Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.65 MB
2018-02-16 16:44:34
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
30
159
Rövid leírás | Teljes leírás (123.2 KB)

A nagykanizsai Notre Dame Leánygimnázium értesítője
az 1937-38. iskolai évről
Közzéteszi: az igazgatóság
Nagykanizsa, 1938.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGYKANIZSAI NOTRE DAME LEÁNYGIMNÁZIUM
ERTESITOJE
AZ 1937—38. ISKOLAI ÉVRŐL.
Közzétesz! :
AZ IGAZGATÓSÁG.
NAGYKANIZSA, 1938.
HELYISMERET
rtoUW

A NAGYKANIZSAI NOTRE DAME LEÁNYGIMNÁZIUM
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1937—38. ISKOLAI ÉVRŐL.
Közzéteszi :
AZ IGAZGATÓSÁG.
NAGYKANIZSA, 1938.
HAL IS ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR
337079 ^ =
NAGYKANIZSA


Eucharistia.
A hittanár beszéde a május 26.-Í eucharisztikus ünnepélyen.
I.
Világteremtés.
A Szentháromság a világ teremtését öröktől fogva határozta el, s mikor kivitelre került ez az elhatározás, akkor a Szentlélek Isten extázisában, különös nagy örömében teremtette a világot.
A teremtéstörténet napjai lassankint fogyni kezdtek. Elmúlott az ötödik nap is. Készen állt a nap, a hold, a csillagokkal telehintett azúrkék ég. A földön \'magasbatörő hegyóriások emelkedtek, zöldelő füvek, ezerszinü virágok pompáztak, állatok futkostak, madarak énekeltek. Csupa fenség, csupa szépség és harmónia volt minden. Mikor már készen állt a világmindenség, kellett valaki, aki élvezni tudja ezt a harmóniát, meglássa a Mindenhaló kezenyomát a nagy természetben, s valahogy talán éppen lelke révén megossza az Istennel az örömet, megértse a teremtésbe öntött szándékait^ elgondolását és célját.
De eljött a hatodik nap és megalkotta Isten a teremtés koronáját, az embert. Ez azonban nem soká élvezte az Isten barátságát; visszaélt a Teremtő sok-sok jóindulatával, bünt követelt el, s ezzel meg is pecsételte a földi sorsát. Az eredeti bűn elkövetésének pillanatától szenvedés letl az emberek élete. Ez a szenvedés egy kis részben a mindennapi kenyérért folytatott küzdelemben, másrészt,pedig az örökös istenkeresésben nyilvánult. Valóban a történelem örök témája maga az Isten, amint ezt Goethe zsenije megállapította és minden valamire való nép az istenkeresők nemzedéke. Föltárulnak előttünk a történelem lapjai és arról beszélnek nekünk, hogyan keresték és keresik Istent és ostromolják az Égnek ti lkát.
Megtestesülés.
Mikor az idő eleve elhatározott homokszemei leperegtek és az istenkeresés hosszú évezredei elmúlottak, mikor a bün terhe lei-nyomta az embereket és az érzékiségbe süllyedve abban keresték istenüket, mikor az ókori művelt népek rézszobrot, márványislent, macskát, gólyát, bikát, tehenet imádtak, akkor jött el aZj »akire a nemzetek várakoztak. Harminchárom évig élt itt a földön, s a teremtmények urának és végső céljának, valamint mz erkölcsi rend föltétlen szerzőjének vallotta magát. Uj erkölcsi parancsokat adott és abban a tudatban, hogy minden hatalom neki adatott égen és földön (Mt. \'28, 18.), parancsolt a szeleknek és tengernek, betegségnek és halálnak... embereknek és démonoknak. Isteni tulajdonságokat állit magáról, nevezetesen : örökkévalóságot: »Mielőtt Ábrahám lenne, én
4
vagyok ; én veletek vagyok a világ végezetéig ; mindenhatóságot: »Amiket az Atya cselekszik, azokat a Fiu is hasonlóképpen cselekszi« ; mindentudást: »Senki nem tudja, ki az Atya, csak a Fiu és akinek a Fiu ki akarja jelenteni. A próféták jövendölései szórólszóra beteljesedtek rajta : csodáival, jövendöléseivel és életével bi-zonyitotta be, hogy nem ember, hanem Isten. Egész földi működését ebbe az egy mondatba lehel legtalálóbban összefoglalni : »körüljárt jöttevén.« í
Mikor az örök Ige irgalmazó szeretetének azl a csodáját vitle végbe, hogy emberré leli értünk s az emberek közé jött, megtörténi az a hallatlan és szinte érthetetlen dolog, hogy övéi, a teremtményei, kitüntetettjei, kegyeltjei öl egyszerűen be sem fogadiák. Sőt meg kellett halnia a szégyen és a gyötrelem fáján, kive...