Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.6 MB
2018-09-11 15:44:27
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
40
310
Rövid leírás | Teljes leírás (169.11 KB)

A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől
fenntartott
Felső Kereskedelmi Iskola
értesítője
az 1910-1911. tanévről
az intézet fennállásának 54. évében.
Szerkeszté:
Bún Samu
a Ferencz József-rend lovagja,
igazgató.
1911.
Krausz és Farkas Könyvnyomdája Nagykanizsán.
3(?)0505

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL
FENNTARTOTT
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1910—11. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 54. ÉVÉBEN.
SZERKESZTÉ:
BÚN SAMU
A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA,
IGAZGATÓ.
1911.
KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJA NAGYKANIZSÁN.
8C506
REV 98


A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL
FENNTARTOTT
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1910—11. TANÉVRŐL
AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 54. ÉVÉBEN.
SZERKESZTÉ:
BÚN SAMU
A FERENOZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ.



1911.
KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJA NAGYKANIZSÁN.
SüfiOfi
REV 98
REV20IÜ
i.
Iskolaszék.
Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Jegyző: Barta Lajos
Dr. Neumann Ede, iskolai felügyel 5 Bettlheim Győző Bún Samu, igazgató Dénes Lajos Domány Ármin Ujnépi Elek Lipót 10 Halphen Mór Heltai József Kertész József Löwe Adolf Löwy Adolf 15 Dr. Ollop Mól-Ötvös Emil Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond Dr. Rothschild Samu 20 Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Schwarz Ignácz Sommer Ignácz Szommer Náthán 25 Stern Sándor Dr. Weisz Lajos Zerkowitz Lajos
Zsr
3
** \'sfm:
ii.
Jelentés a lefolyt 1910—11-iki tanévről.
A javító vizsgálatokat augusztus 31-én tartottuk meg, a beírásokat szeptember 1., 2. és 4. napján eszközöltük, a rendes tanítás szeptember 0-án vette kezdetét és szakadatlanul folyt a tanév végéig.
Felvétetett az alsó osztályba 46 a középső „ 35 a felső „ 35
összesen 116 tanuló szaporodás a mult évhez képest 4.
Az iskolát a .tanév végéig látogatta az alsó osztályban 43 a középső „ 35 a felső „ 35
összesen 113 tanuló szaporodás a mult évhez képest 6.
A felvett tanulók közül teljesen tandíjmentes volt 18, részben 56, az elengedett tandíj összege K 8530.—
Az intézet egészségi állopota úgy az ifjúságot, mint a tanári kart illetőleg kedvező volt. Hosszabb megbetegedés 2 tanuló esetében fordult elő. A szemvizsgálatot dr. Goda Lipót, városi orvos a lefolyt évben is megtartotta a legkedvezőbb eredménnyel.
A fegyelmi állapot és a tanulmányi eredmény kielégítőknek mondhatók.
Az iskolalátogatás megfelelő volt. Mindamellett a mulasztások kellő ellenőrzése végett kívánatos volna iskolaorvos alkalmazása.
A tanári karban változás nem fordult elő.
Dr. Schack Béla kir. főigazgató ur január 17-én és 18-án intézetünket meglátogatta, az előadásokon minden osztályban többször jelen volt és a távozása előtt a tanártestülettel tartott értekezleten a tapasztaltak fölötti megelégedését fejezte ki.
Dr. Záray Károly, a pécsi ker. és iparkamara titkára, mint a nm. vallás- és közokt. miniszter által kiküldött iskolalátogató május 2-án és 3-án látogatta meg az iskolát, mely alkalommal a tanulók tanulmányi és fegyelmi állapotát, az iskola helyiségét és berendezését tette vizsgálat tárgyává. A látogatás befejeztével tartott értekezleten minden tekintetben meleg elismerését nyilvánította.
4
A húsvéti szünidőben intézetünk 18 tanulója Balog D. és Domány Á. tanárok vezetése mellett 10 napra terjedő tanulmányutat tett Boszniába és Herczegovinába, melyen az annektált tartományok nép- és földrajzi, valamint kereskedelmi viszonyait tanulmányozták. Visszautazásukban 2 napot töltöttek Fiúméban, melynek kiválóbb ipartelepeit tekintették meg. Nem mulaszthatjuk el, hogy a Magyar Bank és Ker. Részvénytársaság sarajevoi és és mostári fiókja tisztviselői karának, különösen Steinitz S. és Friedmann M. főtisztviselőknek, valamint a mostari Magyar Egyesületnek azért a bensőséges, barátságos fogadtatásért, melyben a tanulmányúiban résztvett tanárokat és tanulókat részesítették, a szíves szolgálatkészségért, mellyel célunk elérésében támogattak, e helyen is hálás köszönetünket ki ne fejezzük.
A tanulmányútról különben a X. alatti külön fejezet számol be részletesen.
A helybeli ipartelepeket a felső osztály tanulói ez évben is a szaktanár vezetése mellett látogatták. Fogadják e vállalatok igen tisztelt tulajdonosai és személyzete szives készségükért meleg köszönetünket.
5
III.
Az iskola jótevői.
Alapító, adományozó Ösztöndíjas Oszt. K f
Alapítványok:
Gelsei Gutmann S. H. Schlesinger Manó I.
2 tandíjmentes hely Kessler Ferenc III.
Nagykanizsai Takarékpénztár Práger Árpád II. 40 —
Pollák Ármin Herzfeld Árpád I. 40 —■
Rosenberg Lajos III. 12 —
Báró Gutmann Vilmosné
megyeri Krausz Róza Mandl Jenő II. 60 —
Ujnépi Elek Lipót Schlesinger Manó I. 20 —
Danneberg Jakab Mezei Henrik III. 30 —
Dr. Stolzer Henrik Bognár Gyula II. 23 13
Délzalai Takarékpénztár Mihalecz József III. 100 —
Ney Géza I. 100 —
Loewy Ödön Fürst Ödön III. 52 —
Sommer Sándor Strem Pál III. 20 —
Bún Samu Halász Andor I. 33 —
Dr. Villányi Henrik Hirschler Ernő III. 22 —
Lövve Adolf Schütz Béla III. 6
Adakozások: 558 13
Nagykanizsai Takarékpénztár Kertész Árpád I. 20 —
Meiszter Antal II. 20 —
Nagykanizsai Ker. Társulat Kaufmann Hugó I. 20 —
Biró Ferenc II. 20 —
Zalamegyei Gazd. Takptár Rozgonyi Gyula I. 20 —
Loewy Arnold Weisz Jenő I. 25 —
Rauch Béla II. 25 —
150 —
Dr. Ollop Mór Mandl Ármin II. 1 # —
Fogadják a nemeskeblü adakozók e helyen is. hálás köszönetünket.
6
IV.
Tanári kar.
Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József-rend lovagja, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi, az orsz. izr. tanító egyesületnek tiszteletbeli tagja, Nagykanizsa város képviselő testületének, Zalavármegye törvényhatósági bizottsági tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 44, az intézetnél 43.
Balog D., felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, árúismei- és vegytani szertár, valamint a tanári könyvtár őre, tanította a vegytant, árúismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a három osztályban, a szépírást és ker. levelezést az alsó, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban. Működik ez intézetnél 9 év óta.r
Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 14, ez intézetnél 12.
Elek Mór, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tanártestületi jegyző, tanította a mennyiségtant és a keresk. számtant mind a három osztályban, a fizikát az alsó osztályban. Működik ez intézetnél IV2 év óta.
Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei az intézetnél 18.
Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a három osztályban. Működésének évei 27, ez intézetnél 20.
Hitoktatók:
Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél e minőségben 3 év óta.
7
P. Kovács Kalliszt, róm. kat. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél f. é. március hava óta.*
Hütter Lajos, ág. ev. lelkész, az ev. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél megszakítással 16 év óta.
Jankovics Velimir, görög kath. lelkész, a görög kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 3 év óta.
* Szeptember hótól március hónapig P. Benedek Paskál, ennek távozása után P. Scherk Sándor látták el a róm. kath. hittani oktatást.
8
Tanári könyvtár.
1910—11. évi beszerzés.
Csop. Szám A szerző neve A könyv címe
I. 172 *V. és k. minisztérium Magyarország közokt. ügye
1907-ben.
173 * __ Magyarország közokt. ügye
1909-ben
174 Wágner F. Herbart\'s Lehre: Psychologie,
Ethik, Pädagogik.
175-76 Kármán Mór Paedagogiai dolgozatai.
177-78 Nádai Pál Könyv a gyermekről.
179 Mulford P. Der Unfug des Sterbens.
II. 151 Szinnyei József Magyar írók Élete és Munkái
XIV. kötet.
152-53 Kelemen Béla Magyar-német és német-
magyar szótár.
VI. 370 Nóvák Mihály Zalavármegye az 1848/49-iki
szabadságharcban.
371-72 *Carlyle Thomas Die französische Revolution.
373 *Hoensbroech gróf Das Papsttum in seiner social-
kulturellen Wirksamkeit.
X. 154 László Vilmos Amerikai könyvvitel.
155 *Bálint Imre Kiviteli áruk csomagolása.
156 Dr. Schack Béla A magyar kereskedő könyve
IV. kötet.
157 Közp. stat. hivatal K\'ülforgalmunk 1909-ben.
158 Rac George-Bánfi 0. A vidéki bankár
XI. 75 Franklin H.-Dr. Dénes
Valéria A sociológia elvei 1908.
76 Scháfle Abriss der Soziologie.
77 Werner-Sombart Kapitalismus und Judentum.
XIII. 226 — Ker. Szakoktatás 1910.
227-29 — Népművelés 1910.
9
Csop. Szám A szerző neve A könyv címe
XIII. 230 — Magyar könyvviteli folyóirat 1910.
231 Az Orsz. Paed. Könyvtár és Tanszermúzeum Értesítője 1910.
232 — Néptanítók Lapja 1910.
233 * _ Izr. Tanügyi Értesítő 1910.
234 — Hivatalos Közlöny 1910.
235 — Magyar Nyelvőr 1910.
236 Természettud. Közlöny 1910.
* Ajándék.
A tanári könyvtár állománya az 1910—11. tanév végén.
I. csoport 140 mű 179 kötet
II. 52 » 153 V
III. 54 » 113 n
IV. 35 íj 46 »
v. 58 » 88 ff
VI. 181 » 373 ff
VII. 66 » 85 ff
VIII. 85 » 108 •)
IX. 30 33 ff
X. 127 » 158 ff
XI. 54 n 77 ff
XII. 20 V 91 ff
XIII. 26 » 236 ff
XIV. 19 >j 49 ff
Összesen 947 mű 1789 kötet.
10
XVIII.
Tanterv
a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905. évi augusztus 20-án kelt 44001. sz. alatti rendelete alapján.
1. Vallástan.
Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra.
A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.)
2. Magyar nyelv és irodalom.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján.
1. Leírás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz.
2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra.
3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bízonyitás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés.
4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből.
5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből.
A prózai olvasmányokon kiviil a költőiekből lyrai és leíró művek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére.
Az Írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az
11
olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer.
Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése.
Helyesírási gyakorlatok : tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján.
A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja; Gyöngyösy; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi. Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok.
A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki, Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba.
Házi és Írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer.
Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján.
A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth.
Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és ufazási irodalomra.
Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
12
3. Német nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére.
A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése.
írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer.
Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok.
Középső osztály Hetenkint 3 óra
Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre.
írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra.
Prózai és költői darabok könyv nélkül.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése.
Olvasmányok ujabbkori elsőrangú Íróktól, különösen a társadalom, tudomány és a publicistika köréből.
írásbeli dolgozatok; fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer.
Prózai darabok és költemények könyv nélkül.
4. Francia nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására.
13
b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása.
c) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira.
d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A partikulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban.
b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok.
c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való íratása.
d) Szótanulás tárgyi és etymológikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, szinonymák, kereskedelmi kifejezések.
c) írásbeli dolgozat mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelvtan. Az inflnitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban.
b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján.
c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való íratása.
d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban.
5. Földrajz.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A földrajzi alapfogalmak ismétlése.
Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile ismertetése kereskedelmi szempontból.
14
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre.
Világkereskedelem.
Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és "figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira.
6. Történelem.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése.
A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység, Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az invesztitúra harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba.
A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora: a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse ; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt.
15
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld.
A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás ; felvilágosodott absolutismus. Éjszakamerikai szabadságharc. A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus.
•A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság.
Nemzeti és vallási sérelmek; Bocskai felkelése és a bécsi
béke.
Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és 1. Rákóczy György.
Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót: a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrínyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II Rákóczy Ferenc felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatt.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása.
A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés: a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakúlása. A szabadságharc. Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés.
Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése.
16
7. Mennyiségtan és politikai számtan.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A négy alapművelet pozitív és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal.
Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok.
A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel.
A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével.
Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségi számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség.
A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák.
Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhúzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke.
Életbiztosítási számolások egyszeii és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás.
8. Természettan.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga.
17
Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép.
A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai.
A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek.
A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Kontosabb optikai eszközök, különösen a mikroskop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei.
A mágnesség.
Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság.
Áccumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon.
9. Kereskedelmi számtan.
Alsó osztály. Hetenkínt 4 óra.
Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával.
A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése.
A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat.
Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály.
Á százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az árúüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás.
A kamat- és discont számolás.
A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására.
Középső osztály. Hetenkínt 3 óra.
Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével
18
A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés.
Felső osztály. Hetenkint 4 óra.
A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és küldvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árve-tési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fonto-sabb börzeműveletek, különösen a prolongatió.
10. Irodai munkálatok.
Alsó osztály. Hetenkint 1 óra.
Számlák a közvetlen árűüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapirokról.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, deví-sekről, értékpapirokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből.
11. Könyvviteltan.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Általános rész.
A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkivánt kellékek.
19
Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.: a magyar büntető törvény 1878. V. t-c. idevágó pontjai.
A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából.
A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására.
A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése.
a) Az egyszerű könyvvitel.
Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró).
Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb.
A könyvek megnyitása a leltár alapján.
A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő.-
Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása.
b) ,4 kettős könyvvitel.
A kettős könyvviteli módszernek jellemzése.
A számlák rendszere és tana kimerítően.
A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése :
1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése.
2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése.
A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel:
Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv.
Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei.
A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg.
2*
20
A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel:
Lényeges könyvek: Pénztarkönyv, Előjegyzék, Gyűjtő-Napló, Főkönyv.
Segétlkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek.
Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása.
A hibák felkeresése és kiigazítása.
Felső osztály. Hetenkint !3 óra.
Kereskedelmi társaságok könyvelése.
A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok.
A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben.
A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek le-zárandók.
A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az áru- és banküzletben.
Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt.
Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban.
A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők
12. Kereskedelmi levelezés.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok.
Körlevelek (hirdetésekkel) Az árú-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek.
Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények-
21
ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-kiildvényekről, pro-longatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványokról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról.
A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások.
13. Kereskedelmi ismeretek.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hite1, kamat. Utalvány, cbeck, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő.
14. Közgazdasági ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Általános rész.
Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság.
Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai.
Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kinálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárúsági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása.
Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség.
Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás.
22
Különös rész.
Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel.
Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kisipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők : szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről.
Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A bankok jelentősége és felosztása. Az egyenes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és vámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam.
Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon.
Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek.
Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok.
Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg.
Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok.
Államadósságok nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden.
15. Jogi ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz- és magánjog. Vagyonjog. Család- és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás.
23
Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-iigyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése.
16. Vegytan és árúismeret.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-sűly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygén. Víz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogen, ammoniak, salétromsav; levegő. Phosphor, phosphorsav, gyujtófagyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek.
A fémek általában. Básisok, savak, sók, Natrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szóda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilicat, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciúmoxid; mész, cement, chlor-mész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, mag-nesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézcar-bonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólom-chromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanyclorid, higanyclorür,
24
higanyoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, eziistnit-rát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Alumínium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag és agyagárúk üveg és üvegáruk. Vas és vasárúk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kalium-permanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchromat. Platina, pla-tinachlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid, (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methyalko-hol, aethyalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás); palmitin-sav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidok, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és hus-conservek).
A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek.
Faárúk.
17. Szépírás.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és díszírás.
A tantárgyak és heti órák.
Sor A heti órák száma
Tantárgy alsó | közép] felső össze-
osztályban sen
1 Vallástan......... 1 1 1 3
2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10
3 Német nyelv....... 4 3 3 10
4 Francia nyelv....... 4 3 3 10
5 Földrajz......... 2 2 2 6
6 Történelem........ 2 2 2 6
7 Mennyiségtan és pol. számtan . 2 2 2 6
8 Természettan....... 2 — — 2
9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 1 1
10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5
11 Könyvviteltan....... — 3 3 6
12 Kereskedelmi levelezés .... 2 2 2 6
13 Kereskedelmi levelezés .... 2 — — 2
14 Közgazdasági ismeretek . . . — 2 2 4
15 Jogi ismeretek....... — 3 2 5
16 Vegytan és áruismeret .... — 3 3 6 1
17 Szépírás......... 2 — — 2
Összesen . 32 34 34 100
VII.
A jövő tanévben használandó tankönyvek.
ALSÓ OSZTÁLY.
Dr. Koltai-Zilahi, A prózai Írásművek fejlődése.
Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I.
6. képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan, 4. kiadás. Jónás J.-Dr. Schack, Keresked. Levelező. Laczkó-Honti, Francia nyelvtan és ker. levelező I. 2. kiadás. Kirchner-Pataki, Földrajz I. Kerekes Gy., Történelem 1. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan.
Kovács J., Fizika. Felső kereskedelmi iskolák sz. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme.
KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai V., Poétika.
Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorlat.
5. képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan, 4. kiadás. Laczkó-Honti, Francia nyelvtan I.
Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II.
Dr. Kovács J., Francia keresk. szótár.
Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező.
Kirchner-Pataki, Földrajz II.
Kerekes Gy., Történelem II.
Dr. Beke M., Algebra.
Lengyel S., Mértan.
Havas-Bogyó, Keresk. Számtan II. III. r.
Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák
Bún S., Az egyszerű, és kettős könyvvitel tankönyve.
Matavovszky, Vegytan —■ árúisme.
Dr. Hermann S, Ker. és váltójog.
Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan.
26
27
FELSŐ OSZTÁLY.
Dr. Koltai V.-Sassi Nagy L. és Mészáros S., A magyar
nemzeti irodalom története. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv III. r. 5. képes kiad. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 4. kiadás. Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Kovács S. János, Francia levelezés 2. kiadás. Kovács S. János, Francia keresk. szótár. Kirchner-Pataki, Földrajz III. Kerekes Gy. Történelem III. Bogyó-Havas, Keresk. Számtan II. III. r. Bogyó-Havas, Táblák a pol. számtanhoz. Bogyó-Havas, Politikai számtan. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M. Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és árúisme.
Jegyzet. Az összes osztályokban valamennyi tankönyvekből a legújabb kiacláa használandó.
28
Vili.
Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából.
Az intézet címe, célja, tanterve.
1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola.
2. §. Célja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek.
Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányában megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak.
3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett.
4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg, az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik.
29
Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállíttassék.
5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogosítvák, hogy hadkötelezettségüknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg.
Fentartás, felügyelet.
6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség.
7. §. Az intézet feletti felügyeletet a nm. vallás és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják.
A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva.
A tanulók.
20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba:
a) oly tanulók, kik a gymnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják.
b) a 2 és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte.
E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg.
21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett
Tanév, vizsgálatok.
22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó.
30
23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók.
24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak.
25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat
31
IX.
Fegyelmi szabályok.
a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára.
I. A tanulók kötelességei általában.
1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, .vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik.
2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad.
3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is.
4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja.
5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon.
6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta.
32
7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kivül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén, midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania.
Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni.
8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek.
9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskolai fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol.
II. A tanulók kötelességei az iskola iránt.
10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani.
11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ók a szülők, vagy azok helyettesei által írásban, vagy szóval előadatván.
12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos.
13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába.
14. §. A -szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el.
33
15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni.
16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni, csak az osztályfő engedelmével szabad.
17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leírni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos.
18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kívül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik.
19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Oraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni.
20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van.
21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtéri-tendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik.
22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni.
23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsítása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad.
III. Fegyelmi büntetések.
24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen
3
34
a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik.
25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek.
Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó.
26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer.
Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet.
IV. Befejező megjegyzések.
27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket.
28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni.
29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege 2 példányban minden tanulónak kiadatik, melyek egyike a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyei el nem fogadtatik.
35
VIII.
Tanulmányútunk Boszniába és Hercegovinába.
A tanítás legpraktikusabb módja az élet jelenségeinek közvetlen feltüntetése. Közvetlenül rámutatni azokra az erekre, amelyekben az életet, az életnek különböző körülményeit alakító faktorok pezsgő sietéssel rohannak a haladás fokozatos törvényszerűsége szerint. Látni az életet a maga valódi formájában, az eszközöket, melyekkel az emberek a létért folyó nagy küzdelmet végig harcolják. Ezeknek közvetlen szemlélésénél nincsen jobb tanulmány, mert ebből nyerhetünk ujjmutatást az igazi életre.
Az igazi élet azonban nem mindenütt egyforma. Nem is lehet. Hiszen az élet nem más, mint az emberek tevékenységének összege, az emberek tevékenysége pedig viszonyaiktól, körülményeiktől függ. A viszonyok és körülmények pedig vidékek szerint mások és mások, tehát közvetve az élet is vidékek szerint változik. Más kultúrája van pl. Angliának, mint bármely más országnak. A kultúrában, az életben minden országnak megvan a mága speciálitása. Sőt tovább megyek. Egy és ugyanaz az ország vidékei is más és más kultúrával birnak. Nem kell messze mennünk, maradjunk Magyarországban. Milyen más az élet a hegyvidéken, mint az alföldön. Pedig egy országba tartoznak, ugyanazok a törvények érvényesek mind a két vidék lakóira. Önként következik már ezekből, hogy mennél több vidéket ismerünk, mennél több viszony és körülmény közé jutunk, annál jobban közeledünk annak az óriási fogalomnak a megértéséhez, amelyet úgy hivnak, hogy „élet".
Nagyon is érthető tehát a tanintézetek ama mozgalma, hogy tanulóikat tanulmányútra viszik: látni, hallani. Alkalmat adnak nekik ezzel arra, hogy mielőtt kilépnek ők is az élet sodró forgatagába, aktív részt vegyenek a nagy versenyben, némileg megedzzék, felvértezzék magukat az idegenben gyűjtött tapasztalatokkal.
Az életre oktatnak ugyan bennünket az iskolában is. Különösen a kereskedelmi iskolában, ahol szakszerűen ismertetik
2*
36
azt a nagy konkurrenciát, melyet az érdekeikért küzdő emberek végigharcolnak. Mindezt azonban a teória, az elmélet alapján vizsgáljuk. Mily távol esik azonban ez az igazi élettől, a kenyérokozta igazi forradalomtól. Más felemelkedve az elméletek magaslatára, levonni az életre vonatkozó okoskodásokat, s más leszállni a való élethez, s közvetlenül vizsgálni a tényeket. Általánosan ismert kifejezés ez: „Szépen veszi ki magát papiron". Nem tekintve e mondat rossz magyarságát, igazán mély igazságot rejt ez magában. Más az élet papiron, s más a valóságban.
Ez indította iskolánk vezetőségét arra, hogy ez évben egy nagyobb tanulmányi kirándulást tervezzen, amelyet a húsvéti szünidőben tettünk meg. Bosznia-Hercegovina, a dalmát és magyar tengerpart voltak a kijelölt útirányok. Ennél jobb útirányt bizony alig választhattak volna. Az elért tanulmányi eredmény igazolja, hogy útunk látnivalókban gazdag volt S komoly gondot okoz most, ezt mind élethűen leirni, s kételkedem, hogy ez sikerül majd. Bizonyos azonban, hogy aki tanulni jött velünk, aki tapasztalatokat akart az uton gyűjteni, erre bő alkalma volt. Akik pedig a kirándulást szórakozási eszköznek tekintették, azoknak részére természetesen tanulmányi eredménnyel nem szolgált. Hisz\' ezt nem is keresték. Ők se menekülhettek azonban a tanulás elől. Ott volt ez minden kis helyen : önkénytelenül is tanulni kellett. Általában elértük célunkat. A nagy többség tapasztalatokkal gazdagodva jött haza.
Most pedig átadom a szót intézetünknek egyik, a tanulmányúiban résztvett tanulójának, hadd mondja ő el közvetlen tapasztalatait élénk bizonyságául annak, hogy mily hatással van ily
tanulmányút a tanulni akaró növendékre. ;
üomany Annin.
* *
A megállapított útiterv szerint április 11-én reggel 5 óra 6 perckor indultunk el 18-an Balog Dezső és Domány Ármin tanár urak vezetésével a nagykanizsai pályaudvarról Zágráb felé. Direktkocsit kaptunk, s igy utunkat Zágrábig nem kellett megszakítanunk.
Amint Zágráb felé közeledünk, már feltűnnek a hóval borított zágrábi hegyek. Ezek kisérnek bennünket ezután végig, mig Vili órakor d. e. Zágráb gyönyörű állomásánál elértünk utunk első stációjához.
A városba befelé menve három szép, egymásután következő park köti le figyelmünket. Az Akadémiai, Zrínyi és Ferenc József park. Jól gondozott sétahelyek ezek, amelyek igen széppé teszik a vasútra vezető utcát. De gondosan vannak ápolva maguk az utcák is, amelyek a szép, modern házak között vezetnek A kellemes benyomást növeli még az a szabályos rendezettség, amely szerint ezek a nagy, 3, 4, sőt 5 emeletes házak épültek. Egész Zágráb az ő forgalmas utcáival, mesés épületeivel egy Budapestet kisebb kiadásban, tár elénk. A város élénkségét,
37
szépségét vizsgálva, értünk el a Jelacíc-térre. Nagy kiterjedésű tér ez, amelynek piac jelleget kölcsönöznek a zöldség és gyü-mölcsárús sátrak, kosaraik mellett élénken hadonászó kofák. Egy-egy helyen guggolva ül egy fezes bosnyák, előtte nagy szamovárszerii rézedény, amelyben kávé fő. Ezek kávéárúsok. A tér közepén magas alapzaton egy lovas bronzszobor áll ezzel a felírással: „Ban Jelacic 1848." Hatalmas alkotmányban örökítette meg a horvát hazaszeretet népszerű vezérének emlékét. Mintha most is harcra hivná, szinte ott lebeg ajkán a csatakiáltás. Kezében kivont kard, amellyel Magyarország felé mutat, szimbolizálva azt, hogy onnan jön a veszély a horvát népre. A horvát nagy sovinista! A bronzló pedig élni látszik, szügyébe vágja fejét, lába izmai megfeszülnek, mintha vágtatni akarna.
Innen egy emelkedő utcán a dómhoz mentünk. Nagy, hét-tornyú gótikus és renaissance stilű épület. Igen magas tornyai vannak. A földtől kezdve a csúcsig kb 60 méter magasak. A templom főbejárója előtt tér van, melyen egy magas karcsú oszlopon aranyozott Mária szobor áll. A homlokzat szenteket, püspökségi és horvát nemzeti címereket ábrázoló domborművekkel van díszítve. Általában igen egyszerű külseje van a templomnak. Belül azonban fényes, szép berendezésű.
10 óriási oszlop tartja a templom gótikus menyezetét. Szemben a főbejárattal van a főoltár, ekörül félkörben a papok padjai vannak elhelyezve. Az első két oszlop mellett van az érsek díszes, menyezetes és a bánnak valamivel egyszerűbb menyezet nélkül való széke. 6 mellékoltára van a templomnak. A bejárattól balra van az 1696-ban készített szószék, szép márvány szobrokkal. Művészi képeket azonban hiába keresünk. A templom belsejének megtekintése után a toronyba mentünk fel. 5 percig tart az út a toronyba, szűk emberszélességü csigalépcsőn felfelé. \'214 lépcsőfokot számláltunk meg az óriási nagyharangig. Itt az első balkonra mentünk ki, amely az egész tornyot körülöleli. Remek kilátás nyílott innen a városra. Jobbra a hóval borított hegyek zárták el a látóhatárt. Elmosódott körvonalakban, csak távcsővel kivehetően látszik a Szljeme 1035 m. magas csúcsa. Előttünk a nyüzsgő város, amelynek utcáin a sürgő-forgó emberek csak kis egereknek látszottak. Innen kibontakozik a város egész szépsége. Körülbelül 35 m. magasan voltunk a földtől. Látjuk a parlamentet, a gázgyárat, a színházat és a vörös téglafalú, kéttornyú főpostát. Sokáig gyönyörködtünk az előttünk elterülő látványban. Minden oldalról feltűnik egy-egy pont, mely figyelmünket leköti, vezetőnk alig győz kérdéseinkre felelni.
Betelve a szép kilátás szemlélésével, az Ilicára mentünk. Ez Zágráb legforgalmasabb, s legszebb utcája. Nagyszerű kirakatok, modern berendezésű, nagy üzletek hirdetik itt a pezsgő kereskedelmi életet, amely e városban lüktet. Az Ilicában van a sikló, amely az óvárosba visz. Az Ilica megszemlélése után a Frankopanska ulicába tértünk, ahol a tudomány és művészet
38
templomai valósággal össze vannak gyűjtve. Itt van az oszlopokkal díszitett, renaissance stilű Horvát Nemzeti Szinház, ettől jobbra az egyetem, közöttük fákkal körülvéve Szt.-György nagy bronzszobra áll, mint dárdájával legyőzi a sárkányt. Az egyetem mögött az óriási gimnáziumi épület van. Nemcsak gimnázium van ebben az épületben, hanem reál is. A színház mögött pedig a „Kolo" énekiskola van A kultúra, a haladás ez oszlopai egy rakáson igazán sok látni valót adnak a tanulni akaró szemlélőnek. Majd az Ilicába mentünk vissza. Siklón felmentünk az óvárosba, amely egy magas emelkedésen fekszik. Hirtelen megváltozik a kép. Az új, a modern Zágráb nagyszerű épületei mellett szinte eltűnnek az óváros ódon, kicsiny épületei. A pezsgő élet közepéből egy kriptába tértünk. Mindjárt az egyik ház sarkán egy különös alakú sarokkő vonta magára figyelmünket. Vezetőnktől megtudtuk, hogy az egy befalazott szobor. Gubec Mátyásnak a lázadó parasztvezérnek a szobra. A lázadás leverése után falazták be a szobrot fejjel befelé. Azóta az a szobor örök intőjelül ott maradt.
Ebéd után, d. u. 2\'22 indultunk el gyorsvonaton Zágrábból Boszna-Bród felé. Sziszeknél átmegyünk a Kulpa, majd a vele bővült Száva hídján. Innen kezdve a termékeny Szávavölgyben halad vonatunk. Nemsokára a baloldalon feltűnik a Pozegai hegyek elmosódott körvonala.
Sunja állomás után azonban vonatunknak, a nyilt pályán hirtelen meg kellett állnia. A mozdonyban egy cső megrepedt, s emiatt IV2 órai veszteglésre voltunk kényszerítve, amig egy segédmozdony értünk jött. Tudtuk már, hogy a Boszna-Bród-Szerajevoi csatlakozást elkéstük és hogy az éjjel 1 órakor induló vonattal leszünk kénytelenek Szerajevó felé menni. Bród felé menve egyre sűrűbbek lesznek a fatelepek, különösen Okucaniban láttunk nagyot, amely valószínűleg faházieszköz gyárral is kapcsolatban van. Ezekből a fatelepekből következtethetjük azt, hogy a nép jövedelmének főforrása a fakereskedés.
Este 1/49-kor értünk Bródba. Kellemes, enyhe idő volt s igy elhatároztuk, hogy a kb. V2 órányira fekvő Boszna-Bródba az utat gyalog tesszük meg. Annál is inkább megtehettük ezt, mert a Boszna-Bródba menő vonatra 1 órát kellett volna várnunk. Mindenütt a pályatest mellett mentünk. Átmentünk a Száván épített nagy vashídon. Roppant széles itt már a Száva. Közepén egy szigetet alkot. A híd átlépése után Bosznia földjére léptünk. Mindjárt feltűnik az ellentét a kultúra között. Kicsiny s bizony nem a legkellemesebb illatot árasztó korcsmák, kafanák figyelmeztetnek arra, hogy túl vagyunk az európai kultúra határán. Ilyen korcsmák pedig meglehetős sűrűen vannak. Itt-ott elszórva egy-egy emeletes ház, minden rendszer nélkül Az utca szintén rendezetlen, sáros. Nagy örömünkre azonban megszakítva, aszfaltot is találtunk. Erről mindjárt Kanizsára gondoltunk — A vasúti vendéglőben vacsoráztunk, s itt töltöttük el az időt 1 óráig. Ezalatt megnéztük az állomást. Szép jellegzetes bizancstilű épület.
39
1 órakor indultunk el II. oszt. személyvonaton Szerajevó felé. Rövid ideig alhattunk csak. A felkelő nap már 4 óra után felkeltett bennünket. S ezért hálásak vagyunk neki. Nagy veszteségnek tartottuk volna, ha átalusszuk azt az időt, amikor vonatunk a leggyönyörűbb helyeken robog keresztül.
A Boszna folyó partján haladtunk. Ez sebes folyású széles folyó; tele van sziklával, azért a hajózás rajta lehetetlen. Erősen esik, vize meg-megtörik, vízeséseket, sellőket alkot. Folytonos kanyargásai miatt hidakat kellett rajta verni, így a vonat, hol a bal, hol a jobb partra csap át.
Egy szűk völgyben folyik a Boszna. Két oldalon nagy hóval borított hegyek szűkítik a völgyet, ridegek, sziklásak. Csak legelésre alkalmasak ezek, nem terem rajtok más, csak itt ott egy kis fű. Elszórva egy-egy ház tűnik fel. Érdekes, hogy azok a házak kivétel nélkül emeletesek. A földszint istálló, gazdasági helyiség, az emeleten pedig a lakóhely van.
A történelmi nevezetességű Magiajtói kezdve a hegyek már fákkal kezdenek változatossá lenni. Helyenkint egy kis megművelt föld látszik, ugy tűnik fel a kis szántóföld, mintha kézzel kaparták volna. Felséges vidék! A hatalmas sziklakolosszusok szinte félelmet gerjesztenek a szemlélőben, olyan megkapóan éreztetik a természet hatalmas alkotásainak nagyszerűségét. A vidék romantikus szépségét fokozzák a villámhasította fák, amelyek sűrűen vannak. Minden itt olyan elragadó harmóniában folyik össze, minden kis rög, amelyet a szél a hegyek lábaihoz zúdított, bizonyítéka a természet vad erejének, amellyel szemben mi oly parányi törpéknek éreztük magunkat.
Egyszere egy felséges panoráma nyílik szemünk elé, amely mindnyájunk ajkára egy extázisból eredő, gyönyörteljes „Ah"-ot csal. Egy kúpalakú, sziklás hegyen egymás fölé lépcsőzetesen a jellegzetes bosnyák házak, a hegy csúcsán pedig egy erődítmény volt, amely az egész vidéket uralta. A hegy tövénél pedig az erős kanyarodástól szeszélyes hullámokat vető Boszna rohan tajtékot verve. S mindez a ragyogó napfényben, amely nagy örömünkre legszebb pompájában ragyogott. S tovább tovább mindig szebb és szebb természeti tünemény köti le figyelmünket. Vízesések, szeszélyes alakú sziklák élénken ragadják meg a szemlélőt.
Egy alagút elhagyása után a zenicai vastelep mellett haladunk el, majd vonatunk Zenicán áll meg. Reggelink elfogyasztása után tovább megyünk, utunk ismét a legszebb helyeken visz keresztül.
Szerajevóhoz közeledve a növényzet mind dúsabb lesz, Kakanj állomás után pedig a völgy határozottan termékeny. Ezen a termékeny völgyön haladtunk, míg V211 órakor d. e. Szerajevóba értünk.
Nagyon szép völgyben fekszik Bosznia fővárosa. Közepén egy gyönyörűen szabályozott folyócska, a Miljacka folyik végig. 9 híd vezet rajta keresztül, két oldalán szép út van. Ennek
40
partján mentünk, Steinitz Sándor úr vezetése mellett a város megtekintésére. Első mit megnéztünk a fedett bazár, a bezisztan volt. A kereskedelmi élet az ő primitív formájában itt érdekes. Bátran össze lehet azt a hosszú csarnokot egy méhrajjal hasonlítani, olyan nyüzsgő élet van benne. A különböző öltözetű tömeg hullámzik ide oda, itt egy fezes bosnyák, turbános török, modern európai öltözetek tarka tömege káprázik az ember szeme előtt. Mi is ez a bazár ? Egy igen hosszú csarnok, amely kis bemélyedésekre van osztva. Akkorák ezek a bemélyedések körülbelül, mind egy középnagyságú szoba. Minden ilyen bemélyedés egy üzlet. Rendszerint törökök az üzlet tulajdonosai, akik nagy nyugalommal ülnek keresztbe vetett lábakkal, a padlóra terített szőnyegen. Előttük egy bádog serpenyőben izzó parázs van. Ebben főzi meg a török elmaradhatatlan kávéját. Hosszú szárú csibukjából nagy gomolyokban fújja a füstöt. Vevője szintén leül s igy nyugodtan intézik el ügyüket. Rövid és rőfös árúkat árulnak a bazárban, a tarka tömeg e fölött alkudozik. Milyen mások nálunk a modernül berendezett üzletek. Mi, akik ilyesmihez szokva nem voltunk, szinte elkáprázva állottunk a zagyva tarkaság előtt
Innen a carsijába egy üzletekkel telt utcára megyünk. A kereskedő árúinak nagy része az utcán van egymás fölé, lépcsőzetesen elrakva. Főzelék, növények, déli gyümölcsök stb. Belül az üzleti helyiségben a fűszerárát tartja raktáron.
Furcsa benyomást tesznek az emberre a nyílt műhelyek, amelyek az utca két oldalán sorban vannak. Itt készítik a kolompárok szép réztárgyaikat, opánka (bocskor) fapapucs készítők ülnek nagy nyugalommal s készítik árúikat. Ezek előtt is ott van a hagyományos parázzsal telt serpenyő. Innen kiértünk a piacra. Azt az életet, azt a nyüzsgő, gomolygó sokaságot amint az ő tarkaságában ide, oda hullámzik, élethűen leirni nem lehet. Nem is Európában képzeli az ember magát, hanem valahol távol keleten, valamilyen exótikus földön, olyan sajátságos keleti színezete van az itt sürgő forgó nagy embertömegnek. Feltűnik a nadrágszoknya a fátyolos török nőkön, akik elfordítják fejüket, ha mellettünk elmennek. Sok mindenfélét árulnak itt. Húst, samunát (kenyeret), iparcikkeket a legkülönbözőbb iparágakból. Kis hegyi lovak hátán nagy boglya szénák várnak vevőre. Értékes árú lehet itt a széna.
Innen a Natkovicka hegyre, a várba mentünk, mely 626 5 m, magasan fekszik a tenger szine fölött. Itt megálltunk s a várost néztük magas látóhelyünkről. Jobbra a Trebevic 1640 m. magas csúcsa látható hóval fedve. Előttünk a város van, amely igy távolról szemlélve, még keletiesebb jelleget ölt. A 78 minarett, amely mint karcsú gyárkémény magasan tűnik elő, adja a városnak ezt a színezetet. 12 órakor voltunk a hegyen. Ég3^szerre a minarettek balkonján megjelenik egy-egy török pap, imám s éneklő hangon kiáltja a minarett négy oldaláról „La Allah, Allah il Allah!" 4, 6, 8 órakor megismétlődik ez. Ez helyettesíti náluk a toronyórát. Allah nevével köszöntik a felkelő napot, azt kiáltják
41
bucsuzóul a lemenőnek. A balra fekvő lapos, fafedelü s többnyire kékre festett házak észrevétetik a szemlélővel, hogy olyan városban van, ahol a civilizáció modern értelemben csak újabb keletű.
A hegyről le, a parlament megtekintésére mentünk. 3 emeletes szép épület ez, s csak ideiglenesen parlament, mert eredetileg városházának építették. Bementünk a gyűlésterembe, amely üres volt. Lépcsőzetesen vannak a padok elhelyezve, minden ülés előtt egy ív papír. Az egyik ív tele volt rajzolva nagy, stilizált D betűkkel. Egyik képviselő nagyon unatkozott. Ugyanebben az épületben van a városi tanácsterem is. Félkörben vannak itt a tanácsosok székei. A félkörben a polgármester, s a város fő intézői ülnek. A falon 3 festmény van a város régi polgármestereiről. Három török férfi. Fadelpasic, Kapetanovic és Skaric.
Ebédelni mentünk aztán. Útközben csodálkozva láttuk, hogy elszórva mindenütt kis török temetők vannak. Meg lehet őket ismerni arról, hogy a sírköveik fehérek s turbán alakú gömbben végződnek. Oldalukon török betűk. Némely temetőben csak 6—10 sír van. A város közepén, az út mellett mindenütt találhatunk egy-egy kis temetőt.
Ebéd után a dohánygyárat tekintettük meg. Vezetőnk bő magyarázattal.mondta el a dohánygyártás módját. Végig vezetett bennünket a dohánygyár helyiségein s itt mutatta meg a dohány kikészítését, cigarettává való feldolgozását. Először kiválogatják a Hercegovinából bálákban szállított dohányleveleket. Megnedvesítik, hogy ne legyen törékenv. így kerül a dohányvágóba. Az itt dolgozó munkásnak nagy gyakorlattal kell birnia, hogy géppel hajtott dohányvágóval jól elvégezhesse feladatát. A cigarettakészítés géppel és kézzel történik. Kézzel is csodálatos gyorsasággal töltik a munkásnők a cigarettát. Nagy gyakorlat kell ehhez is. A cigaretta-készítő gép úgy van berendezve, hogy a hüvelyt is készíti, meg tölti is mindjárt. Felül megtöltik a gépet dohánnyal s ez szitán keresztül szaladó papírtekercsbe jut, amelyet a gép mindjárt hüvellyé alakít át olyképen, hogy egy cigaretta vastagságú csőbe kerül, amely a hengeralakura formált papírtekercset nyomással összetapasztja. Hosszú rud alakjában jön ki a cigaretta, amelyet a gépen elhelyezett vágógép mindjárt egyenlő nagyságú darabokra vagdal. Még a cigaretta nevét is a gép maga nyomja rá Óránként 30.000 cigarettát gyárt ez a gép. Majd a dohánycsomagolót néztük meg, ahol szintén bámulatot keltett bennünk az az ügyesség és gyorsaság, amellyel a munkásnők dolgaikat végezték. Ez itt hihetetlen biztossággal találja el a kimarkolt dohánycsomó nagyságát. Utána mér s ritkán kell elvenni belőle, vagy hozzá tenni; az ott mint egy gép, olyan gyorsan tölti meg az üres papírzacskókat dohánnyal, a harmadik pedig ép ily gyorsan csomagolja be. 2 érdekes intézmény van a gyárban. Az egyik a fürdő, ahol a munkások megfürödhetnek munkaidő után s ez egészségügyi szempontból nagyon hasznos intézmény; a másik egy kis épületben a törökök részére egy
42
szökőkút, ahol azok imádságukhoz szükséges lábmosásukat elvégezhetik.
A dohánygyárból a múzeumba mentünk, amelyet a következő sorrendben tekintettünk meg.
1. Őskori kövületek, csigák, halak s levelek lenyomatai.
2. Ásványterem. Itt egy óriási meteort láttunk. 1897. aug. 1-én hullott le Zavidban (Zvorniki megye.) Súlya 57 kg.
3. Állat múzeum. Itt bizony össze-visszaságban vannak különösen a madarak elhelyezve. Nem csuda: a múzeum épülete bizony meglehetős kicsiny.
4. Régiségtár. Kőkorszakból való leletek, urnák emberi és állati, részben elszenesedett csontmaradványok. Majd bronzkorszakból való leletek következnek a csontvázak mellett bronzmaradványokkal.
5. Fegyvertár. A legkülönbözőbb fegyvernemek kezdetleges alakjai és fejlődöttebb kultúrára valló formái.
6. A műkincstár, itt szobrok, majolikák és ékszerek vannak elhelyezve.
Innen a török egyetemnek, a Seriát iskolának a megtekintésére mentünk. Elől a bejáratnál mindjárt török kút van, amely minden török középületnél ott van. Itt mossák lábaikat és kezeiket a törökök. Az épület bizánci stilben van építve. A joghallgatóknak itt egy-egy kis szobájuk van, ahol könyveik, egy asztal, szekrény és egy ágyat helyettesítő dívány vannak elhelyezve. A hallgatókból lesznek a kádik (birák), akik török vallási és családi ügyekben Ítélkeznek.
Másnap reggel a szőnyeggyárt tekintettük meg. Az állam felügyelete és segítsége mellett működik a gyár. Egy középnagyságú terembe lépünk, ahol sorban vannak a szövőgépek elhelyezve. Körülbelül olyan ez, mint a takács szövőgépe, csakhogy a láncfonalak nem vízszintesen, hanem függőlegesen vannak elhelyezve. A láncfonalakra kötik egyenkint kézzel azokat a szines fonalakat, amelyekből a szőnyeg áll. Rendszerint angóra kecske szőre, vagy selyem fonál szolgál anyagul. Ezek a szőnyegek használattal értékükben nyernek, mert használat után selyem fényük jobban érvényesül. Á merinoi gyapjúból készített szőnyegnek az a sajátsága van, hogy ha megfordítják árnyalata sötétebb, vagy világosabb lesz. A minta ott van a munkásnő előtt kifeszítve, kockákra osztva. Egy-egy kocka egy kötést jelent. A perzsa szőnyeg minden m2-jén 160,000 kötőpont van, a selyemszőnyegen 440,00O. Csak magánosoknak adnak el, mert a gyár nem tud annyit termelni, hogy en gros árulhatna. Az emeleten levő másik helyiséget nem láthattuk az ott dolgozó török nők miatt.
Ezután a legnagyobb dzamiát (mosé, török templom) tekintettük meg. Amint az udvarra érünk, rögtön az előtérben látjuk a szökőkutat, amely körül nagy áhítattal mossák lábaikat a komoly törökök. A templom bejárata egy oszlopos csarnokból nyílik. Ez verandaszerű és festményekkel van diszítve. Ép akkor
43
egy koporsó volt ott kitéve, mellette egy török ember. A törökök halottjaikat eltemetés előtt a templom csarnokába teszik ki. Ezt a dzamiát Husrev bej 1520-ban építette, kinek holtteste a dzamia mellett levő kisebb házikóban van eltemetve. A templomba is bementünk. A szolga mindenüvé gyékényt terített elénk, mert a hitetlennek, giaurnak nem szabad a szent szőnyegekre lépni. Az egész padló szőnyegekkel van leterítve. Pad, ülőhely itt hiányzik, oltáruk pedig egy bemélyedés a bejáróval szemközt levő falban. Szépen festett falai magasak, felül karzattól vannak körülvéve. A falon itt-ott nagy tábla, aranyozott török betűkkel üveg alatt. Érdekes dolog a mohamedánoknál, hogy a nők nem járnak templomba. Ez visszavezethető a török nők alárendelt szerepére.
Ezzel letelt az idő, amit Serajevo megtekintésére szántunk s 11 órakor vonatunk elindult Hercegovina fővárosa, Mostar felé.
Körülbelül ugyanaz a vidék, mint Boszna-Bród—Serajevo között Sok helyen azonban még szebben, még elragadóbban állnak a festői sziklacsoportozatok. Pazarovic állomástól a vonat folyton emelkedő pályán halad tova. Még egy mozdonyt csatolnak hozzá, s most már 2 mozdonnyal megyünk felfelé. Nemsokára akkora lesz az emelkedés, hogy a vonatnak fogaskeréken kell tovább haladnia. Folytonos emelkedés után 1 órakor d. u. felérünk a legmagasabb ponthoz: Iván állomáshoz. Az Iván-Planinán vagyunk, 1012 m. magas csúcson. Nagy kár, hogy hó esett s ez eltakarta előlünk azt a gyönyörű kilátást, amely innen nyilna. Be lehet az egész völgyet látni. Azonban úgy is, hóval letakarva, nagyon szép volt s sejteni engedte, hogy milyen lehet akkor, ha a gyönyörű völgynek fehér lepel helyett zöld takarója van. Az Ivan-Planina vízválasztó az Adriai és a Fekete tengerek között. Itt ered a Bosznába ömlő Treskanica és az Adria felé siető Narenta. Az állomás után mindjárt a 648. m. hosszú Ferenc József alagútba értünk. Három percig haladtunk körülbelül vak sötétségben. Azután vonatunk lefelé halad. Gyönyörű völgy következik, amelyben vonatunk gyorsan siklik lefelé Élszórtan egy-egy kis faházikó van, mellette egy fatetejére erősített kis boglya széna. A szegény lakosság így védi meg a viztől féltékenyen őrzött csipetnyi szénáját.
Bradina állomástól a sebesfolyású Trzenica folyócska mellett haladunk tovább. Sziklás part között, erős lejtősödéssel rohan a folyócska lefelé. Megtörik egy-egy kiálló sziklában s tajtékot túrva esik alá a lépcsőzetesen lejtősödő mederben. Majd egy nagy vízeséshez érünk, amit mindnyájan elragadtatással szemlélünk. Mélyen alant folyik már a víz. Medrét a sziklák összeszorítják, egész szűk lesz. Fel-fel hallatszik a víz zúgása, amint a sziklák felett elrohan
A Lukács-szakadék elhagyása után alagút alagútat követ. Mintegy 6 alagúton megyünk keresztül. Konjica után a Naren-tához érünk, amelynek völgyében haladunk ezután végig. Prenj állomás mellett a Plenj festői sziklacsoportjait látjuk. Az egész
44
hegy egy nagy sziklának tűnik fel, kiugró csúcsokkal. Körülbelül 30 km. hosszúságban kisér bennünket ez a fenséges sziklahegység. A Narenta is szélesebb már és sajátságos kék szine van. Ilyen mesés természeti szépségek között haladva, figyelmünk állandóan le volt kötve, mig 4 alagút elhagyása után d. u. 6 órakor Mostárba értünk.
Az állomásnál a mostári „Magyar Kultúregyesület" tagjai vártak bennünket, s felajánlották szolgálataikat.
A tiszti kaszinóban az ép ott levő késmárki gimnáziummal vacsoráztunk. Ott volt a Magyar Kultúregyesület (rövidség kedvéért ezentúl M. I<. E.) elnöke is, rövid beszédben fejezte ki örömét jöttünkön s igérte, hogy az egyesület mindent megtesz majd, hogy ottartózkodásunk kellemes és hasznos legyen. Meghívott bennünket a M. K. E. helyiségébe.
Vacsora után oda mentünk el. Távol a hazától, mint egy 650 km. távolságban a Drávától, belecseppenünk egy kis Magyarországba, ahol magyarok vannak, akik örülnek nekünk. Ihlettel szállt fel keblünkből nemzeti imánk a Himnus. Olyan édes volt ez. Hisz itt távol idegenben mindegyik magyar forró szívvel kéri hazája javát. Itt tudja meg, hogy mi az az érzés, amiről lágy zsoltárok susognak a babyloni vizek mellett, amitől az irlandi lakó elhervad a száraz földön, amitől lángra gyúlad a hideg német, s a forró francia megőrül: a hazaszeretet.
Majd hirtelen egy műsort állítottunk össze. Ugy örültek a hazai beszéd csengő szavainak, s mi velük örültünk. Intimen közeledtünk egymáshoz, mintha már nagyon régi ismerősök volnánk. Majd táncra perdültünk. Mikor csárdásra kerül a sor, mindnyájan örömmel vertük össze bokáinkat, hisz olyan újság lehet az itt.
Reggel a római hidat néztük meg, 20 láb magasan van a Narenta felett. Még a rómaiak korából való, s az az érdekessége, hogy nem vízszintes, hanem boltozatos. Közepén sokkal magasabb. Gyönyörű kilátás nyilik innen a váiosra. A molnárok hidjához mentünk innen, majd bementünk egy kis malomba. A berendezés a lehető legprimitívebb. Vizerő hajtja a két garatot, ahol a legkezdetlegesebb malomkövek őrlik a cirokmagot, amelynek lisztjéből kenyér lesz. Majd villanegyeden megyünk keresztül. Itt 5 évvel előbb még nagy pocsolya volt, s ma már gyönyörű villák következnek sorjában. Útközben több török nővel találkoztunk, akiknek érdekes viseletük van. Hosszú fekete csuhaszerű öltözet, amelynek csuklyája úgy van készítve, hogy az arcot is eltakarja. Nyilások természetesen vannak a szem és száj részére. Ezt a ruhát a francia nők hozták be, akik az okkupáció idején sűrűen jártak itt. Hogy a török férfiak inzultusaitól megvédjék magukat ők is eltakarták arcukat, de megkülönböztetésül a fentebb leirt öltözetet használták.
Megnéztük a felsőbb leányiskolát is. Modernül berendezett helyiségei méltán nevezhetők a kultúrális intézmények példájának. Minden praktikus, s a célnak megfelelő.
45
D. u. 3 órakor kocsin a Radoboj forráshoz rándultunk ki. A forrás maga csendes, de pár lépést odább már zúgva rohan az ár a sziklákon lefelé. Kiabálnunk kellett, hogy egymás szavait megértsük. Itt van mindjárt a városi vízvezeték is, amelynek megtekintése után visszamentünk a városba. A nap hátralevő részét a M. K. E. helyiségében szórakozással töltöttük el.
Másnap reggel 3/éH órakor indultunk el Mostárból Gravosa felé. A már széles Narenta völgyében megyünk itt is, annak jobb partján. •—■ Dretej előtt elérjük Pociteljt, egy gyönyörű római várat. A magaslaton felköralakban van építve, erős bástyákkal. A félkörben benn egy falucska van a hegyoldalon, amely az egész képet igen impozánssá teszi.
Gabella állomás után elhagy bennünket a Narenta. Metkovic felé folyik tovább. Szerpentineken kell vonatunknak a dalmát határhegységre felkúszni. Egyszerre itt a Karszt. Sziklás hegyvidék, amely kis törpe bokrokkal van gyéren tarkítva. Olyan rideg benyomást\' tesz az emberre ez a kopárság. Úgy érzi magát az ember, hogy benn van egy kriptában, ahol nincsen élet. Pedig van élet. A magasban kóválygó sasok prédára lesve tekintenek lefelé, széles szárnyaikat kiterjesztve, majd le, majd felfelé szállnak. Ez itt az élet. Még emberek is laknak itt. Kővel körülvett arasznyi kis kertekkel gazdálkodnak a kis viskókban lakó népek. Nemsokára a Popovó-polje következik. Ez egy 40 km. hosszú völgy, amelyben a Trebinjcica időszakos tava van. — Nyáron visszavonul földalatti üregeibe s magával viszi egyik specialitását, azt a halfajtát, amelynek csak zsírja van. De megtermékenyíti a földet, s a vízen keresztül is látható mesgyék és parcellák mutatják, hogy szorgalmasan művelik. Azután ismét a Karszt jellegzetes vidékén mentünk tovább célunkhoz közeledve. Most fent vagyunk a Karszt tetején, midőn egy tündérvölgyet pillantunk meg; megpillantjuk az Ombla forrást (L. később) ciprusoktól körülvéve. Milyen éles ellentét! Most jövünk a kripta rideg, fagyos világából, s átmenet nélkül mintegy varázsütésre esünk bele a ragyogó élet, az elragadó vegetáció pompás birodalmába. Erős esésű szerpentinen rohanunk lefelé. Ha felnézünk a hegyre, úgy egymás felett láthatjuk az utakat, amelyeket vonatunk a nagyszerű szerpentinen megtett. Körülbelül Val-kor pedig odaértünk a tengerpartra, Gravosába.
Gravosa Ragusának, Dalmácia e büszkeségének kikötője. Jól védett öbölbe járnak be a hajók. Egy nagyobb móló nyúlik be a tengerbe, ahol a hajók tülkölve kötnek ki. Roppant nagy idegenforgalom volt most itt, s ez nem is csoda, hisz Ragusa és vidékének annyi szépsége van, hogy ezt készséggel keresik fel messze föld lakói. Különösen most a húsvéti ünnepek alkalmával. Máskor valószínűleg sokkal csekélyebb a forgalom, hisz a kikötő nincsen nagy forgalom lebonyolítására berendezve. Az az egy móló nagyobb forgalomnak bizony kevés volna. Gravosában nincsen más látni való a kikötőnél, annál több van azonban
46
Ragusában. Körülbelül 20 percig tart az út Gravosától Ragusáig. Gyönyörű villák között, amelyek sötétzöld ciprusoktól, agave-bokroktól, pálmáktól vannak körülvéve, vezet az út. Itt-ott kilátás nyílik a tengerre, majd a tenger meredek partján haladunk rövid ideig. Áthaladva a Porta-Pillén, Ragusában vagyunk. Örökvárosnak nevezik ezt, mert igen régi. Régiségének nyomai ott vannak minden nevezetességén, de annak jellegét viseli magán az egész város. Bástyáktól van körülvéve, ezek védték meg a régi Ragusai köztársaságot a gyakori ellenség támadásai ellen. Igen összeszorítják e bástyák a várost, amelynek útcái néhol olyan szűkek, hogy három ember egymás mellett alig fér el. Házai többnyire ódon 2 — 3 emeletes épületek, amelyeknek formái elárulják, hogy régi időből származnak. Főútcája élénk hely, ahol már modernebb épületek is láthatók.
Odaérkezésünkkor mindjárt hozzáláttunk a város nevezetességeinek megtekintéséhez. Az első a Onofrió kút volt, 1485-ben épült e csodálatos formájú kút. Széles henger alakú építmény, amelynek teteje félgömb alakú. A henger oldalán vannak körben a csövek, amelyekből a víz folyik. A hosszú idők folyamán azonban elrongálódott e nagyszerű remek, úgy hogy csak egy cső működik.
Az Onofrió kúttal szemközt egy régi kolostor van. Oszlopos csarnok köríti az udvart, mely parkírozva van s inkább kertnek nevezhető. Itt láttuk az első narancsfát gyümölccsel tele. A csarnok falán régi festmények vannak bibliai alakokról és hagyományokról. Innen a főutcán áthaladva egy térre érünk, ahol Gondulicnak, a népszerű költőnek, bronzszobra van felállítva. XIV. Lajos korából való öltözetben, ihletett arccal, merengő szemekkel áll ott a költő, jobbjában iratcsomót tart. A szobor mellékalakjai míthikus alakok és alakcsoportok. Majd Ragusa kis kikötőjét néztük meg. Nagyobb hajók itt nem köthetnek ki. Csak kisebb kirándúló hajók adnak egy kis forgalmat a kikötőnek. Lacromára erre a paradicsomba való szigetre innen rándulhat ki az utazó kisebb gőzbárkákon.
Másnap reggel az Osztrák-Lloyd „Báron Gautsch" nevű szép berendezésű, 2 emeletes hajóján kirándulást tettünk Catta-róba. Lacroma sziget mellett haladtunk el, amelynek elkerülése után kiérünk a nyílt tengerre. Előttünk csillog az Adria végtelen tükre. Az ember lelke szinte felszabadul a végtelenség láttára, ujjongó érzés vesz rajta erőt, beleolvad a természetbe. Oldalról pedig a fellegekbe nyúló sziklás hegyek elzárják a látóhatárt. E két ellentét, a tenger végtelen tükre és az égbe nyúló csúcsok felséges példája a természet változatosságának, mely ilyen, egymástól teljesen elütő ellentéteket oly közel tud egymáshoz hozni. A hegyek csúcsain itt-ott egy-egy kis vár tekint alá, lőrései rámerednek a tengerre. Lent pedig kis fehérlő házakkal van a hegy töve úgyszólván behintve. Punta d\'Ostro várral megerősített szirt elhagyása után a Cattarói öbölben, a Bocche di Cat-
47
taróban vagyunk. Fjordszerű öböl ez, amelyről elragadtatással szólnak az erre utazók. S ez nem indokolatlan. Az az út, amelyet a hajó ott megtesz, a természet művész kezének legremekebb alkotásai közé tartozik. A baloldalon fekvő part erődökkel beültetett sziklás hegység. A sötét hegyek ormát mint ragyogó korona fedi a hó. A hegy tövében kis városkák, falvak, néhol csak elszórt házacskák terülnek el, amelyeknek fehér falai oly mesésen tűnnek elő a kopár hegység barna sziklái közül. A jobb oldalon egy kis dombsor húzódik, amely Cattaróhoz közeledve folyton emelkedik, mig végre az 1750 m. magas Lovcenben végződik. Ez a dombsor azonban dús növényzetben gazdag. Alján sötét ciprusok, terebélyes legyező levelű pálmák impozáns zöldje, amelyek közül egy-egy kis fehér házikó kíváncsian kandikál ki, nagy hatást gyakorol a szemlélőre. Később, amint a dombok lassanként hegyekké alakulnak át, lomblevelű fák, feljebb kisebbfajta bokrok, majd kopár sziklacsúcs tarkítják a képet. A vegetáció ez az egymásba folyó ellentéte oly elragadó harmóniában vegyül össze a tenger sötét, misztikus azúrjával. Úgy tűnik fel ez, mint egy árnyék. Sötéttel kezdődik s e sötétség lágy simulékonysággal lassanként mind világosabb lesz. E gyönyörű kép szépségeivel eltelve szálltunk ki a Lovcen lábánál fekvő Cattaróba, ebbe a nagy kaszárnyába. Cattarónak sok látnivalója bizony nincsen. Erős vára van, amely büszkén tekint lefelé a tenger kék tükrére. Látni Cettinjébe vezető szerpentin-útat, amint a hegyet többször körülöleli. Egy óráig tartó várakozás után ugyanazon a remek úton visszamegyünk Gravosába. Itt egy kis gyalogsétát tettünk egy hegyre, s szemléltük a szürkületben az alkonyt a tengeren. A meggyújtott hajólámpák százszorosan tükröződtek vissza a tenger redőiben. Lassankint eltűnik a tenger a misztikus homályban, a látóhatár szürkül, csak a szigetek sötét tömege tör elő a szürke homályból. E lágy kép hatása alatt felolvadunk úgyszólván mi is. Daloló kedvvel, szentimentális kedéllyel tértünk vacsorázni.
Másnap reggel gőzbárkával kirándultunk a szépségéről hires Lacroma szigetre, ahol Rudolf trónörökös házaséletének első heteit élte. A kis mólótól nem messze, egy szépen rendezett parkon keresztül elérünk a kastélyba, amelyet Miksa császár építtetett. Egy dominikánus szerzetes kalauzolt bennünket a kastélyban. Egy nagy folyosószerü csarnokba érünk, ahol a Habsburg dinasztia egyes tagjainak fehér, márvány mellszobrai vannak elhelyezve. Német jelmondatok, kőnyomatú képek díszítik a meglehetős egyszerű termet. De mit irom én a kongó falakat le, mikor ottkinn egy kis paradicsom vár reám. Több park következik egymás után. Az első a Bennet-park. Nevét Gordon Bennet, a dominikánus szerzet amerikai nagy jótevőjétől nyerte, akinek márványszobra a róla elnevezett park közepén van, dús növényzet között. Rozmaringbokrok, babér és olajfák között innen egy másik parkba érünk, ahol királyunk bronz mellszobra van elhe-
48
lyezve. Majd egy pálmaligetbe érünk. A sűrűen álló nagy pálmák között egy márvány Ámor áll. Kaktuszok, agávék díszítik még az úgyis buja növényzetű parkokat. A „Mare mortó"-hoz mentünk azután. Egy medence ez amely a tengerből kapja vízét. Közvetlenül a tenger partján vagyunk. Előttünk a végtelen tenger, amelynek morajló zúgása olyan lággyá teszi a kedélyt. Szinte gyermekké váltunk mindannyian. Megálltunk egy-egy tengerbe nyúló kis sziklán, s buzgón kagylókat, tengeri pókokat kerestünk. A viz pedig lábunk alatt oda-oda csapódott a sziklához és apró csöppekre zúzva esett vissza a nagy sírba. Semmi más hang nem zavarta meg a fenséges csendet, csak a mi ujjongó kacagásunk verte fel e néma pompázást, amint gyönyörtől eltelve vigan ugrándoztunk szikláról sziklára. Olyan édes lehet itt egy egész életet eltölthetni a természet ragyogó pompájában. A hajótülök búgó hangja azonban indulásra szólit. Visszatértünk Ragusába.
Azután az Ombla forrásához mentünk motoros csónakon. Torkolatától felfelé mentünk a széles folyóban. A jobbparton út vezet, amely egy magas hegy lábánál nyúlik el. Ez az a hegy, amelyen kanyargó szerpentin úton lefelé jöttünk. Szép ciprusok, örökzöldek adnak e hegynek gyönyörű színt. A balparton Lozatti falú terül el. Mintegy 5 km. hosszú csak az egész folyó. Szélessége azonban vagy 140 m. Ez mindenesetre csodálatos egy ilyen rövid folyónál. Álig pár méternyire torkolatától már 140 m. széles. Erős, nagy vizsugárban ömlik ki a viz a. forrásból, az ember csodálkozva kérdi magától, hogy honnan kerül ez az óriási víztömeg ide. Soknak az a véleménye, hogy a Trebinjcica vizét vezeti le. Egy nagy vashid van a forrás fölé verve. Az erre felírt sok név mutatja, hogy az Ombla forrás kedvelt kirándulási hely.
Ezzel ki volt töltve Ragusai programmunk. D. u. 4 órakor az Ungaró Croata „Pannónia" nevű gőzöse Fiume felé vitt bennünket. A part mellett haladt hajónk, ettől egyszer sem távolodott annyira el, hogy ne láttuk volna. Magas, sziklás hegyek övezik a partot, tetejükön néhol egy-egy fellegvár ül büszkén. A Canal di Meledán át, Curzola szigethez értünk. Lessina, Lissa, Brazza szigeteket már nem láthattuk, mert mire odaértünk, mái-sötét volt. Ebben a sötétségben siklik hajónk előre, nem látunk semmit, csak a viz felhallatszó moraja árulja el, hogy tengeren vagyunk. Éjfél volt, amire Spalatóba, hajónk első megállóhelyére értünk. Nagyobbára aludtunk, s így nem nézhettük meg a várost, ahol hajónk 1 óra hosszat állt. Mikor az első napsugár rávetette fényét a szelíden redőző víztömegre, már mindnyájan a fedélzeten voltunk s szemléltük, mint bontakozik ki a mindent eltakaró sötétségből a tengerpart, a szigetek, s mint tágul szélesebbre a látókör.
7 órakor Zárában, Dalmácia fővárosában kötött hajónk ki. 1 óráig áll itt a hajó, tehát nem sok időt szentelhettünk a város
49
megtekintésére. Sietve tekintettük meg a kivül régi szobrokkal díszített, de belül egyszerű dómot. Falazata már fekete, s magán viseli a századok nyomát, amelyek felette már elrepültek. Két régi korinthusi oszlopot is láttunk. Ott állnak a város terén, az idő vasfogától megcsonkítva. Megnéztük a Portó Marinát is. Ez egy diadalkapú, amely Don Jouan d\'Austriának 1571-ben a törökök felett aratott győzelmét örökíti meg. Az L. S. Simeone templomban a négy angyaltartó oszlop közül kettő a törököktől elvett ágyúból Velencében lett öntve, a másik kettő márványból van.
így átrohanva, úgyszólván, a városon, szerezhettünk azonban egy általános képet is a városról. Régi, düledezett falak, szűk útcák mutatják a város régiségét. Az útcákat jelző olasz felírások mutatják, hogy az uralkodó osztály olasz.
8 órakor tovább mentünk. Betértünk a Quarneróba. Chersó és Veglia szigetek között sokáig halad hajónk. Azonban az idő repül, a sok néznivalóval elfoglalva nem is vesszük észre, hogy már délután van. 2 órakor d. u. hajónk búgó tülköléssel siklott be Fiúméba, s kikötött az Adamich mólón.
Szállónkban lerakva podgyászainkat, sietve láttunk hozzá a város megtekintéséhez. 27a napot szántunk Fiume szemlélésére, de hisz annyi látni való van itt. Az óvárosba mentünk először. Átmegyünk József főherceg gyönyörűen parkírozott 60 hold nagyságú kertjén, amelynek egyik bástyáján emléktábla örökíti meg azt a helyet, ahol megboldogult királyasszonyunk, Erzsébet ült. Majd a velencei Santa Maria de Saluta mintájára épült St. Vitó templomot néztük meg. Homlokzatában egy ágyúgolyó, amelyet Napoleon lőtt oda. A főoltáron üveg alatt egy feszület van, mely állítólag a földből nőtt. St. Vitó különben Fiume város védőszentje. Az 1377-ben épült dómnak az az érdekessége, hogy tornya egész külön áll. Egy Maria Annunziata kép látható benne, amely Tizián eredetije után készült. Innen értünk a Fiumara csatornához, P\'iume borkikötőjéhez. Egyik oldalán bor, a másik oldalán faszállító bárkák vannak egymás mellett sorban. Fiumara, az Eneró folyót köti össze a tengerrel.
Másnap a Magyar Bank és Kereskedelmi R. T. 3 emeletes kávéraktárát néztük meg. 6500 zsák hántolatlan kávé van itt szépen, minőség szerint, elraktározva. A hántolás úgy történik, hogy hántoló gépekkel lehántják a kávészemet magában foglaló burkot. Recézett hengerekkel ellátott dobokban tördelik héját össze, amelyet levegőáramlat kifúj. Innen a szortirozóba kerül, amely a kávészemeket nagyság szerint elkülöníti egymástól. A szitáló jobban kitisztítja még, azután a mosóba kerül, majd ásványi festékekkel befestik.
Elmentünk az „Adria" aquariumába, ahol üvegszekrényben tengervíz van elhelyezve, amelyben a különböző tengeri állatok nyüzsgő tömege élve látható. Végig megyünk a kikötőn. Az itt elhelyezett árúk mutatják Fiume forgalmát. Nagy tömegben fel-
3
50
halmozva van itt gazdasági gép, dongák, olaj, liszt, juta, espartó-fű és sör. Ezek azok az árúk, amelyek Fiumének forgalmat adnak. Itt látjuk a Cunard Line óriási kivándorló hajóját a Saxo-niát. Engedélyt kaptunk, hogy belsejét megnézhessük. Valóságos Labirinth. Az ember úgy eltévedhet a kabinok között vezető útak tömkelegében, hogy azt sem tudja, hol van. Az I. és II. osztály díszes berendezése mennyivel különbözik a III. osztály szegényes, egyszerű berendezésétől. Ott bársony és pluche fauteuille-ök, itt fapadok, amelyekről lerí a nyomor. Akik a III. osztályban utaznak, azok dolgozni mennek ki. Egy nagy embertömeget szed el időszakonkint a kivándorlás tőlünk. Magába fogadja őket a hajó mélye, úgy tűnik fel, mintha egy sir volna.
D. u. Abbáziába rándultunk ki. 4 órakor kötöttünk ki félórai út után. A gyönyörűen parkírozott ligeten keresztül a látványosság számba menő „Quarnero" kávéházhoz érünk. Az itt uzsonnázó idegenek nagy tömege érdekes látnivalót nyújt. Gyönyörű idő van, mindenki sétál. S ez a séta nem csoda, hogy üdít a virágzó fák között, a tengerpartnál. A déli strandon sétáltunk el, néztük a nagy Pensiókat, villákat. Egész Abbázia egy nagy szálló. S igen érthető az a kedv, amellyel az idegenek Abbáziát látogatják. Egy kis paradicsomkert ez.
Másnap a „Danubius" hajógyárat tekintettük meg. Óriási uszódokk áll ott. Vasból van minden kis része, s úgy tűnik fel, mintha 2 hajóból állna, amelyek egy vaslappal vannak összekapcsolva.
Ezen a vasalapon áll a vízre bocsátandó hajó. — Csúszdákat építenek most a gyárban, amelyeken a készült páncélos hadihajókat csúsztatják le. Már készölődnek az Osztrák-Magyar Monarchia számára megrendelt Dreadnougth építésére. Nagy kovácsműhelyek, vasvágó gépek vannak sorban felállítva s zakatolva gyártják egyenkint azokat a kis részeket, amelyekből azok a nagy hajók lesznek.
Innen az olajgyárba mentünk. Földi mogyoróból, szezámból préselik itt az olajat. Előbb zúzókban megfosztják a használt magokat héjuktól, majd portalanító dobokban tisztítják. Innen a diffuseurszerüen berendezett présbe kerül. Hidraulikus sajtóval préselik itt a magokat össze, amelyek az első préselés után a második, majd harmadik présbe kerülnek. Innen mint olajpogácsa kerül ki, amelyet takarmánynak adnak el.
A petróleum finomítóban a nyersanyagot a vámviszonyok miatt Galíciából kénytelenek hozatni. Kenőcsszerű sűrű tömeg a nyers petróleum, melyet olajkocsikban szállítanak. Előmelegítés után felkerül a nagy tartályokba, amelyek magasan feküsznek és így a nyersanyag minden hajtóerő nélkül lekerül 6 állandóan működő kazánba. A nyerspetróleumból hevítéssel 3-féle anyagot állítanak elő, amelyeket sűrűségeikről ismernek fel. 750 Baurné-fokig benzin, 750-től 850-ig petróleum, 850-től fölfelé kenőcsolajok. Ez olajokat mint a petróleumot is kénsavval és nátron-
51
lúggal kezelik és destillálják. Hevítés útján először könnyű olajok, majd paraffinok válnak el.
A paraffinok a paraffingyárba kerülnek, amely két helyiségből áll. Az egyiknek hőmérséklete 15° C, a másiké 03. Itt kikristályosodik a paraffin, amely sajtolóba kerül. Ismételt olvasztás és sajtolás után szép fehér táblákban kapják a paraffint.
A petróleum tisztítása nagy tartályokban történik. Megtöltik ezeket egészen, csak körülbelül 60 cm. hagynak üresen, amit 66°-os kénsavval megtöltenek. Az alulról benyomott levegőáram összekeveri a kénsavat a petróleummal. A kénsav a petróleum-savakat oxidsavakká változtatja át.
A teljesen megtisztított petróleum a gyárban készített fahordókba, vagy pedig bádogkazettákba kerül. Törökországba, keletre a szállítás kazettákban történik.
Visszafelé menve, betértünk a Magyar Áll. kivándorlási palotába. Nagy 2 emeletes épület, amelyben 3200 embernek van hely. Jelenleg 550 ember várta itt a Saxonia indulását. Míg a hajó elindul, az utasok ingyen kapnak itt szállást és ellátást. 1909-ben háromszor megtörtént, hogy a kivándorlási palota tömve voit. Van abban a házban kórház, fürdő stb. A nagy hálótermek tele vannak egymás fölé helyezett vaságyakkal. Két ágy van egymás fölé rakva, egy szalmazsákkal és egy pokróccal. Milyen félelmetes képét nyújtja a nyomornak az a zsivaj, ami a közös teremben van.
Pici, ölbe való gyermekek, öregek, fiatalok vannak itt s igyekeznek kifelé kenyeret keresni. E látvány nagyon lehangolt bennünket.
A közvágóhidat is megtekintettük. Végignéztük a marhák levágását, majd a hűtő helyiségbe mentünk, ahol léccel elkülönített s lezárható kis helyiségek választják el egymástól az egyes mészárosok levágott marháit. Megnéztük a vágóhíd épületében levő laboratóriumot, ahol egy állatorvos megmutatta sorban az állati betegségeket okozó baciliusokat. D. u. \'/a4-kor a papirgyárt néztük meg. A szétosztott és kiválogatott rongyok egy vízgőzzel telt gömbbe kerülnek, ahol elmálnak. Azután őrlik és az erre szolgáló keverő gépekkel péppé keverik. Ugyanez történik a cellulose-val is. Ebből csomagoló papírokat készítenek. Töltő anyaggal még a rongyokat látják el. A keverőkből a halványítóba, majd a forgó hollenderekbe kerül a massza, ahol teljesen elmálik. Egy adagolóba gyűlik össze a pép, s innen bekerül a hengeres papirgépbe, ahonnan mint kész papir kerül ki.
Megnéztük ezenkívül a halpiacot, csodálkoztunk a kagylókat élvezettel habzsoló embereken. Némelyikünk kísérletet is tett, de bizony nem voltak tőle elragadtatva. 2 vásárcsarnoka van, amelyeken végigmentünk Zöldségféléket, déligyümölcsöket, főzeléknövényeket árulnak itt.
Ennyit láttunk Fiuméből. A rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt sokat ki kellett hagynunk, de fiumei tartózkodásunk

52
ennek ellenére élvezetes és hasznos volt. Este 9 órakor indúltunk
Zágrábon keresztül Nagykanizsa felé.
*
* *
Végére értem beszámolómnak. Nem merem magam azzal kecsegtetni, hogy utunkat hűen le tudtam irni; de hinni merem azt, hogy egy kis képét nyújthattam annak a sok szépnek, amit utunkban tanultunk.
Hogy utunk sikerrel járt, elsősorban is vezető tanárainknak köszönhetjük, a miért nekik itt a kirándulók nevében köszönetemet fejezem ki. Nem felejtkezhetem meg azonban azokról sem, akik útunkban annyira segítségünkre voltak: kalauzainkról. Az ő kedves előzékenységük nélkül alig jutott volna részünkre annyi tanulmány.
S midőn most jelentésemet befejezem, teszem ezt azzal a mély meggyőződéssel, hogy ez az út megfelelt várakozásunknak. Különböző új életviszonyokat, remekeket láttunk, amelyeknek emléke mélyen gyökerezett meg bennünk. Láttuk az ellentéteket a műveltségi viszonyokban, s ez megtanított bennünket arra, hogy az életnek praktikus oldalait hogyan kell felhasználni. A látott jelenségekből megértettük az élet intő szózatát: „Láss, tanulj és használd fel azokat 1"
Purst Ödön
felső oszt. tan.
53
XI.
Jelentés
a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola „Deák Ferenc" körének ez évi működéséről.
Önképző körünk az idei tanévben fennállásának 18-ik évfordulóját érte meg. Mondhatjuk, hogy e 18 évben — mely egy ifjúsági egyesület életében nagy idő — önképző körünk céljának mindig sikerrel felelt meg. E cél, a mindinkább terjedő ellenkező felfogás ellenére is, még mindig aktuális. Manapság ugyanis az a nézet uralkodik, hogy az ilyen ifjúsági egyesületeket meg kell szüntetni, mert az önképző körök — tekintettel a tanulók különben is nagy elfoglaltságára — fölöslegesek. Bármilyen okokat is hoznak fel e javaslat indokolására: annyi bizonyos, hogy szakiskolákban nem árt, ha van egy ilynemű egyesület. Egyrészt hivatva van arra, hogy azt az egyoldalú műveltséget, melyet a kereskedelmi iskolák elsősorban adnak, kissé általánosabbá tegye; másrészt arra is jó, hogy tagjainak módot" nyújtson az önálló gondolkodásra, s szabad előadásra.
Ezért és a múlt évek sikerein is búzdúlva, ez évben is megalakítottuk az önképző kört. Az alakuló gyűlés Domány Ármin vezető tanár úr elnöklése alatt a következő eredménnyel zárúlt: elnök: Fürst Ödön f. o. t.; alelnök: Mandl Jenő k. o. t.; titkár: Mihalec József f. o. t.; másodtitkár: Bognár Gyula k. o. t.; főkönyvtáros: Hirschler Ernő f. o. t.; könyvtárosok: Fuchs Imre és Strém Pál f. o. t.; Biró Ferenc és Hacker Leó k. o. t.
A kör működése, összehasonlítva az előző évekével — sajnos — nagyon gyenge vqlt. Az év folyamán 4 rendes és 4 díszgyűlést tartottunk. Díszgyűlés volt néhai Erzsébet királyné emlékére, március 15-én, a márciusi napok megünneplése végett, április 11-én és junius 8-án, mikor is az önképző kört ünnepség keretében bezártuk. Beadatott összesen 4 munka — mind önálló dolgozat, — melyek közül kettőt egyszerűre érdemesítettek. Volt összesen 9 szavalat és egy monológ, melyekből kettőt jelesre, négyet jóra, a többit egyszerűre fogadtak el. Az egyesület könyvtára ez évben 80 kötettel gyarapodott.
54
A nagymértékű hanyatlás, mely a körnek ez évi működésében mutatkozik, csakis a tagok hanyagságának tulajdonítható. Csodálatos, hogy mennyire kihalt a szépérzék, a jó és nemes iránt való előszeretet az ifjúságból. Ez magyarázza meg az idén tartott gyűlések csekély számát s kis eredményét.
Dr. Ollop Mór ez évben is egy 10 koronás aranyat adott át a vezető tanár úrnak, hogy a kör legszorgalmasabb tagját megjutalmazza. A jutalmat Mandl Jenő k. o. t. kapta meg, mint aki a kör legmunkásabb tagja volt. Fogadja a nemes adakozó ezúton is hálás köszönetünket.
Weisz Bódog helybeli kereskedő ez évben is 20 korona pályadijat tűzött ki a következő kérdésre: Minő hatással lenne az önálló vámterület Magyarország földművelésére és kereskedelmére, különös tekintettel a gabonakereskedelemre? Fleischner Miksa, helybeli szeszgyári igazgató úr pedig ugyancsak 20 koronát a következő kérdésre: „A magyar kereskedelem elmaradásának okai és fejlődésének feltételei ". A kitűzött határidőre mindegyikre egy-egy pályamunka érkezett be, amelyek a jutalomra érdemesnek is találtattak. Szerzőik: Herzog Ernő és Erdős Sándor f. o. t. Fogadják köszönetünket áldozatkészségükért és vajha nemes példájuk követőkre találna.
Amidőn jelentésünk végére érünk, figyelmeztetjük az* egyesület tagjait, hogy viseljék szívükön az önképző kör sorsát. Becsüljék meg és tartsák fenn meleg szeretettel ezt az intézményt, melyet 18 évi sikeres működése után a megszűnés veszélye fenyeget. Tőlük függ a kör továbbra való fennállása; mely, ha nagyjelentőségű eredményeket nem is produkálhat, de tagjainak mindenesetre alkalmat nyújt az önképzésre, ami nem csekély fontosságú dolog. Ama reményben, hogy a kör még számos évet megér s nagyobb Sikerrel működik: bezárjuk jelentésünket.
Az Önképzőkör vezetősége.
55
XII.
Magánvizsgálati szabályzat.
A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3610. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában:
A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el:
64 §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévőket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek.
Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek.
A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja.
56
A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz.
Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak.
A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják.
A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt.
Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz.
A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál.
A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő.
Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt.
Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra.
Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek.
Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot
57
kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át.
65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg.
A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő.
A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati díj, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű díj fizetendő. E vizsgálati díjakból is az igazgató, amennyiben a vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg.
Ezen új szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők.
A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is ez eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg.
Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok új szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék.
58
XIII.
Az ifj. segítő-egyesület 1910—11.
BEVÉTEL a) Pénztár-
Korona
Egyenleg az 1909 - 10. tanév végén . . . 4263 44
Intézeti tagok tagságdíja........ 88 —
Intézeten kívüli tagok......... 4 —
1 alapító tag díja.......... 10 —
Pártoló tagok díja.......... 15 —
1910-ben érettségizett tanulók adománya . . 51 47
Festi és Kaufmann urak adománya . . . 10 —
O. M. K. E. zalamegyei körének adománya . 50 —
Gyűjtés eredménye.......... 358 28
Kamat.............. 181 47
5031 66

A fent kimutatott pénztárkésziet gyümölcsözően el van
helyezve:
Az izr. hitközségnél............K 2359.56
A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál.....„ 2189.92
A Nagykanizsai Takarékpénztárnál......„ 251.37
K 48ÓÖ85
b) Vagyonkimutatás:
Készpénzbetétek.............K 4800.85
Tankönyvek értéke az 1909—10. tanév végén 863.54
Ujabb beszerzések..........74.41
K 937.95 10% leirás „ 93.80 „ 844.15 K 5645.—
59
évi pénztár- és vagyonkimutatása.
kimutatás.
KIADAS
Nagykanizsa,f^19l 1. junius 14.
Domány Ármin Bún Samu Dr. Villányi Henrik
ellenőr. igazgató, elnök. pénztáros.
Korona
Újonnan beszerzett könyvek és bekötések 74 41
Nyomtatványok...... .... 3 40
Készpénzsegélyek .......... 110 —
Ösztöndijak ............ 43 —
Egyenleg............. 4800 85
5031 66

60
XIV.
A tanulmányi kirándulási alap zárószámadása.
BEVETEL:
1907. nov. 9. Egyenleg . !.........K 71.67
1908. ápr. 8. Kamat..........................2.30
1908. máj. 2. Maradék a budapesti tanulmányútról „ 77.60
1910. dec. 31. 4V2°/o kamat.........„ 14.03
1911. ápr. 4. 4\'/a\'Vo kamat............1.46
1911. jun. 8. Maradék a bosznia-hercegovinai tanulmányútról .........„ —.42
K 167.48
KIADÁS:
1908. ápr. 8. Flesch Rezső f. o. tanuló útiköltsége
a budapesti tanulmányútra . . . K 40.— 1911. ápr. 5. Fürst Ödön f. o tanuló útiköltsége a bosznia-hercegovinai tanulmányútra ..........................50.—
1911. jun. 8. Egyenleg......... . „ 67.48
K 167.48
Nagykanizsa, 1911. junius 14.
Balog Dávid Bún Samu Domány Armin
igazgató.
61
XV.
A tanulók névsora, születési helye és ideje.
Alsó osztály.
Osztályfőnök: ELEK MÓR.
Atlasz Ignác, Nagybajom (Somogym.), 1892. dec. 5., ism. Auspitz Ottó, Verőcze, 1896. julius 29. Biach Károly, Nagykanizsa, 1895. dec. 25. *Boskovitz Endre, Nemesvid (Zalamegye), 1895. julius 17. 5 Brandl Gyula, Nagykanizsa, 1896. január 7. *Berényi Géza, Nagykanizsa, 1892. okt. 22., ism. Buksz István, Nagykanizsa, 1890. nov. 14. Dukász Imre, Nagykanizsa, 1896. április 22. Fáy Árpád, Zákány, 1893 julius 29. 10 Frank Ottó, Nagykanizsa, 1897. február 21. Fried Andor, Nagykanizsa, 1896. okt. 10. Friedenthal Imre, Nagykanizsa, 1895. január 18. Gogl István, Nagykanizsa, 1894. szept. 2. Grünhut Andor, Nagykanizsa, 1897. január 21. 15 Halász Andor, Nagykanizsa, 1897. április 11. Hauser Béla, Budapest, 1896. julius 13. Heine Roland, Gelse (Zalamegye), 1894. május 27 Herzfeld Árpád, Nagykanizsa, 1896. május 19. Hirschler Imre, Nagykanizsa, 1894. dec. 7. 20 Hirschler István, Nagykanizsa, 1896. szept. 5. Kasztl Lajos, Pacsa (Zalamegye), 1896. aug. 27. Kaufmann Hugó, Belatinc (Zalamegye), 1897. január 27. *Káráll János, Borisfalva (Vasmegye), 1894. január 21. Kemény Kálmán, Nagykanizsa, 1896. junius 27. 25 Kertész Árpád, Nagykanizsa, 1896. szept. 3. Klein Jenő, Légrád (Zalamegye), 1895. julius 25. Kohn Árpád, Balatonederics (Zalamegye) 1896. márc. 26. Krausz László, Tapolcza, 1896. január 11. Kristofics Rezső, Csáktornya, 1896. január 24. 30 Lendvai Dezső, Nagykanizsa, 1896. julius 22.
Ney Géza, Teleki (Veszprémmegye), 1896. julius 28.
62
Neumark Gyula, Heresznye (Somogymegye) 1896. január 22. Péter Lajos, Nagykanizsa, 1894. május 15. Rajki István, Nagykanizsa, 1897. március 1. 35 Rosenberg Sándor, Nagykanizsa, 1895. dec. 30. Rozgonyi Gyula, Nagykanizsa, 1896. julius 21. Schlesinger Alfréd, Szombathely, 1894. nov. 13. Schlesinger Manó, Banjaluka, 1896. junius 3. Schott Ödön, Nagykanizsa, 1892. dec. 4. 40 Spiegler Miklós, Belatinc (Zalamegye), 1896. julius -1. Schön Sándor, Csurgó, 1895. dec. 12. Strém Zsolt, Budapest, 1896. március 25. Vida Lajos, Nagykanizsa, 1895. január 30. Villányi Antal, Nagykanizsa, 1895. dec. 15. 45 Weisz Jenő, Nagyatád (Somogymegye), 1896. április 12. Zsittney Ödön, Nagykanizsa, 1894. nov. 18.
* Kimaradtak.
Magántanulók: Grosz Ernő, Tripammer Mariska, Zábó József.
63
Középső osztály.
Osztályfőnök: BALOG DÁVID.
Baumann Lajos, Barcs, 1893. december 9 Biró Ferenc, B.-Vörs (Somogymegye), 1894. szept. 16. Bogenrieder Ottó, Nagykanizsa, 1893. október 17. Bognár Gyula, Keszthely, 1894. december 29. 5 Brandlhoffer Frigyes, Nagykanizsa, 1894. február 11. Csempesz József, Letenye, 1894. december 28. Csizmazia József, Horvát-Zsidány (Sopronm.), 1894. márc. 10. Farkas Gyula, Keszthely, 1890. április 11. Fischer Bálint, Nagykanizsa, 1896. január 25. 10 Fischer István, Zalatárnok, 1894. május 13.
Frankéi György, Csanálos (Zemplénin.), 1896. márc. 18. Friedrich József, Kisvárda, 1894. november 16. Gógl Béla, Nagykanizsa, 1893. március 8. Goldflnger József, Nagykanizsa, 1894. december 6. 15 Hacker Leó, Sopron, 1894. szeptember 3. Kondor István, Szigetvár, 1895. október 27. Korach Ármin, Szepes-Olaszi, 1892. december 21. Krausz József, Nagykanizsa, 1893. szeptember 12. Lasky Nándor, Nagykanizsa, 1893. november 22. 20 Mandl Jenő, Tótújfalu (Somogymegye), 1894. október 23. Meister Antal, Magyarboly (Baranyamegye), 1890. febr. 28. Polgár Béla, Kotor (Zalamegye), 1896. február 20. Práger Árpád, Csáktornya, 1896. február 9. Rauch Béla, Vizvár, 1893. szeptember 10. 25 Reich Ándor, Jobbágyi (Nógrádmegye), 1894. október 15. Seemann György, Nagykanizsa, 1893. május 21. Somogyi Ernő, Bonyhád, 1895. július 11. Schweitzer Kálmán, Nagykanizsa, 1894. február 14. Strém Imre, Budapest, 1895. julius 12. 30 Szabó István, Nagykanizsa, 1892. augusztus 18. Szántó Imre, Nagykanizsa, 1895. január 7. Szitár Árpád, Nagykanizsa, 1893. november 3. Vámosi Tivadar, Álsó-Domború, 1894. november 23. Wollák Jenő, Balatonlelle, 1894. július 4. 35 Zsubory István, Nagykanizsa, 1892. április 2.
Magántanuló: Krátky József.
64
Felső osztály.
Osztályfőnök: DOMÁNY ÁRMIN.
Betlehem György, Nagykanizsa, 1892. május I. Blau Jenő, Csáktornya, 1894. április 24. Bolmánác Velimir, Budapest, 1894. február 9. Brandlhoffer Antal, Nagykanizsa, 1891. december 21. 5 Dőri Zsigmond, Nagykanizsa, 1892. december 2. Erdős Sándor, Nagymarton, 1891. aug. 14. Földes Kálmán, Magyarszerdahely (Zalam.) 1892. aug. 16. Fuchs Imre, Kálmáncsa (Baranyam.), 1893. dec. 3. Fürst Ödön, Muraszombat (Vasmegye), 1892. október 25. 10 Herzog Aladár, Perlak (Zalamegye), 1894. nov. 4. Herrenstein Pál, Csáktornya, 1893. október 20. Hirschler Ernő, Szeszvete (Belovár) 1893. nov. I. Hoffmann István, Nagykanizsa, 1894. október 29. Hütter Vilmos, Nagykanizsa, 1893. junius 10. 15 Josifovic Milivoj, Nagykanizsa, 1894. december 28. Keszler Ferenc, Eszék, 1893. április 16. Klein Miklós, Lajosfapuszta (Somogym.), 1894. május 7. Kisfaludi Aladár, Komlósd (Somogym.), 1892. aug. 1. Kohn Ernő, Szombathely, 1894. február 12. 20 Mezei Henrik, Muraszombat, 1894. február 12. Mihalec József, Kiskanizsa, 1892. október 29. Pátkai Jenő, Szombathely, 1894. november 29. Perényi Andor, Nagykanizsa, 1892. május 28. Pissenberger Imre, Kapuvár (Sopronm.), 1892. julius 18. 25 Pollák Jenő, Nagykanizsa, 1892. augusztus 20.
Rechnitzer József, Pusztakovácsi (Somogym.), 1893. jun. 8. Riebner Samu, Hottiza (Zalamegye), 1894. szept. 8. Rosenberg Lajos, Nagykanizsa, 1893. március 13. Schütz Béla, Pacsa (Zalamegye), 1892. szept. 18. 30 Strém Pál, Budapest, 1894. április 19. Székely Ernő, Csáktornya, 1894. julius 6. Szépe László, Nagykanizsa, 1893. október 12. Szigeti Lajos, Kiskanizsa, 1892. julius 25. Szilágyi Imre, Kaposvár, 1891. március 1. 35 Vlasits Gábor, Nagykanizsa, 1893. május 24.
Magántanulók: Horváth Lidia, Mauthner Zsigmond.
65
XVI.
Az 1909—10. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye.
A tanuló neve A cég neve Város neve
Beck Ede Katona Zágráb
Benkő Károly Szenes Ignác csavargyár Budapest
Bedő József Magyar Államvasút Uj-Dombovár
Biach Imre Eugenio Müller Triest
5 Bók Endre Ring L. és S. Kaposvár
Böhm Imre Krausz Hugó Budapest
Engel Ármin Beteg
Fischer Ernő Hirschler és Török n
Gróf Lajos „Unió" vas- és bádoglemez
gyár n
10 Gutentag Imre Hausner Zsigmond Igal
Gál Ferenc Schwarz Ármin és Társa
bankház Budapest
Handelsmann Fer. Graner és Csakaturner Csáktornya
Hudi József Giró- és Pénztár-egylet Budapest
Jirovec János Gazdasági intézőség Keszthely
15 Kaloud József Franz Lajos és Fiai Grácz
Kontor Ferenc Jegyzőgyakornok Hidegség
Koréin Sándor Goldberger kékfestőgyár
részv.-társ. Budapest
Ködbaum István Triesti Ált. Biztosítótárs. n
Kertész Imre Magyar Siemens Schuckert
Villamossági r. t. Y>
20 Leitner Károly Gross S. és Társa n
Lőrinc Gyula Magyar Francia Biztositót. Nagykanizsa
Nagy István Keleti Keresk. Akadémia Budapest
Piszár József Ceglédi Bortermelő Pince-
szövetkezet Cegléd
Pollermann János Rendőrség Nagykanizsa
3
66
A tanuló neve A cég neve Város neve
25 Rosenberg Hugó Ms. Leon C. Felsner New-York
Schwarz Imre Strasser & König Budapest
Szabó Imre Guiseppe di Felice Venezian Triest
Szegő János Neuschloss-féle tanningyár
részv.-társ. Budapest
Stern Henrik Műtrágyagyár Zágráb
30 Ugor Ferenc Magyar kir. adóhivatal Nezsider
Viola Lajos Viola Adolf Nagykanizsa.
67
XVII.
Jelentés az 1910—11-iki juniusi érettségi vizsgálatokról.
A május 30. és 31-én megtartott osztály vizsga alapján a felső osztály 35 rendes tanulója közül öt szeptember hóban teendő javító osztályvizsgálatra, egy tanuló fegyelmi okból ugyanakkor teendő érettségi vizsgálatra utasíttatott.
írásbeli érettségi vizsgálatra bocsáttatott \'29 rendes és 2 magántanuló.
A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki:
I. Magyar fogalmazás.
Földrajzi helyzetünk közgazdasági szempontból. Eredmény: 2 jeles, 6 jó, 23 elégséges.
II. Német kereskedelmi levelezés.
1. Eduárd Gross brünni posztógyáros 1911. május )-én figyelmezteti Horvát Endre helybeli céget, hogy február 25-iki számlája K 586\'64-ről még nincs kiegyenlítve. Sajnálattal látja ugyancsak, hogy már rég nem kapott tőle megrendelést. Mellékeli legújabb árjegyzékét és figyelmébe ajánlja újdonságait.
2. Horvát V./8. jelenti, hogy a hátralékos K 586"64 elkül-dötte postautalványon és bocsánatot kér a feledékenységből eredő mulasztásért. Cikkei már nem oly keresettek a helybeli piacon és ez az oka, hogy csak ritkábban fordúl hozzá megbízásaival. Hiszi azonban, hogy rövid idő múlva megbízást adhat.
Eredmény: 2 jeles, 9 jó, 14 elégséges, 6 elégtelen.
2*
68
III. Német nyelv.
Die Bedeutung der Auswanderung.
Eredmény: 1 jeles. 10 jó, 18 elégséges, 2 elégtelen.
IV. Könyvvlteltan.
1911. junius 1-én Magyar Árukiviteli r. t. alakul 2000 drb. részvénnyel á 200 K, melyekre a részvényesek 40%-ot azonnal befizetnek.
jun. 1. Az alapítás költségei ... K 3600.— „ 2. Fizetnek üzleti berendezésért K 3000.— „ 8. Vesznek a Dunántúli Gazd. Szeszgyárosok Szeszfinomító r. t.-tól Nagykanizsán 200 hl. 70°/o-os fin. szeszt á 160 K (adózva) K 22.400, melyre készpénzben fizetnek 15.000 koronát, a maradékról 4/h. elfogadványt adnak. „ 10. Küldenek ebből Leitner Testvéreknek, Berlin, 100 hl.
á 190 K K 13.300. „ 12. Elhelyeznek a Pesti Magyar Ker. Banknál Nagykanizsán
100.000 koronát. „ 15. Érkezik Petrits Gábortól, Versecz, 220 q. szlavóniai szilvaíz, á 55, melynek összegét a P. M. K. Bankra átutalják. „ 18. Küldenek ebből Fürtst Henriknek, Wien, 100 q. á 70 K. „ 20. Vesznek Popovics Miklóstól, Belovár, 4/h. hitelre 50 q. sárga viaszt á K 280.— 30 q. fehér „ á K 420.— „ 24. Fürst jelenti, hogy a 18-iki küldeményt megkapta és küldi
erről váltóját per szept. 18. „ 26. Leszámíttatják Fürst váltóját K 7000.— 5% lerovat 82 napra K 79.72
K 6920.28
„ 30. Küldenek Dubois Fréres-nek, Brüsszel, 30 q. sárga viaszt á 300 K 15 q. fehér „ á 450 K „ 30. Összes üzleti költség K 3516.70
Zárás: A P. M. Ker. Bank számít pro és kontra 5% kamatot (retrográd mód) 78% jutalékot a hozzá átutalt összeg után. A berendezés értékéből 5°/o, az alapítási költségből 20°/o levonandó, — az árúkészlet értéke K 36.420.—
Eredmény: 5 jeles, 12 jó, 12 elégséges, 2 elégtelen.
69
V. Francia kereskedelmi levelezés.
1. Ruget Frères Párisban április 16-án figyelmeztetik a Jean Gaulier céget Marseilleben, hogy árúért még 600 frankkal tartozik. Sürgetik a faktúra kiegyenlítéset.
2. Jean Gaulier április 20-án válaszol és a számla egyenlege fejében Fr. 600-ról kiállított csekket küld a Crédit foncier-re.
Eredmény: 2 jeles, 6 jó, 21 elégséges, 2 elégtelen.
VI. Magyar kereskedelmi levelezés.
1. Benkő Kálmán és Társa Budapest, 1911. április 16-án ajánlatot tesznek Nagy Imrének, Szekszárd, részesedésre á meta itt vásárlandó és Budapest eladandó 500 hl. vörös borra vonatkozólag. Ha a bor ott 34—36 K egységáron beszerezhető volna, a budapesti piacon az ügyletet nyereséggel lehetne lebonyolítani. Feltételül csak a tényleges kiadások megtérítését kötik ki. A vételár fele erejéig intézzen rájuk.
2. Szekszárd ápr. 29. a feltételeket elfogadja. A bort már meg is vette és küld vasúton N. J. 1 — 100 sz. 100 hordó 500 hl. vörös bort. Vételszámlát csatol, melynek értéke K 18.000.—, egyúttal értesíti Budapestet, hogy intézett rájuk K 9000.— lej. k. u. 2 hó, R/s.
3. Budapest V/3, válaszol. A bort átvették és a vételszámla értékét az á meta számla terhére irták. Az intézést tudomásul veszik.
4. Budapest, V/27, jelenti, hogy a bort eladta. Csatolva küldi az elszámolást, mely szerint Nagy követelése K 11.974.—
5. Nagy VI/12. válaszol. Az elszámolást helyesnek találja és követelése erejéig intéz B. K. és T.-ra K 11.974.— lej. aug. 25. R/saját.
Eredmény: 4 jeles, 7 jó, 19 elégséges, 1 elégtelen.
VII. Kereskedelmi számtan.
Grünhut Henrik, Nagykanizsa vesz 1911. április 1-én 10 vágón 1640 zsák Nttó kg. 100.000 sörárpát és küldi E. Brown-nak London bizományban való eladásra. — Az árpát helyben K 17.50 per % kg. veszi. Szállítási díj, biztosítás stb.-ért fizet K 3500.—
Brown az árpát eladja, 840 zsák Nttó 1b. 11 l"i20 á 8/s per % lb. Va per ápril 20., 800 zsák Nttó 1b. 106-400 á 8/ 10V2 per % lb. Va per május 30.
70
Május 30-án kiállítja az eladási számlát a következő költségekkel Va per május 30.: beraktározás 1 d. per zsák, raktárbér lVa d. per zsák, kisebb kiadás lb. st. I„ 10„ 1, jutalék 2Vs%-
Grünhut Henrik április 10-én intézvényez Brownra lb. st. 540,, 10„ 1 per április 30. és az intézvényt április 15-én eladja á 240-10, 3%.
Junius 30-án Brown kiállítja a folyó számlát 4%-al pro és kontra és az egyenleget julius 15-én lejáró direkt küldvény-nyel egyenlíti ki á 24-io, 3 hó 4%. Kiállítandó az eladási számla, a folyó számla, a kiegyenlítő váltóról szóló jegyzék. Kiszámítandó Grünhut H. nyeresége julius 1-én, ha az árú beszerzési áráért és a kifizetett 3500 K költségért, valamint az intézvényért befolyt összegért 5%-os kamatot számít, a kiegyenlítő váltót pedig 572°/o-al leszámítja.
Eredmény: 1 jeles, 9 jó, 21 elégséges.
Az Írásbeli érettségi vizsgálatok eredményének táblázatos kimutatása.
Tárgy 1 2 3 4 összesen
Magyar fogalmazás . . . 2 6 23 — 31
Német keresked levelezés . 2 9 14 6 31
Német nyelv...... 1 10 18 2 31
Könyvvitel...... 5 12 12 2 31
Francia keresked. levelezés 2 6 21 2 31
Magyar keresked. levelezés 4 7 19 1 31
Keresk. számtan .... 1 9 21 31
Az írásbeli vizsgálatok alapján a felső osztály 35 rendes és 2 magántanulója közül szóbelire bocsáttatott 29 rendes és 2 magántanuló.
A szóbeli vizsgálatokat junius 20-án és 21-én tartottuk meg Neterda Modest vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkár, v. és k. miniszteri biztos ur és Heltai József ker. tanácsos, kereskedelemügyi miniszteri biztos ur elnöklete alatt.
71
Az érettségi vizsgálatok végeredménye ez:
Jelesen felelt meg: Mihálec József.
Jól feleltek meg: Blau Jenő, Fürst Ödön, Herzog Aladár, Hirschler Ernő, Mezei Henrik, Rosenberg Lajos, Székely Ernő rendes tanulók és Horváth Livia magántanuló = 8.
Megfeleltek: Bolmanác Velimir, Brandlhofer Antal, Erdős Sándor, Földes Kálmán, Fuchs Imre, Herrenstein Pál, Hofmann István, Hütter Vilmos, Josifovic Milivoj, Klein Miklós, Kohn Ernő, Kessler Ferenc, Pátkai Jenő, Perényi Andor, Riebner Samu, Schütz Béla, Strém Pál, Szigeti Lajos, Szilágyi Imre rendes tanulók és Mautner Zsigmond magántanuló = 20.
1 tárgyból szeptember hóban javító érettségi vizsgát tehet: 2 tanuló.
72
XVIII.
A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés.
Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket:
1. A szorosan vett kereskedelmi pályára.
2. Az áll. közigazgatás azon ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal bíró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-c. minősítetteknek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.:
a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők;
b) a pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok;
c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők;
d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek. .
e) Az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál és intézetnél, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott és r. t. városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál, bányászatnál, pénzverdénél, áll. zálogházaknál, közpénztáraknál, pósta- és távirdaigazgatóságnál stb.
3. Ezeken kiviil az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek:
1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába,
2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, pósta, táviró),
3. a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetbe,
4. Az 1900. évi 100.000. sz. belügyminiszteri rendelet szerint a községi jegyzőségre képesítő közigazgatási tanfolyamra felvétetnek.
5. Jeles bizonyítvánnyal a hazai összes gazdasági akadémiákba.
Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik.
XIX. Statisztikai kimutatás.
a) Az intézetnél érettségizett összes tanulók általános statisztikai kimutatása.
Polgári év Az érettségizettek száma Mily sikerrel tették le az érettségi vizsgát? Felekezet szerint Anyanyelv szerint Előtanulmány szerint
gvmna- reál- polgári
elégséges teljes ismétl. siumból iskolából iskolából
rendes magán Összesen jeles jó jav tásra 1 izr. r. kath. gör. kel. 1 ag- ev. ! ev ret. magyar német horvát jött
0 0 ; % °o ! ? ! % ; 1 I ) 0 0 «/„ > o „ ? o 0 •/. | ! | 0 0 Î o 0 °/o , ? % % > o 0 ? I °;0
tanuló \' 1
1894 24 — 24 5 20-83 1, 45\'83 3 12-50 5 20-83 — — 24 100 _ — -i - - — 24 100 — — — — 5 20-83 2 8-33 17 70-83
1895 21 — 21 6 ! 28-57 9 42-ss 5 23-so 1 4-76 - _ 21 100 - - — - - - 20 95\'23 - - 1 4-76 3 14*28 - - 18 85*71
189(3 28 28 10 35\'7i 12 42-85 6 21-42 _ _ - 25 89-28 3 10-71 — — — ! - - - 25 89-28 - - 3 10-71 2 7-14 — — 26 j 92*85
1897 37 1 38 6 15\'78 9 2308 13 34-21 8 2105 2 5*20 35 92-io 3 7-89 — - — — 35 92-10 - - 3 7\'89 7 18*42 2 5\'26 29 76*31
1898 35 1 36 5 13-88 6 16-66 19 52-77 5 13-88 1 2-77 31 86-11 4 1 1 -11 - — — \\ 1 2-77 32 88-88 — — 4 1 1 -11 5 13-88 3 8-33 28 77*77
1899 32 2 34 9 26-47 18 52-94 4 11-76 3 8-82 26 76-47 7 20-58 - _ i 2-94 — - 30 88-23 — - 4 11-76 5 14-70 5 14*70 24 70*58
1900 32 2 34 - - 2 5\'88 18 52-94 12 35\'29 2 5\'88 27 79-41 5 1+70 1 2-94 i, 2-94 ;— — 32 94-11 — — 2 5\'88 4 11 \'76 2 5*88 28 82-35
1901 30 2 32 2 6-25 2 6-25 15 46-87 13 40-62 - - 29 90-02 3 9-37 — — — ! — i — 30 93-75 - - 2 6-25 11 3437 2 6-25 19 59-37
1902 26 3 29 2 6-89 5 17-24 11 37-93 11 37-93 - - 24 82-75 4 13-79 - - — — 1 3-44 28 ; 96-55 — — 1 3-44 5 17-24 4 13-79 ; 20 68-90
1903 34 — 34 1 2-94 5 14-70 16 47-05 " 32-35 1 2-94 29 8529 5 14-70 - — — — — 31 91-17 1 2-94 2 5\'88 5 14-70 4 1 1\'76 ¡25 73-52
1904 20 - 20 — - 3 15 7 35 8 40 2 10 16 80 3 15 - — i 5 — - 20 100 — — — — 4 20 — - ! 16 80
1905 31 — 31 1 3-22 7 22-58 21 67-74 2 6\'45 - — 18 5806 13 4 ! 93 - — - — 31 100 — — - - 5 16-12 2 6*45 24 77-41
1906 21 — 21 2 9-52 2 9-52 13 61\'»o 4 19-04 - - 15 71 \'42 6 28-57 - - - — - - 18 85-71 1 4-70 2 9-52 4 19-04 - _ I\'\' 80-95
1907 28 I 29 1 3-44 4 13-79 19 65-51 5 17-24 — - 23 79-31 « 20-68 - - — - - — 27 93-10 1 3-44 1 3-44 9 31-03 1 3*44 19 65-51
1908 18 — 18 2 11-11 3 16-66 12 06-66 1 055 — 17 94-44 1 5*26 - - — - 17 94-44 | - _ 1 5\'55 5 27-77 ^ - — j 13 72-22
1909 37 2 39 4 10-25 4 10-25 27 69-23 4 10-25 — - 34 87-17 ; 5 12-82 - - — - — 37 94-87 ; — 2 512 18 46-15 1 2*56 20 51-28
1910 31 2 33 1 303 5 15-15 25 75-75 2 6-06 - 22 66-66 11 33-33 - - — - - 30 90-90 i 3-03 2 6-06 17 51-51 1 3*03 : 15 : 45*45 1
Összesen 485 16 501 48 9-58 98 1&56 248 49-51 96 1916 2-19 416; 82-85 79 15*96 1 0-20 3 0-59 ■ 2 0-40 467 93-21 4 0*80 30 6 114 22-80 i 29 5*80 1358; 71-40 | !
A tanulók száma | Áru kereskedésben működik Pénzintézetben Biztositásnál Kereskedelmi foglalkozást folytat Ipart űz Őstermeléssel foglalkozik Közlekedésnél teljesít közlek. szolgálatot Közigazgatási pályán működik Katona lett j Diplomás pályára I j ment | lígyéb pályán j | működik Magánzó Meghalt* Ismeretlen foglalkozású
Évfolyam önállóan alkalmazásban működik őstermelésnél iparban közlekedésnél közigazg. pályán önállóan alkalmazásban önállóan : alkalmazásban

? °o ? % 1 ? •4 % ? U\'o 1 °/o >1 °/o ; °/o J \' % ? 1 o/o ? ; •/. ?; % ? 1 o/o ? • °/o ? °0 ? . °0 ? ; o. o ?! % ? %
1894 24 3 12-50 o 833 7 29-16 _ — — - — — 1 4-16 2 833 — — i 4-16 — -- - - - - 1 4-16 7 29 - —
18y5 21 5 23-80 3 1428 2 9-52 _ - — - 4 19-04 2 9-52 - - - — — — 2 9-52 - - i 4-76 1 4-76 1 4*76 —
1S96 28 8 28-57 6 21-42 5 17-85 - — — - - 3 10-71 — — - - - 1 3-57 2 7\'14 1 3-57 -- 1 3\'57 — - -- 1; 3-57 - —
1897 38 10 26-31 7 18-42 2 5\'26 — — I 2-63 3 7-89 ó 13-15 - - _ - - - — — 3 7-89 — - -- 1 2-63 1 263 1 2-63 3; 7\'89 1 2-63
1898 36 4 11-11 6 16-68 8 22-22 - - - 6 1666 2 5*55 - - - - - - - 4 11-11 O 5*55 — - — - — — 1 2-77 1; 2 77 2 555
1899 34 5 14-70 6 17-64 3 8S2 _ — - — 3 8-82 o 14-70 _ - 1 2-94 - _ 1 2-94 — — 6 1 7*64 — - - - - - — - -- 1 2-94 3 8-82
1900 34 4 1 1-7« 9 26-47 2 5-88 i 2-04 — - 4 1 1 "76 4 11-76 - — - - - 1 2-94 — - 3 8-82 2 5*88 -- - - 1 2-94 -, - 3j 8-82 —i —
1901 32 1 7 21-87 3 9-37 2 6-25 - — 8 25 3 9-37 - — 2 6-25 - - - 1 3-12 — — -- 4^12-50 \' 3-12
1902 29 5 17-24 5 17-24 5 1 7\'24 1 3-44 - - 4 13-79 2 6 89 — - _ - - _ _ 1 S\'44 1 3-44 - - - 4 13-79 1 3-44
1903 34 2 5-88 6 17-64 8 23-52Í 1 2-94 -- 6 17-64 2 5\'88 — — 1 2-94 — - -i - 4 1 1-76 1 2114 — - —: - - — -! - - - 3! 8-82
1904 20 1 5 5 25 3 ,5 - — - — 5 25 1 5 — - - — - ! — 1 5 -- 1 5 1 5 - - 1 5 1 5
1905 31 8:25\'80 9 29-03 — - - _ 3 967 2 6-45 — - - — — _ - - _ _ 3 9(i7 1 3*22 -- — - - - — 3 9-67 2 645
1906 21 — 10 47\'61 3 14-24 2 952 - — 1 4-76 1 4-76 — - — — — - 1 ~~ — - — — 1 4*76 -- ~i — 1 4*76 -j - - - 2 952
1907 29 - 8 27-58 7 24-13 — — — 4 13-79 2 6-89 - - - - - - I j 3-44 - — 3 10-34 - - 2 6-89 — —, 1 344 ! -- 1 344
1908 18 6 ¡33-33 6 ¡33-33 1 5\'55 - 3 16-re _ - — - — -: - -j — — - 1 5*55 1 5-55 - - - — -- -i - - -
1909 39 — - 17 43-58 9 23-07 - — , 2-56 - — — - - — — — — - — 6 15*38 — 4 10-25 1; 2\'5f 1 2-56 -- -- —| —
1910 33 — — 4 12l2 1 3\'03 1 3-03 8 24-24 2 6-06 1 3-03 - - -■ — 1 2 606 - 2 6\'0b 1 3-03 1 303 H - —
Ostzncn 511 48 9eo 121 24 86 17-20 0 •> 36 7-20 | 0*20 5 o í !lí 5 1 i ; o-2o i 39 7*80 11 2*20 9 1-80 fi 1*20 7 1 "40 4 j 0*80 29; 5-80 i 3-40
1 ! 1
* Túlnyomó részben a keresk. pályán működtek.
73
b) 1910/11-iki tanévi kimutatás.
A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen
tárgya osztály
Iskolalátogatás Beíratott összesen . . Évközben kimaradt . Létszám a tanév végén 46 3 43 35 35 35 35 1 16 3 113
Születési év 1890 ....... 189 1....... 1892 ....... 1893 ....... 1894 ....... 1895 ....... 1896 ....... 1897 ....... 3 1 7 8 22 5 2 3 8 14 4 4 3 10 11 11 2 3 16 20 32 12 26 5
Vallás Izraelita...... Róm. katholikus . Ág. evangelikus . . . Görög keleti .... 35 11 19 16 25 7 1 2 79 34 1 2
Anyanyelv Magyar...... Német...... Horvát...... 45 1 33 1 1 33 1 1 111 2 3
74
A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső Összesen
o s z t á y
A felvétel alapja Ismétlő...... 2 2 4
Polg. iskola 4. oszt. 24 — — 24
Gymnasium 4. oszt. 20 — — 20
Felső ker. isk. alsó oszt. — 33 — 33
...... közép „ — - 35 35
Nyelvismeret Magyar...... 35 20 26 81
Magyar-német . . . 3 7 5 15
Magyar-horvát . . . 5 2 3 10
Magyar-német-horvát . 3 6 1 10
A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsai .... 26 18 18 62
Más zalamegyei . . . 9 6 5 20
Somogymegyei . . . 4 8 5 17
Vasmegyei..... — 1 3 4
Baranyamegyei . . . — r 1 2
Pestmegyei .... 1 — 2 3
Békésmegyei .... 1 — — 1
Zágrábmegyei .... 2 — — 2
Temesvármegyei . . . 1 —- — 1
Belovármegyei . . . — — 1 1
Sopronmegyei . . . 1 — — 1
Pozsonymegyei . 1 — — 1
Szepesmegyei .... 1 1
A szülő vagy gyám polg. állása Önálló kereskedő . . 10 9 7 26
Keresk. alkalmazott 5 2 5 12
Önálló iparos .... 7 8 3 18
Iparosnál alkalmazott . 1 1 2 4
Köztisztviselő .... 3 4 3 10
Magántisztviselő . 2 2 3 7
Ősteremelő..... 1 3 1 5
Tanár,...... 4 — 1 5
Ügyvéd...... 1 2 1 4
Orvos ...... 1 — — 1
Magánzó..... 11 4 9 24
75
A kimutatás tárgya Csoport 1 1 Also Köz. Felső osztály Összesen
Egész tandijat fizetett . 15 15 12 42
Tandíj- 3 A /4 » » o 5 2 12
i/2 5 4 7 16
fizetés \'/4 „ „ • 11 8 9 28
Tandíjmentes volt 10 3 5 18
76
c) A tanulmányi eredmény kimutatása.
Tantárgy Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt.
Az osztályozott tanulók száma
42 35 35
1 2 3 4 1 | 2 3 4 1 2 3 4
Hittan....... 9 17 16 9 18 8 10 17 8
Magyar nyelv és irod. . 5 10 22 5 1 10 21 3 2 6 27 —
Német nyelv .... 3 13 21 5 — 12 11 12 — 9 21 5
Francia nyelv .... 7 5 24 6 3 6 15 11 2 7 26 —
Földrajz...... 5 15 19 3 3 12 17 3 2 10 22 1
Történelem..... 7 16 16 3 3 13 19 — 4 13 18 —
Mennyis, és pol. számtan 7 18 17 — 3 7 21 4 3 8 24 —
Természettan .... 11 16 15
Keresked. számtan . . 6 18 16 2 3 12 18 2 3 12 20 —
Irodai munkálatok . . . 9 16 17 — 5 17 13 — 4 15 16 —
Könyvviteltan .... — — — — 5 13 14 3 5 9 21 —
Keresked. levelezés . 8 14 18 2 1 9 19 6 2 3 28 2
Keresked. ismeretek . 9 16 16 1 — — — — — — — —
Közgazdasági ismeretek . — — — — 2 10 23 — — 12 23 —
Jogi ismeretek .... — — — — 3 13 19 — 3 14 18 —
Vegytan, áruismeret . — — — — 4 8 21 2 2 7 26 —
Szépírás...... 6 22 14
Gyorsírás ..... 2 11 11 — — 6 5 — 1 — 3 —
írásbeli dolgozatok külső
alakja...... < 20 15 — 10 17 8 — 6 19 9 1
Magaviselet..... 29 13 18 14 3 20 14 1
77
Összesítés.
I. A szorosan vett keresk. pályán működik, é. p.:
a) Árúkereskedésben...... 33-60 %
b) Pénzintézetben . . . 17\'20
c) Biztositásnál .... P80 = 19-— 52"60 %
Keresk. foglalkozást folytat:
a) iparban......12\'60
b) közlekedésnél .... 7-20
c) őstermelésnél .... 0\'40
d) közig, pályán .... 0\'20
II. Más pályán működik, é. p.:
a) Iparban............1\'40 °/o
b) Őstermelésnél .... 1\'20
c) Közlekedésnél .... 7\'80
d) Közigazgatásban . . . 2-20
e) Diplomás pályára ment l-20
f) Egyéb pályán .... 1\'40
g) Magánzó..........0\'80
III. Katona..............1*80
Meghalt ....... 5\'80
Ismeretlen foglalkozású . . 3\'40
20-40
összesen 73-— °/o
16-—
11-—
100 %
A III. csoport 73%-át (8\'030/o) az I. csoporthoz hozzáadva a kereskedelmi pályán működők százaléka 8P03 °/o
78
XX.
Jelentés az V. női kereskedelmi tanfolyamról
A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szak-és irodalmi ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van.
A tanfolyam 10 hónapig tart.
A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnásium -I., vagy a felső leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják.
Felvételi vizsgálatra a tanári kar határozata értelmében azok bocsáttatnak, kik legalább 15 évesek.
A felvételi vizsgálat dija 10 korona.
A felvételi vizsgálatnál megkívántatik: 1 A magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag s jártasság a fogalmazásban,
2. számtanból jártasság a négy alapmiveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabályhoz tartozó feladatok megfejtése,
3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leiró földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetileg.
A női ker. tanfolyam egy osztályába rendszerint csak 40 növendék vehető fel.
Rendes tantárgyak:
Kereskedelmi számtan .... heti 3 órában
Könyvvitel................„3 „
Kereskedelmi és váltóismeret . . „ 1
Irodai munkálatok és levelezés „ 3 „
Német nyelv és levelezés . . . „ 2
Keresked. földrajz áruismével . ., 2 „
Gyorsírás.............„3 „
Szépirás..................„1 „
Rendkívüli tantárgy: Gépírás „ 2 „
79
Tanári kar:
Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső ker. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt.
Balog D., felső ker iskolákra képesített tanár, tanította a szépírást, ker. földrajzot és árúismét.
Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította az irodai munkálatokat és ker. levelezést.
Elek Mór, felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. számtant.
Krámer Lajos, polg. iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást és gépírást.
Dr. Rosenberg Mór, gyakorló ügyvéd, tanította a keresk. és váltóismeretet.
Dr. Villányi Henrik, felső keresk. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést.
Női felügyelő : Halász Jenőné, oki. tanítónő.
Miután elegendő számú tanuló jelentkezett, a tanfolyamot a nagym. vallás- és közokt. miniszter úr 85587/910. sz. engedélyével szeptember 10-én megnyitottuk.
Beíratott 33 tanuló, kik közül 32 a tanfolyamot a tanév végéig látogatta.
80
A tanulók névsora :
Bátori Teréz Deutsch Ilonka Erdős Margit Geiszl Irma 5 Grünfeld Erzsébet Grünfeld Zsófia Halász Mária Haas Anna Hirschsohn Aranka 10 Horváth Matild Heinrich Vilma Kohn Margit Koschuth Józsa Krisch Emilia 15 Kottler Vilma Loser Margit
Loewy Klára Muth Zsófia Müller Irma 20 Német Mariska Neufeld Melánia Nóvák Margit Oesterreicher Irén Schön Jolán 25 Sonnenberg Erzsi Scherz Aranka Spitzer Ilona Stieder Ilona Szepesi Franciska 30 Vámosi Erzsi Tomasics Mariska Weisz Katalin
Kimaradt: Szegő Ilona
Az Írásbeli záróvizsgálatok junius 12., 13. és 14-én voltak a szóbelieket 22-én tartottuk meg Neterda Modest, miniszteri titkár, vallás- és közoktatásügyi és Heltai József, kereskedelmi tanácsos, kereskedelemügyi miniszteri biztosok elnöklete alatt.
A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 30 tanuló jelentkezik. Akik tehát abban résztvenni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napján utolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkeznek; a végleges felvétel azonban csak szeptember 1., 3. és 4. napjain eszközöltetik, mely alkalommal a születési és utolsó iskolai bizonyítvány bemutatandó.
Évi tandíj 100 korona, beirási díj 20 korona.
81
A női keresk. tanfolyam statisztikai kimutatása.
A kimutatás tárgya Csoport
Iskolalátogatás Beiratkozott összesen..... Kimaradt ......... Záróvizsgálatot tett...... 33 1 32
Vallás Izraelita.......... Római katholikus ...... Ág. evangelikus....... 20 12 1
Anyanyelv Magvar.......... Horváth.......... 32 1
A felvétel alapja Polgári iskola 4. oszt. bizony. . Felvételi vizsga....... Reálgymnasium 4. oszt..... 30 2 1
A szülő v. gyám lakóhelye Nagykanizsai........ Vidéki.......... 21 12
A szülő v. gyám polg. állása Önálló kereskedő....... Keresked. alkalmazott..... Önálló iparos........ Iparban alkalmazott...... Köztisztviselő........ Magántisztviselő....... Magánzó ......... Egyéb .......... 10 4 5 2 5 2 2 3
6
82
XXI.
r
Értesítés a jövő tanévre.
A felső ker. iskolában a tanulók felvétele szeptember 1., 3. és 4. napján délelőtt 9—12, d. u. 3—5 óráig történik, a javító és pótló vizsgálatok augusztus 31-én d. e. 8—12 óráig tartatnak meg.
Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymna-sium-, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték.
Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni.
Javító vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen érdemjegyet nyert tanulók, kiket erre a tanári kar ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javító vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-ig az igazgatóságnál benyújtandók.
Évi tandij az alsó és középső osztályban 160 korona, a felső osztályban 200 korona.
A tandij 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ik részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed április 15-én fizetendő.
Beiratási dij 11 korona.
Egyéb díjak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdíjalapra 6 kor., énektanítási díj 2 kor., az izr. tanulók hitoktatási díj fejében 4 kor., b) beiratkozásnál: az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm. kath. tanulók hitoktatási díj fejében 6 kor.
83
Mindenki, ki tandíjmentességet kivan nyerni, eziránt Írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa.
A szülőknek, vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kívül a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek.
A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az igazgató és az osztályfőnökök szívesen szolgálnak útbaigazítással.
A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó.
Nagykanizsa, 1911. junius hó 29.
BÚN SAMU
igazgató.
Tartalomjegyzék.
Oldal
I. Iskolaszék................2
II Jelentés a lefolyt tanévről.........3
III. Az iskola jótevői............5
IV. Tanári kar...............6
V. Tanári könyvtár.............8
VI. Tanterv................10
VII. Az 1911/12-iki tanévben használandó tankönyvek . 26 VIII. Szervezeti szabályzat...........28
IX. Fegyelmi szabályok ...........31
X. Tanulmányút..............35
XI. Önképzőköri jelentés...........53
XII. Magánvizsgálati szabályzat.........55
XIII. Az ifjúsági segítő-egyesület zárszámadása. .... 58
XIV. A tanulmányi kirándulási alap zárszámadása ... 60 XV. A tanulók névsora . . •..........61
XVI. Az 1909-10. tanévben végzett növendékek alkal-
mazási helye.............65
XVII. Jelentés az érettségi vizsgálatokról......67
XVIII. A felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyitvány-
nyal járó jogok és minősítés ....... 72
XIX. Statisztikai kimutatás ...........73
XX. Női kereskedelmi tanfolyam.........78
XXI. Értesítés a jövő tanévre..........82