Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
48.41 MB
2011-02-17 08:42:39
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
514
3504
Rövid leírás | Teljes leírás (642.38 KB)

Zala 1897 május

Politikai és vegyes tartalmú hetilap.

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

35. az0111-
/
Nagy-Kanizsa, 1897. májúi hó 2-án.
XXIV. éTfoljMB,
hnktntMl
M. UK—" » -«-» „„tlHé ■!■<« kW—»■»
ZALA
.Mtfca imM
Ml Itfaitotuk •!.
KUééfclvttal TlmMi iptbt i RnM \'Wt >fc| !>■■*> Mi
nóruMtÉa iu(
l^a tm If tow (• fn - li Félém . « l«M (» Ért - »» I«aj«éám I km (t Ét • Ir
lllliHll> J«M«yn ■áall>Mi«>
Polit|kai és vegyta tartalmú lap.
A Nagy-Kanizaai- éa déPulai takarékpénztárak, a Bankegywdlet, u Ipar- «a kereske-
___ delmi bank, a Nagy-kanisssi segélyegylet-azövetkezet te a letenyai takarékpénztár. SyUttér paUlaera M ki
iu«i.k mi kiUrtMk rii^. • „nagy-kanizaai maliiagyár és Mrfösöde t. V a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, „ 7~~ .
__ a zalamegyei gazdaaégi takarékpénstár téaz. tára. ki«t*l* tíMny. ^jf níTtt*
gfft, mém irt: !• kmjeár. HeKj elemik Jfaffj-Kaiilaaáli lictrnlii.it k é t m u • p: .........
vaainuip ém c«TltörtSlc5a.,
Közraktárak. —í—i
Nagy-Kanizsa, április 29. Lapunk előbbi számában van már egy közlemény, mely a közraktárakról szól. Lapunk majdnem egy negyedszázadra ter-edő fennállása óta többször sürgette, többször megpendítette a közraktárak esz-, méjét, sőt egy alkalommal egyenesen f-I-hivtuk erre a helybeli keresk. grémium figyelmét, melynek — nézetünk szerint — hatáskörébe tartozik az ily fontos Qgy előkészítése, az akció megindítása.
Örömmel konstatáljuk, hogy valóban a kereskedelmi grémium az, mely most ezt az agyét felvetette és május i-ára — a mint lapunk előző számában olvasható — délután 4 órára egy értekezletre hivattak össze az érdekelt felek. De — habár erről már szó voh lapunkban is.—mégis szűksé-gesnek tartjuk, hogy a közraktárak érde-brn \' még egyszer felszólaljunk s ép az érdekelteknek lelkére kössük, hogy ezen az értekezleten egyhangúlag határozzák cl a közraktárak telállit&sát
Azt tartom; fontosságukról nem kell so. kat mondani
A német embereknek igen jó közmon-dása van az olyan esetekre, mikor általánosai célszerűnek és jónak ismert dolgokkal ujraíí újra dőszoktak hozakodni, hogy
azokat ajánlják. Azt szokta ilyenkor mondani : „Nem kell baglyokat Athénbe vinni.* Csakugyan annyit jelentene, ha én most bőven és hosszasan akarnám fejtegetni a közraktáraknak ugy a kereskedőkre, vala-mint és különösen a garda- és tgmdő közönségre való célszerűségét és fontosságát Nem ez a szándékom csupán, sőt ha tenni is akarnám, azt Sózhatnám fel elfogadható mentségül, hogy mindig voltak és vannak oly dolgok, melyeket folyton és folyton kell emlegetni, míg végre általános meggyőződéssé érlelődve, az összes tényezők közreműködésével megvalósulhatnak. E dolgok közé tartozik a közraktárak ügye is, s habár alig van számbavehető ember, a ki ezek célszerűségét és fontosságát kétségbe vonná, mégis két évtizede van már annak, hogy a dolog nemcsak a sajtó, hanem ugy a gazdák mint a kereskedők mérvadó köreiben nem egyszer élénk megbeszélés és megvitatás tárgyát képezte. Ha már most nálunk csakugyan megVaíóiitják a közraktárak felállítását, örülünk neki, s csak azt sajnáljak, hogy annyi idő kellett a dolog megélésére. Meglehet különben, hogy a dolog eddigelé ott szenvedett hajótörést, a hol azt legkevéabbé várhatták. Tehát itt is igazzá lett: a mi halad, el nem marad.
Kétségtelen azonban, hogy ez a i a-ik őrá. Vasúti közlekedésünk oly rohamosan^cjlődik, a helyi érdekű vasutak az egyes vidékeket annyira közelebbre hozzák egymáshoz, hogy — a mi a dolog természetében fekszik, • a miről kanizsai kereskedőink nem agy nótát tudnának mondani, — a kereskedelmi viszonyok folytonosan változnak, folytonosan átalakulnak, ugy hogy nézetűnk szerint ennek tulajdonítandó a lokális kerested* delemnek folytonos csökkenése és természetes, ho...