* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.21 MB | |
| 2017-05-02 13:09:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  484 | 1410 | Rövid leírás | Teljes leírás (92.17 KB) | Nagykanizsa m. város államilag segélyezett fiú- és leány iparostanonciskolájának értesítője az 1935-36. iskolai évről L. évfolyam Közli: Ortutay Gyula iparisk. igazgató Gutenberg és Délzalai Nyomda Nagykanizsa 68652 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: £ t v\' iilllliiiil!l!iiiilllliiiilllliiiilll!iiiilllliiiilllliiiillllh!illlliiiilllliiiilII)iMtl!l!= 8 0 3 « NAGYKANIZSA M. VAROS ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT FIÚ- ÉS LEÁNY IPAROSTAN O N Cl S KO LÁ J Á N AK ÉRTESÍTŐJE AZ 1935—36. ISKOLAI ÉVRŐL L. ÉVFOLYAM KÖZLI: ORTUTAY GYULA I P A R I S K . I G A Z G A TÓ Hoe. NAGYKANIZSA M. VÁROS ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT FIÚ- ÉS LEÁNY IPAROST A N O N C I S K O L Á J Á N AK ÉRTESÍTŐJE AZ 1935—36. ISKOLAI ÉVRŐL L. ÉVFOLYAM KÖZLI: v " ORTUTAY GYULA IPARISK. IGAZGATÓ Iskolánk 50 éves története. 1884-ben látott napvilágot az a törvénycikk, melynek a tanoncoktatásra vonatkozó rendelkezései folytán a vasárnapi ismétlő iskolák lassan az egész országban alsófokú iparosiskolákká alakultak. Városunk 1885. októberében küldte ki az ipariskola felállítására vonatkozó költségvetés és módozatok kidolgozására szánt bizottságot. Az inasiskolát fenntartó város első tanonciskolái költségvetése 1179 forint. Az iskola szervezése körül különösen Babochay György polgármester, Nusecz József, Németh Ignác és Knausz Boldizsár tevékenykedtek. A bizottság jelentése alapján az 1886 januárjában tartott iskolaszéki gyűlés elhatározta az iskola előkészítő és első osztályának megnyitását; júniusi gyűlésén pedig megválasztotta igazgatóvá Tóth Istvánt, tanítókká Erdősi Bálint, Lisztner József elemi iskolai tanítókat, rajztanítóvá Schultz Károly polgári iskolai rajztanítót. Az oktatás 1886 októberében 208 beiratkozott tanonccal (számuk az év folyamán 289-re emelkedett) előkészítő kezdő-, haladó- és első osztályban kezdődött. Az intézetet egyelőre a város központjában lévő, „nemzeti iskolaház" nevű épületben helyezték el, ahol ma a polgári iskola tantermei vannak. Az egykorú értesítők sokat emlegetik a kezdet nehézségeit. A tanoncok jórésze semmi iskolai előképzettséggel nem bírt; soknak — horvát anyanyelvű lévén - tehát magyarnyelvi tudása sem volt megfelelő. A tanítás rendje is hagyott hátra kívánnivalókat. Vallásoktatás sem volt, az első kilenc éven át „költség hiánya miatt." A tanítási órák este 7 és 9 között vannak, amikor a tanonc az egész napi munkától már fáradt, szellemi munkára alig képes s az oktatásra szánt órákat alvással vagy „huncutkodással" tölti. így az 1891—92. tanévben „kétszer fordult elő olyan eset, midőn néhány magáról megfelejtkezett tanonc miatt a rendőrséget kellett igénybe venni. Mi a tekintetes iparhatóságnak tudomására hozatván, elrendelte, hogy ezentúl a rend és csend fenntartása végett a tanítási órák alatt az iskola körül mindig rendőr legyen." De gátolták a tantestület munkáját az akkori mesterek is. Már az első értesítők nehezményezik, hogy olyan ifjakat vesznek fel tanoncnak, akiknek semmi iskolai képzettségük nincs. Amikor 1896-ban a tantestület az oktatás és a tanoncok érdekében a tanítási órákat 6—8 közé helyezi, a mesterek egyrésze egyszerűen nem küldi tanoncait az órákra. 1901-ben is a mesterek nem rendezik meg a szervezeti szabályzat szerint kötelességül vállalt munkakiállítást s biráló bizottságot sem küldenek ki. Mindeme nehézségek ellenére az iskola tovább fejlődik. 1888-ban Ábrahám Gyula és Venczel Rezső személyében két új taggal gyarapszik a tanítótestület. 1888—8... |
