| 4.26 MB | |
| 2009-10-21 16:44:50 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  224 | 629 | Nagykanizsai Maraton 2009. október 2. 39. szám 3. oldal - Mesék, szokások és a gyakorlat - A hét témája: olvasási kultúránk és a hiányzó minta | A cikk szövege: A HÉT TÉMÁJA Olvasási kultúránk és a hiányzó minta Mesék, szokások és a gyakorlat "Hiányzik a közös olvasmányélmény a szülő és a gyerek között. Nem az érdekli a gyereket, ami minket." Varga Tünde Az Óperenciás tenger olyan lehet, ahányan vagyunk a világon, ám ha valaki lerajzolja, eltűnik a sokszínűség. Az idézet önmagáért beszél. E rövid mondat magába foglalja azt a veszélyt, ami napjainkban oly jellemző, vagyis van-e, pontosabban megmarad-e az olvasás iránti igény? S vajon ki a felelős, ha ez megszűnik? Sok a megválaszolatlan kérdés, melyekkel szemben ott állnak a szomorú statisztikák és a tapasztalatok. A Népmese Napja jó apropót ad arra, hogy az olvasással kapcsolatos veszélyforrásokról beszéljünk! Az interjúalany Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. - Sokat és sokszor hangoztatott mondatok, miszerint a mai gyerekek nem olvasnak eleget. Ön mit tapasztal? - Csakhogy jól érzékeltessem a helyzetet, elmondok egy érdekes vizsgálati eredményt. Anno, amikor a nagykanizsai kistérség létrejött, akkor végeztek egy oktatási célú felmérést, miszerint melyik faluban, városban hány gyerek, illetve felnőtt él, akik tanulnak. A kollégáimmal a kapott adatokat aztán összehasonlítottuk, hogy ezekből mennyi a rendszeres könyvtárhasználó. Azt az eredményt kaptuk, hogy az iskoláskorúak 30 százaléka, és ahogy a felnőtt korúak felé haladunk, ez a szám egyre jobban csökken. Vagyis nem igazak azok az állítások, miszerint a gyerekek ne olvasnának. Éppen az a probléma - szerintem - hogy a felnőttek nem olvasnak eleget. Hiányzik a könyvet kezébe tartó felnőtt képe, hiányzik ez a fajta mintakövetés. - A legtöbb vizsgálat a számítógép és az internet térhódítására hivatkozik, vagyis a gyerek inkább internetezik, ahelyett, hogy olvasna. - Azt hiszem, ez sem felel meg így a valóságnak, én nem ezt tapasztalom. Akik rendszeres számítógép-használók, azoknak szükségük van írás-olvasás ismeretre és szókincsre. Azoknak viszont, akik nem számítógépeznek, ezek az ismereteik is hiányosabbak. A szomorú az, hogy az utóbbiak vannak nagyobb arányban. - Ön azt mondja, hogy a gyerekek olvasási igénye addig tart, amíg tanulnak, akkor kérdés az is, hogy ez az igény vajon miért szűnik meg az iskola után? Miért nem válik automatikussá? - Elmondom erre a legjobb példámat, ez pedig a Harry Potter. Ez igazolja a legjobban azt, hogy van bennünk egy olyan „kütyü”, ami beindul, ha megfelelő információt kap, vagyis elindítja az olvasás iránti igényt. A baj csak azzal van, hogy nincs mivel táplálni. Az oktatás nem követi a felgyorsult, megváltozott társadalmi normákat. A mai gyerekeknek valószínűleg másra van igényük, más kelti fel az érdeklődésüket. Nem várhatjuk el tőlük ugyanazt, mint ami 30 évvel korábban minket érdekelt. Valahol nekünk, pedagógusoknak, szülőknek, könyvtárosoknak is igazodnunk kell az ő igényeikhez. - Az tény, hogy ez még nem működik. Kinek a felelőssége, hogy ezen változtassunk, ha nem a tanáré, a szülőé és a könyvtárosé? - Valóban hatalmas szakadás van. Hiányzik a közös olvasmányélmény a szülő és a gyerek között. Amit a gyerek kezébe adunk, nem biztos, hogy érdekli, amit a gyerek szeretne olvasni, arról a szülő nem tud semmit. Pedig nem kellene megijedni. A Harry Potter is ugyanarról szól, mint az Egri csillagok. Vannak a jók, a rosszak, az, hogy varázsolnak benne? A gyerek el tudja dönteni, hogy mi valódi és mi nem. Ezt rá lehet bízni. Az lenne a legfontosabb feladat, hogy olyan könyveket is olvassunk, ami a mai gyerekeknek szól. Bizony én magam is meglepődök a saját gyerekeimmel kapcsolatban, de már ők is ajánlottak nekem könyvet és elolvastam, sőt nagyon tetszett. Volt ezzel kapcsolatban egy nagyon érdekes élményem. Egy konferencián vettem részt, amely gyerekkönyvtárosoknak szólt. Az előadás után beszélgettünk és megkérdeztem, hogy érdekesek-e azok a könyvek, amiket a gyerekeknek ajánlanak. Az volt a válasz, hogy nem tudják, mert nem olvasták őket. No, itt van a probléma. Innentől kezdve hiteltelen az egész. - Lehet változtatni ezen az évtizedes gyakorlaton? A szakma felismerte, hogy valamit tenni kellene? - Ez nagyon nehéz, de vannak kezdeti lépések, itt nálunk is. Mi most nyertünk egy pályázaton egy olyan szoftver elkészítésére pénzt, ami Németországban nagy sikerrel működik. Célja pedig éppen az olvasás népszerűsítése. Ennek az a lényege, hogy a gyerek a tanár ajánlásával elolvas egy könyvet, majd leül az internet elé, és a program segítségével letesztelheti, hogy mennyire értette meg, miről szólt a könyv. Különböző kérdésekre kell válaszolnia. Ez a pedagógusnak is segítség, egyfajta visszaigazolás. A szoftver kidolgozásában egyébként az a nehéz, hogy milyen könyvek és milyen kérdések legyenek, és persze elfogadtatni mindezt a tanárokkal is. Ez lesz jövőre a legnagyobb feladatunk. Változó mesevilág Korábbi vizsgálatok eredményei alapján jól tudjuk, hogy a gyerekek olvasási kedve, érdeklődése, szokásai a szülői házban látott minták átadása révén alakulhatnak ki, de nem szabad elfeledkeznünk a hazai gazdasági és társadalmi körülmények befolyásoló szerepéről sem. A serdülő gyermek életében a rendezett, szervezett hétköznapok nem adnak alkalmat a hőstettekre, és ezért képzelt kalandokban keresik önmagukat. Ezért olyan népszerű a fiúk és a lányok körében is a kalandregény, amely megfelel ezen életkori szakasz pszichikai igényeinek, hiszen az olvasás nem követel az olvasótól nagyobb szellemi munkát, koncentrációt és türelmet, az olvasmány hősei pedig egyértelműen képviselik azokat a tulajdonságokat, amelyekbe a gyerek könnyen beleélheti magát. Hasonlóan nagyon népszerű körükben a fantasztikus regény, a horror, a krimi és a tudományos-ismeretterjesztő irodalom is. A kedvelt műfajokat tekintve nincs nagy különbség a gimnáziumba, a városi, a kisközségi és a város peremén található általános Iskolába járó diákok között. Valószínűleg ebben az esetben az életkori sajátosságok sokkal Inkább meghatározóak, mint az iskola szerkezete vagy az olvasást befolyásoló más tényezők. Amikor a nagyszülők korosztálya az unokák korosztályának készül mesét olvasni a könyvtárban, a programot megnyitja és az olvasás fontosságáról beszél Czupi Gyula igazgató |
