Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.21 MB
2017-05-02 13:09:51
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
30
200
Rövid leírás | Teljes leírás (92.17 KB)

Nagykanizsa m. város államilag segélyezett fiú- és leány iparostanonciskolájának értesítője az 1935-36. iskolai évről
L. évfolyam
Közli: Ortutay Gyula iparisk. igazgató
Gutenberg és Délzalai Nyomda Nagykanizsa 68652

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

£ t
v\'
iilllliiiil!l!iiiilllliiiilllliiiilll!iiiilllliiiilllliiiillllh!illlliiiilllliiiilII)iMtl!l!=
8 0 3
«
NAGYKANIZSA M. VAROS
ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT
FIÚ- ÉS LEÁNY IPAROSTAN
O N Cl S KO LÁ J Á N AK
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1935—36. ISKOLAI ÉVRŐL
L. ÉVFOLYAM
KÖZLI:
ORTUTAY GYULA
I P A R I S K . I G A Z G A TÓ
Hoe.
NAGYKANIZSA M. VÁROS
ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT
FIÚ- ÉS LEÁNY IPAROST
A N O N C I S K O L Á J Á N AK
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1935—36. ISKOLAI ÉVRŐL
L. ÉVFOLYAM
KÖZLI: v "
ORTUTAY GYULA
IPARISK. IGAZGATÓ
Iskolánk 50 éves története.
1884-ben látott napvilágot az a törvénycikk, melynek a tanoncoktatásra
vonatkozó rendelkezései folytán a vasárnapi ismétlő iskolák
lassan az egész országban alsófokú iparosiskolákká alakultak. Városunk
1885. októberében küldte ki az ipariskola felállítására vonatkozó
költségvetés és módozatok kidolgozására szánt bizottságot. Az inasiskolát
fenntartó város első tanonciskolái költségvetése 1179 forint. Az iskola
szervezése körül különösen Babochay György polgármester, Nusecz
József, Németh Ignác és Knausz Boldizsár tevékenykedtek. A bizottság
jelentése alapján az 1886 januárjában tartott iskolaszéki gyűlés
elhatározta az iskola előkészítő és első osztályának megnyitását; júniusi
gyűlésén pedig megválasztotta igazgatóvá Tóth Istvánt, tanítókká Erdősi
Bálint, Lisztner József elemi iskolai tanítókat, rajztanítóvá Schultz
Károly polgári iskolai rajztanítót. Az oktatás 1886 októberében 208 beiratkozott
tanonccal (számuk az év folyamán 289-re emelkedett) előkészítő
kezdő-, haladó- és első osztályban kezdődött. Az intézetet egyelőre
a város központjában lévő, „nemzeti iskolaház" nevű épületben helyezték
el, ahol ma a polgári iskola tantermei vannak.
Az egykorú értesítők sokat emlegetik a kezdet nehézségeit. A tanoncok
jórésze semmi iskolai előképzettséggel nem bírt; soknak —
horvát anyanyelvű lévén - tehát magyarnyelvi tudása sem volt megfelelő.
A tanítás rendje is hagyott hátra kívánnivalókat. Vallásoktatás
sem volt, az első kilenc éven át „költség hiánya miatt." A tanítási órák
este 7 és 9 között vannak, amikor a tanonc az egész napi munkától
már fáradt, szellemi munkára alig képes s az oktatásra szánt órákat
alvással vagy „huncutkodással" tölti. így az 1891—92. tanévben „kétszer
fordult elő olyan eset, midőn néhány magáról megfelejtkezett
tanonc miatt a rendőrséget kellett igénybe venni. Mi a tekintetes
iparhatóságnak tudomására hozatván, elrendelte, hogy ezentúl a rend
és csend fenntartása végett a tanítási órák alatt az iskola körül mindig
rendőr legyen."
De gátolták a tantestület munkáját az akkori mesterek is. Már az
első értesítők nehezményezik, hogy olyan ifjakat vesznek fel tanoncnak,
akiknek semmi iskolai képzettségük nincs. Amikor 1896-ban a
tantestület az oktatás és a tanoncok érdekében a tanítási órákat 6—8
közé helyezi, a mesterek egyrésze egyszerűen nem küldi tanoncait az
órákra. 1901-ben is a mesterek nem rendezik meg a szervezeti szabályzat
szerint kötelességül vállalt munkakiállítást s biráló bizottságot
sem küldenek ki.
Mindeme nehézségek ellenére az iskola tovább fejlődik. 1888-ban
Ábrahám Gyula és Venczel Rezső személyében két új taggal gyarapszik
a tanítótestület. 1888—8...