysiék tkvi oatiilya téeeérói köabirré tételi*, bogy ötv. Scbwara Zsig-moudné oroutonyi lakó* végrehajtatásak Tóber Fereacne végrehajtás iieovedfi kereo*enyi lakóa •Urai 68 írt 91 kr. töke, ennek 1991. évi no-▼•mbar bó 11. napjától járó «*/, kam., 14 frt, 3b kr. per, 7 Irt 10 kr. végrekajtáa kérelmi hirde-téai dij nélkül, 7 frt 35 kr. jelenlegi agy iíj. Fi-•akar F. n. tanúsai lakóa caatlakoaott végrehaj-taténak ugyansxon végrehajtást uenvedö elleai 12 frt 60 kr. töke, ennek 18W. angu«tu\\ l-l51 Járé 6 atáialék kanalai, 4 frt 16 kr. perbeli, 3 frt 60 kr. v*»reh»ttáa kérelmi. 8 Irt 10 kr. togaaatoariaai, 13 frt 65 kr. árveréa megkísérlés! 3 frt 40 ingatlan vegrebajUa kérelmi a a még felmerQleqdó költségek erejéig a lent nevexett kir. tör»énysiékhe* tartoió a kerecsenyi 14 aa. tkvben L 74. bras. alatt Tóber Fereoci t» Tóber Anna tulajdonául felvett 1 160 frtra becsült bia aa 1881. évi 60 le. 1S6. § d) pontja alapján egéaxen, — agy az ugyaoaaon tkvhen -f- 706 hraa. alatt foglalt török caspáii siőlőnek Tóber Ferenc végrehajtást iienvedettei illető ■ 764 frtra becsült fele réaae IMi évi iteember ké lMk aapjta 4. a 10 érakar Kerecseny köwég hátinál Dr. SokwaTt Adolf éa Dr. Kreisler József felperesi ügyvéd vagy helyettese köibenjöt levél megtartandó nyilvános árverésen e.adaini fog; Kikiáltási ár a fennebb kilett l>eea*r. Árvereani kívánók tartótnak a becsár 10 asá-xalékál készpénzben vagy óvádékképea papírban a kiküldött keséhez letenni. Kell N.-Kanixaán n kir. tvsuék mini telekkönyvi hatóságnál 1894. sseptember bó 12 -én. GÓZONY, kir. tTnéki ilbíró. UgMatsaakb IMa ksisra, k. jóiéit Kftk tárttal ksttfrigsk süsalt /. THéMaa ftrWIeedéel Ttljuca mgtataal / Önműködő tözegszóró- j olosottok. A^ felföldi te kéHMéi ssabsésliask Baobti tiqtkaitak aiaésaftl /A , t$UmUs ilikku. / V* Árayréksaék hrataM, / A FanttkaM kérhéaak, IskUsják, it-/^Jy k M|kluM kolik, iptrrilUlitok, /^S J/ \'^Mfpof 1 Ttar iba I ttlndáiMat Uaanyártaiij (aktéra. , ^ /y ttállodik •tb rtmén ■bsrl it rintí kiiiidákok <l»ri- «* fuduáff érUkaaitéM VinxtintíUij ét (HkTUMU ril-latek uirriMM . _ , _. ViMgTsoértés. Bimbt« urnkkál, k.V.íy\' kSlMr»t***kk«l és <r*d*ti bisMritri-ajskkai ssItssm saslgél ss Igssgsléség i orra. köwf Ua. állal HbbnMm ajkaira. MTMTármk Ohioott- é§ Eera mitgjárak [OOOOON cementégetök, méozévotölr 1 tejjee torok, égetf k—oitik > mindennemű sterkeaeíben, bar—áa-zézéaak éa gépesetek minden a legújabb jónak bizonyult kivitelben. Hotop Ernő, 221—- agyogiparaénftk. BUDAPEST, | BEBL1M, 2 srasy. 13 szlst V&ZtC- 1 sllsasré érsm Kwizda-féle Kornenborgi marha-táppor. lonk, ssarvasasrka ts Jahok ntitn. Kgéss dobóiul 70 kf., — ftl dobóiul 85 kr. 40 év éta a iaftsbb istélléhaa kaaasálaiban, étvigyht-ssysál, rwt eaisrtissel, vaiiaiat tsbsaskaél a ta-jsvttása s • tsieMképessél Műim eaéljékéi. F5 latét: Iviiáa PefMű Jim Taaaék s Aa-asbbi tédjegyrí ügyeim, • a vételnél hmittuot- fsa kifizetni Kwlaé»-ttMt«- _ Mlbwfl m.rti, táppor. Hirdeimény! --—__\'Jjei«B4k€gBB^—- iMktiik ea. ó. kir. it román kir. ad vari átállító kerületi «fó|j-•x.náimban Ksrselkarfku M« nMtWtt ValUlsdaésic-ksa fr&fyntr-Urskbaa és éroglstákaál kapkaté. KttlaO váoi-nt 70. | Knrflraieaati KBCMM, OlmQtiergaaae fi-ik aa. Prospectusok éa íelvilágoaitA-sok i n g y a n éa bérmentve. BOOOOOOOOOOOOfl A IIÜEmAKH kk, I p yengült férfierőnél kiváló "wlgálatut " nu a ea. kir. anbadaimanott „faiww-tiUmm-kMUk\' önhaauáiaira orvotok állal egééit Európában melegen ajáalra. Volta tanár módaaara. Leirts boríték alatt 10 kr. levéi|egy bektU-déae allén. Kaphaté: Angeufeld J. elek-trolecbnikos éa at kir. aaak tala|doaoeáoál 76 — B É C B, L, ^ Miaarttriase 11 szerencsém ezennel a vidék és v&ros tisztelt közönségének tudomására hozni, hogy Kagy-Kanizsán, a villamos űzem berendezésével kapcsolatosan felépített mflmalmomban mindennemű gabonát az ezen vidéken divó vámtételek mellett őrlés végett elfogadok és felkérem a tiszelt közönséget, hogy gabonáit őrlés végett malmomba hozni szíveskedjék- Az említett malmom a legkiválóbb és legczélszerflbb szerkezetű gépekkel van felszerelve és ugy a kisebb) - mint a nagyobb mennyiségű gabonákat mérsékelt dijakért vagy részért mindennemű őrlés czéljára a mai nap-t ó 1 fogva elfogadok és malmom terjedelménél fogva azon helyzetben ia vagyok, hogy az igén veknek bármely időben gyorsan megfelelhetek ée az őrlés végett átvett gabonából a legkiválóbb mennyiségű lisztet szolgáltatható ni Nagy-Kanizsán, 1894- november hó 23-án^ N?vgy-Kanizsai Gőzmalom-,és Villamossági Územ: FRÁNZ LAJOS. ? \' í " i !. r\\ MiáWük \' flagy-Kinizsa, vasárnap. Zala. M szám. (8 lap 1894. november bő 26-én "WEISS JAKAB £ BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom^a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú éa minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstol kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm és en nek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb | izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS is DISZITŐ-MUNKÁKRA 1 M m M i ü és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni, Mély tisztelettel WEISS JAKAB. Nyomatott Fiachel Fülöp Uptulajdonoatiál Nagy-Kaatsain, 1894. 95. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. november 29-én. XXIIL évfolyam SasckaastésAc: v i> ■ t • ■ • oibr-M* UL M* litli»ll t Up a<V«BÍ rimiit Tuatkaaé aMa ktaUaia?. ltf»wl«tl»« lml*k ntk laaart kank-Ml fcgaétataak •!. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. KtaMktatoli Váinkli l|Oil : fWdW 1% BLÖmnSB ÁK1K tm It km (I fn - kr.) tUkm t k«Ni (» M l^ritm I kmw (1 W Siréilliik Jiléaj— ■É«H*il—k =s (0 kr.) lyUtáée iiMtiiri W tor. A Nagy-Kanizsai- éa dél-salai takarékpénztárak, a Bank egyesület, az Ipar- és kereske-IWnhik •<■ miitiit tímm. dshnfbsnk, s Nagy-kanizsai segélyegylet azflretkezet és a letenyei takarékpénztár. ______a „nagy-kanizsai malátagyár és serfözöde r. tM hivatalai közlöny*. t ni,.. [tl| ——————.——————————————————- |„,n,n\' ftatal rtktp ISf i Egyn nám ára: io krajcár. Megjelenik Nagy-Kanizsán lirtenkint kétiser: \'"in m . vmaáxna.p és cv&tSrtölcöa. A magyar közigazgatási reform és a belügyminisztérium. A bélágyi tárca költségelőirányzatának részletes tárgyalásánál hiába újították meg a kísérletet, hogy a vita mesterséges el-nynjtása által a magyar parlament komoly reformmankáját zavarják. A kísérlet meg biosolt és jövőre is meg tog hiúsulni. Még Appooyi gróf szónoki művészete, melyet utolsó beszédében teljes mértékben ragyog tátott sem volt képes elvitatni a tényleges sikereket, melyeket Hieronymi belügyminiszter a beligazgatás, és különösen a közegészségügy terén, minisztersége óta elért A mit a közigazgatáson, annak reformá-lása előtt egyálal&n javítani lehetett, azt megtette a mostani belügyminiszter is. A közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat szükséges voltát pedig még Apponyi gróf ellenvetései is bizonyítják. Apponyi gróf hibája és az akkori ellenzéki obstrukciós taktika bűne, hogy Szap&ry Gyula alatti nem lehetett megválósitani a reformot. Tökéletes igaza volt teh&t a belügyminisz temek, midőn a legélesebb hangnemben tartott ellenzéki koncerttel szemben tántorit-hatlan nyugalmával és udvariasságával csakis az ellene felhozott érvek tárgyilagos, higgadt c&folatára szorítkozott Az inssinuációt, mintha a közigazgatási reformmal összefüggő törvényjavaslatok sorrendjét be nem tartotta volna, szintén győztesen megcáfolta Hieronymi belügyminiszter. A sorrend, melyet Wekerle miniszterelnök a mostani mi nisztérium hivatalba lépésekor ígért, ponto san és lelkiismeretesen betartatott Hieronymi már teljesítette igéretét és beteijesztette a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatot és a községekről szóló javaslat most van soron. Appooyi gróf fáradsága kárba vész, midőn alaptalan állitások folytonos ismétlése által mesterséges konfúziót akar előidézni a közvéleményben, állítólag be nem tartott korm&nyigérelekről. — Ezek az alaptalan állitások már nem találnak hitelre, mert a tények ékesszólása és aj kormány munkasikerei cáfolják meg őket. Hieronymi miniszter, ígéretéhez képest, a már kész fegyelmi lör.véoyjavaslatot is a parlament elé terjeszti; ép igy a betegápolásról szóló javaslatot is. Ez utóbbi elvá-laszthatlan a községekről szó\'ó törvényjavaslattól, mert a betegápolási költségek bizonyos fokig községi tefhet képeznek. A közvélemény felvilágosítására igen hasznos, hogy Hieronymi ismét konstatálta, miszerint a kormány soha sem ígérte azt, hogy a választási törvényjavaslatot a közigazgatási reform tárgyalása előtt beterjeszti. Hieronymi miniszter éppen beszédének józan tárgyilagossága éa matematikai ssaba-tossága által .megakadályozta ast máreiOre is, hogy Apponyi gróf, mint minden korábbi reformjavaslatnál, a junktim-követe-telések végtelen lánca által iámét —< szerencsére már hatástalanná leU — obstruk-ciót akaszszon a képviselőháp nyakába. Alaposan megcáfolta Hieronymi Apponyi-nak azt as állítását is, mintha a válaas-táai törvényre nézve elvi eltérések léteznének a szabadelvű pártban. A többi minist-teriumban és pártjában a némtek teljea \' szolidáritása létezik ugy ebben, mint minden más elvi kérdőkben. A többi minim-terek éa a szabadelvű párt vésető tagjainak összes korábbi kijelentései megerősítik az egyetértést Hieronymi alábbi nyilatkozatával, melylyel minden párt egyetérthet s egyet is ért. Ez a nyilatkozat, a mely egy egész prog ramm, azt mondja, hogy a kormánynak első kötelessége, kérlelhetlen szigorral megfenyíteni az állam integritása, alkotmánya és törvényei ellen intézett minden törekvést A nemzetiségeknek résaebajlatlan igazságszolgáltatást kell nyújtani, as állampolgárokat a nemzetiségje való tekintet nélkül jó közigazgatással kell támogatni. De a társadalomnak is teljesítenie kell a A „ZALA" tárcája. Visszapillantások Magyarország szellemi fejlődésére *) — A .ZALA" « r « A • t 1 társája. — Irta: Hoffmann Mór. VI. -(v i o a y- A 16 század megfordított képét mutatja 17-ik. Pázmán Péter (1670—1637) rendkívüli tevékenylége, ki 16. életévében protsit. hitét a kaib.-sal cserélte fel és jezsuita lett, nagy bőkezűsége s felsőbb iskolák felállításában; miután a papi méltóság legmsgsssbb fokait érte el — igy s bécsi Pasmaneum (1688), a nagyszombati egyetem (1686); a katholikus egyház iránti nagy busgalms, melyei irataiban és ssónoklatsibsn a a leglelkesebben védett; fényes szónoki tehetsége, melylyel nsgyssámu főurat sikerűit neki ismét visszatéríteni a kath. egyházhoz: mindez s politikai felforgatás mellett, mely most létesül, s dolgok nagy változását okozza. A vallásos viszálykodások oly polemikus irodalmat teremtenek, mely párját ritkítja. Mindkét réssen a belső meggyőződés erejével küzdenek; okok és sllenokok keményen és nyer- •) Egy nagyobb munkának bevezető rétiéből Szerzőnek német eredetijéből fordítva. aeo, gyakran szenvedélyes türelmetlenséggel vitetnek a harcba; i habár reform, részről a vitázó iratokban nincs hiánya A szellemnek : Páz-mánt a tekintetben si nem érik, ki nagy ssal lemmel kezeli a magyar prózát, és fényss dialektikával bírt, úgy, hogy méltán benne tiszteljük a magyar próza alapítóját. As a méiy batáa, melyet Pásmán iratai még aokáig halála után is gyakorollak, akkor mérhető mer, mikor ezeket aa iratokat ma olvaasuk s a nyelv negiytkO erejét, — mely kimeríthetetlen a népies fordulatokban, csodáljuk. Igy nincs mit csodálkozni szon, hs a katho* licizmus njrá öassessedi magát. Pásnán fellépése és példája nagy hatással volt a kortársakra, nj erőket támasztott, s habár a protestánsok aem voltak tétlenek, sz államhatalom üldözései elleo keveset tehettek. Számoa iakolájukat besárják, mások negasünnek, lelkészeiket és tanitóikst fildőiik, egyszóval mindent megtesznek, hogy ss állsm nézete szerint eretnek-egyháznak elterjedését meggátolják, amely száubsnmár es időben parancsoló tényező volt, a melylyel számolni kel\'ett. Erdélyben, ahol a protestantizmus akadálytalanul terjedhetett s elegendő védelmet talált az Önálló fejedelmeknél, ennek as egyháznak más szektákkal volt dolga; igya presbyteriánusokkal, as unitáriusokkal és a szombatosokkal, mely utóbbi erős védelmei talált Pécsi Simon erdélyi cancellárnál, a ki azonban asm msgát, sem párt-híveit nem tndla sok kelllemetlenségtől és üldöztetésektől megvédeni. A tűrök halalom megtOresére irányuló alakadatlen törekvések végre a kivánl eredményre vetettek. A mint Magyarorsság a török járón siói (elszabadult, s a katholioisnraa orősebbnek érezte magáras osztrák kormány védelme alatt, máris kétsaeres erővel kezdi meg s reactio tevékeny* segét. — Es időbeii Shgy erőt fejtenek ki a kath. tanintézetek, melyek majdnem kizárólag a jessuiták kezeihen voltak. A nagyszombati egyetem, mely aésőbbb Budára télik ál, virágsásaak indul. A kassai (1687) budai (1687) kolozsvári (1808) ás nagyváradi (1660) akadémiák élénk tevékenységei fejtenek ki Alkalmas taniaiésetek hiányában sok prot— tsns ifjú is a jezsuiták iskoláit látogatja; kik legalább egy előirt terv saerinl oktattak J s kl-ISnben is al kai aaaa, habár nem mindig helyeselhető eszközökkel: miit saínasOvek, fényes vizsgákkal a nyilvánosság érdeklődését ébren tartsál iparkodtak. Nibesebb volt a prot. Iskolák helyzete. Amint már enlitetttk, a kormány s a kath. pspság akadályozta a prot iskolák taiálütását; sőt 1681. évi 88 te. caak bizonyos helyeken ea-gedte meg as iskolák felállítását. As akkor fen. álló reform, tanintézetek egyik legkiválóbbika volt a még na is áldásosán működé sárospataki ref. oolléginm, a mély fennálása idejében sok ti* ssostagságoo ment kereseti). Est e eollégia-not hrhyi Péter koronaőr alapította lMl-baa. As iskeJa, amelyből kértbb a oollégi un t Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 95. szám. |2. lap,1 1894 november hé 29 én. rá háramlö feladatokat. Hieronymi e világos és hazafias állásfoglalása a nemzetiségi kérdésben, megfelel a történelmi hagyományoknak és összhangban van az egységes magyar állam mindennapi életének gyakorlati követelményeivel. Annak funda-íkarékp\'érztárakban ét kéUégtelenül szolid mentomai maradnak mindenkoron": hü ra I^Sfi,^ Tollf u ttában. gaszkodás Szent István tiszteletreméltó, ezer éves korotiájához és őszintén vallásos! méreteket öltött\'magára ét at osztrák „ . , határokon tnl más országokba lendülettel űzött be szentnek tartása az alkotmánynak, a melyiezmrMeu nagyobbodott. Az intelem tékát a fi dacára annak hogy történelmi\' és kon-1 nanciálít óvatosságra ét takarékosságra, melytt ma eprvat v ntanon íniilt fel máois -Tlpfflihe- 9as hivatalos helyről intézlek iimételten a kőzön-aervatv atapon epuit tel, mégis a legtibe-^^ mUn még ümhh h entrgikusabb ^líutkn a« uti.Anai trnnljnoncnn S* 1 L\'^\'mL.. • - .\'..i A__\'I.. 7.1_l .-1 J _ L . t 1____ 1. jó szokáztól: a financiális ótutosság és conierrativ I tak -rékosságtól. Magyarországon, eddig meghiúsultak a különösen J A modern börtönrendszer humanistái — ke bizonyos bécsi börzeirotitdk által üzletszerűen te-1 már megfordullak a mi városi rendőrkapitányáé-nyésztett játékepidemia behozatnám fordított k^r• k faelviségében - bizonyára megdöbbenéssel letek az értelmes magyar közCntéo egészséges érzékén, • * . , . .. , minthogy szerencséd legjobban szereli pénzéi kérdezhették, bogy hova dutyim a mtrendöné- " bel földi günk aa arra érdemes delin kvenseket, mikor Inlajdonképen maga a kapitányság ia du\'yibm nörekrő I Van!..... rálisabb az európai kontinensen. bécsi I kifejezésre is jut. A mily kéréssé lehet e téren bo Unyolódott törvényhozási kísérletektől rövid idő alatt I gyakorlati eredményeket tárni, annyira nem szabad | másrészt a passzivitásra szorítkozni az ipartzerü börzejátéknak a közvélemény által íz elitélt oktalan I leiesapongátaival szemben. L Első sorban szükséges tesz, hogy az értékpapír-At intetem, melyet tildéket oldalról nyert érte-1 ktrakedés jogot érdekeinek védelme végett it a hí-tülémk alapján a sajtó a bécsi börzeirodák hazárd- vatalos lekintélylyel ée önkormányzati halátkörűnk-játéká ellen már régóta ismételten közzétett, mott }en elegendő fegyelmi hatalommal fdruházott iőzt- Hivatalos rendszabályok a börzeirodák ellen. nagyobb mértékben fog hatást gyakorolni, minthogy ugy Béoben, mint más hetyektn hivatalos rendszabályokat fognak életbe léptetni, hogy lehető leg megakadál -ózzák a közönségnek veszélyét tőzt-dti jáiékmüttltttkrt való üzletszerű, ámitáson ala puli csábítását. Miután a hatótági iékint&ylyel jelruházótt bécsi tőzsdekamara a kormánybiztos részvétele mellett e tárgyban értekezett, ott a tőzsdei tzédtlgét kicsapongásai ellen első rendszabályképen oly intézkedést léptetnek életbe, amelyet a budapesti tőzsdetanácsnak it tudomásul kell vennie, nehogy a magyar törvények szabadtágárai ennek az óvrendszabály-nak a megkerülésével éljenek vissza. Annál szükségesebb ez. minthogy nem szolid béc*i börzeirodák minden képzelhető erőfeszítést elkövetnek, hogy a jómódú magyar vidéki közönséget a különbözeti üzletekben éi merész tőzsdejátékban való veszedelmet részvételre csábítsák. Ez az tl»ő rendszabály abban állt. hogy a bécsi tőzedekamara az ugynenezett bőrzeiroddk, tulajdon-kép azonban hazintjitékirodik tnlajdonoemnak, a kik csalásén ezimitott. kajdáizó rtdámok ét utazó ügy-öUk állal a tapasztalatlan közöntégd tőzt deijátékra oábitják. nem ad lőtsdetagtági ét belépő jegyet, illetve megvonja azt tőlük. Bécsben a Itgraratzabb módon szervezett hazárdjáték annyira elharetpódzott t börzeirodák révén, hogy ezek már Magyarország ellen indítanak, sajnálatra méltó tíkerrd berohanó hadjáratot, hogy a tapasztalatlan vidéki magyar közönséget a tőzsde-játékra vedé biztató* által dtéritték a magyar tő ktpéntteek által eddig tántoríthatatlanul követeti WMlÉ^J^^Í^^^ ifS Valóban reodkirüli leleményesség kelen ah- hoz : a városház impozáns palotájában megtalálni aat a katakombákra emlékezteti helyéi, ahova a városi aulonomia mostoha gyermekét: -.n rend-őrséget záriák ! Tenyleg: kél szfik szobában van elhelyezve városi rendőrségünk. A harmadik helyiség, hol Bay alkapiláay fogadja andientián a kezdő, lelje* sen kiképzett és kiérdemült betörőkéi, — meg néhány éve valóban dutyi volt. Ebbe a mód nélkül aaük helyiségbe zsúfolódik azután össze as a becsületes emberekből és akasstófa-virágokból Összeverődött publikum, melynek egyrénzél a kénytelenség, más részét t brachium vezeti oda. Ebbo a gyakran kiállba-al\'anná vált levegőben kell aztán lebegnie kinoa vonagláseal a rend szellemének. Véeaey főkapitány illatos cigarettákkal Ugye-kezik fertőtleníteni a levegőt. Farkaa alkapitány huszáros elszántsággal szellőztet ée kétségbeesetten kiabál levegő után. Raflay rendőrbiztoe epésen villogó ezernek-kel fújja el a bajusza alá torlódó fojtó levegőt is csinos makrájával ijesstegeti el a feléje asál-loffgö bacillnaokat. Bay alkapitány aa ő külön zárkájában despe-ratus szemekkel szomjazza a világosságot, éa kinoa reaignaoióval dúdolgatja magában a >De prolundist bánatos aaolozainájál. Ha egyik-egyik ajló feltárni, csakúgy tódul ki az a rettenetes tüdőfojtngató levegő, mely — dekamarák kellő időben alkalmazóit erélylyel ét a rendelkezésükre álló szakismeret minden eszközével állást foglaljanak a tőzsdejáték veszedelmes ki növéseivel szemben és gyakorlatilag hathatós rendszabályokat létesítsenek. Bizonyos, hogy mindama törekvések, mdyék oda irányulnak, hogy a finan■ ciátis dőrelátás és takarékosságnak a közjólétre nélkülözhetetlen elvei fentartassanak és csalárd megkárosítások dlen megvétessenek, a kormány részéről mindig jóváhagyással és a fennálló törvényeken belül erélyes támogatással fognak találkozni. Tökéletes sikert azonban kormánykörökben is csak akkor várnak, ha — mint eddig történt ét még imtensivebb módon történhetik, — a fővárosi és az ebben szintén fontos vidék* sajtó tekintélyes és a közönség bizalma folytán, befőlyá sos közegei szakszerű felvilágosítások és óvatostágra és takarékosságra való fáradhatlan intés és figyelmeztetés által a nagyközönséget a túlhajtott speeu láciá és a demoralizáló tőztdejáték fenyegető ká-raitil óvják. .. A sajtinak ez az intő és dlenőrző működést ép- "ogy dr. Qerő éa dr. Ráta városi orvos urak pen most, a közgazdasági tekintetben oly rendkívül i már hivatalosan ia constatálrák — legtávolabbi leedveiő korszakban és az ezzel dválaezthatatlanul rokonaággan sem áll aa ylang-ylang illattal. összekötőit hajlandósággal szembeit. a túlzó spekulációra. felette, sőt nélkülözhetetlenül szükséges. Ha a sajtó tdjesíti ezt az intő ét ellenőrző feladatát, akkor áldásos működésének hatása olyan lesz, a rintyet Európa valamennyi államábetn gyűjtött tapasztalatok szerint a legnagyobb számban gyártott uj törvények és pénügyŐri gyámkodás terméketlen elmélete soha d nem értek és elérni soha képetek nem lesznek. Belátjuk, hogy a purgatórium! állapotra kárhoztatott rendőrségi tisztviselőknek — különösen borongós téli ködös napokon — határozott joguk volna abban a lelket fojtogató bolyiaégben öngyilkosságra gondolni, de a remény őket la — mint általában a purgatórium! lelkeket — élteti, hogy még nekik ia is ° fog fényeskedni a világosság. párt hifik támogaáss folytán fejlődött, a 16. saáaad végén az augu«tiánu*ok szerzetéé volt.*) A köaönaéges tantárgyakon kivül a theologia ea philozophia ia taníttatott, a aa intézet nagyle\'kü pártfogóinsk I. Rákóczy Györgynek és nejének Lórántffy Zsuzsannának sikerült a szemlellető oktatás megalapítóját Comtniut Am>\\s Jánost az intézet tanárául megnyerni. Orbit Pietuaát tndo-■áa aaeriot Magyeroiazágon dolgozta ki, a csak a aOiotézetek hiánya miatt nyomatott a könyv 1676-ben Norinbergaban. 1671-ben adatott át az intézet a jezsuitáknak, ée két taBár a halv. hitv. tanulókkal együtt Gyulafehérvárra (Erdélybe) távozott. Itt uty a katholiknaoknak, müt a reform*tusoknak éa unitáriusoknsk jól látogatott iako\'áik voltak, — amelyeken kiváló tanerők is működtek. As unitáriosok iskola már 1679-bea Báthory Kristóf által a lezsuiták kesébe került. Szilárdabb volt a reform, belyaete a 16. aaáaad közepétől. Ép oly hírnévre, mist a sárospataki, vergődött a debreceni oolleginm is, a mely ámbár már a 16. század első felének közepe táján alapíttatott, de szerény kezdeményekből eaak a 17-ik aaázad-ban jutott kiváló tanerői révén virágzásra, éa innen tul jól megérdemelt hírnévnek örvendett. Teljeaen jól tagolt szervezetet nyert ez aa intését a 1& században Maróthy György kiváló ma* thematikua fáradozáaai folytán, ki éveken át tartó •) Dr. FremU földi iskolázás 16, Vilmos. Hazai és kii n 146. old. kü földi tanulmányok után erejét a hazai oktatásügynek szentelte. A mi niy a jezsuiták vezeiéae alatt álló magasabb tanintézeteknek, valamint a relorm. col-légionoknak belső életét, saellemél illeti, éppen nein volna érdektelen érdektelen egy tekintetet vetni iskolai szervezetükre, oktatási módazerükre iskolai törvényeik céljára, de a tér, amely e bevezetésnek szentelve van, arra vonatkozólag oaak keveset enged felemlíteni. A jezsuiták folyton a Ratio atndiorum alapján működtek azonban lényegére nézve nagyon hiányoa volt. Az egéaz 17. azásadon keresztül ugyanazon elvek axerint oktatlak, mint előbb, keletkezésüktől fogva. Ennek a Rationak nagy hibája volt, bogy a föaulyt a latin nyelv tanítására helyezte, éa ea sem as eredeti olaati-kasok ntán taníttatott, hanem a jezauiták által készített kivonatok után, melyek sokszor nyelvi tekintetben i* rosszak éa hiánvoeak voltak. A történelmei és görög nyelvet a jenuiták iskoláiban e korban éa még sokáig nem tanították; a reáliákat valamint a hazai nyelvet elhanyagolták ; a mi különben a többi iskolákról ia mond-ható. Sok biztaiáara vették tel tantervükbe a 17. saázad végén és a 18. század elején a bibliai római történetet tantervikbe. A nagyszombati egyetemen három fakultás volt: a tbeologiai, philoooflai éa a faknltas lin -gnarum; 1767-tól kezdve a jogiaaak 1». Tbeologiai éa bő\'ceészeti téren ^quiaóí azt Tamás 4a Arié-toleles voltak a mérvadó tekintélyek. A kaeeai tanintézetekben a magyar nyelvet ia ápolták. Nem valami jó oktatáa lehetett a jezsuitáké. Egészen azonban még aem érthetünk egyet dr. Kellé János prágai egyetemi tanárral, ki: • A jeaauita-gymnasiumok Osatrákoraaégban. A matt Bzázad kezdetétől a jelenkorig* olmil müvében (Prága, XVI. és 976 oldal) nagvoa elszomorító képben mutatja be a jezsuita iskolákat és azok at talieeen alitéli. Kétségen kívül áll, hogy a közönségesen aam igen jól előkészített tanítók gvakori változása, aa ifjúság kiképzésére kedvező nem lehetett, hogy lantervük nagyon korlátolt volt; bosy nemcsak • valóban művelő hatásnál bíró tantárgyakat, mint a görögöt éa történelmet, nem tanították, hanem a reáliák a t ia elhanyagoltak ; bogy a jezauiták látványos vizsgálataié sok koaaédia-szerü volt: de mégia lárgyilagoaabbnak tartom a korán elhalt paedag. írónak Molaár Aladárnak felfogását, ki töredéknek maradt oagyenabéan müvében*) a jezauiták tanrendszerét s humanistáktól köloaöDŐsötinek mondjs. . Valóazinüleg itt van ama megjegyzés érintkezési pontja, mikor Xelle azt állítja, és sajnálkoaáait lejesi ki a fölött, hogy a prot iskolák részben a jezsuiták randaaerének hódoltak a ilyen kftlaf* séfeknek valamelyee becset tulajdonítottak. As erdélyi oktatáa ügy önállóan aaép virágzásra jutott. A Bethlen Gábor fejedelem bőken* eégéböl alapított gyulafehérvári iakoiát aár *) A közoktatás története Magyarországon e \'ÍVŰI- mázadban. Molnár Aladártól. Kiadja • magy. tud. akadémia tőrt. bízottéig*. e Nagy-Kanizsa, csütörtök. 1894. november hó 19-te. Ott áll a vároebáa udvarán bámulatos egy" kedvű séggil ax a mollékép&Iet, melyben előbb Komlóasy ur hitelesítette a mértékekel Eat "sánták rendőrségi bivsialos helyiségnek. — FBI is mondták már jé ideje e-/mértékhitelesítő hivatalnak, hogy majd átalakítják. Asóts üresen áll. Ott lebeg fölötle irigylésre mélté háboritlansággal aa áulakitás lerve. Al-saik, édessn elesik. Nyugalmaa álmát nem háborítja asmmi esek néhs néha s patkányok kon-greesusa. A eseodes épület előtt meg megállnak a por-gatőriumban sinlődő rendőrtisztviselök és vásják, várják, hogy mikor aosdulaak meg ások a mélyen alvé kövek ? De mikor ások a kövek Nagy-Kanizsán is esak olyaa igen érsáketleoek 1 Pedig mennyivel ssebb volns tőlök, ha valamelyik poétikus, holdss éjssakán stépen msguk-tól megmoadulnának, éa ügyesen kavarogva, torlódva, helyet cserélve, simolvs, idomulvs, reggelre ott állana aa épület, átalakulva a fölötte csendeeea álmádé terv mlleme eserlnt. Taláa meg le tennék eit ások a hideg kö»ek. Mert két néha a hideg kövek ia melegebben tódnak árosai, mint a melegvérű emberek. iarie a kövek valószínűleg gondolkosnak is. Bisoayára nsmcsak megérik, hsnem meg is értik s haladta életének lüktetését. Valóesinüleg meshsllották, hogy Sopronban a! vároabásst építenek, melybe minU«aerü helyiséget tsrvesaek a rendőrség stámára is. Kost ások ss éresö, okos kövek reendee, ne**-leien éjasakákos ta\'án slküldik »zellemeikei Sopron bs . figyelni, bállgatóani, modern terveket tanul-máoyoani. Így lesr aa okvetlenül. la ha még eiy ideig bék\'ben hagviák a\'okst » jé, gondos kövek* («ml ig»n való-ainű) egy aaép revselsa majd arra ébredünk, hogy mi áll a rendőrségi he yi-ég a mod-rn igényeknek meg fslstősa. Bi\'snak két «aek asnkban a hideg kO ékben I Ta\'áa lódnak ások n-mc-ak éretni és goado-kosai, hanem tenni is aa emberek helyett. H l RJE & -- Raeesél} I kir. Hawchka A ajos sl\'ábor-nagy a oa. ée kir. 14-ik bad <a taly parancsnoka Pos-ooyban, ksddeo es<e Nagy Kaoízsara er\'e- emlitentk. D«rek kültOldi trnerős műk-den it, többek kAzÖti a ssíléxia költői Iskola híres feje bobsrfalei OpiU Márton, aki a „Zlathna" oii.tt tankőlteményet E>dé ybeu való tsrtózkódása alatt irta. Jók voltak a ssái< iskolák ia. A prot. Ifjak nugrobb réssé lanslmányai\' Németországban és Hollandiában végette, s jél elkészülve került hasa. E sxáaadok altalános képe ritka bu<galom ea irodaiba teréo, a tbeogiai ée világi tudomány terén, mely áthatni kezdi as élet. Nagy lendületei vett a történetírás. As irodalom es ágának éleire valéstgárél nagyszámú krónika éa ea-lékirat. X ssássdra esik as Oossehssonlité nyelvtudomány kezdete. Különőeen emlitésre méltó, hogy a philoaophisi tadomány is képviae\'őre akad. Aa élete virágában elhunyt Apáetai Cttri Játot (kodveocs tanítványi a híre* Biaterfeldnek, ki s gyulsfehérvári iskolán működött 1696—1060) egy kis eneyklopédiát irt msgysr nyelven, mely aa akkor iemert tudományokat tartalmasa, a 1655-ben islent meg, ugyanazon esztendőben, aelybenTkornssiaa aaülstett, ki 1696 bsn ksadé német nyelven elöadui a bfílcséuetet. Molnár Aladár joggal ii\'iihatia előbb idésetl müvébeo : Tsisn sohasem tettek Magysrorszá gon annyit a műveltségért és oktatásért, mint oseo a tatárok betörése óta legjobban latogatoit időben, a török hódítások és belső harook nyomora Uaepette. _ sett ée saerdán délelőtt házi esredűnk itteni aásalóalja felett szemlét tartván, délutáni vonattal Sopronba úlazotl. — Kinevezés A péazfigyimioistter Pethö Ferenc csacsi adóhivatali gyakornokot a sümegi adóhivatalhoz ideiglenes minőeégü adótisztté ne-veate ki. — Áthelyezés A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Gyurcsi Sán dor sümegi adótiaztet s tapolcai adóhivatalhoz helyeste át. — Halatság. Az „Elad Nagy-Kanizaai Asztaltársaság\'\', mely már oly aok jó malatsigot rendezett, uonbaton e hó 1-én a „Petöfi"-hes cimzett vendéglő helyiségeiben jótékonyoélu zártkörű mulatságot rendes. — Meghívók nem bo-caájtaltak ki. — Teaaetéa. Hindui Edéné szül. Bicbler Szidónia nrnő e hó 96-én végbe aent temetésén a gyászoló család iránti réezvét impozáns módon. nyilvánult A rendkívüli rossz idjtrás dacára óriási közönség jeleat meg a háznál. A közönség tömkelegében ott láttuk vároeunk színe-javát, a városi haióeágot, a kir. törvényszék ée ügyészség küldöttségét, teatűletileg jelent meg a délzalai takarékpénztár, a kereskedelmi éa iparbank, a délsalai takarékpénatárral egyesűit Önsegélyéé azSvétkezet igazgató választmánya, aa izr. hitközség elöljárósága, as isr. bitközség Iskoláinak tanári kara, képviselve volt továbbá saámoa jótékony a köaha*snu egyesület. A gyászoló k4*ön*ég érzelmeit hiven tolmácsolta dr. Neumann főrabbi, midőn kifejté, — h«gy azért olyan általános a részvét, mart egy olyan a6 tért örök pibenftre, ki legszentebb bivstá-áask tar-tá a kö\'ügyek terén hu/gén tevékenykedő férjének édse csáládi ottboet leremteni, bogy lan-k*da>l»a erővel s«olgá hsa«a a kö\'j >t és élet.e legszebb feladstanak, hogy derék fiakat neve\'-jen a bazanak. A nagy hatást keltő beszéd után ielhans\'O\'t a gyassen»k éa a gyáa.\'Rocsira emelték a hsa derek úrnőjét, kinek egyszerű koporsóm teljes AsBzhá\'igzatbin volt életévei. Nem di-saiistte eat külsőleg más, mint gyss ba hórult szeiv^ttjenak virág* a a család régi jó barát-iának aa Eperje-sy családnak kos orqja:sa igaa saerstet é- aa ői\'iata birátaág j-iéü. A köaőn-s*g mv r*««e sl kitérte s bádogul t-t utolsó al-oaáaá\'g, ho iS id ima és gyaaaéa-k után be-ára li Isis te S »ir, A vyásoló csalidhoz re d- • ivü\'i nsgy számban érke.tek a réssvetnyi a ko-asiok, ré-sben le>éli>eg, ré*sbea-táviratilag, — íven sokan pedig ese<i-éite-en fejezték ki részvétüket Bé"zvétir*iot küd ek: a dézasi taka r kp natár ivs/gt\'ó választmánya, a kereake-délmi és ipsrbsnk igaaga ÓStga, a délanái ta karékpénstarral egyesűit önsegélyző s/rt vei kezet ivaasstóssgii, a tiágvsani-sai f/f. hitközség elftl--iár»ssgs, az „Izr Nőegylet", a ,Szegenyek táp ibtézete" a kó épkere-kedelmi iskola tanteeiű* léte, az izr. Iii>k< zség irodai szegély/ele. R«s*-ben levélben,r»-sb-n s<Hmélyegen kondoleá tak : báró Bibra család (Budapestről,), Cs- rtan Karoly alispán, Hertel-ndy Béla, Hűvis József (Budapestről.) — alsódomborui Hireebier testvérek, — al-ó domhorai Zalán Lipót János, — Schwei-ver Marton, (Budapes\'O erényi Ullmann, budai Go\'dberger és rosti fiúst családok (Budapestről), Műller Károly kir. tanácsos (Budapestről), Hir-sebei H. S. (Budapestről), Ká noki Bedö A ben (Budapestről), ezpnkivü\' számos helybeli és vi déki személyiség. — Enyhítse a kösrészvét a méiyen suiioti család bánsiát. — Araayealaéa keaeeek. Dr. Dobezay Antal prépost, éneklő kanonok, vasárnap 9 órakor tartotta a pécsi székesegyházban arany miséjét Az evangélium után hltszéiioklatot mondott teljes oraátnabaa. A nsgytudományn kanonok, ki sokáig voll péos-belvároei plébános, szeretetreméltó egyéniségeért széles kérőkben részesül közszeretetben. A jubilánst 1866 március 10 én pécs-belvárosi plébánossá választották meg: 1869-ben odoni címzetes préposttá neveztetett ki; 1870 október 26 an kánonok lett 1894 áprilía 14-ike óta pedig éheklO kanonok. — A Társas kér Kstalla estélye. Ha közönséges riporteri stílusban akarnánk kezdeni, aazal adnók meg a társasköri estélyröl szóló retsréda első akkordját, bogy pompáaaa sikerült Kata in es\'ély volt 11 I Ez az estély azonban kedves harmóniájával éa familiáris kedélyességével annyira túlemelkedett aa úgynevezett .(iftfcrülk, estélyek" sslnvonalán, hogy róls nem elnyűtt ázólsaokkal, hanem elajűit lábak- kal, de lölajaott szivekkél lehat esak hsseáatlei A rendezőség gondoskodok róla, bogy a páratlan a I kedélyes sst emléke még sokáig rseeg-lease a szivek batjeil. Fáradeeáeákos nagyban járulták a helyből megjelenteken kívül küMeé-een ások a kedves vidéki családok, kik daoelva zimankós téli idővel s egyéb nehézségekkel, távolbél is eljöttek kedvre gyűjteni érdeklédésBk őszinte melegével a vállalkozásra késs rendesé séget és egy féayee sugárral iárulai a lelkek osapoagé jókedvének ver6fényék<ia, mélyééi fényesebben ossk a jeleevolt ietpségs» ssép angyalok szemei ragyogtak eaea a mámorossá futó éjssakán. Ott voltak: Czenger Nándorné, Danseha Ottóné, Dervaties lmieoé (Kilimán.) Dézsányi filskné ftfórlcbely) dr. Deaeéayi Ar> pádné (Keszthely) Koller Istvánná (Alaó-Rsjk) Makara Ivánná, Mérgenthaler Lajosaé, Merkly Antalaé, Mikoas Gézáné, Mísits N—né, Nagy Va\'érné, 0zv, Nyuly Gyflrgyné, Petrás Miklósaié, Plihál Ferencné, Sohmldt Frigvesné, ösv. Skub-lics Sándórné (Zala Saent Mihály) Tóth Láasléeé, dr. Téboly Gyoláné, Varga Lajosaé, Véber Ká-rolytié, Véosey Zsiguiondné urnök; továbbá : —■ Demszky Laera, Dervarics Györgyiké (Kilimán) Koller Irma (Alsó Rajk) Miko-s Melánia, Mlkoss Hedvig, Nyuly Gizella, Sknblles Emília Skeb-llca Karolín (Zála-Szent-Mihály) Tóth Kamilla; Tóth Mariaka, Varga Gizella, Véosey Gabriella (Nagy-Beoskerek) A négyeseket 90 pár táneoiia. A társaság reggel fél 6 órakor oszlott zsét. - Tb«a-«H.tély. A „Casino" idényt megnyitó ihea estélyén. mely szombaton tartatott, a kedvezőtlen idő ellenére is elég ssép ssámkaa jelentek meg a vendégek és aki eiár sgysear fenn volt a Gaslno diszes termetben, sa asm ta igen ki vánkosolt el onnét, mert olt sokkal |ahb volt as ídójará*, mint küoa. Amott folyt vidám bsasulat közepetts a tánc, pezsgő éa bor, emitt pedig a hideg havas eaO. — ilyen körülmények közi nem ia csudálható, bogy as sgéaa társaság csak a reggeli árakban gondolt a hazamenetel re, de — talán — ekkor sem saiveese. - Negtásiadalt adásaiéi. Za\'a-Kop-pány kösség bíráját a mait napokban, midoa adóvégrehajtást laljeai\'ett s faluban, egy reveit multa községi lakó* : Bossal Imre, kinél a rálog-targyul befoglalt vánkosnak késreadánái kévetelte isttsgesen msaUmadta éa StUeslal ksad\'s. A bíró erOabb levén, egé*>ea köeayi sertések arán ki-asbadu t a támadó körmei köaül e aa i\' zu fusrót jelentést tévén, a tettes majd példái bűnt é-bes r-sassélt azért, hogy a bíró hatás utietek «lskjában akarta leolvasni tetemea adé-batralekának ősszegét es keesrveese rá j"e arre, bogv ilyet.o ad AzeUsi módozattal e kiocstárt kielégíteni alt arai áemOssk egy nndeee\'t jog* á lamban, hanem akár a zutukatfer k ée hoftee-lőtték tartsimányában is már r*g l»j*na magát I - Kassarsi |»4tlé edees«ay«k. A „Chevra KadiSs" elöljarósigs a követkew ki-mu\'atasi kl d e be hozzánk: A folyó hé 88-ái elhunyt H I r a o h e 1 Edéné saül. Blohler Sziduula amő iránti kegyslsl jeléül koszorúk pótlásául sdakostek: rueu Rust Beroát nr és nete 10 friol, rustf Rust Jóssel ar 6 írtat, ruati Rost 0>»kár ur 6 frto\', Bichler Laura aroé (a boldogult édes anyja) 10 frtot, Hirsohel H. 8. ur 6 Irtot, Háry Altost ar éa neje 6 forintot, dr. Hary Pál ar 6 frtot, Kohn Adolf ur ée nqje 6 frtot, Baamgsrten Lajos ar és neie ft Irtot, Berner Henrik nr 6 irtot, Hirsohel Hedvig ée Sári kisaseaoayok 6 frtot, Brückler Ilona, Vilma és Kmilia kisasszonyok 8 Irtot, Fiacher Vereee és iij. Ftsehsr Ferenc urak 6 irtot, Schwaroa Jakab ur és neje 6 frtot. Fskele Józsel ar 6 frtot, továbbá asonnali kiosztásra Hirsohel Kde ur 60 frtot, összesen 189 Irt — Réiasgysrasllás. Kohn Siaon nagy-kanlzsai lakos vezetéknevét Kendé re megye-rosiiotta meg. - Polgárek léesérdléae. A «ümsgi pol- • gárok egy része — leginkább kereskedők ée iparosok\'r— Bódia\' Mátyás összehívására érte-kezetet tartottak f. hó 18-án, a polgári önkép-zőkörbea, hogy megbeszél jék a módozatokat! miaö lépések teeudök arra nézve, hogy a tervezett igazságszolgáltatási beosztás megfljtése esetén a városnak érdekei kellO figyelemben részesüljenek. As értekesiet elnökül Poasonyi Józsefét, jegyzőül Bódis Mátyást meaválasatváa, tüzetes tárgyalás alá vette a kérdést s végül abban állapodott meg, hogy — tekintettel aa ügy fontosságára — a kellő lépések megtételére a véna képviselő-testületét kérik toL Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 95. szára. (S. !ap.> 1894 november hó 29 éa. Toílf uttában. A modern börtöorendszer humanistái — ha már megfordullak a mi városi rendőrkapitányságunk, helyiségében — bizonyára megdöbbenéssel rá háramló feladatokat Hieronymi e világos # szókádól: a financiális ócutóssilg és couterraiiv és hazafias állásfoglalás, a nemzetiségi e(Mr/ ineghimMak a különösen kérdésben, megfelel a történelmi Itagyomí- teosyw bicsi börzeirodák áltat iizletszerűen te- nyoknak és összhangban van az egységestftékepidemia bch\'ozaialára\'fordüott tóér ___ ______________„____ . . ... letek az érteimet magyar közömén egészséges érzéken, ~ • . r . ._ .. • , magyar Állam mindennapi éleiének Lfrflejy szerencsére legjobban Lcrelipénzlt a ta- kérdezhették, hogy Eóvadutyizza amtrendőwé-gyakorlati követelményeivel Annak fonda- \'karikpérztirakban k kétségtelenül szolid W/aii jfönk sa arra érdemes delikvenseket, mikor mentutnai maradnak mindenkoron :hfl rafTb&TSr^Z 9 közérdekre ^tóí!^ \'^ \' " T" gaszkodás Szent István tiszteletreméltó, -Iteszeddemmd gyakorolt helytelenség mott azonban Valóban reodki\'üli leleményesség kel en ah. ezer éves korotájához és őszintén vallásos,rfndki]ü\'t mértleket öltött magár,, és az osztrák\' , .... „ . . , . | határokon tul más országokba lendülettel űzött be- szentnek tarlasa az alkotmánynak, a mely Lümpészisig nagyobbodott. Az intelem tehát a fi-da \'ára annak hogy történelmi és kon- J nanciális óvatosságra és takarékosságra, melyet ma boa : a városház impozáns palotájában megtalál-ni azt a katakombákra emlékeztető he<ye\', ahova a városi aulonomia mostoha gyermekét: a rend-leslibe hdyöl intéztek ismételten a közön- j őrséget iáriák 1 t f J* fneyjtesoMi Teayleg: kát\'szfik aaobában van elbelyesve i kifejezésre tt int. A mily kéréséé lehet t téren bo- . . , , . . . ... . , . . . , j nyoUdott törvényhozási körletektől rövid idő alatt |v4™" rendőrségünk. A harmadik helyiség, hol jgyakorlati eredményeket tárni, annyira nsm szabadi Bay alkapitány fogadja audiealián a kesdfl, telje. & uéCSi : másrészt a passzivitásra szorítkozni az iparszerü | sen kiképzett és kiérdemölt betörőket, — még ! börzejátéknik a közvélemény által is elitéit oktalan\' -» — -»— - a - • - ■-- 1 kicsapongátaioal szemben. I • Első sorban szükséget lesz, hogy az értékpapír-tdyd Illetékes oldalról nyert érte-1 keretktdét jogot érdekeinek védelmé végett it a hi- zervat v alapon épült fel, mégis rálisabb az earópat kontinensen. Hivatalos rendszabályok börzeirodák ellen. A> initltm, _______!__PPÜHP tüléetk alapján a sajtó a bécsi börztirodák kizárd j ratalos tekintélylyd is önkormányzati katátkörünlc-jitíka eiltn már régóta ismételten közzétett, most bt* elegendő fegyelmi halalommal felruházott tőu-nagyobb mértékben fog hatást gyakorolni, mint- \\ dekamarák kdlő időben alkalmatolt erHylyd és a hogy ugy Béoben, mini mis hdyektn hivatalos rendelkezésükre álló szakismeret minden tstkSsé- rendszabályokat fognak éleibe léptetni, hogy lehető Itg megakadál ózzák a közönségnek vestélyes tőzsdei játékmüveleiekre való üzletszerű, ámításon ala putó csábítását. Miután a hatósági tekintélylyd jelruházott bécsi tMUkamnra a kormánybiztos ristvéteU melleit t tárgyban értekezett, ott a tőzsdei ttiddgét kicsapongásai ellen első rendszabályképen oly intézkedést téptetnek életbe, amelyet a budapesti tőzsdetanácsnak is tudomi\'ul kell vernie, nehogy a magyar törvények szabadságival ennek at ótrendszabály-nak a megkerülésével éljenek vissza. Annái tzűkté-gtetbb tt. minthogy nem szolid béci börzeirodák minden képzelhető erőfe*zili4 elkövetnek, hogy a jómódú magyar vidéki közönséget a különbözeti üzletekben is mtrlsr tőztdtjálékban való veszedelmet részvételre ctábiuik. Ez az ei*ő rendszabály abban illt. hogy a bécsi tőmdtkamara at úgynevezett bőrztirodik, tulajdonkép ntonban hazárdjitékimdák tulajdonosainak, a kik csalásra számított, knjdászó rtelámok ét utazó ügy uökök illat a tapasztalatlan közönséget tőts de játikra csábítják, ntm ad tőzsdetagság! it belépő jegyet, illet ce megvonja att tőlük. Bécsben a legravaszabb módon sitrvezett hazárdjáték annyira elharapódzott t börztirodák révén^ hogy ezek már Magyurorstág ellen indítanak, táj• nilatra milló eilurrd berohanó hadjáratot, hogy a tapasztalatlan vidéki magyar közönséget a tőzsde,-játékra toló biztatás Utal dUrüték a magyar tő ktpénzesek által eddig tántorilhataltanul köretet t vei állást foglaljanak a tőzsdejáték vesuddmtt ki növéseivel szemben is gyakorlatilag hathatós rendszabályokat létesítsenek. Bizonyos, hogy mindama törekvések, melyek oda irányulnak, hogy a finan ciális dőrelátás és takarékosságnak a köt jólét re nélkülözhetetlen elvei fent art assanak és csalárd megkárosítások ellen megölessenek, a kormány részéről mindig jóváhagyással ét a fennálló törvényeken belül erélyes támogatással fognak találkozni. Tökéletes sikert azonban kormánykörökben it csak akkor várnak, ha — mint eddig történt ét még imtensítebb módon történhetik, — a főváron ét az ebben szintén fontos vidéki tajtó tekintélyei és a közönség bizalma folytán, befolyó sos közegei szakszeri felvilágosítások és óvatosságra és takarékottágra vaU fáradhallan intés it figyd: meztetés állal a nagyközönséget a túlhajtott eptcu lició it a dtmoralizáló tőzsdejáték fenyegető káraitól óvják: A sajtónak ez az intő is elltnőrtő működéit éppen mod, a közgazdasági tekintetben oly rendkívül kedveiő korszakban ét az ezzel dvilatttkatailanul összekötött hajlandósággal izemben a túlzó spekulációra. felette, tőt nélkülözhetetlenül szükséges. Ha a sajtó tdjuiti ezt at inti it dhnőrtő feladatát, akkor áldásos működésinek haláia olyan lesz, a milyd Europa valamennyi államában gyűjtött ta-pasztalatok szerint a legnagyobb számban gyártott uj törvények és pénűgyőri gyámkodás terméketlen elmélete soha d nsm érlek ii elérni toha képesek nsm lettnek. néhány éve valóban dutyi volt. Ebbe a műd nélkül ssilk helyiségbe zsúfoló* dik sántán össze aa a becaülejes emberekből és akasatófa-vírágokből összeverődött publikum, melynek egyrészét » kénytelenség, ma* réasét a braphium vezeti oda. Ebbe a gyakran kiállhatatlanná vált levegőben kell aztán lebegnie kínos vonaglásai a rsnd szellemének. Vécsey főkapitány illaioe cigarettákkal ügye* késik fertőtleníteni a levegő\'. Farkas alkapitány huszáros elszántsággal aael-lŐztet éa kétségbeesetten kiabál levegő után. Raffsy rendőrbiztos epésen Villogó szemekkel fújja el a bajusza alá torlódó fojtft levegőt és esi nos makrájával ijeszt égeti sl a leiéje saál-loagó bacltlusokat, Bay alkapitány sa ő külön zárkájában despe-ratns szemekkel szomjsasa a világosságot, éa kínos rasignsoióval dúdolgatja magában a »Ds prolutidis- bánatos zsolozsma ját. Ha egyik-egyik ajtó feltárul, csakúgy tódul ki az a rettenétes tüdőfojtngató .levegő, mely — ahogy dr. Gerő és dr. Ráta várom orvos urak már hivatalosan is eouatatálták — legtávolabbi rokonsággan sem áll as ylang-ylang illattal. Belátjuk) hogy a purgatórium! állapotra kárhoztatott rendőrségi tisztviselőknek — különösen borongós téli ködös napokon — határozott joglik volna abban a lelket fojtogató helyiségben öngyilkosságra gondolni, de a remény őket ia — mint általában a purgatoriumi lelkeket — élteti, bogy még nekik is is fog fényeskedni a világoevág. pártfogók támoga ás* folytán fejlődőit, a 16. saásad végén az auguttianu^ok naerseiéé volt.*) A kftsönséges tantárgyakon kivül a theologia »s philozophia is tsninatntt, s ss intései nagyle\'kü pártfogóinak I. Rákóczy Gvörgynek és nejének Lóránt ff^ Zsuoannansk sikerült a szemléltető oktatás megalapítóját Comtniut Am«>s Jánost az iaiézet taoársul megnyerni. Orbis Pictusát tudomás szerint Magyaroiazágnn dolgozta ki, s csak a mOintésetek hiánya mi«ii nyomatott a könyv 1676-ben Norinbsrgsban. 1671-ben adatoti á\' az iatézst a jezsuitáknak, és két tanára hal v. bitv. tanulókkal együit Gyulafehérvárra (Erdélybe) távozott. Itt ugy a katholikusoknek, mijt a reformátusoknak és unitáriusoknak jól látogatott isko<áik voltak, — amelyeken kiváló tanerők is mOkAd\'ek. - As unitáriusok isko<á|a már 1679-bea Báthory Kristóf álul a jezsuiták kezébe került. Szilárdabb volt a reform, belyaete a 16. asáaad közepétől. £p oly hírnévre, miat a sárospataki, vergődött a debreceni oollegíum is, a mely ámbár már s 16. század első feiéaek köasps táján alapíttatott, ds szerény kezdeményekből csak a 17-ik ssássd-has jutott kiváló taaerói révén virágzásra, és iansn tul jól msgérdsmelt birnévnek örvendett. Taljessn jól tagolt szervezetet nyert ez aa iaté-set a 18. százsdban Marótky György kiváló aM> thsaatikus fáradozásai folytán, ki éveken át tartó •) Dr. Franki {Fraknói) Vümoi. Hazai k kii fUdi iskolázás 19. stizadban 146. dd. külföldi tanulmányok után erejét a hssai oktatásügynek szeaisHe. A mi ugy a jssauiták vezetéae alatt álló magasabb tanintézeteknek, valamint a reform, col-legiumoknak belső életét, saellemél illeti, éppen nem volna érdektelen érdektelen egy iskinistet vetni iakolsi sssrvezetükrs, oktstási móds/erükre iskolai törvényeik céljára, de a tér, amely e bevezetések aseatelvs vsn, arra vonatkosólag esak keveset enged felemlíteni, A jezsuiták folyton a Ralio atudíorum alapján működtek, srney azonban lényegére néavs nagyon hiányos volt. Aa egész 17. szásadon ke-rssatül ugyansson elvek szerint oktatisk, mini slőbb, keletkezésüktől lógva. Ennek a Rationak nagy hibája volt, bogy a fősúlyt a latin nyelv tsnitáaára helyezte, és ra sem aa eredeti nlaaal-kasok után lanittatoil, hanem a jesauilák által késsilstt kivonstok után, melyek sokssor nyelvi tekintetben is rossaak éa hiányoaak voltak. A történelmei és görög nyelvet a |easniták iskoláiban e korbaa és még sokáig aem tanították; a reáliákat valamint a hazai nyelvet elhanyagolták; a mi különben a többi iskolákról is saoad-ható. Sok biztatásra vették tsl tantervükbe 17. ssáaad végén és a 18 saásad elején a bibliai római tSnéastet tantervükbe. | A nagyszombati egyetemen három fskaltáa volt: a theologisi, philosoBsi és a fakultas lin-guarum; 1767-tól kssdve s jogi sssk is. Tbeologtai és bö\'csésseti téren Aqoisói azt Tamás és Arie-toleles voltak a mérvadó lekintélrek. A tanintéfstekben a magyar nyelvet ia ápolták. WW?:" ® Nem valami jó oklaláa lebetelt a jezsuitáké. Egészen azonban még aem éribetünk egyet dr. KtUt János prágai egyelem! tanárral, ki: • A jeasnita-gymnasiumok Osstrákorsaágban. A mait század kezdetétől a jelenkorig« oisatt müvében (Prága, XVL és 276 oldal) nagyon elszomorító képben mulatia be a jezsuita iskolákat és aaok at taliaeen alitéli. Kétségen kívül áll, bogy a közönségesen asss igen jól elökéesiieit tanítók gyakori vállosása, as ifjúság kiképsésérs kedveső nem lehetett, hogy tantervük nagyon korlátolt volt; hogy nemcsak a valóban müveló hatással biró tantárgyakat, mint a görögöt és történelmet, nem tanították, hanem a rsaliákat ia elhanyagolták ; bogy a jessniták látványos vizsgálataié sok kosaédia-azerü volt; de mágia lárgyilsgosabbnak tartoa a korán elhall paedag. iróaak Mnlaár Aladárnak letlogását, ki töredéknek maradt nagysasbésa müvében*) a jezsuiták tanrendszerét a ha maoistáktól kölcsönösödnek mondja. Valóaziaülsg itl.vaa ama megjegyzés érintkeaéai noatjs, miker Kellé ast állítja w sajnálkozását lejeai ki a fölön, hogy a prot. iskolák réaabea a jezsuiták rendszerének hódoltak a ilyen külső-ségekaek valaaselysa becset mlajdooiiotiak. Aa erdélyi oktatásügy öoálióaa saép virágsásra jutott. A Bethlen Gábor feledetem bőkeatt-ségéböl alapitolt gyulaiakérvári iakolát már •) A közoktatás törtimdt Magym trttittn a XV1I1■ században. Molnir AlmdirtíL Kiadja a Nagy-Kanizsa, cafltörtök Zala 95. szám. (». lap.) 1194. november hó M-4a Ott áll t vároehás udvtrén bámulatos egy\' ksdvüséggel as a melléképület, melyben előbb Komlóeay ur hitelesítette s mértékeket. Ett szia-tik rendőrségi hivatalos helyiségnek. — Föl it mond tik már jó ide ja/ a mértékhitelesítő hivatalsak, hogy majd átalakítják. Alóla üresen áll. Ott lebeg fölötte irigylésre srtité háboritlansiggal sa átalakítás terve. Alánk, édesen elázik. Nyugalmas ilmit nem bi borítja semmi csak néha-néha a patkányok kon-greseesa. A eseodes épület előtt msg megállnak a por gatóríumbao tiolödő rendórtitztviselök és várják, váljék, bogy mikor mosd ni aak meg aaok a mélyen sívé kövek? De mikor ások a kövek Nagy-Kanizsán is eaak olyan igen éraéketleoek 1 Pedig mennyivel asebb volna tőlük, ha vals-melyik poetlkas, hoidss éjszakán szépen maguk-léi megmozdulnának, és Igyam kavarogva, torlódva, bslyet cserélve, simulva, idomulva, reggelre ott állana as épület, italakolvs a fölötte ceendessa ilmadó terv szelleme szerint. Talán meg is tennék ezt ssok s hideg kövek, Mart bál néha a hideg kövsk is melegebben todaak éretni, mint a melegvérű emberek. Ámde a kóvek vatémiatlag gondolkoznak ia Bboayára nemcsak megérik, hanem meg is értik a haladta élatéoek lüktetését. Valóatinüleg meghallották, bogy Sopronban ai városkáiét építenek, msiybe minta-terű helyiséget t»rvetnek a rendőrség ttámárs is. Moet azok as éresö, okoe kövek csendes, na«z leien éjasakákoa ta\'án elküldik ■sallemeikei Sopronba . figyelni, hallgatóéul, modern terveket tanul méayoani. Így lear aa okvetlenül. Ka ba még egy ideig bék-ben hagvják s\'okat a jé, gondoe kövek* (ami ig*o vsló-tinfl) egy aaáp rertelen majd arra ébredünk, bogy mi áll a rendőrségi he yi-ég a mod-rn Igényeknek meg Malha. Blzsnak bá< eaak azokban a hideg 10 ekben! Ta\'án \'ndaak ások n*<nc«ak éra -.ai éa goado -kosai, haaem tenni is as smberek helyett. H I RI K. ■aasaél)! kir, Haustkkt Asjoa al\'ibor-aagy a ca. éa kir. 14-ik bad >a taly psrancanoka Poz-ooybxn, kedden es>a Nagy Ka-issam er\'e- smlitsti&k. Derek külföldi merők mttkodiez i-t, többek kötőn a aaiiésia költői iskola hirea f-jt boberfalei Op.tz Márton, aki a (Zlatbna* oii.fi tankölteményst Erdélyben való tartózkódása aisti irta. Jok voltak a aséaz iskolák is. A prot. itjsk nagyobb réaae tannlmányaii Németországban éa Ebi 1 and iában végezte. a jól slkésaülve került basa. I sasadok sltalinos képe ritka buzgalom as irodalom teréo, a tbeogiai és világi tudomány térés, mely áihatai kara as élet. Nagy lendületei vett a történetírás. As irodaion es igának életre valéaágáról nagyszáma krónika és sm-lábkat. X taázadra eaik as öeszsbasonlitó nyelvtudomány kezdete. KülöaAssn emliiésrs méltó, bogy a pMlotnphisi tadomány ia képviae\'óre ekad. As élete virágában elhunyt Afáeui Cttri János (kedvencs tanítványt a hirea Biaterfeldnek, ki a gyalafshérvári iskolán működött 1626—1660) sgy kis eneyklopédiát írt magyar nyelven, mely az akkor ismert tudományokat Isrtalmasá, a 1055-ben lelent meg, ugyanazon esstendöben, melyben Thomasins született, ki 1696 bsn keidé német nyelven előadni s böleséssetet. Molnir Aladár joggal il\'iihatis slöbb idézeti müvében : Ttlin sohasem tettek Magyarországon aenyit a műveltségért és oktatásért, mim eten a tatárok betörése óta legjobban látogatott Időben, á törők hódiiáiok és belső hsrwk nyo stora kösspette. _____ zett és szerdán délelőtt házi ezredünk itteni zászlóalja teleti szemlét tartván, délutáni vonattal Sopronba alázott. — Klaevezfs. A péasügyiminiszter Petbő Ferenc caacai adóhivatali gyakornokot a sütaegi adóhivatalhoz ideiglenea minőségű adóiiaztté nevette ki. — itkelyezés. A pénsügyminissterium vezetésével m\'gbitott miniszterelnök Gyurcsi Sán . .. __ , . dor sümegi adótiaziet a tapolcai adóhivaUlbozt*1®1 fi í0/"ffffr. helyeste áL — Islstzáf As „Első Nagy-Kanitsai Ass-taltiraaaág", mely már oly sok jé malataágot rendezett, uombaion e bó 1-én a „Petöfi"-hez cimssti vendéglő helyiségeiben jótékonycélu zártkörű mulatságot rendet. — Meghízik nem bocsáttattak ki. — Trmelé*. Birseké Edéné szül. Bieblsr Szidónia urnő e bó 26-én végbe ment temetéaén a gyászoló esslié iránti részvét impozáns módon nyilvánult; A rendkívüli rossz idjárás dacára óriási közönség jelent meg a háznál. A közönség tömkelegében ott láttak váróénak szine-javit, a városi ksióságot, a kir. törvényszék és ügyészség küldöttségét, testületileg jelent meg a délzalai takarékpénztár, a kereskedelmi éa ipar-bank, a délsalai takarékpénztárral egyesült ön-aegéiyző szövétkezet igazgató válasatmáaya, az izr. hitközség elöljiróaig*, az izr. hitközség iskoláinak tanári kara, képviaelve volt további számos jótékony s közhasznú egyesület A gyi< utóié klzönaég érzelmeit híven tolmácsolta dr. Nenmasn főrabbi, midőn kifejté, — bogy azért olyan általános a, részvét, mart egy olyan nőiért örök pihenőre, ki legssenti-bb bivatá-inak tar-tá a kö\'ügyek terén bn/gón tevékenykedő fér jén»k édes oaáládi otthont leremteai, hogy lan-kadailan erővel szolgá hae«a a kö<j >t éa élete legszebb feladatanak, bogy derék fiakat neve1-jen a bazanak. A nagy liatati keltő beszéd után tsllisng\'O\'t a gyanaen.k éa a vyia<k>c«ira emel ték a hat d»r*k úrnőjét, kinek egyeterű koporsóm teljes öeethangeslban von életévet. Nem díszítette aat Külsőleg máa, mint gyas ba borait -/eret-ttje nek virága a a család régi jé barnítanak as Eperje-sy cealidnak koa omja : aa ifas saoretet é- aa ős\'inte b iritaág j«-léű. A kösön-seg egy r*«z« elkísért* a b.-idogult-t utolaé al-omiaá\'g, ho iö id ima és gyaazéa-k után he-árali lelete S »ir. A vyiaoló csal<dhoa re d- •ivü\'i n»gy acámhau érke.tek a ré»tveinyi a ko-satok, ré-ab»n ie>éli \'g, ré«zb*n táviratilag, — igen aokan pedig ize l éhe-en fejazték tt réai-VKiüket Eé-zvéiiratot kűdek: a déta\'ai laka r-kp nstár igazgató vál>Wtmánytí, a kereake-delmi é- iparbank igaaga óaiga, a délanaí ta karékpénztarral sgya>űlt Ansagelyzö azövéikezet igaagHtóaagu, a iiagvkani-sarl\'r. hittözaég elöl-lároaaga, a< „Itr Nőegylet", a ,Szegenyek táp intézetH" a kő épkere-kedelmi iskola lantcaiü-lete, az isr. Iil\'k zaég irodai saenélvete. Rasx-ben levlben,r*<ab-n 8<emély*>aan kondolcá tak : báró\' Bibra család (Budapestről^, Ca-riaii Karoly alispán, Hsrtel\'-ndy Béla, Hűvía Józ-ief (Budapestről.) —- alsódontborúi Hirsohler testvérek, — a|»é domborul Zalán Lipói Junoa, — Schwei-ver Martna, (BudapesJ) erényi Ullmann, budai Oo\'dberger éa ruati Ruti caaládok (Budapestről), Müller Károly kir. tanácsos (Budapa«tröl), Hir-sebei H. S. (BudapMről), Ká noki Bedő A bért (Búdapéatrölj^esenkivül számos helybeli és vi déki személyiség. — Enyhítse a kősréssvét a méiyen snitott család binatát. — iraaymltéa kaaeaek Dr. Dobssay Antal prépoet, éneklő kanonok, vasárnap 9 órakor tartotta a pécsi székesegyházban arany miséjét. At svangslium a tán hits/óiiokiatot mondott tsl-jea ornátusban. A nagyindományu kanonok, ki sokáig volt péos-belvároai plébáno", stareteire-méltó egyéniségeért széles ■ körökben részesül közszeretetben. A jubilánst 1866 mircíus 10 én pécs-belviroai plébánossá >ilaaatották meg: 1869-ben odoni oimzetes préposttá nevezleiet\'t ki; 1870 október 16 an kanonok lelt, 1894 április 14-iks óta pedig éneklő kanonok. — A Tirsat klr Katalin estély*. 11a kőaönséges riporteri atiluahan akarnánk kesdeni, azzal adnék meg s társasköri\'estélyröl szóló rsleréda első akkordját, bogy pompáaan sikerült Kata in es\'ély volt s a t Ez az estély azonban kedves barmoniájával és familiáris kedélyességével annyira túlemelkedett az úgynevezett ijsikerfilt estély,ek" aainvooalán, hogy róla nsas elnyűtt stélsmokkal, hanem elnyűtt lábak- kal, de fölajaott szivekkel leket eaak bessámolai A rendezőség gondoskodott róla, bogy a páratlanul kedélyes est emléke még sokáig megfesse a szivek haijait. Fáradaaésábee nagyban járultak a helyből megjélenteken kivül különösen azok a kedves vidéki családok, kik dacolva zimankós téli idővel a egyéb nehézségekkel, távolból is eljöttek kedvre gyújtani érdeklődéeöá őszinte melegével a vállalkozásra kéas rnadeaé* Ílpalai a lelkek öa, melynél lé-nysaebben oaak a jelenvolt aaépaégaa szép angyalok nterneí ragyogtak sasa a mámornaaa futó éjszakán. Ott valtak : Czenger Nindoraé, Danacba Ott éné, Dervaziet lmmné (KiSmín.) Desséayi Elekné (Mórichely) dr. Daoéttyi árpád oé (Keszthely) Roller Istvánaé (AlsA-Rajk) Makara Ivinné, Mergentbalsr Lejoené, Merkly Antalaé, Mikosa Oésáaé, Minta N ....né, Nagy Valérné, özv. Ny oly György né, Patria Miklósáé, Plibál Ferencné, Sohmidt Frigyesni, Özv. Skub-lioa Sándórné (Zala Sasnt Mihály) Tóth Uazlóné, dr. Tnbolv Gyuláné, Varga Ujosné, Véber Károlyné, Véeaey Zsigwoadaé őrnők; továbbá: — Demszky Laura, Dervariea Q-yörayiké (KiUmáa) Roller Irma (Alsó Halk) Miko-s Melánia, Nlkoág nedvig, Nyuly Gizella, Sknblles Emilía Skafe-lics Karolta (Zila-Szent-Mihályj Tóth Kamilla, -Tóth MarUka, Varga Gizella, Véoaey Gabriella (Nsgy-Becskerék) A négyeteket 20 pár láaeolta. A társaság reggel Ül 8 órakor ostlott ztét. — Tks^wMty. A „Caaino" idényt meg-nyité ibfls estétyén, mely szombatoa tartatott, a kedvezőtlen idő ellenére la sMg szép e»ámbaa jelentek meg a vendégek éa aki aiár egyaser fenn volt a Casino díszes termeibea, aa nem Is igen kívánkozott el onnét, mert ott sokká! |obb volt ss időjiráa, mint künn. Amott folyt vidám hangulat t|»p.tu a tánc, pezagő éa bor, emitt pedig a hideg havas asQ. — ilyen körülményeit köti nem ia csodálható, bogy az egéaa társaság eaak a reggeli órákban gondolts hasamén etet re, de — talán — ekkor sem eaiveaaa. - argttmaéslt sééwsél Za\'a-Kof-pany kőa«ég bíráját a mait napokban, midga adóvégrehajtást teljeabett a faluban, aty rovott mnltu köaaegi lakó*: Botsai Imre, kinél a fálae* tárgyúi hefoglali vaakittst kamiéánál kövei el ta lett agesen megtámadta és ttlneelarkondia. A birft erős-bb levén, ege»ea kBnayÜ ■értének arin ki*aab*da t a tárnádé kSrmst köaül s aa ii\'sa\'lasréi jelentéit tévén, a tMtea majd példán büni\'é -t»-n r azeaüli aaért, h.»gy a kiré haláa ütitek Diákjában akarta leotvaenl teteme* adé» batralekának öaa>egét ea keservesen rá j*a arra, bogr ilyetén ad fiastésl módozattal a kincstart kieléaítanl akarni nemcsak agy rendezett jog* á Ismban, hanem akar a sultfkaffer k éa boitea-iották\' tart»máayabaa lá már r*g lejarta magát I - Kosa«mt pétié sienznyk. A „Chevra KádiSa" slAljaK-eága a kftvetkesŐ ki. mu atsai kü d s be hossánk: A folyó bé 88-án elhunyt H I r a o h e I Bdeaé HafiL BlebUr Szidónia amő iránti kegyalet jeléül kostoruk pótlásáal adakottak: ruati Rust Bernit ar éa nete 10 frtot. rasii Ras> Jósaet ar 6 friot, ruati Rost Otzkár ur 6 frto*, Bichler Laura nraA (a boldogult édes anyja) 10 frtot, Hlranbel H. 8. nr 6 Irtot, Háry Agoat ar ée neje 6 forintot, dr. Hary Pál\'nr 6 frtot, Kohn Adolf ar és n^e 6 frtot, Bapmgarten Lijoa ar és nete 6 Irtot, Berber Henrik ar 5 frtot, Miraobel Hedvig éa Siri kisasszonyok 6 frtot, Brüokler Ilona, Vilma éa Emília kisasszonyok 8 irtot, Fíaeber Ferenc és i!j. Fiscker Fereno arak 6 Irtot, Sehwsrea Jakab nr ée nejt 5 frtot. Fekete Jéteel ur 6 frtot, továbbá stonnali Mosatásra Hlrtóbsl Ede ar 60 frtot, öeazeeen 188 frt Héimagyarastlis. Kohn Simon nagy-kanizsai lakos vezetéknevét Kendé re magya-rosiiotta meg. Polgárok timériléH. A sümegi poK girok egy ré«H —• leginkább kereskedők és iparosilk — Bódis Mátyás fisfje hívására értekei elet tartottak f. bó 18-ln, s polgári önképzőkörben, hogy megbesaéljék a módosatokat > minő lépéaek teendők arra nézve, hogy a tervezett igazságszolgáltatási beosztás megsjtése esetén s városnak érdekei kellő figyelemben részesüljenek. As értekezlet elnökül Pozsonyi Józsefet, jegyzőül Bódis Mátyást meg választván, tüseisa tárgyalis slá vette a kérdést s végül abban állapodott msg, hogy — tekintettel aa ügy fontoszágára — a kelió 1 épének megtételére a város képviseló-taetUotét kérik leL Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 95. szám. (4. lap.) 1894 november bó ff 4a. — Elgáaalta • vaaat. Vincié Miklós helybeli vál\'Mrt, — L évi november 27-éo a éjjeli VilS ónkor érkező pragerbi.fi személyvonat a heybeü pályaudvarban elgátolta. Élet veszélyesen megsérülve szállították a vároai köskór házba. — Faresa paaulé. Beke György ibároai lako«aak a filoxera-járvány darára sok bora termeli. Beke azonban hiába munkálkodott az Jr aaöllöjében, kevés karcosi ihsioti a 400 akó-aji termés bél. összes borterméséi kint hagy a aa iharo* aaóllóbegyen lévó fab.il kéaaűlt pras háaábaa. Eat isdva, valami Jóakarója", a ki ismerte a hordók elhelyezését, csupa passióból, egy éjjel keresstü fúrta a présház fa-fa at a vele együtt a fal mellett lekvö bordók feoeaet, miaek folytán a 400 akó bor azerencaésen elfolyt. Bese György, Bsrtó Jóssef és neje sllso, kilő* srös gyanujs van, s csurgói járásbíróságai magiette a feljelentést s a gyanúsítottak ellen a vizsgálat meg ia indult, ssonban kevés a remény, hogy ellenükben valsmit le essen igaaohi. — Érdekes égy. Ilyén cimB, lapunk meg-elöeö nzámabaa közzé lett hírünkre vonatkozólag megjelent nálunk a szóban forgó közlemény-ben említett aó és kijelentette előttünk, — hogy térje a feljelentési a rendörségnél csakis boszu-ból tette, s hogy ez nem más, mint slapislan rágalom, msiy onnét ered, hogy férjével már huzsmoeabb idő óla nem él éa ellene a válópert meg is indiiotta. — OmaylIkMaágl oásdék a kértis bee, Sümegnek bizonyára leghirhedlebb alakja Túrós (Fi) Margit, ss a férfias lermésietü asz-asony, aki a magas/őrli, — jómadarak köaöti valóságoa vezérszerepet játszott Kalózkodáaa párószavát mai számunk Csarnok" rovatában — némi kihagyással — mutatóul közölják. — „Közgazdasági Tanulmány" jelent msy Bernát István szakírótól: „A buta ára, at dr csökkenés igazi oka, at orvoilát mid; a" ámen, mely a címben jelzett kérdésekkel igen behatóan foglalkozik 1 a gatdaközőnségnek és kereskedőinknek melegen ajánlhatjuk. Ara: 30 kr. Megjegyegyetzik, hogy a , Hazánk" cimü budapesti napilap nov. 10-iki számában it megjelent már. CSARNOK As átöröklés és &i emberiség haladása.*) A népek és s civiizáció történelme sem fo\'y Ionos és szakadatlan haladást, sem hanyatlási nem lanuaif. óriási művelődések enyésztek el: gondoljunk ceak a nagy katonai államokra, milyenek voltak Spárta, Róma, India, Peru, M^zikó, Perzsia, Egypiom; Afrika és Amerika vad népei hanyatlottak, míg Afrika, Észak India é* "Észak-Amerika barbár népei a műveltség és polgárosodás ugyaaason fokán állanak ma is, amelyen a> e\'sö utasók leírásai óla iamerjfik. India éa Khina polgárosult-népei, melyek müvéssettel, kifejlődött iparral éa irodalommal birlak, már évezredek óta, már a történelmi idö égész folyamán ke resztül mozdulatlanul, bizonyos nyegle tétlenség s közönyös taspedésben ainylenek. As öröklés törvényét sem föltétlenül hasznosnak, sem föltétlenül károsnak nea lehet rioo* vswssfos vezersserepei jawsoit asiozioosss. d"1; ^ \'örréuyhozások s vérrokonok összekelé-kösbe." történt, hogy holmi gabons-félkézkómár- l0«" «H-ályozásáb«i abból indultak ki, ■égőn raj la-kapták, mire s sala egerrzegi bör tönnek egyik cellájában ingyea-ssiliist kapott vagy 9 esztendöcskére. Sshogyaem tetszelt neki a selyemélel. Sajnálta aranyazabadoágát, de még jöhfian restelte, hogy neki a börtönben, silány assaonyi munkái zelle végezni s cérna és tüaüvéezet alspoa elsajátítására. Megunta a cérnát, megusta s tűt, n egunta — as éleiét. Fogott egy ceoaó varrócérnát, jó erősen összesodorta a f. hó 18-án bucsut véve a világtól, a cella kilineaére kötötte msgát. A s-ioeg belevágódott nyakába s es fájt | azután meg egy* sserre oly szépnek tünt tel előtte a mauányos cells, csábítónak ai élet s Túrós (Fi) Margit slkeadett erősen hánykolódni. A stomatéd as<* ssonyok észrevették, hogy oda át bsj van, kiál tostak, dörömböltek, míg az őr figyelmes lett Kr hamarosan felnyitja celláját s levágja s félig holt asszonyi s neki fognak az éiasztés kísérletének, ami szerencsé se sikerült is. Msrgit njra életre támsdi a mii most három napi ádve-iti bíjtőt tart, azért a nemes cselekedeteért, hogy a másvilágra akarta magát átexpediálni. — Fagaak-e repülni ? Vtllnet brünni tanár minap a bécsi mérnök- és épi-téss-egyletben felolvasást tartott, melyben kilejtette, hogy igenis alapos reményünk lehet s repülőgép mielőbbi fsltalálásárs. A repülőgép, melynek megalkotásán most doljrozik, 4 77 mé-ter hossza s 8 méter széles lesz, 4, összesen 19 négyszögméter területű vitorlávsl ellátva. A gép tervei szerint eleinte csak 16-20 méter sebességgel fog haladni s csak 40—72 kiló terhet fog elbirni. A gép hajtására benzin-motort ssándékozik hsszná\'ni. * — TadtUamereaese. A legutóbbi vadá-ssatok egyike mán a kávéházban ilyen párbeaséd folyt: — Mos, hogy sikerű t a vaasazat ? — Pompásan. X.-oek nsgysserü szerencséje volt. — Hogyhogy ? Sok vadat lőtt ? — Dehogy, kétezer aüvilatt a golyója a lü\'em mellett éa még aem talált IRODALOM. Lapaak e rsvalábaa laaserfeiott mi vek,lapaak kiadójánál: FlachelFdlép klar>kereikeé«sébea megrendelhetők — „Az átöröklés próblemája" címen Kozáry Gyula, pécti szemináriumi tanártól egy negyedfél nagy itrt terjedt füzet jelent meg, mely 0 szer térnek at átöröklés kérdésivel szemben több f orrát• hói folytatott tanulmányát igen ügyesen és mások Utal it tanulsággal éhezhető midőn összegezi, A tartalmas tizet ára : 50 kr. s megrendelhető a fent miitett Unyvkoretkedő cég által. — A derék munka hogy s vérrokonsági kötelékekből származó nemzedék salnynl Niebuhr ebből magarám kl ^ajdönágnk.Lajta* kifej ta^ mar apiastnkmra abs árfnb Aanaflaniiál áa «vran<»H. I ^ .. „ * _. . J * túlnyomó része abbao a meggyőződésben vaa, bogy káros, ds olyan családokat aem figyelnek meg, ahol erőteljes és kifogástalan ivadékok szármának. Egyéb körülményeket egészen el szo-tak mellfizni, t. i. azokat, mikor a betegséf geket elhanyagolják és minden kedvezőtlen eredményt egyoldalulag a vérrokoaeignak tulaj domtanak. Annyi azonban előtte mégia bizonyosnak láazik, hogy a vérrokonok házassága inkább káro<, mint előayöe, de aanyit nem mer s priori áltiiani, hogy a rokon |házas<ámktái származott ivadék önmagában korcsszülött volna. Vagyis nem mondható, hogy a rokonok kásás sága minden Öröklés törvényétől független ée a származásra kedvezőtlen tény volna. Fagy is : vérrokonság ss öröklött betegségek aetologiájá-baa uj elemet nem képez, pusatán a beteges öröklés ténye Mindez ast látszik bizonyítani, amit Blbot és vele együtt mi is elfogadónk, hogy aa öröklés egymagában kizárólag sem löltéussül jótékony sem káros. As átöröklés káros volta rendeesa beteg vérrokoook házasságából származnak. Ba mégis legtöbb esetben as átöröklés káros, ss onnan éred; mert gyakori a betegek háseasiága és mivel a fizikai éa erkölcsi sgészség egyensúlya igen könnyen megzavarodik. As élettani átöröklés lolytáa a betegségek ia átöröklődnek és tökéletes elfajulást hozhatnak étre. De a tapasztalatok szerint atavizmna ia előfordul éa a beteges örökségek ia gyengülnek és elenyésznek. Es a természetnek fejlődése, melyen a mesterséges kiválasztás által saageaati és megszilárdított tulajdonságok nem váitoatai-nak. A szellemi tehetségek is átöröklődnek as utónemiedékskre, végre elosenevéesedaek és elvestnek. Aa orvostudomány tapasztalatai szerint az értalmi tép s—égek Alörüklése négy vagy öt nemzedékben keresztül is alig tart Aa át- az arisztokrata családok decadencát éa gyengülését. Esquirol, Spursheim és uiabb irók ebből msgysrázxák as elmebetegségek, süket -némák usgy számát Európa high-life köreiben. Alig van beiegségnem, melyet ne as átöröklés bői származtatnának. Mások száz és száz esetet emiilenek, hol a vérrokonok hássasága minden károsodás né kűl történi. Ba\'a éa Bréhat kisebb Irancla szigeteket említenek, ahol azámtalao vérbeli bássa-ág fordul elő és a ssigeleket mégis egészséges életerős faj lakja Dr. Surb-lednek is sz s véleménye, hogy s vérrokonaági kötelékek Anrosgnkban sem - slcsenevéaze-dést, sem elgyengülést nem okoznsk s csatádban éa a fajban. A vérrokonok ház aa Hágáról eltérő vélemények ststisziikáját összeállította Man* tegtzzs már emiitett munkájában. De Ranse a kérdés alapos tanulmányoaója kaiatáaaioak eredményeit a következőkben fog-la ja öaaae: 1. A statisztika adatai a legnagyobb valóeai-nüséggel azt tanuaitják, hogy a rokonok házas, tágából nem azármazik nagyobb azámn gyenge beteges gyermek, mint más házsaaágnkból, 2. A vérrokonság csak az öröklés révén hal, melynek befolyáaát növeli. 3. Mindenki elismeri ast a parancsoló követel-mén«t, hogy öröklött] betegségekben sinlödő családokban tiltva legyen a rokonok közt s ká-sasaág. függ a^köiegtől, as módok szabadságától, és esek visisabatáea nagyban módosítja ée változtatja. A művészet i átöröklés! illetőleg as utód rendszerint a hajlamokat, as eszközüket és a külső módazsrt örökli, de nem magát a művé-szeiet, az ihletet tséget, as invenoiót. Aa egyéni élet typnsa aa smberiaég életének A társadalom élete as sgyéaek életinek Sssaa sége, A közvéleménynek, intésminyekaefe, as előző nemzedékek munkájának} kuituí- és sas-reielmüveinek és politikai intézményeinek vaa a jelen és jövendő emberiségre kétségbevonhatatlan hsiása. ds azért a< evolúció aem as ésa-azerű elveknek szigora követkeaméeys, sem s tapasztalai tanúsága nem lévén, nem képas törvényt, legalább is aem abban ss alakban, melyben hiraetői terjesztik. Ysn haladás, vaa lejlödés ; de es a haladás ée l^lődés aem föltétlen, néni bír a lermésseltörvéuy általánosságával és asigorusá gávsl. Sem a vallás, sem a tudomány, sem ss ipar, sem s müvésaet, sem a gondolatok és eszmék világa nem mutatja s törvény vég«st»«erteéget sem Conie, sem Spencer, sem Guyaa, tVderik, Jász Qeaa értelmében. Még ba aa emberiség halndá-a, fejlődése tény ia, a poateriori elvont tapasztalati törvéay, mely nem bir okozatiságjelleggel, nem bir szükségszerűséggel. Mit tanu\'mányank végcéljául kitűztünk, ast 4. Sőt egészséges családoknál is egy némely 1 iparkodtunk is elérni. Meggyőződhettünk, hogy fiziologiai hajlam Jnliengövé, betegségre való hajlandósággá változik át, tanácsos essn kötéseket nem eröaiakolni. Darwin György statisztikai adatainak tanulmányozása dián ss a véleménye, hogy a kérdést nem meri eldönteni. Általános öröklési törvények szerint sikeres származáshoz sem nigy egyenlőség, sem erős sgyenlőtlenség nem kívánatos. A növényeknél kettős termékenyítés s ssabály, as egysserü a kivétel. Aa ilattenyéssiők megegyeznek abban, hogy a hosszú időn ál folytatott vérfertőzés a lajt fioomiijs, de gyengíti és terméketlenné teszi, tehát idővel egészen eltörli. I Mintegatza statisztikai adatait maga kriti-zilja. 612 vérrokon-hassssigot figyelt meg és gyűjtött a arra az eredményre jniotfcvhogy aki vérrokonit veszi házastársul, 80°/, valószínű séggel kedvezőtlen eredményi varli.it. De eaen atalissiitai adatok nem tűkrösik vlss>a bivea az emberi társadalom képét, mivel véletlenül választott tények. At orvosok és törvényhozók a modern kutatások s>épen beleilleeakadnak a régi lakola hagyományai közé, sőt esea etapon megmagyarázható a termée.etök, lefolyásuk, As átöröklés biolngiaiábsa lett modsra kutatások megerőeiiik, megszilárdítják ss I«kola lélektani elraé\'eléi, mely a m i\'erialismaa, fiziologiai lélektan és spiritizmus végletel között kasépaüiet foglal el. Nem taga lja el sa anyagnak batáaát nem tuloasa a lélek működését, alapul véss a test és lélek állományi konkrét egységét. *) MutíJvány* Kozáry Gyulának „Az átöröklés problémája" címB munkájából. Szerkesztői üzenet „Szilaj Bandi" Ezzel it csak ott tárnunk, aM a midi polgártárs. Önnek elég ügyet telu van, it az ínventlo hiányzikönbtn a megkapóbb részletek mtg-érzéséhőt. Így azután lényegtelen mozzanatokat nyújt hosszura. Nagyobb igazsággal kell mtfrnj-zolni at életei. Tették erre nézve néhány minta-dolgozatot gondosan áttanulmányozni, Zala Koppány, Nagyon sajnáljuk, de óhajának nem tehetünk eleget. Dolgozatait szívesen látjuk it melegen köszönjük, de et idő szerint ennél többet a legjobb akarat mellett sem tehetünk. At iyamltány „CrémeVenus" Börápolási uei Folyopép .Eugenie\' [^pékor/ fftns arokeBBcsJbfHii" j .Eugénia\' hinfö por | Febét rázsaéscrémcsziiiöta. Hajfesíoszer Kaukazua ilttséki ée III gjiTM. ririkUr BÉOL L, WelbeUe B. KLYTHIA ZSIR HAJPOR • Mf —éylKiin ém limHáiiw, BC UfiéMéhb llltoékl, Ml ém lir—Ifé lasjper. — fehér, ré—ihIb As sárgt — — vegyileg aitljtAH ét ajánlva Dr. foki J J. ca. kir. Uair 41 tel ~ Ellsaterő levelek kf>v«ikexő úrnőktől ), Wiltor Bmlte, es. kir. ndhr. iéM Béci leelli UU, ca, kir. ndv. eper* liitwl Béta. BnklBgsr Aeteek, ot. kir. opera lnkwil Bánt. FÉl—y Ilka, nliinil a on. kir. snab esitkáttál MUta Heleaa. ttilétiii a léset sépssiskáaanJ vm Ifik Iné oa. kir. tév. opera ésakos Bécsben, atb. Egy doboz ára 1 fri 2BO kr., — Utánvétül vtgy as ömieg elölegn btkttkMat ulái Ulditik. KaphaK a Ifgtibb lllaterar-, gyéKjuar keran ke4éab«B éi fyé|jmrlárkMia, Nagy-Kanizsa, csütörtök. iránt intézkedni fogunk. Egyébiránt arra, máris I mtrt hírlapírónak — minő ön ír — szükség ugy 1 síhc.s, Aa csak esetleg külföldre nem megy. Ne felejts. Az érintett tárca cime , a. kéziratban is ugy volt, ahogy lapunkban megjelent Fetalfis iterkeiztő: Dr, LdKE K.VIL Laptulajdonon éa kiadó: FIMCHEL FŐLAP. tlIM III »llll Hirdetésektelví 0 Q tetnek Fischel Fülöp SíSST Nagy Kanizsán. 0 o-í ei4HMrl ■iTAri HKátltfő MOSZKVA Zala. 95. szám. (5. lap.) 1894. november hó 29 én HIRDE i\'ÉSEK. U X a \\ , § a A b A x i / 4 \\ \\ i V xxxxxx 9,Veua« o rémre" birkonsorváló nttr. Xitttni, teljesei irtalantlaa coatnnticMm, kUállképea kantaoa a Mr asirfénye éa érdeeeéf* Ölei; a bórt vákíló fehérré varátaolja, a jáncok éa redftk kápz&dA-■ét megtktdálynttt éa megóvja aa aro Mit fiatalos frleaetégéi. A ..Vemu cré-ttt" nem tartalmat semmi nairnemi anyagot, anért aoha nem avaaodik a at ér ét ntp bármely ttakában minden ártalom télkil alkalmanható. A t. kteótaéget saját dérekében, kérjtk, hogy at itt levi védjegyre asigoruan figyeljen. Art • forint „Itfitlt\' felfépép mlrtne-virágokból, at virágsó, Id sre-enin állandó mtginíeeéro. Ugy aa trontk ée nyaknak ■int kénttk éa karoknak gyönyört! lágyaágot ét márvány tMri tiaataaágot kölcaönfta; n b«r minden érdeeaégét ée lol tateágát megMilnteÜ. — Árt 1 forint winitli" flréi fel/ékenj arekeaóea teljeeon ál Ulmttlan. is ajknak, trettk ée fllektek aaép terméssel\' risanesitt kéleeAnte: villámot féty mellett it terméttett* ttinbet Maik fel e I napig lt tapadva marad t börttn. -Art 1 forint M krajcár. wttegmmle klmtépmr.44 fehér-, rótatatin- ét créme-anin Vm, tartó, an ée étuevétlonttl tapad i a buroek termésne-tat lágyságot kftletftafa. — irt 1 frt 80 kr. — Ptmtctost egyttt 1 frt 60 kr. WWUWIIVWVMAW „Trixigoa" kitiné hnjnöventö ner; eröaiti t k^j gyöke-fcket t teljeooe megaksüályoasa t korpaképsidétt irt! ftrint 6»J krajsár. Jlvglllto véféttle14 ktlfsiU, fekets ét barna. A haj etet itorral fctlvt, 6 hétig is megtartja t aainét éa ttl-jei leheteti ea amllsgss festést a tarméttetat snlntöl meg-áiltabftttotnL — irt I foritt 10 kr. NVMyékotf kaakáMOft bsjnwpedrl t btjett né-Vetténfcn ét épon tartáaára. — A bajtat Mattén a*m aatk-tégsa, t télkil It mlndsn b^jnanaak t kivált forma adható ifi 75 krajcár. »»-» Egyedüli raktár NAGY-KANIZSÁN: KBEINEB OTULA (Főtár.) divatáru- ée pipere üzleU. (FMj ) ;nOOOOOOOOOOOOOCK ^ ^ PSERHOFER J.-f é 1 e ^ydffyazartátr BÉCSBEN, I. KEH, SI X 0KUsT 11 lSSE 15, sZ t. V lí- s nittm roldMen Roiohsapfti." ^ ÍM - PSERHOFER J.-féle f - frydffyozextéir 1 BÉCSBEN, I. KEH, 8! X (iKltst IM88E 15. sZ 4. V I 12— nxam goldenen RoichsapfeL14 ^ 4M f TérilNKlUi UhdllClftk, naliit éluiiati labitmk neve alatt es atffcbi C levet teljos joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig tékáik siolybon sa«n Utdaonek roodáe h*- f táeokat eanrsaereson be som biaonyitották volna. Evti«odek <4s ea*a lai«lMaok áltaiáwae sltnrjsdtunk ér- 3 vendenok én alig vnn család, melybon naon kittne bátt«s«rUVl ké»tUt —m eolat Nlálkotó v Saámtalan orvot által om labdaoauk báaiancitl ajasltstosk •« ajanltattak miádon aly bajoknál f melyek a roes ^sUsaléetiAl és aaékrekedáebií eredack: mint •>pe-aa\\arok ttiajliajok, kélikt. várSélnltnnk 1 aranyéi, béltétlennég s hasonló boto s^gekoél Vértisatiio tolaHoos^irikaál f*«>a ki n»A botnsaal vannak f sémngébyaég s as abból eredő bajoknál in: így eápkóroal. uli^esr-ctót aaarmnaé f-jfajoM»knál Hb Btnn f vértmntitó oly kóaaynn hatnak, hogy a lo«r«okilv«(ib fajdalaiakat sem ok»aa*k, a ennek folytán } még a legjr><(i*fébb »gy*nok, de még gyermekek nlttl is m*adon aar*dni*>m nélkll beeeMftk A anáaulsn hálairatból, welyet e labdacsok f»* vsaaté* a legkülén^aAbb én l*g*>beaohb beUgoé / Kok ntán Kfésaoégtk viasnanynréne fvlytán hoaxank ialvstok, esea Myee c**kia aéWéayot Mlitiak anno \\ aaog\'ingya^filj bogy mindenki, n ki nton labdacsokat egyeanr baaanálta meg vagyonk gy^s4df% aaoka\' f tovább fogj* ajánlani. 9 Külo, \\*U. ápriUa hó S -as. .1 P^rbofer 3.- éU vértisntitó laWa«;iokat követelni é« S Ttnntslt Pserbeíbr nr !• |c t*kintl«e»W vülódiaknak, melyeknek Kttt f IAS3 eaivee és kftW|«« nékem Mt II tekeera t *** : *»«-i«tnt a PwrbiAr 1. növoíáiráeoal M«U J aa On fnffir nulh\'i-lUn VérÜalUé j «» -tiodoo agyon doboa f«del« agyaaaana ált Kofndja hi tíf.u »• a WmMvebk kö«Aói»->««n t Ul»-U"«»i 1 r »riM imiabot van lUétri seodahalá«áér|. M-M ;k lelje, t^ttoi P^lmik Ft- 4 !| J b^.^Mnbnnonr gyors és bitft* Mooikol.____l.\\Uh»llKai tü»U?8il]lüKk bttást. logjob! < Rra obe, hödeik mellett, fű?, saept U ÍIó^ | kéoatésysn ét enóneo b^ok n m J frP» ffiMt ngy-btnUUm, tagaaaggatáa iaebtns, migttlae a Totintn ne ur. f||ff|j^ fUstnggatáe itb etb. eUe». Tatcu akarata volt, bog/ as Oe laMwiai kaa^lm ktsé | l<irjn, y) |r kerültek, melyeVuek baiáeal eaeooal m«utM« Re gyér- J » • • » . • \' me-ágyhsa me«KAIiom oiyaimylra, k.tJ •imwi mánkéi Tat ti |,ns«hi ni n IIOÍVpiÍMW Mm v l.am tébbé képe. «ég«am ée I«"ár a b4. ^ HUtlUOllUliU {Id|iti3lt^ Kvek hessai ser 1 tak kdst volnék, ka aa On ss<«Ulair* mél\'é Ul«U •••• j*. 1 óta valoaM«ayi bajoovoettA aaor kooétt orvoeek á* |em nem mentaitek vo|m m«|. As !««•« ék^a Ont ui a le jobbnak ollomnrée. Kgy alegánaaa ktállitoM tiéd araersser, Naiy blaslmam van, Imgy •»«■ »alwl». v.k »t^oncaévol t Ibntt eoc«m Is Ukeloteooo kl Ingnak gyógyítani, a mim m\\r e " uiá«<>knak Is ogémeégtk viaeeaayaréoéee aagU-énttl aaól- A I ♦Ia \\.. n,Ky *t#sní«l »anárté« gtltak. KnUks IVréa. ^1 wll«inüS \\ lipWiA Otés én stéráa által ek« \' . aott aoboknél, mérgoa <Ug»aatnkaál, nykokact, m BéeS\'Üjhely, IMI. nov » ét. boa- vagy gynladt-moll vagy mán ily bajokaal Mélyen tiaatelt Úri kitiné ener I4n kipróbálva I tégoly Ml kr Ue« a legforróbb kAesOnetemot moudom ommoI önnek 00 mentve <5 kr évoe oooyoéném nevében. Aa Illeti I évea ál a<#uvedett T?.i írvKo 1 yen ^"befet J léi Rak év irynmnrburutban és vtvkóraSfbon, már életét Is mngoma, ínt J UUl/ioaiU éts a fwgyeo tag^rnn miod^v •aelyrfil egyebkAnt le U mnog<t, mldón vJlelleu ecyd*. idült anbm, mint legl mteeabb ssnr eltsmorvo tg\' bnot lop tt On kitiné vértleaütó Ubdamlból a atoknak kOesétfol 40 kr Bérmentve W kr a állandó Itaasnálara folytán tOkélaleaeo kigyógyult. . , ^ Uegfóbb tlaatelottel Woioaatfl Joaafa. U tlfílfied V. ^ w ? ^JZT J" ■ ---— uwiiuuwuij aaor bnrnt rokndutg. gersoss i« Birhcngrskersmt. G»öbl mellett, márts ST éa. hógóa stb. ollón. I ftvocwoke ára 30 krsje, t tv*g Tekinteten Ur! bérmentve 1 frt Ift ^ _ Alit írott UmHsltso kér é eanmagot aa ön valóban TÍ |nt»OöQypiir»yÍí| mnfroa ha-M.H- éa khOnA Ubilar>miból Kl nem mnlaaolbat«m kg AJIÜÍ< WOWUV/ilt* uu gyomor rost oméoni** n«g>Ml<k oli»tavr^e«iiet kltej«eal naen laMae^ok értéke la. ét mindoasosai tllntii bajok ellen kítts4 kátinaét. Ivti ée aa<>k. a h»l r«ak alka<nt»m uyillk, a eaenv«|Aknek IvogAcekn tt kr. li tveg I frt lecii\'* e^MihWo tnr m Koon hákiratom t«u«éease- a li0|A11/>0 éio^fUA oA »«llré«k 4 W rinti bioaalaitn Önt oeoonai fvhmtal\'^aanin. iLlUUHllOS llo/blMJ OÜ jgj, kitÉ* Trj»a tiltat«Uttel __• Hah« Ignáea. M«r a rnen omévstós minden kóve«keményei, i m QulrekJoff, Koltach mellett, Ssiléaln IB4 oki. I án ****** Y j- j dtgnlán stt. el Ion. 1 csomag ára 1 tortát, IMkémn, mUaerint na ös vérrtoathó labdtc álbólI I AllffOl CSOdabftlZH&TÜ, fiL\'.^ * e»on.tur..( 4 ónU.<sa\\ Kfildnol idvoak\'^ék. CeokU ea <>m O > trN®mr- c-^lnUtoa UUUcMlilak kOeröoM-m, bogy egy gy*otnr. pAr u UKi\'/7o/{óü ftllon *** ke)**.!, vrpty ooteo. ót évo át g\\t*Jrt. ia«|n^i«<liiliao. A VI tt l«%Ul£»A4lU«io ü11CII • ü«aaáo4í alák- rJen mimMk ntitm jn^Mvm íoguok Kllíígyiii; • "ü»W iaasdáot a as tnáltal képaódé koUemeilet eoofOt, kdMO^irmst kl/.Jeae.e, vagynk tleateleifl épm >trtit t liblWii ét mint árUlomUat aaor vas Eorlekl Anno. kipróbálrt. Egy debttaol 50 kr. Bérmontvo Ti kr V Raes véHisatiió íabdsesok ooikis t Fiorlio- K«i1 voti tn hitt né stor |t«lyvn eilni for J. féle, as „iriay blrodilml ilmAkoi44 Kgy grog 40 kitjmAr SálmMU ni Iléeskea I., Win* Itértneotea kkldösnel tii kr. \\ - ímtraaso IB. ss. m. MM miwV f|AJ^A viLW A^Aq , o/kíf oA eágbot, a egy li egom labdacsot Wrtalmasé dobon IJvIöU Y»gj SU gyógystesr, i árt ti kr. hgy oaomag, melyben t$ dobos tartólmss- gyomorbsrst és mindet t rensetlos imétnlénbll Intik, 1 frt a> krba kerül; bérmentetlen ntán vétel innrmnnó bajoknál. Bgy csomag 1 frt. 1 Í5ÍÍSL4,J ffl 10 kr* ^ MB Kaen Itt feleorolt kéntümátyekot kivit at | "IŰ*tt* onttrik lapokban hirdetett ónanee bel- ét ktlflHdl At iotaeg eloI.Unl bekftldéeénél (ml legiobbtt gyógyaaeréttnetl klldslngenségek raktáron vatták én V >aUulsiványnyal eeakónOlUUk) bérmeoteo kttldéosel a kéosletbon tatán som lövik gyorsat ét sittéi met* | *tyttt; 1 csomag 1 frt W kr., I eeomag 1 frt 50 kr« ateretteinek. — fneUi megreodoleeek e leggvoraab I oaomag 3 M 85 kr, \'4 csomag 4 Irt 40 kr., 5 eto- ^ Mk*tflte<eek bn s páiaimtig oüre bekiUstlk | \' "vng i frt 2\'» kr. 4s 10 ceomag 0 frt i0 krba keril. sa<rsvb megrosd#ló«ok utánvéttől Üttetnek — Bér- L V BflgT NB. Nágo-ellorjodttégflk kbvelkaatébon mnntvn ennkie oly eaetlmn tirténik a ktMen bl on l sasa labdacsok t legkülbslélébb nevet ét alakok alott ösnaeg előre brórkonék, moly esetben a peetnkélteégek t sténestatnnk: ettek kévvtkeatéboi kéretik nmkli tokkal méraékeltntbek. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 95. ssám. (6. lap.) 1894. november bó 19-én Hirdetményi Van szerencsém ezennel a vidék és város tisztelt közönségének tudomására hozni, hogy Nagy-Kanizsán, a villamos üzem berendezésével kapcsolatosan felépített mflmalmomban mindennemű gabonát as ezen vidéken dívó vámtételek mellett őrlés végett elfogadok és felkérem a tiszelt közönséget, hogy gabonáit őrlés végett malmomba hozni szíveskedjék- Az emiitett malmom a legkiválóbb és legczélszerűbb szerkezetű gépekkel van felszerelve ég\'nyyTrkrrrrlHbi— minta nagy o bb mennyis-égü gabonákat mérsékelt dijakért vagy részért mindennemű őrlés czéljára a mai naptól fogva elfogadok és malmom terjedelménél fogva azon helyzetben is vagyok, hogy az igényeknek bármely időben gyorsan megfelelhetek és az őrlés végett átvett gabonából a 1 e g ktv álóbb mennyiségű lisztet szolgáltathatom. Nagy-Kanizsán, 1894- november hó 23-án. Nagy-Kanizsai Gőzmalom- és Villamossági Üzem: FRANZ LAJOS. a<£Ea-:Hrs7váJ31 A n.-kanizsai malátagyár és serfőzöde részvény-társ.-nak 1894. évi deczember hó 8-án d. e. 9\';, órakor a nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank helyiségeiben tartandó második rendes kftzgyftlésére t. részvényes urakat tisztelettel meghívja, oly figyelmeztetéssel, hogy as alapssabályok 18. §-a értelmében: aki asa vsssti jogival élni kiván, tartozik részvényeit szelvényeivel egyUtt három nappal a közgyűlés előtt a nagykanissa kereskedelmi s iparbank pénstáránál téritvény mellsőt letenni. Nagy-Kan issa, 1894 évi november 23-An. Tárgy: AZ IGAZGATÓ8ÁG. 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő-bizottság jelentése. 3. Mérleg előterjesztése. 4. Alapszabályok módosítása. 5. Hivatalos közlöny kijelölése. 6. Az alapszabályok 20. § a értelmében sorsbusás folyt&n kilépett; Bogenrieder József, Hirschel Ede, Kol-ler István és Bapoch Gyula igazgatósági tagok helyett három évre ujabbak megválasztása vagy esek njbóli válasstása. 7. Öt felQgyelő-bisottságk tag egy évre megválssst&sa. Kivonat az alapesabályok 9( §-á b ó 1: A közgyűlésen egy szsvssslrs csak Bt részvény ad jogot annak, kinek nevére a részvények a társaság könyveiben legalább egy bó óta a klyljéet megelőzőleg be vannak jegyezve. Minden további Öt részvény egy szavazatra jogosit egész 60 részvényig; ötvenen tel ál csak minden 10 részvény jogosít egy további ssavasatra, de 20-nál több szavasat egy személyben nem Osszpootosolbsl, bármennyi lenne is° részvényeinek száma. III Ifi Nyomatott Fisohel Fülöp laptulajdonoenál Nagy-Kanizsán, 1894. |
