Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.89 MB
2018-11-05 13:39:42
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
5
38
Rövid leírás | Teljes leírás (92.69 KB)

A Nagy-Kanizsai nyilvános
Polgári Fiu-Iskola
ötödik értesítője az 1876-77. tanév végén.
Szerkesztette Morgenbesser János igazgató.
Nagy-Kanizsán, nyomtatott Wajdits József gyorssajtóján
1877.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSAI NYILVÁNOS
POLGÁRI FIÚ-ISKOLA
ÖTÖDIK
¡f
% II


sí m w*
AZ
1876-7. Tja-HTEV VEJaKlff.
SZERKESZTETTE :
IGAZGATÓ.

. X
NAGY-KANIZSAN
NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN.
1877.

K£V 2010
A
NAGY-KANIZSAI NYILVÁNOS
POLGÁRI FIU-ISKOLA
ÖTÖDIK
AZ
1876-7. TAWBV VEGEN.
SZERKESZTETTE :
IGAZGATÓ.
NAGY-KANIZSÁN
NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN.
1877.
TARTALOM.
I. A polgári iskola.
II. Adatok a tanoda történetéhez.
III. Az intézet jóltevői.
IV. Felsőbb rendeletek.
Y. Oktatás terv az 1876./7. tanévben.
VI, A tanári kar.
VII. Érdemsorozat.
VIII. Statisticai táblázatok.
IX. Leltár.
X. A jövő tanévre vonatkozó értesités.
Az érdemsorozatban használt rövidítések értelme:
Előmenetelre nézve:
jel. : jó : elég. : elégt.
jeles jó
elégséges
erny. dics. vált.
elégtelen, hany.
Szorgalomra nézve:
~ ernyedetlen
— dicséretes
— változó ~ hanyatló.
Magaviseletre nézve:
jó = jó szab. ~ szabályszerű rosz — rosz.
A polgári iskola.
polgári iskola, mint oktatási intézet, már gyakrabban tétetett , különböző fejtegetések tárgyává, mely fejtegetések azon czéljuk - volt, hogy az intézetnek lényegét és jelentőségét a kellő világításba helyezzék. E fejtegetések azonban többnyire nevelészeti szaklapok hasábjain jelentek meg és szakférfiak számára voltak irva.
Azon osztály, amelynek nevét a polgári iskola hordozza, s a melyre nézve a legnagyobb fontossággal bir, keveset vagy semmit sem tudott meg abból, a mi neki ez uj intézetről a kellő felvilágosítást megadhatta volna.
Azért a következő sorok szolgáljanak arra, hogy a „polgári iskolát" ismerjék meg az emiitett osztályban, — egyszóval a polgári körökben.
Azon időszak előtt, mely az uj iskolai törvények életbeléptetésével kezdődött, népiskolánk, azaz: úgynevezett főelemi iskolánk 4 osztályból állott. Ezen iskola minden 4 osztályát nem minden gyermek végezte el; ha azonban volt a gyermeknek alkalma, legalább az elemi tantárgyakban jól oktattatott, és minden iparos örült, ha ilyen fiu jött hozzá tanoneznak mestersége megtanulására.
De milyen kevés ilyen jól oktatott, 4 osztályt végzett fiu volt! Nagyobbik része alig végezte a 3. osztályt; könnyen elképzelhetjük, milyen volt ez az iskolai képzettség. Olvasás, irás és számolás gépiesen begyakoroltatott, s igy a „gondolkozás" gyakorlásáról szó sem lehetett. Épen csak szükségszerűen tanult a tanuló annyit, a mennyit az
1*
| Kfcv v»
akkori idők általános felfogása szerint, szükségesnek hittek, s amint tudjuk, az akkori igények igen szerények voltak. Ehez járultak mint károsan befolyó tényezők: a rosz és rendetlen iskolalátogatás, rövid oktatási idő s. cl. t. j clZ oktatás módszere sem volt a legjobb, s igy gyakran valamely 12—14 éves fiú az iparoshoz került valamely mesterség megtanulására, anélkül hogy az elemi ismeretekben akár csak középszerűen lett volna előkészülve.
A tanonczévekre a hallgatás fátyolát akarjuk borítani; ugy hiszem, nincs iparos, ki örömmel emlékeznék vissza arra az időre. Eljött végre az annyira óhajtva várt idő, s a fiatal iparos tanoncz segéd — vagy legénynyé lett. De mint ilyen is egy hajszálnyival sem lett jobb, mint a milyen mint tanuló volt. Nem volt törekvés és ösztön benne a tovább haladásra, hisz az oly ösztön fel sem ébresztetett benne; de vigaszta...