| 3.74 MB | |
| 2015-01-16 14:31:22 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  784 | 2915 | Rövid leírás | Teljes leírás (6.99 KB) | Zalai Hírlap 2015. január 13. 10. szám 11. oldal 2015. JANUÁR 13., KEDD MAGAZIN ZALAI HÍRLAP • 11 „Várom, hogy melyik szólít meg" KEZDEMÉNYEZÉS Egyre több, az olvasást népszerűsítő program indul a riválisnak kikiáltott interneten is Egy klasszikus és egy modern magyar A legkedveltebb olvasmányok szerzőinek listáján a magyarok köréből Jókai Mór és Leslie L. Lawrence (azaz Lőrincz L. László) az első helyezett, míg a külföldiek közül Danielle Steel vezet - meglehetősen hosszú ideje. Az olvasmányok a mindenkori divat mutatói is, ami 2000-ben inkább a ro- mantikus szerelmes regényeket (olyan szerzőktől, mint Evelyn Marsh, Vavyan Fable, Wilbur Smith) jelentette, 2010-ben pedig már egyértelműen a Stephanie Mayer és J. K. Rowling jegyezte vámpírhistóriákat és misztikus történeteket találtuk a népszerűségi lista csúcsán. (Folytatás az 1. oldalról) - Úgy hiszem, hogy sok fiatal nemcsak könyvet vesz ritkán a kezébe, de az interneten sem olvas - folytatta. -Értékeset meg főleg nem, csak bulvárt, abból viszont nem kapnak mély, használható tudást. Hogy az új könyvek egyre kevésbé fogynak, annak meg nyilván lehet anyagi oka, de akkor itt valami nem stimmel, hiszen a rádióban és a tévében nap mint nap azt halljuk, hogy a gazdaság jól teljesít... - Mi abszolút nem úgy érzékeljük, hogy kevesebben olvasnának, sőt - ezt már a nagykanizsai Vikrics Antikváriumban mondta lapunknak Bedi János, aki feleségével, Bediné Szerdahelyi Erikával működteti az üzletet. - Hozzánk egyre több vevő tér be, többségük a nagyon olcsó könyveket keresi, kurrensek a mesekönyvek és bármilyen paradoxnak tűnik is, az igen drága könyvekre, könyvsorozatokra is nagy az igény. Ha egy sorozat megvan egyben és ráadásul még háború előtti is, azért bármennyi pénzt megadnak a gyűjtők. Bedi János is hozzátette: nyilvánvalóan anyagi oka van annak, hogy az emberek a használt könyveket keresik -de még itt is van árplafon, az ezer forintos kötet már drágának számít... Azt is elárulta: érdekes tendencia, hogy a külföldön dolgozó magyarok, amikor hazajönnek, betérnek az antikváriumba, egy rakás könyvet összevásárolnak és viszik ki magukkal olvasni, a gyerekeknek is, hogy ne feledjék el az anyanyelvüket. Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgátójának tapasztalatai szerint a trend valóban az, hogy a hagyományos olvasásra - ami könyvolvasást jelent - kevesebb idő jut. Azonban ez természetes folyamat. - Hiszen átalakul a szabadidő szerkezete és egyre többet olvasunk a világhálón is - bocsátotta előre. - Ha olvasóink könyvtárhasználati szokásait tekintjük, akkor tényleg érzékelhető, hogy az a réteg viszont, amelyik olvas, több időráfordítással teszi ezt. A fiatalok helyzete speciális, hiszen ők is olvasnak, csak esetleg inkább az internetet részesítik előnyben a könyv helyett - és itt van a szülő felelőssége, tudniillik, hogy lát-e a gyerek otthon anya, vagy apa kezében könyvet. A társadalom szétszakad e tekintetben, úgy tűnik: van egy réteg, amelyik rendszeresen olvas, és van egy másik, amelyik nem, holott a gyakorlott olvasás, az olvasottság ma már komoly versenyképességi tényező. Szerencsére, vannak kiváló kezdeményezések a könyvolvasás népszerűsítésére - a dolog pikantériája, hogy éppen a papír alapú kiadványok nagy riválisának kikiáltott interneten. Egy külföldi ötlet alapján Magyarországon is hamar elterjedt a híre több internetes oldalon az idei év nagy kihívásának, melyben félszáz kategóriát jelöltek meg - mindegyikhez egy elolvasandó könyvet kell párosítani a játékban résztvevőknek - és aztán természetesen el is olvasni. A „2015 legkeményebb kihívása: 50 könyv 1 év alatt" című programhoz csatlakozva egy csoport is alakult a közösségi oldalon, melyet Montag Brigitta hozott létre. - A szeretlekmagyarorszag.hu-n láttam a programot, kezdeményezésük rögtön megtetszett. Fontos az olvasás, mert bővíti az ember látókörét... |
