Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
4.32 MB
2006-08-30 10:32:42
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
642
3714
Rövid leírás | Teljes leírás (666.11 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1874. március - 18-26. szám

A következő honlapcím alatt egy hivatkozásgyűjteményt talál, amelyből megtudhatja, hogy mely honlapokon és milyen feldolgozással találhat még Zalai Közlönyt:
http://www.nagykar.hu/hivatkozasgyujtemeny/1/392.html

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.





XAGY-KAJíLfóA, 1874. marczius 1-én.
18-UK
Tizenharmadik évfolyam,
sa.
ZALAI IOZLONT
A lmp uellemi reaiei lleus
illeti
óitemenyek
6 h«iibol -p» 7, miaodiior 6 ? mindío toTibbi ior*rt 6 ki.
SYILTTÍRBEÍ;
?orttoJuot 10 krert **?
-.eotek fel
Kineitiri illetik miod«B ül3: r. fi«etend6.
ualMtú. Bírmentetleo levelak csak Utoert mtrokatár-laktól fogadtatnak el.
Kéiiratok Tinta nom kuldataek.
előbb:
ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY' Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkOtönbsa a .^alaaiagysí gazdasági agyesfllat", a .nagykanizsai kereskedelmi t gőzhajozásj részvénytársulat, ugy a .zala-eaerszegi torna-tüioltó egylet- s több megyei és városi egyesület
Hetenklnt kétszer, vasárnap- .< csütörtökön, megjelenő
iparbank", a .Zala-Somogy'
vegyes tartalmú lapc
Zalamegye monographiájához. *)
Mezriczky Péter nra „Zalai Közlöny* 10-ik számában f. é. febr. 1-ról Zala megye monographiájáról irt czikkében többek között azt is mondja; miszerint mnnkás pul^ánár-sainktól egy évtized alatt, egy századdal is hátrább maradunk, hacsak a szent-grútbi, türjei. tihanyi, és német-ujvari okmánytárok őrei a kutatandók kutatására, és közlendők közlésére fel nem szólittatnak miként a Zalamegye monographiája érdekében feltételezett hazafasága, és hazánk ismertetésére terjesztendő tudományszeretett! csorbát ne szenvedjen! sat.
Jólehet én ez előtt ötven évvel a nagy mélt. Batthyány nemzetség ifjabb, vagyis grófi ágának német-ujvári levéltárát, melyben számos szt: gróthi és lürjei birtokot érdeklő irományok is léteznek, rendeztem : de megvallom, azokról specifice tudósitást adui már nem volnék képes, mert 1832 ben bold : grófom Batthyány János halála után a levéltárát örökőseinek átadtam, annyi évek után biz számos tárgyról megfeledkezvén, tüzetesen nem akarok avatkozni e nagy horderejű műhez. — Azonban mégis egyik tárgynak balleirásat elhallgatni nem akarom, és ez Hunfalvy Magyarország, és Erdély czimű eredeti munkájának I-só szakasz 11-ik kötet — 337-ik lapján Felső-Örs helységének leírását illeti, melyben azt mondja, Felső Őrsi helységbe — érvén, hol hajdan prépostság volt, mely már 1358-ban létezett, nevezetes templom köti le figyelmünket, figyelmetlenség csak
*) IRCII nrveudlink, QjidGn A tisztes aggkorliftii
levők ifjúi mu:.kt erőiül lelkesedre a niffje inouo-
graphiája érdekében kiUpuck a nyiltlórre. Elismerés
eiért 9 kö«l5tiet a munkálatért! Sterk.

azt mondani, hogy hajdan prépostság volt; mert mai napig, is feitíH, a prépost^ a Batthyány uerczegnek védnöksége ali*t, melyet az időben életbea volt B&ttby&fiy Fülöp herczeg — volt prépost Niklesz Ji-nos halála otán, Köves Jinos, volt enyingi plébánosnak, s jelenlegi prépostnak confe-rálta. -
Mikép került ezen prépostság a Batthyány nemzetség védnöksége alá? Kár volt tovább nem kutatni, mert nemcsak a templom régisége méltó a figyelemre, hanem a prépostság eredete is, melyet hajdani Örs nemzetsége közül egyike alapított, kik közöl az első Ürs már 9 7 2-ben Magyarhonban Balaton, Zala, és Veszprém vidékeiben Árpid alatt vezérkedett.;
1230 ban Miske de genere Ürs volt fölső Ürsnek (most Örsnek) ura — ki a megromlott ósi palotát helyre igazította,— mely is Miske palotájának neveztetett. -Ezen palota az idők viszontagságai miatt ...