Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
583.91 KB
2017-02-01 10:46:13
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
572
1841
Rövid leírás | Teljes leírás (89.42 KB)














NAGYKANIZSA IDŐJÁRÁSÁNAK
TÖRTÉNETE


1873 – 2016
















Írta az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján

Varga Géza
Előszó


2010-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat dolgozójaként lehetőséget kaptam régi, 1800-as évekre visszanyúló meteorológiai adatok számítógépes feldolgozására. Elsőként Nagykanizsa klímaíveit kaptam meg. Adva volt a lehetőség, hogy kijegyzeteljem az érdekesebb adatokat, majd két év multán, csupán saját célra, elkezdtem éves bontásban legépelni azokat. 2014 év vége táján egy utazásom alkalmával megemlítettem ezt Tarnóczky Attilának, volt tanáromnak, aki miután meglátta az addigi munkámat, felajánlotta segítségét annak megjelenéséhez. Később többször beszéltem erről Czupi Gyulával, a Halis István könyvtár igazgatójával, aki felvázolt pár időjárással kapcsolatos eseménysort, amit be lehetne még írni a tanulmányba – pld. villámlás okozta tűzvész –, de mivel a klímaíveken csak meteorológiai adatok szerepelnek – kivéve az első időszak földrengéseit –, szűkre szabott időm hiányában ezek elmaradtak. Célom a történeti visszatekintés mellett az időjárás változatosságának, sokszínűségének bemutatása volt, melyből messzemenő következtetések, mint pld. a klímaváltozás is kiolvasható.

Köszönetemet fejezem ki Radics Kornéliának, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének, aki örömmel fogadta a téma iránti érdeklődésemet és nem szabott gátat az adatok felhasználása miatt, Tarnóczky Attilának és Czupi Gyulának, akik lelkesen segítették írásom megjelenését, valamint Tábori Imrének és fiamnak, Varga Károlynak, akik a formai megjelenítéshez nyújtottak segítséget.


Bevezetés


Magyarországon 1781. november elsejétől végeztek rendszeres meteorológiai észleléseket a Budai Egyetem csillagdájában, a várban, majd később, 1853-tól már 14 megfigyelő állomásról küldtek jelentést Osztrák-Magyar Monarchiai központba. 1870. április 8-án Eötvös József kultuszminiszter jóváhagyta az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet megalakulását, mely 1870. május 5-től kezdte el működését. 1871-től 11 állomás küldött naponta jelentést napi három észlelésről.
Nagykanizsán Éghajlatkutató Állomás néven 1873. januártól kezdődtek a meteorológiai észlelések napi 3 hőmérséklet- és légnyomásméréssel, valamint csapadékméréssel, szél- és felhőmegfigyeléssel, amit német és magyar nyelvű klímaíveken rögzítettek. Maximum- és minimum-hőmérsékletet 1937 augusztusától mértek, az automata mérőeszközök rendszerbeállítása pedig 1996 áprilisától kezdődött. Az állomás 1951 márciusától Szinoptikus Főállomás, a WMO (Meteorológiai Világszervezet) kiemelt állomása lett. 2007. április 1-től az állomás dolgozóit a sármelléki repülőtérre helyezték. Azóta csak automata adatok állnak rendelkezésre.


Az 1873 – 2015-öt felölelő időszak adatsorában átlagtól eltérő, rendkívüli időjárási események szerepelnek, ezért viszonyítási alapként felsorolok néhány 1909-től számított átlagos adatot.

Nagykanizsán az évi középhőmérséklet 10,1 °C.
A nyári hónapok átlaghőmérséklete 19,4 °C.
A téli hónapok átlaghőmérséklete 0,3 °C.
Az éves csapadékmennyiség átlaga 749,4 mm.
A havi átlagcsapadék 62,5 mm.
A legcsapadékosabb hónapok sorrendben: június, július és május.
A legszárazabb hónapok sorrendben: február, január és március.
Ezen kívül még felsorolok néhány meteorológiai meghatározást.

Nyári napok: a maximum-hőmérséklet >= 25 °C
Hőség napok: a maximum-hőmérséklet >= 30 °C
Forró napok: a maximum-hőmérséklet >= 35 °C
Téli napok: a maximum-hőmérséklet <= 0 °C
Hideg napo...

Insert failed. Could not insert session data.