* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
18.44 MB | |
2010-07-19 14:13:15 | |
Nyilvános 820 | 2520 | Rövid leírás | Teljes leírás (294.04 KB) | Zala 1876 június Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 23. szálé. m Kanizia, 3zerdáo I87f. Juniua 7 | «USé Mtatsl PWWfti Nm tiu^tiSciMV+dáw t))rárwlkú «tm* Hll aUi* i phmiw *r4 .(.—; ; íá«| 5 fit f|{»r» I tti *Ucf«< t (<l Ml 3 1 MnMMiq«k: "1 paMtaar f k> Utailn I1I1 In ha II » kr j í-»f\'(ij HÜ k. f t | II IMUM &rartwit*Tk«la-. 7 • J«j> árt Ólait ttalaa fajrt cáneMa Min M» ax >fcal|aUll.a lnij^Ml Jiniek laaakM 4 (áaliaM SIMStaak f.ii»».»JlÜ kr.i NfiaYEI ÉRDEKŰ, KOZMÜY EJLÓD|ÉSlÍ|TÁRS/ÍDALkl| is sqAZPÁSZATI ! HETILAP 11 ir(ldté*e^et felír^Ktuck : Weisz Mór, Bnílttpcstííi, Strvito-léf |4 íföbfj egfirlat l^afalo* kozKftiyo. és Ur*4i Bod*e«teaifö(dó-«tcia L n.Oppeliik A Béc«, Stobenbsetei 2. tz iwp»\' r 1 ■ III csjBécsjr.,- WDlIzeile 18 sz. Laug I. Inaik Í * - íízttleíós-e yii/ry nevelés? ; LOb jur -4- Iá\' minapi \'„Zalá"-ban a neyeléarííl plvasqttságbfc és be ha ti elmélkedést \'íantisitó cikkében emlitéj: hogy „Kant" szeriirt a győrinek eredetileg jónakLHeael" szerint |>edig rosziiak sztl-letikÉn nem; olvastam pkylosophiajukbaq je vélelmet ám azértmiattam írhatták ezt; (le valamint ■Xiűíí ae urn Uiuik joaatlikozui nem «gylk rtn másik merev jnézetliez, ttgy én iá bátpr var gyok azt jmonuáhi re4: hogy mint legtöbb helyen,! ugy e tárgy bau <i» közepén van az igazságj vagyi* hogy aa onibér; se jónak ae rofznak nem bzIÍH letilt határozottan. Hogy egyik, embpr több szellemi képességj gel síületik niíjilj a máaik 1 ez ugy hjizen ]kéydé4j aen aelul áll -j- sGyöíyörUen képzel eti ezt a Ibib-k lia, imd/ín azt Írja, \'hogy pz ur egyik szolgájára ennyi, másikra annyi „talentumot" hizváu, egyik a kdveaebbet is jobban hassuoaitá, miért ugy di csértejpUmeg,l»ogy „kevésen voltál hu \'[sókat bízok ] te reád" sat \'—í < i ( ! ; [Igy vagyunk a tea ti tulajdonokkal is Tagad -hatatlan, hogy egyik épebbnek erösebbnek, azebb- • nek születik. —I 7 ÍDje igy vagyunk az erkölcsi tulajdonokkal is. Elvi^hat Bn, hogy egyik gyermek több jó, tuá • sik tö »1> rosz hajlamot hoz magával. Ál a mindeneken intézi! „Fölény" aisouban , ugy |li tszikj fenntartá magáinak az ajándékozást a talenit mok kiolzláaánál éa , gyakorolja azt öröktől \'óta, mert«] 1 " .] ! •:[ |.. i \\ \' Rüidseerint ISrökli ugyan a gyermek azllltii-nek ti|;y test miiit a ellemi aöt erkölcsi tulajdonait is, de csak rendszerint, mert millió a kivétel! j — Hány lép, szép, jó, okos ásülőuck I van ellenkező gyereke, vagy megfordítva V — De síit Ugyan aion azUl.ík tObb] gyermekéi közt ia, mily j nagy, hsokazor ellentétes különbségek vauinak! Tehát a faji <M>klés korlátain ia felül áll a szltletMj pb a nevelés korlátain is feltll! áll ám! i azért • mondák már a regiek hogy „poetá non fii led nascutnr,"hogy ,,naturaui ezpellas fttnea tameQ usque repunrét. — í,Nézd meg az anyját — vedd el leiftnyát" mondá a magyar árégi közmondás. Vagyis atnlilyen az ánytá, olyan aaazony lesz leányából. — P zony isokszor igaz — csakhogy nem mindig I Férfi gyermek még kevésbé Ut szülőire, mert ezt áz élet-igkola neveli — formitja. ~r 1 (ni fí Érdekei észlelni, hogy Imiként Drökli a; gyermek szlllíJinek természetét, arezvonásait, aib) — \'.Sokszor mintha csak ujitótt kiadásba látná az em-j ber! aj régit. Mondják, hogy nem a BzÚléfléaoÓl,\' hanem a szülcJkkeli folytonos egyUtt létből rtiegy át e küiformn ; de nem állhat ea, mert láttam] árvát ki soha se látta anyját, s mégis nem csak formánját, de jholmi apró mimikáját p. u. egy egly tag vagr száj vonokodását is azon mólon tette.. Azt is érdekes taptisztalá^,! hogy a féifi gyermekek! tíblinyire anyjukra... |