* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 48.98 MB | |
| 2010-12-15 14:41:57 | |
 | |||||||
Nyilvános  826 | 4415 | Rövid leírás | Teljes leírás (629.72 KB) | Huszonnyolcadik évfolyam 18. szám. hirkwlMf Vimakkl-tpllai It»ekel Flldp «01JT-teraakadkaábaa Markaaatflval IrUktut libát ai^ai\' Ilit d a 4—6 Ara kkat Ida Inttxaadfi 1 lap «i«j|f• l rMMn vonatknxó tofudaa ktala«tay Kiadóhivatal Vkrrahkaépllat: tUclul h\'ttWy könyv ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vaaárnap < csütörtökön. ELöriurwi itii f»m arra......II kanca A K41*»ra f koma hl/ttom..... I kacaaa Xjrllttér paUlaara tO fiitlr KlOHxütéwk, Talamint a I fdiliaak \' toaatkoaM Piac bal Cltép (liufTtMT kadiaéka miaawlt Kéfiialcfla lavalak Nak la* t kaaat-Ml facaélataak al If|N máai kit •* ftl lée ^^T^gy-KautZBa. 1901. Felelik liarkmtl: Naal»y Nándor á.irkantltkri: ■itíii L^Jaa. Vasárnap, március 3. A népiskola fontossága. Az a fáradság, hogy a népiskola értékét helyes világításba állítsuk, sokakra nézve nagyon feleslegesnek log látszani. De itt is megint csak igaza van a ,régi közmondásnak: „superflua non no-cent", hogy a felesleges nem árt. „Általános igazságokénál szokás a szavak* nak papagály módjára való ledaral&sával megelégedni a nélkül, hogy mélyebb ér-telmük tfllOtt alaposabban gundoIkodiifaTr. A népiskola értéke és fontossága nálunk összehasonlíthatatlanul magasabb, mint legtöbb mái államban. Nálunk a népiskola a legdúsabb áldásokat ajándékozó, a legjólékonyabb nemzeti eszköz, és ezért rá nézve nemérvényes az a látszólag igen gyakorlati szabályelv, hogy minden népiskola még mindig jobb, mint a semmi népiskola. Nem szabad engednünk, hogy a népiskola felekezeti misszió\'ház legyen, hogy a nemzetiségi izgatások fészkévé fajuljon, és ezért az Illámnak, h* a fenyegető bajokat megelőzni akarja, törekvését még nagy áldozatok árán is oda kell irányítania, hogy a népiskolát, ezt a nemzeti instru- mentumot, a felekezetektől és nemzetisé* Es ha politikai fontosságának egész gektől magához ragadja, teljesen államosítsa; teljességét akarjuk mérlegelni, akkor hall-még pedig lehetőleg gyorsan. gassuk meg Adam Smith-nek, a nemzet- Hogy mit jelent arüépískola az állam kato-1 gazdászat atyjának, nyilatkozatait, ki a nai kiválóságára, azt Ausztriában a ka-\'„vastag tudatlanságtól és elbatatástól" tonai hatóságok magatartásán tapasztaltuk., óva int, „mely civilizált államokban oly Főképen nekik lehet köszönni,hogyaz eredeti gyakran érvényesül az alsóbb osztályok-szerkesztésében oly kitűnő osztrák népis-iban." „Férfi szellemi képességeinek liasz-kolai töfvény meg nem bénittatoit, amint jnálata nélkül" — mondja Adam Smith, a reákcionánusok akarták. lehetőleg még uiegvetésremélióbb, mint a A mit. nemzeti akarunk, ahhoz az fe<kmdülé&ben elérai; gyáva; ás ni emberi Mftilemnak lényege-alapot csak a nép- sebb részében látszik megnyomorítottnak iskola adhatja meg, mely a lakosság lul- s eltorzitottnak. fia (tehát az államnak nyomó részénél az elméleti tudást beleje*] semmi előnye sem 1* nne a népoktatásbrtl zéshez viszi. az alsóbb osztályokban, az mégis teljes Javítani akarjak közegészségi állapota- i figyelmét érdemli meg. De előnye van, inkát ? Ehhez elsősorban a népiskolára van. még pedig nem jelentéktelen, az állam* szükségünk, mely felébreszti a lakosság {nak ezen alsóbb osztályok jobb nevelésé-belátását s ezzel áldozatkészségét. bői. Mennél tanultabbak, annál nehezebben Emelni akarjuk a földművelést ? Az lesznek a lanatizmusés babona ámításainak előképzést nyújtó népiskolára van szük>| martalékaivá, melyek tanulatlan népek-i Bégünk. . nél gyakran a legborzasztóbb rendetlen- Fel akarjuk lendíteni a kereskedelme\', J ségeket okozzák. Ezen kívül a tanult s ipart akurunk teremteni, és hogy őket j gondolkózó nép mindig tisztességesebb éa | versenyképessé tegyük, kitűnő munkásokat]rendesebb, mint a tanulatlan és buta-akarunk nekik adni ? Ismét csak a ... |
