Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
3.62 MB
2018-10-01 10:26:34
 Zalai Hírlap 2018 09 29 227sz 11old - Nyomot hagyott a világban.jpg
 

image/jpeg
Nyilvános Nyilvános
21
133
Rövid leírás | Teljes leírás (10.31 KB)

Zalai Hírlap 2018. szeptember 29. 227. szám 11. oldal - Nyomot hagyott a világban

HORVÁTH-BALOGH ATTILA
attila.horvathbalogh@ zalaihirlap.hu
Konok, ám igényes, teremtő embertípus volt. Irodalmár és pedagógus kollégái, egykori barátai így jellemzik Pék Pál költőt, irodalomszervezőt és tanárt, aki tíz éve, 2008. július 21 -én távozott közülünk.
Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán, alap- és középfokú tanulmányainak nagy részét ott végezte, magyar-történelem szakos általános iskolai tanári diplomáját pedig Pécsett szerezte meg 1965-ben. 1956-os szerepvállalása miatt kezdetben a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban szerszámkészítő lakatosként, később képesítés nélküli nevelőként dolgozott Murakeresztúron. Tanított Kiskanizsán, a mai Kőrösi-iskolában, majd a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban dolgozott nyugdíjazásáig. Közben 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon megszerezte a középiskolai tanári diplomát is. 1959-től kezdődően írt verseket, novellákat, kritikákat, melyek a Zalai Hírlapban, a Kortársban és a Jelenkorban jelentek meg elsőként. Alapítója a Kanizsa Dél-Zalai Hetilapnak és a Pannon Tükörnek, utóbbi lapnak öt éven át szerkesztője is volt. Jelentősnek mondható az irodalomszervező munkássága, különösen zalai vonatkozásban - neki köszönhető, hogy a megye felkerült az ország irodalmi térképére. 2000-től a Magyar Napló című irodalmi folyóirat regionális vezetője lett. Tíz önálló verseskötete jelent meg, utolsóként Az elmerült sziget című 2008-ban.
Művészi és emberi hagyatékát a kanizsai Halis István Városi Könyvtár őrzi és kezeli. A bibliotékában emlékszobát alakítottak ki könyvei, páratlan lemezgyűjteménye, bútorai felhasználásával. Az anyagnak része egykori költőtársa és volt tanárkollégája, Takács László kéziratos vershagyatéka is, az emlékszoba ezért a Pék Pál-Takács László Olvasóterem nevet viseli.
- 1985-ben kezdtem el dolgozni a könyvtárban, a városban akkor még senkit sem ismertem - emlékezett vissza Kardos Ferenc, a bibliotéka igazgatóhelyettese, a Pék-hagyaték kutatója. - Már akkoriban írogattam verseket, s ennek híre ment. Palival ennek kapcsán kerültem közelebbi kapcsolatba, egyébként találkoztunk már korábban is, hiszen könyvtárba járó ember volt. A Mező-gimnázium támogatásával csinált egy antológiát Csend ritmusa címmel, fiatal mezős költőpalánták verseivel.
Karosszéke
A kötetbe bekerült néhány idősebb, már a húszas éveiben járó, de még kezdő költő verse, így az enyémek közül is 6-7 darab. Nagyon büszke voltam rá... Pali mecénás alkat volt, szerette felkarolni a pályakezdőket, s ösztönösen meglátta a tehetséget. Az antológiának jó visszhangja lett. Ez amúgy Palinak is jó időszaka volt, élő kapcsolatot tudott kialakítani a párizsi Magyar Műhellyel, abból a körből is sok kísérletező, avantgárd költőnek biztosított bemutatkozási lehetőséget különböző fórumokon. Úgy vélem, ezért nem lehet elég hálás neki az utókor.
Kardos Ferenc felidézte: Pék Pál szigorú bíráló volt, a rá bízott
verset kíméletlenül kritizálta, visszaadta a szerzőnek, ha kellett, beleírt, belejavított, szerette volna mindenből és mindenkiből kihozni a legjobbat. Volt, akit ez érzékenyen érintett, pedig Pék Pálnak sosem volt célja, hogy azokat, akik a segítségét kérték, megalázza. De tanári mivoltát soha nem tagadta meg.
- Munkássága, személyisége ma is példaértékű - folytatta Kardos Ferenc. - Október 24-én konferenciát rendezünk az emlékére, melynek keretében a Pannon Tükör folyóirattal együttműködve meghirdetjük a Pék Pál-emlékévet. Az emlékévben szeretnénk szervezni egy dzsesszkonferenciát is, hiszen a kanizsai dzsesszfesztiválok elődjének számító legendás dzsesszklubnak szintén alapítója volt. Továbbá a nagykanizsai képzőművészet számára három vershez kapcsolódóan illusztrációs versenyt is hirdetünk, az alkotásokat kiállításon mutatjuk be jövő tavasszal. Szintén tavaszra tervezzük meghívni Szakolczay Lajos irodalomtörténés...