3.01 MB | |
2011-03-31 15:16:52 | |
Nyilvános 377 | 1702 | Rövid leírás | Teljes leírás (10.42 KB) | Április 1 - Válogatás a Netről www.mek.hu – Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja – Miért április elseje az ugratások napja? A régi francia naptár szerint az esztendõ április 1-jén kezdõdött. Ezen a napon õsi szokás szerint az ismerõsök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király. 1564-ben elrendelte, hogy az esztendõnek azontúl január 1-jén kell kezdõdnie. Ehhez képest az ajándékozások idõpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat, majd - tekintettel a kettõs költségre - az április elsejei ajándékozgatás egészen elsorvadt, értékes ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végre kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg. Válaszunk illusztrálásaként ismertetünk egy régi, de sikerült áprilisi mókát. Szerzõje Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia. Az áldozat: Gramont márki. Március 31-nek éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháját. Minden egyes darabot felfejtettek, és megint összevarrtak, de szûkebbre. Reggel a márki fel akarja húzni a nadrágját: nem fér bele. Riadtan nyúl mellénye után: nem tudja begombolni. Ugyanígy jár a kabátjával. Javában küszködik, amikor rányitja az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hull a veríték; valóban borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtatnak, az orvos - szintén beavatott - vizsgál, receptet ír, és gondterhelten távozik. Szaladnak a recepttel a gyógyszerészhez, az visszaküldi, hogy nem érti... Nem is érthette, mert ez volt ráírva: "Accipe cisalia et dissue purpunctum..." "Végy ollót, és vágd fel a - mellényedet..." Azt hiszem, vita nélkül elfogadható igazság: másokon nevetni könnyebb, mint magunkon - még áprilisban is. www.wikipedia.hu – Április 1. a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Események 1572 - Kitör a németalföldi szabadságharc. 1579 - Báthory István lengyel király megalapítja a Vilniusi Egyetemet. 1713 - Anglia és Németalföld megkötik Franciaországgal az utrechti békét, mely lezárja a spanyol örökösödési háborút. Lásd még: rastatti béke. 1810 - A párizsi Louvre kápolnájában megtartják I. Napóleon francia császár és Mária Lujza osztrák főhercegnő esküvőjét. 1924 - A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg "Mein Kampf" című programjellegű művét). 1976 - Steve Jobs két társával megalapítja az Apple Computert. 1977 - Spanyolországban feloszlatják a francoista pártot. 1979 - Az Iráni Iszlám köztársaság kikiáltása. 1991 - Megszűnik a Varsói Szerződés szervezete. Születések 1420 - Podjebrád György cseh király, Csehország egyetlen huszita uralkodója († 1471) 1755 - Jean Anthelme Brillat-Savarin francia gasztronónus, francia író, politikus († 1826) 1815 - Otto von Bismarck gróf, német politikus, Németország első kancellárja († 1898) 1859 - Vikár Béla magyar etnográfus, műfordító, az MTA tagja († 1945) 1865 - Zsigmondy Richárd magyar származású, Nobel-díjas kémikus († 1929) 1868 - Edmond Rostand francia költő, drámaíró, a "Cyrano de Bergerac" és a "Sasfiók" szerzője († 1918) 1873 - Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester († 1943) 1881 - Octavian Goga román költő, drámaíró, antiszemita politikus, a Román Királyság miniszterelnöke († 1938) 1906 - Alekszandr Szergejevics Jakovlev szovjet repülőgéptervező († 1989) 1909 - Bill Whitehouse (William Whitehouse) brit autóversenyző († 1957) 1911 - Goda Gábor magyar író († 1996) 1915 - Cseres Tibor magyar író († 1993) 1916 - Perczel Zita magya... |