Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
50.63 MB
2010-06-10 09:13:49
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
201
1243
Rövid leírás | Teljes leírás (676.35 KB)

Zala 1898 szeptember

Politikai lap.

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Huszonötödik évfolyam. 70. szám.
-'.----B
iMtkMlUMf I
Vir*«há«-iplUl rucWl FMp braMWWt.
A mmkmmUnl értaknal lakai aapaa-kitt d. a. 4—4 6r» kíit
Ma taMaeatt > Up tm.Ji.ai Wméh TH»tknt aii<N k*■!»■«»>
IU4*klnitl: TkmktotfUW: KhM JtM, il*r*-HmMW
:ala
cLOrncrau 1UI
Igtn Mn II kora* (C M — kft
rw«n « Mnik ll IH a*,
IwWltn I kna (I trt M kft
Nyiltttr pMitnn 10 BlIwWk, .■!■■>■<» klriilli le
nuM rkM m*r »*••
y
7.v\,í Politikai lap.
^fflmZSAl hetenkint kétszer: vasárnap és csitirtökio.
U'mkiIn ItnM <aak Maan hal Mi hH«n aL
aaJ* M
Nagy-Kanizsa, 1oh8.
Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR.
Csütörtök, szeptember 1.
A világbéke riadója'
A nemes, emelkedett lelkeknek százai, ezrei gondolatoktól, tervektől izró agygyal, az emberiség haladásáért, boldogságáért melegen verő szívvel töprengtek évtizedeken át azon, hogy miként lehetne a föld színéről elűzni az emberirtó, vérrel táplálkozó szellemet, a háború szellemét, és miként lehetne biztosítani a népek, nemzetek szellemi, erkölcsi fejlődésének egyik legfontosabb föltételét: a béke állandóságát HiábaI
Ez időtt még tetőtől talpig fejryverke-zetten állanak az európai nagyhatalmak. A fegyveres béke, at emberirtó találmányok, a hatalmas szuronyerdő milliárdokat sajtol ki a munkában verejtékező milliók véréből, hogy kellő tekintélyes erővel nézhessenek egymással farkasszegiet a nagyhatalmak.
Innen is, onnan is halljuk a feljajdulás!, hogy az állig fölfegyverzett hatalom erő-növelésének súlya alatt már-már roskadozik a nép, panganak a nemzeti lét és haladás egyéb tényezői. A nemzetközi békeliga apostolai az emberi szellem és sziv teljes erejével Küzdöttek és küzdenek, hogy az ember magasabb rendeltetésének érvénye sQlését meggátló és minden irányban végzetesen romboló hatású háborúk megszűn-
jenek és az egész emberiség fölé az örök-Jbéke gloria-fénye boraljon.
Ezt a nemes, szent törekvést azonban csak merész, szép álomnak kellett tartanunk, melyről azt hittak, hogy megvalósulása még a measze-jövő méhében rejtőzik. Az volt a véleménye mindenkinek, hogy ez a szép álom nagy politikai átalakulások nélkül lehetetten; mert arra gondolni sem mert senki, hogy a lefegyverkezés, az örök-béke utáni törekvés szelleme hódító erővel hatolhasson be a trónok világába.
És ime: most megtörtént, amiről álmodni sem mertünk, hogy a leghatalmasabb trón világából tör elő az eptberiség legtön-ségesebb riadója, a béke riadója. Annak a trónnak világából, ahol az európai nemzetek hite szerint az Európát folytonosan rettegésben tartó hódítási politika legmerészebb álmai rejtőznek a mostani béke fehér leple alatt.
Annak a lassan, szinte észrevétlenül, de ellenállhatatlan' erővel hódító szellemnek fokozatos érvényesülését látják ebben, mely milliók lelkében ébresztette fői már az ember rendeltetésének fölemelő tudatát; mely a sokáig tétovázva keresett igaz világosságnak sugarával átragyog a koronák hatalmat jelképező gyémántjain is, és a korona fölkent viselőjének lelkében is kigyúl az uralkodói
legszentebb kötelesség fénye, a fejedelmi rendeltetés: a népek békés boldogítása.
Ennek a helyesén felfogott fejedelmi rendeltetésnek fénye gyoladt ki az orossok cárjának lelkében és e fény sugárzott szét egész Európára abban a szózatban, mely Szent-Pétervárról a világbéke biztosításra hívja fol a nagyhatalmakat.
Hatalmas, csodás hódítása ez a humanizmus szellemének ott fenn, a legmagasabb helyeit Ez as epochalís cári szózat már nem csupán szelíd, csendes, zajtalan töpren» gés, hanem valóságot riadója a világ békének, győzelmi kürtjelzése a mindeneket egyesítő humanizmus szellemének.
Ha Miklós cár emelkedett szellemre valló, nemes kezdeményezése mögött semmiféle politika nem lappang (amint túastfikin, hogy nem lappang) akkor ez a törekvés igazán monumentális záróköve lesz a tizenkilencedik sráudnak, melyet úgyis a humanizmus századának szoktunk nevezni Erra a zárókőre azután —- ha a cári kezdetné nyezést siker koronássa — méltóan flH lehet tenni a huszadik ssásad diadalmi lobogóját: a világbéke lobogóját. Es a lobogó pedig okvetlenül elveseti as egéss emberiséget a valódi boldogság ígéret földjére : a minden elválasztó falat leomlaiztó
TÁRCA.
Al erdélyi szász nép-epikáról ^ Irta: Bt. Tétfc Mater
Egy kis nép Erdély közepéa, melynek Oetzt-tartáia bámnla'Ot, hanem elvei tarthatatlanok, Saátiaik mvmí maci', ét a vidéket, mely eeak-nem kizárólag tulajdona, Stánftidaek. Ma mtr kiveszőfélben vaa (a kétaguaág elvénél fogva), t neaaokára önmagának kéoyuerül emlékei állitaai gytIOlt neaMtlárxai között.
Pedig költészetének tok aa eredetisége. A HÍ>i faiajftra norilkosik, benépesíti eaöndtt hisa körét jó buitokktl; telik mindrare, — még ezórako* tatóra it, t öröme megvan Önmagában ét etekéi y környeztében Foiió-moUtuziaa, lakodalmi veittMití épugy rannak, mint nektlnk, t mesél, regéíj bosxorkáoytörténetei a magyar nép -költés termékeit mtjd ettknem taksám iiljákj
á izAaiok oépköltéazete tok elttő vonátail bír. Lírája nem gaidag, nem váltosittt, nem dalltmot ét nem meglepd. A estrtlem örömei ét Moaaonjaágai ritkát, t válát, Itmoodát, pantti S Ildink, bál ét kast tlvnstétt lölölt, helytelen pályaválaixtái, t kedvee halála, t didaxii lételei te némi alkalmitág képezik enmtkOrét. Életrevalóbb as epikája, mtly tgyU-mátik tlkotátban versenyre ktl a ikót-tzékily balladákkal, lleeé t és ballsdált — t miit fosé dalaikat if — as itmtröt dalnok vapy t vtk tsokta énekelni tán--eosok kőit és lakodalmakon. így lolybattak It
drámai elOadáiai uintéa. (Ilyenek : a Ukodtlmi .Kúuaiáuc" a „Fonó-dalok* ei a „Királyének", mint a „Halottak tánea' töredéke.) Némttomág-bdl a fegyverekkel együtt áthozták a költészetet, — így vélekednek („Sieboiibürgísch-Bllohmsche Volkilieder' 11. Sebuater) Ok magok, — java kOamondátaikal. varátttsóláetlkat, rejtvényeket es anyáik dédelgető dalait. Mem birtak megválni telük, hozzárak tapadtak, a alig Unhattak magokat azután elhagyottaknak uj boáikban, mikor benépesítették lakóhelyeiket Tirmétzttt«tu a bevándorlás alán »okat vesztett t költészet i as tlbétzélOk ét dalotok nagy rétit elmaradt, as étekmondó vakok nem egy estethették 0<»tt »or-tokit t vakmerő kalandorokéval, kik Idtgen vad, iimeretlea, nomád esordáktól taposott puaitákou vonultak végig." — Es Önérzetet feltogáia a szász tudós világnak t sujAt népe költészetéről.
As őskori termékek küzdi digyon kevésnek maradt fenn as emléke. Okul talán az vebetó, hogy a történeti vonatkotái teljesen hiányzik még t balladákban Is. As olyan költemény, mely a IX. század végén III; L^joe király győzelméről szól, á ritkaságok köze tartozik j a papi költészet ét Falther von der Yogelweide epochális alkotásai pedig erOsen politikai sstnezetttek. As nj hazában epikai kesdetrt nem iTldbattak, limit hoztak magukkal, as is kivetült vagy folytonos parafrázisnak nyitotta meg atját; kBlOaOttn, mióta a k&lfolaről ujabb erek i.ivárogtak be i I módo-ilólag hatottak, vagy u aj haza (székely ét román) kOltéisett érezhető nyomokat hagyott epikai alkotátaikon.
Erdély béroei kOat tok utmeiee ét minisé esemény mem végbe, t mégttm élesíthette M a iiaisok epikáját, mert — néwtQk azeriut — idegen nemietek köté éktWt | elnyomva, lahs* tetetlen volt egy qjabb kOltöl stádiumba lépaiQk, Pedig ma is ál emléke egye* hím hőtöknek, s kik epikai ettltkvétytktt szolgáltathattak votaaj ilyenek: Qat bongja, t ki i visakaai A'ard la volt, Kelliak Bertalan vagy Petorfalvl tieinlnk lázadása stb., hanem a kOltétsst nem árt rá is-domást szerezni róluk. (Ölebenhttrgüwfa Heha Volkilieder, Sohuster).
Ei a torta kisebb tUrssekaek, mikor nagyobb nép kö»é asornlnak.
As Aajoak araima iaaeretlea a iiáaa nép-életben, a költészete tem tud rólak: tanát tsk-lékexetesehbé váll tunbia a török (árom, melyről még máaap la iád beszélni, A XT. —ánddal veeai kezdetét tt epikai tudati t uövekiilk a fejedelmek korával, de a nyomaiztó ulktiz mtitt ez IdéU lem Itrtailbttta t költészete, A balladához meg biánysott s nagyobb leadllti Legalább tséplyrai maradványai vannak t karból: a basa m tsttlök elvtutést fölött való bo> eongát, vagy a Xlll-lk i lázadból: As árva dala
Vagy fiimtraétak egyes voattkeaáatk a törik háborúkra gyermtkvenlkékben, lóképp UraeretM madárhivogatáiaikban:
Mhat Ulí|kat
Im kuu a kmattn, Törtk kertit a fcatám!* rtfc.
Nsgy-Kanizsa csütörtök
Zab 70 nám il. lap.)
1899 suptewbar w 14m
í
általános emberszeretet, az általános testvérig boldogító világába.
Ai orofi cár szózata, melyet Muravjev külügyminiszter császári parancsra a szentpétervári udvarnál igazolt valamennyi kfll-ttdi képviselővel közölt, igy hangzik:
•A világ mostani általános helyzeténél lógva M ákaláaoe'béke leotartása és a minden népre aebesedő mértéken tat való fegyverkezés lehető csökkentése az az ideál, melynek elérésére kellene, bogy irányuljon minden' kormány tő-'nkvése.
ö lelaége, aram és császárom teljesen át vaa hatva sttöl es emberi ét nemes érző ettől. A császárt kormány, meg lévén róla győződve, bogy ss s magasztos cél megfelel minden hatalom legfontosabb érdekeinek és jogoe óhaj* fásainak, a mostani pillanatot igen alkalmasnak tartja arra, hogy nemzetközi megvilátás után MgWjék azokat a hathatós eszközöket, megyek a népeknek biztosíthatják a reális és tarlós béke jótéteményeit éa régét vethetnék a mostani fegyverkezés növekvő fejlesztésének. A legutóbb lefolyt hsrmiac esztendőn rendklvOj megszilárdult a müveit népek öntudatában az ákalánoe béke óhajtása. A béke fentartását jelölték ki a nemzetközi politika céljának. As általános béke nevében kötöttek egymásául a nagy államok hatslmsa szövetségeket, hogy a békét hathatósabban biztosíthassák, haderejüket eddig nem it sejtett terjedelemben fejlesztették M és sst s tevékenységűket meg mindig foly-tslják anélkül, hogy bármely áldozattól visszariadnának. Csakhogy emez áldozatok dacára sem sikerolt még eddigj as óhajtva óhajtott pacifikáció jótékony eredményeit elérni.
As smelkedö iránysatu pénzügyi terhek gyökerén érik s közj 'létet, valamin*, a népek ■elletni és anyagi erőit. A munka és a töke túlnyomó nagy részükben élvonalnak természetes rendeltetésuk'ől és Improduktív módún használtatnak lel. Ssás meg szás milliót (ordítanak borzasztó romboló szerszámokra, melyek ms még a tudomány legújabb vívmányai, de
hatalmak fegyverkezéseket, annál kevéabbó felelnek meg annál a célnak, amelyet mányok maguk «M tűztek. A gazdasági válságok nagy részükben a mértéken lat való fegy-
kflzérdekü jelenté ból, melyet e be Igjmiaamiii , k^Jvármegyenkbez ts tekUMöil, kó»>|)«k aa ae**, a tanulmányul eredményét a b légsdg ettea vate sikeres Védekezést tartalmazó befsjssd rém .
. j—___ —,— 'V Erdélyben és ulaesortaácban tett leea m*<y-
vsrkezéseknek és annsk a toytones vessede- ^^ „kaimira| lapasraJauiok ké'aég-
" lel enné lettek elöliöok azt. bogy a peUagre 14-vexítfen körülmények között igen súlyos esspáséi válhat*.
lemnek tulajdoni tarxkik, -mely e badiszerek felhalmozásában rejlik. Korunk fegyveres békéje eképp nyomasztó teherré válik, amelyet a népek mind nehesebben és nehezebben tudnak elviselni. Nyilvánvaló tehát, hogy ba es S helyzet tovább tart, elkerülhetetlenül ahhoz a ka-tsklismáhos kell veseteie, amelynek ntsgaka-
Magjaronságon már egy é*tieed előtt dr. Takaoa Sándor Saalmárm^yébae s dr Major Anliű as aldunai csángó telepítéseknél megállapították a pellagra előfordulásai, s arról aa orvosi irodalomban is smüiás1 lettek Wimesask sdnalsk
dályozásán fáradoznak és a melynek borsaimai; arra nésvsi ho«jy az esi kflvtW években a pe»«*ra. már előre issooyattal töltenek el minden em- Magyar .rsságban áilaodósn elótorde^
. . *., , ... . . . . . . ._las elmuli rendkívüli kedvezőtlen év Máa
ben érséet. Véget vetni ennek a folytonos ^ megM|apitot( nf0, ^^
*v
fegyverkezésnek és fellelni ss eszközöket ama veszedelmek elhárítására, amelyek az egáss világot fenyegetik:' es a legfőbb kötelesság, a riiely ma minden államra bárul.
Ő lelsége, áthatva ezektől ss érzelmektől, mg méltóztatott engem bisní, bogy valameny-j nyi kormánynak, s melyeknek képviselői vannak | az orosz udvsrnál, javaslatba hoszsm spjr érts-ktilel SmuülM, mely eszel s komoly probié-1 mával toglalkoznék. Ez sz értekesUt Isten segítségével kedveső előjel volns a kezdődő évszázadra nésve. Hatalmas gyűjtőpontjában egyesítené minden állam láradozáaaíl, amelyek őszintén törekszenek, bogy győzelemre segítsék > az állslánot béke nagy e-iraojít u rombolás és visszavonás elemén és egyuttsl, éppen a méltá-' nyosság és a jog alapelveinek es egyetemes elismerése lolytán, s mely alapelveken as államok bistosságs és a népek jóléte nyugszik, megszilárdítaná <u államok egyétérlhit.*
A pellagra Magyarországon.
Midőn Erdélyben a peilagrának neveseit, súlyos termesaetü bőrbetegség lölléptenek bire ment, a belügyi kormány a iogszélesebbkÖrB intézkedéseket rendelte el a ragadós betegség elfojtása, as okszerű védekezés és s baj keletkezése okánsk földerítése tárgyában. Egyúttal a belügyminiszter kiküldőlte dr. Niedermann Gyula minísztsri tané*
S bár valószínűnek tartjuk azt, hogy as aa utóbb észlelt Igen súlyos pellagra cpidvwa mint ilyen, aj doiüg, ami aa si&ző svvkbea nem mutat-I kosott, nem sároshsiai el annak valószínűsége | elől, hogy ssétss rtsn as oraaág különböző réseit-ben s pellagra mer hosszabb idő óta otthonos, ' de a figyelmet elkerülte.
A pellagra (ünttci ugys- is "gyes sailskbsn olyan enyhék "é* olyan kevéssé jellegvet e*ak, [hogy a baj félreismerése nem Igen könnyű dolog ekkor, ha a kórismére hivatott orvos a pellagra elfordulásának lebetősegére nem is gondol: amint pl. Magyarországra nésve a •aakkérik általánosán vallott nézete egésnn a legutóbbi időkig a« voM, hogy itt a pellagra egyáltalán nem jön ekk
Hasonló lapasstaleUM magunknak taveüalkai-inunk lenni.
Midőn Velencei kiküldetésünk alán basajövet a stenjeveei horvaI országos lebnlféái meglátogattuk, bogy ott ée a horvát nfcimln Menüjénél a peflagráre nésve Horvátországban tett tapoaa-lalaiok iráni feJvilágoMláat iwmitok, arról értesítettek bennünket, bogy HorvátorseAiban a pellagra egyáltalán nem fordult eWk Ka a meggyőződés nyújtja magyarázatát annak, bogy a jeles szakértő vezetésű alatt olló rtanjevse* elmegyógyintézet orvosai Bem Is tartották szükséges-nek, — ép ugy, mint a bogy az etaalt években mi sem gondoltunk arra, — bogy a psllogra tünetéit keressék, •—: botod nekünk ee ietéeetbw töltött rtívid Idő elnit sikerűit két peHagrar* nagyon gyanús és agy sgésa kilejeseUen pelkkgráe elmebeteget találnánk, mely ulónbluál e pglagráe kiütés Borid állapotában volt Jelen.
Minthogy i>agy asákaeg van arra, bogy ae
caoet, a lípótmesei elmegyógyintézet igazgirójói, esek as orvosok, de e közigazgatási hatóságok
holnap, valamely u] fölfedezés következtében, dr- Konrád Jenő nagyueb-ni állami elmegyógy-
tökéletesen értéküket vesztik. A nemzeti kulturs, ioWsaU Igssgatót éa dr FaAaa Jenő kir. köze-
a gazdasági haladás és a jölét m^mté. ' ^
meg vannak bénítva, vagy gátolva vannak Nevezett szakterflsk nagyérdekü jelenlésben
i^lődésükben. Minél jobbén foko«sák sz sgyes számoltak be e n iniazternek kiküldetésükről. Ezen
ts a pellagra kérdésével tisztában légyenek, kivi* naloanak véljük, bogv Nagyméllóságod aaen ktlo lésünket es illető kösigasgNtási haló»ágokk*l le közölni, s azokat a pellagra (gyének éber figyelem alatt való tartására te hívni méltóztassék.
A pellagra ellen való • sikeres kiadásnak ete6
A reforaálió sdoti a szászoknsk életei. Ekkor .terjedt el köztük a kltuyvayomái mestersége is, vstaeial behozták a ,(Királf-éoeku-eyiierkneot, eely aaoabsa már ueas egé-zen népies térnék. A nforasáeió nj eszeékkel ismertette erg őket; aaért meg is latszik, bogy prodaktiv teruésástök ki aee hslt
A XVIII. siásaddal kesdődik as nlolsú pe-
Ez időtől kezdve iukább csak atánutokksl találkozunk vagy. fordításokkal.
A kOnyvek nagyobb elterjedésével azlán a németektől vesznek á* dalokat, áltelepitök a ka tooák, kézmüvesfk. Bizonyitékal felhozhat)uk azt, boiiy hocb-deutscb kiiérielök Is v.u, minő a aKertészleáuy* elmt.
A'/.untul szobákba szűrei a ssáas népköltés,
riódes: a művelődés tszkőzei nagyon hátrányára | tudósok inUvolilí tréfa kedvéért, ritkán hivatas-vaaaak á népköltés fejtésének. A szász nép t. llból is. Hsuein a légi készletei: áradatokat, aee Ismer kU önbségel, ur és paraszt köziéko- e«kctÖ vagy arabeizédeket, a Márton és János-ayehbek, mint nálunk; azért sem nri (tnszljn,; ttnpi verseseteket, bor- és látiedslokal s ajévi asm sötét goudolkozásu pórsága sínes.' Kflzöe köszöntöket ma is előveszi a nép, aőt eskeiési gépezelök, melynek uéhány szerencHétlenttl árs- s*ei tartásaik, fonó lualstozAsnik még eitidig
•né álesduzó szellem a mozgatója
A történelem fényezői azonban es időtájt lem találnak visszhangra nála; bizonyitek ez arra. mennyire nem tud magasabb ítélő polcra eeelkedui a izász még akkor se, ha uemzeUes gyűlöletét háttérbe smrilani tnédj&bnn állott. A 48-as aseményekkel szemben legkivált" épp el-áralja e természetét. Koseoth és Anszlria viszonyát esesfelll kedélyesen fogja fel: fegyverre tüzeli t. L honosait, msrt kÖMességéví tette a »z«ke-lyeksek, hogy se'i<mlsitsék meg a szász nemzetei. Hanem ők dárdával, ágyával rs fegyverrel törnek elleaök, h»gy a császár/ előtt „vivát I vivát I" kiáltásra kényszerítbessék.
Három e tsjts költemény kéB'tilt valószínűleg ésász vezetőktől; mert a népköltésnek nincsenek ilyen, hangjai, Megjegyzendő azonban, hogy a szabadságban: alakjai kOzttt Bem becelletbeii állt minden szász előtt.
érdekesek.
Legszebbek u balladás költeményeik. As Ismciőe gyOjtoeényckben számba vehető mintegy tizenöt van: részben balladák, mint Molsár Jaukó, Aragyilkoi, Gonosz uapa; részben roeau-ook, mint A kedves sírja, Az árva dala; és (balladás) regevepek, mint Temetőn, £hes gyermek. A megmérgezett fin; vagy enyelgő tártaimnak, miut a választás. A para»st ee szolgája, Lakodalom itb.
Mikor a kölléizetnek ez aj alakjait bemutatják, önkénytelenül es'üukbe jstnsk táisalk: a székely, skót és román balladák. Amazoknak •ajáli.tf ii ismerő legek, mig a román és szász elbesselö müvek ujabb Osvéuyt jelölnek meg A ballada tényezői közt izerepvivöaek hallottuk, eddig az égli'jlatolt as Erdély-r<:tzi epika — kiválik e körből s megiavsr izokatlamágával. Eddig a trsglkns cselekmény-fejlesztés és megoldás szUk-
earka elbánásra káextf a kaliéesot mlvslatt : a szász és román ballada még a befejeSÖ rész ki-fse ését is kedveli. Eddig aa ,sptkos* pár mea-zinultul szolgál ts le tartozását a bslladti-kwlö* nek, i* szása és román kivételesen, mintha sssk kéuyeleeeségst Árulna el, pedig osttna S>Qk*égböl — »a-r<ii a tielysetvátt->suiAsi. mluek bizonyítéka as, hogy néha egy balladában nem is végsl et tárgyát, hsnee álltja (nsraphrssw) tovább e ősapán t^j köntösl ssnh rá.
A száz ballada küzel jár e románhoz ét nó-ml képen a székely he«.
íme:
Arsf jrtlkss
tsjss-tájfél Ntgkirstt* Király á* király lányát, HM «sán tv várt á(»tt«i MJSIMUMS m( IS n/«rt».
Mm anyán, asyánaaasssy | .Nw srssi, aéfsr kéne I IU|sa Mára ja) s* wtjoa. Hot hagyta «l Bkijr«aa<iá'»i f Magláltaai a aapvllágba. .Ba|ss mis ksgytiui ts at, I >«e sokáig lasstk lásys." ttsival U aag aáiasa Uvat."
MSkl a airfcalsata, lirtáwl asIvU raslja Akkav astás Uss pattan. Vai—fegett
.téas anyán, as/iassass*yt Rajna elért jaj ss aéjss. | OliaStaa a gyissi Ulftii ; Egjr tv alatt ataglát koUaa.
■Mger stsn, itgar tée l A raWja Mtttl vtrsat* .Kis (srtlett, vadat Wttws. Vad garilotl sHé eélsas.*
,ktaa asyte. as/tsnmssy I
Ka|oa fíldra jaj aa aé|s*, .VségarUatt — vtft* vtftmo. Ifogláttaa s aaUlasUsjrWs, QnJ, sastas tsIá^Mstvfaaaa?. Hianan nlliás tnlik vtaae.*
Fahtr ksijás wagragadja, ZStd atdta át vtaat — kajtK Hal as ardB Ttghaltra, 19^tp ilthiiom Ittasan várj*.
Btkssttk'ott sir kssérs, -M«saétSttt> a»lTkát ■lln-FiTj niÉ1 i*l sasHS várát) ás aa kssl jóvá fttkM *
l
( Nagy-Kanizsa csütörtök
Zala 70. szám. (». lap.)
I89& •wplembw h0 l-da
nélkülözhetetlen feliéiele a baj kiterjedésének ismerete.
Elért szükségesnek véljük, hogy a pellagrás betegek érenie összeir«ssan»k, • az ösazeiris ideje után felmerült esetek is'az egész ér folya mán jegyzékbe vetessenek, a mint ez Olaszor szágban is megtörténik.
Az összeírásnak és a jegyzékbe felvételnek oly módon kell megtörténnie, hogy a feljegyzések a peliagra ellen való jjité/kedéseknél, « így a pellagrás betegek segélyezésénél is alapul szolgálj k-nak. Ezért szükséges^ hogy mindén betegnek neve, nscionáleja, valamint az is felvétessék, hogy nála a megbetegedés mint reddiva mutatkozik-e.
A peliagra tünetei tavaszszal mutatkoznak, az 4v előrehaladottabb szakában a táplálkozási viszonyok megjavolása melleit rendszerint annyira visszafejlődnek, hogy sok esetben a betegség felismerése igen uebez. Ez a körülmény, valamint as, h»gy a mezei monktsok, kik a pellagrának legjobban kl vannak téve, nyáron ide-oda vándorolnak, szükségessé teszi, hogy az évenkénti összeírás a tavasz közepén, április hónapban, esetleg május 15-ig történjek meg és mély tiszte-lettel kérjük Nagy méltóságodat, hogy a jövő ev április ha/ában az ország azon vidékein, a hol a löldmivelő lakosság tengerivel táplálkozik^ a pellagrás betegek összeírását elrendelni, valamint áz orvosokat a későbben esetleg ludomá»ukra jövő peliagra eseteknek a haWsácoknftl való bejelentésére kötelezni méltóztassék.
As Így nyerendő adatok fognak utmutatásul szolgálni s további teendőkre nezve.
Még az esetben is, ha azok a körülmények, a melyek a folyó év tavaszán jelentkezett súlyos peliagra epidémiát létrehoz ák, a jövő évben mái Mm mutatkoznának is, az ez évi nagy fel terjedésű peliagra epdemis utókövetkezmenyei! aligha fognak elmaradni, minthogy azok, akiknél a peliagra kifejlődött, még valamivel megjavult táplálkozási viszonyok mellett is hajlamosak a vissza esésre.
Ezért már idejekorán kívánatos volna as in-1 téskedések megtetele, bogy a jövő tavsszazal előreláthatólag megbetegedő pellagrás betegek a saükségss gyógykezelésben részesülhessenek, sily módon a baj súlyosbodásé megelöslessék.
A peliagra gi ógyitá ánil a legfontosabb tényeső a betegekoek a tengerivel való láplálkozástói ei-lereleae és egéssséges tápszerekkel való ellátása.
Mindenféle tekintetben kívánatos, h"gy ssok
a betegek, a kiknek nincs mulhatlanol szükségük a kórházi ápolásra, otthonokban maradjanak, s ott részesüljenek gyógykezelésben.
Minthogy a gyógykezelés költségeinak viselése viszonyaink közölt a magánjótekonyságiól nem igen várható - a peliagra nagy jelentőségére való tekintettel, tiszteletteljes nézetünk szerint teljesen indokolt volna, ezeknek as állampénztáráé illetőleg megfelelő, áll* mi keselés alatt álló alapokból való ellátása, Sanyival is inkább, mert ezen, a betegség kezdeti szakaiban alkalmazásba vehető intézkedések elmulasztása a pellagrából származó elmebetegségek nagymérvű megszaporodása utján az állampénztárra róna később rendkívül súlyos terheke>.
Oly községekben, hol as összeírt pellagrás be tegek száma nem nagy, azok gyógykezelése leg--celsserübbeo élelmiszerek kiosztása Diján volna lehető. Felnőtt pellsgráso< S'émára buzakenyér, | burgonya, hab és szalonna, gyermekei számára ezeken kívül még te), tojás és tttró kiosztására vo na atükség. Oly községekben pedig, a hot as Összeírt pellagrás betegek száma 80-40-nél magasabb, célszerű lenne tápintézetek (elállítása, a melyek ily esetben gazdsságoaao kezelhetők, s azon elönynyel járnak, hogy a pellagrás betegek szti mára. jobban emészthető, (Ott ételeket szolgáltatnának.
Az Ily táps'erkiosstások és láptntézetek helyi bizottságok felügyelete és orvosi ellenőrré* alá lennének helyezendök.
Azokat a pellagrás betegeket, a k'k a baj előrehaladottabb volta, vagy egyébb körülmények miatt otthonukban nem spolhstók. a kórkásakban kell elhelyezni. Ennek megkönnyítése érdekeben kívánatos volna a pellagrás betegek ápolási dijainak behajtására nézve a bqjakérosok. tracho-misok, elmebetegek ée e ülőnökra nézve fem álló batároamányokat kiterjeszteni, minthogy a peliagra a legszegényebb községek lakoesAga kö«öll lordul elő, a Jgy a kösseg-kro aésvs ■ pellagrás betegek gyógykezeltetése elviselhetetlen teher lenne. ,
Egyelőre nem látjuk azükségeenek szt. bogy a' mof ianovsnetoi pellagrosanumiioz hasonló külön intésetek lelállilAaát Indttvái.yozsuk; de ha a pe lagra aa országban nagy inteo-it tssal állandóan otthonos maradna, íiy aaaeé iatfttlok léleeiléeo a melyekben a pellagrás betegek olcsón ápol halók, indokolttá válnék.
As elmebeteg pellagrások csak as olmegfdgy-
A skót balladák hangja szólal meg a költeményben. Látszik, meesylre férjék be a nép moadit a vittfit. Restben a Ksjna vidékére ven aitsre a cselekmény színtere, mert amarról a foldrö" aligha volt sejtelme a szásznak; hanem e helyi vonatkozás ls szerfölött gyenge, bogy sa>ste elvéss. Menete drámaibb as előbbinél: esükssava s éppen eesk a leány csengésénél részletező. Mindenesetre legszebb alkotáss s szász epikának, a bennünket azért Is érdekel, mert a székely népbslladák énjét mii den e»rábao érezteti. A nénlee motívumok: a hetes szám, a hármáé ismétlés, as seengéet követő szivtelsaség, a a küsbeesó résük elkallgotása, aa srdsi sir stb. mind Ismerőseink és saégis megvan beaaök aa ajsig vsrátaa, m g a befejező sorok sgészen a) íordalattel Ismék meg: értjük a boeza sejátasertt módját, as elevea ss«g»fltéet „söld bal-módra"' A (balladáé) regeképek as aaya szlvtelenaé gérfll ssótnak ; as egyik, bogy leányát sírba vitte i s másik, bogy Bál éhsn hatatta, s a harmadik, bogy kis gyenaekét megmérgezte. A románcok közt figyelemre taél>ó ?
AMnsdiK
l(jkar aa sktaksmM IM Ml rikaltttk litwnaS találtam, B Mfkalt wfisj tafottaa,
Havi t«a*tttk M at ? — ■acraeta Mija mailéi Ml Ml Sfifa kaat|ia I — tM aag léaa tokja. Mi SU laJiSJ Mnéajiiak ? iraaj-tkaa ISIlrat. 11 na itowlva rafia 1 — > hfhivakk MaWeatr
11 áll as aláaláaái 1 — KM irva hsak* kaaaa | MaaaáM tart u sfjrlk, A ataatk pk|i M-slst, 8 sK buggyan Mla lábtal I. Hívta tarria vtaéval; . i vta kM ifn hajlik' Ét kit atlwUnl kajt: Igyik Makikat Ml, A aMkaik gjSaga aaaflSI | iaut Mwi érti. Katit mig iéaaskkn.
E románc ifaz likra a ssá«s világnézetnek: Ily bangókat hallat valóban a szisz leány, mikor a fájdalom eltölti szívét vagy távolban időző kedveee étin elm*raag. A kedvee sirjin tövis és rémbokor van ül>etvei ián a meg \ érzett szír a emez a drága emlek trlképe. Fejfájás két bus fecske II: az egyik a gyáezvirágot tartja feléje,
a oiá»ik pedig aa állandóságot. Mikor a hant állán locsogó vlzhabok rkspdnssak a virágokai, két m oakó jobbról-balról Mfotjft ée megőrli : ■egörll pedig m<nd a kettő édeere, mintha a kedves bslotteak porai Vrgyüllek volna kBsá. As átváltásnak ez nf tana e^yügyü formajávsl is megórdomll elismerésünkét.
As idézett példák nagyjából bizonyítják, bogy a s'ász népköltés klvilótsg kedveli ss ileuép-l; mert egyetlenegy muizaaatot Is elégségesnek tart a fsldoígozásrs. A részletezést nem slkalaiszza tehát, és nem a klfeetéet: a legegyszerűbb toll rajzhoz kssoollUnak as alkotásit!; a merész vonásokat mindig érezteti, de kényelsse. atánd>>lsozásra, színes kootnr-adáara sth. nem érkezik. Ellealábasa a románnak, a kl a természet szépségein gyakorta elmereng, lakát fogékonyabb is az aprósis és színezés iráni. A szánnak családiassága nagy s ezért >|U a köre; a románnak niMsseKSáflnak vágyai s ágért kaland-kedvelő a képzelme a éppen nem alkat* mailwdik a hás korlátaihoz, sőt ősapán a bércek köst érzi jól magái,
A szisz életképben nem található fel s frís seség és ajság színe, miut a román balladákban, hol viszont gyakoriak a modern romles-eeaelak.
A srása paraszt erősen ragaszkodik hsryo-máayalhos, a haladás qiját nem k*re»i; de a mit megszokott, abban kitartó, fáradhatatlan ée féltékeav. E természete magyarázza meg tehát, hogy miért tapad annyira Ismeretes alakjaihoz as emléke, a miért nem hatol ial a* egysserft jvaiiaelék körén. Mladen epikai el-o'iea e körbe ; vonható, tárgyai mind kisebb családi képek; de egy tagadhatatlan; hogy terméazele — legalább román azoasazétljaihoz képest — bsllsdásabb,
A vig tárgya elbe*zéléeek is e uépsajálsignak tanujeleli Bennök a cselekviny eslatén sem kerekül agyaa ki, hanem párbestédee folyama tnk egy áj hangot szólaltat meg i az enyel-géaél.
I
Intésetekben helyezhetők el. Erre wsibnniteg el nem mulaszlhsljnk MagyméHrtségod a^pn figyelmét felhívni am. hogy a peliagra Uytáa az elmebetagak száminak jeteoiékeay smiÉwténs várható, akiknek elbelyanéeéről előre katt gosiéos kodní, as elmegyógyiaténetak Mrt belyaéne* saa-poriláaa által KOMkűmb • peliagra által BMf-látogafott vidékek közelében Jévö naryseeóesu elmegyógyintézet még kiépiteUen oUal szárnyainak elkéasitéséval 50—100000 forint kMttéggil kéisaáa elmebeteg számára volna fórőbely ayar-hatő.
A létesítendő coloniáíia alnsagfügrialénetnak szintén nagy asei^pe lesz a pellagrás elmebetegek gyógykezelésében, minthogy ezek éppen a Msd-mivelí osztályból kerülnek ki.
A most felsoroll intéakrdénskiél, a metyak a pellagráhnn megbetegedettek gyégyksaaltae érését* ben ssükségsssk, még aagTOM jataaiMgéeh ank, a melyek a peliagra felléptének aiagalüeisirs Mnivák.
A pwlagra fellépési kósgasdaaági vieaoayokkal függ öesze Olt mutatkozik, a hol a lakaastg tápszere legfőképpen a tengerit ül kerül ki, a különösen s hpl s nép még a mellétt ssüksaget szenved.
Ha sikerül elterelni a fóldmivtu manküst a tengeriből való tápiáikoaást ól, ka Kikerül reá szoktatni éa képessé tenni arra, bogy aa ágén éven At jobban tsptáikoeaék, s búst la tegysisaaoa, akkor a peliagra mindén további loteskedések nélkül megszűnik.
Jól Ismerjük a fsladat askéas>gii, de mert a Nagy méltóságod rendeletéből tett ataok alkalmával kihallak aat a pusztítást, melyet a psilagra OlaswrasAaban a íöldraiyeW lakoa<4g köaőtt vég bas visz, kötelességünknek éressük Nsaymellóaégod előtt lellántl a kérdés minden »Maist annyival inkább, mart jó tutijuk ast is, bagy Wagvméllé ságod eMtt a feladat nem viaaaariaaaté akkor, a mikor annak megoldásétól füsg országunk NM-mivelő l.ikosaága agy résaeaek aa eiptae tutástöl való megmentése.
A város házából.
Nagy-Kanizsa város attiSUstos hó tT-da tarioil köagfülékén Oansaen M varra Ispriaeté jelent mog, mindiimollétt a tárgysorozaton WvO Ügyekel l|-a alaposait magvltslias
A napirend előtt ftmf faégpoad etnOkM poigarm.<aiar kegvaMleUaaao asa^aeaiekaaea a legutóbb ilhall. Nmm Jüaeai, Mim M'rion. Ltéofttkf Annin éa dr. fibaéiái Nándor városi kvpvlaaluk ulhunyláról éa indllványara a közgyűlés as elhánylak emlékéi jagyaíwönyvlleg ai»g őrOklIeile.
Kelolvaaáara kerüli a vallás- *s káaoklaiás Ügyi mlnlss er által leküldött szerződ éri tervezet, a /MWyí thmi (tkeWt Miami ksssfáéi aÉsM tárgyában, nemkülönben a városi laMkee állat ki-d -Igosolt es a kOagyülesn-k ellogad«ara ajánlóit sseraOdésI lerveaa*, mely utóbbi aanylhaa lér el a miniséiért tervezettől, bog) a Hl tea, állandó Heai -gatáe- éa bertnd«aéarüt, mit a miniszter lom a város köleleeaégeaek akar meghagyai, allaos-tár gondolkodjék.
Eptrjuy Sándor v képviselő agy találja, hogy a magsa minisztérium egyik-másik városnak eW-ayüiwbb fellételek mellett aHaaaoalija aa Iskolákat, mini nekünk, miért la kívánatosnak tartja, bogy a Tárael lantos által előterjesztett szerződési terv* sel oly Irányban módoetitaaeafc, bogy as lakóiak lajleeaiéae által megklváat építkezésükét a klje*-tár teljealtse, míglen a város csak a telek ingyen adására kölelasietnék. — Noha a városi kévvt* sülök mindegyike belátta a felszólalás lndoac4t voltát, a többség azon szempontból, bogy as államosilás njsbm alkudosások által na késteitaa sék, változatlanul elfogadta a tanács állal eéüter-jeeslett szeraődesi tervezetet.
A batOgyminlsatorinm leiratát, atelytyal Napp-Kaatesa séres 1898 tor* ki**Htíl UhlfMtM jóváhagyja, a közgyűlés tudomásul vette, — Váiroáunk költségvetése tetebkaaáa Mflán került a belügy minlasleritttabo'. 'Oveasséry (lynta éa társai v. képviselők a városi tisaivieaiükeek meg-szavat olt nsslési pótlék miatt megtebbbestek annak Idején a városi költségvetést elfogadó kash gyűlési hniárotalol. PtiUi Ferenc v. képviselő a (elsőbb halóság Indokolásé által indíttatva And magát a városi tíeal'taaiAk Haatéeét szabályozó rendelet elkészítését sürgetni, bogy a (teatasak véglegesen ssabályoava legyenek.
Nagy-Kanizsa csütörtök
Zala 70. aám. (é. l*p)
1891 aaapUmb«r hó 14&
Nimdk Ignác ■ a városi elemi iskolák igazgatójának özvegye kegydijai kérvényez a várostól Tekintettel arra, hogy u faragj nyugdijai és gyermekeiért nevelési • pótlékot élve*, a pénzügyi bizottság oem javasolja a kegydjj megadását. A köigyülés a pénzügyi bizottság javaslalát magáévá Mi*.
A v. tanács javaslatát, hogy az 1897. évi ffémmhtiári számadás meg vizsgáíásakor fdmerült mfiiipi tr r. gyimpénstár tartalékalapjából | utaltassanak ki, a közgyűlés elfogadta.
A löldmivelésttgyi miniszter a szőllők gondozására ssOkséKelt asénkéneg könnyebb ás olcsóbb beszerezhesse végett Nagy-Kanizaán is óbajtana tMthtffÜárt (élesítem, amennyiben a városi hatóság a raktár kezeléaét magára vállalná. A városi tanács a közgyűlés koisájára'ásával fel-tetjeazti a miniszterhez azon módozatokat, ma-lysi mailen a szénkénegraktár létesítését városunkban keresztül vihetőnek taraja.
Viseki Tallián Ede már 1872-ben 1000 frU* alapítványt tett a helybeli polg. iskola tanulói javára, melynek eddig azonban caak 6% kamatait fizette. Most lefizette az alapítási összeget. — Az erről szóló alapító levél (elolvastatván, a közgyűlés által jóváhagyatott
Orttdj István, a Ss!-János egyház volt dé-káqja laiebhexett s közgjiileshez a városi tanács azon végzése ellaD, mely yal öt állásitól elmozdította. — A felolvssasra került vizsgalati iratok a»ag hallgatása után, a közgyűlés a városi tanács intézkedését egyhangúlag helybenhagyta. *
HtrmltÁ Deák Teréziával a Koronaherceg-ulcában levő kert-telkek bérbeadása tárgyában kötött aserrődést a közgyűlés helybenhagyta.
Több vidéki humánus, ílletvekulturalis agyesfllel kérvétfyei a város kedvezőtlen anyagi helyzeténél lógva, kedvező elintézésben nem részesülhettek.
elhunyt özvegyét is értesítse. — Ezután áttér-
HÍREK
tek a napirendre. Az elnök jelentette, hogy kormánytól a négyezer lórin* államsegély leérkezett, ált szabályszerű njaratvány mellett már lói ia vette és a város pénztáriba beszolgáltatta. — Felolvasták a vallás- M közoktatásügyi minisztérium leira'át, melylyel Farkai Vilma köss. iskolai Unjtónől további egy évre megbízta a polgári leányiskolánál a ton>aasai ta-iitánával. — Aa iskolaszék már egy eló«í I öléiből fölhívta a községi iskola taníiótestüle-lét, hogy a tanítók elhelyezését illetőleg terjesszen javaslatot aa isloaszék élé. A tanítótestület beteljesített javaslatát az iskotaaaék oly módosiiisaal fogadta el, hogy Kováatné Csillag Ilona taniióaöt az Eötvöe-tériI. leinyosztAlyhoz, innen Mantuano Janka tanítónőt pedig a Telekv-u'cai L lánypaz'ályhoi helyezte át. — Aa iafcolaasék elhatározta, hogy a dr. Szakíts Námlor halálával mecttresedeit tagsági hely mielőbbi betöltése tárgyában megkeresi a városi I tanácsot. — A VI. VII. kerflleB (kiskaaizaal) iakolaazékf tarokat megliuta, ho*y a beiratások szigorú foganato«itiait ellenőrizzék. — VI. ée VII kerületi Iskolákhoz vezetőtanitóvá StM Istváa isnitót válaasioftá meg nagy saavasat-tőbbeéggel. — Essél kapcsolatosan aa e'nök indiivinyosts, hogy — mivel a megválaaato't vazstA-tanítót aa egyen oez'ályok látogatása idején helyetieaiiwl kell, kereeteseék meg a városi tanaee, hogy a helyettesül alkalmazandó kiakaaiaaai kántor n agválasaiáel tirtyábas haladéktalanul intézkedjék. — As Oléa végén Faict Lnjoa, az iskolasseknek fi*ybu<gó goad-noka, aa eddigi bizalmat megköeaAnve, álla»á*ÓI lemondott. Elhalároziaát nem okolta m«(, de hstároaotiao kijelentette, hogy elhatározása I megmarni hiilRtlan, A lemondás aa iako'aeaékbsn komti-rnáciot kelted s az érdemleges intézked.éat a jövő yyOlémg elhalasztotta.
- HelyellMpUbiaMiak kl-
— Iieaéljl hir. Dr. Rutsitska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő aug. 28-ikán Nagy-Kanizsán időzött a 27 iki városi közgyűlésen tárgyalt községi elemi iakolai államosítás Qgyében. —» llai viifc. A vallás- és WaóktatMgyt miniszter Taídet Gyulát és HSUtky Sándort a sümegi állami alraáliakota végleges rendes tanáraivá XI. fiz. oszt. 2-ik (okozatába,Ounya Sándort beiyeties tanárrá nevezte ki.
— álkt'jrezéa A m kir. péműgyml-niszier Fnekt Kde ujartdi adóhivatali el enört hasonló minőségben a sümegi adóhivatalhoz átkalyéate.
— Rterarrk M|a«s< alkar*. A mi kedves gordonka-művészünk: Sltrntck Zsigmond a lürdöi évad alatt Daruvárott ea Lipikben aratott babérokat. Hangversenyéről az .Agramer Zeitung" a kővetkező tudósítással számol be: »A bel és kűllöldön egyaránt ismert gordooka-és zongora-művész, SUrneck Zsigmond - amint nekünk Írjak — a daruvári gyógyteremben hangversenyt adott, melyet nagy, előkelő, műértő kAaőoaég hallgatott mag. Ugy a magas azinvo nalon tartott műsort, valamint (1 hanyversenyző kiválóan szép szerzeményeit leikes tüntetéssel iagadiák. Továbbá Liplkből értesülünk, hogy ő felsége születésnapja alkalmából tartott ünnep-ségbaa hozzájárult a mi szeretett művéasűoknek: Sterneck Zsigmondnak azép ünnepi hangversenye űslet-eaemélyzet lett k, aki az ő mélyérzéaű, művészi játékával as pedig pó olluk est
lépéte. A szentferenciek nagykanizsai há- j esékeslehérvári, jegyzők zának főnőkét Wtbtr Vincii, ki egyúttal TmPNmi *L Fmnc adminisztratora is a nagykanizsai plébániá-nak, — Hornig Kát oly báró veszprémi megyéspüspök fölvette egyházmegyéjébe, A azerzetből azonban — jxhogy rögtöni távoftsa esetig zavart okozzon — caak egy év múlva fog kilépni.
— Temrilneh. a mély megillet ód ée, gyiasnapja volt varózunkban vasárnap, Kát koporsót kiaért a közönség osztatlan részvéte, ketassr haladt végig az impozáns, hoaasu menet
a Kazincy.utcán ki a temetőig. — Lmk/mky
Ármint a Welsz éá Ledofssky cég derék tő nőket délelőtt kilenc órakor temették el Nádor utcai lakásáról. A gyászhiznál több inléaet, testűiéi és egyesület jelent meg, bogy megadják aa elhunytnak as őt megillető végtiazteeeéget. A kopoi sót a mélyeo sújtott család zokogó tagjai álottak körűi éa kőnnybelábadt minden asem a mérhetetlen fájdalom láttán. A boldogult erényeit ée hasznos levékenyaégét dr. AVukmmn Kde főrabbi megható gyászheszédben méltatta. Ltdofmky Ármin nemesszlvűségét legjobban jellemesték eaját a kalmozottjalnak könnyei, ök a legjobb töoőköl, miaodik apjukat veastették el benne ée a mai rideg, sivár világban ép a kereskedők közült as ilyen alakok kiveszőben vannak. A koporsóra az Osstr. magyar baak fiókján kivfli még as koesórut, a következők a jótékony adományokkal:
itteni közönséget olyan lelkesedésre ragadta, Ledolszky Ernő asonnali kiosztásra 60 írt, hogy lőbbezőr ismételnie és ráadásul ia játszania Ledolssky Lajos azonnali kiosztásra 10 frt,
kellett A ezivee fogadtatta lelkesítette bizonyára a művészt, hogy a bálás közönség let-szését az ö művészi jatékával as elragadtatásig lokossa. — A hangversenyen közreműködött a filharmóniai hangversenyekből Ismert pianino-művésznö: Tolnayné (Pécsről) a mint partnerja Bternecknek, azintén aratta a megér demsU tapsokat.* — Sterneck Zsigmond a nyaralásból már visazaérkesett városunkba éa azep-tember elején megkezdi, illetőleg lolytaloi fogja a senetanítást.
— Isketasaékl lléa A nzgyksnissai iskolaszék aug 30-ikán ülést Unott. Eptrjmy Baador, iskotuzékl elaók as űláa ssegajhása mán méirao megható ssavakbaa em ékeseit h| dr. Sankita Nándor orvoe. a községi iskola-aaék buzgó tagjánsk elhanytirói s végűi indlt-vsayozia, bogy as ixkolaasek faidalmát és rpn vétét jegyzőkönyvben örökítse
Poilák Kázmér 90 frt, Pollik FftlÖp 6 trt, Fricdlllndcr Miksa 6 frt, dr. Rothschild Samu éa neje 10 frt, Kohn Emil éa neje 5 frt, Blumen-soheln Vilmoe éa neje b frt. dr. Poilák Ernő 2 Irt, Miczky Henrik éa neje 6 Irt, Rosenleld méltó | Alajos ée neje 6 frt, Rosenleld Sándor 6 Irt, Kereskedelmi és Iparbank 10 írt, összesen 117 Irt. Stukiti Nándor drt d. a 6 órakor kisérték el utolsó útjára. A nagy emberbarátot, a bőkezű jótevőt városunk minden osztályának osztatlan részvété kisérte és mélyen vele érsatt a gyászbabonilt hitvessel, kl egyetlen osztályosát vesztette el: mindenét. Szomorú magánynvi lett a boldog caalidi tűihelv, melyei az emlékűét képei töltenek caak be, hogy jobban érezze as egyedüllét marcangolásail. — Temetésén szintén számtalan | egyesület vonult ki, azonkívül as orvosi kar teljes ssámbsn és ss izr. Iskolák itthopn lévő
alatt.
meg s erről u | növendékei s tanárok éa tanitók vezetése
A gyászbáznal A'wmm Ede dr. Mnbkt ttagr. szabású beszédet mondott, köno a siroál Karoly dr. • legjobb, legteiatabk knilapul n« bucsut kartársai nevében. Btm Sao» az év. iak. igazgatója pedig a munkásságában fltradbattan és tevékeny iskolatzéki elnökodc mondat .Isten veled *-eC A részvét ktiaó arlhiaeláse — dacára bo«y mindkét család a íouonk mí-lözését kért*, iu » csak réazbao ■ara* ei, amennyibea az orroai kar, a Behm oaaM éa Biltisioa család diasea ko'zorut kűkfiek. Koanrut pótló adományok a következők voltak! ét. Swkits Náodorné azonnali ktoMtáara 50 M, Ltvy Adolf ée najé 10 frt. Deutsch G. SáadorMl 10 ki Sándor QuasUv 6 Irt, Lóviagar Igaáe 10 Irt, Stern L Mór ée naia 10 fH, Stwo Sáoé»r éa naja 10 irt, Lőwtnger Lajos ée a^e 10 H Schwarzenberg Ignác és csaladja & frt, Roe—kerg Kichard és nme fi frt, dr Rothschild Jakab és neje 5 frt, Reinits Jóssal ée naja 3 trt, Dwtaok Isidor és naja 10 frt, Ssépkagri Sándar éa a^s 10 frt, dr. Béli Ede éa aefe fi frt, Plaefcer Leonóra fi frt, Singar Samu I frt, Saakits Zsigmond éa naje 10 frt, Kohn Jaomes és ttt^i 8 irt, Barkas Szabina 5 frt, Bjnisaaeksla Vilmos is naja 6 frt, dr. Raaok Zaígmood fi frt, összesen 194 frt A kit mcgbikttH MvMk lagyaa édes aa őrök nyugalma, a gyáázbaborult bocsitartozók ialjaaak vigaszt a miodeobaW atariMkaa ée a közönaég renvétebeo aaykttaaL
- Dtaáalali rakM-tylMa 1 danái toll rabbik as. szerdán gyűlést tartottakBeik 11 hkár-várott. A szép számmal ■agjsleat rabbik délelőtt az isrusUla tomplomba gywn őaasa, toi aag-jelent a v. elöljáróság is a képhesM tastllst H, Slánhmt Jakab dr. szétaa/ekérvirt Ifirakki, délelőtt fél Ua órakor tartotta aa ileailssasirtei és ssép beszédben üdvözölte társait, IwtU ért«» kezletre gyüliek Aasas aa iakfllsaaák iigyiiwl ben, Aa elnöki széket Bokaitaar Armáa dr. főrabbi foglalta el, aWodk Steásfaeroa Jakab dr. KMo Aroin nagyatádi HraMti voltak. As Oléa megnyitása uláő dr. Bántás Béla szombathelyt főrabbi tartoU igsa ériekee értekezletet, bogy a hitoktatás Isalerve *a oscaág minden intésetara vooatkoaaik. További igaa k>vanatoanak tartja agy ónstfsa syagdljialáast Wtealtését, nwtyhas s gy«Ms keni la jiniK. Ertekeaéet tartott álUÜaos érásklláil adMl Steinbercz Jakab tlnkayalvak a aaMó MPéaat tanításáról.' Asatáa béaottaég slaksát nsag, ssaiv hivatva isas a kéksr lakk mí««I Mfysr mák megírásáról gondolkodni. Bsaa biaottság latjai leitek : dr. Aiawna Kde uegykaakmai, dr. KlaÉa Arain vessprésal éi dr. Lfiwy Fereac a. aiádi lőrabklk. A gyltés egyik legfikk eétja ss vok -hogy propagandát fognak kibooaítaoi agy oesai-goe rabbi esOvstkssai léleaitésára. baak ka-resalűlvilelére u eiókéesltő bizottság is aag alakult
— UJ ktavMkaatárayák. A kalybali 30, bonvéd-gyaloguréd Kűrasesid oagykősségbeo állomásozó 8 zászlóalja aag. eie^éa vonult ka szép aj kiszárnyájába. Kiwasad nagy tkkaálofc árán emelte aa aj kaaaárnvái, aasiy a vidéki kisebb városokban párját ritkitjs. — Aa atlaai képviselőtestület Mhatárosia, hogy aa aj laktekfit J4m/ Agott ftytrMg Btin nevasi «t ia kárvéaiy-nyel járult a Whereag elé, hogy aa aiaavaakAas a legmagasabb engedélyt kieszközölje a satdóa U engedély julm« kfiaSM tájaa magértaatft, a liépviselötestület ennek űrőraére elbatároata, bogy diaakkomii readea a sia-ló«U tieaiikaHkaab tiaa-teletére a egyb«s megvendéseli « iOO WMI ilü leginyeégat. A sUorttlt dtsziakoma alkataival Körmend közönsége éa a 20, bonvéd-gyalogasrad 8. sa-slóaljának lisztiksra táviratban mondtak köszönetet Jóasaf Ágost töbsroanak U kódaial-tetjea üdvflaletsikat katdtek, aa*lyro aaág aaaaf a következő skrgőayvalaaa érka>att 1
,A váioe kOzóniáglssk
Körmenden.
r Fogadják agy öoók, mint a SO. kaatid gyalogezred tlsstlkara lagbaosfikk UaakMMaai szíves fidvőalő táviratokért.
Jítmf Af st /Cinig *
— •rveevilasslis Aa Alsfi-Daabostikas megüresedett községi orvosi állást saaü bó IMa választás ttján UMtötták be. Kél palyéaó Wall Fodor Gyula Pál dr. aysrta el aa kUiat Mar dr. nemrég még a M. boáiéig)alogaasdketykak allomásosó aáestóaljáail volt esiedorroa, daafar
Nsgy-Kanizsa, csütörtök
Zala 70 szám (8. lap)
áUaatatta magot. Szimpatikus »gy*n»*g«Ttt igen tok jóbarátot szerzett magának városunkban, aj otthonabaa Mm egrien itmeretlsn ő te igy bisonynyal igen rövid idő akit u oltani egéas fiáik megkedveli öl.
— UrfrMa;. A pecai 8-ik honvédhutzár-aand KmUulytu állomásozó ll-ik oeziélya L hó 11 én 4. a. J órakor a páhokl gyakorlótéren lóvesenyt rendet Versenyszámok : 1. Sikveneny üaitl tajál lovakon 1800 m. 1 Akadályverteny ttu i tzoigálaii lovakon íiOQ m. 8. Vadászverseny huszárok aaámára círca 4000 méler. 4. Akadály-vertssy tiszti ujai lovakon 8800 m. 6 Vadéasverseny ni nulek tzámára 4000 méter. I Akadályverteny tiaati szolgálati lovakon 4000 M.
— Elitélt káplán- Jurák Zvotnimir I Olvasóink előtt a. törvényszéki rovatból, ismerős már a név, gyakran foglalkoztunk vele. A szentek és a néppárt nagyobb dicsőségére olyan dolgokat kftvetett el ez a neves ur, amiért az ügyészséggel gyűlt meg a baja. Kipróbált zászlós bajnoka a néppé t ti eszméknek, felavatott korcsmai szónok, de az ily helyen hangoztatott eszméket'nem átallotla az nr szolgája bevinni as egyház falai közé, messze tol a tőhajón, az oltárig. Innen ócsárolta aljas szavakkal mindazt és mindazokat, kik nem szegftdtek az 0 sötét euméinek a zászlója alá A helybeli törvényszék vallás és annak szabad gyakorlata elleni izgatás vétségeért-helyezte vád alá, de a végtárgyaláson felmentették. A pécsi kir. tábla két havi államfogházra és aoo forint pénzbüntetésre Ítélte, a kir. kúria ezt is ke-vésnek tartotta és Jurák Zvoinimirt nyolca havi államjogházra ítélte el. Büntetését aug. hó 24-én a szegedi csillag-bftrtftnben már meg is kezdte.
— Me^iavart brllré*. Óriási izgalmat keltelt a városban vasárnap délntáa as a hír, hogy betörlek as adóhivatalba, amelyet azonban Molnár Vendel hlvaialaao gának akaratán kivfil Idejekorán sikerült még meggátolni. A vakmerő betörést lenyes nappal követték st, de a tölraf ezámitátábm egy kis hiba Nett, a mi meréaz vállalkozásét dogéba döntötte. — Előre jól megfontoltan követte el a betörést, efeész larvasarfiaa, a legfigyelmesebb hely lem erei lel logolt munkájá hoz a betörő: agy loglalkozáanélküll bognárlegény. Az eset részletei a köve késők: A betörés vmár nap délután történt, mikor asm as adóhivatalban sem a postás alneien hivatalos óra. A betörő ■ég a délelölt loiyamán elhelyezkedett as adó blvstsl tolyóeoján s kálybalyukbau és a hivatal végastéval rája zárták a költő nagy vasajtót, a anélkül, hogy bárki la adtatta volna, hogy ml késtOl moat m»jd a szobákban. A belörö as elért eredmény után Ítélve, asonnsl munkához lát batotk Kabátját, cipőjét a kályhalyukban hagyta, de tnofek az ajtaját álkulcacsal nyiiotla tel aztán maga után ojból bezárta bslOl. A második szobába nyílik s pénstar-asoba jól elzárt, kereszt-vasakkal ellátót) nagy sjtaja. Ida Ogyekesett. As erői vsapántol éa a negy lakatot tartó vastag horgos naget kellett előbb átvágnia, bogy a kOltö akadályokat elhárítsa A négy öt ttjjnyl vaalag borgoe-ezeget már majáosm teljesen álllrétsels, mikor a kllaö folyosón pattogott a térben a koloa. Meinér Vendel hlvalataaotga a délitUnl postát akarta a hivatalba vinni. Kgées gyanútlanul nyitotta fal >t ajtót, da a hogy a kalybalyuk előtt slbaladt, feltűnt előtte, hogy aa nlnca rendesen elzárva, holott ahhoz már hónapok óla nem nytill seokl. Feltárta as ajtót és csak akior ámult el igazán, mikor a különös ruhadarabokat ott meglátta Molnár kisietett, bogy a posta folyosóról néhány ott álló más kivslslssolgát segilségéra hívjon, mert asgyon roaaaat gyanított. A megrémült ember ezzel lordul* feléjük : ijíljjettk, haj tan a hivatalban.< Oyorsan lelnyilottuk aa ajtót éa amint betéptek, látták, bogy agy logujjra velkö zőlí metil lábas alacsony alak sebbel lobbal szalad végig a hivatal három azobájáo. Egyikök utána ugrott, de s betörőt nem találta. As utolsó szoba legszélső ablaka tárva állott, aton ugrott ki a vakmerő. As utcán asintéa figyelmessé lettek néhányán erre a szokatlan ablakon élvalótávoaáara, as iramodó szolgák lármája aaonban hamarosan megmagyarázta ennek az okát A betörő végigloholt
a Király-utcán, néhány magán-kerékpároaó nyom ban utána repOlt, de esek egyike sem látta, hogy mint nét ki te Igy még ők aeaase klán országnion keresték, ő itt benn a városban barkáit. A rendőrségtől is caakhamar többen kefék páioo indultak Sldftzéaére ugyanazon aa uton. A posta épölet előtt persze azonnal óriási csődület verődött ftssze, kik ss izgalom első pillanatában rémhírekkel traktálták a kivánc-iakat. A betörőt még a délután folyamán a Reichenleid féle udvarban a Városbás atoábae eltogU a háai-aaoiga, mart ott akart meghatódéi. Hiányos öl lözkődé*éről azonnal felismerte, á belörö neve: Sebők Józsefi szenibalázsi illetőségű éa ugyanott lakó bognár legény, — A betöréshez kitűnően let-szeretődött, a meglepetés pillanatában persze az őaazee szerszámokat otthagyta a hivatalban. Kabátjába azonkívül néhány álkulcsgt, egyf csomó erős madzagot, agy darab gyertyát, bara-< pólogót s egy zálog-bak eb el ea esi végzést találtak.
*--lalkawáteari k*r. K napokban halt
meg Bersencén, Ooldbtrger Lázár 102 ám korában. Életében sohasem volt beteg és robusztus testalkatáról as égést vidéken híres volt. 8ok gyermek, unoka éa dédunoka siratja as elhalt Muthuaálemet.
— Beírta it • Kaikba Knletár Jánoa oltári urodalmi kovács bét éves Aladár 8a pénteken délután belefúlt a Zalába A fiu a malom hidján addig ugrált, míg egytter caak elvaastette as egyensúlyt éa belebukott a mély viabe.
— lyllváae* rlatátielM éa kéwlael. A nagykanizsai katonai hadattyán egylet állal rendesett szent latvánaapi népünnepély alkalmával felülfizetlek: Oroszváry Gyula 10 Irt. Píeteth Jakab 7 Irt 80 kr, Bogearieder Jósselné 8 Irt, Krauaz és Farkaa I frt 80 kr., Scherta I. M. 1 Irt, Köbler A'ntál' 1 frt, Véctey Zsigmond, N. N.,
18M. Kzeptember ká-l-égL
..... . L^
varaare vertes a ssi
köekórfcáahe taál-
Vioaz Károly 60-90 kr , Rózsa Adám, Retóhetí lald Jakab, Schlesinger ét Spiegel 60- 60 krt; Figlár Mihály, Tóth József 40- 40 krt j Y. 1., N. N., Kohn S H 80 80 krt; Németh Imre 10 krt: összesen 80 Irt 60 kr. Ugyanezen alkalommal tombolt- árgytkat adakoztak : Kasa er Lajoané, Kapoey Jenő, KOracbner Ignác, Blae
munkások megfogták la eabeaöltet a nagykanizsai htot Iák.
— tagyUkae leáa| Kö'eskáláa OyM Eszter a.vá tizennégy eaateadöe 'éáay lar>a(ii*ótl lelakeaatotta magát. A latal leánykáa már aebáay nappal azelőtt a búskomorság jelei mutatkosaá. Öngyilkosságának oka i—>lHl
• Lajá". MMa GeMe Káka Pátaál szolgálatban veit Leár Katafia kárára Mbáééle ruhanemOt elloptak. A Uttaa fejd* TeréaoMtéd-leány moatatyébeo kémkfrtlt. ki tettét bettwarts Bakiaérlék a nkanitaai kir. jáiáskwáeáfkoa. — Eddig iimsretlen . trtteeek pedig f«A« Pál jé*> vermét törték let, a onnan mintegy 16 ktté huMHw altolvajláaa után Orern Ignác piaeéH* tiastsMá |mag látogatásukkal, honnan 10 Ivü eört at-emelve, kereket oldottuk, a vaWaalallag Német SsL-Wklóa leié vették atjokct, mert ott meg László József szatócs ötletébe törtek be, hosasa t fH 40 kr. készpénzt vittak ti
— Táree verskedts itaköoakoaa napokban véres verekedés volt aa atcáa. — Ugyanis Bekiei Jáaaeiet, midőn ez éppen lakására akart menni, oraava megtámadták: JWW/í lara, ÍM Gábor bakinak! éa JeHkfi János rácséi lakosok s oly súlyosam megsebesítették, hogy lelgyégyeiá aábos nincsen remény. Torkát, fejét éa mitlét annyira öaesamnaaották, hogy e«ni>é k paaaégét leljeeen elv esetet ta. á merényiét hoaaa
mert Robáoa a kát Jakabtiaak éáss anyját verte volt meg, amiért fogházbüntetéssel la vett sqjjtva,
— Ba'S'St Attg. 38-án ftteutk iémeá aak-ezt.-ljslázsl lakos a gőzma ómban tevő malomkövek aMfvágáaábos akart logül; a kiemelésnél aaonban aa egyik kö megcsúszott, s lakára eeve, azt ellőne.
— TAa. 7M-Sst-Rálásson aug 17 áa délután
Hein Hibáty, Babits Antal, Mlltényi Sándor és 4 órakor Mátfi Jósaat Istállójában ifcJMtt kL
vabmtnt
a Baakhaiur lángokban állott aa Of KrMfi rareoc istállói*, Pájlájs, ttaaee készlete m taksrmáaya ki. Deoár*, bogy Métoasad volt, a nagy aaáratáág miatt u egéaa egy lángtenger volt. s mentésről szó *en lehatott. Tetrák-terjedéaét ssonbau aa erétyaa lattal iáénak ottk-
______ hamar masakadályoaták. Benne éntt báéiyt
M. fi»i cég, Pa'uk Jakab, Frank Vilmos, Kováit Fereoenek két borjúja Is. A kár ealatagy 1100 Mibálv, Voukén Antal, lllhofar Gyula, Bajor j irtot hm ki, a a* volt a eeegáay imkesekaeh Látató, Weiser J. G gépgyár, Strsm és Kletn, ngyssólvén ös»ses vagyonuk. A tts agy ktl#lke-Kobn Jakab, Hamburger N„ Friedman Károly, I telt, hogy Krdétyl Ferenc éa Ztmmermann MiháljL Flacber Lipót, Htepanek Atb-rl, Caíllag Béla.jft évea gyermeket Krdéiyi Ferenc szobájából
topott gyulákkal játszadozva, meggyújtották aa Istállóban a aaalmát.
Wsitt Jakab, Kobn L Lajos, Schlcss Antal, Bngel Lipót, Készil testvérek, Fizchet FOlön, Hlrachler és Steiner, Pietsch Jakab; Török Ftiranc, Armulh Sándor, Schwarta Jakab, Krelner Gyula, Halvas frigyet Stern Már, Vwtsa éa Ledolasky, Berger Adott, Wetaa Ignác, Welsz é* Hcbmied, Keleti M., Bettlhsim és Guth, DculMh Lajos, llj. Fessetbofler Jóstel, Neu éa éa Klein, Köhlar teetvérek, HsOea Jánoa, Schlesinger Isldor, Weiss Bernéi, Beierl Ferenc, Waits L F, Msir Jótsel, Mihályi l«lván, Schwarts 8éndor, Armuib Náthán, Bcberts La|sa,| Fleitchackar Lipót, Roaanlald Franoiaka, Koaen-|
— Ttfkalái, Kim J-4aat máhonlal kaaáaa pajtáját tajál gyermeket jálaaás kösben Mgyállották, mikor klvÜök nem volt senki otthon a háznál. A megijedt piái gyermekek a Mosató láigok láttára a pajtában twhalaMoott taéee tM Njtöatek. A pajta tövig leégeti és a wétaaért zsarátnokok közölt a kanáaa I éves fiának éa 6 évea kis leánykáiénak kopötfyacsontját találták caak mag.
— A káé ágrsék. Aa apa éa(alaotaaók.
feíd és Mondachein, Steiner Ferdinánd, Wataa | Mindegyik kalön cégnek a képviselője. De aaért Jósael, Szült tatván, Flsiscbaoker Jóaael, Junker! nem tainálnak egymásnak koflkurrenolát, ellsnke-Fereoc, Weiss Lipót, Koch Jóssel, Slnger Sándor, sőlog egymás kezére dolgoznak. Aa egyik a kettő Jalló Jóaeef. A ralves lelülllzetőknek és adomáayo-! közül, vegyük as apát, elmegy a vevököa, hogy sókoak hálát köszönetéi lejesi ki ss egylet ne- megrendelést kapjon, Ha átkerül neki, jó, akkor a vében : as elnökaég. 1 hatanot magoastia a fiával. De a legtöbb esetben,
— A pálinka. Kolongya Jóssal akanisssl bár a legnagyobb ékeaeaOláaaat kínálja portékáját, gazda aag. 88-án éppen pálinkát égetett nem kap megrendelési, vtasravoaul. de aa árjagy-gáspárhegyi szőlőjében, amikor arra vetődött | aéket ott hagyja. Kél nappal később jön a ftu. O
agy 8 tagból álló caeodörőrjárat. A gazda megkínálta őket pálinkával a addig Ittak, arnig mindhárommal forogni kezdett a világ.
Az egyik csendőrnek, Keoekée Istvánnak különösen m-gsavarta lejei as erős Ital.
— Add Ide a legyversdet. Resseg vagy. Úgysem tudnád vinnlT Mondta neki a másik csendőr.
Kecskés dühbe jött. Hirtelen megtöltötte fegyverét és vállához emeltet
— Meghattok tblndtketien ordiUfta logsróllea.
Szereimére a tárta klcssvarta a dühöngő
közéből a fegyvert s levitte e magáéval együtt a plncéhe, nehogy ittas fővel vslsml bolondot ctlftáljön. A nagy lármára munkálok rohanlak Lada, akik legyuhék a földre Kacakéat. Kecskés végre ugy tett, miuths megnyugodnék torsában. De mikor kiszabadult, előrántotta kardját át ! agyba főbe kaszabolni kezdte a gazdát, aki I véreaen, eszméletlenül bukott a pincegádorba. A csendőr futásnak eredi, -de a segítségre ti'elő
tuti
Is előbb ékeeatóláaával akar eé t árai, míg a vevá türelmellonöl lelkiált;
— Kat nappal ttuelölt egy társa ta épp Igy dicsérte as ántját. Sőt tat biteset, nem le olyan drága, mint aa öaé.
—• Lehetetlen, letel as Igy nők. Ugyan mulassa oaak mag aa áriagyaéket, asm tudom elhinni,
A vevő előkeresi és átadja aa Ügynöknek. K' sebe vtasi, de alig aéate meg, dlbös arccal adja vlswa,
— Ob ea más. ta aa X. cég ltjagyaéka. Itt nem tebátek semmit. Olyan olcsó, olyan jó portékát éa nem adhatok, leitat visszavonulok. Ajánlom magamat,
A vevő pedig Igy okoskodik 1
— ObÓ, ha a konkamaa igy beteél a tárta portékájáról, akkor es a vásár különösen jó alkalom tehet.
Ir aa apának és megrondeit a portékát. A> pedig megoastj* a haasnol a fiával ét mindketten a markukba nevetnek.
Nagy-Kamma oalltörtflk
Znla 70. aum (6. lap.)
1898. szeptember bd 1
— A rcf rIIUbi *lk»«/a. Piros nyakkendőjével o yan, mint agy ssodáliala mér él mégis a szivar armtokráciájlhoz tartozik a ragalilász. P-rne az Ubman, meg Book dlnaaz-tlákhos mértan csak •gyrfk'ü kurta nemei, de né'm'eai Bőnek a jelerfiémáeltségnek a ai itthon > I kéazfllö szlvsrlsjpk tizenkettedik érájáról szól at u érti-sitás, melyet megbízható kéiböl kapunk. | A raaxort miniszter kesében van a pálca: eltöri éa a regaiiutu-csslád ^clmerpalaait tordtlhaljuk juj v nem tori el a akkor kapunk ssép piros nyakkendői szivsrt, de ennek kebelében nem len a havanna tOie, a havanna limaija a • dohányosokat nem <0 óttébb vigasztalja majd, hogy a miniasier ur regalitásanak adoptálja. A sokakat szomorúan érintő lény ridegen eg: Mikor a spanyol gysrmatokqp a fölkelés kitört; a jó dohányt azerető spanyolok dohány-kWitali tilalmat mondottak ki Ezt csak köivetetle-nfil a spanyol amerikai háború klflléie előli Ifi*-tatték 101. Ebben nem volt semmi haaion, mert a tőikelök ekkora Mldulták, lölpőresőlték. ai ültetvényeket. Havannai dohány tehát nincs. — KOIIÖldÖn már síivsrrá sodorták ai utolsó lévaiét is e drága palántának, nálunk il Igy lest nagyon rőv>d időn. A dohányjövedék tgaigslówtgs e miatt lüllerjentéaael él| a reaazort-miniu'erhex, a miben Mt a di emmát állítja iOl, r hogy vagy ú Ml vonni a forgalomból anyaghiány ' miatt mindatokat a *t iparokat aulyti riitbtn, tan *gM*n haranuai dohányból Mstülnek, vagy pedig más pó'anyagokból kell jövőre kéaaitani. kérdéa már moat, miként dönt a pénsQgyminiaa tar a titkoa fölterjesztés fölön. Minbovy havannai dohányt agy éven belül bajos leai kapni a a kéesM pedig lagfölebb bárom hónapig elegendő ha el nem (Önnek a trafikokból ex időben a re-galitász éa táraai, akkor nyijaa regaüUu barát siorongó nivvei gyújts a piros nyakkendős azi> varra, meri sí pótanyagokból kéaifll s a hasai szivar-pótanysgok -urában nem nlolaó helyen áll a női hajlflr,. % munkái tubbony éa különböző apró csecsebecse.
— LlpIkl gyég)Mré« A jelen fürdő idény alkalmából, agy mint eddig te, újólag a lipiki gnógylflrdőre hívjuk tel tiaitelt olvasóink figyelmét annal inkább, minthogy eaeu csudatévő forrásai éa kiiQnő berendezésinél fogva rendkívüli gyógy haláiunak ismert jodlQrdö sí u óbbi évekbéft még olyan Irányban Is nagy győgyitkert árt el, melyek eddig egyetlen gyógylOrdönél sem tapasztaltattak. Ismeretes volt ugyan, hogy e forrás gasdsg nsiron-iarlalommal bir éa bogy ezen intejdooságánál lógva érvényeailetie csodatevő hatását csúzos és köszvényes báolalmak-nál. A tudományos vizsgálatok, melyek hu óbbi években Némeibonban lolyUk^azt mutatták, hogy miodeó jtüllöldi iorráaok, melyek mint csuz éa köszvény kiváló gyógyvizei tekintetnek, ezen hatásukat csak éppen a natroo-tartalomnak kő aaOnik. Így történt, hogy a wieabadeni, emsi, plomhiersi atb. hason vegyhatáaaal biró Iflrdök, a köaavény gyógyítására való apeciflkua hírét* iu ottak Magyarországon nincs több hssonnemQ forrás, moly ilyen magas hótoknál lógva <öá» C.)
Atnnyi nátront tartalmazna, mint éppen Ltpik és azért azon tény. miszerint az említett köszvényes éa csuzna hajóiban szenvedő betegek Lipiken visszanyerték eges/ségüket, miután, másutt hiába kereatek bájuk elten gyógyulást,, csak as utóbbi időben találta a tudomány megfejtését. A mi a lipiki Iflrdőnek gyógy javasiatill illeti L i. görvély-kórnál, börbántilmsknál, izzadmányoknál, vér-betegaégeknél alb. azokról fölösleges volna még kfllön megemlékezni amennyiben er köztudomású a igy nem szükséges u olvasó figyelmét különösen felhívni. A lipiki Iflrdó a legmodernebb épitkezéaeUel üy ágy épületekkel, szállodával, kényelmes éa célszerű belső berendeséaeivel egy színvonalon áll a küllöldi nagy lürdőhelyekkel. A nagy kiteijedéafl angol parkban levő gyógyépüle-tekben nagy éa gyönyörö gyógyterem, kávéház, vendéglő olvasó" és játszó-termek, valamint színpad van, ugy bogy a fürdőző közönség a kura idejét kelleme* szórakozással töltheti ki. Az össies fördöepületek és az egéaz telep vülamoa világítással van ellátva,
HAa, Autottel heiybsa legélénkebb ateákaa, aaáe vállalat végett, ktévtil fettételek elett tlsét. Blvehbsl a te lajíenaenél Welea Jéaaef árnál la lyantea 790. am. 968-8
— HrémfrH mévérak talylatják tsaliá't a mmtdar, aéaaet, frsasls A« aagal elvben, Lakás: kaslae;-■les Ml.
- TerlMhbu, ■llráaryllitaahkaa vagy Járlea tlaalvl«cl« — Mérlegképes kény "••l-'velti aj«alk*alk na eetl árakra *n«llé kémjTveseéée ée leveleséere. — Mai tee 4|ealntnkat e lap eaarkeeitAe^gAkaa „B 1859" Jel. alatt.
VASÚTI MENETRE
lnéij« m Bájifi 1-UL
KASIIRA Állomás.
IIn d u1 a a
tsslasMI
z j.jrll! j |!
ss. V. 4 42 regg. gy v. 5
J| bz. r. 8 86 d. u. sz. v
§j gy. r. 12 17 este sz. v 11
£ v. v. 7 88 este. v. v 7
gy. v. 12 lOdélb. gy.v 4
Szombh BZ, v. 6 06 regg. sz. vili Béea oy. v. 13 20 d u. sz. v 1 8 Zala-Eg. V. v. 616 d. u. v. v.-| 8 az. v. 2 06 d. u. az. v. 1 __a^tíjgjpr gy. v. 7
^ gy. v. 6 47 regg. sz. v. 81
H. v. v. 9 80 regg. sz. v. 1 e5* .. . V " o
sz. v. 9 - Id. u v, v. o
- »i. v. 18 16 éjjel gy »
^ gy.v. 608tTu. gy. viU
l.-SMj,_ _
RarM K T- *i67 "n- B- T- 1
Ddlli U. v. 226 d. u. sz v ili Gyékény sz. v.| 7 25 este sz »'U ; l....." -)
brkeiít
áuixaárm
39 regg. 12 09 d. u. 22 éjjel
f4«gg.
63 d. u.
01'este 48regg.
06 este 'regg
6o|eate 17 éjjel 66 d. a
89jd. u. 41 éjjel 14 regg.
Lapkuls|dono» és kiadó:
nn(iNiL r t l fi r.
Köszönetnyilvánítás.
Istenben bolgogult férjem,
Dr Haaklle Ráaésr'
betegsége akit kartársat oly odaadással, oly Anfaiéldoeáaaal éa annyi gyengédség -gw| ápolták őt, hegy el nem maiasűhatoes az őaaaea helybeli orvosoknak egy ferjem betegsége, mint halála ut^ni rendktvOJ lekötelező éa eollegiália viselkedesükért j örökös hálámat kifejezni.
Nagy-Kanizsán, 1896 aug. 80 -in.
Ozv. dr. SnÜtt Kándani
Hirdetések:
NY1LTTÉR.
Kávéház eladás
Veszprémben jó forgalmú helyen
)él )ir«éclmtaf
Kávéház • • • • Özlet
(a Kowuth Lajos utcza ,.Központi Kávéház.")
el*aJ4re
berendezéssel eladó.
ü szolgál a
teljes
Bűvebb felvilágosiláa jelenlegi tulajdonos
PENITSEK ÁRMIN,
801-9 Vwtpréabea.
ás • rovttbao ktalMtaUrt M vállal Iritltsslgrt » nrk
Hálanyilatkozat.
Istenben boldogult léijsm, Dr. Saaklte láaéer
halála és temetése alkalmából a meghatő igaz részvét oly óriási nyilvánuláaát tapasztaltam, hogy egész életemen ál gyógyító Ír gyanánt fog az azivemnek szolgálni. Fogadják ugy az egyeaek, valamint tebtfiletek ez utón legőszintébb háláa köszönetemet.
Nagy Kanizsán, 1886 aug. 80-án.
Ozv. dr. AhÜIi Nándorul
IgfllCMBÓMI M sms X88I
Ili HÜM
Hirdetések
felvétetnek
FISCHEL FtLÖP
köny v kereskedésében
I»|J*K»B1IIÍA
Nyomatott Fischel Fülöp laptalajdonoanil Nagy-Kaniiaan 1898.
I
Huszonötödik évfolyam. 71. szám.
rlsukMtlÍN{: VáfMkii4pll*t PlMk«l Ftltp ktay»-knluMH.
A —fk—Hnl irUkttil Ufcat »»pM-kitt 1 «. M in kM.
lé* taMHaM a lap mhIImií rwwi iMittné aiadaa ki*lMa«},
KUááhlvaial 1
VkMakáaéfiIlM: /'•'«*«/ Hu, kla;f-kwi«k«ilf 1
zala
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁM hetenkint kétszer: vaiáriap és csütörtökön.
ILOrtUTBn ikil lfi» *m tg karán ff fn — w. MHn • law (4 M — a».
• knwt II KI HU.
Djomt |iMli> Ml
BUnUMÉ, MIMUÍ drSÜtoh, •mtaA flnkil FUtf Mh Hi«
» —Wf KHMihI ÍM M >n n» ti.
énNto^ti
Nagy-Kanizsa, 1098.
Felelte tzerkaiztS: 8ZALAY SÁNDOR.
Vasárnap, szeptember 4.
Okvetetlenkedés.
A folyó kiegyezési campagne alatt, mely 1867 óta a le^viszontagságosabb, s melynek sikeres befejezésétől nemcsak Magyarországnak, hanem az egész monarchiának is legvitálisabb érdeket függnek, igen tanulságos, de nem mindig épületes tapasztalatokat gyűjthet, a ki minden pártérdeken felülemelkedve, tárgyilagos figyelemmel kitéri az eseményeket.
Mig a magyar kormány, éjt napot áldozva, fáradtságot nem kiméivé, kényelemre nem is gondolva s még a családnak tartozó perceket is elrabolva, titánok harcát vivja Magyarország igazainak védelmében: addig a mindenféle árnyalatú ellenzéki sajtóban örökös gáncs, üres akadékoskodás, sokszor alaptalan gyanusilás a legbecsületesebb hazafias törekvés jutalma. Báró Bánfly miniszterelnöknek és munkatársainak valóban két kézzel kell hadakozniok: egyikkel az osztrák ellenfél, másikkal saját véreink ellen, ■kiknek a haza érdeke alárendelt fontosságú; a fődolog az, hogy mentfll több nehézséget okozzanak a kormánynak, folytonos akadékoskodásaiktól remélve, hogy elérik vágyaik Gtimborásszóját, a kormány bukását.
Annak igazolására, hogy nem alaptalanul állítunk, tüzzünk gombostűre néhány 'díszpéldányt az ellenzéki okvetetlenkedés gyűjteményéből s mutassuk be őket
A* egyik egy hosszú l>re eresztett vád, kovácsolva a kormány titoktartásából, melyet a kiegyezés küzdelmében követ Ugyan minő véleményt táplálna e vád szellemes koholója az olyan alkudozó fél lelől, a ki előre dohra Qti, hogy végső esetben menynyit hajlandó megadni? Nagyon figyetlen pártner lenne báró Bánffy, ha kártyájába látni engedne s ha ezt tenné, bizonynyal ugyanaz az ellenzéki torok kiáltaná az első »feszitsd meg két, amely mosta titoktartásból kovácsol vádat. Csak türelem 1 Annak idején s ' illetékes helyen fel fogjá tárni a kormány a helyzetet. Nincs titkolni valója, de követi azt az elvet, hogy mindent a maga idején s a maga helyén.
A másik, mely azzal támad neki a kor mánynak, hogy négy álló esztendő alatt nem volt képes megkötni a kiegyezést. Ennek lehetetlenebb, képtelenebb és igaztalanabb támadást nem egyhamar hallottunk. Nem is kommentáljuk azt, —- hiszen az utolsó négy esztendő unos-untig ismert faktumait kellene elősorolnunk, — e helyett csak azt
legyen szabad kérdeznünk, vájjon a bont fidest altatta-e el a támadó arra az időre, amig támadását megformulázta, vagy különben oly kitűnő emlékező tehetsége hagyta őt cserben?
Nemde, ékes példányok? de van még ékesebb is; az, amelyik azzal vádolja meg a Bánffy kabinetet, hogy felesleges nehézséget okozott az osztrák kormánynak. Ehhez már olyan paroxismusa kell az ellenzéki gyűlölködésnek, melyre kár okos szót vesztegetni. Hogy nem pirult a papiros, mikor ezt ráirták I
Igen érdemes ellenzéki urak, ónők ismerik Deák Ferencnek azt az intelmét, hogy jobban kell szeretnünk a hazát, mintnom egymást gyűlöljük. Legújabb időben a Deákkultusz is divatba jött Önöknél. Miért nem hódolnak tehát Deák intelmének ? De ha már gyűlöletük nagyobb, mint hazaszeretetük, tanuljanak legalább az ellen lékől Lám, Ausztriának mind a harminckét pálttöredéke rögtön egy táborban egyesül, mi* helyest Magyarországgal amimben való IMm foglalásról van sxóv
Vagy eleven bizonyítékai akarnak lenni az írás e szavainak: szemeik lévén, nem látnak; Éleik lévén, nem hallanak ?
TÁRCA.
A magyar nemzeti művelődés egyik legnagyobb alakja, Beöthy Zsolt egyetemi tanár, ma flti meg ssűletásének ötvenedik évfordulóját, fis a messze távolból, a leijobb baritok ssfik köréből világító lángoulopként ragyog felénk nemes alakja asoa férfiúnak, kinek sse Isme egy egéu nemzet gondolkodási .és érsési vilifára volt nemesi tó halán sal. Irodalmi és tudományos munkáságával forrásba bosts egess nemzedékeknek ama rejtett erőit, melyekből a hazafi érzet táplálkozik; feltárta az ősök szivét, hogy az élő nemzedékbe átplántálja azok érzelmeit; a nemzeti hagyományokkal s jelent s multhos lűsvén, a legbiztosabb talsjoa ápolta és fejlesztette u ilju nemzedék szivében a hazaszeretet, a nemzeti öntudat, a nemzeti becsület asent érzései1.
Es bármennyire munkálkodott is a törvény-
hozás az utolsó évtizedekben u oktatásügy külső terjedtségén, as ő munkássága nélkül sem hordozta volna magával műveltségünk a nemzeti hajlamok legtöbbjeit, hiányzott volna abból a legszentebb etbákai tartalom, s nemzeti geniuaz, melynek 0 legékesebb hirdetője.
Nincs a magyar nemsetnek egytlen műveli lagja, kinek nem volna oka hálatelt ssiwel visz azatekinteni ifjúságának ssms óráira, melyeket Beöthy Zsolt irodalomlörtéaetéoek ékes magysr sti nsa, lángoló h(Kiszerelme felderített. fldiiö oázisok voltsk ss ö tankönyvei a sok sivárság közepette, melylyel a régi iskola m«g volt rakva. Amds mégis legtöbb hálával ások tartoznak neki, kik tőle nysttek Out tat pályájukból, kik ss 0 ssellemében, az által? kijelölt utoa haladva hirdetik a hazaszeretetet. Es a bálás tisstslst ösztönös engem is aha, hogy s lángelme előtt kilejesve hódolatomst, röviden vázoljam ama munkásságot, mely a magyar atellemi élet emelésére oly hat-balós befolyást gyakorolt.
Beöthy Zsolt 18é8. ssept. 4-án születeti Buflán. Iskoláit Komáromban és Pesten végesle. Legked vesebb gyermekéveit Komárombsn töltötte. Ts nulmányainsk befejeztével 1870-ben bentssta egess Nyagst-Európát. és OlaasoraságoL Első átázását többszőr megismételte és es utazások rendkívül befolyásul voltak a nagytehetségű ifjúra. Csodálatosan sok tudással gasdsgitották s tanulmánynak ismeretkörét és megbecsülhetetlen ár tékkel bírnak áltálában a hasai irodalmi ás művészeti isién fejlődésére is. A tanári pályára Beöthy|1875-ben lépett. A puli állami realisko
Iának lett tanára rs ssellen ének varássával, gyö-nyörű elfedasaivai mind jobtaa éa jobban elragadna tanilváeyait. Nagy aaeMsau korán aáat tört msgásak a legtágasabb oktatta tereo is ta Dár aü éves korában előadásokat tartott na egyetemen Nyolcz évvel később prdig lta*4aa ss suistiks nyilvános rendes la tarává lett. Ettől fogva nemcsak állam éa saakmája folytán lett a magyar uellemí elet egyik legelső vasárévá, de ■int skadeasiei tag és különösen salat s magysr-országi Tanáregyesület vesén és a Kisfaludy-Tarsassg első titkára lángelméjével és házaién lelkesedésével as egén magyar sstpirodakwa és s nemzeti oktstásOgyre ö gyakorolja a legáldásosabb befolyást.
Beöthy irodsimi munkásságát három főcsoportra o rathaljuk u pedig bsiletrivslikaK iroda lomtftr téneti- es eutetikaira.
A szépirodalom terén 1881 óta működik. Kedvelt dolgozóián-a volt a Fővárosi Lapoknak; számos elbeszéléssel ée regényuyel, továbbá r*J» sokkal és költeményekkel gaza*gilotla a msgf** írodslmst, melyek kőzni különösen Rá»kai LeaU Kálosdi Béla a magyar iroda lom s nemű legki* válóhb alkotásai kösé tartoznak
Irodalomtörténeti téren Beöthy működése < araiak os jeientőeággel bír. .A magy«r nemastí irodalom történeti iassertetéee* e. két tatetss müve a biográfiai módszer atkalm.sáaávsl, önálló felfogásul, tömör, világos, sok batyu költői lendületig emelkedő ayelvesottel írva. ouod amíg utolerbstlenOl áll a magyar lanágyi irodalom terén. „A uépprtaai elbeeaéita a magyar trodf
Ferencz József *
aságoa
■nüsr jMtsbb s
keserűvíz,
UH dkk kai ját betolja at Saváaáriáaásál aa-Zjrua ajáaíaioa aaakii .Faraaoi Musf kasert-VO" atoevaM kanuital, aakogj aáa, eaakt-% tyabb áitákl vtoat kapjuak. S)
Kapható t 1
Starton én Huber és Bewntlld A. én fin czégeknél
plüss-Staufer Ragasz, Doboz és Üvegekben
Arasy ás aztat traaaal HMuá mn Ttz év Ma eűssHrt IsgtatésaM kftitotatve. ENHÉLFNVá r^urttsayag' Tlritt eééayek ragsásléoérs n tezajáslataatab
Kapható Alt éa Böbm oégoél Hagy KanUnáa
t
Nagy-Ksnisaa v»ui*rn*p
Z«la 71. Mám. (9. lap)
1898. szeptember hó é-én.
Nem látnak, mert a pártszenvedély fekete hályogot vont a szemökre és nem hallanak OM(t.af ellenzéki gyűlölet vattájával van bedugva a flUOk • ezért hajrák akadékoskodásaikkal ét okvetetlenkedéseikkel az el-leniéi malmára a vizet.
Mialatt a kormányt akarják gyöngíteni, csakugyan nem veszik Önök észre, kinek aegitenek • kiknek lettek szövetségeseivé!?
A magyar ügy.
A magyar publicisztikának ama közegei, melyeket pénztekintetek nem befolyásolnak
• melyek az első tanácsadó lelkiismeretes •égével kezüket a közvélemény pulzusán tartják s annak minden változását pontosan konstatálják, a kiegyezési tárgyalások alatt tapaaitalhatták, hogy a hosszú és kinos bizonytalanságot mindenki megunta és mindenütt csak a függő kérdés végléges Jin-tézé*ét óhajtják. A közvélemény belátta, hogy a dolog tovább i§y nem lehet és el várja, hogy a felette hosszadalmas és ag gasztóan ide s tova hullámzó kiegyezési anyagból végre szilárd és megbízható valami jegecedjék ki, a mi legalább hasonlít i közgazdasági fejlődésünknek szolgáló alap hoz. A mostani állapot, mely leginkább nyugtalanítja a lelkeket, Mohamed koporsójához hasonlít; már pedig a magyar közgazdaság alapfeltételei nem maradhatnak a levegőben függve.
Az 1867, XII. és az 1898. I. törvény-cikkkelf, mely utóbbi által létesíttetett a jelenleg érvényes provizórium-, és a magyar képviselő ház elé terjesztett kiegyezési javaslatok volt minden, amivel bánS Bánffy Dezső miniszterelnök a bécsi útra indult, hogy a korona előtt hazafiasan, komolyan Is lelkiismeretesen képviselje Magyarország
lomban' e. műve gazdag eredménye hosszú ön-éllé búvárkodásának. >A magyar irodalom törté* aete> e. dlumQ. me'ylyel t milténáris ér Irodáimét gvarapitotta, a magyar szellem, a magyar tudái és erorgalom egyik legsseb'i ékességéi kép»si E kötetben kö«ölt egyes cikkei vetekednek a nyugati as»tstlkai irodalom legművészibb alkotásaival Legsajátosabb müve .A magyar Irodalom kMflkre", melynél ssebb és vonsóbb előadásban Irt ily nemű arankával még a leggazdagabb iro-Islommal büszkélkedő németek sem dicsekedbel-nek. Lángleikének ás honaserelmének ez a kis könyvecske legkedvesebb gyOmőlcae.
A szorosan vett esztétikai Irodalmi téren a ■élj lélektani elemsásael, as egész világirodalmat felOlelö széles Indással ás mégis teljesen nemzeti sasi lem ben megirt >A tragikumról' ssóh mOve él eM helyen. Ezen kivfll ssfuibirálstsi ás a ■Iváseet minden ágára kilsij*dO tanulmányai gyö-Btörfl nyelvezetükkel ás éles Ítélőképességükkel egyaránt kiválnak és jótékony hatással vannak •s agéaz msgyar i'akirods lomra.
K csoportba tsrto'aak egyetemi előadásai is, aelyak Arisstotsles>lől kstdvs a mai napig maiakban foglalnak minden ssépet ás nemest, ami •a emberi stivet ás almát felemelheti.
A» sUalom is, a tér ia csak vázlatos ismertetését engedi STy nagy ember éleiének ás műkö-iáaánek; as elöadáai forma áa mód is osak halovány képet nyújthat csupán; hiába is kerestem volna a asini ás hangot a málló eaeeteléshrz, de SMg felesleges is tán minden ékesszólás ott, hol
• lángelme mnhkája áa e munka eredménye mindennél éke-ebben beszél arról a ssereteit vesárünkról, ki miat tudós és mint iró, mint lanár és aMat tsstetikua, a mai Magyaroméi sgyik legnagyobb alakja ék ki Ötven éves kora ■MÜett virágkorában álló tárfia áa remélhetőleg m*g soká if|ni szellemmel log ragyogni ás lün-dOkölni és vezérelni a msgyar ssalleml élet agán.
jogait ét a magyar kormány kötelességeit E képviseletből a miniszterelnök egész erélyére és nagy áilamftrfiui képességeire volt szükség, mart éppen az emiitett törvények éa a szóban forgó kiegyezési javaslatok voltak kitéve a másik alkudozó (él heves támadásának. Gróf Thun a magas és legmagasabb érdekek álláspontján helyez* kedett és a monarchia érdekeit s nagy' hatalmi állását vitte csatasorba, hogy az osztrák alkotmány 14. §-ának segítségével intézzen rohamot a magyar álláspont erődít ménye ellen, melyben első torban a magyar alkotmányt kellett megvédeni.
ó Felségének kellett dönteni; a magyar alkotmány megvédelmezése végett a koronához kellett fordulni és az egymásra pat tanó érdek-ellentétek zűrzavarában báró Bánffy a kiegyezési törvény 25' szakaszát mutatta a királynak, melyet L Ferenc József Mentesített; az 1898. L törvénycikket tartotta a miniszterelnök a korona elé és a királyra történt hivatkozás, a király alkotmányos érzelme érvényre juttatta a magyar Qgyet Az ellentétek forró harcából a magyar alkotmány-és vele a magyar miniszterelnök sértetlenül került ki és gróf Thun miniszterelnök, mint pervetztett, utalva lett a magyar álláspont figyelembe vételére.
Hogy Thun, mint pervesztes, még az utolsó órában is nehézségeket halmoz egymásra, hogy jövőjét biztosítsa és a békekötésnél megmentse, a. mi még megmenthető, azt a fődolográ nézve már nem lehet komoly akciónak nevezni. Az osztrák miniszterelnök eme tényénél többé nem a háborúról, vagy a háború folytatásáról van ázó, hanem a békéről és az árról, melyet érte fizetni kell Dőreség lenne azt kívánni, hogy a nyertes fél viselje a perköltségeket.
A vámterület közössége mind a két fél érdekében van; a külön vámterületet önálló autonom vámokkal itt ia, ott is, minden belátásos ember perhorreskkálja. Az Ausztriával folyó kiegyezési tárgyalásokban Ma-gyarortiág ismétli Bismarck bölcs eljárását, aki 1866-ban a 'legyőzött ellenségből szövetségest és hatalmaa bajtársat csinált Báró Bánffy az Ausztriával vívott küzdelemből sértetlenül hozta haza a magyar alkotmányt és most közgazdasági szövetség kötésén fárad az ellenféllel, amely kötés mind a két szerződő félre nézve az anyagi jólét éa közgazdasági fejlődés forrásává kell hogy legyen, és reméljük : lesz is.
Jegjrilkiijrr,
felvétetett Letenya kasság képvisetó-teetületéoefc rendkívüli közgyűlésében L«tényén, 18S& sug. hé 80-én. Jelenvoltak az alulírottak. Tárgy: Dr. Csempesx Kálm»n kŐsségi kepriasM ás társainak Lepsényi Miklós orwággy ülesi képviselő politikai ás társadalmi szereplésének síitáiét* céljából tett indítványok tárgyalása. K Ősség bíró képviselő-testületi elnök s gyűlést megnyitván, a körjegyző előterjeszti dr. Crempess Kálmán k. kfpviseló és lársainak köveikart indítványát:
Müfm tintát UptiMtmMUt!
Nagy-Kanizsa.
KiiyitiUaná.
Letenye: contra Lepsényi.
A letenyei képviselőtestület egész erkölcsi súlyával hozzájárult ahhoz a mozgalomhoz, maly állandóan isslk a Lepsényivel sújtott lelenyel választókerület jóérzésű pol|ársi körében, s melynek célja — smennyiben még lehetséges — elvesélni Lepsényit as Önérzetnek és tisztességnek ama lokáig, hogy letegye mandátumát.
Mi ugyan a sikernek legparányibb reményét sem füszfik ebhes a becsületes szándékú mozgalomhoz ; de a letenyai választó kerület érdemes polgárai a mandátumához minden önérzetét megtagadó görcsOsséggel rsgasskodó, arra azonban már régen méltatlanná vált képviselővel asemben legalább saját erkölcsi becsérsetöket védelmezik meg, mikor snnak politikai és társadalmi asa-replése lööit felháborodásukat fejezik ki.
A letenyei képviselőtesttletnek s tárgyban tartott üléséről fölvett s lapunknak másolatban magküldOtt jegyzökönyve es:
Országszerte köstndomásnak asoo cselekedetek, melyek a Lepsényi Mikidé nevet oly szomorú hirhsdtségre emelték.
As oaz'ály ás feleksaetek elleni izgatásnak áldatlan késsel felgyújtott vad lángjai világították be azi az Ösvényt, melyen kSs és nemseti életűnk étea Hérosztrátesse elindult; és törhetetlen, jobb ügyhöz méltó kitartással — bar agy nemzet átkai közt — folyton halad előre, letörve elszánt ssilsjságábsn as élő, fölkent király sseot koronájának apostoli keresztjét, — és nem kímélte nyugvó nagy halottak kriptájának síri nyugodalmát... Átok és rombolás jelzik mértiöldkővak-kánt es ember pályájának utvonalát — melynek befeji lése — ss őrök igazság és történelem minden törvénye ás tanulságániák megsértése nélkül — nem a dicsőség lessen, haaem B szégyenteljes elbukás, amelyre méltán rászolgált. Mert s mesterséges úton-módon, ámítással és félrevezetéssel elszédített nép végre felébred ka-bultságából és hxtslmas erővel log tiltakoaai ama lelketlen üzelmek ellen, ssaafyrk a valláa védelmének hazug ürügye alatt agyéni éa taatfl-leti magánérdekek előmozdítását tűzték ki Oaző céljukul.
Es eljön Így majdan önmagától as idő, ssst-kor s kijátszott, legdrágább vsRási érzületében megbántott nép önmaga lógja szeretetének templomából kiütni s hamis profétáka*.
As a képviselői állás is, ssslyet Lepsényi Miklósaak nevezett szomorú narasalaaeégá agyén, a mi elámított kerületünk tOhbságánsk (bála Isten — ma már megrendült) bUalmából elfoglal, nem lógja feledtet ni, begy papi blvatáaa éa eskfije nem as isgatás és bujtogíáláa orgiái kflaé utalja öt, hanem a béke éa töretem oltára aU ; mert az Odvösitö szenvedéseinak jelképe: a zseni ksresst nem a pártviszályok dulakodásainak fegyvere, hanem a hitbuzgalom, isteoliastalet és emberssereiet erényeinek klaaodmma.
Lepsényi Miklós tehát, a ki feiekeaeti háborút hirdet vallás-béks helyett; örszágfqjedelem sertésére vetemedik — sssrsetoai alázatosság helyett ; csöndes halottak nyugodalmat háborítja lel"— túlvilági üdvösséget könyörgő imádság helyeit; megvárt! as ember és hassá szivében elhunyt nagyjainak emléke iránt seaanyadó kegyelet érselmeit: — ás vmég ezeken kivftl a magyar sajtó tekintélyes orgánumainak ellene as agyéni és politikai lisslsaaágs ellen ialéaatt támadását megcáloloi nem tudja, mag aam kísérli : as a megbotoaott papképvisalő nem méltó arra többé, bogy Iránta bizalommal a kőtalea tiaztele'tel viseltessünk.
HassBas Is háborodásunkat — önmagunk és testületünk disséoak fentartáaa céljából ás sa utódoknak emlékül, — kiírjeseodö 1 ioditványo-som tehát Lepsényi Miklós ur képviselősége révén s vele együtt gyássos aaai salam ágM vergődött kerületűnk ssékhalyének Letenye kéaságask képviselőtestülete mondja ki azt, hon
•Lepsényi Miklós képviselő hasálatlan, ugy politikai, mint társadalaai iiampoatból ki lógás alá esö szereplését kárbosieya a elítéli, a maly aségyenérset UHii el a löMMt, hogy Lapaáayi arat kall képvisslöjéAI bírnia.*
Letenye 1898. aug. 87. ' .
Kitűnő tisstslettai
áfcs. *552S
Kálmém MsMMi áss.
As indítványhoz
Zakál Gyula Wssal Mart Bóha Jósef Nagy János
hozzájárulunk:
Qstervatohsr Jóssal Keasar Oéaa Tamas Ádám Laátaer JóaaeL
Aa indítvány egész terjedalméban Isiolvaslat-váa és tárgyalás alá vé'etvéa, aa eat kásáit megokoláa alapján a képviselő teetület
Nsgy-Ksnisna vasárnap
terjedelmében egyhangúlag elfogadja éa a kövst-tesö (apókban kössétstai hslároess ; Magyar ország, Kudspeeti Napló, Kudspesli Hírlap, ..Egyetértés, Nemiét, Magyar Hírlap, :Pssti Hírlap, Psstt Napló. Zalám igya, Zala, Kessthelyi Hírlap, Délsala éa Morakflr. A jegysókóoyr fsí-olvasiatván, bssérsfott éa slálrstott.
Kall mini lent.
Bóha József bíró elnök, dr. Catnpan Kálmán, Zakál Gyula, Lettner József, Wesel Maaó, Keaaler Géxa, óaterreícher Jóaael, Pataki Andráa, Mikó latrán, Horváth Adám Nagy János, Mikó 1 ózssf, Bsabő Károly, Denss Jenő kórjegysö.
Zala 71. Hám. («. lap.)
IMR »zepletnb«r hó 4 én
A „Balatoni Muzeum-EgyesUlet"
Igszgató-válaaztmányának alsó Ölése.
XmiMy, 1868. aug. 88.
A címben kitett lsgqjsbb közművelődési intés-mény közgyűlése síig molett el, már a megvá-laastótt tisstlkar és igazgató-választmány aug. bó 26-én a m. kir. gszdsségi taninléset terméesct-rsjii museumánsk hslyiségében, magtsrlotla első érdemleges Illését
Jelen vollek: dr. Lorássy Sándor elnök, Hencs Antal aMnök, Lehrmann F ere no péosláros, Csák Árpád UUár és museoml sukrssstö, dr. Illés Ignác museumi tájrajsi szakvezető. továbbá: dr. Dézsányi Árpád, Györffi Endre, Hoffman S"ms, Husxár Károly, Imrik János, Lénárd Ernő, Ollay Guido és Dlmann Vencel igazgató-választmányi tagok,
Miután elnök Ddvösölts sz igazgató-választmány tagjait, mint ss egyssülst ssép sssméje megvalósításának kissemelt fériltit, as ülést megnyitotta. Csák Árpád titkár leolvasta a kösgyfilés j'gyzó-könyvél, a melyet s kiküldött hilslastlök zársdé-koliak ,
Ezzel kapcsolatban elnök jelentette, bogy ugy a megválasztott tisztviselőket s igesgaló-válassl-mányi tagokat, miat as agyesölet első évi ssáms-dásainak felüt vizsgálására közgyülésileg kikfl dött számvizsgáló-bizottsági tagokat, megvá sszlslásuk-ról szabályszerű módon as elnök értesítette. Bemutatja továbbá gr. S'éehsnyi Imre, Tailián Béla, Hertelendy Ferenc és Gyömörsy Gáspár ig.-vá-lssstmányi tagok leveleit, akik ss Ölésről vsló kimaradásukat kimentik. Előterjesztette továbbá Bainprseht Antal, továbbá Valskits György leveleit, a kik —■ az előbbi igaagsló-válaaslmányi tagságtól, ss utóbbi s muzeumi természetrsjzi szakvezetői tisztről — megtelelő indokolás melled lemondanak. Az ig.-válssrtmány aa igy megüresedett ig.-váL tagsági helyet a jövő közgyűlésen szándékozik betölteni, a muzeum szakvezetésére pedig — a jövn közgyűlésen történő saabálysserű betöltésig — Husxár Károly ig.-vál. tagot kérte fal, ki sst késssággel el Is fogadta
A közgyölestöi nyert utasítás slapján e határozta a válasz mány, hogy aa alapszabályoknak kellő páldánybau való leiratásáról, s s törvényszerű záradékoltatáa megejteeéről haladéktalanul gondoskodik a mindetek foganatosításával ss sl-nöksegst bízza mtg.
Csák Árpád, a Balatonvidéksn 16 év alatt
tárt igazgatójának a végrehajtó-bizottság agyss lapjaihoz in leseit s a mos rumok országos b zotl ságs állal történendő segélyezés ágyéban irt levs lelt, s melyekért ss slnőfcseg alján as ig..rál. köszönetet szavaz.
Elnök bemulatja a nm, ralisa- és kősokta< tásügyi minisztérium leir-tát, s melylyel, s mu seumnk orss. bizottsága java<4alara. a Balaton Muzeum Egyesület ressárs, termeszefrsjzi gyűjtésekre, 1KK8. évi állami segély címén száz forio-lot ulalványoa a keszthelyi sdóbivsisl u<ján. — Jelenti továbbá, hogy as önsssg felvét elet s felhasználásáig s kesslhelyi takarékpénztárban helyeztetett el. As ig.-választmány ss 1*96 ik évi segélyt köszönettel fogadja és a muzeum Agyénak állásáról a muzeumok orscágos bu»tts gát részletesen msgismeristai s vele ss állami segélynek a további évekre való megáliapitáas ügyében létrehozandó összekötetéssel elnökseget bizzs meg.
Elnök bemulsljs Hecht mOáms levelét, a ki egy, a 80-as évskbői származó balatoni lájképfest-ményt megvételre ajánl. Fedését bisoyábsn egyelőre a levél as irattárba hely est atik.
Ezes voltsk a közgyűléssel s s végrebaj tó-blzottság előmunkálataival őaazefOggásbtm levő Ogyek, továbbá as egyesületet érdeklő eddigi
Karisbadi emlékek.
Ma: Bwlt
.. Mintha csak a robogó vonat ablakából oés< "ém, oly hzsss gyorsaságyíű kavarognak sMttsm a válossios képek. Nem sikerül megállapodnom annyi időre bogy tollhegyre ksphasssk egyet vsd ösese visüzaságban peregnek, néha meígfordított sorrendben zugnak •! előttem. Randhe azsrstuém szedni, és ö-szekötösoi egy füzérbe. Hm törekvés; jól tudom s szína, ss illata elvéss tehetetlenségem égelö kfvankozáaában. Bis'alom önmagamat, keresun ss elejét, de agy ssemMen Mgy halk zűmmőgésael kering a fejem lelett áe a reál tanai boszsnt, s legiiaebb nesz is Izgat, az óra mutatóiéi megállítom, monoton tik-takja ingerkedve, mintha csak aitt verné: nem megy, nem megy. — M.'jd meglátjuk, ha ukmrom. Nsiv hiasekenyaegem: hisz az írás mesterség-hez még nsgyon kevés csak as .aáards." Más keltene, más, s gondolat ssekér-kenőcsét nem a apecerájóa bolibsn árulják és enelkOl oly nsbeaea döcög s sáekér-ksrék, mindjárt az ut elején alig as első lep*s után tengelyig sölysd e bizonytalan ingoványos talajban. Végrs is sarakba vágja »s ember a lo lát Meglesném én is, de nem bánosa.
n.ozss'nstok, a melyek aiáa áttért ss ig.-válassl- *)• nwgsmrs vonom is u a'sosk és ember* ülés a mossam ideiglenes helyisednek ik-««l»i »*«<*.
mányi tárgy slására
A Csák-féle gyűjtemény annyi régésseti tárgyét mutst Isi. hogy aa, kellőkrpen elrendezve, már egymsgábsn véve i« s nagykösönség azám«ra mrgnyilható osztályt képezhet Ez a tápon az ig.-válssstmány szükségét látja egy idaigleoee muzeum helyiság megsssrzéaének. Elnőz. ugy Isk-résénél, mint kizlonságáoál 'ogvs legalkalmasabb nsk vélné á Keszthely tniajdonát kepeső. s s régi gssd. tsnint. épület stnsleiének saro>belyise-gét, a mely egy teremből *M kisebb szobából áll. As ig. válasytmány s szóban levő helyisegnek s muzeum ideiglenes oéljairs vsló slkslmss voltát sliameri s megbisss as elnökséget, b jgy Keszibely város képvise ötestűle ét keresse meg s nevese't helyiségnek s Balatoni Mnzeum céljaira a folyó év össélől számi ott t év tsrtsmára, díjmentes, vagy egéssen meitányoe berOsasegért leendő átengedésére.
Megbessélts ezután as ig.-válaastmány a moseam réssére beasersendő ssekrenyek ügyét mmlénl a gasdiségi lánfslásst tsrmesssirsjsl szertáránsk q bu'orait logsdta sL - Egy által megbiata as elaökségst, hogy. magfelelő ipsrosok-tn| árajánlatokat szerezzen be, s azokat annak idején határozathozatal céljából as ig.-választ-mánylísk mutassa be.
A sssbályssert Ogyvesstés oéljából elhaiáros-tatott, hony Iktató, bútorzatt és essközleliár, mu-zeumí ssskleltárak, pénztárkönyv es alapítványok könyve kéesittessék. Egyúttal megatlapiioiiák a köntvek ravatalt. Aa elkéasiltsias«el as einöksé gst buta meg ss ig.-vál.
Megállapították a tagsági jegyek formáját, a melyek elkéssilésát az elnökségre bízták. Kimondta egyúttal a válasstmány, hogy a folyó évi tagsági dijak és slspitványl összegek beszedess, a tagsági jegyek elkészülése után azonnal kssdessék
----Árpád, a----------—
IÍT '^Tlí u I Elhafározla a váUastmány, bogy Keuthdy város
elöljáróságát megkeresi s mUum javára 1896 baa a kösgyülésw ssonkikőléssel, bogy s gyOitemény- .|api|,ányál>akeddig essdákm
^vsu»luláídoo|ogát egyelőre fentaltja, mupán ^^ M<mlUá ^ ^
b0«,» » Az Olés folysats alatt Huszár Károly bsűzatts
™ otbő< y^.!*' ^t'^í-'lOOO koronás slapit>ányát; ugyanott adta ál a vagy u sgyeaSlai feloszolnék .a Cmk-éle titkár mint megbízol!, Braun Páinée. Hu^ Miklós
TjJ'f . I* í^ ""0 ' koronás slapilváayi járuléksii.
Zí^! ,"0!^ i?í!°,lói4n.*k I Végeseiül elaők bejelenti a küsgyülé. óts be-
ÍS^T- ^xW^-üJfu.? ^•■üST1 érkezet sjándékokat, smelyek sserint Grtnhu. fogadván etaők elérkesstfnsk MUs m időt s fM gfdrb. fenéki római ezüst es
fU'^doojog feniartására saolgálo zasrsődés meg- ^„^^ ,0Tábbá 46 drh Cssmsgrt.l ssármasé w
régi tSsgyar «űst pénzt,, továbbá néhány rá^ ^„^-.iTal0!^!:^
a Hévíz slsű
kötésének, As igasgató-vá'asztmány elnököl és a
oe^a legkÖMltób, ig.-válantmányi űlémtek J^-f ^LTh^Z STSTS
"T^gmUlymmű, ^yműlsU bMyyOk J^JT^L^
késsitásének ügye karOlvéa asőo|sgre, elnök jelenít, ^ i JL( lalfilintt flsskálf utlu W ÍSP Méml lgnác ^ár. an .Up^bályuerü, ^JéZZhZTZSk
s u sdo-
ffWJtyy, kl"TkJ mányozóknak az igszgstó választmány köszöaetét bélyegző köilségeU stnáljábél fodegt^ a mit ss . . J ^ •• , '
olyan ssepeo él bannam, s amelytől msgsm Mlek jó előre, mielőtt -orokba vetném as apró betiket t mert tudom bogy csak silány gytHoeággá less ne hsam döcögő, gyakorlatlan tollam alatt.
Neki izzadva toltak ámgunk elölt a levegőt, gyorsan forgó kerekünk bosszú vonalat radnosott aa orsságoi poraha. B. barátom valahol a lelatoa akaraUanai bsleötelkezett aa édna anya löMka. Pórus abrásattal átkosta még ast is. kt sst s bolond mssinát ailuudálta. Fogadásba ment aa a hihet- Űeu gyors serekrséa B. míg sárrá máaoMa izsxdl arean aa országul pont, kijslsnteiie, hogy ő bizony még s H rkó patsrnak sem meny tovább egy pedáinyit s- m. A logsdast tehát megnyertem. Hogy asooban a itrfai nagyobb legyen, oly bűsa esegget sarrsntam el a páasitoa saanvedö B. meliett, mintha ott asm Istt volna, tiyi paal Gyí hideg lót A megbatározott időn belOi mag-erkestem a célbea, lürfén ugrattam la Keaatketyen H Amazon asáűó előtt gépsínről
Eddig lehat sség asm -ett volna semmi nagyobb baj, ba el nem követem est ss oktalanságot, hogy faradtan, izzadtan éa egy kltaradt bt cikliatahoz Illő lelt gyomorral bele nem vétem magamat a Balaton sokszor msgánekslt Myyánt-Umaiba! A lágy hullámok aataa aat srsdmsuysn» ték, hogy a nüdőn este per . rennd«, — ss az vazulott bazatelé utaztam, hál olyan lés fogott lal á kupéban, hogy a fogaim la vacogtak as agysnessk pokolba kívántam as őssses kőssőrAs masinskst éa valamennyi lágy builamotl A les után belgyuladás, ssnlán >mó« vagyia : «easJskb»-legséga, amiatt meg weciálieta tanar oonsn. tálasa, apogalás, összeráncolt homlok és végre s saen-(encis, bogy I
— Hja barátom, ha nem akarja hogy operálni kellessek, ekkor assdje-vsdjs sátoriáját és siesssn - Karlabadbsl?
— Igy iotoiiam én Ksrlsbedba
Bötid történél, de a éggé keUrSMtlen, sssta ezennel a sportkollégák Bgyalmsbe ajánlok.
Igrsgató-válassimány köszönettel logsdott. Elnök ngyutijű bemuiaia a bélyegzők lenyomatait.
FelolvastsUsk esután Hsrmsnn Oltónak, s Magysr Ornilhotogiai Központ főnőkének, tpvtbhá dr. Horvsth Gézának, á Nemzeti Muam állat-
lejezl kl
Eszel elnök megkflazönle a kitartó figyelmst, s a jó Ügyet a' jelenlevők llgyelmábe ajánlva, u első ig.-válassunásyi ülést berekeeslstte.
Karlsbsd 1 Mislőtt arról s világhírt lűrdőMI bessslnék, sgy kis körutazást csinálok egynehány látott nagyváros körül és padig nem mintha agyié nem ladnám, hogy a türelmes olvasók köaött sok ssásan vannak, akik miadeat már mgen e*-ia leiedlék, baoam ceak nagyjában kőrvooalaaoas,
■ látottak.
En~ ugyanis skkép gondolkodtam : hogyha murison sk a csudás gyógyító hatásnak csak a laU ia igaz, amit Kariabednak tulajdonítanak, akkor éa aasnt, bogy olyan igáaistgas lássak — mint a makk. Mar pedig ha én olyaa agésaaégas loasefc mint a sukk, akkor éa világéletemben trrtftU többet sobssem járok, tehát megnézem én ast a vidékat most.
As slsö álomás - Becs. Jól ismerjük; bár ne volnánk kéaytelenek aaejfMw — ismerni.. .*. Második: Prága. Nagyóo saap város, a melyban minden röghöz vslanu tö.teneti emlék tOsödik. Fekvése sokbsn hasonlít IMmfmUkm, csakhogy g büaskén hömpölygő hmalmaa Danát a
l
Nagy-Kaním vasárnap
Zsli 71. nám (4. lap.)
1198. iseptember hó 44a
. »
Moldva, 0 Budavárát a »Hradzsin. pó ólja, mely utóbbiban jó hamvaiéért zz<veaen mutogatják a var disatermeit, a lakoaxlályokat, valamint ss( a aaobál a ablakot, m^yi-öl 1818. május 28 áa a cászári tanácsosok Jurotlcm, Martinit!, és Sawa-tss a os h protestánsok által a szédítő mélységű várárokba dobattak, amely után után bektvel-kesstt a 80 ávss bábáru. Ugyancsak a Hrsdssin melleit áll a nagyszerű s a kölni dombos nagyon bssonló »St. Veit" templom, amely 980 ban épAlt. b*ene egy kápolna, u úgynevezett .Weocelo-kapelle" — amelynek faluslát csupa assb drágakövek dinitik s ajtaján ugyanu a •agy rés, eresslánlsjes ajtó gyűrű amelybe ssenl Wenczel belélogózkúdotl, a midőn Altbunslsubsn öccse, Boleslav mérte rá a gyilkos caspásokzt.
végrebsi'ó. A polgári kötést fényes egyházi esküvő követte a izeelferenciek leptonéban.
- Mrasáláa. Báró Hornig Károly vesz nréai püspök bénaálási körmön van. Könnjál Soaogymegyébee keadte : szerdán Muidósoo, bol Pallsvieisi őrgróf vendége volt A hatéi álloasá-ion as alispáa, a kerftleti papság s nsgy közösség fogsdts. Batéból egész kocsisor és negyven lovasból álló hasdensa kisérte a püspököt Mosdóéra. Osttőrtökös: Attslás, pénteken : Szt-Balázson, szombaton: Tanárban bérmált, ma Göllén, kétfon: Sziliben, kedden - Igalbsa, szerdán : Mereoyéo, caBtörlököi Kisházon fog bér-máiéi és innen i*mét visszatár Keszthelyre.
— Érdekes fazsdá^ Vigyázzon mindenki arra, el ne áralja senki előre, kinek nagy
Ugyancsak ott a kápolna alatt van szt. Weoczel flsaeretsége, k«gy atra késztl, aert akkor ss illemeire; a sírköve melleit most is olt van a előre'nem látott kiaebb kiadások rovata hatslaas sisak és páncéling a melyben meggyilkolták. Es ö meg re növekedketik, ami átázását egy kimé I kápolna k&lónben a cseh királyok koronázási megkeseríti. „Küldjön képes lerelesölépot I* helye és bisooy alig várják a csehek, hogy föl : Ezzel baciamak aa mindenfelé azoktól, kik ságee királyunk Itgéri is löllehessék szt. Weocel essk bárom órás át is kénytelenek a robogó komáját I I vonat egyik aásík Alkéjében meghúzódni. Ural
▲ St Vei! templomban van u én daru- kodó atenvedéjy ma: s képes levelezőlap-gyüj-ssám: Nepomuki János, gyönyört kivilela 1600 téi. — BShm Emil, nemrég hogy uton volt, Igen kilogramm sulyu esfist koporsója kélssázuer Irt érdekes fogadást kötött FBrthben egy ottani értékben. Ez n templomban k&lőnbeo lépten- körrel. A fogadás feltétele mr típuInduSlapot nyomon láthatók a husziták vandalizmusának gyűjteni két M U/oryAta alatt; a fogadási ösezeg nyomai s nem -egy ossh király és főpap szarko-; uh márka. Haláridő szeptember elseje. Böka MÍgjs van megrongáva é« disti léseitől meglosziva. Emil a fogadást megnyerte és aa egy ritka As sem rdek DéikBltf hogy állítólag a SuYell szép képes levelesölsp slbna birtokosa. Enropa dombon Báthory Zaigmond volt erdélyi léj-delem összes álltadból vannak abban ■ gyűjteményben isv fekszik, a ki Prásában szegénységben halt meg levelezőlspok, igen ritka csinos kiállítása példá és emléktábláját ia egykori szolgája emeltette Bj0k. Ekkora rekordot ilvea rövid határidő alatt volna. Prágáról hivatott kés köteleket Írhatna; még nem ért el Maki. Atlág aaponta 18 levele-én csak bénulni és gyönyörködni ludlam mind- ■ zö-lapnsk kellett érkuni. A gyttjtemény lessá-ssoo, amit láttam, visauadni bűén: as én csekély mitva különleges bánét, melyet ss arslkodó nőmet meghaladja ! Ai „Aosichts-kártya" gydjiö szenvedély ad neki, így is több mint 190
Irtot képvisel. Ennyibe került körülbelül a sok
mániában sssnvsdö emberiség netovábbja Prága. Annyi éa oly w»p történelmi mullu »ansiclileket« Ián sgy város nm tud fölmutatni. A régi izr. temetőben Kr. r. a 900 -400. érről láthatók banohoeodott kimart kopott sírkövek.
lUpqjának homlokrstán héberül és némelQl a figyelemre millé lölirat ál;
Brfarckt d«a il'trtkia.
AsMaag d« lipathaa,
No de búcsúzom Prágától éa a mérges cse-hektól, mert bisooy s mi magyar beszéddnk hsl-
laUra agy néstsk ránk, mintha nem Boleeláva,______
knam ai Itttftk voIm ntn Síi. Weootelt. Itt [ hurvsdáavói má Uhat la^awl megemlítem, hogy később egy szán úriemberrel beszélgettem, 0 azt mondotta, hogy éter és eser cseh munkás volt a határos, Szászország határ-városaiban alkalmasra, akiknek azonban a aé-met heecek miatt mind fölmondottak,
,Js dia Karié' wlP wisse, was deutsch ia' I*
(folytatás* kOvttkaik.)
HÍREK.
Nap ás a c
érdeklődőknek a hatalmaz gyűjteményt izireien aagaatatjs.
— Iirstmber. Ökörnyál aaiik a hűvösre
vált levegőben......Libeg, atáll-náll, miat egy
darsb finom pókkáló. Nem éget aár a napangár. Ereje megouppant áa trtny-tárpt szine megfogyott, beleolvaat valami más ntnbe. Hegfakult, elhalványodott, isinteleoné lett. A iákon rotada-vörBaaé váltak a levelek. Elfoeyadva, eliatnynlva kuporognak az ágskon és elég egy fuvallat, hogy elváljanak a vékony nürke ágaktól. — A közeledő Aaa lehelete megértik a levegőben. A
a ataptenberre. Gyenge sörrenéaael bnllanak a aegsatoyolt, elhervadt falevelek. Néha egy-egy pillanatra mellö kerekedik, anely felkapja a lehallott nires falevelet és forgsljs-fargs^ja sebenn. Ki ta^ja meddig, ki tudja merre.... . — Szeptember v»n A közeledő ön lehelete negérsik a levegőben. Lsa«u nesze'éssel hallanak a falevelek. Liheg, aiáll, csendesen usik a hűvösre vált, színtelen levegőben u ökörnyál...
— Ér<e*ltAa. A helybeli kereskedő lanonőiskolában a beírások u 1898199. tanévre 1. hó 11-én délután 8-5 óráig eszközöltetnek.
— Méretess. Mint nár jeleztük, a városi felső templom javára aaeptsaber hó 8-án esfl-törtökön népBseepély rendeztetik a Polgári*
— lflaeveaéaek. A vall.- és kötoktalát&gy-alsisster üdtardy Vince zalaegerszegi állami polgári iskolai taeitót éa okleveln rajztanárt a
zalaegerszegi állami Agimnázlnahot ideiglenei _ , . , . . . .,
rendn rajstaaánrá nevette ki. - Aulsegernegi -ff1* kerthelyMtébea. A rendező bizottság n péiizügyigszg.tó Euttr Endre díjnok ula- ?ton " "°n kéralannal fordul a közönséghez, egerszegi Iskost dijsi irodskezelési gyskornokká ho«T » »•«»»;« ««t elíaiaditandó, a tréfás •eveate ki. i IMnoaM*j^hhoi tetszés aserintt tárgyakat ado-
- Kljegyz*. Panei Zoltán, a a honvéd- "*"?0"' 4,„"ek*t » T'»,t0" ,.,pí4n * Wl" buMáresred knsthelyi oestályénak ssámvivő ,_,Po,f*íi:,?1W,«t •»helyiségébs őrmestere rijegyesti Omtmann Ksrolinl, Qenl- 4k"ld,®i Bárnily csekély értékfl nana Lipót knsthelyi kávéháalulajdoooa leányát, ^ h k<Maösettal togadtatik.
- BakAvf. Mién Z-igmond dr. Bgyvédl - LéghaJ* a Balalan Mlttt. Mint ammbatoa tartotta esküvőjét Nf»ti CHzells kissaa- Balaton-Földvárról Írják — a Btikír nevü asoayaysl, özv. NyaH OyOrgyné kedves leányá- halónál léghajó Paradtiur föhadnagygysl ée val. A polgári kötést a ssépea fáidlszitett anya- Baumann hddosgygyal a Balatonon át Szóiádnál koayvl kelyiaévbes Vimy Zsigmond polgármester horgonyt vetett.
végezte, ki Indületas sxép beszédet intézett a| - Vlllaasas va«at BalaUa FAredre. Istal háuspáihot. Mist tanok szerepeltek : PliMl A napokban egy rénvénylársaság értekezlete, Verese kir. közjegyző ét Bort* György klr. jb. tartott Balaton-FBredeD, melyen elhatározták
hogy jövő tavasasai VmtrMK Btiaíin Fhtin villamos vasutat építenek. A villamoa erő agyn-lal a füredi tópart kivilágítására la szoigálaa.
— lépsedM asaaaalta váresaak> ban. Aa állani anyakönyvi hivatalnál aiyaaaO szülétém anyakönyvbe aag. bóaapbaa 19 eeet jegyeztetett be ée pedig: 36 flu és 14 laiay j házasságon kivAI szüleiéit: 6 Ihl éa"l leány; a halotti uvaköayvbe 57 assi jegyeslelett be át
rüg: 88 loemfl és 9á nőnemű ; halva ssUalatt
lu; hásasságkötés végett jeieotkanll 14 pár; és végre 14 házasságkötés eszközöltetett ( vagyes hásasságkötés 1 volt éa pedig a féri ág. hitv. ev. éi a nő róm kath.
- HlrlHra halál. Kiu (Penu) Mihály kisksniz«ai töldmivn szardáa délután otthon u udvarán sséaarakáa kőzbeo hírtelen öesse-esett és rögtön meghalt. — Az orvosreodóri bonc vizsgálat Wvnáihftdási konststált.
— Blslsillék ksaireatssss A magyarországi biztosító társaságok vesetöi és hivs-talnoksi már évek óla törekedtek egy^ országos egynfllel létesitéeére. A végrehajtó biaottság Ujabban az igasgatőságok hozzájárslásával szélesebb körű akciót indított meg és október hónap végére Budapébieo országos kongresszust Ing egybehívni. A bizottság a kereskedelemügyi miniszternél is járt s a kongreaasusrs jelentkezők ssámára utazzsi kedvezményt kéri A kongresssus célja sz országos egyesület megalkotása, agy biztosítási nakiakola lölállilása a kormány lá-mogatásával és u üzletágsk a tudományos uton való művelése A kongresszusra való jelent-k esések a Biztosítási és Kö<gaadasági Lapok hos (Aradi btca 40) imésendők.
- BelAgyailalaatcr éa a arévék A medvék biaooyoaan bálánk lesznek Magyarország betűgyminisstere iráni, aki védelmébe vette a ssagény medvéket. Azokat tudmlHH, amilyek kopott bandájukban köllallen táncot járnak a falu gyermekeinek örömére Vége leat most már ennek, mert a belOgyminiss'er rendeletet' adott ki, melyben meghagyja, hogy a medveiáncoltstókst már s határról visssa kall utasítani. Ha pedig már a határon bejöttek s u országban kóborolnának, ellenlk as 1879. évi XL. törvénycikk 66, illetve 111. |-a alapján ki-bágáai a járás tabatő folyamatba s eimarssstsha-lás ese én büntetésük kiállítása után hasa utssi-landék. A medvék pedig u esetben, ha tulajdonosaik a kihágásban vétkeseknek találtatnak, u |879. évi XI. törvénycikk 98. t-a alapján u 1878. évi V. törvéoyoikk 81 U értelmében itéletileg, különben pedig kösMztonaági szem-ponlból közigazgstásilsg elkobundók éa efpvaali-tandók, bőrűk pedig aeetleg u 1899. évi XXVIL törvéoyoikk I, | ében megjelölt oélra értékesítendő Leket goodoli.l, milyen vegyn érzelmek kel fogadnák a medvék est a rendeletet, ha — olvaanf tudoának. De jobb ia, bogy nem lodoak, mert bár a mininier magasflslsti rabiágukat, hanem ugyanesak drága árt ssabott ennek. A medvék bőrűkkel űzetik meg swbadságukst, ami biaony nsm kellemes dolog még a medvétek sem. Kolönben ideje volt már, hogy a csavargó oláhokat megreodsubályosták.
■áa, Aalallal balyWa ligéléakabb sleáhaa, asáa vállalat végalt kiávnl MléMek alatt elad*. Mávikkit a la-mdaaaauaAI ^elaa léaaf araál la-gyar*aMa 7M. aa. 366—8
— 9nkképnll, aa saatsrfályasÉa kas la érti aaatalaaasaater a asgy« kaalaaal lagháahaa áltaadé — agy évi kllagáatalaa aaatgáiat atha a/ag-dljjal |ará — asalgálataá kaphat.
- Króafctd aövfrek Myta(jlk a laallást a aaagyar, utasat, frssds ás a agai ayalvkaa. LakAe: Haalaaf ■tea Ml.
Ünnepi imakönyvek (Macbr)
az- izraelita ünnepekre
Imaköpanytk, Ur naptárák atb. ttittMUe* lmakftnyvak, Mvtall kártyák a legnagyobb : választékban igen jutányos árak naellott kaphatók:
Fischel Fülöp tíKJYtimMttÉkl MlMl
Nagy-Kaniiaa, vasárnap
Zala 71. acám (ff lap)
1999. aaepUaiW U
Törvényszék.
Végtárgyaiétok ét ítéletMrdetéeek:
ím. Mptmb* U 6-itím.
1. Magánokirat bami»itás bénielte miatt vádolt Straeas Beta elleni bánégybes. Véglárryatáa.
1 Zsarolás vétaége miatt vádolt Máté Jlárián Bergoveci István (Neei bűnügyben. Végt árnyalás.
I. Gondtalanaágból okoxott súlyos teati sértés vétaége miatt védőit Salaríos György eileoi bűnügyben. Végtárgysláa.
A Lopá» büntette miatt vádolt Hajdunyák György aleal bünügyben. Itéietbtrdea.
5. Halált okosott snlyoa testi 'értés büntette miatt vádolt Péterly János elleni bűnügyben, ítélethirdetés.
6. Lopáa és orgsadaság büntette, — sikkssx-táa éa blnpártolás vétsége miatt vádolt Zaidi Ferenc elleni bűnügyben. Végtárgyalás.
1898. atpUmbrr U 9-iU*.
1. Lopás böntetie miatt védLIt Caöndör Já oa ■Urai bűnügyben. Vévtárgyaláa.
5. Si«k»satés büntette miatt vádolt VUsebakksr Miksa elleai bűnügyben. Végtárgyalás. *'v
9. Gytlkosaág büntette miatt vádolt Léseié Mária elleni bűnügyben. ítélethirdetés.
4. Erőstskos nemi kösösülés bűntettének kísérlete miatt vádolt Ssalay Jóasel elleni büo-ügybeo. ítélethirdetés,
6. Hivatali belaiommal való visssaélés vétsége miatt vádolt Baraké Miklós elleni bűn-ügybeo. Ítélethirdetés.
CSARNOK
A dláfitáa hajdan fa mórt Irta: KAcm léaéar.
▲ ad btlsdás világiUs ataráa törlést, as miad caak ujabb ksle'ű 4a saoros 5sisef0ité»-beo van a terméueti adományok leida általában síért enétséeyskksl éa vívmányokkal A vilégi-táa tashaisáját ukmive, a régi görögök éa rómaiak épp oly ssegéajek voltak, miat ál'ali-baa véve a tormétsittadomény leréa. A régiek lámpáiárúi valóban elmosdhafiak, bogy aa akkori művelteág ékesen aaóló smléks ; alaki'ag mévéetlana aaép Ar megleng de léayaglleg
Syirmekieaen aaiv. A régi imipék, habár nln-llag még oly lökéletes is aaokbál néhány példány, bliony technikailag a ml koeyhali*piak aiinvooalea ÁUaak. Hoasia idöo, agésa áliaata-dea át imi k»ideile»ei állspotbaa vmairgelt a vflácüáa jobbra érdemeli ,űayt. A lámpák 16-kéleeitéaéra hatalmas ténysaé volt Qmirqoet (1716) páriái pyógysseráaa találméaya: aaaa, aa, kngy miként kell-e vont tvant vagy ie eilladert kéaaitsal. A etliaéaraek wyans.on aaetspe vea a láapáaál, miat a kéaáeyaek a kalthanái. van bemenőénél, A asük oaébea a a láng a Üvegét megritkítja éa aa gyónna máit .«!, ágy, bogy alulról mladig aj leva«é jatb.t ke, a mely éleayét (ojpgsal—) a lángnak átadja, a léaget aaaal tiptalja. Ea által ai vaa ér»» aa, bogy a koro»<, aaaa ai aem égett méeréneeekék aem ssáJIhetaak M éa begy a láng vlréa satn helyett libéria ég, artvel aa éáMiy gyen boeaájarnláaa állal a sséa tehér Imává iaaa és aakkai irtsskb Mayt, viMgaaelgot ágasat maga kürti.
A aiit ss ettfl lépés aegtőnéet a tékélstesi Ma Wé és btbi.ooyiiották ast, hogy megiehető-aaa világítsál k»p*s aa ember, egymást érték a láapák lobbá téi elét eélaft javasatok éa isrve-setnk. LagsöeiOr saoe a bejön igytk ettek sevl-teai, ko»y ba aa elei bnaaaabÜ égée kByels estében apad a tartóban, a láag mágia ígyenlö egűe meradjoe; — addig lem lámák ast kt-okoekoéai, ko»y a lÉamihttl mamára la ftl-sarára*joa aa eiej. luft. év kM ifbb módon iayehaaiek am elérni. Cereal (I80é.; egy, aa Zka edény kBarpáa állá, aaivó k Mellek kei, mely (elbotolt rátával keréksaerkeeet által Járt, at oUjat oly kliágsua fabailetta a Magiáboa, hagy as aeaaa laaeankrat tolytiaaaaa leeaepegett sA eiajM admjba. Xtaa "-rttfc tágúiggMf| vau aa alakja, nini a ménáklé fmoderatrnr) iámpáaak, éa ast évttiiéakig hasaatllák Carrel
láirp* jának aterkeaeto igen egymart veit; a* aem állott etyébbéi, miaHmgy aa elejoe edény oldslébui a»i>ralo lokn agy eréa ragé nyomta, ea pedig raaa aypmáat tovább sd>a, a eeaak kévetseatébea aa etaj lllmeat a lángséboa.
Ke»íhb aa igy n«vesb*tö" ledö* eiéayl lámpákat keidté* hasanálai. Ma ilyaa aaerfcraatre nmcs ssük-é.liik, mivtl ss igen lo'yekony. nka petróleum sokkal jot.haa feiasivárog a bélbe; de a'petroleem-lá*péknél ia aatk*é«ea as, kogy aa olsjtaró reae aaéle< legyes a o»gyoe ssely; a tartóba iiy sok ol«i belefér, éa megia mivel es aem mély, a pmroliaas klsl gaeea eljaibat, feisaivanighat a bél Maé ráeaéhaa.
M»jdaem sgyidelfllsg jsvitották Qaiaqaet találmányát is. As agyasért beogeralaka Bvawe > való levegő best*já>alás s^g nem volt elépé-gea,- bogy a láng rs<hai te jesen lebér isté legyen. — Argaad (1900.) a célra a róla aeva-aett láagsót. vagyia a keVOa légjárisa lámpái tatáita lel. E' abban áll, hogy a kerek bél kél sárgaréshénger kftsőtt tbávarhaló le éa tói levegő ea»n Anand-léle lánn^eál nemcsak mairól, hanem ba llrül ia {áruikat a lánshos.
A 40-ei émkbea Benkler. wieabadrai bédo-go«, a lentebb nniitett e<Undrrt vállasra javi tona. A mai bank lángtó* lámp«kaá> aa Bvegek alél saeleeebb v. a a hol vékonyabbodai kesdAd-n> k, vállak van, A többi, máa alaka citioderben aok levesd áramlik a eirtadar atá, mely levegd astan n' Oi Is érintkmhstik a lánggal Igy aem ia adhat aanik éle- yt. Ha asoobaa aeitin-der, hol a láag ág, váliaa: akkor e ievvgtl keaytelae a láagbos résaatnsan aramlaai éa nem mehet el a láag meiett ane kül, bogy astal aa érinlkeaaák. Beakler asoobaa nagyon s'oiroraaa tapessialta egyik birse angol neaMotgsidaae eme esavaiaak valódiaagat: ,i tndstlaaeág a legdrsgabb aa oraágbaa.* Bsnker wyaaart bádogos voli; aaaameje kitűnőnek bitónyel', asonoan 0 aem tadu est, hegy ilyaa váliaa ttveget minden nebés«ág nélkül Ishil egy darabból ké>aiteoi. 0 »gy rövid, öblös üveget és egy bi>m<abb, aslkebbet basiaált s a kettőt pléh álial kötötte öeaae. Alig s«s(-aiUlmasiaits esaa elmélstiieg kitűnő, de <erb*ikailag igen aastaé-gaa cilinderét, egy éle Istia ansel már Kint la saebedelmet vett aaimea váUv, éa agy darabból ké>iiie" cilinderért, s igea trrméMstea, hogy mtadanái többre becsülte aa angol duMáft
A sseles lénaaáoál ilyaa allindert nem lehal baaaaalaL As Ivag olyaa aayar agyán, mely megehette eréa hot kiáll, ha a hd arra köröe-kőrttl egyenleteién W, a adat ea a körliagaó-aál meg van; de aaonaal e'patian, mihelyt egyoldalúiig melagatik meg. Eaért vaa a sséüs láag<6ju nslreleasa impakaál aa üveg alsó fasébia (élgómh-alakn lárgarée ledé, bogy ai lekö nyíléaán beeaáam ki a lángot a lel-őbb réaahe. mely bd éa Bbös valóban kéaséaykéat működik.
Nem votaa kaasnoa oél aa a téren tett javításokat sind fi torolni, milyekf már o«y ialagaa-syobbidsat ma-holnap ellflsd&ak - petro eum- áa légasaea- vagy vdlem-lámpeiak jobb féayéaak Brültéa. — Ellenben a gyertyáról árdemea lese tgyit-máit slmoodaaL A „«eowon lagygyt-gyertya* agáaam IHSÖ. évig msgállstta a mam helyét. Is idötájbaa Cbevreui, a bl a .aairt" aiapoaaa sagvtiigélta, és a sksarle giertya-syárat épitieiett á Montmarirr-oa Párta se<Nlt. Aa ej gyertya akkor igen aagy leltAnéat kellett éa mam agy angol gyárea, a kl a laajnhb laggyu-gyartyákat késaltalia, elttaerő eaodálke aáeaal igy aytlaikeaoit as a] gyertyáról: „Moet aiatáa már láBaa, bngr a ■taeria-gyertya mikép éf t legyösöttaek ttkintem aagaaal, .a belálnai: bogy aa éa gyertyáim loslöljtbb arra jók, begy a eététságet latható,á tegyék.,
A laggyutyirtyl'al a bárartáa felttertlésl tárgyai köaíl aá eddig oly toatoe >boppaat|« ia eltlat A itearta-gyeriyákkál a bél agy »aa fonva, bogv annak ktt^e kifelé gBrbül, a levegővel ériatkeitt és *ég a nélkül, hogy tiaata-gitai, koppaatfatni kellene ast. A iargjuyer-
ál m leheieilen, mert a fogna oly páka,
E, begy kitaayen l-foly, a még inkább fo-w ia aaaa aa eldake, a ami a bél gürbülaa. Kü'babea a ataaita-gyartyát eleíate aem teén báHstltek. mart aagyo^ drága tolt; aiaéa pedig olcsóbb leli, K>eágára aésve kealitt a a Isgyyulyertyáhoa hasoelitaai. A partltinnak
a é
ae« aagy befolyéaa veit a attasén*a, anyag, még mialétt a aa olvadna, tüágyai pymtya bajlik, kHOaétas ayáraa, agy nagyee lefoív; e maatia m lesben hanaásy, age-aaes ama pillana'ig, midén meppfolyéaaá leaa. - Ily kórtktatoyaá kéeéH tehát itniMstmta volt a ága.eaaviiágitáe MtsiAfcaa, aalyast iáagya már aem oly aaar tayaa pmiagá, aam a gyertyáé ée támnéá. Fádig e gésiáng a gyertyáé és láapák lángjával — agy aaéleSa — varrókon, bissayoa méntktiaa ngyaaaa. A petreliaa aeénkün ny, éppee agy mint a gát ée a stsaiia béé ar égé bél, vagyia kaaée bdte áhei ulm-duoképpea agyaasaea gynléhoay Mgsem 10-lódik. Daaaa, iraacia vagy tea am hagy a gyertya vagy a láspa
enaioia'ara — gáatyér éa padig épp 9>y takarna miat oéhaart, ha a gáacyá-rat iamane volán elébb aa aaAeriaég, éaaeyar-yákai meg a lámpákat otak aamáa tniáiták velaa tel, aa alábbiakat mist igea elmés éa ha«tna]baló találmányt diosditették vslaa 11a a gyertyát vagy lámpát gynjtóval maggiaittn*. a gátgyár aieaaal működik ét agadig eaak naayt gém fe|lee<i, amaaayi n világea lasghaa atékaé-«ea; ha már nem kall n világosság, agy gyeaga fováa elét arra, hagy a gáagyár működeiéi non-
aal mefxt^ntnaaOk
A gár aár igea régen iemsrték; néhány helyen (Magyar-, Uteaa-, tiéfégereeágbee M Catak-A.merikáb«b) hajdan éa meat ia ánttUk a földből A régiek ast agy heaaélték mag. boty art agyas helyek aa meggyújtották éa a lángot imeniteiték, imádták ; mm helyes Imát sgry 9 laba Kéket tettek a láng Má a arra agy aét titettek, ki papné, jéané vad. Ma a attt a g*a elbódította, as érthmetlee savakat marssagett a eteket a papok kmávalá, aseMmsaa éa arfadtg kétértelmű Jóslatokkal egdmdtettak ki.
A sárnak küaaéabéi, tábéi, tártából, barna sséabflí, gyantából, aárból stk vaké gyártása a aráit s«áa*dból arad, mikor legelmatr agy mtra-bargi vagyéae laboratóriumát oly gátaal rllági-tetta meg, melyet oaoatokbél éa ssithél hamsát. Köstínböl iegeléasAr Mardoch angol termelt gém a elismerte és bebteaayitetta, hogy aa aagyhaa vtló vitágitáara alkalmas; hátát, vatamiatlr-ainghamban agy aagyahb gyárat haamabbtéetg világított mag Martakéi késééit gémai. Ogyas-«aan tvárhae aal is behfaeayftoittk aa amteaal béke (1901) éneaplém alkalmával, hagy a gaa üaaépétyee kiviláal'áara la haiaaálható, ltlé. ávbaa Loadoabaa Öten maghosaaélatte a gém világiiáat; aamáa I8tb—IHé-lg agy A.igelat a^ág, mint méa biroéa'am aagyakk vassanébas lalmltt a gáavi'ágWit kaaaaábék.
A miat a sás laaaaakém mlsdieénnw ktens-ritetla at olaj lámpákat, aagyehb balrteégak, ntoik és terek aMgvttaglUaáaAi | agy a mgsem nak ia kaialmm vmélytám akadt aaoa vUlaaH baa, mely aa a gyakorta ti életben atedeaMé foatoa sisrvpst jálsslk, milynak müveiét* által Máaaénak laaglelkü a láraéh|tfoa tnéóaai aa emberliég dlo-koronájába ar Iwaaabbsa, Iseténye-sebbén ragyogó gyjjagyAket flU'ák. A villamos ségnak gyakorlati ért aksm vására sse mar több táivslai alakult, melyakaak lagMbk oéljok, a többi aok máa melletl a villamos vflá gitaa áhaiiaosaá tétele a rsasslksnétikre allé tőkével.
Hnmpbry Oavy, a ssássdik Prsmathans vall aa, ki a villamiéayt löltalálta a as által agy aj napot gyújtott mag a léid isámára. 1818. évben irénasasaleg meghagy sasét két smnrsént egy arée gtiváa-teiep viaetl kaaalalval hétéit éaaae a a hét aaée aseaaai éléekaa iasoti. A miat aae-kat agymamái wátveite, a két oaaaakóeétt gflebe léaytaalag, aa agynnveastt .Voitalv* képaééOtL Davy aapja am már aaer aUg aam helyes ta-gyog ea vitágtt agy a vés Mnrápébaa, miai e garea tol.
A villamánm a foiyteam teattáa éltet a la* eiégml s a Náseanasok eeaak kévetkeaté-baa távolabb jalaak agyasastái: pedig a May srüatége s aaénassosek helye távelaájátét függ. Foaeialt Leo, fraaete, lééi. évben a viOatam lámpát agy aaarkeaaleita, bon a taéoeaaoaok lévaiságét kéme! lehatott ■akálymal. Ea nam ért sokat, a aaárt fl, Stairn m Patria Aagoior-aaágbaa aaen elvet akarták gyakoriatilag árvé-ayaaiieai, hogy a lángot ilBilit villamáraa yoeaa igynmmsuié a ■áasanssak távol-aágét k A ragalator vUlsmoa topákeál a asa> bályoaás még ma ia igy társaik. Hsisnsáism
Nagy-Kan iaaa, vasárnap
Zala 71. nám (•■ lap)
agyaram! a nhmnolnt etymiahot mindig káetlkeni akarja, 4* • kwdnfc* *%y vü'awMq viaeaatarlja. Ha a —éanno—k U aláné* illái egymiaééi eliivalodoek, ekkor a villemaram la győogébb laaa; if*n, de ugyanebbe vaa hek»p-otolva a villamdalej. ll ara* gyeagOléM folyttá a rllaaad*l«i ia gyóagébb laaa, aa a karakókat •temeti a a ktrtf iámét tolhatja a eiéncaao-okai HÍMÉI fald miadaddig, min a kn«eledé« aitai a vrfamáram, i«y a ri'ltadelei i« eröaebb laaa a a kerekeket lámát migfekeibeti.
Mi aa a vMamdelej ? Ha tgr vé-
kony, eleaigetett, borított réibasalt c«a»anink 4a eaeo bmalon it villamaraaK>t bo»«áloak: akkor a veimig d*l*ie»4 leet ée pedii kll8eb>-a tökéletaeen eayealö kOrlIméiytk kfiaoti, ha aa Ara* eróeebb, akkor eróeebb deleijé ralik. Aa in delejjé téhoantt vaaat hívjuk villamtMejnek. i viliamiram kOiöaben egyenlő kftrülníények k ötölt eaak akkor lahet gyengébb, ha nagyobb elenalliit kall aaaak lekOadeni, aaai a ««é"ceu-oaok nagyobb ta»ol«á»áW.I ar*dtt; igy mtgya-riiható aeg aa eWbb tiulitett viilamdeejee óramű mikMéaa, miaok köveiketlébea állandó May nyerheiő.
Et haadáa volt a rlUmvilági'ie terén. Tndjuk, bony a pártel daUtinháibae, 1848. ér-ben, a .Próféta' eiőadeeakor a nap íeljftveteiá vil amfénynyel ibriaoltik. H •aaoáliik a<i 1869 évbaa a «p«nyol éatakl va-ni, a cberhoarel Kori Chavagaae 4a a Siraeeburg ■ellett leró Rajoa híd épiiéa4oéi.
A máaod k lényegei javitit aa Tolt, hogy a kDaineégee aaiaradak helyeit aa ngyneve-elt giaa<enel, kéaöbb a gflrtbtaeati ka-anittak. E<en {áfitáaok aaoahaa meg mindig elégtelenek votak arra aéave, boey a vlliamo- vNigitia a gyekor* lati téraa aiálatebb köri hódi>ba»i<o; a hol a<t addig haaaaiMik, nem eokat törődtek annak árával. A galfia-telepek erő-ebb vtllemáramok termeléeira drigák voltak, írhat arról kellett toadutkodai, hogy a villámára not oloaón Aliit-baaeák eló. Eddig aiiadig 00, töhb Ban»en-vagy Grove-féla eleme' kelleit leieppi fieear-kötni, minek keioléee «ok bajjal jirt a asonkivOl a lény driga ia volt, mert aa eaan aa uiou háretímnna tObbe kerüli, mint aa egyea>ö I4ny0 gisvtlágitaa.
A harmadik 4a legfaatoeebb javitia tahit aa '•áa-teWi
1198. fwptambar hó 4 én
NYILTTÉE.
akkor vllagm a> la, hogy eaen erdalakok kfltül ■iiidagyikei ál ahat >il"*'itti ma* alak a erővé;
páldini aa tldléiy iaomertjét, a tdieríi, vitiardl .. ......... _ ^....... .
rb. mwdaa maa alakra t híre, torra vagy ví- á» • levattwUaWieMrt «*■ vállal I lillnljn a lai»oaai«ra át vagytok képttek vil'otiaini.
Menyasszony-ruha 65 krtftl
Aa alakira dyöamika* gépek által elérték ait, kogy majdnam Utaaée aaerint való erOaeégtl
v.lla...ir<.«..k«i termel beitek oly árén, mely 14 « t+-valajatot kMa, Már I.
mellett a villan,o-eig gyakoriali alkalmasba - 1 ^TÜSZU-hT Ja bmZZZ bae-oimal járt Da hogy a vi lamoe viligitaa w PHnU hpaaMkaak geetaMr <e
■ai, caaka*m tökrle'ea iáin vonalát alérhattik, ralmaM kitkei •lántia. ■lalákal ;
■«gy a»h4aaég*t kellott legyCaai a aa' to*Máwi keMaaak egy4b, mint a rillamféay megoattáM.
—».| . i vw----------1 —-
iadal mag 4e pedig a delejben alleskné iráaya ; í. ha pedig aik, a Ort vesettben a delej á
volt a térea, midőn a gal>in-telepek helyett a mechanikai aröt haaaailiik a villamáraiu lerme-léaére. Faraday még 1881. évben magia álta esnek nyitját aa általa ftliedeaatt viliaminditéa (ladnotio), aaaa aa által, kogy a villamáramot leheteti ébraeateai rillamiram vagy delrj »egil-aegéval. E nevasaiea találmányuak as a magya-rásata, hogyha lagy vauból keaaQl horgoayfyal oly delejbea UaaiodQak vagy attól távolodónk, mely kürti elasigetelt luual ven tonva, a huaal-ben kát elienkesö irinya viliamiram kelotkeaik Xlégvéges tahit, ha haaallal körű iont deleit iergataak lágy vae élőit, hogy minden pillaaatban villamirsmot kapjunk. így káaiOltek a kUlöntéle delajvillamoa gépek a dalejee inditis köreikéin törv'nyeinek alapién : 1. ha sári vtaelO kötelében delajeaadgei ébreeitünk, abban viliamiram iadal meg 4a padi^ a delejben keringő árammal
delejeiéig élőáraméival hlaonló iránya áram ébred; 8. ha a sán vesetO leié deU]jel kötaiildnk, abban a delej áramaival Olleakeaö irányú viliamiram timad, mig 4. ha a dalajt eltávolítják, a lárt vesetOben a delej áramaival haaoalé irányú iram indol meg; 5 a delejaak arőatdéee • vnotSbeo ellenkeifl irinvu, — gyeegUléaa pedig baaoaló iráayo áramot indiL A villaaoaaágaik eaea, a delejek iltal Indított nemit nevesaük delejvi lamoeeagnak — magaeto electrieitea, — mely lebát — mint látjuk — villamdelejeaaégnek viesoayoe tüneménye.
A villamdalejei gépek aaonban drágák voltak a igy mig nagyobb haladáanik lekimhető a téren a dinamykm alv föltalálása 4a alkalma-aáaa. Eát Stamena tette 1867. ávben; et abban Ül, hogy deletek aegiiaégivel a mechanikai munka vihmárammá viltostathati. Mindenki tadja ait, kogy a lerméeaeiben niaeeeaek kttlönbtaö nemtt artk. hanem oeak egy aliperönek van tShbiéle alakja. Ai ert lényege a motgáa. Vagy Megéaa teaitömag meaog, a as a moehaaikai munka vagy a a ennek lagkiaabb alkotó r4»aai és a mindent átka'é leb (aetber). Ilyen mosgie a hő ttor, viltamoHi|. Ha ea igy vaa, — * mi HMSit pedig mai napéig aiaea okunk kátatkedal. —
meg egy nem volt
Eleinte aatania eaak egy lámpa éghetett agy áiimkBrhaa, * ai oly arőe volt a kö>e'ben, bogv heeMavohelet'w volt. Et ie megtőrtioi; Le RoBx, G*blociiki>lf, Lidyguine, uiaoB 4a máaok a villamteny lókélet- t mego-iláiát elerték s asea jiviiáauk u'án ai embarieagnek oly világi! aai módja van, melyről még álmodni aem J maráeaeit volna a bennünket mege>ö>őtt nemie-dék. El kall ia>narnOnk, hogy aa elektrotaebnika oa<xiái áialakitubák a löldukét; mert a világ rgyUliváve «em haadt annyit mint éppen ma giuaa a XIX. Másadban. Ebben onwaiánréae IImii mag a villaao-aagos mely áltat a i4r 4-idAnűlte akadalyokat a telegral 4* telelőn otjáa lenyőttük ; ei eg4aa lóid u4pe égy táraadalomoii, egy oaaliddi ffliMAit Baaae i mindennek ta'e-jébe egy darab napol le leramtaiiQnk a vUlam-(ényben.
A villam'4ny viligitó ereje, innak ertfeeége, minden má» vilAgiláxt lölBImul; például Grammé kéeaiiett o'y gep-ket, melyek >00,000 Careal-lámpanak felelnek meg termelt léayOk' ke.. KvAIn laajdoaaAgw tovAbbA léayéaei la-bér>ige Tudjuk a<t, hoay a nap tény, mely fehérnek luatik, mindenféle eiibO augirból áll • éppaa a augar«k 0"ateaége teeii ast leherré. A gyertya-, olaj-, petroleanlimpik tg gAtlAngok vfiröa, •irga> töld, kevia kek 4a eaak nem aemmi viola-tind tagarakbél állanak. A vfirOt ét atrgi xugarak talnyomnaiga folyt m a lángok ia vőrft-aak. A viliamleny ellenben mindealilt ingirt ISval ki e eiért éppen nlyea fehér, mint ■ nap ftny. A villámot viliátii nem tOavettélyea, nem fejleett btltlagté«ri tlaalsus gásokil t a livegöt nem mtiegiti Itl oly nigyon, mint a ligát ni, — maly (ulajdonaigok aok aaetbaa megbeeaOlbaiJaoak.
HBNNBBBRO 0. •elyemgyáral

(m. 4a klr adrari mUlMé) MHikkia thljii lieiliali. Sváieke kllmini levétktljH mimáiell.
Kérdauűk aig a hádorrost!
KRONDORFI
^■■ savanyúvíz
mint
GYÓGYITAL
minden hurutos bántalmaknál
leglibbaa ejéaiva.
Laptalejdono* 4a kiadó:
ruciiL r 0 l 6 r.
Hirdotósek.
áa«néávaaktáttt-táaoa aa araayár-éMBkaraaattal t$ a ■illaaalaad up teamaal kiMakalea.
WEISER J. G.
gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán.
Tti—átér* haaaa a a é g-i TlifclilMÉaart. ktgjr
Hagyararaság legjobb lorvetllgépe a
Zala-Drill
Ai Srtl. Baiyar Baiéaiégl EgyaOM által IM7. aktáber bábu Mehtrea rteieiett aawetkM vatlglpverieayaa t " elié ttÜal. u áHa-l araayk val áa ai ttS7 uegt vét aagtartatt vitágliviftatyea t tiaelil étMai: ni tlatettetett kL
hmm kábaa Lává
,^agy Ivemre" árnyért
Ajánlja asab. klváHhatö kapaoauklyókkal ellitolt
ZAU-DRUL (& PERFECTA smei^ii
r»ttl«mlk«uu»a»k aa n/ilemm <e kátvan aalliklk, aa ipifa ekkkkea alkalmaakatá lam tklmirilrányak.
áaqaa tala|mlveM aaaklalk, aaéaagjthlk, darálók ia nr*b naduiti gégak.
ftlhivom a «. i ga/daközónség figyelmét
a lepjibb uoenkai
„Flaaat Jr" mim
egykerekű kézi répakapiló és töltiJjetö eszközökre,
mtlylyal a répakapiliinál éa löttianü órüai tatgtikitilái érhető aL
Iqtgiá iga Is tewilft
í
tygy-Kanizsa, vasárnap
Zala 71. nim. (7. lap.;
18Ö8 «eptemb«r bé <-4®.
Phönix-Kenőcs
a stuttgarti kDwriiw^-jlgyi éa betegé polási ki-|*ilitásda lBW-ben érdemet nyer1, orvoai véle-méayesée éa a köszönő levelek ezrei szerint kitűnőnek elismerve. A< egyedül lé'ezö, kipróbált és ártalaatlaa *ier, sttrü és gasdag hajnövéz eUmoadrtáeára kegyeknél ée araknál, a ha) kihullása és a korpa képtöd és msggát'á-árs; egészen fiatal embereknél erőtelje* bajagzt létééit. — Jótállás as eredoéoy- és ártalwatlau* Ságért. Tégely 80 kr., poétán ktldve vagy atáa-véltei 80 kr. K. Hepp* Wlaa. I. Wlpcilnger-straase 14. 165—26
4307/lkv. 898.
M-l
balbólyag
ataUrsaga orvoai taklstáljsk njrtlatkoaatal aaarlat a UcaMfbUkalttt ta fitttttiall trlaiaaUaa tv-
usr int ta kllgjik Méaárs. -Ara tNtateakáat araéatl pártol sasmssslásbss: On»«l, (Mnidl rfártmiif . . 0 80 L Mg Balhti/ae kivált Saeai aliMf 2.- , CkpHtm UMrteaaa (rtvté) . . í— I.— . Oy^Bt.i irakiak ifw illasiréis
ililmWu taMtmtva . . 1— »— ,
Ssapeaaarlaa....... 0 50 J.— ,
PtiM sMasivssska (latot* Spsafas)!— •.— . Inrlaler K|)N» fiUWri . . LM L— , Imiti laaariea adadiaa (Nlparss) Kmlifi luir ndil . . . 180 210 .
Vtau* hoasá kOISa P.......LM „
„INsaa lv*. Hk kavtm al kK SM 1- ,
(mlcd.o Ulnrmk »*lkS)Hkiuii>i.) M-|iiaái|twt it yisaiia ta llsattis nsklall:
Keleti J,
oe. és klr. orvos, eebóaietl mű éa kfttsaer-gyáros. Sál—14
(AtopH. 1178.) Baáapntaa, (Atogft. 1878.) nr. Sineakiiiaii itaa 17. wm áriagyttk Isgysa a* ktf aatvi. ama
Árverési hirdetmény.
A naiykaoiasai kir. Ivoék tkvi osstálya ré» sséröl kősbirré tétetik, hocy a nemesvid dédi ön-segélysö-ssövetkeset végrehsjtstónsk Lóvy Sámuel ás Lóvy Dáv|d végrehajtási azenvrdö ktak -máromi lakésok ellen 180 Irt ás 188 fct kéltendbeli tón, ennek 1807. évi március hó W-atól járó 8«|, kamatai 38 frt 04 kr per, 18 irt 46 kr. végrehajtás kérelmi, 16 M 46 kr. jelenlegi s e még felmerülendő költségek Iránti végrehajtási ügyé I ben s fentnetesett kir. törvényszék területéhez | •srtozó a kis-kotnárómi 168. ss. (jkvben + 900 hm. alatt (oglaJl és 10B9 inra ; — a kis. j komaromi 86. as. tjkvben I. 47. és 49. brss alatt foglalt és 148 litra; — ugyanaaon tjkvben IL 60. és 51. hrss. alatt lógtak ée 819 frtrs! becsAll ingatlanok
I * - . 5 . 11M8. évi ssspteaiber ké lt Ik aapjáa
é. r. IO érsksr
Kia-Komarom kOsséghásáná) dr. Dick Jóssef j felperesi ügyvéd vagy belvetteee kósbejótlévei megtartandó nyilvánoe árverésen e'adatai fog.
Klkiáltáai ár a lentebb kitett beosár.
Arveresni kívánók tartósnak a becsár 10%-ál készpénzben vagy óvadakképes papírban a kikül dött kezéhez letenni.
Kelt Negy-Kaniasán, a kir. tvmék mint tknyvi; balóságnál 1898. évi jnnins bé tf-éa.
G0Z0NY, kir. tatáki albiró. ji
Kávéház eladás
■ ■ . 1 I 4§i > NpMt
Veszprémbe* jó forgalmú helyen
|él llvedelsiesé
Kávéház•
• • •
Üzlet
(a Kossuth Lajos utcza „Központi Kávéház.")
aa évi ssvamker hé iln|éH
teljes berendezéssel eladó.
Bővebb felvilágosítással szolgál t jelenlegi lalajdonös
PENITSEK ÁRMIN,
MÍ-S TisapHsibsa
iff dobot ás: 1 forint M krajcár.
Utánvéttel vagy aa Sseseg slSlsgss bekll-
dése utas klldeiik.
KIsYTHlfl a bőr ápolására •
szépítésére ós "T) __ j - ^ finomítására 1 LL vi ö 1
Wm LagaltkaMkk SHSatat, hat én Mi nlsl IDBaS. SM — Faktr, lésasasta. ts sáffs —
•sSJttog ősatyáéit ta ^áslvs Dr Ml i.J Ch.Ur. h>á> ttW m*M0*m
kllaiarl leveleit a legjobb körökbfll minden éikoekss ■ellékelve vasnak. g
TAUSSIG Ö0TTLIEB
lr aéiul tolMta-Mgyss Is lllsWst plt Btsakss. Ktrsktán sála, l,i VsUsaMs a.
Ksphslé a láttatok Illat—er gyégyiaerkiresbf étakie 4a gytg)sasrtárbsa. I.-Kaelsséai Alá «a BStoas, Halall ■ Bér éa Mrelaer «yaia eégskeél.
FEGYVERGYÁR
gplttnet IflttaM, h haitaíajdonoiok
figyelmébe ajánlja gyártmányát M ELSŐ MAGYAR
HT A világhirü Steyeri
(nnrMVi
kiptli
Nagy-Kanlzaa, Csáktornya és lala-Bfarasaf terSletérei
Dnger UUmano Eleknél Bí.-Hanlisin.
TATA-TÓVÁROS.
A mabadalmaaott építőlemez, nyaroUk, laki-kink, yeedesdei ét gyóri épSistekaél vagy eeek átalakításinál kiválóan alkslmaa.
74s éa ffwnmlM. teltesse atrsi sisaayw-hk, boltotolok, LnUtfaUk vdlau/alak, kémhf éa mMUua wlsaááss alkalmas, pemáa fing M aa-Ikrarn msaise asysg. I
Ui, gyón és a Imictábi építkezést rsatesr.
Msgysrátó fizetek ée égyes saysgok árai ^talaaal káwlstask. I
10—41 Safsbsde tlysU, építész.'
AjésSs éésss totomnN rakUrál kartkpysitokaááss Továbbái raktár taktgvlaalat mslal*ie
• Maiallkll
graziossa
kartkfáifklas. tsvtot konitt. <U toljM )4 kirWn ItvS kaatkssrak la taitstssk iskttosa. ás sasnkal mii—rik rMtaajig
jsnracaiBMisMiis. anwiiski titku aiada akacttpárstl, ntstáa s»l által táaMét IjskuMasnssI
Mfir-ingolU iigja k UraalTt-
A szölöpenósz JXS&Stí fuvökészttlék raktára
Nagy-Karnisa vasárnap
Zab 71. Bám (8. lap.)
1899 asapierober bő 44a
SleicLá,. --
Bérlet lejárása miatt eladó 17 soros Shuttleworth UniTMsaldrill, 15 soros könnyű Sackretőgép igen jó állapotban, egyéb mező- X gazdasági gépek és eszközök, szekerek és szánok — circa 350 drb. tenyészbirka, 20 drb. pirostarka gulyamarha sat. és egy könnyfl feoiton kocsi (egyes és kettós-fogatu) Gruner Lajosbál Felső-Rajkon, Zalamegye. ~ *68-i VDOOOOOCXXXXXXXXXXX
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
Nagy-Kanizsán.
a k+ttaafc >h»i)«n __
mtty u wlirtia sistálysm. m-ése iWama wi«ai ffá, a MfnaMt ai Mii vinlavwt ai-tiv*mM (ialu (ftantf aiMMMti),
m ai la ainaaau MfaaSatoii a O*-■attaH, M f ♦iitaj'ialaaaipi, aaraara nlböttcíat, kisri«l i*f«r, JUH éa
alwrtlll 11 'tollal, Ijlltilláill. Kr-tHiW-1. 1 i»irkiiiikal. all trat.-»at»l. baltiakat, a aár 40 ér Ma jékak Msasjfélt
Dr. ROSA-föie t\Mm

0MM MM Maié jtr, * ««l MB Marii a uaaii éilli*iaiil,a^.
■kali «fc aa H Ma toviM
PUJJ liiiíetéa
FRAfiNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-Rt.
D a* aaOaaUaa Blaéaa r—^t** 4 Mn aarkaad aféa>M«M éa MB Hrl saaraa, kUSataa li kiaua ta aaaaaa AiaSa Ura, MMIt kátlsiar
IlM M Ir, ketté* Im I Netáa N krrri <ré«akk
a pi jMto <k|Éilia altkai tatai a
M éa N Irajairléiri. 0 fcrnrf (ÉPÉpÉÉ®.

IGYBLMBZTKTfiS! ulbJ1
• aa wiik M- ^^ ^^
aaltaatam ktija a prágai frae*ir a tTtar éa loriN Mia, kajy a Br. la a katiaan waifM alria Maria aa IN IkikaM tank -MKr >«<• • Pr*fa* ™ ■ ia«di M ajtakMi IttaaM k*w —Maae <taj«r
-A U 10 itáaiáat talál M aaSaakMrina, «l*t U»J ■
■ llaaaaré laralab airal uaiiM iáim ittasak.
Raktárak jadapistaai
Jftü M gfamttiu, IffK l OtaiM Ttataqv S hh, [méhét «*.
Flraktár D f...... á>iMjki *am seáaaram «Mr ia Fraa
a kaiNéat ö rrlJUBr Eaeer éaimnani » Ht
FaatakUdM
Mi-aa
Kapkató: ■agr-Haahtéa i Ij. Faaaalbolar Jóise 1 Deutsch Lajos IMarioa éa Habar Nett éa Klata Pauk Jakab Roeenleld Adoli éa te Scbleeisgar Isidor Schwars éa Taobar Sírén éa KMa Wetss éa Sobaldt
lawi ■* Dornar 8.
Roller Ueraál
Zacherlin
Paeae i Scbletffer M. 0. Nrlakt
Kraroarlta Viatar
ooeterlcs Pál
aélaasg l Botfa Mátyás Uataay Kálmán Márkás Salamon te
■areslslip t
Saabé Sándor WoMa Sándor .
Kreisaler Oéaa Sdnrara R. Piacba* iaoa
raar aini DadlaaaSy J. ifégyea
Sao-itM
Berger Miksa
eaadáliktrsk mélt » hatáaa. lagll Mindenféle rarart. X««l<f< khrtaaaággftl éa kiirtja • sak férget blilaMUi la gyersaa agy, bon Maaaal ayaan neae aaarad. Átéri dleaé-rtk la aa egéaa Tllágo«. H Hl lék éa aüllMk Téaalk te. ' i-- laaaartatfi Jala t 1. A spwéteM Irsg. 9. A ItCBML aér ■
Nyomatott Fiachol Fülöp laptalaidonoauil NagyKauisaán Ilii.
Huszonötödik évfolyam. 72. szám.
tewimrtiH :
Viro.U'tlpIl.t FI>ck«J flMp ktayT-
k.r«k«IMh.». H '* ' I ,, J . I . .
A (MrkmUvtl trl.kwtl Uktt nap«t-kint é. 1. 4—6 6r» kht
(ét IHI.—46 > lap imIUbI mim TntttltniA mtntlfm kA
ZALA
lUUUniu: Vtrnaktetpllii. tV>*k4,mt> li»;v-Befeefcedwe.
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KAHIZSÁN hetenkint kétszar: vasárnap és csütörtökön.
SLOriSITBH ilil tt*m tm )S kamu (S M - »». Féltvrt < km** i» tn — •>. Nwty.iUvr* S kamu il tn SS kr.
fyfiittr pttfttm 10 kr^ér. '
B»mw>. >«ImíM » IWmm I ■muml fUcM r**t kik. k«<*■»>! »I!MM.
ItnMMlM ImW nt Imn IM
Mi künn « MinM knjttt.
Nagy-Kanizsa. Isy8.
Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR.
Csütörtök, szeptember 8.
„Nagykanizsai Nemzeti Szövetség/1
Az » Országos Nemzeti Szövetségi lankadatlan buzgalommal, hazafias kitartással és lelkesedéssel folytatja munkáját a magasztos cél érdekében kitűzött lobogó alatt.
A Szövetség célja: hazafias és humánus ténykedés mellett a nemzetiségi és szociális izgatások meggátlására munkás-könyvtárak, munkás-kaszinók és menedék-házak, nem különben képzőintézetek létesitése. Ennek a célnak megvalósítása érdekében immár 30 vidéki helyen szervezett nemzeti szövetséget, melyek fényes sikerrel mflködnek.
A vidéki nemzeti szövetségeknek ez a tapasztalt szép sikere arra buzdította az Országos nemzeti Szövetséget, hogy azoknak számát egyes exponáltabb helyeken még szaporítsa. Ennél fogva elhatározta, hogy a >Nagykanizsai Nemzeti Szövetség* megalakítása érdékében is mozgalmat indít.
__A mozgalom kezdeményezését ^ j
szervezd bizottság megalakítását kitűnő, hivatott kezekbe: Vdcsey Zsigmond polgármesterünk kezeibe tette le. Ezzel egyidejűleg
| városunk több előkelő egyéniségéhez levelet intézett, hogy a szervezd bizottságba tagul belépni szíveskedjenek.
Igaz, hogy városunkban már meglehetős sók egyesület van, melyek éppen a hivatott | erőket tulon-tul igénybe veszik, és a vezető szerepre kétségtelenül leghivatottabb erő,
nyei, társadalom-politikai viszonyai nem igénylik ; mert igaz, hogy nálunk sem a nemzetiségi, sem a szociális kérdés neqt élesedett ki olyan veszedelmes jellegövé, mint más vidékeken; de azért megbocsáthatatlan, vétkes könnyelműség volna ebben is összetett kezekkel patópáloekodni éa aat
IVécsey Zsigmond polgármester, is a tul- mondani, hogy ,^sun ráérünk trrt nUg P halmozott dolgok terhét ugyancsak érezheti; Éppenséggel nem aiég, hanem aiiit de azért pillanatnyi kétségünk sincs aziránt, kell ráérnünk erre a szervezkedésre, mikor hogy ez elől a kiválóan hazafias erkölcsi még a lappangó töz nem vetett ugyaa kötelesség elől sem polgármesterünk, sem lángot; de azért a levegőben röpködd az arra hivatott többi erők kitérni nem szikrák bizonyosan mutatják, hogy a rcjtíző fognak. Ellenkezőleg: e nemzeti szent cél[tfiz nagyon messze nem lehet. | oltárára lángo'0 lelkesedéssel teszik le a Aki az itt-ott folütődő jeleket (a parányi hazáért és nemzetért verő férfi-sziv munkára j szikrákat) látja éa azokból ítélni tud, nem hevitő ambícióját. 'fogja egy pillanatra sem azt mondani,hogy
Nagykanizsai a Nemzeti Szövetség lobogóját nálunk ki-
Az a munka a mit a Nemzeti Szövetség* tőlünk vár, oly nagyfontosságú, olyan mélyen hatol a nemzet élet-érdekeibe, hogy azzal szemben a legfontosabb egyéni érdeknek is el kell törpülnie, s a legnagyobb áldozat sem lehet
éRf nagy.
Azt nem mondhatjuk, hogy a Szövetség hazafias munkáját a mi vidékünk körülmé-
tüzni és aköré tömörülni korai dolog Éden hazánkban ezt illetőleg most már íora&sigr&l nem, legfölebb csak elkésésrél lehet szó; ha valahol meg nem látják, meg nem értik a jetekei és azok szerint nem cselek tűitek.
— De mi nem is kételkedünk abban, bogy úgy városunk polgármestere, valamint azok a hivatott erők, kikhez az tOrsságos Nem-
TÁRCA. K&risbadi emlékek.
Irts: Tinit Jáaee.
(MgMts.)
Sohasem hallottam est a ssét „waadsrbar* aaoyiizor, mint as almait hetekben; eszel a jelzővel a németek mindent kl tódnak fejesei, persse a hangsaly adja meg a gyönyörködéi, ss elragadtatta igssi tónusát. A Boaenbsehtól Drezdáig vetető utoa ttoaban éa la eaak fgy kiáltottam fel: „wuaderbar, wunderbar.* Nem hiába sevetik sít a vidékei: tgáas Svájcnak, valamint bogy nem hiába irtik a német lapok: .Drezden eia frvmden Stadt*
Drstda I Bt ám a város, hs megtehetném, felét egy éjjel hstsstállitsaám Budipsstre H ott helyeznem el ttépen a méltóságosan bömpöygö Dnnaaoroa, a budit oldalra is raknék Belőle. Haitimet ítélet ateál villatterá épületekkel tele epilve, alig egy ház, melv elől blánynssék a maga ctlnos kis kertje. Azt lehet mondani, hogy az égést város egy bstalmas kert éa etenkivfil mégis egy olyan remek „Gtotter G*rten"je le vsa, mlat akár a héesi Práter. Legelő«tőr »ze-mébe iflník sg idegennék, hogy minden a nagy
Németország zziuébeut s butavirág-kék isisben játarik. Kék ott s fiáker, a droaehke, aturttám, a koosb ruhája, a levélszekrény, a potukocsi, s a legtöbb fiatat emberen a tepka, köpeny, atb. A nép ángyon vtg kedélyű, nem aárkoaoti, o«ak bogy fenemód ejtik ki a német izót Néha OttzOr it kellett kérdenem, hogy megértsem és őtazör is elmoodsaom, hogy megérteasem. Az aton egy hamburgi utasé kiesé rám Ijesstetl, bogy milyen roeaz a itáit konyha éa hogy még aaoál is troataabb a porost kooyhs; én atonbaa kellemetes lepődtem meg, mert ba nem Is olysa tartalmae, erőé a lősttk mint a mienk, ds meglehet : jóval — egészségesebb. Vaj máikul szoa ben »em teát, tem kávét, sem tajiot nem lehet kapai. Kenyeret pedig hánaennylt aatlk a vendég, azt ktlőn naatni nem kell; as már as é<ellel velejár. Mi hottáatoktuok a sás kiflitéihet. de hs ssl kértünk, tkkor Is bntter-szsmlit ktp-tnnk. Fehér kávénál — eml különben Berlinben le nagy itókát, — ikáitogyas magyaráztam, hngy ml azt otak utgyon fehéren steretjUk, hozzon több tejet mlat kávét, a plneér bizony mindenkor egy nagy kanaa feketét éa egy gyO ssttuyi tejet hozott Igaz, hogy • feketéjét olyta kolyvtlék volt, hogy ta a kevés tej it meglehetősen megfehérítette. A pincérek azonban bor-zatzlón közömből lények ét izeotBI hittem, hogy Pásmándy amikor a magyar pincéreket korholja, hát nem a német pineért akaija mlntáal.
Egy előkelő drezdai étteremben pld. Igy kérdezett l pincér r
— Wolhm á Msbtspsis? Nods annál sikkesebbek a — kttosák I Owpa egyformt, h^jutslalta, tzőke, egésteége* piros srcokt Ksstárnyájak pedig ekkora van, kecy
ÍA két áráig kell menti, a míg a kaieaa osgysdet [örül lehet járni.
A „SchlotH* termeit lttvii izlreien mutogatják awtl a különbséggel, bogy a bajttistalan ItUJ őméltóeágát aem kell levett kalappal kárai, mint Béetbsn; hanem agy Drfkdáaaa, Berlinben, Cbarlotteabarebaa mint Potsdamban le keit szurkolni a 26 pfennig belépti dijat ás laahaá az nt; sőt nagy betBkkel irvák a belépő jegyekre, hogy a bevezetőknek borravalót elfogadni izlgo-ruaa titoi. Mosdanom tem kall, hogy a ázást király dlta-t»>bál kápráaatotaa nagytsstásk. A fő >stvényeaságoi sxonbau as a*yaseeak a „Sohlosiban" levő .Gilsas Ofwőibs* nyitja, melynek termeiben hatvan milliő mátka raáis értékű kincs, ékttsr én ereklye vas felhalmozva, Vtláságos meseország, ás első ttobábae etek bolmi pea>embervkksl, pogány Mentekkel áll ezemkőst a hlváseel néző, ds már eteken tal, a második has etltibs foglalt eogablgák vasnak a legkülönfélébb formák bél fclbsimosvs, titka
Iöu két más ttobs esups etlit, srssy. Még fürdő-ládsk is vsnnak Itt stisezlstbői. Et miséi beljebb megy a látogató, annál jobbaa káprázik a
Ünnepi inakonyvek (Machsor)
az izraelita ünnepekre
r. ■
Imaköpenyek, iar naptárak stb disz, kötésű Imakönyvek, ujávi űdTÓsJŐ kártyák a legnagyobb választékban igen jutányoa árak mellett kaphatók :
Fischei Fülöp UqiMtfetta Maiiaii
MagyTaiitaaa csütörtök
Zds 71 aim. (M 1-p.)
I88á wptmbw hé I ái
Mii Szövetség* a szervezés érdekében szózatot intézett, — hazaszeretetük egész lelkesedésével, nemzetvédő buzgalmuk tdjaa ambíciójával fognak tömörülni a szent célú lobogó köré, a haza éa a nemzet •onán, jövőjén honfiai gondokkal csöngő sziveket az Qgynek megnyerve, mihamarabb meg fogják alakilani a ,,Nagykanizsai Nemzeti Szövetség"-et
A vármegye házából.
lalaránaegye törvényhatósági 1898. évi easplkó
éa folytatva tartandó kösgyáléeén lat veendő áijpt
II
I. Alispáni jelentés a tórvényhslóeáf állapotáról, - ezzel kapesojsthaa a asámookéróesék JsglMkaayvn.
1 As flrasedéeben le»ő vármegyei V ód al-ée a szintén ttreesdrafcén levő egyik ki jagysót állasoknak váissztáa utján való
I. Aa állandó válaaztnsány a várssagys 1880. évi MWsigvstés tervasstét bemutatja.
4 A 10476) ni M8. jk. 88. ss. hstáraaattaJ UktMOtt UaoUaég javaslsta a törvényhatósági tfcsti Hsetések reoéesáas lányában.
5. Háromssék vármegye kősOnségénok Átirata a vármegyék állami dotaiiójának a ttakti Isstéssk randanéss céljából laeodó leieaMléss irtat a kép-ijesMkáshna és s nagyméli. m. kir. BaMgyaH-aiaiter Urbos ln'éssedfl felirat tárgyában.
8. A as. t. Mgyéat 2641/ni 886. ss. előter-jeaatéae aMgyéssi ée flgyáazaági Írnoki állás rsndassresiiéae iránt. —- ■
7. A köslgasgatáai bisottság as lffiMlOOO-ik évekre sssrkasstett uileotartáai kőltaégsUiránysa-tokat beterjeszti.
& A vármegyei számvevőség előterjeuléee ss 1888. évi betegápolási kőllségsk fedssésérs asSkaégas pótodé megállapítása tárgyában.
9. A megyei ssámvavőaég elQtsr)aesléas as 1888 évre ssókségleodö katona ksssálMsolási pótado megáffepllása tárgyában.
10. A válaastott vármegyei btaottaági tagoknak folyó év végén kilépő feis réeaa. s as év folyamán tapágt képese égőket vesztett, elhunyt éa lekóasónl tagok halvába teljesítendő válási táaok határnap -jáaak kitkaéee.
II. Bvültoily Ptrwc Itérvénya a Bataton-sesPéki vaent eegélyeaéae iránt
11 Vasváraagy* alispánjának átirata a rum— ttajei vasat támogstáss tárgyában.
18. A vármegye moaogrsfta-bisottságánsk
javaaiata a vármegye monograflafo magiralásn tárgyában.
14. A mankaedót éa a owagnsásaávi mnn-káaok lőaőtti jogviaanayok asakklyosÉsarél asolé 1888. évi S. l.-cikk értedében létesieaM kfte-eégi segélyalapok aser leseiére vooatkoaé ssabtfy-reodelet tsrvsnsltnek Desssallitására kikttdótt bízo taág javaslsta.
IV. A faiskolákról éstá-itaaokról eaerk«aste.^ő ezabalyreadeiet lervnsslénsk OsareálHtására kiküi-dóU btootlaái javaaiata.
16 Tienssésvárnisgye kösHsségrfask 1111. UK as. átirata as IxflH. !U 71 f-a t-ik pontjának o'y értetemben taendtf nsódosstáaa iránt, bogy a munkaadók éa a manögaidaaigi j munkások kast lőtearttő vitás ágyakban másad-loku batóaágni a varmegye alíapaqja' jeiOHsosék
ki. J
.17. A nagyméltóságú m. kir, Pteakgimlaialis Dr 888*| 888 as leirata, mélyíyel as 18»1 SS. t.-c. értelmében felállítandó orssá os késponti biteiaaóvetkezőt alapítványi üzlet rssasi jsg|sáséte kibocsátott aláírási falh<rást megköldi.
A megyei árvaasék 7683|h. 94. ss elótarfras. téas Z.-Sient Grótb masőverosi erratának Baraas Péter ei eo bevehatatieooé vátt 38 frt 80 kr követésének az árvatari tartalékalapból leendő megtérítésé iránt • t-.
A menyei árvaszék 15174/1 1898 sa. je eo-téae a Leienyén elhalt Horváth látván né ssbl Kovács Rósa hagyatékában (elmerőlt 89 Irt hiány árgyábaa.
A m«gyei árvnasék»ek ée elnökének 1*488/1 97. és és 81866/1 98., illetőleg lUMa. 91 aa jelentéaei a m gyei árvatáruól a Kó meadi Jánas Lajoa réaaéra tévaaaa kiutalt és bebajtbniinana vált 78 frt 79 kr. erejéig felelőssé tett dr. Zárka Zsigmond árvasaéki Moók asoo ke-elme tárgyában, bogy as emliletl óeaaeg a gyámtárí tartalékalapból térit tasaék meg.
81. A megyei árvaasék 1SS91/A, 98 ss. előterjesztésé as árvatari tartalékalapból Nylrő Jóssef árvaértéka 'éjében kiutalt 116 Irt 66 kr. tőkéből és ennek kamataiból álló követeito tőrtéan iránt.
88. A köaigasgstási bisottság jalsntéss aa 1898. év I-ső teléről. -
88. A vármegyei Uesti fóonme eMerjeastxae Badaueonv Ttatagi Térdiaile ás ÜMgtlgSl kSsságsk á tal reodeeeredteol asándékolt kőrorvoai álláara vooatkosóiag.
24 A várnagya főorvosának e öterjeestéae a letenyi közegészségügyi orvosi körhös tartozó kőaságeknak a kőrorvoai flsoté* leiemelése tárgyában bosott bstarosatai jóváhagyása Matti A vármegye alispánjának előterjesztése, a ■agrár nyelvbén jeleskedő murakóai- s vend-vidéki tanítók éa tanulók évenkintl megjutaima-sására 8U0 frt magaaavaaáaa Iránt
86. A szarvasmarha-, sertés- és jabtonyéss-lésről al-oiott szahályrendelet mOdoeíUaa.
*r pnakgytgaagnsatof ndéiiseil btoesaste
V. A bordély-tgvro éa k#adkre t alko'oti ssabályreodatot ■táaiiSSin.
88 A sal - agersaagi ai kir ■ágkor aéne a caaktorayat iiiaiillii tárgyabna.
81. Diéskai kérvénye a gsws dláa>ák tvk. köau folytatását képasó és a GyUsvsas gntam-boki tvk kantba aaaoó 8 km boaara lln^i kősiakadéei ktetnnk a tvk kő—lak saeákn leendő falvétele iránt
80 Lónyay Jóaaat vAnancrai ktaak kérvénga agyavi ankántaai lentgálala wjssétaséi* ankeé-aágidő sngedltyenáae — i sagéit kan réssnsistss trónt. I 81. A várnagyé
Bot ka Ferenc -aia sssnt srétbi Mano^akéNMk a azabátyrendeletileg hiziontótt négy haü siatiadaág időn tu1 tis napi szabadságidőt engedéíywatt
88 FWapaa ur OnMiseága Klotild Wkewagnl 0 Fenségének köasőnetnyilváultáaát aaagkMt.
81 Vaeaprénivarmegye főispánja a vármagyS aak baiktatasi iisepáa ktMóibsagtfog Wrt*»l megjelenésaért köszönetét iajaii kL
84, Kotor kónségnak & Irt 48 ka. wagyei pótodé törlése iránti folyamodványa bemutat* tátik.
81 Boa Gábor lonaaMdi lakös misgsréssk segély adományozás intntl kdrvénya.
86. Osv. Mnsntass |Urtanné saAL Iranyaaa Maria sasnt martai éa Prstár htvéand MM-rajkl lakóa volt ntkapsrék ásíegyainah halotti negpd megállapitiaa iránti kérvény*.
87 tgantVd .Ősség a néhai grét Bséekaayt György által tatt 600 frtoa alapitváayva venni kozó alapító lavatal jóváhagyás végstt ksantatjn.
81 Zatavtraatya ■tbieSnsetask kérvény flzelés emelés iránt.
88. A vármegyei eaánsikeág áttol asf-visag.tH kőnaéri aöitaágtorvak és tarái a ámadá sok törvénybatóaágt jévAkagyáa végett kvws<aá-tatnak *
40, Baitatino köaség kégvieeH lesiilsiánah a táncvigaiaaok után ssedsndé dijak s ihs dijaknak kova torditaaa tárgyában kossn batáwwia.
41,' lltaMNráHtl llagyesd éa Kamatos azövetkésett kóaaéfan képéaaM testQletafaak kar-iegysM írnoki aUas rssá—srsattéei targyakna bosott határosata.
—ftrtakar konag képvtHRr UüSeHMl F község n«vén állit ragáls kártalanítási Utva»ynak a község volt urbdre-el nevére leandd aiMÍáaa éa a vaaaaanii basssa' ártMÉ lelnaaláen taigyákaa honolt a megtelskbsaslt kaiéroaato.
41 Fefoó-Ukoa, Atsó-Lakna, Oyertyéno^ Hotlioa. Kapoa. éa Ko«tk eadvetkewái 1 képviselŐtesiQlaieittdt agy kóQagyaói Írnoki rendesarsaitéss és i»slésansk megáHapnsaa tárgyában boaott határozata.
41 Keszthely kOaség kipvtssllissttlsléasfc k őse égi Ingatlannak aviivánoa árveréann ■ stadbatása targyakan koaoti kataroania.
essssa, egy-egy rejtettebb tagban ssista fái sgysdti á'uíai e sok eeillogó esi a rázó gyémánt /"V kősóit. Ugyancsak itt vaa agy királyi könyvtár 680.000 kötettel. Vaa Dresdábaa eteken kivtl ssnyi sssaaoss és egyéb lattányesság, hogy aem bét nap, da stag két hét Is kevés Vadasoknak s migtsklntéséra. Itt még esak megemlítem, kegy oiysa ..wuadarbar* vasa ti iadóháaat, mint a drezdai .Baaptbababof'1, legalább éa még aem lütam ; soka egy labirlatbaaaak tlslk föl az sgéas, mégie oiysn nsgvssertl beosztása vaa, bogy lehetetlenség akármilyen bárgyú embernek te egy vonatot elhibázni I Minden vonatnak ssáa, stáa .Trenpeje" — följ&rója és pésstárosa vsa. Wasdarbár csakugyan I Vénül, mielőtt elbsoeaa-tom volná Oreadálól, még megnéataai a híres Zitayi lelkes irótáoak, KHmrm, emléktáblával lelőtt esMöbását s as abban levő Kőraer Muzeumot. Drezdából Berlinbe vitt atom és esak ott as atoa gondolkodhattam el azon, bogy ta ilyen szegény ország ez a mi édee magyar hazánk éa milyen gazdag, milyen nsgyeserBen kaMvak a un Némaiomái f Haj ka nátaak ss ő tasraksaa eeak egy tisedréase is meg-volba ff No majd a killön vámtarklet talán meg-bosaa aat isi Berlisbes, soha nagyobb vároa, mint Bées, nagyon könnyes leket tá|ékoaódni. Ka legalább, — kezemben tartva a térképet — mindig oda találtam, ahová akartam, anélkal, kogv bárkit la kérdezi m volna I
[Eltekintve attól, bogy talán egy város sínes, sasely aránylag egy akkora kis tartUelen olyan és aaayi ssoanmealália éplletel tadsa felmatatal
mint Béoe a Scbottenriagtöi aa Operaringig, aséri Berlin aokral szebb Béoeeéi Blngje ngyanatnoa, de vaaaak olyan modera, lágaa és vonal-ogyenee a'oál, mlat akár aa Aadiieéy-at; holott Béesnek még aa 6 klree Prateratrss«eja Is görbe éa eaa-bályialaa, Mnnumentálls szobrok tekintetében la meeese fölötte áll Béeaoek. Istenem, ha elgondolom, hogy Berliaben egy-egy váróul kertecske körül is 6-8 tábornok ambor áll, aaayi mlat Budapesten Össze- véve I Még ss éa gyenge tollam Is sokat igen sokat, tudna Berlinről 8e*teirai, da aem ttélom részletekbe boesálkosnl, mert ügyiem tudnám agy a mim érzem leírni Ter-méeaetaeeo Berlinben is végigjártam a Sohloss termeket, A Hokeaaolleniek bár aem tudnak valami aagy kloeegyljteméayekel mutogatni, da aasál elragadóbb, meglepőbbek a dlea, vendég ée egyéb lakoealályok, kivévén az Öreg Vilmos eaássár és Angsain eeássáraé lakását n bir«s„Oiiter den Liadea" ablakokkal, amelynél Időnkial meg | kellett ieieasie, hogy a nép lássa, hogy még — él, A Monbljoa parkban van a Hobenaollara Maeesm, aasely aaiatéa nagyon érdokna, agyaa német sralkodók bútorait, ruháit ée agyéi kedves emlékeit tária elénk. Harmadik Frtgyeeoek még a fa-pörgetftje éa fs-sipia valamint keresztelő inge le otf vsa. Milyea aagy ellentét I A keresztelő ing kőselébea agyaaas a hosatsasára oaizma ée tAborl öltöny vaa, amely ben benalaket Kőaigrttanél elaáepángolt. Nagyon érdakaa a Zesgaaua emeletén levő „Bnhmes-hallé." As advaroa egy sereg elhódilott francia ágyú da mUrttimm aorfaia kőzött érünk a fö-
| beJA<«thoa és eeak agyaa ltubwaljajls aa| KOaayt aekik, kik agresásntán I—• narjr káW-rabéi kerültek kl syőstsssa A esarnek tatai aagy esa'aképak dlsíl'tk a vagy őtren rendkivill assbbnéi szebb szobor sálja kOrkl. Peraae mind olyaa emberek saobrni, a kik a dieeőségae kád* járatokban a vsaéreenrspsi vitték.
Berlin mmimmmi aa aem ia olyan asépak aűal a béeei két Htmmwss, bansai salakán rémeek aayagot Ölelnek 181. A kéneenraok k8lö» nőoea meglopd gazdag éa aagy. Mkértt nem vagyak a Így a terseeket esak agy fciótagosaa tnsta-lettom mag. tleaan kin a tóbtí kőall agy nagy tastméay. s mely ia/ dan Atasto elmet vtaeU. de Uraatla, eeka olyaa alakokat 1 A pnaaUl a«ikó*ok ruhát eaakeeetntt olyanok, saiat a eirkaeabell ssass»sarsa bohóooaé Aa as ar sem volt ám eoba Magy smiesésben, a ki aat festotta I Érdekes a 08 millió márkába knrtUt „8ktdH*knH, Váraai vasat, ta Végig, Ikrifl kasai megy a városon anéikBl, £gy bineélyaa kis. mértikbes akadályozná a forgalmat. Magsa vtadnklon enalad végig én alatta boltok, elegáns reelaaratiók, kereskedések éa raktorak vasnak. Kanéi a vasútnál aa ia érdek ja, kóff egyáltalán aiaea kalauza. Aa atoa maga kárest a helyé', maga csapja be a pitoat aára ajtót, a néha-néha jár egy-egv ellenőr ntánnn oéeal, hogy aam Ht-e valaki 11-od iMtalya jegy gyet as aleóbe; mart osak ez a két nestály vaa. Potsdamba, a mi 89 kilométer BeritnKt, 88 pfenning egy atáadoeztálya jagv.
(falytaliaa klutbasft )
N*ryK»niiM csütörtök
Zala 12. Mám. (S. Isp)
llfiwptsnlMr kó 8-án.
kőaság képviaalö ss Blslénsk megvéiele tárgyéban hozott
40 Keuthely ingstlzo területek htfámssls'
46. K>pt*lanfa köiség képviselő if|lölsi(>nek községi ingatlaa aisdasa tárgyába^ hozott ha á-Masts.
47. AlsóLendvs kösaég kép»i»elÖ teaül*té-ssk községi ingatlan eladása tárgyában hozott bstxrozata.
48. Ba'Si közaég képviselő teatOletének kössegi ingatlan slsdása tárgjáhan boton hslá-roua.
48. Palásnak község kápviaslő tastfllHiéeek a kösaég tulajdonát kepesö ag)k*rekll vízimalom slsdása tárgythaa hozott hataro au.
60. Dráva-C«ány köss** képviselő teitBleté-aek, k<«aági ingatlaa sssrséae lárgyábsu hozott ksur'zs's. s
Sl. A ssla-ssesi -gróti |árás fősxolgsbirája Zataoér áa Pakod hegyköaaégek rendt-rtási szabályaiét törvény hatóitági jováhagyáa végett b«-tvrjssz'i.
61 A pacaai iár*s lőaaolaahirája Orbányoafa begykösseg rsndiartáai szsbalyaát törvényhatósági j»ru»gyas vsgatt beter|e*«ti.
63. A letenyei J*rás föaso gabír ijv BASök Gyorgy, Baas, Bonls, Bucsuts, Ol'áro, Tolaiáoa és Vssosys hegykö<séiisk reodtaráai »t*bály-satat törvényhatósági |öváhagyás végett henr-jsastL
64. A sals-agsraaasi járás lősvolgabirája Dobroaheyy, Döbré*e kőznéd határáhsn levő Ujavssheny, üsssisnyés és Bssc-a hOkk, Ö-Hén-bása község ba'áraban levő Bmlaibegy, Köké-oyes-Miadssent kös-ég ha'árában Isvö Ktte«kishegy és Tordshegy, s Baaita hegykö/aégek rend ar'ási -ssabslyatát töiváuyhatósági jöváhagyas végett beterjeszti.
86. A sula-ezersségi járás fö*solgabirájs Sőjiftr, Pasata-Ssent-Lául* és Puszu-Edsrie* hegyközségek redtariási »zaha>ysatái törvényhatósági jóvshagyás végett beterjeesti.
,56. A nagy .kanizsai járás fős'o'gsbirája Ssspetaek kőxság határáhsn levő Vööshagy kogykösség rendtartási sssbaiysatat törvényhatósági lOváh-gyáa véneit betelje*ati.
51. A nagykanizsai járás frt»solgahirájs Ri-. gyár köaság ba'árában levő I nrehegy, Orewbesy, vOrag és Kis-Bódihegy, s Kerenebegy l.esyköz-é-JHk randiarláal sxaoályaatat mrvékyaatoesgi Jóvsiugyss véz«it beieneasti.
6*. A aagykaaissai járás iössolgsbiráia Mars Kereasia kosseghes tsrtosó Újhegy heeykösseg Tradtartáai ■sabalysatát törvényhatósági jóváhagyás végeit beterjenati.
19. A aagykaaissai járás főssolgabiráia Za s-Ssaat-B «laz«, Magysr-Ssardahsly Ss BörsAaesa ksgefcaassgsk rseaUrtá l sssbslyvstái lörvény-hsióeági jóváhagyás végeti betrrjeesti.
60. A nagrkaniasai ]árás főasolgsbiráia Nagy-Bakóaak áa Zala-Mersnys begykösaágek rendtar láai s<abalysatat törvénybatóaági jóváhagyás vágett brterjes*ti.
81. A keszthelyi járás lőasolgsbirája Zala-Sráató, Osersseg, To.nsj, Nemee-Bakk. KAveskut, Kansaes, Ssaai-Györgyvár éa Sárssellék hegy-löastbsk rsadartáai asabálysatátlOrveayhaióeági jóváhagyás végett beterjeseti.
88. A keasikeiyi járás tőssolgabirája Fe'ső és Alsó-Zsid hogyköeaágak rendtartási aaabályaatát Urvéaykstósági jóvákagyas végett beterjeseti.
63. A keszthelyi járás fössolbaglrája A só és Teiaó-Pahoá ée Neaae-Boldogessaoayta hegykő*-aégoh rsadtsrtási seahálysatak törvényhatósági jóvshagyás végeit baierjeestL
64. A ksuthelyi járás löaaolgahirája Vindor-aya-Lak hegykAsaég rendtartási assbálysatái lörváayhatéaegi jóváhagyás végett beteríaesti.
86. A kesathelyi tárás flőaaoTgabiraja Vonyarcvashegy, Gysass-Dtu és Meséét Győrök hegy-köeatgak rendlarts«i u*bálysatáttörvényhsiósagi jévakasyáa végeit betoijemtL
66. A sagyaUluteága lAldnivalesBgyi augy. kir. sáiabsiariaaa»k 8875/867. asáai a alt keit nadeieie a tapolcai járáabos tsrtoaé diskai, s a leienyei járásban levő karieaa-eeokawi, kia- ée aagy hegyi, tormainldi, kialakosi, kerkatöttauei, karka-iaakáadi, alsó sseoieaysi, osshi, vSrosöki, eaöroysföldi, »sspt emrgitai, rátkai, Uapei,maréei, laastuayai, keretysi, ssealadoriáai, tót-szeni-■ártoai, molnárii, punzt»-aiagyaradLa<aai-lia<lói, aseat-pétsrföidi, letaayei, leteayojaliáahegyi, báoi áa ssjtii hsgykösaégsk rendtartási assbalysata némely |-aioak móMsitása tárgysbaa.
I 61. A p«rtaki járás tősvoliabirája Mara C ány kös>ég képviaeiőlee Oleiéaek a kö*»ég, sz rvexé i uabéiyreodeietések módosiiása 'ár* gy<l>aa k"S"ti Márovaioi tórvénykatósági jóvá-bagvás yegati iie'erjeaaii.
8h. A eHéktorxyai járás röesolaabirája Csáktornya ossykősség huavágási szabályrendeletét törvé yhatótági jóváhagyás végett betariesxti.
69. As sllá'oi kó'i>o<tti m. kir. mér'ékhitale-sitó bi/oi'ságnsk U16/Í896. as mu mesk-reséaa a I0rvéo\h .tós»g istB'eira felsliitolt métték-hitelesiiA hiva aok terBleti bataaköráoek meg-állapítása tárgyában.
70. A paeaai- jurás főssnlvabirója PölAske kö<aég képviselötes'Qletének s kös-ég tslsjdoaat képező 860 fnus kö'fur.'slmi kő'véay ielhaasaá-lua lárgvaban ho/ott haiáros«tál törvén) ható* sági |t>vabsgvss Végeit beterie»s>i.
71. A tapolcai járás föaaolgabirája A rács késség k pv selő ies'0'etén. k a baisioaparti va«nn nmai segeiy.z se ti>iryábsn kO'Oti haiimsaiát Hr< énybs'éssgi jé áhagyás véaá't beterjsauL • 79. As alsó-'síidvai járás lőssotgahirsjs Völsyifslu, Psteahása, Caeata és Hnassoiala köisega* képvi-alötesiBletének ss slaó-lendva -regedét vá-uli vonal senélyexéaa tárgyában honolt hs'srusstát törvényhatósági jóváhagyás vágett beterjeasti.
78. A snmsgi lárás frvasnlgabirájs Nylrád köa-eg vsdáaaa'i jogának 10 évre törtást bárba-adására voislkoió képviseötesiBleti hstaroaatnt torvényhatosági jóváhavyas végett baterjeesiL
74. As aleó-lendvai iáras lősaoUabirája C esatreg köz-ég vadáusti jogtnak szabsd-kesböi történt bérbesdá«ára vonatkosó képvwalA-lerBieti baiároeatot Maron Pal es társai e te"r*gi Iskóeok lelehb-z-*se kspoaán beteria**li.
75. A mesyei sissivevöséw Poldbr-s*-Ssaai-K-rs-zt és 8 etaneo kősaSgak kép-iselóte-tüietéoek kössési pó'sdó törlés' táígysban husott határa«a-tát iSrvésyhatóaagi jóváhagyás vsgs't bemmálja.
76 A perlaki jsráa t&iiolgsbiraja Ssent-Mária kösaég képvia-lőtes ületének a kösaégt •sBlsssaö flaetéaet ■ gillanüA haiáro-aUt törvényhatósági jóváhsgyas végalt batanaaati.
77. A sö "tagi járaa lőasolgsbirája, Galsa, Saro d éa 8«egvár kósségskeek kós»é*( potadó 'Őrlése tárvyahan hozott kápv iselőtestüist batá-rosaiait jóvábasyá* vegeit bemutatja.
7S, A magyal ejrtmvsróeég Juroaevse köaség oek Uasági péüar lörléve tárgyshan hozo t képviselötealBIs i baiaro<alát lörvéoybatúsági jóváhagy aa vé.ett beiMutatja.
79. A aömasi járás Mssolgahirája Káplalaals kö/sésuek a kösaég tál>jdonát képexö vízimalom bszaosbérhá adása tárgyábsn hozott képviaelö-tea ttleii batárosatat lörványhatóaági jóvshagyás vágett bemutsli*.
80. A m. kir. államépiiásasti hivatal ss alsó-leadvai jaraebaa alkalmas ott magyal otkaparók-nak drátsaági pótlék eagedélyeeáee iránt he-nyújtott kérvényükéi átteszi.
81. A am. fóldmOvsIésllgyi sÉiaissterinmask 41990/111.—271898. usm alatt kslt magas Is-irata a takoaykérban elhullott lovak tulajdoao-sainsk as ebadó, illatöisg aa állatagéeaaégBgyi alapból le>ndő segályetéae Iránt.
89. A sm. m. kir. betBgymiaisstariamnak 9006ü/VlL—806. ssam alatt kall msgss leirata a kaposvári államilag »egé<yeseltl sikataéms la-téze'nek a|apiiványi bslyek léteailáee áltai laaodő segelyesése iránt.
88- A duaán'uli oras. képviselők állaadó sesé'ybiaonaasáuak átirata a jégvibarok alul károsultak aagélyaséeánek adomaayok gyfljtáaé-vel leaadö támogatáea iráat,
84 BareváraMgya aliapáajásak 19308. ss. a. -kelt átirata, malyiyel a lörványkatóeaga terfl e-táa levő asaadrik-i suflstalgyárbaa késsttlt a a váraesye kBsAae'gassk sdőiaányosott elnöki osangetyl rajaát beautatás végett attsesL
85. Maaetty Gesa ss a. laodvi járás borellan-örsö bisoiissgának slnöks, Isoó Ferenc váluüott bizot'sági tagnsk áilásáróli lemondó jelaatéaát katarjsaati.
86. Barsvármegye alispánjának 48/898. ss. a. kslt átirata, matylyal , E«lékek a Majibáayi, Kaaseleőkeől és Bersncei Majthányi bárók-áa urak eealádi levéltáráhó" oimfi munkái e vármegye levél'árs rássére magvételre aiáalja.
87. Dr. Hsry laiváa megyei timtl főorvos Werksadlé Katalin Nyilasi Jóssainé ssBléssaöi oklevelét kibirdatsa végett bemuUtja.
No'ák Iloaa safllésaoői oklevelét kihirdatás végett beat alát ja.
89. Dr. Báry Iatváa aagyai tiszti főorvos Varga Adáaué asAL Séma Katafia és Sáadsr Józsefoé ssflL Csőndér Kstalin ssfllsasaöi oála-velmket kikirdetés végett bamnistja.
90. Or. Háry Istváa aagyai lissti föbrvas Hsraai Katalin férj. Beaadak Jáaoaaé srtlMsseH okieveiét kihirdetess végeit bemutatja.
91. Dr. Hary Istváa aqgym táaatl főorvsa Bencsics Mária Méses Györgyná uBlesaaói oklevelét kikirdetée végett beaaUtK
91 Dr. Háry Istváa maeyai tiszti főorvsa Andniaka C icsslJe Baláasl Gésáaé nllhmJI Oklevelét kihirdetés vágott bsmuUtja.
Albptel jelemtéa. HMtáfo* QHf, FSúpá* Url TJcinUtu ttntmyUUUfi Kmtttifi títyyüUá
Aa 1888. évi XXWk t e. 08. §-s i pontyának, valamint az addigi gyakorlatnak aigfelMflin, vaa szerencsém vármegyénk kőzigazgatáaának és SS ezzel összeffiggő flgyekoek állspotáról saóló jelea-téaamat ■ Bdyaasvl^piilrsé Mr-hó végéig terjedő időszakot foglalja magában — a következőkben tetetette! Mötsíjssatsat.
A felnő'tek köaagássségi állapota, dacára a gyakori caapadék és aselefcnek, áprilm, májas ás junius hónapokban igen jó voÁ, B rt agyálialáa keveamegbetegedés tóránk elő; juMusbanaaaejelleg megváltozott, amennyiben váltóláz, gyoasor- át belhurut, úgyszintén hagyaMs több ssstbea ásaW-tettek, kiaMoetellk aaoakea elég kedvesö veit
A gyermekek kösagáuséga asm voti oly ká-elégitö, mint a felnőiteké, atert a nyári haiaii'náa, vörheny, roocaoló-torokioö, bökhurut sag)nbk számban mutatkoaiak, a hsvaay-beiburut pedig több áidoaatot követek.
A bejelentésre köteleseit lertBaö beáegaáfek közül sMHordU't vörheny 119 esetben; gyógyult 101, meghalt lá, spoláa alá 4, torokgyik 8 eaettel, ebből gyógyak 1, halt 8.
Roncsoló toroklob tsstsHrtatt 68 ssatbaa, gyógyult 40, meghalt 88; hőkhurut 147 esetben, gyógfdt 20, meghalt ö, ápolás maradt 191. — AIhasi hagyaaáasal msgfcasgi
á
89, ebből gyógyult 10, BM«fcaJi 8, beisg maradt 9. — Kanyart sMMonkdt 98, ebből gyé<yult M, meghalt 1, ápolás alatt maradt A FtUiőmirigylob éssleitetett 68 eaalbee, bárány himlő 18 saatte< melyek mind gyógyaláaaal véfsődtak.
Agy- és genncs-agybártyalok 1 ssstbin éaa-I elteteti, maly beteg meg balt; gyenaakágyiláa sU> lordult 5 ssstbea, melyból gyógynlt A meghalt 8.
Mindezen előfordult lertőső bitigilaakaM a ssabátysasri orvosreadőri iniáskadéaak pooáas keresztnlviiele igen szép sikert eagedett dánt, a csak igy volt lahataégm. hogy a vőrheay éa MMh hurut kivételével, a többi fártöeő kitipég járvá-nyoaan nem uralkodott: — á védabeaée módjai közöl leghatályoeabaaak bisooyultak a fertödeoiiáa, s a betegek lehető alkBlőnftéaa.
Szemcsés kötöbártyalob, súly aa alsá Isadval, Csáktornyái 4a perlaki járisekbaa már rsgóta tájkórassn, egres járások- és városokbaa pedig saórványoaan uralkodik, még aündlg 171)6 saáaa-msl saarepal; a gyégykeaeléa kielégítő eredeaáayt mutat M, de a aáp tudat lanaága e ölt élete agy as orvoaok, mint as egyes bstéságokaak a he-•agaég tovatarjedéaének magakadatyaoáaára irányuló odaadó tönkvéstkboa aagy éa eak aekéa Sággal kell megkBadeniök.
A védhimlöoltás uabálysserölag Isijmátli tett, s u oltási eljárás alkalteval rsadkhtti batóaági intéakedáaak alkalmasásának ssBkságs ssM taaa nem forgott.
Rendőri booookat teljaaittetatt 8-eaor, — MM hullaszemle reodőrt ssampoatból 88 sses gjáatatt meg.
Súlyos sértés bjjsl setét ott 181 Hegyük naságst 15 sgyén kövstsU sL Véletlen miriaullliaaég általi halálaak 17 egyte eeeU áldozatává, 8 kös veazélyes elmebeteg saállittatoU kórházba. 1 pedig mint ceeadee beteg hási ápolás sktlt hagyatott
Vsssett eb által agy giamsk maratott meg, ki is védoltás oáljából a budapesti Pastaur-Ma intézetbe asállittttott
Jelentésemnak a köugáwságtgyit tárgyasé I | ^H réssé kiegéesiléeett, vaa ■waaoeam a i*imegye
88. Dr. Hary Istváa aagyai liuti főorvos I népesedáei moagalmának u állami sayaköayv-
Nary-Kanixn, csütörtök
Zala 72. tsim. (4. lapj
1838 nsi|itassbar M I 4a.
vasetók klaiatataaai ilanjáa őeneáKtott áánii a Myó 4vi áprilit hó I -Ml jaltai hó v4gáig tagadó idtaskra aa aMbbiakbaa bematatni:
SaBMtttk 6116; meghaltak 59611 naporodái UK
A hnxnoe háii4llatok iginilgi éllapou a la-Myt idónak alatt kMMgitőnek tett moodhitó, BMrt • gyakori lépfene elbolláiokoa kirflj veneti-tag 4* réhkór it fordtluk M, a nrtéivén padig dacara a ntgoni inléikedéeeknek, még mindig Mqad ■ jelenleg a vármegyének Mvetknő köt légii vannak nrténvéu miatt aár alatt, a, m. Aleó-Dörgicn 12 udv.. Aiaó-Nemn ApAti 16 adv„ Aieó-Snmenye 6 udr.. Aiaófő 6 udr, Bt decenoy-Toanj 9 ud»., Beeeeoyő 1 udv., Botlornyt 1 udv., Caáoe-Bonok 16 adv, D. aal 6 odvtr, Dóbrttt 16 udr., ■wlingiija'l udv., Géilénbáia I ad*.. Bakót 1 adr., Hagytad 14 ndr., HetyefO t ai*-, JaNMvaoa It adr., Káptalanit 16 adr., Kantra 1 adr, Kenlhely I ndr., Kis-Görbő 6 adr , KM Váiárbeiy 1 udr.. Komárrároa 8 adv., Lángvii 6 adv.. Liaanot lalvánd M udr., Létanya I adv., Mtgyar-Saerdabely 1 adv., Milrj Egybii
h.iolni n»m Mhetett A ringé latot a nagy-kant- lagy réasái oly aaaytra atp iiai tőrvényuék veeetí. Júliai hó 14 4a 4jH lt 4e f térméari még kÜ«lia moa.
itaMte, hagy J4
Rsgy üórbő 6 ad»., Nagy-Péeeely 18 odv.,N<gy-Kiniiia 4 adv.. Nenü-BoMogtnmy s 6 adr. 0H4r 18 adr., Örvényéé 6 udv., Radamoe 18 adv., Rjgyac I udv., Rrtntmig 11 adr., SaHM 1 ud», Mraatték 6 adr. Sftjtór 80 Bdv„ Sieni-0 yflrgyv4r 7 adr, Tapotea 8 adv., Tihany 17 adv., Tűrje 9 adv., Udvarnok 4 udv., Vindornyi-nóilőe 8 adr., Vincemajor 1 udv., Voayana* Vnbegy 1 adr., Zala-Iganaag II adr., Zala-8riL>nló 6 adv., Zata-Bsáató 1 adr. Oeuaeao M kóa«|
A nsrrssnsrhs járlali- éa kereakedelmi lor-galmat illető leg tinteiettel jelentem, hogy Myó éri éprilii hó 1-tól juliu< kó 81-ig a kóipontbóJ aa Máté kón*gi megbízottak iónéra ki datott 96067 drb 6 kroe- él 8A619 drb 3 kroa marha járttll Ortap, melyekért 6791 irt 48 krt noitálutott at a m. kir. adóhivataloknak.
A lolyó 4ri éprilit hó l-tól julitw hó 81-ig a vármegye tariUetéa előtörd alt i (kentek nimt
I óra kórt agy rovott multa egyéa a U türedi fdrdőtelepeo Itv/.üiga' vUMhaa lakó Beér Ztigroood budapesti lakótboa as ablakon át bemánott. a ciiltditg által tunrétréu, lármára almesaktlt; kéaőbb u >Agnea< vilak lakó Aaer Dezső badspesti lakútbot mattolt ba ai ablikbot 'áauualott látra ngélyévtl a u ott alvó Aaer 4d« ínyiát Mlkoltotte, tóM MMM4ossl való teayegétéa mellett péart követeli, mikö.bee a lármára Aaer Danő ia faiébredt, a midón lettael elakarta fogai, u forgó piartolyóhól lövési lett reá, melyek köittl kettő lágyékibe hatolt, ét Mlyoeaa aegaértetla
A telin oltogatván, as Ülétákn biróaágnak átadatott.
Ezen eaetből kifolyóiig s mart taéoataaoa ssarint B-laton Küred lürdő-telep ét aaaak környéke oly tnnyira el roll otavtigókkal 4s ktre-getökkel telve, hogy ások a kőabtziotagel va> uélyertetlék, da a türdő köt*naégnek M terhén váltak: folyó évi janin hó 96-án (8968. n. a.
a m. ktr. csendőr tsárnyparaoce-okaágot, bogy a Iftrdő árad alatt, kél belenként a ctendörtég fleesponloeilásával nagyobb mérvQ hej átokat eukőtőlieaaen, a ktlóaiinéayt padig a legnigorubban utnátn, bogy ■ lOrdő lelepeo m»gjelenő gyioos egyéneket 4a koldulókat kimé latiénál lartóstaan le, a baltion tOredi caendőr-őrt járatait pedig agy readaslaan be, boey aaok a fürdőtelep környékét bislonságbaa tartaák s a különítmény mQködéaét előtegtlaék.
A fentebb előaorolt njooe eceteken jüvil lordultik még aló. a vármegye egétt területén a betóréan 4a apróbb lopatok, vaiamtal a kiaabb lolvijlátok námoa eeetei; tetleaei aaonbau caendőraég által réasban kinyomosva as Ulsl4in biróaagnak átadatlak, rétiben nyoousáa alatt állaaak.
A m kir. csendőri őrjáratok állal a lefolyt időink alatt Irtirtóstaira lett: gyllkoangért 9, gyilkosság kísérletéért 4, gyilkontgra való M
76 volt melyekaéi u öeean aibamvantott érték I N'át gymujéért 9, rabiógyilkonágórt 8, rabló-a bivatltoe kárfelvételi jegyaókónyvak tnrinl gylhonágbant bOnrémmlglrt 9, emberölé-ért 8, lOiAAB Irt 89 krt laU ki, abból bútoaltra TOlt méhmignt elhajtáaart 1, gyujiogatáaért 8, gyuj-19811 fHnyl érték, s igy a bitloailailaaul nea- lof«l4» gyentyáen 9, salyoe inti eértáaérl 8, vadait kár 44.168 bt 80 kna mg. jhetaréen topánért X, topáéért 81, topét gyanúért
A I8s keletkn^aének oka a tetjeriteU vingá- 8- orgndatágérf 1, csalásért 4. katóaá|l köteg latok nariat 7 eaatban gyajlogalát, 14 anth^a I eröenkért 8, okirat hamieitáeért 1, őnkényO
aoodallaa«4g, 8 eeetben v.bámcnpái 4a 68 aeet ken kiderítbetlen volt
As eMtordill tÖntetek kóatl emlitéara málló a to yó 4»i juniui hó 88-4^ Oyórlsaeg könégben volt tAav4ea, a hol 84 lakhái, 9 metléképOlet, s sa őaaua behordott takarmány, raha élelmi ntr .lelt a láagok aiarulékávA A uerancaétlen káro-'nkak rögtöni aegélyaióeére távirati lellarjentéaem Mytáa a aa. sk kir. baiOgyminintar ur 100 (Rat vok kegyn ulalványotai, mely önaag a leginkább segélyn noraltak köti kiontatott, a könyőradományok gyQjtéeét pedig a vármegye tartlaiéa eiiewdelleni
Vagyok báior még a lolyó éri jnlin l én Bak kónégbn előfordult tttieeetrt le bajelenier.i, mely 88 lakéhásat a mei éképületekkel etbam-vaartva, 64 egytat 40068 Irt erejéig károeliotl meg. — laen ssereoceáilenek pillanatnyi tégelyeién Céljából nintén a nm m.kir. lnüg|aÉikilm arhoa iordakam, ki ia 900 Irt aagélyl volt kegyn miiványMnl, mily őeneg a károeultak költ jul. hó 64a kio-ilvi laU.
A mert lelaoroit elemi cnpéeokoa kivtl még « ornég nagy ráaaében eWordalt jégverée vármegyénket ia érte, s u eddig beérkaiatt jelenté lek enriat, a toyó évi junioahó27 en dáböngöii |égvihar Hómeg kóseég balárábao n öeam ter-ményekbeo 00 -1001, a caabroadaki ha1 ár nagy léesáben 60-90t. Káptalanié, Haay- é- Oyepü-Kaján kónégek határában 6-90|; Nyirád éa Satn kéaaég határában 6O-0OJ, Cnhl könég kaimban 80—7t|, Nagy Görbfl éa Döbröce kng •égek halárában, valamint a mihálytai éa óhidi határ eay rtnébm 90-80f kárt okoaott, Orbá ayoeti könég hl lírában levő aiólóhegyeket pedig íeliftnbea elverte.
A jégkár lo yláo as adó aiangedée iránt maa-kálatok loiyamaiban vanmk.
A neméiy éa vagyon búionaágot illetőleg tataiéitól jelentem, bogy Pálffy GyOrgy mibáidi lakóét janioe hó l éo » nagréctei határban meg-gytlkolták. A nyomban megejtett vingálat meg-állapiiotia, bogy a oeveaetiet revolverrel lótték
elttvosásárt 1, ignolvány n4tk0li onvargáiért 41, vniélyn fenyegetésért 1 egyén, tov4hb4 I katona ssókevény ét kOriJaOtt egyén logatott el, s no -■Altatott át u ilalekn halóeágoknak.
Tiutelrtteljeaen hoaom ludomátára a lak. kőagyülétnak, bogy Knathelyao csendőr uakau-paranctnoktág állíttatott fal, a mely mflködéeét lolyó évi juniut hó 1-éo megkasdrtte.
A vármegye lerflletén mull évben elólráehaa volt egyenn adónak 4a badmenteaaégi díjnak eaedékeeeé vált őntegtiről, u etekre laüaeilrtt beisetánkról, ugy a fennálló tartosáeoktól kö-vetkesóket vaa uerenosóm eióleijesstani:
Egyenn adó. 1697. évi hátraMk 968 889 Irt 67 kr. 1898 évi 1. II. 4s UL negyed évi alóirái 1801 677 írt 60 kr. Oaaaneo 1466000 Irt 9H kr. 1898. 4v lotyamán tejjesitalt beÓtetée 660.874 ttt 99 kr 1896. 4v juiiua hó végével hátraMk 1.786.688 irt 28 kr.
Hadmaaleeeégi díj. 1897. évi bálralék öaaae eant 99.1X8 Irt 40 kr., 1898. évi beftaetéa 7082 trl 48 kr. Uátral4k 1898. 4vi jalltm hó végén 98 "89 Irt 91 kr.
KOagaadaaági vlssooyainkra vonatkoiótag a kövei keiökét vagyok bátor alAlerjenteni:
At Időjárás a maaógaadaaágra eleinte kad-vésó roll, kéaőbb uoohan a gyakori i bonwn tartó nfliáiek s gabonát megdöolöUék, minek kóvetkntében a eipp reményeket Ígérő terméé e*ókkent ás sehol s*m (eleit mag a rárakoaáe-nak, mert a gabonanemttok általában vév'A alig adtak kóá 'pn termeit
A kapái nóvéoyek közül a kukorica népen lejlódlk, eeOvét jól hoata 4i Altaláhia jó termésre van kilAtáaa a gaidáknak. — A htteelyes 4a kerti vetemények esktán jól állanak, a burgonya asonbao a gyakori nösáa, vagy 4 peroooepora következtében Igen roessal 41, Mgttagypbb réeaa a lóidban elrothad, a mi kálöiióeefl $ uegényehb oniályra néive érzékeny csapás.
A esóló meglebelfia lenn énei kecsegtette a nölóegáMákti, de • legujabb«n feliépatt lint-harmat, mig ny rétiről ai ellene való véd«ke
agyon, de aem a gyilkoeeág okát>emaletteiekelkipu-1 iánál ujabb kiadáit okoaotl, mátréurői atarmáa
A gytaMasfájok kAOI alna éa mésre nép kilát át mutatkóSott, 4e esek aagya» réaaa a fsa ellérgeaedve, ératleoAJ lláaük, ntva padig alig iáihaté.
A réttá aiaó kassáién a bek a vetkewa tartée aaó Mytáa tápáráéból tokai ventrtt, a vármegye jeieotékeay leráleléa réeakea a Ita áltat, ián>w ped% as áraááaoá bannálhatatlanná vált A méMd-tnaiiai a tolytoooa naranág foiytáa ■iataggra >Ó, 4a a évekbn huoaütva, janaldtaay maradt el.
A fentiek iMrihocaéláaévat, bér a My4 éti iatágt eredméayt kieWgitónek ielaataaa, a s kár a lakoeaág anyagi heiyaeta jeteolag «int*a jó, a kOagaadasAgi kelyaetal jónak ean tartan, mert a termények alacaooy piaci ára, IMMm kisgndákal — kik torfá töke hiaoyáhaa. rén nt kóttartoaámk. réenni agyáéi kóMHMtt-adgeik Mytáa terményeiket sioiail eladni kear-telenek, — egy boean gatdatágt évea kereartal eróe mrgpr^bállatáenak taart ét
A lörvénybatótági köiutak ABapotárót a kővetknókrt vaa nereuinm elOlerJnmil t
A törvényhatóaágt alak fentenéesra a leé-aayag nSkaágiat, a iifAai am»<*te4cok ang-batlgatáia mellett, a kir államépltáuati hivatal által 1888. étn megáilapillát vén a a voaetkoaó tervétet a tek. kötigaigaiáu biaottaág aHal Ülynerűea jóváhagyatvá«, a lidaayag eaáBltAa kellO któkea megkesdetrtt 4a oly erével eaakA-sóltetett, hogy innak nagyrétet ea athéaotMgt tag arak kOtrimákiááaéief már at la vételeit.
Folyó évben as I8V7|B. évi kóltaégtlótiinyast lerhére foganatoaitandó műtárgy javltáaok 4a ^b-lépltéetkrt a kir. áltimipliáwit hivatal tllbélyntré lárvákét n kOl'itgvUtrt kéaaitett, a miután átok as Pistákat helyen jóvatagyadak, a munkálatok v4grehgjl4ia ári^táa utján bUloaíi-titott. Nevesetnelib épUkeaéeeá a lenti - regéért tvh. kótol 7—8 km. ntkaaiAn levő l(Mk ntma bld ja vitán; a kámátKe-hahót-tíJ«W tvh kOaal 18-18. km. ——lavé IT. náara fahid, • eeea kivtl 49 beéea tieran tpütee n 188 drb. műtárgyon iiiáhlk kkafek nagyohb jarttáeok.
Al tM6. évi ktvfn almánál aKgiakartiett önaegból a kóveütead eléylltná ngidlfyntil lek, i hallattak végrt t a tele tgenatg-vkeseok— nenea epáti l atvooal 8—7. km. nikttaéaek kiépltéie: a lila agernag—aala lövói útvonal 0—1 km., a iala egirtna—kak—kienhtlyi at
0—1 km., a ntktereya aekri i at 0-t kai, a knatheiy—teatái ut 0—1 éa a kotor domborul ■I 0—9 km. mkmtnik heogemna. ■A kOnégi köaiaáedeai (vicinális) köiuflk kOafll a keh Ida— nagykapornakl al |tl4^t4Nia vooatkoaó tervet 4a kéttatgvrttrt a ktr. éptH-ntl hivatal elkénitvén, eeek alapján a aivnew vMaéUa al egy >nhpnt kóenaakaarévti, a kir. áll-mépitánetl hivatal mtaaht vnrtén n leittgyrtete mellett klépUtilett, s a kiéplteu eaakiaaon 9 beton áiirna helyntttrtt el; a folytetólagoa kiépitéi hasonló módim fog esa-kösöltelnl.
A tórv4eyhalóa4gl kOaatak Állapota tetjeego kilogáttalaa, i ai utak éa málárgyak elemi en-pss tolfláa rongéiátokat nen neevediek.
Ai útadót nem áattfk, 4e utl kóamaakAI uolgálni kötrieiett egyének, ehMI k(Mtleaetta4-gökot, habár a törvény t rénbeoi végrehajfáta t jele«ilegl mesei munkák miatt oeheaélcba •Ikóeik, kielégUű mér;ben ttljeti tk.
Vaiut, poéta- 4t távírda ügyek terén toúl-tétre méltó esemény nen fontolt elő.
Ai 1888. évi tórvéeyhatóeági útadó kivtté^-ról, beflitetéeérfl 4t ss 1898. évi togaarat hé
1-én maradt hátraMkrói aa aláhM klawtatáat vagyok betör elÓterjentMl t
Hátralék 1888. nároraa 81-4a Saeetaea; 40889 frt 87) kr. IMyÓ éri etőirái 980901 frt 18 kr. Oihiiii 177441 frt 401 kr. Belart4e 1898. áprtl 1-től jnllut 81 lg n8» Irt 19 kr. Hátralékban maradt 1898. juttat 81-éa946.ll9 Qt 88| kr.
A megyei lómvagvoo á8 T90 Irt lakafék-pémtári betét 4t tfó trt megánkOlvéayMt j cselekvő UtraMka tlR8 trt 88 kf,; »agyMéaaaa-na 4089 trt 88 kr. tkból Mvoetva a nenva« hátralékot 608 frt 70 krt, ad Aeaan otttakv« vagyon 5496 frt bí kr.
A vármegye hási- áe árvapénstáraiaak tör* vény állal midéit havi víngáMtail a kis ttaág
l
fy«fvX*nn»ft csütörtök
Zala 72. wám (0. kp.)
1898. neptsmber bó 8 Ab.
kösbajölléval teljeaitvén, aa arról szóló hiralaioe jagnőkönyveket tisziele lel bemutatom
. T»tfll ran szerencsém a vármegye közigaa-gstás twezes központi éa járási biralaloknak, valtaiat a vármegyei árvsaséknek Igyloritalmi kimatalását a tolyó évi Április hó l-t01 julius hó Síig terjedő Masakra köreik esőkben előier-jastUni: 1888. én mércitw hó 3l-én hátralék vok öeaareen 31288. 1898. evi április bó 1-101 jaüas hó 81-ikéig beérka att 10605. Oassesan 81888. ílintéa eleit 78845. 1898. évi juuius bó 81-éa elintézetlen maradi 18888.
Zak-Igeruegen, 1896. éri angaastas hó 80l
Caertáa Károly a. k.
Zalarármegye alispánja.
Tollf uttában.
Aa ,üf JdSk' égy kö.leméeye loglalkoiott l laabadaágharcban, Budavár bevételénél kilőni 47-ik honvéd-zászlóalj tiazijeinek eoraával: bogy ai lett ké-öbb baMflk.
Erősen emelkedett, dnzssdt bennem • „farúi-nydi' ftnérzet. Ez a láaalóali, mely salat lakból toborsódotl, eieő volt a Badarárába hatoló sereg hsa. A aáaaló-alj lisztjei ia m>od aslaaegyei (akkor artg lalal) notabilitások, kiknek legtöbbje nagy szerepet jálasott később is a ai tarinnyáa Tántagyéak életében.
Ahogy a tisitektnéreorán régigfutnak asraeim, az egyik Unt nerénél olyasmit éreaek, ainlke lelkemben régi régi emlékek resdfllnének| még Tslaal aegangyarázhatailsn delejea érintéstől. 6tkd«met Ftrine /
lat a neret már haUottaa valahol. A tulajdo* ■oait ia iaa«r«a. Ismernem kell Hd láttam én ait a ssnbsdsághőst ? lebocaálom asempillámal; lasean dörzsölni keadea homlokomat As agyrésseoskék Inlsozivebb erővel hsadénak működni.
Megjelenik előliem; a képselet .kamara obu-knréjából* kibootakosik agy alak honvéds áaadoai egyetmükében Meréea lakiutetfl 18, hatalmú ba-jaasassl és tömör leketa szakállal.
A Miit ria néz, minlha ércaa hangja is meg oaeodlloe:
— Stladovios Ferenc vagyok. Igen, igen I Est én igy hallottam valahol válásikor.
Megint essk lehunyom isempilláimat éa igy zavartalan Mekkai oéaak viiaaa u emlékezet ködös világába, keresve, hatatva.
Ahogy elmereogve, jelent laladra, egyre mé-lyabbeo hatolok aa áttapoaoU idő emlékeinek homályos rengetegébe: mintha eUenállhatntlan art vime, ée toastant la róka a villaara rakodott évek éa gondok terhét; mintha valami láthatatlan bOvéas varássveaaaeje érintené hotnlo-koaat.
Egy pillanat! A lérfl-kor icélpáncéluU azét* pattan éa én megint kis fürga normalista gyerék vagyok; nyugtalan, eleven ördög, a voaspréai béroak kösött; nyakba kapkodott lábakkal azala-dok négykrajcárpe cipóért a kukoricás-astdóboi. A pajtásom olt vár a másik sarkon, a art •/»/«*-éUdi« a négy krajcáron kenyér, kettőnké; asokunk a {Umfktm.
Astán megyünk ridáman a Roihflscher-félo rendégtő (elé, mart Itt van a nagybéoai meaase vidékről, ZsIavármegyébŐl. Nagy önoep van I
Rngtaluak ha a veodéglóbe. Pompáé ebédünk less. Bár csörömpölnek a tányérok.
fiaép, nyalka bonvédtiaatok sörösnek egyik ■aatalnál........f..,
Nini I Ott van aa a sudárbajusau, tömött, lekete asakálu saássdoe ia.
Megvan 1 Magván I « Fölnyitom ssempil álmai. Most már tlbalán ííbontakoilk lelkemben a léiig baködöaüll gyermekkori emlék........
Ott ül-ttnk nagybátyámmal a vendéglői terem agyik aattalánál. Nem merne tőlünk honvéd-liaatak aörőstek. Nagy piétásaal néitem rájok. Akkor aaarvarték a honrédaéget. ók voltak a ,Affirft aaekdi'.*
Btiyam csak agyik három-csilligos tisst fölkel, agyanaaan aaatalankhos jön és ftdvösli nagybátyámat, a ki fölállva, kissé lavartan, lürkesső sse-aakkei néni a mosolygó arcú asáaadoat.
— Ogy é, nem ismer rám, fbkális or ? Sskdo* vics Ferenc vagyok,
Erre na én nagybátyám nyakába borait a tisstnek tés láttam, bogy miodkattőjők szemei megteltak könyakkeL
Sokáig beszélgettek együti, ai közben a asá-ssdoe engem ia többetör megcirógatott; szokás szerint magkérdezte, boiy mi lessek, s mikor lélénk tisztelettel a" moodtam, hogy öspöröe: olyan jóisttt kaoegott, bogy a köoyei ia kicaor dúltak.
Válás után aagva kérdeztem mag nsgybityám-tói, hogy ki aa a bácsi, honnan ismeri?
Nagybátyám aztán aainlén suttogó hangon elmondta, hogy aa a bácsi már harooH a magyar basáért éa szsbsdságért; már a forradalomban (a ott volt Badavtr bevitelénél.
H I R I K.
Klaoveateek. A vattás éa kflssUMAi i ügyi ataiaatsr Oyirk* Uaaa okfevafea óvóaöt a perlaki állsai óvodákon neraata ki. — A MA* trelé-ftgyi aiaiaatar Samée Desafl ka*atkstyt őatftidiias gnadnnági segédet Wáaévaa ekoki segéd tan itóvá aoraala kin aasfeálatáéielie aa óni gróf Kan Koeaárd aaékely Wdaivaa iskolából oestotis ha
- Alkatyaaiaak A vallás éa kéaektatÉe flgyi mlniaster Mikor* Mária ^astropköi iltaai •iaaai iaknki tanítónőt a iklaigsraaagi él lltrMuU Farkas Jótaa aalsagsreaagi állami elemi iakolai Unitónőt a fehértemplomi álaati elemi kkokbos belyasts át
— (JJ erre*. Dr. BmmmmMtt Saan Sainl orroa ki kaasaaooabk időn át BarUnlM Martin tnnár aögyógyáasati klmikajábaa fe Budapesten a Ssest lstrás kórbásbea működött, rároaankbao Ülepedett la. A Aatal, is*a rokoossenree fellépéeö orvos eddigi gyakorlata aiatt leginkább a nögyógytasabal toflaikeaott, aa jövőban k Meg annak fogja ariködáaét ssratelsi, de aaért a gyógy iasat egyéb ágait k fogja kalliválai.
— Á félné-leaapleas (arára. Már jeleztük lapunkban, hogy ma (anpt 8-4n) tombolával egybekötött mulatság leaz « Polgári-Egylet kerti helyiségében a nagykanizsai felső-templom javán. A rendező
— Is volt az — mondta éa itt hangja 'bitottaág igen stép tom bola-tárgyakait gyöt* egészen zattogóvá vált, — akt Hutai tábornokot DOtt öaaze a nemeaazivü adakozóktól, Hiaá-
UlítU.
Most már tágra nyüt szemekkel néztem a meréestekintelB ssázadosr* ; ugy láttam, nrintha agéss lénye sugarakat lőréit volna áaaria-saét; félistenné dicaöAlt ss én gyermeklelkem előtt, I mely tele volt a saabadaágharc történtével.
— Hát hogyan történt? — kérdeztem.
acQk, hogy a szent cél nagyon fányeaaikeit fog bistoaitani e mulatságnak,
— OestálypArkaaaaaeailáa A most kezdődött iakolai évra történt beiratá-aok alkalmával a nagykanizaai községi polgári leányiskola L osztályába megint a törvényen létszámon felöl jelentkeztek növendékek a igy több vidéki éa nagykanizsai
- ügy volt as, édos áam - suttogta nagy- ^ „y^^ y^ „tMiuni. -bátyám - hogy KiswUrrül élén a zalaiak Stémk ^ nagykanimi keraakedömont zászlóaljában Saladovica száaada nyomult lagelftl. , w5bl ^^ ^^ egy^ambeo kér A stázad Aatnl, tanulatlan törökből állott Sak-^ j x^jj u i^oj^^bu u I. onst dovfea látta, hogy a 8aant Oyőrgytér közepén p4rhuxamoaitiu tárgyában, fywjuy Séuior parancsokat osztó Héntii tábornokra ükertelenül ^kohasxéki elnök megígérte, hogy egybe-tAaala*^|ik ajéa^.kan^m MvÉta a pmkál y^-M kkolauéket • - a mennyiben l a sarakkal: .Rosszul céloztok Aaim, igy kall páHuuamoátá^ szükségessége fennforog -lőni, ni I* Célozott, k»t Hentzi melléhez kapott éa Kaladéktalamai intézkedni fognak. Egéuen
kétségtelen, hogy a nagykanizaai sffilök jogosan követelhetik gyermekeiknek n váron által fentartott iskolába való fölvételét Eb pedig az L osztály párhuzamosítása nélkül lehetetlen; mert olyanféle intérkedéa, — a minő ezelőtt négy évvel történt, — hogy u L osztályt megtömték 8j növendékkel: törvényellenes intézkedés és a tanítás megvárható sikerének határozott kockára tételével jár.
— lágy aépleabela KM áldáoonaa működő, da moaioba aeyaai riazoayokkal köndő intézmény, melynek egyike: a KiMmmH EjymüUt négy óvódát tart fenn, a máMk: s Aapényeá TdpinttitU (Népkonyha) mely a téli idény alatt aa öeaaee helybeli laniaiénstsk arsa ráutalt növendékeinek ingyen aDálAat nyaji éa a Isgmóbbi Idény skU aintsgy 16.000 iskolás gyermeket réssesitett )ólétesaényébao i s nagyméltóságú a. kir. pénzügyminiaaterin u f. A májas hó 81-én 40603. sana alatt kait magaa rendeletére! engedélyi aysrt, hogy sajét eéltatt javára tómbolajékot randasbaaasoak. Esen ttgy-ben, mely bizonyára városnak kösóaeége a sua-den rétegében kellő pártfogásra saáaitkai, ata> dan jó éa naaaaért lelkesedni todéalnók. Hk Saanné úrnő lakásán vaaánap értekeslat tartatott, melyen m<>gállapiiották a oyereménytár-gyakai, melyek már értékfikaél fogra k aagyban fokoaoi képesek sies toabok iránti érdsklfláéat. Igy tombola jegy ára «ak 80 kiajaáa A kasáa október 8Aa (raaáreap) défetáa a fUm a nyilváaoeaég aőtt, politikai biatna jelsalétéksa
Összeroskadt i Nagy áhítattal hallgattam u elbesséléet. Nagybátyám Igy fejeste be:
— Ez igen nagy titok volt ám, fiam, a kik lállák éa tadják, ugy hallgattak róla, mint a sir. Különben a tóid alól ia halálra karaalék volna Saladovioaot Még moat sem beszél róla aanki. Csodálattal néztem sokáig a hősre. Moat már arra nem emlékszem agénbisonyo-san, hogy nngybétyám kitől tudta mag «t Ugy hiasem: hhf Múlótól, akinek urodslmi Qgyvédje volt és a ki (a mint a névsorból látom) ssinlén ott volt a salai hős zázztóaljjal Budavár bevéts-lénél, mlot hadnagy. Talán éppen Sskdovioa Ferenc saáaadában
A lapok mindegyike Ssládonicanak Írja szabadságharcunk a hősének nevét As én lelkemben a Szladorics név maradt mag. Nem tndom, hogy az én emlékei etem ossl-é, vagy hogy a lapok köslfk sajtóbibáaan a nnvét.
Akár SaladoMoa, akár Sskdorios, annyi bizonyon, hogy hőa volt is kitdnő lövő, mert a milyen jól ahalálln Hentzit, éppen olyan Jól altalálta 1879-ban a saját — azivét is. Amint u »Uj ldők< lijai
»Ssládonloa Fereno zzáaadoa 1869-ben a magyar királyi honvédséghaz asássdossá nereztetett ki. Innen gyófyilhsistlsn betegsége mlstt megválni volt kénytelen és 1879-ban ssiven lőtte magát.
%'M-f. «■Mü-onoá
Zala 78. gsám (é». kp)
1898. saeptambar hó M im
IsrtaHk amg. 10 értékasaál értékesabb nyeremény Imi. Aebo, Urao, qoaterao, de még a qimeroo asm auaerálnak (X alkalommal, egyedül a iau ti w, mert makn a ki toebolái
osiná', riaxi sí a kővetkező aysrsaéaytk egyikét t 1-ső aymaéay
egy ssskréayks valódi aatat
segített magán, bogy a iógymnariaa naktanárai állal láttatja rl a saáaiaat órákat
- AagylIkM alkliUa. Megírtuk, bogy ShtUr Károly iharoa-berényi utbfitos • mnít balekban eltöm a hozy a Maaégékea tatésert le-
I
lajstroma asr 1888. ári 44. 1 a Jfc ás fl ér elaébeo a mai asptól fogva 8 a.poo át városi adóhivatal hslyinégétisa MÉmáilri kiiétsistt, oly célból, bogy a hivatal«* étaa bsitU bárki áhai bstekietMÓ, nogy
t-ik 8-tk
4-ik
6-ik
t-ik 7-ik 84k 9-ik
Ptf
válból OogyHkmságN Isksi kévstásstatni. - Mit éssrevételát saegtebeses ** : „ . bennünket Zákányból értesítenek: ZtoUr tSay.sg ^k, kik Ss illeti .ajstroabaa asgsilspitwf öngyilkos lett. A dörejei komp hídjáról bele- sdoosmael már a mait évbee * m*g n*alr , . vetette mafát a Drávába a hogy halála okvetle-, 'ó'ii * lajstrom ktessealér« áné'Sléaak napját, leges svősssköz 6 sss mélyrs n0j bekővétkeoók égy ksvksesal telerakott h) aaoo adósók, kik a kire.iri lajauemkaa sgy kliüní varrógép, kendét akasttoit a syakába s igy urrott a ■egállapitotl adóval folyó érben eiőssar rovatni, arany-órs arany ! vtsbe. De alig hogy Mit lettét eitóvMts, segá- «k «sg, adótartozásáénak ai ndokoayvseead»aB Ívért kiabált A komp ép a tolsá parte* volt, a "*éat hs|egyse*4t Mvatő IS aap alait iraaan — —... . révész csónakba Itt gyorssá, de nem sikerült » TJ"* taaáosoál ^ayajika^x. N.-Kaaaeaa, egy remss k.vtteitt függő ^ öogyilkoet megmen^ni^ a nehéz tsbsrrel 1898L .a, S7. - Nagy-Kam— varys mnáe* I együtt etiünt s habokban éa nem jtit többé ré-sóröl krtshirré tetetik, hogy Nagy-Kaumaa 6 lelszinre. A napokban kifogták bü Iáját Zsoiéraé, 189$. kaMeateseági dt| untén
kit erről érMtsilsk, ss arára ismert sa öagyil- lajeiroma as 1888 ért 44. L e. U. li f Sr-kosbaa, kit Dörayén temetlek eL ítelmében a mai naptól fogva 8 oapoa at a
TÍIl„___j.,.___u„u -x-ut.. városi adóhiraial helyiaégebsa koass»alére ki-
8t»J!!íynsaw&í- tfss s-5 gff t"*?
meke, mig átülök kinn as udvarban a gssda- as aiia t éyTm^
ság körül volisk elfogUlva, » konyhában a lót "egieke^e és pedig: ssm ado*á, kit a iflskelyról egy íerré viszel Isit a agy fssskst msgára ráatoii s oly égési sebeket szsavedett, hogy még aznap meghal'. A szülök ellen vél ka* goodatlsaság miatt megiadiiotiák * vissgálalot.
— Hntnnnl tégkájá Kedden délutáa bárom órakor a város lölöu egy hatalmas léghajó tűnt lel, mely éjasskról dal felé ksladL A közönség élénk kiváocsiaággsl kisérts s magaaan ssálló léghsjó útját, mely egyszerre osak agy
remek kivitelt lámps,
dissss porcellás-készlet sseaélyrs,
nsgy, finom fsliiflktr, fiókos ssekrény, egy eiüsi óra, sstst lánccal, Sgy vég tnom j-uaburgi
UMk . kávés-készlet 6 assssélyrs.
A U Sgyrésst nysrsi, má»réai két nsmm célt a|Aamzditsai akar, vegyes e népkonyha és óvódák tombola jegyeiből, melyek már most niarlsa nagyobb Üaletbea kaphaiók.
- OnrtrAkTilAg lagpKail*___
náa. Egyik krajcáros esti lapban egy' I^", toVs'iszó talhfl BöílMníltÜot" Tis pereséi „n.-kanizsri hazafias iparos'' panaszkodik a tovább tartott, mig a ballon a saakadosoit n.-kanizsaiak ellen, s városunkat német vá- fsibófoasláoyok kösfll kibukkant éa sebesen roanak tünteti fel, mely minden sóhajtásával [^Jokn eayssert látcsővel ügys-
Bé« „tán ^L KonU -etüMg, ^
hoj^y a „Nagykanizsai Takarékpénztár b.oysn ülnek a ko«árbso. Tábori lálesOvsi agam Részvénytársaság" osztrák építészekkel épít- közelről látszott Három kstosstisst ttlt benne, tat Az esti lap nyomán ezt az összes fő- kik reggel 8 órs 88 nerckor Bée«bea szálltak városi lapok közölték. Csodálkozunk, hogy hl 1 kibetöleg valahol zákány körül saáltek Is.
uénntmt takartkpénz^r ^'^aÖSPŐ
még nem rektifikáltatta ezt a közleményt, l|y kis 6 érés finoska megnujtotta. 0<asm
mivel tudomásunk szerint az építési mun- ssslma- és takarmánykéaslste, továbbá iatálléja
kát nagykanizsai építőmester helybeli mun* M s tüs martaléka lett. Hogy a its a tósaötua
káaokkal végzi; csupán a tervező műépítész «tTJ*h mértéjitvé asm
. -wLl . rtá, wImmm. Ie"i e mikáldf derék tlsoliókaak kőssőnkető,
bécst, g mtv?í a takarékpénztár kikötötte, tki'k rorwu , m érkaatsk^rtS
hogy a kupolát okvetlenül fővárost iparos bnsgón sagilő közöoaéggel s tüzet rövid
készítse, csakis erre a munkára hoztak éra alatt elfo|to'ták.
idegen munkásokat. A „Nagykanizsai Ta-I — Imlasl Ittksaa. ZteUai Vilmos a karékpénztár" ellen felhozott vádat illetőleg napokban viassaérkesett Siótokról, hol a fürdő-' annyi felel meg a valóságnak. Többi «wo ál«nt kitánö ssnekarával sikerült . tflr-állításaival éa vádjaival a .nagykanizsai
hazafias iparos" teljéién igaztalan térre lépett, mert Hagy-Kanizaát általánosságban nem lehet azzal vádolni, hogy Bécs felé vonzódik. Egy két kivételből nem lehet, nem szabad véleményt alkotni valamely városnak aző közszellemében megnyilatkozó hazafiaaságáról.
— VIIInna*n vasat a ráreihaa. Megbízható forrásból vesszük, hogy egy előkelő vállalkozó villamos vasutat akar építeni a városban. Ma még korai minden kombináció, mert lehet, hogy a tervezgetés stádiumán tul alig halad majd a villamos vasút ügye, mert dacára a mindinkább emelkedő helyi forgalomnak, nem biztosítja ennek a fennállását. Az utvonah a Főtértől a Déli Vaaut állomásáig és ugyaninnen egész Kis Kanizsáig vezetnék.
- lávM iaaérkséia A aagyksaisaai isr. bitkösaág áltál fsuUriutt felső ksrssksdsial iskolánál a tanév végével sNgürssedeti a ssám-taa-tsaán szák, melynek bsiöiiésére s bi kőz-éi pálvázatet hirdetett kl. A pályázok Usül Pftnk* Ödön Arad várna polgári iskolájának laaára vá-taaataiett meg, a ki péntekén esie mag is árke-asM. Os assi S4 ón aatig stég volt aa iitaai lartóakedáaból. Megtudta sgyssi-, hogy a lelaö-bereakséelai iskolai fsalsrtó hiikösség a tanárok »fnfiii iffM asm randasts; asly allspourra indította Plereaet, hogy elhagyja 'azon állást, melyet még el ssm lotlsíl és ssombatos éjjel már viasaa is atssoU Aradra, begy előbbi tanszékét elfoglalja. — As isr. hitkósség iskolasséks pedig agy
_ a*
sz illető lajstromban magállapnott aééaema asr a mait évben is megvoiias róva, a 'ál-közszemlére kiieteléaek napját, — a) adózó«, kik a kivetesi lajsiromban megallagt ott adóval folyó ávbsn slössór rovattak áteg, ad»> tartoaásukaak aa adótóayveosksben lőrtant bejegyiéaét kővető ló aap alan írásban a sala-sgsrsssgi ■>. kir. p. tt igasgaió<4gboa baayaiiSa*-aák. MagyJCaaiasa 189d. ári aag. hé W. Vémtf polgármestar.
—z Fsntea ariadwhiask. A nebeaan emészthető ételeknek osak mérsékeli éivaaaie is már igsn sokszor okos vesssdelmes gyomor-bajokat, melyek aasdatheo a gyomorkőritli nyomás hányás ab. álul éssiattiatöz. Mtadsasa beutal-mak ellen legjohk aiksrm hasanajjáZ ér. fUsa életbslzsamát Fragner B. gyógyaaaitártkói | Prága, 8U6. I1L) Kapható minden nagyuhh gyógysasr-tárban is.
Máz, tslettsl helybw legéMaksM sleákaa, asáa vállalat végett, keévsal leltételek alatt ebét, tlvsbbat a lf mésasssál. Wnáan Jásasf sraál ls-Ijar-stea 7*0. sm. SM—I
— MréaMd atvérsk Mytstják a tsstláat a angysr, séaet, fraaeia 4e aagel ayslvbss. LakánMsslse/-atea Mi.
dösö kBiBsség szereieiét aegnysrnis. A mi kedveli harnaháptt prímásunk gyönyörű játékába a ismét mi fogúnk szentel gyönyörködni. Hateakint kátsssr fog agy mint aseiöti, a ,,Köspoali' kávéházban hsngvsrseayesni.
— Halál fürdőé k»>bea. Mait hó w-áa Pálcán Pauktr Jóasef efossszMstar 14 éves Iloaka .leánya bwehlsdi a Válickaba. Pákáa évről évre zaadi áldozatait. a haragos fcia Valioka, de ennek jóráeat a halóság goodatlaa-sSgs ss oka. Ka a csöpp vls, asly sok bslyea nagyon sekély, s aaoa alatt nagyon mély, és s kisebb gyeraekakaek is BMgangedik iti a fűr déet holott ssámtslsassor kitűnő aszók lelték «t halálukat.
— liételi iskase. Somogymiháldi fovs-lesösk irja. bogy ott asspt 4-lfiea PálII Jáaoa nevű, 16 éves saolgs-fia egy KáleUm György aevü 14 évee fiút kasba szúrt. Ápolás végett a aagykaniasai kórkáaba ssálliletlák. A késelő suhancot letartóatatták.
— A sapaáéaas sssrslas. Ttftltirü iiják, bogy TUk Tantw sspasásMá aasralaas volt Méri Aaaa aaobaleáayba. Faleaágül la sas-rátte volna venni, de nagy keserűségéi e két évi MrtAare ítélte a bíróság éa aar a jtvg héten kellett volue fogságát megkezdeni. Nehogy s sserelaeaek ily hnsass ideig legysnek kénytelenek egyasst sélkülösni, elhatározták, hogy vévet vetnek éfotüknsk. Tóth Tsaost ravolvart vett asgáhos, sstán sssralmetea Aanájával kiásni a aeaérs és otí elössör kedvesét, astáa önmsgát Mtte agyon Csak estefelé akadtak a szers'aes párra. A leány aég lélskzett, ds Tóth már halott volt.
— Mlréetaéarek Nagy-Kaahaa vám tanáess résséról közhírré tétetik, begy Nsgy-Kaaizsa város 1898. evi tegyversdó hivatási
E 91 g a i d & i á
B.-pesti iasi sylaailesklAllIUU.
Már emhtettük egy lahea, hogy aa Orsságos Magyar KsrtésaSti Kgvssülst SS ávt óssaaal gyűmöice- éa általános kartásaeit-kíáiUtás tartáaál határoaU el és e tárgyban a tö dauveéssigyi m. kir. ministar tásmgslámt kérte kl
Miután Darányi ministar a kiállítás láaogs táaát kilátásba helyssfo - ss egyesület kiáMláai bisottságs Emlők Gusztáv staóklete alatt ülést tartott, amlybea a progntmm >tgl%msa magállapil tátott
I szerint a kiállítás L A október 6-li-lg
fog tartatni a Vároeiige ben. a ..............
muzeum (Vajda- haaynll véréptlat) belytségsibsa
A kiálHtás súlypontja rgytmőfos éa saMőre van a yaa Isktatvoi ás ki fognak áHaatal konyhakerti tarmáayek, virágok, virégkMési és disailási munkák; végül padig a gyü«MesMdat-goaáaára éa értékesítésére szolgáló gépsk és ssskősök is. Ksea utóbbi gépek hiáNKáms ness-sstköai laza, súg a lőhM Uurgyak fcjállMüaákna osak magyaromági f msiók vsbstaek ráaat
Kaaa kiállítás oéija: a pomologia iimirHék gyakoriali tarjaastées, továbbá a ksrtéaaetl érdekeltség ébrsntartáM; másrészt alkalmat fag ezen kiállítás anoigáitalai arra la, hogy a tóvárosi fogyasztó közönség, ozint s meghívott MMIdi kereskedők fo a termelőktől kisvitlinül sasrss hessék be téli ssükségleteikst.
As idsi év ugyan nem valami sikerült gyűmókstsrmö év as orsság egá-z tsriUslét
JíagyKaniaaa. onutörtök
Zala 71 uAni (7. lap)
1898. «rp*«Bb«r hó
tekintve; mindasoaáHsl egyes vidékeken asép eyflmSIestarméa msistkoxik: sót a saüvs éa éíófcól nagyobb kivitelre való la akad. A kiél-Ilók jutelmasáaára aaámoa arany-, a lat- 4a brooi-árem, további külónléls péttsdijsk állanak readelkesésre.
Már elére ttgyelmsstsljttk lábát termetűinket ói kertéeseinket, bogy a klálHtáibaa salát érde-ktkbaa rnioál tObbaa éa aüoéi méltóbban va-■yanak résel.
Bejelentési Irakat, megkeresésre, póstsfordul-tával kflld as „Orsságos Magyar Kertásaeti Kgyaetiet* titkári hivatala (Budapeet, VI. kar. Koronabaroag utca 1. ta. fittdaaiat 6.) vagy aa Orsságos gvOaólcséssell miniatari bistos'a Iflld-miTete»U(tyí m. kir. miniatariumban. (Badapaat, V. kar. Nádor-utcai palota.)
VASÚTI MEHETREND
Irréqv 1S9S. Bája 1-UL KANIZSA Allo aaáa.
1
I
v. v.
m-T
Saombh mm Zala-Eg.
Indulás
Kasissárél
48 regg 86 d. n. 1«f» 7 IS
rr-r-
V. V. a. 1. IX. V.

gy. v
V. V. IS. V. U. V.
II-▼
Barcs
Dyákén
10
aata déib.
ff *
ss. v|il
v. ? |y»
06 regg. 20d u. 15 d. u. 06 d. u. éSffial
6 47 regg. 9 80ragg. -|d. u 16 éjjel 03,1 u.
■a. v.
R. V. V.
ly ix.
467
regg. d. u. i»|eete
886
Érkezés
luWn
18 09 d.
■X. V. IS. v' V. V. • Ju
ly-
IX. V. IX. V. V. V.
jy. v.
IT- * V.!
ix. v.
IX. V,i
v.
82 regg.
u. kéjjel 59 regg. 63 d. u.
Ol'eate
1 3
j
regg.
régg-
Wd. u. 06,este
68
regg
40 d. u. este
17 éjjel 66 d. a regg.
89 d. u.
41 éjjel 14 regg.
■•erkeaatfl Iseaetek.
Il/Ui aaasaka i .IMaa' MsSIkstf, ée
•ki UHUM* iteabu. Im itm aklttitaastk tfjma-•uaUp kiidóklTtUlákoa fordulat Un tdrOslatti s flaaoaaoa.
Tsiaév ft^éa Mái ktsttkaU. Uy.a kMsségaé* IU4 aMklli aaassssIMI UffíUbb csak lf»a gjrabsristt, ■iiati leit ttnaUX Unak.tf táiafrsttkst
a
Laptulajdonoa éa kiadó: Vílt H K L r Ü Lé P.
Hirdetések:
oiLLjMrü spanyol 6 portugál bóráit
Sherry , Portbor Malaga 1 Madeira Tarragonat#.
Kaphatók at öutu Knomabi futMtr it Mimtfi ktrtskidó-ukbtn.. oaJamint poharanként ax ékfkotóM uiüodik, kaotházak « otndtylMt*.
Sqjálftók: Budapest i
4 csakúi IVkossutk-LajM a UjotUo utota.
sarkán, a őoiwyűuinooafotmktn,
gapáaté:
Hm U KI sin ft—rhar-fcsAfrében Magy-Kanlmén.
4860. m. k. A 1898.
A nagykanizsai királyi ttfy<sssiftől.
Árlcjtánl hMétk
á lelDeyeleteei alatt álló aagvkaaisaai, adt-tornyai, kaastbeiyi, perlaki éa letsaysá fsgká-sakban latarlótt«tottsiask egv aaetieg két M tisla laáslaik 1899. évi Jaaaár bó I-M aeaáS kfatesétaséra
IMS. ért nep« hé 97 a«|Jának é, * • érájára
hlvataka helyiségemben árlejtést bMetsk. As árieitéaí feltétetek a kir.
Hirdetések
felvétetnek
FISCHEL FÜLÖP
ktfnyvksreekedésében Is|7*KssiiiÍB.
irodajáhaa barmikor a»|<ekÍBth»tök.
Biatneiiékí Oaasg 8U0 írt, amely a tárgyalás elöti kéaepéntbsa, állami mrj aa állam által kaaMlbateehotl értékpapírokban Istsendó.
Zart ajánlat saelée eaee fleiag aa Bt kr. bélyeglel ellátandó ajimatkoi nililüwél,
As árlsjtésé targyaiáa aigkeidéei atáa ajánlat el m togadntik. ■ As iráabeli atánlaiokb«a ktlóa ajánlat teeadé : L a readee áladéra aésee M étgm. kenyérrel együtt; 1 a bójti (119 dkarm keayér-Madagra néave; A a beteeek niUri ktnelsél tatandó étkekre néave, melyeknél a —m»ivl) ■égileg aegallapitott árakból valé isái'ft eleagedée meaayieége lebSateteadA.
| A blkltlláá ár:
rendea U>t étadag 66 dkerm. I'keto keayérrel együtt 16.90 kr. esas: üx#nöi ^ knjaér.
A beteg ieiartóaiaiotiak ré-sére kiaaalgélta-taadó é toka etadagok atb. árai a baNg ét-rendbea éa piaei árfagyaékben togialtataak és a királyi bgyéüsaég irodájában barmikor aagte-kiatketók.
Iráabeli ajánlaiokbaa megealiteadé, hegy aa ajánlattevó as Oaeaas ár ejteai altételeket eHo-fogadia.
Nagy-Kaniiaa, 1898. évi iieplemba lés A SágyhaiMai királyi ügyáwj_ Dr. Oraaéy Lajea
CLAYTON i SHUTTLEWORTH "SffSS
BUDAPEST, Váoal-kArút 68. aa.
álul a lafJutányoMbb trák aaSaM ajánlianuk
Nagy-Kamuta oafltörlök
Zala 72 satro (§. lan.)
1HM amplémbér bd I Aa
88/kgy. 880. 867-1
^WWBNWÉ' WíNÉíiÉiéMy.
Sümeg nagyközség elöljárósága a kép vimlőtmtülctnek folyó hó 14-én .fentirt szám alatt telt határozata alapján ezenftel közhírré teszi, Kegy a város tulajdonát képezd haraszti legelőn
a ktitejtésí ós mészégetési jogot
• (hat) éiyHánntin követkeső évre zárt ajánlat, esetleg nyilvános árverés utján SQmegen a városházénál 1898. évi wpleakrr hé I5-lk nap|Aa délelőtt haszonbérbe adja
Miről az érdeketleket azzal értesiti, hogy zárt ajánlatukat 100 fit bánatpénzzel egyfltt a fontjelzett nap reggel 8 órájáig beadják.
A kőíejtési és mészégethetési jog kikiáltási ára 735 fit
Az árverési teltételek a városházánál a hivatalos órák alatt betekinthetők. Sümeg, 1898. augusztus hó 17-én.
Maleaaaeky láaaa, Kender Jétaef, Jegreé. véreeMré'
2208. >«. tk. 98. £rk. aug. 28.
Antréai kérvényt dr. Ciempeai Kálmán l»-Itnyal lakót, ügyvéd le'pereioek Mo nér Juli (•Ifibb 6*.. Caepregi Andrá»né) jelenleg V^rgi Andrámé polai Igloi loldanven alperes ellrn.
Póthlrdftmény.
A leteoyei kir. járásViróaég n>int tkvi hat. Jtfithirré iet<i, miutrint a Viuetek Jó»wf ki»-kanwei lakó* végri hajtannak Molnár Joli jelenleg C-epregi Aodmné polni lakot végrr-aaitáat nenvtdeli illeni 50 Irt h jár. irán i végrebajlá»l ügyében 162/198. aa. a. kibooaatott érvtréti hirdetményben a pnial 81* ", tjk t -f- |», brte. a. felvett ingatlan 696 frt léat árban Pola köwég hirá há/ánál
IMS. ért eaeplraabrr If ik tapjáaak dtlillill 10 é>á|áw
kit OrOtt árveréa aa 1881. LX. t. e. 167 g-a altiján dr. CtrvpMi Káimiu ügyvéd Itttayel vá|rngtTitO érdekében ia f>5 írt 60 kr. tftke követeiéi e 1 íáru'tkai kit ágiiért végen ■•(tartatni fog. A kir jbirótág, mint tkvi hit Ltttnyéo, 1898. tng. 29-én
NUNKOVICS,
166-1 kir. aljbiré.
mt MlUemmlmntl kiállttá* UMi gagy ■alllemmlmaal érem. ^
STAHEIi és IíCNIVER Budapest,
Tritnr ét lemeilyukMitó gyár. GYAb : Katona Jótaaf-uteit 8. txám, Itrgilhld éa nyigéü pályaudvar kfct
ijasljak aa éllelá* tfkrtett hgjehb alaMgl
a ksatsiy ér MkUaysek a kasa, érpa np aam
aa éfft
Trltarlk
koasll kirilMstésÉM. Trlrarlk: s sskask vsgjr árpásak s hess kásái) ia a
btUyt «a»»ak kivtlsssiaaárs Leaisetlnllté « imtélywé Irleerlk
klrtlwai*4'* ée lesoee emMyeaésérs. •aalálreaé-TrlrmrVh.
AanfcMIalimaaelt Triear és esstilyeségépeh ■istee >atioaafkJ ilmltáAr* és Msaée sssrlitll a ei f/asasára.
' - Elvállal mik Gotkjar és Sfllfor, UhtV* Hsjrir triiurSk csekély kslt«éggel a triser bsMMéae *uk*4 • IuAI MatirSkké áUtaktU-M. Haleai-Trlrurkragrrek vstr burkolatai Lyakssiteit vagy kaeltett lemnek tetssés sasrtaU ntgyaégtisa ipari rsgj gasdtsigl oilekrs
Árjsgyiskek vagy eWakéeyvek legyes éa NIWllM
2207. aa. tk.
Erk.
ang.
Arvtrisi kérvényt fiünier Fáni beonehelyi lakot kirriktdfi felperesnek Molnár Juli Mübb férj. Oepregi Andráiné) je'enleg térj. Ytrga Andráané polai lakot Ifildnives alperes ellen.
Pót hirdetmény.
A IHenyti kir. járárhiróeág, miat tkvi hal. küshiná tanai, mieaerint a Viaosek Jiastf kis-kaaiasti lakna végrehajtatlak Molnár Juli je knltg lérj. Varga Andráané polai lakoa vhajiási •venvedett illeni 60 trt 1 jár. iránti végrihejtáii Így ében 1629)898. at. a. kiboeaátoil árverési hirdetméo}b«n a polai 818. aa. tjkvhen a 4- 19. btat. a. tel vett Ingatlan 696 Irt kikiáltási árban Fola kfiuég bité háténál
IftM. évi mpitMkír bé l« aayjéaak déleléltl fé éréjéra
klitsMt érveréti as 1881. LX. I. 0. 167. |-a alapján UOuatr fáni btoaehalyl lakos vágrehaj-láaa érdekében la 60 frt tfika kA«ateléaa a jár. hitMgitén régett megtartatni tng.
A kir. jértiblrétf|nliuttlikbOoyvlhitü»á|nél Latmyén, IUÖH évi tag. hé 19. napján.
*4I NUNKOVI'PH, kir, tl|Mrá.
Nyomatott PlMhül KOlttp Uptuláidononnál Nagy-Kenumén 1HH8,
Huszonötödik évfolyam. 73. szám.
HNkiNttNI :
rimtMrVH iMti nióp H^t-
A aMrUattvel Írtaknál lakai napaa-klal á. s. «-i «ra Mtt
téa iiumíí 1 i.D nalM rwMfi loaaikoaó aiodaa Utlaaaay
IliáMlnitl Viraüiiaíptlat: HwU káajv-
zala
Politikai lap.
Megjelenfk NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasáraap és csötirtókéa.
ILÖmSTKB ilbkl Efkn évra IS tw |S én — k«. fUtwn S korom (I tn — U 1 int (t M aa hr.
*jfltttr pattom 10 ki^*.
BIImiiiI , .lUaiil * kMMMÉn •wttMék rtwM n«f Mai > kan»
Stesaatattaa ImMatlw MI ai.

tn te h^ét,
Nagy-Kanizsa. Iö98.
Felelős szerkesztfi: SZALAY SÁNDOR.
Vasárnap, szeptember 11.
A megyei tisztviselői kar űgyft|Mért vállalt hivatalt' h<*y »mit »
_ , , neve mellé írhasson cim gyanánt, a fizetés
Egy régóta vajúdó kérdés kezd a meg- , , , ;. ... ,
,, ,, • ,, . mellékes-volt; de ma kenyérkereset, hivatás, I
valosulás stádiumába lépni . ^ ., , „ '
Egy oly probléma megoldását várjuk a m,nt akármely m4s f<*IalkMÍS- Manapság, í hó 12 én megtartandó megyei közgyűlés j ölesse obiige bll nem tölt be senki hiva-j bölcseségétől, mely évtizeden mulasztásait!telt. ^'K hanem kenyérkeresetből, less hivatva pótolni A íó közigazgatásnak, mely oly sok-
Értjük alatta a megyei tisztviselői kar oldalú, annyi elméleti és gyakorlati képzettjavadalmazásának a mai kor követelményei- 'gényel, főfeltétele a minden oldalról hez mérten való rendezését. r vató any»g» függetlenség, mert csak akkor
Korunk különféle igényeket támaszt várhatjuk a tisztviselőtől joggal meg, hogy mindenki iránt s a társadalonumnden tagja teljesen hivatásának élve, tudását munkás-köteles ezen igényeknek megfelelni. És ságát a közjó javára értékesítse, ha magának talán a társadalomnak egy rétege sincsen és családjának tisztességes megélhetése biz-
annyira megterhelve a különböző követel ményekkd, mint a tisztviselői kar ;• de viszont a jövödelemmegosztás sehol sem oly aránytalan, mint éppen itt.
Megyei tisztviselőink javadalmazása — néhány állás kivételével — olyan silány,
tositva van; ha rfem kénytelen folyton anyagi zavarokkal küzdeni.
Megyénk tisztikara olyan magas ssellemi színvonalon és hivatásának olyan magaslatán áll, mint bármely más megyéé; és mégis sajnosén tapasztaljuk, hogy javadalmazása
hogy a legprimitívebb követelményeknek is azokénál sokkal csekélyebb. Sem a szemé-
alig felel meg. Nagy része a tisztviselőknek, ha csak magánvagyon felett nem rendelkezik, nélkülözéssel kénytelen küzdeni,
A régi jó időkben, mikor a hivatal nobile officium volt, s a gentry-fiu csak
lyes fizetés, sem a lakbér s egyéb mellékajándékok nem állnak arányban azzal a nagy, fontos és felelősségteljes munkáváT, melyet a tisztikar oly kifogástalanul s dicséretet érdemlő buzgalommal végez.
Főként áll ez a kezelő személyzetre. Ezek a kisebb javadalmazásu tisztviselők rosszabbul vannak Üotálva, mint a bíróságoknál alkalmazott hivatalszolgák; pedig minő óriási különbeég azon munka- és hatáskör közt, melyben ezek mozognak. Mig a hivatalszolga minden képzettség nélkül mechanikai munkát teljesít, addig a kezeké személyzet mindegyik tagja nehéz szellemi munkában görnyed reggeltől cetig; nem ia említve azt a felelősséget, mely hivattak gyakorlata körül ránehezedik, és hogy hányszor tölt be oly hatáskört, melyhez ügyesség, szakértelem, lelkiismeretes pontosság és széles látkör szükséges.
És mily aránytalanul csekély ezeknek a hangya szorgalmú, pontos embereknek as évi/jövödelme I'Olyan kevés, bogy abból tisztességgel megélni abeolute lehetetlen. Pedig sokszor nagy családot kell eltartani, gyermekeket nevelni s még megkívánják tőle, hogy a társadalomban illő helyet foglaljon el, hogy ennek mozgalmaiban réact vegyen, ttöfinan ? Miből 7
Sokan, mialatt hivatalukban görnyedve nehéz szellemi munkát végeznek, szorongd
TÁRCA. Karlsbadi emlékek.
Irta: Tirolt Jáass.
(FolyUtti.)
Megolvadt ezQalként csillognak a lassan fodrozd habok a Ha vei medrében, a hogy a. ázik-rSzó, izzó* nyíri nap kibontott eugárkévéit ssétónti a szelíd, kedves tolyó vjaén. Minő ciudálatoaan szép keretet laragolt a hatalmas természet Pbttdannaí. Zöld ss alapesine, de aonek a színnek minden árnyalata felolvad benne. Jobbről emelkedő halmok, melyek felett sötét , haragoe színével méltóságosan, mozdulatlan állanak a százados tölgyek, lenn a völgyekben a buja, puha gyepszőnyeg halvanyas zöldje ingerli a szemet, hoüzu szalagként szeli ezt át a Havel. itt ott ellOnik, majd odébb ismét kibukkan a halmok közöl. Balról a láthatáron a fehéredő augusztusi mennyboltozat a berlini homok-tenger egyhangú unalmaa színébe ölelkectk. Peatöi panoráma, hol a természet remekeléaét az emberi művészet, a berlini udvar kívánságért) korrigálta.
A bogy áthaladtunk a Havelen, előliünk állott a császári palota, Nagy Frigyea legkedvesebb
mulatóhelye. Mióta meghall, miuden ugy maradt ott, ahogy ö hagyta, érintetlenül maradt azobaiban csaknem minden. Egyik laton kopott nagy kép függ, a lakúit megviselt arcból csak két nagy kék szem tartotta meg régi tényét, Udeeégét i as akkori idő legbiresebb táncosnőjének Bmrbarinimk a kepe. Alatta a sarokban sgy düledező, ósdi zongora. A mai ember kétséggel csóválja a lejét, nem biazi, hogy ezen jálssani is leheled, szépen.
A szomszédos helyiség: dolgozó szoba. Az Íróasztal kék bársonynyat van be/onva, melyből Napoleon egy darabot kiazakiloll a emlékül magával vitls Párieba. Később szonbsn visszahozták a Ügyesen beleragasztották helyére. Ezután következik a háloezoba, sok régi emléUel, a legutolsó: a ,tökok Adta'*. Itt Olt gyakran meghittjeivel és tanácsosaival együtt,
8ant souci / A paradicsom lehetett csak ilyen. Valamikor mindez szőlőhegy volt, melyben caak egy villa állott. Nagy Frigyea tevékeny szelleme varázsolta est ál, as első eslleaiai háború után vetette meg alapját 1744-ben. A baialmas parkban a naiiy király dicsőséges emlékei kőző t a hogy elkalnndosik a gondolat, szinte kirívóan, mini egy felkiállójel mosdulallan áll alig száz lépésnyire a gyönyörű palotától egy megvedletl szimatom. Kimart hosszú nagy lapátjai, mintha csak elléradlak vol a as örökös merev állásbsn, csak szt Várjuk ép, hogy zúgva, pöfTögve méginduljanak. Aztén a>t kérdezzük i
vájjon bogy kerüli ez ide ? Érdekes múltja van.
A nagy szélmalom előbb á lőtt mér, mint aa építkezéseket megkezdték és ss sgées vidéknek szolgálatót tett. Forszé a molnárnak jövedelme zeit legtöbbet. Nagy Frigyesnek útjában állott, a a minden áron megaksrta szerezni. Magához hivatta a molnárt éa limmsree árt Ígért érte, de a nyakae porosa megkötötte magát;
— „Itt ssQlstlsm, ilt Is sksrok msgbslnlI*
A császár még ezután ia tovább alkudoaoN vele, de a molnár a legszebb ért ia vieaaaulaai-lotla. Végre Frigyes megsokalta a makaoa ra« gaaskodéat, bosszankodott a nagy nyaksaaigoe, kifeküdt:
— Jó, ha pénzért nem adod. egész egyszerűen erőssakkal elveszem lő ed I
— igen ám fölséges uram, ha a •tdnátpássé áaawrs. nem volna Berlinben..
Frigyes végignézte a parasztot, agyat ját szippantott burnóljából, azlan hugihoz fordult ée igy szólott;
—* .Szeretem, hogy alattvalóimban ennyi | bizalmit ébresztettem a iörvények irántl«
Magveregelle s molnár vállát a fölkérte: bogy ha már a malom nem lebet ss övé, legalább {éljenek a történtek étan jó szomszédságban Cm a molnár mtf it iyérh. Ezért áll még ma Is ott s parkban a, megvedletl szélmalom alig negyven lépésnyire a gyönyörű régi palotától. A lörveey-
Orvosi p ti* T*'*m'0Dyi hasonló vizet körökben JÓZS|Í ^Só'ŐLS már rég izénél fogva már kis adag- T'T keserűvíz D0KT * renes Jtiwt keserüvlzet. Kapható: Rosenfe'd A és fia és Marton éa Huber ozégeknél. nRAPHIC TROGEP
a legjobb, legegyezerübb, legtartósabb és legkónyebhen kezelhető. Ara 66 Irt egy tényezell dobozban. — Kizárólagos képviselet és töraktar: Flaohel Fülöp könyvkereskedésében N. Kanltaán. BC Pvsigeetsessl iitvmi ueifátefc

Nagy-Kantzaa, vasárnap
axivvdgondolnak honnlévő családjukra, mely a legszükségesebb életföltételeket is nélkQ-Ifixni kénytelen; s könybe lábadt szemek-kel nézik, bogy a beteges asszony, a vézna gyermekek miként dideregnek a hideg szo bábán, mert nem telik fütö (anyagra, téli ruhára.
A ki a kishivatalnok szomorú helyze* tét, szánandó állapotát ismeri s tudja, mennyit kell nélkülöznie, az egyet fog érteni vetünk ama meggyőződésünk nyilvánitásá-ban, hogy' elsősorban ezeknek kétségbeeséssel határos helyzetén kell segíteni s oly helyzetbe juttatni őket, mely a megye és tiytilrar reputatiójának megfelel.
— s -/.
Az „Országos Nemzeti Szövetség."
Mesébe illó csuda volt az, mikor összeállt egy néhány bátor sziyü, embérsitergtö férfiú és szt mondta: nem jól van az igy, a bogy van! vél-loatalni kall a toron! £s sgy szobácskában, füstőslámpa meilett elkezdett tanácskozni s bátor kis csapa! Munkálkodott, megbányts-vetette nagy szeretettel és meggondoltsággal a jövendő célját és munkáját. Olyan volt ez a munka, mini mikor a kertész egy kedves kis bokrot növeszt és ba szerit teheti, minden időben szeretettel ápolja. Ea lassan-lassan növekedett az ápolt bokor. Réz-iák is--aa irigyek meg a hitetlenkedök lejüket-: áskálédtak is eleget, de hiába. A bokor nötl-növekedelt. Lett belőle eröstörzsü, nagy árnyéku iá, melynek Irissek, egészségesek a hajlásai: nincsen benne egy makalányi féreg sem, mert az emberszeretet és az igaz hazafiság magasstos eszméje volt a talaj, melyből a mag törzset hajtott. És a mikor-lörzeBkös, árnyékos fa lett a bokorbél, nem mosolyogtak már a hitetlenkedök, hanem azt kérdezték, hát mit-ia akar as-aa Országos Nemzeti Szövetség ? Erre aztán kiállolt agyik leikea vezér a sor eM és elmondotta bátran, bogy mit akar u Országos Nemzeti Szövetség.
Azt akarja, hogy Magyarország igazán édes ha*ánk legyen! Becsüljük meg tiszta szeretettel —<Hl dkl* hősöknek emlékét, a kik kü'deni és
halni tudtak a magyar haséért I Ünnepeljék meg égysserü, de áhítatos ünnepséggel emléküket ée liplább ezzel mondjunk köszönetet nekik nzért, bogy vérükkel áldoztak a haaa oltárára. Ebből tanulják meg msjdao fiaink-unokáink szeretni a hazát és az leszen védőpajzsuk a véreaasáju haaáüaook gonosz izgatásai ellen, akik még a becsülete* magyar embert sem átalják eltántorítani a hazája szeretetétől. Ast mondják azok az isten tudja honnét ideszármazott nagyszájuak, bogy nincs haza! Nincs ám I Nekik nincs, mert dologtalan himpellér létükre nem tudnak egyebei cselekedni, mint a szegény munkásembernek betevő fslatjái elvenni. Aztán mikor észrereasi a szegény ember, hogy az lopja meg, a ki a roae§ra vitte, bánja már a dolgát, meri az a tolvaj népen kereket old és megyen máshova csalni és ördftg módjára megrontani a tiszta lelkttekel. As ilyen naplopóknak nincs is hazájuk, nem iá volt 1
De a magyar ember, ha becsületes a szive, nem tagadbalja meg soha azt, hogy ö magyar!
Magyar mbtrtk, munkátok! 11
Ne higyj«tek azoknak az őrdögöa hepe-hupás beszédeknek! Sok azon a sallang, de kevés benne az igazság. Olyan az, mint mikor a aátán szép bőrbe öltözködik, bogy jobbsn ludjon csalni. Cilra I szóval i Ígérnek eget-löldet, gazdagságot, neked I adják- a másét, mintha nbban ők parancsolnának. Mert azt mondják, mikor löiakarjálok vágni a | jóizü cipót: .Adjátok ide ezt a kenyeret, hiszen . ha győzünk, kaptok helyette fehér kalácsot !* Ea a kenyerei megeszik a szószátyár izgatók, ti pedig ■ várbaljátok éhesen a fehér kalácsot,
Mert hát mit teltek eddig azok a lő-lő szocialista vezérek? Hát azt tették, hogy a szegény i ember verejtékkel összegyűjtött gsrassit jól meg< dézsmálták, abbM urasan éltek (mert hát én istenem, csak nekik is kell élni valahogy, ha már nem dolgoznak) és Kleket pedig belekergetnek a nagy veszedelembe. Gondoltak magukban, ugy is elegen vagytok! Azt mondták: Előre flaiml ma> guk pediglen szépen hátra maradtak és jót nevetve melengették jóllakott bcndöjüket a napon.
Azt mondtták: ne dolgomtok, tegyétek le a kaszát, ba nem adják meg azt, a mit kértek! Köooyü nekik igy beszelni, nem ők éhesnek akkor, hanem-a loleeégeiiek mag e gyerekeitek.
Azt akarja az Orazágoa Nemzeti Szövetség, hogy édes hazánkban szeressék egymást az emberek ! Beszélhetnek azok németül, tótul, olábul, vagy akármilyen nyelven, csak a szivük legyen jó magyar. Imádhatjátok akárhogy az latent, kereszttel vagy anélkül, csak a hazaszeretetben legyetek att fonnák.
Legyen minden ember saahad, egyenlő ée lestvér I Ne gytiölje egymást senki ebben a haséban, mert a magyarnak úgyis aok alleoaége vaa a világon.
Az »Orazágoa Nemzeti Szövetség < nem agy tess, mint azok a szocialiala zsebrák tagat ók Nem azt mondja: menjetek neki a szuröoyoknak, onlaátok ki véreteket áa hagyjátok árván, nyomorban a családotokat! Nekünk padig adjátok meg a heti öt krajcárkánkai I Nem asedi (e aa éretlen gyümölcsöt Iájáról, hanem inkább goodo-san műveli, ápolja, nyesegeti n gyümölcsöm, namee hajtást oltogat a csenevész vad Iákba éa bevárja a gyümölcs éréséi.
Nem azt mondja, bogy menjetek le a piooébe nyitott száual, mikor az uj bor erjed, (orráéban van, mert hímen elveaalek a mérgétől; hanem azt mondja: várjuk be annak rendje-módja szerint, míg elszállt a pincéből az erjedés öldöklő merge és akkor bátran lemebetünk, kivehetjük onnét igazainkat
As „Országol Nemzeti Szövetség' tanítani 7 akarja a munkást! Szere1 etlél szorít véle kezet, várja a panaszát és tehetsége tuerint minden lehetőt elkövet, hogy segítsen rajtat
Egy'egesz ország ucpe áll hálunk mögött ée elvárjuk igazságoe ítéletüket Men aa egész ország látni fogja, hogy minket nem a kapzsi haszonlesés hanem az igazi emberszeretet es mocsoktalan hazafiság vezeleit az „Országos Nemzeti Szövetség* nemes oélokért küzdő záaalója alá. As Országos Nemzeti Szövetség fölszólítja áa egész társadalmat, hogy tegyen meg minden elkövethető jól H|munkások bajainuk orvoalaaára. Nem mondja, hogy boldog leaz as agész világ, hinem hogy boldog leaz Magyarország! Miért menjünk mi aa egész világ bajait gyógyítani, mikor magunkért ia van elég tenni valónk I ? Ott vannak a nyomorultak, vagy a kiket szerencsétlenség bénított meg! Ott vannak az öreg munkások, a kik már nem bírják a munkát I Hál esőknek ideig-óráig lehet csak koldusbot a támaszuk! Mert az Orazá-go< Nemzeti H-óvetaég sz • gész országban mozgalmat indit Mu'ikásrokkanthásak (elállítása erdekében, a hol as öreg, tehetetlenek élitök végéig nyugodalmasan eléldegélhetnek. A rimnkásokat oktatni lógja a törvénytudásra, bogy megértsék azt: mit szabad tenniök, mit nenrf hogy ne hagyják magukat léirevesettetni aaoktnHt azocmlieta vezé-rektő, a kik egyebet nem szereinek a szegény magyur munkásnak, csak mindig baji éa veszedelmet
Az Ornágos nemzeti isövetségnek síét kell ágaz-ita az egész országban, a zászlajának lobogni kell mindenült! I mert a Nethzatí Szövetség nem Uj semmiféle politikát! Egyes-egyedül ast akarja
tisztelet él ■ jog jelképe van ezzel a császári j park közepébe ékelve.
Nyílt, egyeoes széles ut vezet a régi császári1 pavillonhoz. A végén rózaabokrok, színes illatos virágtáblák közül hatalmas sugárban tör lel-magasra egy sxő kők útból a vízsugár és mii-! Hárdnyi apró csillogó szivárványszínű csöppekben hullik visszs örökké ioescsanva. a márvány medencébe. A szétfrecscsenő gyöngy-szemek mögött tűnik fél a icsászári palota, | melyhez szászhusz lépcső vezet nagy boltivekkel és oszlopokkal kilenc részre van felosztva a legszebb, legpompásabb huja virág-gruppokkal.
Kétségek között tévelyeg a lélek, vájjon mii | ia bémuljoo itt előbb az ember. Vijjon a termé-! aset szépségeit-e, avagy a művészi lélek tőrekvé-•ét a mely oly szép harmóniában ölelkezik itt ? I Lenn az ereszkedő völgyben a dus lombsátrak alól ide mosolyog egy-egy kacér kis. nyárilak érektipolája Körülöttem lorr az élei, a különféle aérfümők ralTinált illata elvesz a tarka virágok bóditó leheletében. Vidámság, mosoly az arcokon, az égen, alant büazkén siet tova medrében a Hatel. A felszálló esti párák finom fátyolén átveti a nyugati ég kibontakozó ibolyaszinét, melybe élénk, vérpiros csikókat szö a lenyugvó eap. Elfeledem, hogy be*eg vagyok, a hogy a császári pavílloo főhomlokzatáról leragyognák a aagy arairybetfik: Satu som.
Az az örökké újító nagy agy, a legtalálóbb kifejezési haaználta, nyughatatlan lelki III kivánl megpihenni gond iittktU — satu touei.
Nigy Frigyei dolgozó szobájának ablaka oda néz i császári slrbollic Maga építtette eil ^ igy, bogy mindig maga ilölt láthass*. Kgysser mikor zinéz'll, nehéz, ső<ét ború srwzkedslt
homlokára és visszafordulva kíséretéhez, rá mu-tátott a sírboltra:
— „Mikor oda ju'ok, nm ltu gondom !"
0 a halál utáni időkre gondolt csak; a későbbi kor gyermeke ha néhány napra kicsinyes avagy nagy dolgok lázas köréből kiszakad és eljut e helyre, elleled mindent és igy sóhajt fel:
— En élni szerelnék iU 1
Nagy Frigyes nem pihen abban a sírboltban, hanem a régi udvari templom kriptájában. Ut e helyen, a koporsó fölött kötött békét Sándor oroiz cár III. Frigyes Vilmossal 1806-bin éjfél után három éi négy óra között Napoleon mégis meg-látogatta mt ■ kriptái — egész táborkarával...
Igaz, igy áóbajtott fel ő is s—-
— „Hs te élnél, én nem volnék itt I"
A sans-souci i uj >Schloss»ban időzik nyáron II. Vilmos, télen a városbeli régi kastélyban lakik, és innen gyönyörködik a „Schlosi" udvarán gyakorlatozó katonákban. Az uj várkastély termei a legpazarabb fénynyel vannak díszítve, a legszebbek mindhárom közölt Legnagyobb benne a „Mtuchel (kagyló) f«r*m" melyben gyakran kHuát személyre terítenek ebédhez. A nagy falak és padmaly csupa kagylókkal, drága gyön gyökkel és ékkövekkel vannak kirakva. Bele káprázik a nagy szikrázásba a szem. Kiszakított rész as ezeregy éjszakai mesék egyik színhelyéből. Ebben a teremben tartják meg minden évben a a •K.rlstkindlí< estélyi.
Jóképű öreg vAsetőnk megmutatta, hogy hol áll a csássár, a usászárné s a princik karácaony-fája. — „Ja* da glbt is nur fröhlichi tiesichter, dánt jeden's HolTnung isi irfÜllt 1* — Elmondta, hogy milyen kedélyesen megy a karácsony Iák díszítési, v amit mindig a császár és csásiárné mjálkizülig végiznik. „Oh — úgymond ' — Ili nigyon gmülhlieh msgy uilmiin, a caáazár maga
mászkál a létrákon ét kötözgeti föl a csecsebecséket." — Mikor után megkezdődik a karácsony est, akkor libegve szaladnak be a princek s ki-ki a maga Kritlbaumja mellé á l. Hogy melyik kié, azt azonnal látják, mert — a milyen orgonasip-arányqak a kii hercegek ép olyan arányúak a féűk ia. A caáazár karácsonytájét a nemei urak — i a császárnééi a hölgyek aggalják tele ajándékokkal. Ugyancaak bámultunk, a mikor azt mondotta az öreg, bogy abban a rém-nagy palotában a közül a 280 noba közül rendea körülmények között a császár két szobát, a császárné hármai és a princek külön-külön két kis szobát foglalnak csak ai. Ugyancsak ott olvastam valahol II. Vilmmf Wihliprucbjét: „Niemanden zu Liebe, Niemandao zu Leidet" L Vilmoaé az volt, hogy: „Habe kelne Zeit Müda zu werdenl" Míg a sokat szenvedett HL Frigyem: „Was Gólt thuet, ist — wohlgethan!" Utóbbi ugyancsak „Friedenkirche" mausoleumában lekaaik Nagy Frigyes mellett A Hohensollernek különben nagyon szít vannak szórva, mert csak az én tudtommal három belyen is fekttssnek. A Habsburgok még temetkezési helyükkel is imponálnak, mert a bécsi kapucinus-kriptában U8 Habsburg és Habsburg-Lotbaringiai nyugoaassa örök álmát.
Node mielőtt még Kariabadrél írnék, visaaa-ugrom Berlinbe, a berlini olcsóaágra. Egy porom úriemberrel politizáltam, aki hi letetleonek tartotta, hogy p. o. mi magyarok nem jövünk dühbe, ha a .Marseillaise' „Wacht an Hbeta," vagy a „Tiszt moja milka" dall húsza a cigány ISöt azt is elmondottam, hogy gyakran mi magyarok rendelünk mtg idegen nemzeti nótát, cenkbogy a jelenlevő német vagy trancia vendérak örömöt mérésiünk eszél.
Ai illető nagyon uidta a , Háuber* oaatréko-kal, mint a kik kirabolják ai idegent s keservesen
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 73. szám (S. lap.)
1898. sseptémber íó 11-4a
aléroi, hogy hogy édes anyaföldűnk az ezer éves Magyarország nagy és boldog legyeit Azt akarja elérni, hogy minden ember büszkén kiáltsa oda a világnak, mint apáink tették: En magyar vagyok I
Aki'ssámot tart zz igaz magyar névre, annak kötelessége betépni az-Országos Nemzeti Szövetség tagjai kO/é. Annak kötelessége a szövetség eszméjét terjeszteni és vidékükön fiókszövetségeket aiakitani, mert ezz$| alkalma nyílik mindenkinek az önzetlen hazasreretet gyakorlására.
"Addig gyógyítsuk a bájt, amfgvanreá orvosság, amíg nem késő ! - •'
isten adjon sok lelkes és kitartó hivet az Országos nemzeti Szövetségnek I
Tollfuttában.
Ai slié, améiedlk is*. . -
- — Ne, ne sirjon kisasszony,, hisz múltkor| elizmerte, hogy igassm van : olyan s sziv akár | egy nagy vendégzzálló. Vannak benne napos,! hetes, hónapos vendégek. A tegnapit a mai cseréli fel, egyik megy, a másik jö, a halál itt tulajdonképpen ssQletéet jelent: s király meghalt,j é|jen a király I Igen, igen. Elismerem én is: örök j s szerelem csakhogy {mindig változtatja tár-j gyét. A sziv mindig csak 'Egyel' szerét, de nem atpyám van berendezve, ma szőke, holnap barna, tegnap sovány volt és sápadt, csak bajuszt hordott, egy hónap multán már es as széles vállú, erős, körszakállas, barnára égette arcát az örökös csatangolás künn a mezökön, az Ujjai már nem puhák, finomak sfehérek; sót ellenkezőleg kissé nsgyon is vöröseké durvák, a vadászfegyver örökös pullogása kicserzette. Törölje le könnyeit, hisz 'in okos leány.
Tudok példái reá, talán kegyetlenül durva vagyok, de elmondom, el, ha mindjárt megharagszik is mistla. Egy év multán kacagni fog és -azt mondja igazam volt.-------------
panaszkodott, bogy ö egyszer Karlsbadban 4 kr. borravalót adott és a pincér otthagyta az asztalon. „Soich' Kerle I - Vier Kreuzer is' bei' Dns fást zehn Pfennig" Es bizony igaza volt abban Is, amikor'azt mondotta, hogy náluk egy márka körülbelül annyi mii>t nálunk egy forint. Vagyis, hogy ók egy márkáért majdnem azt képesek beszerezni mit mi egy forintért. Berlinben például a közúti villanyoson a legnagyobb dij 16 pfening ennyiért el lehet menni s Thirgartenből az egéss ellenkező irányban fekvő Schlesiseber kapuig. Es ez egy órai nt. A takszamet r Droschkén p. -o. 70 pfeningért mentem harmadmagammal a pá yahásboa. Fiákért úgyszólván órákig sem lehel látn£ csupán csak ss egylovasok dominálnék. Nem is értem: minek nálunk Magyxrorszáiiban a kétlovas kocsi, amikor bebisonyiiotl doíog — példa: egéss Németország, — bogy egy ló is megteszi. Es hát nem-e hihetetlen, hogy Berlinben a főforgalmú Unter den Linden levő bármely elegáns ebédlőben 1.60—2 és le magasabb ár: 8 márkáért lehet á couvert ebédelni I Egy márka 60 pfennigért lehet leve-t, halat, sültet, sült csib t salátával és compottal, tésztát vagy zajlót enni!? (A kávé — egész okosan — ottis86-80 pfening.) Es ne higyje ám senki, hogy az adagok kicsinyek voltak, avagy, hogy amit hoznak azt meg is kell enni, mint némely helyen Bpeslen I Oh nem. Már az egymárka ölvén pfeningen is válogathat 9—8 s a két három márkás aránylag több egy-kategöriás ételből.
(Zalytatáaa ktratkaslk.)
...ők is elkészfilődlek, máshova, más vidékre, valahol messze lenn délkeleten az oláhok között élnek, a leány férjhez ment, s ma boldog, nagyon boldog asszony. Az urát nem ismerem, de van egy eranyos pufók areu, szöszke kis babája, mindig vidám, mindig mosolyog, ugy, mint az anyja, Valamikor ő is sirt, akkor még nem ismerte a férjél, azt sem tudta, vsjjoo él-e egy
ilyen nevü ember a világon.____________
. Valamikór 6 is sirt.
A szalonban idomtalan nagy ládák álltak egymás hátán, már napok óla kopogott, lármázott a háznál a kárpitos; csomagolt. Minő ssj, minő rendetlenség. Nehéz, lomha járású béresek nagy szöges csizmákkal topogtak a parketten, cipelték a jól begöngyölt bútorokat, künn a ház előtt felrakták as ökrös szekerekre. Almosán döcögtek a kocsik le az állomás felé.
A mama ügyeli, hogy ^álamit el ne törjenek, de a jobb oldal léiig nyílott ajtaján gyakran betekintett a szomszédos szobába.
— Elég voll már Böske
Böske kisasszony sirt, bucsUzott az ő mosolygó szép otthonától, attól a kis szobálól, mely részese volt eddig minden gondolatának, attól a négy süket, néma faitól mely derűs volt, ragyogóan hólehér, mig benne állt minden s most olyan komor, mogorva lett egyszerre. Holnap már csak n 'múltjáé« lesz e hely, hová az érthetetlen szavú, bocskoros olahok közül szomorúan tér vissza képselete. Peregtek, hulltak a könnyei. A feltorlódó kusza emlékek káprázatos játékot űztek fátyolos ssemei előtt. Pihegett a keble a szorongató, nehéz lájdalom terhe alatt, dus szőke baja kussállan omlott szét. Most hagyta. Ajkai reszketek, olykor felemelte fejéi, valami kimondhatatlan mély zzenve-dés ült hosszú sötél pilláin. Olyan volt, mint egy borús tavaazi délutáu. _
Rákönyökölt a kertrenéző ablak puszta deszkájára és tárgytalanul bámult ki a Ieltúrt virágágyak közé. A kertész a rózsaiákat göu-gyölgelte szépen szalma köz.é, nem ügyelt sem mire, csak dolgozott serényen.
Tul a kerítésen egy kis pór leány őgyelgMI. Nyughatatlanul figyelte a kertészt; izgatottan, szorongató félelemmel néha ajkához emelte mutaló-t^jját, mintha csak Böske kisasszonyt akarla volna titokban valamire figyelmessé tenni. Mikor a kertész kevés idő múlva eltávozott, a szétváll léckerítés egyik szakadékait besurrant a kertbe. Ogyeseu, gyorsan ugrált át a virágágyakon. Ott állt az ablak alatt.
— Pszt! Nagyságos kisasszony I
Böske kisasszony érzéketlenül bámult a kis leányra. Nem szólt csak néate, de a gondolatai va|ahol másutt jártak.
— A nagyságos Géza úrfi küldte ezt
Kicsi levelet húzott ki köténye alól. Atnyttjlolla 8 gjpraan ugyanarra a merre jött eltűnt.
Néhány sor volt csak. Ismert közhelyek a váló szerelmesek korrespondenciájából A gyötrődés, a marcangoló sötét fájdalom emlegetése, a nélkülözhetetlen >Mkké> szó számtalan Isméllé-, sével.
Es Böske kisasszony megcsókolts ast s levelet, könnyei hosszú fekete vonalban usstak végig a kis kartonlap friss írásán.
Es a mama isméi bedugta a fejéi és ismét hallatszott az ö figyelmeztetése.
— Elég volt már Bóske.
Böske kisaasaony pedig most i
lett volna meghalni. Végre kissé még M megnyugodott. Rendbe szedte ismét bajfooatát. — Lim lom papiros, régi számlák, széttépett iskolás könyvek öeasekunkorodott alapjai, levelek, meghívók, újévi üdvözletek, gyászjelentések, nyugták, lepték el a padlót. Minden lépésnél magceoasott a lába a sok papiroson. Aranyszegélyes rózsaszínű lapocska hevert felül. Felemelte. Dohos volt és rozsdafoltos és a belepréselt virág nedvétől. Apró, tákolt gyöngy betűk, felette kissé erösebb 'vonások, cim féle. Néate, a belső részén as sláirást kereste. Ráncokba szakadt a homloka, mintha valakit kereste a régi emlék között. Mosoly rajzolódott kiseé duzzadó vastag ajkai szögletére.
— Szegény, hogy elfeledtem.
Aztán izmát megforgatta a kopott rósaaaainS aranyszegélyes kis lapocskái. Kloivaata mégegysasr. Es állt rajta:.
Béekékes
Naa aasétaa ■*» ssks aévst. Nam aasétaa. kogy asatstlsá; —
Has U tadod, ta kis Isásy, ártsd meonyll isisviáik
Hogy Is vasaié la ast tssts, Hogy Msikn klssjaaapg 11, Hogy a klssy, csak tágad illat Saáka laésy egysét!.
Hlaa kik Ugaé klilliissait | i Misé astp (ásésc sráak.
SánstaaasI vagyak Is aask ö atlok aisé gazdagabb.
J Aztán hozzáillesztette ehhez a régi fakult levélhez a nagyságos Géza úrfi imént küldött levelét. Összehajtogatta — széttépie. Többet nem art. | Eltemette ezzel mégegysser sz slaöt e a másodikat ts a II tudja aatén még hányat titánok. Ma 'már boldog asssony.
*
— Ne, ne sirjon ön se kisasszony, hisz maM-; kor elismerte, hogy igasam van: olyan a sziv, akár egy nagy vendég-ssálló. Vannak beáss nápús, hetes, hónapos vendégek. Aa egyiket eltemetjük, hogy egy másik szülessen. Elismerem : örök a szerelem, csak a tárgya nem. A sziv mindig csak 'egyet* sreret, de nem .ayyáss* vaa
1 berendezve
| Tudok példát reá. KegydUen, durva voltam, sót arcátlan ia, hogyelmoodtsm. A király msgbsli, éljen a király. A példám hazug voll, de osak részben, hisz ön jól tudja, hogy valamikor régen éa írtam önnek azt a kis verset. On kacagott rajta később. Törölje most ia a könnyeit, hisz ön okos leány......
A város házából.
17616/898.
Hirdetmény
Nagy Kanissa város tanácsa részéről ezennel közhírré lételik, bogy az 1898. évi 14 L a 96. és 96. g-al értelmében eaok a szőlős gaadák és bérlők, kik szeszes italok kimérésével, vagy kim mértekben vsló elárusiláaával nem togialkoanak és a kedvezményes borlogyasatáat igénybe venni szándékoznak, miszerint ebbeli igényüket, illetőleg a fo y& érben remélhető bortermésből a házi
as.
Ünnepi imakönyvek (Machsor)
az izraelita ünnepekre
Imaköpsnyek, lxr naptárak stb diszkötéafl imakönyvek, njárl üdvözlő kártyák a legnagyobb választékban igen jutányos árak mellett kaphatók :
Fischel Fülöp lifljtatolléJéllM N-SuiIJJl

Nagy-Kanizsa, vasárnap
Zala 78. asáro. (». iapj
szívvel gondolnak honnlévő családjukra, mely a legszükségesebb életfeltételeket is nélkülözni kénytelen; s könybe lábadt szemekkel nézik, hogy a beteges asszony, a vézna gyermekek miként dideregnek a hideg szo bábán, mert nem telik fűtő (anyagra, téli ruhára.
A ki a kishivatalnok szomorú helyzetét, szánandó állapotát ismeri s tudja, mennyit kell nélkülöznie, az egyet fog érteni velünk ama meggyőződésünk nyilvánitásá-ban, hogy* elsősorban ezeknek kétségbeeséssel határos helyzetén kell segíteni s oly helyzetbe juttatni őket, mely a megye és tisztikar reputatiójának megfelel.
--f —/,
halni ludlak a magyar hazáért I Onnepeiják mag egyszerű, de áhitatoa ünnepséggel emléküket és legalább ezzel moodjunk köszönetet nekik ssért, bogy vértlkkel áldozlak s basa oltárára. Ebből tanalják meg majdan fiaink-unokáink szeretni a hazát éi sz leizen védőpajziuk a véreessáju hazátlanok gonosz izgatáiai ellen, akik még a becsülete" magyar embert sem álalják eltántorítani a hazája szeretetétől, ázt mondják azok az iiten tudja honnél ideszármazott nagyasájusk,
Legyen minden ember eeabad, agy se lő és testvér! Ne gyűlölje egymást aeaki ebben a hasában, mert a magyarnak úgyis-sok ellensége vsa a világos.
Az >Országos Nemzeti Szövetség* nem agy tess, mint azok a szocialista zsebrák ugatok Nem azt mondja: menjetek neki a szuronyoknak, nni«<ink ki véreteket és hagyjátok árván, gyomorban a családotokat I Nekünk pedig adjátok meg a neti őt krajcárkánkai I Nem asedi le as
hogy nincs haza I Nincs ám 1 Nekik nincs, inert! éretlen gyümölcsöt tájáról, hanem inkább goodo-dologtalan himpellér létükre nem ludnak egyebei1 aan műveli, ápolja, nyesegeti a gyümölcsöst, moss cselekedni, minibe szegény munkásembernsk be- hajtást oltogat a csenevész vad iákba éa bevárja tevő falatját elvenni. Aztán mikor észreveni a | a gyümölcs érénél.
szegény ember, bogy az lopja meg, a ki a rosszra; Nem azt mondja, bogy menjetek le a pincébe vitte, bánja mér s dolgát, mert sz a tolvsj szé-1 nyitott szájjal, mikor as uj bor erjed, forrásban pen kereket old és megyen máshova csalni és van, mert biazen elvesztek a mérgétől; hanem ördög módjára megrontani s tiszta lelkiteket. Az azt mondja : várjuk be annak rendje-módja ilyen naplopóknak nincs is hazájuk, nem ia szerint, inig elszállt a pincéből az erjedés öldöklő
Az „Országos Nemzeti Szövetség."
Mesébe illő csuds volt az, mikor ösizeállt egy
volt I
De s magyar ember, ha nem tagadhalja meg soh* azt
hogy 6 magyar! Magyar emberek, munkátok 11
Ne higyjetek azoknak az ördögőa hepe-hupáe beszédeknek! Sok azon a sallang, de kevés benne az igazság. Olyan az, mint mikor a salán szép bőrbe öltözködik, bogy jobbsn ludjon csalni. Cifra liióval i ígérnek egel-löldet, gazdagságot, neked néhány bátor szivő, emberszerető férfiú és azt i adják a máiét, mintba nbban ök parancsolnának, mondta: nem jól van az igy, a bogy van I vál- Mert azt mondják, mikor lölakarjálok vágni a loitatni kell a soronI £i egy szobácikában, jóízű cipót: .Adjátok ide ezt a kenyeret, hiszen füstöslámpa melleit elkezdett tanácskozni s bátor ha győzőnk, kaptok helyette fehér kalácsot!" Ei káa csapat Munkálkodott, meghányta-velelte nagy a kenyeret megeszik a stószátyájizgatók, ti pedig szeretettel és meggondoltsággal a jövendő célját és i várhatjátok éhesen a feher kalácsot, munkáját. Olyan volt ez a munka, mint mikor a I Mert hát mit tettek eddjg ezok a tő-tő szoci-kartéaz egy kedvei kii bokrot növeszt ée ba aliita vezérek? Hát azt tették, hogy a szegény ezerít teheti, minden időben iseretettel ápolja, ember verejtékkel összegyűjtött garasait jól meg* fia lassan-lassan növekedeti as ápolt bokor. Ráz-1 dézsmálták, abbM urasan élte'< (mert hát én ták ia az irigyek meg a hltetleokedők fejüket: istenem, csak nekik is kell élni valahogy, hs már áskálódtak is eleget, de hiába. A bokor nőit- nem dolgoznak) és tfleket pedig belekergetnek a növekedett. Lett belőle erőstörziQ, nsgy árnyéku nagy veszedelembe. Gondolták magukban, ugy ia ia, melynek frissek, egészségesek a hajtásai: I elegen vagytok! Azt mondták: Előre Haim ! ma* nincsen benne egy makuláeyi féreg sem, mert guk pediglen szépet^ bálra maradtak és jót nevetve az emberizeretet és az igaz hazafiság magaastos | melengették jóllakott bendőjüket a napon, eszméje volt a talaj, melyből a mag törziet haj- Azt mondnak: ne dolgozzatok, tegyétek le a tott. És a mikor törzsökös, árnyékot ti tett a kaszál, ba nem adják meg azt, a mit kértek!
Könnyű
merge éa akkor bátran becsületes a szive, onnét igszainkat.
lemebetöok, kivehetjük
bokorból, nem mosolyogtsk már s hitetlenkedök, hanem azt kérdezték, hát mit ia sk^r ti »«
nekik igy beszélni, nem ők éheznek Jafcfcnr, hsnntp « i«iM*g»it«k a gyerekeitek-Országos Nemzeti Szövetség ? Erre aztán kiállolt Azl lkarja as Országos Nemzeti Szövetség, égyik lelkei vezér s sor elé és .elmondotts bál- hogy édes hazánkban izeressék egymást as em-rso, bogy mit akar u Országos Nemzeti Szö berek! Beszélhetnek azok németül, tótul, oláhul, vétség. ' vagy akármilyen nyelven, csak a szivük legyen
Azt akarja, bogy Magyarország igazán édes jó magyar. Imádhaljátok akárhogy az Istent, ká'ánk legyen f . Becsüljük meg tiszts szeretettel [ kereszttel vagy aaélkűl, csak a hazaszereleiben azon dicső hősöknek emlékéi, a kik kű'deni és legyelek egyformák.
Az .Országos Nemzeti- Szövetség" tasitam akarja a munkást! Szere1 etiel szorít véle keset, várjs s pansssát és tehetsége szerint minden lehetőt elkövet, hogy segítsen rajta.
Egy egész ország nepe áll bálunk mögött éa elvárjak igazságos Ítéletüket Mert az egész ország látni fogja, bogy minket nem a kapzsi hassonlasés hanem as igasi emberszeretet éa mocsoktalan hazatlság vezetett az „Országos Nemzeti Szövetség* nemes célokért küzdő záaslója alá. As Országba Nemzeti Szövetség fölszólítja az egész társadalmai, hogy tegyen meg mindsn elkövethető jól N|munkások bajainak orvoslására. Nem mondja, hogy boldog lesz sz egész világ, hanem hogy boldog lesz Magyarország! Miért menjünk mi aa egész világ bajait gyógyítani mikor magunkért ta van elég tenni valónk I ? Ott vannak a nyomoraitok, vagy a kiket szerencsétlenség bénított meg I Olt vannak az öreg munkáaok, a kik már nem bírjak a munkát 1 Hát azoknak ideig-óráig lehet csak kolduabot a támaszuk! Mert as Orssá-go< Nemzeti S-övetség aa -gész országban mos-gulmat indít Munkásrokkanlházak {elállítása erdekében, a bot az öreg, tehetei lenek életük végéig uyUgodafmaaan eléldegélhetnek. A munkásokat oktatni logjs a törvénytudásra, bogy megértsék azt: mit szabadtenniők, mit nem I hogy ne hagyják
magukul Iélpyrp flzoktol A SZOClSliSlS VSZé ■ rektő, s kik sgysbet nem szeresosk a esegény msgyar munkásnak, caak mindig bajt és veszedelmet. . <
Az Országos nemzeti ssövetségnsk szót kell ágaznia az egéaz országban, a zászlajának lobogni kell mindenütt! I mert a Nethziti Ssövstség nem űz semmiféle politikát! Egyes egyedül azt skarja
tisztelet és a jog jelképé van ezzel a császári ] park közepébe ékelve.
Nyílt, fjjycowi syélofl ut vezet a régi császári1 pavillonhoz. A végén rózsabokrok, színes illatos Virágtáblák közöl hatalmas sugárban tör fel magasra egy szőkőkutból a vízsugár és mit-llárdnyi apró csillogó szivárványszínű csöppekben hullik vímza örökké loescsanva. a má>vány medencébe. A szétfrecscsenő gyöngy-izeinek mögött tűnik fel a icsáizári palota, melyhez szászhusz lépcső vezet, nagy boltívekkel éi oszlopokkal kilenc részre van felosztva a leg-zzebb, legpompásabb huja virág-gruppokkal.
Kétségek közölt tévelyeg a lélek, vájjon mit is bámuljon itl előbb az ember. Vájjon a termé-izet szépségeit-e, avagy a művészi lélek törekvését, a mely oly szép harmóniában ölelkezik itt ? Lenn az ereszkedő völgyben a dus lombsátrak: alól ide moeolyog egy-egy kacér kis nyárilak érekupolája Körülöttem forr az étel, s különléle pérlümök raftináll'illata elvesz s tsrka virágok bódító leheletében. Vidámság, mosoly az arcokon, az égen, elánt bőnkén siet tova medrében á-Havel. A felszálló esti párák finom fátyolén átveti a nyugati ég kibontskosó ibolyaazinét, melybe élénk, vérpiros csikokst sző a lenyugvó nap. Elfeledem, hogy bgieg vagyok, a hogy a eeáasárí pavillon főhomlokzatáról leragyognak a Mgy aranybelük: 8ant touei.
Az az örökké újító nagy agy, a legtalálóbb kifejezést használta, nyughatatlan lelke Ut kívánt BHgpihenni gond nükül — <ani ionéi.
Nagy Frigyes dolgozó szobájának ablaka oda néz a császári sírboltra. Maga építtette ezt Így, bogy mindig maga elöli láthassa. Egyszer mikor kinézett, nehéz, iö<ét ború ereszkedett
homlokára és visszafordulva kíséretéhez, rá. mutatott a sírboltra:
— .Mikor oda ju'ok, nmn ltu gondom I"
0 a halál utáni időkre gondolt csak; s későbbi kor gyermeke hs néhány nsprs kicsinyes Avagy nagy dolgok lázas köréből kiszakad éa eljut e helyre, elfeled mindent éa igy aóhajt fel:
— En élni szeretnék itt I
Nagy Frigyea nem pihen abban a sírboltban, banem a régi udvari templom kriptájában. Ut e belyen, a koporsó fölött kötött bekét Sándor orosz cár III. Frigyéi Vilmosssl 1805-ben éjtél után három éi négy óra kőzött. Napoleoo mégis meglátogatta est a kriptát — egéas tábor karával...
Igaz, igy aóbnjtott fel ff ia:
— ,Ha I" élnél, én nem volnék itt I"
A sans-souci i uj >Schloes<-ban időzik nyáron -II. Vilmos, télen a városbeli régi kastélyban lakik, és innen gyönyörködik a .Schloss" udvarán gyakorlatozó katonákban. Az uj várkastély termei a legpazarabb fénynyel vannak diszllve, a legszebbek mindhárom közölt Legnagyobb benne a qMftüchtl (kagyló) terem" melyben gyakran kütxát személyre terítenek ebédües. A nagy falak és padmaly csupa kagylókkal, drága gyön gyökkel és ékkövekkel vannak, kirakva. Bele káprázik a nagy szikrázásba a szem. Kiszakított rész as ezeregy éjszakai mesék egyik színhelyéből. Ebben a teremben tartják meg minden évben a a •Kríitkindli< estélyi. r
Jóképű öreg vesetőnk megmutatta, hogy hol áll a császár, a osászárné s a princek karácsony-Iája. — „Ja, éa gibt es nur fröhliche Geaichter, dem jeden's HofTnung ist erfQllt I* — Elmondta, hogy milyen kedélyesen megy a karácsonyfák díszítése, amit mindig a császár és császárné ssjátkezüleg végeznek. „Oh — úgymond — itt nsgyon yemiUhlich megy minden, s császár msga
mászkál a létrákon és kötözgeti föl a csecsebecséket.." — Mikor aztán megkezdődik a karácsony eat, akkor libegve ssaladaak be a princek a ki-ki ajtfhga Krútbaumja mellé á I. Hogy melyik kié, azl azoonsl laijiyk, mert — a milyen orgonasíp arányúak a kia hercegek ép olyan arányúak a fák ia. A caáaaár karácsonytáját a nemes urak — s a császárnééi a hölgyek aggatják lele ajándékokkal. Ugyancsak bámultunk, a mikor ast mondotta az öreg, hogy abban a rém-nagy palotában a közöl a 280 szoba kösűt rendes körülmények kösött a császár két szobát, a császárnő hármat és a princek külön-külön két kis szobát foglalnak csak el. Ugyaocaak ott olvaatam valahol II. Vilmos Wahlipruchját: „Niemsnden su Liebe, Niemandeo au Leide lu I. Vilmosé ss veit, hogy-: „Hsbe kelne Zeit Műdé zn werdent" Míg a sokat szenvedettül. Frigyesé: „Was Gott tbuet, lat — wohlgethanf" Utóbbi ugyancsak „Fríedenkirche" mausoleumában fekszik Nagy Frigyes mellett A Hohenzolternek különben nagyon szét vannak szórva, mert csak az én tudtommal három belyen is lekűasnek. A Habsburgok még temetkezési helyűkkel is imponálnak, meri a bécsi kapueinus-kríptábu 128 Habsburg és Habsburg-Lolharingiai nyugosssza örök álmát.
Node mielőtt még Karlabadról írnék, vísaaa-ugrom Berlinbe, a berlini olcsóságra. Egy porosa úriemberrel politizáltam, aki hí lietetlénnek tartotta, hogy p. o. mi magvarok nem jövünk dűbbe, ba a .Marseillaise" ,,Wacht an Rbeiu," vagy a „Tlazi moja mii ka" dalt húsza a cigány !Söt ast ia elmondottam, hogy gyakran mi magyarok rendelünk meg idegen nemzeti nótát, caakbogy a jelenlevő német vagy Irancía vendégnek örámöt szerezzünk ezzel.
Az illető nagyon szidta a .Ráuber" osztrákokat, mint a kik kirabolják as idegent s keservesen
Nagy-Kinioa vasárnap *
Zala 75 ssim (»■ lap.)
elérni, hogy hogy edes snyaföldünk u ezer éves Magyarország nsgy ét boldog legyen. A>t akarja elérni, hogy minden ember büszkén kiáltsa ods s világnak, mist spáink tették: En magyar va-gyok I
Aki ssál&ot tart ss igaz msgyar névre, annak | kötelessége belépni az Országos Nemzeti Szövetség tagjai kO'é. Annak koteleesége a szövetség eszméjét terjesztem és vidékükön fiókszövetségeket alakítani, mert eszel zlkalma nyílik mindenkinek as önzetlen hazaszeretet gyakorlására.
Addig gyégyitsnk a bejt a míg van reá orvosság, amig nem késő!
Isten adjon zok lelkes és kitsrtó bivel az Or-zzágos nemzeti Szövetségnek I
;..ök is elkészülődlek, máshova más vidékre, valahol meesze lenn délkeleten az oláhok között élnek, a leány férjhez ment, s ma boldog, nagyon boldog asszony. Az arát nem izmsrem, de van egy aranyos polák arcú, szószks kis babája, mindig vidám, mindig mosolyog, agy, mmt as anyja, Valamikor ö is sírt, akkor még nem ismerte s íérjét, azt sem tudta, vsjjou ál-e égy ilyen nevű ember a világon.
Valamikor ö ia sírt.—
- Elég volt már Böske.
Böske kissssaony pedig amel lag>okhaa H lett volna maghalai. Végre kissé még is meg-nyugodott Rendbe >zadte iaaMt hajfoaatát. — Lím lom papiros, régi számlák, széttépeti iskolás könyvek összekBátorodott lapjai, lavstsk, mag-hívók, újévi ödvéalelek, gyászjelentések, nyugták, lepték el a padlöt. Minden lépésnél ssagosaaantt ja lába a sok papiroson. Aranyszegélyes ráaaa-I ssinA lapocska hevert fsttl Felemelté. Dobos
Tollf uttában.
Aa elet, a aaáaedlh éa a...
- — Ne, ne sirjon kisasszony, hisz múltkor j elizmerte, hogy igsssm van : olyan a szív akár égy nagy vendégzzálló. Vannak benne napos, ; hetes, bónspos vendégek A tegnapit a mai cseréli fel, egyik megy, a másik jö, a halál itt tulajdonképpen átölelést jelent: s király meghalt. | éljen a király I Igen, igen. Elismerem én is: örök j s szerelem csakhogy (mindig változtatja tár-) gyálA szív mindig czsk 'Egyet* szeret, de nemj uyyáas* van berendesve, ms szőke, holnap j barna, tegnap sovány volt és sápsdt, csak bajuszt hordott, egy bónsp multán már es sz .Egy" szélet vállú, srős, körszakállas, barnára égette arcát az örökös csatangolás künn s mezőkön, ss ujjai már nem puhák, finomak s fehérek j sőt ellenkezőleg kissé nsgyon is vörösek, durvák, a vadászfegyver örökös puflogása kicserzette. Törölje le könnyeit, hiaz 'in okos leány.
Tudok példái reá, talán kegyetlenül durva vagyok, de elmobdom. el, ha mindjárt megharagszik is miatta. Egy év mullán kacagni fog és sst mondjs igazsm volt.___
A szalonban idoalalan nagy ládák álltak j TOjt & rozsdafoltos éa a kplaprásiH vuag egymás hálán, már napok óla kopogott, lármáson nedvétől. Apró, fakult gyóagybéták, telette a háznál a kárpitos; csomagolt. Minő zaj, minők^ eröaebb "vonások, cta tél*. NIMa. a | rendetlenség. Nehéz, lomha járású béresek nagy belső réssán az aláirtat kereste Ráncokba saa-szöges csizmákkal topogták a parketten, cipelték ^gdt a homloka, miniba valakit kennie a rtgt ja jól begöngyölt bútorokat, künu a ház előtt emlék között. Mosoly rajsolédott kissé éugssáó felrakták sí ökrös asekerekre. Almussn döcögtek j¥19ttg toltál szögletére, j a kocsik le az állomáz felé. _ Szegény, hogy elfeledtem.
» A mama ügyelt, hogy valamit el ne törjenek, J Aztán ismét megforgatta a kopott rósaaasiet de a jobb oldal léiig nyitott ajtaján gyakran i aranyszegélyes ka Ispooskát. Elolvasta magagya, jbetekintett a szomszédos ssobába. igg állt rajta:
— Elég volt már Böake Böske kisaessony sírt, búcsúzott sz ö mosolygó szép otthonától, attól a kis szobától, mely részese volt eddig minden gondolstánsk, lattól a négy süket, néma fa Hó' mely derfls volt, 'ragyogóén hófehér, mig benne állt minden s| most olyan komor, mogorvs lett egyszerre. Holnap már csak n >mutíj<M* len e hely, hová az érthetetlen szavú, bocskoros olahok közül
■bak ékes
Hsa malisa aig ssba aM, R« iiilsa. ksgr rntnékt; Hsa Is tsáaá, U Ms Mar, fcrtwl Mujtl aanát
panaszkodott, hogy ö egyszer Ksrlabadban 4 kr. borravalót adott ás s pincér otthagyta as aszta-Ion. „Solch1 Kerle I vler Kreuzer Is' bei' Tlns last sahn Ptenoijl" fis bizony igssa volt sbbsn is, surfkor sst mondotts, hogy náluk egy márka körülbelül annyi mint nálunk egy lorint. Vagyis, hogy ők egy márkáért majdnem aat képeaek beszerezni mii mi egy lorintéfl.' Berlinben például a közali villanyoson a Isgnsgynbb dii 16 pfening sunyiért el lehel menni a Thlrgartenbői ss. egéss ellenkező irányban fekvő Schlesiseher kapuig, fis sz egy órai ut. A lakosmet r Droschkén p. 0. 70 pfsningért mentem harmsdmsgsmmal a pá yaházbos. Fiákért ugyaaólvan órákig Sem lehat hálát, ampán csak as egylovaaok dominálnak. Nem is értem: minek nálunk Msgyxrorsiá.bsn s kéüovss kocsi, smikor bsbisonyiiotl dolog — példs: agéas Németország, — bogy egy ló is megteszi. Is hál nem-e hihetetlen, bogy Berlinben á főforgalmú Unler dsn Líndon levő bármely elegáns ebédlőben 1,60—i ts ís magasabb ár: 8 márkáért lehet á oouvert ebédelni I Egy márka 60 pfenlngért lehat leva-l, halat, süllst, süli cslb t ssláiával és oompottsl, tésztái vagy aajiot ennll? (A kávé — egész okosan — ottis86-80 nfeaiag.) Es ne bigyje ám senki, hogy ss sdsgok liosiaysk voltsk, svsgy, hogy amit bosnsk ut meg Is ksll enni, mim némely helyen Bpesten I Ok asm. Már ss egymáika ötven pfeningsn is válogstbat 8—8 a a két három máriás aráoylag több egy-katsgóriás át síből
(VsIrMáss ktntkaslk i
szomorúan tér vissza képzelete. Peregtek, hulltak-a könnyei. A feltorlódó kusza emléksk káp-i rásstos játékot űztek fátyoloe nemei előtt Pihegett a keble a szorongató, nehéz fájdalom terhe alatt, dus nöke hsjs kussáltsn omlott ] izét. Most hagyta. Ajkai reszkelsk, olykor lei-emelte fejét, valami kimondhatatlan mély szenvedés üli bosuu sötét pilláin. Olyan volt, mint egy boros tavaaai délután.
Rákönyökölt a ksrtrsnttő ablak pattit deszkájára és lárgytslsnul bámult ki a feltúrt virágágyuk közi A kertész s rózsafákét göo-gyölgette népen azaltna kösé, nem ügyelt nm mire, csak dolgozott serényen.
Tul s kerítésen egy kis pór leány ögyelg'll. Nyughatatlanul figyalls a kartészt; izgatottan,
Bogjr Is naaát ts • Hogy aMsafeaa káaajaapf St, Hegy • Mm;, esak MH Itteá tsáks Mar sgráétL
HM kik tágsá kárHi ■aail, Itlaé m4f saaéag iHil. Hmnail vagysá áa teák 6 sáM alaé gsaásgiák.
Aztán hozzáillesztette ebbea a régi fakult levélhez a nagyságos Uása úrfi imént küldött Wveiál. Összehajtogatta — wétlépie. Tóbbal asm sut. Klismeiis eszel mágsgyzaar aa eiaőt a a dikat ia a ki tudja aatáa artg bányai alánok már boldog aanony.
Ne, se álljon ön m kiaaasaoay, bán mull* kor slismsrts, hogy Igazam vsat olyaa a salv, akár egy nagy vandég asálló. Vsaaak baaae napos, hetea, hínii|KW vsadig ok, Aa egyiket éjh
szorongató félelemmel néhs ajkához smslle tametjOk, hogy agy má»ik sstlsecea. Khamereai
mulaió-ujját, minths cuk Böske kisasszonyt sksrts volna titokban valsmira figyelmessé lenni. Mikor a kertén kevés idő múlva ellávoaott, a ssétváli Moksrités egyik snksdékin besurran) a kertbe. Ogynen, gyorsan ugrált ál a virágágyakon. Otl állt as ablak alatl. —- Pntl N»gy»ágos kisasssoay I Böske kiusssony érzékel lenül bámult a tls leányra. Nea uólt csak nésle, de a gondolatai valahol másull járlak.
— A nagyságos Géza urft küldte ezt.
Kicsi levslst húzott ki külénys elöl. Atsyujlotls s gyorsan ugyanarra a merre jöU sllünl.
Nsbány sor roll ossk. Ismert kősbslysk a váló, sstraiaaeaek korraspondtnciájából A gyötrődés, a mareangoió sötét fájdalom emlegetést, a nélkülözhsletlin >Mkki< asó számtalan Ismétlésével.
ís Bősks kinessony msgosókolls sst a levelet, könnyei honsu fekete vonalban untak végig a kis kartonlap friss Írásán.
ís s msms isméi bedugta a fejét és bsllslssott sz ö Agyslmutstéss.
örök s szerelem, oeak a 'srgya nem A aalv mindig reak <fj?yrf» weret, de nem .qpáhs* vaa bersndnvs
I Tudok példát reá. Kegyetlen, durva voltam, alt aroállan la, hogyelmondtsa. A király meghall, éljen a király. A példám hasiig volt, de oeak ráasbea, hin ön jól tudja, bogy valamikor régen én Írtam önnek sst s kis vasat, Oa kacagott rajta később. Törölje most is a köanyeU, klsa 6a okae leány.....
8aifi.
A várót házából.
17818/808.
Hirdttmény
N«gy Kanizsa város lantosa rátáéról sssaasl közhírré tétetik, bogy as iW8. évi 14 k a 81. és 88. jj-ai árlelmábea azok s asöiös gazdák éa bérlók, kik sssuss italok kkaéréaévsl, vagy kla-mértekben való elámul tálával nem lógta II oeaek [és s kedvezményes borfogyaaatást igénybe Venni ""^jasándékoanak, miszerint ebbeli igáeytket, illetőleg la loyő évben remélhető bortsrmeeböi a hám
Ünnepi imakönyvek (Machsor)
az izraelita ünnepekre
Imaköpaoyak, lsr naptArak s»b diazkótáafl lmakönyvsk, újévi ttdvöilő kártyák a legnagyobb ■ választékban igen jutányoa árak mellett kaphatók;
- Fischel Fülöp IjMeÉÉIl í-luiatl
Kagy-Kannpa vkslruap
Zala 78. tairffé. lap.f
1898. mpMhr hó 1 Ida
szükségletre színt mennyiéé^'k városi adóhivatalnál f.'\ivi szeptember hó fö-éíg bejelenterrf el ne mulassztk; mert ezen záron határidón tol a bejelentések figyelembe nem vétetnek.
Nagy-Kanizsa, 1808. zzept. hó 6-án.
Nee, VAeeey,
elleni. polgármester.
sansk főgondof a gyermekek ha^sfiss nevelésért. FelszŐlitja' továbbá a körrendelet a tanítókat, bogy októbere 16-éig küldjenek réealetea kimota-táat arról, bogy ez elemi népiskolák melyik osztályában hány tanuló van s hogyan osilsnak meg anyanyelvül szerint. A dig at egyes tanítóknak a szükséghez képest való áthslyeiésében járjon el a legnagyobb lelkiismeretességgel .Tudomására bosom a tán-hj . , felügyelőségnek, — hogy jövőben általdnóuágban
H I R £ El . tartott észrevételek éa jelentések alapján, —
például abból aa okbót, hogy > ala»elytk állasai
- gaeaaőlyt hir. Orün/iU Alfréd cs. és ellemi iskolai tanító mty/érhetetlen vagy botrányát kir. kamáramflWsz rokonai látogatéaára iín-\magan*eUttt tanúit, vagy hanyatul tAjmli kSU sunkban idBtik. j letitigiil. — állami iakolai tan tót, vagy lanitó-
— HAaaaaAg. Olau Ferenc mármaros-nőt állomásáról hivatalból elísetes fegyelmi szigeti eV? ret. főgymnaaittffll táflár, uia tartja *i«gálal -nélkül áihélyezni nem. fogok, hanem esküvőjét Junker Antrl déli vasul-tárassági nyúg. | %<«> panaszok fölmerülése esetén ulljntők ellen tisztviselő leányával: Anna k. a. oki. tanítónővel -1-J—p* ' 1 ' —'
mindenkor éa hafogatás nelkfll síigorn fegyelmi eijiráet kell indítani, ée pedig vagy a aöxigaegaiáeí bizottság utján kösvetet lenül vagy pedig e királyi tanfelügyelőség által ide teendő javastat alspjás jóváhagyásommal.* Végül lelsxóli'ja a miniszter s tanfelügyelőket, bogy kísérjék figyelemmel nem állami elemi iskolák müködé«ét is.
— Ositály-párknaaaaenltáa. Lapunk mult számában közöltük, hogy mozgalom indult meg Nagy-Kanizsán a polg. leányiskola I. osztályának párhuzamosítás érdekében. A községi iskolaszék Eperjety Sándor elnöklete alatt szept. 7-én tartott
A
a
Eljegyzés. SpUnr Gyu'á, a »Zykovitz és társa< cég könyvetyjé, eljegyezte Fuchs Ellát ösv. Fnchs Józsefoé leányát Alsó Visnyén. k
— Halálasáa. Rövid két hónap előtt" ke góeietteijesen megemlékeztünk Ebtntpangtr Li pótné urnő elhunytáról, mely Bécsben, bová beteg édea anyját kisérte, váratlanul következett be. A legjobb gyermek "halálát'a szerelő édes aaya nem aokáig élte tnl. lschlből érkezett távirat szerint özv. Wiiu Manóné szül. Blau Mina urnő ott jobblétre szenderült Az elhunyt, dacára gaadagaágának, nagyon szerényen, egyedül gyér mekeinek élt éa midőn néhány hét előtt kedvenc leánya elhunytai megtudta, nem volt neki többé öröm at élet, noha fia Weiu Henrik Budapesten előkelő pozíciót vivőit ki magának a kereskedő világban éa rajongó gyermeki szeretettel környezte Őt utolsó leheletéig. Weiazné 06 évet éli. Hült tetemét Nagy-Kanizsára szállítják és az itteni izr. temetöböl hétfőn délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra.
— JubilAló pBapök. Hornig Károly, báró, veszprémi megyés püspök imént töltötte 1 be püspöki működésének tizedik évét. Ez alkalomból ünnepelni akarták Öt, de apostoli szerénységgel kitért az ünneplés étöl. Tizévi működése alatt templomra, plébániákra, tanitólakokra és iskolai épületekre megállapított illetményekben 89,670 frt 76 krt, önkéntes adományokban pedig 85,895 frt 52 krt, papi illetményekre mint kegyúri rendes járandóságokat 111,730 frt 60 krt, papoknak nyújtott segélyekre önkéntes adományokra 61,391 frt 32 krt, tanítók rendes járandóságaira 40,546 frt 49 krt, tanítóknak nyújtott önkéntes segélyekre 20472 frt 77 krt, tanulók segélyezésére 28.855 ht 43 krt, egyéb segélyezési adományokra 94,641 frt 24 krt, művészeti, tudományos és mflpártolói célokra 68,448 frt 36 krt. a javadalom átlagának emeléséra 86,328 frt 79 krt és végűi az uradalmi alkalmazottak nyűg- és kegydijaira 61,759 frt 40 krt, ugy, hogy megállapított illetményekben 241,947 frt 85 krt, adományokban 507,787 frt 3 krt., összesen 749.734 frt 88 krt juttatott a nemes célokra.
— Vlaalen aalalanter a uéplanllók-. mérköatek meg a honvéd bu^sár laktanya egyik rtfl Házafiaa éa üdvös körrendeletet küldött síét legénységi szobájában. A párbajban Dodeaka VUmict Gyala közok'tatAáügyí miniaaler vala- fején egy hatalmas vágást kupon, mire a p*r-
' ' bajt a aegédek beszüntették. riodeska réaséről párbajsegédek ül szerepellek : Tantouy Sándor hnaiérkspittny és Qtrtnday György, as atbletikai klub alelnöke; Juháez hadnagy réaséről Madarátt Elemér és gróf Vay Karoly honvéd-huszár főhadnagyok. A párbajra ö-sseüólako»á* adott okot.
— A lelaA-teasplona JavAra. Azt hittük, hogy ott, a hol Isten házáról van azó, gazdag ée sstgény egyaránt erkölcsi köteleaségének
fogja tartani, hogy sasaséfyea magjslsaáaiil, csekély anyagi áldosattal taaaaágot tejyyea, esi-szerint sziyaaea támogatja a templom-építő biaatt-ságot minden alkalommal Üg/bnagé terékeaysé-gében.' Sajnálattal kell megvallanunk, hegy tanfojflgyelöség pe- J csalódtnnk. A folyó bó 8-ára hirdetett mulatság, melynek fthredelme a felső-templom javára lett volna fordítandó, részvétlenség hiányéban aeg-tartható nem volt, minek aagyarásatát abbaa látják, hogy as nri osztálynak derogált 80 krajcárea aatatségra elmenni, kösöoséflnk mámk réase pedig aem akart réartvanni olyan aslal-ságon, melyei as srak rendeztek. Ugy hkaatk, bogy főleg asak, kik egy ée agyaoasoo templomba tárnak, nagyon itflytdenfll cwlekedtek, hagy idegenkedtek egy kötő* mulatságon részt veant. Reméljük, hogy es ma máskép Tan. A eettörtö-kön elmaradt mnlaiaág agraais ma tartatfk mag a Polgári-Egylet nagytermében. Beléptid^j 80 kr Karzat 80 kr; tombolajegy 15 kr.
— Hatsur teriatas afkksmtás Krt. hetö szenzációt keltett annak itfojén FUisckhadtr Miksa posta- és lárirótiast letartóztatása Április hó 87 én történt, hogy a Nagy -Kanizsa—Essék 26. ss. mozgópostán, melyen fltücMutcktr laljaaétatr szolgá látót, 60 darab ajánlott levelet vett ál — Útközben észrevette, bogy egy levéllel több van, mim a mennyit elismert. KgT*t kivett a évelek közül, melyet Grácban adtak fal Kesékre A levél küleő alakja, a bállap pecsétje éa aláiráaai, sejtették vele, hogy aa egy h'eéeertefl ötmaegartartalmaz. Hatvan oarai ssdsas, brtk kattirr forint toll a boritikban. Fleíschhacker ladta, hogy n
ülésében foglalkozott ez t^ygyel és elhatározta, hogy az osztály-párhuzamosításlíTáounak még legparányibb árnyéka aem férhet költség-tervezetének beteijesztése melletti*0"4' ha wt • «« «« 6 rovnn-
azt fogja javasolni a városi képviselőlestü-letnek, hogy a párhuzamos osztály ez évi október 1-én nyittassák meg. Igy azután azokat a nagykanizsai és vidéki tanulókat, kik az intézetből kiszorultak, mind föl lehet venni.
oeolása korrekt, hiba nélküli. — A végállomásról ssonnsl el is utssott sógorához Vnkovárrá. Átadta neki s levelet megőrséa végett, elmondta egyúttal azt soha nem tudhatják meg, hogy aaarre ráesett el a levél ée hogy 6 reája gyanakodjanak, aa teljeaan ki van aárva. A kincstár egyébként nem ia igen fogja kutatni, mert egyaserü ajánlott láváiról van sió, legfeljebb 90 forint kártérítést fizet. —
— UJ évláraalat. A Gazdasági OnugtiyzS Eiek után Fleíschhacker nyugodtan hasajöU Ka-SiSvetkezetnél Nagy-Kanizsán az 1899. évi január nizaára. De a rákövetkező bét egyik napján, midőn hó 3-án kezdődő 1898—1909. évtársnlat szervez- ép iámét utrakéasült,, a rendőrség letartóztatta, tetik, melyre az üzletrésMöjegyzéaek a Zala j Nem ijedt meg, teljes biztonságban éraate maját, megyei Gasdasági Takarékpéaalár belyiaégébaa Nyugodtan védakaaett a MboaoM gyaats elten, már most elfogadtatnak. Beiratáai dij nem fiité- j De ekkor a bpeall postaigazgatóság kiküldöttje, tendő. ki a kihallgatásnál aeintén jelenvolt, aa essék!
- LetartAaleleit IAbcmn*. A fővárosi | poetsfőnökaég táviratát mutatta föl. bzel saaaaban napilapokat a követkesö-hir járta be : .A fö- nem használt már aem a nrugodtaág, aem a városi rendőrség kedden, a nagykanizaai törvény- 'agadáa. fUitchhacktrt tajdt bigm jéItníttí* fit, siék megkeresésére körözött és lelsrióataioil egy at utiki pqstafSnSMgn&, tárimtUmg tlküldi* erfa csinos és elegáns szőke Irányt, aki foglalkozására • nála intméit 6000 forintot. Most már IŐW-nézve táncosnő ée legutóbb a Wulf-cirkusznak delmeeen bevallott mindent. Fleiachbackert a kl-
hallgatás titán átkísérték as ügyészségi fogbisba.
volt tagja. Habik Róasának hívják és azsal van vádolvs, hngy elsikkaaa<otl Nagy-Kanizsán egy volt udvarli|ától több értéktárgyat éa asonkivü> állítólag egy ottsn elkövrtelt betörésnél is segédkezett. A leányt átkísérték as ügyéaiségbes, ahonnan m* irár elküldték Nagy-Ksaisséra." A uép Irány péntrk óta tényleg vendége a kanlasai fnghéznak, de a regényéé réase a dolognak nem Nagy-Kanizsán, nanem mintegy kél év előd Csáktornyán jáisaódott le. A asép Irány fogságában egyre ast hangostalja, hogy " nem maradhat itten, mert aieraődéabell köiele-
0nKCnle8|ietts*gei vannak s fővárosban. .. . — Párbaj Véres kardpárbaj folyt le felsorolt | Kesitbelyen s mult héten ; Juháu Béla honvéd-huszár badnsgy és Doittka János szigorló orvos
■ennyi királyi tanfelügyelöséghez. Figyelmeiteti éket ás aj iskolaév kezdetével, hogy gondoakod-jaaak legkésőbb október 1-jéig az elemi iakolak benépesítéséről, lá»sák el könyvekkel és egyéb tanszerekkel a gyermekeket, főképp pedig ügyeljenek, hogy a gyermekek valláaerkülesi nevelése érdekébea semmit el ne mnlaassaaak. Ápolják a tanulókban a haeafUa szellemet. Tartatlt meg málló módon a hazaiina ünnepségeket, a fordít-
— Pénteken tartották meg a helybeli törvény-esőknél ebben aa ügyben a végtárgyalási. FlMeMsachrt 2 hi fogkátm itdlék d.
— Igasstallaa malasaláaek. A vallás* és Közoktatásügyi Nninisner as iparoa- éa kereskedőrtanonóiskoTákban e őtorduló Igazolatlan mnláaatáeok tárgyában rendeletet boodiott U, meiylyel elejét veaai a nagymérvű Igasoletlaa mufsastároknak, szigorú eHeaőraésre ataaltya a ta felügyelőket Felhivjá a tanfelügysUMgeaet. hogy a neveseit iakolák tanulóinak malasztásl ügyeit aaigorusn ellenőriisé, aa iparoa- és kereakedő-ianoaoiakolei bizottságokat és raek utján a lanoneúkolák igaagatóit arra aiaeítae, -bogy as igasolatlan mulasztások ügyében a fennálló rendeletekbea pontosan éa íalefőseég terhe alati alkslmaakodjanak
— ,Nt hagyd assgsé üiésalayll' Erdekea beeeüieteértéei Ügyet tárgyaltak a napokban a járásbíróságnál. A tanok anayta asoeoWog tak, s panaszos komoly ábráuUal Ült a kályha melleit, a vádlott asemteleaül összecsucsorította ajkait éa esak agy fojta agy kaplé melódiáját, de aem fütyörészett. Közben élesen, gaayoaaa rássögazte szemeit a panaszosra, néha végignézte boszaató-lmnartiaeneiávnl. Kilene órakor megjött a Jiiró. Mindenki tiszteletteljesen, komolyan felállt,
udapest Kávéház,
a Zalamegyeiek tal&lkozó helye.
Naponta BANDÍ littCZI nenekarának kangveraenjré.
BUDAPESTEN
AadrAnajr at at
Nagy-Kjuuaas Vasárnap
Zala 73. vám. (8. lap.)
INa uapiaaikar bfr iHa
a vádlott ia, da aég akkor ia olt lit ejakáa a jKMiantó, gaayoa mosoly.
Hiró : Lipíea elö a vádiott: Széeaányi Mór. Vádlott • Bár már előléphetnék. De már ti* év óta vagyok napidíjai.
Bíró: Na eaioáljoo roaaa viccekeí, mart azonnal a hllvösre tétetem,
Vádlott: Az te volna aagy baj ebben a meleg idóben
Bíró: Maga azaal van vádniva, bogy pann-eaoa Goldberger Simont különféle becsületsértésekké illette
Vádlott: ügy éljeo Máe Kinley, mint a hogy én neki egy roeaz azót szóltam. Sót ellenkezőleg, é bánt ée gaayol engem folytonoaaa.
Bitó : Maga 0 ellene nem emelt viasoavádat Hát mivel bántiá magát? ' * ' ■
Vídloít i Hat teásaik tudni, as én óm nevem voltaképpen Sehlesinger. De s mikor ss s szálló ige divatba (Olt, bogy «Ns hagyd msgad Scble-tinger*, én saonasl spendiroztam öt- hatost éa a nevemet Sséeoéayire msgyaroaitotlam. Azóta Gold-' berger. ha a kávéházban uokkal a szemtelen Ügynökökkel összeveszek, folytonosan így biztatgatnak engem . .Ne hagyd magad Széceéoyi. K« ezen mindénki nevet
Biró: No, ez illetleneég, de nem becsületsértés. As atonbaa, e mivel magát Goldberger vádolja, as már becsületsértés. Msga minden reggel azt kiabálja atáaa az ablakából, bogy 0 bátyán
Vádlott: Kérem, az aem igaz. Biró: A paaaazoanak bal taaaja vaa erre, akik miedig hallották a betyár szót
Vádlott: Kérem sláean szt° nem éa kiabálom ó fnáuua, hanem a papagályom. Ez éeak est az egy ssót tadja káromkodni.
Biró (a paaaatoeboa): Goldberger I Lehetséges ss, bogy es igy van ?
Paaaazo*: Kérem Hséosényi Mórnak nem lehel
binsi, ö |gy jó madár, __—..^ i
Vádlott: Eu vagyok egy jó madár ? A papagályom egy jó madár.
Biró: Legjobb lesz eat a dolgot békéaen el-iaiéaai, \
Vadlati: No kát én beleegyesem ée nem le apellálok,
Biró: Nem magái kérdsslem. Panaszos, kal-tkágó-e I vádlottnak megbocsátani ? Paaaasos: Ha fizet fájdalomdíjat, Biró: As msgáaak nem dakál. Vádlott | baj-Isodó a paaa«aoe elölt sajnálatát kifejezni ?
Vádlott Hogyne? Hlea est" a nagy utal ia sajnálom, a mit Idáig kellett lennem.
Paaaeaoa: Jé, kát én aem pereekedem. Meg-bocsátok neki. Úgyis kösaledlk a bosass nap. Bárcsak addig böjtölné a haaaoatalan.
Biró; No jó, tehát as ügy békéaen el vaa iatésvs. De aztás 'Baéeeéayi Mór, ha Igaz aa a paoagály história, akkor legye él a papagályát as ablskából.
Vádlott: Hová tegyem ? Biró: Tegye s konyhájába I Vádlott: Akkor aieg a aaakáeeoómet fogja tér-leaotol. Mert — tetszik tadsi — ntm ossk be tyámai tsd ám sz s pspagály, ért as a sói be-oslletsértésbes Is.
Biró ; Punja be s száját, távozsék I VádlótI; Nagyon Brlltem eanek a rövid sse-rsaeeéaek Is.
— Iskala-állaateallát. A tOrntgitk egyik rég Óhajtott kívánsága végre letjesQlli u sl-j reál Iskolát áilamoattották A vállát-és közoktatás' Ügyi mtnlaitar as sllamoaltáa Hevében kötött aeer«ödéoi jóváhagyta éa egyik mull hó kóeegéről keileasli rendeletével a tanári kar aserveaéaére nézve latéskedat i egyben utasítottn Spinki Lajos kerületi főigazgatót, bogy ss intézetet ss állam aaémérs vegye át. A főigazgató a bó folyamán érkezik Sümegre s a város bizottságától as Iskolát át vasai.
— Pllék Isalalyaaia A jitkotdniMk Ish/Wmsm a budapeell m. kir. állami felső Ipariskolában október hó i-eö napján nyílik meg e november bó közepéig tart. Kaea a tanfolyamon a gőtmozdonv (looomobil) kazánok éa a stabil* kazánok sasrkeeete éa ksaeléas fog taníttatni. — TanulÓkul (elvételnek a l& életévükét betöltött, olvasni tudó ónálló lakatoook, kovácsok s etek segédei, s fémek leldolgosásával fogialkosó gyárak mankáaal, továbbá olyan napssámosok, kik már kssánok mellett logtalkoatak. — A jslentkesők erkölcsi bizonyítványt tartósnak alömutslnl, s a munkások — ba munkában vannak — á munkaadóktól kiállítóit muokabizooyityányt, s ba nem
a. Magánlaksértés bűntetté aséaU József elleni bteágykon végtárgyalás
ÉM D>
IRODALOM, r*-
55H
WNH
Knéijes IS^. w^n i-tH T KA2VIBSA állaaAa.
Ssombh
i "fi
Indulái
Kutaéfél 1 lilií i
se. v, é éBjmg. |y v. « 84 ragg
11954 •u
_ _
aa.
gy. v.|it|t7]aaia v. v. 7 Uleste így v, IMlO'détk.
Zala Kg
1 I
Barcs
|u v. 0 06 ragg.
gyrv.ll»t80;d v. v.! ö |6.d. a. iá, v. 8,06 A a, be. vJ IljAA'dyyml
$1 »■ v, v,
SS. V.
sa, v. gy. v.
547 regg. 980 ragg. W-,d. a. II16 éjjel
I •w*
4 67 ragg IM i u.
Gyékény sa. V. 7Hh eete
hrkritl ■aalsmsa
I 111
I
állanak munkában, munkakönyvöket tartoznak benyújtani. — A tandij 5 fit, a melyet a beiratkozna alkalmával keH-lefizetnr. A betrstások uept bó ltoól 21rtg Urútnak as intásstben (VHL ker. Népszínház-utca 8. asám); vidékiek a tandíj beküldése mellett lovaibea ia betralkocbatnak.
— U*g»lt**«iák lasMyssu A helyhez | kötött Istabil) gőzgépek kezelőinek tanfolyama a m ( budapesti m. kir. átiami leieő ipariskolában ok tó- ttmk • u«&!lvtittM ber bó 1-aö napján nyílik meg e december bó ktrtagf f^iplaatt, már* Daat* tpa^3 «nat«nta végéig tart. — E tantolyamoo a stabil gőzgépek •«u,w = A W szerkezete ée kezelése fog taníttatni. Tanulóiul J 5ft*SBL"55Ra£ks. felvétetnek azon önálló lakatoaok, kovácsok ée a különböző gépgyárak ason munkásai, a kik tonárl a kazánfütés és iocomobil kezelők lantol vámét | ió sikerrel elvégesték. A jsleotkesók erkölcsi btzonyilvanyt éa aa előző- taaio'yamokrOl szóló! bizonyítványokat tartoának előmutatni. A tandij 8 forint a melyet a beiralás alkalmával kell le-fizetni. A bei rátátok azept ember 26-ától i8-jg tartatnak az intézetben (VilL Népasinbás utca í asám); vidékiek a tandij beküldése mellett levél-1 ben ts beiratkozhatnak.
— Orvnál uaklsklalélytk véleménye sserint Keleti J. bodepeati elsőrangú cég Altsl
gyártott éa leitalált c*. éa kir. a»ab. aérvkOtók, ,U AQIITI UrilCTRFIin ortbopaedisi járó és nyújtó gépek, műlábak, • « O U I I E n t I II t II II egyenestartók fa denöveaüeknek, haakAtők, a leg-jobbak éa legmegbízhatóbbak. Keleti már évek 1 óta ason táradosik, bogy eaen a téren a leg* kiválóbbat é» legtökéletesebbet nyújtsa, a kOl-1 lőldel éa a I gelső klinikákat lanulmányoeta, miért ia a legmelegebben ajánlhatjuk a kitűnő epecialiatst aa érdeklődőknek, _
— Citeaielt. Folyó évi aaepteaser bó 6-én eeté a váron belterületén (Saéoaeayl lér)i egy isaa gvöngygyel ékített ée fűzfa alak be-vésésééi díaaiiett tekét a wedailon elveszett.; Kéretik a megtaláló, hosy az< a rendőrkapitányi hivatalnál adja át, hul a tulajdonos által •illő jutalomban réaeiiitteiik.
—z Fealeo mslm4«mlttsieilt A neheaen emészthető ételeknek osak mérsékelt élvezeté is már igen sokszor okos vessedelmee gyomor-bojoksl, melyek kesdeiben a gyomorkörlili nyomás hányás stb. állal éasléthetők, Mtndasen bántál msk ellen legjobb alkarral használják dr. Hósa élstbslsssmát Pragner H. gyógyszertárából (Prága, 80Ö. III.) Kaphaló minden nagyobb gyógyaner-tárban is.
— Egy élénk mezővárosban, N.Kailia klielébéaela4é vagy bérbe aáandé 1 nnilárdnn épllt bán, ■selyb. .. 9 Inkán éa Hnlwt-helyltég van, hestá latálló aag> tár én pla«at nagy ad var én nagy kart, a* Halat lal|as bereadezés-ben a féhrljraa. 01 h»l«l Inyat* lnn|: ÍOO hrktal. kardé. Aaaa< aall késtpéns llwt^a esetleg réaalatflaeténra In. Falvlláganltá* Msk drlabaans Pál árnál uaraa> káték Nagy-Kaalaáa ált én Hftlina arak lalatvanatéjéaél.
— Vránflald alvérek InljrlnlJAk n taalláal n stsgjar, násnat, Osarts áa eagel nynlfltan. Laka Knalnnf* nlen atl. _
Törvényszék.
Végtárgyalások éa ItéletMrdotéeak t 1888. s:eptmt>er Ad 18 iké»,
1. Isgstás vétsége és hatóság elleni erősnek bűntetté mistt vádolt Nóvák Mihály és lársni o lem bünügyben véglárgyalás.
2, Bűnpártolás vétsége miatt vádolt Tóth Jósssf elleni bünlgyben vég tárgyalás.
189$, SMpfaméer Ki 18-én.
1. Tűzvén okozás vétsége mistt vádolt Laka-oa j látván elleni bűaflgyben véglárgyalás.
8. Useoia vétsége miatt vádolt Stelner Johanna özvegy Lővsnsohn Hsnrtkné elle a j bűnügyben, véglárgyalás.
it jiipd, a; v U Sl^el v 7Mragg. If.v | éWjá «.
ia"7|l IfOl'eate
>z v'1 8^é»iagg.
|v.v.-l 8Í0é a. v ■r
17

7«Wa Mm,
llakMa
rciTlttl? Md JvfIMd. a v.l 8 • r»ta
v, V,
'H
v. 1 mt tJll
ss v.'tl
■ t u. éléjjal 14'ragg.
NY1LTTER,
Aasievelkaa ktsIttttUrt
•41 Ul
Md-»Ip ffi W!
ima Uta ■ItanaMal — apkn, snaal «u. taaaMkb aéaláaataá H mlsikSia, ratailat Mán, OMr ét Maas ■s—iSiif eiti'iw a krtél lé át « kftg máta nesta ,«. e lt|élTtkaatkt teéeés, aata a nániaanaa, r*t*áa fevmaméétnaÁ séaááa a ttmmmtmm «aa*at kán-hae aeiUHre aBMéklMS antfás i nnh»S«Ht<«l keléi an,
ÜKHHEBERQ G. ■•ljrém«jAr«l
(a a kir süvíti aaátlitt), KülMkfean* n Mtgftt tieiliea. >vS)taba UlniriiIwMMtus i^tssSaaéé.
Lnptnlsjdonos éa kiadót rilCMIL I ( L é p.

Nafy-Kaalssa Tuimip
Zala 78. Niáin. (M, l«p)
1099. axeptvntbnr hő 1 Mn
Hirdetések:
Phönix-Kenőcs ^m
s ilull|artl kö«egáa»«á| | líffyl ég h«(«(áuuláil kl láflításun iHUO-háit érde ml ujw, orvosi vílö" mtojfixéi 4* * köiniln/l levelek urai sieriol kl-IUu0iiok slláiuárrs. A> ejyotitll jóii>ss/l, kipróbált 4a ártalsiallaa aier, atlrtl éa gaidar hsjnővéa sltaosdiiáséra hölgyeknél és uraknál, a ha) kl-hulláaa éa » korpa képsddéa mafnállMrs; aféaiaa flatal eaberekuél erőteljes bajuut lé' (a«lt. —< Jótállás ii •niiluióuy- ét árŰJ ustlsue átfért. Tégaljr 80 kl„ pulin kttllra ragy aláu* véltei 00 ír. K. H«*p> fTlan. i. Wippllsfer-strasss 14. V I6t- 96
Hirdotésok
felvétetnek
FISCHEL FÜLÖP
kőnyvkereakedéséhen Na f y-Kan 11 tán.
áataredáveaklálll. Mm aa íru; k-dtaktraaetlel a ■llleealaBl nagy áramael kltlatatva,
WEISER J. C,
áa taaaMrta tuilll tiaaa aa ma; tr daakarteattal é* a ■lllannlonl aagy
áraaaaf kltlatatva
|gazdasági gépgyár ós vasöntödéje Nagy-Kanizsán.
TadaaUaára kessa a a. 4 (aa4aktataaéfMk, ktfj
liflrncyuromaáir legjobb »orv4>Uf*ép« m ^jQ J Q ■ JJ J* j J J|
Iái Oni, Miiyír íaida.4|l IgysalUal állal 1897 aktétar Iktkaa KlaMraa raadaiell aataiatkijl vatigápvaraaeyea a
|tagalaá dljial, ai állami araayártaml <a a» IM7 aiapt. laváe megtartott vatágapvtraaayaa I laialal i „aagy litán" araeyarammei tfatsttatan kl.
lAJánlJn arab kiváltható kapacsuk lyókkil ellátott
|ralllmalkatallaa»k aa agyelemae áa kátvaaa artlakib, ia lytleaaa akákbea alkatauikltd Aaaaea /alaaerelványek, Aaaaea lalalalveláaaaklMk, aaáaagyljldk, daráláh la «K/ili gaadaaágl ffápak
Felhívom a n. t. gazdakőzőnség figyelmét |
s
„Planet Jr" rendexer
egykerekű kézi répakapá!6| és töltögető eszközökre,
melylyel s répakapálásnál és féltésnél óriási] megtakarítás érhető el.
Árjegyzék ingyen 6 VmM.
:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx?\
Bor eladás.
Ezennel közhírré tétetik, hogy a csák- X tornyai urodalömban agrófi pinczében ^ muraközi borok I886-ik évtdl kezdve X nagjobbb mennyiségben Árverés utján hor- ö dónkint elfognak adatni, X
Az árverés tartatik Csáktornyán, f. évi szeptember 20-án d. e. 9 órakor.
Bővebb fel világosítást ad
A grófi titkári hivafal. 0
M
xxxxxxxxxxxxxxxxxxy xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^
Hirdetmény. g
A nagykanizsai izr. kórháznál a főorvosi állás megüresedvén, ez valamint uz esetleg megüresedő 2-ik orvosi állás is be- fi töltetni fog. Qj
Azon orvos urak, akik ezen, inkább v tiszteletbeli állást elfogadni hajlandók, szí- fl veskedjenek erről a Szentegylet elöljáróságát levélben értesíteni.
A Chevra Kadisa elöljárósága, g
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy
A Isifsktaak Uanavatt Báty ai wáartáal wakátyana, rta Sas várkeefagáat «radstáaysil, a megromlott ét Mbás váraláafráait távolltja (talu agáaitág fSfaltetalei, gyoraaa ti blatotan megaatlatetl a fya-morbajt, áa p étvágytalanságot, tnvanyu fdlbAfögSat, káayáal lng«r, gyomor- áa haabántaluiat, plalulliall, a gyomor tallarkaláaát itallal, qyálkáaodáat, vár-talaláet, ti imorhoidákaI alfrtiástrili f; balbajokat, laái <Oáv áta jáaak kfaoayalt
űr. HOSA-fele k\Mim
bFI
lyltiia blatoa alkaml fái; á aíf aull gynladáaáaál, Ujrakadáa- áa kaaáaya-dáaaál, a gyannak efválaaaláaáaál, tályo-t gok, várkillaak, pokolvar la gaayadl aakaát, továbbá kárt^anyaááa aa agy-aavaaatt kártauáragaál a káaaa áa láb alfakaa, kamlmradiaakail, 4w—tokaál ■Irjgydafaa.takaal, kaKáataa kápa&U i aakaál itb. áo áv Ma bavált
Prágai Mm
FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-1
KI aa aaáaatáaa aladaa aioaká/át aj áléira aarkaatl agáaztéBN áa Itália várt túrva, káláabea la blatoa áa aaaaaa fftM&a kliaa, kárált káilutr
I ftveg 50 kr,
Poatáa 30 krral
ksttla Ivás I drágákk
farlat
A 1yá ya|áa fájdalom aálkll halad ktaáca kiálts kaláaa alatt.
Dekerbaa U és U kr^aár]ával
Paalaa I krral áráfáSS.
IGYELMEZTETÉS!
_———— aa aradatl ká-aallaáayt kár ja t prágai Fragner B. gydgy.
rláfábál áa Igyafjau arra, hogy a Dr. Rara baliaa* otoluagoláa aladaa rátaáa aa Itt láthatd kerek vádjegy Ugyan i a caomagotáaán padig a jobbról láthatd kánt
práfal háxNiaaésa 1 aaOglátl vtdjagy.
A kl agy atáaiáat tálát áa aakaat hajalaall, dijat kap I
Kllaairrá levelek earel readelkea^are állaaah •
Raktárak Budapaatan:
M M gjtígfiwrUfki, Ifftr i fjégja-üi, Mtjtt k Sdti, Mmeisttf itüu
Fáraktar
kiiltlsl
B. Fragner
,Jtm aohwartaa ádhr la Praf, dar Sptraargaaea Mr. 2SS.
P«at alatt Idea aaaaaal.
sst-SS
Nyomatott Fisohel Fülöp Isplulajdoooanál Nafy*Kanisiian 1898.
Huszonötödik évfolyam. 74, szám.
mniiiMiii • fámáié ipiM tffwM NMf klfeif) ImaMMtH
A MrkMtfát*! MMllMl lülttt atytt-kkii 4 4-1 *n
Í4t IMMM4< I U9 iMltii
I«IMMi ÜMU feWMtfll
IMMIIIHI1 fli«Hll)INl lllfl'
kMfwSwItM
zala
Politikai lap,
MftgjjiliiÉ NAHY KAHI/.'UH fieitakiat i^iuw tnimp 4§ ciftlrUkín.
tLómrrmi int f
Ma »»»• II Mnm II M - ti. rilé,» 4 k«eteé II in — k». IWiMm I IMH ilMHh,
MjrtHMf H1'"1 14 If^Mr.
IIMHMIII, >I!MM • tMdéMkt*
•H«MMM ri«k«i rutf ih'tír*.
k«t»lkt I«|>»I liké MniHHf linW M*k Mad
Ml kfMHl A tm~£n M ta^ir
Katit***, InWH.
Felfl!(i§ U4rk4wtli UHM S4ND0S.
Csütörtök, Mzeptembor 15,
A királyné halála.
Megölték! Mtghtll I
(,An*Oa.ti vonaglik a tol^ aitán kiszerelnénk törülni minden szót, hogy nyomuk 00 It* gyen, hogy nt Utasuk 0 kflnnyek lllyolán ál u értáeaá nfltl betűket, nltogy lázasan ügye-
ltetnek máskáni elhelyezkedni egymát Bflya y„|t 0 még legntp. Mtgölták I Meg hipHrh, hogy 4tMmük ne m legyen. 0 mi hetit Mennyi könny, • mily végtelen undor V«jjon honnan meritettnk erőt, mikor a fakad 0 sió nyomán, Már eaak agy érté
étintáaára delejesen Megrezdültek, jóeágoe1 képeit kísérts mtgányoeen. elrejtőzve meaese királyi ajkéinak anyai csókjától a izéthulltja világtól. Fájó sóhajunk kitérte mindenütt nemzet Mke inegerósliOlt, megizmosodott, ceöndea utjain, fájt nekünk aa 0 fájdalma; hiei sajátját kihalta balé. I fájt nekünk, hogy as a már hetetlen kínos
A lejjebb, a legiMgyobb, 0 legtttonlabb gyötrődés elrsbolu tőlünk.
marcangoló fájdalom közepette, égetőn merül M a kérdéa: miért törtóni as Igy?
Hoaaan meritafink erőt, mikor eaak nagy OnmagtagadáMal bitjük ajkainkról risassterelni a GondvieeMet vádoló esavakal f Háborgó MkOnk vihara hol dl el, mikor 0 mérhetetlen végtelenségben elveeiltjQk Iá* baink alól a talajt, melyben hittünk, melyet siilArdnak véltünk. Bocsásd inog nekünk TV, > IlMVadás viharának méhéből Öntudat lantll kipattant sugolódó gondolalot, To látod a felkavart, viharos lélek háborgását, mely at őrjöngés balárain lebeg a megoldatlan kérdés kétségeivel. Ha a legjobbat a legnemesebbet igy éri Utol a Te sújtó karod, a kárbosstm aljasságra, s sötétségben ólálkodó svmnyes bűnre várhat-e még rosszabb, hiai itt már eluakad a határ, ennél laaujtóbb már nem lehet.
Anyánk volt. A legjobb, a legnemesebb anya volt O még tegnap, ki nemrég aggodalommal, kétségéé (élelemmel tartotta lábadozó, beteg gyermekének szivén hófehér kasét. Szorongató figyelemmel kitérte a
Mattra Idegenből vezérelte hozzánk a Gondviselés, hogy angyali le kt, nagy szivének meleg umtslt a rabláncra fűzött nemzet bilincselt megoldja. A szivünkön tartotta hófehér ujjait éa a bálás ntmaet emléket állított már életében neki: a szívé:, bon, 1 lelkében
Moet vérzik a szív, a lélek. Aj aljaa gyilkoa szennyes kasénak szentségtörő gyflka a nemzet szivén is roéíy sebet tütöt ós belefúródott felséges Nagyaaszonynnk keb-
kellen sápadt arca szép halott, szolid királyi vonásain a rég megbékült lélek fehér bélyegévé, ki nem érti többé gyászba borult nemzetének fájdelmát) kit a tagolódó sktfat keeerü, penaatoa könnyel fél nttn témáéit-httnak a ravatalról,
A brutális szenzáció váratlan első hire m0gz0Íbbeulá agyunkat s 0 hirtelen dermedtségből kibontakozó első gondolat ká> I lába, hogy as erőszakkal megnyitón kii bultan tiltakozva utasította vissza a ssör- aebén kiszálljon az ő sötét gyászban, keserű nyüséget Amiben nem mertünk hinni: való! álmokban révedező Mke. Hitünk, reményünk volt, megmáiithallan, sötét, rideg való. I bisalmunk szent oltára dőlt össze nagy
Gyáva volt a Végzet, egy elvetemült szivének elfolyó vércsöppjelben. démont, egy sötétjejkll érzéketjen beatlát j Olyan nagy, olyan végtelen, olyan igaz, bérelt fel, hogy határt vonjon faleéges I őszinte minden mozzanatában et a mi Nagyasazonyunk tiszta, aaent életében, mélységes fájdalmunk, gyáazunk. Igy gyá-Gyáva volt a Végzet, egy undok vadállatra szólni egy nemzet eaak igazán nagy, igazán bízta munkáját, ki orvul támadott a sebzett megsiratott halottja fölött tud. Ebben a szivü hófehér galambra, ki lelke szomorú mélységes, mindenütt megnyilatkosó, általá-álmai között elmerülve gyanutlanal haladt nos gyászban a magyar nemzet fájdalmas Kálváriáján. A iájdalmas-osszony, 0 mártir- uivdobbanáaa van, millióknak egy gyásza-királyné hétszer átdöfött vérzl szivével ott- kadó trfvVeréee az után az örökre elpibegett, hagyta, elmenekült a trón biboroa kárpitjá- kimondhatatlanul jóságos, kicsi galambaztv nnk árnyékából, az országokat vezető gon-jután, aki mégis olyan nagy volt, hogy as halk dobbanáat, az ütér lasau verését, a I dok lázas köréből, csak az emlékezetnek, egész magyar nemzetet magába zárta. A magtépett nemzet panaszos, ftjó sóhajának gyászos, szomorú múltjának élt A szive nemzet-szívnek ebben a fájdalmas dobba-mérhetetlen útját. S az elernyedt, félig fájt Kerülte a zajt, az élet zaibongó lármá- násában az egész hazán végigzugó siralom-roncscsá szakadt idogazálak hófehér ujjainak íját; csak beteg szive ködbe borult, halvány Iban az igazán, szive egéaz keservével gyá-
mmmmmmmBBmi
2 frt 50 krtól
KSRSZftLAGOK^
GYASZ ZASZLOK _ ,.„„u.„.„uu II kaphatók:
Fischel Fúlöp líflojAcÉrtÉii N.-Kaniz^án, | Királyné arczkópe róznyomásban 50 kr.
T
Nagy-Kanis*a c-ü'flrtök
azoló óraiig jajszava zendült meg. A meg sebzett, rqjongó nemietariv jajongáaa, siralma ez; a nemzet millióit magába ölelt ás iszo nyalos módon megölt királynői sziv után
Ennek az őszinte gyásznak, siralomnak megható jelei töltik be vármegyénket, városunkat is. Így lett eme lesújtó csapással szemben az egész magyar nemzet egygyé az -0 szeretett királyával a mérhetlen fájda lomban is.
Királyunk mérhetetlen fájdalma a mi fájdalmunk is, az ő pótolhatatlan vesztesége a mi veszteségünk is. Az ártütlan áldozat felejthetetlen emléke fölött szent ragaszkodással ébren fog virrasztani a nemzet, és ezt fogjuk örökül hagyni egymásnak nemzedékről nemzedékre.
Zala 74. szám. (9. lap.)
1898. szeptember bó 15 én
Vasárnap reggel már a hajnali érákbán ébren voll * város, fiiénken találgatták a kérdési, vsjíon mi lehetett az aljss merénylet indító oks, de még ekkor is igen sokan kétkedve rázták fejüket, mert i'lyflknek elvis Ihellen volt a merénylet borzai massága és ezt visszautssilot[ák.
Kéléa kisdáiaak
Mlg kinn az uteán, mint a kitörni készülő vihar, lörgsteges arccal a kétség és bizonyaién-ság kegyetlensége közölt tépelődve, zúgva morajlott a tötm-g, mi hírlapírói kötelességünknek meg felelve, elszorult szívvel, reszkető kézzel, a magyar történelem egyik legifjabb, legszomorúbb gyász-lapját ir nk:
A királynét meggyilkolták.
Megrendült az érző emberi lálek; kínzó, tépő fajdalom markolt a magyar• nemzet szivébe arra a rettenete* hitre, hogy Érzethet királynénkat, az angyalíszelűlségnek ée szeretetnek ragyogó inkarnacióját, a magyar
D. >. . ., . ,. . e j. I nemzetnek a Uqmlmúh időkben áldott, véd-Sirassuka megholtat, ki szivébe fogadta J ,
• ' * a/monyát, az anyai szeretet é» nőt hűség
példánykéjtét, orgyilkos kéz megölte.
Megnémít bennünket n fájdalom, gyenge
tollúnk vonaglik kezünkben. A leírhatatlan
megdöbbenés merevsége bénítja meg idegszá-
íaifileátr---:——-
Ennek a hangulatnak megbénító súlya
az egész nemzetet és ezért cserébe; millió és millió sziv legszebb ékessége az ő glóriás szent emléke. Sirassuk a megholtat I
*1 - -á« UK kir.—
tünk ez: JSrteébet királyné ntmhaUm háromnegyed 1 órakor Genfben merénylet áldozata lett. A felséges asszony a szállodából a reá várakozó gőzhajóhoz sietett, hogy sétahajózást tegyen a genfi tón. Közvetlen a kikötő hídnál melléje furakodott egu egyén te tfírt döfött a Icir ilgné mellébe, közvetlen exive tájékán.
A királyné vértől borítva összerogyott. A halálra rémült kíséret visszavitte az eszméletlen királynét a szállodába, hol fél órai kínon txenvedée után kilehelte lelkét. A merénylőt elfogták. Anarchistának vallja magát és olasz származású.
Keringett,zakatol!a nagygép, különkiadásunk atsft péidanyalt már kspkodák kinn az utcán, mely forrongott, midőn mérhetetlen fájdalma megtalálta a*kifeje-zést. Nem kétségeskedett, most már senkh Egy negyedóra alatt ötezer példányt kapkodtak el a külön kiadásból, de ez ia kevésnek bizonyait, holott egy-egy példányi nébo egész csoport olvasóit.
Hare a lapokért.
Alig voll li'enegy óra, órásí csoport loongott már a vasuií álomáson a perroo alatt,' hogy azoiinal n pesti vonat érkezése után lapot kaphaa-zanak. A nagy tőzsdén valóságos harcot vívtak, bogy bejuihssesnsk. Előre értesítették erről a rendőrséget, mert emlékezetes mar <dt a harc Rudolf trónörökös és Kossuth Lajos halála alkalmából A rendőri intézkedések bizöny nem segiteliek ez alkalommal sem. Megrohanták a bejáratokat, ember ember bálán tolongod, való-
Mini a megindult lavina, vil ámgyorssn járta be szombaton este a várost a borzalmas orgyil-kosság első bire. Alig nyolc órs ulán érkezeit . hozzánk az első privát er ssíles, hogy felséges Nagyasasonyunkat uenlben, délután egy órakor aikor a Hrauriiagr szállóból a reá várakozó gőzhajóra akart menni, hogy Cauz-ba visszatérjen, a kikötő közelében egy olasz anarklsta közvetlen a szive mnllett megszúrta. A királyné egy órával később kilehelte sogyáHTeitéf. A gonosztevőt elfoglak.
Oly megrendítő volt e- hir, hogy az első pillanatban magunk sem akartuk elhinni. Egy léi- .. .„ . , „
órával később megjött a második Isvirat, mely megtépett szwU magyar nemzet legnagyobb vidáman ragyog az őszi nap, mintha nem ia aa előbbi hirl megerősítene. Kinn ss uleékon gyásza ptUanatában megtörten roskad le. látná, a mi sz..moruaágunkal. As emberek eres
óriási tömegekben hullámzott már ekkor ajmejH_A? " minden mbtri értésből kimtkeatít srtlH, kamnri mngtfr' a tájdatÖHT sehéz súlyától.
tóműit kőlöiiség, Minden íróról amtly megdob mM-oii, mikor tőrét a mi Jájdalmas Natjy Zászlók, fékete szomorú záaziók lengenek a ragyogó benés rémülete tükröződött le, némelyek ajkairól ^gg^yunk színébe ütötte, nem gondolta meg, "Ikro'éi napban --
féltszik egész városunkon., Minden arcot a
legmélyebb Jájdahm fátyoloz be. Halványan,
könyes szemekkel állanak csoportokban az
emberek, enii-éoii elcsukló szóról adva hanaot
i n -I , i ■ n i i i / i ... • sággal életveszélyes volt a hangulata kapkodásban
a leiköket morcangobí já,dalomnak ésktíömi Min"denkj e,aö ;kaft lefmj. ftkfldléki Te.iaautot.
nem tudó Jblhábarodásnak. iák, egymást as emberek, némelyik megbotlott
'A köz- éti mngánépületekm szomorwm elesett: a többiek ügyéi sem vetettek reá. Kinek
lengenék a gyászlobogók, melyele parányi k?rjai nem voliak elég erősek a botjával segített,
hirdetői Nagy-Kanizsa közönsége mély fáj- ho" elöbbre juihaason.
dalmának, melylyel a lesújtott haza és a Aa sles W*p«.
as elkeseredés kemény ssavai folytak le. Ezren . , . .1_, f. t, reygel
és ezren tolongtak a főtéren, különösen a távíró 0 ^tenetes tőrrel .abban a pilla-
a hazak ormairól. Héttőn as egész város telöllötte gyász ruháját,
_______________________________ . ____i a középületeken jelent még a zászló,
hivatal elölt tolonglak sokan, kik azt remélték, natftan egy nemzet érező szivét verte át A hanem a legtöbb magánházra ia egymásután bogy a hirt megcáfolják, mert nem birtak hinni nemzet milliói vonaglanak most átvert szívvel kilüsték s reméljük, hogy a jártabb utcákban benne. A kávéházak éa éttermek egy pillanat a ravatal előtt; melyen Magyarország véd- egy hás sem marad mazlobogó nélkül, alatt kiürültek, mindenütt abban maradi a zene anoyqfti megölten pihtn.____ 3-Vaatraap reggel Klein József divatáru üzle-
saó, tek
A megölhetetlen fájdalom virraszt as
tének kirakata felöltötte gyász pompáját; csakha-
a vig mulatozás és a játék. Sielvs Ogyekez ... mindenünnen ki as utcán, s belevegyültek a|—^ - ,
zugó, morajló tömegbe, mely még éjfél körül i» örökre megnémított fd/dalom fölött. íp U(,y) milll , m»jeriingi tragédia ée a Kossuth-
ott hullámzott a korsón.. -_I—*—J— A borzasztó kürti Vélftávírati érzésűié- gyász idejében. Fekete drapériák, égő villamos
1 1 l ............ "
legyek, megmondom; nekem • nagyon gyanua aa, hogy a te kedves nőd esténkiat didereg éa bundát kér.
— Talán ast gondolod, hogy beteg?
Ssilvás Mór eleinte ugy tett, mintha nem hallotta volna a kérdést es szórak osott arccal nézett ki az ablakon, de Grünleld megiaméteite a kérdést :
— Mondom: talán ast gondolod, hogy feleségem beteg ?
Ssilvás Mór kissé vonogatta a vállát, húzogatta a lülcimpéját, azután pedig feltűnő vootatoltsággal mondta:
— Hát... bét.... valami ilyenfélét gondolok.... Azért tanácslom neked, bogy magad vidd el azt" a bundát. Előbb is odaér. Aa öt órai gyorssal elutazol éa aa éjféli gyorsaal már ittbonn lehelsz.
tirünfeld Sándor arca egyszerre Kiderült.
— Igazad van Mórickám. Milyen pompás meglepetés lesz ez Micikének.
Es Grünleld Sándor délelán háromnegyed ötkor már künn sétált a perronon ée válla a gyorsvonat megérkezései
* Nem kellett tokáig várakoznia.
A prágerhofi gyorsvonat hatalmasokat híjva robogott a csarnok alá.
Egyik másodosztálya ssakasaablakábót ismerős hang üdvözölte Urűnfeldei :
— Szervusz Sándori
Azonnal ráismert. Csak a vonat megállását várta be; sietett fél barátjához. Haraszti Manó volt a szomszéd várasból.
— Hova utazol? kérdenie GrtoleU.
TÁRCA.
A
A didergő asszony.
Nem jó dolog as, mikor ss Időjárás nagyon tsesaélyeskedik. Ebb 1 rendeden bonyodalmak ssármssusk. Különösen a házasságokban. Még pedig beláthatatlanok.
A házasságok mik tudniillik a több rossz közölt as a különös tulajdonságuk is megvau, hogy azoknak sorsát még s szeszélyes időjárás is érinti. A legártatlanabb amzonyka sem tudhatja: minő végzetes bonyodalom izálai ssaladnak szét abból, ha télvíz idején e utazott térje a harmadik vagy negyedik állomástól sürgönyöz, hogy küldje rögtön utánna a nyári ruháját, meg a szalmakalapját, mart a höeég elviselhetetlen. Éppen ugy a jámborabb férj sincs biztosítva, hogy nem valami básaaságbontó katasztrófának előjele-e az, ha Ittrdöre utazott neje julius elején bundái kér. Szóval ; télen szalmakalapot, nyáron pedig bundát senki se kérjen sürgönyileg a bitveslársától.
Ezzel as okos tanácsosai keleti volna elbo-oaátani a fonyódi lürdőlelepre Grünfeld Sándorné urnöt is. Neki azonban nem adta meg ezt a jó tsnácsot sénki; s így megtörtént, hogy Grünleld Sándor ur est a sttrgönvt kapta leleségétöl: *
, Zordon idSjirát. Küldd osoénal tsnddmot. KtUnkint didereg hitig,i Micikid."
Grünleld iróasstala elölt ült, s bizonyos hitvesi gyönyörűséggel ssemtéhe a sürgönyt, mintha azok-
ból sz élettelen belükből az ő hűséges Micikéjének égő, lekele szemei ragyogtak volna íeléje.
Valami kószáló ördög mindig azon van, hogy férjek gyönyörűségéi megzavarja.
Az ajtón kopoglak. Beléped Szilvás Mór. Mikor kinyitott sürgönyt megpillantotta, ideges gyorsasággal sietett oda, hogy elolvassa. '— Mi ez? Ki sürgönyzöttf Grünfeld összehajtogatta a sürgönyt és egykedvűen ii'Ondta;
— Feleségem kéri a bundáját.
Szilvás Mór bámnlva nézett barátjára.
— Bundáját ? Juliuaban ? Ha jól tudom: kedvei nöd Fonyódon nyaral és nem a Spitzber gákon.
— Igen. De az idő csakugyan roppant bolondon. Mi is felöltőben járunk.
— Jó, jó, de nem bundában ?
Szilvás Mór állshóz szorította egyik kesét és gondolkodvs nézett Grünfeldre. Azután néhány percnyi Aünet után igy szólt:
— Te Sándor, mondok én neked valamit.
— Parancsolj I
■ • — Elfogód küldeni kedvei nődnek a bundát ?
— Azonnal csomagolom és poétára adom.
— Adsz valamit az én szavamra ?
— Furcaa kérdés. Tudom, hogy őszinte bará*-tom vagy.
— Igazad van, az vagyok- Éppen azért azt mondom: fogadj szót nekem, ne küldd a bundát postán, hanem vidd el személyesen.
— Miért ? Valami rouzat sejtesz ?
. — Hát tudod, kedves barátom, bogy össime
l
Nagy-Kanizsa C8Ü(flr(ők
Zala 74. asáúi. (i. lap)
lámpák között a királyné arcképe, a mi nép úrnőnk képe, gyöngyös koronával, többnyire, abból a napfényes időből való, amikor őt magyar királynővé koronásták. Szép, szomorú k>>pe a gyásznak nehéz tájdalomnak sötét kerete között Oltson gyászt minden ház, ba a lelkünk aúv na rejtegessük a könyet, mely kegyes nagy-aszszonyunkért hull, ezt a gyöngeségét, a mélyen érző szivét nem kell elrejtegetni az odaadó bű hazafinak.
A támrgjs gyéaia
Zalavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Jankovieh László gróf Ifiispán elnöklése alatt nagyszámú bizottsági tag jelenlétében éiéllőn tartói ta volua meg rendea közgyűlését. A főispán háromnegyed tíz órakor mélyen meghatott hangon s közgyűlési a következő szavakkai nyitotta meg: •Azon leaujtó hírre, mely fenséges királynénk haláláról mindnyájunkat tájdalommal érint, indil> ványozom, hogy a törvényhatóság tagjai a cjimai katolikus templomba gyáasistentissteleten ré-zt-vegyenek,« Az indítvány a legnagyobb bánatérzettel találkozván, a bizottság összes tagjai istentiszteletre vonullak, melyet Balaton József apátplébánoe a káplánok aegédletével végzett. Az iateai tisztelet után, melyen a város egész közönsége részt vett, á gyűlés újból megnyitásával a> or-zágot ért nagy csspást közlő miniszteri leirat olvaaálotl fel, melyet á közgyűlés szomorú tudó* másul vesz, a gyáaznak fájdalmas kifejezését jegyzőkönyvbe iktatja éa azl ő Felsége magas zsámolyához juttatja; a nagy halott ravatalára koaso ut helyez s a temetésen a főispán, alispán, Balaton József, Baltyány József gróf és Bogyay István állal magát képviaeiteli. Barea Láazló emelkedett hangú emlékbeszéd kapcsán a gyász kilrjezésének módozatai iránt tett indítványt Hatsky Kálmán indítványára pedig a közgyűlést e nagy halott tetemeinek örök nyugalomra helyezéséig elnapolták.
A várast képvlMlélsslAlet gyát>a
A városi képviselő testület szept. bó 16 én délelőtt rendkívüli közgyűlést tar*, melyre Véctty Zsigmond polgármester a következő meghívót bocsátotta ki;_____________________________________
17984/898
0 etáitári ét királyi ftUégt ErtUbtt, Ma-gyarorudg királynéja, hazánk tédangyala gyáuot tlknnyta alkalmából, Nagy- Kanitia várót külön tógéftk Itgmilytbb fájdalma, Itgmilytbb gyátta ét ritatilt ki/tjeién céljából, folyó én ntplmbtr hi 15 én déltllll 10 órakor a tárotháa nagyltrmébtn rtndkivtli Utgyilét tartalik.
A közgyűlésen a várost képviselek lekete ruhában jelennek meg.
A városi tanács bizonyára olyan indítványokat fog a képviselőtestület' elé terjeszteni, melyek nemcsak méltón lógják kili jesni a város részvé*
és meglátogatott szivének emberfeletti erét aa qjabb gyáaz elviselésére, mely egész Magyarországot egy nagy halo'tas házzá alakította át
tét, hanem örök emléket ii biztosítanak a fejedelemasszonynak. Ugy bálijuk, bogy a királyné életnagyságú. arcképét. megfested' a város és a sétateret Nagyasszonyunk nevéről fogja elnevezni, és ugyanolt felállítja a királyné mellezobrát.
Sétaterünk már fekvésénél fogva ta a legalkalmasabb hely arra, bogy Mekkája legyen az örökké fennmaradó hálás kegyeletnek. Ha'kifogunk menni sétaterünkre, mely oly közel fekszik a halál birodalmához, a temetőhöz, megilletődéssel tekintünk majdan azon márványszoborrs, mely s mi
halványunkat, felséges királynénkat ábrázolja, kit, ... . . , _. . . _ _
sétájában ért uton a rettenetes* baléi ésgondosoi nYlszor » P4*0*, valahányasét a
fogjuk ezt a teret a kegyelet legazebb, soha el | kiegyezés tárgyalása napirenden volt. Nagy
A legújabb átváltozás.
A gazdasági kiegyezés megújítása 1867 óta harmadszor kerül most a magyar törvényhozás elé. Emlékezhetünk még azokra a parlamenti harcokra, melyeket mindany-
nem hervadó virágaival Őrök időkön át A kateaaság Hibám.
Kényeket hullaiunk, siratják a legszebb, a legjobb asszonyt, egyebe* úgysem tehetünk. Sir J közös vámterület keretén az ország meri árvaságra jutott, megölték az édes-1 reformokért harcoltak. A anyát meB
0 lelaége a legfelsőbb hadúr a nehéz gyáaz | első pillanatában ugy intézkedett, hogy a hadsereg folyó nagygyakoriatait nem szakítják félbe. Héttőn egy ujabb rendeletére az összes hadgyakor-latokat beszüntették. A csapatok visszatérlek már helyeikre. — Kedden reggel négy órakor vonult be uj állomására hozzánk a cs és kir. 48 ik. gyalogezred második zészlóaiia, mely I eddig Pozsonyban állomásozott. A lőcsei hadgyakorlatról jöttek, zászlóalj parancsnokuk Pichler Károly őrnagy. Még aznap as 1896—beliekejJ szabadságolták. Hiányzott a máskori öröm j melyet a leszerelésnél o y nélkOlözbeteltlennek |
küzdelmek.voltak azok. A azélbát imprak-tikus egyoldalúsággal, de elméleti egyenességgel harcolt az 0 külön vámterületéért. A közjogi alapon Alii ellenzéki pártok • belül részleges kormányoknak ujabb vívmányokért s a már élért eredmények csonkitatian featartásiért kelleti küzdeniök. A vívmányok nem valami bőven csergedezlek; de a józan magyar közönség megtudta becsülni a legcsekélyebb eredményt is, melyet aa eiösö kormányok a kiegyezés megújításakor képesek "voltak kivivni; tudla méltányolni, hogy a magyar kormány, mini az előrelátó jó g«zda, inkább megelégszik a csekélyebb eredmény-nyel is, ha biztos, semmint kockáztassa
hisznek.-A íü" hűnv^"gyilí>ges'^"hely^n álö^á-1 « külön vámterületért, mely biztos sózó zász óaljai szerdán érkeztek bazu a hadlest romlás lenne az amúgy la anlyoa Válsággyakorlatról. ban leledző magyar mezőgazdaaágra.
An fisé kfrdéa. A parlamenti pérttuaékat tehát tiaata
és jogos, habár egyrészről se nem prakti-Azt a mélységes hódolatot melyet minden kus, se nem elérhető célokért vívták, tiazla magyar szivében királya iránt éres >emmi sej^a lojális fegyverekkel. Soha semmiféle jallemerhet|i jobban, mint " »/^hajtáa, mely Lllenzéki párlnak nem juloU eddig eesébe,
Erzsébet királyné meggyilkoltatásának hírére .. _ rT. .__, . *. .
röppent el minden ajakról! „Mit érezhet moefa » kiegyezési javaslatokat megobalniAioi, mi jo királyunk ?* mert a bennük foglalt ktaebb-n gyobb e»-
j szive melyéig megborzadva a szörnyű hirre, nyök kockáztatását egy párt sem tartotté a magyar ember első gondolata gyászba borült megengedhetőnek.
, ■ l á i wi. . f Harminc év óla most állunk aaemben Mit éresbet t leghatalmasabb monarcha, ki- , .. , , . . .
nek királyi életlársát: a magyar nemzet bálvá- le«e,öazör olV»n g«da-*gl kiegyezéssel,
nyozott Nagyasszonyát a messze idegenben, bol mely a gazdasági élet minden ágában uj
gyögju'ást kereseti, egy elvetemedett bűnös és tetemes előnyöket biztosit a nemzetnek;
gyilkoi tőreőü meg
A borzolom és düh kiáltása fut végig egéss Magyarországon, de e rettenetes érzelmek menten kegyeletes fobászszá változnak éa azsllnak minden magyar szivéből a mi jó öreg királyunk lele, kérve a Mindenhatót, bogy adjon az 0 fen-költ, a aors kérlelheletleu canpáaui által sújtott
mely á mezőgazdasági érdekeket kiváló gonddal ápojja éa lehetővé teazi, bogy azok a külfölddel kötendő szerződésekben is kellő méltánylásban részesüljenek,
A földmivelési miniszternek gazdasági érdekeink szempontjából a külföldi konau
— Fonyódra.
A — A türdötelepre?
— Igen.
— Nagyszerű £n is.
— Talán nysralui?
— Nem. Nőm ulán viszek — bundát.
Haraezti bámulva nézett Urűnleldre.
— Bundát ? Juliusban 7
— Igen. Nőm ast sürgönyözte, bogy az idő-járás sordon; eslénkinl didereg.
— Didereg ? furcsa, nagyon furcaa.
(irünleld gondolkodó arccal néaett barátjára.
— Hát le ia lurcaáoak találod, ugy-e, hogy as én feleségem dldsreg ?
— Parsse, hogy annak találom. Asigsz, bogy komisz az idő; de dideregni 17 kissé sok.
Orünfeld izgatottan kezdett dobolni a szakasz sblakának egyik peremén. Most mar ö is lurcaá-nsk kezdte vélni, hogy neje didereg.
A gyorsvonat elég sebesen tohanl Fonyód felé a nyílegyenes uton De es Grünleldnen csak csiga-haladás volt. Fecske-szárnyakon szeretelt volns repülni a lonyódi magaslatra, hogy láthassa az ö hűséges Micikéjét.
As egyik állomás köselében a nyilt pályán egyszerre cssk lassulni kezdett a vonat, vegre teljesen (n'gállt.
— Mt az ? mi az ? — hangzott mindenfelől.
— A gép eltöröu! — mondták agyunűthetet-len flegmával a kalauzok.
Ott kellett várskozni jő egy órát, mlg a segitö mozdony/megérkezett.
(Jrűnlsldet n ár s megöszűlés környeste Türelmetlenül futkosott ide-oda. Ssakadalannl ostromolta a kaluuzokal, a gépéül, hogy mikor indulnak már?
A gyorsvonat nagy kéaéaael caak este kilenc óra tájban érkezett be a fonyódi fürdőtelep állomására.
Orünfeld lázas sietséggel ugrott ki a vonatból, karián cipelve aranyos Micikéjének bundáját, tiyors léptekkel sietett a fguyódi begy felé, mely nek fákkul borított oldalán elszórtan fehérlett, egy-egy vi la.
Mire Grünleld a neje által lakolt villa tájékára ért, mar aötél este volt As égen lekele fellegek kavarogtak, a melyek még inkább növelték a sötétséget.
(irünleld nesslelenül. haladt a gyepea talajon.
Egyszerre valami hang ÜOdölt tűiéhez, a mi nagyon hnaoulitoU nejs hangjáhos.
Megél I, hallgatózott.
Moat meg valami lérflbangot hallott
Halkan köseledett s újra megállolt.
Tiasián hallotta neje hangját:
— U,y!e, a fürdővendégek mind a villákban vannak ? r
Egy ismeretlen férfihang válaazol!;
— Igen. A bideg már hét órakor bekergette őket*
— Tehát caak én didergek itt ^
—|Jöjjön, melegedjek lorró szivemnél.
Egy, kis csend következet*, miközben mintha
egy caók-caatlanáal ringatott volna tova a hűvös ssti szellő.
Grünleld reszketve bellgalódsott
A csendet néi hang szakitól ta meg,
— Holnap már kifogok az időjáráson.
— Hogy-bogy í
— Sürgönyöztem a bundámért
— Majd tréfának veasik éa nem küldik eL
As asszony csendesen kacagott
— Alléi nem felek. As én uram aokkal játn borabb mormolér. >
e a J a
Máanap Grünleld Író-asztalánál élt és két tenyerébe mélyesztette homlokát
Nem hallotta azt sem, mikor kopoglak aa ájtón.
Belénalt Ssilvás Mór.
— Szervusz Sándor I No megjöttél ? I Mi a bajod ?
Grünleld fájdalmas arccal lordéit herélje Mé éa olyanformán intett keaéve, hogy vége mindennek.
Ssilvás isgstottaa lépett GrüaleldbeB.
Betegen találtad f
— Inkább halva találtam volna,
Ssilváa mos felegyenesedett s valami sajátságos büsskeség ült homlokára.
— Jol sejtettem tehát. Megcsalt, ugy-e?
Grünleld szomorú, elcsukló hangou mondta *
— Mar beszéltem ügyvedemmel.
Zala 74. Mám. (4 iapj
látásokra való közvetlen befolyásának biztosítása; a gyakran nekivadult tarifa-verseny megszümetése; az Allátforgalom szabályozása, a mflbor gyártása és az élelmi szeiek hamisítása ügyében a miénkhez kaaontó szigorú törvényes elbánás sz oszt' rák kormány részéről; az őrlési forgalom megszüntetése; a fogyasztási adók sérelmes elszámolásának orvoslása; a valuta és bankügyben a magyar gazda közönség érdekeinek istápolása; a valutakérdés üdvös megoldása, mely előfeltétele gazdasági függetlenségünknek.
íme nsgy vonásokban a jelen kiegyexés Ujabb vívmányai, melyek kívánatossá teszik hogy ez a kiegyezés minél előbb hatályba K'pjen.Jóaanészsselmoetmácazt kellene hinni. hogy ea a kiegyezés legalább annyi méltánylással találkozik, hogy nem teszik kockára, sőt nem is késleltetik nz abban foglalt előnyöket. E" helyett azonban mit látunk ? A Bzélbal és a nemzetipárt obstrukcíó ál a kiegyezesi javaslatok ellen azért, mert b. Bánffy nem lépteti életbe azonnal a külön vámterületet, nem akarja az erőszakos el'
Exposé és kiegyezés.
hogy nincs mit félnie a nagynevű elődei bármelyikével való összehasonlítástól. Az ors<ág e be-Lakács László pénzügyminiszter a képviselő- szédből aa a kellős megnyugvást merítette, ma-ház elé terjesztette ez 1899. évi állami költaég- lyet rendeseit háztartás és as a meggyőződés vetési. Beszéde elején hivatkozott a pénzögymi- teremt, bogy Magyarország gazdasági bábongát niszter arra, hogy habár az I89í. éjLgasdaságtlag a magyar érdekek lénysa győzelme fogja meg-kedvezőtlén rali, a Zárázáaradasolr szerint a ke- koronázni. ~;
zelés: mérleg mégis 12 millió irllsl kedvezőbb, mint előirányozva volt. Az 1897. évi zárszámadások alapján az 1X99 évi bevételeket megfelelő magasabb összegekkel irányozta elő a pénzügyminiszter és az egyes szakminisztériumokat ellátta ez ügyek továbbviselésére és s tervezett refor-
H l fi I Z.
— ■aesseáfjrf Kir. Weiss BertboM országgyűlési képviselő Weiss Manóoé temetése alkaT-
mokboz szükséges nagyobb hitelekkel. A költség- ™*bó1 W™" L.
vetés nagyban éa egészen igen kedvező benyomást gyakorol és s pénzügyminiszter világos előadáaá-
— Kljnyiés. Stváiko Ignác pécsi nosta-és lévirótíszt e jegyezte Blumentcknn József sala •
Bak sikerült a képviselőházat rendézeit állam- szentbaázsi földbirtokos leányát: Morukn kísass*
háztartásunk állandóságáról meggyőzni. A kiadások szonyt. ^^^^ ....... n . .
bölcs takarékosság keretein belül maradnak, - AShelyesá^ A »aUás-és kő«nkiatá«Ogy»
migj magasabb bevételek az adófizetők jjabb n"n'Mle.r Stoppano» Héter z,lB-eg«mer áll. fő-
megterhelése nélkfll birtosilva vannak. gymaa^iumi rendes tanárt h"öntó ainőségbea
A rendes kiadások 460.006.899 frtlal vannak elő- ssját kérelmére a szegedi "1 állémi főgymnamnm-
irányozva, vagyis az 1898. évre lörvényhozásílag h0* helyezte ét. megállapított összeghez 449,388.401 frthoz viszo-
nyítanak, 10616.998 Irinyi emelkedést mulatnak, Ez a jelentékeny kiadási többlet egyfelől az idő közben alkotott törvények végrehajtása folytán merült fel, másfelől az állami üzemek, főleg az áltsmvasuluk, a posta- távírda és távbeszélő, a dohányjövedék, továbbá a bányászat és pénz-
válást Ausztriától, ami könnyen koldusbotra verés tejlődésének, valamint az aldunai Vaskapu juttathatná az amúgy is eléggé sújtott csntórnya megnyitásával létesítendő alduuai hajd-magvar sazdá' zaií hstóság le állításának következménye, mely
J< mióta Urlozik az önálló vám- SSMBSSf át. terület a nemzeti párt prog-ammjához? jelentékeny többletet igényelnek a közős-ügyi ki-Talán ott tündökölt az a Sennyey-párt adások, valamim á közigazgatási közbiztonsági programmjában a honvédségi intézmény és honvédelmi intézményeit, nemkülönben a köz-eltörlése mellett? Vagy talán akkor lüzte mÜTelödé8.i közgazdasági ágazatok elodázhatlan
zászlójára gróf Apponyi a külön vámterü- M7SkivaIi kiadások 43,269.347 fr'tul, vagyis letet, mikor oly lelkesen küzdött a polgári az lft08 óvre enged ]yezetl 49,338.)69 írttal házasság melleit? Avagy melyik jászberényi szemben 6,079,12? írttal kisebb összegben irá-programmbeszédében hirdette a nemes gróf nyoztainak elő
a külön vámterület igéjét? Hogyan kívánhatják
hagy olyasvalamit Uplpmen élet he, emi sr
ö a vele együtt a nemzet nagy többségének meggyőződése ellen vanl Talán az önálló vámterület programijával lépett Bánffy a kormány élére. Miiéle parlamenti
A rendez bevételek 482.464,037 írttal vagyis
a ntnffviAi a( 1898. évre törvényhozásilag megállapított Daro nannyioi, á70j|M& 461 frtboa yiszonyitya 11,868.686
frltal
maga«abb összegben irányozlainak elő.
A rendkívüli bevételek 20,809.666 frttal van nak előirányozva s az 1898. évre megállapított 28,169.840 írttal szemben 7 millió 330.274 frtnyi apadást mulatnak.
Ezek szerint a rendes és rendkívüli kezelést
— áayaktayvvésetl bélyetteeek kl* ■evesése. A belűgymiai-pier a maraeaányi a-nyskönyvi kerületbe Rtkák Miklós segédjegyzői anyakönyvvezető helyettessé, as alsó-Iendvat a-oyakönyvi kerüeibe Simon Zsigmond községi pénz-tárnokot másod anyakönyvvezető helyettessé nevezte kt.
— K^vmagyaretllái. Dr. Bauek Zsigmond a városi közkórház orvosa, a Chevra Cadisa (Szent Egylet) elnöke, és kiskora gyermekei: Erzsébet, es Imre, vezetéknevüket í-ssid-ra magyarosították. Szívesen regisztráljuk a népszerű orvos, lapunk kedves munkatársa névmagyarosítását, mert sz ö példáját már legköselebb többen fogják • lövetni szón körből, mely különben is bivalva van a névmagyarosítás terén jó pétdávsl aluljárni.
— Aüoaaémy. Ozv. dr. SnukUt Nándorné boldogult térje emlékére 100 forintot küldött a nagykanizsai Szent-Egylet (Chevra Cadisa) humánus céljaira.
— Teaaelée. As Ischlben elhunyt özv. Wtim Manóné, szül. Blau Mina úrnő hűli tétemé vasárnap érkezett basa és aa iar. temető halottas házában tetetett "ravatalra, melyei a hé* 'őn délután végbement temetésen a kiterjedt előkelő rokoo-ságon kívül nagyszámú, a család gyássáben résst-. vevő közönség állt körűi.
— Értek estet. Zala-Egereségan a konná nyittat felállítandó gazdasági ismétlő iskola ügyében
503,803 603 Irinyi összes bevétel áll ..«mh»n, | tanfel6gMKLelnó>lete alatt L hó 8-án a város-vagyis végeredményében a&lfi7 Jrtnyi lűlöaleg hA™ ^"ács lermében értekeslet volt, a melyen matatkosik, meiy tölösteg 9 &64 frttat kisebb sz Józsel kinevesell gazdasági zssktanbó
1898. évi állami köllségvelésnek a lörvényhozáa Ismertette a város által a gazdasági Ismétlő Iskola által 48.721 frltal megállapított fölöslegénél. céijairn felajánlott 10 kat. bo d löldtarűlet tata>-. A pénzügyminiszter Lukács után, aki teljeaen viazonyait; reszleies kimulaláat adott a dologi
reális költségvetést terjesztett be, as államférfiú Lukács beszelt a kiegyezési tárgyalásokról és ki-jelenlelte, hogy a képviselőház elölt fekvő kiegyezesi javaal tok tárgyalása még iontosabb, mint a költségvetése ; óvta az ellenzéket áltól, hogy ex lez állapotot terem* sen és kilátásba helyezte, hogy a kiegyezési javaslatokat már a legközelebbi napokban napirendre lehet tűzni. Ezekben a javaslatokban Magyarországra nézve oly
harc az, mikor az ellenzék nem azért küzd, ^ynnvévn Knü a.u íih tnnyj össze* kiadással dr- Smtkika Kálmán kir. laaácsos, vármegyei ■JmW trtvn bwyMMgárOl meggyőzze a Itte ----- " * ° ■*■ " —-
véléményt, hanem azért, hogy a kormányt programmja és meggyőződése ötén való cselekvésre kényszerítse.
A 67-iki kiegyezési törvény sehol sem állitotta oda a külön vámterületet, mint öncélt, melyre minden áron törekedni, a kormányt meg épen minden eszközzel kényszerileni kelL A kiegyezési törvény a külön vámterületet mindig csak kényszermegoldásnak tekintette, ha t. i. más alkotmányos megoldás nem jöhet létre. Hogy az alkotmányos ulon való kiegyezés végkép meghiusult volna, azt ma még állítani nem lehet A külön vámterület felállítását a kormány ma csak a 67-iki (örvény súlyos megsértésével hirdethetné — persze nem obstrukcióval — a szélbal de az az ellenzék, a mely 67-es alapon állónak vallja magát, csak fejtetőre állitolt logikával követelheti azt a kormánytól*
Íme Apponyi gróf „élő tiltakozásának" legújabb elváltozása : a külön vámterület és obstrukcíó, De ki csodálkozik rajta? A Sennyey programmtól a kü'ön vámterületig hossza, nagyon hosszú ut volt Aki ezt a hosszú utat meglelte, annak nem nehéz egy lépéssel tovább botlani — az obstruk cióig. De az a végállomá*. Itt akarná végezni g óf Apponyi dicsőségesen kezdett parlamenti pályafutását?
szükségletekről, vslamint as v.aaok fed-sáséra szükséges ősszeg nagyságáról; kimutatása szerint a dologi szükségletek (beloCrtve épületek, iüat-államány, gép és eszközök, takarmányiélék, raktári szükséglet), iletve egész felszerelés mintegy 6000 Irtot képvisel. As értekeslet a szaktanító javaslalát a dologi asükaéglétakre nézve elfogadta s annak fedezéséi a minisztériumtól kérelmezi; mivel a város csak a szükséges földterületet nagy előnyök vannak, bogy azokkal szemben az ajánlotta meg, amelyet hajlandó esetlég még egy elkésve megszavazott költségvetés hátrányai ügye- holddal megnagyobbítani. Mivel magában a város-lembe sem jönnek. ban elegendő oly növendék nincs, skik a tőrvény
A valuta rendesése boldogulásunk égyik fel- értelmében köleleshetök volnának a gazdasági Ezt kívánhatja tétele, nemkülönben atlél függ közgazdasági tüg- iemétlö iskola látogatásé*: kir. tanfelűgyeK getlenségűnk is A vsluta rendezésénél mini leg- megkeresi a közigazdatási bizottságot, hogy a nagyobb és legtekintélyesebb tényező ez o-ztrák- gazdasági iametlö iskolák tárgyában kiadott magyar bank jön tekintetbe, melynek a löazerep szervezet értelmében a szomszédos községek jul e kérdesben. A bankkérdés viszont szoros (K^szaházs, Ságod, Neszelej, Gévart, Andrásbtda összefügésben van a vám- és kereskedelmi szö- Pőzva, Caáca, Bozaók. Besenyő) 11—16. éves, vétséggel a két állam közt, ugy hogy az összes ismétlő iskolába járni köteles gyermekei köteles-kiegyeiési javaslatok egy organikus egészei ké-, lessenek ebbe az iskolába bejárni. E tervbe vett peznek. A képviselőház kezeben van, hogy az csatlakozáa alapján bizton remélhető, hogy a ország számars a kiegyezési javaalalok előnyeit szervezés alatt álló gazdaaági ismétlő Iskola még oly időben biztosítsa, hogy azok a jövő év kellő látogatottságnak örvend, kezdetével érvénybe lépjenek. A pénzügyi bízott- — K»*s»iiet. Ztrkont* Otzkdr nagykanissai ságnak ezért sürgősen loglalkosnia kell a -javas- bornagykereskedő, a zalaszentbalázai azegényalap latokkal a képviselőháznak meg, ha szivén teks-ik' javára 6 trlol adományozott, a miért a községi sz ország érdekf, amint azt kétségbe vonni nem I elöljáróság há ás köszönetét nyilvánítja, lehet, sürgősen le kell tárgyalni* a javaslatokat. — l*koli«-AUaimo«iMá». SpiftW Lajos, a A pénzügyminiszter rámutatott, hogy a gaz- székesfehérvári kerület középiakoiáinak löigazga-dasági állapotok bizony alansaga nagy kár az hó 22-én megy Sümegre, bogy as ottani
országnak és hogy a kiegyezesi javaslatok ellő-1 alreáliskolái a hatóságtól az állam részére át-gadását áldásos lénynek tartja Elénk helyealéa vegye.
es elismerő taps jutalmazta a pénzügyminiszter — Oyeleg a világ körül. Két bátor fejtegetésein aki bebizonyította mai beszédében,' világjáró tartózkodott hétfőn és kedden Nagy-
Nagy-Kaoizaa csütörtök
Zala 74 szám (5. lap.)
1898 stapttmber bú 114a
Kanizsán, kik New-Yorkból indullak el, hogy a világot minién páni nélkül gyalog bejárják. L. Oamámwa ás Pisrre AUsas a ket Világjáró neve. As előbbi francia, nültiésü, voll tüzérhadnagy, ki ss algíri ha borsban sebet kapott jobb kesén ás így a további szolgálóira képtelennek tartották, as utóbbi -amerikai-angol San-Franeiskóból, mindkelten vagyoroa emberek. — Utazásukat bál hónappal ezelőtt kezdtek meg éa Keurópa legtöbb államaiban lordul lak' meg addig. Hozzánk Zágráb hói jötték, kedden Budapest felé vették utjukat, hova szerintük már pénteken délben megfognak érkasni. A világot két év alatt akarják körüljárni Magyarországbői elöbh Törökországba a innen Oroszországba mennek. A nagy utal logadáaból teszik meg. Egy new-yorki sport-egyesOlbt a másik tél. Feltétel: a nagy utat pénz náUtül bejárni, határidő kát év,A bátor gyaloglók lapot ssorkess-tenek utjukról ée est adjak el drága péasen, hogy a szükséges pénzt ss élstfsntsrtá- hos megszerezzék. A togadai 50.000 írtba megy.
— TtraiMifil téaeaéay. Ritka ssép természeti tünemény ssemtsnni voltunk csütör ö-hftn este ugy tiz óra körüL Ezen időtejt ugyanis egy intenzív fényű sugárkéve szaladt fel sz-gboU éjszaki oldalán, majd elterjedt ssélesebben, rósaa-szinbe ment át, függélyes vonalassal mutatva és lagsaebb pompájában látszott ss éjszaki tény. Alig 10 perc alatt aaoaban kezdett inteasivllásá-ból veszteni, folyton balványabbsn, szélesebben mutatkozott, míg végre viaasaiárt as eredeti csillagos égbolt. Esen, a mily ssép, nálunk épp oly rl ka tünemény magyarázatát a légköri v.illumos-saghsn isii ás általában nagy szárazságnak ssokclt köveiké ménys lenni.
— Rlasaalek a feaakék. A *septambari napokkal együtt megérkesatt as ősz. is. A csendes, kellemes nyári éjszakáknak vóge szakadt. As éj»*akák ma már bidesek, osipösek, benu k van a közelgő ősz lehelete. Msgsrestók est már a fecskék is Hatalmas csuporokb« verődtek a leg-aag<sahb Házak tetején es hangos o-icaergé* között beszélték meg egymás kősóit a költ ős köd és részleteit. Szeptember H-én felrebbentek a magasba és msgindultsk délnek. Elköltözködiek, elmentek ée nem le térnek viaaaa előbb, oeupán csak majd a tavasai napok beköasöatésskor, valamikor a lövő e«b*a, mároiaabaii...
— ■aakAaak ayagétj-egylsti. A magyarországi munkások rokkant- áa nyugdij-egylele nagykanizsai Bókjának vezetősége a kö vetkező kőatemécyt küldte hozzánk t As egylet köepontja Budapest. — Vagyona rövid loaáUása óta tekintve a mai rossz munkás-viszonyokat nagyon népen gyarapodik, amennyiben alaptőkéje as n év első fsiét.ee húzott 1067 frt kamattal együtt u 62.200 irtot} tagjainak eaáma pedig a 7808-ai meghaladja. Hivalkoava és daoára a fenti oknak megemlítjük, hogy lolyó évi jullus hö 88-án Bód.-Meaö-Vásárhtíysn éa ugyan a hó 8 áíi Versecen flók-egylotek illetőleg egylel sls-kltisiott. A 16. lók-egylet Mohácson log rövidesen megalakul ai. Fiók egyseink a követ k eső bolyokén vannak u. a.: 0-Iluda, Pozsony, Nagy Kaniksa. Hsékeslebérvár, Beeioabáaya. Szeghalom, Dtóagyör, V. lluny.d, Stájerlak, Szolnok, óraviea, M -Hzigei. Esztergom, Kudsir, Apaiig, Duna Földvár, H -A -Ujhaly, Kaposvár, Miakolc, Érsekújvár, Temesvár, Zombor, H.-M,-Vásárhely, Vsrsee. Miat külön algp a laksrékpéastárokbaa g| vaa belyesvi: kOtpoaltál 78 fn, pozsonyi fióknál 61 Irt 84 kr., reaicabányai Hóknál 44 Irt 60 kr., ssékseiebérvári Hóknál 71 Irt 78 kr., enterfoml fióknál 10 Irt és a^rmasvári Dóknál 68 Irt A külön alap öasaeseo In 186 88 kr. Eaeo ősszeg a leáll Dók*«gfi«ltk által reidnell mulatságok éa bankettel mini llszla jövödelme folyt be. Nagy küzdelmek éa boassu munkálkodás uiáti végre sikerüli égy klaárólag magyar jellsgfl országos egylgial »i Magyarországi Munkások Rokkaal- éa Nyugdíj-lgylst«-4t aeeslskltsni, ki-vslása nemn és msganlos célja Ombertársainkoa segíteni, akkor, amidőn ertje curben hagyja, tagjai la!mon4ják a ssolgálalot a jövó nagy gond* jgi| alól felmentési. 8 t nemes áa magamon
célú intézménynek nép hivatásán buzdulva szép — gariaagse ssstéa Néptak aiáaaén példáját adták grór Csáky Károly pOspók, Pichler I hibája, bogi hwz a knrazslá-baa s hagy igea Győző oras. képviselő dr. Prohásska Ottokár, dr I gyakran egyesert osalafiotul rászedeti magái Sohreyer Jakab, dr Farksa Géza Wohner Ignác.! Nem elég neki a aek kár, ka holnap haj vaa, Simon Lajos. Köller Alajos kocsigyáros stb A jajból becsapatja magát, minden péazét adaatat midőn egyletünk kötelekebe mint alapitö és pár-la knnuslónak,' hakári,4e orvosboaosakaakaaaa-toló lagokul (etem öaneggel járattak illetőleg | fordul, parssa az .ar' a aa .arbee" i ai h-léplek be. — E némes példákra buzdítjuk éa ránt isink nagyon bisaiaeMae-eá. — Tóth Pá> kérjük tel Nagy-Kauissa varos és vidéke társa-1völgyifalnsi Ukóshoz a matt hétea egy asigeay dalmát, nemkülönben gyárosainkat, nagy ipara | a-aaoay azzal állított be. bogv é gyws atoa e nlnkat és pénzintézeteinket, hogy támogass«k eImódon mec focis grágyitaaihidi humánná egyletünket assal, bogy lépjenek be egyletünk kötelekébe, mint alapító ea pártoló tagok.
— Katón ni léghajó. E hő másodikán 7*ll Fl--T fölölt egy h talmaa léghajó tűnt
.fel' mely Györvar felöl jött s mindjobban uli-j Az orvoslási ígérő eigáayaaaiaay a ereszkedett Számosan kocáira ültek, hogy e ki- ] ker«> egy ideig bokan-pakaaaalt.
módon mag fogja aj égj Maal biéagáeáéebaa vedö 4 éves fiát. Télh, kiaek kiesi la már háta-mosabb idő óta beteg, aa ajáalalask megárt t. A atgaayaaasoay ataeitáaaihaa btveu egy sajtár tiszta vízbe aéháay fényesebbnek látszó 80 fillérest rakott, aanaa aakl laaia láva—ia keltett
jilaea sajtár aatáa
szállásnál jelenlehessenek. A léghajó Vorhotán, csendben elillant, ml előtt még egy el-mást aagá a Szent-Erzsébet begyre vetető ut mellett ssalttjhos véli. - Másnap a becsapott gaada flHieiea-le, előbb egy gesztenyefa ágál törte le, majd n hegyoldalba ütődött. A kosárban öten voltak, 4
katonatini, közülük egyik orvoe éa egy cl vili A leszállásnál az egyik tiszt karján kisebb mervtt súrlódást nenvsdeit. Bécsből r ggsl 8 őrekor indultak el és ép déli 18 órakor a álllak ki. Négy óra alatt tették meg Becatöl Zala-Egensegig as ulst. A délut*ai {9 ór.á vonatial vi>n»atazlsk állomáshelyükre.
- Oyllkswág aa srsságalea. Ty•
lette a osaló claáuyasszouyt, áa aiaáiáéig aeta akadtak nyomára.
— Keleti 1. hírneves baáagaii erkopai diai iiiüintásat-tulajtloikoe IT. Estansboioaa atoa 17. a«ám alatti üalstbalyiségát aiaaag|ék b'totta éa oly lényeaen, mintssserüeta reaéesta be, hogy as egén monarchiában as első helyet I logla'ia at. Elsőrangú orvosi tekintélyek a ek I ismerik, bogy Keleti arbopaaási alia>éaata» — Hol a>, ea. á> kW. szab servkötftk, műlábak,
Lukács drávávásárhelyi lakost Puntals község « oke.ak. Járó- ee nyujiókéssüWkék, agvaaae>er» határában ismeretlen tettes megtámedta a agy tók stb, mértek menai jótállás mellen kéasltUt» hosszú kénél ugy öeasnsurkálls, nogy másnap' nejt, — a legkényesebb és legmagasabb igényt* belehalt sebeibe. A tettest eltogla a csendőrség.! ket is kielegiti.
Türk Ferenc a neve, wollgangi (aajerorssági) _ 4||ak ■ealvlraskgg,
illetöeégk
Kg) e«llt késségek A belOgyminin-ter Zalavirmsgys területen lekvü a. már ávákkei ezelőtt lenyleg egyesüli Döbréte, Ram, és Kökényes-. Minduent, továbbá Gebárt, Nessele K»szahá s, vegre Alibánla és Lakata kisközségeknek három kisközséggé történt egyesülését jóváhagyta.
— Mtfálk larntéa. Sümeeröl irj.k: Miat-ha oeak á jégtől ioeu édett salyoa kárukat akarna as Áldott anyaföld pótolni, u) termést bog határunkban, A jegtői kicsépelt arpa- és baaa-1 szemek gyökerei vertek, szárat hajtalak, walvaeh végén 4-{ om. boaa.u katássocska félig éreti magvakkal disaeleg. A gaada aaoubatt nem du< hasznát látja e teriiiéezet ejóakaratának. A jéglöl inén paskolt lylmöleefák agyikf-másika pedig das virágot hosoit.
— Vaknráa a etelééktayvbea He Qiaella vagy Mariak*, vagy jobban mondva Mária klsnsa/on'y aekáay nsatebdfli eltakar aok I náan éveiből ártatlan, nagyon Ártatlan biaaek tartják. Kivágta Mária klsasssonyaak aok péege vaa, bogy egy kioeit ragyás, de nem batáraa •emaill, sőt as saa, hogy s aaltjábsa már egy néhány lérl belejátssott — férjet ssért kap, éa. heeslletea asszony len belőle. — így iisgésy, lonnysdt sren elvlralt eeelédleáayt klaértek a alaap a reqdCrséghet. A gárdája jeloalette fal, mivelhogy vakarás volt a easláakOayvébea. Már régóta ott szolgált nála, de osak most jelentette fel, kogy vslsal Isletl OesaokttlOabösött a klaaes-nosy leányával, aki aekány évvel aála Idősebb volt, Es est sa alkalmat kaaanálta lel arra bogy példáeaa megleckéztesse a leánytól. Fel villa a könyvét s rendörségre áa ott kitérítette a kapll*sy alóli i Vekeráa vaa a eaeládklayvá ben. Vizsgálat alá vstták a küeyvsl. Azon i helyen, a hdl ferin bejegyetva,
A leányzó as ÍHöl. ével asgy gyakur'atlaaság gal, Igvetlenll 1889 re jevltotta ki Más eáji nem leket ezzel, mist as, kogy magát fiatalabb aak Hintesse fel, miat a mennyi léayleg. A eaelédlaáay megvallotta, hogy 6 vakargatott könyvében, Jegyben járt agy legányayN, a kl falalabb volt mint 6 éa igy akarta a korkllöeb-liget altlnigtol. A eaeládlaáayt most meg fogják bllntolal, — Monuylvol jobb g Qisalls és Máris klssssaonyokask. ha ók tagadnak al nekáay sntsndöt sok izáau éveikből.
W. KaalaMl ktgs>lékaa «-U4á vagy bérbe aelaaslé I aailárMa* éplli káz, nsrlyk^a t lakAa 4a tátog, kelylség vau. baaaA l.tékllé magtár é* plare, aagy advar 4a aagy kart, aa Ualat tal|aa beraadasás ben • lAhrlyaa Oá k-W Ugat Un: lOt koktal karéi Aaaa aaall kénpéu tlagtég, nillgg réulflfliellara la. V«lvllAg«ailé< aak Grlaklia Pál araAl tseres-k«ték NagykMkln Ali éa Mkm urak Salaáraaat^éaél,
— lárémfotsl at várak lelytaiják a i laalit*! a aa agyar, mésmat, Ibsaili 4m aagat ayelvbea. Lakta knlaey-ataa Ml.
a leányzónak t ssüloléil éve vtt eg irős vakarás tyoma látaaott
K 6 i g k i d i i i f.
Trágjf&aáal klaérlatrk
(laidaatgl taaittéasieltkhea államlósn telf-aak trtayaeaai kisérletak Hillnt mliráayafalte-k«it ré-slst klllabAti módon keaalt laiállótttgyá-|vgi. Eata kiaáritttk rásslnt btváilttok rtealti aagy kOsBaság okt*tsa eéljából vtgsatataak I Igaa belyetea minden Ivkat köt»á Is WitiÉ gg láttatták évkönyveiben, t mély évktavvatet bárki la aag esraabatL saapéa 6 krts bélyeg beklldáae elleaébea. Aa slábbáakbaa a kassal m. kir. gtadtságl Unlntésat IvklayvéMI ayart adatokat Isniertáljttk rilvtlaa.
Mltrágyáaáal klMritlek petriea árpával, At ggy holdas klaárlttl tarlWthól 800 tágyaalgll irágyáiatlaa maradi, 100 négyntg 61 padig tl-atóratoti 160 kg. tbomae aalek s t vatta kiktMtt után M kg. eb lknlttram. Többlet teresás a mgirlgyáattt larlltttn 110 kg. astm éa 904 kg Malma. Hatását ea aaatbet csapta a eblliaatétram fej fel te kJ, t mtayiban a tbomaa atlak Igát ka
Ünnepi imakönyvek (Machsor)
az izraelit^, ünnepekre
Imaköptnytk, Ur naptárak atb. dltxkftttaá lmakftnjrvtk, ojérl UvHU kártyák a ü^ nagyobb válaanékban igen jutányos Irak ntOtit kaphatók :
Fiachel Fülöp H|i|in||||jii 1 llUBH
Nagy-Kaniiaa csütörtök
ZmIs 74. siiim (4». lsp.)
1898. sseptwaber_fc6 154a
sso olvódó mütrigyi lévén, bstását osak s kfivat-keiő veteménynél fogja kifejieai. A obilissiéiroi ára 9 irt 60 kr. volt s többlet termény éri4ks 10 in. 04 kr; egy holdra átuámiiva 88 kr, s hsssos.
Mfllrágyásáai kísérletek vörös herével. Fél hold trágyásstlsa léi hold kspott 1 m. m. isopsr fos*látót. A 1 hold trágyázstlan sdrtt 110.2 n. a. s { hold írSgyásou sdoti 260 40 a. a. süld takirmSDjt; taráéi többlett s tél boldoa
40 m. m. á 36 Kr. = 14 irt. bev4tel tSblett ss 1 m. m. aaaperloailit 4 irt. árávsl Hembea. Egy bőidre étssáaitri 8 irt. kiadáual aseabea 88 irt, bevételi többlet áll. A vöröa here uéaa árs 1 irt 80 kr.nl isámitatott, holott inssh tényleges éri readaaeo 8 Irt 50 kr.
Mfltrágyásáai kiiérletek foxi bnxávsl. Gyéng« bassvstis tét holdjurs 100 kg. ehitisslétroa ssérstott el, aegtudsndó bogy ily nsgy roea« uyieégü chilisalétroa elaiőrást Ishet-e hsssos-esi járó? Eredmény : A temiéatöbblelet egy kit. boldri Atssámitvs, idoli 3.24 m. m. nem-többletet 112 Irt (mu't téli ár) — 88 irt. 88 .kr.
41 6.84 n. m. nalBát ál trt » 634 irt ösnesea 45 írt 78 kr. bevételi többlet 84 trt kisdáasaP nemben, tinta hinon tshst 81 frt. 78 kr; B frtoe btusárst véve slspul tissts hwson 18 frt.
TrágySsáa kiaérlet lucerna slá 6 kai. hold tsrOlitböl Ishsiiiaiott 8.5 hold ■ ei utóbi ka-
rtt 600 k|t trsryagipust. Tennéatöbblet s 2. holdon 5 m. a. luoerni-uém vsgyii boldon-kéot 2 a. ■. többlett k 2 frt. — 4 Irt á 8 trt 40 kr. kisdás többlettel aaemben.
Eg«y máaik kiaérlet alkalmából a midőn holdaakéat 1,60 a. a. gipss -ssérstot ki, s israéstöbblit aöldtakirmányban 9 60 a. a. tett ki a 35 kr. — 8 22 irt. holdaakéat bevétel, 1 irt-60 kr- boldankéati több kiadással ueaben.
Műtrágyám kiaérlet bnsi alá asnpertoeslálisl. Egy kst boldri ilsiórslotl egy a. m. ssuper-loixfit. Eredmény 82 kg. iseutöbblei 1.60 kg. aralaatöbblet péotértéAe számítva 11 Irt 04 kr.) 18 irtos bassárat véve alspul (4 irt kidiual sssabeo.
Számos más kisértet is éwkösöltitstt, melyek issMrtsiésére alksloa adtán viistauérttak.
VASÚTI MENETREND
(rriijei 1898. ilju llíl.
i
KANIZSA élloHás. Indulás brkexéi
>» Kaalaaárát laalaaára |
i j iiiiír i in'ii s
as. v. 4 42 regg. gy v. 5 S2jregg. 3 u. v. 2 86 d. n. u. v 1209d. u. g, gy* r. |217|este ss. v 11 22 éjjel £ |v. v. 7 88 sete v. v 7 59 regg. Igy. y. 12 lo'délb. gy.v 4 53 d. n.
Szombh L T, 6 05 regg- v U 01 este Réea Ly. T. 12 20 d n. ss. v' 3 42 regg.
Zala-EgfV. v;VrV,- 804}mg.
U v. 2 05 d. d. sz. v. 1 35 d. u. Jgz. v. 12 46 éjjel gy. v. 70ft|sste
gy. v. 6 47,regg. ss. v. 8 62 regg. v, 9 80 regg. is. v. 1 40 d. a. Ss u. 2 — d. u v. v. 8 6" este :§ ss. v. 1215 éÜjel gy. v. 18 17 éjjel m gy. v. 5 03 d. u. Igy. v-11 65 d. e. B.-Szt.-GjJ | Es. v. 8 9 regg.
nZTL. v. 4 67l regg. ss. v. 129 d. u. dúl US L. y. 2 25 d. u. ss. v. II 41 éjjel Gyékényisz; v. 7 25 esti ss. v. 1114 regg.
r » 111 __1
280. ss. 1898.
Árverési hirdetmény.
Alulírott kiküldött v*gr-hajtd as UJ01. évi LX. li. c. 10/ S-s értelmében ezennel köshtrré tessi, hogy s Menyei kir. járásbíróság V 1W.1898 as. ! végzése által Pollák Sámuel nagykanizsai lakos végrehajtató javára Zalabéri Sasa béookssent-györgyi lakos ellen 36 frt tőke, en >ek 18#». evi juuius h> 1 napjától számítandó 6) kamatai és eddig össsesen HO frt 60 kr perköltség követelés erejűig ilreodelt kielégítési végreuajU* alkalmaval I bíróilag lefoglalt és 3S8 frtra becs&it hasi bátor, lő, kocsi es tűzifából álló ingóságok nyilvános árverés utján1 eladatnák.
Mely árverésnek a V. 186) 211898. ss. kikttl-detéet rendelő vegiés lolytáa a helysztuáo vagyia Báuoksssntgyargyóo slpere* likásansl liisdS ssskösleeére
1898. évi ssepteabsr hé Mik aapjé*
aak 4. a. 11 érá|a határidőül kitBsslik s shhos a venni ssándéko* zók ezennel oly megjegysésssl hivatnak meg, bogy as érinistt ingóságok ezen árverésen aa Utol. evi LX. t. c. 1< 7. §-a értelmében keespensáae tés mellett a legtöbbet igaróaek becsároa alul is eladatni lógnak.
As elárverezendő ingóságok vételára ss 1881. évi LX. t c. 108. f-bea megAüapitott feltételek sssriet leas kifizetendő.
Kelt Letenyén, 1898. évi asept. hé 9. napján.
8CHM1DT JANOd kir. bír. végrehajtó.
Hsrrkesitél üzenetek.
a. a. Heaathely At. példéay klldéae iránt tntáaked-ttak a kiadóhivatalban,
■ Sal FtI*— Ab a lavál — agy emléktatak ká» | kaa jatott a a boaae kkldátt tadáaitáaak mag la Jelentek j
Csak
fiatal
klMa-kálla klr-kHaleméayát.
embereket
Laptula|doaoa éa kiadó:
piichil r t l é r.
PÁLYÁZAT. 1
A „Hes6|aidasá{l takarék' én hitel- ■ bank r. t" raklárhíuáaál .Szombathelyen f. é. október hó i-re, esetleg r^-re való belépésre alkalmazást nyer:
egy raktárnok 800—1000 frt évi fizetéssel; megkívántatik: megfelelő óvadék, a magyar s német nyelvnek szóban és írásban, továbbá a gabonaszakmának ismerete; ; iárháit keieléabea Jártatok előnyben ré-I sxealluek.
Pályázatok — a kellő okmány-másolatokkal felsze-| relve — í. évi szeptember hó 25 ig nyújtandók be.
trdaketket tadnt, kecy a
páriái Dr. BOITON
Xajaeááe Ováeaáál
már Slblar ml tal^h* aaáa ■Imalaatja aáa a lagráglbb báotalnakat la, fUSatagaa Mái awtal alaj vagj uralva Mnamaal klaMaiaaal, aaart aaea paak a gjrourot roa^ák áa a bajt aaaa tj*-gyltjak mat-
I üveg Bolton Injeotio ára I forint.
Magjaroraaági linktár:
b\üüí\i glperta iitpts|
HtgjlioroíHta 23- MjMárwik)
Kapható aladaa aagjabb g/ágjaaaitáihaa. Sá/SSS Peatal ■unadillaak atbm i SalUa gyégrsaaslár Badagiát Flraktár Nagy Uatiaáa : Prégír RéU gyégyaaertárábia,
O
o
8
8 0
8 O
Klllesualawl kléllltéa ISSI t Hagy millenniumi ípena. w
STAHEL és LENNER Badapest,
Triaor éa lamaalynkaaztó gyár. GYAr : Katona József-utcxa 8. szám, Msrglthld és nyugotl pályaudvar közt
A|aal|ak aa általaik gyártott legjobb aiiAatgl Trlenrttk : a konkoly éa Mkkánynak a baaa, árpa vagy roaa
kOattlt klválaaatáaára. TrleurUk: a aabaak vagy árpának a baaa kiatli la a gfim-
Ulytl magvak klviluatáaára. Leneeetleatltú ta •aatályaaé Irlearlkí aa árpa
klválaaatáaára éa lencae'omtalyoaáaára. Oaalályesé-TrleurSk.
Saakadalmaiall Trleur éa aaSlályaaágépek minden ga\)pnafaj f^aatttáaán éa tetaaée aaarlntl oaaályoakaára. — ElváHatnnk Gnthjar áa Hlllar, Illetve Mayar raadaaará trlanrGk caakély kbltaéggel a trleur bektUdéae mellett aaaa •aabadalaaaott trienrUkki átalakítását. ülelom-TrleuphenBerela vagy barkolatai. Iiynkasatalt vagr haalteás lemnek utaaéa aaariatt uagyaégbaa Ipart vagy gaadaaágl célokra
JVJfossiüh-Lajas ts Ujoilág uteza sarké" 0 Gmünj-Cusirwoaíiutmhn taskaté:
Neu éa Klein füazerkeraakedéaéba* Nagy-Kaalzsán.
Nyomatott Fistihel Fül6p Uptulaidotiomál ^ngy-líauiisán 1898.
Arjegytikak van mintakönyvek Ingyen aa klraeatvt killdataik.
-
Kérj 6
(ontü
a -ijtioeqüá
'4-1-'V—f—
ntntal
W(cmpatuf^
oiUighírü spanyol és portugál' borait
Sherry Portbor Malaga Madeira Tarragonasú
Kaphatók at összes finomabb fűszer sít csemege kereskedj' sekben, valamint poharanként tíf előkelőbb iiálloiák. kávéházak ee tvendéglőkben.
Sajátfióh ni „ Budapest
a csakis
_
Huszonötödik évfolyam. 75. szám.
I urk Mft^Mf. Véreahii-épllat Fiaekal Fílóp ktajn-únWWa.
i narkeaxtSfal érUknni lehet uapea-kiat d. s. 4-6 én ktat
ié* lalaaeaM * Up iielUwi,. rwaare taaaikoaé ariadaa k>■!■■•■)
IlUtklfMI VuiMkáaépZIal: flttut Hifi, k6nj»-k—kidm
zala
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vaiáriap és csitértékés.
iiúmira tut
k,í« m It kanaa (t — ka.
?*t*m t kanan (I trt — te. Sní»d*»M I kMWM (1 M tt te.
KjiJtfir paMm M krv*>
BHwM. .ilHlit > Miétlate
........ Mt nt| kél' ' teN»
lé -wMiariM lafaW Ml tMHft teM
Ml *i«MM A
te* íe na|ta»
Nagy-Kanizsa,
Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR.
Vasárnap, szeptember 18.
A királyné halhatatlansága.
A harangok fönséges zúgása, — mely a birodalom levegö-oezlopait rázta meg, mely milliók fájdalmas gyászának volt hatalmas érc-hirdetője, — elringott, elhalt, elenyészett csendesen a bércek és a rónák Mött
A fényes fejedelmi gyászpomps véget ért. A sírbolt érzéketlen, súlyos vasajtaja bezárult A magyar nemzet földi védőasszonya, a tragikus halállal kimúlt magyar királyné ott nyugszik már örök pihenőjén : a sírbolt rémséges csendjében.
Szeptember 17-ike s magyar nemret történetének egyik leggyászosabb emlékfl napja leszen időtlen időkig. Egy végtelen ssomoruságu nagy-szombat, melyhas nem a sír megnyílásának, nem a föltámadásnak, hanem a sir bezárulásánsk az örök elválásnak lélektépő gondolata fog fűződni. Ennek a napnak alkonyán zárult be a magyar nemzet legnagyobb szívfl, legangyalíbb Iclktt, legiobban szeretett királynéja mögött a sir bolt ajtaja örökre.
Éa a megállíthatatlan Idő, a nemzet millióinak fájdalmával, kegyeletével nem tőrődő fejlemények érzéketlenül folytatják rohanó utjokat és ragadják magukkal azo kai a milliókat is, kik a íeomlasztó fájdalom szent \ néma^ágával hosszabb időre szeret-néoek leroakadni az el vesztett nagy sziv haló poraihoz.
Hiába minden I
ElveaztettQk viaszssirbatatlanul.
Ratfenetaa végének, szomorú halálának kinoa, borzalmas emlékei közöl tovább ragad majd bannOnket a halandó assköz* parányok kai játszva rohanó halhatatlan élet, és asinte kacagva szakit ki bennflnket a fájdalom karjaiból és visz tovább, tovább; őröltén rohan velünk őrök célja felé; a transz-formálódás végtelenségébe
Elvesztettük őrökre I
Nem a mienk többéi Védőangyalunk elszállott. Itt maradtunk elárvultan a viharos életnek.
De nem vesztettük el I De a mienk marad örökre!
Ez a szomorú-emlékezetű szombat még sem lesz a/ örök-elválás nagy-szombatja a magyar nemzet történetében! Hanem földi véd asszonyunk megdicsőülésének napja, a mikor az 0 elszállott nagy lelke milliókat besugárzó glóriafényben ölelkezett aa érette, az utána siró magyar nemzet lelkével. Mert lehetetlen, hogy az ő megüdvözült szelleme áldó szeretettel ne simult volna le árván maradt magyar nemzete "NHé abban a pillanatban, mikor hamvainak végaő tiszteletére az egéaz ország a megrázó gyáazpompa fönséges színtere lett.
Igen I A haló por sírba tételének napján, azokban a mélységesen szomorú alkonyi órákban, mikor a harangok fOnaégea zúgása közben egy hatalmaz ainüom-vőlgygyé lett a mi sokat szenvedett hazánk; mikor fáj dalmaaan ••vonaglott minden érető magyar aziv; a reménytelentégnek talán éppen a legsivárabb pillanataiban szállott le csendesen az ö szerető, áldott, nagy, nemzetőrzö szelleme, bogy felölelje, fofoaókolja fájdalmából ezt a szegény, test vértelen magyar nemzetet Hogy lelkébe csókolja a vigaaz-talódáa aiellemét: azt a fölemelő gondolatot, hogy az ő szelleme ölelkezni fog a nemzet lelkével és őrizője, láthatatlan védő-angyala lesz örökre
Igen I Az ő lelke, az 0 szelleme a mienk a magyar nemzeté marad. Nem veaztet-tflk el.
Az ő szelleme lesz a mi őriző angyalunk, mely a rokontalan magyar nemzet fölé fogja terjeszteni ragyogó szárnyait., ,
Ét e ragyogó azárnyak mindegyik m-gara szakadatlanul a magyar nemtet rajongó szeretetére fog világítani, hogy soha senki előtt el nem múló emlékezetül öntse: tftP' ként siratja, miként gyászolja meg a magyar nemzet azt, a ki Öt egéét szivével szerélte s akit a nemzet is egész sávéval szeretett
A mi végtelenül szeretett királynénk emlékezetéből fog sugárzani időtlen időkön át a hódítói, aa uralkodói bBlceeség Ét igazság fénye, hogy a magyar némtet csak az előtt hódol meg ftneégsa mlniliatal. a kit előbb a szivébe fogadott, ás as uralkodik
fölötte halandóságot ia legyőző v—1--ntl.
ain előtt igazin meghódolt
Azért volt a mi elhuayt királynénk tó* metéee napja a megdicsőülés napja, melyen' a nemzet millióinak fájdalmae szeretetéből fonódott tiszta, nemet, magasztos ténye köré a halhatatlanok glória-fénye, Al előtte igazán meghódolt nemzet fájdalma di-CsŐitette meg halálában is, a a nemzet kegyeletes emlékezete, örök bódoiata helyeele őt a halhatatlanság legragyogóbb legigazibb Pantbeonjába: a neeuet-aiiv atanktuaria-mába.
Éa lebet-é dicsőbb^ nugeastosabb halhatatlanaiig, mintha agy fs^edelaii nő a szivéhez ölelt nemaet szeretetének arany-szálaiból már életében önmaga fonja mag az őrök emlékezet kaezoraját f I
Ilyen halhatatlanaágnak lett réaaaee a mi megdicsőült királynénk is!
Csak baló porait adtuk át as awyéaaat nek; szelleme t ölelkezett a magyar iiemset szellemével, és halhatatlanságának ragyogó sugaraival örök világosságul fog fényeskedni a gyászoló msgyar haza egén.
Kevés gyégyris küldetik oly tárol vidékre és örvend oly késkedvtlfr ■égnek, mini s már több mint huss év éts hai<-nálalbtn IrvO
miről a nágy világfán-
Ferenczjózsefu®1 -n,4reM
nuikodntk Ferrit Jéeaef keaerftvle-- , Ml mint rendítem
|/pQprnyÍ7 tdige gyboroe pobár-IXV/OvA U- V-IL rtl reggel éhgyomorra véve elégséges.
Kapható: RoAnfe>d A éa fis és Marton éa Huber czágtVnál.
Plüss-Staufer Ragasz, Doboz és Qvsgskben
Araiy át exüit tnnael ttkbutr tet Ttz év átt ittzwrt légtartáwMi kttüntatve. EMHÉLFOBVA ra«aajt**aTa« Téréti léétpk regaaate.ára » léfijáallletebk
Kapható Ali éa Böhm oégnél Magy Kaatiaóa.
N»gy-K»nu*a vasárnap
Zala 76. oáa>. (» l*p.)
Iö98. szeptember bó IS —
A gyászoló Nagy-Kanizsa.
Hir lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk arról, hogy Nagy-Kanizsa közönsége miként fejezte ki az áldott királyné elvesztése fölötti mély fájdalmát
Egyes üzlettulajdonosok kegyeletnyilvá-nitásábán kiválóan meghatónak találtuk azt, hogy a saját felekezeti szokásaikkal talán wá ellentétben, az elhunyt jó királyné vallásának megfelelő módon fejezik ki ke gyeietöket, melytől az üzleti érdeknek még árnyéka is távolvan. És még az a azép, hogy ez a kegyelet méreteivel i*, a gyász méltóságának keretében marad.—
Az egyesek részéről oly meghatóan nyilvánuló gyászos kegyeleten kivül az egész szo moru hétenátadéltés esti harangszó után egy óra múlva az öwzes harangok félórai bánatos zúgása is hirdette Nagy-Kanizsa polgárai ösazeségének nagy bánatát, melylyel az egész * magyar nemzet mély gyászához járult
Szeptember 15-ikén pedig a városi hatóság fejezte ki igazán megható formában azt a gyászt és kegyeletet, mely az elvesztett nagylelkű s a nemzetre nézve pótolhatatlan, jóságos királyné halála fölött a város minden lakójának azivét betöltötte.
Olyan impozáns volt a gyásznak és kegyeletnek ez a megnyilatkozása, hogy a város minden polgárára fölemelőleg hathat még a nagy veszteség fájdalmának e szomorú pillanataiban ia. , - ■;?—-r-==
A városi hatóság részéről nyilvánult gyászos kegyelet- és részvétről szóló tudósításunk ez:
A vAreal képviseletéét Alél ktagjAtda*.
A városi képviselők s folyó bó lb-én Urlolt reodkivüli közgyűlésen teljes aaámbsn, mindany-ayisn fekete gyászruhában jelenlek míg
A kik máskor nem ie jöttek el a város üléseire, au mindsnnyian megjelentek, mert a honiul aseretet- éa kegyeletben együttérez «árosunknak ■leden fia, városunknak minden polgára.
Oanepi csendben Inasdta a képviselőtestület s pontban 10 órakor Vécssy Zsigmond polgármester vezetése alatt bevonuló városi lanacaot, mely helyét elfoglalván; az elnöklő polgármeaier a közgyűlés jegyzökönyvének hitelesítésére Plikál
Ferenc éa Vidor Samu városi képviselőket jelölte ki Ennek megtörténte ulán felemelkedeti helyerői és vele együtt, felállt az egész képviselőtestület, bogy áhítattal meghallgassa a polgármester beszédéi, melylyel a nemzetet ért pólolhallan veszteséget a honfiai érzés 'egész melegével ecseteié &s ezen érzés hatotta at az összes városi atyákat,' midőn a polgármester ékes szavakkal frjtsie, mit vesztett a m t gyár nemzet, mii veszteti jóságos királyunk. Ki ia jelenté a polgármester, hogy azért hivta össze ezen közgyüéat, mert (adta, I hogy a varos minden polgára azon érzelmekkel' van eltelve, mint ő és hogy mindnyájan a fojó érzelmeknek, a kegyeletnek és legbensőbb részvétnek kifejezést óhajtanak adni; mielőtt azonban ennek módozataira nézve a városi tanács indít-, vényéi elő erjesztené, felszólítja a képviselőtestületet hogy vonuljanak aa Ur hazába, hő imát meneaztendő a Mindenhatóhoz imát: Nagyasazo-nyunk lelki üdvéért, imái: jóságos királyunk draga éíeteért, testi és lelki épségeért.
A közgyűlés a gyáss-islentiaatelei tartamára j fölfüggesztetvén, a kepviselöség zárt sorokban! átvonult a larenciek templomába.
A gjrAaa-leteellaaleiet.
Midőn a városi képviselőtestület * templomba j ért, as.már zaufolaaig telve volt közönaégget, de a képviselőtestület részére a templom szentélyét t lentartottak
A templom ablakai gyáaafátyollal voltak bevonva. A templom bajójának elején volt lélállilva a lényeaen kivilágított ketatatk.
A gyász-islentiaaleleten réaztvellek az öeszeaj polgári és katonai hatóságok éa majdnem minden egyesület és tealület. A bőlgyek legtöbbje méy gyászban jelent meg
A szent misét Nitk Norbert tartományfőnök pontifikálta, Vibtr Vince háslönók éa Hoabi K. István hitszónok wff d letf t H. As aHafmt gyass -dalokéi nagyoa meghaióan Muita Károly kántor1 énekelte. I I órakor a gjáazinieotisztelet Wget ért.
FelyUlélagaa késgyllélf
A gyáa<-ialentiaatelet után a városi képviselők! ismét leljee számban együtt voltak a városház tanácstermében és mély csendben, állva halival ' ták mag Lengyel Lajoa v. fője-rysö átal rémek fii fogalma/ólt éa előadóit lanácai indítványt, mely! következőleg hangziks
JxtiitnÍHy,
As tH98-ik évi ueptember hó <0-ik napja! — a magyarok éléében — örök időkre a leg-melyebb gyászt fogja jelenteni, a történelem j múzsája gyása bellikkel, sírva fogja s napol éfotábíájára feljegyezni, mert a napon emelke-
dett fel a becstelen, kegyetlen orgyilkos tea. mely Eraeábet királynénk, felségei asaansyaab legdrágább életét kioltotta.
A rémhír tüstángkeot futotta be na országot, de az első pillanatban a hihetellenscg látszatának mentő horgonyába kapaszkodott aaeauai, azonban csakhamar meg kelleti győződnie a legborzasztóbb vaMaágról.
A magyar nemzet védő aagyaláaak szive megszűnt dobogni, a magyarok Nagyaaaaoaye kissen vadait.
A legnemesebb szír, ssely értünk Magott, a fenkőtt szettem, mely a irón le aeaaaet kibéküljél eszközölte, az áldott kas. ssaíy ápolt ás összetartott: nincs többé. A magyar nemzet édes-anyja asartir-balált balt.
A magyar Ueniuss sir, zokog, A S'órnyá tragédia folytán a legmélyebb gyász borult a nemaelta, a fájda-'om zokogása hallatszik n négy folyam és hármas bérc minden zugából.
Ezen mély nemseiijtáas és a vsaaieaég teleti égető fájdalom érnie megszállta a ml szjvűnket ée lelkünket ie
Bál vényünk emlékének szeretettel adóiunk, tragikus elmúlásai a legmélyebb fájdalommal gyászoltuk ée F«bég«a Urunk, Királyunknak szívbeli részvéttel hódolunk; miért ia n város tanácsa Nagy-Kanizsa város közönsége igaz, fajdalmának, legmélyebb gyászának éa h doló részvétének kűlaö nyilvánítására indítványt^sa: Mondja ki a t. közgyűlés :
Ó léhát*, imádva loorohll királynM 0*d-helHUn ornUkM k trogílms tsléls f*UH trmtt legmélyebb fájdalmát j^ift<ii|ilai a^iM i. Urunk, kirá/pmmk, a mjtpim fujtott fittig Iránja ttámolf/dkoi — a asfyaAWys as. ktr. mimutontnik sr atjám UtW ráaeeéf /sMre-tot UrjootL
í—A Elhunyt imádott királynénk <tmJp#
mtg/álMi i» meyttimUU hatatlan wsfjr internemmé
örök omlikooott okáért, a yfiUiittrimb* Wywi oL 4. A sdres h bérét Ullt emlékül Krsaébil mérvei jelöli és a Feiaéfm Királynénkmak fotáUi-tandi sseéer Mltifoirt Kooad/árnidiél fti-ajdn{ja,
A A haláloiá, syistMupdtf fktidfcaMaee ffdut rondít, innék kapcttU a mérőm lahamé/oi filkéfitni riHilíJi, tin a min UUt filmi kot Miit tartea fenn fíenda/i d, kopp a edree< kalitig IntlmMI kot hínapon kormaiét /allé4 ptetél alatt adja itt.
6. Btndtlii el, hoff a leméit napján a ad-ras timphmdtam ravatal áltittamié fii, a tomp lom yyaasdissós helyeilmik, a limeiM hiti* alatt um őessse harangok aaéf/aaaá. aa aáaaá--lámpákat gyáufátyollal ssaassa te, él a ásese-léi idtjt mitI a lámpák felgyújtva legyenek,
TARCA.
KarUbadl eaalékek.
Irta I Tirolt Jáaaa. \ (Falytatéa.)
Mély vágéeok között zug el a robogó vonat, majd kopár esikiás begyoldalokra kapaszkodik fel nehezen nfilfögve; fáradtan, zihálva prüaaköl, mormol, dobban, lujtátva zakatol; egyezerre nyílegyenes pályán nekiiramodva gyorsan monoton kattog. A szakadozott, büsós lüsiloszlányok között elé bukkan egy egy magányoe villa calllogó teteje. Valaki qjjal mulatott a közeledő azikláa hegy oromra i ou I nn az oldalban fekazik KarUbad,
Kiesen elvit a gözslp, nyikorog a nehéz fék.
«— Flschern I Auaeteigen I (Mert Karisbadnak állomása sines.)
Megérkeztünk, meg, elgyötörve összetörten, minden tagunkba belesaivódott a döccenő vasazör-nye eg unalmas berregése. Az első szó: káromlás. Szidjak s vasutat éa átkozzuk a nehezen vergődő tudományt, mely oly nagyon késik az ö kormá-ayoshaló léghajójával!
De végre helyben volnánk mégis. Emléktáblák városa, oh Karksbsd I de osgyon-nagyoo össze omlottéi, de máe lett egyszerre a te képed! Ez a felkiáltás tulajdonképpen nem Kerlsbad hanyat-léaát jelenti, de én másnak képzeltem, egészen máanak — szépnek, csöndesnek. Legjobban szerettem volna megszökni. — Zug, lorr, morajlik lenn a város, mintha vad kéjében tobzódnék s tatalaág, Oly zűrzavaros hang hullámzik át a levegőn Érthetetlen az az örfilelee zaj, az a kaleidoakopazerfi káprázató* zsibongás; kétséges-
kedem : leheletlen, hogy ezek beteg emberek vol-' nának, padig valamennyi ott iasaa a vizet a >Műhlbrunn<-nál.
Sokszor azt hit em, hogy bisonynyal eltévedtem én a valami Ismeretlen, rejlett kis lürdön zavart ki bennünket kupéinkból s ksWus.
Egyetlen aaerencséje ennek s helynek: a jó hírneve, egyéb semmi, Lekit, hogy gyógyerővel bírnak visel, de s ,SpmWA kivéve, valamennyi egylorma. az bUonyoa, erre kész vagyok megesküdni, mert egy oltani bfirgsr ia ugy mondts.
C<ak nésem, hogy űgyekasik mindenki a tilMbrunn> lorrás felé. Ear n és es-ren tolongnak Itt egymáshálán, mindegyik oaak ebből akar inni. Odébb, alig öl lépésnyire agy másik hasonló forrás áll ssomorusn, elhagyottan, nuín kell senkinek. Hja, aa orvos urak ajánlják a •JMáftritNNi t..
A hála emelte kápolnák, at emléktáblák zord vároes vsgy te. Kerlabad I Nagyon, nagyon kérkedni te asokksl, skik valaha a hátadal tepoaták Mire jó ez a nagy, szinte nevetségességig m«oö büszkeség ? Mi közöm nekem aboa, hogy itt ebben a félig borpadt. pupoetornyu, nfös<őrögnl látszó villában Barnabás gróf, vagy Metrainey h-rceg lakott. A világon aenkl sem tudja, bogy kik voltak esek az urak, ml közünk hát akkor hozzájuk. Eltek, iU voltak, meghallak. Punktum. 0a étre aenki sem vöt}''-kíváncsi. A .FraniJouf Böchm* van egy idomtalan nagy pad, kinek kéezitöie cikornyás hálát rebeg éktelen rigmnaokban,. de nagy bűnét némileg megbocsátja neki minden gyar ember, mert az ajánlás végső sorai Így szólnak
De sria kaaSéka egy frLtis1 aaa r«s<t»M.
Tovább as waj I ((sas)
A mi eae lamórláaalnk köall Aramp János nevét láltam márványlapon, annak a báaaak as oldalán, melybea itt lakott. A 'Mnttmmpnmp* meredek ormán kimart köaaobor 111. Nafy Htor orosz cárt ábráaotjv. Állítólag agy Ity-rgalet ea paripán lovagolt volna fal ó arra a Vésxadélmaa helyre 1718-ben, annak ez emlékére emelték. A .Pírkmkammir'-btn egy kovloemtthely van mag-emláktábláava, melyben uayanoaak a minden oroszok as ura saját oárl kezeivel kovácsolt lovának agy patkót aa uiköeben elveeaett belyett éa aat fél is verte, esőnk írül egy vaetotot oalnáll még magának. KgyaaOval aa salakUblák nagy ármádiája be könnyen belebolondulhat aa ember. Eszel rójják te a jó kartabadlak aa ó haálokat. De van la ri okuk alég, mart itt oaak 9—8 hónapig kall agy keveset a takéeokaak dot-goaoi, a többi hónapokban elvégzik n fürdőzök a hátralevő réaat.
B tyetyt, Mté«« hat, , IiMn hiutot — pifceaj,
A váms és a környéké minden lehatna, épen lürdó nem. A déli a nyngotl oldalon kilsocsvennégy kilométer hosszú sétsut szeli keresztül-kasul a eaép parkot Kaab a séták éa agv kis dhta már maga la gyógyító lehet sokakaái, A város a leghanyagabb rendetlenséggel épült, egyenletesen tova futó, arányos atoárót szó aaaaa. A vár * 14.000 lakóaaal bír éa n fösaaaonbaa kte ösönlö 14-1&000 türdővaodéggal aránylag nagyon kiont helyre van öaaaeeaoritva. Két e*iala-lánc között emelkedik avAros. ately völgykattan-ban, csm hosszabb mint a kis kanissai vaaatl töltés. 101 egén a Teleky-utca végéig. Jó'oraáa agy atoáhóf áil aa egész, néhány rövid mellékutca egészíti k |
Ntfy-Knnisaa vasárnap
Z«la 75 asám (B. lap.)
1899. sstpteanbar bö Hál.
•égvv a ImelÜ ideje alatt az felelek bezáratása tlreAdtlttisik U t napon a halitág működén it <u itkolai dSaddxok KÜnettljenek.
Ettn határozatok vigrehájtMval a v. foad-cioi bizzamtg,
A városi képviselők ai indítványt egéss ter-' jedelmébcn egyhangúlag ellogadták és exxel ss oraságos gy áss alkalmából összehívóit és méltó
keretben lefolyt közgyűlés véget ért.
| • **
A hédelé rtafét<Mlrst s4vsge aa:
Császán és spoatoli Királyi Frlség,----------
Legkegyelmesebb Urunk I
A mai iszonyú bűntett, melv imádva szereteti Felséges Királynénkat, Lesksgyelmeeebb Urunktól Királyunktól, Fenséges családjától* a ssagyar nemzettől orozva elrabolla: a magyar hasat a legmélyebb gyáesbe boritjs, éa a magyar haza mloden fiának azivét égető fájdalommal járja át.
A dicsőült Fejedelem-asszonyt a magyar oemset időtlen időkig lógja siratni és hossá mint védő angyalához fog fohászkodni.
Leírhatatlan s csapás, mely cs. és kir. Felségedet, fenséges családját sújtja, de éppen Olyan leirbatsllsn fy csapás, mely a magyar nemzetet érte; s mely nemzet s dicsőüllben az édes anyát vaesité el.
A magyar történelem legfényessbb, de egy-ezeramind legszomorúbb lapja, mely a Felséges aaszony magas eréeyeil, fenkóit szelleméi, nsgy teliéit, de egyesersmind tragikus elmúlásét fog-js megőrókileui.
Eren megreodilő szerencsétlenaég hsláaa alatt, szivünkben lájdalomnial, a hódoló reez-vét igaz gyöngyeit bátorkodunk Feleéged trónja zsámolyához lerakni, kérvén a Királyok Királyát, bogy adjon Felségednek erőt, erős hitet a iMMVáliosbaiallan végzetbe való belenyug ' VÜK, éMéitSé Tetségéd téliéi Bépéiőék, á lók-gyar nemzetnek, s magyar nemzettel Nagy-Kanizsa város kőzőnaégének alallva'ói hódoló aaeretete.
A Megdicsőült ársssaza áldastt Felségedre, fenséges családjára, népeire éa aa eiárnlt magyar hasára.
Melyek után jobbágyi nlsllvnlói hódolattal maradunk Császári éa Királyi Apostoli Felségednek
Nagy-Ksnisaén. s városi képvlselötesl&leté-nék 1808. szeptember bó 16-én tartott rendkívüli közgyűléséből
legalásatossbb szolgál
Negy-Ksaiue rendeseit lanáoea vároe kö sóneége.
lengyel Lajos Vkssy Xiigwumd
pmfimulw.
Kv gjéas IslesIllasteM. A nagy kanissni evang. egyház vásárnap, f, hó 18-án d. e. 10 érakor a király ég nemzet drága halottjának felső-, ges királyasszonyunknak emlékére gyászistemtin-leletet tart.
• .
A n.kamtswal UrkHkliség sitljéré* sAga Gdti (hitmann Pilmot kir. tanácsos bilk. elnök elnökleté alatt f. bó 15-én tartoU rendkívüli közgyűlésében a következőket határozta:
1. A hitközség, a haza aserelett anyja; imádolt királynénk haláltr fölött érsett mély gyászának éa tájdalmának a jelen rendkívüli üléa jegyzökönyvében kifejezést ad ée est hódoló Isbratban, a miniasterelnökség utján Ő Felségéhez lalicrjenli.
8, A lesújtó gyászhír hallatára n hitközség iskoláira és épületeire kitűzött gyász lobogok hat héten át kttnnmsradnsk.
5. A hitközség mély gyáasának nyilvánítására a templomban gyaazünnepély rendeztetik. Tekintettel arra, hogy az üdvözült királyné temetése a zaidó újévi ünnepnapon megy végbe, melyen — szokásaink szerint — gyászünnepely nem rendezhető, a templomi szakosztályra bizatik, bogy a mennyiben s gyászszertartás időpontjának kitűzésé rs nésve msgsssbb helyről külön rendelke-Isés nem történik, s templomi gyássünnepélyt as qjév és engesztelő nap közötti időben a czélsze-rttség szerint kitűzendő napon rendessé.
4. Intézkedés történik, hogy ss Istenben boldogult királyné lelki üdvéért a templomban négy héten át Ksdis ima moodsseék.
6. A helybeli ösazea tanintézetek itjueága ré-ssére külön gyássiatentiaatelel rendeztetik, ée a hitközség Összes tanintézeteiben külön gyáesün nepélyek tartatnak.
6 As elöljáróság msgblzts ss elnökséget sn nak idején előterjesztést tsnnl srrs nésve, hogy as üdvözüli királyné emléke hilkőaségi életünk körében mily módon ófökitleaeék meg.
7. Kimondta as elüljáróség, miszerint a megdicsőült királyné saobrának felállítása költségeihez hozzájárul. t
A gyáesistenliiezléletra vonstkosólsg a közgyűlést követő nspon ss isr. bltkösség eloljáróaágs s következő jelauíisT 13101:
Császári és királyi Feleége, áraaAst királyné elhunyté gyássbs borilott mindnyájunkat I
Hssánk megdicsőült őrangyaláért, a nemzet szeretett anyjáért keeervee kónyakei hullat dicső* eégesen uralkodó királyunk ö Felségével, a nemzet atyjával, Magyarország minden igaa la.
As leienben boldogult Feleégee Királyasszony lelki üdvéért templomuokbsn folyó hó 10-én, ked-
den d. e. II órakor gyászistentiszteletet tan enk, mit ezennel becses tudomására juttatunk.
Nag-Ksnisaáa, 1898. évi asepleaabsr bé lő-én.
Hivatalos tisztelettel
ÁM sWfdrds^!

'lakelal gjáaz A nagy-kaniaaai államilag a-gélyenett községi polgárt éa elemi iskolák tanítói eaept. 19-én (hétfőn) tartanak gyaaaáass pélyt na aüranyt királyné smlsk sasiéra. Baggéi • éa fél órakor a, aaewtlaraneéek templomába nulnak gyászmisére. Mise után aa agyas kémiák növendéké külön-külön gyásstnnepséget rendeznek.
s
A Innenién slalt
fia a hogy elzúgod sok tok eaar tenplaa tornyában « órakatapaos utó só atéee, egyszerre millió ée millió éranyelv asava hirdette, bogy most viauk a mi aaépeágsa szép Negyaaenonynn kát utolsó aljara. Szeptember bó 17. aaggs délután négy óra. A nyárstól nap bágyadt sugarai szomorúan belenövik ai halványodó mennyboltozat kárpitjába a pillanatot, mely l ari szivünknek olyan kimondhatatlanéi fájdalma*, A császárváros néhány óbtős utcáján ál, agy »♦• vtdke utvnalon szótlan, elfúló tajáaiemmal kísér- — tok ebben a percbén agy dtaaea saomnrn kocsit, fis a kapucinusok templomának kunsor, sötét sirboitje mogorva hidegséggel fogadja legújabb vendégéi a tni zokogó lelkünk elhstavinyult ragyogó ékességét, minden reményünket, Hasis-BégünketI Végei Aa eayéeesl denaesatl anete eitkogva csapott végig az árván maradi nanaasl mély fájdalmáé, szivart tette ekkor mindeset a kasét Nem keit meg, nem, él, benne ragyag asomornsn ss 0 ssspsagss ssép kepe minden magfar esivébeo, a mienk maradi 0, dtndohnn-kodtunk a halálon.
Mig Bécsben n Hurghól a mély gyáaa végig zokogta as uloaákat egén a oaaanán irtsl% ugyanabban as Időben a helybeli Maé teinplönt-baa feiáJliloll ravatalt sirva, könnyem állta körül vároeank kftaönaéga. Zúgtak a kariatok a templomokban, kigyúlnák a feketével bevont vlllamoalámpek aa utcákon, mindenkinek a gondolata ott k leérts a gyáaakoealt a eeáeaár-fkroebnn
Gyász aa atoáa, gyén a aaivekkea, neit lassan pergő könyekben olvadt W. Aa kaiméi mindenütt aárva, a varoekás erkélyei leken növettal voltak bevonva. a ló utrat mdaion g fekete lepel hullámos kerete köaftt aagy kerant. Megálltak aa emberek u a*eaa
a vároat. A lönlea háromemeletes épületei mögött a parallel sas ledé meilekatcák alacsony lőidanin-In épületei meeese kiemelkednek, n nésŐ gyakran magrassen: ettól léi, bogy n ssiklaoldalba vágott bákpak egysser csak megindulnak a fö-ntoába. Egy-egy emeikedeltebb pontról Jói lülöll latnak látásik s vároe, meiy ssinte elveesik n etrü lüetfelbökben, a fetenpó gösben. Pieskos és ksleesetlen. Is Ide kertia évente 80—40.000 ember s pénzéi A környéke is zskstoió, lármás gyárakkal vjb leleeeórvs. Csapén poraoUéngyár vsa vagy niff nsgy és AmsenU kisebb. Aslán aa üveg és gépgyárak. Bsints eisárják a láthatárt a magasba meredő lűstós karcén kémények, egy-enerra elborul u ég, sötét, nehéz fellegek terjeas kednek lombán j a kémények oká4ják a böslő fűitől hssooyslos noflogáa, dübörgés napbonaal, sót éjjel is, be la kábul sa ember. A karlebadi la-fok sem dicsérik viisml nagyon u ottani nyu-gaknni, csöndet. A bányatelepek ellen lovául olykor-oljfkor as 0 hsrsgluk aa Orőkőa dörgés miafi, my oltani német lapból ollóslsm s kővetkező kis hirt, mely eléggé jellemző, tízól pedig ekképen:
Arikét bembásás. A saakadatlan kő-rtpssslés poftogán eok kellemetlenséget nko-sotl már n idén agy ss alsó város állandó lakóisak, valamint ss III idösö fürdővendégeknek. Megfeieiő helyen parnast emellek már e miatt, eől erélyesebb lépéseket ia tettek, bogy a izüneMen robbantásoknak legelébb s késő Mii órákban végs szakadjon. Meg la ígérték, bogy as öróköa bombázási beszüntetik, de agylátasik, csak papíron. Igen, enk papíron I Mert a valóságban folytatják a dór
géal ugy, mlnl tagnap 8 ba kllenca éra után a ' fürdővendégek nyugatomra térnek, ott kezdik a vidám pullogási, aboi 8 órakor elhagyták. Mintha cser ée eser ágyával támadnának ve lamely megközelíthetetlen rettenem ssiklnvárra, felvilldh a Itta, mintha caak a föld méhéből óriási tOslángok csapnának lel, dörög, zug, bőmből vég nélkül. Bejaijn a zaj az egén várost egén a* »WÍMI« lürdö negyedig, nehogy Ok mellőnéeről pnnunkodhooMnek. 9nj-nálstraméttó a dologban, bogy abban n világhírű IttrdOben Ingyen, belépőjegy nélkül mu tsíjsk be a közönségnek a lOidetrásA háborút, a *tíetmttopili citromát," Cs meg annál |l ^iMtsImsnfckan zug, Hnm I Rum I Kellemes Idbgrángstéaás I Bum I Bum I Kezdeté kllenos órakor I Bum I Bum I Naponta aj műsor I Bam I Bum I Utókéra: keleti fürdők, messiás és s legbiztosabb ideggörcs I Bum I Bum I Egyetlen es a karisbsdi viiáglürdöben I Bum I Bum I Bumbnmbnml Éljen a nyugalom, n osönd Ksrlsbsdbnnl Bumbaml BurnT Bual Caak taseenek, lessenek I Bom I Baml. Éljen a fürdöblstosl Bnml Buml Ebez lölöelegn még kommentárt is Ifisni. Aki nem skar mindenáron a .JPnpp^'-nál lakni és enni, as a drágaságra nem Igen pannsskod-bank. Mert hogy asstleg egy borjneselet 70 kr., azt még eltörjük, Inert az ételek Igen kitűnőek, éa adagok elég nagyok,' de már bogy egy másodrangú borbély hsjoylrtsért (géppel) és borotválásért 60 krt kér, ez már nyilvános rablás. Ezreket snppsnosusk ki esek az ember togyó ábrázniából egy nezón alatt. Elvépe sz ily kevéebaju ember haragja eléggé^indokolt.
A fűrdőétet különben nagyoe kel'entee leket annak, akinek jó nyelve ée aok Wüalegn — pénze vaa. Minő káprázatos téayüaéa uralkodik itt a toaietlekben. Voltak bóigyak, kik napjában 4—ft eaör öltözködtek. Küldnfleen n Iranota ndk kellettek fellünéit, As eiaó pillanatban Minit aa-solyog rajtok na ember, aaokatiaa, da véftl hálálja, hogy igaaáa teek a hölgyek lensvik lsg-jobbaa a toalett-kérdés logréjlettebb titkait, Bá» mulatói harmóniába olvanlják aat t enk ellen Iélesnek látaeó salat. Ka aa a sikkes, libbent, bnbköonyü menés... Dt még t ktaeesll képi, sörgöe osonta vén mák is pévéskodsel. Fanyar as ábrásatok j ss OltüatkM, no arrik a angyar ember tobsem mondja, bogy slegána, a gyomruk éa a telki ismeretük egyformán rnen as vnina rajta mit lolioaai elég. i«eglöbhjén lekér eipt, lekér vagy kramaaintt öltözet, unottan lltomraa nak mindenkit, diétái tartanak ée rétnélik, bngy —■ martyAgyúinak nteg, da nem a föld lölöU... A böigyakiiél a nemrég divatba jött asaasn mánia grasnál, és a teknősbéka la a disz, ea a uneestetikus csecsebecs étn krmtrantje t modern nyavalyának: a newralgiáftak, FvllkJitM a mai nagyvárosi bőigy, aa agtrnlnnngÉM ff hant titö saj, belébomlik aa agya, mart aa egér eenaya, undok, utáJaloe. 8 a eeőpp teknősbéka, ssáty lompos kis tenyerével nennen kúszik jobbról balra vagy balról jobbra a derekán — es aen csúnya, n nem teeai őket idegessé, mert a dombon köpönyegesem közepén Hatalmas gyémántkövek, itik rázó brüliánsok csillognak vakt-lóan. Ob, ss ékszer! Hiánysik s mm kor Xarr Alfonzja, ki e modern ízléstelen hóbortokat aa g nyilt, maró gúnyjával ostorosai merné.
Nagy-Kanizsa vaaároap
Zala 75. aaám (». lap.)
imf szeptember ké II áa
a parcbeo a némán mgnk fH aaeredtek, mintha fltat rebegett volna minden ajk, Érte, a nagy halottért
Aa atala* ai
Kiküldő" doigoaótársuok a temetés lafolyáaA-rél a következőket táviratozta :
délután 1 ára
A leírhatatlan emberáradat, mint a lassan asoagó taoier tnapa, elfojtott zúgással hullámaik a Borról agéaz a kapucinusok templomáig, A napeagér haiaveesik a nagy feketeségbe. A Mihály- áa Jóaaef-tér magas palotáiról földig áró gyáaa sáaaMk futnak alá. Egyes háaak teljesen be raaaak non fekete posztóval. As ablekok, srtályek saaloiáaig tömre Néhol ás épületek tetején, a magaa, cirádás rádgátok mögött saásao áa ssázan bámulnak le a tolongó'ónási embertömegre.
Délután % 4ra.
Aa Angoastimis-tttöa egyik erkélyén vagyunk A menet ép iádul. Példás rend a hoasau vonalon, ssáhr csöndben, ssomorusn várják a gyáaakooail, aaak a harsogok sasnak, koogn-k Aa atoaaar-ko« feltűnik mér a lépésben haladé iovasssésad. utat aaabadon tartja. Utána több udvari
| . A let anyai kápviaaiéteatéiet magbatrénkoaáaa teljesen jogosult, ast Magyaroraségban minden becsületes eaaber jogosultnak isman.
A letaoyaí képviselő-testület tagjai tadják, hogy Lspatnyi Miklós azóta. mióta aa éltnla megtévaaatett többeág megváiaastotta képviaaM-nek, mennyi gyaiáaatoo ment kassaiét Nana is ásóivá arról, hogy egyik veszprémi lap csapa szülölöldi kegyeletből oly ocaasányra másolta be a világ előtt Lapaéayit bogy aiaeaaa aaéf áébk undokság, a mellyel még jobbaa be Wkataa asáaoiaí: — még n képviselő hasban ia ayitvil-aosaa lefaaembereatéá. magbotoaták. Jol ladjak, bogy a kir. törvényszék aúat hitelt aem érésinig
H I t I I.
— Dreyh«<plr nvlslé|a A késő esteli órákhna kaptuk a távirati écto aitéat, hogy a kínosan kuiédd Drrj fh«-plrhea végre klateidiákararl* ■lét. Bnss*m m^győiédáa latadu gjrdzai a militarizmus hidra fajét éa aaaal a megtépdesett Franciaországnak vimtamtyn régi ftnyét
agyénfél megfonta a< esküt abban as Agyban, a mikor pénsért bűnöst állított maga helyett I - Rásassác Sotft üiela IWáaraafcaáá Jól ladjak ast, hogy Lepsényi Miklós as várinak éityik t*kintét?ee éa te<«eatot»»b<a éMé eNorolt a még számos bepísakóláaért as siég- polgára leivé hé th-áa k«M«é(«c hétén •<« tétel alját még aaak aam ia kereste; padig jól dr. Ormmmé rsal. Stf ssar Marta araével laáa tIdjak azt bogy a jogtalan sérelmekért a törvény pe»leo
mindenkinek ad elégtétélt; de est is tudjuk, hagy a bénés nem kereskedik, mari aa ígaaaág szolgáltatás előtt hamissággal m ámítással szédelegni nem lehet.
Es aa as egyéniség Letenye képviselőit hold-ugatA kutyáknak neveai cikkében; pedig é as, aki Magyarorsaág hiatórihi egének egyik leg
amly as
kocsi: agy ad vari löbístos, palotshlögyk. udvari hivatalnokok foglá'ják ai ssllé^ket. Most vonul rr -TT'-^^.-T"-,TT, sl ablaknak előtt s syáaskocsi. meiv alá WOkl I Ü^T^! U>
fekete lé vaa fagvn. Oldali négy udvari ihaa és|wl ■«"»'»•«» nyolc
— A sásslé Mlavatásrél, A belyftoN ssosd-iny res-tő- b-tag-agé yé fgy'eléntk atoll hé kaaspta wag< ártott iaae>Aa.e >t»l«*i űaaap sédéről a B*e*h»a as«giel«aé Oamer. ung, W kometivlébrsr Zeiiaag l*geel<é a á«efce < uea _ Szépen MsttrHI mag A (VUpaa hfantár ifsseinben j Jós«étné oáa<léaava igán e-épa* e<ke>él megcselekedte. Weyképet hoata. A mala<s«« faMféeerN a
Ka as agyéniseg ugy beasél rólunk mint olyan!djoaérel •eysa*Ht, éa is«*>ehti hajtsa M, ————- gsá — — —* " éréammt émalia
J"^?£?|ssidó liberaíiokrói, 7k* a népért íem "tatáák 'W-' »Wháal aiHiaék
maatsrak, lova. testőrök aaiják körül aj^^. p„dig m,'kiludjuk hogy a nép ¥ « Ökereért.
lőárdeksi: a nevelés, gasdásaat. vagyoa-biztosságj
aanrltják
— ttasisrat pétié aéamáayeh. laahl-
kocsit Egy szakasz lovas testőr ledesi hátai a I
kocsit Mindenki, lért.k nők ezywánt mamékhlr ■ ^^ ltkia„ltbe„ képmn I
megtettük kötelességünket, Dehátmll lelt Lapaéayi I há i^a .ihenyt éa My-e a Matt - V 'M,.?^ ^ snépárt ? Ilevi koráig ö Is zsidó mTH- Wefca M.eé«e iM i*A*t hegyato. Métl
^L^^'ll,110"0^ dlg a hitehagyáson ki vél nem teli aemmit, tad "éek-ak: éa K» Irt-
fejedelmek:, T*m, aémat eaáeaár. Aénder,aaarh|(„'ktaL ktoöbb elkövette a magyar nép ».««»»« ^ *«•» W
jgj. ee RQ frt aaaanall kiese t«. MVaa letW éa
____mrkmli' aeia lé frt. BUm Usér tft árt. Msw Araséd és
lapot, melyben a lakássá íöghátÓbb bassf-l*^, * ,rt- ****** ée mm M !»♦.
.., —_,, . ,__. . . .. . ..._, _, miwui néném nww c xuveiio a nsirar
^^^^^ «-«• »em fér9 utálmoa bűnt: a
» ff Sff -rtortéet, a miért b«U zárták, .sután aaerkt
a királyi háa tagjsJs^ a Wpapok._lgy száza^ ^ • Bf| |)eI) | k • | ktliU> kl
gyalogság éa egy aaáaad lovasság sarja be a menetel. Messze eltűnt a menet as utaafórduló-nél, as addig moadulellan emberáradat lassan ■ecindal. A kapucinusok temploma dőlt messze mahedon meredi a léé, a hova a Közönségnek lilos volt lépni. Ddvari inasok vitték a koporsót a sírboltba, hova őaa királynők követte. Itt njbél beszetttellék a koporsót ós kulcsát átadták a szertel főnőkének. Baleset nem történt as érláeé tolongásban. ■ .....................
Letenye contra. Lepsényi.
n)aáglap a'srkeas-aaeplember B-ibl
A .Jlagyar Néplap" óimé léje1: Lapaéoyl Mikéa, lanja
Iban bírálat alá v«<l Letenye káaeág kép.... vMé issillstának határozatát, métylyel í. évi V(|.j0l augusztus hé HMa tartott közgyűlésén Lepsényi1 k(ilt
Mikié, vtoat dolgai Matti mágboiránko^ i , ( kv(rAj, {)famMMk MMk
tüayi bírálatára UUaya kümé hépalm^Í^Mll'í'r 1 ***
tl__,,_...__. , * míg uton nem ért a nemesis.
istMste kévstksaékbsn válaszol
'Tairra ru'Tt ^ TbZL kunyhójától fogva a királyi palotáit, nem ugy
mámábea blrálai alé vas.i Lstenys ktasé, kép. ata( tki J^^Sa, k/pl
l —íju aoni nmn ^ gyaláaaiai
ffiöít is éti maUét, bogi i kutya
aágokkaf ámítja és félrevezeti a szegény tudatlan j * ir Ofm B áw
népet Ezek az ö hírhed' cselekedetei a népért
Letenye kösaágn-k mint a választó kerület ssákhstyénok, képviselő Isséálete tehát jogosan adott hangot azon KMbáborodéaéaak, éa saágyen-érsetének, bogy Lepsényi Miklós n képviselöjé. Ezen felháborodásunkban Os saágyee-éruténkben oaatoaik egé-i Magyarorsaág; osstoaik Magyar orsaág képviselőháza is.
Ezért a .taampnaiuiju* öskalisokaak aaaa
szükséges Lepaényi oépsaeréaégél slcaampéaanl; ....... _
méri aa egy hitvány alapra rakott kártya-vár, Ü1
mely rövldmen magától éJaaomllk, Aaak a Ha- iJ^'U
kálliok nyílt homlokkal jelenhetlek mag a kolr *írnl»
Kértek** Matild S lr< Pnyi |ir Lm ar §g Irt Fittkl Hu éeveéé 10 l«t r«Asp Iham m néjé 16 Irt. Utff Adolf éa Mjé I Irt é-aa»«en 148 Irtat A a«gybaala«ii Cfcevi* kaétaa Ka*a áéasaány<>kaa bit Mi aa Bb-neeaa«er saaláé lOil Irtat kétdétt a városi taaáaahes e varam szegények ké<étti kleatláara.
—• A „Maasgysl atglWS»S> les tálels" péaiafeea éné j^eágaa M«gya-«ai>ajraah gyéaeoe albaayia Witlt tésa<éte bHajsaa éra.
H blasyétéM aal tg«e
emlékbeaaáde* tnonátttt á btrélfaé MutrtkM aa agyeaélat 190 harsaésaf jarait haaaa
llaanrae a léfVéaiatéh eléli Nem a mai kor eeélle aat a poltplaiaaiot, agy örököltük a régi aaáaséoától, éa béaée a kor ia, mdj táplálja, vérit szívatja vall, Lagtéhé aaatéaa a hé-I tty elmüaég kergeti aa áMoanlukai kai|e<h aéaá, éa
A pártat kirakatok (éeyésésa téalk II ss sgyse üzletek kirakaiéból a szemünk elé. ttok francia BMgbáaalla éa aaodálkoaolt a martos vtliwbosásoa, hogy aat ide marik plántálni. A Dárius kincsét el lehauie Itt vásárolni, de aa okeaabhak mégszlvléllk a lépten nyomon Isi-haagsú saáBé l(Mi
á magyarok Káréée, vajion itthon Magyarnrsaág ban nem tehetne egy . n«W4«de<* barenéaaw, mert ah biaoeyoa, bogy ode orvoai rendeletre jár mindenki Orvoaalnk keveaei ioglalkoannk a hasat lérdékkal, tölflk kellene aa eleé moaga-lomnak megindulni.
Orasáfoe hiré embersink késéi olt voltak ; Febérvéry béré bonvaéalmi miniszter Akármit ia mond aa éllensék s snajdlg miniszterről, ott la a ,//aagdrto* háaban lakott. Otl iééaétl Fáik Miksa, Podmanioskt Frigye* báré, Ueölh? A kos
Titabas aaé eléki > motH esbaa saé alskt — IsatM, áaHbsoe aaé aMé — kábüttl
A batagae, bápsdt arcokon klryullsdnak a fátyolos, méla sssmsk agy-egy kirakat szemléié aéaéi, valeari aMrhstsIMn laaalé végy lotja sl éket a asidsgság uléa, bogy Mtflnheasanea. Ks gzláa atioténfaaí, éa sleinaa a források bos és issaák a msleg visel a megssakadáalg. Isszák Aa I sHalaéik a ga*dagaágoi éa remélmü. No assel | aam aat aksroai mondani, bogy talán a vlaaeh ] aiaoa gyégyhaiéaa. Hok aok seren gyógyullak eieg ati ttt Magam la abban a járatban voi-rnm mt
A zagyva, Idegea nyelvek közöli Hl ia, ott ia magyar bamsé Atötte mag Ifiiamat. Vaiabánysaor halnitam, mindig vlsaaalurdnkam. Kvante legalább ia 40(10 magyar fóréul meg Karisbedben. Mégyrsmser háromsaás forint, ar már maga
l.iObüOe Irt De én csak kevéaie becaélóm. I dioaérnl a karlabadi-kávát éa taát a hogy anneh ■art lőttben járnak ide, áa kéaéllOk hányan nem a lükét mm tudja senki sem elteeni. Ea már háromaaás loriaiol, hanem három négy esrst sok bolyén Ittam kávét, teát, igy tehát bálme költenek ott el. Elképaelnl Is Iá), bogy c-apán Is minden érd-k nélkül klmondbalMn, bogy oda say kfiltoldt térd bea több milliókat költenek el I sem a qiéokhas, ennél tokkal kitűnőbb a
lloránaahf, Barlha Mikiéi stb.
Akarva bsgytam utódénak a pástiak lltoaorra, araayos kadvenoét i Aféry Klárit, Milyen egyszerű és milyen szép. Ilaeseg Jéheilak, mehettek a flraaeia toalettek, ba é megjelent as utoéa, mindenki osah a mi Kérynkat ntote és bámulta. Mennyire bfisakék voltunk ml magyarok raé — Kauiasárél salntán sokan voltak ott ss Idén. Utysoosek otl döcögött, tebban mondva ott aén* tikéit as ddaei hős, u otbi Bamtitrri gvaarálw A mint mürks rubájkben egymaga végig bandn-kolt néha u ntoán. Inkább valami jót szituált aptasburgsraak látsaott és nem hinné róla senki, hiogy é meg akarta várni MtittUhtl. 1
Sokst olvsstsm, gyskran hsUottam saéval it
kaalaaal. ts shhae nem hivatal a négy milliós Pnpp aam. Aaoebaa ncy áll a dolog, hogy ha otínoa henyélünk, laauikodank m Mién seeéah teszik a tagllaoasabb ételi, hél aaaSak. aealak, ée nem tamjnk aat a tiltom ételt valami kiváló* nak KHaabaa ha elaMgyéaá gyalog — (Maéra áa ott magsaséak agy galyáal, mar arvél ia aa* mondjuk .Ilyet niég sohseeaa atleml* Hét itta. a ki KertehaéU megy sgT MM a A tegtébh ember rangéi balkor aaaey ki. Hélij iasaa a vlaat msje aiaáiál a aieaaaa .hjsihor vagy „iraend-ohalaBel* hévéhéetg ás aasA kttaeo ént után taaaa m«g a kévéjét, Ilyenkor aség a raam léatoti levsa la talaaéá ..
Hiányzik baiélénh a reálam hajbéaaéa m ha ml magyarok neki la fehaséah valamtaaé, égyetlaaae vagyunk henna.
Mlg viaaaaMé rflpiletl a voaat, sokai sofeal gondolkodtam a honi lérdékrét A hal aytljei abban hlaaam, hon kevasea mennek na éréahall lelek kéefl a külföldi férééhm tannlméayoaai.
De azért aohal gondolok Kartahnérn, aJjg amik aap hogv aaaasaba ne jataa, hiaa jévéra Iámét oda — Mi mennem, IsMt...
a rmé
Wsa)
Nagy-Kanizsa, vasárnap
Zala 76. ssán>. (S lap,;
1898 szeptember hé I»-áa.
aéha a végiét moatobasága, a kényszerűség dob közéjük egy szerencsétlent. Mohón szorongatják az ilyent, bármennyire küzd, nem bír szabadulni tőlük, kik lörelme* aljassággal visszaélnek a kényszerhelyzettel és kegyetlen éraéketlenséggel gyötrik a szerencsétlent. De néha beleveaznek magok az uzsorások lonákul szőtt saját bálójuk ba, és ilyenkor leslralisjajveszeklésükön egy-egy pillanatig azok is kscsghstnsk, kik testűkben éreslek az ö veszedelmes körmeiket. — Pénteken déli-lőtt igen érdekes uzsorspörben tartott végtárgyalást a helybeli kir. tőrvényasék. Úriasszony volt a panaszos, kit agy helybeli jól ismert vér» szopó, egyőzvety asszony ésékenyeo megkáro-silotL A It/Mn uttorúit hónapi fogházra k 700 frt. viutahztlUért iltítt el a törvényszék.
— ClgAayaiak éa a gytiz ő felsége Erzsébet királyné szomorú batala következtében beákut ryása tolytáa s'halgeto<t a sene mindenfelé, bogy a gyá»znak, ■somoruságnak adjon belyet Szezéoy aitáayaink ez okból pár hétre slveestrtték kereseti forrásukat, miért is kérvényt adnik be a váro.hos, bn^y őket családink fen-(fnbstása céljából, segélyben részesítse. Kérelmük mindenesetre méltánylást érdemel, s bieszflk eredménnyel is logoak járni.
— Exsleesler. Ez az a világhírű vegyi szer, melyet kivétel nélkül minden oirtokoensk meg kelleae «seresnie, minthogy minden építkezésnél Issalább 900 száialéknyi nyereséget ad. As Exsiccslor mindennemű penészgombát gyökeresen kiirt és nedves -lakásokat megszárít. Egy kg. Exfieeatorral 10 uézysrög méter fát lehet konrerválni; nedves Isi szárításánál 6 négyszög méterre egy kilogr elégendő. Felia'álój*, Ritler mérnök (Béos, III Psrkgsase 10 >>ddig 10 érmét, 8 oklevelet, s több ország-csimert szerzett Képes ismertetés ingyen és bérmentve.
—x Famlee nlséeaklaek. A nehezen emészthető ételeknek csak mérsékelt élvezete is már igen sokszor okoz veszedelmes gyomorbajokat, melyek kezdetben a gyomorkörüli nyomás hányás slb. által észlelhetők. Mindezen bántál mak ellen legjobb sikerrel haasnátják dr. Róaa élei balzsamát Frsgner B. gyógyszertárából (Prága, 206. I1L) Kapható minden nagyobb gyógyszertárban is.
—— Egy élések méséráresbaa, N. Kanizsa kSgelébeneladó vagy fcérfce aáaadé4 nallárdasi épült háa, aaalybea S lakás éa Hslet-helylség van, hoszá Utál 16 magtár éa plaee, nagy ad var éa aa^^y kert, aa flalet tei|e« bereadesée-bea a főhelyen. Oi kaid Ingat-lan: lOt he L tol kardé, ison mull kéupéaz flaetéa, esetleg réssletflsetésre ia. FelTllágcasltá-amk Grlnkaaaa Pál urnái szerez-keték Nagy-Karnisán 111 éa RSkaa urak^Haletve>et«Jénél.
1898. uiptmbr hó 23-án.
1. Gyújtogatás bűntettével vádolt Nóvák Ignáe elleni bűnügyben v'giérgyalás.
2. Szándékos emberölés bűntettének kisérlele miatt vádolt Prises Mihály elleni bűnügyben végtárgyalás.
3. Lopás bűntettével vádolt Bogdán Józaetué szül. Modrus Mária elleni bűnügyben ítélethirdetés.
4. Orgazdaság bűntetléval vádolt Horváth Bszsó Péter elleni bűnügyben ítélethirdetés.
6. Lopás bűntettével és közcsend elleni kihágás miatt vádolt Mrasovics Mária eliéai büa-ügyben iiélethirdsiés.
TANÜGY.
Törvényszék.
Véfltárgyatáeok és ítélethirdetések: 1898. utpimbtr hó 19-Hén.
1. Magánokirat hamisítás bűntettével vádolt Máreseo Pál elleni bűnügyben végtárgyalás.
I. Hamis véd bűntettével yadolt Zserjav Ignácné elleni bűnügyben végtárgyalás.
8 Lopá* bűntettével vadolt ösv. Cvstaits Mibálysé szül. Baszol Katalin s társa elleni büuügybsn régtárgyalás.
1898. tztpUmbtr hó 21-án.
1, Lopás bűntettével vádolt Hobor Kálmán a társa elleni bűnügyben végtárgyalás.
2. Orgazdaság bűntettével vádott Ugrik BóuTellení bűnügyben végtárgyalás.
8. Csalás büntettéaek kísérlete, — közokirat bamiaiUé bűntettével vádolt Sveloviis Isidor aeje Zölden Kalalia s társéi elleni bűnügyben ítélet birdsiée.
— HivsUlos, —
JegysékSnyv
felvétetett a Zalamegyei Altslános Tanítótestületnek 1998. augusztus hó 23-én B.-Füreden tartott évi rendes közgyűlésén.
Jelen vannak : a tantestület tagjai mintegy 150-én, továbbá dr. gróf Jankovich László 13-ispán, dr. Rossicska Kálmán kir. Unáieaoe, taa-felügyelC, Lisgl Valérián fürdőigazgató, dr. Ságbváry Béla iBrdöbiztoa, Lóekai Fidel ház-fönük, Horváth Kristóf fögymn. igazgató és még számos tsnűgybarátx
Ssalay Sándor, tantestületi elnök megnyitó beszéde alán, melyben viaszapillant a tantestület 26 éves eredménydas működésére; a nemzeti kulturális fejlödéa éa megizmoéodás szempontjából tegnélkűlőzhetetlenebb. tehát legelső élethivatás küzdőinek még mindig nyomasztó anyagi helysstére; a megyei tantaatBlél ltja t-gjail az elődök nyomán én azok szellemébeu leendő tovább működésre buzdítja, melyet mindenkor a hazaszeretet magasztos érzelme hatott át, — meleg hangon Üdvözli dr. gróf Jaokovich László főispán ur őméltóságát, dr. Rozsieeka Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő ur őnagyságát, a tau-testület tagjait ée a gyfllésen megjelent vendégeket
áz elnöki megnyitó beszéd alán dr. Rozsicaka Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő nr. a" tőle megszokott nagy szónoki bév- és bensőséggsl telt kőitől lendületű beszédben üdvözli Zalavármegye tanítóságát, kiemelvén a tantestület lontoe kallurmlssatóját ée diceöitvén a megnyilatkozott ée teljes izmosodásában es alkalommal is lá'ható testületi életet, mely egyedül ss édes haza nagy-ságánsk és boldogűgának előmozdításán fárs-dozik.________
A nagy hatást keltett beszéd után dr. gróf Jsukovioh László ut megköszönvén a szíves és meleg ovációi, amelylyel a közgyűlés öt megje-lenéae alkalmával fogadta, reá mutat Zalavármegye tanítóinak különösen azon elévülhetlen érdemeire, melyeket a magyarosodás terén ki-fsjlstt lankadatlan űgybuzgalmuk állal maguknak kivívtak. Mintán még a tanítótestületet további hazafias és leljkes munkára busdltója. működésére latén áldását kérve, melagen üdvözli a kOz-gyllésl.
As ülés további lefolyáss es:
1. OlvasUtlk a mnlt évi közgyűlés jegyzökönyve. — Mintán észrevétel senki áltsf asm tétetett: biteleeitisUtik.
2. A mai jegyzőkönyv hitelesítésére félkéretnek: Rozgonyl Lajos ée Msgsssy József tagtársak. Tudomásul szolgál.
8. BékefV Elek, ssla-kopányl igazgató-tanító, szabad-előadást tart „A gazdasági tanfolyamokról* olmfl tétel fűlött A szép és tartalmas előadásában kniőoOeen foglalkozik a tanfolyamok rendezése és vezetése kOrfll személyesen tapasztalt hibákkal, amelyek a tanfolyamokhoz fűzött eél elérését majdnem kétessé leesik. Ezen általa észlelt és konkrét esetekkel bizonyított bsjok megszűntetése céljából a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé:
A .Zalamegyei Általános Tanító-egyesület" a gazdasági ismétlő-iskolákról a az ezekhez képesítő Uoitói gazdasági taafolyamokról tanács-kozváa <
a) a gazdasági ismétlő iskolákra vonatkozólag kimondja, hogy azok felállítását, mivel általuk nemcsak az orszácszerU elhanyagolt ismétlő-Iskolák helyeztetnek fontos feladatuknak meg-
felelő állapotba, hanem eaea qjabb alkodé* tár a tanító társadalmi tekintélyének imiisslre ta szolgál; valamint a Uaitásáért kütűe jáiá ágazás által indirekté törlésé fi zsiés-felemelés miatt is — reá gondolva a jelenlegi asoetaáa tamáséi ellátá«rs és sssmkse asssd, hogy a tsaitéi lestea általánosságban taló felemelésé — s»isosf — még mindig késik — malik: — jelentékeny w-mányaak, aalsdáasak takietL
b) Eaea gazdasási ismé-lö iskoiákboz kéne sitő Unitéi gazdasági taafolyam>k WkéteéaaÉáését illetőleg, asoaban a kővetkezőket bátorkodik a közgyűlés a .Taaitéi Orsz. Bhottság* utján a magas konsáay ügyeimébe ajánlani:
1. A taaiiél gazdasági szaktanfolyamok tantárgyai közé vétessenek lel: s kerteszet, gyt-mOlesfateayéastés és ssőtőaasi is; mert eaea a miniszteri Uatsrv szerint az aj gasd. ismétli-iskoláknak is Uatárgyai éa mert noha leekaaá elsajátíttatására kűlOs tanfolyamok állitUitak la tel: de aki ssár esse gazdasági sItatásos szaktanfolyam elvégzése által a gasd. ismétlő izkola vezetésére képesítve van, uelegyen kőtelesva még a szőlőszeti vagy pomologiai slb. külön Unfotyamoa hallgatására. Ja^
2. A Unitéi gasd. tanfolyamok tárgyai. Mag ss elméleti rész, rövidebb foglalatban tárgyal-taasanak sa ,NépUailók Gaadaaági Vezérfonala* elmű szakköuyv megrövidíttessék és klsayeMss felfoghatóvá átdolgostsssék.
8. Lehetőleg ugyanazon talaj* a egyéb köt* gazdasagi viszonyokkal bíró, legközelebbi Má-míves-iskolához vétessenek fel, osztassanak be a Uslolysmra jelentkező tanítók. Fstfttái vagy dnnántnli tanító as az alföldi MMsaivse isknttbes küldessék tanfolyamot hallgatni.
A közgyűlés előadónak a szép és Mrgytlagee előadásért jegyzőkönyvi koszöeeut mond | as előterjesztett indítványt magáévá tesz! és megbízás központi elnökséget) hogy ast ss Usss. Bizottságnak, az illető saakmisiestsrbés lesedé felUríasstés céljából klldjemag.
4, Braaeer Lajos hodoaáai állami Iskola-
igazgató-tanító „A néptanítók egységes képestiéi eiősdáaL
sérőr tart általáaoa figyelem me'bU szabad
A közgyűlés előadónak az általános helyet-léssel fogadott, szép és tartalmas előadásáért jegyzőkönyvi kőesOssiét nyllyánlüa és alksllri—s bogy a dolgozatot memorandum alskjábea M> terjeszti a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságához.
Poredaa Antal, ukanisaai taaitó ,k aaoeiáMs* mus és a Védegylet" elmB értekezését olvassa fel, melyben Ismerteti a asooiáliamoét s annak történeti fejlődését, reá mutat azon eeskösűkre, amelyekkel a néptanító ag iekolábas la saos-kívUl a legtöbb eredménynyel küzdhet annak tévss eszméi és lelketlen terjesztői ellen, Végül ismerteti a K,. Jónás Ödön elnöklete alatt ataaalt „Védegyletel* mely a mezei mankásokask betegség esetén pénzbeli, tagjainak és saok családjainak Ingyenes orvod éa vgyógyassrral leendő segélyesése mellett tssaleágM ée kseseos slDaláaek társasesték rendezése által eaiaUa a HOclálismuv téves aasmél Is tarj«estAl elles kűsd és s mezei munkások st elvonni törekszik s ssosláHemekmU Izgatók Is bujiogatók befolyása alól, Ezen maga elé tSzőtt nemes cél elérésékez s magyar leállásától óhajtja slaö sorbsn megnyerni, kik SS elő-helyek assrveaéaét és azok szellemi vetélését melyért évi 100—860 Art fizetést nyernének leginkább eszközölhetnék ée bettlthetaék, miért le előadó a közgyűlés sslvse figyelmébe Is táae> gatáaábs ajánlja.
A közgyűlés előadónak a nagy coeádal bt és mily Unalsaásyosást Igénylő tartalmsa fölei-vásásért jegyslkíayvi kflssősstet szarsz, a Véd-egyletnek pedig magasztos oéljánsk siáráslkaa leendő táasogstáaál és eaéleekOrbea leeudö Ur-j esz léséi magáévá teszi.
6. A folyó ügyek aurán elsők fölolvassa a kOspoetl választmány ée as egye* járáakörOk agées évi műkődéeét lOUűaletö évi jelentését,
A közgyűlés Örvendetes tudomásul veszi aa elnöki Jelentéit.
7* Elnök jelenti, hogv Hajtaté Sándor kto-ponti alelnök Idókösbea a skaaissai járáskor elnökévé válsntatváa meg. a központben MtOI'OU tisztéről lemondott a igy szükségesei vált egy át alelnöknek aegválasztásá
KOagyűlls alalaOkaek kőtfelkláltással ér. Bariba Gyula skaaissai polg. iskolai igazgatót választmányi tagot; as ekként megüresedett H
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 75. ssám ('. lap.)
1*99. szeptember hó IMa
a percben s némán maguk alá meredlek, minibe imát lebegett rolna minden ajk, Érte, a nagy balodért. _
ie ateleé at
Kiküldőit dolgozótársunk a temetér lefolyásáról a következőket táviratozta:
i&Htin 1 dm.
A Wrkatatlan emberáradat, mint a lassan BMagó tenger tompa, elfojtott súgással hullámzik a Bogtól egész a kapucinusok templomáig. A napsugár beleveszik a nagy feketeség be. A Mihály- de József-tér magas palotáiról földig érő gyáas sástlék tatnak alá. Egyes házak teljesen be tannak vonva fekete posztóval. At ablakok, trkélyek zsufolázig tömve. Néhol az épületek' te. (tjén, a magas, cirádás vádgátok mOgOd százan ét százan bámulnak le a lolongó'Artási embertőmegre.
Délután 5 óra.
As Auguzztinus-utci egyik erkélyén vagyunk A menet ép indul. Példái rtnd t hosszú vonalon, mély csöndben, szomorúan várják a gyászkocsii, ctak á harangok súgnak, kongnak. Az ulcaaar-kon (eltonik már ■ lépésben haltdó lovasszázad, mely az utat szabadon tirtji. Diám több udriri kocsi: egy ttdvtri főbiztos, ptlolthlögy»k, udvari -hivatalnokot foglt'ják el u üléseket. Most vonul el ablaknak előtt a gyászkocsi, mely- elé nyolo fekete ló vtn fogva. Oldali négy udvari inai ét nyolc nemesiapród kisérégő fáklyával, ceremóniái mesterek, lovu teetőrók sírják körül t kocsit Egy sitkan lovas testőr ledezi hátul i kocsit. Mindeoki, lérfltk, nők egyiránt szemökhör u«ritják a zsebkendői. Zokogás hallaliiik. Itt htltd u ősz király t teatőrcsapat után, gyalog. Kótvtllto t király mtllett haladlak t külföldi fejedelmek : Vilmát, német császár. Sándor, szerb
H I R I K.
— Drryfk«*plr ravlsléja A késő esteli órákban kaptuk a távirati érte sitést, hogy a kinosan húzódó Drry fb«* plrkra végre klm»atltákarrrb ■léi. Brtsson meggyőződése letudta győzni a militarizmus hidra-fejét és ezzel a megtépdesett Franciaországnak visszaadja régi fényét.
, A letenjrei képviselőtestület ■egbotránkMása leijeten jogosult; azt Magyaromágban minden becsületei ember jogoeultnak ismeri.
A leteoyei képviseJÖ-tealillet tagjai tudják, hogy Lepsényi Miklós azóta, mióta as általa megtévesztett többség megválssztotii képviselő ntk, mtnnyi gytlásalon meot ktretzt&l. Nem it zzólvt arról, hogy egyik veszprémi lap csapi nülőJőIdl kegyeletből oly ocsmlnyrt mázold bt világ alűtt Lepeéiyit, hogy nincttn már több undokság, a mellyel még jobban be lehetne mázolni: — még t képviselő házbeo is nyilvánosra legazemberezték. megbotolták. jól ladjuk, hogy a kir. törvényuék mint hitelt nem érdemlő' egréntöl megvonta a< esküt abban at ügyben, a mikor pénzért bünösf állitolt maga helyett.
Jól lodjnk tzt, bogy Lepsényi Miklót as elsorolt t még számos bepiszkolásért az elég-létei utját még ottk nem is keretit; pedig jólldr. OranmU »sűl tüdjuk azt, kogyt jogltlin serelmekért a törvény1 peafeo. mindenkinek td elégtételt; de tzt it tudjuk, kogy t bánót nem kereskedik, mert ti igásság szolgáiméi előtt htmissággil ét ámiiáml szédelegni nem lehet.
Ei ts is egyéniség Letenye képviselőit holdugató kutyáknak nevezi cikkében; pedig ő az,, aki Mtgyirorsaág históriai egének egyik leg "épen emléketett meg. A «l lényetebb csillagával: Kossuth Lsjottal szemben jaésdáneya igen ezt megcselekedte.
Ei at tgyéniteg ugy beszél rólunk mint olysn zsidó libéraliBokról, akik a népért nem tettünk semmit; p-dig mi kitudjuk mulatni, hogy a nép tóérdekei: a nevelés, gazdásaat. vagyon-bistoeeág ét rtndlirtái tekintetében tehetségünkhöz képest, megtettük kötelességünket. Dehát mit telt Lepeényi i népárt ? 18 éves koráig S is zsidó volt. Eddig t hilthtgyáton kívül nem feli semmit, tudtunkkal. Hanem kéeőbb elkövette a magyar nép
Sufi Grált fekeraekeda városunk éityik trkia'elyao éa kókusz telei tna álló polgára lolyó kó 16-én hataiságvl kMki ézv.
Stnuttr Berta úrnővel Baéa
— A itaaU tSlavaf*ar«l A helybeli mozdonyvezetőn bettg-agé /<ő agr'e'éeik múlt ES köaepéa megtartott *aiziói<*8'itelési üaeep aégérAl a Becsben megjelenő Oeeter. ung, L<>-komotivlührer Zeitung legn ol-ó i<émaba>i Un A fSUpnn Btfmnitr txépen wkeigt lényképét hozta. A mulatság lal<>lyl«arA| a dicséret egyszerű, de legs<ebb hangién irt, iVryar János fAtnkiii iliAaök érdemen emelte ki it ünnepség eiktrtért.
ÍSf ^ST^SS « : azután «rk«ü
— Uaaaerai pétié léaalnytk, Itebl-ben f. hó 8-an elhunyt rt helyiwa e temetett ftzv. Wttas Manóné Bftó iránt kegyelet jeléül adakoztak: EUntpangtr Lipót 20 frt<4. és Öt) trt. .,-, ... . ., . ... . . nauein iwiuu cmuveiio a ui.«T.r ncp i aBOaaali kloHtair*. Wtitt Htmnk él tt«|e 84 trt.
Iö- nem- férő ufálfo. bünl: a WK^Jtarftrft'Ő t
vjt Z6 trt. Pbttenyi AhuiAr ée nw* 25 Irt. Ebttupangtr KrnS 25 tr. EbtHtpanger (Mea *& írt KürtcMntr Matild 3 Irt Atnynyr Lm ar ll Irt Fuekl M Bit véd 10 frt Viim Samu és neje 16 Irt. LSw$ Adolf ée ne|t 6 Irt ó>aae-ea 848 irtot A nagykanizsai Ckevra kadlea. Ci>i adományokon kii ül aa Kb-napaaier oaaiád lOtl Irtot küldött a városi tanáeehot a varvei t Szegények közötti kioa<tá«ra.
íj- — A „latamgy*! tzgktreetek las-
szükséges Lepsényi népszerűségét tlcsempéttni; ««'•«•" ^Hya-azotyaak
» hifin. ™lr«l» I iyá«OI elhUnVtt flIétK réaS.éle
gyalogság ét egy stázsd lovasság a arja be a meotleL Messze eltflnt t menet az ufcafqrduló-nál, az addig motdultflin emberáradat lasssn mecindul. A kapucinusok temploma előtt messze szabadon maradt a tér, a hova a közönségnek tilos vplt lépni, üdvari inasok vitték i koporsót a sírboltba, hova óss királyunk követte. Itt njból beszentelték a koporsót és kulcsát átadták a nercet (önökének. Bileáet nem történt tz óriási tolongáibin.
Letenye contra: Lepsényi.
A ..Magyar Néplap" cimü újságlap **erkesz-töjé: Lepsényi Mikót, lapja neptember 3-iki az it mában birálit alá vee«t Letenye község képviselő testületének hetároutát, melylyel T. évi toguului hó 29-én tartolt közgyülétén Lepsényi Miklót vitet dolgti feletti megbotránkozását fejezte ki. .
Lepeényi birálttárt Letenye köué képvittlö-testület a kővetkezőkben váltuol:
azt i ItpoL mnlyhnn i legkézze fogbttóbb hazug-ságokkai amitja és félrevueti t szegény tudiilanj népet. Etek az ő birhed' cselekedetei t népért. | Letenye községn-k mini i váluitó kerület uékbelyének, képviselő (ettül*lt tehát jogottn i adott hangol azon föltU borodéul ntk, ét szegy en-erzetének, hogy Lepsényi Miklót t képvis«lője. | Ezen felháborodásunkban it négyea-értülftnkben osztozik egé«z Magyarország; osztozik Magyar-oruig képviselőháza is.
Étért a .esempenszáju* fiskálisoknak nem |
mert tz egy hitvány tlapra rakott kártyi'Vár, .. . mely rövidesen magától ösueomlik, Ások a fis- j "!.*"?! ' káliáok nyilt homlokkal jelenhetlek meg a koldus kunyhójától fogvi •'királyi pilótáig, nem ugy mint Lepsényi, tki országgyűlési kép-vie*lót még tohi nem ért gytlásalai közt most is üti mellét, hogy: »a kutya ugat, i kiríván htltd*. Gratulálunk tnntk t karaván mik ; csak haladjon t kövesse tjdáját, mig uton nem éri t nemezii.
kittjeié 4re
helyiségében rendkívüli köetyVlétl tartott. Sttndrtí Károly alt nftk igen st-'p emlékbetiédti mondott. A királynő Kobrához ii tgyttülel 100 hormdotl járult ho>sa.
— (J«e*rA« a tlrvéarxék alélt Nem a mai kor ssttlte ezt t pofipltiztlol, ugy örö-költük a rég) századoktól, de hünös a kor it, mely táplálja, vérét nlviija vele. Legtöbb esetben a kö -nytlmüség kergeti ti áldozatukat karjaik tóaé, de
A párisi kirakatok lényüzéte lünik i f tz egyes üzletek kirakatából a szemünk elé. Sok francii megbámulta és csodálkozott t merész váliilkosáion, bogy nt idt merik plántálni. A \ Dáriut kincsét tl lehe'ne itt vásárplni, de az okosabbik megszívlelik t lépten nyomon lel-bangzó szálló igéit
Trtakaa aaé atakt — uf>i Oakaa oad akkt — taalaa, Áaaekaaa aoé alakt — ka.hal
A betegn, sápadt arcokon kigyulladnak a fátyolos, máit utmtk egy-egy kirakat uemlélé lénél, vtlimi mérhetetlen isgttó vágy fogja el őket t gazdagság után, hogy feltűnhessenek. Es aztán elfordulnak, ét sietnek a forrásokhoz és isszák t meleg vitet a megszakadásig. Isszák és ilttltdik t gazdagságot éa ramélnek. No eszel nem ut ikarom mondani, bogy Illán i vizntk nincs gyógybitáia. Sok sok ezren gyógyult tk meg már itt Migtm is tbbtn t járatban voltra o*t
A ugyva, idegen nyelvek kötött itt it, ott ii magyar beszéd ütötte meg fülemet. Vtlthánynor hallottam, mindig viamlordultim. Évente legalább it 4000 magyar fordul meg Karlibtdbin. Négyezewzer háromszáz forint, az már magi 1.200000 frt De én esik kevéire becsülöm, mert többen járnak ide, ée közöttük hánytn nem htromnáz lorintot, hanem három négy nret költenek ott el. Elképzelni is fáj, hogy cupán egy külföldi lürd ben több milliókét költenek el
t mtgytrok. Kérdés, vájjon itthon Magyaromág-ban ntm Ithetne egy JCarltbadot" berendelni, mert it bizonyos, hogy odt orvoii rendeletre jár mindenki Orvoeiink kereset loglslkosnak a hnti fürdőkkel, tőlük kellene u első mosgi-lomnik megindulni.
Oretágot hirtt embereink közül olt voltak; Ftbérváry báró bonvedelmi miniszter. Akármi: it mond it ellenzék a snujdig miniszterről, olt it a , Hungária" házban lakott. Olt időiötl Ftlk Miku, Podmtnicsky Frigyes báró, Beöthy Akoa Horánuky, Bartha Miklós itb.
Akirvt hagytam utolsónak t pestiek litoeorru, aranyos kedvencét: Küry Klárát. Milyen egyuerü és milyen nép. Bezzeg jöheltek, mehettek t francit toalettek, ht ő megjeleni tz utoán, mindenki oitk a mi Kürynkel nézte ét bámulta. Mennyire bünkék voltunk mi magyarok reá — Kanizsáról szintén toktn voltak ott is idén. Ugyancsak ott döcögött, jobban mondva ott tán-tikált is dííimi hőa, sz olssz Bamtiorri generális. A mint nOrke ruhtjtbsn egymaga végig bandukolt néha az utcán, inkább valami jól nituált ■piuburgernek látszott és nem hinné rólt ttnki, hogy ó meg akarta verni Mmoliktt.
Sokai olvastam, gyakran hallottam ssóvtl it dicsérni t kirlibadi-kávét éa teát i bogy ennek i titkát nem tudja senki sem ellesni. . Én már sok helyen ittim kávét, teát, igy tehát bátrao i minden érdek nélkül kimondhttom, bogy odt I sem t miénkhez, ennél nokktl kitűnőbb t
kanizsai És ebben ntm kivétel t négy milliót Pupp sem. Asonban ugy áll a dolog, bogy ba otthon henyélünk, lustálkodunk és astáa alibénk leesik a legfinomabb ételt, hál énünk, estünk, de nem talajuk ut t finom ételt valami kiválónak. Ellenben ha elmegyünk gyalog — Geiáért át ott megessünk egy gulyáti, mar arról ia att mondjuk: „Ilyet még tohutm ettemI* Hát akkor, a ki Kariabadig megy egy teáért... A legtöbb ember reggel kaikor megy ki. Bélig isssá a visel, mijé éttétál a messze „Poethof* vagy ,Freund<chaltul* kávéházig ét etek kilenc óra után itsza meg a kávéját. Ilyenkor még a roiss rántott Iivm ia itltoék...
Hiánytik btlőlOnk a reklám hajháuál ée ha ml' magyarok neki it Mtnüak valamtntk, ügyetlenek vegyünk benne.
Mig vitntftlé röpített t vonat, tokai sokat gondolkodtam a honi fürdőktől. A bal nyitját abban hiszem, hogy kevesen mennek u érdekelt telek közül a külföldi fürdőket tannlmáayoani.
' De azért tokit gondolok Kartabadra, aiig múlik nap bogv enembe ne |uina, hiaa jövőre ismét oda — toll mennem. KM I...
(▼%a)
Nagy-Kanizsa, vasárnap
Zala 75. ssám. (8 lapj
1898 szeptember hé 11 án.
néha a végiét moatohaaága, a kényszerűség dob
w közéjük egy szerencsétlent. Mohén sznroiigalják az ilyent, bármennyire küzd, nem bir szabadulni tnlük, kik lOrelmes aljassággal visszaélnek a kényszerhelyzettel és kegyetlen érséketlenséggei gyötrik a saerencsétlenl. De néha belevesznek msguk sz uzsorások fonákul szőtt ssját hálójuk ba, éa ilyenkor tealraliajajveszeklésűkön egy-egy pillanatig azok is kseaghatnak, kik testűkben éreztek az ö veszedelmes körmeiket. — Pénteken délelőtt igen érdekes uzsorspőrben tartott végtárgyalást a helybeli kir. törvényszék. Uriasasony volt a panaszos, kit agy helybeli jól ismert vér» szopó, egy ösvegy asszony ézékenyen megkárosított. A ItUctÜtn utaorátl 2 hónapi foghátra k 700 fri. ntttafittUtért ítélte el a törvényszék.
— Clgásyslsk éa a tySaa. ő fel»ége Erzsébet királyné szosioru halala kóvetkeslébee beá lo<t syáas lolytáa s halgatoU • sene mindeo-lelé, hogy a gyásznak, aaomoruságnak adjon belyet Szegény eisányaink es okból pár hétre elvesztették kereseti forrásukst, miért is kérvényt ad'sk be a vároi-hoz, bogy őket családink fen-isnhstésa céljébói, segelyben réfzesitxe. Kérelmük mindenesetre méltánylást érdemel, s hisszük eredménnyel is fognak járni.
— Exsleealer. Ez az a világhírű vegyi szer, melyet kivétel nélkül minden birlokoenak meg kellene •aereaole, minthogy minden épitke-
' lésnél legalább 800 százaléknyi nyereséget ad. As Ezsiccatpr mindennemű penészgombát gyökeresen kiirt és nedves lakásokat meg*zárit. Egy ltg. Exriecatorral 10 négyasög méter fát lehet konrerválni; nedves lal szárításánál 6 né»yuög ■é'erre egy kilogr elégendő. Felia'álójs, Bittér mérnök (Bécs, III. Parkgasse 10 ^eddig 10 érmét, 8 oklevelet, s több orsaág-eaimert szerzett Képe*
ismertetea ingyen és bérmentve. y
—z i'ssis* atnéeskisek. A nehezen emészthető ételeknek csak mérsékelt élvezete is már igen sokszor okoz veszedelmes gyomorbajokat, melyek kezdetben agyomorkörüli nyomás hányáa stb. által észlelhetők. Mindezen bántál mak ellen legjohb sikerrel használják dr. Rósa élelbslzsamát Fragner B. gyógyszertárából. (Prága, 206. HL) Kapható minden nagyobb gyógyszer-tárban ia.
— Egy élénk mézéiáresbaa, NKsnlzaa ktielében eladé vagy bérbe adandó 1 aallárdan épült hái, ■elybea 9 lakás és Hzlet-helylaég van, hoszA latálló asg-tár éa plaee, nagy udvar éa nsgy kert, aa Balét teljen berendezésben a ((helyes. Oi hald Ingat-lan t 10# hektói, hordó. Ason-nall készpénz fizeti*, esetleg réssletflsetéare is. Felvilágositá-sak Grünbauaa Pál urnái nzerez-hetók Nagy-Ksnltán. Alt és |j fthsa urak Bzletvesetójénél.
Törvényszék.
Végtárgyalások és ftélethlrdetéeek: 1698. szeptember hó 19-itín.
1. Magánokirat hamiaiiáa bűntettével vádolt Márosee Pál elleni bűnügyben Végtárgyalás.
8. Hamis vád bűntettével vádolt Zserjav Igoáceé elleni bűnttgyben végiárgyaláa.
3 Lopás bűntettével vádolt ösv. Cvetnits Mihályné szül; Bassol Katalin s társa elleni büuügyben végtárgyalás.
1898. ittptmbtr M 21-én.
1, Lopás bűntettével vádolt Hobor Kálmán a társa elleni bűnügyben végiárgyaláa.
2. Orgaadaság bűntettével vádolt Ugrik Róza elleni bünüvyben végtárgyalás.
8. Csalás bűntettének kísérlete, — kösokirst haaiaitás büntsttével vádolt 8veloviu laidor neje Zölden Katalia a társai elleni bűnügyben Ítélethirdetés.
1898. utptmbtr hó 23-án.
I. Gyújtogatás bűntettével vádolt Nóvák Ignáo elleni bűnügyben végtárgyalás.
8. Szándékos emberölés bűntettének kísérlete aiatt vádolt Priees Mihály ellesi bűnügyben végtárgyalás.
8. Lopás bűntettével vádolt Bogdán Jissefné szül. Modrus Máris elleni bűnügyben néletbirdeiée.
é. Orgazdaság bűntettével vádolt Horváth Batsó Péler elleni bűnügyben ítélethirdetés.
6. Lopás büniettével és kösosend elleni kihágás mstt vádolt Mrszovics Mária elleni bűa-ügyben ítélethirdetés.
TANÜ6Y.
— Hlvstslas, —
Jegyzőkönyv
felvétetett a Zalamegyei Altalánoe Tanítótestületnek 1998. augusztus hó 25-én B-Füreden tsrtott évi rendes közgyűlésén.
Jelen vannak : a tantestület tagjai mintegy IBO-en, továbbá dr. gróf Jankovioh László főispán, dr. Bussicska Kálmán kir. tsnáosos, tsn-felügyelő, Lingl Valérián fürdőigazgató, dr. 8ághváry Béla fürdöbiztos, Lóskai Fidel házfőnök, Horváth Kristóf fBgymn. igazgató és még számos tanűgybarát.
Ssalay Sándor, tantestületi elnök megnyitó beszéde ntán, melyben visszapillant a tantestület 86 éves eredménydus működésére; a nemzeti kulturális fejlődés és megizmosodás szempont9 iából legnélkülözhetetlenebb, tehát legelső élethivatás küzdőinek még mindig nyomasztó anyagi helysetére; a megyei tantestűlét ilju t-gjait az elődök nyomán én azok izellemébui leendő, tovább működésre buzdítja, melyei mindenkor a hazaszeretet magasstos érzelme hatott át. — aeleg hangon üdvözli dr. gróf Jankovioh László főispán ur ÖméltAságát, dr. Bauioska Kálmán kir. tsnáosos, tanfelügyelő ur őnagyságát, a tsu-testttlet tagjait és a gyűlésen megjelent vendégeket
As elnöki megnyitó beszéd a'án dr. Bazsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő BT. a tőle meg«zokott nsgy szónoki hév- és bensőeéggel telt költői leadflletű beszédben üdvözli Zalavármegye tanítóságát, kiemelvén a tantestület lontoa knltunaissatóját és dioeöilvén a megnyilatkozott és teljes ismosodásában 'es alkalommal ia láiható testületi életet, mely egyedül aa édee baza nagyságának él boldogságának előmozdításán fára dosik.
A nagy halált keltett beszéd után dr. gróf Jankovioh Lássló ni megköszönvén a ezives éa meleg ováeiói, amelylyeí a közgyűlés öt megjelenése slkalmával fogadta, reá mntat Zalavár-aegye tanítóinak különösen ason elévűlhetlen érdemeire, melyeket s magyarosodás terén kifejtett lankadatlan űgybusgalmuk állal magnknak kivívtak. Mintán még a tanítótestületet további hazafias és lelkes Bankára bnsditójs. működésére Isten áldását kérve, melegen üdvözli a közgyűlési.
As Illés további lefolyása es:
1. Olvsstatik a múlt évi közgyűlés jegyzökönyve. — Mintán éearevétel senki által sem tétetett: hfteleeitietetik.
2. A mai jegyzőkönyv hitelesítésére felkéretnek: Rozgonyl Ltyos és Msgassy József tagtársak. Tudomásul szolgái.
8. Hékefy Elek, sala-kopányi igaagató-tanitó, szabad-előadást tart ,A gazdasági tanfolyamokról* oimű tétel fűlött. A szép és tartalmú előadásában különösen foglalkoaík a tanfolyamok rendezése és vesetéee körűi szeaélyeeen tapsai-talt hibákkal, amelyek a taofolyemokhoa fűsött oél elérését msjdnem kétessé teasík. Ezen általa éizlelt éa kookret esetekkel bizonyított bsjok megszüntetése eéljából a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé i
A .Zalaaegyei Altalánoe Tanító-egyesület* a gazdasági ismétlő-iskolákról s sz ezekhez képesítő tanítói gazdasági tanfolyamokról tsnáos-kozváa
a) a gsiduági ismétlő iskolákra vonatkozólag kiaondja, bogy azok felállitáaát, nivei általuk nemcsak as országszerte elhanyagolt' ismétlő-iskolák helyeztetnek fontos feleseteknek meg-
felelő állapotba, haaem ezen qjafcb működési tér Is tanító társ adatni tekintélyének emelésére k szolgál; valamint a tanításáéit külön járé díjazás által indirekté történő ázatée-fslsasiéi aiatt is — reá gondolva a jelenlegi nosleka testté! ellátá-rá ée siska azzsl, kegy a tanítói ásatee általánosságban való felemelése — sajnos! — még adudig késik — malik : — jelentékeny viv-nányaak, haladásnak toklali
b) Eaea gasdaaási íaaé'ló iskolákhoz kéae sitő tanítói gazdasági iaafoiyam»k tókillllriltsU illetőleg, szóéban a kővetkezőket bátorkodik a kőzgyűléa a .Tanítói Óm. Búoitaáf utján a msgaa kormány Igyelmébe ajánlani:
1. A laaí'éi gazdásági szaklanfolvamok tea-tárgyai kösé véi essenek fel: a kértéénél, gyS-aölosisteeyéestés éa •zölöassi is; mari esek a miniszteri taaterv szerint sz t^ gaad. ismétlő-iskoláknak is tastárgyai éa aert noha isshasfc elsajálithatására külön tanfolyamok állitta'tak b fel; de skl már ezen gazdasági altalánoe szak* tanfolyam dvégséae állal a gaad. ismétlő iskala vezetésére képesítve van, sslegyen k ötsiszv* még a szfflöszeti vagy ponologiai stb. külön tanfolyamok hallgatására is.
2, A Unitéi gaad. tanfolyamok tárgyai. Mag az elméleti rést, rövidebb foglalatban tárgyai-laaaanak a a .Néptanítók Gazdasági Vezérfonala* eimű szakkönyv asgrővidiiteaeék és kSanyekksa felfoghatóvá átdolgostassék.
8. Lehetőleg ugyanazon talaj- s egyéb kön-gsadsasgi vistooyoakal htré, legközelebbi Md-míves-iskolához vétessenek lel, oszt sasa aik be a tanfolyamra jelentkező tanítók. Felföldi vagy danántali tanító ne aa alföldi Iflldmivea iikolthss küldessék tanfolyamot hallgatni.
A közgyűlés előadónak a szép éa tárgyilagos előadásért jegyzőkönyvi kOssöasUi mond) as előterjesztett indítványt magáévá teszi ée megbízza központi elnökséget, hogy ast sa Irtsa. Bizottságnak, az illető >zakaisiszterhes leendő felterjesstés eéljából kűldjemag.
4. Brsnner Lajos kodoaáai állaai Iskola-igazgató-tanító „A néptaniiók egységes képealtéi léről" tart általános figyelem mellett aaabsd-eiöadáat
A kőzgyűléa előadónak az áltaiáaoa helyesléssel fogadott, szép éa tartalmas előadáséért jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítja éa elkatáraaaa hogy a dolgozatot memorandum aiakjákaa íöl-terjexzti a Magyarországi Tsailók Országos Bizottságához.
Poredns Antal, ukanizsai taaité .A szociálii-aus és a Védegylet" eimű értekezését oivaaaa fel, melvben ismerteti a szoeiálizmuil a annak történeti fojlödését, rsá mutat ason eszközökre, amelyekkel a néptanító aa iskolában és asua-kivlíf a legtöbb ersdméayayel küzdhet saaak téves eszméi ée leikellen terjees'ői ellen. Végűi ismerteti a K,. Jónás Ödön elnöklete alatt alakalt HVédegyletet* mely a aesei nankásoknsk betegség esetén pénzbeli, tagjainak és azok osaládju-nak ingyenes orvosi éa gyógysseuel lesedé segélyezése mellett tsnelelgM ée hasaoos előadások társasesték rendezése által asinlea a izooiiltentM téves eezaéi és terjesztői ellen küzd ée s aesei aunkásokai elvonni törekszik a szociáldemokrata izgatók éa bujtogaiók befolyása alól. Ezen maga ele tflsött nemes oél eléréséhez a magyar tanítóságot óhajtja eliő sorbsa megnyerni, aik aa siő-heíyek szervezését és aaok szellemi vezetését melyért évi 100-800 frt Hasiéei nyersének leginkább eszközölhetnék és betöltheteék, miért le előadó a közgyűlés aaivee figyelmébe ée táao« gatáaába ajánlja,
A közgyűlés előadónak a nagy coaddal irt éa nély tanalaányozást igénylő tartalaas fSkl-vssásért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz, a Véd-egyletnek pedig nagaastos céljának eléréeébea leendő támogatásét és ssélaekörbea leendő terjesztését magáévá teeai.
6. A folvó ügyek során eleök fölolvassa s központi választmány és as egyse járáskörök egéia évi működését löltflalatő évi jelentését.
A közgyűlés örvendetes tadenáaal veszi ss elnöki jelentést
" 7. Elnök jelenti, hogv Hajgató Sándor köa-ponti alelnök idókösbea a aksaiaaai járáskör elnökévé választatván meg, a központban betöltött tisztéről lemondott s Így asflhiégsssé vált egy aj alelnöknek megválasztása.
Közgyűlés alelnöknek közfelkiáltással dr, Birtha Gyula nkaaizaai polg, iskolai igaagatál választnásyi tagot; az ekként megSressdett vá
N»g}-K*niisa vasárnap
Zala 76. szám. (« lap)
1898. ssaptetn^er bó II-4a
laaslaáayi tagtágra padig Hoffmann Mór nagy-kauiisai cimzetei polgári iskolai igisgatói választotta meg.
8. Kertész Jövel központi péss'áros előt»r-ieesti s tantestfllet páastári állapotáról isóló je-Isntését, mely szerint 1898. ári jnoins kó 30-ig, sálkor s péastirviasgáia megelletett, a „Tanítók Háza" alapja, az 1897. dec. dec. 31-éig esedékes kamatokkal együtt roll: 1966 frt 10 kr. aiai sgyezarkileseszázhalvanbit frs tiz krajcár: a péoxtárkénlat pedig 267 frt 19 kr. asas kct-sssskstvaskét frt tiscnkilene kr. As elamlt évben a tameatulei flaazes kiadása 69 frt 83 kr., azaz Ötvenkilenc Irt, nyolcvanhárom ktajcár volt.
A közgyűlés, midón a pénstiroa jelentéséi tsdoaásal vessi, fölkéri s j körök eleökeit, bogy s központba beszolgáltatandó egyharmadot a jö-vöbeu egyenesén Kertéas J>>zsef pénztáros címére rlskik: Kagy-Kánizaáá, Kiuizay-uteu szivesked yenek klldeni.
9. Olvaatatik Jász-Nsgykaa-Szolnokaiegye taailétesUIleiének átirata, rnelv ben tanszermúzeumok és könyvtárak részére a megyei tsntestll létünk kiadásiban merje ent tankönyvek és tanszerek egy-egy példányát kérik.
Todomásel vétetik.
10. Olvastatik Báes-Bodrog vármegye tanítótestületének 26 éves fennállásának emlékére f, évi angusztos bó 29-én Szabadkán rendezendő jubiláris diszülesére vonatkozó meghívása.
a közgyűlés a ssives meghívást tadomásal veszi s elhatározza, miszerint s Tsaitóiestületet átiratban fogja üdvözölni s ennek végrehajtásával megbízza elnöki)'.
Az indítványok urán Kanovios György sze-retelhási igazgató indítványom:' Kerestessék meg s ,,Magyarországi Tanítók Orsz. Bizottsága'1 a tanítók gyermekei részére középiskolai inter-aátnsok sservesése céljából.
A közgyülée s telt indítványt egyhangúlag ellogadván, as Orsz. Bizotsságnsk ez érd< a ben leendő megkeresésével a központi elnökséget bízza, • ,
12. Elnök előterjeszti Szalsy József, felső-nemes-< páti közs. népiskolai lanitóuiik a „Zala cserszegi Tanítói Járáakör tavaszi közgyűlésén elöterjeazlett követkeső indítványái, mely szerint: I. Fordaljon a jkOr s tek. Közigugsiáai Bizottsághoz azon kérelemmel, bogy a hanyag iskola-látogatok szőlőinek bflnteiéái ügye se s községi kiró, banem a járási fóssolgibiió által istésles-sék el.
II A zalaegerszegi tanítói járáskör fsjtses ki ac'iót az iráat, hogy a taukötelezettaég a 8 éves koréi lé érce korig terjedjen. Az iskolásás sgy osztsssék he, hogy 8—12 éves kora gyermekek ti eddig érvényben levő 8—9 hónapig, a 18—14 évesek pedig nov, 1-től március bó végéig rendesen mindennap iskolássanak. As ismétlő iskola pedig, mely céljáoak agy sem felel meg, SMllöztessék. Városokban a középiskolákra késs! 10 gyermekek szászára szel veztessék elökéssitő Iskola, hol s Uaolás kezdődhetik s 8 évss korban.
HL Jámbor Jésaef, nagypáli tagtárs iaditvá-ayát mely szériát: „Addig is. mig s tanító büntető jogi védelme IDrvésy által biztoaittatik, a ■egyei törvé'jbstóság más vármegyék példájára sssbályreadelet alkotása által védje meg laoitóit a különféle iszsltssok ellen.
IV. Lendvei Héla n ráesel tanító köveikeső indítványát: „keresse msg a közgyűlés s „Magyarországi Tanítók Orsz. Bisottságát," svégből, hogy az aeaoraadaa alakiéban kérje IBI a kereskedelmi misisstart az 1896. évi ssept 22-én as orssággvülesea hozzá iotésatt interpel Iseióra adott válaszában tett igérstéask beváltására, mely szériát a tanítók etedéi egyáltalán Befizessenek, a mennyiben pedig ez sksdályokbs ülközsék, sgy s városokban, járási ssékbelyskes vagy as expoaált helyen mttkodök esetleg ss 800 frtot megaem bslsdé tizetések a tán, — ide nem értve lakást fát s s negyed hold kertet — vagy kereseti adójak a tán, útadót flsstnl ss volnának kötelesek."
melyeket agy a járáskör, mint a központi választmány magáévá tettek s kéri azok el logadáaát.
A közgyűlés ss elöteijess'ett indítványt egyhengulsg elfogadván azok kerasstBlviielével ss elaökséget bízza meg.
18. A „Muraközi Tanitóklir" elnökségének ss s. lendvai járáa állami tanítóira vonatkozólag tett amas indítványára, melyszerint ások vagy kdlón tanítói kOrt slskitaanak, vagy a kossájak közelebb eeő körhöz csailakoszansk:
a közgyűlés megbízza elnökséget, miszerint keresse meg dr. Bazsieeks Kálmán kir. Un. Ise-felügyelő arat a célból, bogy as szóliUs ISI agy az állami, mint a községi tanítókat a hozzájuk közelebb eső tanítói kO.be leendő belépésre.
14. Dr. Ruáaicka Kálmán kir. tan. laofe tereié inditváoyozza, bogy a mai közgyűlésből kifolyólag Zalavármegye tantestülete táviratban üdvöa-z'öjje Wlsasies Gyula vall. és közoklaásügyi miiii-txter ar ö Kxellen'iáját
A közgyűlés ss iaditványt szűnni nem akaró éljeazéssel fogadván, ameoayiben a távirat már meg is izövegezieteil, elnökség aaoaaal intéz kedett annak elküldése iránt.
16. A jövő közgyűlés helyéeek megállapítására kerOlvén a sor, elnök Tapolcát ajánlja.
Hajgató Sándor aa elnök indítványával izea-ben kéri s közgyűlést, kogy s gyűlés helyéül jelölje Fiamét.
Hosszabb eszmecsere után a közgyülée tekinlve bogy közgyűléseink as alapszabályok értelmében csak a megye területén tarthatók meg, Tapolcái jelölte a közgyűlés helyéül.
Végül, miután s közgyűlés elnök indítványára Ksnovtcb György szereteházi igazgatónak a gyűlés rendezése körűi kifeitett fáradozásáért és Lisgl Vsierián fürdőigisgatónik az elazáiáaolás körűi leit saivességeért jegyzőkönyvi köezOsetél nyilvánította, ' elsők sgy a isgokssk, mist taalgy-barátoknak a gyüléa iráat tsnasitott meleg érdek-lödését megköszönve, s közgyűlést bezárta.
Kmf.
[«aaoktala|ak mlrslése.
Porsdus Antal s. k.,
tantaatslati magyal.
Szalsy Sándor s-
taataattletí alnlk
k.
Kö2gazdasi£.
Rétek téli- áa tarasii trdgyásása.
Régi szabály, a melyet stosbii msg mindig nem követnek általánosan, hogy a trágyát, kűlö nöaen pádig a oomposiot, ganaj i, gipszet, kalikót, meszet bantut, alb. télen ál vagy lehetőleg kora lavaazssal kell a réiekre leihordani, hogy aai a bólé hemoiea a talajba. Ila kiierletet leaiünk a egyazon rétnek lelsréaaót tsvaaaaal trágyáaauk meg i'tálló trágyával áa hamaval, meggyőződhetünk a nagyon is különböző halasról mely már a legereblyéaeiuél éaarevehétó, mert inig a télen trágyázott réaaleiről csak szalmát hozott le a gereblye, a tavassazal trftgyá-solt részletről sok-, mig el aent korhadt ganaj réisiitet Is hosott be. Igas ugyan, hogy a kaesá-lá«íg ezek ii elkorhadnak, hitéauk még nem olyan, miét ba idejében elkorhadlak volna • mit ágy a aséna mint a aarjukaaaiiáa eredménye betárosottsn bisonyiiaai log. Aa állitéa tahit, hogy a kétói trsgyásss folytan mutatkozó kevesebb sséna weaayiségét a iöbb sarjú logia pótolni, hstároaottan téves. Nagyon bibai atoa lljáráa, melyei itt-ott a lelvideken köveinek hogy as egéas istálló trégyát kihordjak a rétekre, a visszamaradó aaelmki tsvaaaeal óaaaigereblyésik, bogy iámét alomkéai baaaná saaaák.
▲balános ►zabályaak tekiatsndö, hogy sleó-gorbso ■ laatoföldeket kell stlétal bőven irágyá vsl s e'sk uon felül maradó réaslsiet kell t rétikre hordani; ide kell asoaban bordani i irágyalevelet, Srnyekisék trégyát, a oaompoeatot gipsset, márgát, tőzeget, atoai kotradékot, stb. éa pedig lehetőleg ielváitva aa egytk évben ietálloirágyát a máaik évben a jelzett hulledéhokal Ogyslni ksll különben srra is, hogy trágyalevet, Vagy árnyékszéki ürü éket ne slkslmszaank Igss gyakran s rétekre, mert' igen gyakori alkalmazásukra a finomabb fű téléi kivesznek a durvábbak is nagyon elkoreeoeodnak. A trágya-lével és árayékssék ürülékkel trigyáaáa igen célszerű a fainobkvali trágyaaáa felettébb, mely különösen ■ lóhiriélék fejlődésének kedvek. A hamut legjobbea lebet, gipszel és osoatliszttel keverten elszórni. Igen jó keverék még 4 neéier-mim síuperfosstái és két m. m. kfliaó, mely minyiaég egy bektárrs szórandó el. Határosot-taa szükséges volna ha a rétekre oruágaierte nagyobb goádot fordítanánk bogy a célszerű trágyázás tolytan mm csak több és jobb minőségű takarmányt is nyerjünk, minek kilolyásakép több és iitklló trágyát adatnánk, 8>ántólöld|ilak-nek iokozván Így annak is a termőképességét. A rétek ápolásának éa trágyázásának elmulasztása a legnagyobb mértékben elítélendő.

A homoktalajok nemcsak laza szerkezetük aa növényi lápanyagokbáni szegénységük amit hóinak gyenge terméseket, hanem azért K meri a legtöbb homoki gasds azon ■'gsydsédisbéa éi. bogy a homoktalajok mér eredetűk se tirmés<— tűknél fogva nem hálálhatják meg a ratieaalie művelés költségeit és fáradságéi, mely régsssme szerinti meggyőzödén eredményezi azután a ke moktalajokksli mostoha bánásmódot. Pad tg határozottan -téves aaoa né/et mintha kidobott péaa leaae aa, areiyet a homoktalajuk taleaiié miveté-sére fordltunk, arert megleső kulti.átrt altat csaknem egészes ki lehet azokat vetkőztetni erede li roass tulajdonságaikból. Megrögzött hibája a ■agyar geariáaak a ion misein lőrédbe, melyet a terméketlennek mondott parlag földek irtat tanúsít ; kevesen vannak nálunk míg, akik nagyobb mérvű lalajjavilásokra vállalkoznának, inkább hirtokszaporitáái hajlamot tapasztalunk seasate* a meglevőnek javtteaere tráeyelo törekvést, kilőtt a szerzőit kapitálist csak akkor volna szabad ujabb birtok vásárláséra fordítani, he aa a törzshiriokba haszonnal befektethető nem volna. Csakhogy nagyon kevés gagdaaág al< we Ml haaá.ikhaa a bilierjrsség azon fokán, aelvea ital csak improduktív befektetések volaaaek foganatosít hatók, hanem ellenben láng birtokaink nagy rsanée csak most, s gazdasági krisia ay»-luáaa alatt kead a belterjes gazdáikodas nélkü-Iözheutleoaégeoek érzete gyökeret verni. Hogy mennyire hiányzik még gazdaságunknál a lala] iaviiaa iránti eraek, abból ie kii«tuik, hogy ai-iunk úamelf hirtpkoa 8—4 egynás után kdvat. kezű talajdeaoa is tönkre megy a ttélkftl, hogy a talaj megjavításában rejtő Ngiteéget esek egy is igénybe venné, melyben nótán agy élelmes, — sokszor küitöldi — bérlő ugyanazon s kim* kon iOldesttrrA gyarapstík. A fold holdjáért ter-máaaileasa nagyon csekély hérdeeaeget éeea, mert ki msrai sokat kSvetetai ot>, b«l már három tula|douoa osak koldusbotot iftdolt lae-reeat. A bériohek volt pénze, ha kotlett slag. csövezésre, modern islajmlvelö eszkűzűk bsasir-seeére, a marka ailemiey gyareptiAsarm, aaoval képei volt ■tttdaaoa kiváuslomnak eleset teaei, iselyvk a tar alkulea talajnak iirmüképn állapotba való hoaaialái garaailwwáék. iameeek agf vasmegyei birtokot, melyből egytk toiHjdoaoa a másikbe aseaekűlt, barom ev veit a teaiimaa, a mig egy-egy kitartotta. Négysaar váltstt tnUj-donoai a birtok, mig végre ureaégsasrio Ismert gazdának ksaébe kertit, kinek sstniéa pa«ataláal jósólt az egésá vidék, s at aaoa ben ba aea köveikesett, hanem igaaia bekövatkaaeti a tataf-
doma gyarapodása ss sa áiiaaaik éa atatkeaeti-nak hitt birtok gyönyörű lelvlrágosása. Pvtüg aea a talajnak Tekabb aMgtelelé aAvéayaat termetéé, vagy agáaasa aj aHvéléet ágak hoeiák létre aa eretfuényidtet, hauem a talaj ilieisitte-tett olyan megiivitá^aa, a mely által ai eddig is kultivált -e- de síim ni maikerült — növény • ■at ternesslseére alkaimaaaá lat.
As aj birtstos alageaövezte 709 holdas birtokát, asly művelet holdanként sgysser s •le-dsnkoita 10 írtjába kertit, de eaéta eveakéat kéisaer annyi terméstöbbleiet produkál, mig az elohbaal bii tokosok a talaj asdvsssége miatt mák akkor kesdhetiék msg a tavasai maekat, álkor máaok söld vitánk kin gyönyörködlek, addig 6 első vali, ki boroaáival és ssdrpaiorai-val aankáhos látott As elöbheoi blrtokoeok 10 hold lertletaek aMgtelelé nyitott árket voltak kénytelenek a vizek lefolyása végett lenalartaai, melyek aa alaasaóveaéa ■iga|téee aiáa a Me-vezető árok kivételével mind behaiattak, vUaza-adattak a edvsléeaek, minik folytán a termő terűlet szaporodván, salaién kárpótlást ayqjtotk as alagosftvéséa által ekoeott kélt légekért
Kérdés már most, érdemes* ilyéuléte javitá* ■oknak a homoktalajokat la alávetni? Homoktalajainkon a mély művelés osakoea egészen elkaayagotiatik és pedig aaoe balhtedsleawéi lógva, hegy ások laaa azarkeaete, a növényzet gyökerének tetjesskedését amúgy ht lehetségessé tessi. Tadai kell azonban, hogy a mély műve-léének más célja is vaa, pl. a többek között a légköri oeapadékok raktárasáee. A homoktalajoknak padig föhlbájuk lévén a szárazság, a caekély viztarlóképesség, arra kell törekednünk hogy a eaapadékok gyorsan azon alsóbb réteg ha szivárogbssaaaak, melyekből a hő okozta elpárolgás sokkal lassúbb Nyamata. k nedv aea tg. mely mély művelés folytán aa aisóbh rétegekbe
Nagy-Kanizsa, vasárnap
Zala 75. nám i7. lap)
1898. szeptember-hó 18 áa
veietieiett, baja éa üde tenyé<ietei fog elöidéini mert hatáaa nem egy két sápig tartó, hanem folytonos, míglen a felsőbb rétegekben maradi aedreaeég nagyon rövid tartalmú, a maradandó eredményt nem produkál. Ha tehát ast akarjak, bogy homoktalajaink ssárss terméeseie javuljon, a mély miveléet alkalmaim el ne mu'aaaauk,] mert oaak így lehetséges a termés eredmények aegyobhodása. Tudvalevő kfllönben, hogy nedves földben a trágya hatáaa is jobban érvényea&l, de még homoktalajokon a megtrágyázott, de kt-asáradt ta'aj kárt ia okozhat, amennyiben ily talajok hőfoka emuvy is nagyon magasra emef-kedtéa, a hö a trágya korbadáss á'tal mégiskáhb emeltetvén, a mi pedig a növéayselet, bs nedvességgel nem ellensulyoslalik, könnyen elber-vaas'ja. A homok mely mi vetése asért is indikált, hogy ss esősések által s talaj sisóbb rétegében mosott ' humuac kii-ákmSnyoltaaaék. A lass bomokra vitt televéayböl igen sok Isssármssik ssoa alsóbb rétegében, mely a primitív mivelási mód meltett nem igen bolygat telvén, s gtidára nés e üdvöeen nem érvényesülhet. Ha asonbsn megkemény-dett televény réteg mélyítő esakftiök-kal meglasittaiik, a lata) kisiársdá»i hajlama esókkenai fog. A homok talajokat igen dussn kell trásyásni. Sok istállótrágyát igényelni, hogy Lsssnáguk csökkenjen, s mert fosstorsav tartalma a bomolnak nagyon csekély a asuperfoesfáttsli trágyázást nsgyoo, de nsgyon sMghálsIja.
végrehajási ügyében, a nagykanizsai kir. törvényszék (s letenyei kir. jará«biróaáfj területen fekvő potai 78. ss. t|kvben A I 111 és 588 hrss. ingatlannak Balog Rosf Cserenko I«tvsanét illető '/. réss 148 frt b-ciárbsn, — a polsi 7S8. as. tjkben A + 268 hm. ingatlannak ugyansst illető Vt rész 74 frt, becaárbsa, — a polai 817. ss. tjkben A -j- 112. brsz. ingatlan ée esen épült 54. neptoroamn básásk ugyanast illető _'/» réssére 288 frt becssrbss Pois község biróhasáaá]
1M8. évi aktékar krá 14 tk sspjáa A r. IO érakar
Fischl Pál nagyksnizsai lakos lelperesi ügyvéd vsgy helyettese közbejöttével megtartandó nyil-vános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tsrtosnsk s becsár 10%-át késspénsben vsgy óvadékképes papirbsn a kikül dőtt keséhez letenni. /—I
Kelt Nsgy-Ksnissán, s kir. tv^gék mint tknyvi hatóságnál 1898. évi julius hó 19-én.
NUNKOVIT8 kir. tsséki slbiró.
■ Csáw éa ldr. vár axállltá ■ f Kizárólagos giabadálom. '
Egy kísérlet elég!

üzerkraztAl Dzenetek.
K. 6. llju Uvélrt aág tkkor ím vilusolsásk, ka tat Mtatatbb valaki Irta vslaa Is. áa UMt aláírást ftlaest bulikat mlidettftl,
tJ. J. la a Maist ti la kériitlrt is. H. Ss. Ptaaaaávtl fordtljoa a birdaáf kot, Sokkal bltlottbb trtdmáaybw jut
NY1LTTÉR.
is t rovtlbso kMMUklrt asa vállal kkllnlgit t tstrk.
Henneberg-selyem 75 krtól
IMS Mg siáttrwtaat — saat tkktr váltéi, U kfls-vstlta íjbilaNII its átlltlatb. Hm. fakéi Is slis a Itgélvtieaabk Nivát, ttin It ■Ittásitbss. rrivas- fs-omUkttk pstltMr Is váawalttiB, vitusial kltkas máüitvt, — atiaiakas h% paataf— éalláva kSléttik,
HENHEBERG 6, selyemgyárai
(ta. la kir. advtri náUlté) lárlvkbts (t) Msgjnrlsvttts Is. 8vá|tba kltnam Isválkéljtg ngaaataadá.
EXSICCATOR
DK HITTEK
Pontos földbirtokosoknak, háztulajdonosoknak, szőlőbirtokosoknak, gyárosoknak, bőrgyáraknak Mindennemű penéazgombát- áa falnod veaeéget győkereaan kürt, agy bogy esek többé nam kerüiketaek felszínre 10.000 ellisserés t
Ezen zzer a kontineni minden haaoaló

Épittort, épitöaesterek Is haitílajfloQosot
figyelmébe ajánlja gyártmányát az ELSŐ MAGYAR

I Iroda
szerét felülmúlja lsaierletét legyes Béos m Parkgaaaa
m-l | 'll
TATA-TÓVÁROS.
Hirdetések
felvétetnek
Kérdeztük mag a háziorvost I
mint
GYÓGYITAL
minden hurutos bántalmaknál
leK|al.ban ajáalva.
A szabadalmazott építőlemez, nyaralik, lakó- j házak, gazdatáyi ét gyári épületeknél vagy esek átalakításánál kiválóan alkalmas.
70* és fanauntu, teli énén uirtu mtnnytzt- n y rí n TT 1? T Elft y AD tik, boltozatok, britéi/alak válást falak, khntny é* T 1 fe V 11 íj L I U LUl uéUBtUti csövekhez alkalmsa, górnia féreg és sa- 1
létrom mente* anyag. j könyvkereskedésében
Uj, gyors és a UgoUtibb építkezést rendszer.
-Magvetésé füsetes és egyes saysgok árai-)-
dijtslsnnl küldetnek.
20-41 Marákat* Gyula, épitéaz.
Nagy-Xanliián
I^ptulejdonos éa kiadó:
niCHiL r t l é r.
Hirdetések.
1616,1844,tkv.
876-1
Árverési hirdetmény.
A letenyei kir. járásbíróság miat llkvi. bató-i ság közhírré teszi, hogy Bslog György polsi lakoeoak Csereosó István úgyis mint kiskorú Cserenkó István t. t. gyámjs egyedutai lakos miu* Gyárgyák Rozi örökösei elleni 111 frt. 26 kr. tőke esnek 18MO. évi áprü hó 30-tól járó 6*/a kamatai, 88 irt. 90 kr. per, 7 frt 06 kr. végre-kajtási, 7 Irt 45 kr. ezattali költségek iránti
áatenélvM kiállítássá ta anaj Ir-ihskirsittil 4a t ■lUtaaiaai nagy ártawtl Utáltatva.
WEISEN. C
Aa tartáávst UáHi-tásta aa arear ár* áasUanastM le s sllSnitial vagy ieaaaslkttSstalvs.
gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán.
Taáemáaára hossa a a á gasdakgsgasága*a, kegy Hagyaranság legjobb sorveUgépe a Jj Q J
Az Orsi. asgyar Uilaiágl Egyesllet által I8S7. ektéber kákaa Kltkértt riaész*tt **ai«tklzl v*tl|ápv*r**ay*aa. lagalaé IlUal, u hokit Iává sMgy
l|)at. u állami iratyirtaatl á* u 1897 ingt »á* ■*gtar1*tt vtllftfvtrtiiyt* s kaststéiyai: így Izsisrs" irttyértamtl Hslsttst*tt kl.
jánlja szab kiváltható kapaoauklyókkal ellátott
üs
FalalmnlkiUUisok u i|j»Uas |s kllvtta teáltkák, ta tzrtltsitt tklkkta tlktlBssksIé Ottstt Mtstrtlvlnytk Irat taltlmlvtldsaikSsO k
ot'tta uuisirsnasuag s
SffVJf+i Felhtvom • 1
& legújabb amerikai
nPlaait Jr" rendszer
egykerekű kézi répakapáló és töltögető eszközökre,
metylyei a répakapálásnál éstöltésaél óriás megtakarítás érhető el.
líjegá iap li
\
Nagy-Karmsa, vasárnap
Zala 76 szám (8 lap)
1898. xzeptember lió 18-án
Phönix-Kenőcs
a stottgsrti közegészség -i ügyi és belegápolási ki-| Állításon 1890-ben érdemet nyert, orvoei véle-méuyezéi és s köezönő levelek esrei szerint kitűnőnek eliamerTe. As egyedül létező, kipróbált és ártahnatlaa mer, sürü és gazdag hajnővés előmozdítására hölgyeknél és araknál, a haj kihallása és a korpa képsódés aeggátiá-árs; egészen fiatal embereknél erőteljes bajuszt lé-IssiL — Jótállás az eredmény- és ártalmatlan* áttért. Tégely 80 kr., postán küldve vágy atáa-véltei 90 kr. K. lloppe H'len. I. Wipcliager-strasse 14. 168—^6
»-Specialista Sérvkötőkben. *
A Katati-riU ss. és kir. rnb. SérvkM orvo.1 ta-klatilyak T*U»éaya nariat a lagUUMaaabk «saa aaa has, Ma eaaaaik, aaai IJ' kant ketlenetlea syo-aOat ta •Itárolltja aéiaaarl aaerkasalásil lógva aa addigi airvktták kiásyát
a Kttstl-ftU ssaat sérv-Uti MaailtkaUpalMtival, narváa kérrMtval la kis-toaiif i Ivval.
Ca M kir. ssitrák-aagysr a kaiga kir. mlalalia
Kitüntetve Bríisselben
Kranjiranin«l.dbukiiiiiia]ra).
Árok • ssyeMaletltri mail. kataMala 12frt
Syáraakaa kéaiülaak azaaklvll: mkláhak, al-ko>k, járó- h uyujt6-t4|»k. tgyeiMtsrtdk (Hm-aing-fih raadasarj. orthspúlai fiaik, baakáttt, aa -i^ai/ —w
- fa hllgyak rkaaka
Bauslilhikat paatHaa éa Slukittn wiMall
Keleti J.
kir. orvos, sebészeti mO- és
oa.
erves, sebészeti kötszer gyáros
Alapét I8TS B«dape»lf» Alapit. ISTI pV. loroaakareiagatcia 17. széli Bablanti Blnargyár (áaawtor aiéval i
IV. Sasttlr-IlM ts. no-n asgy képei arjagyiék lat yaa ée bárasslvs. Htm mcgfeMS külSutrtk kéiafygtl itcttriittntJc.
A laijakkaak hlanajralt HAZISZER. •aly ai aaéutéat siabályezza. rss-dae várkiri agait iwéaáaysrl, a aefrealetl é« kik ás veralkatráait ü-lávalltja (a ni az qtuii| nraltétaia), gyoraan la bistoaán negastnteil a t7*~ asorbajt, la p étvágytalanságot, asvisyn (Slböfígiat, kányái! Inger, gyomor la baabántalmat, gyiiaBrgfflrcaSt, $ gyomor tnltarhaléaét itallal, syálkáaodáat, vér-tslaláat, liámorhoidákal. női báata'ikat, balbajokat, aaár 40áv áta jósak Uaoayalt I
Dr. ROSÁ-felfi Maii
■ladea (yitadáa. saS ás ksMs gyógyítása blatoa alkarral jár, a nSi mail gyaladlaéaál, tajnkadés- la tisliys diánál, a gyanúk álválaastáeáatl, tátjo-gok, virkaliaak, pokol var ás gaajiél síknél, továbbá kMagsnjséáe as agy-savasatt kírtoméragnil a kásás áa láb sjjakss, kaaéayWéaaksél, daganatoknál. airifydagaa.Mkaal, koltuua kipstté-aakaál atb. 60 ir dia káváit
Priiii Meiia
FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-llf.
Ki as laéaatéai aiaden ■•akájit aj Hatra aarkasti igáméin ál Huta vért aaaias,' klllskas la Wataals aaaaaa Bldín kiraa, bevált kázitnr
I ívag 50 kr., ksttés Ivss I tartat ftstás 20 krrsl drágáké
A gyd ysláa irdalom" aálktl halaé s kaaSca hfisitS hatása alatt.
Dobozhat) 35 ás 38 krs|eáijá«ai.
Psstás I krrsl éráját*.
IGYELMEZTETÉSI
_ ta wadati
st yr
saltainyt kirja a prágai Frsgser B. gyígy aaartárából ia IfjetjM arra, hagy Rsta kalzssa eaoaiagolás mladas riaáa aa Itt latható kerek vMj«gy lagyan s s prágai káilkasása eaatMgaláaáa padig a jobbról látható káron astglstt véd |«gy
-A ki agy atáaiáat talál ás sskaa kajaisett, dQat kap 1
Ellaaarri levelek aaral rsadathisásea
áSsns>
Raktárak Badapestaa :
M M gjifímUikt, IffK i g^BL-ki, lUnjv k Sáti, UaÉtv lUái
Flrsktár
Br...... Apetbsks ,.isa ashwsrass ádlar- Is
. rrayner ta Isr Sperssriasss Nr. Ml
rsatskáldés kassaal
SSI-SS
I f
i
Rgy dobot ára'.— I forint 90 krajcár.
UíánvétteP vagy as őaeseg előleges beküldése utáa küldetik.
yisVTHlfl a bőr ápolására
| szépítésére ös p n H o j finomitá8ára I U. U. tJ
asr UgaliktMkk aiiaaékl, hal éa ttnatgl rt sza «S f) — Vahár, rtsaassls. áa aárga - Z
, ngyllat aaslysált Is ^áslvs Dr. Pali J. J Ca. Ur. tssár áüsl aissSsa KlIaasarC lévaiak a legjobb körflkböl minden dobos boa mellékelve vaaáak. S
TAÜSSIG OOTTLIEB
Ir. sévsil lalleéée-eaewae ia lllalssaf gyár llska. r(Iraktár: SátS, I.. Wsllsaila a.v
Kapkslé a Isglébb lllataaar- gyégysasrhsrsahe-déabes és gjregyesartárliaa. N.-láaalaaaa t Alt és< BShas, Halatl ■ Már aa láralaar ttyala sdgshsél.
s
:xxxxxxxxxxx:
PALYAZAT.
A „nezégazdaságl lakarék- éa hllel* bank r. t." raktárhAsAnál Raenbatksljei fvé. október hó l-re, esetleg 15-re való belépésre alkalmazást nyer:
egy raktárnok 800—1000 frt évi fizetéssel; megkívántatik: megfelelő óvadék, a magyar s német nyelvnek szóban ós Írásban, továbbá a gabonaszakmának ismerete; tárkáil bnaeléaben Jártasok elésybea ré-aaeaBlnek.
Pályázatok — a kellő okmány-másolatokkal felszerelve — f. é. szeptember hó 25-ig nyújtandók be.
KXXXKX* XKXKXXXKXXXXX;
Ca. kir. amnk. déli TaM^ályalár-n-HK ad 116981R ss.
Hirdetmény.
A kézbesithetlen és fölös szállit-mftnyok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverezés utján f. évi szeptember hó 19-én d. e. 9 érakor, Kanizsa állomás teheráru raktárában kerülnek eladásra, melyhez a t c- közönség ezennel meghivatik.
Budapest, 1898. szép. 12. t
174-t Az üzletigazgatóság.
exxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxS 1 kxxxxxxxxxxk **nx****uunun*
Nyomatott Fisoh^ Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kanisaán 1898.
Huszonötödik évfolyam. 76. szám.
MwkMItNC : Viroibás-lpíltt flaaM ISISp U«r»-kam*aé*atkM.
A ■ntillul kuktái lehet ntpoa-klat i 1. 4—5 ór* klet
M ihémM a lip aaaitmi rwun i«uilMé medcR klaliMi)
IliliUnui: VtrnaliiaSpáltt: fífk-t Hth Ua;T-unakelM
z á lá|
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁH hetenkint kétszer Tvatánap ét ciltArMkia.
uórami tui 1
Efkn én« It taM i< M - ki,
rtlttn I kMM (l trt - kr.
l«Wt« | kM II W W Sf.
ttfom
M H^iii.
PlleiUnk, 1 alaaiet * HféiMirtii iintmk rtiikii n»fife<
WmiWlw irt —> la* Mi Iknail h

én M kiflii
Nagy-Kanizsa, ltí98.
Felelős szerkesztő: SZALAY SÁKDOR.
Csütörtök, szeptember 22.
A király köszönete. KömI h lávol»íent ** alant< eien,)ri
. alakban nyilvánult a gyász és fájdalom az Népeimhez1 | Istenben boldogult Caászárné- és Király-
A legsúlyosabb, legkegyetlenebb "pgHnéériU Megható Összhangban cseng minden próbáltatás ért "Engem S Házamat^/ ! ajakról a panasz a pótolhatatlan veszteség Hitvesem, trónom ékessége, hü társam, felett, mint hO visszhangja annak, a mit a ki életem legnehezebb óráiban vigaszom J lelkemben érzek.
és támaazom volt, kiben többet vesztettem, | A mint £n forrón szeretett huvesem mint azt kimondhatnám — nincs tObbé 11 e(n|«tcezet«t szentQl OrsOm holtiglan, ugy Egy rettenetes végzet elragadta öt Tőlem népeíAt-Mlája és tisztelete maradandó ernlé-
és népeimtől.
Egy gyilkos kéz, azon őrjöngő szenvedély eszköze, mely a fennálló társadalmi rend megsemmisítését célozza, a nők le^-nemeébikn ellen emelte tőrét és vak, céltalan gyűlölettel átdöfte azon szivet, mely gyűlöletet nem ismert és csak a jóért dobogott. .
Azon határtalan fájdalom közepette, mely Engem és Házamat ért, szemben ama hallatlan tettel, mely borzalomba ejti az egész művelt világot, mindenek előtt szeretett népeim hangja az, mely enyliitően
ket emel Neki minden időkre.
Sajgó szivem mélyéből köszönetet mondok mindenkinek az odaadó részvét ezen ujabb zálogáért.
Midőn az Ünnepi hangoknak, melyeknek ezen évet kisérni kellett volna, el kellett némulniok, a ragaszkodás és hű együttérzés e számtalan tanúságaira való visszaemlékezés, azon legbecsesebb adomány marad számomra, melyet Nekem népeim nyújthattak.
Fájdalmunk közössége ujabb, benső
hat szivemig. Midőn az isteni végzés előtt, köteléket fűz a trón és a haza közt Népeim mely oly sulyos és felfoghatatlan csapást változhatatlan szeretete megerősít kötelessé-mért reám, alázattal meghajlok, hálát kell gem nemcsak azon fokozott érzetében, hogy adnom a gondviselésnek azon nagy kincsért, a Reám bizott küldetésben kitartsak, hanem melyet számomra fentarott: a milliók azon megerősít egyszersmind a siker remé szeretetéért és hűségéért, mely a szenvedés'nyében,
órájában Engem és Családomat környez. I Esedezem a Mindenhatóhoz, a ki oly
nehezen sújtott, adjon még erőt. Hogy véghez vihessem azt, amire hivatva vagyok. Imádkozom, áldja meg népeimet éa világo-ütta fel. őket, hogy megtalálják a azereut éa egyetértés utjál, a melyen viruljanak éi boldogokká legyenek
Kelt Schönbrunnban, 1898. évi szeptember hó 16-án.
Ferenci József, a. k
Temetés után.
L A gyász hét elmúlt és hunét Ml ka Intelt, hogy jó királyunk példám éa lantiét* aaennt a hsufiaa munkában, k közjóért való működésben kervaaök « vigaaat, melyre oly nagy saüknége van t magyar szívnek. Boldogabb hasiba költözött király népk sugárzó kép* legyfett világító útmutatónk ama törekvésünkben, hogy legjobb erőinkhez, képeit ezolgáljuk á hasa ügyét
A politika mindennapi gondja ai utolsó napok fájdalmaa tflegfáztKláaal ulán ia még mindig aajoaan kopogtál aj Iáinkon. A közgazdaaági kiegyezés kéf-dósé, sajnos, még mindig csak kénkK melyre a sors hatalmai nem adnak a-mmi feleletel. Ausatriábaa még mindig nem !•» het látni semmi olyan jelet, mely a lelkeit magukba szálltáéra, a megbékUtósgaml.ila-tának rlterfedérér' mutatna. A gyávzbét

TÁRCA, Emlékezzünk Erzsébetről!
.Nincs, nincs, nlaci, cssk egy volt, egyetlen-
agy aeg ss emberek millióit, mint ennek s végtelen ezereteluek végtelen gyásiá változása.
A ml történelműnk esredévee lapjain ainna seezneyl név, mely oly sssnlűl bsngsaaék, mini es ss egy: Ersséliel.
Hieretett a magyar as ö forróvérű ssereteté-vei fejedelmet, f jidelemasesunyt, rajongott értük ée áldosott nekik, de hogy egy Összedobbant votns milliók sslve osztstlsnnl, oly egyetlen esentj érzéssel, mlat Knnlbtl Irént, ugy sserette volna barmiae esztendő váltósaiéin át, — ugy gyászolta volna meg,, miat ott, arra nem lalsluuk példát egész multunkban.
Cssk egy tolt, egyetlenegy. . ' Egy, akiért megboesátottnk, hogy .meg kellett bűnhődnünk multat és lövendőt* áldatlan uralkodók által lOlidésett rossz sorsunkat.
Ha van angyal, akkor a jó ső sz; de mily magas<ios névvel llleeeflk as olyan nfti, aki mindenek fölött állt ée nem hatalmával, de jóidgándl, egée* dicső lelkével uralkodott fölintünk. fgeo, lelkével ée nem hatalmával Irányozta aorsankst.
Így éné est egy egész uetassdék, egy egéas nép. Es a ntmuf neretete..
Ebből a mlllióezoros aseretetből egy hirtelen eorefordnlatlal milllóezoros ryász lett.
Van-é megkapóbb tragikum enaél? Megáll nyomorait Iskolai bölcseaégünk ilyen mérhetetlen fogalmak előtt..
Bzáz Shakespeare elmeszttleménye nem rlzná
Yéglgnéstúk, véglptenved'űk kétsser, mint temették neiuseti érté.Hűk egyik réeaét.
Minő esegónyesnsk, blauak lüut fel as egées gyászpomps ston fájdalomhoz képeal, melyet népek, nemzetek érésének.
Néhány kö-eli ssáss<eiaek látványosság volt as, mit távoli milliók esak beleölsz éltek meg.! Ka talán eteo távollak igatabban érették belsejükben, mit a közeliek, — a látók és bámulók,
— maguk előtt láttak lefolyni. Mart amazok nem kereslek klelégltéet s kitáne$itdgnak, mely emesek kebléből jórészt klstorltá a kegyelet éraelét.
Ily gondolaluk luglallak el ason emlékesetee éjszakán, látván mlat tolong, özönlik ss a rengeteg sok nép, egymást elósve, talpalalloyl helyért viaskodva.
Miként tűrte magát, bogy lásea as sdvari gyáaz kUlsöaégeil, komor, eslale klsértetise pom-páját.
Mikor s koporsó jött azzal a vértsna.tetem-mel, akkor, caak akkor eeöndeattlt le a tömeg izgatottsága, és mindönki önmagában érette a pillanat jelentőeégét.
Vájjon akknr is agy lett volns, ba cmk sz a koporsó jött volna — minden pompa nélkül
— utolsó utján ?
Et lett' volna az érzelmek próbája — esupa tiszteletből Ossaeállotl-é volna aa a hiu látványt kedvelő nagyvárost tömeg.
Azért ne eajaáfjátok ti távolmaradtak, hogy nem láthattátok azt a fejedelmi gysezmeoetet. A ti éfzéetek talán tisztább, igasabb volt; ti esak

a, veszteséget éreslétsk ée érzékeiteket aem csalta a pompa baaaő részvétetek rovására,
A pompa eeak eymbolsma a résavétaek, éa nem a részvét maga,
Átért aem is iudunklral a gjáaa szertartásairól : ugy éressük, bogy kegyeietaérté cselekvés, ka külsőségekkel akarunk belet liyeakor. A kl valóbea gy áttol — ée minden magyar, ss aeéee eemsel gyásaol asosl — as kerüli a világ hívságos megnyilatkozásait,
...........Még lobognak a fekete aáaalók,friss
még a bnuyotúái, mely keblünkre eebaaedett, midőn odaveszni láttak őt, de tekiatetknk már a jövőbe aksr látni, elménk már aa eeewé» nyék folylsláaél képsell el.
Látai véljük a kó*aobrot: megörökiteei kéeé aaokák etámárs atl a fBUégee termetet, s termé* aset remekének lálssé osaaakal. Bea é Így meg-e<egui a Parancsolatot: ,ae eeiaálj magadnak faragott képet?" Bőt esaatsbbaek tinik fül a hitszegéi, mist a merev bit maga.
Hellaal véljük a legeadakürt, ste y ss ,frsa« gyal királyáé* emléke köré erövódlk. Ka leaa a mi mitodik Szent Erzsébetink, esaat s nrmeat elólt, mlg eme másik cssk bitregel buidog sss'oay. Annyi asssooystereite viszályt botolt ránk a történelem, bogy megnövekedik; minden jótett, a rokonszenv nagy él apró jele, melyei 0 tanúsított Irányunkban,
Vsjhs tanultágul stolgálea azoknak, kik a jövőben koronánkkal vállos érintőinek I Hogy raoadja kosaoratesk?
......Mindegy, csak korona ékesítse fejét,*
Mindegy a magyarnak, eeak aa 0 koronáját hordja as uralkodó/— meghódol elltie. Ámde
Nsgy-Kanizu, csütörtök
Zala 75 szám (1 lap)
1898. szeptember M fi-te.
''csak rörid fegyverszünetre Indította a pártokat, nem pedig lefegyverezéaro. Lábhoz eresztett fegyverrel állnak egymással szemben késsen, hogy ajra felvegyék a régi harcot, a régi gyűlölettel. Szeretjük hinni 8 reméljük, bogy a katasztrófa végre mégis enyhiteni fogja az izzó ellentéteket • elő fogja idézni a józan megértés útjára való térést. Reméljük ezf, de balgaság lenne ere számitani.
A magyar politikának, mint eddig, esentol iá késsen kell lennie a legrosszabr*, arra as esetre, hogy a birodalmi gyűlés munkaképességét nem lehet helyreállítani. A kérdés tehát, hogy ezeit* esetben a mi részünkről mi a teendő: mit»em vesztett aktualitásából.
Műidig csak arra térünk viszsza, hogy Magyarország az alkotmány érielmében visszajut korlátlan elhatározási jogának telje- birtokába, ba Ausztriában leheletlen lesz a kiegyezés parlamentáris elintézése. A teljes szabadságot érre az esetre az 1$67. XII. L c. biztosit,a Magyarország törvényhozásának. Vsgyis aszerint, ahogy érdekeink megkívánják, fentarthatjuk a gazdasági közösséget az egyoldalú rendezés utján vagy pedig alkalmazhatunk bármely tetszés szerinti megoldást.
Ezzel az egyedül józan helyes felfogásul egy közjogi caprice áll szemben, mely Bvy értelmezi a törvényi, hogy erre az esetre Magvarorsságol minden áron a vámterület elkülönítésére kell kényszeríteni. Az elhatározás szabadságát, melyet Deák Ferenc az országnak fentartoti, ez az értelmezés llluz^riua-á teszi. Akinek szabad keze van, annak nem lehel eléje írni, hogy ezt tegye, azt ne tegye, hanem annak szabadságában áll mindent megvizsgálni és ut választani, a mit érdekeire nézve legcélszerűbbnek tart.
Ámde nem uenved kérdést, hogy ah;rte-len átmenet a gazdasági önállósághoz a magyar közgazdaság végzetes, sőt életveszélyes megrázkódásával lenne összekötve és gazda-
sági szervezetünk valamennyi ütőerének tatális lekötésének veszedelméhez vezetne. Még az önálló vámterület hivei sem titkolják a közvetlen szakítás veszélyeit a harmincéves berendezésekkel, melyekkel közgazdasági életünk lel lesen összenőtt.
Ezekkel a tekintetekkel szemben mindig és mindig utalnánk kell a fellendülésre, melyeknek a magyar közgazdaság a közös vámterületben örvend. Emlékestetünk arra, bogy az utolsó három évtized a szakadatlan fejlődés, virágzó haladá* korszaka volt, hogy ez idö alatt percnyi veuteglés sem volt, amint a nemzeti gudaság roppant gyarapodását 1867 óta szemmel láthatjuk és megmérhetjük.
A mérleg tehát igen egyszerű. Az egyik oldalon ugrás a sötétbe, az efltíe merészség minden veszedelmeivel. A másik oldalon az anyagi fellendülés a szakadat-Inn előrehaladás folytonossága, a nemseti
eljHHVáoyoáodását a vasúti teal okesma, a szakértők veteménye szerint alaptalan a igy a tárae-aég a kívánt ereszek létesítését nem hajtásáé magára vállalni. Erről érdekelt azzal ertemtMiz, bogy ha u átjárás folytatását kívánja, agy a heyasim szemle foganatosítása státl a szükséges műszaki műveletekre vonatkozó tervet késaitea el.
Felszólítás történvOh a kaaanvizagátatok utáni számiak érvényesítése tárgyában: a szakelőadó felhívatott, hogy u októberi gyfiWre a jelenben fennálló eljárás ismertetése mellett s kazántufajdooo sok ellenőrzéséi biztosító eljárásra nésve tegyen javaslatot.
A kereskedelemügyi miniszter leirata szerint a Bükk — Sárvár — rumi és Rum — lűíjsé vasul közigazgatási bejárásának határnapéul a salsi részre okiéber 89-ike lü'etetl ki Szt-tirótra, melyre a közigazgatási bizottság képviseletében dr. Gyömörey Vince bisotuágí tagot és Lányt Kálmán áUamépitéssetl hivatali főnököt küldötte ki
A pécsi posta- és táv>rda igazgatóság jelen lése szerint ünakovecsn posta-hivatal naat állitható lei, amit a bizottság tudomásul vett.
Bak község a' ükk csaktornyat b. é. vasét pályatestén keresztül az őlt- Ml szelvények
jólét nyugodt, megszokott és veszélytelen M*öu fr gyalogjától akar létesíteni as eddigi i i o " > átjárónak megszűntetése mellett, á kérelem
pályá án.
Ugy gondoljuk ezek után, hogy nem lehet nehéz a választás annak, a ki oko-un fogja lel a helyzetei.
A vármegye házából.
erdamiages határozathozatal előtt vélsméeyeeás végeit kladatik aa államvasutak szombathelyi üzlet vasat őségének.
A kereskedelemügyi minisztérium posta- éa távírda vezérigaagalósága tudatja, hogy Nova község ben a tévirdat se Mö szerint azérCnem létesítheti, mert C-éktoreys és Zale-kl#eneeg között es Idő szerint aj vonal nem volt (elállítható;
■ A megyei közigazgatási bizottság zzep'ember j tudatja folytatólag, bogy az uj vezeték letamtéee havi ülését dr. Jankuvich László gróf főispán á~jövő évi programba fslvéetl a ha a költsége-elnöklete ala't t. hó 19-án tartotta. kot a törvényhozás megaaavaaaa. aa aj vonali
A tőorvoai havi jelentés felolvasása és ludo-1 kiépíti. Az Arteailést a bizottság tudomásul vette másul vétele után dr. Háry István vármegyei és eszel ss Qgygyet kapcsolatban a pac*ei láv • I. főorvos jelenté, hogy Kotler István bizottsági, irda hivatsl felállítása iráni a kellő {vp^seknek-tag áliat a nagy-kanizsai lűrdö házakra vonatkozó-1 ujliól való megtételei elhaiáruata. tag fslemlltelt ama visszaélés, amely szerint Soos Vilmos sais-egerazsgi lakosnak a vasút minden orvosi ren>lelés nélkül köpölyöznek, sz' közelében építési ügyében s helyszíni szemle ál'ala megejtett vi/agálat szerint tényleg létezik j Hélzky Kálmán bizoitsági lag elnöklete alatt el-s a polgármesteri bivstalnél annak megsaünelése | rvndelletetl.
tárgyában a kellő lépé-t megtette, a mit a bizolt Ezután felolvastatott,miniszterelnök leírnia a zág helyeslőleg vett tudomásul. közigazgatási bizottság 18H7 évi jelentésére, A
A botiornyai nyugdíjazott jegyző helyeit u leiratban aa egyes miniszterük válaszai foglaltat-oltani anyakönyvi kerületbe új a^yakönyvezetővéinak a közigazgatási bizottság részéről tett kinevezése végeit a bizottság az uj jegyzőt boaza javaalalokra, amelyek közül felemlítjük, bogy aa a belügyminiszternél javaslóiba, míg helyettes I igazaágűgyminiazlar a ula egerssegí logbáa-épt-auyakőnyvezetővé a nyugdíjazol! jegyzőt lésre nézve kifejezel! óhaját a bizottságnak
A dunanluli h. é. vasul igazgatóságának he- jegyzésbe ve*te, nzonbni egye őre fedezel h snyé-adványa szerint Zeehmeiszler Vikor náprátlai bnn nem fogunatosiihaté; a belügyminiszter —• berlönek az a panaazoa állítass, hogy töldjének fedezet hiányában — a csendőrség lé'aaamát
szeretetét, lelke vonzslmát, hűséges rajongását a izeiAili/ elé viszi. Megerösbűlt nemzetünk azon kiatorfai ,élelBnket éa vérűokel'' óta, nemcsak számban, de basája iránti ragaaskodásban ia. Ila
már tízszeresen odaadná mindeuet.......
A sors ss ő megrendítő osapésát ugyengess-te hetné ki, bs e nehéz időben vigaszunkra ihleteit költőt sdüs. Olyau da nokot, kisek szelleme, befogadja népek sajgó fáidalmát, ki megdiesóití képzeletével azt az ég küldötte királyi aiakot, — ée mindeme lájdalmát kiönti egy hatalmú énekbe bymnaaba, melyei aépek sziiutalaujai dallsuak j Utána,- — — —
Hányszor eayhlté a nemzet fajdalmát a dal lisztiló ereje, Mikor kétségbeesve csüggedtünk, felemelt bennünket a ..Rendületlenül," mikor letiportak, akkor fellázított henaflakal a „Talpra magtár." Oh, hol a költő, ki fájdalmunkra vigaszt adna egy dalban, bymnu<zbau, mely az elköltözőit védaagyall magasztalná,
De ha nem kél vezető, megindul majd ma gálól is a tömeg, a nép.
Aranyos regélte, édes népdalba, zokogó zenébe foglalja rajongását, bns emlékezéeét.
Amint királyéinak nemességet «a történelem márványlábláiba véste népBnk — ugy fogja bearanyozni azt as emléket, mely róla emelkedik.
Testét ám rejtse a bécsi kripta. Osi jogon vitték ods. De miért is nem adák nekfink legelébb a szivét. Erre nekünk volt jussunk, eltei-tok volna nemseti ereklyéaek, mint első királyunk Boldogságos Jobbját.
Szent Istvánunk királyi_s bitvese hónából jött 0 is. Koronánkhoz járult az első királyné hímezte sraay palást, u is hagyott ránk ilyen ereklyét*de smely nem muló anyag, hauem Véltozbátlan symbolam: s ez a magyar nép
iránti Mtrelel. Királyok, kikét a jövőben Gizella paláatjával vállukoa avatnak magyar fejedelmekké, fogadják szivükbe aa Erzaénetröl — ugy reméljék — rajuk származaudó szeretetei is. Ez a láthatatlan symbolum ossllakozaék a többi sseut koronázási jelképhez.
,Zog ss élet tengerárja* miadig, fslisrtóz-hstlanul. Elzog e gyászoa napok fűlött Is. Ml marad meg bslőlBk ? Az emlékezet
Olyanok szak a megrendítő események, mlat a fold rázkódásai. Töruek, rombolnak féktelenül, - de lecsendesülnek mégis. Azonban nem malik el egy sem nyomtalanul, — megláttatja mlud* egyik a dnllsa maradványait. Lelkünket kárbe-satoa elemként marcsngoiá a rettenetes halálhír, még éreszBk mint ssjgat bsouBnkel, de olsluiul évek, nem>edékek multán. Meghagyja nyomát es is, mint a földrázkódás. Valamint a fold sebeiből, a kráterekből örökös fost szállong a rombolások Intő emlékeként, agy fog nemzedékek sebzett szivében megmaradni egy fajdalom, emléké a most álélt gyáazszenvedéeek öröksége gyanánt Ma még ez a nemzet vigasztalhsttaanak látszik. Sirva-siratja el öt, „a védasazonyt" Erzsébetet. i. Hangzik még a panasz: „Niucs, niucs, nincs, cssk egy tolt, egyetlen-
jegy."
Tisztul j<hi meg e fájdalom, mely hs lassan is, de múlik; emlékesetté, mely örökké tartson.
XlUt.
Váratlan viszontlátás.
Irta: Bibék léaéer,
Domokos földbirtokos, a kl nemrég kapta mag a magyar nemességet,'^kettős ünnepet Olt t ezüsl lakodalmai és bajmóci kssielyánsk tel-szentel ését.
A kastély ura szerelte ss előkelőt adói; aa ünnepélyre nagyszámú vendéget hl't meg, akikét pssar fénynyel Berendezett termeiben Igen szívé-lyesen megvendégelt
As esletl ünnepélyes lakománál gyűlt össas teljes esámbsn a társaság. A háziasszony mellett - s ki különben még mindig a régi sséksbajn aepség volt — rendjelekk*i megrakott Idősebb ezredes ült, skil inkább az Izlstessa elkéssliotl ebédek érdekéitek — mini egyéb más Baljáról a család agy régibb jó ismerőse és berálj < Mind-sssnihy Sándor ölt. Domokos uradalmának gasde-líssljs, akinek működass alatt sz egykor elhanyagolt gssdaaág igen ssép virágzásnak indult.
Míndazenihy osi nos ember volt i magas, — nyílt homlok, szabályos orr. barna szemek,, kissé lágy kilejasésO ajkak, pörgé barna bajosa jellemezték ezt ss érdekes fejet. Vlastksdésén meglátszott, h»gy ssivssebben mosng a gazdaságban, mint ebben a fényes társasasagbun, noloii ezelőtt csak 'egy pár éve, — a társasad volt éltető eleme. Zárkoaotl volt a csevegésben, de snnál többet beszélt, ha komgly dologról volt ssó. Jobboldali ssomssédnöjenek, — aki a bsjrauii Wagner előadásokról fecsegett, igen szárazan feleli, snnál szivesebben beszélgetett a báziaaszonynyal, fejtegetvén a mai modern gondolkozna egye* hátrányait a társadalomra nézve. Az aszlallársaaág tagjaival nagyon keveset, vagy éppen aemmit sem beszélt
Nagy-Kaniíaa, osülörlök
Zala 76. saáno. (S. lapj
1898 iícptemher hó W éa.
San emelheti; a körorvosok fizetéséi illetőleg, hogy a községek az illetékeket a vAmegyei pénztárba űzetnék be s a körorvoeok fizetesűket onnan kapjak: ez ellen a miniszternek kilogiaa nincs s ezt más vármegyék példájára a vérmegye törvényhatósága saját hatáskörében elrendelheti; a bizot ság amaz óhajtása, hogy minden anyakönyvi kerületben anyakönyvi helyetles legyen, a miniszter leirata szerint akadályba nem 0 kőzik, ba mérsékelt tiszteletdíj melleit a bizottság alkal-maa egyéneket hoz javaslatba. A közigaagatáai bizottság a miniseteri leiratokat tudomásul vette, a körorvoeok lisel égének kiszolgáltatási módjára vonatkozó bélOgymlnlazteri leiratot érdemleges elintézés végett átleazl a vármegye a törvényhatósági bízóit Sághoz.
A kir. tanfelügyelő havi jelenlése szerint ebben az időszakban résztvelt u megyei általános leniió testület b.-lürcdi közgyülésén \ ugyanezen alkalomból meglátogatta a b.-lürcdi azerrtelházal. — • Megtekintette a zala egerszegi iparos tannnc-tskols munkakiállitásál. — Meglátogatta a asécsi-aalgeti, bördöcei, lormaföldí, pákai és kányaváH r. k. iskolákat, — Személyesen tárgyalt a szent-1 adorjáni elöljárósággal a lavueakor megnyitandó épilkeaés ügyében. — Meglátogatta a teakándi és bődéi r. k. iskolákat a járási löszolgabiróval, a kivel a hollói képeaitéa nélküli tanító éllávolilása ügyében a helyszínén inlézkédetl. — Negy Kanizsán tovább folyl«lls a polgári flu- és leány-1 iskola, valamint a közaégi elemi iskolák államosítására vonatkozó muukálalokat. — Megtekintene a molnári áll. iskola épületén mutatkozó hiányokat — A miniszter rendeletére megtekintette Pelaky Viktor kotori lanitó t-muergyűjleményét, amelyei a párisi nemzetközi kiállításra óhajt belerjeaslsni — Végül s aals-egerssegi állami elemi iskolávsl kapcsolatos gazdaaági ismétlő iskola ügyében egy ezakérlökböl éa lanlérflai ból álló énekezleiet hivolt egybe, amelynek meg-állapodázához képest a szóban forgó lakola bis-losiiása és szervezése ügyében a további intézkedések meg fognsk tételűi.
Zalá Pataka, Fernekág és (ludals községek iakolázáaáról lelvelt jegyzőkönyv előterjesztetvén, a végleg- s inlézkedée a zala-lóvöi iskolák álla-moaltáaának ügyéig függőben hagyallk.
EUflerjeaatetatt a vármegyei községi és körjegyzők egyletének kérvénye s tan- éa ovods-kötelesek öasseirásánsk s tsnilók állal eszközlése ügyében. Tekintette: a polgári községek »zámára ez 1808. évi 38. l.-e. és 1876. évi 28. l.-cikk végrehajtása tárgyában kiadott ulaailásra, sz eddigi törvényes gyskorlal meg nem válioalatható. Aa öeezeirás jövő módozatai lelöl különben ie legközelebb a miniszter log intézkedni.
A sata-asent 1 ázsiói r. k., a pölöakei községi ée karmaoai r. k. iskola iskola államaegélye ée a mellinci iskola államoailáaa ügyében a kérvények a miniszterhez pár olólag lellerjesstelnek.
I A perlaki kisdedvédelem t0gyében beérkezett ben, 9.441 frt 89) kr. illeték-agy aa ért ékbsa, jelenlés tudomásul vételeit, Alsó-Lendva' község 47.973 Irt 49 kr. italméréai illetékben vagyis egy Állandó gyermekmenedékház felállítására, összesen 3,116.486 frt 64 kr. Leirssbs hozatott esetleg államsegély igénybe vélole mellett utasít- a f. évi január l-lől augusz ua végéig: s) egye-latolt. nea adóban 87.463 irt 8IJ kr. b) hadmentesaégi
A göulérházai taniló választáshoz elnökül az dijban 2.802 Irt 9t kr. c) azőUő dézsmaváltság iskolaszéki slnök küldetett ki. Isrtosásbsn 148 893 frt *8J kr. Fizetési h laaaUs
A bslicsi r. k. iakofáhos máaodlanitóol Fodor 2 esetben sdaion 446 frt 69 kr. adótartoaáara; Adel okleveles tanilónö, a bslaton-advari ev. ref. ideiglenes hássdómenlesség 88 épületre adatott.
iskolához Szabó Gábor oklevelee taniló kántor | _
tanítóvá, Höfler Mariska oltáréi lanitónövé "meg-válaaztalván, as állsmsegély utalványozása vége I etTiif a miniszterhez jelentés tétetik.
A turcsicsei községi iskois jellegére vonatkozó okmányok beterjeaztetvén, azokról s minisztériumhoz jelenlés tétetik.
A kerületi egyházi tanfelügyelő éileeitése sz oroszlonyi iskola épitkesésének la vasikor múlhat-ballan megkezdéeéről tudomásul vételeit.
A boldogfal r. k. lakola kútja ügyében as Okmányok belerjeestelvén, ss iskolái fentarló közönség tolliívatiky hogy a kut építése ügyében hslsdekislsnul intézkedjék.
Vausry Kálmán keszthelyi közeégi iakolai lanitó megvélasslását a bizottság jóváhagyta
Kir. tani el ügyelő benulstja Pölöekefő, Lipa-hóe, Lovas, Zitla-Szent-flMt" Balalon-Henye, Aráca, Dióakál, Kerkakálócln, Kerka-Kula«, Háe-liágy, Nagy-Pécsei, Kspolcs, Or aztony, Negy-Kuiss, Beatnek, Halyk, Köven-Ká Is, ttellénhása, Börllnd, Üalalon-Füred, Munoszló, Udvar ok, Szl.-B kálla, Kövágóóra, Kisrada, Pacan, Síigligel, Nápráifa, Uulác, Tördemie, Szepezd és (íyulakessí közaégek évölödös pótlékára vonatkozó miniuteri rendeleleke'. A közaégek éa iakola fenntartók egy réeze tüzetesebb hitközeégi költségvetés szerkesztésére, több tsnitó szolgalali folytonosságának ki mutsiasárs vsgy egyéb pótlásra bivalott fel. Több község pedig anyagi helyzetére való tekintetből, kérvényével elulaaillaiik.
As árvaszéki slnök jelentése szerint juttus végén s togslmszó karnál bálralék volt 14 668, auguszluaban beérkezett 8 861 s igy elintésés alá
. A földbirtok tehermentesitáM.
Irta: ■UbeMtsr Madár,
| Mit értenénk tulajdonképpen a földbirtok lehermentesiléae alatt, mi as, mit e fogatosa kifejezni akar?
Nem máa as, mint a földbirfokoWerhelö adóa ságnsk konvertálása, egy aránylag alacsony százalékú kölcsönnel, a mely bisonyoe előre meghatározott idő alatt törle atéeaa klWla alakjá*»aa fizettetnék vissza. E|y konvaraiooália műveletnek képzelhetjük léhát az egészet, a midőn a magas kamat melletl visszafizetendő adósságot egy oly kölcsönnel pótolnánk, a melylyel as kilaetödnék s eaak ez maradna birtokunkon miut teher. Ha például valakinek a birtokára H|-al viaasalsateodö teher van bekebelezve, aa est egy alacsony, pld. 61|-al kamatozó kölcsönnel viaasaliethetoe, azen u| adós ágál pedig mondjuk például hozzávetőleg
40 év alatt az 6!| évenkinti pontos magűzaté-e melleit teljeséi} lOrleealeoé. (Földhitelintézetnél 5$
41 éven át)
Hogy a földbirtokosoknak a jelzálöglerbektől ilv módon vsló megszabadítása aeikHaőliaaaék, ahhoz kélaégkivül végső safikség érve vona csak elfogadhatö. Ho.y as állsm uját erejéből vagy pedig erkölcsi támogatás mellett, esetlég a kettő egyesilese utján a földbirtok haeo >ló lebérmrnte-ailéaél eszközölje, ahbos nem elég egy eaak IBI— jajdulása, egy általánoean jeleni lead szimptoma
_ volna csak alkalmas a megoldás ssflkaágisssféaak
került 17.994 ügydsrab, smslybőf atiguaViusban bebizonyitáaára. 3 váljon remuiathalunk-e erre? elintéztek 8.808 drbot a igy augu-zlus végén ® ükaégee-e na idegen beavalko/ás a birtokosok hátralékban maradt 14-096 ügydrb. As irodánál magánügyeibe, hogy azokat rendbe lehessen boaai, jullus végén hálrslékbin volt 1081, augusztus «'*« ,0n,0• köz-, nemzet- és államgazdaaágl ok hóban leírás végett kiadatott 8 «00 s így elintézés támogsijs-e snnak ssükségesaégé 1 alá kerüli 4.881 üs)darab; ebből sugusztaa hóban! Szükségtelen volna bisoayilgslnl a gazdaaági leírlak éa ezpediáhak 4.096 ügydarabol é igy aug. I válságot. Ez a batrepea évek óla jeiealkeaO gas-végéa hátralékban maradt 865 Ogydarab. daaági válaág mindjobban éraatati halául a na
A kir. pénaügyigaagaló jelenteae szerint aug. ezt i< alöaő években gyűjtött erő aUeaaalyofni. hóban befolyt állami adóban 886.8*4 frt 69[ kr.' képaa volt nddig a baj nem jeleatkeaatl ely A f. évi január havától aug végéig I.463.1& frt vehemensen, de aa árak oly roppant hanyatlás* 90 kr. adó folyt be, mely a mull év hason aaa- a melylyel esemben — a gazdálkodás iotansiiáaa, ksban befolyt 1,478.877 Irt 94 krral szemben1 a (okozott körflllekintéa stb. melleit ia — s ler-10.929 frt 04 kr. csökkenést inniat fel; Aug mésmennytség nem smeltedsti agyenea aranyban, végén hátralékban maradi: 1,649.084 frt 66 kr., óriási magterheltetések kóteiaaettségét rótta a egyenes adóbsn, 90 806 frl 67j kr. hadmenteaaégi | gszdárs.
dijakban, 1,031.688 frt 87J kr. szölódézsmsvált- j Az, s ki a vissonyokst ismert, kényialan be-ságban. 876 861 Irt 44} kr. bélyeg- és jogilleték -lát ni, bogy a földbirtokok olyannyira el vanaak
azonban valahányesor tekintete befutotta a társaságot, miodannyissor megpiheni a vele nemben ülő hölgyön. Ez valóban leltü> ő szépség volt. — Elbűvölő... A mint ülő alakjáról itelni lebelelt, klaaé nyúlánk és karcsú volt, leányoun befűzve. Hófehér nyaka, kedvea fejecskéje a Brllisch-museumbeli Clyils szoborra emlékestelett. Homloka ragyogó fehérségű, rózaáa fülkagylói átlátná finomak, ajkai lormáuk, a végtelen kedves mosoly klfejnéeével arcán A csillár lángja beragyogta a hajasálakat, mintha arany és rubinporrsl hintették be volna a sugaruk, A legkrlticussbb női ssem sem tnláll volna kifogásolni valói a Inilttle önabaogjábsn.
A háziasszony épen akkor nézett Minduenthyre, m kor annak bálvány arcél egyszerre sötét pir faiotta be.
— Nos mi lőrlénl önnel ? — kérdd Oomokoené a csodálkozás hangján.
Mindazenlby még jobbau elpirult.
— Ab I a nép via-á-via I - Már értein I
— Aa, - aal - feleié tartózkodóan. «■ De vájjon ki is n s nő ?
— Hs megengedi — viszonzá kedvesen a háa úrnője — vacsora után bemulatom; de különben aem értem, mikép kerültek el a kölcsönös bemutatást ?
A vacsorának nemsokára vége volt, az utolsó toant is elhangzott éa a lársaaág elszéledt a sslonban. '
Domokosné és Mlndssenlhy egyszerre szabadullak meg eaomazédjuk'ól, a rendjeles ezredestűi,
aki akkor gyojlnll rá „IssbeUa-dor" szivarjára, a midőn Mindaaenthy karját ajánlla a háaiau-ssonynak.
— Bemutathatom a bájos via á-viel ?
— Kérni fogom.
A mint meglát1 ék a lánykát, aki háttal állott laléjök, Domokosné gyengéden megérintene legyezőjéével a hófehér vállat s bsrátságos mosoly-lyal igy nólotl:
— Bemutatom kedvea gyermekem — Mind-uenlhy Sándor urat, aradalmunk igen tehetséges gazdatisztjét.
— Révlulvy Ilonka vagyok, — mondá bajosan a leányka, miközben könyedéa meghajlá lejéi.
A ház úrnője engedelmet kért a lávozáara a igy nem ia vehette éssre, hogy mindketten hirtelen | elhalványullak a szótlanul állottak uemben egy jó darabig.
— Révlalvy Ilonkái? — tőré mag a csendetj a flalal ember. Ez a név igen ismerős nekem. I Hs jól smléknem, mi találkostunk már vslsbnl egymásul.
— Meglehel, de én nem cmlékuem reá ; habár aal tudom poaitive, hogy egy Minduenthy Sándor nevű egyénnel találkoztam évek előtt egy balatoni fürdőhelyen, de aa a flalal ember nem hasonlítod önhöz, mert annak nem volt kör-szakála.
— Egy balatoni fürdőhelyen? — ismétlé a flalal ember, miköaben arcát aa öröm pírja futotta be s megmutalá Ilonkának a gyűrűt, a
melyet jobb kesén viselt. — Erről a gyűrűről oaak j reám ismer ?
A leányka Izgatottan vette át a gyűrűt. Aa cuthatstlan bizonyítéka volt Ismeretségüknek, i mivel négy év előtt adta Sándornak a jelzett lürdöhelyen.
Majdnem fa'sIkoHoü őrömében.
- Sándor, Sándor I Hál ki hitte volna, hogy l ml még tslálkosunk valaha I
— Bizony a sors aljai kllürtéeabetetieeeá — I viazoozá Minduenihy.
A boldog ée váratlan vleaonlláláa öröme 1 mindkét réuröl kimondhatatlan volt a alig gyöa-lék egymásnak elbeszélni aa eddig történt eae-i ményeket.
Domokosné hirtelen megjelenése zavarta még a társalgás lolyamát Mindhárman sietlek a aa-Ionba, ahol Igen kellemesen töltötték a! a keltőjükre nésve amúgy is kellemes setét.

• a
Három hét múlva 8.....megye lapjaiban
a követkesö hymen-hir jeleni meg :
•Mmdszenlby Sándor, Domokos Gésa birtokának ismer' nevű ée általánosan kedveli gazda-liasije, folyó hó 16-án jagyeate el Révtalvy Béla kir. lanácaoe bájos és művelt lelkű leányát: Ilonkái.*
A kis h'récske sok eombinatiora adott okot, u eljegyzésen j-lenvpli nagyszámú elile-publi-cum azonban ezzel a két szóval magyaráata meg a hirtelen eljegyréa Dkál: •váratlan viszontlátás.*
l
Ntgy-Kanixtt csütörtök
Zala 75. szám (4. lapj
1819. sMjítómbftr M KMR
b adósodva, oíy magas kölesönnel vannak megter- msdik helyen s s sorrend megmaradt napjainkig belve, bogy s rentábilis gazdálkodás.- úgyszólván ■ | ÜÉ| Éj ■
lehelet enné vsn téve Mert igen msgssra rug sz oly megterheltetések összege, s melyeknél a gazda
magas kaamlot a a mellett a lükét is kénytelen, ... ( _
visszafizetni. As ily fizetési kötelezettségek terhe Horvá(-Szl<voporssSg, s mely IflOS—|S94 között bogy nem kap Ugyan háay kisgazda kap tánra
A Duna-Tisza köss e Tisza-Maros szöge a sorrend tekintetében nem változtak , de a Tina jobbpari 1898. és 1894-ben a Tiszs balpari elé lépett, nujd elváltotta ennek bolyét 1895 éa 1898-ben
caönbös s ez ss elem as, a aariy a togmsfsahj kamatokat keaytaleo megás* w.
Aa orsaággyöJéat vfla foiyaama^aSoiiaá, hogy a Ida gasda épp oly okáé pénzt kaptat, mint a magyar állam, iga*, bogy kepbei, 4a tsay aa,
alatt a gazdák ezrei rosksdososk. Főképp s kis- az uiosó előtti helyet logWla el 1893 és 1894 kölcsönt, vsgy hányaak a NUdjéa vaa ft MMika —^--——. kétkeáüaek
s kösépnsgy birtokoknál találjak est, s melyeknél ben a Tisza jobbpart volt s Tisza balpart előtt, i törlasstéses kölcsön t
pedig e legszükségesebb volna s segítség.
d i 1896 és 1896 ben helyet cseréllek s s Ti ss
A kisemberekre e segély hsláss egyértelmű jobbpert msrsdl meg ss utolsó eWtli helyen
Ez s képe es etadóaodá« lökének s ebben
a bír-
volna a vagyoni rekonstrukeíóvsl, mert hisz két ségtelao, hogy a tghermeolesités halárának Ishe-1 találja m agyara salát a kérdéses helyeken löleg alacsonynak kellene lenni, bogy a kis gazdák [tokos osztály helysele nyomod voksnak
yUml.l.^j.l s Mg»ty kslsss »IAI ti ns msr«^|s.
aak; egyébiránt, hogy a közép s nagy gazdaságok aagy ssámárs is mily üdvös volna ss ilysn kooverzió, sst bővebben msgysrásgsloi fölösleges
A fentebbi számok tisztán a magyar intézetekre vonatkoznak.
A lentebb említett jelzálogkőlosönököo kívül aa osstrák msgyar bank s magyar birtokra adott
8s*rintüak as ily tehermentesítési kölcsönre kölcsönöket illetőleg is vsn érdekelve, igényt tarthatna minden oly gszds, kinek földjére! Tény. bogy ss osztrák-magyar bank jetáÜOg-6{| hál nsgyobb százalékkal törlesztendő kölcsön; levetne kölcsönöket ad ki, de hát essel lóképp vaa bekebebave, birtoka'beesérlékének leglölebb! csak a nagyobb gazdaságokon ssgll. mert hlsaen
| részéig. Ez volns a radikális segilség, a mely mai Imi a ssgályt nyújtó nem kockáztatna sem mii, a sssds pedig megnyerne mindent. Hs segilség nem jön egyhamar, a a megkezdett nyomoo ba-ladunk, ugy mihamarabb zálogban lesz Magysr-orsssg
A löldbirlok eladósodása rohamosan nő; a
Magyarországon f0.864,UX) lóriul áll ssemben a 7864,008 frlnak'j a mely utóbbi eaiaa aa agy-] nevezeti kis birtokra adott kölcsön. Erdeke* volna azonban tudni, bogy mit neves ss oaairák-msgtsr bsnk kisbirtoknak ? Hol van ss s határ, mály szerinte a kisbirtokot s nsgytól eivála«ata ? Valami helyes bstsrossahos nem igen van bizalmunk,
törlesatéaes köle ón aionbsn essel nem <11 erány- mert s jelzá ojf-kölcBönök átlago* nagysága Magyarben vagyis helyesebben messse mögötte marad országban 189R-ban 84.809 lórim vo I s es utóbbi
a jelzálog tsrtozss a sáloglevélkőlcsönnek. A magas kamalszám s s vissssisslendő külcslinők aranylag nagy lasaalékkal szerepelnek a löldbiriokok megleli- lésénél.
Magyarországban Fiume nélkül a teher 1891-ben 400 millió In volt, 1896 ben lelszökötl 646 millióra, vsgy a magyar birodalomban 41*6 millióról 668.6 millióra Óriási s ámok esek, amelyek adósság kepében a birtokosok vállalt terhelik. A pénzintéze'ék vagyoniknak mintegy 8tl| ál jelzálog-birtok kepezi, vegyis ezen flOf-al kevesebb n magyar birtokos oostá y vsgyons Hs es n*m a fáidatági válság |élé, be es nem a terhek * vi*el neíellenségét jelzi, ugy nem tudunk mit snnak tartani.
D* néssük a jelsáloglsve'ske'. vegyis nésslk, hogy a lenti összegből mennyi a lörltssléses k«l-eaöa, s mennyi a magas ssmstssám. Ások a számok melyekkél itt tála kosunk, vslóbsn megdöbbentők. A msgysr birodalomban 1 (Mii ben 804 millió volt s jslsáloglevslfs kölcsön. 1890 bsn 418 millió trolin Tagadhatatlan, hogy a msgtsr* bal* birtokok * s j*l záloglevelek i ösfttt ss siáav javult, de u osek sst bümnylljs, bogy ss ujsbo megterhskstések égy résss slönyő*ebb; * regi adatok s ss ujak serege mintegy 160.6 milliónyi jéliálogiéVéMilté léhet almit görnyedes. Hálren tölvshstiük. hogy M összeg u'án ávsnts, haossk 8J»sl áaetnek többet, mim s ]*l*áloglev*l*s kői-
6 évben mindig a 36,001) trt körül ingudotolt; as nem engedi lellétoiesni, hogy as oa trsk ms* gysr bsnknnk s kis brtok nagyságáról táplált fogalmái helyesnek lehessen tsrtsni. Eg<éhiránt ss átlag e tekintetben a nyolcvanas ávek óta emelkedett, mert hisz es akkor csak 88000 trt körül volt. Nsgyobb leli azóta és n kisbirtok, a melyre az oezlrak-magyar bank hitelezhet ? Esen átlagszámai arra engednek köve kssisini, bogy s kisebb birtokokra adofl kisebb kölcsönök e gyakoriali életben nsgyobb birtokok kisebb köicaó neifs devalválódnak.
iflW ban l7 mllhóval sd e bsnk a nsgyobb birtokokra több köcsönt, mint a nyolcvanai evek állagában.
Mind e számolt ss* bttonyfiják* hogy a nagyobb birtokok t»h*rm#nl< illésére *ok esetben jók ss ily Intézetek, de e kisebb birtokokon vajmi I keveset segítenek, De e nsgyobb birtokok tömege Is hiába vár onnan segítséget, meri ha a birto lton mér teher van, ugy — de egyébként is --a kölcsön ov gssavssásábsn a penainiésetek *ok-saor ssOk*égi*len rigorosilásael járnak *i s * maguk érdeké mellett s kölcsön vevőét Ügyeteniie nem lg** méllaiják. Egy oly intéseir* volns *sük I ség, s mely s saját érdekéinek kellő tekintetbe Vétele mollell s hitelre szóra (ét a lagklterjedtrbb ■értékben méltányolja.
A lörlanslée"* vsgyis letsáluglsveles kőlcaOnOk
k)|ei
A kétkedőnek, vagy as optimistának nagyon jó kiábráadMga kaiét a telekkönyv, a mely euate kiáiióao aaé< g teker* mentesítés valamely módja mellett: sag4tj IM a gazdának bármsly alakban jöjjlfa is a ngliai^, mert bizonya tsbsnúsp aagyee sok Hfbrt matat liöl, a melynek kamuija a i| duplája Mé éa k#-seledik.
Nem SM>ad)ttk, bogy ki rálel auma, de hál eaask kellene kivételt képesül kis ée küsiphii tokosatok magisrbsltotáss latiateiábea, a mi amst rsadaser.
A 6| s ss annál nagyobb kasMUeáma jstsakg tartozás lakái igen aagy agy sheeeiwe. sMal relatíve véve; aa sdóeok épp sias réssésaartslaa a legnagyobb iámsgaiá»»a, akik a* ily tanaéaaetü tartozásoknál érdekelve vannak
As 1896 ik év elemi caapásil, agyaaiatáa as 1894 ik évi roass termés óliási l»eb<kl*l aaapa ritolták a gaadekösAaséget, birtokát. s a beveebá tehetős téss ilyet kor ott vasai a *»gít*ág*t. a bei legkönnyebben kapja, aem gondolva a>*al, begy ss asgyoa drága segítség, a aielyaek ifénybéfó" telét a későbbi évek tayaaaaa báaágsesa less alkalma megbánni. i-
A vuaaaáeeteare beperelt jsisálogkü Hlstoaek, valamint aa árvirsaek laaeattják tagjebkaa e torkok •Ivudb-tlenaagél.
A be per* Heti jst*álogtÓv*l»l***á nagyága a jelártl évben a klvetkeeéiug alakult
Szám t Magyarország Fiúsáéval 1*4, Haraél-Halavonoraság IN Magyar biradalum MN «« Ö szeg fonntokbau: Hagysmraaág Fusmlval Ö62HÓ9G. Horvét-Maiavooonaág 840.160, Magyar birodalom 6,888,00'i.
A magyar biradalombaa átieg 880 Itt a M sálog-követeléa bepersaitésa, a ímmI aK" aa fc vetkwik, begy a ktsbirtelmaab valtak as érdekellek asgy ráeae
As elárvereeetl lngallea<A ia lakabb a kir emlwrek tulajdoaát képestek, leplabb as slabkl Máawik arra aag»da*k kővetkwl«t«i, mslysk a lüidbiriokokia voaatkesaek s
Esetek stama : Másyawraiág FkMaéval 844, Hor* át-Halavooorsaág 11. Magyar biradalam • Kö»»i*ir**k tortátokhaa; Msgyaroraeág fiamé* vai 4*0184, Hornt WalevoanwieÉg 17181, Magyar birodalom 48Í.884. A tokátaa élteke toriatok ha a J Megyei oraaág Fiúméval Ms.488 NorvéHMkvee* orsaág 88 749, Magvar btrodatom MM,t61.
Na IMstts8k it, nOjtf • aaáMk aOal a péaa-latéaetakre (boai) vaaetkoenak, mer pedig aagy
'' 7 s _ „717 ." J i .IT A tőrnasirs"* vagyis i*tsáiiigisvei*s kölcsönök ----rr. tJT7.:: :_ ' T'lL
ŐL^. ' 'IE J"? í ' ' Vsitiének nagyobb msTtekbm, Wlnl; "
lörittllal les* *ssgény*hb s blrtokosság, 8|-ot báirsa lölv*h*'tlnk, m*rt hisz ss *d<a a jelen ssstbea a lökét Is vle*saüs*n, s hs msgs s kamat-listás aem Is lem kl ennyit de e löké vli*ie< I bétád kMttosaltsag leklnteibe vétele mellett s küMokeég saayire t.isoayára fölrúg. 1881 ót* 48 m&ló sdoaaágot csinált a blrlokowág, m*l|löl rfiágss kamstol kell Ai*thl*.
IMM aa a Duna jobbparti lüld*ket tirbell aránylag s legtöbb teher, de ia a legaagyobb; utána jön Máülólöld Isrülelts ngyao nem oly nagy kllerje dáaü, de egéaa területét tekintve, dominál aa a**e** ormágrémik kŐsMt. A Duna bslpartja s a Dudá'Titzá kése körülbelül egyealö jeltólttgköl* sséaod terhe vék, jóllehel ss utóbbinak szántó főid területe, de meg afées isrülsts fg nsgyobb, Ttast-Msro* ssügs s s Duas-Ti*sa kős* terület* kőeétt valami ssgy különbség, sránylag véve, sissi; a Hasa-Maros szögén ísvő sssntólöldsk teril«i* iionbin aMniegy 800,000 holddal keve »*t>b-t t*a*nek kl i a jeisáiugkőleeön Is jóval aáskslysbb atámusl aserepsl. Kzsk után jön Horvát'Hs Is vonarsság jslsá ogköloaön* aránylag ksvés uáiitófólddél, de annál nsgyobb ösastsrü-leUet. A Ti*s* jobb és bslpanjának nagyban, egéssbsn agyloims s msglsrhsliMá**, Jóllslul a TUaa halparijának ugy ssániólőld lurüiste, mint as éssstsrülel nagyobb. Utoljára jöe Filmi.
A msgterbsltetáe *sonben nem minden évben sorakosik ssen *orreodb«e.
As slsdó*odáa mérv* * Duns jobbparilán do minél s slső helyet lolyion msglarlja. I8M-Iian i Dans h*ipartj* foglalta d a má*odik katyel, ds már l8W>-b*e sbben Erdély váttotts lel * bar
IH67 ben 11.6 millió volt * jrUalog-kökwOti 8.111 ml lié iálogl*»els« kölcsönttel, s mely uám 1868 I ben 86 7, illetve 16.8 millióra *sökk*at. Esen év jeltálogkölosön suponidssának aagyreaae tehát l záloglevélen költ sön volt A kölcsönük évről évre
nagyobb ő**aegre ragnak, de n*m tort vele lépési ...... ba»aámiiáaát
a iAlogl*v»léskOlcsön, aokssor síig hogy épp eléri '"•••"•n "f*1™' es snnsk s Irlél, KülünOutn nagy a dlfferaíieln a1 ff^- TÍJT4*^! , jjji-m .. , i7o ci években,* mely egyébiránt e msgysr Inté | »j , ? setéknél tmw-lisn,* magyar l lrodslmsi Ukrtölag
j^lít • SS tfiif 860.7 mllllóri rug
Kel valami iniésküdé* s terhek enybltéeébvn hs csak sít nem sksrjuk. bogy a a baj mind johbae loknzódjék. A mint mar Mblltetlük, es állam bármv'y irányú hossá|árulása maileil, esetleg atrask Intclativéjából kelj s bgj további el-bsrspódsáSál m*gsksdályoenl, mert külöaben aa sránylag kl*biitok<*ok trljasse lónkramenaaak a nsgy terhek nyomát* slalt
Siketül! megauresnlnk s kötosönókask naiy* ség ssurlnit toliünt*é**t msgsrs s földbirtokra, a melyből kitűnik, hogy a llaabb knlraönök — tehát a legnagyobb viló*ilni>s*g iserlni a kiasbb birt ikoe kólosönsl — mily óriási ssssaltkksl sssrepslnek 600 Irton slut s fóldblrtokokrs lüjyó ailoll kőksónők ssáms 1891-ben 71.90) volt; a kölcsönőeszeg as őaszea teherhes képest •tonnán veti Magysrorsságrs értve -í ss 6001 Irton slull külcsónősst lllstőleg II.40| volt
A kisgazdái ssoruT^el át legjobban s l*U*gi lyesésr*, sz s kisgasda, s kl ss ország lakossá
hmm
soktól s külMl aéaototéaetektil vélt kato*a*ai
Ipfliplttek e ilyenek kénitli**! a erváayeaMeiaafe ea árv*r*a*k állal. Mart őrlési itéioók mulatják a telekkönyvi mMterbeketraak mervál,
11)81 és IW Ma8ll a m*gi*eh*iiaiéohoa, aa iifazág 6a*aai birtokterilelt értve, atfsdsaléli 16* beaaámltáaávsl idegi a toteaelak, ma-aövekváa Ee amtoUa a birtoka* oaatkly vagyoni heayaUáaél. 1881 rM 1898*11 a vlgriaaltá* stján vem bak- hieaée általi i övekvé* mintegy H millió, Es a bslyitl, Tagadba-taiton, bogy g Sitii magsa*vaaáaáb** aUadiakább nagyobb az óviiotaág, a miat aa a laali amswk-bölslágaé klviiágbk
génylelnwk vagyenk a gssdaságl állagai baayatlánát klrártai s kaéátaé, begy a aaai paas-lnie>*iek kOvitMéena 11*61 értaai leksr ayMsjj* még a msgysr birtokos osztály vállát vsgy egy aj péaalaiéasisak kvlkn* atokalat, a m*ly aa álam táaMgatáasvst koevswaiaa a maga* ksiaatoaása jeisálagk4ie*áaóhei, vagy padig valaaMlylk aMglevö pátőiniiaailakaek ketlsas sst működési köréb* félve ni, Zategleveletofc k*va*etlek, bi*a eaok legaagyobb résae parin Isiül jagysetoiik. Hs lakát a jstoakgl kőtoeöaök kőnnvltéeét uakolálna as áiUua, ba bajla dó votoa a lő deli Ily moéoai lebsnaentssitssét twkóaöto', álpéaiügyl skadkly trbetőaége nem lorogbai saébaa. 0 Igas, hegy nagy mennyiségi sálogtovsMi k bocsatá-jtárűl volns *só, de penilgyl visaoaysiak már joly annyira koÁsiolldtlfi vaunak, aagy aaok stadsss, illstvs elbetyesáse aagy goaáot
utak egy nsgy százalékát képezi ssklotkiönkre- okosns. A löldbirlok jó belektetés: ka kevée
iuláaa semmlsHtr* t*m áll u á lsm érdekében Ikockázaitsl jár. Ka az slrm az, s mely yl*gn*hesebben jut kör • Agrtkol állam
vagyaok s Igy elmondhatjuk,
Nagy-Kanii*a csülör'ök
Zala 75. szám. (5. lap.)
hogy miaden vagyonosodéi kútforrása nagy á llhgbaD a földbirtok. Ezzel van kapcsolatban a pénzintézetek nagytömege, ömefüsx aisal ugv etek szama, mint vagyona ia.' lt>96-ban 19Ü$ pénzintezet működött a isoroaan vatt Magyarországban; szamuk a földbirtok azükiégleievel nőtt i a mi* iráuyu htlidáihot szükséges löket ia es sdla ki
A birtokos osstály eladósodásával arányban nö a pénzintézetek száma s vagyona A kettő kö'öt tehál ss-tsee összefüggés ven. A birtokosok további elsdösodasa azonban országos bsj. Tenni kell azért valamit, ha csak ast nem akarjuk, hogy i gtzd»sági vttság folyományt gyinánl a tönk jelenlkessék. Nem kiván -áldotalokal a birtokos osstály, csak érdekeinek istapolását keri h mi mellett s segélyt nyújtó anyagi basanának is keaa tért engedni, mert ennek ssem előtt tartsaa mellett i» megadható az a segély, a mely léifentartisra szűkseges.
As alakulandó vagy kialakítandó intését jel zálog leveleinek kama ozásét okvetlen as állapinak kellene garantálni, úgyis s nsgyobb összegű kölcsön (becsérték '/4 része) e záloglevelek biztonságát tehetné kocksrs, ha nem állana mögötte az állami garancia. Es s garancia az államuak felérne azzal a nagy kötgasdsssgi haszonnal, a mely es ily ügyletek lebonyolítása után jelentkeznek. Magáiól értetődik, bogy ennek kivihetöség* csakis akkor volna lehetséges, ba as állsm a beeséseket ellenőrizhetné.
A földbirtok tehermentesítésének ideje elérkezett ha a kérdés megoldása késik, ugy elvé-z meg s millióknak nsgy tömege, miáltal gyengül a n p-ség, gyengül az oraság, pedig a hanyatló kös-gazdasági állapo' rekonstrukciója, ha előbb nem, hát ulóbb, de legbathalósabban csak löldbirtok tehermentesítése állal lesz elerhető.
ról és a kővetkező egyhangúlag elfogadott indít vényt tette: i*. A nagykanizsai szent-
vsló kűsremükódéaeel is meghízta. — A vaflán-és közoktatásügyi mintái tar TitMa Jóesef ée
i 'n ... . ... * j neje született ffrksovuky Erzsébet liptó
egylet a felejthetetlen királyné halála feletti ' . , . ^
H IR E K.
— Gyáaa Érzőbbet királynéért. A helybeli helyőrség tisztikara és legénysége kedden délelőtt tíz érakor gyászistenitiszteletet tartott sz elhunyt királyné lelki fldveért az alsó templomban. A templomban felállított koporsó körfll a szertartást Wtber Vince házfőnök végezte. — Az úr hitközség ugyanaz nap délelőtt tizenegy órakor tartott tényes gyászisteni tiszteletet A templomot köröskörül fekete drapériával vonták be. A főbcjárónál a boltozattól egész a földig hosszú fekete v függöny-takarta el a—neltés—ajtókatr- Az oltárt, a frigyszekrényt, a hatalmas öles oltári gyertyatartókat, mindent fekete posztó iedte. Tizenegy órakor zsúfolásig megtelt az öblös nsgy templom. Az összes városi hatóságok, az állami hivatslok és a helyőrség tisztikara teljes számban részt vettek a \gyászistenitiszteleten, A karzatok egész a szorongásig zsúfolva voltak hölgyekkel. A rendezöségi tisztet ez alkalommal az izr. hitközség választmányi tagjai közül végezték, tőbb.n. A gyászistenitiszteleten Ntpmann Ede dr. főrabbi megindító szép beszédet tartott, Kartschmaroff Leo főkántor pedig igen szépen énekelt. — Az lzr. jótékony Nőegylet ma csütörtökön délután rendkívüli ülést tart, melyen határozni fog az iránt, miképen adjon fájdalmának és kegyeletének kifejezést Az Országos Nőképző-egyesültf által egybehívott stegnap, szerdán, özv. gróf Teleky Sándorné elnöklése alatt megtartott magyarországi nőegyletek nagygyűlésén az Izr. jótékony Nőegyletet dr. Neumann Edéné vál. tag és Rosenftld Lajos titkár képviselték. Nevezettek képviselték egyúttal a Kisdednevelő Egyesületet és a Szegények Tápintézetét (Népkonyhát) is. — A nagykanizsai szent-egylet (chevra-kadisa) folyó hó 19-én a nemzeti gyász alkalmából igen látogatott választmányi ülést tartott, mellen dr. Szabó Zsigmond elnök meghatottan emlékezett meg a megdicsőült Nagyasszony-
miklósi elemi iskolai rendes tanítót, illetve taaéé-nőt a zala-egerszegi állami elemi iakolébea jtéaa minőségükben ál helyezte.
— Méptaabela A nagy nemzeti gyáee háttérbe esoritott mindent. Nemcsak a malataé-gok kerültek le e napirendről hanem sok olyan dolog is, mely a nemzeti gyászt legkevéebé sem érintette volaa. De az etóhbi atomóra oapokbaa nem tudott, i«a akart eeeki mással foglalkozat, mi t azon gyásznál, mely eltót'i miaéee bonleáay, miaden bouáa leikéi egysrást Igy került le es óvódák és a népkonyha javára readeaaadó nagy néptombola ügye ia a napirendről. De most mar foglalkozniuk kell vele, hisz egy kemaaat, szép ügyről van ssó, melynek eikere érdekébee mia-dinkinek meg ketl tenni a magáéi. Nagy falragsasok hirdetik, hogy i néptombola haaáaa október hó 2-áa lesz. Fel vsnaak sorolva as értékéé
ia, melyek egyikét másihat, ha a Fortuna kedves, kiki 20 krajeárért meg-szerezheti magának. A nyeremény-tárgyak a napokban közszemlére leesaek kiállítva.
— A •Trjaaévetkeael.' A N.-Kanisaán alakulandó .Tejszövetkezet', a végrehajtó-bizottságnak t. hó 11-én tartolt gyűlése határozatából kifolyólag f. évi október M 2-án délután S ée fél órakor Nagy Kanizsán, a városháza nagytermében latija alakuló köagyOléeet. A végrehajtó bizottság felkéri a tejszövetkezet iránt érdeklődő és abba tagokul belépni óhajtó gazdákat, hogy ea alkalommal a beszolgáltatandó tejmennyiségükre nézve kőtelező ny lalkosatot a közgyűlésen tenni annál ia inkább szívesek legyenek, mert a aaővetkezet csakis egy bizonyos meghatározott mennyiségű tej jegysése mellett léphet életbe. — Akik a köagyülésen megjelenni esetleg akadályozva lennének, azokat kéri a végrehajtó bizottság, hogy ssállitsndó tejmennyiségüket kitüntető köteUaö nyilatkozatukat legkésőbb szeptember 30-ig Étben spanger Ernő ur elmére Nagy-Kanosára küldjék
indítványait' meg Esen közgyűlésen kerülnek as slapeaahélyok megfestése m*8T'(at*a történik az üzletiének
ftehenenkint b frt) jegysese, ás az igargatóeég megválasztása.
— Saftretl ■salaleác. A nagykanizsai sssbómunkások és bzabémttnkásnök ssakegyleté-nek vigslomrendeaő bizottsága folyó évi október hó 2-án a .Polgári Egylet* emeleti terpieibee eaiál t könyvtár-alapja javára sártkürü szüreti mulatságot rendez. A szüreti mulatságot délatáa 5 érkor egy körmenet elflzi meg, meiy a ssak* egyleti helyiségből Indul ki- Táne kezdete este 8 órakor. Belépti dij ezemélyenktnl 00 kr, oaaláé-jegy 8 személyre 1,60; Ksrzzt 10 kr. A teáét Zsoluay VUmÓii zenekara stolgálltlit. Karzati jegyek a táncra nem érvéuyesek. Felllázetétek kOnöueUel fogedtatutk ét hirlapilag nyogáa-taluak.
— Heaea gyalsgjUré. Kevéa váróéban van olyan tarkán elfrtaolt gyalogjáró mini Nagy-Kanltaán. Néhol egy rész aaalalt, astán tégla jön. tiftn megint t ttürkárt vásott tttltll váltja lel a vörös burkolatot. Itt-ott kókocák, másutt mag a leltöllött gidret gödrös csupasz tnyatöldön
elég valtoitlot hol a kikopott.
fájdalmát jegyzőkönyvileg megörökíti. 2. A királyné lelki üdvéért emlékmécset gyújt 3 2000 koronás alapítványt tesz, melynek kamatait .,,Erzsébet királyné alapítvány" kamatai címen minden év szeptember lo-én a dicsőült halála napján özvegynek vagy özvegyeknek adja ki. - A letenyti casino választmánya f. hó 18-án saját helyiségében választmányi ülést tartott, melynek egyetlen tárgyát Magyarország szeretett királynéjának, Erzsébetnek tragikus halála felett érzett tájdalomnak és gyásznak mikénti kifejezése képezte. A gyászkeretü meghívóra a választmány teljes számban és gyászban megjelent Az elnök dr. Csempész Kálmán ul^g'Jk Ölést megnyitván, magasan szárnyaló költői' lendületü beszédben emlékezett meg Magyarország szeretett királynéjáról: Erzsébetről s tragikus haláláról; kiemelvén, hogy a csapás, mely koronás királyunkat s vele a nemzetet érte oly nagy s oly megindító, hogy a gyászban osztozni, minden nemesen gondolkozó embernek kötelessége. Indítványozza, hogy 1. a casino jegyzőkönyvében örökítse meg Erzsébet királynő emlékét ; 2. gyásza jeléül a casino helyiségén levő gyászlobogó 30 napig legyen kitűzve i tagjai 30 napig gyászfátyolt viseljenek kalapjaikon ; 3. hogy a casinonak is maradandó emléke legyen, indítványozza, hogy boldog emlékezetű királynénk életnagyságú arcképét festesse meg a casino helyisége számára. — Az elnök beszédét a tagok fennáll va hallgatták végi£ s egyhangúlag elfogadták, a kép körüli teendőkkel megbízván az elnökséget. A kép költsége a casino tagjai közt esz-közlendő gyűjtés által fedeztetik.
— As lakalak gy*asa. Felséges királynénk elköltőt' tt lelke üdvéért a helybeli lőgym-násium csülörtökön délelőtt tiz órakor gyász-isteni- tiszteletit larl, melyet díszülés követ at intézet helyilégében. Hasonlóin ehhez a feUB kereskedelmi inkola vasárnap d e. 8 órakor gyász-ünnepséget rendez, melyet ugyancsak inteni -tisztelet tog megelőzni az izr. templomion.
-Ilérl ulnma ka»m*rii)«koiiK) Aai-leUau* T Érthető visszatetszést kelteti, hogy csülökökön t kaszárnyákról és a katonai épületről egyezerre csak eltűntek a gyászlobogók. Élénken tárgyalták ette ti esetet mindei\fttt a városban, mert nem tudla senki igt'i okát. Sokan sértést láttuk ebben, mely 11 ország gyá-atiii közhangulatával ellentélbe lAittik helyezkedni. — Uttna jártunk mi ia ennek, de t tok ellentétei (felvilágosítás között nem bírtunk el-iga'odni. Végre megleltük a magyarázatot, a!kopik a cipő talpa. Vátozáanak bécsi »JSíie/iMwAr«»ben, me y 1 következőket | és kellemetlen, különösen olt,
Írja; A közönség körében most sokan beatéinek tgyontipotott vékony téglák lilmondják 1 szilárd
arról, hogy 1 kaszárnyákon nincs gytulobogó, holott azt 11 ösa.ea állami épülitekre, ■ közös hadügyminisztérium; 1 honvédelmi minisztérium slb. palettáira kitüziék. A dolgot azután ugy migytrázzt a »K—r,« hogy et egy 189& ben kiadott rendeleten alapul, melynél logvt a szolgálati szabályzat I. része 66 g ánik 421. ponljábtn
összeköttetést. Itt lyuk lyukai követ; a lábtörésre nagyon alkalmaitk 11 ily helyek. A Kiraly-uteában a BMirr-ltl* hát előtt már hónapot óta rongyot t gyalogjáró; szinte veszélyest éjjel erre 11 ut, mert a villamos világítás ktgytliM eat a helyet teljéién elkerüli. Nemkülönben hasonlón rottt t kövezés 1 „A und Ki». Marodén-
meghatározóit eseteken kivül (t király ízületése1W elötl. At illetékes halótág uivtt ágyelmébe
éi neventpji) t kaszárnyákra nem nabid zán'ét kitűzni. Ezt t rendeletet mondjt továbbá t lieichs-utkr, abból az alktlomból adták ki, mikor — Magyarország egynémely vidékén sz Albrecht herceg halála alkalmából a kaszárnyákra kilü* züit lekete-sárga zászló* ellen tüntettek.
— Klaeveaéaek ée átketyeaéeek. A vallás- és közok'atAsügyminiszteb Sckilf Márkus drt a sümegi állami alreáliskolához h. tsnáirá — a ..ipldinivrlésügyi miniszter Berber Károly Lajost a Csáktornyái állami tanítóképző intézethez gazdasági szaktanárrá nevette ki. — A belügyminiszter Vonyarc-Várhegyre György Ferencet, Zala-Lövőre OerS Károly dri anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki a mindegyiket a házai-sági anyakönyv vezetésével és a házasságkötéssel
ajánljuk ezt, uttiititk a házigazdákat köwlta-legükre.
— Klaiaradt Wvemty. A ktmtkdyi honvédbustár tisztlkai ál'il tervezett 1 szeptember hó 11-ik napjára kitűzött löverkenyt a hasánkai ért lesújtó gyász követkeitébea elhaltai-tották 1 — mint értesülünk — csak a jövő év nyarán lógják magtirnni.
— Baleeet takéséa káikea. Könnyen végtelené válható baletet történt izom beton d. e. t , Hunyaria" szálló udvarán Égy sereg lialslem ber tekéiett, de egyszerre ctak egy rosszul letett; nagy golyó kiugrott a pályából éa Haldu Lajosnál a szálló tulíjdonotát érte, ki ép abban a pillanatban jött oda. A fiatal asszony ssó nélkül összeesett. A golyó izáján sebesítette meg ve-
CLAYTON S SHUTTLEWORTH
BUDAPEST, Váczl-körút 63. m.
által • l.gjutinyoiabb árak mellett ajsnhatnak:
Lanajbil ü gozcsspfógap kssztetek
K«l»k, here eetpISk, UaaUk) roaták, konkoljroutk, kanAle- Se mit-i*r*K ntuptjm.
Nagy-Ksnizsa csütörtök
Zsla 76. szám. ((», l»p)
1898. szeptembar In) 22-én.
szedelmeseu. Cssk nehezen sikerült uulán öt feitoosolui. A hsmar megérkezett orvos elálHtotta • vérsést és bevarrta s sebei, de s súlyos sérülés követkestébeo néhány napig u ágybsn kellett feküdnie. — Nem u első beleset es Bár a tekepályáknál, ssért legjobb volna pálya oldalait mindenütt léckerítéssel eltérni igy elejét vennék a kiugró golyók veszedelmének.
— óriási lAzvéea. Kövu-Kdlldn, - mint tudósítónk táviratozza — kedden este kilsnos érakor tla ütött ki, a melyei wak Ogahp dél-aiáa sikerült eloltani, A ttts ttiyypenjty lakóhá-aai náatslan melléképületet, sok gabonát éa éa takamányt pusztított el. Egy ember pedig, Tűnt á gymtogaiónsk lar'aoak, porrá egett.
— hereiem éa ürge kértas. Hogy mi mindent elhisznek azok a szerelmesek, a kikhez hotelen latt s szivük bálványs, ss igssáu mesés volna, ha mindannyian tapasztalásból nem tudnók, hogy ások a sserelmesek, sktk hi»zik, hogy a szi-Tük bálványa bÜ hozzájuk, még sókkal képtele-aehb dolgokra meg mernek esküdni. Az s törlései, a melyet elánodnak, az előbbi osztályba tsrtoaó «serelmes-k egyikéről azói. Major Rózának nevezik a gyöngéd érzelmű leányzót, a ki agy ezigaoyasszoaykoz folyamodott, bogy bűbájos aioe módos térítse vissza hozzá a babája asivét A ezígányssstony 8 frt 60 krt és egy kaczabajkát kert s megígérte hogy másnap ott lesz s legény. Hogy azonban a már haravará-asolt legényt más szemek vagy a vsrázslstok msg as rontsák, két ürge körmöt is hsgyolt a leánynál avval »s uiasiiáasal, ha a legény mégse I
jönne, lobbálja meg a körmökét a levegőben,!_
vakanaise meg hároawzor a földet — akkor a legény rögtön odamegy s az ágy slá bújik. A Mikor azonban sem a köröa-lóbbáíás, sem s va- -karíntái nem volt képes az imádott kedvest annyira megindítani, hogy a Irány végtelen epe détértil csak csekélyke tudomást is vett volná, aa elkeseredett szobaleány kezdett eszmélni s a csaló ezigáayaeesonyt füljelentetté s b.-füredi jBéehii óságnál.
— Talált pokróc. Nagy-Ksni*sa város nadörkaptuayi hivatala közhírré teszi, hogy a Király-álcában egy drb. ló pokrócxoi találtak, fsihivja sz igazolt tulajdonusl, hogy annak átvétele végett hivatalos órák alatt a rendőrkapitány! hivatalnál jelentkezzék.
OOOOOOOIOOOOOOOOO
8 Csak fiatal embereket
áréskslkst tndul, hogy s
párisi Dr. BOITON
Iajeotto Orientál
a^r alliáay sapi kaaaaálat stán altftlssstja Bég a legrégibb báiitalmskat la, füléalegea tehát saatsl olaj vagy cspalvs balzsamai klaáreUsal, awrt esea csak a gyomrai rontják is s bajt aea gyógyítják SMg-
t üveg Bolton Injectio ára 1 Uagyvorssági fiiraktár:
forint.
| ZoItáöBéla gyugjszertáfa Budapest, g
I Higjloroiá-iitei 23. (SzéÉiji-térurÜi.) -
| Kapható-minden nagyobb gjégjsaartárkaa. M/US Poatal ■agraeéallaak sím: lellán gyégyasertsr Baéapesl X Főraktár Nagy-Ksslzsás:
S PrAger ítéla gj égy aaer tárába ■
O
0
Q
0 O 0 0 0
000000000010000000
Kérje «
fYCf (ontinenlal ■ÖMÓttya fonpang.
oihightrü Spanyol és portugál borait
Sherry Portbor Malaga Madeira Tarragona stb.
Kaphatók az összes finomabb fűszer és csemege kereskedésekben, valamint poharanként at előkelőbb szállodák, kávéházak és vendéglőkben
'ojálfiók: , Budapest 4
csakis-. IVKossuth Lajos es Újvilág utcza sarkán, a fonlnj-Guinaonfszemben
Kapkalé:
Hm éa Klein f&szerkareakedéaében Nagy-Kanizsán.
KLYTHIA a bőr ápolására }
szépítésére ös p -- J ry -w f finomítására ± U. vl " I •
SV l.egeUkeMbb ttltéaékl. bél éa léraelgé IWDEB. "Wt f) — AUr, résssssis. te sárga — X
VASÚTI MENETRENDjS
hgy dobot ára: I forint 20 krajcár.
Utánvéttel vagy sz esaaeg előleges bek ül
vegyileg analyzilt. as ajánlva Dr. Vehl J. J. Cs. Kir. taaár állal Kllajaeré levelek a legjobb körökből minden doboahoe mellékelve vannak. 6
TAUSSIG GOTTLIEB g
Ír. aévarl lallaUi-uaggaa is lUeleeee gyár lásskaa. .7traktár: HÉ<», L. Wolls.il. 8.
Haphslé -a legtékb lllalaaer- gyégysserkereeke*
KAXIZRA álla in áa.
dése utsn küldetik
BOhas, Keleti I. Mér ée Krelaer Gyals eégsksél,
Lsptnls|donos és kiadó:
r 11 (i h x i. r 0 i, a r.
Nyotnatoll Pia<*bal Ktllftp laplula|d<int»itál Nagy-KsiiisasnlivR,
S 1 n d u l á s I la. r k e z é l
V, j Esaiaaárál I Kan Inára
—I í j I.' ' ) % | a I
C I a # 51 2 I a f i
J 1 I jSJij 3 || i|l| 3
Lz. vi Í48 regg. így v. I 6:S2 regg. a [sz. v.' 8 36 d. u. >«. v 12j09 d. u. §> gy. v. f2 17 esle Esz. y 1122 éjjel JE ív. v. j 7,38 este v. v 7f»9 regg. U. v. IS lO.déib. gy.v 4Í63 d. u.
Ssombh L t.1 ö|o6'regg. jsz. v IlljOl este Béea W r. 12 20 d .u. sz. v'j 3,42 regg. Zala-N-Tv. v. j őjisjd. uJv.v.- 8,04 regg. Ib. vj 2 05 d. u. jst. v. l|3& d. u. IS. v.'24fréjjel |gy. v. 7|06 esle
így. v 5 47 regg, sz. v.j 8|B2 rejtg. V |y. V. 9 30 regg. |sz. v.j 1 [40 H u, |sz, vJ d. u |v. v.l 8l50Mfe ki. v.'l216 éjjel (gy, v. 18 17 éjjel Igy. v.! 603d7o.Sy. r-11 60 d. e.
J«- »•' * 9 f«tr
n,m Isz. v., 467regg.ps. v. 120 cl. n. Wíbl Uz. v.J 2260. ti, sz. v, ll 41 (1jjcl üyékényaz. v. 7 >1esls jss. v.'l ljl4 regg.
Huszonötödik évfolyam. 77. szám.
Sssrkssatáaec; Várashásáptlatriaskal Kilop köajr-kimMWbN.
4 •sarkaastévsl Írtak aaai lakat napaa-kiat 1. a. i-k 6ra Mat.
4a isláasadá a lap aaallaai riaairt faaaiaaa* aiadas káslsaásy.
Kiadóhivatal: Ytrmkaaapllat: Kittiül fUit ktajT-kmraakadkaa
Z A LA5
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap i csütörtökön.
(LOrikBTKM Ilii Iféaa tara II kansa (é Irt — ki, fálévra ( kanaa (I trt — kr, latyaéávra I kórósa (I Irt W kr.
Nyilttár paUtaora 10 lri>éi.
Klááaaiáaaá, •aláalata hlrdaikaain isa.Uaeik flxkal rtktf kta ina kaéiaits uiáa*sé*l.
Bánaaatallaa Utálat aasé iaaatt taaaS hal Ihmmi a
■pa ■!■ én is kralete.
Nagy-Kanizsa. Iö98.
Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR.
Vasárnap, szeptember 25.
Emléket a királynénak!
A koloszális emlékszobrot, mely
Őszintén, melegen érező szivéből szövődik egy egy mélán,* bánatosan rezgő dalba. A nagyok emlékezetére gyqjtott szövétnekek!
magyar nemzet egyeteme részéről Erzsébet ,„essze vilAgitó lángja mellett olyan meg királyné emlékezetét fogja megörökíteni ésüj^Jcunyhók szerény, halványan pislogó
L!.<l.i.! irlxl/Xn uUlliétAIr maSrl ... .. .
hirdetni messze időkön át, ieiállitják majd Budapesten, Magyarország szivében, ahol legfönségesebb erővel lüktet ennek a maroknyi, de a megrázó viharokkal szemben csodásan alkotású nemzetnek érzés-világa. Az a hatalmas szobor a nemzet milliói együttérzett kegyeletének lesz fönséges hirdetője.
Ámde az a végtelen fájdalom, mely e nemzetnek minden rétegén át&gett, külön-
mécse, mely tölött mindig ceremoniátlanul minden kOlső póz nélkül virraszt a szeretet, az őszinte bánat bensősége.
így lesz hazánkban Erzsébet királynénak emlékezetével is. A magyar nemzet minden rétegébe elhatottak az ő páratlan nagy stive szeretetének melegítő sugarai; nem-I csak a fényes lakokban, az egyszerQ kunyhókban is ragyogó történetek szállnak szájról-szájra at ő örökre megnémult szi-
is,
s csak nemieti
kfilöft is résrt-kiván magénak a kegyeletből, mesés jóságáról és arról a nagy-
az el nem múló emlékezet kifejezéséből. I szwetetr1l. melyikei ehhez a szegény, Azokat a kiváló alakokat, kik egy-egy rokontalan magyar nemzethez fűződött nemzet éleiében szellemök vagy szivök j azokban a nehéz szomorú napokban nagy erejével fényes, ragyogó nyomokat hagytak, — hatalmas vonásokban megörökíti ugyan a nemzeti történelem múzsája; halhatlanitják őket nagyszabású költeményekben a nemzeti érzés fölkentjei: a köl» tők; de a dicsőségnek, a halhatatlanságnak eme fönségesebb méretű megnyilatkozásai mellett mindenkor tiszteletreméltó az a szép -emlékezet 4% mely a nép egyes rétegeinek
mikor már a nemzet-őrző Isten megkuszált szálakon tartotta fönn létünket.
Csoda-é, ha a fájdalom nyomában most mindenütt a hála jár, kegyeletes emlékezetre intő kezével. Egyesületek, testületek, köz* ségek határozatait olvassuk, melyekben kimondják, hogy az elhunyt királyné arcképét megfestetik vagy mellszobrát elkészíttetik.
És ne jusson eszébe sertkinek kicsiny-leni a kegyeletnek ezt a kisméretű megnyilatkozását, mert megszenteli és nagygyá teszi azt a fájdalmas emlékezet és az őszinte kegyelet leghatalmasabb mérete, aminő csak egy nemzet szivében elfér.
Ilyen bámulatosan együtt dobbanó szívvel (habozás nélkül kimondhatjuk) még sohasem gyászoltak a magyar nemzet milliói, és hazánkban még sohasem nyilatkozott meg ilyen valóbaK megható módon a halott emlékezetét mrgőr xni óhajtó kegyelet. Nem lehet csodálni tehát, ha az egéss magyar hazát egy óriás „Ensdd-tmlJkkf' varázsolja ez a páiallanul nagy kegyelet.
Es jól van igyl Jól testi a magyar nemzet minden rétege, ha községekben, alkalmas tereken, s mindenüvé, ahov^ kereszteket szoktak állítani, felállítja az elhunyt királyné mellszobrát, vagy ha csak egy, bármily szerény emlékjelet is állit. A legszerényebb kegyelet jelben is meglesz örökítve a gyászoló nemzet fájdalma is, Es as a fájdalom nagygyá teszi, felmagasít oeitja a legegyszerűbb kődarabot is, mert abban s nemzetnek lelke szólal meg.
Ez'jól lesz igyl 0*
Ne maradjon Magyarországnak rgyet-
TÁRCA. Mária-Trost.
A gréci villamos surranó gyorsasággal rohan velünk gyönyörű völgyén ál, merész kanyarulatokat téve a lankás hegyek gyümölcsfákban gazdag mellékei kótöli
Egyszerre csak feltűnik a magas hegy tetején álló kettós-torriyn templom, amint méltóságos komolysággal néz az alatta elterülő messze vidékre. A mária-trosti szent-egyház I
— Ah, wie prfichtig! Ah, wie impozánst! — hallatszik mellei lem jobbról, balról.
— Nagyszerű, ugy-ó ? — szólal meg egyik ismeretlen útitársam magyarul.
A halvány nő, kihez a kérdést intézte, fájdalmas merengő srccal néz a villamos .ablakán át a balalmas épület-óriásra és csak a fejét in galja némán.
Éltől a pillanattal fogra valami megmagyarázhatatlan élénk érdeklődéssel csüngök hazám fiain.
Még fiatal mindakettő.
Egymás mellett ülnek, csak néha-néha szólnak egymáshoz, mnlha kényszer-kötelék tartaná mindegyiket a másik közelében.
Kezdem találgatni, hogy minő viszony köli össze ezt a kél lényt.
Testvérek nem lehelnek, mert viselkedésűkben nincs meg az a Unom, figyelmes gyöugédség, a mi sz intelligens osztálynál a létli és nő közölt e viszonyhoz lűzódik.
Közeli rokonok sem lehelnek, mort akkor a fiatal nő nem utazhatnék igy minden kiséret nélkül.
Távoli rokonok még ugy sem!
Nászuia/ó párnak sem válnak be; mert arok vsgy durcáskodnak egymással vagy simulnak egymáshoz sz egygyéolvadásig
Megvan!
Bizonyosan aléle két-három éves háiaiok, a kik közé valami lélekbusiló hidegség feküdt.
A férfi néha-néha ránéz a halvány, szomorú, szinte jéghideg arcú nőre, aztán elfordul és néz révetegen aa ulszéli fákra. E közben egy-egy mély sóhajtás tör fel melléből. Az a beteges forma nő szinte meg-meg rezzen olyankor, mintha valami dermesztő hideg áram érintené.
Mi fekhetetl e köze, a bizonyosan szorosabb via/.onynyiil összefűzött kél sziv közé, hogy szinte fásnak, dideregnek egymás mellett Vájjon miért jölek ide, ahol csodás bizalommal testi vagy lelki gyógyulást keresnek a hivők ezeréi? Tesli vagv lelki szenvedés hozza-e őket ide?
Gondolkozom; mi közben lesem. (Orzészem minden mozdulatokat, hogy bepillanthassak belső világukba. De ők csak hidegen,-kilejezéstelen közönyösséggel ülnek egymás melleit. *
A villamos csilingel; lassítja haladáséi; a vezető gépiesen csavarja a lékezól.
Megállunk.
— Maria-Troetl — kiállja a kalauz és mi leugrálunk.
As állomási épület elölt egy kis asstalkán kópés levelezőlapokat árulnak. Az aaztalka egyik sarkán kis 7—8 éves flucsks, a másikon egy 6—fl éves leányka áll. Testvérek lehelnek. Aranyszőke haja van mlndakettőnek. A lányka fürtjei gyönyörű csigákban omlanak le vállaira Szelid, angyalképtt teremtések.
Majdnem mindegyik utas odalép az asztalkához és veszik a képes levelesőlapokat.
As a két ssomora utss is ods megy. Legutoljára maradnak. A nő kiválaszt néhány kártyái s a férfi kifizeti.
A nő elteszi a kártyákat, azután lehajol édesen mosolygó arccal a kis aranyszőke lürtü leánykáhos; megcirógat)* leomló szép haját ée kedves-becézgeléssel sultog neki valamit Csak a hangját hallom, szavait nem. Olyan kellemesen reszkető, lágy, édesanyai hangja van. Olyan u'ánot hatatlan édes-anyai szeretetlel öleli magéhoz a szőke gyermekiét; sztán megcsókolja egyszer, kétszer, számtalanszor, minlha csak as anyai szeretet örjöngese szállts volna meg.
A férfi már unja a dolgot. Megérinti vállát és csendesen mondja:
— Vilma, kérlek, menjünk !
i ka M
kirlTÍi
világszerte Ismeri jó hírnevét kilünő niitiő-mígdnek köszönheti, minők kűveiknzlébon a tnldgötnb minden róRzén, még a kisebb líon lyukon Is, utóul mór tslélhmó t!» árui'llva lösz. A IVrrnei JAasel kiwrllvlzböl mint rendszeres ttdng egy boros |u»|iárriil reggel éhgyomorral VlWö lléglé|Bl, (8)
Kapható ; Rosenfe'd A és fis és Marton té« Hubsr oiégeknél.
fiRAPHIC JROGEP
ii legjobb, legegyszerűbb, leglarlősabb és legkönyebben kezelhető. Ars A6 Irt egy tényétéit dobozban. — Kizárólagos képviselet es löraktar:
Fiaohel Fii'öp könyvkereskedésében N Kanlsaán.
Vgy-Kanleen VflRiintp
len olyan községe, melyben ilyen, a zetsiiv fájdalmáról, gyáazáról beezélő szerény emlék jel ne legyen I
A nngykanizaai »Iir. Jót. Nőogyesűlet* mér ebben a uellemben gondolkozott és éreieii, midőn elhatározta, hogy a királyné mellsiobrát megkésiiitell éa ait a vároai hatóság éa a aiépiiő agyoiUlot beleegyezése után a na^ykaniiaai sétatérnek egjlk alkalmas pontján helyezi el.
Elhatárosáaáért a legmelegebben üdvözöljük s hiaaiOk, hogy annak foganatosítása semmiMe skadályba nem fog Qtkösnl,
És ha m«jd hazánk minden községében, minden alkalmas helyén lesz egy-egy meghaló emlékjel királynénk emlékezetére, akkor bámulva fogja látni a világ, hogy mint szötto Össze a nemzet millióit a fájdalom, mikor királynéjában tW<f- astm>nydt alratta.
Zala 77. szám. (*. lap.)
venni mindenütt a rendiség kezéből, caak egy kis jóakarat, meg egy cekélyke áldozat-készség kellene hozzá, egyéb semmi Egyrészt a mi hibánk, hogy ex nem így van Nagy-Kanizsán ia.
Színi-szezon.
A csavargó tolvajok, a kisvárosi a»sfsl tok feMell, xiines éjjeli pillangói, as erköl esős támad)'lom e kitaszított páriái és a vidéki tmtmh egyformán a rtndőrtég ügykörébe tartósnak. Nem mindenütt, nálunk sxonhan teljesen. Ep annyira nevetségoa es, mint bonxantó. Van rendőrség, mely a közönséges tolvajok, a r*Jtösködösikkasslók e'fogAsu körUI valósággal mflvéssi virtuozitást fc|thet ki, de es a müvészkedés korántsem ogcíra arra, hogy olyan vidéki váró-aokban, hol sainügyi bizottság nincs, a rendőrfőkapitány saját akarala saerinf, egé*xen függetlenül inléskedheaaék axinéHseti kérdésekben. Ez a kelletlen alyáskodás a b*lüg> miniszter jóvoltából valósággal kolonc a vidéki asinésxeten, de a közönségen is.
Könnyen lehetne e bajon aegitenij ezt a gyeplőt egész egyszerű módon ki lehetne
1898. szeptember hó 25-én
a kár, hogy a társulatot nem évtizedekre kötötte hozzánk, sz őszi évad nagyon rövid, Kanizsának kevés lesz ebből." Nem rajiunk áll boszut Szálkái, mikor nem jön Nagy-Kanizsára, a ha valahogy véletleneégből ugy eenék mégis, hogy váratlanul itt teremne, ugy ez csak azt bizonyítaná, hogy Snélutttiurvdrou— nem bocsátották be. Mert ebben az évadban az ő számításából teljesan kimaradt NagyKaniasa, szinte erőszakkal ügyekezett Fehérvárra. Spekulált a direktor ur, hadi cselhez folyamodott, de olyan naivul. Azt gondolja: most kiéheztet bennünket, majd ha aztán január végén lejárt a kötelezettsége és ba már eléggé megunták Albdn, mi két kézzel fogunk utána kapni, sőt könyörögni ia fogunk. Nem gondoltuk volna, bogy a direktor ur ennyire nevetséges Ind lenni, alaposan (éved, amikor ily együgyűnek tartja a kanizsaiakat.
Szalkainak a székesfehérvári színházat egy fennálló szerződéa értelmében caak nov. hó 16-én lett volna joga elfoglalni. Időközben a réazvény színházat elérve rezlék, maga a város vásárolta meg, a itt aenki aem tudo't a kötelező szerződésről, igy történt aztán, hogy a város felszólítottá Szálkáit, hogyel akarja-e október 1-én foglalni a színházát?
Később kisült, hogy Szálkái ebez a határidőhöz jogot ugyan nem formálhat, de ekkor már kiszakadtak az időből a igy a jövő évre tolták,
A rendőrfőkapitány már a mull szezonban jóalőra bistoaitolla Sialhay szinígazga" tónak a nagykanizaal állom/.it. Nem keressük, mi késztette őt erre, elég, hogy Igy történt, sxintáraulatnsk már e hó 16-tkén kellett volna az előadásokat városunkban megkezdeni, és Bzalkal október hó 1 én be is vonul Stfktsftkérvdrra. Mi pedig, ha színházba akarunk majd menni, eliárunk Gelsére, Mgrádra vagy Kls-Komáromba, mert ezekre helyekre nagyon kellemes és olcsó 1& u esti vaautl ösazeköttelés.
Egy caöppet sem sajnáljuk ^zalkaif, mert elég alkalmat aduit legutolsó társulata «rr< és színháza, a két részre szakított évad második felében, kongott az ürességtől. Mindjárt a uj társulat bevonulása után est irtuk:
„Ugy esik ma már, hogy a gyéren összeverődő köz'inség nem a színpad felé fordul, hanem egymás arcát vizsgáljuk.
A hosszú felvonás-közökben, hogy sxomsxédunk elkényszeredett sötét Ab* A-xala ne meredjen oly szoborszerüen a villámon körlék sápsdl fényébe, erőszakosan élceket gyártunk, némileg helyet-1 restaurálását a tesitem ügyekezünk a kedélyes apák Sza|kai bevonuI szerepét A hölgyek a közelgő fürdő- Ej5 a bizony8ága MDnak< hogy a direktor sseaon toalett kérdéseiről folytainak hosz- l k| a tavaB8Za, gyakran hangoztatta szos eszmecserél, a ki pedig a sok fes.,„dTa, hogy ö okvetlen számit éa ragasz-tékü színi Wleg álmait kergét., az az kodjk Nsgy-Kanizsához, dacára, hogy « emlékeken rágódik é., szörnyen boszan-jkötónilé njnC8 mege]égedve _ tersen kodik a jelenen. mellflglá a várost.
Kár minden szóért: keressük a régi- Hogy az őszi évadban nem lesz színeket, azonközben felszalad a lüggöny, meg házunk, ezért canpán a rendőrfőkapitányt
terheli a felelősség Nem az első eset ez. A mult évben Csók* Sándor ültet'e fel igy s ki tud ja, hogy ez hányszor fog még hason -
le is hull éa a közönség lefelé haladva a lépcsőkön, heveket emleget — a régiek közül.
Gratulálunk íJflu£M»íí útnak / As
latosképen ismétlődni.
A nö mdg egyszer magához öleli, még egyszer megcsókolja a lánykát, aztán telugrik ás megy a lassan induH fárfl titán. A távolból is visats-viaaxanéa és csókot dobál a mosolygó sngyalarcu gyermek leié.
Tehát mégis lel tud melegedni ez a halvány hideearcu asszonyka is.
Most már kátnereeen érdeklődőm iránta.
Megyek, lépegetek utánuk, mindenütt nyomuk ban. mint valami fáradhatatlan lélekbúvár,
A bucauj 'rt helv balalmaa azentegyháza ott áll fölöllOnk impozána kettős-tornyával, mint egy tárt karokkal várakozó agg azenl.
KflszSz lépcsőn lehet cssk (eljutni hozzá. Ez a meredek ut próbára teezf a >sivel is, s tüdőt is. Nem könnyű dolog oda feljutni isteni irgaloméri, kegyelemért. A kényelmeeebb részt ások a koldusok választották, akik ott guggolnak vagy
messze; a torony előtt ütötte lel aátorál. Szent-1 képek, apró szobrocskák, olvaaók meg különféle, t'sebb, nagyobb emléklargyak bazárja huzndik jobbra, balra a szentegyház főbejáratától elig liz lépésnyi távolságban. Égysserű, prolán üzérkedee ez: kínálják hangusan, kegyeletaértö módon a portékáikat; caak az hiányzik, hogy meg nem j ráncigálják a kabátod sséléi. Nem lehel rosssul jövedelmezi! üslel; bizonyosan nagyon busaa&e., behozza a belypénzl, amit a kalmárok flae neka s*entatyáknak.
Néhány percig gyönyörködöm a azép kilátásban is, azután belepek a hatalmas szentegyhás | oszlopai közé. Vizsgálom a remekművű ol árakat, i a gyönyörű festményeket. Igy imádkozom. Gröa. meggyőződésem, hogy Isten megérti, elfogadja | imádságul azl, mikor lelkem a bámulat néma áhítatával ölelkezik ssoknsk szellemével, skikuek
ülnek a lépcső aljánál jobbra balra éa rengeteg- nlko áaában a Teremtő lelke asólal meg.
nagy olveaófüsér szemeit tapovatva egyhangú zümmögéssel morzsoljak ajkaik között az imádságot. Mindegyik utas nyújt nekik alamizsnát. Nekik itt is hull sz irgalom, kegyelem morzsája. Más bajuk pedig nem igen vah, minthogy már nem éppen Haialok. A sorsuk itt nem lehet rossz. Igen jó egyetértésben és bisalmaaan élnek. Ahogyj a lépcsőkön halad> látogatók msgaaabbra érnek, '«minosgyik megolvassa a bevitelt, aztán beszámolnak róla egymásnak,
Meivárom, mig s lassan haladó eaoport a lépcsősor középéig ér, akkor Indulok neki ssép Inemin. Mire (eljutok a ssentegyház elé, a látogatók már mindnyájan bennvanuak,
N- in menyek be egyen- aen; előbb megtekintem a templom előtti térséget.
A praktikus kulmár-sseilem tanyttja as. A hslalmas isMt-ember kikorbácsolu valumikor a templom tornácából, Nem meneküli el valami
Ez hát a gráciák hiree liucaujáróbelye : Mária-! Trost. Itt gyógyulást, vigaszt kell talalni mindenkinek. Vizsgálom a templom lalára aggatott emléktárgyakat. Kezek, liibak, szivek, vesék és' különböző lestrészek viaszból, mindegyik nlatt ott van annak a névjegye, akit a búcsújárás csodás malasztja meggyógyított. Mintha valami titkos ssellem-sutnnást éreznék. Sokáig állok a vÍHaz-alakok elölt.
, A sánták járnak j a süketek hallanak ; a vakok látnak; a némák megszólulnak.*
Mintha eaekgi az igéket suttogná körülöttem valami lalhatallan mellem.
Hat csakugyan ilyen csodás erö lakik Itt e hatalmas boltívek alait? Hol rajtttzik? Ki helyezte ide, éppen e kö-kolosssus hideg lalat közé? Hal csakugyan elég föllihegni ezen a kétszáz-loku meredek léooaón hogy a testi, lelki lájdalmak Valami caotáe Éiuggeszlio hálása alatt megszűn-
jenek ? Lehel olyao gyógyító, vigasztaló, eaodáaan bairsamoa ereje a lelkekel betőllő nagy hitnek ee bizalomnak?
Ahogy aa ietenbe vetett hitsöröktitku delejes bstslma elölt ingadoaó kételykedéasel állok, — megpillantom megint a szomorú párt.
As egyik Márts oltár előtt léraepel aa aaasony. Összetett kasai eadőleg emelkednek a Madonna telé, aki megdioaőüU arccal tartja karjaiban gyönyörű. göiidörlürtü magaalát: a kis Jésuat. A nö rajongó ahiialtal tapnaztja égő aaemeit a Szűz-Anyára. Ajkai nem mozdulnak; nem rebeg imát; de láteaik, bogy a hil, a bizalom ereje egész lényét imádsággá magasztosítja. Egész ténye egygyélorr sónak a Szent-Asszonynak szellemével, aki sugáraó édesanyái boldogsággal tartja mosolygó kisdedét a melegen verő szive fölött.
A térti lehajlott tővel, merengő arccal áll a háta mögött éa csak néha-néha, aslnte lopva tekint a Saüz-Anya képére, mely előtt a halvány-arou nő rajongó áhítattal, as égbesaárnyaló lélek némaaágával térdepel.
Vájjon miért ssárnyslhstott a mindeoeég Urának trónja elé ennek a szegény nőnek lelke r Vájjon lehossa-é onnan aat ebbe a beteges, megtört Asikumba ? Vájjon megvigaaatalja-; est ie a hit, a bizalom csoda* szuggesztív ereje ?
Észrevétlenül, csendben haladok el meilettök ée megjárom a templom minden zegét, zugát, hoaszan elme engve egyes tárgyakon.
Mikor a templomból kilepek, már fölöttem delel a nap.
Leaietek a kétasáaloku lépcsőn, hogy a leg« közelebbi villamossal visszatérjek uráoba, a nyüzsgő, sajgó protán világ hullámai kőaé.
Amint belépek a pályaudvarba, ott látom megint a fiatal-párt a képes levelezőlapok Beátáiénál.
Nagy-Kanizsa, vasárnap
Zala 77. szám (S lap)
1898. szeptember hó f.V-én
Nem vitatják el mi a főkapitány jogait, de hogy ezzel nem igy kell élni, azt bálran kimondhaliuk, annál is inkább, mert már a tavaszszal figyelmeztettük, hogy váljon az engedély-kiadáséal, ne kösse le azt már egy évvel előbb,
Kezeink kőzött van a társalat személyzetének névsora H ába igyekezünk szemez getni belőle. Két, h^rom név, aztán egy csomó őtödrangu "bolygó. Halvány a színük, belekopott régi ragyogásuk ax emlékezetbe már. A társulat nem rosszaEb, vagy alig jobb a tavalyi másodiknál, Ilyenformán nagyon kevese! vesztettünk. De itt tulaj" donképpen nem az a kérdés, mecfhyit vesztetlünk Szálkáiba*, hanem mennyit általa > a lökapilány szíves'jóakaratából.
Mikor híre [árt a tavaszszal, hogy a főkapitány már előre kiadja az igazgatónak az engedélyt, ezt irtuk: |
»Nem tudjuk, mi. igaz abból (I, i. az engedély kiadásból.) A főkapitány megadhatja neki az engedélyt, de kiviile al'g lesz akkor más közönség. Ezzel a mai társulattal bajosan fog egyszer is lelt ház előtt játszani nálunk. — Csak annyit, akarunk Mtgjtgytzni, hogy a főkapitány \ várhatna at tngtdily -kiadással, mig\ tíbb igazgató pályázik.
Különben szeptember előtt még más társulat is jöhet hozzánk, melynek esetleg akkor végződik a szezonja, mikor a Szálkái társulatáé kezdőd k," Elh*sszük, hogy van eset reá, am<kor az alispán, söt a belügyminiszter informálta! a msgát egy-egy notorius gazemberről a főkapitánynál, bár ez nem szokás, de ast sohasem fogja töle kérdezni sem az egyk, sem a másik —» és ezt egész bizonyossággal tudjuk —- hogy jelentse be nekik hivatalból: ki a vidéki színészek között a leg jobb hös-szeifelmes, vagy kedélyes apa,
vagy tényleg Szaládfi Olimpia a legjobb a leg szebb hangú szubrett-é?
A főkapitány előre elzárta az utat, bogy más igazgató'folyamodhassák, pedig ismerte a közönség hangulatát. Valóban kíváncsiak | vagyunk, miért adta ki Szalkainak as engedélyt, miért zárta el mások elöl az utat, hogy Kanizsához juthassanak f Es az egészben a fő kérdés.
Sokkal tapintatosabbnak hittük, mikor állását elfoglalta. Legalább az Hyan 4lgyek»^ ben más eljárásra számíthatna városunk és a színészek is. Nem hisszük, bogy sz nészoti kérdésekben a kritikus óimét vindikálná magának a főkapitány, ha meg nem : k>nél szerzett információt a Vidéki színtársulatokról, hogy minden jó akaratát egy társa-1 ságnak — előlegezte. Az előlegezés nem használt, söl ugy hisszük: maga a fflkapi-tánü röstelli est most legjobban.
Hogy Sialkai nem jatt, asért szót sem emelnénk, de nem jöhetett miatta más se. Es baj. Ebből anyagi veszteség is háramlik magára a városra. Megfosztották a közönséget h műélvezettől, ezenkívül a közönség sorában is sokan szenvedtek anyagi károkat. Ezt aláír a minden józan fej.
A többit végezze el a főkapitány Szal-kaival.
Országgyűlés.
Szeptember 20.
A megdicsőült királyné felejihttetilen emléké* nek szentele szept. 20-íkí Qléaéi a képviselőház, amelyen m«et la elOmlőll -aa utosé hét komoly, IWálos hangulata. Emlékezetéé marad aokéíg a megjelenlek szivében az a jelenei, amidőn Ssllágfi Dezső elfoglalva elnöki helyét, egyszerű, keresetlen szavakban, de mély megheoltsámal beszámolt a képviselőház bécsi küldői tytéoek uljáról éa kiemelte királyunk meghalő Köszönetet a nemzet részvétéért.
Tisztelt Hisl Mindenekelőtt engedje meg a Ház, — kezdte as elnök, —> bogy .rövid jelentésemet áz elnökségnek adod megbízás trljiaitHiflrflalfffjgaaaanai. (II sl jukl Halljuk!)
A képviselőház koszorúját, melyet megdicsőült királynék emlékének szánt e hó 16 án délután fiH 6 órakor rlhetya* tűk a ravatalra. Ax országgyűlés mindkét házának küldöttsége együttesem iáit tá i a Wdönségben i kepvUrtonáz tagjai igen szép Mámmal voltak Jéhm. Jelen voltam ezután a Háa képviseletében aa e hó 17-án délután a kapucinusok t.mplomában végbement temetésen éa ai e hó 19 án délután J órakor az udvari várkápolnában megtartott vig illákon,
A Ház megbízta at elnökséget utal is, hogy hódolatteljes és fájdalmas ráarvá tét és gyászát ő felségének, legkegvnimn-sebb urunknak alkalmas módon Irgmagasabb tudomására hozta. 0 felsége ke«ye»> sége ugy határozott, bogy 18-án délben 11 órakor a képviselőház és főrendiház elnökeit együttes kihallgatáson fogadta. Felséges urunk mélyen megindulva fogadta a magyar képviselőház rész vétnyilatkiua tát éa a legmelegebben emlékezett meg sma ' odaadó éa a szívnek mélységéből jöv4 részvét, ragaszkodás ás hű együtérráa számtalan tanúságról, mely at orstáf minden részében te köretben nyilvánult ét meghízott attal, hogy fegsatveanbb királyi köszönetét a képeelőháj tudomására hottam.
Hódoló tiattelettel tudomásul vétetik a király itenete. At elnökségnek jnl*ntéaát, gondolom, a Ház tudontéauí veazi (Helyei lés.)
Amidőn Stilágyl tolmácsolta a király k«eeá» ■agyar Miét, as agées Háa írtélt a felbe agsetl agy ajak 1 kiáltéeakénl.
mrf
A nő moet la olyao szenvedélyesen öleli Csókolja azt ea arnny'szöke-füriU lánykét. De aa arca most már boldogságtól ragyog. Minden vonása mosolyog. ......-.....-_1
A ferfl arcáról le eltűnt a közöny hldegségs. Derlls, mosolygó képpel cirógatja a kis szőke luoakál, aki a levelesőfepokal árulja.
Mikor jeli adnak as indulásra, alig tudnak magvélnt a kél szelíd, engyalareu gyermektől Egymásba karolnak éa ugy eietnek gyermekes haacurosásaal a villamos leié.
Bámulva nézem őket.
JTahál csakugyan megvigaazlalódtak.
Minő vigasztalást, minő reményt önlhetett a hit bflvöe ereje ebbe a két lélekbe 7
A villam<>son egénen közelükbe ülök ée ügyelem őket.
Még onnan is azt a hé' szőke nemiekét nézik és most már mind iketlen csókot dobálnak' feféjök.
A villámot megindul.
A nő édesen suttogva simul a lérflhoz.
Jól értem smlnl suttogj*;
— Ilyen less majd a ml angyalkánk Isi
A lérfi szemet ragyognak a boldog reménytől.
— Hál Igasán hiszed 7
— Ob Kálmán, megűdvösűlten hiszem, meri éreztem a Hsűs képe előtt a csodát sugalmat.
' Olyan szorosan egymáshoz slmu nak. Sülnie érezem, a mini felém augárzlk tőlük a teremtő délej reszkető melegsége,
A lagyoa asszonykából epedő, égö, ragyogó asszonyka lett a csodás Ihletéstől.
Hja: Mária-Troet!
—y>
Bécsi gyászemlékek
(Jí.) Olt voltam Koasuib-spánk temetésén Badapesiei^ szivem vágyát követve ott kellett lesnem a magyarok édes anyja, drága királynénk emétéeéa lé*, fájdalom bogy es alkalomból
Réeebe kellett uiazaom, Hzombaioa reggel a teme téa napján elérkezve Bécsbe, jól eeeil látnom, bogy az üzletek legtöbbje zárva volt.
Mlodee zárt ajtóa ott függött a gváeakeretl esédals: ,s esdssdmé ttnutén miatt es HtM sdrse mered." feltűnt azonban, hogy míglen aa egyik Ozlei aárva, a ésomssédoe üzlet nyitva volt. Csakhamar rorg'aláltam a magyarásalát essa eltsalétea gváasayllvaaltáansk. A gyásseédelák hazudtak. Nem asért maradlak az üzletek sárvs, mert a császárnéi tsmetlák, hanem assrt, mert sz Itrselllák ajévtk eled napját tnnepsllék. a bécsi saldókeek kapó a lőtt császárnéjuk leme-téee, ezzel pal ástolaatlák vallásukat, ml Béesbes nem megvetendő eredméoy.
A más felékesetekkéz tartozó kéreekedök nem állván vallási kénytser alatt, leleteiket pontban á óráig, mikor la a templomok összes | harangjai már megkoadultak ét a gyáasmeaet megindait, nyitva Iállották. Ds még él asm keljresték á nagy halottal örök nyitgyó helyén, már lemét ayllva állottak a .pára'laa" bécsiek Isls-tbl éa. midőn esek kirakatait láttam, viasza-
Sondoltam a ml kié vároeaaia, bei kerested ólak Irakatalk dekorálásánál mimlndeel tl nem követtek, hogy a gysasaak kifejezést a<|jaaak ée a kegyeletei áleeesék. Nem találtam éa Béeebea Ilyen törekvéeből aemmli, Oaak aa „udvari ezáill tok1 jelezték némileg, hogy ők sem tartoanak a közönséges üzletemberek közé. A kalap kereeks-dők megtettek asnyll hogy kirakatsíkbe kizárólagosan lehelé kalapokat tatlék, ladják ssag as arra táró-kelők, aogy lU fekete kalapok dea választékban kaphatók: a uöi divat kelme- ét azőrelkereskedők ngyasoeak ilyen reklámmal fejeaték ki gyáesakat
De a mi<4 az emberáradat tarksbarkaaágából láltair, even reklámoknak aem voll foganatja. Vllátos calrl-osárl rehábao jártak kellek ,a jó béesink és Ita a mi hü magy rjaiak nembeli1 kűlömbség nélkül nem Öltöttek volna gyászt, msgukts és nem jönnek el oly tömegesen Béetbe
eaak a grá-alobogók hirdették vetaa, bogy gyásza vaa Béee városának, sem pedig léverssep*
A temetést követő esp, asár vtg siet vett a császárvárosban. A mulató helyek N.k agy íhewtésgtek a kőaőeséglél, melynek aey réssé s»m sleígedélt meg t ésae lármáiéval, asaem a beerigsr mellett vígan éaekelie a becsi sétákat A páratlaa bécsiek már elfelejtették eeássárne-lakat éa agy csemwt aem tátodtek a vsássár-juk báaaiával. Ok tsljesu beérik attal, ha esáaaárjak Vélük érea ét fefeslegeew* unják, hogy flk viszont aeáaserjekkal áresaeask Hogy milyet a bécsi kegyelel, tál legjobban Islfemaí a köveik eső eset,
Történt királynénk mentése estéjéé s kapa elsasok temploma előtt Béesbea. A kepeaias-oá aa etil érákWa néhány a királyné kepureétára helyeselt kosterel darabokra tépve, vmlékli sséioezlottsk a eép között Magyarok bél, IHeg kaaiaaaiakbál álló társaságunk tel megtsdva, sietett a kaparlnuaokhes, begy aaait lagyse ilyen drága emlékre. Sajnos, későé éeksstiek. Hoatá-lugtaak tékái ét öeessetsdagstiak aa aisée a virág eaéioetláéa böabee slkallale*! egyes leve* leket ét 1 virágot, Egyesem essk kiválik a tömegből egy gyári maslát, kl még esak Bnui-plő rakál asm Oltott magára, italaim** virágesamét tartva keaékea.
Irigykedve aésllak a beldog halandóra éa meg lé moadtak eat askl.
Erre a jé béeti nyomban megszólalt:
— Eladóm éa magaknak taiveaee eat a virágéi
Megkérdettük ta árát
— Adjanak hms krnftárif — mosdotta a kl Bées lelkes la. Odaadom érte as egéaa ssoeaéL
Ennyire beeellte a bée-l a drága emléket Térmésssissss a virág a mienk Isti és boldogan osztozkod onk rajts. bogy ki-kl vihessen kaaa belőle emlékül: De boldog veit az efedé ia, ibn> tott két halbtieillH a királyné virágaiból.
Es csért a kegyeletért mosdott s királylyai kőazöastst ssayi szíves ssóvsl Loeger sisak.
t N«g i'-K«nissa vasárnap
Zala 77. Mám. (», lap)
— Éljtn a király!
Ai elnök uu'án bemutatja Ciooan János Manódon megvilágított képviselő wegbiaóle veiét e ai id >köi>>en be rkezelt kervényekét.
Erre mély csendben felállt Bánfly miniszterelnök és benyitotta e királyné emlékét megörökítő törvényjavaslaton a következő ssavakkal:
Tisztelt képviselőházi A megrendítő
Hogy elfoglalta padjait a törvényalkotó les IQIet, a melyet me a miniszterelnök eljárása felelt Ítélkező fórummá kívánt svalni a balmenten meggtülekezelt bizelmetlanság: felemelkedett Eötvöe Kár»ly. Megsuhogtatta fenyegWőleg a papirosait, rántott egyet a vállán, magaaba emelte a jobbjál éa rákezdte:
— J'aceuse í
— Nem, — nem ezt mondta; hanem kirak-gyászeset következtében a képviselőház IM* T8,e egyenesen, mit akar most lenni; '
e hó 11-én tartott Qlésén elhatározta, L 7 a ?"•£
, . ,, . , ,,,,'! Ház bizalmatlansági ítéletét kénem Banfty
hogy megboldogult királynénk emlékét tf^g miniszterelnök ellen________
és érdemeit törvénykönyvbe iktatja. Ezen — Helyes I zug a hegy. — Nagyon helyes f
határozatához a t. Háznak a főrendiház is bővíti a lelkes Pichler.
hozzájárulván, ezen országos , határozat Am a lulr61 a miniszterelnök nevének emlité-
- ..........sére éljenzés hangzik és á vajda elborulva
folytatja:
— Ugy látszik, hogy a tfszlelt többség nem bizalmatlanságot, hanem bizalmat akar szavazni,
álal nyert megbízatás következtében vagyok bátor egy törvényjavaslatot beter-1 jeszteni dicsőült Erzsébet császárné és királyné emlékének törvénybe iktatásáról. Kérem, méltóztassék arrnak kinyomaiá-sát, szétosztását elrendelni és azt tárgyalás
és jelentéstétel végett az igazságügyi i f0]ytulju oz indokolás', hol csavargóé magyará-birottsághoz utaaitani, j latokkal, bol meg barngos keserűséggel. Konsta-
A benyújtott törv. javaslat igy hangzik: látni kell hogy a baloldal nehezen logott tüzet.
PoHiu KA
Általános meglepetéa támad. Az volt az álla-lánoe hit, hogy ezt a szavazási kérő ivet, a melyei a nemzeti párt kezdeményexéeére adlak be, a szerencsésen agyonobairuáll három héttel ezelőtti napirend lelett már visszavonták.
Most derüli ki, bogy a közbejött > nemzeti gyász nem vette el a nemzeti párt jetazi kedvéi.
— Viaasa kell vonni! kiáltó Iák még a szélsőbalon ia. Hentaller ia átazólt nemzeti pártra I
— Vonjátok vissza!
— Nem kell visszavonni f harsogja Potónyi és a nemzeti párt — csakugyan nem vonta vissza.
Igy hát, bála a nemzeti párt ötletee kedvének, mégis csak szavazlak a felett, — mit csináljon a Ház ezelőtt bárom héttel.
Nem volt valami túlságosan mulatságos ez sz — öllel, Eötvös Károly ugy segített magán hogy lelaélált a bölgykxrz«tra és a nagy hara-gudáa útán mosolyogva beszélgetett Várkonyi
MMfiMjUl^aMf
Törvényjavaalat
i ctSUi Értsék*I ctdudrné ii királyné emlékének tSrcénybe iklaldtdról.
0 császári és királyi felségének Erzsébet királynénak gyászos elhunyta alkalmából a törvényhozás elhatározza::
t. § Hőn szeretett dicső királynénknak, a haza jótevő nemtőjének áldásos emléke soha nem szűnő hálánk és kegyeletünk jeléül törvénybe iktassék.
2. §. Hogy egy a Megdicsőfllthöz méltó emléknek az önkéntesen megindult adakozás utján begyűlendő összegek igénybevételével Budapesten felállítása végett azonnal megfelelő intézkedések tétessenek.
~ 3. §. A tett intézkedésekről és az emlék ügyéről általában az országgyűlés mindkét házának minden év végén jelentés teendő mindaddig, mig az emlék tettleg felállítva nem lesz.
4. § E törvény kihirdetése után azonnal éleibe lép, végrehajtásával a minisztérium bizatik meg.
BuJaptsi, >898. uepiember 20.—
Benyújtja r Báró Bdnffy,
BiaiaatonlaSk.
Csöndesen helyeslő moraj zúgott fel minden oldalról, elárulva a képviselők boldogító érzését, reszt vehetnek a kegyeletes törvényjavaslat
alkotásában.
A Ház a törvényjavaslatot az igazaágügyi bizottsághoz utasította s aztán Szilágyi Dezső ja-vaalatott teli a Hák legközelebbi ülésének nspi-reodjére nézve. A Ház egyhangúlag hozzájárult javaslatéhoz éa ehhez képes! a legközelebbi pénteki ülésen, amely 10 órakor kezdődik, Eötvöa Karoly meg fogja okolni ismert indítványát és tovább is vitatkoani fognak az elbalaaztott szavazás letett.
Szeptember 23.
Még fekete a Ház, de nem néma Ifibbé. Ha talmas csoportokban vonultak fel a honatyák éa tömör zúgás hullámzik végig a termen, a'mikor elhelyezkedik a törvénykozáa. A balmező, a melyben a gyászos szünet napjai alatt erősen meggyülemlett a keserű indulat, sűrűn lepi meg a hegyet, körülfogván Eötvös Károlyt, a kt tudva-Uvőleg ma indokolja meg, miért kéri a Hás bizalmatlansági vótumát Bánfly Deseö báró saámára.
Am felvonul a jobboldal ia és lömőr seregével elön'i kétharmadéban a Házat. Az öreg Madarász József átnéz és bu-an sóhajtja :
— Sokan vannak I Nagyon sokan vannak 1
A vajdának sok a papirosa Ugy látssik, nagyon sok magyarázatra szorul, miért kell Banffy Dezsőnek bizalmat ansé-got szavazni.
a kormánynak.
--- Ugy van!—Ugy leszJ—— döcög jobbról I Imeánnaral. a szocialista háziúr feleségével
olyan határozottsággal, hogy Eötvös Károly ön- a leányával.
kéntelenül ia lejebh ereszti a hangját. De azért | a többi honatyának nem volt ilyen jó sora.
Bosszúsan targyaltak a folyosón a dolgot: a mely legalább kérdésessé le-zi a parlament munka komolyságai.
A szavazás eltartott egy félóráig és szerencsésen dél lett. mire az elnök kihirdette as eredményt.
— Negyszázfltvenegy igazolt képviselő közül távol volt 231, a miniszterelnök propoziciój 1 mellett szavazni! 182, ell-n 37, a többség léhát 146. »— £a most!'? — Neszelt Potónyi. ■•» — Moet — telelte az elnftk — a kérdés torma része el ven döntve: miután az lényegileg már amúgy is tartalmatlanná váll.
Ezzel szerencsésen le is került a napirandrő — az ezelőtt bárom heti bet programmja.
Pedig Eötvös Károly nagy igyekezettel forgatta a csóvát, ai rákat ia hányi. Valami azonban hiányzott abból, a mit mondott. Alkalmasint — az igazság, a mely nélkül az Eötvös Károly okoskodása ia gyönge. Inkább nyirkos volt a hangulat, mint lobogó Csak Polczner zúgta a viharos helyeseket" és Kossalh Ferencz bólintgatott fáradhatatlanul. Eötvös Károly ugy érezte, hogy e csöndért tartozik magának annyi kárpótlással, — hogy legalább ő minél hango-sabb legyen.
— Semmit se tudunk! — dörögte zordonan. En kérdem a kormányt, miért nem tudunk aemmit.' ?
Mint •vastagabban* szólott, mind sűrűbben használta az »erőazólamokul<. Ez már gyuj'ott, Lobot vetett a hegy parazsa: Eötvös Károly pedig felhaszná va a fe ángolást, hamarosan befejezte a beszédét, kívánván ai indítványa napirendre tűzését.
A begy helreselt, Bánlfy Dezső ' báró szólásra.
A baloldal zúgni próbált a jobbmező erős •hal|juk"-ja egy bullámveréssel elmosta a neki-türemlő zajpróbát:
Nagy csendben és mélységes figyelem közöli szólalt meg a miniszterelnök :
— Miután Eötvös Károly képviselő ur egész
ám elhalt a zaj, mikor miniazierelnők állt fel
beszedeben mi indokai se lalállam, a mini nem után az elemi éa .polgári iskolák ttu- és leány
ia találhattam, bizslmallanaág nyilvánításának; nem tarthalom tehát azt egyébnek, mint azon vita záróbeszédének, a melyei a napirend kérdésénél látlak jónak megindítani.
— Nem zárébeszéd, baném csak kezdei I —. fenyegetőznek balról,
— A mint ö öknek tetszik; mondja a miniszterelnök,. a ki ezután a többség minduntalan megújuló helyeslése melleit ez események lelso rolásával mutatta ki, bogy a kormányt semmiféle mulasztás nem terhei.
„— Önök bizalma1 lanaágot akarnak azavazni a kormánynak, fordul a baloldal ellen — mert ez szigorúan alkalmszkodolt a (örvény rendelkezéseihez. A kiegyezési javaslstok, a melyek aértellen lentartáaához ragaszkodunk, a Ház elölt lekszeuek. Titkolózásról léhát szó sem le-bet. Az osztrák parlament nehany nap múlva öasseül. Munkásságál előre megitelnl nem szabad és az előlegén itelkezésre vádat alapítani nem lehet. Be kell várnunk a fejleményekel és ha a Reichsralh valóban munkaképtelennek bi-aonyul, legye ek meggyőződve, hogy a kormány a törvény azigoru megtartásával az önálló rendelkezés alapján lógja ipegtenni végleges intézkedéseit.
Dörgő helyeslés hangzott fel. Eötvös e»y kurta, de erőtlen magyarázattal próbálkozott. Azután szavaztak.
Eötvöa indítványa mellett felállt a negyvennyolcas párt, a néppárt éa a nemzeti pán apró azövetaégea perege.
— Kisebbség! konstaláljs aa elnök.
A jnbhojdilon pedig percékig tarló fergeteges éljenzés támad.
Lassankin* elcsöndesül ez is.
—■ Következik a mult vazás a napirend felelt, -
Erzsébet királyné emlékezete.
Biykásl én lakelal laaepélyek.
Templomokban és iskolákban, a hit és Indás megszentelt h Rékaiban imádkozik a jelen áa a jövendő Magyaron ág gyászosan elhunyt királynéjáért. A kegye etnek igaa megnyiUlkoaásai azok, a nép ünnepélyek, melyei a gyász sxomoru napjaiban tartatnak a királyné emlékeseteert — A Helybeli ür. iskolák csütörtökön reggel 8 órakor gyáaz-iatentiuteletet tartottak, melyen a varos többi intézeteinek izr. növendékei színién részt vettek. 'Nenmaná Ede dr. főrabbi nép benedet intézeti az ifjúsághoz. Az istentisztelet befejezése
növendékei az iskola templomhelyiségében jöttek össze ismét, hol Kertétt József tanár megindít nép be sédet lartolt. A lelaő kereskedelmi iskola0 gyáazüunepségel, tekintettel a bet utolsó két n-pjani tartót* pótló érettségi vizsgákra enk ma délelőtt 8 órakor tartja meg.
A helybeli fBgymnAslum ugyancsak csütörtökön délelőtt rendnte gyáazünnepségét. A szép ünnepségre lekete keretes nagy meghívókat bocaájtottak ki. A rajzterem nyugati oldala feketével volt bevonva éa tis órak-ir mar nuloláaig megtel lett előke 0 közönséggel. As ünnepség műsorai tíognár ,Gyáasdal"-ával kezdte az énekkar. Egy csöpp kis diák, Oáomw Ferenc II. out tsn. lépett ezután a dobogóra, kedvesen, népen szavalta el Haan Béla »Erzaébet< oimű költeményéi. íVisdri Géza tanár uép ünnep beuédét áhítattal hallgatta végig a közönaég. Ábrányi Emil ,A kapucinusok templomában" cimO szép költeményéi eröteljeeeo, hévvel adta elő Kémeik György VI out, tan — Zárjel köaöll megemlítjük, hogy e kölleménynek aa elasavaláu e helyen szép elégtétel tehet Ábrányi Emiuek azért a -közönséges hangú támadásért, melyet a s ent .Alkotmány' hasábjairól intutek feléie. A tanárok hihetőleg elég jól megbírálták, vájjon érdemu volt-e "ezt a műsorba felvenni, elmondjuk itt meg a«t is az »Alkotmányinak, hogy a tanárok Itt mind — papok, akik biaony-nyal jobban tudják mi a helyes a mi nem. — Németh György hatásos suvalatát egy ujabb • Qyátidal' követte. Weiubtrgtr Béla VII. oszt, tanuó Zichy Géza gróf „Királyunkhoz* sirnű költeményét uavalta el hálásul. Majd as igazgató lépeti az emelvényre, a rövid benődet intesett a közönséghez és a tanulókhoz; A meghaló, szép ünnepség műsorát az énekkar aa •Isten áldd meg alkalommal kért sza-'a magyartelei zárta be. jelenti az elnök. A nagykaniuai államilag segélyezett községi
NsgY" Kanizsa vasárnap
Zala 77 szam i5. lap.)
1899. eaapte«ber-1kd 244a
polgári és ek'Hi iskolák «zeptember 19-én tartották a gyásx ünnepélyt. A gyássmisét Piekltr Pal hitoktató mondta, SsaM K. István hitszónok és Trtibtriet Titusz hitoktató segedh-te molett. Mise után as elemi iskolai növendékek osztályaikba vonultak, hol az osztályvezetők intéztek hoz ájuk emlékbeszédet. A polgári leány skoai növendékeknek Bajgati Sándor tanár, s polgári öu-iskolai növendékeknek pedig Hoffmann Mór címz. igazgató tartott néüyeg m-gindió szép emléki>eszedet.l jelentik
Aa far. Jétéksajr léeg) let kegyelete
Hegedűs Sándor, Horánuky Nándor, Láma/ Leo, ÍM Béni, Tabody József, Wntt Berthold.
A titkár jelentőse után elnök az Ölést berekesztette
A helyzet Ausztriában.
Előkelő politikai forrásból a kővetkezőket
Bées, szept. 22.
l A helyzet mind élesebbé válik, békés mfg-A aagybaaíasai Far. jótékony NStgykt folyó oldásra gonfloln sem lehet. A páriáméul egybe-
bó 82 én délután tartóit Ölesében impozáns módón rótta le a kegyelet és bála adójaL
A választmányi tagok gyász ruha^an jelenlek meg éa állva, könyee nemekkel hallgatlak meg Vidor Samuné e nök beszedet, mely igy hangzott*.
Igen lisztéit Hölgyeim I
Feleslegesnek tarlom megjelölni azon okol, n ssely engem a mai readkivOÍi ülés egybe-hívására 'indított.
Hisz szemünkben a bánat forró könyével, szivünkben a láidalom égető sebével jelentünk meg a jelen óraban, siratva és IájUlvas magyar nő-mintaképe: imádáaig szeretelt királynénk mélyen megrendítő gyászos elhunytát.
Határtalan fájó érzelmek töltik el minden bonleány azivél, d- még tukozotlabb azok fájdalma. kik az emberszeretet nemes szolgálatában állanak, mert azon tördöléa, mely hőn Szeretett királynénk drága életet kioltotta, bűnös n erénylet volt, az emberszeret-t, a felebaráti szeretet ellen is.
A gyűlölet véres, borzalmas diadalt ült aa emberazeretet lelett; egy In nt fosztott meg felséges Nagyasszonyától, egy nemzetet bálvá-nyátói, liéni Onkel a jóság és szeretet iöldi angyalától, a női erények élő szimbo urnától.
bivááa csak alkotm myos formalitásnak 'ekintendő es Oieaestsre 8 napon túl aligha fog terjedni.
Thun gróf, ha as obstració ismét előtérbe lep, azonnal kijelentést fog tenni és mint hirlik, már saebeben hordja a meghateimazáat, bogy a meg egybe sem gyűlt reichsrathot fel ia oszlassa.
Ily körülmeoyek közt kelscgiélenj hogy miután a cseh alkolmanyu nagybirtokossá* közvetítő áldója meghiu-ult, Blrnrwlher. kereak. miniszter a ki már több izbtn tenyegetődzőtt demiazióval, most okvetlenQI vissza ep Ep oly bizonyos Wittek vasúti miniszter visszalépése is a ki annak idején, a N. Pr. Pr ben hozott inleijuvjában kijelentette, hogy'a mig ö miniszter, Ausztria nepeinek a korraány-csinvjétől ninc- mit taraaiok, jmost pedig szo» helyzt elölt átt, hogy moat Thun gróf a 14. S-t Irpteii jogaiba
' Onk, szept. SS.
Egy, a német ellenzékhez tartozó képviselő, a politikai helyzetet a következőképp ecsetelte a tirazer Tagespustbsn:
„A németeknek okuk van rá. bogy a legnagyobb bisa matlansággsl viseltessenek a. Thun-minisztérium iránt ta igy nem is fognak habozni, erőn támadásokat intézni ss ellett, Egészen világos, hogy ezzei a minisztériummal szemben, a mely nsmel ellenzék vezér-
aem vonhatja kétetabe a baka ta ayugaiam Wáe való törekvését ta vágyakoaéaát; jobban aasrstt basáját, semhogy na ktvanná smvhéi, bagy aa megszűnjek a legvadabb nem m magi ta pártharcok szintére lenni Ki aam volttá illfsésttséh a cseh nemzetnél ha plasondhataoé, bogy eeaataá mindkét nemiet békére hufondáae ét agy máa mellett s caak a ueiiam mg; taraival Mad a haladás, jóiét ta méveWdta érdelében. Oaak nem asabad visszaélni aaaal aa olyaa gyakran hangoztam*! érsalemasal. Senki asm kivanhatja tőle, bogy jocamak amúgy « csekély ssáaaábél meg engedjen ta baatflHtaaaM atínéaa benőt, é mit nemzeti politikai as áttanít érdekelnek kt» vívása cédából megindított. 8 tálán ssag akkor sem volna lefjee baké a birodalomban, bagy ha a cseh nemzet minderre hajlandó voli>a. A aáanat mozgalom mag akkor sam stéaeek aaag, ha e nyelvrendeleieket tefléggeastaoek. A míg a kormány és közegei vonakodnak altéi s a aug a birodalom gyengének bizonyul agyaémsty vakmerő agilgciévat szemben, nem remélhaiteh elégtétel). Be fogjuk bizonyítani, hogy he bakéra van szOkaég a birodalomban, nem aaok«ah nyugiatánán kell ksndeni, akiknek amúgy okuk panaaara, hanem supeeaáctOca kell törekedni ta e birodalom összes népeivei aeambaa jogot éa igaaaágot keli gyakorolni. A jobboldal ta a kormánynak konferenciáin a cseh képviselőknek aa a megmásithatlaa álláspontja tiszt* ta . fllágaa kifejezést log nyerni, a- hagy e tekintetben vnhb-kinek kételyei támadhaaaannk. A mikor jogot éa igazságot akarunk, behat ia aharaak. ámde ha* oséletea bakát, aa egyenlőknek békéjét, egyseié jogok ta tőkéiét ea paritéa alapján.
H I & X K.
r> t^t - ..- i__ít i i viselked se, da különösen a
De ezen szimbólum nem az enyészeté, lenn I (érfilin,k julju(tban előterjesztett a a nyelvid !? TSÍü'jm'B : "arete! j8 I kerdésnek Cseh- és Morvaországba való rendese-kegyelet érzése k. nem hal a szivekből, mind-' T00Ilk0tó „mMte , németekk«| u.m
addig, mtg a nőt mivben érzés boooi. ben logonatüsiioll számos kedvezőtlen intézkedése
Ezen érzésnek kifejezést adandó, bivtam | gi|t| tnár elárulta, hogy egyáltalában nem gondol
arra, hpgy a németek követeléseinek eleget le
öaase a mai rendkívüli vál«ezlmányl ölest As érzéaleli elnöki beszéd láthatólag nagy hatást leli a valasstniányra, mely ezután a következő határosatokat hozta:
I. Erzsébet királyné ö Felsége lelejlhetet leo emiékél jegyzőkönyvileg megörökiil ta
gysn, német részről a legelkeseredettebb harcot keli 'olylatni. Esi n harcol addig kell folytatni, mig a nyelvrendeletek érvénybe vannak, Thun gról uralkodást kedvéért aem Ingjuk as obetrak-ciól abba hagyni, vagy taktikái válloalalni Aa ... , i.i ......i , . ... . , óbstrukoió állandóan ugy fog folyni, hogy aa a|
megrendítő halála lölötti lájdalmának kilsje- ■ kormánynak kellemetlen leas és éppen nem kivé |
** 8~* I natoe. Ha elérhető volna agy többség a kiegyezési
S. 0 Felsége koronás klráiyunkbos hódolo | javaslatok viaauveléaére, mert a mostaniak még réHVéttetiralöl intés, melynek lellerjesilésére kedvesöllenebbek a Badenl-Billná'ky féléknél, aa lsr. Or«ségos irodái kari meg. I akkor a körülmények folytén ta caak bisonyos
t. A dicsééit ktralvné emlékére 9000 esetre bekövoikeshetik as obstrukcié beszüntetése, korona öe-zegfl alspitványt tess. melynek évi g m| persze nsgyon is vstóesinUllen, mert a 6 -zézalékoe ksmatait - *Erufb* ki-ályné jobboldalnak egye réssel kiegysiéai javaslsiokai alap. kamatai cámao — mindenkor a Felseges j sem el nem logadják, sem rá nem aaavasnsk,
hanem módosításokat tartanak késisenléiben, hogy végre mégis egy kedveződön kiegyezésre ssavasaansk. Hogy az obstrukcié milyen taktikát log követni aa eeelre, ba a klegyesé-l javas-4. Mozgalmat indil Nagy-Kanizsán ta vidé* lmok elutasítása nem kivetkőzik be a limine, aal
Asasony gyászos halálának évfordulója napján t szeptember 10-án szon humánus célrs fordít, melyet as ezen emléknapot megelőző válaut-mányi élés batározaillag kijelöl,
kén, bogy városunk valnmely közhelyén s hité yné mellszobra felállillassék ta ebbeli lörskvése támogatására a városi taaéesot és a helyi sajtót felkéri,
6, Tudomásul vet le, bogy aa Orsaágoe Nő képsö Egyesület elnöke, ötv. 7Wtkp Sándor grófné elnöksége eleit folyó hó Sl én Buda-aaaiea megtartott, ,Erzsébet királyné alap* bteaitéeét célzó oagygyOlében sz agylet képvl seiva volt.
6, A rendkívüli élés jegyzökönyvét az összese jelen voltak hlieiéslUk.
Ezen egyhangúlag hosolt hstározalok ulán Som/M Ijijos egyleti titkár tüzetesen beszámolt a nagygyűlés lefolyásáról. Az EruBul királyné alap blzotiságpt a nagygyűlés következőleg alakította meg:
Elnökök: Ándráttf Aladár grófné, Ballhyáuij Lajos grófné, ösv. Károlyi Gyula grófné, Károlyi Tibor grófné, ösv. TéJky Sándor grófné { alelnökök as ősssss képvhdl tgyuülMtk elnöki-éa aldnSkei; választmányi tagok: a képviselt egyesületek választmányainak tagjai; jegyzők: Hadúr Vilmosnéí D* Otrando Antónia, Katona Lajoeoé, ésv. Stndlriek Guszlávné, Bottnbory Aüguszta, Btbutyén Uyuláné; ügyvezető bizottság: Jókai Mór (elnök), Emiik Uuaztáv, Halmot János,
a k'-rOlm«nyek megfontolásától teázik IQggövé. Itt egyrészt az lea< az irányadó, hogy Thun-mia-leriumnak nehézségeket támaaaaaanak, másrészt padig az a törekvés, hogy az aaeilegea tervet, mely odeirányul, hogy a német ellenzékre nézve elfogadhatatlan kiegyezést a 14. f alapján kérésztől-hajtsák, a nép érdekében meghiúsítsák.
A cseh reiohsrathl ta tartománygyélési képviselők pártjának vssatőaége agy nyilatkoaalot tesz közzé, mely igy esól:
As a határozat, mely Erzsébet királyasszony hslála kövelkeziében minden hlvatslos jubileumi Qnnepséget megssQntel ás as a hir, hogy sz uralkodó mély gyassábso oaak az állami ügyeknek lógja magát ssenlslni, nyilvánvalóan előtérbe hozta a jelenlegi alkotmány- ta államváiságoi. Természetes ée emberi érzések azok, melyek mindenütt ut as igyekezetet keltik, nogy a nagy megpróbáilé>áaokoo keresztülment uralkodónak nehéz feladatát megkönnyiiaek ta kibékítsék népeit a fegyverszünetet teremtsenek a harcoló lelek között. A cseh nemzet minden időben, kOlönőaen mikor nagy gondok bántották az államot, viaz-azavónla követéléseit és minden erejét a fenyegető yeszéig elhárítására igyekezett (ordítani. S igy senki
ilt el
— Javllé érsllalgl vlaadktstlels A helybeli Isisé kere«ked*lmi eke aban t*taat»*létt •aHnttak mag a javító éevttaáei vt'saákei, Miáiaaterl hiaioaok veitak t Afeer j»a<H hpeitl falaö-kere«kadelinl iskolai Igasaakó ta lervaaap Fareac h«reak. miniastawt titkár, A javtie* vizsgálatokat aavaak kivételével jé aiksrvel tették le a je Ali«t.
— Dr Me«el Staéee Nagy Kaaieaéa ta vidékén igea eléayéaaa teasert fcg orva^ heaa-aaabb időt iÖltőt! Baeaaaalae, bal 7W/er teaAr négyógyáauli áa néláaMtl kHalkájáa ta a Htriaeia>gjrermekkérhéabea asak*dailaaal taaaU máayosoti A lefolyt héten már huaérheseti, és ■oat október 1-étöi frgva a logáassl meileM általáaos orvosi p rak szia1 la fog lulytatal.
— A keavéd énkéatsmh SéaeSI vlsggéa A m, kir. 10. bonvéd-gynlug»ared óotéaieaslaak moat érkaaett ni a hadgyakorlaiohaái ia aebeaahh dolguk. Kezdődik a tiaaii vtaaga Hsehaa Febárvárót'. A helybeli honvéd^lnkéMeaek aaámaaarlel vagy lisenhárman tegnap élastak el Baekae-Pshér-várra ahol aa oltani énkénteaekkel magkaadlk a tiszti viaagát. Majd oaak a hét vág* leié fogják kihirdetni as eredmeayt, mely elé agy kis aaoree-gáaaal néz ilyenkor minden önkéntes, matt nem tudjak, vájjon nem-a a jövő év október elején ér véget a katona élet
— Trsiplaai perisrij leli ér éa. Saaet-
balhalyen a Ba-Domoehos veeéi Merteiének templomában, aa ügynevezett Szent Antal parsaiyt I hé 18 án tsmeretMn tetten leiiőrte a a benne voit HÜ-ltXt frtnyf adoménv pénzt elrabotla A» nyomozást erélyesen folylatjéill.
— Ujllkeeaág Ami asewlelbél í>sv t'pmkiné Mgykaaiaaai babeétéeél /Vtae Mihály S éven át miat ésletveseté volt alkalmasva, Minthogy asoobaa eaon vlaaaay sokkal .laroeabb volt, mlot a munkaadó és slkaltfizzutl bégé reeaeaee szokott lenni, nagyon béatutta Msé Mihályt, hogy mintegy 8 hónap elölt talaja éta folytáé mag hallett npaehlaátél válnia. A !áf» utóbbi homokkomáromi baesa alhal<eával Priea odamaat Bpacaiaé sátorához és kérte hogy togaéie ét vissza, de erre Baaahiaé aem volt hajlaeéé. Priae baragoaaa továba állt éa asagbasta magáé egy szomszédos sátor mögött, köt csakhamar egy revolver lövés dördült el. Bpeebiné megfutamodott ta Prineet elfogták, Qyilkos-ági ki-ér-let miatt Priae f. hó 28*1a. a aagykaaiaaai kir. törvéayasék előtt Alit, hol azzal véd-keaae, bogy Őneki eszeágában sem vélt Bpsehiaét hántani hanem öegyilkoe akart lenni A törvény asék felmentő Íteletet honotl éa Pyiaeet saah«e-lábra helyezték. A déiatáal órákban a ranér-
Nagy-Kanizsa, vasárnap —f ■ 1 ---
Zala 77. szám. (#. JapJ
18^8 szeptember 1>Ó 25 én.
■ég megtudta hogy Spicbioé 17 éve« fia Mihály egy ytdátz tört vitt magának, miben Ouietűggéat látóit Prioe felmentésével. Meghivatta - lehá* Spachinét aegtadindó, hol van fii. A ki balga-fás közben magából kikelten berohan a kapi tányi hivatalba a fiatal Spaehi és lázas ig izgatott-aággal jelenti, hogy megülte Prlaeei a klskmiziii
esönde'. A kártyázók leejtenék a lapnk-it és aa első piilanalb-in aai bi'ték, hogy valami rémregény t olvasnak es must l»r anak annál a l>i-lonyos villámnál, mely a sóiéi éjjelben dörögve vakiivn s>ei ketté a levegői éeoaak egy csatákos lovag Ügyet lova a viharos éjszakában, a lódo-dohoi'.áat elnyeli a paskoló ohő... As»nban a
IRODALOM.
■esőkön a puskaporos torony közelében és kérte durranás nyomban éktelen kiabálás követte, letartóztatását egynttal átadta a markoltáig Valaki az arcát fogta 'i mint egy nagy kérdő-
vérez tőrt. — Az anya fia rémtette hallatara felkiáltott „mit tat tél íjam," mire mire a fin erősen zokogva azt mondá: Mint hogy ö gyilkoljon meg léged anyám, inkább éti gyilkoltam meg őt.— friSS azonban; ki életveszelyee sebet kapott; ■ég él, de életbennaradásához kevés a remény
— Böake kisasszony aalve. LiiaszinQ kirsi levelet hozott tegnap a posta. Apró, Unom I [Bi3ö fokszik.
jel szótlan meredt arra, ki szemközt állt vee a egyre kis bált,
— Mit áralja el a kártyámul, hányszor mondlijra, hogy ne beszéljen bele ! S>e, sie ..
—Di hti miért ne n mondta be a kvintj-í< ?
— Sfj 0<««, aie Hvnm -r, akkor meg'u-lja, hogy négy felsőm van, neki pedig négy királya van a ké-ben. Azt hitte ő, koiiy a negyedik
betűkkel volt teles'ántva az illatos pupir. Nem olysn, mint s többi, valami hiányzik belőle, egy jelU mzö, poétikus vonás, a mi olyan édesen kedvessé teszi; a helyesírási hiba. Bilake volt alá-
-r= "Böak» kisasszony4kiröl aztlsem tudjuk, | t ^
ssöke-e vagy barna) ssoinoru, nuifyorf- szomorú nekünk panaszolja el: elvesztette — a szivét. Kéri, bogy tegyük ki ezt az ujsftgba. A kedves, kis levél igy kezdődik: „Tisztelt szerkesztő Ur I Kiveszett a szivem, ha a mamám megtudja, baj lesz belőle...< Megijedtünk, keiazeresen sajnáltuk Böske kisasszonyt. Riporterünk azonnal ajánlkozott, bogy 0 odaadja helyette az övét, rögtön el-viszi, csak mondják meg a lakása cimét. — Kérdés, hasonlit-e a magáé Böske kisasszonyhoz ?! Mutsssa milyen ? Riporterünk e;köpeti, az ö szive már nagyon kopott s sobsem volt as' stinarany. Már pedig a Böske kisasszonyé 'ilyen. Hercig, aranyos kis szivecske. a korzón vesztette el csütörtökön este, ott esett le a nyakláncáról. Ha
| S; ezzel a felvilágosítással az ügy be voli j fejezve, folytatása nem le*z, csak a játékot lóíylatták tovább, de mar kibic nélkül, i|<tg lelkiismeretes volt elismerni s játékos így- -nem- igen teHiaemrebanyast, kevesen lm iák ast a bizonyos kéz-
mert csak mozdulatot.
— AllategéiuégAgyl klmulafát. Zalavármegye területén .teptember ho 20-án. Hih-kir: Szépeinek 2 udvur. Serlitvtu : Alaó-Dörgicse 12 u., A.-Nemes Apálhi 2öu, A.-Szemenye 6u., Badac onytomaj 9 u, Barabás 1 u., Be enyő 1 u, Bocska 1 u., Botlornya ii u , Csácsbozsók 16 u., Döhréle lti u., Égenföld 1 u., Egregy 3 u„ Eszteregnye 34 u., Hahót ,1 u., Hegyeid 14 udvar, Hetyefö 1 u., Hoaztót 1 u., Káptalanfa 16 udvar. Keretye 1 u, Keszthely 8 udvar, Kis-Vásárhely 1 u., Kiskomárom 4 u.. Le-ence Istvánd 14 u, Letenye 8 u., Magyar-Szerdahely I u.. Milt'j-Égybázazeg 6 u., Monoazló 16 u.,
— A Sg/tr Hírlap, ae!ya»k aa«rk«aatéj»: Zaa/i Sándor katalaaaakbaa lép ki a kiaéétém a ■ifiaéaégért, demokráciáért éa a libanOiaaaaért A lagasorgimbb állasáé Maaakatána maga Jókai, a aa alatt eittjin kivét dolgosé-tánai ktaétt fannak a lagalaékksk, aaak kéedtt TSir I.tráa A Magyar Hírlap, m»Íf a (egeifaijudMib t.U—«.yl baéapas-ti napilap kéalt, aa aj évnegyedben két eredeti regáay kée-láaába fog, aa egyik Jékai-nak a Magyar Hírlap irt aj nagy ngéaya Gykaa orgiák, a ■áatk Bridy A kdnins eioft mnnkáj'z. A lap tarfaéalas aj.bkaa bjNét béréit. Elöfijotííl ára agy kénapra 1 fit 3 i kr., ávaagyadra 8 írt 60 kr. A riéékl allflseMk lpn »k kadmmáeyUa rtasaaétaak . Nevezetesen: áa „É vasak" clmft jp&ayíréan íllSKStrált divatlapot Mgytd.vokéat |0 kr, a ,,Ku vitáf' claé képas gyermeklapot negyedévenkint 60 kr. kapfék a*g. A „Magyar Saaían''-t, a kitűnő havi folyóiratot saialéa kaé-vezményes áron, a Magyar Hírlappal együtt asc-aéérra B írtért rendelhetik meg a Magyar Hírlap atéttyatél. I t i Magyar Hírlap aa idei 200 oldalra tejedé lagyanaa karéaaa aái albuma valóban pompás áa aaaaaáciás tana. Hsgkapja rníiidéakiTaki most belép aMfiaatlaak. Kladéhiratal: Baéa-pest, Hoavád-ataa 4. ssárn.
esetleg megtalálta valaki, legyen szives adja át Nagy-Görbő 6" u., Nagy-Pécsely 13 u:, Nagy-azt szerkesztőségünkben, mert hu a Böske kisasz I Kanizsa 4 u, Nemes-Boldogasszonyla 5 ud ar, ssony mamája megtudja, baj lesz. A közelebbi j Qllár 18 u., Puszta-Szt-László 15 u., Radamos
címet a becsületes megtalálónak átadjuk. Böske kisssszony kicsi, aranyos szivének részletes leírását nem hozzuk, nehogy valami zajos népvándorlásnak legyen a központja szerkesztőségünk. _____
Csak as igazi kell, nem vállalnánk magunkra a z„jtt. sz"ánló felelősségei, ha eseleg vslami jukker bajuszu, he yre úrfi akarna valami hamissal próbát lenni és ezzel aztán esetleg elveszne Böske kisasszony aranyosabb szivecskéje... Ebből már igszán baj enne, s ezt már nem is lebetne kiirm az újságba.
arcából.
— isegésy kibic.... A kibic, a kártyaasztalok e nyughatatlan bolygó zsidója, a legalkalmatlanabb ket lábú. totlatlan állat a világon. A legnagyobb pszikkologus sem deriietu még eddig kl, bogy a kibic valamire jó, meg egyetlen természettudós se mu atta ki, hogy a kibicnek célja van. Ha csak a<t nem tsnjuk annak, hogy a kártyásokat addig bontatja, a mig ahba hagyják a játékot, vagy a teiükhös vágják a billiard aaztall, vagy a kaszinó-irouuit a szépen kifestett kávéházi trtjlával együtt. A kibic többnyire gyáva. Meghunyászkodik, mikor lelke tele ven s cselekvés vágyával. Ott üi,s játékos melleit, a ki a piros alsót jtltzi ki, ■ikor az ő meggyőződése szerint a zöld királyt kellett volna kijátszani. Hogy izeg-mosog, ciil-iaiaa aztmei saiute kikészülnek, as mereven ezorongatja maga alatt a széket, mintha puskaporos hordó állna alatta, vigyáz, hogy föl ne vethesse, rágja aa ajakát, majd idegesen dobol az ujjaivatp de hallgat, mert csak kibic. Tantalus valóságos vigalmi bi-sottsági elnök hozzá képest, mikor ji játékos rosszul játszik. Mar pedig a játékos rostiul játsz>k ez a meggyőződése minden kibicnek. A kártyázó pedig ezt jól tudja éa Sohasem meri azt kijátszani, a mi eő.tór jut az eszébe. Fél a kibictől. Fél, hogy kii őr rajta a játékos düh át egy izgatott pillanatban káromkodva kilépi kezei közül a kártyái ét ö játtzata loválib a pártit. Néha azoobaa türelmét vesz i a játékos ét olyankor,ha a billiard asztalt nem ia üti a kibic lejébet, de valami rettenetesei tesz, — Igy történt ez tegnapelőtt is. Ejirl volt, jóval tul tizenkettőn. A pincérek álmosan, láradttn, egyik iil, másik ott húzódott meg a homályba veatő fötál sarokban, a pikkoló plánt egy kerek kis márványasztalra könyökölve édesen horkol*, A kirtirot lrá|lt szörnyen ntgyokat á«itotl, de, et korátisem hozlt tavarht a kávéházi tronos türelmes; hidegvérű Don Zsuasjtt. Csönd voit, csak a kártyalapok csttnnái't ballatazoii. Egyszerre cok egy htltlmas durranás verte fel i
112 u., Ratka-meliék 6 u, Söjlőr 30 u., Szent-' | Györgyvár 7 u., Tapolca 3 u , Udvarnok 4 udv., Vidornyaazölős 8 u, Vonyarc-Vssbegy 1 udvar, Zala Egerszég 21 u, Zála-Szent-László 6 udvar, 1 m., összesen 48 község, —x Fontos oaludeoklnek. A nehezen emészthető ételeknek csak mérsékelt élvezele is már igen sokszor okos veszedelmes gyomorbajokat, melyek kezdetben a gyomorkörüli nyomás hányás stb. altal észlelhetők. Mindezen btnttl tntk ellen legjobb sikerrel használják dr. Róta élelbalzaamát Frtgner B. gyógyszertárából (Prága, 206. III.) Kapható minden nagyobb gyógyszertárban it.
VASÚTI MENETREND
ínéijd m. líjts l-Ui. KANIZSA állomás.
Törvényszék.
Végtárgyaláaok éa Itélethlrdetéaek:
&>iptembtr hi 26-án.
Lopás bűntettével vádolt Tóth János elleni bünltgyben végtargyalát.
Lopás bűntettével vádolt Tintáriet Péter elleni bűnügyben végtárgyalát.
Hatóság elleni erötzik hüntetiével vádolt Tomasics József és neje Hertyák Mária tlleui bűnügyben itélethirdetée talyot testi tértét bűnügyben Hélethirdetée.
Snlyot testi tértéi bűntettével vádolt Stibó Mibály elbni bttnügyben Ítélethirdetés.
Súlyos testi sértés hűn tette vei vádolt 8ti Márton József éa láraai elleni bűnügyben itélet-hirdeiét.
Snlyoi testi tértéi bűntettével vádolt Zobrin-gor Mihály elleni bűnügyben itélethirdetée,
Szeptember 30-án,
Orgazdasági büntette és kőnuyü testi sértés vétsége miatt vádolt Oimetz Péter elleni bűnügyben.
Gondatlanságból okozott snlyos testi sértés vétsége miatt vádolt Bényei látván elledi bűnügyben végtárgyilai,
Sikkasztásnak tekiatendö bűntett miatt vádolt Berkee Deák Sándor és neje Márton Joli elbni bttnügyben végtlrgyilás.
Közokirit hamisítás bűntettével vádolt Pactiei Iván i tárni elleni bttnügyben Ítélethirdetés.
NY1LTTÉR.
Ai a rovatban ktatUU .árt ntm vállal tslalSistgal a aa ark
Selyem damaszt 75 krtil
14 trt S6 krif aát.rukiat — Tálamlat fakaia, tokár áa aafaua Heaaeberg-aelyem 46 krtél 14 irt 66 k'lg raakint, — a legdivatosabb aa6váa, aata áa alaláaa'kaa Prl»*4 r.|;uiUkuk paatabár él váaaiul—a, vala-miat káakos náUlltra, — aalaUkat e«4la patlafav éalláral UMaaak.
EENNEBEBO Q telyemgyársi
(* áa kir. adrari aaálltté) Kttrlekbea. ffl) Magyar levelezát. Svijcb» káUaersa iaváibáiysg ra|aaalaaáé.
Indulás brkeiél
Kaaíaaárél Kaaiasén
S I lljil I T íil 3
sz. v. 4 42 regg. gy v. | 6 32 regg.
!§j sz. v. 2 36 d. u. St. V 12 08 d. a.
S, gy. V. >2 17|esle sz. v llj22^jjei
i; v. v. 7 33 esle v. v 7 :>9 regg.
gy. v. 12 lO'délb. gy.v j 4 53 d. u.
Stombh „z, y, 6 06 regg. sz. v'll Ol este IM'é* gy. r. 12 20 d u. st. v' 3 42 regg; Ztlt-Eg. v. v. 6 16 d. u. I v. v. • 804 regg. sz. v. 206 d. u-in. vi 1,36 d. u. ss. v. >2 46 éjjel igy. v. 7 05 este —==____________r I i
~ gy. v 6 47 regg. JstAv. 3 62 regg, v. 9 80 regg. In. v.j 1 40 d. u. « sz. v 2|—d. u |v. v. 8 6« este JS sz. v. 12 16 éjjel gy. v. 12 17 ^jjal m gy. v. 6 03 d. u. Igy. v-11 66 d. e. l-Slt-t),_I | fez. v.| 8 9 regg.
kinn sz. v.j 467,regg ju. v. 1 29 d. u. lti n. v. 2 25 d. u. az. v .11 41 éjjel Gyékény sz. v.j 7 23 ette ba. v. 1114 regg.
Oa kir. szab déli mp»;i társulj 0al«ttQ»«g«t6»*g B, pentán
Pályázat.
A » h kir. nah. déli vaepály.-tár»»s*g magyar vonalainak OaletigastatAsáia aa 1899, 1900 éa I9dl. években vonatain sankaégait éa alább meimevezett talpiamennyiségek ssaltitasara eseenel nyilvános pályázatot hirdet, éa pedig:
Értesítés
Vsp szerencsém Nagy-Kanizsa és vidéke n. é kösOnségét és lisztéi! vevőimet értesíteni, hogy Nsgy-Ksnl «án (Deák-tér Takarék pénztár-épűletj Fabiclc k Auialot cég alatt lenálló viráqktrttktdiMl baraisáxoa meg egyezés uián kiléptem és azt Auláin Bela ur. eddigi cégtársam, ki a kö eteleseket is átvette, saját számlájára loeja lovább vezetni, míglen én kertészetemet házilag fogum foly látni. — Midőn hálás tő sönetet mondok L Tevőinknek eddigi szíves tsmogaiásukért, kérem ebben A-stsIos Béla arai a jövöt>en is részesilsni. ki is ssakavatollsáyával éa kitánö Ízlésével s legkényesebb ígenyeknek — ugy mint eddigelé - a jövőben ia meg fog felelni.
Tejes tisztolettel Fablek Tivadar, V. karttas.
As egész vagy résamennyia'g saéili'áaára palyáaai asásiMksaftk 100 filléres okmánybélyeggel el áto t éa lepsosé'elt ajánlataikét letkésőbb 1898. évi október bó 26-énsk deli II órájáig a es, kir iák déli vaspálya-társaság magyar vonalánsk OzletigasKslAaágkhes Budapesten 1. kér. Mészáros-uioa 17. ssáss (igasgaiö-agí épQlel R)W«ln»én Isví iktató hivatalának) kOldiék be, megtegyeavéa, bogy sz sasa Idd aUa érkésŐ ajánlatok tekintetbe vé'étnl nem lógnak*
A szállításra vonatkozó szállítási é* különleges feltételek lealt igssgstóság pályafsntsrtáal oastaysnál (igsagsté-ági épület II. amele* lén), vonalain l*vö összes mérnftk-oeaiályáaál, vsiasalni aa orsaagos Ipar* egycsÖlet elnökségénél a kereskedelmi maaenm igsaatOaáaáaál éa a kereskedelmi éa iparkamara elnökeégénél Budapesten ingyen kaphatók.
Budapesten, 1898. évi szeptember hó 85-én.
Az üzletifrazfr&tóság.
Telise tisztelettel jelentem, miszerint a Faliéi k Aszlatoi léle élő és mflvirág kereskedési ss eddigi Ozlettársam kilépésével saját számlámra álvettem.
Mini eddig ugy ezután is minden törekvésem »rrs Ion Irányulnijhogy a t. vevő közönség igényeit minden íranyban kielégíthessem.
A közelgő hatollak napja alkalmából ti-ztel. tiel ajánlom élő és művirág koszorúimat, sircsnkrokat slb. Elvállalok élő és művirág díszítéseket
Teljes liutelettel Nogy-Kanina, 1898 szeptember hó 878—J Aaalalaa Béta
CLAYTON & SHUTTLEWORTH "''.V.'".',?
BUDAPEST, Váoal-körlH 09; sz.
áltat a tagjstáajrusslik árak swSatt slánltstssk
Laptnlajdonos és kiadö
Locomobll is gtraiplúgip kiulitik
_______ Issáfi,
it)* kna napiak, iimnr naa, ksskalya • _ S*S«S. nlaasiSJiaa,
Fhönix-Kenőcs
aa t ^ — s slattgsrtl közegészségül I ® Jf^R Oftri betegépolési ki l^-T^P*állliésoB 1890-ben érde-M| met nyeri, orvoei véle-
M\ - másvezés és a köezönö
■flL g'Ttf levelek ezrei szerint ki-ffUl^ft MF tBnönek elismerve. A« WUiílc1 egyedül létező, kipróbált és ártalmatlan szer, sűrű és gazdag hajnővés előmozdítására hölgyeknél és orsknál, a haj kihallása és a korpa képiódés meggáttá-árs; egészen Ástál embereknél eróteljea bajuszt lé ieait — Jótállás sz eredmény- és ártalmstlsn-ságért. Tégely 80 kr., postán küldve vagy aláu-véltei 90 kr. K. Iloppe Wien. I. Wippllnger-strasse 14. 168—26
Nacy-Kaniasa vasárnap Zala 77. szám (7. Up.) 1898. sieptmber bó H
■sgysrsraaág lrg|akk táaartaaaára
HERZENBERGER JOZSEI
Péaal lássetsusár
A MAGYARORSZÁGI TiKZTiMITÚi KGYLCTKNU MSZILMOl
kfkSsalsfcfc ■«»Zuluéra trkealk ás
TÁHCTASFOLTAHO!
sytL
gC Mnkket Mtéfkcsé^ksr "M
» INM ]~l»00 | l»OI
az anyag megnevezése '£• ~ üum
J| a v la a ■
2 40 méter bonuu, 16 om. swéles lel«é
ée tte«,eatieeaM a,b 40 0ü() ft)()00 50.OOO 160.000 lappal és 16 esi. vas tag szabványos keres't trtlgylHlpla___
8.70 méter husazn, 16 ess. ssélee lelsö
és26 om, szélesalsrt drb -0 000 M000 ftooOO 1 170,000 lappal és 16 ess. vastag szabványom
kersszt-tölfvfat'lp___
2.20 méter bo«szu, 16 cm, széle* (első
ée 20 cm. széles alsó 1J tw «,000 90,000 64000
lapp«lés 14cm. vns- '
tag helyist dekű kereset lölgy talpfa
Különféle méret0 ... "
iö,y taipf. kile.ök J* - »«0 60M 860.0
Nttért
____ _
Hirdetések:
1898. szeptember bó fft-é*
A legjobbnak blsrayall HÁZISZER, ■ety ti aaMwztást aiabélyena. rea-de> vérkerlngéit eredményezi, ■ megromlott ke hibás véralkatrászt eltávolítja (a ■! az egészség mfeltfctole), gyersaa év blstoaan aegaakatall a gye-taerbajl, la p étvágytalanságot, aavaaya flllb&Mgóet, káaytai Inger, gyomor- te kaskáaialast, gyóaDrgSrcait, a gyomor Ülteikül fait aullet, nyálkiaodáat, vér-tolaláat, kSaaeeboldikal, nül káataaakst, balba jókat, a már 40 áv óla jónak biaoayait
Br. M-fcitéietltaizsa
eladta gyalaááa. aek ka katai gy* gyltáaa blstoa aikerrel jár, a aái mail gyalaáaakaál,, lefrakadfc- áa keaiaye-dáaaál, a gyeraak atvélalieteal, lilyo-gok, várfcaláeak, pokol var éa geayadá-aakaái, továbbá ktróageiiyedia aa agy-aevaaett Urtaatapil a kéien la láb n|jakoa, keaényadáaekaál, dagaaateknál ■irlgydagaa takasl, kelttetem kipstdi-aaknél atb. 60 év óta bevált
Hl Mitim
FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111.
KI aa emáasUae minden mnnkaját ej életre aaekeaü egészséges áa tlzzta vfcrt aaeraa, kkliakee la bixioa év maaeae lólflgn hírei, bevált kázleior. *
-H
g 50 kr. ksttás 6víj I tartat Paataa 21 krral érá|akk.
A gy ó jraláe fájdalom nilkU halad a kaaáca kSattt liatáaa alatt.
Dakazkaa 29 áa 39 kraicárlával.
Postáit 6 krral drágább.
IGYELMEZTETÉS!
' .■ eredeti ki-



I aaitaiayt Útja a prágai Fragaer B gyógy* ■wrUnbtl ia ágyeljeu arra, begy a Dr Raia kalrvart cwaagoUs mladea riaaáa ea Itt láikalá kerek vUjagy Ugyan ; a prágai káltkaalaa aaagvlaaia pedig a jobbiol láttat* báma aaagtetS vadjagy.
—— A kl egy atáazást talál ás aekssi ke|eieetl. dijat kap I .
Ellaaere levelek earel readrlkrxéarf állaaak.
Raktárak Budapaatan:
TMk M gjífcHfltíriu, Eger Á- gfója-ku, Tlalnjer H Seilz, Mimiff lUái
Fíraktir t kszillal
Br.onnor Apotheka „rum sskwsrzes Adler" la Prag. . r r A y II D r bt Isr Sporaergasss Hr. 203
BC feetaklldea esem mai.
>11-M
- halhólyag
ataéraagn orvost taktatilyak syilstkoutal nerist a lagsMgbisbatákk áa laltétleskl irtalaaltaa áv-
tzsr arak ia kftlgyak aaáaá a. Ara iaezahnikást eredeti pártel aiimaailiikaat Oamal, elaiwadS gyártainy . . 0 80 8. (rtlg Halhólyag kiváló ásom mtaÜsig 2.— 8,— . Oapettee aaartaaaa (rSrtd) . , 2.— I.— , Oyájtaaiar arakaak Igee etiasarSea éebseSUtaa laa.aállitta ... 1 — Iá— ,
ga^nmma ...... 0.90 3,— .
P4rl»l nlil aalvaeaka (Balaly 8poageai 1- I — , IffifiUr letjaaas Maeareive . . LM 5. — , E.edctl leaaarism oclulvaa |P»Uporv>) Neetlags laaár aaartat . . . 180 2 90 ,
Vrsv-8 limai kklSa...... IS0 „
„Dlana-ÍV. aaak kavtbaj <1 kSC 194 1- , laUiee bSIgjsak eatkStSriateiftM) II greadelinkat pisti iss is diaieil a eeekiaSI
Keleti J. ,
oa. ás kir orvos, sebészeti ma és kötszsr-flyáros. 141 — 14
(Alapit IS7S.) Raéayeslea, (Alapit IS7S.
IV, láereaaelaeeeeeg-aaS— 17. ^mm Arjegyiaá legysa es bSraistu ■■

XXXXXXXXXXXXXXXXXIX XXXXXXXX
JC Tilasosrusoi m kir. DénzQoviaazaatósáatól.
47540/Ii
Pályázat
x x x
Zalavármegye területén az 1883. évi XLÍV. t. c
K— 81. §.-a értelmében kimondott felelősség folytán a hivat-«—E — o- e - i—i—ii— - bULi adó
H kozott t -c. 83. §- 2. pontja érteiméhen a királyi
8 végrehajtók közvetlen felügyelete. alatt több segfd végre hajtó ideiglenes minőségben 2 írttól 3 írtig terjedhető X napi d'ij éa szabályszerű fuvar illetménynyd lév£n alkal X mazandó, felhívatnak mindazok, kik ezen állásra alkalmaz K tatni kívánnak, hogy eddigi foglalkozásukról, szakképzett-X ségfikről ét erkölcsi magaviseletQkről szóló bizonyitvá-X nyoklul felszerelt folyamodványaikat folyó 1&98. ívl X szeptember hó SO'ái|( ezen kir. pénzügyigazga-H lóságnál nyújtsák be.
^ Zala-Egerszegen, 1898. évi szeptember hó 19-én.
H tieraya Láailé.
aa aagy. káe. paaaSgflfaigata.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
X X
X X X X X X X X X X X X
r> XXXXXXXXXXI XXXXXXXXXXXX
8 HIRDETMÉNY
oocj
•4
s
x
X>0€3CKiC)C HXXXH4XX
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában VOCXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXX
Vagyonbukott Goldscbmidt Sámuel né született Fischer Betti Idgr&di kereukedőnö csődtömegéhez tartozó a csöd el tarban 2-231. tételszámok alatt ielyett rőfös és X vegyes&ruk bolti és lakásberendezésből álló O ingóságok 1332 frt 69 kr. becsértékben X ajánlati uton eladatnak. X Az Írásbeli zárt ajánlatok legkésőbb ft 1898. évi október hó 4-én déli 12 óráig ö 133 frt 27 kr óvadékkal egyetemben X dr. Rothschild Jakab nagykanizsai ügyvéd X csőd választmányi elnöknél benyújtandók, Q hol a csődleltár és köze ebbi feltételek is X betekinthetők.
X Nagy-Kanizsán 1898, szeptember 20 J Rapoch Gyula ügyvéd v
Q 292 1 csődválasztmányi jegyző. Q
xxx9
Nagy-Kanizsán.
IHüHBBiia
Nyomatott Kiaeltel K&löp laptulaidonoeiiál Na.y Kai.izaan 1898 1
Huszonötödik évfolyam. 78. szám.
lurkmltNi s Vtroahia-ipllat Flackal Kllúp kö«;»-kraMMhi.
á azarkaestSael irtakeaai lakat napaa-klat d, n. 4—5 Ara kö»t
aa iBtaUaJb a lap am.llaaai raaaara *niit«* nailai htelaaiia)
UUéklniil:
Variiahisiptlltr: h'iupkil Hlfa itavT-imkidM
zala
Politikai lap.
Megjelenik NAQY-KAHIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap » csütörtökön.
ZlONSSTM AKAI KjtSü Ml* II kar— |S fn — »>, rtJém á kanaa (I trt — k» HéfjtUm I koroat (I trt aa kr.
Nylitiír pstitsm* 10 ki^sár.
Ktttsetfsek, .aia«ial a aira.«a.»> . •mUntt Fiackal ftl*f lk> !«» kaáMto inttaaaMk,
BiraaaUllaa laralat aaak Mwi NmI . M) Múl ai
IDM
in ie kaejeár
■Mtevae
Nagy-Kanizsa, lö98.
Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR.
Csütörtök, szeptember 29.
Aggodalmák.
Őszre hajlik az idő. A mi termést adott -az idén szántóföld és rét, szőlő és gyümölesj-kisebb nagyobb bankóra váltva elment már. hol adóba, hol kamatra, no meg egy kis télire valóra. A mi kevés maradt, abból a jó isten segedelmével, valahogy kitelelünk mi kisgazdák.
Hanem uj magot tettünk a főidbe, uj munkát adtunk szőlőbe, gyümölcsbe, egy kis hizlalni valót is szereztünk, a ntiből pénzelnjj lehet, egyszóval kezdünk dolgozni a jövő esztendei megélhetésre.
De megélhetünk-e és hogyan ? Ez az Aggodalmas kérdés szánt barázdákat homlokunkra. Tudni kéne már, hogy mi lesz a kiegyezés dolgában ? Megcsinálják e a külön vámterületet, vagy megmaradunk-e ügy, a hogy eddig voltunk ? Ha a nagy uraknak tán nem sürgős ez a kérdés, ha az ország házában rá is érnek nagyokat és hosszukat mondani, nekünk gazdáknak nagyon sürgős ám idejekorán tisztában lenni azzal, érdemes-e búzát vetni, szőlőt és gyümölcsöt termelni, szarvasmarhái és disznót nevelni és hizlalni?
És nem csupán mi kisgazdák tekintünk elszorult Télekkef az elé, a mi lesz, hanem velünk együtt egy sereg iparos, meg kéz*
műves, apró emberek, a kik kezük után vagy pedig csak megengedi-e a külön
keresik a mindennapit, s a kiknek nagyon!vámterület? Hát egyenes észszel nem lehet
belevág a számításukba, hogy a politikus mást érteni az önálló rendezés alatt, mint
nagy urak miképpen viszik dűlőre az ország azt, hogy az ország azt teheti, a mit jónak
sorsát. lát. Teszem fel, ha én a szomszédommal
.... . .. . _ • közös legelőt tartok, de kikötöm, hogy aa
Lehet, hogy mi nem tudjuk megérteni, * '
. ,. , esetben, ha meghal, vagy más veszi át at
micsoda magas politika van a kiegyezés * *
kérdése mögött, vagy tán azt se bírjuk W- f, i"*"4^ akko' ™ Pt™ «•-
. . ,___ , , ... _r állóan rendelkezni Már most beáll ez az
fogni eszszel, hogy a törvényparagrafus, a ^
mire az urak hivatkoznak merre csavarható, ese'*. csuP^n cs*k rajl*tn mu{|k> * - . . . , , másik gazdával föntartsam-e a közös legelőt
a szerint, a mint jobb- vagy balpárti kép- 6
. n . , vacv Sem® N»m aal ia4«aiiua Knov kaat.
viselő nyul hozzá. De azt tiszta észszel '
látjuk, hogy a kik megcsinálták a kiegyezést, nem gondolhattak arra, hogy valamikor az
Nem azt nézem-e, hogy hasznomra volt-e eddig és hasznomra leez-e továbbra is ez a közösség ? S ha ait látom,
ő törvényük által kárt okozzanak Magyar ez hasznomra v0,t * Mt *kkor országnak. Ha jónak látták akkor megcsi-1 bolond ahhoí kölöm h<W
nálni a gazdasági közösséget, akkor annak ,nem ,eKellelek közösen' mert me84lllP°-fÖntartása csak á^Jól függhet, hogy ez be- dásunk szerint nekem Í°«om wn Mm} vált-e vagy sem ? Olyan törvényt csak nem |Hát nem mondan4 ">mdenk., hogy elment
csinált Deák Ferenc, a mely azt mondja, " eszem' ha mr«fosl,an4m "agam. hogy: ha a közös vámterület hasznára is szemmellitható haszontól, hotelesek tőlem volt az országnak s ba a külön vámterületi ^ megtartsam és biztosítsam azt kárt is okozna, mégis meg kell csinálni aí,ov4bbra ?
külön vámterületet, ha az osztrákoknak No hát, szakasztott ilyennek látjuk mi
nincsen országgyűlésük, a melylyel a gaz-1 kisgazdák a kiegyezési kérdést.
dasági szövetséget meg lehet kötni. ... . . , , . . , .
6 * 6 Mi azt látjuk, hogy a mi borunknak, a
Sokat beszélnek és vitatkoznak mosta- búzánknak, gyümölcsünknek, marhánknak,
nában a fölött, hogy mit értsünk az önálló sertésünknek van egy biztos piaca; amikor
rendelkezés alatt; hogyez a szó parancsolja-e termelünk vagy hizlalunk, előre kiszámít-
TÁRCA. A kinai birodalom.
Irta : <'h« inok) Jeuö
Az a hatalmaz birodalom, melynek lakoaszáma egesz Európáéval vetekedik, kénytelen-kelletlen szerepet kezd játszani a világtörténelemben, a melyet az európei nemzetek drámáiról jegyzett tel Klió.
A (öld öasies népeinek történelme eddig kél egészen különálló részre oszlott: Európa egészen a mull századig édes keveset tudott a kínaiakról, a kínaiak pedig, bár tudomásuk volt s római és később a bizánci birodalomról, később mégis barbárokat képzeltek ott, ahol egy Shakespeare irta szinmflveit.
A két külön történelem a portugalloknak Kele<* Ázsiában való megjelenése óta egybe kezd kapcsolódni s Kina történetét Isasankint nevezetes komplikációk vonják bele a mi véres drámáinkba.
A hajós nemzetek délfelól, a kontinentáis Oroszország északfelöl nynjlották ki érdekszféráikat egészen a nagy birodalom falái alá. Ezek aztán belekényszerítenek a zárkózott birodalmai egyelőre csak pasaziv szereplésbe.
Krisztus előtt mintegy 8000 évvel vándorollak be a kínaiak Közép-Ázsiának ugy lálszik, folyton terméketlenebbé váló területeiről a mai folyóktól önlöaölt, áldott Kánaánba, s olt éssszel és szorgalmas munkával, szükség esetén fegyverrel izo-ritolták ki sz öslakókat, mig végre Kína mintegy
öt századdal eze'ötl a világhistória legnagyobb birodalmává nötle ki me^át.
A leigázott barbarok beleolvadlak a hódiló népbe; ma nyomaikai se lehet kikutatni. Csak a nyelv kilelő eg ugyanannak a nyalviörzsnek óriási dialek 'u-s! kütönböatetik meg az egyes néptörzseket. A kantoni (dél-kínai) egy szól sem ért abból, a mii a pekingi (észak-kínai) beszél, mtndskelien lel-sQlnének azonban, ha egy tu-kíen-beli (tengerparti) kínait akarnának tolmácsul használni. Ciak as írásuk ugyanaz. £s ez rengeteg szerencséje a birodalomnak. Ha fonetikus írásuk leli volna épp ugy szélesett volna ugyanazon lörzaökfl kü lönböső nyelvekre, mint a hogy például a Isiin, vagy germán nyelvek. Ezek közi a nyelvek közi sokkal nagyobb ell volna a különbség, mint a német és dán nyelv közi. En a pekingi dialektust sajátítottam el' ami igen »özei áll a hivatalos mandarin-kiejtéshez. Volt dolgom délvidéki kínaiakkal ia, de tolmács híján csak Írással tudtunk beszélgetni, a mi pereze nehézkes, de mégis nagy szerencse, mert nem járheilatn sehol sem ugy, mint Khalgánban egy oroszszal, aki nem tudóit semmi másféle nyelvet beszélni és igy egyetlen gondolatunkat sém tudtnk kicserélni.
A birodalom törvényei, institúciói igen lejlettek a- bár a mieiqklöl elspjában különböznek, még s vilára adhat alkalmai, hogy melyik a helyesebb és prsklikusabb. Igy például nálunk igaz ságtslan és barbár dolgoknak tekintik s már régen elvetették azt az evet, hogy.a büntetések elrettentésül szolgáljanak. De mikor egy őrülten 'anstisált és minden morális alap nélkül szűkölködő Mtekta gyilkos tört emel arra, aki maga olt a jóság és a lelki nemesség, ugy, hogy az
r
egész társadalom földindulást eres a lábai alatt, mindenkiben felmerülhet a gondolat, hogy hát csakugyan olyan elvetni való-e az elrettentés princípiuma ? Húznák eaak karóba, vagy törnék kerékbe l.uccbenlt, egyhamar senki se kapna kedvei Lnccheni példáját követni e a társadalmi rend felforgatását gyilkosságok kai kezdeni.
A kinei birodalom összes institúciói eenlráli«ak. Minden a császártól származik es minden a császárhoz tér vissza. Ennek ellenére a nép szabadsága nagy. A liberalizmus eaak formákban nincs meg, de a gyakorlatban talán nagyobb, mini nálunk ; akárhányszor láttam, hogy as utasé mandarinok agy aazlalnál eltek ée jóigüen eldiskurálhattak szolgáikkal, noha némelyik velem, idegennel nemben olyan előkelő arofeacsáral viselkedett, hogy ugyancuk össze kellett saedaem magamat, bogy hasonlóval viszonozhaasam
Azt hiszem, az abezolul monarkia a legtökéletesebb államtorma, ha a császár uralkodásra termelt. A Mandau dinasztia azonban, amely jelenleg-a rengeteg birodalom trónján 01. nem igen nült odavaló uralkodókat. A hatalmas és nagyeszű Kanghsai császár óta, aki a XVU. —^-H végén sz európ «i tudományokat is meg akarta honosítani birodalmábsn, nem voK ennek a dinasztiának kiváló uralkodója.
Sun-csi caáaaár trónralépésével kezdik a kinai tőrténének a mandau vagy Cing-dinantia uralkodását számítani, tehát 1664, éta. Ez a caáaaár rendelte el a taláros oopl viaeléeét s a haj borot-váláfát elül, amik a teljes meghódolás jelei. Sun-csi halála után lépeti trónra a nagy Kang-h«i, akinek hatvanévw uralkodása a birodalom egyik fénykorát teremtelte meg. Ebben as időben kezd-
Nagy-Kani*s» i>üiürlÓK
Zala 78. síim (9. lap.)
1898. szeptember bő 29 én
hatjuk, mibe kerül egy mázsa szem va^y jószág, s mivel tudjuk. hoijT mennyi szállj-tási költséget kell fizetnünk Ausztriába, kikalkuláljuk, hogy érdemes e és mit érdemes termelni. Ha fölállítják a vámsorompókat, egyszerre vége szakad a bizonyos számitásnak. Nemcsak, hogy a vám drágábbá teszi jószágunkat, - de azt se tudjuk, hogy most már a megdrágult szem és jószág bír-e versenyezni az osztrák piacon más, idegen
pusztul, csak vagyonosodjon meg itt nálunk Fenséges családja boldogságáért dobogó egy pár cseh meg osztrák gyáros? Mert fejedelmi szive, a magas Uralkodóház, sok-kapitalissal lehet nagyipart ^megpróbáltatáson keresztül hazánk éa
csak idegen
csinálni Magyarországon s ennek az idegen nemzetünk s az emberiség szenvedett! kapitalisnak a haszna is csak idegen kézbe ' Gyászba borul és zokog sz ország s és nem magyar kézbe jut. ' sz egész emberiség és bármennyire át-
Van azonban még egy kérdésünk. Hát érezte és felfogta nemzetünk azon páratlan mi lesz abból az ezer meg ezer kisiparos- kincs becsét, amelyet nem lehel má«sal ból és kézművesből, a ki családot tart^sszémérni; mert nincs hozzá hasonló, fenn, adót fizet és élni akar.' ítft fez ézelc-"araeTylyél válságos időkben ajándékozta országbelivel és ha nem bír, mennyivel lesz , kel, ha a nagyipar kiveszi a szájukból a meg az isten' Gondviselés szenvedő neinze-olcsóbb idehaza is a mi búzánk és jószá- kenyeret? Álljanak be napszámosnak, gyári lünket s amelyet hazánk imádott véd-gunk; mivel biz annyi lesz, hogy egyik munkásnak az idegen gyároshoz vagy átfla- asszonyában bírtunk, 1négh csak most jött gazda a másikat nyomja le az áhk'ban, nak ki az utcasarokra/eleség ükkel, gyerekeik- tudtára ezen kincs-nagyságénak; h'szen csakhogy a nyakában ne maradjon a mit kel? csupán a vesztett kincs értékét leh«t termet. —---j-Uramvott főn* országgyűlésben, jó igazán- érezni;
Én nem hiszem, hogy az ,osztrákok; a .lesz ám a kis emberekre is gondolni, mielőtt Bánatunk oly mélysége-, hogy még az mi szép szemeinkéit beeresztik ingyen' a az ország sorsa fölött döntenek. Jó lesz sein enyhítheti, hogy miil ók és milliók mi gabonánkat és marhánkat, ha mi vámot ám latba vetni, mi ér többet Magyarország- résztvevő keblébe kiönthetjük. S vigaszt és szedünk az ő posztójuk és divatcikkeik £32 a sok ezer, többnyire igaz magyar megnyugvást is egyedül a népek sorsát után. Háborúskodni fognak "bizony velünk Razda & 'P3'08' vágy egy-két száz gazdag inlér.ő isteni Gondviselésben való hit s ahogy én látom a dolgot, a háború 05 milliomosod<i ideKen tőkepénzes? Mert nw„„hn,
mi érezzük, tisztán látjuk, hogy belepusztulunk, ha a mai rendet fölforgatják.
én látom a dolgot, a háború költségeit mi gazdák fogjuk majd meg-: fizetni. Legelső sorban is mi kisgazdák, a kiket mindjárt az első egy-két esztendő nagyon keservesen próbál ki. Ha már olyan nagyon kell az uraknak a külön vámterület, j hát mondja meg Kossuth Ferenc uram : hova vigyük majd termésünket, ha az oszt-rákoknak nem kell, vagy drága lesz ? A 1
rwTÉifnüraia.
('ndfiári és Apostoli királyi Féli/tf I Lfíjkftjt/clmesebh Urunk'.
Mint a felhőtlen éjből a rombol > villám-
bánáti búzának hol lesz az uj piaca? A csapás: oly megdöbbentően jiatot reánk
nyújthat.
Mindennapi imájában foglalja 'a hálás nemzet a drága ha'ottat, akinek áldott ós szent marod emléke, a inig él c hon e földön I /
Az ö emlékéhez fognak zarándokolni a késő utódok is, megtanulni a hazaszeretétel, a honfiai és emberi erényeket!
Az Ó alilolt le ke tűzte szorosabbra a kapcsot, amely a hü magyar népet Felsé-
debreceni és békési disznókereskedő hova I azon égbekiálló merénylet,'amelynek rajongó gés Királyával, nemzete Atyiáv^l összcköli
száHitsa hiséit-?- A kecskeméti szőlősgazdák I szeretettől éa imádatni! környezett Felső miből fognak pénzelni, ha nyakukon rothad' ges Királyasszonyunk, hazánk és nemze-szőlő és gyümölcs? >tünk őrangyala, az emberiség jó evő nem-
De hát azt is mondják, hogy majd te- lője, magasztos hivatásáért vértanuként
s amely inegdönthétlefi alapját képezi a nemzetek boldogulásának és nigyságflimk ; az ö emlékezete fogja szilárdítani e kapcsot s az ö szelleme örködik, hogy f Ibont-rem ipar Magyarországon s akkor lesz, a | áldozatul esett. hatlan, Királyra s nemzetre áldjuUiozó
ki elfogyaszsza, a mit a gazda termel. Hát Megtörik lelkünk- ezen kimondhatatlan legyen e kapocs I
kit akarnak ezzel bolonditani? Hát mi kis-| csapás alatt; nemcsak a szó ajkainkon a vér Őseinktől örökölt hagyományos alatt-gazdák megélünk addig, a míg a nagyipar? is elhal ereinkben és nincsen szó, amelylyel valói hűséggel és hódolattal tárulunk a megterem itt Magyarországon? Vagy hátfkifejezheluök határtalan fáidalmunkat s a legsúlyosabb megpróbáltatás nehéz napjaimindegy az uraknak, ha egy pár ezer kis-1 mérhetetlen veszteséget, amelyet Felséges ban Felségedhez, bánatos szivünk ér/.elineit gazda, a tozsgyökeres magyar faj ki isiUrunknak' nem önmaga, liánéin népei és a legmagasabb irón zsámolyánál neon hő
A
tek as európai udvarok követségeket küldeni n verette le, ss ópium-háboruban azonban, nltol két Kgyszóval a musslía rubel odu ia begurult, a kínai csáazarhoz, ajándékokkal, á mi az elbizn-l nagyhatalom logolt kezeli u kínaiak-ellen, engedni mandarinokat tökéleleaeii megvásárolták, de ezek-kodolt kínaiakban azt a hiedelmet keltette, hogy j volt kénytelen. A japmi háborúból csakis ugy I nek as udvarnál igen kevés a betolyaauk, ott ez oceánon tuti népek is vazallusai és adófizetői keveredett ki, hogy a< európai nngt hatalmukat azért mégis oroasellenea u politika, óbajl anátiak lenni n hatalmas mennyei birnilnlnin! megnyerte, nem ugyan a maga részérő, ha nem a Amint Kiríni elhagytam, egy (élig kiépített e császárjának. — Utána jelentéktelen császárok japánisk ellenségéül. ! lassankint ismét romhadölö vasul mentén veselett
alatl (Jung-csing 172-1— 17;i6; Kien lung 178Ö— | A legjellemzóbb erre nz ig-isi kínai politikára 1 utam. A munka u.ylálszik szépen indult, de lel-170(1; Kiii-kig 1706—1821; Tnu-kunng 1821—1 nézve a mandau vasutak története, tt melyről | hagytak vele a jelenleg tt töltenek összeronilánnk, 1868; Tang-csi 1868—1876; Kuanghsü 1876- néhány érdekesebb adattal szolgálhatok, mert a bevagáaokat kimossa a vis. 1808.) a birodalom lassankint hanyatlani kezdett.! magam is részt vetlem'bizonyos mozgalmakban. A kínai kormány ugyanis, amint kú ytelen A központos kormányzat hatványozott mértékben i amelyek vssuli koncessziók kérdésével állnak voll as oroasnak megengedni egy vasutat Mandsu-tükrözi viasza az államlö hibáit. | ösg/elüggésben. -.orszugon keresztül, azonnal engedelmet adott az
A törvények szigora lazu I, a mandarinokkal I Az orns/.ok kicsikarlak ntinyi engedményt, angoloknak ia egy öa zekötö vonal építésére, szemben az ellenőrzés majdnem semmis, a tiszt ihogy Maudsu'>rszag területén keresztül építsék a euwpai nyomtávol al, Kirlnlöl egész IVkiugig, viselők (elülrtil u legutolsóig liütlenek éa megbíz-) szibériai vasút és Vladivoxzlnk összekötő vonalat il előleg a már készen álló pekingi vasútig, a hatatlanok, anyagi érdekekből mindenre képesek, j kínai tökével, de orosz nyomlávolnl, amely jóval melyn-'k legészakibb állomáaa Han-Jiai-kuan nem
Uejegyzendó, hugy a (Ö lisztviaelők többnyire szélesebb az európai nyoinlávoltial. As oroszok tévesztendő össze Sang-huival. mandsuk, akiket a köznép nem szerel. Felelnie'-1 azután meg is traszirozlák a vonalat, a valami Természetesen ez uz engedély sz orosz erdeiek, de nem szimpatikusak A most meggyilkolt 300 orosz ütötte fel tanyáját Kintiben, egy elke- kekkel homlokegyenest ellenkezett, inert-uz egész uralkodó édes-keveset törődött és törődhetett azlritmt városrészben, amelynek lőkapuja teleti az vonal mandau területen van, amelyre a*_ orosz ország ügyeivel. Nem uralkodásra neveltek, ha* I orosz kínai zászló leng. A városban a mandari- már rá akarja tenni orosslankarmait. As élgluie* nem caak uralkodó bábnak, aki helyed az állam- noknak némi tanácsot adtam banyaügyekben s angol azonnal. megkezdette a vonul építései, de ügyeket a családi klikk a néhány hénlentés intézi. | ezért egyik egy üveg konyakkal, másik liíssküi- végre is fel is kellett vele hagynia, jelenleg szo-A csaszárnuk magának álig is voll ideje az állam lekkel, n harmadik meg éppen pezsgővel lepett imnru bizonyságai a kultúraterjesztésre hivatott ügyeivel foglalkozni, hisz' az örökös templomjárás, | meg. Hanem uz vnlt a különös, hogy minden kél nagy nemzet; érdektusájának. udvari ceremónia síb. ugy elt»glalUk, hogy alig üvegen a francia > tiketten kivül egy orosz be- (iubanyi Károly hazánkfiától, aki' az orosz
maradt évetikint néhány s'abad napja
Az udvar politikája ugyan a jelenlegi nehés viszonyok közöii genialis voll, da nem a népnek tetsző. A birodalmai ienyegetö európai és azsiat
lükkel nyomatott etikett ia van. A' egyik muu-darin, mikor nála voltam ebéden, kikérdezett az európaiak (elöl, s kérdeaeire tréfás válaszokat adtam. A tolmács mind hiven lefordította, csak hatalmakat mindi,; össze tudta veszíteni, ugy,hogy azt nem, amit az oroszokra mondtam, mert azt meg az építkezést, mert a levél szerint még nem inter duos litigantes mindig a terlius szerepéi mondja, hogy az oroszokat itt most nagyon sze-l lehet megkezdeni. Semmi egyéb akadálya aem játszotta. A Tai-pbing lázadást az angolokkal I rétik, nem lehet tréfálkozni róluk. I lehet, mint a kedvezőtlen politikai viszonyok
vasutaknál kapott vállalatot!, nem régen levelet kaptam. Szakasza nincs maudsu területen, hanem Vladivoeztoktól nyugatra, még szibériai területen lekszik. Mandau területei) még nem is kezdték
l
07631183
Zala 78. szám (S. lap)
1898. azeptenbar hó I9-4b
fohászunkkal egyetemben kifejezni, hogy adjon a Mindenható Felséges'Urunknak és Királyunknak erői a raerhetetlen csapás elviselésére és nyújtson számtalan keserű szenvedéstói sújtott nagy és nemes szivének vigaszt és enyhülést I
Esedezünk felségedhez: fogadja kegyesen jobbágyi" hü szivünk Őszinte megnyilatkozását.
Kik egyébiránt a legmélyebb alattvalói hódolattal maradunk császári és apostoli királyi Felségednek Zalavármegye törvényhatósági bizottságának Zala-Egerszegen, 1898. évi szeptember hó 12 ég-tartott rendes közgyűléséből
legalázatosabb szolgái: Zalavármegye közönsége.
Arvay Lajos
Zalavárasgy. fójegyftöje
Csertan Károly
Ztltvirafgy* sllipioja
Erzsébet királyné emlékezete.
A helybeli /ellő kereskedelmi iskola az intézet dísztermében vasárnsp reggel tartotia meg szép gyászünnepétyét. Kicsi, rövid, de annál szebo volt az ünnepség műsora. A ientartoll helyeket csak gyéren foglalta el a közönség, némán, csöndben vonultak be a növendékek. Hatul foglalt belyet az énekkar, melyet Eckitein Mór elismert kartanitó dirigált szépen, barjnoniumon Fóliák zenetanár kisérte hűen., Az ünnepséget az énekkar gyászdalával nyitottak meg.
Sekleiingtr Hugó 1. o. t. Makai Emil gyönyörű alkalmi költeményét szavalta el hatásosan.
Dukált Gyula a. o.-1. Stdvay (iyula Sttnl-Ertübet koportója cimü remek költeméayét szavalta. A száz számra termő alkalmi költemények sorának messze fölötte áll Szávaynak egyönyörö, mélabús, sötét színben megfestett legendája. Milliók sóhaja hallalszik a sorok közül, a közös nsgy fájdalom tompa lájdalmának hangjaba komoran, sötéten bug bele az érzéketlen vasszörnyeteg dübörgése, mely a mi nagy halottunkat hozta. Kernek hasonlataiban szinte plasztikusan elevenedik meg előttünk minden kép. Csupa érzés, csupa szomorú hangulat, nehéz lájdalom e költemény. — Dukáaz Gyula igen szépen, hatásosan adia vi«sza, ssivet tudott adni az érzésnek.
Utána Kárpáti Manó tanár lépett az asztal elé. Mélységes csönd volt a teremben, mikor szólni kezdett. Valami sajátságos, bánatos rezgése volt
az ö tiszta, érces hangjának. Szépen, annyi .melegséggel beszélt a mi szépséges nagy halottunkról. Poétikus, kerek beszédét itt közöljük :
Mélyen tiszteli hallgatóim !
A nemzeti trikolor körül gyás/.-fátyoll lenget az őszi szellő és mélységes fájdalomtól lesujlollan kesereg a hon. Siralom tanyájává tőn róna, völgy, halom ; fájdalom lengerévé Magyarország. Méla bánat, csüggesztő gyász lölti be sziveinkel, mert megölték a haza védőangyslát éa árvaságra Ijutott a magyar. Felséges asszonyunk, Erzsébet királyné nincs többé; tiszta lelke elhagyta I porhüvelyét és mennyégbe költözött.
„Az első bir, midőn a szól kimondta, önön 1 hangjit tói vissza döbbene" és fájdalomba roskadva lelkünk, nem tudóit hitelt .adni ama megrendítő valónak, hogy a nemzet büszkesége és ékessége i gyilkos kéznek esett áldozatul. Bánatosan jajdult fel a közfájdalom az égö sebtől, mely mindnyájunk s/ivében támadt akkor,midőn aztaszivelmely,értttnk *ol~y~ tiszta szeretettel dobogott, kegyetlen tör járta át. Mert a halál szeretettjeinket ."kár az élet reggelén, akár alkonyán ragadja el, egyaránt fájó sebet üt ugyan rajiunk, mégis megnyugszunk a természetnek kivételi nem ismerő rendjében. Ámde midőn a bánat érzcsébe — az undok lett miatt — még a keserűség érzése is vegyül: a lájdalom könnyét nem szárítja fel az idtí. Mégis ne szóljon a rettentő bűnről ajkunk, méltó felháborodásunkban, „lájdalmunk hevében se sértse három-ló beszéd a szent hamvakai,' hisz ami égi, a rtti Isteni vala az elköltöződben, az él tovább, sói tiszta lénye nöltön nő, mignem éltető eszmévé, linomulva, áldásává leend nemzetének és az egész emberiségnek.
Az elhagyatott árvaság érzése az, mi utána ~ zokog Erzsébet királynőnknek, nemzetünk védőasszonyának. A milliónyi családnak, a nemzetnek sok oka van gyászolni őrangyalát, édes anyját. A hódolat és kegyeler ez órájában mé^is ne csak azt sirassuk, bogy mit vesziteit imádod királynéjában a nemzet, de gondoljunk egyúttal hálatelt szívvel arra is, .hogy éli, érettünk és dicsőségünkre élt."
Tiszteli hallgatóim ! Erzsébet királyné ö felsége, kinek sírja t'ilött oly méltó fájdalommal zokog az egész nemzet, ezer éves történelmünknek egyik legdicsőbb alakja, legnemzetibb királynénk, kiben a magyar királyné eszménye legfenségesebben leslesült meg. Királynő volt nemcsak a lejedeimi korona révén, de még ipkább női erényei által. A lejedeimi korona a tö'di hatalmasságok egyik legelsőjévé tevé, de égi erényeinek lénye tul ragyogta a korona minden gyémántját.
Eme fejedelmi erények, melyek Nagyasszonyunkat a világtörténelem egyik legeszményibb nőalakjává tevék, már korán tölismerhetök valának a megdicsöültben. Környezetének szeretetét mér gyermekkorában megnyerte, nemcsak csodás szépségével, de mégjobban vig kedélyével és
nyájas, szelíd lelkével. A msgány és é nép iránti vonzalom és a költészet iránti Isikesedés is már korán eszlelhető a kis bajor heresegnöoél. Szerette s fsiul, a népei sz ő regéivel ée mondáival; a természetet ezer szépségeivel, a művészeteket, melyek a természetet eszményink és s költészetei, mely minden nemes értésnek minden fenséges eszmének legigazibb szószólója-Szelíd és szent érzelmek összhangja volt angyali lelke és bájos tündéralak volt e lélek foglalatja. Igy bűvölte el a legdélcegebb lovagot, Európa leghatalmasabb császárját is, és lón imádotl nejévé dicsőségesen urslkodó királyunknak, Első Ferenc Józsefnek.
Viharos, sötét felhők l>oriták akkor basánkat, midőn történelmi hivatásának belső sugallatával a trónon megjeleni, de vele jött az első üdítő napsugár; megszűnt az ostrom-állapot éa a könnyek, melyeket eddig ezer szemben a fájdalom (akasztott, zz amnesztiával örömkönnyekké válto-záaak.
1857 ben látta meg Erzsébet kirá-yné először szia földet, melyher azután a szeretetnek annyi jele és a lovagias hódolatnak annyi emieke kapcsolta. Megjelenése a tavasz derűjét áraaatá a honra éa a szeretet melegével ismét százak és ezrek arcáról száritá lel a könnyeket. Sorban nyitlak meg a börtönök ajtai és bála Sk áldás ssáltt lel s irón zsámolyához. Csak hamar ő Isti s nemzet géniuszává és ő volt ss, ki ha/ánk leg jobbjainak szívveréséi megertve, azon fáradozott, hogy ama válasslalakat, melyeket a rosszakarai e a politikai rövidlátás a leglojálisabb nemzet és uralkodója közé emelt, eltávolítsa. Az ő tündéri ujjai csakhamar szétbogozták nemzetünk sorsának összekuszált szálait éa as iateni ihlet varázsával világosiié tei az elméket* bogy meglátták az uta1, melyen a császári háa tradíciói és a magyarnemzet természetes érdekei találkozhattak es együtt baladhadtak a trón msgsrőeitéee és a magyar haza felvirágzáaára. Az ö nemes lelkében visszhangra talált a magyar nemzet mio-den törekvése és egybeolvadt vele örömében, bánatában.
. Oh mert nagyon ia korán kellett agy magán, mint politikai életében megismernie ez érzések váltakozását is. A családi örömökkei karöltve járt a családi gyász, és míg hazánk egén egy jobb kor hajnala Itezdell derengni, az itáliai és s porosz háborúk megrendítették a Habsburgok trónját. És ezen vészes időkben a megpróbáltatás nehéz napjaiban, ismerte meg csak Igazán a magyar nemzetnek rilka hűségét éa a Irón iránti szilárd ragaszkodását, es ez állal még iukább összeforrt avval érzésben és gondolkozásban, söl nyelvében is.
0 akkor tanulta meg zengzetes nyelvünket, akkor lett magyarrá, mikor magyarnak lenni még bün volt e hazában, de ellogultságtól, előítélettől menles szelleme ée női tapintatának varázsa csakhamar sokat megváltoalatott a leg-
A németek san-tungi operációja meglepte és erélyességével engedékenységre kényszerítene a Kqrmányt, különösen amialt, hogy ez az operáció egész Európa rokonszenvével találkozott, sőt gyors lebonyolításával talán még a nagyhatalmukat is meglepte. Időközben azonban a kínai kormány összeütközésbe tudta hozni sz angol, az orosz it a japáni érdekeket. Az idei lavaszszal Shang-haiban orosz-japán háborútól tartottak s meg voltak győződve, hogy ez a háború az oroszok vereségével végződik, minthogy olt sem elég hajójhk, sem szenük, sem jó kikötőjük nincsen a muszkáknak.
Azután Fort Artúr és Yei-hai-vei átadása következelt,
Miod a keltő igen kétes becsű falat az éhes nagyhatalmaknak, de Franciaországnak is be kelteit tömni a száját: adlak neki koncessziói higanybánya-művelésre Jűnnan és Sz-csnen tar* lományokbsn, ahonnan a higany .kiszállítása drágább, mint msga a bányászott áru. Ez az első konces-zió, amit iparvállalatnak adott a kínai kormány — úgyis ludla, hogy ezt a koncessziói sohasem fogják felhasználni.
Magasabb nézőpontból ítélve, ez a politikája a kormánynak egészen helyes. Igy, amint lenn tartotta magát évezredeken áti a mai válságos körülmények közt is sokáig kievickélhet a nagyobb bajokból. r.
Csakhogy ez a politika /látszólagos engedményeivel sehogy sem tetszik'a kinai nepnek I Kai-Sflag-Suban magam is majdnem martalékául
.estem a nép dühének, amikor a kínaiak megtudták a csang-lungi eseményekel, amelye' ért az ; enrópainkat kapzsisággal és a kormányt élhelet-lenséggel vádolják. Kai-Söng-Sutól délre min-denőtt ugyanezzel az ellenséges hangulattal találkoztam, sőt Te-an-Su-ban egy kantoni nőt agyon {is verlek helyellem, miu án beszédjét nem értetlék meg.
Igy lehetséges, hogy a császár meggyilkolásá-| vtl sokan a népet lógják vádolni, a népet, mely | ellensége az európaiaknak s ellensége a kor-< mánynak is.
En nem hiszem, hogy ez a vád alapos volna. ! A kormány álnok, kétkulacsos politikája nagyon ! kényelmes éa az ország fegyveres védelmé!, mely a mandarinok jövedelmét csappantaná, fölöslegessé teszi, ds amint látszik, lassan-lassan mégis áldo-; zalokal kíván. Ehelyett a nép a fegyveres véde-| delem politikája mellett van, bármilyen gyarlók is a • fogalmaik a katonaságról. Ez a politika LUHung-Csang és Kro-Csung-Tsng politikája, a | kik hazájuknak igazi javát akarták, habár talán | amellett a zsebükre is dolgoztak. Az ö politikájuk az volt, hogy a kínaiak haderejét és honvédelmét európai minták szerint rendezzék be, a mivel az adó- és köilekeilésreuds<erek gyökeres átalakítása jár. Ez ugyan , a népet egy ceeppet sem teszi boldogabbá, de a nemzeti halalom fentsrláséra feltétlenül szükséges A mai politikát ők csak addig akarták folytatni, artiig ez áz átalakítás európai lökék beavatkozása nélkül, csendesen létesül.
Hanem hát kevés volt a lámaaaa Lí-Hung-Csangnak. A halalmasok körében ez a munkát igénylő politika nem telaaell, a nagy hazafi kieseti az udvar gráciájából, sőt többféle mel'öz telest, tgszlslsn vádaskodást kel leli tűrnie.
Van a magasabb körökben ia Li-Hung-Csang-nak, as igazi kinai nemzeti politika vezérének kis pártja, ez a néu igazi és jól megérleli jóakarója. Majdnem bizonyosnak látszik előliem, hogy a csássár ennek a hazafias, dinasztia-ellenes, de elnyomod pártnak az áldozata, akik mellózletéaükel igazi hazaűságuknak köszönhetik.
Meg ondolatlanul cselekedtek, mert ez az európaiak beavatkozását fogja maga után vonni. A császárválasztásba való legkisebb beavatkozásba I pedig egész Kina forrongásba jön s ez a dinásstia | végveszedelme.
A birodalom felosztásáról az újságok ugy szeretnek beszélni, mini a közel jövő várható eseményéről. De ez korán van még. A nagyhatalmak közül még az angolnak sem lesz ksdvs annyi vért és pénzt áldozni, mint*amennyibe sz ország egyes részeinek leigázása kerül Keményebb küzdelem lesz ez a kultúráját féltő kínaival szemben, mint amilyent az angoloknak Indiában kellett kiállani.
Ha pedig sikerülni * fog, akkor reszkessen Európa, mert a kinai nem a fegyverével, hanem a munkabírásával log bennünket koldussá tenni.
Nagy-Kanizaa, csütörtök
Zala 78. ssám. (4. Japj
1898 szeptember bó 29-én.
A
magasabb körökben, hol a legjobbakra álahkitó lag balod ai ű nemen példája.
1867-ben a lamomfá* és xord kétségbeesés — örvényéből uj élet fakadt. Szent István korohájá-val ékesittetelt a felséges királyi pár. Ekkor mondá ama ssivböl lakadó szavakat, bogy áldja a tíoud viselési, liogy e magasztos ptrcet megérnie engedte.
A történelem könyvébe? fel lesz jegyesve, hogy mit köszönhet a magyar nemzet nagy királynéjának, de az a szeretet, melylyel a nem-zellel ennek fájdalmában öajHÍnrcf, melylyf1 |ag-1 nagyobb tieit as égéss magyar nemzettel közőa bánatban siratta, oly piedesztálra állilá alakját, melyen eddig utolérhe;etlenül ragyog.
Ezen őszinte és igaz egyOlférzés visszhangja volt az a mély fájdalom, mely s msgyar nemzetben akkor megnyilatkozott, midőn a legnemesebb anya fiát, lelkének legnagyobb gyönyörűséget és reménységéi, Rudolf trónörököst, elvesztette. Es a legigazibb bódolat és imádásig foko zódott szeretet volt az, mely őt a magyarnemzet részéről kisérte, midőn szive megfőrt és messze —tőitek keresel! enyhülési és gyógyűTáaf a fermé-szetben és s fájdslom édes assvu költőjének poézisében.
Az a beteg szív immár nem dobog, abban nincs többé fájdslom, kin. Abból minden bánal sziveinkbe költözőit Emeljük fel e bánatos szivei éa emeljünk abban örök emlékei megdicsőült királynénknak. Áldják emlékezetét ajkaink 'és kérjük a Mindenhatói, hogy adjon Magyarországnak s jövőben is ily nemea-szivü királynékat, a nemzet koronás atyjának pedig erőt, — elviselésére sms fajda ómnak, melyet mindnyájan együltérzünk vele.
igazgató ur báromfelé spekulált egyszerre, gyanútlan, szelidképii fiatalembernek. Minden Nemcsak a fehérvéri azinbázban, nemcsak a,előzetes bevezetés nélkül az ütésen kezdte, mikor soproniban, de mint bámulva olvassuk, még a már megelégelte, akkor tört ki belőle zihálva as nagykanizaaiban is akar egy télen játszani. — öblös hang , Ugyt, maga.t* votí at, It, U t.. A Nagy-Kanizsára azt Ígérte, hogy szeptember szerencsétlen áldozat birooy nem tudta vájjon 16-én bevonul. A „ZALA* legutóbb (77) szá- lő-e ő, (élénken remegve nézte a tajtékozó nagy mában igy ir: (következik „Színi szezon* cimü! embert, egy kissé furcsának találta az ifyeete cikkünk egy része.) Hogy mi tesz a vége ennek j bemutatkozást. Egy csöppet sem Örült aa qj az alaflomoakodásnak, nem nehéz előrelátni, ismeretségnek. Megkérdezte a vendéglőstói, hogy Ide bejön Szalkay már mosi, s biztos, hogy ha már megverte, lenne szíves és mondaná rossz évadja lesz ; beeresztettük,, mert panasz- [meg, miért jette, kiváncsi reá. — »Ugy-e maga -kedottr-bogy nincs helye. KaitizSáb pedig váriak, az, ki légnap a feleségemmel azemleleokedett ? jó belye is le'l volna november közepéig, de A fiatal ember csak bémulr. — Hál nem maga
volt ? szóljon. — Hát nem! A vendéglős meg-
Mikor a visszafojfoll némaságban elcaendült az utolsó szó is, egyszerre tompa moraj súgott végig a termen, ezzel fejezte ki a közönség elismerését e megindító, azép beasédert.
A műsor u'olsó száma isméi as énekksré, volt, Ai »Isién áld meg a—imjywn énekelték
mosi onnan is kikopott. Sopronba uj év után készült, de oda meg mi nem eresztjük Nem lebelellen, hogy a háiom szék közölt a földre iog csücsülni. Ha igy lesz, axkor egy cseppet sem aajnáljuk."
Eddig a Sz és V. laptársunk. A mi álláspontunkat ezen ügyben már kifejtettük és szívesen halljuk, hogy varosunk rendőrfőkapitánya — már cikkünk megjelenése elült Szalkay eljárását kellő-megtorlásban réazaaitá, a mennyiben hiva-talosan tudomására adla Szalkaynak, hogy ezentúl városunkban hatósági engedélyt nem kup, és erről az Országos Szinészeti Egyesületet is értesítette.
— Eljec)*éa*k. ÜShm Imre eljegyezte Kreibig CeciTia liiaaaasonyl Naay-Knnusan. — Herendit* Ferenc városi hivatalnok jegyei váltott Péntek Ireu kisasszonnyal helyben. — Kramt Sándor Török-Mecséről eljegyezte llirtekl Irmái, Hirschl Mikss polgártársunk leányát helyben.
— > ügy-e maga »» ?" — pedig ne na 6 veit. Három heves-vérű úrfi mulatozott a muli héten egyik legközelebb eső vaauti állomás restauratiójában, illetőleg kanizsai fiatal emberek. Maki sokat ittak; egyedül mhgányosan érezték magukat, valami hiányzott nekik, s minél szaporábban hordta a szép vendéglősné a fiaskókat unnál jobban érezték, hogy az ő mulatozásuk nem tökéletes, az egyik sóhsjtott, a másik rá
hökkent. A fiatal emberben felülkerekedett a bátorság. Körülnézett! vájjon nincs-e a közelben rendőr. A vendéglős kétségbeesetten kapott a karja után. — Bocsássa meg tévedtem. — .Hohó nem ugy van az, könnyű azt mondani, ennyi nekem nem elég I*. — „Hát mit kíván ? — Csak annylT jegyzünk még meg, hogy az ügynek nem
less folytatása a biroság elő'L___
—— Korh báni vélegény. A városunkban általánosan ismert Koek József nyugalmason levélhordó, — ugy látszik — megunta a nyugalmat, mert mini a há/asulók hirdetési tábláján olvsssuk Koek József házassságol óhajt kötni öav. Ructka Ferencné, szül, Schranz Anna asszonynyal. A vőlegény 66, a menyasszony 62 éves. (iratulálunk Koch bácsinak a merész vállalkozáshoz
— Lelartéalalelt táaeeael Ezen cim alalt annak idején megírtuk, hogy a nkanisssi fogház érdekes vendéget kapott Ugrik Róza személyében. A azép szőke leányka a Somoasy-orfeum deszkái, hol mini balerina értékesítette bájait Csáktornyán elkövetett kis hamisság mistt került a nagykanizsai fogházba Csakhamar visszanyerte asooban szabad, ságát, mert a törvényszék csak 14 napi fogházra ítélte, mely büntetést kitöltöttnek vett, — lévén s szép balerina részben másutt réeshee itt 28 napi vizsgálati fogságban, ugy hogy tényleg 12 nap visszajárt volna neki, de ezen nehezen meg-
felelt : puszta, kihalt minden, — itt ugy látszik,
vott^-Aa-HsteiMtra-meg-Ti—magyart« eneze.tez ,ÍM.n»fl M,'tnd.önó,» "f™, "",eleli j"4* £har" .i"—r'"^—I TT?,----T"
igen népen, pianó. A közönség állva hallgatta " lók,edLvü volt, intet a fiuknak. Öszze- oldh.tó számol művelettel nem akarván a szép
• ■ . r ° ■ bújtak, susogtak, aztán valamennyien a csinos | ballertua bíbelődni viaszarepült aa orfeumba
---I vendéglősnél vizsgálták mohón. Homlokárs ütött i és első teendője az volt, bogy küldött a fogbáz-
I a sóhajtó, nagyot cseltenlett a nyelvével, s ilyes-1 bán levő néhány uj női ismeröeéoek — képot HIRE? félét gondolhatott: én ssamár, észre sem vettem. I levelező lapokat.
a i w a a . mikor uj üveg kerüli az asztalra, a harmadik, ' — A lata^geruegl ágy védi kaaura
— Mlaeveaée. A pénzügyminiszter Joody |« jókedvű a szép vendéglősné keze után nyúlt, Németh Boldusár s»weivari ügyvédet önkéntes Miklós mármsros-szigeti pénzügyi fogalmazó hogy megsimogassa. Semmi rosszat sem gyanítottj lemondása és dr. Fülöp Kázmér nagykanizsai
—•------------' ~ - •■■■ - ' ' de a heves vérű úrfiak szeme mindjobban csillogott ügyvédet eltávozása, dr. Hatlak János "m'area'ii,
és azt jelentette, hogy lorró vérük hőméröjeben Vértesty Iván keszthelyi és Szigttiy Antal sala-a szemtelenig emelkedőben van. A vendéglősne egerszegi ügyvédet elnalátoaáeuk küvetkeaiéhea
gyakornokot a zalaegerszegi pénsügyigsigatóság boz pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki ideiglenes minőség ben
— Gyáashir. Dtzsíuyt Elek földbirtokos, a nagykanizsai Társaskor elnöke
— mint. lapunk zártakor értesülünk — folyó hó 28-án délután elhunyt Nagy-Kanizsán. A társaskör választmánya nyomban ülést tartott, melyen elhatározta, hogy külön gyászjelentést ad ki, hogy a tagok a temetésen, mely pénteken délul&n lesz
— résztvesznek, továbbá, hogy diszes koszorúval tiszteli meg az elhunyt elnök emlékét. A gyászhír azonban nemcsak a Társaskört, hanem városunk minden körét fájdalmasan érinté, mert a Dezsényi család nagy tisztelelnek és tekintélynek örvend ugy városunkban, mint az egész megyében.
— Orvee váiaeatáa A nagykanis-ai izraelita kórház főorvosévi a Che vra Cadiss vála»zta.ányá legutóbb tartott Ölesében dr. Pallók Ernő addigi rendelő orvosi, ennek állására pedig dr. Ooda Lipót pályaorvost válassiotta meg.
— A Mnakásképtl Egyeefilet körébál. A nagykanizsai MunkátképzS Egyesület folyó hó 27-én fartőit ülésében a lemondás folytán üresedésbe jött titkári állásba egyhangúlag Bomfeli Lajos kollegánkat választotta meg, ki sokoldalú elfoglaltsága dacára is a • Munkás képző Egyesület* iránti rokonszenvbőr késznek nyilatkozott ezen tisztséget elfogadni, melylyel most nem kevesebb, mint hat titkárr tisztsége van. Ugyanezen ülésben a vigalomrendező bizottság elnökévé isméi Dobroviet Milánt választották meg, ki ezen minőségében igen szép sikert szerzett az egyesület mull évi vigalmainaz.
- Saalkal, a kla haaala. A .Székesfehérvár h Vidéke« szeptember 27-én thegjelenl számában olvassuk a kivetkezőket:
.Szálkái, a kis hamis. Mig más ügyes embernek kése két felé vág, addig Szalkay szin-
előbb mosolygott, majd elpiiult a durvább közönségesebb kifejezések bsllatán, legjobb szerette volna, ha az ura most nem lenne másutt a dolga után, hanem otthon. A fiatalemberek sértő viaet-ked síikkel uem hagytak lel, mig csak a legközelebbi Kanizsa leié tartó vonat lüttyét nem hallották, mielőlt berobogott volna a kisállomásra. Fizettek és ráadásul még néhány sértő, csípős megjegyzéssel hagyták ott a könyezö asszonyt. Ezzel be'volt fejesve a három heves vérű úrfi kirándulása, kik az ismeretlenség sötét homályába rejtőzködve, büszke megelégedéssel, diadalmasan gondolnak vissza pikáns kalandjukra. Pedig ezzel csak az első lelvonás ért véget. Mikor a vendéglős hazajött, a vérig sértett fiatal asszony sirva panaszolta el urának, mi történt vele. A lérj toporzékolt, akár egy megsebzett oroszlán Alig várta a hajnali. — Szörnyű boszutól ellelve ült lel reggel a vonatra és Nagy-Kanizsára jött.
az ügyvédek lajstromából kitörölte, dr. Havlák Jánoe irodája részére Kitt Lajos maroalii, Vértesi Iván irodája réssere Stíedir Lajos keaxthelyi, Szigethy Antal itodája részére dr. SeiféMjr Elemér zala-egerssegi ügyvédeket rendelte ki gondnokai. Továbbá dr. fvms* Henrik nagyatádi ügyvéd ssékhélyét ezen kamara területén belül Kapóst Arra. tette át. Végül dr. Krittt Bébi ügyvédet Szigetvár, Ztuborf. István ügyvédet jNagy-Kanizsa és dr. CVoss Endre ügyvédet Kaposvár székbelylyel e kamara ügyvédi lajstromába fölvet te,
— Leégéll vasul! asAheljr. A déli vusut székesfehérvári pályaudvarán szombaton e-te tüz volt. Hogy hogyan gyaladt ki, nem fed-jsk. A műhelyben hét azemelykoeei ée nyoie teherkocsi volt, ezek a gépek nagy réazével együtt elpusztultak. A kár igen nagy összegre rag. — Elállt Mvelver. hifin Jánoe oagy-
Alig -tartott husz percig, de ezt az utat is kotasi lakos egy töltött forgópisztolyoa mnto-
végtelenül hosszúnak találta most. Csak mikor kiszállt a kupéból kezdett kissé nyugodtabban gondolkodni: tulajdonképpen azt sem tudta, hogy miért jöll, azaz jobban kikhez jött, mert a három fiatalembert a (elesége sem ismerte, egyiknek sem (udta^a nevét. Sebaj, a leírás ulán majd csak rájok talál. Ott sétált haragosan majd egy órahosszat a korzón és élesen szemügyre vett minden iljut, ki csak szemközi jött vele. Ez sem az, ez sem az. A harag, fojtogatta torkát. Végre egy vékonydongájú horpadt mellű, szelid kinézésű fiatal ember jött. Szerencsétlenségére ez, mikor elhaladt inellelte valahogy a kalapjához nyúlt, A haragos, lérj ezt köszönésnek vette. Megdobban! a szive. Igy spekulált: miért köszönt ez, mikor én nem ismerem V Oe lehel (hogy ö ismer, ö bizonynyal tudja, hogy én vagyok annak az asszonynak az ura, kivel ök tegnap annyira szemteleukedtek. Ha tudja, akkor ö volt az egyik... Ho vigyázz. Es a nagy markos vendéglős rohanva utána lépdelt a
gatta Bakot Oáspárnsk, hogy kell vele báani, mikor egéss váratlanul hozzájuk ssagÖdÖU Zsupán Oyörgy, ki alig bogy meglátta a fegyvert, utánna kapott. A veszedelmei jószág eldördült, a golyó Zsopáu mellébe fúródott, ki egy félóra maira a kapott sebbe-belehalt.
— Augjllkua leáay. Nemes-Vitán afaln legszebb leánya : Móric Mária pénteken hajóéiban felakasztotta magát. A fiatal leány Öngyilkossá* gának oka ismeretlen.
— llaleinet. Nagy szerencsétlenség törtéat Mtfpt 27-én Z.-Szl.-Balázson, Ugyanis Varga László István, községi biróoak egyik kocaiaa, névszerint Szekrény János, kukorica-szárért ment ki a mezőre, s midőn onnan megrakodva haza jöll, az egyik JLajtón elfeledte megkötni a koeai kerekét. A kocsi ai oyira megindult, hogy a lovak megbokrosodva, futásnak efedtek. A kocsis csakhamar leesett a kocsiról, de lábaszára megakadt a gyeplőben, s igy ez a kocái kerekei alá vonta. A kocsi a szerencsétlen embernek mellkasán meni
l-
>1
\
Nagy-Kanizsa, csütörtök
Zala 78. asám (5. lap)
1888. weptefflber bó 39 én
keresztül, tobb oldalbordáját belörte, a oly au yoa sérüléseket sienvedett, hogy eletbenmaradásáhoa kevés a remény.
— A Megkerült njermek Rémregé-nyekbeo gyakran találkozunk csavargó, züllött koldusokkal, kik gyermekeket rabolnak el. Etzé-keny bzívű varróleányok könyet hullatnak ez ily képtelen, vadul romantikus moséken, a nyilt-eszűek szánalmasan mosolyognak as irón, ha véletlenttl kezükbe kerül a nagy regényből egy-egy tüzet, sajnálják a szerencsétlen regényírót, a ki annyi hülyeséget hordott óssse. — Tapolcai levelezőnk — egy ily hihetetlennek bangzó gyermekrablás! históriáról tudósít bennünket, de a mely vslósággal megtörtént. — Ezelőtt hutzon-uéuy esztendővel csavargó koldusok játtak Haldpon, kik egy St hts fiúcskát i>boltfk el akkor. A fiúcskát tedetlen testtel, egyetlen rongygyá szakadt vegecskében tanították a koldulás nemes ntester-ségére. Sok kék nyom tanúskodott erről róksaszinű testén, mig beleszokolt, de ^végre egy napon megszökött tőlOk. Tis ■Íves volt mát1. Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyébe került a fiu egy becsületes lakatos mesterhez. A nevét tudta: Berecku Gábor, meg azt, hogy xalamegyei, A lakatos mesier szépen fölnevelte é< Berecky eleget, telt hadkötelezettségének is. Ónként jelentkezett, mikor, elérte 21. évét, s ma már önálló iparos Budapesten. Most végre házasodni készült, de ez bajjal járt, mert nem volt egyetlen okmánya. Kutatni kezdett. J V sorsa _ Tapolcára' hozta, itt kérdezősködött többeknél vájjon nem ismernek-é a vidéken Bereckyeket; jómódú emberek. Bauir Frigyes liakkeros találomra kivitte Öt Halipra egy Herecky nevű csalndhoz, a kik a nagyra nőtt, szálas fiatalemberben rég elveszett fiukat ismerték tel.
—' TwIAIt ruhanemű. Nagy-Ksnizm válna rendórkápitányi hivatala közhírré teszi, boiiy »/>pt. 21-en « vasuli állomáshoz vezető ntvonslon a s/épiiő egyesület áltel islállitott padok egyikén egy c-otuó ruhaneműt talállak. Az igszolt tulajdonos hivaiuioH órák aluli a rendőr-kapitányi hivainlnál átveheti.
— Klnzolisált alllszlék mint Bdetssersók havonként IOO-200 frt kereaetliez juthatnak. Két havi próba Id6 ntán havi flieléiben rénaenlllnek a „Gizel-
la Egy lel" ségénél.
péeal vezérOgynők'
Sopronba reggel 8 óra 10 perekor érkezik, ml mellett Pándorfon csstlakozást nyer Bécs felé, Vnlka-Pordányon pedig Ebenfnrth felé.
A másik vonat Sopronból d n. 3 órs 16 pkor indul, Pozsony-Ujvárosba este 8 óra 19 pkor érkezik éa Pándorfon caatlakozáat nyer Bécs felöl-
A poztony—ujodrot—itombatkelyi vonalon.
Csőnrától Hegyeihsiómig s caonrsi heti vá-sárok nspjsin azaz minden szerdán egy teher vonat II. é« III. osztályú utasok részére személyszállítással fog közlekedni, mely CsonrárÓI d. e. 11 órs 14 pkor indnl és Hegyeshslomrs d. u. 2 óra 14 pkor érkezik.
A kis—cell—székesfehérvári éa jutat — veszprémi vonalakon a jelenleg minden vssáj-és ünnepnapon és csütörtökön Ve«zprémröl este 6 óra 66 pkor induló és Székesfehérvárra éjjel 10 óra 0 pkor érkező személy szál litó vonat meg-szűutsltellb.—
A tzékesfebérvár—pskti vonslon a jelenleg Széketfehérvárról reggel 7 órs 66 pkor induló vegyesvonat az uj menetrend sserint Székesfe-fehérvárról a Kis Czell é« Nsgy-Kanizss felöl érkező vonalhoz való callakozáasal d. e. 8 óra 40 pkor indíttatik éa Paksárs d. n. 2 ó. 33 pkor érkezik.
A kis—cell—boba-csáktornysi vo alon m»g-azUntettetik Kis-Cell é» Zals-Eg'rszeg között Zala-Egerszegröl reggel 6 óra 59 pkor Kis-Czellre és oouan este 6 óralo pkor Zala-Eger-szegre indnló személyvonst.
Az ukk—tapolcai vonalon meg-züntettelik az I Ukk ró reggel 7 óra 66 pkor Tapolcára induló |
A jelenleg oeak Péea éa Essék Illetve Brod-B. Brod közölt közlekedő, Pécsett a Budapest felé, illetve felül kOzlekedü gyorvonatokhoz eaatia-kozó éjjeli ss.-vonatok forgalma ss eszék-bródi vosalréssre is kilerjaastatik. Esea aj voaal Kaaékrül éjjel 11 óra 80 pkor fog iadaiai ás Brédba reggel 3 ora 86 pkor fog árkosai, as ellen vonal Bródbol éjjel 18 óra 1 pkor iadítta-lik és Eszékre reggel 6 óra 1 pkor fog árkosai. Esea vonalok bevezetése fotytán s jelenleg oeak Szabadka éa Zombor között közlekedő sati személyvonat forgalma Dáiyáig terjesztetik ki, a hová é|jel 11 órs 12 pkor fog érkessi, a jelenleg Zomborból 4 óra 46 pkor Ssabadkára iadaló személyvonatnak egyidejű megszűntetése mellett pedig a Dályáról reggel 4 órakor induló 4a Szabadkára d. a. 8 óra 47 pkor érkező ej szessély vonst helyestelik forgatómba.
Végűi a B. Arádból jelenleg reggel 3 óra 30 pkor indnló személyvonat csak Bródból küa dalóleg ieg Uj-Duuiaováiig közlekedni ■A bakóoa-le tö-mind-zeni komlói voaaloo a Bakócs-Felső-Miod-szentről jelenleg d, a. 8 óra perckor induló vegyes vonat as qj menetrend sserln' közvetlen csatlakozással Péea felől — d. S. 4 óra 43 perekor fog iadalui éa Komlóra d. u. 5 óra 61 perekor fog érkesni.
A dngaaelo-novsksi éa bsaovajaago-pakraei vonslon a Pakrácról jelenleg d. e. 8 óra 98 perekor Dngase óra induló aa oenaa este 8 óra 80 perekor Pakraera érkező kösveflea ftlrdő vonatok egyidejű megszüntetése mellett Baoova-jaaga ét Pakrae közöli mindkét iráaybaa egy-egy uj vegyes voaat helyeztetik iorgalrmha. E vonat Pakraeról reggel 7 éra 60 perekor Indulni és Hsaovs)aaigára d.
t—-"T r i .. — r í~ i tög indulni éa Haaovajaaigára d. e. 9 óra
vegyesvonal és helyette egy ni vegyeayonat be- 2q perckor fog érkesni, lyeztetik forgalomba, mely likkról reggel 6 óra 1 -r
Közlekedés.
A téli menetrend életbeléptetése a m. kir. államvasutak vonalain, Dunántulon.
A m. kir. államvasutak vonslsin f. évi okt. hó 1-én a téli mesetrend lép életbe, mely a je-,-y leulegitől a következő lényegesebb eltéréseket ét ^vállozásakst tsrtslmszzs.
A budspest-brucki vonalon a jelenleg l'áudorf álloms-on d. u. 12 óra 38 perckor és délután 3 órs 23 pkor feltételesen megálló gyorsvonalok rendeten megfognak állani.
Megszüutettetik a Budapest Ferencvárosról reggel í óra 52 pkor induli^és Budapest-Kelenföldre d. e 8 póra 1 pkor érkező belyi személyvonat.
Ennek folvlán a déli vasútnak Pragerhof felá d. e. 8 óra 10 pkor Budapest-Kelenföldről induló gyortvonaiáboz a csatlakozást Budspest k, p. udvarról s reggel 6 óra 60 pkor Bruek felé és a reggel 1 óra 16 pkor Fiume felé indnló személy- iletve gyorsvonat fogja közvetíteni.
A Budapest k. p. udvarról d. u. 12 óra Itt pkor Bicskére indnló és a Bicskéről délii'án 4 óra 65 pkor Budapestre visszatérő helyi személyvonst kuérletképen egyelőre november hó 16-ig fog forgalomban maradni.
Budaörs megállóhelyen sz östzei vonatok
megállása megszüntettetik.
j-
A poztony—uj várót—toproni vonalon.
A Pozsouy-Ujvárosról jelenleg éjjal 3 órs 86 pkor Sgproniia és onnan d. u. 2 óra 66 pkor Pozsony-Ujvárosba induló vegyen vouatok személyvonatokká miuösittettek. Az elöbbeni vonat Pozsony-Uj városról éjjel 3 óra 12 pkor indul és
60 pkor indnl és Tapolcára d. e. 8 Óra 18 pkor érkezik.
A tűrje—b.-szt—györgyi vonalon. A Tűrjéröl jelenleg este 8 óra 6 pkor B. Szt.-GyUrgyre induló vcgyesvonst egyidejű megszűntetese mellett euy uj vegyesvooat helyeztetik forgalomba, mely Tűrjéröl ésio 6 óra 40 pkot iudul és B.il ton-Szent-Györgyre este -8 órs 67 pkor érkezik
A budapeat-fiuméi vonalon A Budapest k. £, ,MBelmn>loml . >lamuM udvarról jelenleg este 8 óra 80 pkor Fiume fetó •• hmoiu,iIuk korlibu induló személyvonat, mely eddig Budapeat es r- -
Uj Dtimbovár között a fiumei és pécsi irányok felé utazókét egyesítve továbbította, az uj menetrend szeiint miuden irányban külön külön fog közlekedui.
Az első rész, mely a jelenlegi menetrendben fog közlekedni, Budapestről l'j-Dombuvarig cak a távolsági forgalmú és ss uj Dombóváron lul Fiume felé menő utasokat fogja továbbítani, | minélfogva ezefn vonatnál Budapest k. p. udvar és Uj-Dombovár között a szomszédos forgslmu menetjegyek használata ki lesz zárvs.
A második vagyis a pée«i réizsiel már Bpest | k. p. udvarból kiindulóltg Uj-Dombovárig egy I uj )onal fog közlekedni, mely Budspest k. p. I udvsrról este 9 óra 30 pkoi fog iodului-éa Uj-Dumbovárra éjjel 2 óia 46 -pkor fog érkesni, hol közvetlen folytatást talál az onnsu éjjel 3 óra 10 pkor Pécs felé induló vonalhoz.
A jeleuleg Fiúméról este 6 órakor Budapest felé induló gyorsvonatnak C) Moravice állomáson 1 vscsorázás céljából 16 perc tartózkodáas lesz és
as ellaakető iráaybaa pedig Bsnovkjsnigáról d. u. 6 órs 16 perekor indíttatik és Pakraera este 7 órakor fog érkesni.
A Dogoselóról jelealeg esté 8 éra 86 perekor Novskára induló személyvonat Siainee 9. számú őrháznál utzsok fel és leaaálláea céljából faltételesen meg fog állani.
A zágrab-bródi vonalon s Zágrábból jelenleg d. e. 8 órs 10 pkor Bródba induló és ooaaa este 7 óra 94 pkor Zágrábba érkező kOzvetlea személyvonatoknál a szomszédos forgalmi msnet-
oaak Zágráb
és S/issek kösölt tartalik fen a áa ezen vonalok Mraclin megállóhelyen utasok fel ée leszállása céljából feltételesen meg fognak állani. - '
As uj-dombovár-bosmt-bródi vonalon a jelealeg Pécsről éjjel 10 órs 40 perckor Eszékre érkező személyvonat szeptember 304ról október 1-ére bsjló éjjelen már B.-Bródig fog kőtlekedai.
Aa Iaaagal4eág
VASÚTI MENETREND
inMjN te BájBS f-UL KAXIZHA állomás.
ezeu vonst Gomirje ét Dugtrcts állomásion nem mini eddig rendesen, hsnem cssk- fellételesen, vagyis ba utasok fel vsgy leszállsni akarnak fog megállani.
A Budapestről reggel 7 óra 16 pkor induló | gyorsvonat Jaaka állomáson és a Budapestről d. u. 3 órakor induló gyortvonst Lepavina állomáson az uj menetrend szerint csak leltételesen azaz, ha utasok fel vagy leszálui akarnak! fog megállsni
Bndspett k. p. udvar ét Budafok közölt I hajózás szünete alatt mindkét irányban egy-egy | uj vegyes vonst fog közlekedni, mely Buda* pestről d. c. 10 óra 30 perckor fog indulni és Budafokra d. e. 11 óra 16 pkor fog érkesni ellenkező iráuybau pedig Budafokról d. e. 11 óra 30 pkor fog indulni és Budapestre d. u. 12 óra 20 pkor fog érkezni
Az ünnep és vasárnapokon Fiúméból d. u. 1 óra 25; pkor Delnieere induló át innen éjjel 10 óra 10 pkor Fiúméba visszaérkező helyi vonat megizüutettetik.
Az qj-dombovár-b. brodi ét ttabadka-pályai vostlokoa megaiüntetletuek Szabadkn-Dálya-B. Bru4 között közlekedő gyorsvonatok.
ud ki
ndulát Ksaiasáról
Érkezés
Kutsaárt
»inautas brteili
^ I Kulaaárál I Kutsaárt
s j , - —........—
- j 14H § } :ili| i
[sz. v. 4 42 regg. [gy v. [ 6 32 regg. 3 32. V. 9 35 d. u. laz. V 12 09 d. u. 5> gy. v.|t9|17jeste sz. y ll 22éjjel -£ I v. v.1 7[88jéate |v. v 7 69 regg. gy. v.|1910 délb. igy.v 4|63 d. u.
IzombbL v.l öjoö'regg. jaz. vjll|OÜeaie fgy. V. 12-20 d u. sz. vl 3 é2>égg. !ala-Eg.| v< v. | 5 l6 d. u. v. v. • 8 04 regg-sz. v. 2o5d. u. las. v. 1 35 de u. sz. v.p2|45:éjjel gy. v.L7 06este
t3 gy. v.l 6{47 regg. as. v.|8 62 regR.
v. v.| 9 80 regg. u. v. 140 in.
™ sz. v.; 8 -d. u. V. v. 8 50 este
jS as. v.1215 éjjel gy. v. I8J17 éjiéi
187- v- 6 03d. u. gy. v- U 66d. a
,-Slt-Gj. | j I sz. v.j 8 9 regg.
Remin «■ 4 &7 regg. ts. v. 1 29 d. u. Dflllio Isss. v. 2 26 d. u. az. v. ll 41 éjjel íyékényjtz. v. 7 25!este sz v.Jll 14,regg.
Nagy-Kanizra csütörtök
ZaU 18. szám (u. lap.)
NYILTTÉR.
Ai • rinlku kSalittUttrt -ata ráltal («l«Hwép> a aaark
Erteáíés.
Van szerencsém Nagy-Kanizsa és vidéke a. é közönséget és tiszlell vevőimet ertesiieói, hojty Nagy-Kant-ián, (Deák-tér Takarék-pénzlár-épüleO Fahick te Aulolot ceg alatt TéHWr ririgktrttktdftböi barátságos meg egyezés mén kiléptem és azt Auláim Hela ur, eddigi eéglérssm, ki a követeléseket is átvette, Majái ssamlájára lopjalovébb vezetni, míglen én leiiészeteimt házilag fogom íoly latol — Midőn halas kö zönelet mondok I. vevőinknek eddigi szíves l»mogala»ukér>, kérem ebben A ztalos Béla urat a jövőben ia részesüeni, ki is uzstavslollségévsl és kil&nő' Ízlésével aTegl ínyesebb igényeknek — ugy mini eddigelé • - a jövőben is meg fog felelői.
Tejes tisztelettel
Vablrk Tivadar, v. knttsa.
Teljes tiszte eltel jelentem, miszerint a Fabni ét Aulaion tele elő es mQvirég kereskedést sz eddigi Ozlellsrssin kilépésével ssjél szémlémra ittvellem ,, , ..
Mini eddig ugy ezuían is minden törekvésem arra log irányulni,hogy s I. vevő kösöntég igényéit minden írsnybsn kielégíthessem.
A közelgő halottak púpja alkalmából ti-zlelrltel ajánlom eln és mfl virág koszorú -mai, sircsokroknt stb. Elvállalok élő es mfl-virág díszítéseket.
Teljes tiszteletiéi
Asyjr-A'saissa, 189H. szeptember hó 278—51 Asstai«« Méta
[
Bérbe adandó
Felaí-Hahóton egy nagyobb már- 40 év óta
fenilló
284 -1
vegyei-keriflkedéí
a hozzávaló helyiségekkel, bor pinozével, gazdasági Istállóval,
raktárak stb Bővebbet megtudhatni Ghrftafeld Adolfnál FelafJUkóton
l'lw. mfümám ké
XXXXXXXXCXXXXXXXXX
így elegáns 5 szobás
etezai lakás
Ingyarnilrsa vall Mersrh* féle hézhaa flldalalén
november hó elsejétől
kiadat tk,
leit e lm kiáfaíáta
XXXXXXX <X|XXXXXXXX
Leplulaidono* é« kis<l<*
n s i: ii k i. r r i. « r.
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában
Nagy-Kanizsán.
Hirdetések: Ml||i*li||iy|jf#W I

Kérj 6 •
/fj^r (ofitincfitial
a -fÚOOCí]!!
•a—v
oihlghlru tfwiyol és pOrtugáb borait
Shcrrtj Portbor Malaga Madeira Tarra.gona.iH.
Kaphatók at iuus finomabb justtr éi a tmegt ktrf.<ktdi~ iMtn, oalamint poluttankinl artlnktlűU uáltaJak káoéliaiak m MntbgUkka*.
'Styálfiék Budapest é
4 uaku> ÍVIbssulh.UlfM is Ujpila'tf utaa sarkán, ii fisain/ Casinooa! srrmbtn.
lapkslá:
Im é« Klein flUzerkereakedésében Magy-Kanlzsán.
Jtözö{j* velünk á*Cfi**» cxünét.
LEVELEZŐLAP
nókls
iS..4
<0 //// atcniui/ kufíüút thwuk
^Jbőtöujutá_______
tninéntifírul fíafMózMfhtftaw/Árf
jtiiMiamh SüriöuhusMtiA 4Ő
vJa/XUúm
finnem ' ffunUíitfMn/
Ml
1 ELSŐ SZOMBATHELYI SERTÉSHIZLALDA ás HU5FÜSTÖLÖGYÁR
SZOMBATHELY
Nyomatott Fischel Fülöp laptaiajdonosnal Nagy-Kanisuu 1898.
ltot