Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.62 MB
2018-03-29 15:00:47
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
33
210
Rövid leírás | Teljes leírás (98.86 KB)

A nagykanizsai izr. hitközségtől
fenntartott
Felső Kereskedelmi Iskola
értesítője
az 1916-17. tanévről
az intézet fennállásának 60. évében
Közli: Dr. Villányi Henrik
igazgató.
Nagykanizsa, 1917
Fischel Fülöp Fia Könyvnyomdája.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

M* i
^ cJo4 ]j
A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1916-17. TANÉVRŐL
AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 60. ÉVÉBEN. KÖZLI i
Dr. VILLÁNYI HENRIK
IGAZGATÓ.

NAGYKANIZSA, 1917 FISCHEL FOLDP FIA KÖNYVNYOMDÁJA.
A NAGYKANIZSAI I2R. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1916-17. TANÉVRŐL
AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 60. ÉVÉBEN
NAGYKANIZSA, 1917 FISCHEL FÜLÖP FIA KÖNYVNYOMDÁJA
ESI
KÖZLI :
Dr. VILLÁNYI HENRIK
IGAZGATÓ.
I.
Iskolaszék:
Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök; Heltai József Jegyző: Barta Lajos
Dr. Neumann Ede, főrabbi 5 Bettlheim Győző Dr. Bród Tivadar Bún Samu, ny. igazgató Domány Ármin Havas Rezső 10 Halphen Mór Hirschler Sándor Kertész József Löwe Adolf Dr. Miklós Dezső 15 Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Pongor Henrik Rapoch Gyula; Rothschild Zsigmond 20 Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Schwarz Ignác csapii Sommer Ignác Szommer Náthán 25 Stern Sándor
Dr. Villányi Henrik, igazgató Dr. Weisz Lajos Weisz Jakab Zerkowitz Lajos.
BUN SAMU, kir. tanácsos
nyűg. igazgató.
I.
Bún Samu.
Fájó érzéssel veszünk búcsút igazgatónktól nyugdíjaztatása alkalmából. Közel félszázados munka kapcsolta őt a nagykanizsai kereskedelmi iskolához. Korábban, Eichberg Adolfnak visszavonulása után, mint az alsófokú kereskedelmi iskola, 1891 óta pedig, mint a felső kereskedelmi iskola igazgatója működött, dolgozott, adminisztrált és szervezett, ifjú erővel és töprengő gondozással. Szerette hivatását. Ennek betöltése boldogította őt. Az iskola és az igazgatói iroda volt az ő világa; de ezt a birodalmat teljesen uralta. Az iskolának és az ifjúságnak megbízható vezetője és a kereskedelmi szakirodalomnak számottevő müvelője volt. És ha a tanév elején, többször sürgetett nyugdíjaztatásának az iskolaszék és a miniszter végre helyt adott, ő azzal a tudattal vonulhat nyugalomba, hogy hosszú pályáján kifejtett munkássága, a felső kereskedelmi iskola történetének lapjain maradandó nyomokat fog hagyni.
Az 1914—15. tanév kezdetén kitört a világháború. A tanév megnyitásának sok nehézsége volt. összes lantermeinket a katonai hatóság lefoglalta és kórtermeknek rendezte be. Az iskolai berendezést, taneszközöket, könyv- és szertárakat össze kellett halmoznunk és oly nagy volt a zavar, hogy már-már kétségessé vált, hogy megnyitható lesz-e a tanév. E tanév második havában érte el igazgatónk születésének 70. évfordulóját. E sorok irója megragadta akkor az alkalmat, mint a tanári testület legidősebb tagja, hogy a havi értekezlet szük keretében megemlékezzék ez évfordulóról és az igazgatót a következő szavakkal üdvözölte:
„Tisztelt Igazgató Úr! Közel félszázadot töltött el olyan pályán, mely teljes összhangzásban volt mindvégig törekvéseivel és becsvágyával. Önelégülten tekinthet vissza hosszú pályája sikereire. Szerénysége nem engedi, hogy ezekben a nehéz időkben a nagy nyilvánosság előtt erről megemlékezzünk; de
4
itt szűkebb körben, körülvéve munkatársaitól és munkásságának szemtanúitól okadatolva van, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy Igazgató Úr, október 20-án tölti be 70. életévét. A munka, amelyet hosszú pályáján elvégzett, nem olyan, amelyet az idő foga megrág, mert az szellemi munka, amelyet generációk élveztek, fenntartanak és átörökítenek. Ősz a haj, de fiatal még, az akarat, amely alkotni akar. Mindnyájan kívánjuk, hogy az Úristen tartsa meg erőben, hogy még tovább is állhasson intézetünk élén. Az életalkonyat napja legyen maradandó hírnevének hajnalhasadása, amelyen tanítványainak százai, az elismerés koronáját nyújtják feléje."
Bún Samu igazgató megköszönte a megemlékezést és a megindultság hangján jelentette, hogy hivatalától visszavonulni készül. A háború teremtette helyzet kényszerűsége alatt, mégis meg kellett változtatni elhatározását. Az iskolaszék a háború tartamára idegenkedett oly beható változástól, mint amilyen az igazgatói állás betöltése. Elismerte ugyan, hogy Bún Samunak, aki 1876-tól egész 1891-ig az alsófokú kereskedelmi iskola, és 1891 óta a felső kereskedelmi iskola igazgatója volt, jogos igénye van a nyugalomra; de tekintettel a rendkívüli helyzetre, megkérte őt, hogy tisztét a háború tartamára tartsa meg. Felmentette azonban őt minden tanítási kötelezettség alól. Igazgatónk nem zárkózott el a helyzet parancsolta kötelesség előtt és megmaradt állásában.
A háború hosszú tartama egyrészt, másrészt igazgatónk megrongált egészsége azonban, az ő jó szándékát is meghiúsították. Az 1915—16. tanév végén, jól megindokolt kérvényben, újból nyugdíjaztatását kérte, amelynek az iskolaszék előterjesztésére a nm. Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úr 80207/1916. számú rendeletével helyi adott. Bún igazgató Balatonfüreden keresett és talált enyhülést baja ellen. Nem akarván magát kitenni a búcsúzás izgalmainak, onnan a következő levelet intézte kartársaihoz:
Balatonfüred, 1916. szeptember 12.
Tekintetes Tanári Testület!
Szeretett Barátaim!
48 évi, a helybeli izraelita hitközségtől fenntartott iskolánál eltöltött működés után a lefolyt tanév végén elérkezettnek láttam az időt, hogy nyugdíjaztatási kérvényemet immár másodszor adjam be a nagym. Vk. Miniszter urnák, aki kérésemnek 80207/916 sz. a. kelt rendeletével helyt adott.
Ezzel igazgató-tanári működésem véget érvén, engedje meg a mélyen tisztelt Tanári Testület, hogy tőlük úgy testületileg, mint külön-külön a legmelegebb baráti érzülettel búcsút vegyek és megköszönjem a támogatást, melyben mint a helybeli felső kereskedelmi iskola vezetőjét részesítettek.
5
Ha sikerült az intézetet a kor kívánalmainak megfelelő színvonalra emelnem, úgy azt nagy részben az igen tisztelt kolléga uraknak, mint szakavatott, lelkiismeretes munkatársaimnak köszönöm, kik a nekik beosztott munkakört mindig buzgó odaadással töltötték be.
Igazgatói működésem hosszú ideje alatt mindig azon voltam, hogy tanártársaim érdekeit a vezetésemre bizott intézet érdekeivel összhangba hozzam; mindig és mindenben részrehajlás nélkül, legjobb meggyőződésem szerint és elsősorban az intézet érdekeit szem előtt tartva, cselekedtem.
Ezért nyugodt lelkiismerettel távozom arról a szép, de nehéz helyről, melyet a Gondviselés számomra kijelölt és melyet talán nem méltatlanul és eredmény nélkül töltöttem be. Kérem az igen tisztelt Kartársakat egyenkint és testületileg, tartsanak meg jövőre is baráti emiékezeiükben.
Igaz tiszteletlel és szeretettel
Bún Samu s. k.
Az 1916. szeptember 20-án megtartott értekezleten olvastuk fel Bún Samú búcsúzó levelét és egyhangú határozattal a következőket iktattuk jegyzőkönyvbe:
„A tanári kar szivből eredő őszinteséggel sajnálja, hogy a felső kereskedelmi iskola vezetőjétől meg kell válnia; de elismeri a kiérdemesült tanférfiu azt a jogát, hogy majdnem félszázados megfeszített munka után élvezze a jól megérdemelt nyugalmat.
Bún Samu igazgató megnyugvással tekinthet vissza hosszú pályája sikereire. Ö szervezte 1891-ben a felső kereskedelmi iskolát és vezette az intézetet megszokott kötelességtudással és soha nem lankadó buzgólkodással az 1916. iskolaév végéig, őróla az ifjúság, mint hivatott vezetőről, a kereskedelmi szakirodalom, mint számottevő művelőjéről, a tanári kar, mint lelkiismeretes, hivatását szerető és az iskoláért buzgólkodó igazgatójáról, mindenkor meg fog emlékezni és érdemeit jegyzőkönyvbe iktatja."
Szívesen regisztráljuk e helyen, hogy az iskolaszék Bún Samu igazgatót érdemeinek elismeréseül, az iskolaszék tiszteletbeli tagjának választotta meg. Királyi elismerésben igazgatónk már 1908 ban részesült, amikor hivatalos működésének 40. évét hatóság és társadalom ünnepelte meg. 1908. március 25-én tűzte fel Batthyány Pál gróf Zalavármegye főispánja Bún Samu igazgató mellére a királyi kegy látható jelét, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1917. február hó 13-án kelt legfelsőbb királyi kézirattal pedig Ő Felsége a király Bún Samut ujabb kitüntetésben részesítette, amennyiben neki a királyi tanácsosi cimet adományozta. Ez az ujabb kitüntetés igazgatónkat a tanügy terén kifejteit közhasznú munkásságtól való visszavonulása alkalmából érle. Jutalma ez annak a fogalommá vált kötelességtudásnak, amellyel Ő tanári és igazgatói
6
teendőit majdnem félszázadon keresztül végezte. A tanári kar és az iskolaszék ez alkalommal a nyugalmazott igazgatót átiratban üdvözölte.
És ha most Bún Samu visszatekint a hosszú útra, amelyet megfutott, lehetetlen észre nem vennie, hogy tevékenységének emléke, sok száz férfiú öntudatában él, és hogy ez a legszebb emlék, amelyet közhasznú tevékenységeért lelt. Érdemes volt neki ezt az életet átélni, amelynek alkonyán, iskola-fentartójának, a hatóságoknak, pályatársainak és volt növendékeinek becsülése megnyilvánul.
Dr. Villányi Henrik
i
II.
Grünhut Henrik.
1917. március 13-án egy szünetlen munkában eltöltött élet zárult le, amelynek elmúlása, tanártestületünket is fájdalmasan érintette. Grünhut Henrik, az iskolánkat fenntartó testületnek, az izraelita hitközségnek elnöke, 55 éves korában elhunyt. A megboldogult intézetünknek lelkes hive, a tanári karnak melegen érző barátja és a kulturális törekvéseknek áldozatkész pártfogója volt. Szerette szülővárosát, de szerette felekezetének kulturális intézményeit is és szünetlen azon buzgólkodott, hogy elődeink örökségét, különösen a tanintézeteket, sértetlen épségben fenntartsuk. Nem féltette az intézményeket a haladás szellemétől, sőt tágra kinyitotta az ajtót, a haladásnak is; csak azt óhajtotta, hogy hitsorsosai művelődésük fejlődésében ne gátoltassanak. És ezt legjobban elérhetőnek vélte, ha a hitközség mint iskolafenntartó is teljesiti hivatását.
Azért megérdemli, hogy emlékezetének örökmécsét mi is meggyújtsuk és elaludni nem hagyjuk. F. évi március 15-én kisértük hült tetemét örök pihenő helyére. A gyászmenetben a tanuló ifjúság és a tanári kar is részt vett.
III.
Hőscink emlékezete.
Irta; Dr. Villányi Henrik.
Tavalyi értesítőnket a harctéren elhunyt hőseink 15 arcképe díszítette. 15-en voltak. Fájdalom, számuk megszaporodott. Kötelességünk ezekről is megemlékezni, bár sajgó sebeket érintünk. Mintha a kéz az ajkakra emelkednék és csendet parancsolna, csendet intene! És még sem mellőzhetjük hallgatással halálukat, eltünésüket, mert a szónak hosszabb az élete, mint a tettnek, amely életünk iramodásában elmerül. A szó azonban új éleire kél és felébreszti a hősök tetteinek emlékét későbbi nemzedékek számára is. Nemcsak azokat köszöntjük, akik életükkel fizettek, hanem azokat is, a kik mint hősök ép testtel küzdenek az arcvonalakon, vagy sebesülten hagyták el a harcteret, vagy fogságban sínylődnek. Mindannyian áldozatot hoztak azokért, a kik itthon egy boldogabb jövőért munkálkodnak. Azért mindnyájan megérdemlik hálánkat. A kik családot és tűzhelyet elhagyva, a harcmezőn véreztek el, azoknak homlokát a hallhatatlanság koszorúja övezi. Azoké az első hely. Önzetlenségükről zengjen a hálás utókor. Mindenek előtt ők érdemlik meg, hogy róluk beszéljünk. Fájó érzésünket még az a gondolat fokozza, hogy ők nem fogják többé látni a mi aratásunkat. De ne merüljünk el tétlen fájdalomban, hanem emeljünk emléket elhúnyt hőseinknek, hogy tovább éljenek emlékezetünkben.
A HAZÁÉRT!
1916—17.
Kertész (Krámer) Imre.
Markó Sándor.
Forgács Zsigmond.
Bayer Gyula.
Fried Andor.
Holczer László.
Friedfeld Hugó.
Lengyel István.
Franki József.

9
Ha sebesültjeinkről, kitüntetett harcosainkról e helyen nem esik szó, nem azért hallgatunk róluk, mintha érdemeiket nem méltatnók, hanem avval a felemelő tudattal hallgatunk, hogy ők sokan vannak, oly sokan, hogy a gyenge kéz kénytelen a tollat letenni, mikor érdemeik méltatásához fog.
Dicsőség azoknak, a kik a haza védelmében elestek. Fogadjuk, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy a megújhodás korszakában, a gondozásunkra bizott ifjúság soha el nem muló hálával emlékezzék meg róluk.
Forgács Zsigmond.
Szül: Dióskálon 1885. október 11-én. Érettségi vizsgálatot tett 1903. szeptember havában.. Elhúnyt 1914. november 24-én.
Forgács Zsigmond szegénysorsu szülők gyermeke volt. Mennél kevesebb földi javakkal volt megáldva a család, amelyben felnevelkedett, annál inkább törekedett ő arra, hogy azt, amit a rideg sors megtagadott tőle, ismeretekkel, szorgalommal és ernyedetlen munkával kipótolja és áttörje a gyürüt, amely fejlődésében akadályozhatta volna. A nagyhírű Guttmann S. H. cég beliscei ipartelepének volt hivatalnoka. Itt simulékony, szerény magaviseletével és sikeres munkásságával szép pozícióra tett szert; utóbbi időben főnöke, báró Gutmann Vilmos központi irodájában Budapesten teljesített szolgálatot, amikor a háború őt is kiragadta munka- és családi köréből. Az 1914. július 51-iki általános mozgósításkor, mint a 19. honv. gy. ezred zászlósa vonult be és ezredével az északi harctérre indult. Végig küzdötte a nagy harcokat Ravaruszkától Tarnowig. E város közelében 1914. november 24-én lelte hősi halálát, bánatos özvegyet és két kiskorú gyermeket hagyva hátra. És evvel reményteljes életpályája, amelynek egyik szakaszát oly sok viszontagság közt futotta meg, hirtelen kettészakadt.
Ismeretlen sirhalmára megilletődéssel tesszük le a megemlékezés koszorúját. Sírfelirata be van vésve mindazok emlékezetében, akik őt ismerték.
10
Bayer Gyula.
Szül. Muraszerdahelyen, 1886. március 31-én. Érettségi vizsgálatot tett N.-kanizsán, 1903. szept. hó. Elhunyt: 1915. február 28-án.
Az engesztelhetetlen sors Bayer Gyulát is hőssé avatta és kioltotta azt a munkás életet, amely kereskedelmünk fellendítésén egy évtizednél tovább dolgozott. Az érettségi vizsgálat után a helybeli Sartory Oszkár cégnél nyert mint gyakornok alkalmazást. Egy év múlva a fővárosba került és egy nagyobb-szabásu szállító üzletben kapott alkalmazást.
Családot is alapított, ő, aki oly korán árvaságra jutott és a szülei ház melegét nélkülözte. Kitört a háború. Bayer a cs. és kir. 78. gyalogezredhez vonult be. Ennél félévig kiképző-tiszt volt. Ez idő letelte után egy menetszázaddal a galíciai harctérre került. A Kolomea mellett vivott harcokban Viktorov mellett halálosan megsebesült és még a harctéren 1915. február 28-án lehelte ki életét, mielőtt emberi segélyben részesülhetett volna.
Megrendülve gondolunk Bayer Gyula hősi halálára. Mint árvát a sors megedzette őt és életbölcsességre tanította. Megtanította az életfenntartás mesterségére is. Munkájának gyümölcsét megosztotta szeretett hitvesével és apró leánygyermekével ; de ezt a biztató polgári milieut is a háború pusztította el akkor, amikor a hős katonát gyilkos golyó a halál árnyékában a földre teritette.
Krámer (Kertész) Imre.
Szül. Nagybajomban, 1892. december 22.
Érettségi vizsgálatot tett: 1910. június hóban.
Eltűnt: 1915. március 14-én.
A mosolygó, jókedvű ifjú sirdombjára még nem akadtak rá. Valamely hósikátorban, vagy a kárpátok valamely örvényében alussza örök álmát, vagy talán még remélhető a visszatérése? A sors néha váratlan megoldást talál tragikus helyzetekben ; de ha a hősi halál volt osztályrésze, akkor ott lelte azt az ország határának dicső védelmében, ahol összesúgnak a kárpáti szellők és méla akkordokban zengenek a hősök ezreinek kimúlásáról.
Mikor a Siemens-Schukkert világhírű elektrotechnikai cég szorgalmas hivatalnoka volt, nem sejtette Kertész Imre, hogy örökétig az Erdős-Kárpátokban mohasodik majd sirja.
11
A háború elején már ott találjuk őt, mint a cs. és kir. 44. gyalogezred önkéntes tizedesét Szerbiában Sabác bevételénél. A San melletti harcokban, Galíciában, lábán megsebesülve hazakerült. Lábsebe ellenére is egyenesen igyekezett járni. — Tréfálva emiitettem előtte: „Imre nem jó lesz, ha annyira kihúzva jár, hamar visszaküldik a harctérre", mire ő enyelegve azt felelte: „Ráérek én ott is bicegni".
Szegény ifjú! Szemtanuk állítása szerint 1915. március 14-én nyaklövést kapott és a Kárpátok valamely hóboritotta szakadékában elsüppedt.
Markó Sándor.
Szül.: 1881. március 21-én, Babócsán. Érettségi vizsgálatot tett: 1898. szeptember hóban. Elhunyt: 1916. február 17-én.
Markó Sándor régibb évfolyamnak volt növendéke. Mint meglett férfiú 1915. március 15-én a cs. és kir. 12. gyalogezredhez vonult.be. Az élet kohójában acélosodott meg jelleme és akaratereje és erre nagy szüksége volt, mert a sors megvonta tőle a földi javak nyújtotta előnyöket és amivé lett, azt önerejéből és vasszorgalmával érte el. A háború kitörése előtt a Farkasvölgyi és Tsa, műszaki cég főtisztviselője volt Budapesten.
Az olasz hadüzenet után az Isonzó-fronton küzdött a „pokol" név alatt ismeretes kősziklákon. 1915 október elején ezredével részt vesz a Szerbia elleni offenzívában és lekerül a vad Albániába, amelynek gyilkos klímáját is állja. 1916. február 19-én Ipeknél golyó kioltja életét.
És ezzel egy folytonos munkában megedzett élet zárul le. Néma megadással tűrte a sors csapásait és feláldozta életét a haza védelmében és ezért megérdemli, hogy a feledés éjszakájában a róla való megemlékezés mécsvilágát meggyújtsuk.
Holtteste hazai földben nyugszik.
Lengyel István.
Szül: Nagykanizsán, 1888. május 13.
Érettségi vizsgálatot tett 1905. június hóban.
Elhúnyt: 1916. június 23.
Lengyel Istvánt a férfikor tavaszán érte utol az enyészet, de élete rövidsége mellett is, értékes és tartalmas volt. Mint egy nagy városi malom képviselője, élénk kereskedelmi és közgazdasági tevékenységet fejtett ki. Mikor 1914. július végén
12
a kitöri háború őt is kiragadta polgári tevékenységének köréből, mint a cs. és kir. 68. gyalogezred hadnagya részt vett a Szerbia elleni offenzívában. 1914. november 1-én megsebesült és sebesülése sokáig harcképtelenné tette. 1916-ban végig küzdötte az óriási wolhinyai harcokat. A nagy lucki áttörésnél június 23-án ellenséges golyótól találva Smolava falú mellett hősi halált halt. A királyi kitüntetést (hadiékitményes katonai érdemkeresztet) csak vigasztalan szülei vehették helyette át.
Természetes és szent a szülők fájdalma, ha a bősz halál elragadja szivük mélyében gyökerező szeretetük tárgyát. Lengyel István haló poraira is ráborult az enyészet sötét leple. Hősi álmát, sem ágyúdörgés, sem puskaropogás nem háborgatja többé. Az idő enyhitő irja sebeket gyógyií, keserveket elfelejtet, de nem felejteti el velünk az áldozatok nagyságát, amelyet a háború vértanúi értünk hoztak. És ezért Lengyel István is megéri majd föltárna dását, amikor fáklyát gyújtunk hős fiaink emlékének, amikor elzarándokolunk a kegyelet szentföldjére, hogy nekik zsolozsmákat zengjünk.
Franki József.
Szül. Letenyén 1890. július 29-én. Érettségi vizsgálatot tett 1908. június hóban. Elhúnyt: 1916. augusztus 4-én.
A fronton küzdő hőseink erkölcsi világában feltűnő jelenségek közt az ejt bennünket leginkább bámulatba, hogy ön-fenntartási ösztönüket mennyire képesek hősies önfeláldozással leküzdeni. Ilyen hőslelkü ifjú volt Frank József is. Mikor az iskolából 1908-ban érettségi bizonyítvánnyal a kezében kikerült az életbe, a Magyar Gázizzófény Rt.-nál szolgálta hazánk iparát békés, következetes munkával. 1914. augusztus havában a nagy világküzdelem őt is fegyverbe szólította. A galíciai harcokban szeptember 8-ig küzdött és megsebesült. Mint hadapródjelölt a cs. és kir. 8. vadászzászlóaljban 1915. február 19-től május 17-ig a kárpáti harcokban vett részt. A nagy nélkülözések és az időjárás viszontagságai következtében súlyos betegségbe esett. Hosszú lábbadozás után 1916. január havában harmadszor ment a frontra és pedig a karinthiai harctérre. A hóboritotta Plöcken szakaszon harcolt. 1916. augusztus 4-én a Freikofel hegyen egy gránátlövés oltotta ki életét. Hősiességének elismerése már későn érte őt. Csak halála után küldték meg vigasztalan szüleinek a nagy ezüst vitézségi érmet. Holtteste hazai földben nyugszik. Szülei hűlt tetemeit hazahozatták és 1917. január 22-én Letenyén átadták a szent anyaföldnek.
13
Fricd Andor.
Szül.: Nagykanizsán, 1896. október 10-én. Érettségi vizsgálatot tett 1913. június hóban. Eltűnt: 1916. augusztus 4-én.
Tanuló korában jókedvű, humoros kedéllyel megáldott fiú volt. Tanulótársai meglepő ötleteiért, talpraesett megjegyzéseiért és kollégiális viselkedéseért szerették. Az érettségi vizsgálat sikeres letétele után, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank helybeli fiókjánál, később a Bankegyesületnél nyert alkalmazást és minden állásában komoly munkássággal érvényesült. Mint 19 éves ifjú 1915-ben vonult be és a csász. és kir. 31. számú nehéz tábori tüzérség 4. ütegénél Varasdon nyerte katonai kiképzését. Mint tizedes, önként jelentkezett harctéri szolgálatra. Részt vett a Luck, Tarnopol és Zalosce körüli harcokban. 1916. augusztus 4-én reggeli szürkületkor Markopol városka előtt a 32. gyalogezred lövészárkában, mint tüzérségi megfigyelő volt szolgálatban. Az oroszoknak e lövészárokba való hirtelen betörése, őt is menekülésre kényszeritette. E napon látták utoljára,- amint a Markopol mögött elterülő mocsaras talajon az elfogatás ellen hősiesen védekezett. Azóta nyoma veszett. Bánatos szülei, aggódó reménykedéssel várják visszatérését.
Holczer László.
Szül.: Orosztonyban, Zalamegyében, 1897. aug. 13-án. Érettségi vizsgálatot tett 1914. június hóban. Elhúnyt: 1916. augusztus 24-én.
Csendes, magábazárkózott szerény ifjú volt; de amilyen nagy volt szerénysége, épen olyan nagy volt kötelességtudása is. A falún nevelkedett gyermekek rendszerint hajlanak a szófukarságra. A szabad természet szemlélődésre készlet. A falusi nép komoly munkával foglalkozása nem nagyon enged teret a csevegésre. Ilyen környezetben nevelkedett a mi fiatal hősünk is. Nem csodálni való tehát, ha szótlanabb volt, mint a városi gyermek. Miután a polgári iskola négy osztályát Nagykanizsán elvégezte, a felső kereskedelmi iskolába beiratkozott és vaskövetkezetességgel tanúit. 1914-ben jó sikerrel tett érettségi vizsgát. Az élet küzdelmeit csak mint katona ismerhette meg, mert már 1915. nyarán katonának sorozták be. Házi ezredünkben, a 48. gyalogezredben szolgált, mint egyévi önkéntes. 1916-ban, mint önkéntes tizedes került a galiciai harctérre. Itt végigküzdötte az augusztus havi nehéz harcokat. Zaloscetől Svisynig. A svisyni csatában 1916. augusztus 24-én százada-
14
val háromszor rohamozta az ellenséges állást. Visszatérve lövészárkába, délután Va 5 órakor fejlövés érte. Mikor halálos sebét be akarták kötözni, e szavakkal szabadkozott ellene: „Hagyjatok aludni, nagyon álmos vagyok!" A halál géniusza teljesítette utolsó kívánságát és most Lukaviec helyiség mellett, a lipinai erdő katonatemetőjében alussza hősi örök álmát.
Friedfeld Hugó.
Született Légrádon, 1897. augusztus 25-én Az alsó és középső osztályt Nagykanizsán látogatta
1912—14-ig.
Érettségi vizsgálatot tett Budapesten 1915-ben.
Elhunyt 1916. október 15-én.
Friedfeld Hugó halála mindenha a fájdalom kútforrása lesz szüleinek. Mi is fájó emlékkel kisérjük elmúlását, de fájdalmas megindultságunk felemelő érzéssel párosul, ha az ő halálára gondolunk. Mert ifjú életét panasz nélkül, fenséges hősiességgel hozta áldozatul a haza védelmének. Mint a cs. és kir. 48. gy. e. egyéves önkéntes szakaszvezetője az ifjú érzelmi világával indult harcba. A Col Di Lana, — Col Di Santa hó-boritolta hegyoldalain, a Pasubio völgyében és Görznél küzdött az olaszok ellen. 1916. szeptember havában zászlóaljával Csikmegyében védi Erdély határait a románok ellen. Október 15-én Gyilkostó község mellett leli hősi halálát." íme rövid vonásokban az ő életének éposza. Az iskolából kikerülve, hirtelen a legnagyobb feladat, a legmerészebb elhatározás előtt áll; önfeláldozással küzdeni a hazáért és ezért a magasztos eszméért életét vetette latba és életével fizetett. Aki a szülőföld védelmében elvérzett, igényt tarthat az utókor hálájára. Hősünk emlékét mi is kegyelettel fogjuk megőrizni.
IV.
Igazgatói jelentés az 1916—17.iskolai
évről.
A tanév megnyitása. Intézetünkben a javító és pótló vizsgálatokat augusztus 31-én, a magánvizsgálatokat szeptember 5 és 6-án, az alakuló értekezletet szeptember 8-án tartottuk meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úr 6899 sz. rendelettel elrendelte, hogy az 1916—17. iskolai évben a felső kereskedelmi iskolában a rendes tanítás általában szeptember 15-én kezdődjék meg, de ezt a rendeletét, tekintettel az élelmezéssel kapcsolatban több oldalról felmerült kívánságokra, valamint egyéb szükségesnek mutatkozó intézkedésekre való figyelemmel a 7223 sz. rendelettel oda módosította, mikép az iskolai év, az összes felső kereskedelmi iskolákban október 1-én kezdődjék. Mindazonáltal a szeptember hónap sem telt el tétlenül, mert az érettségi és magánvizsgálatok lefolytatása, valamint a gyorsírás kötelező tanításának elrendelése következtében szükséges tanulmányi tanácskozások és a szükséges tanerők megszerzése az igazgatót és a tanári testületet egyaránt foglalkoztatták. A beiratásokat szeptember 11, 12 és 13. napján foganatosítottuk.
A szeptemberi érettségi javitóvizsgálatok írásbeli részét szeptember 14—19-ig, a szóbeli vizsgálatot pedig dr. Vutkovich Sándor pozsonyi egyetemi magántanár, a vk. miniszter biztosa és Heltai József kereskedelmi tanácsos, a keresk. miniszter biztosa elnöklete alatt szeptember 22-én tartottuk meg. A vizsgálatra jelentkezett 6 jelölt, akik közül 5 júniusi terminuskor javitóvizsgálatra utasíttatott. Egy jelölt teljes vizsgálatot tett. A követelményeknek valamennyien megfeleltek.
Október 1-én kezdődött a rendes tanitás. Az igazgató a tanítási évet az ifjúsághoz intézett következő beszéddel nyitotta meg:
„Elérkezett az iskola kapunyitásának az ideje. Hosszú szünet után ismét békés munkásságnak kell szentelni erőnket. — Künn az ország határain testvéreink, sőt apáink küzdenek azért, hogy mi itthon munkálkodhassunk és végezhessük teendőinket a saját javunkra és az ország javára. Szabad-e nekünk tétlenül nézni, miként áldozzák fel amazok életüket, egészségüket, egész energiájukat azért, hogy ez a hon fennmaradjon ? Szabad-e nekünk hiú élvezetekben elmerülni, szabad-e parlagon hevertetni szellemi és testi erőnket, mikor tudjuk, hogy véreink védik tűzhelyünket, városainkat, a haza földjét gonosz ellenségek ellen, kik legszentebb
16
javainkat akarják elrabolni ? Nem tartok senkit sem köztetek oly botornak, hogy erre a kérdésre ne felelhetne.
És mivel akartok célt érni ? Tudnotok kell, hogy ti és a haza egész ifjúsága egyszersmind a haza jövője is vagytok. Rátok fog nehezedni az a szent feladat, hogy ujjá építsétek azt, amit a háború romba döntött.
És milyen eszközökkel fogjátok azt elérni? Nem ölbe tett kezekkel. Nem léha élvezetek hajhászásával. Nem azzal, hogy felnőttek szokásait majmoljátok, hanem azzal, hogy. ismereteiteket gyarapitjátok, hogy testi erőtöket fejlesztitek, egészségeteket épségben tartjátok és az iskola fegyelmi intézkedéseinek engedelmeskedtek. A polgár a haza törvényeinek, a katona a katonai szabályoknak, az ifjú az iskolai fegyelemnek tartozik engedelmeskedni.
Akikben megvannak azok a jó indulatú hajlamok, melyek a boldoguláshoz vezetnek, azok nagyon jól tudják, hogy az iskolában mit kell cselekedni, mit kell abbahagyni; azok az ingatagok, kik önző vágyaknak szeretnek engedelmeskedni, megkapják az iskola fegyelmi szabályait, hogy irányithassák akaratukat a mindnyájunknak üdvös cél felé. Kedves növendékek ! Viruló hon, viruló ifjúság nélkül nem létezhetik. Vegyetek példát azokon az ifjakon, akik hősiessen küzdenek a harcmezőn érettünk, kik nemsokára letéve a fegyvert, visszatérnek majd a családi tűzhelyekhez és rátok pillantva, meghívnak majd benneteket és azt fogják mondani : „Gyertek testvérek, megszűnt az ágyuk dörgése, megszűnt a harci zaj, segítsétek felépíteni azt, amit a háború romba döntött". Nem pirulnátok, ha azt kellene felelni: „Nem, mi nem tudunk semmit, mi nem tanultunk semmit, mi nem segíthetünk." De nem, ilyenek ti nem lesztek.
Vonuljatok tantermeitekbe, hallgassátok meg tanáraitok tanításait, tartsátok tiszteletben az iskolát és annak törvényeit és a ti munkátokon áldás lesz. A tanévet megnyitottnak nyilvánítom.
Változás a tanári karban. Az 1916—17 tanévben is duló világháború miatt katonai szolgálatra bevonult két rendes tanárunk Balog Dávid és Elek Mór helyettesítéséről már harmadízben kellett gondoskodnunk. A könyvvitel és kereskedelmi levelezés tanszéke egy erre kiirt pályázat meddősége miatt pedig betöltetlen maradt. A hadbavonult tanárokat J e 11 i n e k Márk, február 8-tól kezdve Wehry Hugó és Rácz Lajos áll. polgáriiskolai tanárok helyettesitették, a könyvvitel és kereskedelmi levelezés tanszékének ellátására pedig László Vilmos, a Merkúr vasgyár cégvezető igazgatója hivatott meg ideiglenes minőségben. A vallástant az év elejétől február haváig Domány Ármin, február 14-től kezdődően Halász Jenő hittanár tanította. A meghívott óraadó tanárok teljes buzgalommal és jó sikerrel végezték az elvállalt nehéz pedagógiai munkát. Még a szünidőben az intézet érdemdús igazgatója, Bún Samu, akinek működését első helyen méltatjuk, meg-
17
rongált egészségi állapotára való hivatkozással ismételten nyugdíjaztatását kérte. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter igazgatónknak az iskolaszék utján felterjesztett kérvényét 80207/1916/X/b sz. a. kelt rendeletével a folyamodó kérelme értelmében elintézte és őt megfelelő nyugdíjellátásban részesítette.
Az igazgatói teendők végzésével 311/19lő. sz. a. határozattal az iskolaszék Dr. V i 11 á n y i Henrik, felső kereskedelmi iskolai tanárt bizta meg.
A gyorsírást az iskolaév kezdetétől fogva az alsó osztályban heti két órában az idevonatkozó miniszteri rendelet értelmében kötelező tantárgyként taníttatjuk. E tantárgynak tanításával az iskolaszék K r á m e r Lajos okleveles gyorsírót, polgári iskolai oklevéllel bíró elemi iskolai tanítót bizta meg, aki a gyorsírást mint rendkivüli tantárgyat a középső és felső osztályban is tanítja.
Az iskola helyisége. A VII. számú katonai tartalékkórház a folyó tanévben is tantermeink nagyrészét lefoglalta. A pozsonyi katonai parancsnokság kérelmünkre azonban október hóban egy tantermet rendelkezésünkre bocsátott, amelyet alapos tatarozás után elfoglaltunk. Evvel ugyan megszűnt a két különböző épületben való tanítás; de mivel szertartásaink, laboratóriumunk, tanári szobánk, könyvtártermünk és egy tantermünk továbbra is kórházi célokra szolgált, csak nagyon szük keretben mozoghattunk és szertáraink, valamint könyvtáraink szemléltető eszközeit ez évben, sem vehettük igénybe, bár f. évi április 1-én a katonai kórház összes helyiségeinkből kíhurcolkodott. A tanév hátralevő részében a helyiségek tatarozásával voltunk elfoglalva.
Fontosabb miniszteri rendeletek. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter 7538/1916. sz. a. elrendeli:
1. hogy az 1916—17. iskolai év kezdetétől fogva a Gabels-berger-Markovits vitarendszerü gyorsírás levelező része minden felső kereskedelmi iskola alsó osztályában heti 2 órában kötelező tantárgyként taníttassék. Ezen oktatás folytatásaként a középső osztályban a vitagyorsirás, mint nem kötelező tantárgy tanítására ugyancsak heti 2 órában szintén minden felső kereskedelmi iskolában módot kell nyújtani, mihelyt megfelelően előképzett tanulók jelentkeznek. A felső osztályban pedig hasonló feltételek bekövetkezése esetén, a szaktanár vezetése alatt gyorsirókör szervezendő heti 1 órában. A német gyorsírás tanulására ott, ahol elegendő számú jelentkező van, a nem kötelező tantárgyak keretében a középső osztályban heti 2, a felsőben heti egy órában adjon módot minden intézet.
2. 141608/1916/VIa sz. a. elrendeli, hogy a tanuló ifjúságnak a katonai szolgálatra való előkészítése tárgyában szükséges intézkedéseket sürgősen életbe léptessük.
18
3. 15370/1916. sz. a. elrendeli, hogy I. Ferenc József Ő császári és apostoli kir. Felsége elhalálozása következtében, a nemzetet ért gyásznak méltó kifejezésére megtartandó ifjúsági gyászünnepély minden tekintetben méltó legyen a megdicsőültnek boldog emlékezetéhez.
4. 16668/1916. eln. sz. a. elrendeli, hogy Ö Felsége IV. Károly király trónralépésének örömére ünnepélyt tartsunk.
5. 13568. eln. sz. a. elrendeli, hogy az 1903. évi május hó 11-én 3640. sz. a. kiadott rendeletnek amaz intézkedése, amely szerint, felső kereskedelmi iskolai alsó osztálybeli magánvizsgálatra csak az olyan növendékek bocsájthatók, kik a középfokú iskolák 4. osztályát elvégezték és 17. életévüket már betöltötték, hatályon kivül helyeztessék és ezentúl a fiú- és leánytanulók már 15. életévük betöltése után megfelelő előképzettség mellett a felső kereskedelmi iskola alsó osztálya tantárgyaiból magánvizsgálatra bocsáttassanak.
6. A 8688/917. szám a. elrendeli, hogy az 1898. évfolyamú felső ker. iskolai növendékek közül azoknak, akik január 29-én bevonulni tartoztak, az eddigi tanulmányaik eredményéhez képest az érettségi bizonyítvány minden vizsgálat nélkül, bevonulásuk előtt kiadandó. Az 1899. évben született tanulók pedig, akik a népfelkelési szemlén alkalmasaknak találtattak, osztályaiknak megfelelő és f. évi február hó 1-én kezdődő és február hó 28-ig tartó előkészítő tanfolyamot látogatni tartoznak. A tanfolyam végén az érdekelt tanulók a sikeres osztály vizsga, illetőleg érettségi vizsga után, osztály- vagy érettségi-bizonyitványt kapnak.
7. A 2257/917. szám alatt elrendeli, hogy azokra az 1899. évben született, népfelkelésre kötelezett és a legutóbbi bemutató szemlén katonai szolgálatra alkalmasnak talált, felső kereskedelmi iskolai tanulókra nézve, akik a folyó 1916—17. iskolai évben valamelyik felső kereskedelmi iskola középső évfolyamát látogatják, a katonai szolgálatra való bevonulás napját a folyó 1917. évi március hó 10-e helyett 1917. évi április hó 18-ban állapította meg avégből, hogy ezek a tanulók bevonulásuk előtt még az utolsó évfolyam vizsgálataira is előkészülhessenek, a vizsgát Ietehessék és az érettségi bizonyítványaikat megszerezhessék. Ebben a harmadik katonai tanfolyamban azok a katonai szolgálatot teljesítő ifjak és részt vehetnek, akik a középső osztályt már az előző években sikerrel elvégezték.
8. 50000/917/VI. a. sza. elrendeli, hogy a tanterv tananyagának feldolgozása akként rendeztessék el, hogy az iskolaév május hó 26-ig teljesen befejezhető legyen és a tanulók bizonyítványaikat magukkal vihessék. A szóbeli érettségi vizsgálatok pedig május hó 29-én megkezdhetők legyenek.
Jegyzés a hadikölcsönre. Intézetünk igazgatósága, tanári kara és tanuló ifjúsága a nemes hagyományokhoz hiven és a mai nagy időkhöz méltó lelkesedéssel az V. és VI. hadikölcsön
19
jegyzése tekintetében is megtette kötelességét, mert a hadikölcsön jegyzése már a mult évben kimutatott összegeken felül az is teljes sikerrel járt.
A 6 százalékos V. hadikölcsönre jegyeztek az alsó osztályban :
1. Burger István
2. Incze Pál
3; Miszer László
4. Sugár Zoltán
5. Toch Rezső
K 100.—
„ 1000.—
„ 100.-
„ 500.—
„ 100--
Középső osztályban:
Összesen K 1800.
1. Balaton Dénes K 2000.—
2. Gábor Imre M 100.—
3. Kleinfeld József » 100.—
4. Kohn István ff 100.—
5. Lustig István 99 100.—
6. Stern Jerő 99 200.—
7, Szattler Zoltán 1» 100.—
Összesen K 2700.—
Felső osztályban
1. Fehér József K 500.—
2. Hacker Ernő ff 400.—
3. Holczer Zsigmond ff 400.—
4. Muth Ervin ff 100.—
5. Vajda Zsigmond 99 100 —
6. Weisz Andor 99 1500.—
Összesen K 3000.—
A három osztály jegyzése együtt K 7500.— A 6 százalékos VI. hadikölcsönre jegyeztek az alsó osztályban
1. Ince Pál
2. Kleinfeld István
3. Miszer László
4. Tausz József
5. Toch Rezső
K 1000.—
„ 100.-
„ 300.—
„ 200.—
„ 1000.—
Összesen K 2600.—
Középső osztályban K.
1. Balaton Dénes K. 10000.—
2. Barta Pal „ 100.—
3. Hirschler István „ 200.—
4. Kohn István „ 500.—
5. Lusztig István „ 1000.—
6. Stern Jenő „ 5000.—
7. Wellisch Ernő „ 100.—
8. Weiszfeld Ferenc „ 1000.—
Összesen K 17900.-
áö
Felső osztályban
1. Blumenscliein Ferenc K 1000.—
2. Hacker Ernő „ 15000.—
3. Weiss Andor „ 1000.—
4. Vajda Zsigmond „ 200.— Összesen K 17200 —
Összesen . . . . K 37700.-
Háborús gyűjtések. Bár a háború okozta súlyos gazdasági viszonyok sokféle és nehezen elviselhető anyagi terheket rónak a társadalom minden rétegére, tanuló ifjuságunk mégsem zárkózott el egy olyan nemes cél előmozdítása előtt sem, mely a hazafias érzésre, a kegyeletre és a hálára irányul. Halottak napján a kárpáti harcokban hősi halált halt katonák sírjainak gondozására gyűjtést rendezett, melynek eredménye K 53.50 volt.
A háború harmadik karácsonya közeledtére az otthonuktól távol küzdő hőseink megajándékozására foganatosított gyűjtés K 72.70 eredményezett.
Eredménytelen maradt a bükkmakk és a szedercserje levél gyűjtés. Egyrészt azért, mert bükkmakk az idén nem termett, másrészt mivel a rendkívüli esős időjárás a szedercserje levél gyűjtést meghiúsította.
Iskolai ünnepélyek. A hazafias érzület és szellem, valamint a kegyelet ápolására a lefolyt tanévben is több alkalmi ünnepélyt rendeztünk. November 19-én Erzsébet királyné napján szokásos kegyelettel ültük meg dicső védasszonyunk emlékét.
Szeretett királyunk I. Ferenc József 1916. november 21-én történt elhunyta fölötti gyászunkat méltó módon juttattuk kifejezésre. Az iskola épületén 30 napig gyászlobogó lengett. A temetés napján a tanitás szünetelt. Az ifjúság a templomban gyászistentiszteleten vett részt. Istentisztelet után az iskola gyászdiszben pompázó nagytermében gyászünnepély volt a templomi énekkar részvételével.
Ő Felsége IV. Károly királynak trónralépése örömére december 30-án ifjúsági istentisztelet volt. Hogy pedig az ifjúság a trón-változassal járó eseményekben, nemzeti életünk felemelő és biztató tényezőjét is lássa, f. évi január 3-án iskolai ünnepélyt rendeztünk, amelyen az egész tantestület a fiu és nő növendékek jelenlétében az igazgató felolvasta a királyi kéziratot és proklamá-ciót, beszéd kíséretében. Dr. Rosenberg Mór a királyi hitlevél tartalmát érttette meg az ifjúsággal, Domány Ármin tanár pedig a koronázás jelentőségét és lefolyását magyarázta meg. Az ifjúság a Hymnus-t és Szózat-ot énekelte.
Ő Felsége, a királyné nevenapját április 27-én és születésnapját május 9-én ünnepeltük istentisztelettel és emlékbeszéddel. E napokon az előadás szünetelt.
21
Arany János születésének 100 éves évfordulóját május hó 20-án d. e. 11 órakor az adott viszonyok közt lehetséges disz-szel ünnepeltük meg. A nagy költő jelentőségét Domány Ármin tanár méltatta. Néhány költeményét pedig arra alkalmas tanulók szavalták el.
Az ösztöndijak kiosztását az adakozók nemes szándékainak méltatásával foganatosítottuk.
Katonai gyakorlatra előkészítő tanfolyam. A tanfolyamot a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 141668/916. sz. rendelete értelmében szerveztük. Az ifjúság katonai képzését Deák Péter rendőrfőkapitány, a 48-ik gyalogezred szolgálatonkivüli századosa vállalta. Kéthetenkint sor- és rendgyakorlatokat tartott. Ha pedig az időjárás nem kedvezett, a hadsereg szervezetéről tartott előadásokat az ifjúságnak, amely azokon a legnagyobb érdeklődéssel részt vett. A 63-as csoportnak mindenkor teljes volt a létszáma. Március és április hóban félnapos kirándulásokat rendeztünk.
A segélynyújtás és egészségügyi gyakorlatok vezetését dr. Miklós Imre kórházi orvos volt szíves vállalni. Az ő előadásait is a legnagyobb érdeklődéssel követte az ifjúság.
Mindkét vezetőtanárnak hálás köszönetet mondunk szakszerű és önzetlen munkásságáért.
Előkészítő tanfolyam bevonulók számára. A 8688/917. m. rendelet alapján az 1899. évben született és katonai szolgálatra március 10-én bevonult tanulók számára osztályaiknak megfelelő és február 1-én kezdődő osztály vizsgára és érettségi vizsgára előkészítő tanfolyamot nyitottunk meg. E tanfolyamon az illető tanárokon kivül még főtisztelendő Balogh Sándor főgimnáziumi tanár is tanított. A tanfolyamon 10 tanuló vett részt és pedig a középső osztályból Babics Imre, Horváth István és Zafuta István. A felső osztályból Aczél József, Eichinger István, Golenkó István, Hám László, Meissner Károly, Neumann Imre és Viola Kálmán. Mindezeknek február 28-án az osztály, illetőleg az érettségi vizsga .letétele után a megfelelő bizonyítványt kiadtuk.
Hadbavonult tanulóinkat szívből fakadó jókívánságainkkal és magasztos feladatukra való emlékeztetés&el bocsátottuk el.
Március 1-én Babics Imre, Horváth István és Zafuta István a középső osztályból, valamint Dolmányos László Pálfy István katonák a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 2257/917. sz. a. rendelet alapján szervezett ujabb előkészítő tanfolyamba léptek be és abban 6 heti előkészítésben részesültek. A tanfolyam elvégzése után április 14-én Pálfi kivételével osztály vizsgálatot és április 15 és 16-án érettségi vizsgálatot tettek. E tanfolyamok szervezése és ellátása a tanári kar munkaerejét rendkívül, nagy
22
mértékben vette igénybe. Tanári karunk mindegyik tagja, áthatva e tanfolyamok nagy horderejének érzetétől, megfeszített munkával és önzetlenül mozdította elő a nevelésügynek e hazafias irányát is. A tanfolyam tagjaitól április 17-én bucsuztunk el.
Jótékonyság. A háború harmadik esztendejében a jótékonyságot ez eddiginél fokozottabb mértékben kellett gyakorolni. Segítőegyesületünk nemcsak könyvekkel támogatta a szegényebb sorsú tanulókat, hanem két ízben tetemes segélyt is juttatott azoknak, amiről a segitőegyesület vagyonkimutatása nyújt tájékozást. Kiosztottunk cipőt és ruhát is, sőt a téli hónapokban, amikor a világítóanyag nehezen volt kapható, petróleumot is juttattunk szűkölködő tanulóinknak. Ha még mindehhez hozzáadjuk, amit az iskolafenntartó tandíjból évről-évre elenged, tekintélyes összeget mutathatnánk ki. Fogadják pártfogóink jótékonyságukért e helyütt is hálás köszönetünket.
A tanév befejezése. Az 50000/1917. szám alatt kelt miniszteri rendelet elrendeli, hogy az iskolaév folyó évi május 26-ig teljesen befejezhető legyen. E miniszteri rendelettel a tanári kar folyó évi április 27-én megtartott értekezletén foglalkozott és a rendeletnek megfelelő javaslatát az iskolaszékhez felterjesztette. Az iskolaszék a felterjesztés értelmében határozott. Ehhez képest a tanítást az alsó és középső osztályban folyó évi május hó 24-én befejeztük és a bizonyítványokat a növendékeknek május hó 26-án kiadtuk. A felső osztály osztályvizsgálatát május 25-én tartottuk meg. Az érettségi vizsgálatokról külön fejezetben számolunk be.
V.
Intézetünk jótevői.
Ösztöndijak és ösztöndíjas tanulók.
Alapítási év Alapító, adományozó Ösztöndíjas tanuló Oszt. K f
A) Alapítványok
1890 1888 1895 1898 1906 1906 1906 1906 1907 1908 1911 1912 1912 1912 1912 1913 1913 1915 1916 1916 1915 Gelsei Gutmann S. H. 2 tandíjmentes hely Pollák Ármin....... Megyeri Krausz Mayer . . . Nagykanizsai Takarékpénztár » i Dr. Villányi Henrik..... Dr. Stolzer Henrik..... Loewy Ödön....... Danneberg Jakab ..... Dél-zalai Takarékpénztár . . . » V Bún Samu ........ Eichberg Adolf...... v n Dr. Stolzer László..... Löwe Adolf....... Reichenfcld Sándor..... Sommer Sándor...... ujnépi Elek Lipót..... báró Eötvös József..... Dr. Bartha Artúr..... Weisz Bódog...... . Domány Ármin...... Oszterhuber László..... B) Adományok Kürschner István Mikó István Milhofer Jenő Kleinfeld József Beke József Weiszenstern J. Koletár András Müller Eruő Kohn Imre Sommer Emil Radits József Sándor Ferenc Fehér József Barta Pál Hirschler Ferenc Sándor János Kleinfeld István Toch Rezső Singer Kálmán Müller Imre Spitzer Antal Wortmann Pál Kürschner István Holczer Zsigmond Mikó István Hetesi János felső T) alsó köz. köz. alsó felső köz. köz. felső felső felső felső köz. felső alsó alsó alsó felső köz. alsó alsó felső felső felső alsó 12 91 40 40 38 23 52 30 100 100 38 80 80 21 6 11 20 36 20 30 36 15 100 19 91 39 13 90 60 80 82
Nagykanizsai Takarékpénztár » » Délzalai Takarékpénztár . . . Zalamegyei Gazdasági Takarékp. Néptakarékpénztár..... Nagykanizsai Ker. Társulat . . » n » Lengyel Bernát...... » n » » » » Dr. Villányi Henrik..... Walder József Eichner Árpád Kasztl Árpád Erős Ferenc Bojt János Weisz Andor Gold mann Miklós Spitzer Antal Wortmann Pál Kohn Imre Radits József Kohn Imre köz. köz. felső kö?. alsó felső alsó alsó alsó köz. felső köz. 20 20 20 20 30 20 20 10 10 20 20 15 1 1 1 1 1 I! 1 1 1 1 1
r » - ■ * 1267 55
Az ösztöndijakat és adományokat Ő Felsége, a királyné születésnapján, május 9-én, az igazgató buzditó beszéd kíséretében adta át az ösztöndíjas tanulóknak,
VIII.
A tanári kar.
Dr. Villányi Henrik, megb. igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő. Működésének évei 33, ez intézetnél 26.
Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tartalékos főhadnagy. Katonai szolgálatot teljesít. Működik ez intézetnél 15 év óta.
Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az ifjúsági könyvtár és a földrajzi szertár őre. Működésének évei 20, ez intézetnél 18.
Elek Mór, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár. Katonai szolgálatot teljesít. Működik ez intézetnél 7Va év óta.
Jelűnek Márk, óraadó tanár, február hó l-ig, a helybeli polg. iskola rendes tanára. Működik ez intézetnél 3 év óta.
Kertész József, óraadó tanár, a helybeli izr. elemi iskola igazgatója, oki. polgáriskolai tanár. Működik ez intézetnél 3 év óta.
Krámer Lajos, elemi iskolai tanitó. Oki. polgári iskolai tanár és gyorsíró. Működik ez intézetnél 1 év óta.
László Vilmos, óraadó tanár, vasgyári cégvezető, a tanári értekezletek jegyzője. Működik ez intézetnél 2 év óta.
Rácz Lajos, óraadó tanár, a helybeli áll. polg. iskola rendes tanára, oki. középiskolai és felső keresk. iskolákra képesített tanár, a vegytani szertár őre. Működik ez intézetnél 3 év óta.
Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó ügyvéd. Működik az intézetnél 24 év óta.
Wehry Hugó, óraadó tanár. A helybeli polg. iskola rendes tanára. Működik az intézetnél február 1 óta.
Hitoktatók:
Domány Ármin, az izraelita tanulók hitoktatója március l-ig. Működött ez intézetnél e minőségben 9 év óta.
Halász Jenő, elemi iskolai tanító, az izr. tanulók hitoktatója március hó 1-től kezdve.
IV.
Hütíer Lajos, ág. ev. lelkész, az ág. ev. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 22 év óta.
Kádár Lajos, ev ref. lelkész, a ref. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 8 év óta.
P. Pintér Béni, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél IV2 év óta.
Iskolaszolga: Francsics Zsigmond. Katonai szolgálatot teljesít.
VIII.
Tantárgyak felosztása a tanárok közt
az 1916—17 tanévben.
Tanár Tán tárgy Alsó o. Köz. o. Felső o. Összesen
Domány Ármin Hittan 1 1 t 3
február 11 -ig azután
Halász Jenő
Domány Ármin Magyar — 3 3 6
n Német 4 3 3 10
» Földrajz — 2 2 4
» Történelem — 2 2 4 24
Jellinek Márk Mennyiségtan 2 2 3 6
február l-ig, azután
Wéhry Hugó
» Ker. számtan — 3 3 6
» Természettan 2 — . 2 14
Kertész József Magyar 3 — — 3
» Földrajz 2 — — 2
» Történelem 2 — — 2 7
Krámer Lajos Gyorsírás 2 — — 2 2
László Vilmos Könyvvitel és ir. — 3 3 6
n Levelezés 2 2 2 6
n Szépírás 1 — — 1 13
Rácz Lajos Ker. számtan 4 — — 4
n Vegyt. s áruisme 2 2 2 6 10
Dr. Rosenberg Mór Jogi ismeretek — 2 2 4
» Közgazd. ism. — 2 2 4 8
Dr. Villányi Henrik Francia 3 3 3 9 9
Órák száma összesen 30 30 30 90 90
Krámer Lajos Rendkívüli tárgy
» Gyorsírás — 2 1 3 3
Az előkészítő tanfolyamban a felsorolt tanerőkön kivül -főtisztelendő Balog Sándor főgimnáziumi tanár tanította a számtant és mennyiségtant.
VIII.
Az 19lü—17 évben elvégzett tananyag megfelel az 1915 évi augusztus hó l-én 81000/915 sz. alatt kiadott felső kereskedelmi iskolák tanitástervének, illetőleg az annak nyomán ösz-szeállitott és jóváhagyott állandó részletes tanmenetnek.
A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola általános tanterve.
A heti órák sz. G
egyes osztályokb. ín
Tantárgyak N t/l
alsó közép felső cn o
A) Rendes tantárgyak:
1. Vallástan........... 1 1 1 3
1 l—. Magyar nyelv és irodalom..... 3 3 3 9
3. Német nyelv és levelezés..... 4 3 3 1U
4. Francia nyelv......... 3 3 3 9
5. Földrajz............ 2 2 2 6
6. Történelem.....,..... 2 2 2 6
7. Mennyiségtan és polg. számtan . . . 2 2 2 6
8. Természettan.......... 2 — — 2
9. Kereskedelmi számtan és irod. munkák 4 3 3 10
10. Könyvvitel........... — 3 3 6
11. Kereskedelmi levelezés....... 2 2 2 6
12. Közgazdasági ismeretek...... — 2 2 4
13. Jogi ismeretek......... — 2 4
14. Vegytan és áruismeret....... 2 2 2 6
15. 1 — — 1
16. Gyorsirás........... 2 — — 2
30 30 30 90
B) Rendkívüli tantárgyak
1. Gyorsirás........... 2 1 3
VIII.
A tanulók névsora és lakóhelye.
Alsó osztály.
Osztályfőnök: KERTÉSZ JÓZSEF.
Bader Imre Tótszerdahely, Zalamegye. Balog János, Csáktornya, Zalamegye. Beck Leó, Alsólendva, Zalamegye. Beck Miklós, Nagykanizsa. 5 Birken László, Balatonmagyaród, Zalamegye. Bojt János, Nagykanizsa. Burger István, Nagykanizsa. Deák Gedeon, Nagykanizsa. Doupona Dezső, Murakeresztur, Zalamegye. 10 Farsang József, Babócsa. Zalamegye. Fischer Rudolf, Egeraracsa, Zalamegye. Földes István, Csáktornya, Zalamegye. Goldmann Miklós, Nagypeterd, Baranyamegye. -Hetesy János, Nagykanizsa. 15 Hirschler Andor, Nagykanizsa. Hirschler Ferenc, Nagykanizsa. Hollós Ferenc, Pétfürdő, Veszprém megye. Hordós Gyula, Nagykanizsa. Horvát István, Nagykanizsa. 20 Hozmecz Ferenc, Perlak, Zalamegye. Incze Pál, Rohonc, Vasmegye. Kleinfeld István, Nagykanizsa. Klein Sándor, Nagykanizsa. Komerszka Frigyes, Nagykanizsa. 25 Krámer József, Nagykanizsa. Lenkei Jenő, Nagykanizsa. Mészáros József, Nagykanizsa. Milhofer Jenő, Nagykanizsa. Miszer László, Alsódomború, Zalamegye. 30 Nagy László, Nagykanizsa.
Petrics János, Nagykanizsa. Plánder Ferenc, Nagykanizsa. Pörcz János, Nagykanizsa. Pörcz József, Nagykanizsa. 35 Sándor János, Zalaszentgrót. Spitzer Antal, Nagykanizsa. Steiner Jenő, Csáktornya. Sugár Zoltán, Nagykanizsa. Szabó Gyula, Nagykanizsa. 40 Szabó József, Nagykanizsa. Tausz József, Nagykanizsa. Toch Rezső, Nagykanizsa. Tóth Ferenc, Murakeresztur, Zalamegye. Tűke József, Nagykanizsa. 45 Weiszenstern József, Nagykanizsa. Wortmann Pál, Nagykanizsa.
30
Középső osztály.
Osztályfőnök: WEHRY HUGÓ.
*Babics Imre, Nagykanizsa Balaton Dénes, Nagykanizsa Barta Pál, Nagykanizsa Baumgarten Viktor, Nagykanizsa 5 Beke József, Nagykanizsa Dobó István, Nagykanizsa Eichner Árpád, Nagykanizsa Erős Ferenc, Teskánd, Zalamegye Fischer József, Alsódómboru, Zalamegye 10 Fürst Alajos, Nagykanizsa
Gábor Imre, Nemesdéd, Somogymegye Hirschler István, Nagykanizsa *Horváth István, Laszovác, Varasdmegye Kengyel Jenő, Nagykanizsa 15 Kirnbauer Gyula, Nagykanizsa Kleinfeld József, Nagykanizsa Knortzer György, Nagykanizsa Kohn Imre, Nagykanizsa Kohn István, Nagykanizsa 20 Kósa József, Miszla
Kremsier Dezső, Nagyrada, Zalamegye Lustig István, Nagykanizsa
Magyar József, Nagykanizsa ,
Maitinszky István, Nagykanizsa 25 Müller Ernő, Nagykanizsa Müller Imre, Nagykanizsa Nádai Sándor, Muraszombat, Zalamegye Neumann Andor, Nagykanizsa Oláh Ferenc, Nagykanizsa 30 *Pálfi István, Marcali
Skrivalics János, Nayykanizsa Somogyi Dezső, Babócsa Stern Jenő, Nagykanizsa Szattler Zoltán, Nemesdéd 35 Szőllősy József, Nagykanizsa Walder József „
Weisz Nándor „
Weiszfeld Ferenc „ Weiszfeld Jenő, Murarátka 40 Wellisch Ernő, Nagykanizsa *Zafuta István Nagykanizsa
A csillaggal megjelölt tanulók két előkészítő tanfolyam elvégzése után érettségi vizsgálatot tettek és katonai szolgálatra bevonultak.
31
Felső osztály.
Osztályfőnök: DOMÁNY ÁRMIN.
Aczél József, Nagykanizsa. Blumenschein Ferenc, Nagykanizsa. *Eichinger István, Nagykanizsa. Fehér József, Szigetvár. 5 *Golenkó István, Nagykanizsa. Guttentag Lajos, Nagykanizsa. Hacker Ernő, Nagykanizsa. *Hám László, Nagykanizsa. Hirsch Imre, Buzsák, Somogymegye. 10 Hirschler Béla, Nagykanizsa. Hirschler Ferenc, Nagykanizsa. Holczer Zsigmond, Somogysámson, Kasztl Árpád, Gyékényes. Koletár András, Csurgó. 15 Kürschner István, Nagykanizsa *Meiszner Károly, Nagykanizsa. Mikó István, Nagykanizsa. Muth Ervin, Nagykanizsa. *Neumann Imre, Geszti, Somogymegye. 20 Radics József, Nagykanizsa. Sándor Ferenc, Nagykanizsa. Schlesinger Frigyes, Nagykanizsa. Singer Kálmán, Kisszabadka, Zalamegye. Sommer Emil, Nagykanizsa. 25 Szattler Géza, Nemesdéd, Somogymegye. Telleman Károly, Bosnyák-Dubica. Vajda Zsigmond, Erdőhát, Zalamegye. *VioIa Kálmán, Nagykanizsa. Weisz András, Légrád. 30 *Wernigg Lajos, Nagykanizsa.
A csillaggal jelölt tanulók az előkészítő tanfolyam elvégzése után érettségi vizsgálatot tettek és katonai szolgálatra bevonultak.
32
X
Az 1916—17. tanévben mint magántanulók vizsgálatot tettek :
Alsó osztály.
1. Göndöcs István
2. Halász Lajos
3. Kovacic István
4. Láng József
5. Schlögl János
6. Schwarzenberg Imre
Középső osztály.
1. Kaufmann Antal
2. Schiller János
Felső osztály.
1. Haba József
2. Hirschler István
VIII.
Rendes érettségi vizsgálat.
A tanári kar utján felterjesztett tételek közül a kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki:
I. Magyar fogalmazás.
Valutánk megjavításának eszközei.
Eredmény: 4 jeles, 8 jó, 11 elégséges.
II. Német kereskedelmi levelezés.
1. Palugyai & Söhne Pozsony V/2 felajánlják Emil Raab-nak Köln, saját termésű boraiknak képviseletét. Árjegyzéket csatolnak.
2. Raab V/8 válaszol. Hajlandó a pozsonyi cég borait eladni, 10% bizományi jutalékot számit, melynek elszámolása ne-gyedévenkint történik, minden simán lebonyolított ügylet után. Az eladás a kölni raktárból történik. Az árhoz hozzászámítja a szállítás költségeit Pozsonytól Kölnig. A fizetés készpénzben 2°/o skontóval.
Eredmény: I jeles, 10 jó, 10 elégséges, 2 elégtelen.
III. Német nyelv.
Grundrisse éiner Zukunftswirtschaft.
Eredmény: 2 jeles, 3 jó, 14 elégséges, 4 elégtelen.
IV. Kereskedelmi számtan.
1. Kardos Sándor és Tsa Nagykanizsa, Grabmeyer és Co-tól Donaueschingenből, 1916. augusztus 20-án a következő árukat kapta;
G. C. No. 950. 1 láda fekete chinalósörény Bo. 150 kg.
„ 951. 1 „ „ „ 220 „
Ta 15+20 á M. 7.40 per kg.
34-
No. 952. 1 láda fehér chinalósörény Bo. 250 kg.
Ta. 60 „
a M. 8.—\' per kg 3—9. 7 bál Mexikógyökér Ntto 259 kg.
a M. 5.— per kg. 10—15. 6 bál Mexikó-Fibre Ntto 590 kg. a M. 4.— per kg.
Költségek:
3 drb. láda és csomagolás M 15 —
vasútra szállítás.....„ 15.—
Wieni bizományos kiadásai:
1. Utánvét megfizetése ebben benne van
a) vám.....M 278.70
b) szállítási költség „ 125.35
2. kezelési költség.....K 25.—
Kisebb kiadás . . „ 5.—
Kiadások Nagykanizsán:
szállítási dij . . . . I< 32.— behozatal az állomásról „ 1.— per a kg A megrendelés a Deviza-Központ előzetes tudomása után történt. Kiegyenlítéshez a nevezett intézet chequet állit ki K 143.65 árfolyammal, jutalék 1%. Ugyanezzel az árfolyammal történt Bécsben az elszámolás jutalék nélkül.
Kiszámítandó az egyes áruknak 100 kg. beszerzési ára, ha az összes költségeket értékköltségnek vesszük.
II). 1917. ápr. 21-én az árfolyamok e következők:
M árf.....155.99
sv. frank . . . 197.—
hfrt...... 395.—
kiszámítandó a diszagió.
Eredmény: 9 jeles, 4 jó, 9 elégséges, 1 elégtelen.
V. Könyvvifelían.
Kelemen Béla, Vári Elemér és Nagy Ferenc Nagykanizsán 1916. január 1-én betéti társaságot alapítanak.
Kelemen betéte: készpénzben I< 60.090 „ „ váltókban K 30 000
követelésekben K 30.000 K 120.000
Vári betéte: árukban K 66.000
„ » berendezésben K 9.000 K 75.000
o 60 ia
Cd
35
( Nagy betéte: készpénzben K 30.000
( „ „ értékpapírokban K 15.000 K 45.000.
Üzlet-események az év folyamán.
fizetnek az üzleti helyiségért í\\ 6.000
vesznek árut hitelre K 120.000
eladnak „ „ K 130.800
vesznek készpénzen értékpapírt K 48.000
kamat K 2.200 I< 50.200
eladnak készpénzben árut K 78.000
a vevők levonnak 2% pénztári engedményt K 1.560
eladnak árut váltó ellenében K 15 000
eladnak értékpapírokat készpénzben K 39.000
kamat K 2.460 K 41.460
behajtanak váltókat K 24.000
leszámitoltatnak váltókat K 18.000\'—, diskont K —.480
vesznek árut készpénzen K 60.000
levonnak az^ eladóktól 2% skontót K 1.200
betesznek a Nagykanizsai Bankegyesületbe
készpénzben K 45.000
adósaik fizetnek K 45.000 oly módon, hogy
átutalnak a nagykanizsai Bankegyesülethez K 44.100
és elszámolnak 2% skontót K 9.900
vesznek árut elfogadvány ellenében I< 30.000
Kelemen kivéte az év folyamán K 8.700
Vári „ „ I< 10.509
Nagy „ n K 1.800
A társas szerződés szerint a beltagoknak, Kelemennek és Várinak egyenként I< 7200\'— fizetés jár, minden egyes társnak évi 4°/o-os tőkekamat fizetendő. — A beltagoknak a tiszta nyereségből először 10% jár, a fennmaradó rész pedig fejenként osztandó el.
Mennyi az elért tiszta nyereség, — menyi esik ebből a társakra, — ha az év végén a készleten levő áruk értéke I< 84.000 az értékpapírok értéke (K 26 460, függő kamatok K 840) 27.300 K, a berendezésből pedig 10% irandó le.
Kidolgozandó közvetlen mód szerint:
Eredmény; 5 jeles, 5 jó, 10 elégséges, 3 elégtelen. VI. Francia levelezés.
1 F. évi április hó 15-én Rosenfeld Ádolf Fiai, Nagykanizsa, megbízzák a Banque Cantonale-t Lausanneban, hogy
36
számlájuk terhére utaljon át Suchard és Társának ugyanott fr. 5000"—t.
2. Április 20-án a Banque Cantonale, Lausanne, Suchard és Ta-nak fr. 5000-et javára ir és erről a kanizsai céget értesiti.
Eredmény; 4 jeles, 12 jó, 7 elégséges.
VII. Kereskedelmi levelezés.
1. Sternfeld Lajos, Esztergom, 1910. augusz-tus 10-én irt Marosi A. és Társának Budapest, milyen feltételekkel vennék át körülbelül 50 zsák egynyiratu gyapjúját bizományi eladásra, esetleg beraktározásra és adnának-e a gyapjúra az eladásig előleget.
2. Marosiék aug. 12-én felelnek. Bizományi jutalék 3 5°/o. Raktál bér és biztosítás ca havi K 5.— Az ár emelkedése várható. Adnának kereken K 5000"— kölcsönt a gyapjúra 4"5°/o-kal.
3. Sternfeld aug. 17-én a gyapjút elküldi a D. G. T. Anna hajóján, S. L. sz. 1-1G. 40 zsák gyapjú bttó 3068 kg. Kéri a pénz (K 5000) elküldését. A gyapjút ne adják K 250 pr. °/okg. áron alul.
4. Marosiék szeptember 30-án jelentik, hogy az árut eladták, á I< 263 2% pótsúly levonásával. Elszámolnak a levél alapján. Az elszámolás szerint járó K 221720 átutalják Sternfeldnek postatakarékpénztár utján. (Elszámolás adatai : Ntto 3006 kg. á K 253"— K 7605-19 le 3 5f/o jutalék K 266 18, kamat az előlegre K 5000 — 49 nap 4 Vs0/o I< 24 99, raktárdíj, biztosítás K 96 81, előleg K 5000;= K 5387 98)
Eredmény: 1 jeles, 10 jó, 12 elégséges.
A sikeres Írásbeli érettségi vizsgálatok alapján szóbeli vizsgálatra jelentkezett 23 tanuló.
A szóbeli vizsgálaton dr. Exner Kornél a közigazgatási bíróság itélőbirája és a budapesti m. kir. tudományegyetem nyilv. rendktanára elnökölt, mint a vallás és közoktatásügyi miniszter úr biztosa. A kereskedelemügyi miniszter úr H e 11 a i József kereskedelmi tanácsost mint társelnököt az idén is képviseletével bizta meg.
Az érettségi vizsgálatok eredménye ez:
Jelesen feleltek meg: Mikó István, Radícs József, összesen 2. Jól feleltek meg: Fehér József, Hacker Ernő, Hirschler Ferenc, Holczer Zsigmond, Kasztl Árpád, Kürschner István, Muth Ervin, Sándor Ferenc, Schlesinger Frigyes, Vajda Zsigmond, Weisz András, összesen 11. Megfeleltek: Blumenschein Ferenc, Hirsch Imre, Hirschler Béla, Koletár András, Singer Kálmán, Sommer Emil, Szattler Géza, Tellemann Károly, összesen 8.
Szeptember hóban javitó vizsgálatra jelentkezhetik 2 tanuló.
XII.
Magánvizsgálati szabályzat.
A ura m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3610 sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában :
A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának.
A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus hó 20-án 4401. sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65 §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kiviil helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el:
64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, lö-ik életévüket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra azok bocsáthatók, a kik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 17, illetőleg 18 évesek s a gyakorlati életben működnek.
Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti iöltételeknek megfelelnek.
A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja.
A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Az oly folyamodók, a kik szeptember után, legkésőbb decemberben tesznek a közép- vagy polg. iskolában javitó vizsgát, január hóban kérhetnek magánvizsgálati engedélyt. (26.070/1910. sz. min. r.)
38
Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandij, mely dijak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak.
A beirási és tandijak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják.
A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi írásbeli vizsgálatok előtt.
Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgálóbizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz.
A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanitási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok ugy birálandók el, mint a rendes tanulóknál és a kir. főigazgatóhoz felterjesz-tendők.
A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati " engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló-bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő Írják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő.
Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, kik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt.
Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már télév múlva jelentkezhetik vizsgálatra.
Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek.
Folyamodni olyan módozatok meliett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanitási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell tenni a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át.
39
65. §. a magánvizsgálati dij mind a három osztályra nézve 80 — 80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg.
A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati dij elvesztését vonja maga után. A tandij és beirási dij minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő.
Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják.
Folyamodni oly módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára amit a rendes érettségi vizsgálat követ.
A különbözeti tárgyak a következők: keresk. földrajz, a kereskedelem története, kereskedelmi számtan, politikai számtan, irodai munkálatok, könyviteltan, magyar, német és francia keresk. levelezés, keresk. ismeretek, jogi ismeretek, közgazdasági ismeretek, vegytan és árúismeret. Azokból a tárgyakból, amelyek Írásbelivel is járnak, a jelölt Írásbeli munkálatra is kötelezendő. A fel nem sorolt tárgyak osztályzatai a jelölt középiskolai bizonyítványból veendők át.
Ugyanilyen feltételekkel bocsáthatók különbözeti magánvizsgálatra s ennek sikere esetén érettségi vizsgálatra azok, akik ezt néptanítói oklevél alapján kérelmezik, úgyszintén azok is, akik folyamodványukhoz a hadapródiskola elvégzéséről szóló bizonyítványt mellékelik, ez utóbbiak azonban a fentebb felsorolt szaktárgyakon kivül a magyar nyelvből és irodalomból is kötelesek kiegészítő vizsgálatot tenni.
A különbözeti vizsgálatoknál tandij nem, hanem 120 korona vizsgálati dij, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálat szabályszerű dija fizetendő.
Női magántanulókra vonatkozó eltérő intézkedések.
Nőkkel szemben, akik magánvizsgálati engedélyért folyamodnak, ugyanazok a feltételek érvényesek, amelyeket az előző pontok foglalnak magukban, azzal a különbséggel, hogy a szabályszerű középiskolai és felsőbb leány- és a polgári iskolai négy osztályú előképzettség mellett figyelembe lehet venni a felső leányiskola második osztályának sikeres elvégzését igazoló minősítést is, és hogy a gyakorlati életben való működésüktől el lehet tekinteni.
Nők rendszerint női felső kereskedelmi iskolákban nyerhetnek magánvizsgálati engedelmet.
40
XIII.
Az ifjúsági segitőegyesület pénztár- és
Bevétel A) Pénztár-
A fenti kimutatott pénztári egyenleg gyümölcsözően el van helyezve:
A nagykanizsai izr hitközségnél........I< 3113.52
A Nagykanizsai Takarékpénztárnál 32063 sz. betéti
könyvre...............K 243.68
A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál:
1392 sz. betétkönyvre.....K 884.22
2568 „ „ .....„ 138.51
3013 „ „ ...... 1012 20 K 2034.93
K 5392.13
Nagykanizsa, 1917. május 15. Dr. Rosenberg Mór s. k. Domány Ármin s. k.
ellenőr. pénztáros.
Dr. Villányi Henrik s. k.
elnök.
Korona
Egyenleg ............ 4943 40
59 tanuló tagsági dija az 1916—17. tanévre 118
Tanulók adománya......... 136 77
1916-ban érettségizett növendékek ado-
mánya dr. Villányi Henrik alapra . . . 60 —
Hadikölcsön szelvénybeváltás..... 183 —
Tőkekamatok 1916. december 31-ig . . . 261 96
Délzalai Takarékpénztár adománya . . . 20 —
Zalamegyei Gazd. Takp. „ ... 20 —
Néptakarékpénztár „ ... 30 —
Kirándulási alap maradványa..... 101 26
5874 39

vagyonkimutatása az 1916—17. tanévben.
kimutatás Kiadás
B) Vagyonkimutatás:
Kimutatott betétek ............. 5392-13
Értékpapírok: K 2500.— 1914 évi 6°/o-os magy. hadikölcsön
á K 97 50 ........... 2437-50
K 300.— 1915. évi 6%-os magy. hadikölcsön á 96.90 ......... . 290.70
K 200.— 1915. évi 6°/0-os magy. hadikölcsön
á K 96.60 ........... 193.20
K 50\'— 1915. évi 6°/o-os magy. hadikölcsön
á K 96-60 .......... 48.30 296970
Tankönyvek értéke 1915/16. év végén . 1527 34 Ujabb beszerzések.........9\'67
1537-01
15°/o leirás........... 23055 1306-46
Ingóságok.............90\'—
9578-29
Újonnan beszerzett könyvek...... Könyvek bekötése......... Segélyezések ........... Ösztöndijak............ Pénztári egyenleg......... Korona
9 3 307 162 5392 67 30 29 13

„ 5874 39

VIII.
Iskolai könyvtár.
A tanári könyvtár szaporodása az 1916—17.
tanévben.
Ajándékozás utján:
Bún Samu ny. igazgató ajándéka:
IX., 34—36 Zimmermann W. F. A. dr, Populäres Handbuch
der Physik 3 kötet 1856. IX., 37—46 Zimmermann W. F. A. dr., Chemie für Laien 10 kötet 1861.
IX., 47. Kheil Napoleon M: Kaufmännische Arithmetik 1881.
IX., 48. Odermann K. G. dr.: Das Ganze der Kaufmännischen
Arithmetik 1881. VII., Kathrein Rudolf: Lehrbuch der kaufmännischen Arithmetik 1881.
X., 175. Hanzély Ferenc: Kereskedelmi irálytan 1876. Dr. Vutkovich Sándor egyetemi magántanár ajándéka:
II., 126. A „Pozsonyi Toldy-Kör" harmincéves története.
VI., 369. A Felsőházak szervezete a főbb államokban.
VI., 370. Ministeri felelősség.
VI., 371. Oroszországi uti emlékeimből.
VI., 372. Párbaj.
VI., 373. Kötelező szavazás.
XI. 75., Wahlpflicht.
XI., 76., Magyar alkotmányjog.
VI., 374. Miért „Wien" és nem „Bécs"
VI., 83. Dr. Fenyves Ferenc: A covariansok és invariansok
elméletének alaptételei.
VII., 84. Tass Antal: A déli csillagos ég photometriai megfigyelése.
XI. 64. M. kir. Minisztérium: Rendelet az állami alkalmazottak gyermekeinek nevelését előmozditó segítségekről. XIV. II. Vallás és Közoktatásügyi M.: Rokkant katonáink jövője.
Vétel utján:
XI. 77. Domány Gyula: A háborús valuta. I. 192. Heine Henrik: A német vallástudomány és bölcsészet története. (Ford : Naményi László.) A tanári könyvtár állománya az 1916—17. tanév végén: 993 mű, 1821 kötet.
43
XV.
Statisztikai kimutatások.
c
A kimutatás Alsó Köz. Felső tfí <D
tárgya Csoport N
t/1
osztály <j
Iskola- Beiratott....... 46 41 30 117
látogatás Évközben bevonult . . . — 4 8 12
Létszám a tanév végén 46 37 22 105
Beiratkozott tanulók közül
1916. szeptember végén volt:
13 éves ....... 1 — — 1
14 , ....... 24 5 — 29
Kor 15 „ ....... 1 1 20 7 38
16 „ ....... 8 7 10 25
17 „ ....... 2 4 12 18
18 „ ....... — 4 1 0
19.......-. . — 1 — 1
Izraelita....... 25 26 21 72
Római katholikus .... 21 13 9 43
Vallás Ag. evangelikus .... — 1 — 1
Ev. reformált..... 1 l 1
Magyar....... 46 41 27 114
Anyanyelv Német........ — — — —
Horvát........ 3 3
Magyar....... 32 41 22 95
Nyelvismeret Magyar-német..... 6 2 5 13
Magyar-horvát..... 8 3 2 13
.Magyar-német-horvát . . 1 1
Ismétlő, saját intézetbeli __ 1 _ 1
idegen 1 — — 1
A felvétel Polg. iskola 4. oszt. . . . 26 — — 26
alapja Gimnázium „ ... 18 — — 18
Reáliskola „ „ ... 1 — — 1
Felső ker. isk. alsó oszt. . — 40 — 40
„ középső „ . — — 30 30
44
A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső Összesen
osztály

A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsai..... Más zalamegyei .... Somogymegyei..... Baranyamegyei..... Bosznia....... Vasmegyei...... Veszprémmegyei .... 30 12 \'1 1 . 1 1 1 33 3 5 19 3 7 1 82 18 13 2 1 1 1
A szülő vagy gyám polgári állása Birtokos, bérlő..... Iparos ........ Ipari tisztviselő .... Nagykereskedő..... Kiskereskedő..... Köztisztviselő . . . . . Magántisztviselő ... Tanár, tanitó..... Másféle értelmiségi . . . Magánzó ...... Munkás....... 1 12 7 17 3 2 1 3 3 7 1 2 12 5 6 4 1 1 5 11 6 2 4 1 5 24 1 2 30 28 11 10 3 3
Tandíjfizetés Egész tandijat fizetett . . V-2 „ „ . . v* . . . Teljesen tandíjmentes . . 20 13 6 7 23 5 4 9 13 6 3 8 56 24 13 24
45
XVI.
A tanulmányi eredmény kimutatás.
Tantárgy Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt.
Az osztályozott tanulók száma
46 41 30
1 2 3 4 1 | 2j 3| 4 1 2 3 4
Hittan 8 16 19 3 9 17 13 1 22 2 6
Magyar nyelv és irodalom 5 16 19 6 1 4 31 4 3 9 18 —
Német ny. és keresk. levelezés 1 4 27 14 1 2 27 10 2 8 20 —
Francia nyelv és kereskedelmi levelezés 1 5 29 11 — 4 29 8 3 9 18 —
Földrajz 7 23 15 1 3 10 25 2 10 7 13 —
Történelem 9 19 13 o 5 10 23 2 8 9 13 —
Mennyiségtan és pol. számtan 7 14 23 2 4 14 18 4 6 10 14 —
Természettan 4 16 26 — — — — — — — —
Kereskedelmi számt és irodai munkálatok 5 12 28 1 3 15 19 3 6 12 12 —
Könyvvitel — — — — 3 15 21 1 8 9 13 —
Keresk. levelezés és ism. 5 14 25 2 1 14 25 — 3 15 12 —
Közgazdasági ismeretek — — — — 1 14 24 1 3 13 14
Jogi ismeretek — — — — 2 14 23 1 4 14 12
Vegytan és áruismeretek 3 14 25 4 9 14 15 2 8 19 3 —
írásbeli dolg. külső alakja 2 30 14 — 9 20 11 — 9 13 7 1
Szépírás 6 27 13
Gyorsírás 4 16 22 4 1 14 11 — 2 2 1 —
Magaviselet 30 16 24 15 1 14 13 3
VIII.
Az 1917 -18. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke.
A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter ur 1916. évi március hó 7-én 2965 eln. sz. a. kelt rendelete értelmében a tankönyvváltozások a háború tartamára mellőzhetők. Ennélfogva a jövő tanévben is az alább felsorolt és eddig használt tankönyvek maradnak használatban. Az előirt tankönyvekből csak a legújabb kiadások szerzendők be. Piszkos és rongált könyvek vételétől a tanulók tartózkodjanak.
ALSÓ OSZTÁLY.
Az engedély sz.
Dr. Koltai-Zilahi, prózai Írásművek elmélete 4. kiad. 115350/1910 Dr Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező I. 3. kiad. 81243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló 1. rész 7. kiadás..........128899/1910
Dr Schack-Hauser, Német nyelvtan 6. kiadás . . 45478/1912 Latzkó-Honti, Francia nyelvkönyv és ker. levelező
I. rész. 3. kiadás................98577/1914
Kirchner-Pataki, Földrajz I. rész, 3. kiadás . . . 47776/1912
Kerekes Gy., Történelem I. rész, 6. kiadás . . . 129543/1911
Dr. Beke M., Algebra 6. kiadás..............83105/1908
Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret .... 10531/1909
Lengyel S., Geometria....................2138/1899
Csizmadia-Képessy, Fizika II. kiadás..........174956/1912
Bogyó-Havas, Keresked. számtan I. rész, 5. kiadás 11371/1912
Trautmann H Kereskedelmi isme............142771/1909
Vajda P., Mintalapok, magyar és német
Kozma B , Gyorsírás 3. kiadás..............109153/1911
KÖZÉPSŐ OSZTÁLY.
Dr. Koltai-Zilahi, Költői Írásművek 4 kiadás . . 31968/1912 Dr. Schack-Jónás, Keresked. levelező II r., 2 kiad. 81243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és gyakorló II. rész, 5. kiadás............166750/1912
Dr. Schack-Hauser. Német nyelvtan 6. kiadás . . 116634/1913 Latzkó-Honti, Francia nyelvkönyv és ker. levelező
II. rész, 3. kiadás................98577/1914
Kirchner-Pataki, Földrajz II. rész. 2. kiadás . , . 88636/1910
47
Az engedély sz
Kerekes Gy., Történelem II. rész, 5. kiadás . . . 92849/1911
Dr. Beke M., Algebra......................89105/1908
Lengyel S., Geometria . . . . .............2138/1890
Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan II—III. rész,
6 kiadás ..................5232/1915
Schrön-Stoczek, Logaritbmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve 3. kiadás................20022/1894
Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret II. r., 3. k. . 10531/1909
Bárczy István, Közgazdasági ismeretek 5. kiadás . 92693/1910
Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . . 46837/1891
FELSŐ OSZTÁLY.
Dr. Koltai-Sassi-Mészáros, Irodalomtörténet 3. kiad. 116159/1912 Dr. Schak-Jónás, Kereskedelmi levelező III. rész,
2. kiadás ................84243/1912
Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló III. rész, 5. kiadás .... 166750/1913 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan 5-ik kiadás . 116634/1912 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és keresk. levelező
III. rész ...............60400/1913
Kirchner-Pataki, Földrajz III. rész, 2. kiadás . . 108797/1912 Kerekes Gy., Történelem III rész 3. kiadás . . 79634/1912 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan II—III. r. 4. k. 57277/1915 „ „ Táblák a politikai számtanhoz . . 3128/1898 Politikai számtan 3. Kiadás . . . 16651/1908 Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve 3. kiadás................20022/1894
Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . . 46837/1891
Bárczy István, Közgazdssági ismeretek 4. kiadás . 92693/1915
Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret II. r.3. kiadás 22653/1912
SEGÉDKÖNYVEK:
Kelemen Béla, Magyar és Német zsebszótár I. és II. kötet. Újvári Béla, Magyar és Francia zsebszótár I. és II. kötet. Rozsnyai, Francia nyelvmester. Kovács S. János, Francia keresk. szótár I. kötet.
XVIII.
Tudnivalók a jövő iskolai évre.
A nagykanizsai illetőségű tanulók felvétele szeptember 2-án, a vidéki tanulók felvétele 3-án és 4-én mindig d. e. 9—12, d. u. 3—5 órakor történik. A javitó és pótló vizsgálatokat augusztus 3I-én d. e. tartjuk meg.
Az alsó osztályba azok a tanulók vétetnek fel, kik a gimnázium, reál, vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyitvány-nyal igazolják. A középső és felső osztályba csak oly tanulók vétetnek fel, akik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolában legalább elégséges sikerrel végezték.
Első izben belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni.
Javitóvizsgálatra bocsáttatnak azok a tanulók, akik legfeljebb két tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet. A javitóvizsgálatra jelentkező tanulók előző évi bizonyítványukat augusztus 30-án d. e. 9—11-ig adják át az igazgatónak.
Evi tandíj minden osztályban 200. — korona.
A tandij két részletben fizetendő és pedig az első részlet a beiratáskor, a második részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az első negyed a beiratáskor, a második negyed november I5-én, a harmadik negyed február 1-én, a negyedik negyed április 15-én fizethető.
Beiratási dij 20.— korona.
Egyéb dijak fizetendők a hitközségi pénztárba: nyugdijalapra 12.— korona, a beiratkozásnál az igazgató kezéhez : az önképzőköri könyvtár részére 2.— korona, a róm. kath. tanulók hitoktatási dij fejében 6.— korona.
7andijmentességért augusztus 15-ig a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságához lehet jolyamodni. A fo-
IV.
lyamodványhoz mellékelendő : a szülők szegénységi, valamint a tanuló előző évi bizonyítványa.
A szülőknek, vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül is a tanulók erkölcsi magaviseletét ellenőrizni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy az ifjak csak megbizható szállásadóknál helyeztessenek el.
A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy a gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az igazgató és az osztályfőnökök szívesen szolgálnak útbaigazítással.
A tanulók óvakodjanak elrongyolt, piszkos és régibb kiadású könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó.
Nagykanizsa, 1917. június 29-én.
Dr. Villányi Henrik
igazgató.
;j:h ■ V j .•■:. \' ■ - .-.\'i : \' :
i-
í

*
JELENTÉS a női kereskedelmi szaktanfolyam IX. évfolyamáról.
Közli: DOMÁNY ÁRMIN megb. igazgató.












-

_


I.
Tanári kar,
Domány Ármin, megb. igazgató, közép iskolákra képesített rendes tanár. Tanitotta a magyar és német kereskedelmi levelezést és ismereteket, az irodai munkálatokat heti 6 órában.
Balogh Sándor, kegyes-tanitórendi főgimn. tanár. Tanitotta március hó 1-től a kereskedelmi számtant heti 3 órában.
Jellinek Márk, oki. polg. isk. tanár. Tanitotta március l-ig a kereskedelmi számtant heti 3 órában.
Kertész József, elemi iskolai igazgató, polg. iskolákra képesített tanár. Tanitotta a szépírást heti 1 órában.
Krámer Lajos, oki. polg. isk. tanár. Tanitotta a gyorsírást heti 3, és a gépirást heti 2 órában.
László Vilmos, a „Mercur" vasgyár cégvezető igazgatója. Tanitotta a könyvviteltant heti 3 órában.
Rácz Lajos, oki. középiskolai, polgári iskolai tanár. Tanitotta a kereskedelmi földrajz és áruismeretet heti 2 órában.
VIII.
A női szaktanfolyam, mely a háború folytán már 2 év óta szünetelt, az idén az iskolafenntartó jóvoltából, a kir. főigazgatóság 1916. június hó 12-én kelt 4474/1916. számú rendelete alapján ismét folytathatta nemes feladatát.
Bármennyire is igyekezett azonban az iskolafenntartó a háború hatásait és gátló körülményeit számításon kívül helyezni, a tanév megkezdését és annak a normális viszonyokhoz mért szervezetét biztosítani, ez mégsem sikerült neki teljes mértékben egyrészt a tanár, másrészt a tanterem hiánya következtében. Ugyanis 2 rendes tanár már a világháború kitörése óta katonai szolgálatot teljesit. Ilyenformán az iskolafenntartónak a katonai szolgálatra bevonult tanerőket polgári, sőt később gimnáziumi tanárral volt kénytelen helyettesittetni.
Beírások, a tanév megkezdése. Az alakuló értekezletet szeptember 9-én tartottuk meg, amelyen a tanári kar elhatározta, hogy a beiratások épúgy, .mint a felső kereskedelmi iskolában —• szeptember hó 11., 12. és 13. napjain tartassanak meg. — A két évi szünet után a növendékek oly nagy számban jelentkeztek, hogy a létszámon felül jelentkező tanulók felvételét a tanári kar a főigazgatóság, azaz a minisztérium pótló engedélyétől tette függővé. A szabályszerű 40-es létszámon felül 10 növendéket a főigazgató, 5-öt pedig a minisztérium engedélyezésével vettünk fel, úgy hogy a növendékek száma az előző évekhez mérten tetemesen nagyobb volt; de ha a távoli vidéket is tekintetbe vettük volna, könnyen lehetett volna párhuzamos osztályt felállítani. Beiratkozott tehát 55 tanuló, akik közül november hó 1-én betegség következtében kimaradt egy, 2 erdélyi menekült pedig március, azaz április hóban, amikor szűkebb hazájukba visszamehettek, elhagyta az intézetet.
Minthogy a felső kereskedelmi iskola igazgatóságához leérkezett miniszteri rendelet értelmében a tanévet a felső kereskedelmi iskolában október 1-én kezdték meg,
65
a női kereskedelmi szaktanfolyamon is október 1-je volt az első tanítási nap, bár egy később érkezett főigazgatói leirat szerint a tanításnak már szeptember 11-én meg kellett volna kezdődnie. A tanulók azonban ekkor a hírlapok útján értesültek a tanév megkezdésének idejéről, úgy hogy a tanév megnyitását korább keletüvé tenni már késő volt.
Tanterem. Ama körülmény folytán, hogy a termek már a háború eleje óta kórházi célokra voltak lefoglalva, a rendelkezésre álló 3 tantermet pedig a felső kereskedelmi iskola kötötte le egész délelőtt, az előadási órákat délutánra kellett áttenni. Tanítottunk délután 2 órától 6-ig.
Iskolalátogatás: Az egész tanév folyamán sem betegség, sem pedig más körülmények folytán az iskolalátogatás huzamosabb ideig csorbát nem szenvedett.
Heltai József ker. tanácsos, iskolaszéki alelnök, a tanév folyamán többször meglátogatta az intézetet és végighallgatta a tanítást.
Adakozás és hadikölcson jegyzés. Az igazgatóság a főigazgatóságtól nyert felszólitás alapján „A király születésnapja a harctéren" cimén gyűjtést rendezett a növendékek között, melynek eredményét: K 150*— rendeltetési helyére juttattuk. Szintén főigazgatói leirat foganatosításaként az igazgató búzditó beszéddel a VI. hadi-kölcsönre való jegyzésre hivta fel a növendékek figyelmét. Ennek eredménye nem is maradt el, mert a tanfolyam hallgatói mintegy 15000 koronát jegyeztek a VI. hadiköl-csönre; az V. hadikölcsönre 2000.— korona gyűlt egybe.
A tanév bezárása. A felső kereskedelmi iskola igazgatóságához érkezett miniszteri rendelet alapján a tanévet a női kereskedelmi szaktanfolyamban is május 26-ig akartuk befejezni. Azonban a főigazgatóság 4375. szám alatt érkezett leiratában a női szaktanfolyam igazgatóságát miheztartás végett értesitette, hogy az előadás a „Szervezeti Szabályzat" értelmében június hó végéig tart.
A nevezett főigazgatói leiratban foglaltaknak eleget téve, az írásbeli vizsgálatokat június 15-étől kezdődően, június hó 22-ig tartottuk meg. Az évzáró osztályvizsgálatot pedig a fenntartó részéről kiküldött és a növendékek sziveinek jelenlétében június 26-án folytattuk le.
A tanulmányi eredmény kimutatása:
A vizsgálatot tett növendékek közül
jelesen felelt meg: 5
jól , : 27
megfelelt : 21
Összesen 53
III.
Rendes tantárgyak.
Kereskedelmi számtan.......heti 3 órában
Könyvvitel...........„3 „
Keresk. ism. keresk. lev. irodai munkálatok „ 3 „
Német kereskedelmi levelezés.....„3 „
Kereskedelmi földrajz áruismerettel ...„ 2 „
Gyorsírás...........„2 „
Szépírás......... . „ 1 „
Gépírás........... . „2
Összesen . . 20 óra.
A jövő tanévre való tudnivalók tekintetében felhívjuk a közönség figyelmét a helyi lapokban annak idején megjelenő közleményekre.
56
IV.
A nagykanizsai női kereskedelmi szak tanfolyam tanulóinak névsora
az 1916—17. tanévben.
Amslberg Margit *Árvai Rózsi Buchwald Nelli Engel Jolán 5 Fesselhoffer Elenora Fodor Juliska Frank Margit Freud Franciska Fried Erzsi 10 Fürszt Vilma Groszek -Ilona Grünbaum Ilona Grünfeld Ilona Handelsmann Margit 15 Heine Etelka Heine Irma Heine Margit Henne Franciska **Hirsch Helén 20 Kantz Mariska Kaufmann Berta Kemény Margit Klein Anna Koháry Mariska 25 Kohn Erzsi Kohn Qlga Kovács Karolin Krámer Edith
* Kimaradt.
** Visszatért Erdélybe.
Kugler Gizella 30 Kulka Erzsi
Kumánovics Mária Laipczig Aliz Lopusánszki Hilda Milhoffer Róza 35 Pallos Erzsébet Pollák Mariska Singer Elza Skergula Ilona Schiller Ilona 40 Schweiger Anna Schlesinger Julia **Strasser Gizella Steiner Ilona Steiner Margit 45 Süle Mariska Szabó Margit Szántó Rózsi Szittár Teréz Szolkovy Antonia 50 Toch Erzsi Tollár Katalin Torma Hermin Vértes Erzsébet f / Veisz Ella 55 Wirth Margit
58
A női keresk. tanfolyam statisztikai kimutatása.
A kimutatás tárgya Csoport
Iskolalátogatás Beíratott összesen..... Kimaradt.......1 . . Záróvizsgálatot tett..... 55 2 53
Vallás Izraelita......... Római katholikus...... Ág. evangelikus...... 31 21 1
Anyanyelv Magyar......... Horvát......... 52 1
A felvétel alapja Polgári isk. 4. oszt. bizonyitv i Felvételi vizsga ...... 49 4
A szülő v. gyám lakóhelye Nagykanizsai....... Vidéki......... 48 5
A szülő v. gyám polg. állása Önálló kereskedő ..... Kereskedelmi alkalmazott . . . Önálló iparos....... Iparban alkalmazott..... Köztisztviselő....... Magánzó ......... Egyéb.......... 10 5 9 3 13 11 o ÍJ
Életkor 15 éves ......... 16 . ........ • . 17 , ......... 18 „ ......... 19 „ ......... 20 ........... 21 „ ......... 6 17 12 10 3 1 4
TARTALOM:
Iskolaszék.............2
I. Bún Samu............3
II. Grünhut Henrik..........7
III. Hőseink emlékezete ........ 8
IV. Igazgatói jelentés 1916—17. iskolai évről . 15
V. Intézetünk jótevői.........23
VI. A tanári kar...........24
VII. Tantárgyak felosztása a tanárok közt az
1916—17. tanévben.......26
VIII. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola
általános tanterve........27
IX. A tanulók névsora és lakóhelye .... 28
X. Magántanulók..........32
XI. Rendes érettségi vizsgálat......33
XII. Magánvizsgálati szabályzat......34
XIII. Az ifjúsági segitőegyesület pénztár és
vagyonkimutatása az 1916—17. tanévben 40
XIV. Iskolai könyvtár..........42
XV. Statisztikai kimutatások........43
XVI. Tanulmányi eredmény kimutatás .... 45
XVII. Az 1917—18. tanévben használandó tan-
könyvek jegyzéke........46
XVIII. Tudnivalók a jövő iskolai évre.....48
I. Jelentés a női kereskedelmi szaktanfolyam IX.
évfolyamáról..........51
II. Tanári kar.............53
III. Rendes tantárgyak..........56
IV. A nagykanizsai kereskedelmi szaktanfolyam
tanulóinak névsora........57
V. A női kereskedelmi tanfolyam statisztikai ki-
mutatása ...........58

s"* " "»■• -, - ■




-





ft

Wiï?




,\'• . •• • ¿*



: V C-:-


. - ■



■ .

i «
/ *
V
70