Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
4.09 MB
2006-08-30 10:29:11
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
799
3845
Rövid leírás | Teljes leírás (653.2 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1874. január 1-9. szám

A következő honlapcím alatt egy hivatkozásgyűjteményt talál, amelyből megtudhatja, hogy mely honlapokon és milyen feldolgozással találhat még Zalai Közlönyt:
http://www.nagykar.hu/hivatkozasgyujtemeny/1/392.html


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.




A lap aselteigi rtaéi Jleti kSzreméttyek
réssót illető x.azies}anyek p«iiig úadóhos bemotcve in.
SAGY-KAXIZSA Vluatntaz
BérsaeiMelle. Irnkk esák ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
sUsiraiok. visua sem
-5 M/?
Ü
1-aő széim.
Tizenharmadik évfolywn.
NAGY-KANIZSA, 1874. Január 1-én.
MtKtéli v:
?#u erre . . 8 fix fél évre..... 4 , aeí^reá évre . 3 , Bn mim 10 kr.
Hlrsatsstk
6 hasábos petitsorban
7, mísodssor 6 s minden
további sorért 5 kr.
SYILTTÉKBKH >ronirint 10 krért vé-
-.érnek fel.
Kincstári illeték mindéi egyes hirdetésért HlSn 30 kr. fizetendt.
ZALAI KÖZLŐIT
előbb: „25 -A.X* A. - SOM;0 ^"ar IgEtZO|SSX, O ÍVST*


rtagy-Kanizta város helyhatóságának, nemkülönben a .„zalamegyei gazdasági egyesület", a .jiagy-lcanizsai tcereskettelmi s iparban*:' agy a .Zalt-Sansgy*
gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitije,
Metenkliu kétszer, vasaraap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési íelhivás „lAJLAI KÖSLÖNY"
1874-ik évi folyamara.
Egész éne 8 frt, Hlim 4 frt, évnagyadre * írt.
Az előfizetések mielőbbi megtételét kérjük eszközölni, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. — Hirdetéseket jutányosán
közlünk.
Áz új ér reggelén.
Egy új szülött bölcsője körül csoportosulunk.
A múlt 1873-ik év bevégzé kinteljes pályafutását, — Saturnus, a kegyetlen atya, mostohaként nyélé ei telhetetlen gyomrába, hogy Tele együtt az emlékezel is örökre martalékául dobassák az enyészetnek.
Czélját nem érte el a bősz öreg.
Legközelebb kimúlt gyermeke oly nvomokat hagyott maga után, melyek a századuk evkönyvében kitörülhetlen fekete betűkkel jegyezvék fel és a melyeket elfeledni nem egy hamar sikerülend.
Még igen hűen él emlékezetünkben a természeti csapások múlt évi hossza sora, inidón a vészt hozó fergeteg vad ordi-tozással zúgott el határaink felett, gzéttépve a gazda keblében táplált remény utolsó szálait is; — emlékezzünk ama roppant veszteségre, mely egyeseket ugy, mint családokat rántott magával a szédelgés által s kíméletlenül dobi a pénzzavar örök áldozataiul; — előttünk van még az

a borzasztó kép,melyet a rémitd járvány Térnyomokkal hagyott maga után kicsiny hazánk majdnem minden pontján; — halljak a szerencsétlenek, özvegyek, árvák, gyimoltalanok segélykiáltását, jaj-veszéklését; és mennyire fij, hogy minden igyekezet mellett sincs tehetségünkben eloszlatni redős homlokaikról a bú sötét fellegeit, s letörülni arczaikról a forró könnyeket!
Egy az, mi táplál és vigaszt nyújt a jöTÓre mindnyájunknak. A remény.
A seb, mely rajtank ejtetett, tátongó, mély, vérzik és sajog. És a metsző fájdalom még hatványozódik, midőn látjuk, hogy nincs senki, a ki képes lenne sebeinket bekötözni, behegeszteni; -^- midőn bármerre tekintünk körül, kétségbeesett arezokat, vagy hideg közönyösséget észlelünk; — és ha az örvénybe nyakig sülyedénk s mentő rud után tárjuk ki elzsibbadt karjainkat: ott késnek annak benyújtásával és ott csí uiljuk a legnagyobb zavart segélykialta-•onkkal, hol mindig résen kellene állni az embereknek s a bekövetkezhető szerencsét-
csolnakokkal rendelkeznének.
Egyedül a remény az, mely a c...